﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12721. számú
törvényjavaslat
az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról
Előadó:	Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2016. október
1
2016. évi .... törvény
az egyes klímapolitikai és zöld gazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról
1. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása
1.	§
(1)	Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) 2. §-a a következő 23. és 24.
ponttal egészül ki:
(E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)
„23. alkalmazkodás: olyan átfogó intézkedések összessége, amelynek célja az
éghajlatváltozás káros hatásainak megelőzése, csökkentése, terjedésének korlátozása, a
környezeti egyensúly helyreállítása, valamint az éghajlatváltozásból eredő előnyös hatások
kiaknázása;
24.	kitettség: olyan állapotleírás, amely azt mutatja meg, hogy a vizsgált földrajzi területre a
földrajzi adottságaiból eredően milyen mértékben gyakorol hatást az egyes éghajlati
tényezők változása, valamint a veszélyforrások.”
(2)	Az Éhvt. 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Éghajlatváltozási Stratégiát első alkalommal a 2008-2025-ig tartó időszakra kell
kidolgozni a nemzetközi kötelezettségvállalásoknak megfelelően. A Kormány az
Éghajlatváltozási Stratégiát a Keretegyezményből fakadó 2018. évi döntésekre tekintettel
2019-ben, majd a nemzetközi döntésekben meghatározott ütemezés szerint, de legkésőbb
ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat előkészítéséről az energiapolitikáért felelős miniszter
(a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. A felülvizsgált Éghajlatváltozási Stratégiát az
Országgyűlés fogadja el. Az Éghajlatváltozási Stratégia különösen az alábbiakat
tartalmazza:]
„c) a nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszerét, különös tekintettel az
éghajlatváltozással és a klímabiztonsággal összefüggő kockázatok megelőzésére és károk
mérséklésére, valamint a kitettségre; a stratégiai keretrendszer támogatásául a nemzeti
alkalmazkodási térinformatikai rendszer és az arra épülő területi és ágazati éghajlati
sérülékenység-vizsgálatok eredményei szolgálnak;”
2.	§
Az Éhvt. 10/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Vállalkozások - ideértve az egyéni vállalkozókat is - csak a klímavédelemért felelős
hatóság által kiadott jogerős engedély birtokában, a jogerős engedély keretei között
jogosultak a fluortartalmú üvegházhatású gázok 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendeletben nem szabályozott felhasználása céljából, különösen kutatási, fejlesztési,
gyógyászati célból fluortartalmú üvegházhatású gázzal kapcsolatos tevékenységet -
felügyeleti díjfizetési kötelezettség nélkül - végezni, kötelesek továbbá
a)	a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni;
valamint
2
b)	az adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni - a 10/G. §-ban és
az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és
módon.”
3.	§
Az Éhvt. 10/C. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Minden olyan vállalkozás, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos, az
517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó gázt tartalmazó
hűtőkört, terméket, berendezést gyárt, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
hatálya alá tartozó gázt gyárt, ártalmatlanít, regenerál, valamint az 517/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyéb tevékenységet végez, köteles
a)	a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni,
b)	adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének eleget tenni - a 10/G. §-ban és az
e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és
módon -, valamint
c)	éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.”
4.	§
Az Éhvt. 10/C. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Felügyeleti díj, valamint klímavédelmi bírság megfizetésének elmulasztása esetén
késedelmi pótlék felszámításának nincs helye.”
5.	§
(1)	Az Éhvt. 10/G. §-a a következő (1a)-(1k) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Bizonyítási eszközök - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben meghatározottakon túl - különösen a
próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a helyszíni leltározás, valamint az elrendelt
kapcsolódó vizsgálatok megállapításai.
(1b) A klímavédelemért felelős hatóság ellenőrzésre jogosult alkalmazottja (a továbbiakban:
ellenőr) az ellenőrzés során
a)	átvizsgálhatja az ellenőrzés alá vont ügyfél által fluortartalmú üvegházhatású
gázokkal kapcsolatos tevékenység végzése ellátásához használt járművet, jármű rakományát,
a tevékenység végzésének helyszínét,
b)	felhívhatja a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységben
résztvevőket személyazonosságuk igazolására,
c)	próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást, leltárfelvételt végezhet,
d)	kapcsolódó vizsgálatot végezhet az ellenőrzés alá vont ügyféllel kapcsolatban álló
más fluortartalmú üvegházhatású gázokkal tevékenységet folytatónál, valamint
e)	mintavételre jogosult.
(1c) Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell
igazolni. Ezzel egyidejűleg az eladó a vételárat köteles visszatéríteni, ennek megtörténte után
a klímavédelemért felelős hatóság a terméket visszaszolgáltatja. Ha az eladó a termék
visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül,
amelyet az eladó visel. A terméket a klímavédelemért felelős hatóság a végrehajtás szabályai
szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.
3
(1d) Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék károsodik, részben
vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eljáró
klímavédelemért felelős hatóság visel, és a terméket a forgalmazónak nem kell visszavennie.
(1e) Ha a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb,
megrendelésen alapuló termékértékesítést végző fluortartalmú üvegházhatású gázokkal
kapcsolatos tevékenységet folytatónál kerül sor, és a kiszállított termékhez az értékesítéshez
kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az ellenőr jogosult annak csomagolását megbontani
és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e.
(1f) Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja egyéb eljárási költségnek minősül.
(1g) A próbavásárláshoz a klímavédelemért felelős hatóság közreműködő személyt vehet
igénybe. A klímavédelemért felelős hatóság a közreműködő személlyel megbízási szerződés
köt, amely alapján a közreműködő személy megbízási díjra jogosult. A közreműködő
személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. A közreműködő
személy részére a közreműködést igénybe vevő klímavédelemért felelős hatóság
megbízólevelet állít ki.
(1h) A megbízólevél az erre utaló megnevezés mellett a következőket tartalmazza:
a)	a közreműködő személy személyazonosító igazolványának vagy más
személyazonosításra alkalmas igazolványának számát;
b)	az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő
hivatkozást;
c)	a megbízólevél érvényességi idejét;
d)	a kiállítás keltét;
e)	a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát, továbbá
f)	azt a tényt, hogy a közreműködő személy mely ellenőrzés alá vont ügyfélnél,
ügyfélcsoportnál milyen típusú ellenőrzésben vehet részt.
(1i) A megbízólevél hatálya kiterjed a benne szereplő ellenőrzés alá vont ügyfél
ellenőrzésével kapcsolatban a klímavédelemért felelős hatóság által elrendelt kapcsolódó
vizsgálatban való részvételre is. A közreműködő személy a megbízólevél birtokában
próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást önállóan is végezhet, egyéb ellenőrzési
tevékenységben kizárólag az ellenőr jelenlétében vehet részt.
(1j) Fel nem fedett próbavásárlás esetén - ha az ellenőr jogsértést nem állapít meg - az
ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni, azt a fluortartalmú
üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet folytató részére kézbesített jegyzőkönyv
tanúsítja. Egyebekben az e törvény próbavásárlásra vonatkozó rendelkezéseit - a fel nem
fedett próbavásárlás sajátosságaira tekintettel - kell alkalmazni.
(1k) Ha a klímavédelemért felelős hatóság az ellenőrzés alá vont ügyfél ellenőrzése során
indokoltnak tartja, akkor a tényállás tisztázása érdekében más fluortartalmú üvegházhatású
gázokkal tevékenységet folytató ügyfélnél ellenőrzést rendel el (kapcsolódó vizsgálat). A
kapcsolódó vizsgálattal egy tekintet alá esik az ügyfélnél vagy a vele kapcsolatban állt vagy
álló ügyfélnél már folyamatban lévő ellenőrzés is, ha annak eredménye a tényállás
tisztázásához szükséges.”
(2)	Az Éhvt. 10/G. §-a a következő (2a)-(2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázis az üvegházhatású gázokkal
kapcsolatos jogosultságokra vonatkozó adatokat közhitelesen tartalmazza, ezen adatok
tekintetében az adatbázis közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
4
(2b) A nyilvántartásban szereplők az adataikban bekövetkezett változást kötelesek a
klímavédelemért felelős hatóságnak a változást követő 8 munkanapon belül bejelenteni. A
változás-bejelentési kötelezettségeket a klímavédelemért felelős hatóság által az erre a célra
rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.
(2c) A nyilvántartásban szereplők
a)	személyazonosító és lakcímadatai tekintetében a személy- és lakcímnyilvántartásban
szereplő adatok,
b)	a 10/G. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adatai tekintetében a cégnyilvántartás és az
egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatok
az irányadók.
(2d) A klímavédelemért felelős hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén a
nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot - az adatfelhasználást megelőzően - összeveti a
személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett
lakcímadat nem egyezik meg a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, a
klímavédelemért felelős hatóság a személy- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot
használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.
(2e) A klímavédelemért felelős hatóság a cégadatokra is kiterjedő adatfelhasználás esetén a
nyilvántartásba bejegyzett cégadatot - az adatfelhasználást megelőzően - összeveti a
cégnyilvántartásban - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában -
szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett cégadat nem egyezik meg a
cégnyilvántartásban - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában -
szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a cégnyilvántartásban - egyéni vállalkozó
esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásban - szereplő adatot használja fel, és az
adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.”
(3)	Az Éhvt. 10/G. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A klímavédelemért felelős hatóság hivatalból törli azokat az F-Gáz azonosítóhoz
tartozó adatokat, melyek a cégnyilvántartás - egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók
nyilvántartása - szerint jogutód nélkül megszűnt vállalkozáshoz, vagy a személy- és
lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartása szerint elhunyt személyhez tartoztak.”
6. §
Az Éhvt. 10/I. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A klímavédelemért felelős hatóság a természetes személy részére a klímavédelmi
bírság megfizetésére, a megfizetésre nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre, egy
alkalommal legfeljebb hat havi fizetési halasztást adhat vagy engedélyezheti a klímavédelmi
bírság legfeljebb hat hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. A kérelem
benyújtására irányadó határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem
benyújtásának nincs helye.
(2b) A fizetési halasztás és részletfizetés a 10/H.§ (4) bekezdésében foglalt szempontok
figyelembe vétele mellett abban az esetben engedélyezhető, ha
a)	a fizetési nehézség a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében
úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható,
b)	a fizetési nehézség átmeneti jellegű, tehát a bírság későbbi megfizetése
valószínűsíthető, valamint
c)	a kérelmezőn kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést.
5
(2c) A fizetési halasztás határidejének elmulasztása esetén a jogerősen kiszabott
klímavédelmi bírságot, illetve meg nem fizetett részét az e törvényben foglaltak szerint kell
végrehajtani. Részletfizetés engedélyezése esetén bármely részlet megfizetésének
elmulasztásakor a jogerősen kiszabott klímavédelmi bírság teljes összege, illetve az abból
még fennmaradó összeg egésze azonnal esedékes.”
7.	§
Az Éhvt. 10/I. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a jogsértő a klímavédelmi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő 45
napon belül nem tesz eleget a határozat rendelkezésének, ismételt bírság kiszabásának van
helye.”
8.	§
Az Éhvt. 14. § (6) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„i) a fluortartalmú üvegházhatású gázok 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi
rendeletben nem szabályozott felhasználási céljából a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal
kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások részére az e tevékenység végzésére jogosító
engedély kiadásának részletes szabályait.”
9.	§
Az Éhvt.
a)	3. § (2) bekezdés d) pontjában az „és” szövegrész helyébe az „és az” szöveg,
b)	10. § (5) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe az „a bevétel keletkezését követő
évben” szöveg,
c)	10/B. § (1) bekezdésében a „vállalkozót is - csak” szövegrész helyébe a „vállalkozót is - az
(1a) bekezdésben foglalt kivétellel csak” szöveg
d)	10/C. § (3) bekezdésében a „szektorban” szövegrész helyébe a „szektorban és MR
szektorban” szöveg, az „alkalmazások” szövegrész helyébe az „alkalmazások, valamint
üvegházhatású gázokkal töltött elektromos kapcsoló-berendezések” szöveg,
e)	10/C. § (5) bekezdés d) pontjában a „kategória” szövegrész helyébe a „kategória, gyártó,
ártalmatlanító, regeneráló” szöveg,
f)	10/H. § (5) bekezdésében „az elkövetőt” szövegrész helyébe „a jogsértőt” szöveg,
g)	10/H. § (6) bekezdésében a „mértékének csökkentéséről” szövegrész helyébe a „mértékénél
alacsonyabb összegű klímavédelmi bírság kiszabásáról” szöveg, „az elkövetőt” szövegrész helyébe
„a jogsértőt” szöveg,
h)	10/I. § (2) bekezdésében a „15 napon belül kell” szövegrész helyébe a „45 napon belül kell
átutalás vagy postai befizetés útján” szöveg
lép.
