﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12723. számú
törvényjavaslat
az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további
bürokráciacsökkentésre vonatkozóan
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosításáról
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. október
1
2016. évi ... törvény
az egyszerű bejelentés körének bővítésére és az építésügy területén érvényesítendő további
bürokráciacsökkentésre vonatkozóan az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról
1.	§
(1)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 33/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése,
valamint műemlék kivételével meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet
meg nem haladó méretűre bővítése és a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű
lakóépület kormányrendeletben meghatározottá átalakítása és ezen építési munkákhoz szükséges
tereprendezés, támfalépítés esetén
a)	az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal
-	kormányrendeletben meghatározottak szerint - a nevének és lakcímének, szervezet esetén a
megnevezésének és székhelyének megjelölésével, kizárólag elektronikus úton bejelenti a
kormányrendeletben kijelölt szervnek,
b)	ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása
érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon
belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni,
c)	a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt
kell mellékelni,
d)	a bejelentéstől a kormányrendeletben meghatározottak szerint lehet eltérni.”
(2)	Az Étv. 33/A. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti építési tevékenységet a bejelentéstől számított tíz éven belül
meg kell valósítani és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a
kormányrendeletben kijelölt szervtől.
(3)	Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem valósították meg az (1) bekezdés szerinti
építési tevékenységet,
a)	új lakóépület építése esetén az elkészült építményt le kell bontani,
b)	meglévő lakóépület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett építményrészt a
visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani,
és az eredeti terepállapotot vissza kell állítani.”
2.	§
Az Étv. 38/C. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara az (5) bekezdésben foglalt ellenőrzésen felül is
ellenőrizhet bármely energetikai tanúsítványt.
(7)	A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara az 52. § (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt
jogkövetkezményeket közvetlenül alkalmazza a szakmagyakorlókkal szemben, az 52. § (2)
2
bekezdés f) pontjában foglaltak tekintetében pedig a jogkövetkezmény alkalmazására illetékes
kamarát az intézkedésre felszólítja.”
3.	§
Az Étv. 46. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az építésfelügyeleti hatóság a hatósági ellenőrzést a megindításától számított 60 napon
belül lefolytatja, majd szabálytalanság esetén ezt követően haladéktalanul megindítja a (2) bekezdés
szerinti intézkedések megtételére irányuló eljárást. Ezen intézkedéseknek
a)	a (2) bekezdés a)-c) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított öt éven belül,
b)	a (2) bekezdés d)-e) pontja esetében a szabálytalan tevékenységtől számított tíz éven belül
van helyük.”
4.	§
Az Étv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie:)
„d) az építésügyi hatósági eljárásban záradékolt építészeti-műszaki dokumentációnak
megfelelő állapot kialakítását, amennyiben a jogerős és végrehajtható építési engedélytől való
eltérés építési engedélyhez kötött, de attól építésügyi hatósági engedély nélkül tértek el,”
5.	§
Az Étv. 48. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha
a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet)
„bb) bejelentéssel, de a 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladva,”
(végzik.)
6.	§
Az Étv. 48/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és
módon 60 napon belül folytatja le a hatósági ellenőrzést és ha szabálytalanságot állapít meg,
hivatalból megindítja az eljárást és megteszi az (1)-(4) bekezdésben meghatározott intézkedéseket.
Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől - ha az nem állapítható meg, akkor az
építmény használatbavételétől - számított tíz éven belül van helye.”
7. §
Az Étv.
3
a)	13. § (2) bekezdésében a „lakóépület létesítésekor” szövegrész helyébe az „építési
tevékenység esetén” szöveg,
b)	32. § (6) bekezdésében a „lakóépületre” szövegrész helyébe az „építési tevékenységre”
szöveg,
c)	33/A. § (la) bekezdésében az „épület építése” szövegrész helyébe az „építési
tevékenység” szöveg,
d)	48/A. § (6) bekezdésében az „Az (5) bekezdés szerinti 90 napos időtartam újrakezdődik”
szövegrész helyébe az „A hatóság az (5) bekezdésben foglalt ellenőrzést ismételten megindítja”
szöveg,
e)	52. § (2) bekezdésében az „A névjegyzéket vezető” szövegrész helyébe a „Ha e törvény
másként nem rendelkezik, a névjegyzéket vezető” szöveg,
f)	62. § (1d) bekezdésében a „300 m -t meg nem haladó összes hasznos alapterületű
lakóépületek” szövegrész helyébe az „építési tevékenységek” szöveg
lép.
