﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12724. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti
megerősített partnerségi és együttműködési Megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti
megerősített partnerségi és együttműködési megállapodás kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai,
másrészről a Kazah Köztársaság közötti megerősített partnerségi és együttműködési
megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. §
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„MEGERŐSÍTETT PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság között
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
1
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA.
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő
felei, (a továbbiakban: a tagállamok) és
AZ EURÓPAI UNIÓ,
egyrészről, valamint
A KAZAH KÖZTÁRSASÁG,
másrészről,
a továbbiakban együttesen: a Felek,
FIGYELEMBE VÉVE a Felek közötti szoros kapcsolatokat és közös értékeiket, és a Felek
azon óhaját, hogy az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a
Kazah Köztársaság közötti, 1995. január 23-án Brüsszelben aláírt partnerségi és
együttműködési megállapodás, valamint az Európai Unió és Közép-Ázsia közötti új
partnerségre irányuló, az Európai Tanács által 2007 júniusában elfogadott stratégiával,
továbbá a Kazah Köztársaság „Európába vezető út” című, 2008-ban elfogadott állami
programjának végrehajtásával tovább erősítsék és kiterjesszék a múltban létesített
kapcsolatokat;
2
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét az Egyesült Nemzetek Alapokmánya (ENSZ-
Alapokmány), az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezet (EBESZ), különösen a Helsinki Záróokmány minden alapelvének
és rendelkezésének, valamint a nemzetközi jog más általánosan elismert normáinak teljes
körű végrehajtása iránt;
FIGYELEMBE VÉVE a Felek szilárd elkötelezettségét aziránt, hogy megerősítik az alapvető
szabadságok és emberi jogok előmozdítását, védelmét és végrehajtását, a demokratikus elvek
tiszteletben tartását, a jogállamiságot, valamint a felelősségteljes kormányzást;
ELISMERVE, hogy a Felek - az emberi jogok és a demokrácia terén folytatott
együttműködésükben - szigorúan betartják az alábbi elveket: közös célok előmozdítása, nyílt
és konstruktív politikai párbeszéd, átláthatóság, valamint a nemzetközi emberi jogi normák
tiszteletben tartása;
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy betartják a szabad piacgazdaság
elveit;
ELISMERVE az Európai Unió és a Kazah Köztársaság közötti kereskedelmi és beruházási
kapcsolatok egyre növekvő fontosságát;
FIGYELEMBE VEVE, hogy a megállapodás tovább erősíti a Felek közötti szoros gazdasági
kapcsolatot, valamint új környezetet és jobb feltételeket teremt a közöttük lévő kereskedelem
és beruházás továbbfejlesztéséhez, ideértve az energiaügy területét is;
FIGYELEMBE VÉVE a kereskedelem és beruházás megerősítésének célkitűzését
valamennyi ágazatban, megerősített jogalapon, különösen e megállapodás, valamint a
Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodás (a továbbiakban: WTO-
megállapodás) alapján;
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy előmozdítják a nemzetközi
békét és biztonságot, valamint a viták békés rendezését, különösen azáltal, hogy e célból
hatékonyan működnek együtt az ENSZ és az EBESZ égisze alatt;
FIGYELEMBE VÉVE a Felek azon szándékát, hogy továbbfejlesszék a bilaterális és
kölcsönös érdeket képviselő nemzetközi kérdésekben folytatott rendszeres politikai
párbeszédet;
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét a tömegpusztító fegyverek, és az ezek
hordozóeszközeinek terjedése elleni küzdelemre, a nonproliferáció valamennyi területén
történő együttműködésre, valamint a nukleáris biztonságra vonatkozó nemzetközi
kötelezettségek iránt;
FIGYELEMBE VÉVE a Felek azon elkötelezettségét, hogy küzdenek a kézi- és
könnyűfegyverek tiltott kereskedelme és felhalmozása ellen, valamint tekintettel az ENSZ
Közgyűlése által elfogadott fegyverkereskedelmi szerződésre (ATT);
FIGYELEMBE VÉVE annak fontosságát, hogy a Kazah Köztársaság aktívan részt vegyen az
Európai Unió és Közép-Ázsia közötti új partnerségre irányuló stratégia végrehajtásában;
3
FIGYELEMBE VEVE a Felek azon elkötelezettségét, hogy küzdenek a szervezett bűnözés és
az emberkereskedelem ellen, valamint fokozzák a terrorizmus elleni együttműködést;
FIGYELEMBE VÉVE a Felek azon elkötelezettségét, hogy fokozzák a migrációval
kapcsolatos kérdések terén folytatott párbeszédüket és együttműködésüket, a jogszerű
migráció, valamint az irreguláris migráció és az emberkereskedelem kezelése terén folytatott
együttműködést célzó átfogó megközelítéssel, valamint elismerve az e megállapodás
visszafogadásról szóló záradékának fontosságát;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kiegyensúlyozott feltételeket biztosítsanak az Európai Unió és a
Kazah Köztársaság közötti bilaterális kereskedelmi kapcsolatokban;
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy a Kereskedelmi
Világszervezetben (WTO) való tagságból eredő jogoknak és kötelezettségeknek eleget
tegyenek, valamint a fenti jogokat és kötelezettségeket átláthatóan és
megkülönböztetésmentesen hajtsák végre;
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét a fenntartható fejlődés elvének tiszteletben
tartása mellett, többek között a multilaterális nemzetközi megállapodások végrehajtásának és
a regionális együttműködésnek az előmozdításával;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy megerősítsék a kölcsönös érdeket képviselő területeken
folytatott mindkét fél számára előnyös együttműködést, valamint adott esetben megerősítsék
annak keretét;
ELISMERVE, hogy - az Európai Unió és a Kazah Köztársaság között az energia területén
megvalósítandó együttműködésről szóló, 2006. december 4-én Brüsszelben aláírt egyetértési
megállapodás, valamint az Energia Charta Egyezmény alapján - meg kell erősíteni az
energiaügyi együttműködést, az energiaellátás biztonságát, valamint elő kell segíteni
megfelelő infrastruktúra kifejlesztését;
ELISMERVE, hogy az atomenergia békés célú felhasználása terén folytatott valamennyi
együttműködést az Európai Atomenergia-közösség és a Kazah Köztársaság közötti, a
nukleáris biztonságról szóló, 1999. július 19-én Brüsszelben aláírt együttműködési
megállapodás szabályoz, és nem tartozik e megállapodás hatálya alá;
FIGYELEMBE VEVE a Felek azon elkötelezettségét, hogy javítják a közegészségügyi és az
emberi egészség védelmének - mint a fenntartható fejlődés és a gazdasági növekedés
előfeltételeinek - szintjét;
FIGYELEMBE VEVE a Felek elkötelezettségét az emberek közötti megerősített kapcsolatok
iránt, többek között a tudomány és technológia, innovációfejlesztés, oktatás és kultúra
területén folytatott együttműködés és cserék révén;
FIGYELEMBE VEVE, hogy a Feleknek elő kell mozdítaniuk a kölcsönös megértést,
valamint jogszabályaik és szabályozási keretük konvergenciáját, hogy tovább erősítsék a
kölcsönösen előnyös kapcsolatokat és a fenntartható fejlődést;
4
MEGJEGYEZVE, hogy amennyiben a Felek e megállapodás keretében úgy határoznak, hogy
külön megállapodásokat kívánnak kötni a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése
területén, amelyeket az Európai Uniónak az Európai Unió működéséről szóló szerződés
Harmadik része V. címe alapján kellene megkötnie, az ilyen jövőbeni megállapodások
rendelkezései nem kötelezőek az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve, kivéve
akkor, ha az Európai Unió, az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal egyidejűleg, korábbi
bilaterális kapcsolataik tekintetében, értesíti a Kazah Köztársaságot, hogy az Európai Unióról
szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült
Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló
térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyvével összhangban az ilyen
megállapodások az Európai Unió részként az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve
kötelezővé válnak. A fentihez hasonlóan, az e megállapodás végrehajtása céljából, a fenti V.
cím alapján elfogadandó bármilyen későbbi belső uniós intézkedés nem kötelező az Egyesült
Királyságra és/vagy Írországra nézve, kivéve, ha a 21.jegyzőkönyvvel összhangban
bejelentették, hogy részt kívánnak venni ilyen intézkedések elfogadásában és alkalmazásában.
Megjegyezve továbbá, hogy az ilyen jövőbeni megállapodások vagy az ilyen később uniós
belső intézkedések a fenti szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló (22.) jegyzőkönyv
hatálya alá esnek,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
I.	CÍM
ÁLTALÁNOS ELVEK ÉS E MEGÁLLAPODÁS CÉLJAI
1.	CIKK
Általános elvek
A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, az
EBESZ Helsinki Záróokmányban és az új Európáért létrejött párizsi chartában, valamint az
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi emberi jogi
eszközökben meghatározott demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság
tiszteletben tartása, amely e megállapodás alapvető elemét képezi.
A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a szabad piacgazdaság, a fenntartható fejlődés
és a gazdasági növekedés elvei mellett.
E megállapodás végrehajtása a párbeszéd, kölcsönös bizalom és tisztelet, egyenlő partnerség
és kölcsönös előnyök elve alapján, valamint az ENSZ Chartában foglalt elvek értékek teljes
tiszteletben tartásával történik.
2.	CIKK
E megállapodás céljai
1.	E megállapodás megerősített partnerséget és együttműködést hoz létre a Felek között
saját jogkörük keretein belül, a közös érdekre és a kapcsolat elmélyítésére alapozva, a
5
megállapodás alkalmazásának valamennyi területén.
2.	Ez az együttműködés olyan folyamat a Felek között, amely hozzájárul a nemzetközi és
regionális békéhez és stabilitáshoz, valamint a gazdasági fejlődéshez, és olyan elvek köré
szerveződik, amelyeket a Felek nemzetközi - különösen az ENSZ és az EBESZ keretében tett
-	kötelezettségvállalásaikkal is megerősítenek.
3.	CIKK
Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben
A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és véleményt cserélnek regionális és
nemzetközi fórumok és szervezetek keretében.
II.	CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD;
EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA TERÜLETÉN
4.	CIKK
Politikai párbeszéd
A Felek továbbfejlesztik és erősítik a hatékony politikai párbeszédet valamennyi közös
érdeket képviselő területen, hogy előmozdítsák a nemzetközi békét, stabilitást és biztonságot,
ideértve Eurázsiát is, a nemzetközi jog, a multilaterális intézményeken belüli hatékony
együttműködés és közös értékek alapján.
A Felek együttműködnek az ENSZ és az EBESZ szerepének megerősítése, valamint a
kapcsolódó nemzetközi és regionális szervezetek hatékonyságának javítása céljából.
A Felek elmélyítik a nemzetközi biztonság és válságkezelés kérdéseiről folytatott
együttműködést és párbeszédet a jelenlegi globális és regionális kihívások és jelentős
fenyegetések kezelése érdekében.
A Felek vállalják, hogy megerősítik az együttműködést az összes közös érdeket képviselő
területen, és különösen a nemzetközi jog betartása, a demokratikus elvek tiszteletben
tartásának megerősítése, a jogállamiság, emberi jogok és felelősségteljes kormányzás
területén. A Felek megállapodnak abban, hogy azon munkálkodnak, hogy javítsák a további
regionális együttműködés feltételeit, különös tekintettel Közép-Ázsiára és azon túlra.
5.	CIKK
Demokrácia és jogállamiság
A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az emberi jogok és a jogállamiság
előmozdítása és hatékony védelme terén, többek között a vonatkozó nemzetközi emberi jogi
eszközökön keresztül.
6
A fenti együttműködést a Felek által közösen elfogadott tevékenységeken keresztül valósítják
meg, többek között a jogállamiság tiszteletben tartásának megerősítése, a létező emberi jogi
párbeszéd továbberősítésével, demokratikus intézmények továbbfejlesztésével, az emberi
jogok tudatosításának előmozdításával, valamint az ENSZ és az EBESZ emberi jogi
testületein belül folytatott együttműködés megerősítésével.
6.	CIKK
Kül- és biztonságpolitika
A Felek elmélyítik a kül- és biztonságpolitika területén folytatott párbeszédüket és
együttműködésüket, valamint foglalkoznak különösen a konfliktusmegelőzés és
válságkezelés, a regionális stabilitás, a nonproliferáció, a leszerelési és fegyverzet-ellenőrzési,
nukleáris biztonság, valamint a fegyverek és kettős felhasználású áruk exportellenőrzésének
kérdésével.
Az együttműködés közös értékeken és kölcsönös érdekeken alapul és célja, hogy
hatékonyabbá tegye és még inkább közelítse a politikát, valamint kiaknázza a bilaterális,
regionális és nemzetközi fórumok biztosította lehetőségeket.
A Felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a területi integritás, a határok sérthetetlensége,
a szuverenitás és függetlenség - az ENSZ Alapokmányban és az EBESZ Helsinki
Záróokmányában meghatározott - elveinek tiszteletben tartása, valamint amellett, hogy a fenti
elveket bilaterális és multilaterális kapcsolataikban is előmozdítják.
7.	CIKK
Űrbiztonság
A Felek előmozdítják az összes űrtevékenység biztonságának, védelmének és
fenntarthatóságának megerősítését, valamint megállapodnak abban, hogy együttműködnek
bilaterális, regionális és nemzetközi szinten a világűr békés célú felhasználásának biztosítása
céljából. Mindkét Fél figyelembe veszi az űrfegyverkezési verseny megakadályozásának
fontosságát.
8.	CIKK
A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények
A Felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb
bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, üldözésüket nemzeti és nemzetközi szinten
hozott intézkedésekkel kell biztosítani, adott esetben a Nemzetközi Büntetőbíróságon
keresztül is.
Kellő figyelmet fordítva a Római Statútum integritásának megőrzésére, a Felek
megállapodnak, hogy párbeszédet folytatnak és lépéseket tesznek - többek között a
7
kapacitásépítéshez nyújtott segítség révén - a Római Statútum egyetemes, saját
jogszabályaikkal összhangban történő tiszteletben tartása céljából.
9.	CIKK
Konfliktusmegelőzés és válságkezelés
A Felek megerősítik a konfliktusmegelőzés, a regionális konfliktusok kezelése és a
válságkezelés terén folytatott együttműködést, hogy békés és stabil környezetet teremtsenek.
10.	CIKK
Regionális stabilitás
A Felek fokozzák közös erőfeszítéseiket arra, hogy stabilitást és biztonságot mozdítsanak elő
Közép-Ázsiában, valamint javítsák a további regionális együttműködés feltételeit, az ENSZ
Alapokmányában, az EBESZ Helsinki Záróokmányában megállapított és egyéb más olyan
vonatkozó multilaterális dokumentumokban meghatározott elvek alapján, amelyhez mindkét
fél csatlakozott.
11.	CIKK
A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem
A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül
az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik állami és
nem állami szereplők körében való elterjedése.
A Felek együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik
elterjedése elleni küzdelemhez, a leszerelésre és nonproliferációra vonatkozó nemzetközi
szerződéses kötelezettségeiknek való teljes körű megfelelés és azok végrehajtása révén. A
Felek megállapodnak, hogy e rendelkezés e megállapodás alapvető részét képezi.
Az együttműködés e területen többek között az alábbiak útján valósul meg:
a)	exportellenőrzési rendszerek továbbfejlesztése a katonai és kettős felhasználású áruk és
technológiák tekintetében;
b)	rendszeres politikai párbeszéd létrehozása az e cikkben szabályozott kérdésekről.
12.	CIKK
Kézi- és könnyűfegyverek
A Felek együttműködnek és minden releváns szinten biztosítják a kézi- és könnyűfegyverek,
és az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelem terén tett erőfeszítéseik
koordinációját, kiegészítő jellegét és szinergiáját, valamint megállapodnak, hogy továbbra is
rendszeres politikai párbeszédet folytatnak, többek között multilaterális keretekben is.
Ezen együttműködést a Felek a meglévő nemzetközi megállapodásoknak és az ENSZ
8
Biztonsági Tanácsa által hozott határozatoknak, valamint az e területen alkalmazandó egyéb
olyan nemzetközi eszközök keretében tett vállalásaiknak teljes mértékben megfelelve hajtják
végre, amelynek a Felek részes felei. E tekintetben mindkét Fél meg van győződve a
fegyverkereskedelmi szerződés (ATT) értékéről.
13.	CIKK
A terrorizmus elleni küzdelem
A Felek megállapodnak, hogy bilaterális, regionális és nemzetközi szinten együttműködnek a
terrorizmus megelőzése és leküzdése céljából, teljes mértékben összhangban a
jogállamisággal, a nemzetközi joggal, a nemzetközi emberi jogi normákkal, a humanitárius
joggal és kapcsolódó ENSZ határozatokkal, ideértve az ENSZ terrorizmus elleni globális
stratégiáját is.
A Felek közötti együttműködés célja:
a)	ENSZ-határozatok, az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának, és a terrorizmus
elleni küzdelmet célzó egyéb nemzetközi egyezmények és eszközök keretében tett
kötelezettségvállalásaik végrehajtása;
b)	a nemzetközi joggal és a belső joggal összhangban információcsere a tervezett és
elkövetett terrorcselekményekről, végrehajtásuk formájáról és módjáról, és olyan
terrorista csoportokról, amelyek a másik Fél területén bűncselekményt terveznek,
követnek el vagy követtek el;
c)	tapasztalatcsere a terrorizmus valamennyi formájának - ideértve a terrorcselekmény
elkövetésére vonatkozó nyilvános internetes provokációt is - megelőzése, valamint a
terrorizmus leküzdésére alkalmazott eszközök és módszerek, a műszaki területen
szerzett tapasztalatok tekintetében, valamint az Európai Unió intézményei, szervei és
ügynökségei által kínált vagy fizetett képzés;
d)	a terrorizmus finanszírozása ellen tett közös erőfeszítések fokozása, valamint
véleménycsere a radikalizációról és toborzásról; valamint
e)	az emberi jogok védelme terén bevált gyakorlatok cseréje a terrorizmus elleni
küzdelemben.
III.	CÍM
KERESKEDELEM ÉS ÜZLETI TEVÉKENYSÉG
1.	FEJEZET
ÁRUKERESKEDELEM
14.	CIKK
9
Legnagyobb kedvezményes elbánás
1.	Az 1994.évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: az 1994.
évi GATT-egyezmény) I. cikkével és a rá vonatkozó értelmező megjegyzésekkel összhangban
-	amelyeket belefoglaltak e megállapodásba és értelemszerűen annak részeit képezik -
mindkét Fél a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesíti a másik Fél áruit.
2.	Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a valamely Fél által az 1994.évi GATT-
egyezménnyel összhangban egy másik ország áruinak nyújtott kedvezményes eljárás
tekintetében.
15.	CIKK
Nemzeti elbánás
Az 1994.évi GATT-egyezmény III. cikkével és a rá vonatkozó értelmező megjegyzésekkel
összhangban - amelyeket belefoglaltak e megállapodásba és értelemszerűen annak részeit
képezik - mindkét Fél nemzeti elbánásban részesíti a másik Fél áruit.
16.	CIKK
Behozatali és kiviteli vámok
Mindkét Fél a WTO keretében tett vámtarifális kötelezettségvállalásaival összhangban
alkalmaz import- és exportvámokat.
17.	CIKK
Import- és exportkorlátozások
Egyik Fél sem fogadhat el és tarthat fenn az 1994. évi GATT-egyezmény e megállapodásba
belefoglalt és annak értelemszerűen részét képező XI. cikkével és a rá vonatkozó értelmező
megjegyzésekkel összhangban álló vámokon, adókon vagy más díjakon kívüli - kvótákban,
behozatali vagy kiviteli engedélyekben vagy egyéb intézkedésekben megnyilvánuló - tilalmat
vagy korlátozást a másik Fél bármely árujának behozatalára vagy bármely árunak a másik Fél
területére irányuló kivitelére vagy exportra történő értékesítésére vonatkozóan.
18.	CIKK
Az áruk ideiglenes beléptetése
Mindkét Fél - az áruk ideiglenes behozataláról szóló és rájuk nézve kötelező nemzetközi
egyezmények alapján előírt esetekben és eljárások alapján - mentességet biztosít a másik
Félnek az ideiglenesen behozott árukra érvényes importterhek és vámok alól. E mentességet a
mentességet biztosító Fél jogszabályai alapján alkalmazzák.
19.	CIKK
10
Árutovábbítás
A Felek megállapodnak, hogy az e megállapodás céljainak eléréséhez alapvető feltétel az
árutovábbítás szabadságának elve. Ebben a vonatkozásban, az 1994. évi GATT-egyezmény
V. cikkével és a rá vonatkozó értelmező megjegyzésekkel összhangban - amelyeket
belefoglaltak e megállapodásba és értelemszerűen annak részeit képezik - mindkét Fél előírja
a másik Fél vámterületéről származó vagy vámterületére szánt áruk tekintetében a saját
területén az árutovábbítás szabadságát.
20.	CIKK
Védintézkedések
E megállapodás egyetlen rendelkezése sem sérti vagy érinti a Feleknek az 1994. évi GATT-
egyezmény XIX. cikkéből és a védintézkedésekről szóló WTO-megállapodásból fakadó jogait
és kötelezettségeit.
21.	CIKK
Külön mezőgazdasági biztosíték
E megállapodás egyetlen rendelkezése sem sérti vagy érinti a Feleknek a mezőgazdaságról
szóló WTO-megállapodás 5. cikkéből (különleges védrendelkezések) fakadó jogait és
kötelezettségeit.
22.	CIKK
Dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések
1.	E megállapodás egyetlen rendelkezése sem sérti vagy érinti a Feleknek az 1994. évi
GATT-egyezmény VI. cikkéből, az 1994. évi GATT-egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról
szóló WTO-megállapodásból, valamint a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló
WTO-megállapodásból fakadó jogait és kötelezettségeit.
2.	A Felek gondoskodnak arról, hogy a végleges döntést megelőzően nyilvánosságra
hozzanak minden alapvető tényt és indokot, amelynek alapján elrendelik az intézkedések
alkalmazását, az 1994. évi GATT-egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-
megállapodás 6. cikke (5) bekezdésének és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről
szóló megállapodás 12. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül. A nyilvánosságra hozatalnak
kellő időt kell biztosítani az érdekelt felek számára észrevételeik megtételére.
3.	Amennyiben ez nem késlelteti szükségtelenül a vizsgálat lefolytatását, a
dömpingellenes vagy kiegyenlítő vizsgálat során minden érdekelt Fél élhet a meghallgatás
lehetőségével, hogy kifejthesse álláspontját.
11
4.
E cikk rendelkezéseire nem vonatkoznak e megállapodás vitarendezési rendelkezései.
23.	CIKK
Árszabás
Minden Fél biztosítja, hogy az általa különleges vagy kizárólagos jogban részesített vagy az
ellenőrzése alatt álló olyan vállalkozások vagy szervezetek, amelyek a hazai piacon árut
értékesítenek és ugyanazon terméket külföldre is exportálják, különálló számlákat vezessenek
az alábbiak egyértelmű megállapítása céljából:
a)	a hazai és nemzetközi tevékenységekhez kapcsolódó költségek és bevételek; valamint
b)	a költségek és bevételek hazai vagy nemzetközi tevékenységekhez való
hozzárendelésénél vagy ilyen tevékenységek közötti megosztásánál alkalmazott
módszerek pontos részletei. E különálló számlákat az ok-okozati összefüggés,
objektivitás, átláthatóság és következetesség számviteli elveire kell alapozni
nemzetközileg elismert számviteli módszereknek megfelelően, valamint ellenőrzött
adatokra kell épülniük.
24.	CIKK
Kivételek
1.	A Felek megerősítik, hogy az 1994. évi GATT-egyezmény XX. cikke és annak
értelmező megjegyzései szerint fennálló jogaik és kötelezettségeik értelemszerűen
vonatkoznak az e megállapodás hatálya alá tartozó áruk kereskedelmére is. E célból az 1994.
évi GATT-egyezmény XX. cikkét és annak értelmező megjegyzéseit e megállapodásba
foglalják és azok értelemszerűen annak részét képezik.
2.	A Felek tudomásul veszik, hogy az 1994.évi GATT-egyezmény XX. cikkének i) és j)
pontjaiban foglalt intézkedések megtétele előtt az intézkedést tenni kívánó Fél köteles a másik
Fél részére minden fontos információt megadni a Felek által elfogadható megoldás érdekében.
A Felek bármely olyan eszközben megállapodhatnak, amely a nehézségek leküzdése
érdekében szükséges. Ha az ilyen információ megadását követő 30 napon belül nem születik
megállapodás, az adott Fél az érintett áru tekintetében alkalmazhatja az e cikk szerinti
intézkedéseket. Ha az azonnal cselekvést követelő kivételes és kritikus körülmények az
előzetes tájékoztatást vagy vizsgálatot lehetetlenné teszik, az intézkedést tenni kívánó Fél
haladéktalanul alkalmazhatja a helyzet megoldásához szükséges óvintézkedéseket, és azokról
köteles azonnal tájékoztatni a másik Felet.
3.	A Kazah Köztársaság fenntarthat egyes, az e megállapodás 14., 15. és 17. cikkével össze
nem egyeztethető, a Kazah Köztársaság WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvben
azonosított intézkedéseket, a jegyzőkönyvben a fenti intézkedésekre biztosított átmeneti
időszakok lejártáig.
2.	FEJEZET
VÁMÜGYEK
12
25. CIKK
Vámügyi együttműködés
1.	A Felek megerősítik a vámügyek területén folytatott együttműködést átlátható
kereskedelmi környezet biztosítása, a kereskedelem megkönnyítése, az ellátási lánc
biztonságának megerősítése, a fogyasztók biztonságának előmozdítása, a szellemi
tulajdonjogokat sértő áruk áramlásának megfékezése, valamint a csempészet és csalás elleni
küzdelem céljából.
2.	E célkitűzéseknek a - rendelkezésre álló erőforrások keretein belül történő -
végrehajtása céljából a Felek együttműködnek többek között annak érdekében, hogy:
a)	fejlesszék a vámügyi jogszabályokat, összehangolják és egyszerűsítsék a vámügyi
eljárásokat, a vámügyek és a kereskedelem megkönnyítése területén alkalmazandó
nemzetközi egyezményekkel és standardokkal összhangban, ideértve az Európai Unió
által kidolgozottakat (többek között a Vámigazgatási útmutatót), valamint a
Kereskedelmi Világszervezet és a Vámigazgatások Világszervezete által
kidolgozottakat (különösen a felülvizsgált Kiotói Egyezményt) is;
b)	korszerű vámrendszereket - ideértve korszerű vámkezelési technológiákat is -
alakítsanak ki, engedélyezett gazdasági szereplőkre vonatkozó rendelkezéseket
állapítsanak meg, automatizált kockázatalapú elemzést és ellenőrzéseket és
egyszerűsített eljárásokat hozzanak létre az áruk forgalomba bocsátására, a vámkezelés
utáni ellenőrzésekre, az átlátható vámérték-megállapításra, továbbá rendelkezéseket a
vámhatóságok és a vállalatok közötti partnerségre;
c)	a legmagasabb szintű feddhetetlenséget ösztönözzék a vámigazgatásban és különösen a
határokon olyan intézkedések alkalmazásával, amelyek tükrözik a Vámigazgatások
Világszervezetének (WCO) Arusha nyilatkozatában megfogalmazott alapelveket;
d)	bevett gyakorlatokat cseréljenek, valamint képzést és technikai segítségnyújtást
biztosítsanak a tervezéshez és kapacitásépítéshez, valamint a legmagasabb szintű
feddhetetlenség biztosításához;
e)	adott esetben releváns információkat és adatokat cseréljenek, tiszteletben tartva a Felek
szabályait az érzékeny adatok bizalmas kezelése és a személyes adatok védelme
tekintetében;
f)	a Felek vámhatóságai közötti koordinált vámügyi tevékenységekben vegyenek részt;
g)	adott és indokolt esetben megvalósítsák az engedélyezett gazdasági szereplőkkel
kapcsolatos programok és a határellenőrzések kölcsönös elismerését, ideértve az
egyenértékű kereskedelemkönnyítő intézkedéseket is;
h)	adott és indokolt esetben tárják fel a vonatkozó vámtranzit-rendszerek
összekapcsolásának lehetőségeit.
13
3.	Az Együttműködési Tanács vámügyi együttműködési albizottságot hoz létre.
4.	Az e fejezetben szabályozott kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor. Az
Együttműködési Bizottság szabályokat állapíthat meg az ilyen párbeszéd lebonyolítására.
26.	CIKK
Kölcsönös közigazgatási segítségnyújtás
Az e megállapodásban - és különösen annak 25. cikkében - előirányzott más együttműködési
formák sérelme nélkül, a Felek kölcsönös közigazgatási segítséget nyújtanak vámügyekben e
megállapodás vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról szóló
jegyzőkönyvének megfelelően.
27.	CIKK
Vámérték-megállapítás
A Felek közötti kereskedelem tekintetében alkalmazandó vámérték-megállapítási szabályokra
az 1994. évi GATT-egyezmény VII. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodás az
irányadó. Annak rendelkezéseit ezért belefoglalják e megállapodásba, és értelemszerűen
annak részét képezik.
3.	FEJEZET
A KERESKEDELEM TECHNIKAI AKADÁLYAI
28.	CIKK
A kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-egyezmény
A Felek megerősítik, hogy kapcsolataikban tiszteletben tartják a kereskedelem technikai
akadályairól szóló - e megállapodásba belefoglalt és értelemszerűen annak részét képező -
WTO-egyezményből (a továbbiakban: a kereskedelem technikai akadályairól szóló
egyezmény) fakadó jogokat és kötelezettségeket.
29.	CIKK
Műszaki előírás, szabványosítás, metrológia, akkreditáció,
piacfelügyelet és megfelelőségértékelés
1.	A Felek megállapodnak a következőkben:
a)	csökkentik a műszaki előírások, a szabványosítás, jogi metrológia, akkreditáció,
piacfelügyelet és megfelelőségértékelés terén köztük fennálló különbségeket, többek
között a fenti területeken nemzetközileg elfogadott eszközök alkalmazásának
14
ösztönzésével;
b)	előmozdítják az akkreditáció alkalmazását nemzetközi jogszabályokkal összhangban, a
megfelelőségértékelést végző szervek és tevékenységeik támogatására; valamint
c)	előmozdítják a Kazah Köztársaság és releváns testületeinek részvételét, és lehetőség
szerint tagságát azon európai szervezetekben, amelyek tevékenysége kapcsolódik a
szabványosításhoz, metrológiához, megfelelőségértékeléshez és kapcsolódó
feladatkörökhöz.
2.	A Felek célja egy olyan folyamat kialakítása és fenntartása, amelyen keresztül
fokozatosan közelíthetik műszaki előírásaikat, szabványaikat és megfelelőségértékelési
eljárásaikat.
3.	Azon területeken, amelyeken már megvalósult a közelítés, a Felek az ipari termékek
megfelelőségértékeléséről és elfogadásáról szóló megállapodásokra vonatkozó tárgyalásokat
mérlegelhetnek.
30.	CIKK
Átláthatóság
1.	Az e cím 13. fejezetében (Átláthatóság) szereplő rendelkezések sérelme nélkül,
mindkét Fél biztosítja, hogy a műszaki előírások kialakítására vonatkozó eljárása és
megfelelőségértékelési eljárásai lehetővé teszik az érdekelt felekkel való nyilvános
konzultációt az eljárás olyan megfelelő korai szakaszában, amikor még be lehet vezetni és
figyelembe lehet venni a nyilvános konzultáció során tett észrevételeket, kivéve akkor, ha erre
a biztonsággal, egészséggel, környezetvédelemmel vagy nemzetbiztonsággal kapcsolatos
vészhelyzet vagy vészhelyzet veszélye miatt nincs lehetőség.
2.	A kereskedelem technikai akadályairól szóló egyezmény 2. cikkének (9) bekezdésével
összhangban, a javasolt műszaki előírásokról vagy megfelelőségértékelési eljárásokról szóló
értesítést követően, az eljárás megfelelő korai szakaszában mindkét Fél időt biztosít
észrevételek megtételére. Ha a műszaki előírások vagy megfelelőségértékelési eljárások
javasolt tervezeteiről szóló konzultációs folyamat nyilvános, mindegyik Fél lehetővé teszi a
másik Fél, vagy a másik Fél területén található természetes és jogi személyek számára, hogy
abban legalább olyan kedvező feltételekkel vegyenek részt, mint az előző Fél területén
található természetes és jogi személyek.
3.	Mindegyik Fél biztosítja, hogy elfogadott műszaki előírásai és megfelelőségértékelési
eljárásai nyilvánosan hozzáférhetőek legyenek.
4.	FEJEZET
KÖZ-, ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI KÉRDÉSEK
31.	CIKK
Célkitűzés
15
E fejezetnek az a célja, hogy elveket állapítson meg a Felek közötti kereskedelmet érintő köz-,
állat- és növényegészségügyi intézkedésekre és állatjólléti kérdésekre vonatkozóan. Ezen
elveket a Felek úgy alkalmazzák, hogy azáltal tovább könnyítsék a kereskedelmet,
ugyanakkor fenntartsák azt a védelmi szintet, amelyet mindegyik Fél az emberek, állatok
vagy növények életének vagy egészségének biztosít.
32.	CIKK
Elvek
1.	A Felek biztosítják, hogy a köz-, állat- és növényegészségügyi intézkedéseket az
arányosság, az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a tudományos megalapozottság
elve alapján alakítsák ki és alkalmazzák.
2.	A Felek biztosítják, hogy köz-, állat- és növényegészségügyi intézkedéseik - azonos
vagy hasonló feltételek fennállása esetén - nem idéznek elő önkényes és indokolatlanul
hátrányos megkülönböztetést saját területük és a másik Fél területe között. A köz-, állat- és
növényegészségügyi intézkedéseket nem lehet oly módon alkalmazni, amely a kereskedelem
rejtett korlátozásának tekinthető.
3.	A Felek biztosítják, hogy mindegyik Fél felelős hatóságai végrehajtsák a köz-, állat- és
növényegészségügyi intézkedéseket, eljárásokat vagy ellenőrzéseket, és indokolatlan
késedelem nélkül megválaszolják az információkéréseket, és a behozott termékeket legalább
olyan bánásmódban részesítsék, mint a hazai termékeket.
33.	CIKK
Importkövetelmények
1.	Az importáló Fél importkövetelményei az exportáló Fél teljes területén
alkalmazandók, e fejezet 35. cikkére is figyelemmel. Az igazolásokon szereplő
importkövetelmények a Codex Alimentarius Bizottság (a továbbiakban: Codex), a
Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) és a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény
(IPPC) elvein alapulnak, kivéve, ha az importkövetelményeket az alkalmazandó nemzetközi
szabályokkal összhangban végzett tudományos alapú kockázatértékelés támasztja alá, a köz-,
állat- és növényegészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodásban (a
továbbiakban: SPS-megállapodás) előírtak szerint.