10.	§
(1)	Hatályát veszti az Éhvt. 10/H. § (2) és (3) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az Éhvt.
a)	1. §-ában az „éghajlatváltozás elkerülhetetlen hatásaihoz való” szövegrész,
b)	3. § (1) bekezdésében az „éghajlatváltozás hazai hatásaihoz való” szövegrész,
6
c)	10. § (3) bekezdésében az „éghajlatváltozás hatásaihoz való” szövegrész,
d)	10/B. § (2) bekezdésében a „ ,valamint bármilyen, F-ÜHG környezetbe jutását okozó egyéb
tevékenységet az F-ÜHG közeg kezelése, tisztítása, átfejtése, regenerálása, ártalmatlanítása esetén”
szövegrész,
e)	10/C. § (9) bekezdésében „A felügyeleti díjat esedékességétől a jegybanki alapkamat
kétszeresének megfelelő mértékű késedelmi pótlék terheli.” szövegrész, az „és a késedelmi pótlék”
szövegrész,
f)	10/C. § (10) bekezdésében az „ , és az emiatt jogerősen kiszabott és meg nem fizetett
késedelmi pótlék” szövegrész.
2.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
11.	§
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. §-a a
következő 75. és 76. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„75. Prémium típusú támogatás: a prémium típusú támogatási rendszer keretében nyújtott
ártámogatás;
76. Prémium típusú támogatási rendszer: olyan támogatási rendszer, amelyben a megújuló
energiaforrásból származó villamos energiát a termelő piaci körülmények között értékesíti és
emellett az általa termelt villamos energiával arányosan ártámogatásban (prémiumban)
részesül;”
(2)	A Vet. 3. §-a a következő 77. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„77. Demonstrációs projekt: egy technológiát az Európai Unióban elsőként bemutató, és
jelentős, a technika aktuális állását meghaladó újítást képviselő projekt.”
12. §
(1)	A Vet. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel a megújuló
energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról
szóló kormányrendelet szerinti kötelező átvételi áron történik.
(2)	A prémium típusú támogatási rendszer keretében megújuló energiaforrások
felhasználásával történő villamosenergia-termelést lehetővé tevő új beruházások
ösztönzésére nyújtható támogatás.
(3)	A prémium típusú támogatás támogatott árát a megújuló energiaforrásból termelt
villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló
kormányrendeletben meghatározott eseteket kivéve pályázati eljárás során a Hivatal állapítja
meg.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát és a
prémium típusú támogatás támogatott árát Ft/kWh egységben kell megállapítani.
(5)	Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel
időtartamát, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, prémium típusú támogatás alá eső
villamos energia mennyiségét és a támogatás időtartamát a Hivatal állapítja meg. Az átvételi
kötelezettség és a prémium típusú támogatás keretében nyújtott támogatás mértékét - a (4)
7
bekezdés rendelkezéseivel összhangban - energiaforrásonként, termelési eljárásonként,
valamint az erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet
állapítani.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti kötelező átvétel és a prémium típusú támogatás Hivatal általi
megállapítása során tekintettel kell lenni arra, hogy ezek a támogatások legfeljebb az adott
beruházás méltányos megtérüléséhez szükséges mértékig biztosíthatóak, és a támogatás
időtartama nem haladhatja meg a számviteli szabályok szerinti értékcsökkenési leírás
időtartamát.
(7)	Az átvételi kötelezettség keretében adható támogatás, valamint a prémium típusú
támogatás mértékének meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az
állami támogatásokat és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti
hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.
(8)	A (7) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási
támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének,
illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő
haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási
egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem
kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási, valamint
a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási támogatást.
(9)	A kötelező átvételi, illetve prémium típusú támogatási jogosultságok csak a (7) és (8)
bekezdés szerint figyelembe vett támogatás változása esetén, e változással arányosan
módosíthatóak.
(10)	A prémium típusú támogatás elnyerésére kiírt pályázatokat a Hivatal bonyolítja le.
(11)	A Hivatal a kötelező átvétel vagy prémium típusú támogatás időtartamát és a
támogatásra jogosult villamos energia mennyiségét megállapító határozatait a
kedvezményezett kérelmére visszavonhatja.”
(2)	A Vet. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel a megújuló
energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról
szóló kormányrendelet szerinti kötelező átvételi áron történik.
(2)	Prémium típusú támogatás nyújtható
a)	megújuló energiaforrások felhasználásával történő villamosenergia-termelést lehetővé
tevő új beruházások ösztönzésére, vagy
b)	biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának
ösztönzésére.
(3)	A prémium típusú támogatás támogatott árát a megújuló energiaforrásból termelt
villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú támogatásáról szóló
kormányrendeletben meghatározott eseteket kivéve pályázati eljárás során a Hivatal állapítja
meg.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti, átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételi árát és a
(2)	bekezdés a) és b) pontjai szerinti prémium típusú támogatás támogatott árát Ft/kWh
egységben kell megállapítani.
(5)	Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező átvétel
időtartamát, valamint a pályázati eljárás alá nem tartozó, prémium típusú támogatás alá eső
villamos energia mennyiségét, és a támogatás időtartamát, valamint a (2) bekezdés b) pontja
szerinti prémium típusú támogatás mértékét a Hivatal állapítja meg. Az átvételi kötelezettség
és a prémium típusú támogatás keretében nyújtott támogatás mértékét - a (4) bekezdés
rendelkezéseivel összhangban - energiaforrásonként, termelési eljárásonként, valamint az
erőművi teljesítőképességre való tekintettel eltérő mértékben is meg lehet állapítani.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti kötelező átvétel és a (2) bekezdés a) pontja szerinti prémium
típusú támogatás Hivatal általi megállapítása során tekintettel kell lenni arra, hogy ezek a
támogatások legfeljebb az adott beruházás méltányos megtérüléséhez szükséges mértékig
8
biztosíthatóak, és a támogatás időtartama nem haladhatja meg a számviteli szabályoknak
megfelelő értékcsökkenési leírás időtartamát.
(7)	Az átvételi kötelezettség keretében adható támogatás, valamint a prémium típusú
támogatás mértékének meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe venni az
állami támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény szerinti
hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.
(8)	A (7) bekezdés szempontjából figyelembe veendő támogatások különösen a beruházási
támogatások, az adókedvezmények, valamint a megújuló energiaforrások mennyiségének,
illetve arányának növelésén keresztül megtakarított azon kibocsátási egységekből eredő
haszon, amely kibocsátási egységekhez az érintett az üvegházhatású gázok kibocsátási
egységeinek kereskedelméről szóló törvény rendelkezései alapján térítés nélkül jutott. Nem
kell figyelembe venni a 147. § (1) bekezdése szerinti szénipari szerkezetátalakítási, valamint
a kapcsolt termelésszerkezet-átalakítási támogatást.
(9)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti prémium típusú támogatás mértékének
meghatározásakor - a (7) és (8) bekezdéstől eltérően - csak a működési jellegű állami
támogatásokat kell figyelembe venni, beleértve a működés fenntartásához szükséges
beruházásokhoz kapott támogatásokat is.
(10)	A kötelező átvételi, illetve (2) bekezdés a) pontja szerinti prémium típusú támogatási
jogosultságok csak a (7) és (8) bekezdés szerint figyelembe vett támogatás változása esetén,
e változással arányosan módosíthatóak.
(11)	A prémium típusú támogatás elnyerésére kiírt pályázatokat a Hivatal bonyolítja le.
(12)	A Hivatal a kötelező átvétel vagy prémium típusú támogatás időtartamát és a
támogatásra jogosult villamos energia mennyiségét megállapító határozatait a
kedvezményezett kérelmére visszavonhatja.
(13)	Az (5) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező köteles a Hivatal által meghatározott
módon kapcsolatot tartani a Hivatallal.”
13.	§
(1)	A Vet. 170. § (5) bekezdése a következő 6. és 7. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
„6. a kötelező átvételi jogosultságok esetében, a támogatás időtartamának és a kötelező
átvétel alá eső villamos energia mennyiségének kiszámítási módszereit és a számítás
eredményeit, valamint a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz
kapcsolódó határidejét;
7.	a pályázati eljárás alá nem tartozó, prémium típusú támogatási jogosultságok esetében a
támogatás időtartamának és a támogatás alá eső villamos energia mennyiségének kiszámítási
módszereit és eredményeit, valamint a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási
jogosultsághoz kapcsolódó határidejét;”
(2)	A Vet. 170. § (5) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a
következő 8. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
„7. a pályázati eljárás alá nem tartozó, prémium típusú támogatási jogosultságok esetében a
támogatás időtartamának és a támogatás alá eső villamos energia mennyiségének, valamint
biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának
ösztönzésére szolgáló, prémium típusú támogatás mértékének kiszámítási módszereit és
eredményeit, valamint a kereskedelmi üzem megkezdésének támogatási jogosultsághoz
kapcsolódó határidejét;
8.	a demonstrációs projektté minősítés követelményeit és eljárásrendjét.”
9
14.	§
A Vet. 184/A. §-sal egészül ki:
„184/A. § E törvény 9-13/A. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos
támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014.
június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1-78. o.) 4. cikk (1)
bekezdés v) pontjának, valamint 42. és 43. cikkének hatálya alá tartozó támogatást
tartalmaz.”
15.	§
Hatályát veszti a Vet 184/A. §-a.
3.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
16.	§
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 3. §-a
következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az ügyintézési határidő a Hivatal
a)	36. § szerinti eljárásában 75 nap,
b)	37. § szerinti eljárásában eljárásban 60 nap,
c)	37/A. § szerinti eljárásában eljárásban 45 nap,
ha az eljárás a 2003. évi uniós csatlakozási szerződésben rögzített derogációval összefüggő
feladat végrehajtásához kapcsolódik, és erre való tekintettel kormányrendelet azt kiemelt
jelentőségű közigazgatási hatósági üggyé nyilvánította.”
17.	§
Vksztv. 31/A. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdésben meghatározott kérelem benyújtását megelőzően a szerződött
víziközmű-szolgáltató a díjigény alátámasztó számítást megküldi ellátásért felelősnek, hogy
arról az ellátásért felelős véleményt alkosson. Az ellátásért felelős a véleményt a megkeresés
kézhezvételétől számított 15 napon belül adja meg.
(4b) Az ellátásért felelős véleménye a (4) bekezdésben meghatározott kérelem mellékletét
képezi. Ha az ellátásért felelős a megadott határidőben nem élt a véleményalkotás
lehetőségével, a szerződött víziközmű-szolgáltató (4a) bekezdés szerinti megkeresésnek a
postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint tértivevény-szolgáltatással történő feladását és
kézhezvételét igazoló okiratot csatolja a (4) bekezdésben meghatározott kérelemhez.”
18.	§
A Vksztv. 31/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Önkormányzati rendelet a (2) bekezdés szerinti határozatban megállapított díjhoz
képest - a rezsicsökkentésről szóló törvényben meghatározott kedvezményen felül - további
kedvezményt állapíthat meg, ha az önkormányzat gondoskodik a rendeletében meghatározott
díjkedvezmény miatt keletkező bevételkiesés megtérítéséhez szükséges forrás
elkülönítéséről, és a szerződött víziközmű-szolgáltató díjszámlázási rendjének megfelelő
10
ütemezés szerinti utólagos megfizetéséről a szerződött víziközmű-szolgáltató által jogszerűen
igényelt összegben.”
19.	§
A Vksztv. 31/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal az átmeneti díjat megállapító határozatot megküldi az ellátásért felelős
részére, valamint a miniszternek.”
20.	§
A Vksztv. 74. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy a Hivatal
határozatában megállapított átmeneti díjra vonatkozóan - akár a rezsicsökkentésről szóló
törvényekben meghatározott kedvezményen felül további - díjkedvezményt, az arra
jogosultak körét, valamint a díjkedvezmény mértékét rendeletben állapítsa meg.”
21. §
A Vksztv.
a)	3. § (3) bekezdésében a „Hivatal eljárásaiban a (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „Hivatal
eljárásaiban a (4) és (4a) bekezdésben” szöveg
b)	4. § (2) bekezdésében a „Közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozat” szövegrész helyébe a
„Közérdekű üzemeltetőt kijelölő, valamint az átmeneti díjat megállapító határozat” szöveg
c)	5/D. § (2) bekezdésében az „október 31-ig” szövegrész helyébe az „október 31-éig” szöveg
lép.
4.	Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási
határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása
22. §
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási
határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban:
Ügkr.) 4. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A hatóság a térítésmentes kiosztásra megállapított ÜHG-egységek mennyiségének
alapjául szolgáló adatok megfelelőségének felülvizsgálatát a miniszterrel együttműködve,
hatósági ellenőrzés keretében végzi.”
