﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12722. számú
törvényjavaslat
a civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások
módosításáról és gyorsításáról
Előadó:	Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi ... törvény
A civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és
gyorsításáról
1.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény módosítása
1.	§ A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006.
évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) IV. Fejezetének 12. Címe a következő Cím címmel
egészül ki:
„A zártkörűen működő részvénytársaság működési formája megváltoztatásának - a cég
részvényeinek tőzsdei bevezetése előtti - bejegyzésére irányuló eljárás”
2.	§ A Ctv. IV. Fejezetének 12. Címe a következő 52. §-sal egészül ki:
„52. § (1) A zártkörűen működő részvénytársaság a működési formájának megváltoztatására
irányuló változásbejegyzési kérelmét - a cég részvényeinek tőzsdei bevezetése előtt - a
működési formája megváltoztatásáról hozott döntésének meghozatalát követő harminc napon
belül is benyújthatja. Ebben az esetben a kérelméhez a 2. számú melléklet II. 2. d) pont da) és
db) alpontjaiban meghatározott mellékleteket nem kell csatolnia.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti esetben a cégbíróság a benyújtott iratok megfelelősége esetén a
változást a cégjegyzékbe bejegyzi, azonban - a cég részvényeinek tőzsdei bevezetéséig - a
változás időpontját (hatályát) nem tünteti fel. A bejegyzett adatokat a cég cégkivonata nem
tartalmazza, azonban a cégmásolatban feltüntetésre kerülnek.
(3)	A (2) bekezdés szerinti bejegyzéstől számított egy éven belül - a cég részvényei tőzsdei
bevezetésének igazolására - a cég - illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül -
köteles a 2. számú melléklet II.2. d) pont da) és db) alpontjában meghatározott mellékleteket a
cégbírósághoz benyújtani. Az iratok szabályszerű benyújtása esetén a cégbíróság - további
vizsgálat nélkül - három munkanapon belül a cégjegyzékbe bejegyzi a (2) bekezdéssel
bejegyzett adatok változásának időpontját (hatályát). Az e bekezdés szerinti bejegyzés napja a
2.	számú melléklet II.2. d) pont da) alpontban meghatározott igazolásban meghatározott, a
részvények tőzsdei bevezetésének időpontja, ezen adat hiányában vagy ellentmondásos
adatok esetén a változás időpontja (hatálya) az e bekezdés szerinti bejegyzés napja.
(4)	A zártkörűen működő részvénytársaság a (2) és a (3) bekezdés szerinti bejegyzés közötti
időszakban is nyújthat be változásbejegyzési kérelmet. A nyilvánosan működő
részvénytársaság (2) bekezdés szerint már bejegyzett adatait a cégbíróság a (3) bekezdés
szerinti bejegyzéskor az időközben történt változásokkal jegyzi be, kivéve, ha a cég az
időközbeni változásokra tekintet nélkül kéri a nyilvánosan működő részvénytársaság (2)
bekezdés szerinti adatait hatályosítani.
(5)	Ha a cég a (3) bekezdés szerinti bejelentéssel együtt a nyilvánosan működő
részvénytársaság létesítő okiratát - a (4) bekezdés szerinti változások átvezetésén túl -
módosítja, a cégbíróság a kérelmet a változásbejegyzési eljárás szabályai szerint bírálja el,
amelynek során a (2) bekezdés szerinti döntéséhez nincs kötve. A zártkörűen működő
1
részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulása esetére előírt illetéket
azonban ismételten megfizetni nem kell.
(6)	Ha a cég a (3) bekezdés szerinti kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a (2)
bekezdés szerinti eljárásban a cégjegyzékbe bejegyzett adatokat a cégbíróság automatikusan
meghozott végzéssel a (3) bekezdés szerinti egy éves határidő lejártának időpontjával a
cégjegyzékből törli.”
3.	§ A Ctv. 2. számú melléklet II. 2. d) pont db) alpontjában a „szükséges tájékoztató”
szövegrész helyébe a „szükséges tájékoztató (összefoglaló)” szöveg, az „idegen nyelvű
tájékoztató” szövegrész helyébe az „idegen nyelvű tájékoztató (összefoglaló)” szöveg lép.
2.	Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása
4.	§ (1) Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 9/K.
§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Egyszerűsített törlési eljárásnak van helye, ha
a)	a bíróság a civil szervezet tekintetében megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok
bekövetkeztét vagy
b)	a bíróság a civil szervezetet törvényességi felügyeleti eljárásban megszünteti,
feltéve, hogy az a) vagy b) pont szerinti eljárás során nem merült fel adat arra nézve,
hogy a civil szervezetnek vagyona van vagy a civil szervezet fennállása során
adószámmal nem rendelkezett, illetve nem rendelkezik.”
(2) Az Ectv. 9/K. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a bíróság a civil szervezetet megszünteti vagy a civil szervezet tekintetében
megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, a civil szervezetet nyilvántartó
bíróság a határozat alapján a nyilvántartásba haladéktalanul bejegyzi megszüntetés esetén a
megszüntetve, a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztének megállapítása esetén pedig a
megszűnt toldatot.”
5.	§ (1) Az Ectv. 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy
tevékenysége a 3. § (3)-(5) bekezdésébe ütközik.”
(2)	Az Ectv. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A feloszlatott egyesület a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat
jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.”
6.	§ Az Ectv. 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges
intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a
2
törvényességi ellenőrzést ellátó szervet. Ha a szervezet működése felett az ügyészség vagy
más szerv törvényességi ellenőrzést nem gyakorol, a felügyelő szerv a szervezetet
nyilvántartó bíróság előtt törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.”
7.	§ Az Ectv.
a)	9/L. § (1) bekezdés a) pontjában az „az ügyészséget” szövegrész helyébe az „az
ügyészséget, amennyiben az ügyész a civil szervezet felett törvényességi ellenőrzést
gyakorol” szöveg,
b)	30. § (5) bekezdésében az „a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából
értesíti az ügyészséget” szövegrész helyébe az „a bíróság a civil szervezetet a civil
szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló
törvény 37. § (2) bekezdésében megállapított mértékű pénzbírsággal sújthatja” szöveg,
c)	47. §-ában a „feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint”
szövegrész helyébe a „feletti törvényességi ellenőrzést, a közhasznú civil szervezet esetében a
közhasznú minősítés követelményeinek való megfelelés ellenőrzését pedig a reá irányadó
szabályok szerint” szöveg
lép.
8.	§ Hatályát veszti az Ectv.
a)	4. § (6) bekezdése,
b)	9/J. § (2) bekezdése,
c)	11. § (1)-(3) bekezdése, (5)-(5b) bekezdése és a (7) bekezdése.
3.	A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
9.	§ A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási
szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 5. § (3) és (4)
bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban, ha
a)	a kérelmező (a szervezet) nem biztosítja, hogy részére (képviselő, kézbesítési megbízott
részére) a hivatalos iratok kézbesíthetőek legyenek,
b)	a belföldi idézési címmel és belföldi idézési című képviselővel sem rendelkező kérelmező
(szervezet) a kérelem - ide nem értve a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet -
benyújtásával egyidejűleg nem jelöl meg belföldi idézési című kézbesítési megbízottat (Pp.
100/A. §) vagy az irat a kézbesítési megbízott részére nem volt kézbesíthető,
c)	az elektronikus útra kötelezett vagy elektronikus utat választó kérelmező (szervezet) nem
biztosítja - külön jogszabályban meghatározott módon - azt, hogy részére (képviselő,
kézbesítési megbízott részére) a hivatalos iratok elektronikus úton kézbesíthetőek legyenek,
a bíróság az iratokat hirdetmény útján kézbesíti.
(4)	Az irat nem minősül kézbesíthetőnek, ha a kérelmező (szervezet, képviselő, kézbesítési
megbízott részére) lakcíme, illetve székhelye ismeretlen, vagy a postai küldemény azzal a
megjegyzéssel érkezik vissza, hogy a cím nem azonosítható, a címzett ismeretlen vagy
elköltözött, a címzett meghalt vagy megszűnt és a személyiadat- és lakcímnyilvántartást
vezető szerv megkeresése nem járt eredménnyel.”
10.	§ A Cnytv. 8. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
3
(Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárások során)
„j) a közalapítvány”
(a beadványokat kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, e rendelkezés irányadó e
szervezetek nyilvántartásba vétele iránti kérelme benyújtására is.)
11.	§ A Cnytv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eljárás során hozott végzéseket a szervezetnek is kézbesíteni kell. A bíróság a
szabályszerűen előterjesztett kérelemről haladéktalanul értesíti az ügyészséget, ha a szervezet
felett az ügyészség törvényességi ellenőrzést lát el. Ha a szervezet felett más szervezet lát el
törvényességi felügyeletet, a kérelemről e szervezetet értesíti a bíróság.”
12.	§ A Cnytv. 19. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha e törvény az ügyész eljárás indítványozásának jogához a közérdek sérelme fennállása
valószínűsítését írja elő, a közérdek sérelme fennáll, ha az indítványában az ügyész a
nyilvántartás adatának hibáját jelöli meg.”
13.	§ A Cnytv. 24. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A változásbejegyzési kérelem bírósághoz történő szabályszerű benyújtását követően a
kérelmező a benyújtott változásbejegyzési kérelemben nem szereplő további adatot nem
jelenthet be, a változásbejegyzési kérelemhez újabb létesítő okirat módosítást nem nyújthat
be, kivéve, ha arra a bíróság hiánypótlási felhívásának teljesítése miatt kerül sor.”
14.	§ A Cnytv. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Elektronikus úton előterjesztett kérelem esetén a bíróságra vonatkozó ügyintézési
határidő a kérelem lajstromozásának napján kezdődik.”
15.	§ (1) A Cnytv. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a
kérelem valamennyi hiányosságát (hibáját) meg kell jelölni.”
(2)	A Cnytv. 30. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben és a 29. § (2) bekezdésében megállapított határidőbe a törvényben
meghatározott eseteken túlmenően nem számít bele]
„a) hiánypótlási felhívás esetén a hiánypótlási felhívás kibocsátásától a hiányok pótlásáig
terjedő idő,”
16.	§ A Cnytv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság
elnöke felhívja a bírót (bírósági titkárt), hogy soron kívül, nyolc napon belül tegye meg a
szükséges intézkedéseket a kérelem elbírálása érdekében. A bíró (bírósági titkár) a kérelem
4
elbírálását követően a bíróság elnökének beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy
döntési kötelezettségének határidőn belül nem tett eleget.
(2) A 34. § szerinti eljárásban, amennyiben a bíróság döntési kötelezettségének határidőn
belül nem tesz eleget, és a határidő leteltét követő 30 napon belül sem kerül sor a kérelem
elbírálása körében bírósági intézkedésre, a nyilvántartásba vétel e határidő leteltét követő
munkanapon a törvény erejénél fogva - a kérelemben foglalt adatok szerinti tartalommal -
megtörténik.”
17.	§ A Cnytv. 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a változásbejegyzési kérelemből az tűnik ki, hogy a szervezet, alapítvány esetében az
alapító (alapítók), elmulasztotta a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtását,
a bíróság 10 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírsággal sújthatja a szervezetet,
alapítvány esetében az alapítót, több alapító esetén az alapítókat egyetemlegesen.”
18.	§ A Cnytv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § (1) A bíróság a szervezetet hivatalból törli a nyilvántartásból
a)	a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a szervezet megszüntetéséről szóló,
elektronikus úton megküldött jogerős végzése alapján vagy
b)	a szervezet feloszlatásáról rendelkező jogerős ítélet alapján kényszer-végelszámolás
lefolytatását követően vagy
c)	az egyszerűsített törlési eljárás befejezését követően.
(2)	Ha a bíróság a szervezetet feloszlatja, a feloszlatásról szóló jogerős ítéletet megküldi a
nyilvántartást vezető bíróságnak.