2.	A behozatali engedélyekben meghatározott követelmények nem tartalmazhatnak
szigorúbb köz-, állat- és növényegészségügyi feltételeket az e cikk (1) bekezdése szerinti
igazolásokban meghatározott feltételeknél.
34.	CIKK
Egyenértékűség
Az exportáló Fél kérésére, valamint az importáló Fél kielégítő értékelésére is figyelemmel, a
Feleknek - a vonatkozó nemzetközi eljárásokat követve - el kell ismerniük az
16
általánosságban, illetve egy ágazatra vagy annak részére alkalmazandó egyedi intézkedések
és/vagy intézkedéscsoportok és/vagy rendszerek egyenértékűségét.
35.	CIKK
Az állat- és növényegészségüggyel kapcsolatos intézkedések
1.	A Felek elismerik a kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy
megbetegedések elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek fogalmát, összhangban
az SPS-megállapodással, valamint a Codex, az OIE és az IPPC vonatkozó szabványaival,
iránymutatásaival vagy ajánlásaival.
2.	A kártevőktől vagy megbetegedésektől mentes és a kártevők vagy megbetegedések
elterjedtségének alacsony szintjét felmutató térségek meghatározása során a Felek figyelembe
veszik az olyan tényezőket, mint amilyenek a földrajzi fekvés, az ökológiai rendszerek, a
járványügyi felügyelet, valamint az ilyen területek köz-, állat-, vagy növényegészségügyi
ellenőrzése.
36.	CIKK
A kereskedelem megkönnyítése
1.	A Felek kereskedelemkönnyítési eszközöket fejlesztenek ki és alkalmaznak annak
alapján, hogy az importáló Fél elismeri az exportáló Fél ellenőrzési és tanúsítási rendszereit.
2.	Az ilyen kereskedelemkönnyítési eszközöknek az a céljuk, hogy az importáló Félnek
ne kelljen vizsgálatnak alávetnie minden egyes szállítmányt és ne kelljen szemléznie minden
egyes exportlétesítményt az exportáló Fél területén, ahogyan azt a jelenlegi jogszabályok
előírják. Az ilyen kereskedelemkönnyítési eszközök magukban foglalhatják valamely, az
exportáló Fél területén található exportlétesítmény jóváhagyását, vagy exportlétesítmények
listáinak összeállítását, az exportáló Fél által nyújtott garanciák alapján.
37.	CIKK
Vizsgálatok és ellenőrzések
Az importáló Fél által az exportáló Fél területén, utóbbi ellenőrzési és tanúsítási rendszereinek
értékelése érdekében végzett vizsgálatokat és ellenőrzéseket a vonatkozó nemzetközi
szabványokkal, iránymutatásokkal és ajánlásokkal összhangban kell végrehajtani. A
vizsgálatok és ellenőrzések költségét az azokat végző Fél viseli.
38.	CIKK
Információcsere és együttműködés
1.	A Felek megvitatják a meglévő köz-, állat- és növényegészségügyi, valamint
állatjólléti intézkedéseket, azok kidolgozását és végrehajtását, valamint információt cserélnek
17
azokkal kapcsolatban. Az ilyen megbeszélések és információcsere során, adott esetben,
figyelembe kell venni az SPS-megállapodást, valamint a Codex, az OIE és az IPPC
szabványait, iránymutatásait vagy ajánlásait.
2.	A Felek megállapodnak, hogy információ-, szakértelem- és tapasztalatcsere révén
együttműködnek az állat- és növényjólét terén, az e területen való kapacitásépítés céljából. Ez
az együttműködés a Felek sajátos szükségleteihez igazodik és célja, hogy segítse őket a másik
Fél jogszabályi kereteinek való megfelelésben.
3.	A Felek bármely Félnek a köz-, állat- és növényegészségügyi kérdések, illetve az e
fejezetben szabályozott egyéb, sürgős kérdések megfontolására irányuló kérelme alapján
időben párbeszédet folytatnak köz-, állat- és növényegészségügyi kérdésekben. Az
Együttműködési Bizottság szabályokat fogadhat el az ilyen párbeszéd lebonyolítására.
4.	A Felek kapcsolattartó pontokat jelölnek ki az e fejezetben szabályozott kérdésekkel
kapcsolatos kommunikáció céljából, és folyamatosan naprakésszé teszik azokat.
5.	FEJEZET
SZOLGÁLTATÁSKERESKEDELEM ÉS LETELEPEDÉS
1.	SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
39.	CIKK
Célkitűzés, alkalmazási kör és hatály
1.	A Felek, ismételten megerősítve a WTO-egyezmény alapján fennálló
kötelezettségvállalásaikat, megteszik a szükséges intézkedéseket a szolgáltatáskereskedelem
és a letelepedés kölcsönös feltételeinek javítása céljából.
2.	E fejezet egyetlen rendelkezése sem tartalmaz közbeszerzésre vonatkozó
kötelezettséget, az e cím 8. fejezetében (Közbeszerzés) foglalt rendelkezésekre is
figyelemmel.
3.	E fejezet rendelkezései nem vonatkoznak a Felek által nyújtott támogatásokra.
4.	E megállapodás rendelkezéseivel összhangban a legitim politikai célkitűzések elérése
érdekében mindegyik Fél fenntartja a szabályozáshoz és az új jogszabályok bevezetéséhez
való jogát.
5.	Ez a fejezet nem vonatkozik azokra az intézkedésekre, amelyek az Európai Unió vagy
a Kazah Köztársaság munkaerőpiacára belépni kívánó természetes személyeket érintik, sem
az állampolgárságra, a tartózkodásra vagy az állandó munkavállalásra vonatkozó
18
intézkedésekre.
6.	E fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy
intézkedéseket alkalmazzanak természetes személyeknek területükre való belépésének vagy
ideiglenes ott tartózkodásának szabályozására, ideértve azokat az intézkedéseket, amelyek a
természetes személyek testi épségének védelme és a határon át történő szabályozott
mozgásának biztosítása érdekében szükségesek, feltéve hogy az ilyen intézkedések
alkalmazására nem olyan módon kerül sor, hogy az hatálytalanítja vagy akadályozza a másik
Fél által e fejezet rendelkezései szerint élvezett előnyöket1.
7.	Ez a fejezet nem vonatkozik a Felek által elfogadott vagy fenntartott, az audiovizuális
ágazaton belüli szolgáltatáskereskedelmet és letelepedést érintő intézkedésekre.
40.	CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
a)	„intézkedés”: egy Fél által hozott bármely intézkedés, törvény, rendelet, szabály,
eljárás, határozat, igazgatási intézkedés formájában vagy bármely egyéb módon;
b)	„a Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedések”: olyan intézkedések, amelyet az
alábbiak egyike fogad el:
i.	valamely Fél központi, regionális vagy helyi kormányzata vagy hatósága;
valamint
ii.	valamely Fél nem kormányzati szerve a központi, regionális vagy helyi
kormányzat vagy hatóság által delegált hatáskör gyakorlása során;
c)	„az Európai Unió természetes személye” vagy „a Kazah Köztársaság természetes
személye”: az Európai Unió valamely tagállamának vagy a Kazah Köztársaságnak az
állampolgára, saját jogszabályaik szerint;
d)	„jogi személy”: bármely, a vonatkozó jogszabályok szerint szabályszerűen megalapított
vagy más módon szervezett, profitorientált vagy egyéb jogi személy, amely lehet akár
magán-, akár kormányzati tulajdonban, ideértve bármely társaságot, trösztöt,
partnerséget, közös vállalkozást, egyéni vállalkozást vagy társulást;
e)	„valamely fél jogi személye”: az Európai Unió vagy a Kazah Köztársaság jogi
személye, amely az Európai Unió valamely tagállamának vagy a Kazah Köztársaságnak
a saját jogszabályai szerint jött létre, és amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye,
központi ügyvezetése vagy gazdasági tevékenységének fő székhelye az Európai Unió
működéséről szóló szerződés hatálya alatt álló területen vagy a Kazah Köztársaság
területén található;
Amennyiben az Európai Unió valamely tagállamának vagy a Kazah Köztársaságnak a
Önmagában az, hogy egyes országok természetes személyei vízumkötelesek, míg mások nem, nem
tekinthető úgy, hogy hatálytalanítaná vagy akadályozná az e megállapodás nyújtotta előnyöket.
19
jogával összhangban létrehozott jogi személynek csak a létesítő okirat szerinti székhelye
vagy a központi ügyvezetése található az Európai Unió működéséről szóló szerződés
hatálya alá tartozó területen vagy a Kazah Köztársaság területén, akkor nem minősül az
Európai Unió vagy a Kazah Köztársaság jogi személyének, kivéve, ha jelentős üzleti
tevékenységet folytat az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó
területen vagy a Kazah Köztársaság területén;
f)	Az e) ponttól eltérve, a nemzetközi tengeri közlekedés tekintetében, beleértve a tengeri
útszakaszt tartalmazó intermodális műveleteket is, az Európai Unión vagy a Kazah
Köztársaságon kívül letelepedett, az Európai Unió valamely tagállamának vagy a Kazah
Köztársaságnak az állampolgárai által irányított szállítmányozó társaságok szintén
részesülnek e fejezet rendelkezéseinek előnyeiből, amennyiben hajóik az Európai Unió
adott tagállamában, illetve a Kazah Köztársaságban vannak lajstromozva az adott
tagállam vagy a Kazah Köztársaság jogszabályaival összhangban, és az Európai Unió
valamely tagállamának vagy a Kazah Köztársaság lobogója alatt hajóznak;
g)	„gazdasági integrációs megállapodás”: olyan megállapodás. amely jelentősen
liberalizálja a szolgáltatáskereskedelmet, ideértve a letelepedést is, a szolgáltatások
kereskedelméről szóló általános egyezménnyel (a továbbiakban: GATS), és különösen
annak V. és Va. cikkével összhangban, és/vagy olyan rendelkezéseket tartalmaz,
amelyek jelentősen liberalizálják a letelepedést más gazdasági tevékenységekben, és az
ilyen tevékenységek tekintetében értelemszerűen megfelelnek a GATS V. és Va.
cikkében foglalt feltételeknek;
h)	„gazdasági tevékenységek”: gazdasági jellegű tevékenységek, az államhatalom
gyakorlása során végzett gazdasági tevékenységek kivételével;
i)	„az államhatalom gyakorlása során végzett gazdasági tevékenységek”: olyan
tevékenységek, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági
szereplővel versengve nyújtanak;
j) „működés”: gazdasági tevékenységek folytatása és fenntartása;
k) jogi személy „leányvállalata”: olyan jogi személy, amely ténylegesen az adott Fél egy
másik jogi személyének ellenőrzése alatt áll1;
l) jogi személy „fióktelepe”: olyan jogi személyiséggel nem rendelkező üzletviteli hely,
amely állandó jellegű, például egy anyavállalat kiterjesztéseként, saját ügyvezetéssel
rendelkezik és megfelelően felszerelt ahhoz, hogy üzleti tárgyalásokat folytasson
harmadik felekkel, akiknek - jóllehet tudatában vannak annak, hogy szükség esetén jogi
kapcsolat létesíthető a külföldi székhelyű anyavállalattal - nem kell közvetlenül az
anyavállalattal tárgyalniuk, hanem üzleti tranzakcióikat lebonyolíthatják az anyavállalat
kiterjesztésén keresztül is;
m) „letelepedés”: bármilyen üzleti vagy kereskedelmi jelenlét, ideértve az alábbiakat:
i)	jogi személy alapítása, megszerzése vagy fenntartása ; illetve
Egy jogi személy akkor áll egy másik jogi személy ellenőrzése alatt, ha az utóbbinak jogában áll az
igazgatók többségét kinevezni, vagy másképpen törvényesen irányítani tevékenységeit.
A jogi személy „alapítása” és „megszerzése” kifejezéseket úgy kell értelmezni, hogy azok magukban
20
1
2
ii)	fióktelep vagy képviseleti iroda1 létrehozása vagy fenntartása valamelyik Fél
területén gazdasági tevékenység gyakorlása céljából;
n) valamelyik Fél „befektetője”: bármely természetes vagy jogi személy, aki vállalkozás
létrehozása révén gazdasági tevékenységet folytat, vagy arra törekszik;
o) „szolgáltatás”: bármely ágazatba tartozó bármely szolgáltatás , az államhatalom
gyakorlása során nyújtott szolgáltatások kivételével;
p) „az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatás”: olyan szolgáltatás, amelyet
nem üzleti alapon és nem egy vagy több szolgáltatóval versengve nyújtanak;
q) „szolgáltató”: olyan természetes vagy jogi személy, amely szolgáltatást nyújt;
r) „szolgáltatásnyújtás”: a szolgáltatás előállítása, terjesztése, marketingje, értékesítése és
végrehajtása.
2.	SZAKASZ
LETELEPEDÉS ÉS HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS
1.	ALSZAKASZ
A GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK
41.	CIKK
Alkalmazási kör és hatály
1.	Ez az alszakasz a Felek által a gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos letelepedést és
a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást érintően hozott intézkedésekre vonatkozik.
2.	A Felek megerősítik a GATS keretében tett kötelezettségvállalásaikból fakadó
jogaikat és kötelezettségeiket.
Az egyértelműség kedvéért, a szolgáltatások tekintetében a Felek GATS-ban vállalt egyedi
kötelezettségeinek jegyzékét3 - ideértve a fenntartásokat és a legnagyobb kedvezményes
elbánás alóli mentességek jegyzékeit is - bele kell foglalni ebbe a megállapodásba és annak
részévé kell tenni, valamint alkalmazni kell.
foglalják a jogi személyben való tőkerészesedést a tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása és fenntartása
céljából.
A másik Fél jogi személyének képviseleti irodái nem végezhetnek kereskedelmi jellegű gazdasági
tevékenységet a Kazah Köztársaság területén. Az Európai Unió fenntartja a jogot arra, hogy
viszonosságot alkalmazzon e tekintetben.
A nagyobb egyértelműség érdekében, e fejezet alkalmazásában szolgáltatásokon a WTO
MTN.GNS/W/120 dokumentumának frissített változatában felsorolt szolgáltatások értendők.
A Kazah Köztársaságra vonatkozóan a hivatkozás magában foglalja a Kazah Köztársaság WTO-hoz való
csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv szolgáltatásokról szóló fejezetét.
21
i
2
3
42. CIKK
A letelepedés feltételeinek fokozatos javítása
1.	A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Bizottság ajánlásokat tesz a
Felek számára a letelepedés további liberalizációjára vonatkozóan, e megállapodással
összefüggésben.
2.	A Felek arra törekednek, hogy ne fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek
következtében a letelepedés feltételei korlátozottabbá válnak az e megállapodás aláírását
megelőző napon fennálló helyzethez képest.
43.	CIKK
A határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás feltételeinek folyamatos javítása
1.	A Felek teljes mértékben elismerik a Felek közötti, határokon átnyúló
szolgáltatásnyújtás liberalizálásának fontosságát.
2.	A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Bizottság ajánlásokat tesz a
Felek számára a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás további liberalizációjára vonatkozóan,
e megállapodással összefüggésben.
2.	ALSZAKASZ
A SZOLGÁLTATÁSOKON KÍVÜLI GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGEK
44.	CIKK
Alkalmazási kör és hatály
Ez az alszakasz a Felek által a szolgáltatásoktól eltérő gazdasági tevékenységekkel
kapcsolatos letelepedést érintően hozott intézkedésekre vonatkozik.
45.	CIKK
Legnagyobb kedvezményes elbánás
1.	Mindegyik Fél legalább olyan bánásmódban részesíti a másik Fél jogi személyeit
alapításuk tekintetében, mint bármely harmadik ország jogi személyeit.
2.	Mindegyik Fél legalább olyan elbánásban részesíti a másik Fél jogi személyeit utóbbi
Fél előbbi Fél területén letelepedett jogi személyei működését illetően, mint bármely
harmadik ország jogi személyeit.
3.	A Kazah Köztársaság által a Kazah Köztársaság területén jogi személy formában
letelepedett WTO-tagbeli jogi személyeknek a helyi tartalmi követelményekkel kapcsolatban
biztosított előnyt, kedvezményt, kiváltságot vagy mentességet azonnal és feltétel nélkül meg
22
kell adni a Kazah Köztársaság területén jogi személy formában letelepedett európai uniós jogi
személyeknek.
4.	Az (1) és (2) bekezdéssel összhangban nyújtott elbánás nem alkalmazandó a valamely
Fél által gazdasági integrációs megállapodások, szabadkereskedelmi megállapodások, a kettős
adóztatás elkerülését célzó megállapodások és az elsősorban adóügyeket szabályozó
megállapodások alapján nyújtott elbánásra, és nem értelmezhető úgy, hogy kiterjedne a
beruházások - e fejezet 46. cikkéből fakadó elbánástól eltérő - védelmére, ideértve a
beruházó és az állam közötti vitarendezési eljárásokat is.
5.	A (4) bekezdéstől eltérve, a stratégiai erőforrások és tárgyak tekintetében, a Kazah
Köztársaság az Európai Unió jogi személyeinek a Kazah Köztársaságban jogi személy
formájában létrehozott leányvállalatait minden esetben legalább olyan elbánásban részesíti,
mint amilyet e cím alkalmazása megkezdésének időpontja után bármely harmadik ország jogi
személyeinek a Kazah Köztársaságban jogi személy formájában létrehozott leányvállalatai
számára nyújt.
46.	CIKK
Nemzeti elbánás
A Felek I. mellékletben meghatározott fenntartásaira is figyelemmel,
a)	a jogi személyek működése tekintetében mindegyik Fél legalább olyan kedvezményes
elbánásban részesíti a másik Fél jogi személyeinek az előző Fél területén létrehozott
leányvállalatait, mint amilyenben saját jogi személyeit;
b)	A Kazah Köztársaság az Európai Unió jogi személyeit és fióktelepeit - letelepedésük és
a szolgáltatásoktól eltérő gazdasági tevékenységeket illető működésük tekintetében -
legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíti, mint amilyenben a Kazah
Köztársaság jogi személyeit és fióktelepeit. A Kazah Köztársaság által nyújtott nemzeti
elbánás nem sérti a Kazah Köztársaság WTO-hoz való csatlakozásáról szóló
jegyzőkönyvben foglalt feltételeket.
3.	SZAKASZ
TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÜZLETI CÉLÚ
IDEIGLENES TARTÓZKODÁSA
47.	CIKK
Alkalmazási kör és meghatározások
1.	Ez a szakasz azon intézkedésekre alkalmazandó, amelyeket - a 39. cikk (5) és (6)
bekezdésével összhangban - a Felek a letelepedési céllal érkező üzleti látogatók, vállalaton
belül áthelyezett személyek és szerződéses szolgáltatók területükre történő belépésére és
ideiglenes tartózkodására alkalmaznak.
2.	E szakasz alkalmazásában:
23
a)	„letelepedési céllal érkező üzleti látogatók”: valamely Fél jogi személyének vezető
beosztásban dolgozó természetes személyei, akiknek az a feladatuk, hogy a másik Fél
területén telephelyet hozzanak létre. A letelepedés céljához szükséges szolgáltatásokon
kívül nem nyújtanak más szolgáltatásokat, és a letelepedés céljához szükséges
gazdasági tevékenységeken kívül nem folytatnak más gazdasági tevékenységet. Nem
kapnak javadalmazást a fogadó Fél területén található forrásból;
b)	„vállalaton belül áthelyezett személyek”: olyan természetes személyek, akik legalább
egy éven keresztül valamely Fél jogi személyének alkalmazásában álltak vagy abban
partnerek voltak1, és akiket ideiglenesen egy olyan vállalathoz helyeznek át, amely a
szóban forgó Fél jogi személyének a másik Fél területén letelepedett leányvállalata,
fióktelepe vagy anyavállalata.
Az érintett természetes személyeknek bele kell tartozniuk a Felek vonatkozó GATS-
jegyzékeiben - amelyek e szakasz alkalmazásában a gazdasági tevékenységekre
vonatkoznak - meghatározott kategóriák egyikébe.
c)	„szerződéses szolgáltató”: olyan természetes személy, akit a Fél olyan jogi személye
alkalmaz, amely maga nem munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó
ügynökség, és nem ilyen ügynökségen keresztül tevékenykedik, nem letelepedett a
másik Fél területén, és jóhiszeműen szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződést2 kötött
az utóbbi Fél területén található végső felhasználóval, ami megkívánja, hogy
alkalmazottai ideiglenesen az érintett Fél területén tartózkodjanak a
szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződés teljesítése céljából.
d)	„képesítések”: törvényi, rendeleti vagy igazgatási rendelkezések alapján kijelölt hatóság
által kiadott és a szakképzés sikeres elvégzését igazoló oklevelek, bizonyítványok és a
képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok.
48.	CIKK
Vállalaton belül áthelyezett személyek és letelepedési céllal érkező üzleti látogatók
1.	A szolgáltatásokra vonatkozóan a Felek újra megerősítik a GATS szerinti
kötelezettségvállalásaikból fakadó jogaikat és kötelezettségeiket a vállalaton belül áthelyezett
személyek vagy a letelepedési céllal érkező üzleti látogatók belépése és ideiglenes
-2
tartózkodása tekintetében. Az abban foglalt fenntartásokat alkalmazni kell .
2.	A szolgáltatásoktól eltérő gazdasági tevékenységekre vonatkozóan, valamint a II.
mellékletben meghatározott fenntartásokra is figyelemmel:
a)	mindkét Fél lehetővé teszi a másik Fél területén áruk előállításával foglalkozó
Az egyértelműség érdekében a partnereknek ugyanazon jogi személyhez kell tartozniuk.
A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szerződésnek meg kell felelnie a szerződés teljesítése szerinti ország
törvényeinek, rendeleteinek és jogszabályi előírásainak.
A nagyobb egyértelműség érdekében a fenntartásoknak magukban kell foglalniuk a vállalaton belül
áthelyezett személyek és a letelepedési céllal érkező üzleti látogatók kategóriájának
fogalommeghatározásaiban szereplő fenntartásokat is.
24
i
2
3
befektetők számára, hogy az e fejezet 47. cikk (2) bekezdésének b) pontjában
meghatározott vállalaton belül áthelyezett személyeket helyezzen át, valamint az e
fejezet 47. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott üzleti látogatókat küldjön
letelepedés céljából. A belépés és ideiglenes tartózkodás a vállalaton belüli áthelyezések
esetében legfeljebb három évig, a letelepedési céllal érkező üzleti látogatók esetében
pedig bármely 12 hónapos időszakban 90 napig engedélyezett;
b)	egyik Fél sem tart fenn vagy fogad el olyan intézkedéseket, amelyek számbeli kvóták
vagy a gazdasági igényfelmérésre irányuló követelmény útján történő korlátozásokként,
valamint megkülönböztető korlátozásokként határozzák meg azt, hogy a befektető
összesen hány természetes személyt helyezhet át vállalaton belül áthelyezett
személyként vagy küldhet letelepedési céllal érkező üzleti látogatóként.
49.	CIKK
Szerződéses szolgáltatók
1.	A Kazah Köztársaság lehetővé teszi, hogy az Európai Unió jogi személyei
szolgáltatást nyújtsanak a területén olyan természetes személyek jelenléte révén, akik az
Európai Unió tagállamainak állampolgárai, az alábbi feltételekkel:
a)	A Kazah Köztársaság területére belépő természetes személyeknek:
i.	egyetemi diplomával vagy a megfelelő szintű tudást bizonyító felsőfokú műszaki
képesítéssel, és
ii.	szakképesítéssel kell rendelkezniük, amennyiben a Kazah Köztársaság törvényei,
rendeletei vagy előírásai értelmében erre szükség van ahhoz, hogy az érintett
ágazatban tevékenységet folytassanak;
b)	a természetes személyek a szolgáltatásnyújtásért nem részesülhetnek más díjazásban,
mint az Európai Unió jogi személye által a Kazah Köztársaság területén való
tartózkodásuk során fizetett díjazás;
c)	a Kazah Köztársaság területére belépő természetes személyeknek legalább a Kazah
Köztársaság területére való belépés iránti kérelem benyújtása előtti évben az Európai
Unió jogi személyének alkalmazásában kellett állniuk. Ezenkívül a természetes
személyeknek - a Kazah Köztársaság területére való belépés iránti kérelem
benyújtásakor - legalább ötéves szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük a szerződés
tárgyát képező tevékenységi ágazatban;
d)	a Kazah Köztársaság elvégezheti a gazdasági szükségesség vizsgálatát, és éves kvótát
állapíthat meg azon munkavállalási engedélyekre, amelyeket a Kazah Köztársaság
szolgáltatási piacára belépési engedélyt szerző európai uniós szerződéses szolgáltatók
számára tart fenn. A Kazah Köztársaság szolgáltatási piacára belépő európai uniós
szerződéses szolgáltatók teljes száma nem haladhatja meg az évi 800 főt;
e)	a Kazah Köztársaság WTO-csatlakozása esetén ötéves időszak lejártakor a gazdasági
szükségesség vizsgálatát nem kell elvégezni1. Abban az időszakban, amíg a Kazah
A beutazásra, tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó összes többi követelményt, jogszabályt és
25
Köztársaság alkalmazza a gazdasági szükségesség vizsgálatát1, a természetes
személyeknek a Kazah Köztársaság területére való belépése és ideiglenes tartózkodása -
a szerződés teljesítése alapján - bármely 12 hónapos időszakban összesen nem
haladhatja meg a négy hónapot, illetve a szerződés időtartamát, attól függően, hogy
melyik a rövidebb. A Kazah Köztársaság WTO-hoz való csatlakozásától számított
ötéves időszak lejártakor a beutazás és ideiglenes tartózkodás bármely 12 hónapos
időszakban összesen nem haladhatja meg a hat hónapot, illetve a szerződés időtartamát,
attól függően, hogy melyik a rövidebb. Az Európai Unió jogi személyei felelősek azért,
hogy alkalmazottaik időben elhagyják a Kazah Köztársaság területét.
2.	A Kazah Köztársaság lehetővé teszi, hogy az Európai Unió jogi személyei természetes
személyek jelenléte révén szolgáltatást nyújtsanak a területén, amennyiben a
szolgáltatási szerződés teljesíti az alábbi feltételeket:
a)	a szolgáltatási szerződés:
i.	megkötése közvetlenül az Európai Unió jogi személye és a végső felhasználó
között történt, mely utóbbi a Kazah Köztársaság j ogi személye;
ii.	előírja az említett jogi személy alkalmazottainak a Kazah Köztársaság területén
való ideiglenes tartózkodását szolgáltatásnyújtás céljából; valamint
iii.	megfelel a Kazah Köztársaság jogszabályainak, rendeleteinek és
követelményeinek;
b)	a szolgáltatási szerződést a Kazah Köztársaság GATS-ban vállalt kötelezettségeinek
jegyzékében szereplő és meghatározott alábbi tevékenységi ágazatok valamelyikében
kell megkötni:	
i.	jogi szolgáltatások
ii.	számviteli és könyvelési szolgáltatások
iii.	adótanácsadási szolgáltatás
iv.	építészeti szolgáltatás
v.	műszaki mérnöki szolgáltatások
vi.	integrált mérnöki szolgáltatások
vii.	várostervezés és tájépítészeti szolgáltatások
viii.	számítógépes és azzal összefüggő szolgáltatások
ix.	hirdetés
x.	piackutatási szolgáltatások
xi.	üzletviteli tanácsadás
xii.	üzletviteli tanácsadáshoz kapcsolódó szolgáltatások
xiii.	műszaki vizsgálat, elemzés
xiv.	bányászathoz kapcsolódó tanácsadás és szaktanácsadás
xv.	kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás
xvi.	fordítás, tolmácsolás
rendeletet alkalmazni kell.
Az egyértelműség kedvéért, a Kazah Köztársaság esetében a „gazdasági szükségesség vizsgálata” olyan
eljárásokat jelent, amelyeket a Kazah Köztársaság jogi személye végez szerződéses szolgáltatók
toborzásakor, amelyek során a nemzeti munkaerőpiaci feltételek alapján kell figyelembe venni a külföldi
munkaerő bebocsátását. E feltételek akkor teljesülnek, amikor egy álláshirdetés tömegmédiában történő
közzététele, valamint az illetékes hatóság adatbázisában kompetens személy keresésének elvégzése után
egyik pályázó sem felel meg az álláshirdetésben szereplő követelményeknek. Ez várhatóan nem tart
tovább egy hónapnál. A jogi személy csak ezen eljárás után véglegesítheti a szerződéses szolgáltatók
alkalmazásának eljárását.
26
xvii.	berendezések karbantartása és javítása, beleértve a közlekedési berendezéseket is,
az értékesítést követő szolgáltatásokra vonatkozó szerződéssel összefüggésben
xviii.	környezetvédelemmel kapcsolatos szolgáltatások.
c)	Az e bekezdés alapján engedélyezett belépés csak a szerződés tárgyát képező
szolgáltatási tevékenységre vonatkozik, és nem jogosít arra, hogy a Kazah Köztársaság
területén a szakmai címet használják.
3.	Az Európai Unió megerősíti a GATS szerinti kötelezettségvállalásaikból fakadó
kötelezettségeit a szerződéses szolgáltatók belépése és ideiglenes tartózkodása
tekintetében. Az abban foglalt fenntartásokat alkalmazni kell1.
50.	CIKK
Legnagyobb kedvezményes elbánás
1.	Az Európai Unió a Kazah Köztársaság szerződéses szolgáltatóit ugyanolyan kedvező
elbánásban részesíti, mint bármely harmadik ország szerződéses szolgáltatóit.
2.	Nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá az olyen egyéb megállapodások alapján
nyújtott elbánás, amelyeket az Európai Unió egy harmadik országgal kötött és azokat a GATS
V. cikke szerint bejelentették, vagy amelyek az Európai Unió legnagyobb kedvezmény elve
alóli kivételeket tartalmazó GATS-jegyzékének hatálya alá tartoznak. Nem tartozik az (1)
bekezdés hatálya alá azon elbánás sem, amelyet a szabályozásoknak az Európai Unió által
kötött, a GATS VII. cikkének megfelelően kölcsönös elismerést biztosító megállapodások
alapján történő összehangolása eredményez.
3.	Amennyiben a Kazah Köztársaság az e megállapodásban előírtnál kedvezőbb
elbánásban részesíti bármely más WTO-tag szerződéses szolgáltatóit - kivéve a Független
Államok Közössége országait és azon országokat, amelyek a Kazah Köztársasággal gazdasági
integrációs megállapodást kötöttek -, ezen elbánást az Európai Unió szerződéses
szolgáltatóira is alkalmazni kell. E rendelkezés alól kivételt képez azon elbánás is, amelyet a
szabályozásoknak a Kazah Köztársaság által kötött, a GATS VII. cikkének megfelelően
kölcsönös elismerést biztosító megállapodások alapján történő összehangolásából fakad.
51.	CIKK
A természetes személyek üzleti célú ideiglenes tartózkodása feltételeinek fokozatos
javítása
A kereskedelmi formációban ülésező Együttműködési Bizottság ajánlásokat tesz a Felek
számára a természetes személyek üzleti célból történő ideiglenes tartózkodásának további
liberalizációjára vonatkozóan.
4.	SZAKASZ
BELSŐ SZABÁLYOZÁS
Az egyértelműség kedvéért a fenntartások magukban foglalják a fogalommeghatározásokban szereplő
fenntartásokat is.
27
52. CIKK
Alkalmazási kör és hatály
1.	Az 53. cikkben meghatározott szabályokat kell alkalmazni a Felek azon engedélyezési
és minősítési eljárásaira, amelyek érintik:
a)	a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást;
b)	a letelepedést;
c)	az egyik Fél természetes személyének a másik Fél területén való ideiglenes tartózkodása
révén - e fejezet 3. szakaszával összhangban -történő szolgáltatásnyújtást.
2.	Az 53. cikkben szereplő szabályokat alkalmazni kell az e fejezetben szabályozott
gazdasági tevékenységekre. A szolgáltatások esetében azok az adott Fél GATS
keretében tett konkrét kötelezettségvállalásainak mértékében alkalmazandók1. A
szabályok nem vonatkoznak az olyan intézkedésekre, amelyek a GATS XVI. vagy
XVII. cikke szerinti jegyzékek hatálya alá tartozó korlátozásokat jelentenek.
53.	CIKK
Engedélyezés és minősítés
1.	Mindegyik Fél biztosítja, hogy a szolgáltatásnyújtás vagy letelepedés engedélyeztetése
céljából végzett engedélyezési és minősítési eljárások ésszerűek, egyértelműek és relevánsak
legyenek az alapul szolgáló politikai célkitűzések tekintetében, figyelembe véve a teljesítendő
követelmények és értékelendő kritériumok természetét, és önmagukban ne korlátozzák a
szolgáltatásnyújtást vagy letelepedést.
2.	Amennyiben a kérelem benyújtásához konkrét határidőket írnak elő, a kérelmezők
számára ehhez ésszerű időtartamot kell biztosítani. Az illetékes hatóság indokolatlan
késedelem nélkül megkezdi a kérelem feldolgozását. Amennyiben lehetséges, a papíron
benyújtott kérelmekével megegyező hitelességi feltételek mellett az elektronikus
formátumban benyújtott kérelmeket is el kell fogadni.
3.	Az eredeti okiratok helyett - amikor csak lehetséges - hiteles másolatokat is el kell
fogadni.
4.	Mindegyik Fél biztosítja, hogy a kérelem feldolgozására - ideértve az eljárást befejező
határozat meghozatalát is - a jogszabályaiban meghatározott ésszerű határidőn belül, de
minden esetben indokolatlan késedelem nélkül sor kerül. A Felek arra törekednek, hogy
normál időkeretet állapítsanak meg a kérelem feldolgozására. A Felek biztosítják, hogy a
megítélt engedély indokolatlan késedelem nélkül és a benne foglalt feltételek szerint hatályba
lép.
A Kazah Köztársaságra vonatkozóan a hivatkozás magában foglalja a Kazah Köztársaság WTO-hoz való
csatlakozásáról szóló jegyzőkönyv szolgáltatásokról szóló szakaszát.
28
5.	Mindegyik Fél biztosítja, hogy a licencdíjak1 ésszerűek legyenek az illetékes hatóság
által viselt költségek tekintetében, és önmagukban nem korlátozzák a szolgáltatásnyújtást
vagy letelepedést.