23.	§
Az Ügkr. a következő 30/B. §-al egészül ki:
„30/B. § A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért az üvegházhatású gázok
közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában
való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló
kormányrendeletben meghatározott mértékű számlavezetési díjat kell fizetni.”
11
24.	§
Az Ügkr. 34. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a felügyeleti díjat határidőben nem
fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követő 8 napon belül fizetési kötelezettség
teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező
határozatot hoz. A jogerős határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen
elteltét követően a hatóság a felügyeleti díj behajtása érdekében soron kívül megkeresi az
állami adóhatóságot. A felügyeleti díj megfizetéséig a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a
légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját, és arról tájékoztatást nyújt a
miniszter részére. A számla zárolásának feloldását a jegyzékkezelő a követelés beérkezését
követő 15 napon belül végzi el. A felügyeleti díj üzemeltetői és légi jármű üzembentartói
teljesítéséhez kapcsolódó zárolásról és a zárolás feloldás tényéről a jegyzékkezelő minden
esetben értesíti az érintetteket, és arról tájékoztatást nyújt a miniszter részére a zárolást és a
zárolás feloldását követő 8 napon belül.
(7)	A (6) bekezdés alapján jogerősen kiszabott és meg nem fizetett felügyeleti díj adók
módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”
25.	§
Az Ügkr. 13. alcíme a következő 34/A. §-sal egészül ki:
„34/A. § (1) A hatóság a 30/B. § szerinti számlavezetési díj vonatkozásában jogerős
határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen lejártát követően, a meg nem
fizetett számlavezetési díj 110 %-ával megegyező mértékű bírságot szab ki. A bírság
megfizetésével a számlavezetési díj megfizetettnek minősül.
(2)	A bírságnak a meg nem fizetett számlavezetési díj fedezetéül szolgáló része a
jegyzékkezelő bevételét képezi.”
26.	§
Az Ügkr.
a)	20. § (2) bekezdésében a „légiközlekedésre vonatkozó Nemzeti Végrehajtási Intézkedés
tervezeteként” szövegrész helyébe a „légiközlekedési kibocsátási egységek térítésmentes kiosztására
vonatkozó alap-adatszolgáltatás tervezeteként” szöveg,
b)	38. § (6) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe „a bevétel keletkezését követő
évben” szöveg
lép.
27.	§
Hatályát veszti
a)	az Ügkr. 34. § (4) bekezdése,
b)	az Ügkr. 35. § (6) és (7) bekezdése.
5.	Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása
28. §
12
(1)	Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ehat.) 1. § 1. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„1. bázisévekben értékesített energiamennyiség: a végfelhasználási energiamegtakarítás
számításának alapját képező számérték, amely az összes kiskereskedelmi energiaértékesítő
által a végső felhasználónak 2010-től 2012-ig értékesített éves energiamennyiség számtani
átlaga;”
(2)	Az Ehat. 1. § 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„21. kiskereskedelmi energiaértékesítő vállalat: az a gazdálkodó szervezet, amely energiát
értékesít a végső felhasználó számára;”
(3)	Az Ehat. 1. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„26. nagyvállalat: a Kkvtv. 4. § (2) bekezdése szerinti partnervállalkozások és a Kkvtv. 4. §
(5)	bekezdésének figyelmen kívül hagyásával kis- és középvállalkozásnak nem minősülő
vállalkozás;”
29.	§
Az Ehat. 6. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(A Kormány)
„l) működteti a Nemzeti Energetikusi Hálózatot.”
30.	§
(1)	Az Ehat. 7. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)]
„a) adatokat kezel az energiahatékony beszerzések lefolytatására köteles szervezetek
energiahatékonysági célú beszerzései vonatkozásában;”
(2)	Az Ehat. 7. §-a a következőj) ponttal egészül ki:
[A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)]
„j) nyilvántartást vezet a regisztrált nagyvállalatokról és a regisztrált nagyvállalatok nevét és
székhelyét a Hivatal honlapján közzéteszi.”
31.	§
Az Ehat. IV. Fejezete a következő 9/A. alcímmel egészül ki:
13
„9/A. A közintézmények tulajdonában és használatában álló épületekkel kapcsolatos
energiahatékonysági feladatok
11/A. § A közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló
épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője:
a)	ötévente a Hivatal által elkészített és az energiahatékonysági tájékoztató honlapon
közzétett minta szerinti energiamegtakarítási intézkedési tervet készít, amit a készítés évében
március 31-ig köteles megküldeni a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes
irodája felé;
b)	végrehajtja az energiamegtakarítási intézkedési tervet, a teljesítésről évente jelentést
készít, amit a tárgyévet követő év március 31-ig megküld a Nemzeti Energetikusi Hálózat
területileg illetékes irodája felé;
c)	a Nemzeti Energetikusi Hálózat által működtetett online felületen az e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az épületre vonatkozó
energiafogyasztási adatokat;
d)	gondoskodik az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett módszertan alapján
az épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásáról és a b) pont szerinti éves
jelentésben erről beszámol;
e)	együttműködik a Nemzeti Energetikusi Hálózattal az a)-d) pontban meghatározott
feladatok ellátása során,
f)	feltölti az épületre vonatkozó, a Nemzeti Épületenergetikai Rendszerben nyilvántartott
energetikai adatokat az online felületen elérhető Nemzeti Épületenergetikai Rendszerbe és
együttműködik a Nemzeti Épületenergetikai Rendszer kezelésével megbízott szervezettel,
amely szervezet korlátlan hozzáférést biztosít a Nemzeti Épületenergetikai Rendszerhez az
energiapolitikáért felelős miniszter számára, az energiapolitikáért felelős miniszter e
törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott feladatai ellátása
céljából.”
32.	§
Az Ehat. 14. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A végfelhasználási energiamegtakarítás eléréséhez igénybe vett egyes szakpolitikai
intézkedések megvalósításáért és nyomon követéséért felelős közfeladatot ellátó szervezet (a
továbbiakban: végrehajtó hatóság)]
,,b) - az egyes szakpolitikai intézkedések és egyéni fellépések révén elért
energiamegtakarítás összesítése érdekében - minden év január 31-ig a Hivatal által
meghatározott formában adatot szolgáltat a szakpolitikai intézkedés végrehajtásáról a
Hivatalnak és a Hivatal megkeresésére az energiamegtakarítás összesítéséhez szükséges
egyéb tájékoztatást nyújt.”
33.	§
(1)	Az Ehat. VII. Fejezete a következő 17/B. alcímmel egészül ki:
„17/B. Az energetikai szakreferens
21/B. § (1) E törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott
energiafogyasztású vállalkozásnak legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag
független energetikai szakreferenst kell igénybe vennie.
(2)	Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód,
energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles
gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:
14
a)	figyelemmel kíséri a vállalkozás energiafelhasználásának változásait, valamint az
energiahatékonysági intézkedések megvalósítását,
b)	tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott
tartalmú és rendszerességű jelentést ad a vállalkozás számára,
c)	közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében,
d)	részt vesz a vállalkozás alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában.
(3)	Energetikai szakreferens természetes személy vagy gazdálkodó szervezet lehet.
(4)	Energetikai szakreferens az a természetes személy lehet, aki
a)	rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel;
b)	rendelkezik legalább 3 év, energetikai területen szerzett mérnöki szakmai gyakorlattal;
c)	a 39. § szerinti szakmai vizsgát teljesítette.
(5)	A természetes személy energetikai szakreferensnek a 28. § (3) bekezdése szerinti éves
továbbképzésen kell részt vennie és ötévente szakmai megújító vizsgát kell tennie.
(6)	A gazdálkodó szervezet energetikai szakreferensnek akkor minősül, ha vele az
energetikai szakreferensi tevékenység végzésére jogosult (alkalmas) természetes személy
munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy társasági jogi
jogviszonyban áll.
(7)	Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely államban (a
továbbiakban: EGT-tagállam) letelepedett természetes személy és szervezet Magyarország
területén letelepedés nélkül, szabad szolgáltatásnyújtás keretében akkor nyújthat energetikai
szakreferensi szolgáltatást, ha a (4) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés kivételével
megfelel az e §-ban foglalt követelményeknek.
21/C. § (1) Az energetikai szakreferenst igénybe vevő gazdálkodó szervezet 30 napon belül
tájékoztatja a Hivatalt az energetikai szakreferens igénybevételével kapcsolatos,
kormányrendeletben meghatározott adatokról, valamint az adatokban beállt egyéb
változásokról.
(2)	A megyei, fővárosi kormányhivatal a Hivatal kezdeményezésére kétszázezer forinttól
kétmillió forintig terjedő bírsággal sújtja azt az energetikai szakreferens igénybevételére
köteles gazdálkodó szervezetet, amely az (1) bekezdésben és a 21/B. § (1) bekezdésében
meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.
(3)	A bírság ismételten kiszabható, az ismételt bírság legkisebb összege az előzőleg
megállapított bírság 150%-a, legmagasabb összege hárommillió forint lehet.
(4)	A megyei, fővárosi kormányhivatal a bírság összegének megállapítása során figyelembe
veszi
a)	a jogsértés súlyát;
b)	a jogsértő állapot fennállásának időtartamát;
c)	a jogsértéssel elért vagyoni előny mértékét;
d)	a jogsértő piaci helyzetét, befolyását;
e)	utolsó összevont (konszolidált) beszámoló szerinti, ennek hiányában a gazdálkodó
szervezet nyilvántartása szerinti nettó árbevételét vagy mérlegfőösszegét;
f)	a magatartás felróhatóságát;
g)	korábbi jogsértő magatartást;
h)	a jogsértő állapot megszüntetése érdekében kifejtett tevékenységet.
(5)	A Hivatal az energetikai szakreferensek igénybevételére vonatkozóan szolgáltatott adatok
nyilvántartása, valamint ellenőrzési feladatainak ellátása céljából a jogviszony fennállása
időszakában, majd annak megszűnését követő ötödik év végéig kezeli az energetikai
szakreferensekre vonatkozóan az (1) bekezdés alapján szolgáltatott adatokat. Ezt követően a
nyilvántartott adatot visszavonhatatlanul törli.
(6)	Az energetikai szakreferensek igénybevételére vonatkozóan szolgáltatott adatokat
elektronikus úton kell vezetni, az azokban szereplő adatokat elektronikusan kell tárolni és
feldolgozni. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie a bekövetkezett változások
folyamatos követésére és a nyilvántartásból történő elektronikus adatszolgáltatásra.”
15
(2)	Az Ehat. 21/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott energiafogyasztású
vállalkozásnak
a)	legalább egy, tőle munkajogilag és társasági jogilag független energetikai szakreferenst
kell igénybe vennie és
b)	a MEKH elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok
vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében
almérőt kell felszerelnie.
(2)	Az energetikai szakreferens feladata az energiahatékonysági szemléletmód,
energiahatékony magatartásminták meghonosításának elősegítése az igénybevételére köteles
gazdálkodó szervezet működésében és döntéshozatalában. Ennek keretében:
a)	figyelemmel kíséri a vállalkozás energiafelhasználásának változásait, valamint az
energiahatékonysági intézkedések megvalósítását,
b)	a MEKH elnökének rendeletében meghatározott berendezések, technológiai folyamatok
vonatkozásában az energetikai folyamatok, megtakarítások nyomon követése érdekében
alkalmazott almérők adatait nyilvántartja és azokat a c) pont szerinti jelentésben feltünteti,
c)	tevékenységéről e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott
tartalmú és rendszerességű jelentést ad a vállalkozás számára,
d)	közreműködik a 22/C. § szerinti jelentés elkészítésében,
e)	részt vesz a vállalkozás alkalmazottai energiahatékonysági szemléletének kialakításában.”
(3)	Az Ehat. VII. Fejezete a következő 17/C. alcímmel egészül ki:
„17/C. A Nemzeti Energetikusi Hálózat
21/D. § (1) A Nemzeti Energetikusi Hálózat célja a közintézmények - köztük az
önkormányzatok -, valamint a vállalkozások energiahatékony működésének, valamint a
lakosság energiafogyasztás-csökkentésének szakmai tanácsadással történő elősegítése.
(2)	A Nemzeti Energetikusi Hálózatot alkotó irodákban szakmai tanácsadást végző
természetes személy az lehet, aki rendelkezik a jogszabályban meghatározott szakirányú
végzettséggel és nem áll a szakterületének megfelelő tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.”
34.	§
(1)	Az Ehat. 22. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A négyéves időszak számításának kezdő időpontja a korábbi energetikai audit
elkészítésének napja.