(3)	Ha a szervezetet a bíróság a felszámolási eljárás lefolytatását követően törli a
nyilvántartásból, a végzés ellen sem fellebbezésnek, sem felülvizsgálatnak nincs helye.”
19.	§ A Cnytv. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Cnytv. 19. alcíme a
következő 46/A. és 46/B. §-sal egészül ki:
„46. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a törvény elsőfokú eljárásra vonatkozó
rendelkezéseit a másodfokú eljárásban az alábbi eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell.
(2)	A nem az ügy érdemében hozott fellebbezéssel megtámadható végzések elleni fellebbezést
és az ahhoz csatolt mellékleteket az elektronikus útra kötelezett és az elektronikus utat
választó kérelmezőnek elektronikus úton kell a bíróság részére megküldenie.
(3)	Az első fokon eljárt bíróság az iratokat az informatikai rendszeren keresztül, közvetlenül
terjeszti fel a másodfokú bíróság részére.
(4)	A másodfokú bíróság az ügy iratait és a másodfokú határozatot az informatikai rendszeren
keresztül küldi meg az elsőfokú bíróságnak. A másodfokú bíróság határozatának papír alapú
kiadmányát is megküldi az első fokon eljárt bíróság részére, ha a kérelmező az első fokon
eljáró bírósághoz beadványát papír alapon nyújtotta be.
(5)	Az ügyész, ha a bíróság határozata ellen fellebbezési jog illeti meg, a fellebbezést
elektronikus úton küldi meg a bíróság részére.
(6)	A másodfokú bíróság a fellebbezésről a felterjesztéstől számított hatvan napon belül dönt.
Ha a bíróság döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság elnöke
felhívja a bírói tanács elnökét, hogy nyolc napon belül tegye meg a szükséges intézkedéseket
a fellebbezés elbírálása érdekében. A bíró a kérelem elbírálását követően a bíróság elnökének
beszámol arról, hogy mi volt az indoka annak, hogy döntési kötelezettségének határidőn belül
nem tett eleget.
5
46/A. § (1) Az egyesület [4. § a) pont], az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti
sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a
közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. A végzés
vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a kérelemhez mellékelt iratok
jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a
rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a szervezet ellen a végzés hatályon
kívül helyezése iránt a szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A szervezet
kérelemre történő törlését elrendelő végzés ellen a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok
ellen kell megindítani.
(2)	A per megindításának a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó,
valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés országos névjegyzékben történt
közzétételétől számított hatvan napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel
jár.
(3)	A keresetlevélben, illetve az eljárás során a felperesnek meg kell jelölnie, hogy miért tartja
a bíróság eljárását jogszabálysértőnek. Ha a keresetet az űrlap vagy kérelem mellékleteinek
jogszabálysértő voltára alapítja, csak olyan jogszabálysértésre hivatkozhat, amelyet az
eljárásban a bíróságnak észlelnie kellett volna.
(4)	Az ügyészt a perindítás joga akkor illeti meg, ha keresetét - az (1) és (3) bekezdésben
vagy a 46/B. § (1) bekezdésében meghatározott ok megjelölése mellett - közérdek sérelmére
alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.
(5)	Ha a nyilvántartásba vételt (változásbejegyzést, közhasznú nyilvántartásba vételt)
elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a bíróság
megfelelő határidő tűzésével felhívja a szervezetet a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez
szükséges intézkedések megtételére.
(6)	Ha az (5) bekezdésben foglalt intézkedések eredményre vezetnek, a bíróság ítéletében a
végzést megváltoztatja és megkeresi a nyilvántartó bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be
vagy törölje az érintett adatot, illetve - indokolt esetben - törvényességi felügyeleti
jogkörében hívja fel a szervezetet a bejegyzéshez szükséges további adatok bejelentésére,
illetve a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.
(7)	Ha a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a
jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet a bíróság (5) bekezdés szerinti
felhívásának nem tesz eleget, és a végzés teljes hatályon kívül helyezésének feltételei nem
állnak fenn, a bíróság a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot
hatályon kívül helyezi és a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.
(8)	Ha a változásbejegyzést, közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés hatályon kívül
helyezése iránti perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet a bíróság
felhívásának nem tesz eleget, a bíróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól
elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (6) bekezdés megfelelő
alkalmazásával jár el.
(9)	Ha a nyilvántartásba vételt (változásbejegyzést, közhasznú nyilvántartásba vételt)
elrendelő végzés vagy a meghozatalára vezető eljárás jogszabálysértő, azonban a
jogszabálysértés csekély jelentőségű és nyilvántartási adatot nem érint, a bíróság a végzést a
jogszabálysértés megállapítása mellett - további intézkedés elrendelése nélkül - hatályában
fenntartja.
46/B. § (1) Ha a 46/A. § szerinti perben a felperes a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési
végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak, illetve módosításának a
nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelenségére alapítja, a
6
bíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok, illetve az általa keletkezett érdeksérelem
kiküszöbölését.
(2)	A 46/A. § szerinti perben a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés teljes hatályon kívül
helyezésének, illetve a létesítő okirat teljes érvénytelensége megállapításának csak a létesítő
okirat teljes érvénytelenségét eredményező érvénytelenségi ok fennállása esetén van helye.
Ebben az esetben a bíróság az alapítás érvénytelenségének megállapítása mellett megkeresi a
nyilvántartó bíróságot, hogy intézkedjen a szervezet kényszer-végelszámolásának
lefolytatásáról vagy felszámolás kezdeményezéséről.
(3)	Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll vagy az érvénytelenség miatti érdeksérelem
kiküszöbölésére nem került sor, és a (2) bekezdés szerinti feltételek nem állnak fenn, a
bíróság a nyilvántartásba vételt elrendelő végzést - az ítéletében megállapított időponttal -
részben hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat érvénytelenségét részlegesen megállapítja.
A bíróság ítéletében emellett megkeresi a nyilvántartó bíróságot a 46/A. § (6) bekezdésében
foglalt intézkedések megtételére.
(4)	Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll vagy az érvénytelenség miatti érdeksérelem
kiküszöbölésére nem került sor, a bíróság a változásbejegyzési végzést egészben vagy részben
az ítéletében meghatározott időponttal hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat
módosításának érvénytelenségét teljes egészében vagy részlegesen megállapítja. A bíróság
ítéletében emellett megkeresi a nyilvántartó bíróságot a 46/A. § (6) bekezdésében foglalt
intézkedések megtételére.
(5)	Ha az érvénytelenség oka utóbb megszűnt vagy az érvénytelenség miatti érdeksérelem
kiküszöbölése megtörtént, a létesítő okiratot (módosítását) a bíróság visszamenőleges
hatállyal érvényessé nyilvánítja, szükség esetén pedig a 46/A. § (6) bekezdésében foglaltak
szerint jár el.”
20.	§ A Cnytv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. § (1) A bíróság alapítvány nyilvántartásba vételi, valamint változásbejegyzési
kérelmének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzését
jogszabályban meghatározott módon, közzététel céljából továbbítja az OBH részére.
(2) Az OBH az (1) bekezdés alapján részére megküldött végzést az országos
névjegyzék útján közzéteszi.”
21.	§ A Cnytv. 54. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kuratórium vagy kurátor kijelölésének feltételei fennállnak, a bíróság hivatalból az
eljárást megindíthatja, vagy az egyéb érdekelt kérelmére az eljárást megindítja.”
22.	§ A Cnytv. 29. alcímének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. Az alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló
polgári nemperes eljárás”
23.	§ A Cnytv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. § (1) A bíróság az ügyész indítványára, az alapító (alapítók) vagy más jogilag érdekelt
kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha
a)	az alapítványt határozott időre alapították és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. §
(1)	bekezdés a) pont],
7
b)	az alapítvány megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel
bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],
c)	az alapítvány célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg [Ptk. 3:403. §
(1)	bekezdés a) pont],
d)	az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más
alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pont],
e)	az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytatott tevékenységet
[Ptk. 3:403. § (1) bekezdés c) pont].
(2)	Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát - az (1)
bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott okok valamelyike mellett - közérdek sérelmére
alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.”
24.	§ (1) A Cnytv. 67. §-a a következő (1a) - (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A változásbejegyzési eljárásban a tagjegyzéket nem kell becsatolni.
(1b) A bíróság az egyesület [4. § a) pont] nyilvántartásba vétele iránti eljárásban az egyesület
létesítésére, ügyvezető és képviseleti szervére vonatkozó jogszabályi rendelkezések
teljesülését, továbbá a létesítő okirat kötelező tartalmi elemeinek meglétét vizsgálja. A Ptk.
3:4. § (2) bekezdés alá tartozó létesítő okiratbeli rendelkezéseket a bíróság csak akkor
vizsgálja, ha azok törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására adnának okot.
(1c) Változásbejegyzési eljárásban az (1b) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a bíróság csak a változásbejegyzési kérelemmel érintett körben vizsgálja a
benyújtott iratokat.”
(2)	A Cnytv. 67. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bíróság az egyesület és sportegyesület nyilvántartásba vételi, valamint
változásbejegyzési kérelmének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét
elrendelő végzését jogszabályban meghatározott módon, közzététel céljából továbbítja az
OBH részére.
(5)	Az OBH a (4) bekezdés alapján részére megküldött végzést az országos névjegyzék útján
közzéteszi.”
25.	§ A Cnytv. a következő 35/B. alcímmel egészül ki:
„35/B. Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló
polgári nemperes eljárás
68/B. § (1) A bíróság az ügyész indítványára, az egyesület vagy más jogilag érdekelt
kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha az egyesület
a)	határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a)
pont],
b)	megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk.
3:48. § (1) bekezdés b) pont],
c)	megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem
határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],
d)	tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá
csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy az a)-c) pont szerinti esetekben az abban
foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.
8
(2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát - az (1)
bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott okok mellett - közérdek sérelmére alapítja és e
közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.”
26.	§ A Cnytv. a következő 70. §-sal egészül ki:
„70. § (1) A sportról szóló törvény szerinti sportegyesületekre a 67. § (1b) és (1c) bekezdését
is alkalmazni kell azzal, hogy a 67. § (1b) bekezdésében foglaltakon túlmenően a bíróság a
létesítő okiratnak a sportról szóló törvénynek a sportegyesületre előírt szabályaival való
összhangját vizsgálja.
(2) Az egyéb szervezetek esetében a bíróság a létesítő okiratnak az adott szervezettípusra
irányadó törvények szabályaival való összhangját is vizsgálja.”
27.	§ A Cnytv. a 71. §-t követően a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:
„IV/A. Fejezet
A törvényességi felügyeleti eljárás
36/A. A törvényességi felügyeleti eljárás közös szabályai
71/A. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a bíróság intézkedéseivel a
szervezet törvényes működését kikényszerítse.
(2)	A törvényességi felügyeleti eljárás nemperes eljárás, amelyre a Pp. szabályait - ha törvény
másként nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell, szünetelésnek azonban nincs helye.
A törvényességi felügyeleti eljárásban az elektronikus kapcsolattartás nem kötelező azon
szervezet esetében sem, amely a 8. § alapján elektronikus útra kötelezett.
(3)	Az eljárás során - ha e törvény másként nem rendelkezik - csak okirati bizonyításnak,
valamint az ügyben érintettek személyes meghallgatásának van helye. A bizonyítás során a
bíróság a szervezet képviselőjét, tagját, továbbá kérelemre indult eljárás esetén a kérelmezőt
személyesen meghallgathatja vagy tőlük írásbeli nyilatkozatot kérhet. A bíróság a hivatalból
indított eljárása során hivatalból szerzi be az írásbeli bizonyítékokat, illetve tisztázza azokat
a körülményeket, adatokat és tényeket, amelyek a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez
szükségesek.
(4)	Az eljárásra a szervezet székhelye, ennek hiányában az utolsó bejegyzett székhelye
szerinti nyilvántartó bíróság illetékes.