8.	§
Ez a törvény 2017. január 1-jén lép hatályba.
4
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az új lakóépületek egyszerű bejelentésének bevezetésével 2016. január 1. napjával megvalósult a
korábbi engedélyezései eljárást felváltó, lényegesen egyszerűbb rendszer bevezetése, egyelőre csak
a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépületek vonatkozásában. A lakossági
építkezés további egyszerűsítését szolgálta az a módosítás, amely az év folyamán az egyszerű
bejelentés dokumentációjának feltöltését az építésügyi hatóság által kezelt ÉTDR felület helyett az
elektronikus építési naplóba történő feltöltéssel rendelte megvalósítani. Így mind az építtetők, mind
az építész tervezők tulajdonképpeni „egyablakos feltöltéssel”, bejelentéssel valósítják meg az
egyszerű bejelentést és ezáltal az építőipari kivitelezési tevékenység folyamatának résztvevői
hozzájuthatnak azokhoz a részletes tervdokumentációkhoz, amelyek alkalmasak a lakóépület
megépítésére.
Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy megfelelő tervezői és kivitelezői szerződéssel, valamint
az azok jog- és szakszerű teljesítését elősegítő, a szabályozásba beemelt biztosítékokkal, valamint a
fennálló építésfelügyeleti hatáskörökkel biztonságos és hatékony mederben folyik az egyszerű
bejelentéssel megvalósuló lakóépületek építése.
A már megvalósult eredmények mellett elérkezett az idő további lépések megtételéhez az eddigi
irányban, így a meglévő lakóépületek legfeljebb 300 m2 összes hasznos alapterületűvé történő
bővítése vagy átalakítása terén is gyorsítani a fennálló engedélyezési eljárásmenetet. Ennek
érdekében a Javaslat az egyszerű bejelentés kierjesztését végzi el a szabályozás tárgyát képező
további építési tevékenységekre is.
Az új lakóépület megvalósítására vonatkozó egyszerű bejelentés bevezetése óta fennáll az igény
mind az építtetői, mind a tervezői, kivitelező szakma részéről a már meglévő lakóépületekhez
kapcsolódó építési tevékenység hasonló szabályozása iránt. A családok otthonteremtéséhez
kapcsolódó kedvezmények igénybevételét jelentősen meggyorsíthatná az egyszerű bejelentés
intézményének kiterjesztése a meglévő lakóépületekhez kapcsolódó építési tevékenységekre.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység körének kiterjesztésére a meglévő
lakóépületek bővítésére, tartószerkezetet érintő átalakítására jelentős társadalmi igény van. A
bővítés műszakilag nem okoz bonyolultabb feladatot, mint az új épület építése, és a településre való
hatása sem nagyobb, ezért ezekben az esetekben az engedélyezés fenntartása nem indokolt.
A bővítés megkönnyítésének várható járulékos hatása a meglévő épületállomány korszerűsödése is.
Az átalakítás eddig csak akkor volt engedélyköteles, ha az tartószerkezetet érintett. Az
engedélyezési eljárás során a tartószerkezeti kérdések tartószerkezeti műszaki leírásban jelentek
meg, amiért a teljes felelősség a tartószerkezeti tervezőé. Az eljárás ebből a szempontból
lényegében okafogyott. A gyakorlat több esetben azt mutatja, hogy az engedély kiadása után az
egyébként szakmailag szükséges tartószerkezeti kivitelezési dokumentáció már nem készül el, ami
jelentős forrása az építési hibáknak. Az egyszerű bejelentés esetén a bejelentés megtételének a
feltétele a megfelelő tartalmú kivitelezési dokumentáció, így a kivitelezésnél már nem
hiányozhatnak a szükséges tervek, ez javítja a minőséget.