(1b) A létrejövő nagyvállalat, vagy nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében a kötelező
energetikai auditálás első elvégeztetésének határideje az első nagyvállalati regisztrációs
kötelezettséget követő év június 30. napja, függetlenül a regisztráció tényleges
megtörténtétől.”
(2)	Az Ehat. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vállalkozáscsoport azon tagjának, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak
minősülne és az auditálás évét megelőző 3 évben az átlagos éves összes energiafogyasztása
nem éri el a 3 GWh-t, nem kell kötelező energetikai auditálást lefolytatnia vagy a (2)
bekezdés szerinti energiagazdálkodási rendszert működtetnie.”
(3)	Az Ehat. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
16
„(4) A vállalkozáscsoport azon tagjának, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak
minősülne és a működésével összefüggésben felmerült, tárgyévet megelőző évi
energiafelhasználása nem éri el a vállalkozáscsoport legnagyobb fogyasztású vállalkozásának
a működésével összefüggésben felmerült, tárgyévet megelőző évi éves energiafelhasználás
5%-át, nem kell kötelező energetikai auditálást lefolytatnia vagy a (2) bekezdés szerinti
energiagazdálkodási rendszert működtetnie.”
(4)	Az Ehat. 22. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a nagyvállalat energetikai alapállapot felmérése során megállapították, hogy a
valamely auditálandó részterület (épületek, folyamatok és szállítás) - tárgyévet megelőző 3
év átlagában - éves energiafelhasználása az összes éves energiafelhasználás 10 százalékát
nem éri el, a részterület mentesül a kötelező auditálás alól.”
35.	§
Az Ehat. 22/B. §-a és 22/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22/B. § (1) A nagyvállalatnak minden év június 30-áig a Hivatal honlapján erre a célra
kialakított felületen regisztrálnia kell.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése
esetén a Hivatal
a)	határidő tűzésével írásban felszólítja a nagyvállalatot a kötelezettsége teljesítésére, és
b)	egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(3)	A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók. A bírság
ismételten kiszabható.
(4)	A regisztráló nagyvállalat százezer forint regisztrációs díjat fizet a Hivatal részére. A
regisztrációs díj a Hivatal bevételét képezi.
(5)	A Hivatal a regisztráló nagyvállalatokról nyilvántartást vezet, amelyet a Hivatal
honlapján közzétesz. A nyilvántartás tartalmazza a nagyvállalat cégnevét és székhelyét.
(6)	A regisztrációs díj köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.
22/C. § (1) A nagyvállalat és - ha az energetikai szakreferenst igénybevételére köteles
gazdálkodó szervezet nem minősül nagyvállalatnak - az energetikai szakreferens
igénybevételére köteles gazdálkodó szervezet a Hivatal részére adatszolgáltatást teljesít a
tárgyévet megelőző évi energiafelhasználás mértékéről, valamint a megvalósult
energiahatékonysági intézkedésekkel, fejlesztésekkel, üzemeltetési megoldásokkal
kapcsolatos energiamegtakarítási adatokról.
(2)	Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát és formáját, valamint teljesítésének
határidejét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése, vagy nem megfelelő teljesítése
esetén a Hivatal
a)	határidő tűzésével írásban felszólítja a nagyvállalatot vagy az energetikai szakreferens
igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetet a kötelezettsége teljesítésére, és
b)	egymillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(4)	A (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók. A bírság
ismételten kiszabható.
(5)	A 22/B. § (2) bekezdésében és a (3) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények
alkalmazása során a Hivatal az alábbi körülményeket mérlegeli:
a)	a jogsértés súlya;
b)	a jogsértő állapot fennállásának időtartama;
c)	a jogsértéssel elért vagyoni előny mértéke;
d)	a jogsértő piaci helyzete, befolyása;
e)	utolsó összevont (konszolidált) beszámoló szerinti, ennek hiányában a jogsértő
nyilvántartása szerinti nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege;
17
f)	a magatartás felróhatósága;
g)	korábbi jogsértő magatartás;
h)	a jogsértő állapot megszüntetése érdekében kifejtett tevékenység.”
36.	§
Az Ehat. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § (1) Az energetikai auditálás elvégzéséről az energetikai auditálás elvégzését követő 30
napon belül az energetikai auditornak és - ha az energetikai auditor energetikai auditáló
szervezet keretében látja el tevékenységét - az energetikai auditáló szervezetnek a Hivatal
elnökének rendeletében foglalt módon és tartalommal adatszolgáltatást kell teljesítenie.
(2)	Az energetikai auditor és - ha az energetikai auditor energetikai auditáló szervezet
keretében látja el tevékenységét - az energetikai auditáló szervezetnek évente a tárgyévet
megelőző évi auditálási tevékenységéről a Hivatal elnökének rendeletében foglalt módon és
tartalommal adatszolgáltatást kell teljesítenie.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti kötelezettség nem teljesítése, vagy nem megfelelő
teljesítése esetén a Hivatal
a)	írásban felszólítja az energetikai auditort vagy - ha az energetikai auditor energetikai
auditáló szervezet keretében látja el tevékenységét - energetikai auditáló szervezetet a
kötelezettség teljesítésére és
b)	100 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, amely bírság ismételten kiszabható.”
37.	§
Az Ehat. 24. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Hivatal ellenőrzési tevékenységéhez a Nemzeti Adó- és Vámhivatal minden év
augusztus 30-ig a Hivatal rendelkezésére bocsátja azon gazdálkodó szervezetek listáját,
amelyek társasági adóbevallásukban tett nyilatkozatuk szerint a Kkvtv. alapján nem
minősülnek mikro-, kis- és középvállalkozásnak.
(5)	A Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg a tárgyévet megelőző évben elvégzett
kötelező auditálás keretében létrejött energetikai auditok statisztikailag jelentős hányadát,
amely vonatkozásában ellenőrzést végez.”
38.	§
Az Ehat. 25. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az energetikai auditálási kötelezettség nem teljesítése esetén a Hivatal
a)	írásban felszólítja a nagyvállalatot a kötelezettség 180 napon belüli teljesítésére, és
b)	10 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezmények együttesen is alkalmazhatók.”
39.	§
Az Ehat. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„26. § (1) A nagyvállalat és az energetikai auditor, valamint energetikai auditáló szervezet
általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet az ellenőrzés során együttműködik az
ellenőrzés lefolytatójával. Az együttműködési kötelezettség megsértése esetén a Hivatal
ötszázezer forintig terjedő bírságot szabhat ki, amely bírság ismételten kiszabható.
(2)	Ha az energetikai auditor, valamint az energetikai auditáló szervezet a megbízást nem
közvetlenül a nagyvállalattól kapta, az (1) bekezdést a megbízóra is alkalmazni kell.
18
(3)	Ha a Hivatal az ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy az energetikai audit nem
felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek, felhívja az energetikai auditort,
energetikai auditáló szervezet által végzett auditálás esetében az energetikai auditáló
szervezetet a feltárt hibák kijavítására. A feltárt hibát a Hivatal felhívásának kézhezvételétől
számított 90 napon belül kell kijavítani.
(4)	A Hivatal az energetikai auditort vagy energetikai auditáló szervezet általi auditálás
esetén az energetikai auditáló szervezetet egymillió forintig terjedő, ismételten kiszabható
bírsággal sújthatja, ha a feltárt hibát vagy hiányosságot felhívás ellenére a megadott
határidőben nem javítja ki, vagy nem pótolja.
(5)	A (4) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazásával egyidejűleg a Hivatal az
energetikai auditot érvénytelennek minősíti és ennek tényéről a nagyvállalatot értesíti. A
nagyvállalatnak az értesítés kézhezvételétől számított 180 napon belül új, a jogszabálynak
megfelelő energetikai auditálást kell elvégeztetnie.
(6)	Ha az energetikai auditorral vagy energetikai auditáló szervezettel szemben 2 éven belül
ismét a (4) bekezdés alapján bírság kiszabásának lenne helye, a Hivatal a bírság kiszabása
helyett a névjegyzékből törléssel egyidejűleg megtilthatja az energetikai auditor vagy
energetikai auditáló szervezet általi auditálás esetén az energetikai auditáló szervezet
számára az energetikai auditálási tevékenység folytatását. Erre az érintettet a (4) bekezdés
szerinti bírság kiszabásakor figyelmeztetni kell.
(7)	Ha a nagyvállalat az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a
Hivatal a 25. § szerinti bírsággal sújthatja.
(8)	A 23. § (3) bekezdésében, a 25. § (1) és (3) bekezdésében, az (1), (4), (6) és (7)
bekezdésében meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása során az alábbi szempontokat
mérlegeli a Hivatal:
a)	a jogsértés súlya;
b)	a jogsértő állapot fennállásának időtartama;
c)	a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illetve a jogsértéssel elért vagyoni előny
mértéke;
d)	a jogsértő piaci helyzete, befolyása;
e)	a magatartás felróhatósága;
f)	korábbi jogsértő magatartás;
g)	a jogsértő állapot megszüntetése érdekében kifejtett tevékenység.”
40.	§
Az Ehat. 28. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az energetikai auditornak a névjegyzékbe vételt követően évente egy alkalommal
valamely közreműködő szervezet által energetikai auditorok számára szervezett
továbbképzésen kell részt vennie, továbbá ötévente szakmai megújító vizsgát kell tennie.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott továbbképzésben résztvevőkről és a szakmai megújító
vizsgát teljesítőkről a közreműködő szervezet értesti a Hivatalt. Ha az energetikai auditor a
(3)	bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a Hivatal haladéktalanul
törli a névjegyzékből.
(5)	Szakmai gyakorlati időként az e törvény végrehajtási rendeletében a felsőfokú
végzettségi szint szerint meghatározott időtartamú, meghatározott szakirányú szakképzettség
megszerzését követően teljesített, energetikai területen végzett mérnöki szakmai gyakorlat
fogadható el.”
41.	§
(1) Az Ehat. 29. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
19
„(1a) Az energetikai auditori névjegyzékben szereplő energetikai auditor kizárólag egy
energetikai auditáló szervezetnek lehet az (1) bekezdés a) pont szerinti tagja vagy
alkalmazottja. Ha a gazdálkodó szervezet e szabály megsértésével kéri névjegyzékbe vételét,
a névjegyzékbe vételi kérelmet határozattal el kell utasítani.”
(2)	Az Ehat. 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az energetikai auditáló szervezet felelősségére az energetikai auditor energetikai
auditálással kapcsolatos, e törvényben meghatározott felelősségére vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni.”
(3)	Az Ehat. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Energetikai auditálási tevékenységre irányuló szolgáltatást kizárólag a névjegyzékben
szereplő energetikai auditor vagy energetikai auditáló szervezet és a nagyvállalat, vagy a
nagyvállalat vonatkozásában a nagyvállalat vállalkozáscsoportjába tartozó egyéb vállalkozás
között közvetlenül létrejött szerződés alapján lehet nyújtani.”
42.	§
Az Ehat. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § A Hivatal névjegyzéket vezet a jogerős határozat útján névjegyzéki jelöléssel
rendelkező energetikai auditorokról és energetikai auditáló szervezetekről.”
43.	§
(1)	Az Ehat. 32. § (1) bekezdése a következőj)-o) ponttal egészül ki:
(A névjegyzék az energetikai auditorra vonatkozó következő adatokat tartalmazza:)
„j) névjegyzéki jelölés,
k) szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,
l) megújító szakmai vizsga kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,
m) továbbképzési kötelezettség teljesítés kelte és a teljesítéséről szóló igazolás kiállítója,
n) adatváltozás bejelentés időpontja,
0)	a Hivatal által megállapított szankció, bírság.”
(2)	Az Ehat. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az energetikai auditor a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti,
a Hivatal a kötelezettség teljesítésére írásban felszólítja és 100 000 forintig terjedő bírsággal
sújthatja. A bírság ismételten kiszabható.”
44.	§
(1)	Az Ehat. 33. § (1) bekezdése a következő h)-j) ponttal egészül ki:
(A névjegyzék az energetikai auditáló szervezet következő adatait tartalmazza:)
,,h) névjegyzéki jelölés,
1)	adatváltozás bejelentés időpontja,
j) a Hivatal által megállapított jogkövetkezmények.”
20
(2) Az Ehat. 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az energetikai auditáló szervezet a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségét
nem teljesíti, a Hivatal a kötelezettség teljesítésére írásban felszólítja és 100 000 forintig
terjedő bírsággal sújthatja. A bírság ismételten kiszabható.”
45.	§
(1)	Az Ehat. 34. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A regisztrációs díjból és nyilvántartási díjból befolyó bevétel a Hivatal bevételét
képezi.”