6.	Amenniyben az illetékes hatóság úgy véli, hogy egy kérelem hiányos, vagy
megállapítja, hogy további információkra van szüksége, belátható határidőn belül:
a)	tájékoztatja a kérelm ezőt;
b)	amennyire lehetséges, azonosítja a kért információkat; valamint
c)	amennyire lehetséges, lehetőséget biztosít a hiányosságok javítására.
7.	Amennyiben az illetékes hatóság elutasítja a kérelmet, haladéktalanul - és amennyire
megvalósítható, írásban - tájékoztatnia kell a kérelmezőt. Az illetékes hatóságnak a
kérelmező kérésére tájékoztatnia kell utóbbit a kérelem elutasításának okairól, és lehetőség
szerint az azonosított hiányosságokról. Értesíteni kell a kérelmezőt a határozat elleni
fellebbezés - vonatkozó jogszabályokkal összhangban alkalmazott - eljárásairól. Az illetékes
hatóságnak lehetővé kell tennie a kérelmező számára, hogy a releváns hatóság eljárásaival
összhangban új kérelmet nyújtson be, kivéve akkor, ha a releváns hatóság korlátozza az
engedélyek vagy minősítési határozatok számát.
8.	Mindkét Fél biztosítja, hogy az illetékes hatóságok által az engedélyezési eljárás során
alkalmazott eljárások és e hatóságok határozatai valamennyi kérelmező tekintetében
pártatlanok. Az illetékes hatóság határozatait függetlenül hozza, és nem tartozik elszámolással
a licenc- vagy engedélyköteles szolgáltatók vagy befektetők felé.
5.	SZAKASZ
ÁGAZATSPECIFIKUS RENDELKEZÉSEK
54.	CIKK
Nemzetközi tengeri szállítás
1.	Ez a cikk a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások liberalizálására vonatkozó
elveket határozza meg. Ez a cikk nem sérti a Felek GATS-kötelezettségvállalásaiból fakadó
jogokat és kötelezettségeket.
2.	E cikk alkalmazásában, a „nemzetközi tengeri szállítás” magában foglalja az egységes
fuvarokmánnyal, háztól házig történő, illetve multi-modális azaz több szállítási mód
alkalmazásával történő áruszállítást, amely a tengeri szállítást is magában foglalja, és ebből a
célból lehetőséget biztosít arra, hogy nemzetközi tengeri szállítások szolgáltatói közvetlenül
kapcsolatba lépjenek a más szállítási módokat biztosító szolgáltatókkal.
A licencdíjak nem foglalják magukban a természetes erőforrások használatáért, az árverésért,
pályáztatásért és a koncessziók vagy az egyetemes szolgáltatásnyújtáshoz való kötelező hozzájárulások
egyéb megkülönböztetésmentes odaítélésért fizetendő illetékeket.
29
3.	A (4) bekezdésben említett, a hajózási ügynökségek által a nemzetközi tengeri
szállítással kapcsolatos szolgáltatásnyújtás céljából végzett tevékenységek tekintetében,
mindkét Fél lehetővé teszi a másik Fél jogi személyei számára, hogy leányvállalatokat és
fióktelepeket hozzon létre területén, legalább olyan kedvező letelepedési és működési
feltételekkel, mint amilyeneket saját leányvállalatai vagy fióktelepei, illetve harmadik
országok leányvállalatai és fióktelepei számára alkalmaz, attól függően, hogy melyik az
előnyösebb.
Ez a bekezdés nem vonatkozik az Európai Unió valamely tagállamának vagy a Kazah
Köztársaságnak a nemzeti lobogója alatt közlekedő flotta üzemeltetetése céljából történő
letelepedésre.
4.	Ilyen tevékenységek magukban foglalják az alábbiakat, de nem csak azokra
korlátozódnak:
a)	tengerhajózás és járulékos szolgáltatások marketingje és értékesítése az ügyfelekkel
való közvetlen kapcsolat révén, az árajánlatadástól a számlázásig; függetlenül attól,
hogy e szolgáltatásokat maga a szolgáltató, vagy olyan szolgáltatók működtetik vagy
kínálják fel, amelyekkel a szolgáltatás eladója tartós üzleti megállapodást kötött;
b)	az intermodális szolgáltatásnyújtáshoz szükséges bármely szállítási és kapcsolódó
szolgáltatás - ideértve a belföldi közlekedési szolgáltatásokat is - megvásárlása és
felhasználása saját részre vagy ügyfelek számára (és az ügyfeleiknek történő
viszonteladás);
c)	dokumentáció készítése a fuvarokmányok, vámokmányok, valamint a szállított áruk
származására és jellegére vonatkozó egyéb okmányok tekintetében;
d)	üzleti információk szolgáltatása bármilyen	eszköz felhasználásával, beleértve a
számítógépes információs rendszereket és az elektronikus adatcserét is (a távközlési
szolgáltatásokkal kapcsolatos hátrányos	megkülönböztetést nem tartalmazó
korlátozások függvényében);
e)	bármiféle üzleti megállapodás létesítése bármilyen más hajózási ügynökséggel,
beleértve a társaság részvénytőkéjében való részesedést és a helyben felvett személyzet
kinevezését (illetve külföldi személyzet esetében, e megállapodás vonatkozó
rendelkezéseire is figyelemmel), bármilyen helyi hajózási ügynökséggel;
f)	eljárás a jogi személyek nevében, többek között a hajó kikötésének megszervezésében
vagy a rakományok átvételében, ha szükséges.
5.	Tekintettel a nemzetközi tengeri szállítás tekintetében a Felek közötti határokon
átnyúló szolgáltatásnyújtás terén meglévő liberalizáció szintjére:
a)	a Felek üzleti és megkülönböztetésmentes alapon ténylegesen alkalmazzák a
nemzetközi piacokhoz és kereskedelemhez való korlátlan hozzáférés elvét;
b)	a Felek a másik Fél szolgáltatója által üzemeltetett hajókat a saját hajóik, illetve
harmadik országbeli hajók - attól függően, hogy melyik az előnyösebb - számára
30
biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánásban részesítik, többek között a kikötők
elérése, a kikötők infrastruktúrájának, szolgáltatásainak és kiegészítő tengerészeti
szolgáltatásainak igénybevétele, valamint az azokkal kapcsolatos illetékek és díjak,
továbbá a vámügyi létesítmények, valamint a kikötőhelyek és a be- és kirakodásra
szolgáló létesítmények kijelölése tekintetében.
6.	Az (5) bekezdésben meghatározott elvek alkalmazása során a Felek:
a)	e megállapodás hatálybalépésétől kezdve nem alkalmazzák az Európai Unió valamely
tagállama és a Kazah Köztársaság közötti kétoldalú megállapodások
rakománymegosztásra vonatkozó rendelkezéseit;
b)	nem vezetnek be rakománymegosztásra vonatkozó záradékokat a harmadik országokkal
kötendő jövőbeli kétoldalú megállapodásokban, kivéve olyan kivételes körülmények
esetén, amennyiben az e megállapodásban részes egyik vagy másik Fél vonalhajózási
társaságainak máskülönben nem lenne tényleges lehetőségük arra, hogy az érintett
harmadik országból érkező és oda irányuló kereskedelmi forgalomban részt vegyenek;
c)	a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelméről szóló jövőbeli kétoldalú
megállapodásokban megtiltják a rakománymegosztásra vonatkozó megegyezéseket;
d)	e megállapodás hatálybalépésekor eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést,
igazgatási, technikai és egyéb akadályt, illetve tartózkodnak minden ilyentől, amely
rejtett korlátozó vagy megkülönböztető hatást gyakorolhat a szabad
szolgáltatásnyújtásra a nemzetközi tengeri szállításban.
7.	Az Európai Unió és a Kazah Köztársaság nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokat
nyújtó természetes és jogi személyei szabadon nyújthatnak nemzetközi tengeri-folyami
szolgáltatásokat a Kazah Köztársaság és az Európai Unió belvízi útjain.
8.	A Felek elfogadható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a másik Fél
nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatói számára elérhetővé teszik az alábbi szolgáltatásokat
a kikötőnél: révkalauzolás, vontatás és vontató biztosítása, élelmiszer-ellátás, üzemanyag- és
vízellátás, hulladékgyűjtés és ballasztvíz-eltávolítás, révkapitányi szolgáltatások, navigációs
segítség, a hajó üzemeltetéséhez szükséges parti üzemeltetési szolgáltatások, ideértve a
hírközlést, a víz- és az elektromosenergia-ellátást, a vészhelyzeti javító berendezéseket, a
horgonyzási, kikötési, parthozállási szolgáltatásokat.
9.	Ha a Kazah Köztársaság a tengeri kereskedelem terén kedvezőbb bánásmódot nyújt
valamely más WTO-tagnak - a Kaszpi-tenger partján fekvő államok és a FÁK-országok
kivételével -, a fenti feltételeket kell alkalmazni az Európai Unió természetes és jogi
személyeire.
54a. CIKK
Közúti, vasúti, belvízi és légi közlekedés
A Felek közötti, a Felek kölcsönös kereskedelmi szükségleteihez igazított szállítás
31
összehangolt fejlesztésének biztosítása érdekében, a közutakhoz, vasutakhoz és belvízi
utakhoz - és adott esetben a légi közlekedéshez - való kölcsönös piaci hozzáférés feltételei
esetleges külön megállapodásokban szabályozhatók, amelyekről a Felek e megállapodás
hatálybalépését követően tárgyalnak.
6.	SZAKASZ
KIVÉTELEK
55.	CIKK
Általános kivételek
1.	Feltéve azon követelmény teljesülését, hogy ezen intézkedéseket nem alkalmazzák a
hasonló feltételeket alkalmazó országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetése,
illetve a letelepedés - ideértve a működést is - vagy a határokon átnyúló kereskedelem
leplezett korlátozásának eszközeként, e fejezet egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy,
hogy akadályozza bármelyik Felet az olyan intézkedések elfogadásában és végrehajtásában,
amelyek:
a)	a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez, illetve a közrend fenntartásához
szükségesek1;
b)	az emberek, állatok vagy növények életének vagy egészségének védelméhez
szükségesek;
c)	a kimerülő természeti erőforrások megőrzésével kapcsolatosak, amennyiben az ilyen
intézkedéseket a szolgáltatások belföldi nyújtásának vagy fogyasztásának, és a hazai
befektetők korlátozásával összefüggésben alkalmazzák;
d)	a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelméhez
szükségesek;
e)	az e címmel nem ellentétes jogszabályok és rendeletek betartásához szükségesek,
ideértve az olyan intézkedéseket, amelyek:
i.	a megtévesztő és csalárd gyakorlat megakadályozásával kapcsolatosak vagy a
szerződések nem teljesítéséből fakadó hatások kezeléséhez szükségesek;
ii.	az egyének személyiségi jogainak a személyes adatok feldolgozása és terjesztése
során való védelmével, és az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának
védelmével kapcsolatosak;
iii.	a biztonsággal kapcsolatosak;
f)	összeegyeztethetetlenek a 46. cikkel, feltéve hogy az eltérő bánásmód célja a másik Fél
gazdasági tevékenységei, befektetői vagy szolgáltatói tekintetében a közvetlen adók
méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása2.
A közrendre hivatkozó kivétel csak akkor alkalmazható, ha a társadalom valamely alapvető érdeke valódi
és kellően súlyos fenyegetettség alatt áll.
Azon intézkedések körébe, amelyek célja a közvetlen adók hatékony vagy méltányos kivetésének vagy
beszedésének biztosítása, az adott Fél által saját adózási rendszere keretében hozott olyan intézkedések
32
1
2
2.	E fejezet nem alkalmazandó a Felek saját szociális biztonsági rendszerére, illetve az
egyes Felek területén végzett, a kormányhatalom gyakorlásához - akár alkalomszerűen
-	kapcsolódó tevékenységekre.
7.	SZAKASZ
BERUHÁZÁS
56.	CIKK
Felülvizsgálat és konzultációk
Legkésőbb e cím alkalmazásának megkezdésétől számított három év elteltével a Felek
közösen felülvizsgálják a beruházásokra vonatkozó jogi keretet a beruházások akadályainak
azonosítása céljából. E felülvizsgálat alapján megfontolják annak lehetőségét, hogy
tárgyalásokat kezdjenek az ilyen akadályok felszámolására, e megállapodás kiegészítése
céljából, a beruházásvédelem általános elveinek tekintetében is.
6.	FEJEZET
TŐKEMOZGÁSOK ÉS FIZETÉSI MŰVELETEK
57.	CIKK
Folyó fizetési mérleg
A Felek szabadon átváltható valutában, és adott esetben a Nemzetközi Valutaalap
alapokmányával összhangban bármilyen, a folyó fizetési mérlegek folyószámlájáról történő
fizetést és átutalást engedélyeznek maguk között.
tartoznak, amelyek:
i.	a nem belföldi illetőségű befektetőkre vagy szolgáltatókra alkalmazandók, elismerve azt, hogy a
nem belföldi illetőségű adóalanyok adókötelezettségét a Fél területén szerzett vagy elhelyezkedő
adóköteles tételek tekintetében határozzák meg;
ii.	a nem belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében, hogy biztosítsák az adók
kivetését vagy beszedését a Fél területén;
iii.	a nem belföldi illetőségű vagy belföldi illetőségű adóalanyokra alkalmazandók annak érdekében,
hogy megakadályozzák az adóelkerülést vagy adócsalást, ideértve a megfelelési intézkedéseket is;
iv.	az egyik Fél területén vagy területéről nyújtott szolgáltatás fogyasztóira alkalmazandók annak
érdekében, hogy biztosítsák az ilyen fogyasztókra kivetett adó kivetését vagy beszedését, amelyet
a Fél területén lévő forrásokból vezetnek le;
v.	különbséget tesznek azon befektetők és szolgáltatók között, akikre globális adózás szerinti tételek
alapján vetnek ki adót, valamint más befektetők és szolgáltatók között, elismerve az adóalap
természetében megmutatkozó eltéréseket; illetve
vi.	belföldi illetőségű személyeknél vagy fióktelepeken, illetve kapcsolt viszonyban álló személyek
vagy ugyanazon személy fióktelepei között jövedelmet, profitot, nyereséget, veszteséget,
csökkentést vagy jóváírást határoznak meg, allokálnak vagy osztanak fel, hogy védjék a Fél
adóalapját.
Az f) pontban és az ebben a lábjegyzetben említett adózási feltételeket és fogalmakat az intézkedést hozó
Fél belső joga szerinti adózási meghatározások és fogalmak, illetve ezekkel egyenértékű vagy hasonló
meghatározások és fogalmak alapján kell meghatározni.
33
58. CIKK
A tőke mozgása
1.	A fizetési mérlegek tőkeszámláján és a pénzügyi számláján végrehajtott tranzakciók
tekintetében és e megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Felek vállalják,
hogy nem rendelnek el korlátozásokat a fogadó ország jogszabályaival összhangban eszközölt
közvetlen befektetésekkel, az e cím 5. fejezetének (Szolgáltatáskereskedelem és letelepedés)
hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységekkel, valamint az ilyen befektetett tőke és az abból
származó bármilyen bevétel megszüntetésével vagy visszahonosításával kapcsolatos tőke
szabad mozgására.
2.	A fizetési mérlegek tőkeszámláján és a pénzügyi számláján történő, az (1)
bekezdésben nem szabályozott tranzakciók tekintetében és e megállapodás egyéb
rendelkezéseinek sérelme nélkül, mindkét Fél - saját jogszabályaival összhangban - biztosítja
a tőke szabad mozgását, többek között az alábbiakkal kapcsolatban:
a)	kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó hitelek, ideértve olyan szolgáltatások nyújtását is,
amelyekben a Fél honos személye vesz részt;
b)	pénzügyi kölcsönök vagy hitelek; illetve
c)	tőkerészesedés szerzése jogi személyben tartós gazdasági kapcsolatok létesítésének
vagy fenntartásának szándéka nélkül.
3.	E megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Felek nem vezetnek be
semmiféle új korlátozást a Felek honos személyei közötti tőkemozgások tekintetében, és nem
növelik a fennálló intézkedések korlátozó jellegét.
4.	A Felek konzultációkat tarthatnak a közöttük folyó tőkemozgás további könnyítése
céljából.
59.	CIKK
Kivételek
Feltéve azon követelmény teljesülését, hogy ezeket az intézkedéseket nem a hasonló
feltételeket alkalmazó országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve a
tőkemozgások leplezett korlátozásának eszközeként alkalmazzák, e fejezet egy rendelkezése
sem értelmezhető úgy, mint amely bármely Felet akadályozza az olyan intézkedések
elfogadásában és végrehajtásában, amelyek:
a)	a közbiztonság vagy a közerkölcs védelme vagy a közrend fenntartása érdekében
szükségesek; illetve
34
b)	az e cím rendelkezéseivel nem ellentétes jogszabályok és rendeletek betartásához
szükségesek, ideértve az olyan intézkedéseket, amelyek:
i.	bűncselekmények vagy vétségek megelőzésével, megtévesztő vagy csalárd
gyakorlatok megakadályozásával kapcsolatosak vagy a szerződések nem
teljesítéséből fakadó hatások kezeléséhez szükségesek (csőd, fizetésképtelenség és
a hitelezők jogainak védelme);
ii.	a Fél pénzügyi rendszerének integritása és stabilitása biztosításának érdekében
elfogadott vagy fenntartott intézkedésekkel kapcsolatosak;
iii.	értékpapírok, opciók, határidős ügyletek vagy más származékos termékek
kibocsátásával, kereskedelmével vagy forgalmazásával kapcsolatosak;
iv.	az ügyletekre vonatkozó, a végrehajtás vagy a pénzügyi szabályozó hatóságok
részére történő segítségnyújtás érdekében szükséges pénzügyi jelentéssel vagy
feljegyzés megőrzésével kapcsolatosak; illetve
v.	a bírósági vagy közigazgatási eljárásokban hozott végzések vagy ítéletek
betartásának biztosításával kapcsolatosak.
60.	CIKK
Ideiglenes védintézkedések a tőkemozgások, kifizetések és átutalások tekintetében
A Kazah Köztársaság esetében a monetáris és árfolyam-politikában, az Európa Unió esetben
pedig a gazdasági és monetáris unió működésében tapasztalt súlyos nehézségek, vagy azok
veszélye okozta kivételes körülmények esetén, az érintett Fél legfeljebb egy éves időtartamra
szigorúan szükséges védintézkedéseket hozhat a tőkemozgások, kifizetések vagy átutalások
tekintetében. Az ilyen intézkedéseket fenntartó vagy elfogadó Fél haladéktalanul tájékoztatja
a másik Felet, és a lehető leghamarabb időbeli ütemezést nyújt be azok megszüntetésére.
7.	FEJEZET
SZELLEMI TULAJDON
61.	CIKK
Célkitűzések
E fejezet célkitűzései a következők:
a)	innovatív és kreatív termékek előállításának és kereskedelmi forgalomba hozatalának
elősegítése a Felek között; valamint
b)	a szellemitulajdon-jogok megfelelő szintű és hatékony védelmének és érvényesítésének
megvalósítása.
1.	SZAKASZ
ELVEK
62.	CIKK
35
A kötelezettségek jellege és köre
1.	A Felek emlékeztetnek azon kötelezettségvállalásukra, hogy biztosítják azoknak a
szellemi tulajdonra vonatkozó nemzetközi megállapodásoknak a megfelelő és hatékony
végrehajtását, amelyeknek a részesei, beleértve a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi
vonatkozásairól szóló WTO-megállapodást (a továbbiakban: a TRIPS-megállapodás) is. E
fejezet rendelkezései kiegészítik és pontosítják a Felek TRIPS-megállapodásból, illetve
egyéb, a szellemi tulajdon területén kötött nemzetközi megállapodásokból fakadó jogait és
kötelezettségeit.
2.	E megállapodás alkalmazásában a „szellemi tulajdon” fogalom többek között a
szellemi tulajdon 65- 96. cikkében említett valamennyi kategóriájára kiterjed.
3.	A szellemi tulajdon védelme magában foglalja az ipari tulajdon oltalmáról szóló,
1883. évi, felülvizsgált és módosított Párizsi Egyezmény (a továbbiakban: Párizsi
Egyezmény) 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelmet.
4.	E fejezet nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy alkalmazzák joguk azon
rendelkezéseit, amelyek a szellemi tulajdonjogok magasabb szintű védelmét és végrehajtását
biztosítják, feltéve, hogye rendelkezések nem ellentétesek e fejezet rendelkezéseivel.
63.	CIKK
Technológiaátadás
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy véleményt és információt cserélnek a szellemi
tulajdonjogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatos, a technológiaátadást érintő
jogszabályaik és nemzetközi gyakorlataik tekintetében. Ez magában foglalja különösen az
információáramlás megkönnyítésével, az üzleti partnerségekkel, valamint az önkéntes
használati engedélyekkel és alvállalkozói megállapodásokkal kapcsolatos vélemény- és
információcserét. Különös figyelmet kell fordítani az ahhoz szükséges feltételekre, hogy a
fogadó országokban a technológiaátadást lehetővé tevő, megfelelő környezetet hozzanak létre,
ideértve az olyan kérdéseket is, mint a hazai jogi keretrendszer és a humántőke fejlesztése.
2.	Amennyiben intézkedéseket hoznak a technológiaátadás tekintetében, védelmezni kell
a szellemi tulajdonjogok jogosultjának jogszerű érdekeit.
64.	CIKK
Jogkimerülés
Mindkét Fél nemzeti vagy regionális1, a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó jogkimerülési
rendszert alkalmaz belső jogával összhangban a szerzői jog és szomszédos jogok, a
formatervezési minták és a védjegyek tekintetében.
A „regionális” kifejezés a regionális gazdasági integrációs szervezetekre utal, amelyek belső piacot
hoztak létre az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának biztosítására.
36
2. SZAKASZ
A SZELLEMI TULAJDONJOGOKRA VONATKOZÓ ALAPKÖVETELMÉNYEK
SZERZŐI ÉS SZOMSZÉDOS JOGOK
65.	CIKK
A biztosított védelem
Mindegyik Fél eleget tesz az alábbi nemzetközi megállapodásokban meghatározott jogoknak
és kötelezettségeknek:
a)	Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (Berni egyezmény);
b)	Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a
műsorsugárzó szervezetek védelméről (Római egyezmény);
c)	a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) Szerzői Jogi Szerződése;
d)	a WIPO előadásokról és hangfelvételekről szóló szerződése;
e)	a TRIPS-megállapodás.
66.	CIKK
Szerzők
Mindegyik Fél kizárólagos jogot biztosít a szerzők tekintetében a következők engedélyezésére
vagy megtiltására:
a)	műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges
reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;
b)	műveik eredeti vagy másolt példányainak bármilyen formában történő nyilvános
terjesztése értékesítés útján vagy másként;
c)	műveik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő közvetítése nyilvánosság
számára, beleértve az oly módon történő hozzáférhetővé tételt is, hogy annak tagjai a
hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.
67.	CIKK
Előadók
Mindkét Fél kizárólagos jogot biztosít az előadók tekintetében a következők engedélyezésére
vagy megtiltására:
37
a)	előadásaik rögzítése1;
b)	műveik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy végleges
reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;
c)	előadásaik rögzített formájának terjesztése a nyilvánosság számára, értékesítés útján
vagy más módon;
d)	előadásaik rögzített formája vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő
elérhetővé tétele oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott
helyen és időben hozzáférhessenek;
e)	előadásaik vezeték nélküli sugárzásának és a nyilvánossághoz való közvetítése, kivéve,
ha az előadás már önmagában sugárzott előadás vagy rögzítés eredménye.
68.	CIKK
Hangfelvétel-előállítók
Mindkét Fél kizárólagos jogot biztosítanak a hangfelvétel-előállítók tekintetében a
következők engedélyezésére vagy megtiltására:
a)	hangfelvételeik egy részének vagy egészének közvetlen vagy közvetett, időleges vagy
végleges reprodukálása bármilyen eszközzel és bármilyen formában;
b)	hangfelvételeik terjesztése a nyilvánosság számára, értékesítés útján vagy más módon;
c)	hangfelvételeik vezetékes vagy vezeték nélküli eszközökkel történő elérhetővé tétele
oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és időben
hozzáférhessenek.
69.	CIKK
Műsorszolgáltató szervezetek
Mindkét Fél kizárólagos jogot biztosít a műsorszolgáltató szervezetek tekintetében a
következők engedélyezésére vagy megtiltására:
a)	sugárzott műsoraik rögzítése;
b)	rögzített sugárzott műsoraik reprodukálása;
c)	sugárzott műsoraik rögzített formájának vezetékes vagy vezeték nélküli elérhetővé
tétele, oly módon, hogy a közönség tagjai azokhoz az általuk megválasztott helyen és
időben férhetnek hozzá. valamint
d)	sugárzott műsoraik vezeték nélküli újrasugárzása, illetve nyilvánossághoz történő
E fejezet alkalmazásában „rögzített forma”: hangok, vagy azok leképezéseinek felvétele, amely valamely
eszköz révén érzékelhető, reprodukálható vagy közölhető.
38
közvetítése, továbbá a műsoraik lakosság felé történő kommunikálása, amennyiben e
közvetítés olyan helyen történik, amely a nyilvánosság számára belépődíj ellenében
hozzáférhető.
70.	CIKK
Műsorszolgáltatás és a nyilvánossághoz közvetítés
A Felek biztosítják azt a jogot, amelynek célja, hogy a felhasználó egy egyszeri méltányos
díjat fizessen a hangfelvétel kereskedelmi célú nyilvánosságra hozatala, illetve e hangfelvétel
példányának vezeték nélküli sugárzása vagy egyéb módon a nyilvánossághoz közvetítése
esetén, valamint hogy az említett díjat az érintett előadóművészek és hangfelvétel-előállítók
között felosszák. Az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók közötti megállapodás
hiányában a Felek meghatározhatják annak feltételeit, hogy az említett díjat hogyan osztják el.
71.	CIKK
Az oltalom időtartama
1.	A Berni Egyezmény 2. cikke értelmében vett irodalmi és művészeti alkotások a szerző
életében és a halálától számított legalább 70 éven át részesülnek szerzői jogi védelemben.
2.	Amennyiben egy művön fennálló szerzői jog több szerzőtársat illet, az
(1) bekezdésben meghatározott védelmi időt az utoljára elhunyt szerző halálától kell
számítani.
3.	Az előadóművészek jogai az előadás időpontjától számított legalább50 éven át
védelemben részesülnek. Ha azonban az előadás rögzítését ezen az időn belül jogszerűen
nyilvánosságra hozzák vagy jogszerűen a nyilvánossághoz közvetítik, a védelmi idő az első
nyilvánosságra hozataltól vagy - ha ez korábbi - az első nyilvánossághoz közvetítéstől
számított legalább50 év.
4.	A hangfelvétel-előállítók jogai az első rögzítéstől számított legalább50 év elteltével
szűnnek meg. Ha azonban a hangfelvételt ezen időszakon belül jogszerűen nyilvánosságra
hozzák, az említett jogok az első jogszerű nyilvánosságra hozatal időpontját követő legalább
50 év elteltével szűnnek meg. Amennyiben az első mondatban említett időszakon belül
jogszerű nyilvánosságra hozatal nem történt, de a hangfelvételt ezen időszak alatt jogszerűen
a nyilvánossághoz közvetítették, az említett jogok az első jogszerű nyilvánossághoz
közvetítés időpontját követő legalább50 év elteltével szűnnek meg;
5.	A műsorsugárzó szervezetek jogai legkorábban a műsor első sugárzását követő50 év
elteltével járnak le, függetlenül attól, hogy az adást vezetékes vagy vezeték nélküli sugárzás
útján közvetítették, ideértve a kábelen és a műholdon keresztül történő műsorszórást is.
6.	Az ebben a cikkben foglalt védelmi időket az azokat megalapozó eseményt követő év
januárjának első napjától kell számítani.
7.	A védelemre vonatkozó szabályok meghaladhatják az e cikkben meghatározottakat.
39
72. CIKK
A műszaki intézkedések védelme
1.	A Felek megfelelő jogi védelmet biztosítanak bármely hatékony technológiai
intézkedés olyan megkerülése ellen, amelyet az érintett személy annak tudatában visz véghez,
hogy a fenti célt kívánja elérni, vagy ésszerűen ennek tudatában kellene lennie.
2.	Mindkét Fél megfelelő jogi védelmet biztosít az olyan eszközök, termékek vagy
alkatrészek előállítása, importja, forgalmazása, értékesítése, bérbeadása, értékesítést vagy
bérbeadást ösztönző reklámozása vagy kereskedelmi célú birtoklása, illetve olyan
szolgáltatások nyújtása ellen, amelyek főként hatékony műszaki intézkedések megkerülésére
irányulnak vagy azt lehetővé teszik.
3.	E megállapodás alkalmazásában „műszaki intézkedés”: bármely olyan technológia,
eszköz vagy alkatrész, amely rendeltetésszerű működése esetén azt a célt szolgálja, hogy a
művek vagy más tárgy tekintetében megakadályozzon vagy korlátozzon olyan
cselekményeket, amelyeket bármely szerzői jog vagy szomszédos jog jogosultja nem
engedélyezett, a belső jogszabályoknak megfelelően. A műszaki intézkedések akkor
minősülnek „hatékonynak”, ha a mű vagy más tárgy használatát a jogosult hozzáférés-
ellenőrzés vagy védelmi eljárás alkalmazásával korlátozza, így például kódolás, zavarás
illetve a mű vagy az egyéb tárgy más átalakítása útján, vagy másolásellenőrző
mechanizmussal, amellyel eléri a védelmi célt.
73.	CIKK
A jogkezelési információk védelme
1.	A Felek megfelelő védelmet biztosítanak minden olyan személy ellen, aki
illetéktelenül a következő cselekmények valamelyikét végzi:
a)	bármely elektronikus jogkezelési információ eltávolítása vagy megváltoztatása;
b)	az e megállapodás alapján védett olyan művek vagy más tárgyak forgalmazása,
forgalmazási célú behozatala, sugárzása vagy a nyilvánosság részére történő
közvetítése, amelyekből az elektronikus jogkezelő információt illetéktelenül
eltávolították vagy megváltoztatták,
ha a fenti személy tudja, vagy ésszerűen tudnia kellene, hogy ezzel a cselekedetével a belső
jog szerinti szerzői jog vagy szomszédos jog megsértését idézi elő, teszi lehetővé, könnyíti
meg vagy fedi el.
2.	E fejezet alkalmazásában „jogkezelési információ”: minden olyan, a jogkezelők által
szolgáltatott információ, amely a szerzői joggal vagy szomszédos jogokkal védett művet vagy
más tárgyat, a szerzőt vagy más jogosultat, vagy a mű illetve a más tárgy használatának
feltételeivel kapcsolatos információkat azonosítja, valamint az ilyen információt leképező
bármely szám vagy kód.
3.	Az (1) bekezdés alkalmazandó, ha a (2) bekezdésben említett információk bármelyike
40
a szerzői joggal vagy szomszédos jogokkal védett mű vagy más tárgy másolatához társul,
illetve a mű vagy más tárgy közönséghez történő közvetítésével kapcsolatban jelenik meg.
74.	CIKK
Kivételek és korlátozások
1.	Azon egyezményekkel és nemzetközi megállapodásokkal összhangban, amelyeknek a
Felek részesei, a Felek kizárólag olyan különös esetekben állapíthatnak meg korlátozásokat
vagy kivételeket a 66-70. cikkében foglalt jogokkal kapcsolatban, amelyek nem ütköznek a
mű vagy más tárgy rendes hasznosításával, és amelyek indokolatlanul nem károsítják a
jogosultak jogos érdekeit.
2.	A Felek rendelkeznek arról, hogy a 66-70. cikkében említett azon ideiglenes
reprodukciók, amelyek átmenetiek vagy esetiek, amelyek a technológiai folyamat szerves és
alapvető részét képezik, és amelyek egyetlen célja hogy lehetővé tegye egy mű vagy más
tárgy:
a)	valamely közvetítő eszköz révén történő, harmadik felek közötti hálózaton belüli
továbbítását; vagy
b)	jogszerű használatát,
valamint amelynek nincs független gazdasági jelentősége, kivételt képezzenek a 66-69.
cikkben előírt többszörözési jog alól.
75.	CIKK
Viszonteladási jog
Az eredeti műalkotás szerzőjének - aki a másik Fél állampolgára - és jogutódjának javára
mindkét Fél viszonteladási jogot biztosít, amely elidegeníthetetlen, és amelyről a szerző
előzetesen sem mondhat le; e jog alapján az alkotásnak a szerző általi első eladását követő
viszonteladásáért az eladási árból a szerzőt jogdíj illeti meg. A jogdíjak beszedésére
vonatkozó küszöböket és rátákat a viszonteladás helye szerinti Fél belső jogával összhangban
állapítják meg1.
76.	CIKK
Együttműködés a szerzői jogok közös kezelése terén
A Felek lehetőségeik szerint ésszerű intézkedéseket hoznak arra, hogy megfelelő közös
jogkezelő szervezeteik között megállapodásokat segítsenek elő a célból, hogy a Felek területei
között könnyebb kölcsönös hozzáférést biztosítsanak a művekhez és egyéb védett tárgyakhoz
és elősegítsék azok egymás területére juttatását, valamint megkönnyítsék az ilyen művek és
más védett anyagok használatáért fizetendő jogdíjak átutalását. A Felek lehetőségeik szerint
arra is ésszerű intézkedéseket hoznak, hogy magas szintű racionalizációt és átláthatóságot
Valamely Fél - a belső joggal összhangban - a műalkotások közvetítők bevonásával történő
viszonteladására korlátozhatja a viszonteladási jogot.
41
érjenek el közös jogkezelő szervezeteik feladatainak ellátása vonatkozásában.
VÉDJEGYEK
77.	CIKK
Nemzetközi megállapodások
Mindkét Fél:
a)	eleget tesz a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló madridi megállapodáshoz
kapcsolódó jegyzőkönyvnek és a WIPO Védjegyjogi Szerződésének, valamint
b)	minden elvárható erőfeszítést megtesz a Szingapúri Védjegyjogi Szerződéshez való
csatlakozás érdekében.
78.	CIKK
Lajstromozás
1.	Mindkét Fél olyan védjegylajstromozási rendszert hoz létre, amelyben a megfelelő
védjegyhatóság valamennyi, az eljárást befejező határozatát írásban, megfelelő indoklással
ellátva közli a védjegybejelentővel, aki megtámadhatja e határozatot az illetékes
védjegyhatóság előtt, illetve azzal szemben fellebbezést nyújthat be a bírósághoz.
2.	Mindkét Fél lehetőséget biztosít a jogosultak számára arra, hogy felszólaljanak a
védjegybejelentések vagy a védjegyek lajstromozásával szemben. A felszólalási eljárás
kontradiktórikus.