5
A bővítés és az átalakítás másként értékelendő, ha az 10 éven belül nem készül el. Itt gondolni kell
arra, hogy az eredeti állapotnál ne alakuljon ki hátrányosabb helyzet a kötelező bontás esetén.
Például egy bővítéskor, ha a bővített részre és az eredeti épületre egységesen új tetőszerkezet kerül,
akkor annak teljes elbontása az eredeti épület használhatatlanságát, adott esetben tönkremenetelét
okozná. Ez nem lehet cél.
A 2-3. §-hoz és a 6. §-hoz
A módosítás elősegíti, hogy a hatósági ellenőrzés egy meghatározott időkeretben folyjék, mely
során feltárt szabálytalanságok körében a jogkövetkezmények alkalmazására is gyorsabban kerüljön
sor, ezáltal csökkenjen az ügyfél számára bizonytalan helyzet időtartama. Az építésügyi és az
építésfelügyeleti hatóság számára az ellenőrzés során feltárt szabálytalan tevékenységről való
tudomásszerzésétől számított, a hatósági intézkedés megtételére irányuló eljárás megindítására
nyitva álló határidő jelentősen elnyújtja az ügymenetet, ezért szükséges a rövidebb határidő
megállapítása.
Az épületenergetikai tanúsítványok (a továbbiakban: tanúsítványok) kiállítása 2013-ban
nagyságrendileg megemelkedett, a kiállított tanúsítványok száma 2015-ben már meghaladta az évi
135 ezret. A tanúsítványok ellenőrzése két szinten történik: minden tanúsítvány a kiállítása előtt az
Országos Építésügyi Nyilvántartás automatikus ellenőrzésén esik át. A tanúsítványt kiállító
rendszer a https://entan.e-epites.hu/ hiperhivatkozáson érhető el. Ez a megelőző ellenőrzés számos
hiba kiküszöbölését biztosítja, javítva ezzel a tanúsítványok minőségét. Ugyanakkor az
automatizmus nem tud minden hibát kiszűrni. A további ellenőrzéseket a 38/C. § (5) bekezdése
szerinti szerv végzi. Az ellenőrző szerv a hibás tanúsítványt kiállítók figyelmeztetésére, a hibák
kijavítására való felszólításra és a súlyosabb hibát vétők eltiltására is jogosítványt kapott. Az
ellenőrzések számos területen javulást biztosítottak, míg más kérdésekben a „visszaélésgyanús”
esetek száma növekedett. Annak érdekében, hogy a folyamatosan változó visszaélési módokkal
szemben hatékonyan tudjon fellépni az építésügyért felelős miniszter és az általa támogatott szerv,
ehhez további jogkörök biztosítása szükséges. Fontos tehát, hogy az ellenőrzést végző szerv
közvetlenül szankcionálhasson. A közvetlen szankcionálás a folyamatot felgyorsítja, a további
szankciók biztosítják a visszaélések számának csökkentését, a tanúsítványok minőségének javítását.
A 4-5. §-hoz
Az egyszerű bejelentés során lehetnek olyan eltérések, amelyek a bejelentési kivitelezési
dokumentációtól ugyan eltérnek, de nem szabálytalanok. Például növekszik az alapterület, de az
építkezés az építési helyen belül marad és a területre megengedett beépítettséget sem lépi túl. A
hatályos szabályozás szerint erre változás-bejelentést kell tenni. A hatóság csak a bejelentés
megtörténtét vizsgálja, tartalmát nem, az esetleges szabálytalanságokat majd az építésfelügyeleti
ellenőrzés tárja fel. A módosítás ezzel megszünteti a felesleges változás-bejelentés intézményét,
tovább egyszerűsítve az eljárást, az eredeti bejelentés dokumentációjának való megfelelés pedig így
már nem értelmezhető.
Amennyiben az építkezés meghaladja a 300 m -t, úgy az már kikerül az egyszerű bejelentési kőrből.
A 7. §-hoz
A törvény szóhasználatát igazítja hozzá az egyszerű bejelentés intézményének kiszélesítéséhez.
A 8. §-hoz
6
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.