(2)	Az Ehat. 34. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 32. § (5) bekezdésében és a 33. § (5) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények
alkalmazása során a Hivatal az alábbi körülményeket mérlegeli:
a)	a jogsértés súlya;
b)	a jogsértő állapot fennállásának időtartama;
c)	a jogsértéssel okozott vagyoni hátrány mértéke, illetve a jogsértéssel elért vagyoni előny
mértéke;
d)	a jogsértő piaci helyzete, befolyása;
e)	a magatartás felróhatósága;
f)	korábbi jogsértő magatartás;
g)	a jogsértő állapot megszüntetése érdekében tett tevékenység.”
46.	§
Az Ehat. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási tevékenység
végzésére jogosult energetikai auditor Magyarország területén letelepedés nélkül, szabad
szolgáltatásnyújtás keretében történő energetikai auditálási tevékenységet akkor folytathat,
ha megfelel a 28. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek azzal, hogy nem kell
teljesítenie a 28. § (3) bekezdése szerinti éves továbbképzést és 39. § szerinti megújító
szakmai vizsgát.”
47.	§
Az Ehat. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § (1) Az energetikai auditálási tevékenység folytatásához szükséges szakmai vizsgát,
szakmai megújító vizsgát és továbbképzést a közreműködő szervezet jelentkező esetén
legalább negyedévente megszervezi és a vizsga, megújító vizsga, valamint a továbbképzés
teljesítéséről az igazolást kiállítja.
(2)	A közreműködő szervezet az energetikai auditorok által teljesítendő szakmai vizsga és
megújító vizsga tartalmáról és eljárásrendjéről szabályzatot (a továbbiakban:
vizsgaszabályzat) dolgoz ki, amelynek elfogadása és módosítása a Hivatal jóváhagyásához
kötött. A Hivatal felügyeli a szakmai vizsga és megújító vizsga lebonyolítását. A Hivatal a
szabályzatot jóváhagyja, ha megfelel a (7)-(9) bekezdésben foglaltaknak.
(3)	A szakmai vizsgát és megújító vizsgát megelőzően a vizsgázók felkészítő tanfolyamon
vehetnek részt. A közreműködő szervezetnek a vizsgára felkészítő tanfolyamot meg kell
hirdetnie és jelentkező esetén a tanfolyamot évente legalább egy alkalommal le kell
folytatnia.
21
(4)	A felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tananyagáról és a részletes oktatási
módszertanról (a továbbiakban: tanulmányi szabályzat) a közreműködő szervezetnek
szabályzatot kell kidolgoznia, amelynek elfogadása és módosítása a Hivatal jóváhagyásához
kötött. A Hivatal felügyeli a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés lebonyolítását.
(5)	A közreműködő szervezetnek évente - a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott
tartalommal - kell jelentést készítenie tevékenységéről a Hivatal számára.
(6)	A közreműködő szervezet a felkészítő tanfolyam, a továbbképzés, a szakmai vizsga és
megújító vizsga lebonyolítása során a Hivatal által jóváhagyott tanulmányi és
vizsgaszabályzat alapján jár el.
(7)	A tanulmányi szabályzatnak tartalmaznia kell különösen:
a)	a felkészítő tanfolyamon és a továbbképzésen való részvétel feltételeit,
b)	a felkészítő tanfolyam és a továbbképzés tematikáját, oktatási módszertanát,
c)	a tananyag aktualizálására vonatkozó ütemezést,
d)	az oktatók kiválasztására vonatkozó feltételeket.
(8)	A vizsgaszabályzatnak tartalmaznia kell különösen:
a)	a vizsgán való részvétel feltételeit,
b)	a jelentkezés szabályait,
c)	a vizsgakövetelmény részletes tematikáját,
d)	a vizsgázók teljesítményének értékelési módszerét,
e)	a vizsgáról történő kizárás szabályait,
f)	a vizsgával kapcsolatos dokumentumok kezelésére vonatkozó szabályokat,
g)	a vizsgára történő jelentkezésre szolgáló jelentkezési lap mintát,
h)	a vizsga eredményes teljesítését igazoló tanúsítvány mintát,
i)	a vizsga teljes menetének rögzítésére szolgáló jegyzőkönyvmintát,
j) a vizsgabizottság összetételére vonatkozó követelményeket,
k) a panaszok kezelésének módját.
(9)	A tanulmányi és vizsgaszabályzatot úgy kell elkészíteni, hogy biztosított legyen az
energiahatékonysággal kapcsolatos lehető legszélesebb körű és aktuális szakmai ismeretek
átadása, a vizsgázók számára egyenlő feltételek biztosítása és a vizsgák részrehajlástól
mentes lefolytatása.
(10)	Ha a szabályzat nem felel meg a (7)-(9) bekezdésben előírt feltételeknek, a Hivatal egy
alkalommal határidő tűzésével hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A határidő
eredménytelen letelte vagy a hiánypótlás nem megfelelő teljesítése esetén a Hivatal a
kérelmet elutasítja.
(11)	A Hivatal részéről jóváhagyott szabályzatot a közreműködő szervezetnek honlapján
közzé kell tennie és ismertetnie kell a továbbképzés és szakmai vizsga során a résztvevőkkel.
A résztvevők a szabályzat megismeréséről írásban nyilatkoznak.”
48.	§
Az Ehat. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) A közreműködő szervezet az energetikai auditorok képzésével, továbbképzésével,
valamint az energetikai auditori szakmai vizsgák, megújító vizsgák megszervezésével és
lebonyolításával összefüggő feladatai ellátása céljából kezeli
a)	a képzésekre, továbbképzésekre jelentkező személyek személyes adatait (név, lakcím),
b)	az energetikai auditori szakmai vizsgával és megújító vizsgával kapcsolatban beszerzett
adatokat.
(2) A közreműködő szervezet a képzésre, továbbképzésre, szakmai vizsgára valamint
megújító vizsgára való jelentkezés időpontjától számított két év elteltéig gondoskodik az (1)
bekezdés b) pontja szerinti, valamint a névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz
év elteltéig gondoskodik az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatok megőrzéséről, azt követően
intézkedik azok megsemmisítése iránt.”
22
49.	§
Az Ehat. 44. §-a a következő q)-s) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
,,q) az energetikai szakreferens igénybevételére köteles nagyvállalat energiafogyasztási
szintjére, az energetikai szakreferens által ellátandó tevékenységre, a természetes személy
energetikai szakreferens szükséges szakmai képesítésére és gyakorlatára, a szakreferens
igénybevételével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségre, valamint az energetikai
szakreferens tevékenységével kapcsolatos jelentéstételre - ide nem értve a személyes
adatokat - vonatkozó részletes szabályokat,
r) a Nemzeti Energetikusi Hálózat irodáit működtető szervezet kijelölését, a Nemzeti
Energetikusi Hálózat által alkalmazható, szakmai tanácsadást végző természetes személyek
szakmai végzettségére vonatkozó követelményeket, az irodák illetékességi területét, valamint
a szakmai tanácsadásra vonatkozó részletes szabályokat,
s) a közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület
energiafogyasztási adatainak bejelentésére vonatkozó részletes szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
50.	§
(1)	Az Ehat. 46. §-a a következő e) ésf) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy)
„e) a 23. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó -
személyes adatnak nem minősülő - adatok körét, a teljesítés módjára vonatkozó
követelményeket, valamint az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének határidejét,
f)	a közreműködő szervezetek éves jelentésének tartalmi követelményeit, benyújtásának
idejét és módját”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	Az Ehat. 46. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy)
„g) az energetikai szakreferens igénybevételére köteles gazdálkodó szervezetek által
telepítendő almérők telepítési pontját”
(rendeletben állapítsa meg.)
51.	§
(1)	Az Ehat. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Annak a nagyvállalatnak, amely 2015. december 5-én energetikai auditálásra volt
kötelezett és 2015. december 26. napját követően nem mentesül az auditálási kötelezettség
alól, következő alkalommal - az első kötelező energetikai audit elkészítésének időpontjától
függetlenül - 2019. december 5-ig kell energetikai auditálást elvégeztetnie.
(2)	Az energetikai szakreferensnek a 21/A. § (4) bekezdés d) pontja szerinti vizsgát első
alkalommal 2017. június 30-ig kell teljesítenie.
23
(3)	A regisztráló szervezeti tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező
köztestület engedélye közreműködő szervezeti tevékenység végzésére történő átminősítését
kérheti az egyes klímapolitikai és zöldgazdaság fejlesztési tárgyú törvények módosításáról
szóló .... évi ... törvény (a továbbiakban: Mód. Tv.) hatályba lépését követő 1 hónapos
jogvesztő határidőn belül. Átminősítés esetén a regisztráló szervezetnek 30 napon belül el
kell számolnia a Hivatal felé.
(4)	A Hivatal a regisztráló szervezet átminősítését követően 5 év elteltével törli a regisztráló
szervezet névjegyzékbe vett adatait.
(5)	A társasági adóbevallásban tett nyilatkozatuk szerint a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és
középvállalkozásnak nem minősülő gazdálkodó szervezeteket tartalmazó listát a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal 2016. évre vonatkozóan a Mód. Tv. hatályba lépését követő 30 napon
belül bocsátja a Hivatal rendelkezésére.
(6)	Első alkalommal 2017. július 1 -től kell az energetikai auditornak és az energetikai
szakreferensnek éves továbbképzést teljesíteni, valamint a közreműködő szervezetnek a
továbbképzést megszervezni.
(7)	A Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot az energetikai szakreferens
igénybevételéről szóló bejelentés elmulasztása miatt.
(8)	A Hivatal 2017. június 30-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás
teljesítésének elmaradása miatt.
(9)	E törvénynek a Mód. Tv. által módosított 22. § (1a) bekezdését, 22/B., 22/C., 23. §-át, 24.
§ (1) bekezdését, 25. és 26. §-át, 28. § (5) bekezdését, 29. § (1a), (2) és (4) bekezdését, 32. §
(5)	bekezdését, 33. § (5) bekezdését és a 34. § (6) bekezdését a Mód. Tv. hatálybalépésekor
folyamatban lévő és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
(10)	A törvény és végrehajtási rendelete által előírt határidők és kötelezettségek teljesítése
vonatkozásában a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvény 66. § és 74. §-a nem alkalmazható.
(11)	E törvénynek a Mód. Tv. által módosított 22. § (1b) bekezdését a 2015. december 5-ét
követően létrejövő nagyvállalat, vagy nagyvállalattá minősülő vállalkozás esetében is
alkalmazni kell. ”
52.	§
Az Ehat.
a)	7. § c) pontjában az „az energetikai auditorokat regisztráló” szövegrész helyébe az „a
közreműködő” szöveg,
b)	VII. Fejezetének címében az „AZ ENERGIAFOGYASZTÓK ÉS A PIACI SZEREPLŐK
TÁJÉKOZTATÁSA” szövegrész helyébe az „AZ ENERGIAFOGYASZTÓK ÉS A PIACI
SZEREPLŐK TÁJÉKOZTATÁSA, AZ ENERGETIKAI SZAKREFERENS ÉS A NEMZETI
ENERGETIKUSI HÁLÓZAT” szöveg,
c)	27. § (2) bekezdésében a „25. §, valamint a 26. § (7)” szövegrész helyébe a „24. § (5) bekezdése,
a 25. §, valamint a 26. § (5)” szöveg,
d)	28. § (1) bekezdés c) pontjában a „legalább 5 év, energetikai területen végzett mérnöki”
szövegrész helyébe az „az (5) bekezdés szerinti” szöveg,
e)	28. § (1) bekezdés d) pontjában, 37. § (1), (4), (5), (6) és (7) bekezdésében, 38. § (1) és (3)
bekezdésében, 40. § (1) és (2) bekezdésében, 43. §-ban, 44. § l) pontjában a „regisztráló” szövegrész
helyébe a „közreműködő” szöveg,
f)	32. § (2) bekezdésében a „g)-i) " szövegrész helyébe a „g)-o)” szöveg,
g)	32. § (3) bekezdésében a „d)-i) " szövegrész helyébe a „d)-o)” szöveg,
h)	32. § (4) bekezdésében, valamint a 33. § (4) bekezdésében a „regisztráló szervezetnek”
szövegrész helyébe a „Hivatalnak” szöveg,
i)	33. § (2) bekezdésében az f) és g) " szövegrész helyébe az ,f)-/)” szöveg,
j) 34. § (1) bekezdésében a „regisztráló szervezet útján” szövegrész helyébe a „Hivatal számára”
szöveg,
24
k) 34. § (4) bekezdésében a „regisztráló szervezet” szövegrész helyébe a „Hivatal”, és a „100 000
forintig terjedő bírságot szab ki” szövegrész helyébe az „a kötelezettet törli a névjegyzékből”
szöveg,
l)	24. és 25. alcímének címében a „regisztráló” szövegrész helyébe a „közreműködő” szöveg,
m) 37. § (1) bekezdésében az „Az energetikai auditorokat és energetikai auditáló szervezeteket
regisztráló” szövegrész helyébe az „A közreműködő”, és az „5” szövegrész helyébe a „10” szöveg,
n) 37. § (2) bekezdésében az „energetikai auditorokat és energetikai auditáló szervezetek
regisztrálását” szövegrész helyébe az „e törvényben meghatározott közreműködő szervezeti
tevékenység folytatását” szöveg,
o)	37. § (7) bekezdésében a „regisztrálási” szövegrész helyébe a „közreműködési” szöveg,
p) 38. § (1) bekezdés e) pontjában az „auditorok regisztrációja” szövegrész helyébe az „auditorokkal
kapcsolatos közreműködői tevékenység” szöveg
lép.