(5)	A törvényességi felügyeleti eljárás során hozott jogerős bírósági intézkedéssel válnak az
ügyben keletkezett iratok - az Ectv. szerint nem nyilvános iratok kivételével - az Ectv.
szerinti civil szervezetek esetében nyilvánossá, továbbá nyilvánossá válnak az ügyben
keletkezett iratok akkor is, ha a civil szervezet a bíróság felhívására a törvényes működését
helyreállította, de az eljárás megindítására okot adott.
(6)	A törvényességi felügyeleti eljárás iratainak elektronizálására a 14. § (2) bekezdését kell
alkalmazni.
71/B. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság hivatalból vagy kérelemre jár
el.
(2)	Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény a 46/A-
46/B. §-ban meghatározott vagy más polgári perben, illetve közigazgatási eljárásban
érvényesíthető.
9
(3)	Nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének, ha a szervezet
felszámolás, kényszer-végelszámolási vagy egyszerűsített törlési eljárás alatt áll. Ha a
törvényességi felügyeleti eljárás folyamatban léte alatt a szervezet felszámolás alá kerül,
vagy a kényszer-végelszámolást vagy az egyszerűsített törlési eljárás megindítását a bíróság
jogerősen elrendeli, a törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni.
(4)	A törvényességi felügyelet nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának és döntéseinek
gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára, valamint a beszámoló letétbe
helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség teljesítésének kikényszerítésére.
(5)	A törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot, illetve
a szervezet törvényes működése helyre nem áll.
(6)	A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a
szervezet a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működését
helyreállította.
36/B. A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények
71/C. § (1) Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha
a)	a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartásba bejegyzett adat a
bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,
b)	a nyilvántartásba bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,
c)	a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartás nem tartalmazza azt, amit a
szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,
d)	a szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó
jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat,
e)	törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.
(2) Az (1) bekezdés a), illetve c) pontja alapján indult ügy elbírálásában nem vehet részt az,
aki az eljárás tárgyává tett ügyben a nyilvántartásba vételi (változásbejegyzési) eljárásban
részt vett.
36/C. A bíróság eljárása hivatalból
71/D. § (1) Hivatalból jár el a bíróság, ha
a)	az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos
eljárása során maga szerez tudomást, vagy
b)	az eljárást más bíróság kezdeményezi.
(2)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eljárás megindításáról és
befejezéséről a bíróság a kezdeményezőt értesíti.
(3)	A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban félként csak a szervezet vesz
részt. Az eljárásban felmerült költségeket - így különösen a meghallgatás, a felügyelőbiztos
költségeit - az állam előlegezi. Amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárásban a
szervezet a törvényes működést helyreállítja, de az eljárásra okot adott, illetve a bíróság a
szervezettel (képviselővel) szemben intézkedést alkalmaz, a felmerült költségek viselésére a
szervezetet kell kötelezni.
(4)	A költségviselést megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.
Behajthatatlanság esetén, illetve, ha az eljárást a bíróság jogsértés hiányában szünteti meg, a
felmerült költségeket az állam viseli.
(5)	A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárás
lefolytatása alapján a bíróság megállapítja, hogy jogsértés nem történt.
(6)	A hivatalból és a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárások egyesítésére akkor
sincs mód, ha a törvényességi felügyeleti eljárások azonos szervezet ellen indultak.
10
36/D. A bíróság eljárása kérelemre
71/E. § (1) Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását
a)	az ügyész indítványozza,
b)	jogszabályban meghatározott feladatainak teljesítése körében a szervezet
tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság vagy közigazgatási szerv kéri,
c)	az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket
valószínűsíti, vagy
d)	az kéri, akit jogszabály az eljárás kezdeményezésére kötelez.
(2)	Az ügyészt - amennyiben a civil szervezet felett nem gyakorol törvényességi ellenőrzést
-	a törvényességi felügyeleti eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát
-	a 71/C. § (1) bekezdésében meghatározott ok mellett - közérdek sérelmére alapítja és e
közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti. Amennyiben az ügyész a szervezet felett
törvényességi ellenőrzést gyakorol, a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához nem
szükséges közérdek sérelmének megjelölése és fennállásának valószínűsítése.
(3)	A kérelemnek az ügy elbírálásához szükséges valamennyi tényt, illetve adatot
tartalmaznia kell. A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme
előterjesztésének okát nem változtathatja meg. A törvényességi felügyeleti eljárás
lefolytatásával felmerülő költségeket a Pp. általános szabályai szerint a kérelmező köteles
előlegezni. A költségek viselése csak akkor terheli a kérelmezőt, ha kérelme alaptalan volt.
(4)	A bíróság a kérelmet elutasítja, ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt
feltételeknek. A bíróság a kérelmet elutasítja akkor is, ha megállapítja, hogy a kérelemben
jelzett jogsértés nem áll fenn.
(5)	Az eljárás során a kérelmező a kérelmét bármikor visszavonhatja. Ilyen esetben az
eljárást meg kell szüntetni. Az eljárás során felmerült költségeket a Pp. általános szabályai
szerint a kérelmező viseli.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott esetben, illetve ha a kérelem elutasítására került sor, a
bíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak
hivatalból is helye van.
(7)	A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárásban fél a szervezet és a kérelmező is.
36/E. A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolytatása
71/F. § (1) A bíróság törvényességi felügyeleti eljárását az arra okot adó körülményről való
tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény
bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. Ha a szervezet
valamely jogszabálysértő helyzetet vagy állapotot nem szüntet meg, az eljárás megindítása
mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, amikor a bíróság hivatalból
indítja meg a törvényességi felügyeleti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy kivételesen indokolt
esetben az eljárás a törvénysértő nyilvántartási adat kiküszöbölése érdekében az egyéves
határidőt követően is megindítható.
36/F. A bíróság felhívása és intézkedései
71/G. § (1) A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a bíróság a
jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló
jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a szervezetet, hogy a végzésben
meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül - amely az eljárás okától függően a
11
szervezetnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb
harminc nappal meghosszabbítható - írásban nyilatkozzon arról, hogy
a)	vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat, illetve
b)	ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot
szüntesse meg, és azt igazolja.
(2)	Ha az (1) bekezdés szerinti felhívás eredményeként az eljárás megszüntetésének nincs
helye, a törvényes állapot helyreállítása érdekében a bíróság az intézkedésre okot adó
körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:
a)	a szervezetet, illetve ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a
szervezet képviselője adott okot, a képviselőt 10 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő
pénzbírsággal sújtja,
b)	megsemmisíti a szervezet által hozott jogszabálysértő vagy a szervezet létesítő okiratába
ütköző határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát
rendeli el,
c)	ha a szervezet törvényes működése a legfőbb szervének összehívásával előreláthatólag
helyreállítható, összehívja a szervezet döntéshozó szervét, vagy ennek a feladatnak a
végrehajtására - a szervezet költségére - megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki,
d)	ha a szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható, a
szervezet működése vagy más körülmény alapján különösen indokolt és az intézkedéstől
előre láthatóan eredmény várható, legfeljebb kilencven napra felügyelőbiztost rendel ki,
e)	a szervezetet megszünteti.
(3)	A bíróság a (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározott intézkedéseket együttesen,
illetve a bírságolási intézkedést ismételten is alkalmazhatja. A bíróság a fél által kért
intézkedéshez nincs kötve.
(4)	A szervezet megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti felhívás vagy az első intézkedés
eredménytelenségét követően is sor kerülhet, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes
működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre. A
szervezet megszüntetését azonban ilyen esetben részletesen indokolni kell.
(5)	A bíróságnak a felhívás kiadását követően - ha a szervezet nem igazolja, hogy törvényes
működését helyreállította - valamelyik intézkedést az (1) bekezdés szerinti felhívásban
meghatározott határidő leteltét követő tizenöt napon belül alkalmaznia kell.
(6)	Ha a törvényes állapot nem állt helyre, a törvényességi felügyeleti intézkedést tartalmazó
határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül folytatni kell az eljárást. A
jogerős intézkedést követő újabb intézkedést vagy az eljárást véglegesen lezáró határozatot
legkésőbb az előző intézkedés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül meg
kell hozni.
36/G. A felügyelőbiztos jogköre
71/H. § (1) Ha a bíróság kérelemre vagy hivatalból végzésében felügyelőbiztost rendel ki, e
végzésben meghatározza a felügyelőbiztos feladatkörét. A szervezet vezető tisztségviselői
(képviselői) a hatáskörüket csak a felügyelőbiztos részére biztosított jogok megsértése
nélkül gyakorolhatják. A bíróság felügyelőbiztosként a szervezettől független, arra alkalmas
személyt jelölhet ki az állami szerv vagy kamara által vezetett névjegyzékben szereplő
személyek közül - így különösen ügyvéd, közvetítő, könyvvizsgáló, igazságügyi szakértő-,
feltéve, hogy ez a személy a megbízatást elvállalja. A felügyelőbiztos a működése során az
adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek
megszegésével okozott kárért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség Ptk.-ban
foglalt szabályainak megfelelő alkalmazásával felel.
12
(2)	Nem lehet felügyelőbiztos, akinek a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója, illetve élettársa a
szervezet tagja, vezető tisztségviselője (képviselője), felügyelőbizottsági tagja vagy
könyvvizsgálója, valamint az, aki a szervezettel azonos tevékenységet folytató más
szervezetben vezető tisztségviselő.
(3)	A felügyelőbiztos feladata a szervezet törvényes működésének helyreállításához
szükséges intézkedések megtétele. Ennek érdekében a vezető tisztségviselőktől
(képviselőktől), illetve a szervezet vezető állású munkavállalóitól felvilágosítást kérhet. A
felügyelőbiztos a szervezet esetleges üzleti titkait köteles megőrizni és a birtokába jutott
információkról csak a bíróságot tájékoztathatja. A felügyelőbiztos a bíróság felhívására, a
bíróság által megadott határidőn belül és módon köteles tevékenységéről beszámolni.
(4)	Ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a szervezetnek nincs
megválasztott vezető tisztségviselője (képviselője), a felügyelőbiztos - a bíróság végzésében
meghatározottak szerint - a vezető tisztségviselő (képviselő) jogkörét gyakorolja. Erre
tekintettel a bíróság a felügyelőbiztost - szükség esetén a korábbi vezető tisztségviselő
(képviselő) törlésével egyidejűleg - a nyilvántartásba hivatalból bejegyzi.
(5)	A szervezet vezető munkavállalói, illetve tagjai kötelesek a felügyelőbiztos részére
minden olyan eszközt, iratot, illetve információt biztosítani, amely hozzásegíti ahhoz, hogy
a vezető tisztségviselői feladatait elláthassa. A felügyelőbiztos kérelmére a bíróság a
felügyelőbiztos tevékenységét akadályozó személyt a Pp. 120. §-ában meghatározott
pénzbírsággal sújtja. A pénzbírság többször is kiszabható.
(6)	Ha a felügyelőbiztos kirendelésére a szervezet tagja kérelmére került sor, a
felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő (képviselő) jogkörében a halaszthatatlan intézkedések
megtételére is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet, követelést csak akkor
ismerhet el, illetve jogról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt szervezetet
nyilvánvaló károsodástól óvja meg.
(7)	Ha a felügyelőbiztos kirendelésére azért került sor, mert a szervezetnek nincs vezető
tisztségviselője (képviselője), a bíróság a szervezetnek megküldendő végzését a szervezet
székhelyére kézbesíti.
71/I. § (1) A felügyelőbiztos jogszabálysértő vagy a szervezet, annak tagjai, hitelezői vagy
más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett
személy vagy szervezet a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, de legfeljebb a
felügyelőbiztos kirendelésének időtartama alatt a bíróságnál kifogással élhet. Ha a bíróság a
kifogást megalapozottnak találja, a felügyelőbiztos intézkedését megsemmisíti vagy kötelezi
a megfelelő intézkedés megtételére, illetve más felügyelőbiztost rendel ki, ellenkező esetben
a kifogást elutasítja.