3.	Mindegyik Fél nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázist biztosít a
lajstromozott védjegyekhez.
79.	CIKK
Közismert védjegyek
bis
A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy a Párizsi Egyezmény 6 cikke és a TRIPS-
megállapodás 16. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti közismert védjegyek oltalmát
ténylegessé tegyék.
80.	CIKK
Kivételek a védjegyoltalomból eredő jogok alól
Mindegyik Fél rendelkezik a védjegyoltalom hatálya alóli korlátozott kivételekről, például a
leíró jellegű kifejezések tisztességes használatáról, a földrajzi árujelzők használatáról vagy
más olyan korlátozott kivételről, amely figyelembe veszi a védjegytulajdonos és a harmadik
felek jogos érdekeit.
FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK
42
81. CIKK
Meghatározás
E megállapodás alkalmazásában a földrajzi árujelző valamely Fél területének, egy vidékének
vagy helységének a neve, amelyet az e helyről származó olyan termék megjelölésére
használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek
a földrajzi származásnak tulajdonítható.
82.	CIKK
A földrajzi árujelzők védelmének elvei
1.	Mindegyik Fél - önálló oltalmi rendszer alkalmazásával és a belső joggal összhangban
-	megfelelően és határozatlan időre biztosítja a földrajzi árujelzők oltalmát mindaddig,
amennyiben a földrajzi árujelző a származási országban jogi oltalmat élvez.
2.	E célból a Felek e cikk alapján - amely kiegészíti a TRIPS-megállapodás vonatkozó
rendelkezéseiben meghatározott minimumkövetelményeket - együttműködnek a földrajzi
árujelzők terén.
3.	Mindegyik Fél biztosítja, hogy a földrajzi árujelzők oltalmát szolgáló rendszerük
földrajzi árujelzők lajstromozása céljából nyitva áll a másik Fél előtt. Mindegyik Fél
nyilvánosan hozzáférhető elektronikus adatbázist biztosít a lajstromozott földrajzi
árujelzőkhöz.
4.	A saját területén oltalom alatt álló földrajzi árujelzők tekintetében mindegyik Fél
megtiltja és megakadályozza az alábbiakat:
a)	a lajstromozott elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú
használata a lajstromozással nem érintett termékek tekintetében, amennyiben:
i.	a fenti termékek hasonlóak a fenti elnevezés alatt oltalmazott termékekhez, vagy
ii.	az ilyen használat az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét használja ki;
b)	a lajstromozott névvel való bármely visszaélés, annak utánzása vagy az arra való utalás,
még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás tényleges
származását, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják, kiejtés szerinti
átírásban vagy eltérő írásrendszert használó nyelvek közötti átírásban használják, vagy
azt olyan típusú kifejezések követik, mint a „féle”, „fajta”, „módszer”, „mint ahogyan
... készül”, „mint” „utánzat” és hasonlók;
c)	a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó
bármely egyéb, a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó
reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés,
valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő
csomagolás; illetve
d)	bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely az áru tényleges származása tekintetében a
fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.
43
5.	A Felek - a belső joggal összhangban - megfelelő igazgatási intézkedések útján
érvényesítik a 81-83. cikkben szereplő oltalmat, többek között az érdekelt Fél kérésére.
6.	A Felek biztosítják, hogy az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket bármely olyan
gazdasági szereplő használhassa, amely az adott termékleírásnak megfelelő árut forgalmaz.
7.	Mindegyik Fél biztosítja, hogy a belső jog szerint oltalmazott elnevezések ne legyenek
általánosak.
8.	A Felek nem kötelesek lajstromozni az olyan földrajzi árujelzőket, amelyek esetében a
lajstromozás egy jó hírű vagy közismert védjegyre tekintettel megtévesztheti a fogyasztókat
az áru valódi azonosságát illetően.
9.	E cikk sérelme nélkül mindegyik Fél oltalmazza a földrajzi árujelzőket abban az
esetben is, ha már létezik korábbi védjegy. A „korábbi védjegy” olyan védjegyet jelent,
amelynek használata megfelel a (4) bekezdésben említett helyzetek valamelyikének, és
amelyet azt megelőzően jelentettek be lajstromozásra, vagy lajstromoztak, vagy amelynek
oltalma használat révén - ha a belső jog biztosítja ennek lehetőségét - azt megelőzően
keletkezett, hogy a földrajzi árujelző lajstromozására irányuló kérelmet benyújtották a szóban
forgó Fél illetékes hatóságához. Ezeket a korábbi védjegyeket továbbra is lehet használni és
az oltalom a földrajzi árujelzők oltalmának sérelme nélkül megújítható, amennyiben a
védjegy érvénytelenítése vagy visszavonása a védjegy lajstromozásának vagy használatának
helye szerinti Fél védjegyekre vonatkozó jogszabályai alapján nem indokolt.
83.	CIKK
Tárgyalások
A Felek e cím alkalmazásának megkezdésétől számított legfeljebb hét év elteltével
tárgyalásokat kezdenek a földrajzi árujelzők területeiken való oltalmáról szóló megállapodás
megkötése céljából.
FORMATERVEZÉSI MINTÁK
84.	CIKK
Nemzetközi megállapodások
Az Európai Unió megerősíti elkötelezettségét a Hágai Megállapodásnak az ipari minták
nemzetközi lajstromozásáról szóló genfi szövege (1999) iránt. A Kazah Köztársaság elvárható
erőfeszítéseket tesz a célból, hogy csatlakozzon ahhoz.
85.	CIKK
A lajstromozott formatervezésiminta-oltalom feltételei
1.	A Felek biztosítják az önállóan alkotott, új és eredeti formatervezési minták oltalmát.
Ezt az oltalmat lajtromozás útján biztosítják, amely a belső joggal összhangban kizárólagos
44
jogot biztosít a lajstromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultjainak. E cikk
alkalmazásában a Felek tekinthetik úgy, hogy az egyéni jellegű formatervezési minták
eredetiek.
2.	Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékbe
beépített mintát akkor kell újnak és egyedi jellegűnek tekinteni, ha
a)	az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad az
összetett termék rendeltetésszerű használata - amely a karbantartást, szervizelést, illetve
a javítást nem foglalja magában - során; és
b)	az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és
az egyedi jelleg követelményeinek.
86.	CIKK
A lajstromozás által biztosított jogok
A lajtromozott formatervezésiminta-oltalom jogosultja kizárólagos joggal rendelkezik annak
használatára, valamint arra, hogy harmadik felet megakadályozzon többek között abban, hogy
a jogosult engedélye nélkül kereskedelmi célra előállítson, értékesítésre felajánljon,
forgalmazzon, importáljon, exportáljon, raktározzon vagy használjon olyan terméket, amely
az oltalmazott formatervezési mintát hordozza vagy megtestesíti.
87.	CIKK
A nem lajstromozott formatervezési minták oltalma
A Kazah Köztársaság legkésőbb hét évvel e cím tényleges alkalmazásának megkezdése után
tényleges jogi oltalmat biztosít a nem lajstromozott formatervezési minták utánzása ellen,
feltéve, hogy az Európai Unió az említett hétéves időszak lejárta előtt legalább két évvel
megfelelő képzésben részesítette a felhatalmazott szervek, szervezetek és bírók képviselőit.
88.	CIKK
Az oltalom időtartama
Az oltalmi idő legalább tíz év a kérelem benyújtásának napjától számítva. Az egyes Felek
előírhatják, hogy a jogosult meghosszabbíthatja az oltalmat egy vagy több ötéves időszakra, a
belső jog által előírt leghosszabb oltalmi időtartamig.
89.	CIKK
Kivételek
1.	A Felek rendelkezhetnek meghatározott kivételekről a formatervezésiminta-oltalom
hatálya alól, feltéve, hogy az ilyen kivételek nem ésszerűtlenül ellentétesek az oltalmazott
minta rendes felhasználásával, és nem sértik aránytalanul a lajstromozott
formatervezésiminta-oltalom jogosultjának jogos érdekeit, figyelembe véve harmadik felek
45
jogos érdekeit is.
2.	A formatervezési minták oltalma nem terjed ki sem azon külső jellemzőkre, amelyek
kizárólag a termék műszaki rendeltetéséből fakadnak, sem azokra, amelyek egy másik
termékkel való interoperabilitás biztosításához szükségesek1.
3.	A mintaoltalmi jog nem vonatkozik olyan mintára, amely ellentétes a közcélokkal
vagy az elfogadott erkölcsi elvekkel.
90.	CIKK
A szerzői joghoz való viszony
A valamelyik Fél területén lajstromozott mintaoltalmi joggal védett formatervezési minta a
szóban forgó Fél szerzői joga szerint szerzői jogi oltalomra is jogosult lesz a minta
létrehozatalának vagy bármilyen formában történő rögzítésének időpontjától kezdődően. E
védelem terjedelmét és feltételeit, ideértve az előírt eredeti jelleg mértékét, az egyes Felek
határozzák meg.
SZABADALMAK
91.	CIKK
Nemzetközi megállapodások
A Felek minden elvárható erőfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy megfeleljenek a
Szabadalmi Jogi Szerződés 1-16. cikkének.
92.	CIKK
Szabadalmak és közegészségügy
1.	A Felek elismerik a WTO miniszteri konferenciája által 2001. november 14-én
elfogadott, a TRIPS-megállapodás és a közegészségügy kapcsolatáról szóló nyilatkozat
fontosságát. Az e fejezet hatálya alá tartozó jogok és kötelezettségek értelmezése és
végrehajtása során a Felek biztosítják az említett nyilatkozatnak való megfelelést.
2.	Mindegyik Fél tiszteletben tartja a WTO Általános Tanácsának az (1) bekezdésben
említett nyilatkozat 6. pontjának végrehajtásáról szóló, 2003. augusztus 30-i határozatát.
93.	CIKK
Kiegészítő oltalmi tanúsítványok
1.	A Felek elismerik, hogy a szabadalmi oltalom alatt álló gyógyszerek és növényvédő
szerek hatósági engedélyezési eljárás tárgyát képezhetik a forgalomba hozatalukat
megelőzően. A Felek elismerik, hogy a szabadalmi bejelentés benyújtása és a termék
Az Európai Unióban e rendelkezés nem alkalmazandó a moduláris termékekre.
46
forgalomba hozatalára kiadott első engedély közötti időszak között eltelt idő következtében -
a vonatkozó belső jogban e célból meghatározott előírások szerint - a szabadalmi oltalom
tényleges időtartama az említett időszakkal rövidülhet.
2.	A Felek további oltalmi időt biztosítanak azokra a gyógyszerekre és növényvédő
szerekre, amelyek szabadalmi oltalom alatt állnak, és amelyekre vonatkozóan hatósági
engedélyezési eljárást folytattak le, és ez az oltalmi idő egyenlő az (1) bekezdés második
mondatában említett időszak öt évvel csökkentett időtartamával.
3.	A (2) bekezdés ellenére a további oltalmi időszak időtartama nem haladhatja meg az öt
évet.
94.	CIKK
A gyógyszerek1 forgalomba hozatali engedélyének megszerzése céljából benyújtott
adatok védelme
1.	Mindegyik Fél gondoskodik a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyének
megszerzése céljából benyújtott adatok bizalmas kezeléséről, valamint nyilvánosságra
hozatali és felhasználási tilalmát biztosító átfogó rendszerről.
2.	Mindegyik Fél biztosítja, hogy a - TRIPS-megállapodás 39. cikkének (3)
bekezdésében említett - gyógyszerek forgalomba hozatala engedélyezésének megszerzése
érdekében benyújtott információkat harmadik személyek számára ne tegyék hozzáférhetővé,
és bármelyik Fél területén való forgalomba hozataluk engedélyezésétől számított legalább hat
évig védelmet élvezzenek a tisztességtelen kereskedelmi felhasználással szemben.
E célból:
a)	a forgalomba hozatali engedély megadásától számított hat évig az ilyen nem nyilvános
adatokat benyújtó személyen vagy entitáson kívül semmilyen - akár a köz-, akár a
magánszférához tartozó - személy vagy entitás nem használhat fel közvetlenül vagy
közvetetten ilyen adatokat az adatokat benyújtó személy vagy entitás kifejezett
beleegyezése nélkül egy gyógyszer forgalomba hozatali engedély iránti kérelmének
alátámasztása céljából;
b)	a forgalomba hozatali engedély megadásától számított hat évig nem adható újabb
forgalomba hozatali engedély gyógyszerre, kivéve, ha az újabb kérelmező saját
adatokat, vagy az első engedély jogosultjának engedélyével felhasznált adatokat nyújt
be, és ezek teljes mértékben megfelelnek az első engedély kiadása során vizsgált
követelményeknek. E hatéves időszak alatt az ilyen adatok benyújtása nélkül bejegyzett
termékeket kivonják a forgalomból mindaddig, amíg a követelmények nem teljesülnek.
95.	CIKK
A növényvédő szerekre vonatkozó adatvédelem
és szabályok a párhuzamos kísérletek elkerülésére
Az e fejezetben szereplő „gyógyszer” - az Európai Unió esetében - az emberi felhasználásra szánt
gyógyszerek közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6-i 2001/83/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv szerint meghatározott gyógyszerekre utal.
47
1.	A Felek biztonsági és hatásossági követelményeket határoznak meg a növényvédő
szerek forgalomba hozatalának engedélyezését megelőzően.
2.	Mindegyik Fél átmeneti adatvédelmi jogot biztosít a valamely növényvédő szer
forgalomba hozatali engedélyének megszerzése céljából elsőként benyújtott kísérleti vagy
vizsgálati j elentések tulaj donosának.
Az adatvédelmi jogok érvényességének időtartama alatt a teszteket és vizsgálati jelentéseket
nem használják fel más olyan személy javára, aki valamely növényvédelmi termékre
forgalomba hozatali engedélyt kíván szerezni, kivéve, ha a tulajdonos kifejezetten hozzájárult
ezen adatok felhasználásához. Erre a jogra a továbbiakban „adatvédelemként” történik
hivatkozás.
3.	A teszt vagy vizsgálati jelentés eleget tesz az alábbi feltételeknek:
a)	szükséges az engedélyezéshez, vagy az engedély olyan módosításához, hogy a szert más
növényhez is lehessen használni, és
b)	igazoltan megfelel a helyes laboratóriumi gyakorlat vagy a helyes kísérleti gyakorlat
elveinek.
4.	Valamely Fél területén a növényvédő szerekre vonatkozó adatvédelem időtartama az
adott Fél területén való első engedélyezéstől számított tíz év. Mindegyik Fél hosszabb
időszakot is engedélyezhet, például alacsony kockázatú növényvédő szerek vagy kisebb
jelentőségű felhasználások engedélyezésének ösztönzése céljából.
5.	Az engedély meghosszabbításához vagy felülvizsgálatához szükséges kísérletek vagy
vizsgálatok szintén védettek.
6.	A Felek szabályokat határoznak meg a gerinces állatokon végzett kettős kísérletek
elkerülésére vonatkozóan. Azok a személyek, akik gerinces állatokon végzett kísérleteket és
vizsgálatokat szándékoznak végrehajtani, minden szükséges intézkedést megtesznek annak
ellenőrzésére, hogy ezeket a vizsgálatokat és tanulmányokat nem végezték-e már el, vagy
nem kezdték-e már meg.
7.	A jövőbeni kérelmező és a vonatkozó engedélyek jogosultja vagy jogosultjai mindent
megtesznek annak biztosítása érdekében, hogy a gerinces állatokon végzett kísérletek és
vizsgálatok eredményeit megosszák. A kísérleti és vizsgálati jelentések megosztásának
költségeit igazságos, átlátható és megkülönböztetéstől mentes módon kell meghatározni. A
leendő kérelmezőnek kizárólag azon információk költségeiből kell részt vállalnia, amelyeket
az engedélyezési követelmények teljesítése érdekében be kell nyújtania.
8.	Ha a jövőbeni kérelmező és a növényvédő szerek vonatkozó engedélyeinek jogosultja
vagy jogosultjai nem tudnak megállapodni a gerinces állatokon végzett kísérletekkel járó
tesztek vagy vizsgálatok eredményeinek megosztásáról, akkor a jövőbeni kérelmező erről
tájékoztatja az érintett Fél illetékes hatóságát.
9.	A gerinces állatokon végzett kísérletekkel járó tesztek vagy vizsgálatok
48
eredményeinek megosztására vonatkozó megállapodás meghiúsulása nem akadályozza meg
az érintett Fél illetékes hatóságát abban, hogy az ilyen eredményeket felhasználja a jövőbeni
kérelmező kérelmének elbírálásához.
A vonatkozó engedély jogosultja vagy jogosultjai igényelhetik a jövőbeni kérelmezőtől, hogy
vállaljon tisztességes részt a náluk felmerült költségekből. A Fél az érintett feleket felkérheti
arra, hogy az ügyet a belső jog alapján lefolytatott hivatalos és kötelező erejű
választottbírósági eljárás útján rendezzék.
96.	CIKK
Növényfajták
Az Európai Unió újólag megerősíti az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi
Egyezmény (UPOV-egyezmény) melletti kötelezettségvállalását, a Kazah Köztársaság pedig
ésszerű erőfeszítést tesz annak érdekében, hogy csatlakozzon ahhoz.
3.	SZAKASZ
A SZELLEMI TULAJDONJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE
97.	CIKK
Általános kötelezettségek
1.	A Felek ismételten megerősítik a TRIPS-megállapodás - különösen annak III. része -
szerinti kötelezettségvállalásaikat, és gondoskodnak a szellemitulajdon-jogok
érvényesítéséhez szükséges, e szakaszban rögzített kiegészítő intézkedések, eljárások és
jogorvoslatok biztosításáról1.
2.	Ezen intézkedéseknek, eljárásoknak és jogorvoslatoknak tisztességesnek és
méltányosnak kell lenniük, nem lehetnek szükségtelenül bonyolultak és költségesek, és nem
eredményezhetnek ésszerűtlen határidőket és indokolatlan késedelmeket. Ezeknek emellett
hatékonynak, arányosnak és elrettentő hatásúnak kell lenniük, és oly módon kell alkalmazni
azokat, hogy ne akadályozzák a törvényes kereskedelmet, és hogy az azokkal való visszaélés
esetére biztosítékok álljanak rendelkezésre.
98.	CIKK
Kérelem benyújtására jogosult személyek
A Felek az alább felsorolt személyeket elismerik olyanként, mint akik jogosultak arra, hogy
az ebben a szakaszban és a TRIPS-egyezmény III. részében említett intézkedések, eljárások és
jogorvoslatok alkalmazása iránti kérelmet nyújtsanak be:
A 98-110. cikk alkalmazásában a „szellemi tulajdonjogok” fogalma legalább az alábbi jogokat foglalja
magában: szerzői jogok; a szerzői joggal szomszédos jogok; az adatbázis-előállítók sui generis jogai; a
félvezető termékek topográfiájának szerzőit megillető jogok; védjegyjogok; formatervezésiminta-oltalmi
jogok; szabadalmi jogok, beleértve a kiegészítő oltalmi tanúsítványokból eredő jogokat; földrajzi
árujelzők; használatiminta-oltalmi jogok; növényfajta-oltalmi jogok; és kereskedelmi nevek, amennyiben
a belső jogban kizárólagos jogként védelmet élveznek.
49
a)	szellemitulajdon-jogok jogosultj ai, a belső j og rendelkezéseivel összhangban;
b)	az e jogok használatára jogosult minden más személyt, így különösen a licencvevőket,
feltéve, hogy azt a belső jog lehetővé teszi, és összhangban annak rendelkezéseivel;
c)	szellemitulajdon-jogok közös kezelését végző szervezetek, amelyek szabályszerűen
elismert jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy szellemi tulajdonjogok jogosultjait
képviseljék, feltéve, hogy azt a belső jog lehetővé teszi, és összhangban annak
rendelkezéseivel;
d)	a szellemi tulajdon védelmével foglalkozó szakmai szervezetek vagy egyéb személyek,
amelyek/akik szabályszerűen elismert jogosultsággal rendelkeznek arra, hogy szellemi
tulajdonjogok jogosultjait képviseljék, feltéve, hogy azt a belső jog lehetővé teszi, és
összhangban annak rendelkezéseivel.
99.	CIKK
Bizonyíték
1.	Mindkét Fél igazságügyi hatóságai jogosultak arra, hogy - amennyiben az egyik Fél
ésszerűen elérhető bizonyítékot mutat be igényének alátámasztására, és olyan bizonyítékot
nevez meg az igényének alátámasztására, amely az ellenfél birtokában van - elrendelje az
ilyen bizonyítéknak az ellenfél általi bemutatását, a bizalmas információk védelmét megfelelő
feltételekkel biztosítva.
2.	Az (1) bekezdésben említett feltételek mellett, amennyiben a szellemitulajdon-jog
megsértésére kereskedelmi mértékben kerül sor, a Felek megteszik a szükséges
intézkedéseket, hogy lehetővé tegyék az illetékes igazságügyi hatóságok számára, hogy -
indokolt esetben és kérelem benyújtását követően - elrendeljék a felszólalást benyújtó Fél
rendelkezésére álló banki, pénzügyi és üzleti dokumentumok közlését, a bizalmas
információk védelme mellett.
100.	CIKK
A bizonyítékok biztosítását célzó intézkedések
1.	A Felek biztosítják, hogy az ügy érdemében lefolytatandó eljárások megindítása előtt
valamely fél kérelmére, aki az összes ésszerűen rendelkezésre álló bizonyítékot bemutatta
azon igényének alátámasztására, hogy szellemitulajdon-jogát megsértették vagy ilyen
jogsértés veszélye fennáll, az illetékes igazságügyi hatóságok azonnali és hatékony ideiglenes
intézkedéseket rendelhessenek el a feltételezett jogsértésre vonatkozó releváns bizonyítékok
biztosítására, feltéve, hogy az a bizalmas információk védelmét nem sérti.
2.	Az ilyen intézkedések magukban foglalhatják a feltehetően jogsértő áruk, illetve adott
esetben a fenti áruk előállításához és/vagy terjesztéséhez használt anyagok és eszközök,
valamint az azokhoz tartozó dokumentumok részletes leírását, illetve - mintavétellel vagy
anélkül történő - fizikai lefoglalását. Ezen intézkedéseket szükség esetén a másik Fél
meghallgatása nélkül kell meghozni, különösen akkor, ha a késedelem valószínűleg
helyrehozhatatlan kárt okozna a jogosultnak vagy bizonyíthatóan fennáll a bizonyítékok
50
megsemmisítésének veszélye.
101.	CIKK
Tájékoztatáshoz való jog
1.	A Felek biztosítják, hogy - a szellemi tulajdonjog megsértése miatt indított
eljárásokkal összefüggésben, és a felperes indokolt és arányos kérelmére - az illetékes
igazságügyi hatóságok elrendelhessék, hogy a szellemitulajdon-jogot sértő áruk vagy
szolgáltatások eredetéről és terjesztési hálózatairól a jogsértő és/vagy a következő személyek
adjanak tájékoztatást:
a)	aki jogsértő árukat kereskedelmi mértékben birtokolt;
b)	aki jogsértő szolgáltatásokat kereskedelmi mértékben vett igénybe;
c)	aki kereskedelmi mértékben nyújtott szolgáltatásokat jogsértő tevékenységekhez; illetve
d)	aki az a), b) vagy c) pontban említett személy állítása szerint részt vett jogsértő áruk
előállításában, gyártásában vagy terjesztésében, vagy ilyen szolgáltatások nyújtásában.
2.	Az (1) bekezdésben említett tájékoztatás szükség szerint magában foglalja:
a)	az előállítók, gyártók, terjesztők, szállítók, az áruk vagy szolgáltatások egyéb korábbi
birtokosainak, valamint a címzett nagykereskedők és kiskereskedők nevét és címét;
b)	az előállított, gyártott, kiszállított, átvett vagy megrendelt mennyiségekre vonatkozó
adatokat, valamint az érintett árukért vagy szolgáltatásokért kifizetett árat.
3.	Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti azokat az egyéb törvényi rendelkezéseket,
amelyek:
a)	a jogosult számára szélesebb körű tájékoztatáshoz való j ogot biztosítanak;
b)	az e cikk szerint közölt információ polgári vagy büntetőeljárásban való felhasználását
szabályozzák;
c)	a tájékoztatáshoz való j oggal történő visszaélést szabályozzák;
d)	lehetővé teszik az olyan tájékoztatás megtagadását, amely az (1) bekezdésben említett
személyt arra kényszerítené, hogy magát vagy közeli hozzátartozóját szellemitulajdon-
jog megsértésében való részvétellel vádolja; vagy
e)	az információs források bizalmas kezelésének védelmét vagy a személyes adatok
feldolgozását szabályozzák.
102.	CIKK
51
Ideiglenes és óvintézkedések
1.	A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok a felperes kérelmére ideiglenes
intézkedést rendelhessenek el a feltételezett jogsértő ellen a szellemitulajdon-jogot fenyegető
sérelem megakadályozására, vagy ideiglenes jelleggel és szükség esetén - feltéve, hogy arról
a belső jog rendelkezik - ismételt pénzbírság kiszabása mellett a feltételezett jogsértés
folytatásának megtiltására, vagy a jogsértés folytatásának olyan biztosíték nyújtásától való
függővé tételére, amely a jogosult kártérítését szolgálja. Ugyanezen feltételek mellett
ideiglenes intézkedés olyan közvetítővel szemben is elrendelhető, akinek a szolgáltatásait
harmadik személy veszi igénybe szellemitulajdon-jog megsértése céljából.
2.	Ideiglenes intézkedés rendelhető el a szellemitulajdon-jogot feltehetően sértő áruk
lefoglalása vagy kiadása érdekében is, hogy ezáltal megakadályozzák azok kereskedelmi
forgalomba kerülését vagy forgalmazását.
3.	A feltételezett jogsértés kereskedelmi mértékben történő elkövetésének esetére a Felek
biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok óvintézkedésként elrendelhessék a feltételezett
jogsértő ingó és ingatlan vagyonának lefoglalását, beleértve bankszámláinak befagyasztását és
egyéb vagyontárgyainak lefoglalását, amennyiben a felperes igazolja, hogy kártérítési
igényének teljesítése kétséges. E célból az igazságügyi hatóságok elrendelhetik a banki,
pénzügyi vagy kereskedelmi iratok átadását, vagy a szóban forgó információkhoz való
megfelelő hozzáférés biztosítását.
103.	CIKK
Korrekciós intézkedések
1.	A Felek biztosítják, hogy az illetékes igazságügyi hatóságok - a felperes kérelmére,
továbbá a jogsértésből fakadóan a jogosultat megillető bármely kártérítési igény sérelme
nélkül, és bárminemű kártérítés nélkül - elrendelhessék legalább a kereskedelmi láncból való
végleges kivonását vagy megsemmisítését azoknak az áruknak, amelyekről megállapították,
hogy szellemitulajdon-jogot sértenek. Adott esetben az illetékes igazságügyi hatóságok
elrendelhetik az elősorban ilyen áruk előállítása vagy gyártása során használt anyagok és
eszközök megsemmisítését is.
2.	A Felek igazságügyi hatóságainak jogában áll elrendelni, hogy ezeket az
intézkedéseket a jogsértő költségére hajtsák végre, kivéve ha olyan különleges indokokra
történik hivatkozás, amelyek ennek ellentmondanak.
104.	CIKK
Bírósági eltiltó határozatok
A Felek biztosítják, hogy amennyiben bírósági határozat a szellemitulajdon-jog megsértését
állapítja meg, az illetékes igazságügyi hatóságok a jogsértőt határozattal eltiltsák a további
jogsértéstől. Amennyiben arról a belső jog rendelkezik, a bírósági eltiltó határozat be nem
tartása esetén - adott esetben - többször is bírságot vethetnek ki a határozatnak való
megfelelés biztosítása érdekében. A Felek biztosítják továbbá, hogy a jogosultak bírósági
52
eltiltó határozatot kérhessenek olyan közvetítő szolgáltatókkal szemben, akiknek a
szolgáltatásait harmadik fél szellemitulajdon-jog megsértése céljából veszi igénybe.
105.	CIKK
Alternatív intézkedések
A belső joggal összhangban mindegyik Fél előírhatja, hogy - megfelelő esetekben, valamint
azon személy kérésére, akire feltehetőleg vonatkozhatnak a 103. és/vagy 104. cikkben előírt
intézkedések - az illetékes igazságügyi hatóság pénzbeli kártérítés megfizetését rendelheti el a
sértett Fél javára az e fejezet 103. és/vagy 104. cikkében előírt intézkedések alkalmazása
helyett, ha az érintett személy nem szándékosan és nem gondatlanul járt el, amennyiben a
szóban forgó intézkedések végrehajtása aránytalanul nagy kárt okozna számára, és ha a sértett
félnek fizetett pénzbeli kártérítés ésszerű mértékűnek tűnik.
Kártérítés
1.	A Felek biztosítják, hogy az igazságügyi hatóságok a kártérítés megállapításakor:
a)	figyelembe vesznek minden lényeges szempontot, úgy mint a sértett fél által
elszenvedett kedvezőtlen gazdasági következményeket, ideértve az elmaradt hasznot, a
jogsértő jogtalan gazdagodását, és indokolt esetben a nem tisztán gazdasági tényezőket,
mint például a jogsértés által a jogosultnak okozott nem vagyoni kárt; illetve
b)	a kártérítést megfelelő esetekben átalányösszegben is megállapíthatják olyan tényezők
alapján, mint amilyen például legalább azon díjazás vagy jogdíjak összege, amely a
jogosultat megillette volna, ha az adott szellemitulajdon-jog felhasználására a jogsértő
engedélyt kért volna.
2.	Azokra az esetekre, amikor a jogsértő nem tudta, vagy kellő gondosság mellett nem
kellett tudnia, hogy jogsértést valósít meg, a Felek előírhatják, hogy az igazságügyi hatóságok
rendeljék el a gazdagodás megtérítését vagy kártérítés megfizetését, amelyek összegét előre
megállapíthatják.
107.	CIKK
Jogi költségek
Mindegyik Fél biztosítja, hogy a nyertes fél részéről felmerült indokolt és arányos jogi
költségeket és egyéb kiadásokat főszabályként a vesztes fél viseli, kivéve, ha ez méltánytalan
lenne.
108.	CIKK
Bírósági határozatok nyilvánosságra hozatala
A Felek biztosítják, hogy a szellemitulajdon-jogok megsértése miatt indított bírósági
eljárásokban az igazságügyi hatóságok megfelelő intézkedéseket rendelhessenek el a felperes
kérelmére és a jogsértő költségére a határozatban foglalt információ terjesztése érdekében,
53
ideértve a határozat közzétételét és annak teljes vagy részleges nyilvánosságra hozatalát.
109.	CIKK
A szerzőség vagy jogosultság vélelme
Az ezen szakaszban foglalt intézkedések, eljárások és jogorvoslatok alkalmazásában ahhoz,
hogy egy irodalmi vagy művészeti mű szerzőjét ellenkező bizonyíték hiányában szerzőnek
tekintsék, és ennélfogva jogosult legyen jogorvoslati eljárás megindítására, elegendő, ha nevét
a szokásos módon feltüntetik a művön.Ez értelemszerűen alkalmazandó a szomszédos jogi
jogosultakra is a védelmet élvező teljesítményeik tekintetében.
110.	CIKK
Igazgatási eljárások
Amennyiben bármelyik polgári jogi jogorvoslat az ügy érdemében folytatott közigazgatási
eljárás eredményeként is elrendelhető, az ilyen eljárásnak lényegileg azonos elveknek kell
megfelelnie, mint az ezen szakasz vonatkozó rendelkezéseiben megállapítottak.
111.	CIKK
A határokon alkalmazott intézkedések
1.	A szellemitulajdon-jogok érvényesítése érdekében a határokon alkalmazott
intézkedések végrehajtása során a Felek biztosítják az 1994. évi GATT-egyezmény és a
TRIPS-megállapodás szerinti kötelezettségeik betartását.
2.	A szellemitulajdon-jogok védelmének mindkét Fél vámterületén való biztosítása
érdekében a vámhatóságok - hatáskörük keretein belül - megközelítéseket fogadnak el a (3)
és (4) bekezdésben említett, a szellemitulajdon-jogok megsértésével gyanúsított árukat
tartalmazó szállítmányok azonosítására vonatkozóan. E megközelítések között szerepelnek
kockázatelemzési technikák, amelyek többek között a jogosultak által nyújtott információkon,
az összegyűjtött információkon és a szállítmányok ellenőrzésén alapulnak.
3.	A vámhatóságoknak - a jogosult kérelmére - intézkedéseket hozhatnak a
vámellenőrzés alá vont, védjegyek, szerzői jogok és szomszédos jogok, vagy földrajzi
árujelzők megsértésével gyanúsított áruk lefoglalására vagy kiadásuk felfüggesztésére.
4.	A Kazah Köztársaság vámhatóságai legkésőbb három évvel e cím alkalmazásának
megkezdése után, a jogosult kérelmére intézkedéseket hozhatnak a vámellenőrzés alá vont,
szabadalmak, használati minták, formatervezési minták, integrált áramkörök topográfiájának
vagy növényfajta-oltalom megsértésével gyanúsított áruk lefoglalására vagy kiadásuk
felfüggesztésére, feltéve, hogy az Európai Unió e hároméves időszak második évének vége
előtt megfelelő képzésben részesítette a felhatalmazott szervek képviselőit, például a
vámtisztviselőket, ügyészeket, bírókat és adott esetben más személyzetet.
5.	A vámhatóságok, saját kezdeményezésükre, intézkedéseket hozhatnak a vámellenőrzés
alá vont, védjegyek, szerzői jogok és szomszédos jogok, vagy földrajzi árujelzők
54
megsértésével gyanúsított áruk lefoglalására vagy kiadásuk felfüggesztésére.
6.	A Kazah Köztársaság vámhatóságai legkésőbb öt évvel e cím alkalmazásának
megkezdése után, saját kezdeményezésükre lefoglalhatják a vámellenőrzés alá vont,
szabadalmak, használati minták, formatervezési minták, integrált áramkörök topográfiájának
vagy növényfajta-oltalom megsértésével gyanúsított árukat vagy felfüggeszthetik azok
kiadását, feltéve, hogy az Európai Unió ezen ötéves időszak lejárta előtt legalább két évvel
megfelelő képzésben részesítette a felhatalmazott szervek képviselőit, például a
vámtisztviselőket, ügyészeket, bírókat és adott esetben más személyzetet.
7.	A (3)-(6) bekezdéstől eltérve, a lefoglalási és felfüggesztési eljárások alkalmazására
nem áll fenn kötelezettség a másik országban a jogosult által vagy engedélyével forgalomba
hozott áruk importja esetén.