53.	§
Hatályát veszti az Ehat.
a)	22. § (3) bekezdése
b)	30. § (1) bekezdésében a „valamely energetikai auditorokat regisztráló szervezet útján”
szövegrész,
c)	35. § (1) bekezdésében a „valamely regisztráló szervezet útján” szövegrész,
d)	41. § (3) bekezdése,
e)	45. § c) és d) pontja.
6.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú
törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXXII.
törvény módosítása
54.	§
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények
módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Vet. mód.) 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. § (1) bekezdése, a 2. §, a 3. §, a 5-7. §, 9-12. § 2017. január 1-jén lép hatályba.”
55.	§
A Vet. mód. a következő 14. §-sal egészül ki:
„14. § E törvény az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke
alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé
nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187.,
2014.6.26.,	1—78. o.) 4. cikk (1) bekezdés v) pontjának, valamint 42. és 43. cikkének
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
56.	§
Nem lép hatályba a Vet. mód.
a)	1. § (2) bekezdése,
b)	4. §-a,
c)	8. §-a.
25
57.	§
Hatályát veszti a Vet. mód. 13. § (3) bekezdése.
7.	Záró rendelkezések
58.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 12. § (1) bekezdése, az 1., 4 és a 5. alcím - a (3)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a
kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(3)	A 9. § e) pontja a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
(4)	A 31. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(5)	A 28. § (3) bekezdése, 34. § (2) és (4) bekezdése 2017. július 1-jén lép hatályba.
(6)	A 33. § (2) bekezdése és a 50. § (2) bekezdése 2018. január 1-jén lép hatályba.
(7)	Az 11. § (2) bekezdése, a 12. § (2) bekezdése, 13. § (2) bekezdése és az 15. § az Európai
Bizottság - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke szerinti - jóváhagyó
határozatának meghozatalát követő 8. napon lép hatályba, amelynek naptári napját az
energiapolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
59.	§
A 3. alcím a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
60.	§
E törvény 2. és 6. alcíme az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke
alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé
nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1—
78. o.) 4. cikk (1) bekezdés v) pontjának, valamint 42. és 43. cikkének hatálya alá tartozó támogatást
tartalmaz.
26
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási
keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényt (a továbbiakban: Éhvt.) érintő módosítások a
fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások, természetes
személyek terheinek könnyítését szolgálják a késedelmi pótlék eltörlésével, a fizetési halasztás, a
részletfizetés létrehozásával, valamint a fizetési kötelezettség teljesítési határidejének
meghosszabbításával.
A javaslat kivétel-szabályokat állapít meg a kutatási, fejlesztési és gyógyászati célból fluortartalmú
üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végzőkre, annak érdekében, hogy a
tevékenységük ellátásához használt fluortartalmú üvegházhatású gázt engedély birtokában -
felügyeleti díjfizetési kötelezettség nélkül - vásárolhassák meg.
A törvényjavaslat szabályozni kívánja a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Ket.) nem szabályozott olyan
eljárási cselekményeket - mint például próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás, kapcsolódó
vizsgálat -, amelyek a Nemzeti Klímavédelmi Hatóság által végzett ellenőrzések hatékonyságához
elengedhetetlenül szükségesek. Jelen törvényjavaslatban a klímavédelemért felelős hatóság által
vezetett adatbázis közhitelességét kimondó rendelkezések, illetve az adatbázissal kapcsolatos
eljárási cselekmények is szerepelnek.
Az Éhvt.-be két definíció is bekerül: az alkalmazkodás és a kitettség fogalmai. A javaslat beemeli
Magyarország éghajlatváltozásnak való kitettségét, mint fontos, figyelembe veendő szempontot a
Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részét képező nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszer
megalkotása során. Erre azért van szükség, mert az éghajlatváltozásból eredő éghajlati tényezők
változékonysága földrajzilag jelentős eltéréseket mutat.
A törvényi szabályozást követően kialakult gyakorlat alapján a víziközmű-szolgáltatásról szóló
2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) további módosítása indokolt a Vksztv. 31/A. §
alapján a korábban nem nyújtott szolgáltatás kapcsán fizetendő átmeneti díjak vonatkozásában.
A módosítás indoka a több alkalommal jelzett aránytalanul megterhelő fogyasztói terhek
mérséklése. A törvényjavaslat célja a fentiek mellett a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív
Program (a továbbiakban: KEHOP) éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1084/2016. (II.
29.) Korm. határozatban (a továbbiakban: ÉFK) nevesített - a hatályon kívül helyezett KEHOP
2015. évre szóló éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1318/2015. (V. 21.) Korm.
határozatban nem rögzített - ivóvízminőség-javítási, valamint szennyvíz-elvezetési és -tisztítási
beruházásokkal (a továbbiakban: Projekt) összefüggő nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű közigazgatási hatósági ügyek ügyintézési határidejének lerövidítése és ezáltal a
Projektek teljesítésének elősegítése.
A hulladékgazdálkodási szektorban alkalmazott szabályozási módszerhez hasonló díjkompenzációs
rendelkezés bevezetése szükségessé vált annak az esetnek a szabályozása érdekében, amikor az
önkormányzat díjkedvezményt állapít meg az átmeneti díj vonatkozásában, és gondoskodnia kell a
díjkedvezmény miatti bevétel kiesés megtérítéséről a szerződött víziközmű-szolgáltató felé.
Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási
határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban:
Ügkr.) előírja, hogy az állam tulajdonában lévő vagyoni értékű jogosultságok (ESD-egység)
tekintetében a bevételek felhasználásáról a nemzetgazdasági miniszter évente beszámol az
Országgyűlésnek. Azonban sem klímapolitikai, sem költségvetési szempontból nem indokolt
beszámoló készítésére vonatkozó kötelezettség meghatározása abban az esetben, ha az adott évben
nem keletkezett bevétel. Erre figyelemmel a vonatkozó jogszabályhely pontosítása szükséges.
27
A törvényjavaslat a meg nem fizetett számlavezetési díj szankcionálhatósága érdekében hoz létre
bírságfizetési kötelezettséget. Ennek indoka, hogy az így kiszabott bírság már adók módjára
behajtandó köztartozásnak minősül. A befizetett bírsággal a számlavezetési díj megfizetettnek
minősül.
Fentieken túl az Ügkr. módosítása az eddigi joggyakorlat és jogalkalmazás során tapasztalt
jogértelmezéssel kapcsolatos nehézségek, hiányosságok orvoslása érdekében szükséges.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítására egyrészt az
energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a
2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2012/27/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) tagállami kötelezettség teljesítése,
másrészt a Kormány 2010/2016. határozatának 6. és 10. pontjában kapott feladatnak, a felelős
nemzeti fejlesztési miniszter általi ellátása végett kerül sor.
Az Irányelv 7. cikkének előírásai értelmében Magyarországnak 154 PJ mértékű halmozott
végsőenergia-megtakarítást kell 2020-ig igazolnia, azaz olyan kormányzati intézkedéseket kell
foganatosítani, amelyek eredményeként a végső felhasználók számára értékesített energia
tekintetében a jelzett mértékű megtakarítás megvalósul.
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1)-(2) bekezdése alapján az
előbbiekben jelzett végsőenergia-megtakarítást alternatív szakpolitikai intézkedések
megvalósításával kell teljesíteni. A Kormány 2010/2016. határozatában döntött az alkalmazandó
szakpolitikai intézkedésekről, amely alkalmazásával a megjelölt megtakarítási célérték elérhető.
A Kormány 2010/2016. határozatának 6. pontja szerint a nemzeti fejlesztési miniszternek elő kell
készíteni a nemzeti energetikusi hálózat létrehozásához, működéséhez szükséges jogszabályokat. A
10.	pontban foglaltak szerint a nemzeti fejlesztési miniszternek az állami és önkormányzati
használatú, közfeladatot ellátó épületek energiafogyasztásával kapcsolatos jogi szabályozást kell
kialakítania. A Kormány 2010/2016. határozatának mellékletében foglaltak szerint szükséges az
energetikai szakreferensi intézmény, szakpolitikai intézkedésként történő bevezetése és kidolgozása
is.
A törvénymódosítás célja továbbá, hogy a jogalkalmazás során szerzett gyakorlati tapasztalatokhoz
igazodó szabályok kialakítása az energetikai auditálás szabályozásának területén.
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény, valamint az energetikai tárgyú törvények
módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXXXII. törvény által
létrehozott METÁR rendszer mielőbbi bevezetésére az Európai Unió által 2014-ben kiadott,
környezetvédelmi és energetikai állami támogatásokról szóló Iránymutatásban (2014/C 200/01
számú bizottsági közlemény) (a továbbiakban: Iránymutatás) foglalt követelményeknek való
megfelelés érdekében van szükség. Az Iránymutatás (126) bekezdése szerint a 2017. évtől főszabály
szerint versenyeztetéses ajánlattételi eljárás során nyerhető megújuló villamosenergia-termelésre új
támogatási jogosultság. A METÁR rendszert bevezető törvénymódosítás és Metár rendelet hatályba
lépése az Európai Bizottság jóváhagyó határozatához kötött, azonban az Európai Bizottság
notifikációs eljárásának elhúzódása miatt nem lehetséges a METÁR rendszer 2017. január 1-jén
történő elindítása, ezért a rendszert az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke
alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé
nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187., 2014.6.26., 1—
78. o.) (a továbbiakban: Csoportmentességi rendelet) 4. cikk (1) bekezdés v) pontjának megfelelő
támogatásként indítjuk el 2017. január 1-jétől, áthidalva a notifikációs eljárással járó késedelmet.
28
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A törvényjavaslat az Éhvt. értelmező rendelkezéseit kiegészíti az alkalmazkodás
és kitettség fogalmaival, tekintettel arra, hogy az alkalmazkodásra a hatályos Éhvt. a Nemzeti
Éghajlatváltozási Stratégia vonatkozásában állapít meg rendelkezéseket, míg a kitettség fogalmát az
Éhvt. 3. § (2) bekezdés c) pontját érintő szövegcserés módosítás miatt törvényi szinten szükséges
szabályozni.
A (2) bekezdéshez: Az Éhvt. 3. § (2) bekezdés c) pontját érintő módosítás beemeli Magyarország
éghajlatváltozásnak való kitettségét, mint fontos, figyelembe veendő szempontot a Nemzeti
Éghajlatváltozási Stratégia részét képező nemzeti alkalmazkodás stratégiai keretrendszer
megalkotása során. Erre azért van szükség, mert az éghajlatváltozásból eredő éghajlati tényezők
változékonysága földrajzilag jelentős eltéréseket mutat.
A 2. §-hoz
A fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban:
Rendelet) a hatálya alá tartozó vállalkozások vonatkozásában nem szabályoz minden részterületet.
Ezekről a tagállamoknak kell gondoskodniuk. Ilyen részterületnek tekinthető a kutatási, fejlesztési
és gyógyászati célú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek ellátása. Annak érdekében,
hogy ezekhez a tevékenységekhez az egyes vállalkozások a fluortartalmú üvegházhatású gázt
ellenőrizhető módon, a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott engedély birtokában tudják
megvásárolni, az Éhvt. 10/B. § (1a) bekezdéssel történő kiegészítése szükséges. Ezen túlmenően azt
is fontos kimondani, hogy miután ebben az esetben nem piaci célú, hanem a fejlődést elősegítő
tevékenységek gyakorlásáról van szó, a kutatási, fejlesztési és gyógyászati célú fluortartalmú
üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek után nem kell felügyeleti díjat fizetni. Az
érintett cégek nem végeznek képesítéshez kötött tevékenységet, és mivel a felügyeleti díjat
képesítési kategóriánként kell fizetni, nem keletkezik felügyeleti díjfizetési kötelezettségük,
ugyanakkor a szabályozásra a tevékenység speciális jellegére tekintettel a nyilvántartásba vételi és
jelentéstételi kötelezettség okán szükség van.