(2)	Ha a felügyelőbiztos kirendelése kérelemre történik, a felügyelőbiztos költségeinek és
díjának a bíróság által meghatározott várható összegét a kérelmező köteles előlegezni. Ha a
törvényes működés helyreállt vagy a kirendelés határideje lejárt, a bíróság a felügyelőbiztost
felmenti és költségeit, valamint díját megállapítja azzal, hogy azt a szervezet viseli. Ha a
szervezet terhére megállapított összeg behajthatatlannak bizonyul, a felügyelőbiztos
költségét és díját a kérelmező, illetve hivatalból kirendelt felügyelőbiztos esetében az állam
viseli. A felügyelőbiztos költségét és díját megállapító végzés ellen külön fellebbezésnek
van helye. A felügyelőbiztos által felszámítható díjra a törvényességi felügyeleti eljárásban
közreműködő felügyelőbiztos díjáról szóló 23/2006. (V. 18.) IM rendeletet kell megfelelően
alkalmazni.
(3)	Amennyiben a hivatalból kirendelt felügyelőbiztos díja és költsége behajthatatlannak
bizonyul, a díjat és költséget a kirendelést elrendelő bíróság gazdasági hivatala téríti meg a
felügyelőbiztos részére.”
13
28.	§ A Cnytv. 97. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„b) az egyszerűsített nyilvántartásba vételi eljárás és az egyszerűsített változásbejegyzési
eljárás esetében a kérelemhez csatolandó létesítő okirat mintaokiratát és a további mellékletek
mintaokiratát, valamint az űrlapok közzétételének módját,”
(rendeletben állapítsa meg.)
29.	§ A Cnytv.
a)	8. § (1) bekezdés h) pontjában a „szakszövetség és” szövegrész helyébe a „szakszövetség,”
szöveg,
b)	27. § nyitó szövegrészében az „esetén a kérelemhez” szövegrész helyébe az „esetén a
törlési kérelemhez” szöveg,
c)	34. § (1) bekezdésében az „az egyesület [4. § a) pont] vagy az alapítvány” szövegrész
helyébe az „az egyesület [4. § a) pont], az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti
sportegyesület” szöveg,
d)	36. § (5) bekezdésében a „bíróság felhívja” szövegrész helyébe a „bíróság a hiánypótlás
keretében felhívja” szöveg,
e)	40. § (4) bekezdésében a „szerinti képviselője küldi meg a bíróság részére” szövegrész
helyébe a „szerinti - a szervezet nyilvántartásba bejegyzett képviselője kivételével
meghatalmazással igazolt - képviselője küldi meg az OBH részére” szöveg,
f)	49. § (1) bekezdés c) pontjában a „felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv” szövegrész
helyébe a „felügyelőbizottság esetén a felügyelőbizottság” szöveg,
g)	54. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a kezelő” szövegrész helyébe az „az
ügyvezető” szöveg,
h)	63. § c) pontjában és a 67. § (2) bekezdésében az „ügyintéző” szövegrész helyébe az
„ügyvezető” szöveg,
i)	64. §-ában a „Felügyelő szerv esetén a felügyelő szerv” szövegrész helyébe a
„Felügyelőbizottság esetén a felügyelőbizottság” szöveg
lép.
30.	§ Hatályát veszti a Cnytv.
a)	21. § (2) bekezdésében a „vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság”
szöveg,
b)	34. § (4) bekezdésében a „kérelmező és ügyész részére történő” szöveg,
c)	35. § (3) bekezdése,
d)	40. § (7) bekezdése,
e)	30. és 31. alcíme.
4.	A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
31.	§ A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
3:65. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyesület tagja nem köteles vagyoni hozzájárulást teljesíteni. A tag az egyesület
tartozásaiért saját vagyonával nem felel.”
14
32. § (1) A Ptk. 3:70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan
vagy ismételten sértő magatartása esetén - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv
kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárás folytatható le, ha az alapszabály a
kizárást lefolytató szervet és a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.”
(2)	A Ptk. 3:70. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az (1)-(3) bekezdésben foglalt
szabályoktól eltér.”
33.	§ A Ptk. Harmadik Könyv VIII. Címének helyébe a következő cím lép:
„VIII. CÍM
AZ EGYESÜLET SZERVEI
3:71. § [Közgyűlés, a közgyűlés hatásköre. A küldöttgyűlés]
(1)	Az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés.
(2)	A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés
rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
(3)	A közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály módosítása, a vezető tisztségviselő
megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint az éves beszámoló
elfogadása; az alapszabály ettől eltérő rendelkezése semmis.
(4)	Ha az alapszabály küldöttgyűlés működését írja elő, meg kell határoznia a küldöttek
választásának módját. A küldöttgyűlésre egyebekben a közgyűlés szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
3:72. § [A közgyűlés összehívása és napirendje]
(1)	A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A létesítő okirat ennél ritkább
ülésezést előíró rendelkezése semmis. A közgyűlési meghívó elküldése és a közgyűlés napja
között legalább tizenöt napnak kell eltelnie.
(2)	A közgyűlési meghívó az általános tartalmi elemeken túl tartalmazza
a)	határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját, helyét és az eltérő
határozatképességi szabályokra vonatkozó figyelemfelhívást; és
b)	küldöttgyűlés tartása esetén az erre a körülményre történő utalást.
(3)	A közgyűlés helyszínét elegendő a meghívóban megjelölni akkor is, ha az eltér az
egyesület székhelyétől.
(4)	A közgyűlés napirendjére tűzött ügyekre vonatkozóan az ügyvezetés a tagnak - kérelmére
-	köteles felvilágosítást adni.
3:73. § [A napirend kiegészítése]
(1)	A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban
meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy
személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.
(2)	A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult
dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy
15
személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat
meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
3:74. § [A közgyűlés ülésezése]
(1)	A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés
összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata
alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
(2)	A tag a közgyűlés ülésén tagsági jogait személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő
eszközök igénybevételével akkor gyakorolhatja, ha az alapszabály az igénybe vehető
elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy
határozza meg, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes
kommunikáció biztosított legyen.
(3)	A nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen elfogadott és ebből az okból
érvénytelen határozat az elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé válik, ha
a határozatot a közgyűlés napjától számított harminc napon belül valamennyi tag egyhangúlag
érvényesnek ismeri el. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az egyhangúságra
vonatkozó feltételtől eltér.
3:75. § [Jelenléti ív. Jegyzőkönyv]
(1)	A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a
tag, valamint - ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi -
képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és a tagot megillető szavazatok számát. A
jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
(2)	A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a)	az egyesület nevét és székhelyét;
b)	a közgyűlés helyét és idejét;
c)	a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a
nevét;
d)	a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e)	a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól
tartózkodók számát.
(3)	A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre
megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.
(4)	Az egyesület ügyvezetése köteles a közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az
egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni.
(5)	Bármely tag a közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét
tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az ügyvezetéstől.
3:76. § [Határozathozatal, megismételt közgyűlés]
(1)	Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és
szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(2)	Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési
döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott
határozata szükséges.
(3)	Ha a közgyűlés határozatképtelen, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő
ügyekben a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti
időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.”
3:77. § [Az ügyvezetés ellátása]
16
Az egyesület ügyvezetését az egyesület ügyvezetője vagy az elnökség látja el. Az egyesület
vezető tisztségviselői az ügyvezető vagy az elnökség tagjai.
3:78. § [Elnökség]
(1)	Az elnökség három tagból áll. Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely
háromnál kevesebb tagú elnökség felállítását írja elő. Az elnökség az elnökét maga választja
tagjai közül.
(2)	Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel
kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről
beszámolni.
(3)	Az elnökség határozatait a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Az alapszabály
ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
3:79. § [A vezető tisztségviselői megbízatás]
(1)	Ha az alapszabályban vagy a választás során a vezető tisztségviselői megbízás
időtartamáról a tagok nem rendelkeznek, a vezető tisztségviselő megbízatása két évre szól.
(2)	Az öt évnél hosszabb időre szóló vezető tisztségviselői megbízás az öt évet meghaladó
részében semmis.
(3)	A vezető tisztségviselőket az egyesület tagjai közül kell választani, az alapszabály
felhatalmazása alapján a vezető tisztségviselők legfeljebb egyharmada választható az
egyesület tagjain kívüli személyekből.
3:80. § [Az ügyvezetés feladatai]
Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik
a)	az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések
meghozatala;
b)	a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c)	az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d)	az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a
közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e)	az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a
tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
f)	a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
g)	az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
h)	részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
i)	a tagság nyilvántartása;
j) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
k) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak
bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
3:81. § [A közgyűlés összehívása]
(1)	Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele
céljából, ha
a)	az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b)	az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c)	az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
17
(2)	Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot
adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület
megszüntetéséről dönteni.
(3)	Semmis az alapszabály olyan rendelkezése, amely az (1) és a (2) bekezdésben foglalt
szabályoknál az egyesületre nézve enyhébb követelményeket ír elő.
3:82. § [A felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei]
(1)	Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagok több mint fele nem természetes
személy, vagy ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. Az alapszabály ettől eltérő
rendelkezése semmis
(2)	A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az
alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.”
5.	A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása
34.	§ (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével
összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a
továbbiakban: Ptké.) 11. § (1) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:
„(1) A Ptk. hatálybalépésekor nyilvántartásba bejegyzett, illetve a 9. § (1) bekezdése szerint
bejegyzés alatt álló egyesület és alapítvány a 2017. január 1-jét követő első létesítő okirat
módosítással együtt köteles a létesítő okiratának mindazon rendelkezését felülvizsgálni és
szükség szerint módosítani, amelyek nem felelnek meg a Ptk. szabályainak. Egyesület
esetében nem kell módosítani az alapszabályt abból az okból, hogy az tartalmazza az
egyesület alapító tagjainak nevét és azok lakóhelyét vagy székhelyét.”
(2)	A Ptké. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti egyesületnek és alapítványnak a létesítő okirata (1) bekezdés
szerinti módosításának napjától a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmaznia.”
35.	§ A Ptké. a következő XI. Fejezettel egészül ki:
„XI. fejezet
Átmeneti rendelkezések
72. § A 11. §-nak a ...ról szóló 2016. évi ... tv. ... §-sal megállapított rendelkezéseit arra az
egyesületre és alapítványra kell alkalmazni, amely 2017. január 1-jéig jogerősen még nem tett
eleget a ... ról szóló 2016. évi ... tv. hatálybalépését megelőző napon hatályos 11. §-ban
foglalt létesítő okirat módosítási kötelezettségének, ideértve azt az esetet is, ha 2017. január 1.
napján a 11. § (4) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelme még nem került benyújtásra.”
6.	Záró rendelkezések
18
36.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 1. napján lép
hatályba.
(2)	E törvény 4-30. §-ai 2017. március 1. napján lépnek hatályba.
19
Indokolás
Általános indokolás
1.	A Javaslat a civil szerveztek nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárását a
következő eszközökkel kívánja gyorsítani:
Az ügyész az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület
nyilvántartásba vételi és változásbejegyzési eljárásában már közvetlenül nem vesz részt,
részére az iratokat nem kell kézbesíteni, önálló fellebbezési jog nem illeti meg. (Az egyesület,
az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület nyilvántartásba vételi,
változásbejegyzési kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét
elrendelő végzéssel szemben pert indíthat, ha a végzés vagy az alapul szolgáló iratok
jogszabálysértők, feltéve, hogy a keresetét közérdek sérelmére tudja alapítani.)
A bíróságra előírt ügyintézési határidő maximalizálásra kerül (az egyszerűsített eljárásban, ha
a bíróság a rá vonatkozó határidőn belül nem dönt, a bejegyzés a törvény erejénél fogva
megtörténik).