8.	A Felek megállapodnak a TRIPS-megállapodás 69. cikkének hatékony végrehajtásáról
a szellemitulajdon-jogok megsértésével gyanúsított áruk nemzetközi kereskedelme
tekintetében. E célból mindegyik Félnek készen kell állnia arra, hogy az együttműködés
elősegítése érdekében vámigazgatásán belül kapcsolattartási pontot határozzon meg, és erről
értesítse a másik Felet. Az ilyen együttműködés magában foglalhatja a jogosultaktól kapott
információkra alkalmazott mechanizmusokkal kapcsolatos információcserét, a bevált
módszerek és kockázatkezelési stratégiákkal kapcsolatos tapasztalatok, valamint a jogsértéssel
gyanúsított árukat tartalmazó szállítmányok azonosítását segítő információk megosztását.
9.	Mindegyik Fél vámhatóságai készen állnak arra, hogy a másik Fél kérésére vagy saját
kezdeményezésükre együttműködjenek abban, hogy a másik Fél vámhatóságainak
rendelkezésére bocsássák a birtokukban lévő releváns információkat, különösen az egyik Fél
területén áthaladó olyan tranzitáruk tekintetében, amelyek célállomása vagy származási helye
a másik Fél.
10.	Az együttműködés egyéb formáinak sérelme nélkül, a vámügyekben történő kölcsönös
közigazgatási segítségnyújtásról szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni e cikk (8) és (9)
bekezdése tekintetében, a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos vámügyi jogszabályok
megsértése vonatkozásában.
11.	Az Együttműködési Tanács hatásköreinek sérelme nélkül, a 25. cikk (3) bekezdésében
említett vámügyi együttműködési albizottság felelős e cikk megfelelő működésének és
végrehajtásának biztosításáért. A vámügyi együttműködési albizottság megállapítja a
prioritásokat, és megfelelő eljárásokat biztosít a Felek illetékes hatóságai közötti
együttműködéshez.
4.	SZAKASZ
A KÖZVETÍTŐ SZOLGÁLTATÓK FELELŐSSÉGE
112.	CIKK
Közvetítők szolgáltatásainak igénybevétele
A Felek elismerik, hogy harmadik felek közvetítők szolgáltatásait vehetik igénybe a jogsértő
55
cselekmények elkövetéséhez. Az információs szolgáltatások szabad mozgásának biztosítása
és ugyanakkor a szellemi tulajdonjogoknak a digitális környezetben való érvényesítése
érdekében mindegyik Fél biztosítja az e szakaszban meghatározott intézkedéseket a közvetítő
szolgáltatók vonatkozásában, amennyiben azok semmiféle módon nem érintettek a továbbított
tartalom tekintetében.
113.	CIKK
A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „egyszerű továbbítás”
1.	Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott
információnak a kommunikációs hálózaton történő továbbításából, vagy kommunikációs
hálózathoz való hozzáférés biztosításából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen
felelős a továbbított információért, feltéve hogy a szolgáltató:
a)	nem kezdeményezi a továbbítást;
b)	nem választja ki az adatátvitel címzettjét; valamint
c)	nem választja meg, vagy nem módosítja a továbbított információt.
2.	Az (1) bekezdésben említett adatátvitel és hozzáférés biztosítása magában foglalja a
továbbított információ automatikus, közbenső és átmeneti tárolását annyiban, amennyiben ez
az adatátvitel hírközlő hálózaton történő végrehajtásának a kizárólagos céljával történik, és
feltéve, hogy az információt nem tárolják az adatátvitelhez ésszerűen szükségesnél hosszabb
ideig.
3.	Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó
lehetőségét, hogy a belső joggal összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy
megelőzésére kötelezzék.
114.	CIKK
A közvetítő szolgáltatók felelőssége: „ideiglenes tárolás (caching)”
1.	Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott
információ kommunikációs hálózaton történő továbbításából áll, a Felek biztosítják, hogy a
szolgáltató ne legyen felelős a továbbított információk olyan automatikus, közvetítő és
átmeneti tárolásáért, amelynek egyedüli célja az információnak a szolgáltatás más vevőihez -
kérésükre - történő továbbításának hatékonyabbá tétele, feltéve hogy:
a)	a szolgáltató nem módosítja az információt;
b)	a szolgáltató betartja az információhoz való hozzáférés feltételeit;
c)	a szolgáltató betartja az információk frissítése tekintetében az ágazatban széles körben
elismert és alkalmazott szabályokat;
d)	a szolgáltató nem akadályozza az olyan jogszerű technológia használatát, amely az
56
iparágban széles körben elismert és használt az információ használatára vonatkozó
adatok megszerzése érdekében; valamint
e)	a szolgáltató haladéktalanul intézkedik a tárolt információ törléséről vagy az ahhoz való
hozzáférés megszüntetéséről, amint ténylegesen tudomást szerez arról, hogy az
információt az adatátvitel forrásánál törölték a hálózatról vagy megszüntették az ahhoz
való hozzáférést, vagy bíróság, illetve közigazgatási hatóság rendelte el a törlést vagy a
hozzáférés megszüntetését.
2.	Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó
lehetőségét, hogy a belső joggal összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy
megelőzésére kötelezzék.
115.	CIKK
A közvetítő szolgáltatók felelőssége: tárhelyszolgáltatás (hosting)
1.	Amennyiben egy információs társadalmi szolgáltatás a szolgáltatás vevője által adott
információ tárolásából áll, a Felek biztosítják, hogy a szolgáltató ne legyen felelős az
információknak a szolgáltatás igénybevevője kérésére történő tárolásáért, feltéve hogy:
a)	a szolgáltató nem rendelkezik tényleges ismerettel illegális cselekményről vagy
információról, és a kártérítés tekintetében nincs tudomása olyan tényekről vagy
körülményekről, amelyekből az illegális cselekmény vagy információ nyilvánvaló;
illetve
b)	a szolgáltató, miután ilyenről tudomást szerez, gyorsan és eredményesen eljár az
információ eltávolítása vagy a hozzáférés letiltása érdekében.
2.	Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a szolgáltatás igénybevevője a szolgáltató
irányítása vagy ellenőrzése alatt működik.
3.	Ez a cikk nem érinti a bíróságok vagy közigazgatási hatóságok arra vonatkozó
lehetőségét, hogy a belső joggal összhangban a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére vagy
megelőzésére kötelezzék, és nem érinti a Feleknek azt a lehetőségét sem, hogy eljárásokat
alakítsanak ki az információ eltávolításának vagy a hozzáférés megszüntetésének
szabályozására.
116.	CIKK
Az általános nyomonkövetési kötelezettség hiánya
1.	A 113-115. cikk hatálya alá tartozó szolgáltatások tekintetében a Felek nem
állapítanak meg a szolgáltatókra nézve olyan általános kötelezettséget, amely szerint az
általuk továbbított vagy tárolt információkat nyomon kellene követniük, sem olyan általános
kötelezettséget, amely szerint jogellenes tevékenységre utaló tényeket vagy körülményeket
kellene kivizsgálniuk.
57
2.	Valamely Fél kötelezettségeket állapíthat meg az információs társadalmi szolgáltatók
számára, hogy haladéktalanul tájékoztassák az illetékes hatóságokat a szolgáltatásaik
igénybevevői által végzett jogellenes tevékenységekről vagy információszolgáltatásról.
Valamely Fél azon kötelezettséget is előírhatja az információtársadalmi szolgáltatók számára,
hogy az illetékes hatóságok kérésére kötelezően tájékoztassák azokat a szolgáltatásaik azon
igénybevevőinek azonosítását lehetővé tevő információkról, akikkel információtárolásra
vonatkozó megállapodást kötöttek.
117.	CIKK
A 112-116. cikk alkalmazásának időpontja
A Kazah Köztársaság e cím alkalmazása megkezdésének időpontjától számított öt éven belül
teljes mértékben végrehajtja a 112-116. cikkben előírt kötelezettségeket.
118.	CIKK
Együttműködés
1.	A Felek ösztönzik a kereskedelmi és szakmai egyesületek vagy a szellemi
tulajdonjogok védelmét és érvényesítését célzó szervezetek közötti együttműködést.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az ebben a fejezetben szereplő
kötelezettségek végrehajtásának támogatása céljából. Az együttműködés területei többek
között a következő tevékenységekre terjednek ki:
a)	információcsere a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó jogi kereteikről, valamint a
vonatkozó oltalmi és érvényesítési szabályokról; tapasztalatcsere a területtel kapcsolatos
jogalkotás előrehaladásáról;
b)	tapasztalatcsere a szellemitulajdon-jogok védelmével és érvényesítésével kapcsolatban;
c)	tapasztalatcsere a vámügyi, rendőrségi, közigazgatási és igazságügyi szervek és érdekelt
szervezetek között a védelemről és végrehajtásról; koordináció a hamisított áruk
exportjának megakadályozása érdekében;
d)	kapacitásfejlesztés; valamint
e)	a szellemitulajdon-jogokra vonatkozó információk és ismeretek előmozdítása és
terjesztése többek között üzleti körökben és a civil társadalomban; a fogyasztók és a
jogosultak tudatosságának és ismereteinek megerősítése.
8.	FEJEZET
KÖZBESZERZÉS
119.	CIKK
Fogalommeghatározások
58
E fejezet alkalmazásában:
a)	„kereskedelmi áruk vagy szolgáltatások” olyan áruk vagy szolgáltatások, amelyeket
általában kereskedelmi piactereken adnak el vagy kínálnak eladásra nem állami
beszerzőknek, és amelyeket nem állami célokra szoktak beszerezni;
b)	„építési szolgáltatás” olyan szolgáltatás, amelynek célja magas- vagy mélyépítési
munkák bármely eszközzel történő megvalósítása, az Egyesült Nemzetek Szervezetének
ideiglenes központi termékosztályozása (a továbbiakban: CPCprov) 51. ágazata alapján;
c)	„nap” naptári nap;
d)	„elektronikus árverés”: olyan ismétlődő folyamat, amelyben elektronikus eszköz
segítségével mutatják be az új - lefelé kiigazított - árakat és/vagy az ajánlat egyes
elemeire vonatkozó új értékeket, és amely az ajánlatok első teljes körű értékelése után
történik, lehetővé téve az ajánlatok automatikus értékelési módszerek alkalmazásával
történő rangsorolását. Következésképpen egyes szolgáltatásnyújtásra és egyes építési
beruházásra irányuló szerződések, amelyek tárgya szellemi teljesítmény, például egy
építési terv, nem képezhetik elektronikus árverés tárgyát;
e)	„írásbeli” vagy „írásban”: bármely, szavakból vagy számjegyekből álló kifejezési
forma, amely olvasható, reprodukálható és később közölhető. Tartalmazhat elektronikus
úton továbbított és tárolt adatokat is;
f)	„korlátozott körű tendereljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében a
beszerzést végző szerv a választása szerinti ajánlattevővel vagy ajánlattevőkkel lép
kapcsolatba;
g)	„intézkedés”: az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéshez kapcsolódó bármilyen
törvény, rendelet, eljárás, igazgatási iránymutatás vagy gyakorlat, vagy a beszerzést
végző szerv bármilyen cselekménye;
h)	„többszöri felhasználásra szánt jegyzék”: azon ajánlattevőket tartalmazó jegyzék,
amelyekről a beszerzést végző szerv megállapította, hogy megfelelnek a jegyzékbe való
felvétel feltételeinek, és amely jegyzéket a beszerzést végző szerv többször kívánja
felhasználni;
i.	„tervezett beszerzésről szóló hirdetmény”: a beszerzést végző szerv által közzétett
hirdetmény, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket részvételi jelentkezés, ajánlat
vagy mindkettő benyújtására;
j) „nyílt eljárás”: olyan beszerzési módszer, amelynek keretében valamennyi érdekelt
ajánlattevő benyújthatja az ajánlatát;
k) „személy”: természetes vagy jogi személy;
l) „beszerzést végző szerv”: valamelyik Félnek a III. melléklet 1-3. részében szereplő
intézménye;
59
m) „minősített ajánlattevő”: olyan ajánlattevő, amelyet az ajánlatkérő a részvétel feltételeit
teljesítő ajánlattevőként ismer el;
n) „meghívásos eljárás” olyan beszerzési módszer, amelynek keretében a beszerzést végző
szerv csak minősített ajánlattevőket kér fel ajánlat benyújtására;
o)	„szolgáltatások”: eltérő rendelkezés hiányában a szolgáltatások magukban foglalják az
építési szolgáltatásokat is;
p) „szabvány”: olyan okmány, amelyet egy elismert testület fogadott el és hagyott jóvá
általános és ismételt használatra; és amely árukra, szolgáltatásokra vagy kapcsolódó
folyamatokra és gyártási módszerekre vonatkozó szabályokat, iránymutatásokat vagy
jellemző ismertetőjegyeket határoz meg, amelyek betartása nem kötelező. Az okmány
tartalmazhat valamely árura, szolgáltatásra, folyamatra vagy gyártási módszerre
vonatkozó terminológiát, jeleket, csomagolási, jelölési vagy címkézési
követelményeket, illetve vonatkozhat kizárólag ezekre;
q) „ajánlattevő”: árukat vagy szolgáltatásokat nyújtó vagy nyújtani képes személy vagy
személyek csoportja;
r) „műszaki leírás”: olyan ajánlattételi követelmény, amely:
i.	meghatározza a közbeszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások
tekintetében megkövetelt - többek között a minőséggel, a teljesítménnyel, a
biztonsággal és a mérettel kapcsolatos - jellemzőket, vagy az ilyen áruk
előállításához vagy az ilyen szolgáltatások nyújtásához szükséges gyártási
folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; illetve
ii.	meghatározza az árura vagy szolgáltatásra alkalmazandó, a terminológiára, a
jelekre, a csomagolásra, a jelölésre vagy a címkézésre vonatkozó
követelményeket.
120.	CIKK
Alkalmazási kör és hatály
E fejezet alkalmazása
1.	Ez a fejezet az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseket érintő bármilyen
intézkedésre vonatkozik, függetlenül attól, hogy azt kizárólag vagy részben elektronikus úton
bonyolítják le.
2.	E fejezet alkalmazásában az „e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés”
kormányzati célú beszerzést jelent:
a)	amelynek tárgya olyan áruk, szolgáltatások vagy ezek bármilyen kombinációjának
beszerzése:
i.	a III. mellékletben meghatározottak szerint; valamint
ii.	amelyek beszerzése nem kereskedelmi értékesítés vagy viszonteladás, vagy
kereskedelmi értékesítésre vagy viszonteladásra szánt termékek gyártása vagy
60
szállítása vagy szolgáltatások nyújtása céljából történik;
b)	bármilyen szerződéses módon, ideértve: adásvétel; lízing; bérbeadás vagy részletvétel,
vételi opció kikötésével vagy anélkül;
c)	amelynek értéke a 124. cikk szerinti hirdetmény közzétételének időpontjában egyenlő
vagy meghaladja a III. mellékletben meghatározott vonatkozó értékhatárokat;
d)	amelyet a beszerzést végző szerv végez; valamint
e)	amelyet e cikk (3) bekezdése vagy a III. melléklet más módon nem zár ki az alkalmazási
körből.
Amennyiben egy közbeszerzés értéke bizonytalan, a (6)-(8) bekezdéssel összhangban kell
megbecsülni.
3.	Amennyiben a III. melléklet másként nem rendelkezik, e fejezet nem alkalmazandó a
következőkre:
a)	földterület, meglévő épületek vagy egyéb ingatlanok, illetve az ezekhez fűződő jogok
megvásárlása vagy bérlete;
b)	nem szerződéses megállapodások vagy bármilyen formájú támogatás, amelyet
valamelyik Fél nyújt, beleértve az együttműködési megállapodásokat, támogatásokat,
hiteleket, tőkeinjekciókat, garanciákat és pénzügyi ösztönzőket is;
c)	pénzintézeti vagy letéti szolgáltatások, szabályozott pénzügyi intézményekre irányuló
felszámolási vagy vállalatvezetői szolgáltatások, illetve államadósság értékesítéséhez,
visszaváltásához és elosztásához kapcsolódó szolgáltatások beszerzése vagy vásárlása,
beleértve a hiteleket és államkötvényeket, kincstárjegyeket és más értékpapírokat is;
d)	állami hatóságokkal kötött munkaszerződések;
e)	a következő beszerzések:
i.	közvetlenül nemzetközi segítségnyújtás céljából lefolytatott beszerzések,
beleértve a fejlesztési segélyt is;
ii.	olyan nemzetközi megállapodás meghatározott eljárása vagy feltétele szerinti
beszerzés, amely csapatok állomásoztatására, illetve amely egy projektnek az
aláíró Felek általi közös megvalósítására irányul; illetve
iii.	egy nemzetközi szervezet meghatározott eljárása vagy feltétele, illetve nemzetközi
támogatásokból, hitelekből vagy más segítségnyújtásból finanszírozott eljárás
vagy feltétel szerinti beszerzések, amennyiben az alkalmazandó eljárás vagy
feltétel nem lenne összeegyeztethető ezzel a fejezettel.
4.	A III. melléklet mindegyik Fél számára meghatározza az alábbi információkat:
a)	az 1. részben azon központi kormányzati szervek megnevezése, amelyek beszerzései e
fejezet hatálya alá esnek;
61
b)	a 2. részben azon központi szint alatti kormányzati szervek megnevezése, amelyek
beszerzései e fejezet hatálya alá tartoznak;
c)	a 3. részben felsorolt összes egyéb szerv megnevezése, amelynek beszerzései e fejezet
hatálya alá esnek;
d)	a 4. részben azok az áruk, amelyek e fejezet hatálya alá tartoznak;
e)	az 5. részben az építési szolgáltatások kivételével azok a szolgáltatások, amelyek e
fejezet hatálya alá esnek;
f)	a 6. részben az e fejezet hatálya alá eső építési szolgáltatások; valamint
g)	a 7. részben bármely általános megjegyzés.
5.	Amennyiben a beszerzést végző szerv az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés
meghatározott követelményeknek megfelelő lefolytatása során olyan személyeket vesz
igénybe, akik nem szerepelnek a III. mellékletben, az ilyen követelményekre a 122. cikk
értelemszerűen alkalmazandó.
Értékelés
6.	A beszerzés becsült értékének annak megállapítása céljából történő meghatározása
során, hogy a beszerzés az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek minősül-e, a
beszerzést végző szerv:
a)	a beszerzést nem oszthatja fel részbeszerzésekre, és nem választhat ki vagy használhat a
beszerzés becsült értékének meghatározására egy adott értékelési módszert avégett,
hogy a beszerzést teljes mértékben vagy részlegesen kivonja e fejezet alkalmazása alól;
valamint
b)	a beszerzés becsült maximális összesített értékét veszi figyelembe annak teljes tartama
alatt, függetlenül attól, hogy azt egy vagy több ajánlattevőnek ítélték oda, figyelemmel a
díjazás minden formájára, beleértve:
i.	a felárakat, díjakat, jutalékokat és kamatokat; valamint
ii.	amennyiben a beszerzés biztosítja opciók lehetőségét, az ilyen opciók teljes
értékét.
7.	Amennyiben egy beszerzés egyedi előírásai egynél több szerződés odaítélését, vagy a
szerződések több részben történő odaítélését eredményezik (a továbbiakban: „megújítható
szerződések”), a becsült maximális összesített érték számításának a következőkön kell
alapulnia:
a)	az előző 12 hónap vagy a beszerzést végző szerv előző költségvetési éve során odaítélt,
azonos típusú árura vagy szolgáltatásra vonatkozó megújítható szerződések értéke,
lehetőség szerint az áru vagy szolgáltatás ezt követő 12 hónap folyamán várhatóan
bekövetkező mennyiségi vagy értékbeli változásainak figyelembevételével kiigazítva;
illetve
62
b)	az azonos típusú árura vagy szolgáltatásra vonatkozó, az első szerződés odaítélését
követő 12 hónap, vagy a beszerzést végző szerv költségvetési éve folyamán odaítélendő
megújítható szerződések becsült értéke.
8.	Olyan, áruk vagy szolgáltatások bérletére, haszonbérletére, lízingjére vagy
részletvételére irányuló beszerzés esetén, amelynél összértéket nem jelölnek meg, az értékelés
alapja a következő:
a)	határozott időre szóló szerződés esetén:
i.	amennyiben a szerződés tartama legfeljebb12 hónap, a tartama alatti becsült
összesített maximális érték; illetve
ii.	amennyiben a szerződés tartama meghaladja a 12 hónapot, a becsült összesített
maximális érték, beleértve bármilyen becsült maradványértéket;
b)	határozatlan időre kötött szerződés esetén a becsült havi részlet 48-szorosa; valamint
c)	amennyiben nem biztos, hogy a szerződés határozott tartamú, a b) pont szerinti
értékelési alapot kell alkalmazni.
121.	CIKK
Általános kivételek
Feltéve azon követelmény teljesülését, hogy az ilyen intézkedéseket nem alkalmazzák olyan
módon, amely a Felek közötti önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést vagy a
nemzetközi kereskedelem rejtett korlátozását jelenti, e fejezet egyetlen rendelkezése sem
értelmezhető úgy, hogy az akadályozná a Feleket olyan intézkedések meghozatalában vagy
végrehajtásában, amelyek:
a)	a közerkölcs, közrend vagy közbiztonság védelméhez szükségesek;
b)	az emberek, állatok vagy növények életének vagy egészségének védelméhez
szükségesek;
c)	a szellemi tulajdon oltalmához szükségesek; illetve
d)	fogyatékossággal élők, jótékonysági intézmények vagy börtönmunka termékeire vagy
szolgáltatásaira vonatkoznak.
122.	CIKK
Általános elvek
A megkülönböztetés tilalma
1.	Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos intézkedések
tekintetében mindegyik Fél, a beszerzést végző szerveit is ideértve, a másik Fél áruit és
63
szolgáltatásait, valamint a másik Fél árukat és szolgáltatásokat kínáló ajánlattevőit feltétel
nélkül köteles legalább olyan kedvezményes elbánásban részesíteni, mint amilyenben a Fél, a
beszerzést végző szerveit is ideértve, saját áruit, szolgáltatásait és helyben letelepedett
ajánlattevőit részesíti.
2.	Az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéssel kapcsolatos valamennyi intézkedés
tekintetében valamely Fél, beleértve a beszerzést végző szerveit:
a)	külföldi érdekeltség vagy tulajdonjog mértéke alapján nem részesíthet kedvezőtlenebb
elbánásban egy helyben letelepedett ajánlattevőt egy másik, helyben letelepedett
ajánlattevőnél; illetve
b)	nem alkalmazhatnak hátrányos megkülönböztetést helyben letelepedett ajánlattevővel
szemben azon az alapon, hogy egy bizonyos beszerzésben az általa ajánlott termékek
vagy szolgáltatások a másik Fél termékei vagy szolgáltatásai.
Elektronikus eszközök alkalmazása
3.	Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés lefolytatása elektronikus
úton történik, a beszerzést végző szerv:
a)	biztosítja, hogy a beszerzést olyan információtechnológiai rendszerekkel és
szoftverekkel bonyolítsák le, beleértve az információk hitelesítésével és titkosításával
kapcsolatosakat is, amelyek általánosan elérhetők és interoperábilisak más általánosan
elérhető információtechnológiai rendszerekkel és szoftverekkel; valamint
b)	fenntartja azokat a rendszereket, amelyek biztosítják a részvételi jelentkezések és az
ajánlatok sértetlenségét, ideértve a beérkezés idejének meghatározását és a jogosulatlan
hozzáférés megakadályozását.
A beszerzés lefolytatása
4.	A beszerzést végző szerv az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzést átlátható
módon és pártatlanul köteles lefolytatni:
a)	e fejezettel összhangban, olyan módszerek alkalmazásával, mint a nyílt eljárás, a
meghívásos eljárás, a korlátozott körű tendereljárás és az elektronikus árverés;
b)	elkerülve az összeférhetetlenséget; valamint
c)	megakadályozva a korrupt gyakorlatokat.
Származási szabályok
5.	Egyik Fél sem alkalmazhat az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzések céljából
olyan származási szabályokat a másik Féltől behozott árukra vagy nyújtott szolgáltatásokra,
amelyek eltérnek azoktól a származási szabályoktól, amelyeket a Fél ezzel egyidejűleg a
rendes kereskedelmi forgalom során alkalmaz az ugyanezen Féltől származó ugyanezen áruk
vagy szolgáltatások behozatalára vagy nyújtására.
64
Nem a beszerzésre vonatkozó intézkedések
6.	Az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó: a behozatalra vagy azzal összefüggésben
kivetett vám vagy bármilyen más díj; az ilyen vámok és díjak kivetésének módozatai; egyéb
behozatali szabályok, formai előírások vagy intézkedések, amelyek érintik a szolgáltatások
kereskedelmét, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzéseket szabályozó intézkedések
kivételével.
123.	CIKK
Tájékoztatás a beszerzési rendszerről
1.	Mindkét Fél:
a)	haladéktalanul közzéteszi az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekre
vonatkozó, a hirdetményekbe vagy az ajánlattételi dokumentációba hivatkozás útján
belefoglalt jogszabályokat, rendeleteket, bírósági határozatokat, általánosan
alkalmazandó igazgatási döntéseket, jogszabályban vagy rendeletben előírt általános
szerződéses rendelkezéseket, valamint az e megállapodás hatálya alá tartozó
beszerzésekre vonatkozó eljárásokat, és ezek bármilyen módosítását, hivatalosan
kijelölt, széles körben terjesztett és a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhető,
elektronikus vagy nyomtatott médium útján; valamint
b)	azokról a másik Fél kérésére felvilágosítást nyújt.
2.	A IV. melléklet 1. része felsorolja:
a)	azon elektronikus vagy nyomtatott médiumokat, amelyek útján minden egyes Fél
közzéteszi az e cikk (1) bekezdésében leírt információkat;
b)	azon elektronikus vagy nyomtatott médiumokat, amelyek útján mindegyik Fél
közzéteszi a 124. cikkben, a 126. cikk (7) bekezdésében és a 133. cikk (2) bekezdésében
előírt hirdetményeket; valamint
c)	azon weboldal(ak) címét, amelye(ke)n mindegyik Fél közzéteszi az odaítélt
szerződésekről szóló hirdetményeit. e fejezet 133. cikkének (2) bekezdése alapján.
3.	Mindkét Fél haladéktalanul értesíti az Együttműködési Bizottságot a IV. melléklet 1.
részében felsorolt információkban bekövetkező valamennyi változásról. Az Együttműködési
Bizottság rendszeresen elfogadja a IV. melléklet 1. részére vonatkozó változásokról szóló
határozatokat.
124.	CIKK
Tájékoztatók és hirdetmények
Tervezett beszerzésről szóló hirdetmény
65
1.	Minden egyes, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés esetében, kivéve a 130.
cikkében leírt körülmények esetét, a beszerzést végző szerv hirdetményt tesz közzé a tervezett
beszerzésekről a IV. melléklet 2. részében meghatározott megfelelő nyomtatott vagy
elektronikus médiumon keresztül. A médiumnak széles körben terjesztettnek kell lennie, a
hirdetménynek pedig a nyilvánosság számára mindenkor hozzáférhetőnek kell lennie,
legalább a hirdetményben feltüntetett időszak lejártáig. A III. melléklet 1., 2. és 3. részének
hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek esetében a hirdetményeket elektronikus úton,
díjmentesen és egyetlen ponton át hozzáférhetővé kell tenni, legalább a IV. melléklet 2.
részében meghatározott bármilyen minimális időtartamra.
2.	E fejezet eltérő rendelkezése hiányában a tervezett beszerzésekről szóló minden egyes
hirdetménynek a következőket kell tartalmaznia:
a)	a beszerzést végző szerv nevét és címét, valamint minden más információt, amely
szükséges az intézménnyel való kapcsolatfelvételhez a beszerzéshez kapcsolódó összes
alapvető dokumentum megszerzéséhez, valamint a dokumentáció árát és a fizetés
módjait, amennyiben a dokumentáció nem térítésmentes;
b)	a beszerzés leírását, ideértve a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások
jellegét és mennyiségét, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget;
c)	a megújítható szerződések esetében, amennyiben lehetséges, a tervezett beszerzésekről
szóló következő hirdetmények közzétételének várható ütemezését;
d)	valamennyi opció leírását;
e)	az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidőt vagy a
szerződés időtartamát;
f)	az alkalmazásra kerülő beszerzési eljárást, és annak meghatározását, hogy tartalmaz-e
tárgyalást vagy elektronikus árverést;
g)	adott esetben a részvételi jelentkezés benyújtására vonatkozó címet és határidőt;
h)	az ajánlatok benyújtására vonatkozó címet és határidőt;
i.	azon nyelv vagy nyelvek meghatározását, amelyen vagy amelyeken az ajánlatok vagy
részvételi jelentkezések benyújthatók, amennyiben azok benyújthatók olyan nyelven,
amely nem a hivatalos nyelve annak a Félnek, amelyikhez a beszerzést végző szerv
tartozik;
j) az ajánlattevőkre vonatkozó részvételi feltételek felsorolását és rövid leírását, ideértve
az ajánlattevők által ezzel kapcsolatban benyújtandó meghatározott dokumentumokra és
igazolásokra vonatkozó követelményeket, kivéve, ha ezeket a követelményeket az
ajánlattételi dokumentáció tartalmazza, amelyet a tervezett beszerzésről szóló
hirdetménnyel egy időben az összes érdekelt ajánlattevő rendelkezésére bocsátanak;
valamint
k) azokban az esetekben, ahol az ajánlatkérő a 126. cikk szerint korlátozott számú
66
minősített ajánlattevőt szándékozik kiválasztani és felhívni ajánlat benyújtására,
azoknak a kritériumoknak a meghatározását, amelyek alapján az ajánlattevők
kiválasztása történik, és adott esetben azon ajánlattevők számának bármilyen
korlátozását, akik ajánlatot nyújthatnak be.
Összefoglaló hirdetmény
3.	A beszerzést végző szerv a tervezett beszerzés minden egyes esetére vonatkozóan
angol vagy francia nyelven összefoglaló hirdetményt tesz közzé a tervezett beszerzésről szóló
hirdetmény közzétételével egy időben. Az összefoglaló hirdetménynek legalább a következő
információkat kell tartalmaznia:
a)	a beszerzés tárgya;
b)	az ajánlatok benyújtási határideje, vagy adott esetben a beszerzésben való részvételi
jelentkezés, vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti kérelem
benyújtásának határideje; valamint
c)	az a cím, ahonnan beszerezhető a beszerzéshez kapcsolódó dokumentáció.
A tervezett beszerzésről szóló hirdetmény
4.	A beszerzést végző szerveket arra ösztönzik, hogy minden költségvetési évben a
lehető legkorábban tegyék közzé a jövőbeli beszerzések terveiről szóló hirdetményt (a
továbbiakban: tervezett beszerzésről szóló hirdetmény) a IV. melléklet 2. részében felsorolt
megfelelő nyomtatott vagy elektronikus médiában. A tervezett beszerzésről szóló hirdetmény
tartalmazza a beszerzés tárgyát és a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének
tervezett időpontját.
5.	A III. melléklet 3. részének hatálya alá tartozó beszerzést végző szerv a tervezett
beszerzésről szóló hirdetményt felhasználhatja tervezett beszerzésről szóló hirdetményként,
feltéve, hogy a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény az e cikk (2) bekezdésében
meghatározottak közül a már a beszerzést végző szerv rendelkezésére álló valamennyi
információt tartalmazza, valamint egy nyilatkozatot, amely szerint az érdekelt ajánlattevőknek
jelezniük kell a beszerzést végző szerv felé az ajánlattételi szándékukat.
125.	CIKK
Részvételi feltételek
1.	A beszerzést végző szerv arra a szükséges mértékre korlátozza a valamely
beszerzésben való részvétel feltételeit, amellyel biztosítható, hogy az ajánlattevő rendelkezik
azokkal a jogi, pénzügyi, üzleti és műszaki képességekkel, amelyekkel az adott beszerzés
megvalósítható.
2.	A részvétel feltételeinek meghatározása során a beszerzést végző szerv:
a)	a beszerzésben való részvételt nem köti ahhoz a feltételhez, amely szerint az
ajánlattevőnek olyan ajánlattevőnek kell lennie, akinek valamely Fél beszerzést végző
67
szerve korábban már odaítélt egy vagy több szerződést;
b)	követelhet megfelelő előzetes szakmai tapasztalatot, ha az szükséges a beszerzés
követelményeinek teljesítéséhez; valamint
c)	nem írnak elő olyan feltételt, mely szerint a Fél szállítója akkor vehet részt a
beszerzésben vagy akkor nyerheti el a szerződést, ha a szállító már korábban elnyert a
másik Fél egy beszerző intézményétől egy vagy több szerződést, vagy akkor, ha a
szállító előzetes tapasztalattal rendelkezik az adott Fél területén, kivéve, ha az előzetes
tapasztalat elengedhetetlen a beszerzés követelményeinek való megfelelés érdekében.
3.	Annak értékelése során, hogy az ajánlattevő megfelel-e a részvétel feltételeinek, a
beszerzést végző szerv:
a)	értékeli az ajánlattevő pénzügyi kapacitását, valamint üzleti és műszaki alkalmasságát
az ajánlattevő által a beszerzést végző szerv szerinti Fél területén és azon kívül végzett
üzleti tevékenységei alapján; valamint
b)	értékelését azon feltételek alapján végzi, amelyeket előzetesen meghatározott a
hirdetményekben vagy az ajánlattételi dokumentációban.
4.	Amennyiben fennállnak az azt alátámasztó bizonyítékok, a Fél, beleértve a beszerzést
végző szerveit is, a következő indokok alapján zárhat ki egy ajánlattevőt:
a)	csőd;
b)	hamis adatok szolgáltatása;
c)	jelentős vagy fennmaradt hiányosságok korábbi szerződés vagy szerződések szerinti
alapvető követelmény vagy kötelezettség teljesítésében;
d)	súlyos bűncselekményt vagy súlyos szabálysértést megállapító jogerős ítéletek;
e)	olyan szakmai kötelezettségszegés, cselekmény vagy mulasztás, amely hátrányos
hatással van az ajánlattevő kereskedelmi integritására; illetve
f)	adófizetési kötelezettség mulasztása.
126.	CIKK
Az ajánlattevők minősítése
Nyilvántartási rendszerek és minősítési eljárások
1.	Valamely Fél, beleértve beszerzést végző szerveit is, fenntarthatja az ajánlattevők
olyan nyilvántartási rendszerét, amelybe az érdekelt ajánlattevőknek be kell jegyeztetniük
magukat, és rendelkezésre kell bocsátaniuk bizonyos információkat.