A 3.§-hoz
Az Éhvt. 10/C. § (2) bekezdésének módosítását a gyakorlat során felmerülő jogértelmezési
problémák indokolják. A módosítás szövegpontosítást szolgál.
A 4.§-hoz
Az Éhvt. 10/C. §-t azért szükséges egy (11) bekezdéssel kiegészíteni, hogy a vállalkozásokat a
késedelmi pótlék megfizetésének kötelezettsége alól mentesíteni lehessen. Az intézkedést egyrészt a
pótlékalap alacsony összegéből fakadó csekély összegű késedelmi pótlék indokolja, tekintettel arra,
hogy sok esetben az átutalás díja is meghaladja a késedelmi pótlék összegét. Másrészt a fizetési
kötelezettség elmulasztásának egyéb jogkövetkezményeinek kilátásba helyezése (tevékenység
korlátozása, további vagy ismételt klímavédelmi bírság kiszabása) az önkéntes jogkövetést elősegíti.
A 5. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Ket. már nem tartalmaz rendelkezéseket a próbavásárlás vonatkozásában,
ugyanakkor ez a jogintézmény a klímavédelemért felelős hatóság általi ellenőrzésekhez
elengedhetetlen, szükséges a többi ágazati törvényhez (adózásról, fogyasztóvédelemről) hasonlóan
szabályozni. A Ket.-ben nem szabályozott olyan bizonyítási eszközök, és eljárási cselekmények,
29
mint a törvényjavaslatban szereplő próbavásárlás, fel nem fedett próbavásárlás és kapcsolódó
vizsgálat a klímavédelemért felelős hatóság rendeltetésszerű és hatékony működéséhez szükségesek.
Az Éhvt. 10/G. § (2a) bekezdésében rögzíteni szükséges azt, hogy a klímavédelemért felelős hatóság
által kezelt adatbázisban nyilvántartott adatok közhitelesek. Ugyanis jelenleg a kereskedők csak
ezen adatbázisra tudnak támaszkodni, annak érdekében, hogy tudomást szerezzenek arról, hogy a
fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységet végző, képesített vállalkozó
rendelkezik-e a tevékenysége végzéséhez szükséges jogosultsággal. Az Éhvt. 10/G. § (2b)-(2e) és az
(5a) bekezdései az adatváltozással kapcsolatos bejelentési kötelezettséget, valamint a
klímavédelemért felelős hatóság adatfelhasználással kapcsolatos eljárási cselekményeit írják elő.
A 6. §-hoz
Az Éhvt. 10/I. § kiegészítését az ügyfelek jogainak szélesítése indokolja. Fontosnak tekinthető
ugyanis az, hogy a klímavédelmi bírság kiszabása esetén legalább a természetes személyek esetében
-	a bírságolás objektív és szubjektív körülményeire tekintettel - a részletfizetési vagy fizetési
halasztás iránti kérelem előterjesztésének joga biztosított legyen.
A 7. §-hoz
Az Éhvt. 10/I. § (4) bekezdése a klímavédelmi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedését
követően 30 napot írt elő a jogsértő számára, hogy a határozat előírásainak eleget tegyen. A
törvényjavaslat ezt a határidőt 45 napra módosítja, és szövegpontosítást tesz annak érdekében, hogy
a határozatban foglaltaknak - amely a bírság kiszabásán felül bizonyos cselekmények megtételét (pl.
szivárgásvizsgálat elvégzését) írhatja elő - időben eleget lehessen tenni.
A 8. §-hoz
Az Éhvt. felhatalmazó rendelkezéseit egészíti ki annak érdekében, hogy a kutatási, fejlesztési és
gyógyászati célú, fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésére
jogosító engedélyezés részletszabályait miniszteri rendelet szabályozza.
A 9. §-hoz
Az a) ponthoz: Szövegpontosító célú módosítás.
A b) ponthoz: Az Éhvt. 10. § (5) bekezdése szerint a Kormány évente beszámol az Országgyűlésnek
a kiotói egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról. A törvényjavaslat ezt úgy
pontosítja, hogy csak a bevétel keletkezését követő évben legyen köteles beszámolni a Kormány az
Országgyűlésnek. Vagyis, amelyik évben nem keletkezik bevétel, arra vonatkozóan a Kormánynak a
törvényjavaslat értelmében a későbbiekben nem kell beszámolót készítenie.
A c) ponthoz: A módosítást az Éhvt. 10/B. § (1a) bekezdéssel történő kiegészítése miatt indokolt
pontosítani, amely fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos bizonyos speciális
tevékenységek végzését nem képesítéshez, hanem hatósági engedélyhez köti.
A d) ponthoz: Ez a módosítás regisztrációs kötelezettséget ír elő az üvegházhatású gázokkal töltött
elektromos kapcsoló-berendezések üzemeltetői és tulajdonosai számára, tekintettel arra, hogy ezen
kapcsoló-berendezések igen magas globális felmelegedési potenciállal rendelkező gázokat
tartalmaznak.
Az e) ponthoz: A fluortartalmú üvegházhatású gázokat gyártók, ártalmatlanítók és regenerálók
jelenleg is a rendszer hatálya alá tartoznak, fizetnek felügyeleti díjat, csak más kategória alapján.
Erre tekintettel ebben az esetben a kategória pontosítását kell elvégezni.
30
Az f) és g) ponthoz: A büntetőjogban használatos „elkövető” elnevezést cseréli ki az általánosabb
jellegű „jogsértő” elnevezésre. A további módosítás szövegpontosítást tartalmaz.
A h) ponthoz: Az Éhvt. 10/I. § (2) bekezdésében is 15 napot állapít meg a törvényjavaslat a fizetési
kötelezettség teljesítésére. A gyakorlati tapasztalatok miatt ebben az esetben szükség van a teljesítési
határidő 45 napra történő növelésére.
A 10. §-hoz
Az Éhvt.-re vonatkozó hatályát vesztő rendelkezések.
Az (1) bekezdéshez: A 10/H. § (2) bekezdés kimondja, hogy a klímavédelmi bírság kiszabására
irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 21 nap. A módosító rendelkezés ezt kívánja hatályon
kívül helyezni, tekintettel arra, hogy a klímavédelemért felelős hatóság a Ket. alapján jár el, amely
szintén 21 napos eljárási határidőt tartalmaz.
A (2) bekezdéshez:
Az a) ponthoz: Az Éhvt. 1. §-át érintő szövegpontosítás, az alkalmazkodás fogalmának bevezetése
miatt.
A b) ponthoz: Az Éhvt. 3. § (1) bekezdését érintő szövegpontosítás, az alkalmazkodás fogalmának
bevezetése miatt.
A c) ponthoz: Az Éhvt. 10. § (3) bekezdését érintő szövegpontosítás, az alkalmazkodás fogalmának
bevezetése miatt.
A d) ponthoz: Az Éhvt. 10/B. § (2) bekezdésében az F-ÜHG közeg kezelése, tisztítása, átfejtése,
regenerálása, ártalmatlanítása során végzett egyéb tevékenység tekintetében eltörli a képesítéshez
kötöttséget, az 517/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fluortartalmú
üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-
berendezések, valamint a hűtőkamionok és -pótkocsik fluortartalmú üvegházhatású gázokat
tartalmazó hűtőegységei tekintetében a természetes személyek képesítésére, valamint a fluortartalmú
üvegházhatású gázokat tartalmazó, helyhez kötött hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-
berendezések tekintetében a vállalatok képesítésére vonatkozó minimumkövetelmények és
kölcsönös elismerési feltételek meghatározásáról szóló 2015/2067. bizottsági végrehajtási
rendelettel összhangban, és jelen módosítás 2. §-ban megállapított új szabályozásra tekintettel.
A e)ponthoz: Az Éhvt. 10/C. § (9) bekezdésében a felügyeleti díjat terhelő késedelmi pótlékot eltörli
az ügyfél terheinek könnyítése érdekében.
A f) ponthoz: Az Éhvt. 10/C. § (10) bekezdésében a felügyeleti díjat terhelő késedelmi pótlékot
eltörli az ügyfél terheinek könnyítése érdekében.
A 11. §-hoz
A METÁR rendszer mielőbbi bevezetése érdekében szükség van a prémium típusú támogatás
fogalmának bevezetésére. A (2) bekezdésben eszközölt módosítás célja a biomassza vagy biogáz
felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának támogatására vonatkozó
rendelkezések és a demonstrációs projektek fogalmának bevezetése, amelyek nem feleltethetők meg
a Csoportmentességi rendeletnek, ezért ezeket a fogalmakat csak az Európai Bizottság jóváhagyó
határozatát követően vezethetjük be.
31
A 12. §-hoz
A METÁR rendszer alapvető szabályait tartalmazó rendelkezések a (2) bekezdésben kiegészítve a
biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergia-termelés fenntartásának
támogatására vonatkozó szabályozással, amely nem feleltethető meg a Csoportmentességi
rendeletnek, ezért azt csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatát követően vezethetjük be.
A 13. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés a METÁR rendszerben nyújtható támogatások kiszámítása
módszertanának MEKH rendeletben történő meghatározásához. A (2) bekezdésben eszközölt
módosításra azért van szükség, mert a biomassza vagy biogáz felhasználásával történő
villamosenergia-termelés fenntartásának támogatására és a demonstrációs projektekre vonatkozó
rendelkezések nem feleltethetők meg a Csoportmentességi rendeletnek, ezért a vonatkozó
rendeletalkotási felhatalmazásokat is csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatát követően
vezethetjük be.
A 14. §-hoz
Állami támogatásra vonatkozó európai uniós jogi rendelkezésre utalás.
A 15. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
A 16. §-hoz
Az ivóvízminőség-javító projektek befejezésére valamint szennyvízkibocsátású szennyvíz-elvezetési
agglomerációk területén vállalt kötelezettségének teljesítéséhez szükséges projektekkel összefüggő
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé minősített közigazgatási hatósági eljárások
körének a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)
hatáskörébe tartozó közigazgatási hatósági eljárásokkal történő kiegészítése, az eljárási határidők
pontos megadása.
A 17. §-hoz
Korábban nem nyújtott szolgáltatás kapcsán fizetendő átmeneti díjak vonatkozásában szükséges
módosítás az ellátásért felelős vélemény-nyilvánítási jogának biztosítására. Az ellátásért felelős
önkormányzatok az átmeneti díjat megállapító határozatokat megelőző eljárásokba bevonásra
kerülnek véleményezési jogosultsággal felruházva, így ügyfélként a korábban nem nyújtott
szolgáltatás kapcsán fizetendő átmeneti díjak megállapítása tárgyában született határozatokat
megkapják, azok ellen jogorvoslattal élhetnek.
A 18-19. §-hoz
Korábban nem nyújtott szolgáltatás kapcsán fizetendő átmeneti díjak vonatkozásában szükséges
módosítás.
A 20. §-hoz
Korábban nem nyújtott szolgáltatás kapcsán fizetendő átmeneti díjak vonatkozásában szükséges
módosítás: új felhatalmazó rendelkezés.
A 21. §-hoz
32
Kapcsolódó szövegcserés módosító rendelkezés.
A 22. §-hoz
A módosítás az eljáró hatóság számára törvényi szinten is előírja az államháztartásért felelős
miniszterrel való együttműködést a térítésmentes kiosztásra megállapított ÜHG-egységek
mennyiségének alapjául szolgáló adatok megfelelőségének felülvizsgálata céljából végzett hatósági
ellenőrzés keretében.
A 23. §-hoz
A módosítással törvényi szinten is rögzítésre kerül a forgalmi jegyzék kezeléséért fizetendő
számlavezetési díj megfizetésének kötelezettsége.
A 24. §-hoz
A módosítás az Ügkr. 35. § (6) és (7) bekezdéseit emeli át a javaslat a jogkövetkezményekhez, mert
tartalmilag indokolt itt szerepeltetni. A módosítás továbbá a létesítmények terheinek könnyítése
érdekében eltörli a felügyeleti díj késedelmes megfizetése esetén kiszabható késedelmi pótlékot.
A 25. §-hoz
A meg nem fizetett számlavezetési díj szankcionálhatósága érdekében hoz létre bírságfizetési
kötelezettséget. A befizetett bírsággal a számlavezetési díj megfizetettnek minősül. A bírságnak a
számlavezetési díjra eső része a jegyzékkezelő hatóság bevételét képezi.
A 26. §-hoz
Az a) ponthoz: Az Ügkr. 20.§ (2) bekezdésében szereplő „légiközlekedésre vonatkozó Nemzeti
Végrehajtási Intézkedés tervezete” megnevezés nem létező, nem használatos, így helyette javasolt a
szövegpontosítás.