A kérelmező a változásbejegyzési eljárás alatt a változással érintett adatok körét nem
bővítheti (kérelmét nem egészítheti ki, csak a bíróság felhívására). A bíróság csak egy
alkalommal adhat ki hiánypótlásra felhívó végzést, amelyben a kérelem minden hibáját meg
kell jelölnie. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy a változásbejegyzési eljárás az újbóli kérelmek,
újbóli hiánypótlások miatt beláthatatlan ideig húzódjon el. A jövőben a cégeljáráshoz
hasonlóan a szervezeteknek az eltérő időpontban meghozott döntéseikből adódó
változásbejegyzési kérelmeiket külön-külön kell benyújtaniuk.
Az igazságügyért felelős miniszter részére adott jogalkotási felhatalmazás folytán bővül az
eljárásban használható mintaokiratok száma (többféle mintaokirat kerül rendszeresítésre) és
fajtája (pl. elfogadó nyilatkozat), ezzel is csökkentve annak a veszélyét, hogy az okirat
szövegezése, tartalma miatt hiánypótlást kelljen kiadnia a bíróságnak.
A Ptk. szerinti egyesületek és a sportegyesületek esetében a bíróság csak a legszükségesebb
törvényi feltételek meglétét vizsgálhatja, így jelentéktelen, apróbb hibák miatt bírósági
hiánypótlási felhívásra már nem kerülhet sor.
A civil szervezetek (egyesület, alapítvány) és a sportegyesületek esetében a bíróság
nyilvántartásba vételt elrendelő, a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, továbbá a
közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzése azonnal jogerőssé válik, ellene
fellebbezésnek nincs helye. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás,
illetve a kérelemhez mellékelt iratok jogszabályba ütközése miatt pernek van helye, amit az
ügyész, valamint az indíthat, akire a végzés rendelkezést tartalmaz.
2.	A civil nyilvántartáshoz kapcsolódóan a törvényességi felügyelet területén a cél az, hogy a
civil szervezetek feletti törvényességi felügyeleti eljárás egy egységes nemperes eljárásként
kerüljön a nyilvántartó bíróság hatáskörébe. Ezen új szabályozási rendszerben az ügyészt
továbbra is megilleti a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésének joga. A bíróság
törvényességi felügyeleti eljárásának szabályozása a cégeljárás tapasztalatain alapul; gyors és
hatékony bírósági fellépést biztosít. A Javaslat ezzel a jelenlegi törvényességi felügyeleti
peres eljárásokat nemperes eljárásként szabályozza újra. A Javaslat lehetővé teszi, hogy a
20
civil nyilvántartásban szereplő szervezetek, azok tagjai és maga a bíróság is
kezdeményezhessen törvényességi felügyeleti eljárást, ha ez a szervezet törvényes
működésének biztosításához szükséges. Jelenleg csak az ügyészt illeti meg a törvényességi
ellenőrzési jogköréből adódóan a bírósági eljárás kezdeményezésének joga.
3.	Annak érdekében, hogy a tőkepiaci és a cégjogi folyamatok zökkenőmentesen
illeszkedjenek egymáshoz, a Javaslat megoldja a zártkörűen működő részvénytársaságok
működési formájának megváltozásához kapcsolódó cégeljárási kérdéseket.
Részletes indokolás
Az 1-3. §-hoz
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról szóló 2016. évi
LXXVII. törvény (a továbbiakban: Ctvmódtv.) 3. §-a módosította a Ptk. 3:218. § (2)
bekezdését. A módosító rendelkezés indokolása kiemeli, hogy a zártkörűen működő
részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá alakulása egyidejűleg jelenti a jogi
személy szervezeti, valamint pénzügyi és tőkepiaci változását is. A jelenleg hatályos
rendszerben e két folyamat részben egymásra utalt, részben egymásba fonódó. A Ctvmódtv.
nem érinti - és nem is szükséges, hogy érintse - a Ptk. 3:211. § (3) bekezdését, vagyis azt,
hogy a cégjogi változásnak akkor kell hatályosulnia, amikor a társaság részvényeinek tőzsdei
bevezetése szabályszerűen megtörtént. Ez viszont azt jelenti, hogy a tőzsdei bevezetéshez
szükséges nyilvános felhívást még a zártkörűen működő részvénytársaságnak kell megtennie.
Annak érdekében, hogy a tőkepiaci és a cégjogi folyamatok zökkenőmentesen illeszkedjenek
egymáshoz, tőkepiaci, cégtörvényi és magánjogi pontosításokra is szükség van.
Magánjogi elemként a Ctvmódtv. - a főszabály alóli kivételként - normatív módon jeleníti
meg, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei nyilvános forgalomba akkor
kerülhetnek, ha az a társaság működési formájának megváltoztatásához szükséges.
A Javaslat a fenti anyagi jogi szabály eljárásjogi részét rendezi. A Javaslat lehetővé teszi,
hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság létesítő okiratának cégbírósági törvényességi
szempontú vizsgálatára a részvények tőzsdei bevezetéséhez szükséges folyamat megkezdése
előtt sor kerülhessen. Ebben az esetben a cégbíróság - változásbejegyzési eljárás során - a
létesítő okirat és a kérelem egyéb mellékletei alapján bejegyzi a cégjegyzékbe a nyilvánosan
működő részvénytársaság adatait, azonban az adatok változásáról, hatályáról nem
rendelkezik. Ezzel az adatok az informatikai rendszerben függő állapotba kerülnek,
ugyanakkor a cégjegyzékben már látszani fog a cég által kért változás, a cég cégmásolatában
már feltüntetésre is kerülnek, továbbá a kérelmező cég a nyilvánosan működő
részvénytársaság (függő hatályú) bejegyzéséről cégbírósági végzést kap. (Fontos felhívni a
figyelmet arra, hogy mivel a Javaslat a folyamatnak ezen részét nevesíti változásbejegyzési
résznek, a cégnek a működési forma megváltozásához kapcsolódó változásbejegyzési eljárási
illetéket is le kell rónia.)
A cégjegyzékben ugyanakkor nem tehető a változás függővé korlátlan ideig, így a cégnek a
cégbírósági bejegyzéstől számított egy éven belül gondoskodnia kell a teljes cégjogi,
tőkepiaci folyamatoknak a lezárásáról. Ha a cég részvényeinek tőzsdei bevezetése
megtörténik, és az annak igazolására szolgáló okiratokat a cég a cégbírósághoz benyújtja, a
cégbíróság soron kívüli eljárással, három munkanapon belül rendelkezik a változások
hatályba léptetéséről.
21
A függő időszakban a zártkörűen működő részvénytársaság továbbra is működő cég, így
változásbejegyzési kérelem benyújtására ebben az időszakban is jogosult. Ha a zártkörűen
működő társaság adataiban időközben változás történik, amely egyben a nyilvánosan működő
részvénytársaság még hatályba nem lépett adatát is érinti, a bíróság a folyamat lezárását
jelentő bejegyzésnél ezeket a módosításokat is figyelembe veszi, kivéve, ha a cég másként
nyilatkozik.
Ha a cég a fentieket meghaladó létesítő okirat módosításról nyújt be kérelmet, vagyis a
bíróságnak ismételten le kell folytatnia az alapszabály törvényességi szempontú vizsgálatát, a
cégbíróság már nincs kötve korábbi bejegyzéséhez, és a változásbejegyzési eljárás szabályai
szerint tizenöt munkanapos határidővel a teljes törvényességi vizsgálatot ismételten elvégezve
fog dönteni a nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzéséről. Ebben az esetben az
illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerinti 500 000 forintos illetéket ismételten
megfizetni nem kell, azonban az általános mértékű változásbejegyzési eljárási illeték
megfizetése kötelező.
Ha a cég az egyéves határidő alatt a tőzsdei bevezetésről az igazolást nem nyújtja be, a már
bejegyzett adatokat az informatikai rendszer automatikusan meghozott végzéssel a
cégjegyzékből - az adatok hatályba léptetése nélkül - törli. A törölt adatok a cég
cégmásolatában továbbra is megismerhetőek lesznek.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ctv.) mellékletei szerint a cégnek a teljes tájékoztatót, idegen nyelvű
tájékoztató esetén a teljes szöveg hiteles fordítását is be kell csatolnia. A tájékoztató igen
terjedelmes dokumentum, amelynek esetleges fordítása komoly időt emészthet fel és
költséges lehet. A tőkepiaci szabályok szabályozzák a tájékoztatónak az összefoglalóját is. A
cégjogi szabályozás során is figyelemmel kell lenni arra, hogy az összefoglaló a befektetők és
hitelezők védelme szempontjából minden releváns adatot tartalmaz, ezért a változásbejegyzési
kérelemhez a jövőben elegendő az idegen nyelvű tájékoztató mellé a magyar nyelvű
összefoglalót - szükség szerint hiteles magyar fordításban - becsatolni.
A 4. §-hoz
A módosítást az indokolja, hogy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil
szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban:
Ectv.) 11.§-a szerinti, az alapítvány és az egyesület megszűnését megállapító peres eljárások
nemperes eljárássá válnak azzal, hogy a bíróság ezekben az eljárásokban nem az alapítvány
vagy az egyesület megszűnését, hanem a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkezését
állapítja meg.
Az 5. §-hoz
Az ügyészi törvényességi ellenőrzés - az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény
módosítása nélkül - a civil szervezetek felett (egyesület, alapítvány) általános jelleggel
megszűnik, a külön törvényekben az ügyész részére biztosított törvényességi ellenőrzési jog
azonban megmarad. A törvényességi felügyeleti eljárás, valamint az Ectv. 11.§-a szerinti, az
alapítvány és az egyesület megszűnését megállapító peres eljárások nemperes eljárássá
válnak. Ezekben a nemperes eljárásokban az ügyészt megilleti az eljárás megindítása
indítványozásának joga. Az ügyészi törvényességi ellenőrzés megszüntetése az egyesületek és
22
alapítványok tekintetében azzal a nyilvántartási eljárási változással is együtt jár, hogy e
szervezetek nyilvántartásba vételi (bejegyzési) és változásbejegyzési eljárásában az ügyész
részére az iratokat nem kell kézbesíteni, és az ügyészt önálló fellebbezési jog nem illeti meg a
bíróság határozatával szemben. Ezen eljárásjogi változások a civil szervezetek bírósági
nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI.
törvényben (a továbbiakban: Cnytv.) kerülnek átvezetésre.
Az ügyész által indított, az egyesület feloszlatása iránti perre csak ott van szükség, ahol az
Alaptörvényből folyó egyesülési jog súlyos sérelmet szenved, ezért az ügyész pert indíthat az
egyesület feloszlatása iránt, ha az egyesület működése vagy tevékenysége az Ectv. 3. § (3)-(5)
bekezdésébe ütközik, azaz az egyesület működése vagy tevékenysége a hatalom erőszakos
megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására irányul, bűncselekményt
vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást valósít meg, mások jogainak és
szabadságának sérelmével jár, tevékenysége nem áll összhangban az Alaptörvénnyel,
tevékenységét törvény tiltja, fegyveres szervezetként jön létre, vagy tevékenysége törvény
alapján kizárólag állami szerv saját hatáskörében ellátható közfeladat megvalósítására irányul.
A 6. §-hoz
A módosítást az ügyész általános törvényességi ellenőrzési jogának megszűnése indokolja.