2.	Mindegyik Fél gondoskodik arról, hogy:
68
a)	beszerzést végző szervei törekedjenek a minősítési eljárásaik közötti különbségek
minimalizálására; valamint
b)	amennyiben beszerzést végző szervei nyilvántartási rendszereket tartanak fenn, a
beszerzést végző szervek törekedjenek a nyilvántartási rendszereik közötti különbségek
minimalizálására.
3.	A Fél, beleértve beszerzést végző szerveit is, nem fogadhat el, vagy nem alkalmazhat
olyan nyilvántartási rendszert vagy minősítési eljárást, amelynek célja vagy hatása az, hogy
szükségtelen akadályokat támaszt a másik Fél ajánlattevőinek a beszerzésében való részvétele
előtt.
Meghívásos elj árás
4.	Amennyiben a beszerzést végző szerv meghívásos eljárást kíván lefolytatni, köteles:
a)	a tervezett beszerzésekről szóló hirdetménybe belefoglalni legalább a 124. cikk (2)
bekezdésének a), b), f), g), j) és k) pontjában meghatározott információkat, és felhívni
az ajánlattevőket részvételi jelentkezés benyújtására; valamint
b)	az ajánlattételi időtartam kezdetéig biztosítani legalább a 124. cikk (2) bekezdésének c),
d), e), h) és i) pontjában meghatározott információkat a minősített ajánlattevők számára,
akiket a 128. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint értesít.
5.	A beszerzést végző szerv lehetővé teszi minden minősített ajánlattevő számára, hogy
részt vegyen egy adott beszerzésben, hacsak a beszerzést végző szerv a tervezett
beszerzésről szóló hirdetményben nem korlátozza azoknak az ajánlattevőknek a
létszámát, akiknek engedélyezi ajánlat benyújtását és nem állapítja meg a korlátozott
létszámú ajánlattevők kiválasztásának szempontjait.
6.	Amennyiben az ajánlattételi dokumentáció nyilvánosan nem hozzáférhető a (4)
bekezdésben említett hirdetmény közzétételének időpontjától, a beszerzést végző szerv ezeket
a dokumentumokat valamennyi, az (5) bekezdéssel összhangban kiválasztott minősített
ajánlattevőnek egyszerre bocsátja rendelkezésére.
Többszöri felhasználásra szánt jegyzékek
7.	A beszerzést végző szerv az ajánlattevők többszöri felhasználásra szánt jegyzékét
tarthatja fenn, feltéve, hogy a hirdetményt, amelyben felhívják az érdekelt ajánlattevőket,
hogy kérelmezzék a jegyzékbe való felvételüket:
a)	évente közzéteszik; valamint
b)	amennyiben elektronikus úton teszik közzé, azt folyamatosan elérhetővé teszik,
a IV. melléklet 2. részében meghatározott megfelelő médiumban.
8.	A (7) bekezdésben szereplő hirdetmény tartalmazza a következőket:
69
a)	azon áruk vagy szolgáltatások, illetve azok kategóriáinak felsorolását, amelyre
vonatkozóan a jegyzéket felhasználhatják;
b)	az ajánlattevők által a jegyzékbe való felvétel érdekében teljesítendő részvételi
feltételeket és azokat a módszereket, amelyeket a beszerzést végző szerv annak
ellenőrzésére használ fel, hogy az ajánlattevő megfelel-e a feltételeknek;
c)	a beszerzést végző szerv nevét és címét, valamint az intézménnyel való
kapcsolatfelvételhez és a jegyzékkel kapcsolatos valamennyi vonatkozó dokumentum
megszerzéséhez szükséges más információkat;
d)	a jegyzék érvényességi időtartamát, és megújításának vagy megszüntetésének módjait,
illetve, ahol az érvényességi időt nem írják elő, annak a módszernek a megadását,
amellyel értesítést küldenek a jegyzék használatának megszüntetéséről,
e)	annak feltüntetését, hogy a jegyzék felhasználható az e fejezet hatálya alá tartozó
beszerzéseknél.
9.	Nem érintve a (7) bekezdést, amennyiben a többszöri felhasználásra szánt jegyzék
legfeljebb három évig érvényes, a beszerzést végző szerv elég, ha a (7) bekezdésben
említett hirdetményt csak egy alkalommal, a jegyzék érvényességi időtartamának
kezdetén teszi közzé, feltéve, hogy a hirdetményben:
a)	meghatározták az érvényesség időtartamát, valamint azt, hogy további hirdetmények
nem kerülnek közzétételre; valamint
b)	azt elektronikus úton teszik közzé, és folyamatosan elérhetővé teszik érvényessége
időtartama alatt.
10.	A beszerzést végző szerv lehetővé teszi az ajánlattevőknek a többszöri felhasználásra
szánt jegyzékbe való felvételük bármikori kérelmezését, és ésszerűen rövid időn belül
feltünteti a jegyzékben az összes minősített ajánlattevőt.
11.	Amennyiben a többszöri felhasználásra szánt jegyzékben nem szereplő ajánlattevő a
128. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül arra irányuló kérelmet terjeszt elő,
hogy részt kíván venni a többszöri felhasználásra szánt jegyzéken alapuló beszerzésben, és
benyújt minden előírt dokumentumot, a beszerzést végző szerv megvizsgálja a kérelmet. A
beszerzést végző szerv nem zárhatja ki az ajánlattevőt a mérlegelésből azon az alapon, hogy a
beszerzést végző szerv nem rendelkezett elegendő idővel arra, hogy megvizsgálja a kérelmet,
kivéve, ha kivételes esetekben, a beszerzés bonyolultságának eredményeként, a beszerzést
végző szerv nem képes elvégezni a kérelem vizsgálatát az ajánlatok benyújtására nyitva álló
határidőn belül.
A III. melléklet 3. részének hatálya alá eső beszerzést végző szervek
12.	A III. melléklet 3. részének hatálya alá tartozó beszerzést végző szerv felhasználhatja
tervezett beszerzésről szóló hirdetményként azt a hirdetményt, amely alapján az érdekelt
ajánlattevők kérelmezhetik a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvételüket,
70
feltéve, hogy:
a)	a hirdetményt e cikk (7) bekezdésével összhangban tették közzé, és az tartalmazza az e
cikk (8) bekezdésében előírt információkat, valamint a 124. cikk (2) bekezdésében
előírtak közül rendelkezésre álló információkat, és egy nyilatkozatot arról, hogy a
hirdetmény tervezett beszerzésről szóló hirdetménynek minősül, vagy, hogy csak a
többszöri felhasználásra szánt jegyzéken szereplő ajánlattevők kapnak további értesítést
a többszöri felhasználásra szánt jegyzék hatálya alá tartozó beszerzésekről; valamint
b)	a beszerzést végző szerv haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az adott beszerzésben
való részvételi szándékukat kifejező ajánlattevők számára azokat az információkat,
amelyek alapján az ajánlattevők dönthetnek arról, hogy részt kívánnak-e venni a
beszerzésben, ideértve a 124. cikk (2) bekezdésében előírt összes információt,
amennyiben ez az információ rendelkezésre áll.
13.	A III. melléklet 3. részének hatálya alá tartozó beszerzést végző szerv lehetővé teheti
egy ajánlattevőnek, aki e cikk (10) bekezdésével összhangban kérte a többszöri felhasználásra
szánt jegyzékbe való felvételét, hogy részt vehessen egy adott beszerzésben, amennyiben a
beszerzést végző szerv számára elegendő idő áll rendelkezésre annak megvizsgálására, hogy
az ajánlattevő teljesíti-e a részvétel feltételeit.
Tájékoztatás a beszerzést végző szerv döntéseiről
14.	A beszerzést végző szerv haladéktalanul tájékoztatja a beszerzésben való részvételre
irányuló jelentkezést vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való felvétel iránti
kérelmet benyújtó ajánlattevőt a beszerzést végző szerv által a jelentkezéssel vagy a
kérelemmel kapcsolatban meghozott döntésről.
15.	Abban az esetben, ha a beszerzést végző szerv elutasítja az ajánlattevő beszerzésben
való részvételre irányuló jelentkezését vagy a többszöri felhasználásra szánt jegyzékbe való
felvétel iránti kérelmét, visszavonja az ajánlattevő minősítését, vagy leveszi az ajánlattevőt a
többszöri felhasználásra szánt jegyzékből, a beszerzést végző szerv erről haladéktalanul
értesíti az ajánlattevőt, és az ajánlattevő kérésére haladéktalanul írásos indoklást küld
döntéséről.
127.	CIKK
Műszaki leírások és ajánlattételi dokumentáció
Műszaki leírások
1.	A beszerzést végző szerv nem készíthet, nem fogadhat el vagy nem alkalmazhat
műszaki leírásokat, vagy nem írhat elő megfelelőségértékelési eljárásokat azzal a céllal vagy
eredménnyel, hogy szükségtelen akadályt állítson a nemzetközi kereskedelem útjába.
A műszaki leírásnak egyenlő hozzáférést kell lehetővé tennie valamennyi ajánlattevő
számára, és nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a beszerzési piacok
verseny előtti megnyitását.
71
2.	A beszerzendő árukra és szolgáltatásokra vonatkozó műszaki leírások rögzítésekor a
beszerzést végző szerv adott esetben:
a)	a tervezési és leíró jellemzők helyett a teljesítmény- és funkcionális követelmények
tekintetében határozza meg a műszaki leírást; valamint
b)	a műszaki leírást nemzetközi szabványokra alapozza, amennyiben léteznek ilyenek; más
esetben pedig nemzeti műszaki előírásokra, elismert nemzeti szabványokra vagy építési
szabályzatokra.
3.	Amennyiben a műszaki leírások tervezési vagy leíró jellemzőket tartalmaznak, a
beszerzést végző szervnek adott esetben a „vagy ezzel egyenértékű” szavaknak az ajánlattételi
dokumentációban való szerepeltetésével jeleznie kell, hogy figyelembe veszi azokat az
egyenértékű árukra vagy szolgáltatásokra irányuló ajánlatokat, amelyek bizonyíthatóan
teljesítik a beszerzés követelményeit.
4.	A beszerzést végző szerv nem írhat elő olyan műszaki leírásokat, amelyek bizonyos
védjegyet vagy kereskedelmi nevet, szabadalmat, szerzői jogot, formatervet, típust, konkrét
származást, gyártót vagy szállítót követelnek meg vagy ezekre hivatkoznak, kivéve, ha a
beszerzési követelményeknek nincs más kellően pontos vagy érthető leírási módja, és feltéve,
hogy ezekben az esetekben a beszerzést végző szerv az ajánlattételi dokumentációban a „vagy
ezzel egyenértékű” szavakat szerepelteti.
5.	A beszerzést végző szerv nem kér vagy fogad el egy adott beszerzésre vonatkozó
műszaki leírások előkészítése vagy elfogadása során felhasználható tanácsot olyan
személytől, aki üzletileg érdekelt lehet a beszerzésben, oly módon, amely a verseny
akadályozását okozhatja.
6.	Az egyértelműség érdekében, a Fél, ideértve beszerzést végző szerveit is, e cikkel
összhangban elkészíthet, elfogadhat vagy alkalmazhat olyan műszaki leírásokat, amelyek a
természeti erőforrások megőrzésére vagy a környezetvédelem előmozdítására irányulnak.
Ajánlattételi dokumentáció
7.	A beszerzést végző szervnek az ajánlattevők rendelkezésére kell bocsátania az
ajánlattételi dokumentációt, amely tartalmazza az összes olyan információt, ami szükséges az
ajánlattevők számára az ajánlatok elkészítéséhez és benyújtásához. Amennyiben a tervezett
beszerzésről szóló hirdetmény nem tartalmazza, az ajánlattételi dokumentációnak a
következők teljes körű leírását kell tartalmaznia:
a)	a beszerzés leírását, ideértve a beszerzés tárgyát képező áruk vagy szolgáltatások
jellegét és mennyiségét, illetve, ha a mennyiség nem ismert, a becsült mennyiséget és
minden más teljesítendő követelményt, ideértve a műszaki leírást, a megfelelőség
igazolását, a terveket, a rajzokat és útmutatókat;
b)	az ajánlattevőkre vonatkozó részvételi feltételeket, ideértve az ajánlattevők által a
részvételi feltételekkel kapcsolatban megküldendő információk és dokumentumok
listáját;
72
c)	a szerződés odaítélésekor a beszerzést végző szerv által alkalmazandó összes bírálati
szempontot, és az ilyen szempontok relatív jelentőségét, kivéve azokat az eseteket, ahol
az ár az egyetlen szempont;
d)	azokban az esetekben, ahol a beszerzést végző szerv elektronikus eszközökkel folytatja
le a beszerzést, a hitelesítéssel és titkosítással kapcsolatos valamennyi követelményt
vagy az információ elektronikus úton történő benyújtásához kapcsolódó más
követelményeket;
e)	amennyiben a beszerzést végző szerv elektronikus árverést alkalmaz, azoknak a
szabályoknak az ismertetését, ideértve az ajánlatnak a bírálati szempontok szerinti
tartalmi elemeinek a meghatározását is, amelyek alapján az árverést lefolytatják;
f)	amennyiben az ajánlatokat nyilvánosan bontják fel, az ajánlatok felbontásának dátumát,
időpontját és helyét, valamint adott esetben az ajánlatok felbontásánál jelenlétre
jogosultakat;
g)	minden más feltételt, ideértve a fizetési feltételeket és az ajánlatok benyújtási módjainak
bármilyen meghatározását, így a nyomtatott formában vagy elektronikus úton történő
benyújtást; valamint
h)	az áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására meghatározott határidőket.
8.	A beszerzés tárgyát képező áruk szállítására vagy a szolgáltatások nyújtására
meghatározott határidők meghatározása során a beszerzést végző szerv figyelembe vesz olyan
tényezőket, mint a beszerzés bonyolultsága, az alvállalkozók bevonásának várható mértéke és
az áruk előállításához, kiraktározásához, és az eladás helyéről való elszállításához, illetve a
szolgáltatás nyújtásához szükséges valós időtartam.
9.	A tervezett beszerzésről szóló hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban
megadott bírálati szempontok többek között tartalmazhatnak ár- és egyéb költségtényezőket,
minőségi, műszaki értékkel, környezeti jellemzőkkel és teljesítési feltételekkel kapcsolatos
szempontokat.
10.	A beszerzést végző szerv haladéktalanul:
a)	rendelkezésre bocsátja az ajánlattételi dokumentációt, annak biztosítása érdekében,
hogy az érdekelt ajánlattevők számára elegendő idő álljon rendelkezésre arra, hogy
benyújthassák ajánlataikat;
b)	kérelemre átadja az ajánlattételi dokumentációt bármely érdekelt ajánlattevő részére;
valamint
c)	válaszol minden releváns információra irányuló, érdekelt vagy részt vevő ajánlattevő
által benyújtott ésszerű információkérésre, feltéve, hogy az ilyen információ nem jelent
az érintett ajánlattevő számára előnyt más ajánlattevőkhöz képest.
Módosítások
73
11.	Amennyiben a beszerzést végző szerv a szerződés odaítélését megelőzően
megváltoztatja a tervezett beszerzésről szóló hirdetményben vagy a részt vevő ajánlattevők
rendelkezésére bocsátott ajánlattételi dokumentációban meghatározott szempontokat vagy
követelményeket, vagy módosítja, illetve újra kiadja a hirdetményt vagy az ajánlattételi
dokumentációt, a beszerzést végző szerv köteles írásban megküldeni az összes ilyen
módosítást vagy a módosított vagy újból közzétett hirdetményt vagy az ajánlattételi
dokumentációt:
a)	az információ módosításának, megváltozásának vagy újbóli kiadásának időpontjában a
beszerzésben részt vevő összes ajánlattevőnek, amennyiben ismertek az ajánlattevő
számára, minden más esetben pedig az eredeti információ rendelkezésre bocsátásával
megegyező módon; valamint
b)	megfelelő időben, biztosítva az ajánlattevők számára, hogy adott esetben
módosíthassák, és ismét benyújthassák ajánlataikat.
128.	CIKK
Határidők
Általános információk
1.	A beszerzést végző szervnek saját ésszerű igényeivel összhangban elegendő időt kell
biztosítania az ajánlattevők számára ahhoz, hogy előkészítsék és benyújtsák részvételi
jelentkezéseiket és ajánlataikat, figyelemmel olyan tényezőkre, mint:
a)	a beszerzés természete és összetettsége;
b)	alvállalkozók bevonásának várható mértéke; valamint
c)	az ajánlatok külföldről, illetve belföldről nem elektronikus eszközök révén történő
eljuttatásához szükséges idő az olyan esetekben, amikor nem kerül sor elektronikus
eszközök használatára.
Ezek a határidők, beleértve a határidők meghosszabbítását is, valamennyi érdekelt vagy
résztvevő ajánlattevő esetében azonosak.
Határidők
2.	A meghívásos eljárást alkalmazó beszerzést végző szerv megállapítja, hogy a
részvételi jelentkezések benyújtásának határideje elvileg nem lehet a tervezett beszerzésről
szóló hirdetmény közzétételének napjától számított 25 napnál rövidebb. Amennyiben az
beszerzést végző szerv által megfelelően indokolt sürgősség miatt ez a határidő nem lenne
betartható, a határidő tíz napnál nem rövidebb időtartamra rövidíthető.
3.	A (4), (5), (7) és (8) bekezdésben foglaltak kivételével a beszerzést végző szerv az
ajánlattételi határidőt 40 napnál nem rövidebb időtartamban határozza meg:
a)	nyílt eljárás esetében a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától
74
számítva; illetve
b)	meghívásos eljárás esetében attól a naptól számítva, amikor a szerv értesíti az
ajánlattevőket arról, hogy ajánlattételre fogja felhívni őket, attól függetlenül, hogy
alkalmaz-e többszöri felhasználásra szánt jegyzéket vagy sem.
4.	A beszerzést végző szerv lerövidítheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott
ajánlattételi határidőt tíz napnál nem rövidebb időtartamra, amennyiben:
a)	a beszerzést végző szerv a 124. cikk (4) bekezdése szerint tervezett beszerzésről szóló
hirdetményt tett közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napját
legalább 40 nappal és legfeljebb 12 hónappal megelőzően, és a tervezett beszerzésről
szóló hirdetmény tartalmazza a következőket:
i.	a beszerzés leírását;
ii.	az ajánlatok vagy a részvételi jelentkezések benyújtásának várható határidejét;
iii.	annak jelzését, hogy az érdekelt ajánlattevőknek a beszerzést végző szerv felé
jelezniük kell a beszerzésben való részvételi szándékukat;
iv.	azt a címet, ahonnan beszerezhetők a beszerzéshez kapcsolódó dokumentumok;
valamint
v.	a 124. cikk (2) bekezdése szerint összeállított, tervezett beszerzésről szóló
hirdetménnyel kapcsolatban rendelkezésre álló információkat;
b)	a beszerzést végző szerv a megújítható közbeszerzési szerződések esetében a tervezett
beszerzésről szóló hirdetményben jelzi, hogy a későbbi hirdetményekben szereplő ajánlattételi
határidőket e bekezdés alapján határozza meg; illetve
c)	a beszerzést végző szerv által megfelelően indokolt sürgősség miatt a (3) bekezdéssel
összhangban meghatározott ajánlattételi határidő nem tartható be.
5.	A beszerzést végző szerv a következő feltételek fennállása esetén feltételenként hét
nappal lerövidítheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott ajánlattételi határidőt:
a)	a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzététele elektronikus úton történik;
b)	az összes dokumentációt elektronikus úton bocsátják rendelkezésre a tervezett
beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától; valamint
c)	a beszerzést végző szerv elektronikus úton fogadja az ajánlatokat.
6.	Az (5) bekezdés rendelkezéseinek a (4) bekezdéssel összefüggésben történő
alkalmazása semmiképpen sem eredményezheti a (3) bekezdéssel összhangban meghatározott
ajánlattételi határidőnek a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételének napjától
számított hét napnál rövidebb időtartamra történő lerövidítését.
7.	E cikk egyéb rendelkezéseitől eltérően abban az esetben, amikor a beszerzést végző
szerv kereskedelmi árukat vagy szolgáltatásokat, illetve azok bármilyen kombinációját szerzi
be, a (3) bekezdéssel összhangban az ajánlattételi határidőt lerövidítheti 13 napnál nem
rövidebb időtartamra, feltéve, hogy a beszerzést végző szerv elektronikus úton egyidőben
75
teszi közzé a szándékolt beszerzésről szóló hirdetményt és a teljes ajánlattételi dokumentációt.
Ezen kívül, ha a beszerzést végző szerv a kereskedelmi árukra vagy szolgáltatásokra
benyújtott ajánlatokat elektronikus úton fogadja, a (3) bekezdéssel összhangban
meghatározott határidőt lerövidítheti hét napnál nem rövidebb időtartamra.
8.	Amennyiben a III. melléklet 3. része szerinti beszerzést végző szerv kiválasztotta az
összes minősített ajánlattevőt, vagy korlátozott számú ajánlattevőt választott ki, az
ajánlattételi határidőt a beszerzést végző szerv és a kiválasztott ajánlattevők közös
megegyezésével határozhatják meg. Megegyezés hiányában az időtartam nem lehet hét napnál
rövidebb.
129.	CIKK
Tárgyalás
1.	Valamelyik Fél a következő esetekben írhatja elő a beszerzést végző szervei számára,
hogy tárgyalásokat folytassanak:
a)	amennyiben a beszerzést végző szerv a 124. cikk (2) bekezdésének előírásai szerint
jelezte a tárgyalások folytatására irányuló szándékát a szándékolt beszerzésről szóló
hirdetményben; illetve
b)	ha az értékelésből az állapítható meg, hogy egyetlen ajánlatot sem lehet nyilvánvalóan
legkedvezőbbnek minősíteni a tervezett beszerzésről szóló hirdetményben vagy az
ajánlattételi dokumentációban meghatározott egyedi bírálati szempontok alapján.
2.	A beszerzést végző szerv:
a)	biztosítja, hogy a tárgyalásban részt vevő ajánlattevők elutasítására a tervezett
beszerzésről szóló hirdetményben vagy az ajánlattételi dokumentációban megadott
bírálati szempontoknak megfelelően kerüljön sor; valamint
b)	a tárgyalások lezárásakor minden versenyben maradó részt vevő ajánlattevőnek biztosít
egy közös határidőt új vagy módosított ajánlat benyújtására.
130.	CIKK
Korlátozott körű tendereljárás
1. Amennyiben e rendelkezést nem az ajánlattevők közötti verseny elkerülésére, hazai
ajánlattevőinek védelmére vagy oly módon használja, amely hátrányos megkülönböztetést
jelent a másik Fél ajánlattevőivel szemben, a beszerzést végző szerv korlátozott körű
tendereljárást alkalmazhat, és kizárólag az alábbi körülmények esetén úgy dönthet, hogy nem
alkalmazza a 124., 125., 126. cikket, a 127. cikk (7)-(11) bekezdését, a 128., 129., 131. és
132. cikket:
a)	feltéve, hogy az ajánlattételi dokumentáció követelményeit nem változtatták meg
alapvetően, amennyiben:
76
i.	nem nyújtottak be ajánlatot, vagy egy ajánlattevő sem nyújtott be részvételi
jelentkezést;
ii.	a benyújtott ajánlatok egyike sem felel meg az ajánlattételi dokumentációban
meghatározott alapvető követelményeknek;
iii.	egyik ajánlattevő sem felelt meg a részvétel feltételeinek; illetve
iv.	a benyújtott ajánlatok összejátszáson alapultak,
b)	ha az árukat vagy szolgáltatásokat csak egy bizonyos ajánlattevő szállíthatja vagy
nyújthatja, és nem létezik ésszerű alternatíva vagy nem léteznek helyettesítő áruk vagy
szolgáltatások, az alábbi okok miatt;
i.	a megrendelés műalkotásra szól;
ii.	szabadalmak, szerzői jogok vagy más kizárólagos jogok védelme; illetve
iii.	a verseny műszaki okokra visszavezethető hiánya;
c)	az árut szállító vagy a szolgáltatást nyújtó eredeti nyertes ajánlattevő általi olyan
kiegészítő szállítások esetén, amelyek nem képezték az eredeti beszerzés részét, ahol az
ilyen pótlólagos áruk vagy szolgáltatások szállítójának megváltoztatása:
i.	nem történhet meg gazdasági vagy olyan műszaki okokból, mint a meglévő
berendezésekkel, szoftverekkel, szolgáltatásokkal vagy az eredeti beszerzés
folyamán beszerzett felszerelésekkel való felcserélhetőség vagy kölcsönös
átjárhatóság követelményei; valamint
ii.	jelentős kényelmetlenséget vagy jelentős mértékű párhuzamos költségeket okozna
a beszerzést végző szerv számára;
d)	amennyiben feltétlenül szükséges, ha a beszerzést végző szerv által előre nem látható
események által előidézett rendkívüli sürgősségi okokból az árukat vagy szolgáltatásokat nyílt
vagy meghívásos eljárással nem lehet időben beszerezni;
e)	árupiacon vásárolt áruk esetében;
f)	ha egy beszerzést végző szerv olyan prototípusokat vagy első árut, illetve szolgáltatást
vásárol, amelyet egyedi kutatási, kísérleti, tanulmányi vagy eredeti fejlesztési szerződés
keretében és céljából, a szerv kérésére fejlesztettek ki. Az első áru, illetve szolgáltatás
eredeti kifejlesztése magában foglalhat korlátozott mértékű gyártást vagy
szolgáltatásnyújtást annak érdekében, hogy felölelje a helyszínen végzett vizsgálat
eredményeit, és kimutatható legyen, hogy az áru vagy szolgáltatás alkalmas az
elfogadható minőségben történő mennyiségi gyártásra vagy szolgáltatásnyújtásra, nem
terjed ki azonban az olyan mennyiségben történő gyártásra vagy szolgáltatásnyújtásra,
amely azok kereskedelmi életképességét vagy a kutatási és fejlesztési költségek
megtérülését biztosítja;
g)	rendkívül előnyös feltételekkel lebonyolított vásárlások esetében, amely feltételek csak
nagyon rövid ideig állnak fenn szokatlan értékesítések esetén, mint például a
felszámolás, vagyonfelügyelő általi vagy csőd miatti értékesítések, tehát nem a
rendszeres szállítóktól történő szokásos vásárlások esetében; illetve
77
h) amennyiben a szerződést a tervpályázat nyertesének ítélik oda, feltéve, hogy:
i.	a pályázatot olyan módon szervezték meg, amely összhangban áll e fejezet
alapelveivel, különösen a tervezett beszerzésről szóló hirdetmény közzétételét
illetően; valamint
ii.	a pályázatokat független bírálóbizottság bírálja el a nyertes részére tervezési
szerződés odaítélése céljából.
2.	A beszerzést végző szerv írásbeli jelentést készít minden, az (1) bekezdés alapján
odaítélt szerződésről. A jelentés tartalmazza a beszerzést végző szerv nevét, a beszerzett áruk
vagy szolgáltatások értékét és fajtáját, valamint egy, az (1) bekezdésben szereplő, a
korlátozott körű tendereljárás alkalmazását indokoló körülményeket és feltételeket bemutató
nyilatkozatot.
131.	CIKK
Elektronikus árverés
1.	A beszerzést végző szervek alkalmazhatnak elektronikus árverést.
2.	Nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos eljárás esetében a beszerzést végző szerv dönthet
úgy, hogy a szerződés odaítélését elektronikus árverés előzze meg, amennyiben a szerződési
feltételek pontosan meghatározhatók.
Az elektronikus árverés a következőkön alapul:
a)	kizárólag az árakon, amennyiben a szerződést a legalacsonyabb összegű
ellenszolgáltatás alapján ítélik oda; vagy
b)	az árakon és/vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban feltüntetett ajánlati
összetevők új értékein, amennyiben a szerződést a legelőnyösebb ajánlat szerint ítélik
oda.
3.	Az elektronikus árverés alkalmazása mellett döntő beszerzést végző szervnek ezt fel
kell tüntetnie a tervezett beszerzésről szóló hirdetményben.
Az ajánlattételhez szükséges dokumentáció többek között a következőket foglalja magában:
a)	azon elemek, amelyek értéke elektronikus árverés tárgyát fogja képezni, feltéve, hogy
ezek az elemek számszerűsíthetők, és számjegyekkel vagy százalékban kifejezhetők;
b)	a benyújtható értékek esetleges felső határa, ahogyan az a beszerzés tárgyára vonatkozó
kiírási feltételekből következik;
c)	az elektronikus árverés során az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott információk és
adott esetben a rendelkezésre bocsátás időpontja;
d)	az elektronikus árverés menetére vonatkozó releváns információk;
78
e)	az ajánlattevők árverésen való részvételének feltételei és különösen a licitáláskor adott
esetben megkövetelt minimális eltérések;
f)	a felhasznált elektronikus eszközökkel és a csatlakozásra vonatkozó szabályokkal és
műszaki előírásokkal kapcsolatos releváns információk.
4.	Az elektronikus árverés előtt a beszerzést végző szerv a meghatározott szerződés-
odaítélési szemponttal vagy szempontokkal és az azok tekintetében rögzített súlyozással
összhangban elvégzi az ajánlatok teljes körű első értékelését. Minden elfogadható ajánlatot
benyújtó ajánlattevőt elektronikus úton egyidejűleg fel kell kérni arra, hogy nyújtson be új
árakat és/vagy új értékeket. a felhívásnak tartalmaznia kell minden szükséges információt az
alkalmazott elektronikus berendezéshez történő egyéni csatlakozással kapcsolatban, és meg
kell jelölnie az elektronikus árverés kezdetének napját és időpontját. Az elektronikus árverés
több egymást követő szakaszból is állhat. Az elektronikus árverés legkorábban a felhívás
elküldése után két munkanappal kezdődhet meg.
5.	Ha a szerződést a legelőnyösebb ajánlat alapján ítélik oda, a felhíváshoz az érintett
ajánlattevő tekintetében a teljes körű értékelés eredményét is csatolni kell. A felhívásnak az
elektronikus árverés során alkalmazandó azon matematikai képletet is tartalmaznia kell,
amelyet a benyújtott új árakon és/vagy új értékeken alapuló automatikus újrarangsorolás
megállapításához használnak. A képletnek tartalmaznia kell a legelőnyösebb ajánlat
meghatározása céljából megállapított valamennyi szempontnak a szerződési hirdetményben
vagy az ajánlattételhez szükséges dokumentációban szereplő súlyozását; e célból bármely
értéktartományt előzetesen egy meghatározott értékre kell csökkenteni.
6.	Az ajánlatkérőknek az elektronikus árverés minden szakaszában minden ajánlattevőt
folyamatosan legalább annyi információval el kell látniuk, amely elegendő ahhoz, hogy az
ajánlattevő bármikor meggyőződhessen relatív rangsorolásáról. Az ajánlatkérők a benyújtott
árakra vagy értékekre vonatkozó egyéb információt is közölhetnek, feltéve, hogy ennek
lehetősége szerepel a dokumentációban. Továbbá az árverés e szakaszában bármikor
bejelentheti a résztvevők számát. Azonban az elektronikus árverés egyik szakaszában sem
fedheti fel az ajánlattevők kilétét.
7.	A beszerzést végző szervnek az elektronikus árverést a következő variációk közül egy
vagy több módszert alkalmazva kell lezárnia:
a)	az árverésben való részvételre irányuló felhívásban feltünteti az előre megállapított
napot és időpontot;
b)	ha nem kap több olyan új árat vagy új értéket, amely megfelelne a minimális eltérésre
vonatkozó követelményeknek, az elektronikus árverésben való részvételre irányuló
felhívásban feltünteti, hogy mennyi idő telhet el az utolsó ajánlat beérkezése után az
elektronikus árverés lezárásáig;
c)	amikor befejeződtek az árverésben való részvételre vonatkozó felhívásban megállapított
árverési szakaszok.
8.	Amennyiben a beszerzést végző szerv úgy döntött, hogy az elektronikus árverést a (7)
bekezdés c) pontjának megfelelően - esetleg az említett bekezdés b) pontjában megállapított
79
szabályokkal együttesen alkalmazva - zárja le, az árverésben való részvételre vonatkozó
felhívásban fel kell tüntetnie az egyes árverési szakaszok ütemezését.
9.	Az elektronikus árlejtés lezárása után a közszolgáltató ajánlatkérőnek a szerződés a
132. cikkel összhangban, az elektronikus árlejtés eredményei alapján kell odaítélnie.
10.	A beszerzést végző szerv nem élhet vissza az elektronikus árverés alkalmazásával, és azt
nem használhatja úgy, hogy ezáltal a versenyt akadályozza, korlátozza vagy torzítsa, vagy a
szerződésnek a közzétett, tervezett beszerzésről szóló hirdetményben meghirdetett és a
dokumentációban meghatározott tárgyát megváltoztassa.
132.	CIKK
Az ajánlatok kezelése és a szerződések odaítélése
Az ajánlatok kezelése
1.	A beszerzést végző szerv valamennyi ajánlatot olyan eljárások keretében fogadja,
bontja fel és kezeli, amelyek biztosítják a beszerzési eljárás tisztességességét és
pártatlanságát, valamint az ajánlatok bizalmasságát.
2.	A beszerzést végző szerv nem büntetheti azokat az ajánlattevőket, akiknek ajánlatai a
benyújtási határidő után érkeznek be, amennyiben a késedelem kizárólag a beszerzést végző
szerv mulasztásából ered.
3.	Ha a beszerzést végző szerv az ajánlatok felbontása és a szerződés odaítélése között
valamely ajánlattevőnek lehetőséget nyújt nem szándékolt formai hibák javítására, a
beszerzést végző szervnek ugyanezt a lehetőséget kell biztosítania az összes ajánlattevőnek.
A szerződések odaítélése
4.	Ahhoz, hogy az odaítélésről dönthessenek, az ajánlatot írásban kell benyújtani, és a
felbontás időpontjában meg kell felelnie a hirdetményekben és az ajánlattételi
dokumentációban meghatározott alapvető követelményeknek, és a részvételi feltételeknek
eleget tevő ajánlattevőtől kell származnia.
5.	Hacsak a beszerzést végző szerv meg nem állapítja, hogy a szerződés odaítélése nem
szolgálja a közérdeket, a beszerzést végző szerv a szerződést annak az ajánlattevőnek ítéli
oda, amelyről megállapította, hogy képes a szerződés feltételeinek teljesítésére, és amely
kizárólag a hirdetményekben és az ajánlattételi dokumentációban meghatározott bírálati
szempontok alapján:
a)	a legelőnyösebb ajánlatot nyújtotta be; illetve
b)	ahol az ár volt az egyetlen szempont, a legalacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot
nyújtotta be.
6.	Ha a beszerzést végző szervhez a többi benyújtott ajánlathoz képest kirívóan alacsony
árat tartalmazó ajánlat érkezik, kérheti az ajánlattevőtől annak bizonyítását, hogy az megfelel
80
a részvétel feltételeinek és képes a szerződés feltételeinek teljesítésére.