A b)ponthoz: Az Ügkr. 38. § (6) bekezdése előírja, hogy az állam tulajdonában lévő vagyoni értékű
jogosultságok (ESD-egység) tekintetében a bevételek felhasználásáról a nemzetgazdasági miniszter
évente beszámol az Országgyűlésnek. Azonban sem klímapolitikai, sem költségvetési szempontból
nem indokolt a beszámoló készítésére vonatkozó kötelezettség meghatározása abban az esetben, ha
az adott évben nem keletkezett bevétel. Erre figyelemmel a vonatkozó jogszabályhely pontosítása
szükséges.
A 27. §-hoz
Az Ügkr.-re vonatkozó hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 28. §-hoz
A pontosítás azért szükséges, mert a Hivatal beérkezett megkeresések tanúsága szerint a fogalmat a
nagyvállalatok tévesen értelmezik és veszik figyelembe a számukra kötelező energetikai auditálás
elvégzésével kapcsolatban, holott az kizárólag Magyarország végfelhasználási energiamegtakarítási
kötelezettségével kapcsolatban alkalmazandó. A (2) bekezdés szerinti módosítás pontosítást valósít
meg. A módosítással a nagyvállalatok partnervállalkozásai kiesnek az auditálási kötelezettség alól.
Ebben az esetben a többnyire kis létszámú, lerakatként funkcionáló, nagyobb európai társaságok
magyarországi vállalatairól van szó, akik önmagukban nem minősülnének nagyvállalatnak, sok
esetben nem végeznek termelő tevékenységet sem, csak a tulajdonosi kapcsolat (25 és 50 % közötti
33
részesedés) miatt kötelesek energetikai auditálást végrehajtani, amely szakmailag többnyire
indokolatlan. Figyelemmel kell lenni arra, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük
támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényből (a továbbiakban: Kkvtv.) eredeztetett
nagyvállalati fogalom, amely figyelembe veszi a partnervállalkozásokat is, a támogatási
rendszerekkel összefüggésben került meghatározásra, nem az energiafogyasztás mértéke alapján.
Amennyiben csak a foglalkoztatottak létszáma és az árbevétel nagysága alapján kerül megállapításra
az auditálási kötelezettség, akkor indokolatlan pénzügyi és adminisztrációs teher kerül azon
vállalkozásokra, amelyek önállóan kis-, vagy középvállalkozások lennének, de a partneri viszony
nagyvállalatnak minősülnek. A kötelező energetikai auditok energiahatékonysági irányelv szerinti
költséghatékonysági követelményének érvényesülését is szolgálja a módosítás, tekintettel arra, hogy
kizárólag a nagyvállalatokat és a kapcsolódó vállalkozásaikat teszi kötelezetté.
A 29. §-hoz
A módosítás a Kormány feladataként jelöli meg a Nemzeti Energetikusi Hálózat működtetését. A
Nemzeti Energetikusi Hálózat feladatainak ellátására a Kormány a Kormányhivatalt végrehajtási
rendeletben jelöli ki. A Nemzeti Energetikusi Hálózat célja a hálózatot alkotó irodák működési
területén lévő közintézmények - köztük az önkormányzatok - és székhellyel rendelkező
vállalkozások energiahatékony működésének szakmai tanácsadással történő elősegítése.
A 30. §-hoz
A módosítás a Hivatal feladatkörébe utalja az energetikai auditálásra köteles és e kötelezettségük
miatt regisztrált nagyvállalatok nyilvántartását.
A 31. §-hoz
A módosítás az állam és a helyi önkormányzatok használatában álló, közfeladatok ellátását szolgáló
épületek üzemeltetői számára feladatként adja energia megtakarítási intézkedési terv készítését, az
épületek energiafogyasztási adatainak kötelező bejelentését, valamint az épületek használóinak
energiahatékonysági szemléletformálását. E kötelezettségek teljesítése érdekében az épületek
üzemeltetői kötelesek együttműködni a Nemzeti Energetikusi Hálózattal.
A 32. §-hoz
A módosítást az adatszolgáltatás egységesítése és az adatfeldolgozás egyszerűsítése teszi
szükségessé.
A 33. §-hoz
A módosítással bevezetésre kerül az energetikai szakreferens intézménye, amely szakértőket a
kormányrendeletben meghatározott energiafogyasztású gazdálkodó szervezetek kötelesek
foglalkoztatni. A módosítás célja a nagyobb energiafogyasztású gazdálkodó szervezetek
energiamegtakarítást célzó intézkedéseinek és energiahatékony működésének elősegítése. A
módosítás továbbá a Nemzeti Energetikusi Hálózat legfontosabb feladatait és a hálózat irodáiban
alkalmazott személyekre vonatkozó alapvető feltételeket határozza meg.
A 34. §-hoz
A módosítással a korábbi ún. 5%-os mentesülési lehetőség helyett egy egyszerűbben igazolható
mentesülési lehetőség kerül bevezetésre, ami továbbra is csak önmagukban kis- és
középvállalkozásnak minősülő vállalatokra érvényes. Ennek lényege, hogy 3 év átlagában 3 GWh
átlagos éves energiafogyasztás alatt nem kötelező az audit lefolytatása.
34
A módosítással egyértelművé válik, mind a meglévő nagyvállalatok, mind a jövőben létrejövő
nagyvállalatok számára az energetikai auditálási kötelezettség első és további alkalmakkal való
teljesítésének időpontja.
A módosítással megtörténik a nagyvállalat alacsonyabb fogyasztású részterületeinek kivétele az
auditálási kötelezettség alól. A vállalati működés három nagy energiafelhasználási részterülete: az
épületek, a folyamatok, valamint a szállítás energiafelhasználása. E három terület mindegyikének
éves energiafelhasználását vizsgálni szükséges az auditálás során. Ugyanakkor fontos szempontként
jelenik meg az arányosság és költséghatékonyság, ennek értelmében az a felhasználási terület, amely
aránytalanul kis energiafelhasználású, kihagyható a részletes vizsgálatból, így az auditálás költségei
csökkenthetők a szakmai minőségi elvárások sérelme nélkül.
A módosítás célja a regisztrációs kötelezettségét megszegő nagyvállalat szankcionálásával
kapcsolatos szabályozásba mérlegelési lehetőség beépítése. A módosítással továbbá bevezetésre
kerül a regisztrációs kötelezettség teljesítésekor regisztrációs díj megfizetésére vonatkozó
kötelezettség.
A módosítással nem csupán a nagyvállalatok, hanem az energetikai szakreferens igénybevételére
köteles gazdálkodó szervezetek is kötelessé válnak az éves energiafogyasztási adataik Hivatal
számára történő továbbítására. A kötelezettségét megszegő nagyvállalat szankcionálásával
kapcsolatos szabályozásba mérlegelési lehetőség kerül beépítésre.
A 35-36. §-hoz
A módosítás célja az energetikai auditor adatszolgáltatási kötelezettségének és az azzal összefüggő
szankcionálás lehetőségének pontosítása. A szankcionálás alkalmazásával kapcsolatban mérlegelési
lehetőség kerül beépítésre.
A 37. §-hoz
Az auditálások komplexitására, speciális szakmai tartalmára tekintettel biztosítani szükséges, hogy a
Hivatal szakértőt, vagy szakértőket vehessen igénybe az ellenőrzés keretében. A szakértő
kirendelésére és a főbb kérdésekre a Ket. szabályait kell alkalmazni. Az egyéb, a Ket. által nem
szabályozott kérdéseket a Ket. továbbutalja az igazságügyi szakértőkről szóló törvény hatáskörébe.
A módosítás továbbá előírja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára, hogy a Hivatal auditálás
teljesítésével, valamint a nagyvállalati regisztráció teljesítésével kapcsolatos ellenőrzési
tevékenysége segítésére a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő
gazdálkodó szervezetek listáját bocsássa a Hivatal rendelkezésére.
A 38. §-hoz
A módosítás a nagyvállalatok energetikai auditálási kötelezettségének megszegése esetére hosszabb
határidőt szab a kötelezettség teljesítésére és a bírságolást Hivatal mérlegelési jogkörébe utalja.
A 39. §-hoz
Az érvénytelen energetikai audit nem teljesített kötelezettséget jelent, amelyre tekintettel a
nagyvállalat köteles 6 hónapon belül a jogszabálynak megfelelő új energetikai auditálást
elvégeztetni. Az auditálási tevékenység szakmai színvonalának biztosítása érdekében kiemelten
fontos a szigorúbb szabályozás bevezetése annak érdekében, hogy a jogszabályoknak megfelelő
auditok készüljenek. A nagyvállalat felelősségének teljessé tétele érdekében nemcsak az alapvetően
hiányzó, hanem az érvénytelen auditot követő 6 hónapon belüli pótlás eredménytelensége esetén is
fenn kell, hogy álljon a szankció lehetősége. A módosítás a bírságolást Hivatal mérlegelési
jogkörébe utalja, és szélesebb körű mérlegelési szempontokat határoz meg.
35
A 40. §-hoz
Az energetikai auditálási tevékenység szakmai színvonalának fejlesztése érdekében az auditorok
folyamatos, éves továbbképzése és ötévenként megújító vizsga teljesítése kerül előírásra. A
módosítás az auditori tevékenység végzéséhez szükséges gyakorlati idő megállapítását pontosítja,
amelynek indoka, hogy a szakmai gyakorlati idő igazolásánál figyelembe lehessen venni azt a
szakmai gyakorlati időt is, amely egy alapképzést követően keletkezett.
A 41. §-hoz
Az energetikai auditok szakmai színvonalának biztosítása érdekében elengedhetetlen annak
garantálása, hogy az energetikai auditor jelenléte ténylegesen megvalósuljon. A módosítás továbbá
azt a célt szolgálja, hogy az energetikai auditorként vagy szervezetként nem regisztráló személyek
alvállalkozói vagy további megbízási szerződések útján ne kerülhessenek előnyösebb helyzetbe,
mint a névjegyzékben szereplő auditorok, illetve auditáló szervezetek.
A 42. §-hoz
Pontosító jellegű módosítás.
A 43-44. §-hoz
A módosítás célja a bírságolás Hivatal mérlegelési jogkörébe utalása és ismételt kiszabhatóságának
bevezetése.
A 45. §-hoz
A módosítás az energetikai auditor és auditáló szervezet adatváltozás-bejelentési kötelezettségének
megszegése esetén a Hivatal számára széles körű mérlegelési szempontokat határoz meg.
A 46. §-hoz
A módosítás célja, hogy az EGT-tagállamban letelepedett és ott jogszerűen energetikai auditálási
tevékenység végzésére jogosult energetikai auditor ne legyen köteles szakmai továbbképzésen és
megújító vizsgán részt venni.
A 47. §-hoz
A módosítás célja az energetikai auditálás magas szakmai színvonalának folyamatos biztosítása a
kötelező szakmai továbbképzések és megújító vizsgák bevezetésével és azok lefolytatásának a
közreműködő szervezet feladatkörébe rendelésével.
A 48. §-hoz
Az adatvédelmi rendelkezések kiegészítése a továbbképzésekre és megújító vizsgára tekintettel.
A 49. §-hoz
A módosítás felhatalmazást ad a Kormány számára, hogy rendeletben szabályozza az energetikai
szakreferenssel, a Nemzeti Energetikusi Hálózattal és a közintézmények energetikai
adatszolgáltatásával kapcsolatos szabályokat.
36
Az 50. §-hoz
A módosítás felhatalmazást ad a Hivatal elnöke számára az energetikai auditor adatszolgáltatási
kötelezettségére, valamint a közreműködő szervezetek jelentéstételi kötelezettségére vonatkozó
szabályok kidolgozására. Az apróbb szövegcserés módosításokra az új jogintézmények bevezetése
és egyéb pontosítások miatt van szükség.
Az 51 . §-hoz
Átmeneti rendelkezések bevezetése a második kötelező energetikai audit elvégzésének határidejével
kapcsolatban. Átmeneti rendelkezések az energetikai szakreferens szakmai vizsgájának első
alkalommal történő teljesítésére, a regisztráló szervezet közreműködő szervezetté minősítésével
kapcsolatban, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatszolgáltatási kötelezettségével kapcsolatban,
valamint a továbbképzési kötelezettséggel és egyes módosításoknak a hatályban lévő eljárásokban
történő alkalmazásával kapcsolatban.
Az 52. §-hoz
Az apróbb szövegcserés módosításokra az új jogintézmények bevezetése és egyéb pontosítások
miatt van szükség.
Az 53 . §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
Az 54. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
Az 55 . §-hoz
Állami támogatásokra vonatkozó európai uniós jogi rendelkezésre utalás.
Az 56. §-hoz
A módosító jogszabály egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépéséről szóló rendelkezés.
Az 57. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
Az 58. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
Az 59. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
A 60. §-hoz
Állami támogatásokra vonatkozó európai uniós jogi rendelkezésre utalás.