A hatályos rendelkezés szerint, ha a közhasznú szervezet felügyelő szerve
(felügyelőbizottsága) mulasztást vagy a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tényt
észlel, és a szervezet a törvényes működés helyreállításához szükséges intézkedéseket nem
teszi meg, a felügyelő szerv a törvényességi ellenőrzést ellátó szervhez fordul. A civil
szervezetek feletti ügyészi törvényességi ellenőrzési jogkör megszüntetésével azonban
számos olyan közhasznú szervezet lesz a jövőben, amely felett törvényességi ellenőrzési
jogkört ellátó szerv nem lesz nevesíthető, hiszen a nyilvántartó bíróság veszi át ezen funkciót
is. Erre figyelemmel a Javaslat a jövőben kifejezetten rendelkezik arról az esetről, amikor
nincs törvényességi ellenőrzést gyakorló szerv, azonban a szervezet felett a törvényességi
ellenőrzést általános jelleggel a nyilvántartó bíróság a törvényességi felügyelet körében látja
el. A Cnytv. a törvényességi felügyelet szabályai között ezen esetkörre figyelemmel a Cnytv.
71/E. § (1) bekezdés d) pontjában kifejezetten rendelkezik arról, hogy törvényességi
felügyeleti eljárást kérelmezhet az, akit erre jogszabály kötelez; jelen esetben az Ectv. a
felügyelő szervet kötelezi.
A 7. §-hoz
A rendelkezés b) pontja szerinti módosítás a számviteli beszámolókkal összefüggő
szabályozást érinti. A hatályos szabályozás szerint amennyiben a civil szervezet nem tesz
eleget a beszámoló, valamint a közhasznúsági melléklet letétbe helyezésére és közzétételére
irányuló kötelezettségnek és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi
ellenőrzés lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget. Az ügyész törvényességi ellenőrzési
jogkörének megszüntetése folytán a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet letétbe
helyezésére és közzétételére irányuló kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy
a bíróság a civil szervezetet pénzbírsággal sújthatja. A Cnytv. 71/B. § (4) bekezdése
kifejezetten rögzíti, hogy nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak annak érdekében,
hogy a bíróság a beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó kötelezettség
teljesítését kikényszerítse. Ennek oka az, hogy a nyilvántartó bíróság törvényességi
felügyeleti jogköre elsődlegesen arra irányul, hogy fellépjen, ha a nyilvántartott szervezet
működésében olyan hiba merül fel, amely a nyilvántartás közhitelességét is sérti vagy sértheti.
A bíróságnak beszámolókkal összefüggő feladata azonban függetleníthető a nyilvántartás
23
kérdéseitől, így a bíróság nem indít törvényességi felügyeleti eljárást, ha a szervezet a
beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére irányuló kötelezettségét elmulasztja, azonban
a mulasztást szankcionálja.
A rendelkezés a) és c) pontjaiban foglalt módosítást az ügyész általános törvényességi
ellenőrzési jogának megszűnése indokolja. Az a) pont kapcsán kiemelhető, hogy a javaslat az
ügyész ellenőrzési jogát részlegesen fenntartja a közhasznú civil szervezetek felett, mert az
ügyész továbbra is vizsgálja azt, hogy a közhasznú szervezet a közhasznú minősítés
követelményeinek megfelel-e. Ezen ellenőrzési jogkör azonban nem jelenti a közhasznú civil
szervezet feletti általános törvényességi ellenőrzési jogkör visszaállítását, mert az ügyész a
civil szervezet működése felett nem gyakorol ellenőrzési jogkört, csupán azt vizsgálhatja,
hogy a civil szervezet működése során megfelel-e a közhasznú minősítés feltételeinek. Tehát
a közhasznú civil szervezetek változásbejegyzési eljárásába az ügyészt a bíróság nem vonja
be, részére az iratokat nem kézbesíti, az ügyészt önálló fellebbezési jog nem illeti meg. Az
ügyész kizárólag a közhasznúság feltételeinek fennálltát vizsgálhatja; ezt teszi egyértelművé
az Ectv. 47. §-ának pontosítása. Azt, hogy a közhasznú minősítés vizsgálata körében az
ügyészt milyen indítványozási jogok illetik meg, az Ectv. 49. §-a tartalmazza.
A 8. §-hoz
A hatályon kívül helyező rendelkezések közül az Ectv. 4. §-át érintő rendelkezés a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénybe (a továbbiakban: Ptk.) kerül átemelésre. A b)
pont az ügyész törvényességi ellenőrzési jogának megszűnésével, valamint azzal a változással
kapcsolatos, hogy az Ectv. 11. §-a szerinti, az alapítvány megszűnését megállapító peres
eljárások nemperes eljárássá válnak azzal, hogy a bíróság ezekben az eljárásokban nem az
alapítvány megszűnését, hanem a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkezését állapítja
meg.
A 9. §-hoz
A hatályos szabályozás a Cnytv. 5. § (3) bekezdése szerinti esetekben az eljárás szünetelését
írja elő. Gyakorlatban felmerült probléma azonban, hogy a már nem működő civil
szervezeteknek, illetve eltűnt képviselőiknek az iratokat nem lehet kézbesíteni. A bíróság a
Pp. 101. § (2) bekezdés szerint a fenti esetekben hirdetményi kézbesítést csak kérelem alapján
rendelhet el. A módosítás arra irányul, hogy a Cnytv. 5. § (3) bekezdése szerinti esetekben a
bíróság hirdetményi kézbesítést hivatalból rendelhessen el.
A 10. §-hoz
A Javaslat az elektronikus útra kötelezett civil szervezetek körét kiegészíti a
közalapítványokkal.
A 11. §-hoz
A Cnytv. 18. § (3) bekezdésének módosítása az ügyész általános törvényességi ellenőrzési
jogának megszüntetése miatt szükséges. Az ügyészi törvényességi ellenőrzés megszüntetése
az egyesületek és alapítványok tekintetében azzal a nyilvántartási eljárási változással is együtt
jár, hogy e szervezetek nyilvántartásba vételi (bejegyzési) és változásbejegyzési eljárásában
az ügyész részére az iratokat nem kell kézbesíteni, és az ügyészt önálló fellebbezési jog nem
illeti meg a bíróság határozatával szemben. Az ügyész részére az iratokat csak akkor kell
kézbesíteni, ha a szervezet felett az ügyész törvényességi ellenőrzést lát el.
24
A 12. §-hoz
A Javaslat következetesen érvényesíti azt az alapvetést, hogy az ügyész a civil szervezetek
működésébe, magánautonómiájába abban az esetben avatkozhat bele indítványozási jogán
keresztül, ha az ügyészi szerepkörhöz kapcsolódóan közérdek sérelmet is valószínűsíteni tud.
Annak érdekében azonban, hogy a Javaslat a civil nyilvántartás közhitelességét erősítse, az
adatok hibájára alapított (lejárt hatályú adatok, jogellenes adatok, egyéb hibás adat) indítvány
esetén a közérdek sérelmének fennállását valószínűsítettnek kell tekinteni.
A 13. §-hoz
A módosítás a civil bírósági változásbejegyzési eljárás gyorsítását, racionalizálását szolgálja.
A hatályos szabályozás szerint a kérelmező a kérelmét akár többször is kiegészítheti, ami
ismételt hiánypótlás kiadásához, és az eljárás elhúzódásához vezet. A módosítás alapján
átláthatóbbá válik a változásbejegyzési kérelem elbírálásának menete, új adatokkal és létesítő
okiratbeli módosítások bejelentésével nem lehet kiegészíteni a kérelmet. A Cnytv. 37. § (1)
bekezdése szerint a változásbejegyzési kérelmet a létesítő okirat módosításának, illetve az
adat változását eredményező, a szervezet arra jogosult szerve határozatának elfogadását
követő hatvan napon belül kell a bíróságnak bejelenteni. E szabályból is az következik, hogy
a civil nyilvántartásban nyilvántartott szervezeteknek önálló kérelemben kell előterjeszteniük
az időben egymástól elváló határozataikhoz, létesítő okirat módosításaikhoz kapcsolódó
bejelentéseiket szemben azzal a gyakorlattal, hogy az eljárás elhúzódása miatt az eredeti
kérelmüket újabb és újabb változások bejelentésével egészítik ki.
E gyakorlatot kívánja a javaslat megszüntetni, mikor kimondja, hogy a kérelem újabb
változással nem egészíthető ki. Ha a későbbi kérelem olyan adatot érint, amelyre vonatkozóan
még le nem zárt változásbejegyzési eljárás van folyamatban, a Cnytv. 37. § (3) bekezdése
megfelelő eljárási szabályt ad.
A 14. §-hoz
A civil szervezetek nyilvántartásával összefüggésben a bírósági eljárásokban érvényesülő
ügyviteli és iratkezelési szabályokról szóló 58/2012. (II. 28.) KIM rendelet 11. § (2)
bekezdése különbséget tesz érkezés és lajstromozás között. A kérelem benyújtására vonatkozó
határidők számításának kezdetéről a Cnytv. 9. § (4) bekezdése rendelkezik. Amennyiben a
kérelem nem munkaidőben érkezik a bírósághoz, az érkezés és a lajstromozás elválik
egymástól. Ebben az esetben szükséges szabályozni, hogy a bíróságra vonatkozó ügyintézési
határidő a lajstromozás napján kezdődik.
A 15. §-hoz
A módosítás a civil bírósági nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési eljárás gyorsítását,
racionalizálását szolgálja. A hatályos szabályozás szerint a kérelmező a hiánypótlás
teljesítésekor kérheti, hogy a bíróság ismételt hiánypótlásra hívja fel, ami ismételt hiánypótlás
kiadásához, és az eljárás elhúzódásához vezet. A módosítás célja az ismételt hiánypótlás
kizárása. Fontos rámutatni arra, hogy a javaslat több olyan rendelkezést is tartalmaz, amelyek
együttes hatása az, hogy a jelenlegi bírósági hiánypótlásra felhívó végzésekben meghatározott
hiányok, hibák a jövőben megszüntethetőek legyenek. A Polgári Törvénykönyvről szóló
2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) egyesületi szabályozásának módosítása jelentősen
egyszerűsíti az egyesületi alapszabály tartalmát. Azokat a szervezeti-működési szabályokat,
amelyeket a jelenleg hatályos Ptk. szerint az alapszabályban kell meghatározni, a Ptk. maga
25
szabályozza, így a jövőben e kérdéseket nem kell az alapszabályban megismételni. Az
egyesület alapszabályában elegendő az egyesület alapadatait rögzíteni. A Javaslat alapján - az
igazságügyért felelős miniszter részére adott jogalkotási felhatalmazás folytán - a jövőben
jelentősen bővül a mintaokiratok köre, és azok már nem csak a bejegyzési, hanem a
változásbejegyzési eljárásban is felhasználhatóak lesznek. Kiemelhető továbbá, hogy
egyesület és sportegyesület esetében a bíróság csak a legszükségesebb törvényi
követelményeket fogja ellenőrizni, így a kisebb, adminisztratív hibák miatt hiánypótlás
kiadására már nem kerülhet sor. A Javaslat rögzíti azt is, hogy az egyesület, sportegyesület
változásbejegyzési eljárásában a bíróság csak az érintett körben vizsgálja az iratokat, így nem
kerülhet sor a jövőben arra, hogy a bíróság kifogásolja a létesítő okiratnak a módosítással nem
érintett részeit is.
A 16. §-hoz
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ctv.) 47. §-ának (1) és (2) bekezdése a forgalom biztonságának
elődlegessége alapján kimondja, hogy ha a cégbíróság az előírt határidőben döntési
kötelezettségének nem tesz eleget, a cégbíróság vezetője a határidő lejártát követően,
legkésőbb három munkanapon belül intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Ennek
során hiánypótlásra történő felhívásnak nincs helye. Ha a bejegyzési kérelem elbírálására így
sem került sor, a cégbejegyzés a törvény erejénél fogva - a kérelem alapján előszerkesztett
adatok szerinti tartalommal - a törvény erejénél fogva megtörténik.