7.	A beszerzést végző szerv nem élhet opciókkal, nem állhat el a beszerzéstől vagy nem
módosíthat odaítélt szerződéseket olyan módon, amely az e fejezet szerinti kötelezettségek
megkerülését szolgálja.
133.	CIKK
A beszerzési információk átláthatósága
Az ajánlattevőknek nyújtott információk
1.	A beszerzést végző szerv haladéktalanul tájékoztatja a részt vevő ajánlattevőket a
szerződés odaítéléséről szóló döntéséről, és ezt a tájékoztatást az ajánlattevő kérésére írásban
is megadja. A 134. cikk (2) és (3) bekezdésére figyelemmel az ajánlatkérő kérésre indokolást
küld az elutasított ajánlattevőnek, amelyben ismerteti az ajánlat elutasításának okait és a
nyertes ajánlattevő ajánlatának relatív előnyeit.
Az odaítéléssel kapcsolatos információk közzététele
2.	Az e fejezet hatálya alá tartozó egyes szerződések odaítélésétől számított legkésőbb 72
nappal a beszerzést végző szerv hirdetményt tesz közzé a IV. melléklet 2. részében felsorolt
megfelelő nyomtatott vagy elektronikus médiában. Ha a beszerzést végző szerv a hirdetményt
elektronikus médiában teszi közzé, az információknak ésszerű időn keresztül mindenkor
hozzáférhetőknek kell lenniük. A hirdetménynek legalább a következő információkat kell
tartalmaznia:
a)	a beszerzett áruk vagy szolgáltatások leírása;
b)	a beszerzést végző szerv neve és címe;
c)	a nyertes ajánlattevő neve és címe;
d)	a nyertes ajánlat értéke, illetve a szerződés odaítélésénél figyelembe vett legmagasabb
és legalacsonyabb értékű ajánlat;
e)	az odaítélés dátuma; valamint
f)	az alkalmazott beszerzési módszer típusa, valamint amennyiben a 130. cikkel
összhangban korlátozott körű tendereljárást alkalmaztak, az ilyen eljárás alkalmazását
indokoló körülmények leírása.
A dokumentáció és a jelentések megőrzése, és az elektronikus nyomon követhetőség
3.	Minden beszerzést végző szerv a szerződés odaítélését követően legalább három évig
megőrzi a következőket:
a)	az e Megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésekkel kapcsolatos beszerzési eljárásokra
és szerződések odaítélésére vonatkozó dokumentációt és jelentéseket, beleértve a 130.
81
cikk szerinti jelentéseket; valamint
b)	azokat az adatokat, amelyek biztosítják az e megállapodás hatálya alá tartozó
beszerzések lefolytatásának elektronikus módon történő nyomon követhetőségét.
134.	CIKK
Az információk nyilvánosságra hozatala
Információszolgáltatás a Felek számára
1.	Valamely másik Fél kérésére a Fél haladéktalanul rendelkezésre bocsátja az annak
megállapításához szükséges összes információt, hogy a beszerzést tisztességesen, pártatlanul
és e fejezettel összhangban folytatták-e le, ideértve a nyertes ajánlat jellemzőiről és relatív
előnyeiről szóló információkat is. Azokban az esetekben, ahol az ilyen információ
rendelkezésre bocsátása sértené a jövőbeni ajánlatok közötti versenyt, az a Fél, akihez az
információ beérkezik, nem adja azt tovább egyik ajánlattevőnek sem, kivéve, ha az
információt nyújtó Féllel folytatott konzultációt követően az információt nyújtó Fél ehhez
hozzájárul.
Az információk nyilvánosságra hozatalának tilalma
2.	E fejezet bármely más rendelkezése ellenére a Felek, ideértve a beszerzést végző
szerveiket, nem bocsátanak az ajánlattevők rendelkezésére olyan információkat, amelyek
sérthetik az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt.
3.	E fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az kötelezné a Feleket,
ideértve azok beszerzést végző szerveit, hatóságait és felülvizsgálati testületeit, bizalmas
információk nyilvánosságra hozatalára, amennyiben ez:
a)	akadályozná a bűnüldözést;
b)	sértheti az ajánlattevők közötti tisztességes versenyt;
c)	sértené egyes személyek jogos üzleti érdekeit, ideértve a szellemi tulajdon védelmét;
illetve
d)	más módon ellentétes lenne a közérdekkel.
135.	CIKK
Hazai jogorvoslati eljárások
1.	Mindegyik Félnek gyors, hatékony, átlátható és megkülönböztetéstől mentes
igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásokat kell biztosítania, amelyeken keresztül az
ajánlattevő az e megállapodás hatálya alá tartozó olyan beszerzésekkel összefüggésben,
amelyekben az ajánlattevő érdekelt vagy érdekelt volt, kifogást emelhet:
a)	az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban; illetve
82
b)	ha az ajánlattevőnek nem áll jogában valamely Fél belső joga alapján, hogy közvetlenül
kifogást emeljen az e fejezetben foglaltak megsértésével kapcsolatban, az egyik Fél által
az e fejezet végrehajtására hozott intézkedéseknek való megfelelés elmulasztásával
kapcsolatban.
2.	Az eljárási szabályokat valamennyi (1) bekezdés szerinti kifogásra vonatkozóan írásba
kell foglalni és általánosan hozzáférhetővé kell tenni.
3.	Abban az esetben, amikor egy ajánlattevő olyan, az e Megállapodás hatálya alá tartozó
beszerzéssel összefüggésben, amelyben érdekelt, vagy érdekelt volt, tesz panaszt az (1)
bekezdésben hivatkozott jogsértéssel vagy mulasztással kapcsolatban, annak a Félnek,
amelyhez a beszerzést lefolytató beszerzést végző szerv tartozik, ösztönöznie kell a beszerzést
végző szervét és az ajánlattevőt, hogy konzultáció keretében keressenek megoldást a
panaszra. A beszerzést végző szervnek az ilyen panaszokat pártatlanul és időben kell
megvizsgálnia olyan módon, hogy az ne érintse az ajánlattevő részvételét a jelenleg zajló
vagy a jövőbeni beszerzésekben, vagy az ahhoz való jogát, hogy jogorvoslattal éljen
igazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárás keretében.
4.	Minden ajánlattevő számára elegendő időt kell biztosítani a kifogás elkészítésére és
benyújtására, amely semmiképp sem lehet tíz napnál rövidebb attól a naptól számítva,
amelyen a kifogás alapja ismertté vált, vagy ésszerűen ismertté kellett volna válnia az
ajánlattevő előtt.
5.	Mindegyik Fél létrehoz vagy kijelöl legalább egy pártatlan közigazgatási vagy
igazságügyi hatóságot, amely független a beszerzést végző szerveitől, hogy átvegye és
megvizsgálja az ajánlattevőnek az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzés
összefüggésében felmerült kifogásait.
6.	Abban az esetben, ha először a (5) bekezdésben említett hatóságtól különböző testület
vizsgálja meg a kifogást, a Félnek biztosítania kell, hogy az ajánlattevő fellebbezéssel
fordulhasson az eredeti határozat ellen egy pártatlan közigazgatási vagy igazságügyi
hatósághoz, mely független attól a beszerzést végző szervtől, amelynek beszerzése a kifogás
tárgyát képezi.
7.	Mindegyik Fél biztosítja, hogy a nem bírósági felülvizsgálati testület határozata vagy
bírósági felülvizsgálat alá tartozik, vagy a testület olyan eljárásokkal rendelkezik, melyek
biztosítják a következőket:
a)	a beszerzést végző szerv írásban válaszol a kifogásra, és a felülvizsgálati testület
rendelkezésére bocsátja az összes vonatkozó dokumentumot;
b)	az eljárás résztvevőit (a továbbiakban: a résztvevők) megilleti az a jog, hogy a
felülvizsgálati testület kifogással kapcsolatos határozathozatala előtt meghallgassák
őket;
c)	a résztvevőket megilleti a jog, hogy képviseltethessék magukat és segítséget vehessenek
igénybe;
d)	a résztvevők számára biztosítani kell, hogy részt vehessenek az egész eljárásban;
83
e)	a résztvevőknek jogukban áll kérni, hogy az eljárások nyilvánosak legyenek és tanúkat
idézhessenek be; valamint
f)	a felülvizsgálati testület az ajánlattevők kifogásaival kapcsolatos határozatait vagy
ajánlásait időben, írásban hozza meg, és minden egyes határozatot vagy ajánlást
indokolással lát el.
8.	Mindegyik Félnek a következőket biztosító eljárásokat kell elfogadnia vagy
fenntartania:
a)	gyors ideiglenes intézkedések, amelyek biztosítják az ajánlattevő számára a
beszerzésben való részvétel lehetőségét; valamint
b)	ha a felülvizsgálati testület megállapítja az (1) bekezdésben hivatkozott jogsértést vagy
mulasztást, kiigazító intézkedést vagy kártalanítást határoz meg, amely kiterjedhet vagy
az ajánlat elkészítésének költségeire, vagy a kifogással kapcsolatos költségekre, vagy
mindkettőre.
9.	A (8) bekezdés a) pontjában említett gyors ideiglenes intézkedések a közbeszerzés
felfüggesztését eredményezhetik. A (8) bekezdésben említett eljárások lehetővé tehetik az
érintett érdekek - többek között a közérdek - szempontjából túlnyomóan hátrányos
következmények figyelembevételét annak eldöntésekor, hogy szükséges-e az említett
intézkedések alkalmazása. Az intézkedés mellőzésének jogos indokát írásban kell ismertetni.
136.	CIKK
A hatály módosítása és helyesbítése
1.	Valamely Fél javaslatot tehet a III. mellékletében szereplő rá vonatkozó elemek
módosítására vagy helyesbítésére.
Módosítások
2.	Amikor valamely Fél módosítást javasol, a szóban forgó Fél:
a)	írásban értesíti a másik Felet; valamint
b)	az értesítésben szerepelteti a másik Fél számára a megfelelő kompenzációs
kiigazításokra irányuló javaslatot, annak érdekében, hogy a módosítást megelőzővel
összehasonlítható szintű hatályt lehessen fenntartani.
3.	A (2) bekezdés b) pontjától eltérve, valamely Félnek nem kell kompenzációs kiigazítást
biztosítania, ha:
a)	a szóban forgó módosítás hatását tekintve elhanyagolható; illetve
b)	a módosítás olyan beszerzést végző szervre vonatkozik, amely felett a Fél ténylegesen
megszüntette ellenőrzését vagy befolyását.
84
4.	A módosítások - ideértve az e cím 14. fejezete (Vitarendezés) alkalmazásában
eszközölteket is - a másik Fél által elfogadottnak tekintendők, kivéve, ha a (2) bekezdés a)
pontjában említett értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül írásban nem emel
kifogást az ellen, hogy
a)	a (2) bekezdés b) pontja alapján javasolt kiigazítás megfelelő a kölcsönös megállapodás
tárgyát képező összehasonlítható szintű hatály fenntartásához;
b)	a módosítás hatása a (3) bekezdés a) pontja alapján elhanyagolható; illetve
c)	a javasolt módosítás a (3) bekezdés b) pontja szerinti olyan beszerzést végző szervre
vonatkozik, amely felett a Fél ténylegesen megszüntette ellenőrzését vagy befolyását.
Helyesbítések
5.	A III. melléklet 1-3. részeinek alábbi módosításait helyesbítésnek kell tekinteni,
feltéve, hogy azok nem érintik az e fejezetben előírt, kölcsönösen elfogadott hatályt:
a)	egy beszerzést végző szerv nevében történt változás;
b)	a III. melléklet ugyanazon részében felsorolt két vagy több beszerzést végző szerv
egyesülése; valamint
c)	egy beszerzést végző szerv szétválása két vagy több szervre, feltéve, hogy az új
szerveket a III. melléklet ugyanazon részébe veszik fel, mint az eredeti szervet.
6.	A helyesbítést javasló Fél e cím alkalmazásának megkezdésétől kezdődően kétévente
értesíti a másik Felet1.
7.	A (6) bekezdésben említett értesítés kézhezvételétől számított 45napon belül bármely
Fél értesítheti a másik Felet a javasolt helyesbítéssel szembeni kifogásáról. Amennyiben
valamely Fél kifogást terjeszt elő, fel kell tüntetnie, hogy miért véli úgy, hogy a javasolt
helyesbítés nem az (5) bekezdés szerinti változás, valamint le kell írnia, hogy a javasolt
helyesbítés milyen hatással van az e megállapodásban előírt kölcsönösen elfogadott
alkalmazási körre. Amennyiben az értesítés kézhezvételétől számított 45 napon belül nem
terjesztenek elő írásban ilyen kifogást, úgy tekintendő, hogy a Fél elfogadta a javasolt
helyesbítést.
Az Együttműködési Bizottság
8.	Amennyiben a (4) és (7) bekezdésben említett időtartamon belül nem terjesztenek elő
kifogást egy javasolt módosítással vagy helyesbítéssel kapcsolatban, az Együttműködési
Bizottság e módosítás vagy helyesbítés alapján módosítja a III. mellékletet. A módosítás vagy
helyesbítés a (4) és (7) cikkében említett időtartam lejártát követő napon lép hatályba.
9.	Amennyiben egy módosítás vagy helyesbítés tekintetében kifogást terjesztenek elő, az
Az Európai Uniót úgy kell tekinteni, hogy e kötelezettséget eleget tett, amennyiben a közbeszerzésről
szóló WTO-megállapodás keretében tett értesítési ciklussal egyidejűleg értesíti a Kazah Köztársaságot a
helyesbítésekről.
85
Együttműködési Bizottság megvitatja a kérdést. Az Együttműködési Bizottság határozhat
úgy, hogy elfogadja a módosítást vagy helyesbítést, és ennek megfelelően módosítja a III.
mellékletet.
137.	CIKK
Átmeneti időszak
Ezt a fejezetet az e cím alkalmazásának megkezdésétől számított öt év elteltével kell
alkalmazni. A III. melléklet 4. részében felsorolt árukra és a III. melléklet 6. részében
szabályozott szolgáltatásokra vonatkozóan e fejezetet az e cím alkalmazásának megkezdésétől
számított nyolc év elteltével kell alkalmazni.
NYERSANYAGOK ÉS ENERGIA
138.	CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
a)	„nyersanyag”: ipari termékek előállításához használt anyagok, az energiahordozók,
feldolgozott halászati termékek vagy mezőgazdasági termékek kivételével, de beleértve
a természetes gumit, a nyersbőrt, a fát és farostot, a selymet, a gyapjút, a pamutot és
egyéb növényi textilanyagot;
b)	„energiahordozó”: a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Áruleíró- és
Kódrendszere és az Európai Unió Kombinált Nómenklatúrája alapján, földgáz,
cseppfolyósított földgáz, cseppfolyós propán-bután gáz (LPG (HR 27.11)), villamos
energia (HR27.16), nyersolaj és olajtermékek (HR 27.09-27.10 és 27.13-27.15),
valamint szén és más szilárd tüzelőanyag (HR27.01-27.04);
c)	„partnerség”: valamennyi olyan jogalany, amely valamely Fél joghatósága vagy
ellenőrzése alá tartozó kereskedelmi szervezet, mint például - de nem kizárólag - a
társas vállalkozás, közös vállalkozás, tröszt, partnerség vagy társulás;
d)	„szolgáltató”: a 40. cikk q) pontjában meghatározott szolgáltató.
e)	„intézkedés”: a 40. cikk a) pontjában meghatározott intézkedés;
f)	„szállítás”: energiahordozók továbbítása és elosztása az alábbiakon keresztül:
csővezetékek kőolajhoz és olajtermékekhez, valamint magas nyomású földgázhoz,
magas feszültségű villamosenergia-alaphálózatok és vezetékek, vasutak, közutak,
valamint más energiaszállítási létesítmények;
g)	„jogellenes elsajátítás”: bármely olyan cselekmény, amely során kőolaj és olajtermékek,
valamint magas nyomású földgáz esetében a csővezetékekből, magas feszültségű
villamosenergia-alaphálózatokból és vezetékekből, vasutakról, közutakról, valamint
86
más energiaszállítási létesítményekből jogellenesen energiahordozókat vesznek el;
h)	„vészhelyzet”: olyan helyzet, amely a földgáz-, kőolaj- vagy villamosenergia-ellátásban
jelentős zavart vagy fizikai forráshiányt idéz elő az Európai Unió és a Kazah
Köztársaság között, ideértve a harmadik országokon keresztül történő ellátást is, vagy
olyan helyzet, amikor kivételesen magas az energiahordozók iránti kereslet az Európai
Unión belül vagy a Kazah Köztársaságban, a piaci intézkedések pedig nem elégségesek,
így azokhoz kiegészítésként nem piaci intézkedéseket kell bevezetni;
i)	„helyi tartalmi követelmények”:
i.	áruk tekintetében, egy vállalatra vonatkozó azon követelmény, hogy hazai eredetű
vagy hazai forrásból származó terméket vásároljon vagy használjon, legyen az
adott termékekben, a termékek mennyiségében vagy értékében, vagy a helyi
előállítás mennyiségének vagy értékének arányában meghatározva;
ii.	szolgáltatások tekintetében olyan követelmény, amely a másik Fél szolgáltatóinak
vagy nyújtott szolgáltatásainak kárára korlátozza a szolgáltató vagy a nyújtott
szolgáltatás megválasztását;
j) „állami tulajdonú vállalkozás”: kereskedelmi tevékenységben érintett olyan vállalkozás,
amely a vállalat jegyzett tőkéje vagy a vállalat által kibocsátott részvényekhez
kapcsolódó szavazatok több mint 50%-ának erejéig, közvetlenül vagy közvetetten egy
központi vagy a központi szint alatti fél ellenőrzése alatt áll;
k) „jogi személy”: a 40. cikk d) pontja szerint meghatározott jogi személy;
l)	„valamely Fél jogi személye”: valamely Félnek a 40. cikk e) pontja szerint
meghatározott jogi személye.
139.	CIKK
Árszabályozás
1.	A Felek arra törekednek, hogy a nyersanyagok vagy energiahordozók ipari
felhasználók számára történő ellátásának ára - amennyiben azt valamelyik Fél kormánya
szabályozza - fedezze a költségeket és ésszerű nyereséget tegyen lehetővé.
2.	Amennyiben a hazai piacon értékesített nyersanyagok vagy energiahordozók ára
különbözik ugyanazon termék exportárától, az exportáló Fél a másik Fél kérésére - a szállítási
költségeket és exportvámokat leszámítva - tájékoztatást nyújt e különbözetről.
140.	CIKK
Kereskedő és exportmonopóliumok
A Felek nem tarthatnak fenn vagy nem létesíthetnek nyersanyagokra vagy energiahordozókra
vonatkozó kereskedelmi vagy exportmonopóliumokat, kivéve, ha valamely Fél elővásárlási
jogát gyakorolja a nyers és száraz földgáz és arany tekintetében.
87
141. CIKK
Hozzáférés és jogok szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére
vonatkozóan
(kőolaj és földgáz)
1.	E megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti a Felek nemzetközi jog szerinti teljes
szuverenitásását a területükön és szárazföldi vizeiken, szigetközi vizeiken és felségvizeiken
található szénhidrogénforrások felett, valamint szuverén jogaikat a kizárólagos gazdasági
övezetükben és a kontinentális talapzatukon található szénhidrogénforrások kutatására,
feltárására és kitermelésére vonatkozóan.
2.	A Felek fenntartják a jogot arra, hogy területükön, szárazföldi vizeiken, szigetközi
vizeiken és felségvizeiken, valamint kizárólagos gazdasági övezetükben és kontinentális
talapzatukon kijelöljék azokat a térségeket, amelyeket a szénhidrogének kutatásával,
feltárásával és kitermelésével összefüggő tevékenységek gyakorlására elérhetővé tesznek.
3.	Amikor valamelyik Fél a (2) bekezdésben foglaltak szerinti szuverén döntést hoz,
mindkét Fél biztosítja, hogy a másik Fél vállalkozásait ne érje megkülönböztetés a
szénhidrogénforrások kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó jogaikhoz való
hozzáférés és azok gyakorlása tekintetében, feltéve, hogy a szóban forgó vállalkozást jogi
személyként hozták létre a hozzáférést nyújtó befogadó Fél területén.
4.	Mindkét Fél pénzbeli vagy szénhidrogén formájában nyújtott ellenszolgáltatást kérhet
valamely vállalkozástól, amelynek engedélyezte a szénhidrogének kutatásával, feltárásával és
kitermelésével összefüggő tevékenységek gyakorlását.
5.	A Felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy azokat a
licenciákat és engedélyeket, amelyek alapján egy vállalkozásnak joga van szénhidrogének
kutatására, feltárására és kitermelésére, nyilvánosan közzétett eljárást követően ítéljék oda, és
egy értesítésben előzetesen felhívják az esetlegesen érdekelt kérelmezőket pályázatuk
benyújtására. Ebben az értesítésben meg kell határozni a licencia vagy más engedély típusát,
az érintett földrajzi térséget vagy annak részét, valamint a licencia vagy más formában kiadott
engedély kiadásának javasolt időpontját vagy határidejét.
6.	A (3)-(5) bekezdés nem sérti valamely állami tulajdonú vállalkozás azon jogát, hogy -
a hozzá tartozó Féllel folytatott közvetlen tárgyalások útján - hozzáférést és jogot kapjon arra,
hogy szénhidrogént kutasson, tárjon fel vagy termeljen ki. Amikor egy ilyen állami tulajdonú
vállalkozás úgy dönt, hogy a szénhidrogén kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó
jogát teljes mértékben vagy részben átruházza, a (3) és (5) bekezdésben előírt
kötelezettségeket kell alkalmazni.
7.	Az 53.cikk alkalmazandó az engedélyezés feltételeire és az engedélyezési eljárásra.
142. CIKK
88
A nyersanyagokba és energiahordozókba való beruházás feltételei
A nyersanyagok és energiahordozók kutatását, feltárását, kitermelését és bányászatát érintő
beruházások elősegítése érdekében egyik Fél sem:
a)	tart fenn vagy fogad el olyan, helyi tartalmi követelményeket előíró intézkedéseket,
amelyek kihatnak a másik Fél termékeire, szolgáltatóira, beruházóira vagy
beruházásaira, kivéve, ha a Kazah Köztársaság WTO-hoz való csatlakozásáról szóló
jegyzőkönyv vagy az Európai Unió és tagállamai GATS-ban vállalt egyedi
kötelezettségeinek jegyzékei másként nem rendelkeznek.
b)	tart fenn vagy fogad el olyan intézkedéseket, amelyek révén a másik Fél valamely
vállalkozása köteles szellemi tulajdonjogokat átruházni vagy megosztani ahhoz, hogy a
szóban forgó Fél területén termékeket vagy szolgáltatásokat értékesítsen vagy
befektessen. Nincs megtiltva, hogy a Felek tárgyalásokat folytassanak olyan
befektetőkkel, akik nyersanyagok és energiahordozók kutatására, feltárására,
kitermelésére és bányászatára vonatkozó jogokat kívánnak szerezni önkéntes átruházás
keretében, feltéve, hogy azokat piaci feltételek szerint és piaci áron teszik.
143.	CIKK
Árutovábbítás
1.	A Felek minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy - az
árutovábbítás szabadságának elvével és az Energia Charta Egyezmény 7. cikke (1) és (3)
bekezdésével összhangban - megkönnyítsék az energiahordozók továbbítását.
2.	Mindegyik Fél megtiltja a saját területén keresztül továbbított vagy szállított
nyersanyagoknak és energiahordozóknak az ellenőrzése vagy joghatósága alá tartozó jogalany
általi jogellenes elsajátítását, valamint minden szükséges intézkedést megtesz az ilyen
jogellenes elsajátítás megoldása érdekében.
144.	CIKK
Megszakítás
1.	Mindegyik Fél megtesz minden lehetséges intézkedést annak biztosítására, hogy a
fővezetéken keresztül történő energiatovábbító vagy energiaszállító vezetékeket és
hálózatokat üzemeltetők:
a)	minimalizálják a továbbítás és/vagy szállítás véletlenszerű megszakadásának,
csökkenésének vagy megállításának kockázatát;
b)	haladéktalanul helyreállítsák az ilyen, véletlenszerűen megszakadt, lecsökkent vagy
megállított továbbítás vagy szállítás normális működését.
2.	A Feleket vagy az egyik Fél irányítása vagy joghatósága alá tartozó jogalanyokat
érintő vitás kérdések esetén azon Fél, amelynek területén keresztül - a szállítási/továbbítási
89
útvonal részeként - az energiahordozókat továbbítják vagy szállítják, vagy amelynek területén
-	a szállítási/továbbítási útvonal részeként - az energiahordozókat fogadják és tárolják, nem
szakítja meg vagy nem csökkenti, illetve az ellenőrzése vagy joghatósága alatt álló egyetlen
jogalanynak sem engedélyezi, hogy megszakítsa vagy csökkentse az energiahordozóknak a -
szállítási/továbbítási útvonal részeként történő - folyamatban lévő továbbítását, szállítását,
fogadását vagy tárolását, kivéve akkor, ha az energiahordozóknak a - szállítási/továbbítási
útvonal részeként történő - ilyen továbbítását, szállítását, fogadását vagy tárolását szabályozó
szerződés vagy egyéb megállapodás ezt kimondottan előírja, a vonatkozó szerződés szerinti
vitarendezési eljárás vagy az e cím 14. fejezetében (Vitarendezés) szereplő, a 138. cikk h)
pontjában meghatározott vészhelyzetekre vonatkozó vitarendezési eljárás lezárulta előtt.
3.	Egyik Fél sem tekinthető felelősnek a tranzit e cikk szerinti, vis maior esetekben
történő megszakításáért vagy csökkenéséért, amennyiben az adott Fél valamely harmadik
országnak vagy egy harmadik ország ellenőrzése vagy joghatósága alá tartozó jogalanynak
tulajdonítható cselekmény következtében nem tudja biztosítani az energiahordozók szállítását
vagy továbbítását.
145.	CIKK
Magas feszültségű villamosenergia-alaphálózatokhoz és vezetékekhez való hozzáférés
1.	Mindegyik Fél biztosítja, hogy a másik Fél azon vállalkozásai, amelyek a hozzáférést
nyújtó Fél területén jogi személyként telepedtek le, megkülönböztetésmentesen hozzájussanak
azon magas feszültségű villamosenergia-alaphálózatokhoz és vezetékekhez - azok
rendelkezésre álló kapacitásainak erejéig -, amelyek részben vagy teljes mértékben a
hozzáférést nyújtó Fél tulajdonában vagy szabályozása alatt állnak. A hozzáférést tisztességes
és méltányos módon kell elosztani.
2.	Az ilyen, magas feszültségű villamosenergia-alaphálózatokkal és vezetékekkel
kapcsolatos intézkedések alkalmazásakor a Félnek biztosítania kell az alábbi elvek
tiszteletben tartását:
a)	a hozzáféréssel és szállítási díjakkal kapcsolatos összes jogi és szabályozási intézkedés
teljes mértékben átlátható;
b)	az intézkedések megkülönböztetés-mentesek a saját területen történő villamosenergia-
előállítás eredete és a villamos energia rendeltetési helye tekintetében; valamint
c)	megkülönböztetés-mentes szállítási tarifákat alkalmaznak az Európai Unió és a Kazah
Köztársaság vállalkozásai tekintetében.
146.	CIKK
Villamosenergia- és gázszabályozó hatóságok
1.	Mindkét Fél szabályozó hatóságokat jelöl ki és hatalmaz fel a villamosenergia- és
gázpiacoknak a saját területén történő szabályozására. E szabályozó hatóságok jogilag
elkülönülnek és funkcionálisan függetlenek bármely más hatóságtól vagy piaci szereplőtől.
90
2.	A szabályozó hatóság határozatai és eljárásai pártatlanok minden piaci szereplő
tekintetében.
3.	A szabályozó hatóság határozata által érintett piaci szereplőnek jogában áll
jogorvoslatért folyamodni a határozat ellen egy fellebbviteli szervhez. Amennyiben a
fellebbviteli szerv nem független az érintett felektől vagy nem igazságszolgáltató jellegű, a
határozatait egy pártatlan és független igazságügyi hatóságnak felül kell vizsgálnia. A
fellebbviteli szerv és az igazságügyi hatóság határozatait indokolással kell ellátni, és azokat
írásba kell foglalni. A Felek biztosítják, hogy az utolsó fórumként eljáró fellebbviteli szerv
vagy igazságügyi hatóság jogerős határozatát ténylegesen végrehajtsák.
147.	CIKK
A megújuló energia ágazata
1.	Ezt a cikket azon intézkedésekre kell alkalmazni, amelyek érinthetik a Felek közötti
kereskedelmet és beruházást a nem fosszilis megújuló energiaforrásokból származó - többek
között szél-, nap- és vízenergia előállításával kapcsolatban, de nem vonatkozik azon
termékekre, amelyekből az ilyen energiát előállítják.
2.	Mindkét Fél:
a)	tartózkodik az olyan intézkedések fenntartásától vagy elfogadásától, amelyek helyi
társaságokkal való partnerségek kialakítását teszik szükségessé, kivéve, ha e
partnerségek technikai okokból szükségesnek bizonyulnak, és az ilyen intézkedéseket
fenntartó vagy elfogadó Fél a másik Fél kérésére fel tudja mutatni e technikai okokat;
b)	biztosítja, hogy az engedélyezési, tanúsítási és licenceljárások, adott esetben, -
különösen a berendezések, üzemek és kapcsolódó átviteli hálózati infrastruktúra
tekintetében - objektívek, átláthatók legyenek, ne legyenek önkényesek, és ne
alkalmazzanak megkülönböztetést a másik Fél kérelmezőivel szemben;
c)	biztosítja, hogy a megújuló energia ágazatában alkalmazott - például a fogyasztók,
tervezők, építészek, építők, berendezés-üzembehelyezők és beszállítók által fizetett -
adminisztratív terhek átláthatóak legyenek, és összegük a nyújtott szolgáltatások
hozzávetőleges költségére korlátozódjon;
d)	biztosítja, hogy a másik Fél területéről származó áruk importjára és használatára, vagy a
másik Fél beszállítói által biztosított árukra alkalmazzák e cím 1. fejezetének
(Árukereskedelem) rendelkezéseit;
e)	biztosítja, hogy a másik Fél szolgáltatói által történő szolgáltatásnyújtásra alkalmazzák
az 53. cikket;
f)	biztosítja, hogy a villamosenergia-alaphálózatokhoz való kapcsolódásra és hozzáférésre
alkalmazott szabályok, feltételek és eljárások átláthatóak legyenek, és ne alkalmazzanak
megkülönböztetést a másik Fél szolgáltatóival vagy a megújuló forrásból származó
villamos energiával szemben. A Felek biztosítják, hogy az alaphálózattal és a piaccal
kapcsolatban megfelelő intézkedéseket hozzanak a megújuló energiaforrásokból
91
előállított villamosenergia-mennyiség csökkenésének (korlátozásainak) minimalizálása
érdekében;
g)	tartózkodik az olyan követelmény fenntartásától vagy elfogadásától:
i.	a másik Fél vállalkozására nézve arra vonatkozóan, hogy utóbbi a követelményt
előíró Fél területéről eredő vagy annak hazai forrásából származó terméket
vásároljon vagy használjon, legyen az adott termékekben, a termékek
mennyiségében vagy értékében, vagy a helyi előállítás mennyiségének vagy
értékének arányában meghatározva; vagy
ii.	arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás importtermék-vásárlását vagy -
felhasználását az általa exportált helyi termékek mennyiségéhez vagy értékéhez
viszonyított nagyságra korlátozzák.
3.	Amennyiben nemzetközi vagy regionális szabványok léteznek a megújuló és nem
fosszilis forrásokból származó energia előállítását szolgáló berendezésekre és rendszerekre
vonatkozóan, a Felek e szabványokat, vagy azok vonatkozó részeit alapul használják műszaki
előírásaikhoz, kivéve, ha az ilyen nemzetközi szabványok vagy vonatkozó részeik nem
lennének hatékonyak vagy megfelelőek a kitűzött jogszerű célkitűzések eléréséhez. E
bekezdés alkalmazása céljából a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi
Elektrotechnikai Bizottság (IEC) tekintendő releváns nemzetközi szabványügyi testületnek.
4.	Adott esetben a Felek a műszaki előírásokat inkább a termék
teljesítménykövetelményei alapján, ideértve a környezeti teljesítményt is, mintsem a termék
formatervezési mintája vagy leírása alapján határozzák meg.
5.	E cikk egyetlen rendelkezése sem tekinthető úgy, hogy megakadályozná valamelyik
Felet az érintett energiahálózatok biztonságos működéséhez vagy az energiaellátás
biztonságához szükséges intézkedések elfogadásában vagy végrehajtásában, azon
követelményre is figyelemmel, hogy az ilyen intézkedést nem szabad olyan módon
alkalmazni, amely ugyanazon feltételek mellett, a termékek, szolgáltatók vagy befektetők
között önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetést képez vagy a Felek közötti
kereskedelem és beruházás rejtett korlátozását jelenti.
148.	CIKK
Együttműködés a nyersanyagok és energiahordozók területén
1.	A 204-208. cikk sérelme nélkül, a Felek megállapodnak, hogy erősítik egymás között
az együttműködést és kölcsönös megértést a nyersanyagok és energiatermékek kereskedelme
terén.
2.	A Felek elismerik, hogy az átláthatóság és megkülönböztetésmentesség elvének
tiszteletben tartása, valamint annak biztosítása, hogy a szabályok ne torzítsák a
kereskedelmet, a legjobb módja annak, hogy kedvező környezetet hozzanak létre a közvetlen
külföldi befektetés számára a nyersanyagok és energiatermékek előállítása és kereskedelme
terén. Általánosabban fogalmazva az ilyen környezet elősegíti a nyersanyagok és
energiatermékek hatékony elosztását és felhasználását.
92
3.	Az együttműködés és a kölcsönös megértés előmozdítása bilaterális kereskedelmi
kérdéseket és a nemzetközi kereskedelemből fakadó közös érdekű kérdéseket egyaránt felölel.
Az ilyen kérdések között szerepelnek a globális piacokat érintő kereskedelemtorzítások, a
nyersanyagokhoz és energiahordozókhoz különösen kapcsolódó környezetvédelmi és
fejlesztési kérdések, valamint a vállalati társadalmi felelősségvállalás olyan nemzetközileg
elfogadott előírásokkal összhangban, mint például az OECD multinacionális vállalkozásokra
vonatkozó iránymutatása és a konfliktusok által érintett vagy nagy kockázatot jelentő
térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő
gondosságról szóló OECD-útmutatások. Az együttműködés és a kölcsönös megértés
előmozdítása magában foglalja a nyersanyagok és az energiaágazatok szabályozási keretével
kapcsolatos adat- és információcserét. Ez nem értelmezhető úgy, hogy kötelezné a Feleket
arra, hogy olyan információkat szolgáltassanak, amelyek közlését saját biztonsági érdekükkel
ellentétesnek ítélik.