A civil eljárásban azonos esetben nincs rendelkezés a törvény erejénél fogva történő
bejegyzésről, csupán az eljáró bírónak (titkárnak) be kell számolnia a bíróság elnökének arról,
mi volt a mulasztás oka (Cnytv. 32. §). Figyelemmel arra, hogy a civil eljárásban is helye
lehet ezen ügyfélközpontú garanciális szabálynak, a Javaslat e szabály fokozatos beépítését
kezdi meg azzal, hogy az egyszerűsített nyilvántartásba vételi vagy változásbejegyzési
eljárásokban biztosítja a törvény erejénél fogva történő bejegyzést, ha a bíróság a rá
vonatkozó döntési határidőt követő harminc napon belül sem intézkedik a kérelem elbírálása
iránt (Cnytv. 28-36. §).
A 17. §-hoz
A hatályos szabályozás (Cnytv. 37. § (2) bekezdés) szerint amennyiben a szervezet
elmulasztotta a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtását, a bíróság
törvényességi ellenőrzést kezdeményezhet az ügyészségnél. Az ügyész törvényességi
ellenőrzési jogkörének megszüntetése folytán, továbbá abból az okból, hogy ebben az esetben
valójában már nincs mód a törvényes működés elérésére, hiszen a késedelem már
bekövetkezett, a változásbejegyzési kérelem határidőben történő benyújtásának elmulasztása
esetére a Javaslat szankcióként pénzbírság kiszabását teszi lehetővé. Mivel a bíróság
eljárásában merült fel a mulasztás, az a helyes megoldás, ha a bíróság vonja le e mulasztás
jogkövetkezményeit.
A 18. §-hoz
Az ügyészi törvényességi ellenőrzés civil szervezetek (egyesület, alapítvány) feletti
megszűnése, a törvényességi felügyeleti eljárás, valamint az Ectv. 11. §-a szerinti, az
alapítvány és az egyesület megszűnését megállapító peres eljárások nemperes eljárássá válása
szükségessé teszi a szervezet hivatalból történő törlésére vonatkozó rendelkezések
újraszabályozását.
26
A 19. §-hoz
A Javaslat - a cégeljáráshoz hasonlóan - egyesület, alapítvány és a sportegyesület esetén a
nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú
nyilvántartásba vételt elrendelő végzés ellen nem biztosít fellebbezési jogot. A nyilvántartásba
vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt
elrendelő végzés vagy annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése
miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz, - jogvesztő határidőn
belül - pert indíthat a szervezet ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. Tekintettel arra,
hogy a Javaslat szerint alapítvány és egyesület felett az ügyész nem gyakorol törvényességi
ellenőrzést, a perindítás joga akkor illeti meg, ha keresését - a végzés az alapjául szolgáló
iratok vagy a létesítő okirat jogszabályba ütközése mellett - valamely közérdek sérelmére
alapítja és a közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti; kivéve a 19. § (4) bekezdés
szerinti esetet. A perben olyan jogszabálysértésre lehet csak hivatkozni, amit a bejegyzési
eljárásban a bíróságnak észlelnie kellett volna. Ahhoz, hogy a törvényben megjelölt,
keresetindítási joggal rendelkezők a pert megindíthassák, tudomást kell szerezniük az
egyesület, az alapítvány és a sportegyesület nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési
kérelemének helyt adó, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzésről.
Ehhez szükséges bevezetni új rendelkezésként azt is, hogy ezen szervezetek esetén a
nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési kérelemnek helyt adó, valamint a közhasznú
nyilvántartásba vételt elrendelő végzés közzétételre kerüljön az OBH által vezetett országos
névjegyzékben (lásd Cnytv. 51/A. §, 67. § (4)-(5) bek.). A per az országos névjegyzékben
történt közzétételtől számított 60 napos jogvesztő határidőn belül indítható meg.
A Javaslat - a Ptk. érvénytelenségre vonatkozó szabályaival összhangban - külön
rendelkezéseket állapít meg arra az esetre, ha a felperes a nyilvántartásba vételi,
változásbejegyzési végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak,
illetve módosításának a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési eljárásban észlelhető
érvénytelenségére alapítja.
A nyilvántartásba vételi vagy változásbejegyzési kérelmet elutasító vagy részben elutasító
döntéssel szemben, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elutasító döntéssel szemben
továbbra is helye lesz fellebbezésnek.
A 20. §-hoz
A módosítást a javaslat 19. §-ával megállapított, a Cnytv. 46/A.§-a szerinti per 46/A.§ (2)
bekezdésében szabályozott megindításának lehetővé tétele indokolja.
A 21. §-hoz
A módosítás pontosítja a kuratórium vagy a kurátor kijelölésére irányuló eljárás
kezdeményezésére jogosultak körét. A rendelkezés kifejezetten nevesíti a bíróságot is,
amelynek oka az, hogy - különösen, ha a bíróság gyakorolja az alapítói jogokat - a
bíróságnak lehetősége legyen az eljárást megindítani, és ne kelljen ügyészi indítványra,
kérelemre várnia.
A 22-23. §-hoz
Az ügyészi törvényességi ellenőrzés az alapítvány felett megszűnik. Az Ectv. 11. §-a szerinti,
az alapítvány megszűnését megállapító peres eljárások nemperes eljárássá válnak. A Javaslat
27
szerint a bíróság ezekben az eljárásokban nem az alapítvány megszűnését, hanem a jogutód
nélküli megszűnési ok bekövetkezését állapítja meg. Ezekben a nemperes eljárásokban -
tekintettel arra, hogy alapítvány felett az ügyész nem gyakorol törvényességi ellenőrzést - az
ügyészt akkor illeti meg az eljárás indítványozásának a joga, ha indítványát - a jogutód
nélküli megszűnési ok bekövetkeztén túl - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek
sérelmének fennállását valószínűsíti, kivéve a 19. § (4) bekezdés szerinti esetet.
A 24. §-hoz
A § (1) bekezdésében foglalt módosítás a nyilvántartásba vételi, változásbejegyzési eljárás
gyorsítását, racionalizálását szolgálja az egyesület tekintetében. A Ptk. 3:4. §-a szerint „a jogi
személy a jogi személy típusnak megfelelő létesítő okiratán alapuló bírósági nyilvántartásba
vétellel jön létre”. A jogi személy szervezetének és működésének, a tagok egymás közötti
viszonyainak rendezésére - főszabályként - szerződéses szabadság érvényesül. A Ptk.-ra is
figyelemmel a jövőben a bíróságnak az egyesületek esetében elsődlegesen azt kell vizsgálnia,
hogy a benyújtott nyilvántartásba vételi kérelem adatai és a kérelem mellékletei megfelelnek -
e az egyesület törvényi ismérveinek, továbbá, hogy a szervezeti és működési kérdések
körében a kötelezően alkalmazandó rendelkezések megfelelőek-e. Felesleges ugyanakkor,
hogy a nyilvántartó bíróság az egyesület létrejöttét, nyilvántartását nem akadályozó, azt
érdemben nem befolyásoló formai és apróbb jogi kérdésekre is kiterjedően vizsgálja az
iratokat. A nyilvántartásba vétel során a bíróságnak tehát arról kell meggyőződnie, hogy az
egyesület érvényesen létrejöhet (a felek szerződéses akarata törvényben meghatározott jogi
személy létrehozására irányul, a létesítő okirat kötelező tartalmi elemei megfelelnek az
előírásoknak), továbbá, hogy az egyesület nyilvántartott adatai megfelelnek a törvényi
követelményeknek (pl. a vezető tisztségviselő nem eltiltott személy).
A rendelkezés a változásbejegyzési eljárások gyakorlati tapasztalatai alapján egyértelműen
kimondja, hogy a tagjegyzéket a változásbejegyzési kérelemhez nem kell csatolni, továbbá
egyértelművé teszi azt, hogy a változásbejegyzési kérelemmel érintett körben vizsgálja csak a
bíróság az iratokat. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy a bíróság minden változásbejegyzés során
újra és újra elbírálja az egyesületi alapszabály egészét, ami az egyesület által előre nem
kiszámítható hiánypótlásokhoz vezet jelenleg.
A § (2) bekezdésében foglalt módosítást a Javaslat 19. §-ával megállapított, a Cnytv. 46/A. §-
a szerinti per 46/A. § (2) bekezdésében szabályozott megindításának lehetővé tétele indokolja.
A 25. §-hoz
Az ügyészi törvényességi ellenőrzés az egyesület felett megszűnik. Az Ectv. 11. §-a szerinti,
az egyesület megszűnését megállapító peres eljárások nemperes eljárássá válnak. A Javaslat
szerint a bíróság ezekben az eljárásokban nem az egyesület megszűnését, hanem a jogutód
nélküli megszűnési ok bekövetkezését állapítja meg. Ezekben a nemperes eljárásokban -
tekintettel arra, hogy az egyesület felett az ügyész nem gyakorol törvényességi ellenőrzést -
az ügyészt akkor illeti meg az eljárás indítványozásának a joga, ha indítványát - a jogutód
nélküli megszűnési ok bekövetkeztén túl - közérdek sérelmére alapítja és e közérdek
sérelmének fennállását valószínűsíti, kivéve a 19. § (4) bekezdés szerinti esetet.
A 26. §-hoz
A módosítás indoka megegyezik a 24. § (1) bekezdéséhez fűzött indokolással.
28
A 27. §-hoz
A civil szervezetek esetében a hatályos szabályozás alapján meg kell különböztetni a
törvényességi ellenőrzés és a törvényességi felügyelet fogalmát. A törvényességi ellenőrzés
során a törvénysértés feltárása folyik, míg törvényességi felügyeleti eljárásban a törvénysértés
megállapítása és a törvénysértés kiküszöbölése érdekében kötelező erejű döntéshozatal. A
törvényességi ellenőrzést az ügyészség végzi, a törvényességi felügyeleti jogkör a bíróságé.
Ha az ügyészi intézkedések nem vezetnek eredményre, az ügyész keresettel fordulhat a
törvényességi felügyeletet ellátó bírósághoz az Ectv. 11. § (3) bekezdése szerint.
Amely szervezeti forma esetében az ügyészi törvényességi ellenőrzés megszüntetésre kerül,
ott az ügyész közérdekvédelmi feladata a törvényességi felügyeleti eljárás
kezdeményezésében realizálódik akként, hogy ezen szervezetek tekintetében az ügyész akkor
indíthat törvényességi felügyeleti eljárást, ha indítványát valamely közérdek sérelmére
alapítja és a közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti, kivéve a 19. § (4) bekezdés
szerinti esetet. Amely szervezeti forma esetében az ügyészi törvényességi ellenőrzés külön
törvények alapján továbbra is megmarad, annyi változás történik, hogy amennyiben az
ügyészi ellenőrzés során foganatosított intézkedés nem vezet eredményre, az ügyész nem pert,
hanem - törvényességi felügyeleti - nemperes eljárást kezdeményezhet a bíróságnál akként,
hogy a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához ezen szervezetek esetén nem
szükséges közérdek sérelmét megjelölni és fennállását valószínűsíteni.
Az ügyésznek tehát megmarad minden esetben a törvényességi felügyeleti eljárás
kezdeményezéséhez való joga.
A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülményeket, az eljárás menetét a Javaslat a
Ctv. mintájára határozza meg.
A 28. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a felhatalmazó rendelkezéseket annak érdekében, hogy szélesebb
körben nyíljon lehetőség arra, hogy jogszabályban rögzített mintaokirat felhasználásával a
civil szervezetek gyorsan és pontosan intézhessék a nyilvántartással kapcsolatos bejegyzési,
változásbejegyzési kérelmeiket.
A 29. §-hoz
Szövegcserés javaslatok.
A 30. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
A 31. §-hoz
A Javaslat módosítja az egyesületekre vonatkozó szabályozást. Ennek oka azonban nem az,
hogy szükség lenne az egyesületi szabályozás újragondolására. A módosítás célja egyrészt az,
hogy a joggyakorlatban felmerült egyes kérdésekre választ adjon, másrészt, hogy
egyértelművé tegye, melyek azok a rendelkezések, amelyeket az egyesülési jog alapján
eltérést nem engedőnek kell tekinteni. A közgyűlés vonatkozásában továbbá kiegészíti a
hatályos szabályozást néhány könnyen alkalmazható modellszabállyal annak érdekében, hogy
29
ezen kérdéseket már ne kelljen az egyesületnek minden esetben alapszabályában
meghatároznia, így ezzel is egyszerűsítse, könnyítse az egyesületek létesítését a törvény.
A Javaslat a 3:65. § pontosításával kimondja, hogy a tagok vagyoni hozzájárulást nem
kötelesek teljesíteni, mert a gyakorlatban nem volt egyértelmű, hogy az egyesület alapítása
kötelezően együtt jár-e azzal, hogy a tagok vagyoni hozzájárulás teljesítésére kötelesek, vagy
sem. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az egyesület vagyonnal ne rendelkezhetne,
csupán azt, hogy mivel az egyesület fogalmi elemei között - a gazdasági társaságokkal, a
szövetkezettel, az alapítvánnyal szemben - nem szerepel az a feltétel, hogy a tagok vagyoni
hozzájárulást kötelesek teljesíteni az egyesület létesítésekor, az egyesület létrejöttéhez nem is
szükséges a tagok által rendelkezésre bocsátott vagyon megléte. A Javaslat továbbá fenntartja
azt a rendelkezést, amely szerint a tagok nem felelnek az egyesület tartozásaiért. A Javaslat
elhagyja a tagdíjra vonatkozó rendelkezést, mert a gyakorlatban bizonytalanságot okozott,
hogy tagdíj fizetése egyesület esetében kötelező-e. A tagdíjnak a tételes normaszövegből való
kikerülése azonban természetesen nem azt jelenti, hogy a tagdíj előírására az egyesület
alapszabályában ne kerülhetne sor. A tagdíj „eltűnése” a normaszövegből csupán annyit
jelent, hogy ezen kérdés - a Ptk. 3:4. § (2) bekezdése alapján - a tagoknak a jogi személyhez
fűződő viszonyra, illetve a jogi személy működésre vonatkozó kérdésként, a létesítés
szabadsága körében szabadon szabályozható elemként marad meg az egyesületi jogban.
A 32. §-hoz
A módosító rendelkezés átfogalmazza a tag kizárására vonatkozó általános előírást. A
jelenlegi rendelkezésnek azon kitétele, hogy a tagot a közgyűlés zárja ki, vagyis hogy a
tagkizárást lefolytató egyesületi szerv a közgyűlés, eltérést engedő szabály. Az 3:70. § új (4)
bekezdése tiltja az eltérést az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől, azonban nem
lenne indokolt megfosztani az egyesületeket attól, hogy meghatározzák a tag kizárására
felhatalmazott egyesületi szervet. Mivel a tag kizárásának szabályait egyébként is az
alapszabályban kell rendezni, a jövőben a tag kizárását lefolytató szervet is ezzel egyidejűleg
kell meghatározni.
A 3:70. § (4) bekezdéssel való kiegészítése egyértelművé teszi, hogy a tag kizárásának
szabályai olyan garanciális jellegű rendelkezések, amelyektől az eltérés tilos. Az eltérés
tilalmával egyértelművé válik, hogy az egyesület csak az alapszabályban dönthet abban a
kérdésben, hogy egyáltalán alkalmaz-e kizárást, és azt is, hogy az eljárás szabályait (így a
kizárást megalapozó tagi magatartásokat is) csak az alapszabályában határozhatja meg. Ennek
során a 3:70. § (2) bekezdésében megfogalmazott sarokkövektől nem térhet el.
A 33. §-hoz
A Javaslat egyszerűsíti az egyesület alapítását azzal, hogy elhagyja az alapszabály tartalmi
elemeire vonatkozó rendelkezést, mert az indokolatlanul kényszeríti az egyesületet arra, hogy
vagy a Ptk.-ban már szabályozott kérdést a Ptk. szabályának megismétlésével az
alapszabályban is rendezzen, vagy egyedileg megalkossa saját működési szabályait. A
jelenleg hatályos 3:71. § (1) bekezdés a) pontjára (a tagok jogai és kötelezettségei), mint
kötelező tartalmi elemre azért nincs szükség, mert a 3:65. §-a, a 3:66. §-a, a 3:72. §-a, továbbá
a Ptk. egyéb olyan rendelkezése, amely a jogi személy tagjainak jogát jeleníti meg (például:
3:23. §, 3:35-3:37. §), megfelelő szabályt ad. A 3:71. § (1) bekezdés b) pontjára szintén azért
nincs szükség, mert a Ptk. általános szabályai tartalmaznak előírásokat arra, hogy a jogi
személy egyes szerveinek mi a funkciója, illetve egyes kérdések eldöntését valamely szerv
feladataként modellezi (például: 3:21. § (3) bekezdése a vezető tisztségviselő választását, a
30
3:43. §-a az átalakulásról való döntést döntéshozó szervi hatáskörként jeleníti meg). Az a) és
a b) pont esetében akkor szükséges és egyben kötelező az alapszabályi rendelkezés, ha az
egyesület el kíván térni a Ptk. modell-szabályaitól, vagy ha az egyes szervek hatáskörét
részletesen kívánja szabályozni. A c) pont már jelenleg is az alapszabály szükség szerinti
elemének tekinthető, hiszen arra abban az esetben van szükség, ha az egyesület a tag
kizárásnak lehetőségét lehetővé kívánja tenni. A 3:71. § (1) bekezdés d) és e) pontjai
tekintetében volt megállapítható, hogy a Ptk. nem tartalmaz az egyesületek vonatkozásában
elegendő modellszabályt, így az egyesületnek kell megalkotnia alapszabályában ezeket a
szabályokat. A Ptk. modell rendszerének azonban épp az a célja, hogy minden jogi személy
típus esetében felkínáljon egy teljes működési modellt, amelytől ha az adott jogi személy nem
kíván eltérni, a létesítő okiratában ezekről külön ne is kelljen rendelkeznie. Mindezekre
figyelemmel a Javaslat a Ptk. 3:71-3:76. §-ait ismét megállapítja azzal, hogy mivel a 3:71. §-t
új tartalommal tölti fel, és az alapszabály kötelező elemeit elhagyja, a Harmadik Könyv VIII.
Címének címéből az alapszabályra utalás is kikerül, így a VIII. Cím immár csak az egyesület
szerveit szabályozza.
A Javaslat által biztosítható, hogy a Ptk. minden olyan lényeges kérdést rendezzen, amely egy
kis taglétszámmal és nem specifikus tevékenységet végző egyesület működéséhez elegendő,
és ezáltal az ilyen egyesület alapításához a jövőben elegendő lesz az alapszabályban a 3:5. §
a)-d) és f) pontja szerinti tartalmi elemek feltüntetése a bírósági nyilvántartásba vételhez.
Megkíméli tehát a törvény a jövőben a tagokat attól, hogy részletes működési
szabályrendszert kelljen az alapszabályukban megalkotniuk.
A Javaslattal módosítandó 3:71-3:76. §-ok a közgyűlés (küldöttgyűlés) szabályait határozzák
meg. A Javaslat a közgyűlés jelenlegi (és a jogi személyek általános szabályai között
rendezett) szabályokon túl szabályt biztosít a jövőben a közgyűlési meghívó megküldésére, a
meghívó kiegészítő tartalmára, a tagnak a napirenddel kapcsolatos felvilágosítás kérési jogára,
a közgyűlési jelenléti ívre, jegyzőkönyvre. A Javaslat más jogi személy típusokhoz hasonlóan
normatív módon is biztosítja a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés lehetőségét,
illetve azt, hogy a nem szabályosan összehívott vagy megtartott közgyűlésen született
határozatokat utólag érvényesnek fogadhassák el egyhangú nyilatkozattal a tagok. Az
egyesületi működés sajátosságaihoz igazodva a Javaslat egyszerűsíti a közgyűlés
helyszínének meghatározását, mert elegendőnek tekinti, ha az a meghívóban kerül
megjelölésre. (A 3:17. § (4) bekezdése a döntéshozó szerv ülését a jogi személy székhelyéhez
rendeli, és bár e rendelkezés eltérést engedő, az egyesületnek a 3:4. § (2) bekezdése alapján
alapszabályában kellene előre rögzítenie, ha a székhelyétől eltérő helyszínen tartja üléseit.
Mivel egyesületek esetén jellemzően nem a székhely a közgyűlés ülésének a helye, a Javaslat
könnyített szabályt alkalmaz egyesületek esetében.) A Javaslat átemeli a civil törvénynek
azon rendelkezését, amely lehetővé teszi, hogy a tag a közgyűlés ülésén tagsági jogait
személyes részvétel helyett elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével gyakorolja, ha az
alapszabály a szükséges rendelkezéseket tartalmazza.
A Javaslat jelentős részben hatályon kívül helyezi az egyesület közgyűlésének hatásköreire
vonatkozó szabályozást, mert azt a gyakorlat tévesen kizárólagos közgyűlési hatásköröknek
értelmezte. Az egyesületi formához kötődő garanciális elemként a rendelkezés ugyanakkor -
immár tételesen - kimond három kérdésben kizárólagos közgyűlési hatáskört, amelytől az
alapszabály nem térhet el.
A 3:4. § (2) bekezdésben foglalt szerződéses szabadság elvére és a 3:16. §-ra és 3:21. §-ra
figyelemmel fontos kiemelni, hogy az egyesületi szabályozásban az ügyvezetés feladatait
megjelenítő, a Ptk.-ban maradó rendelkezés modellszabály, vagyis attól az egyesületi
alapszabály eltérhet, mert a Ptk. 3:4. § (2) bekezdés alapján a jogi személy az egyes szervek
feladat és hatáskörét szabadon állapítja meg.
31
A Javaslat pótolja annak egyértelművé tételét, hogy az elnökség tagjainak száma nem lehet
kevesebb, mint három. A részvénytársaság igazgatósága, a szövetkezet igazgatósága kapcsán
a Ptk. már most is kimondja ezen szabályt, azonban egyesület esetében ezt elmulasztotta. A
Javaslat a Ptk.-nak az ügyvezetésre vonatkozó rendelkezéseit egységben jeleníti meg.
A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a közgyűlés kötelező összehívásának eseteit és a
szükséges intézkedések meghatározását olyan minimum garanciális szabálynak tekinti, amit
az egyesület nem hagyhat figyelmen kívül, attól nem térhet el. Mivel a tilalom az egyesületre
kedvezőbb eltérést tiltja, természetesen annak nincs akadálya, hogy az alapszabály már kisebb
mértékű rendellenességek esetében is a közgyűlés kötelező összehívását rendelje el.
A Javaslat az értelmezési kétségek eloszlatása érdekében egyértelművé teszi, hogy a
felügyelőbizottság létrehozásának kötelező esetei eltérést nem engedőek.
A 34-35. §-hoz
A Javaslat pontot kíván tenni az egyesületek, alapítványok Ptk. hatálya alá rendeződésének
problematikájára. Rugalmas megközelítéssel oldja fel a problémát. Megszünteti az átmeneti
időszak naptári dátumhoz kötött rögzítését, ugyanakkor előírja, hogy az egyesület, alapítvány
a soron következő létesítő okirat módosításakor köteles megfelelni a Ptk.-nak.
Annak érdekében, hogy a Ptk. hatálya alá rendeződés valóban a jogi személy döntéseként
jelenjen meg, a Javaslat kimondja, hogy az egyesület és az alapítvány a döntés napjától már a
Ptk. rendelkezéseit alkalmazza; nem kell tehát megvárnia a bíróság bejegyzését.
A Javaslat a Ptké.-hez átmeneti rendelkezést fűz annak érdekében, hogy egyértelművé váljon,
hogy a Ptké. megújított 11. §-a csak azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek még nem
tettek eleget a Ptk. hatálya alá rendeződési kötelezettségüknek.
A 36. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
32