4.	Bármely Fél kérheti a nyersanyagokkal és energiatermékekkel kapcsolatos ad hoc
ülés, illetve az Együttműködési Bizottság ülésein ad hoc, nyersanyagokkal és
energiatermékekkel kapcsolatos ülésszak megszervezését. A bilaterális együttműködés
emellett, adott esetben, azon vonatkozó plurilaterális és multilaterális fórumokra is
kiterjeszthető, amelyeken mindkét Fél részt vesz.
149.	CIKK
Gyors információs rendszer
1.	A Felek gyors információs rendszert hoznak létre azon gyakorlati intézkedések
elfogadására, amelyek célja a vészhelyzetek megelőzése, vagy a vészhelyzetekre vagy azok
veszélyére való gyors reagálás.
2.	A Felek közösen tesznek fellépéseket:
a)	a földgáz-, kőolaj- vagy villamosenergia-ellátással vagy -kereslettel kapcsolatos
lehetséges problémák és kockázatok korai értékelésére; továbbá
b)	vészhelyzetek és vészhelyzetek kockázata tekintetében azok megelőzésére vagy az
azokkal szembeni gyors fellépésre.
3.	Amennyiben valamelyik Fél vészhelyzetről, vagy megítélése szerint vészhelyzet
előidézésére alkalmas helyzetről szerez tudomást, a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatja
a másik Felet.
4.	E cikk alkalmazásában a Felek megállapodnak, hogy a felelős testületek az Európai
Bizottság energiaügyekért felelős tagja és a Kazah Köztársaság vonatkozó energiaügyekért
felelős minisztériuma.
5.	Az értesítést követően a Felek egymás rendelkezésére bocsátják helyzetértékelésüket.
6.	Az értesítéstől számított három napon belül bármelyik Fél konzultációt kérelmezhet az
alábbiak céljából:
93
a)	a helyzet közös értékelésének kidolgozása;
b)	ajánlások kidolgozása a vészhelyzet elhárítására és a vészhelyzet hatásának
minimalizálására;
c)	különleges nyomonkövetési csoport létrehozása, többek között az energiaáramlatnak az
érintett infrastruktúra releváns pontjain történő nyomon követésére.
7.	A Felek - adott esetben - együttműködnek harmadik országokkal a vészhelyzet
kockázatának elhárítására vagy a vészhelyzet kezelése céljából.
8.	Amennyiben a vészhelyzet tartósan fennáll, bármelyik Fél - az e cím 14. fejezetében
(Vitarendezés) előírt különleges mechanizmussal összhangban - megindíthatja a sürgősségi
vitarendezési eljárást.
9.	Az értesítéstől kezdve a Felek tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely - az
adott helyzettől függően - elmélyítheti vagy megerősítheti a vészhelyzetet.
10.	Vitarendezési eljárásban egyik Fél sem támaszkodhat az alábbiakra, és nem hozhatja
fel bizonyítékként a következőket:
a)	a másik Fél által az e cikk szerinti eljárás során foglalt álláspontokat vagy tett
javaslatokat; vagy
b)	a másik Fél által tett bármely utalást arra, hogy hajlandó valamely megoldás
elfogadására az e cikkben említett vészhelyzet vonatkozásában.
11.	Az Együttműködési Bizottság szükség szerint részletes végrehajtási rendelkezéseket
dolgozhat ki e cikk alkalmazására.
150.	CIKK
Kivételek
1.	E fejezet nem sérti az e megállapodásban előírt kivételeket, fenntartásokat vagy
korlátozásokat.
2.	E fejezet nem alkalmazandó sem kutatás-fejlesztési projektekre, sem a nem
kereskedelmi nagyságrendű demonstrációs projektekre.
3.	E fejezet egyetlen rendelkezése sem tekinthető úgy, hogy megakadályozná valamelyik
Felet az energiainfrastruktúra - ideértve az érintett energiaszállítási és -előállítási
létesítményeket is - biztonságos működéséhez, a nemzetbiztonság vagy közvédelem
érdekében - ideértve a vészhelyzetek megelőzését és azok megoldását is - szükséges
intézkedések elfogadásában vagy végrehajtásában, azon követelményre is figyelemmel, hogy
az ilyen intézkedést nem szabad olyan módon alkalmazni, amely ugyanazon feltételek mellett,
a termékek, szolgáltatók vagy beruházók között önkényes vagy indokolatlan
megkülönböztetést képez vagy a Felek közötti kereskedelem és beruházás rejtett korlátozását
jelenti.
94
10. FEJEZET
KERESKEDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
151.	CIKK
Háttér és célkitűzések
1.	A Felek emlékeztetnek a 1992. évi ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia által
közzétett Agenda 21-re, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munkahelyi
alapelvekről és jogokról szóló, 1998. évi nyilatkozatára, a fenntartható fejlődés
végrehajtásáról szóló 2002. évi johannesburgi tervre, az ENSZ Gazdasági és Szociális
Tanácsának a teljes körű foglalkoztatásról és a tisztességes munkáról szóló 2006. évi
miniszteri nyilatkozatára, az ILO tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi
igazságosságról szóló 2008. évi nyilatkozatára, valamint a fenntartható fejlődéssel foglalkozó
2012. évi ENSZ-konferenciának „A jövő, amelyet mi akarunk” című záróokmányára, amelyet
beillesztettek az ENSZ Közgyűlés 2012. július 27-i 66/288 határozatába.
2.	A Felek megerősítik elkötelezettségüket a nemzetközi kereskedelem oly módon
történő ösztönzése mellett, amely hozzájárul a fenntartható fejlődés célkitűzéséhez a jelen és
jövő generációk jóléte érdekében. A Felek törekednek annak biztosítására, hogy ez a
célkitűzés minden szinten beépüljön és tükröződjön kereskedelmi kapcsolataikban.
152.	CIKK
Többoldalú környezetvédelmi és munkaügyi előírások és megállapodások
1.	A Felek elismerik a nemzetközi környezetvédelmi irányítás és megállapodások
értékét, mint a nemzetközi közösségnek a globális vagy regionális környezetvédelmi
problémákra adott válaszát.
2.	A Felek a mindenkit megillető teljes és produktív foglalkoztatást és tisztességes
munkát valamennyi ország fenntartható fejlődésének kulcsfontosságú elemeként, valamint a
nemzetközi együttműködés keretében prioritást élvező célkitűzésként ismerik el. Ebben az
összefüggésben a Felek megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy jogszabályaikban és
gyakorlatukban hatékonyan végrehajtják azon multilaterális környezetvédelmi
megállapodásokat, amelyeknek részes feleik, valamint a Kazah Köztársaság és az Európai
Unió tagállamai által megerősített ILO-egyezményeket.
3.	Ebben az összefüggésben a Felek megerősítik elkötelezettségüket amellett, hogy
jogszabályaikban és gyakorlatukban hatékonyan végrehajtják azon multilaterális
környezetvédelmi megállapodásokat, amelyeknek részes feleik, valamint az Európai Unió
tagállamai és a Kazah Köztársaság által megerősített ILO-egyezményeket.
153.	CIKK
A szabályozási jog és a védelem szintje
95
1.	A Felek elismerik az egyes Felek jogát a hazai környezetvédelem és munkavédelem
saját szintjeinek meghatározására, valamint a vonatkozó jogszabályok ennek megfelelő - a
152.	cikkben említett nemzetközileg elismert normák és megállapodások melletti
kötelezettségvállalással következetes - kiigazítására vagy módosítására. A Felek magas szintű
környezetvédelmet és munkavédelmet tűznek célul.
2.	A Felek elismerik, hogy helytelen a kereskedelem vagy a beruházások hazai
környezetvédelmi, illetve munkajogi jogszabályok által biztosított védelmi szintjének
gyengítésével vagy csökkentésével való ösztönzése.
3.	A kereskedelem vagy beruházások ösztönzése érdekében a Felek nem térnek el, illetve
-	folyamatos vagy ismétlődő fellépés vagy a fellépés hiánya útján - nem mulasztják el
hatékonyan érvényesíteni környezetvédelmi és munkaügyi jogszabályaikat.
154.	CIKK
A fenntartható fejlődést ösztönző kereskedelem és beruházások
1.	A Felek újólag megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy növeljék a
kereskedelem hozzájárulását a fenntartható fejlődés célkitűzésének eléréséhez annak
gazdasági, szociális és környezetvédelmi dimenzióiban. Ennek megfelelően egyetértenek
abban, hogy előmozdítják az alábbiakat:
a)	kereskedelem és beruházás környezetvédelmi termékekbe és szolgáltatásokba, valamint
éghajlatbarát termékekbe és technológiákba;
b)	fenntarthatóságot garantáló rendszerek - például a tisztességes és etikus kereskedelem
vagy az ökocímkerendszer - alkalmazása; valamint
c)	gyakorlatok a vállalati társadalmi felelősségvállalás terén.
2.	A Felek információt és tapasztalatot cserélnek a kereskedelmi, szociális és
környezetvédelmi célkitűzések közötti koherencia és kölcsönösen egymást támogató jelleg
előmozdítása céljából tett fellépéseikről. Továbbá, a Felek megerősítik a kereskedelmi
kapcsolataik összefüggésében esetlegesen felmerülő, fenntartható fejlődéssel kapcsolatos
kérdések - ideértve a IV. címben (Együttműködés a gazdasági és fenntartható fejlődés
területén) meghatározott releváns szempontokat is - terén folytatott együttműködésüket és
párbeszédüket.
3.	Az e cikk (2) bekezdésében említett együttműködésbe és párbeszédbe bele kell vonni a
releváns érdekelt feleket, különösen a szociális partnereket, valamint - a 251. cikk alapján
létrehozott civil társadalmi együttműködésen keresztül - a civil társadalmi szervezeteket.
4.	Az Együttműködési Bizottság szabályokat állapíthat meg az ilyen együttműködésre és
párbeszédre vonatkozóan.
155.	CIKK
Vitarendezés
96
E cím 14. fejezete (Vitarendezés) 3. szakaszának 2. alszakasza nem alkalmazandó az e fejezet
szerinti vitákra. Az ilyen viták esetében, miután a választottbírói testület kibocsátotta a 180. és
182. cikke szerinti végső jelentését, a Felek - a jelentés figyelembe vételével - megvitatják a
végrehajtandó megfelelő intézkedéseket. Az Együttműködési Bizottság ellenőrzi az ilyen
intézkedések végrehajtását, és a kérdést figyelemmel kíséri, többek között a 154. cikknek (3)
bekezdésében említett mechanizmuson keresztül.
11.	FEJEZET
VERSENY
156.	CIKK
Elvek
A Felek elismerik a szabad és torzulásoktól mentes verseny fontosságát kereskedelmi
kapcsolataikban. A Felek tudomásul veszik, hogy a versenyellenes üzleti gyakorlatok és az
állami beavatkozás - ideértve az állami támogatásokat is - torzíthatják a piacok megfelelő
működését, és gyengítik a kereskedelem liberalizálásából származó előnyöket.
157.	CIKK
Trösztellenes és összefonódásokkal kapcsolatos jogszabályok és végrehajtásuk
1.	Mindegyik Fél területén átfogó versenyjogot tart fenn, amely hatékonyan kezeli a
versenyellenes megállapodásokat, az összehangolt magatartást és a piaci erőfölénnyel
rendelkező vállalkozások egyoldalú versenyellenes magatartását, továbbá biztosítja az
összefonódások hatékony ellenőrzését.
2.	Mindegyik Fél függetlenül működő versenyhatóságokat tart fenn, amelyek az (1)
bekezdésben említett versenyjog hatékony végrehajtásáért felelősek, és e célból megfelelően
felszereltek.
3.	A Felek elismerik annak fontosságát, hogy vonatkozó versenyjogi jogszabályaikat
átláthatóan és megkülönböztetésmentes módon alkalmazzák, figyelemmel a tisztességes
eljárás elveire és az érintett vállalkozások védekezéshez való jogára.
158.	CIKK
Állami monopóliumok, állami vállalkozások, valamint különleges vagy kizárólagos
jogokkal és kiváltságokkal felruházott vállalkozások
1.	E fejezet egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy
jogszabályaikkal összhangban állami monopóliumokat vagy állami vállalkozásokat jelöljenek
ki vagy tartsanak fenn, illetve hogy vállalkozásokat különleges vagy kizárólagos jogokkal
ruházzanak fel.
97
2.	Az állami monopóliumok, állami vállalkozások, valamint különleges vagy kizárólagos
jogokkal vagy kiváltságokkal felruházott, gazdasági tevékenységekben érintett vállalkozások
tekintetében minden Fél biztosítja, hogy az ilyen vállalkozások a 157. cikkben említett
versenyjog hatálya alá tartozzanak. E fejezet alkalmazásában a gazdasági tevékenység áruk
vagy szolgáltatások kínálatát jelenti egy adott piacon. Nem tartoznak bele az államhatalom
gyakorlása során végzett tevékenységek, azaz a nem üzleti alapon, vagy az egy vagy több
gazdasági szereplővel nem versengve végzett tevékenységek;
3.	A 157. cikkben említett versenyjog alkalmazása jogilag vagy ténylegesen nem
akadályozhatja a szóban forgó vállalkozásokra ruházott adott közérdekű feladatok
végrehajtását. A kivételeknek korlátozottaknak és átláthatónak kell lenniük. A kereskedelmet
és a beruházást nem lehet olyan mértékben érinteni, amely aláásná e megállapodás
célkitűzését.
159.	CIKK
Támogatások
1.	E cikk alkalmazásában a „támogatás” olyan intézkedés, amely - függetlenül attól,
hogy a támogatást termékek előállításával vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatban nyújtják-e
egy vállalkozás számára - megfelel a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló
megállapodás 1. cikkében szereplő feltételeknek, és amely az említett megállapodás 2.
cikkének értelmében konkrétnak minősül.
2.	A támogatások területén mindkét Fél biztosítja az átláthatóságot. E célból e cím
alkalmazásának megkezdésétől számítva kétévente mindkét Fél jelentést tesz a másik Félnek
a kormánya vagy állami szerv által nyújtott támogatások jogalapjáról - ideértve a politikai
célkitűzést vagy a támogatás célját is -, annak időtartamáról vagy egyéb határidejéről,
formájáról, és lehetőség szerint annak összegéről vagy költségvetéséről, valamint a támogatás
kedvezményezettjéről. Az ilyen jelentés megtettnek minősül, ha a vonatkozó információt
nyilvánosan elérhető internetes oldalon vagy a WTO értesítési mechanizmusán keresztül
elérhetővé teszik.
3.	Amennyiben valamely Fél úgy véli, hogy a másik Fél által nyújtott támogatás
kedvezőtlenül érinti az előbbi Fél érdekeit, konzultációt kérhet a kérdésben. A megkeresett
Fél kellően megfontolja az ilyen kérelmet. A konzultációknak különösen az a céljuk, hogy
meghatározzák a támogatás szakpolitikai célkitűzését, azt, hogy van-e a támogatásnak
ösztönző hatása és arányos-e, valamint a megkereső Fél kereskedelmére és beruházásra
gyakorolt potenciális torzító hatás korlátozása céljából hozott intézkedéseket1.
4.	A konzultációk megkönnyítése érdekében a megkeresett Fél a megkeresés
kézhezvételétől számított legfeljebb 90 napon belül tájékoztatást nyújt a szóban forgó
támogatásról. Amennyiben a szóban forgó támogatásra vonatkozó információk kézhez vétele
után a megkereső Fél úgy véli, hogy a szóban forgó támogatás aránytalanul hátrányosan érinti
vagy hátrányosan érintheti a megkereső Fél kereskedelmi vagy beruházási érdekeit, a
megkeresett Fél minden igyekezetével arra törekszik, hogy kezelje a szóban forgó támogatás
Egy támogatás akkor arányos, ha annak összege a célkitűzés eléréséhez szükséges mértékre korlátozódik.
98
megkereső Fél kereskedelmi vagy beruházási érdekeire gyakorolt negatív hatásait.
5.	A (3) és (4) bekezdés nem alkalmazandó a mezőgazdaságról szóló WTO-
megállapodás 1. mellékletében szereplő halászattal és árukereskedelemmel kapcsolatos
támogatásokra.
160.	CIKK
Vitarendezés
E cím 14. fejezetének (Vitarendezés) rendelkezései nem alkalmazandók a 156-158. cikkre,
valamint a 159. cikk (3) és (4) bekezdésére.
161.	CIKK
Kapcsolat a WTO-val
E fejezet rendelkezései nem sértik a Felek WTO-egyezmény szerinti jogait és kötelezettségeit,
különös tekintettel a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodásra és a
vitarendezési egyetértésre.
162.	CIKK
Titoktartás
Az e fejezet keretében folytatott információcsere során a Felek figyelembe veszik a szakmai
és üzleti titoktartásra vonatkozó előírások szerinti korlátozásokat.
12.	FEJEZET
ÁLLAMI TULAJDONÚ VÁLLALKOZÁSOK,
ÁLLAMI ELLENŐRZÉS ALATT ÁLLÓ VÁLLALKOZÁSOK,
VALAMINT KÜLÖNLEGES VAGY KIZÁRÓLAGOS JOGOKBAN
VAGY KIVÁLTSÁGOKBAN RÉSZESÍTETT
VÁLLALKOZÁSOK
163.	CIKK
Fogalommeghatározások
E fejezet alkalmazásában:
a)	„állami tulajdonú vállalkozás”: kereskedelmi tevékenységben érintett olyan vállalkozás,
amely a vállalat jegyzett tőkéjének vagy a vállalat által kibocsátott részvényekhez
kapcsolódó szavazatoknak több mint 50%-a egy központi vagy a központi szint alatti fél
ellenőrzése alatt áll;
b)	„állami ellenőrzés alatt álló vállalat”: olyan kereskedelmi tevékenységet folytató
vállalat, amely fölött egy központi vagy a központi szint alatti fél közvetetten vagy
99
közvetlenül döntő befolyást gyakorol vagy lehetősége van arra, hogy döntő befolyást
gyakoroljon az abban való pénzügyi részesedése, a működésére irányadó szabályok
alapján vagy az ilyen döntő befolyás kialakításához kapcsolódó más eszköz révén.
Valamely Fél részéről döntő befolyásnak kell tekinteni, amikor valamely Fél
közvetlenül vagy közvetve a vállalkozás igazgatási, irányító vagy felügyelő testülete
tagjainak több mint felét kinevezheti;
c)	„különleges vagy kizárólagos jogokban vagy kiváltságokban részesített vállalkozások”:
olyan, kereskedelmi tevékenységet folytató állami vagy magán vállalkozás, amelyet
valamely Fél központi vagy a központi alatt szinten - jogilag vagy ténylegesen -
különleges vagy kizárólagos jogokban vagy kiváltságokban részesített. Az ilyen jogok
vagy kiváltságok magukban foglalhatják annak jogát, hogy az ilyen vállalkozás
forgalmazóként, hálózati szolgáltatóként vagy más közvetítőként tevékenykedhessen
egy áru megvásárlása vagy értékesítése, valamint szolgáltatás nyújtása és igénybevétele
tekintetében. A különleges vagy kizárólagos jogokban vagy kiváltságokban részesített
vállalkozásokba beletartoznak a kereskedelmi tevékenységben érintett monopóliumok;
d)	„monopólium”: olyan kereskedelmi tevékenységet folytató jogalany - ideértve a
konzorciumot is -, amelyet valamely Fél területének vonatkozó piacán, központi vagy a
központi alatti szinten, egy adott áru vagy szolgáltatás kizárólagos szolgáltatójának
vagy beszerzőjének jelölnek ki, de nem foglalja magában a kizárólagos
szellemitulajdon-jogban részesített jogalanyokat kizárólag az ilyen jogban részesítés
okán;
e)	„különleges jogok”: valamely Fél által központi vagy a központi alatti szinten, egy adott
földrajzi területen, illetve termék- vagy szolgáltatáspiacon belül működő korlátozott
számú vállalkozásoknak nyújtott olyan jogok, amelyeknek az a hatása, hogy ugyanazon
földrajzi területen jelentősen korlátozzák más vállalkozások nagyjából azonos feltételek
mellett történő tevékenységét. A csekély erőforrások elosztásakor, hasznosítási vagy
egyéb engedélyek objektív, arányos és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján
korlátozott számú vállalkozásnak történő odaítélése önmagában nem különleges jog;
f)	„megkülönböztetésmentes elbánás”: az e megállapodásban meghatározott nemzeti
elbánás vagy „a legnagyobb kedvezmény elve”, attól függően, hogy melyik kedvezőbb;
g)	„kereskedelmi megfontolásokkal összhangban”: egy magántulajdonban lévő, a
nemzetközi kereskedelemben piacgazdasági feltételek szerint működő vállalkozás
szokásos üzleti gyakorlataival következetesen;
h)	„kinevezni”: monopóliumot létesíteni vagy felhatalmazni, illetve egy monopólium
alkalmazási körét kiterjeszteni, a jog szerint vagy a gyakorlatban.
164.	CIKK
Alkalmazási kör
1.	A Felek megerősítik az 1994. GATT-egyezmény XVII. cikkének (1)-(3) bekezdéséből
és az 1994. évi GATT-egyezmény XVII. cikkének értelmezéséről szóló egyetértési
megállapodásból, a GATS VIII. cikkének (1), (2) és (5) bekezdéséből, valamint a Kazah
100
Köztársaság WTO-hoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az állami tulajdonú és
állami ellenőrzés alatt álló vállalkozásokról, valamint különleges és kizárólagos jogokban és
kiváltságokban részesített vállalkozásokról szóló fejezetéből - amelyet belefoglalnak ebbe a
megállapodásba, annak részét képezi, és alkalmazni kell - fakadó jogaikat és
kötelezettségeiket.
2.	Ez a fejezet nem alkalmazandó a valamely Fél vagy beszerzést végző szerve által a
120.	cikk értelmében végzett, az e megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésre.
3.	Ez a fejezet alkalmazandó az e megállapodásban szabályozott gazdasági
tevékenységekre. A valamely Fél GATS-ban vállalt egyedi kötelezettségeinek jegyzékében
fel nem sorolt szolgáltatásokra a 166. és 167. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
165.	CIKK
1.	A Felek e fejezetből fakadó jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélkül, e fejezet
egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg, hogy a Felek állami tulajdonú vagy állami
ellenőrzés alatt álló vállalkozásokat létesítsenek vagy tartsanak fenn, monopóliumokat
jelöljenek ki vagy tartsanak fenn, illetve vállalkozásokat különleges vagy kizárólagos
jogokban vagy kiváltságokban részesítsenek.
2.	Amennyiben egy vállalkozás e fejezet alkalmazási körébe esik, a Felek nem írják elő
számára és nem ösztönzik arra, hogy e megállapodással összeegyeztethetetlen módon járjon
el.
166.	CIKK
A megkülönböztetés tilalma
Feltéve, hogy a 142. cikk, valamely Fél GATS-ban vállalt egyedi kötelezettségeinek jegyzéke
vagy valamely Fél nemzeti elbánással kapcsolatban tett - az I. mellékletben szereplő -
fenntartásai másként nem rendelkeznek, saját területén mindkét Fél biztosítja, hogy a 163.
cikk c) és d) pontjában előírt feltételeket teljesítő vállalkozás termékeket vagy
szolgáltatásokat érintő beszerzésében vagy értékesítésében megkülönböztetésmentes elbánást
alkalmazzon a másik Fél terméke és/vagy a másik Fél szolgáltatása vagy szolgáltatója
tekintetében.
167.	CIKK
Kereskedelmi megfontolások
Kivéve azon cél eléréséhez, amelyre a különleges vagy kizárólagos jogokat, illetve
kiváltságokat nyújtották (ilyen cél például valamely közszolgálati kötelezettség), vagy állami
tulajdonú vagy állami ellenőrzés alatt álló vállalkozások esetében a közmegbízás
teljesítéséhez, és feltéve, hogy a vállalkozásnak a fenti cél elérése vagy megbízás teljesítése
során alkalmazott magatartása összeegyeztethető a 166. cikknek és e cím 11. fejezetének
(Verseny) a rendelkezéseivel, mindegyik Fél biztosítja, hogy a 163. cikk a)-d) pontjában
említett valamely vállalkozás a releváns területen, árubeszerzése és -értékesítése során a
101
kereskedelmi megfontolásokkal összhangban tevékenykedjen, többek között az ár, a minőség,
az elérhetőség, az értékesíthetőség, a szállítás, valamint a beszerzés vagy értékesítése egyéb
előírása és feltételei tekintetében, ideértve akkor is, ha ezen árukat vagy szolgáltatásokat a
másik Fél számára vagy a másik Fél beruházójának beruházása révén nyújtják.
168.	CIKK
Árszabás
Különböző árak kiszabása különböző piacokon vagy ugyanazon piacon belül, amennyiben e
különbségek a szokásos kereskedelmi megfontolásokon - mint például a kereslet és kínálat
arányán alapulnak - önmagában nem összeegyeztethetetlen a 166. és 167. cikkel.
169.	CIKK
Vállalatirányítás
1.	A Felek biztosítják, hogy a 163. cikk a)-d) pontjában említett vállalkozások az
átláthatóság és a vállalatirányítás magas színvonalát tanúsítják az OECD állami tulajdonú
vállalatok irányítására vonatkozó, 2005. évi iránymutatásával összhangban. A 163. cikk a)-d)
pontjában említett vállalkozásokban alkalmazott vállalatirányítási politikát ezen
iránymutatással összhangban kell továbbfejleszteni.
2.	Mindkét Fél biztosítja, hogy a 163. cikkének a)-d) pontjában említett vállalkozások
szabályozásáért felelős szabályozó hatóság jogilag elkülönüljön és függetlenül működjön a
163.	cikkének a)-d) pontjában említett vállalkozásoktól, és azoknak ne tartozzon
elszámolással.
3.	Mindkét Fél biztosítja, hogy a jogszabályok és szabályozások végrehajtása - többek
között a 163. cikk a)-d) pontjában említett vállalkozásokkal kapcsolatban - az irányítás
valamennyi szintjén - legyen az központi vagy helyi - következetes és
megkülönböztetésmentes legyen. A mentességeknek korlátozottaknak és átláthatónak kell
lenniük.
170.	CIKK
Információcsere
1.	Amennyiben valamely Fél okkal feltételezi, hogy az e megállapodás szerinti érdekeit a
másik Fél 163. cikk a)-d) pontjában említett valamely vállalkozásának tevékenysége
hátrányosan érinti, kérheti, hogy utóbbi Fél információkat szolgáltasson vállalkozása e
megállapodás rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos tevékenységeiről. Az ilyen
információk magukban foglalhatnak szervezési, vállalati és pénzügyi információkat.
2.	Mindegyik Fél a másik Fél kérésére információkat bocsát rendelkezésre a 163. cikk
a)-d) pontjában említett olyan konkrét vállalkozásokról, amelyek a megkeresett Fél jogában
102
meghatározottak szerint nem minősülnek kis- és középvállalkozásnak. Az ilyen
információkérésekben fel kell tüntetni a vállalkozást, a termékeket/szolgáltatásokat és az
érintett piacot, valamint meg kell jelölni, hogy a vállalkozás olyan tevékenységet folytat,
amely akadályozza a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházást.
3.	Mindegyik Fél a másik Fél kérésére információkat bocsát rendelkezésre a megkeresett
Fél területén a 163. cikk a)-d) pontjában említett vállalkozásokra alkalmazandó kivételekről,
nem megfelelő intézkedésekről, mentességekről és bármilyen egyéb intézkedésről, ideértve a
kedvezőbb elbánást is.
4.	Az (1)-(3) bekezdés nem kötelezi a Feleket olyan bizalmas információk közlésére,
amelyek akadályoznák a bűnüldözést vagy másképpen ütköznének közérdekbe, vagy amelyek
sértenék egyes vállalkozások jogos kereskedelmi érdekeit.
13.	FEJEZET
ÁTLÁTHATÓSÁG
171.	CIKK
1.	A Felek haladéktalanul válaszolnak a másik Fél által felvetett minden konkrét
információkérésre az általánosan alkalmazott intézkedésekkel, illetve az e címre vonatkozó
vagy azt érintő nemzetközi megállapodásokkal kapcsolatban. Mindkét Fél létrehoz egy vagy
több tájékoztatási pontot azzal a céllal, hogy kérésre konkrét tájékoztatást nyújtson minden
ilyen ügyben a másik Fél érdekelt felei számára1. A Felek e cím alkalmazásának
megkezdésétől számított három hónapon belül értesítik egymást tájékoztatási pontjaikról. A
tájékoztatási pontoknak nem kell a törvények és szabályok letéteményeseiként működniük.
2.	A Felek e cím által szabályozott kérdésekkel kapcsolatos vagy azokat érintő
valamennyi általánosan alkalmazandó törvényét, rendeletét, határozatát és közigazgatási
határozatát - a WTO-egyezmény alkalmazandó követelményeinek, ideértve az 1994. évi
GATT-egyezmény X. cikkében, a GATS III. cikkében, és a TRIPS-megállapodás 63.
cikkében foglaltakat is, betartásával - haladéktalanul közzé kell tenni. A Felek rendszeresen
naprakésszé teszik az ilyen intézkedéseket tartalmazó, közzétett forrásokat, ideértve a
weboldalakat is, és azokat könnyen elérhetővé teszik az érdekelt felek számára. Az ilyen
intézkedéseket elérhetővé kell tenni, míg hatályosak, és ésszerű ideig azután, hogy hatályukat
vesztették.
3.	A Felek az e cím által szabályozott kérdésekkel kapcsolatos vagy azokat érintő
valamennyi általánosan alkalmazandó törvényt, rendeletet, határozatot és közigazgatási
határozatot még elfogadásuk előtt közzéteszik. A Felek ésszerű - rendszerint legalább 30
naptári napos - időtartamot biztosítanak az érdekelt felek számára ahhoz, hogy észrevételeket
tegyenek az illetékes hatóságoknál még mielőtt az adott intézkedést véglegesítenék, vagy az
elfogadásért illetékes hatóságok elé terjesztenék. Az észrevételezési időszak alatt beérkező
A Kazah Köztársaság tájékoztatási pontja a GATS-megállapodás alapján létrehozott tájékoztatási pont.
103
észrevételeket figyelembe veszik.
4.	A Felek e cím által szabályozott kérdésekkel kapcsolatos vagy azokat érintő egyetlen
általánosan alkalmazandó törvénye, rendelete, határozata vagy közigazgatási határozata sem
lép hatályba a közzététel előtt.
5.	E megállapodás egy rendelkezése sem követeli meg egyik Féltől sem, hogy olyan
bizalmas információt adjon át, amelynek közzététele akadályozná a bűnüldözést vagy
egyébként ellentétes a közérdekkel, illetve sértené egyes állami vagy magánvállalkozások
jogos üzleti érdekeit.
6.	E fejezet vonatkozásában az 55. cikk alkalmazandó.
14.	FEJEZET
VITARENDEZÉS
1.	SZAKASZ
CÉLKITŰZÉS ÉS HATÁLY
172.	CIKK
Célkitűzés
E fejezetnek az a célja, hogy hatékony és eredményes mechanizmust hozzon létre a Felek
közötti viták elkerülésére és rendezésére e megállapodás értelmezésével és alkalmazásával
kapcsolatban, abból a célból, hogy lehetőség szerint kölcsönösen elfogadható megoldás
szülessen.
173.	CIKK
Alkalmazási kör
E fejezetet kell alkalmazni az e cím értelmezéséből és alkalmazásából eredő bármilyen jogvita
rendezésére, kivéve, ha e megállapodás kifejezetten másképp rendelkezik.
2.	SZAKASZ
KONZULTÁCIÓK ÉS KÖZVETÍTÉS
174.	CIKK
Konzultációk
1.	A felek törekednek arra, hogy a 173. cikkben említett jogvitákat úgy rendezik, hogy
jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek egy kölcsönösen elfogadott megoldás elérése
104
céljából.
2.	Az egyik Fél a másik Félhez eljuttatott írásos kérelem formájában kezdeményez
konzultációt, amelynek másolatát megküldi az Együttműködési Bizottságnak, megjelölve a
vitatott intézkedéseket és a 173. cikkben említett azon rendelkezéseket, amelyeket
alkalmazandónak tekint.
3.	A Fél, amelyhez a kérelmet intézték, a kérelem kézhezvételétől számított tíz napon
belül megválaszolja a konzultációra irányuló kérést, feltéve, hogy e megállapodás másként
nem rendelkezik vagy a Felek másról nem állapodtak meg.
4.	A konzultációkat a kérelem beérkezésének időpontjától számított 30 napon belül
megtartják, és annak helyszíne - ha a Felek másként nem állapodnak meg - annak a Félnek a
területe, amelyikhez a kérelmet intézték. A konzultáció a kérelem beérkezésének napjától
számított 30 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a felek a folytatásról döntenek. A
konzultációk és különösen a Felek által a konzultációk során közölt információk és az általuk
képviselt álláspontok bizalmasak, és nem sértik a Felek jogait a további eljárásokban.
5.	A sürgős ügyben folytatott konzultációk a kérelem megkeresett Fél általi
kézhezvételétől számított 15 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a
konzultációk folytatásában állapodnak meg.
6.	Amennyiben a kérelem címzettje a kézhezvételt követő tíz napon belül nem válaszol a
konzultáció kezdeményezésére irányuló kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkra nem
kerül sor az e cikk (3) vagy (4) bekezdésében megadott időkereteken belül, vagy amennyiben
a Felek megállapodnak, hogy nem tartanak konzultációkat, vagy amennyiben a konzultációkat
kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, a konzultációt kérelmező Fél a 176.
cikkhez folyamodhat.
7.	A konzultációk során a Felek elegendő ténybeli információt biztosítanak, amely
lehetővé teszi a kérdéses intézkedés által a jelen megállapodás működésére és alkalmazására
gyakorolt hatás teljes körű vizsgálatát.
8.	A konzultációk az azokra irányuló kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon
belül lezártnak tekintendők, kivéve, ha a Felek másként állapodnak meg, amikor a
konzultációk a 138. cikk h) pontja szerint meghatározott vészhelyzeteket érintik.
175.	CIKK
Közvetítés
Bármely Fél kérheti a másik Felet a VII. melléklet szerinti közvetítői eljárás megkezdésére
bármely olyan intézkedés tekintetében, amely hátrányosan érinti a Felek közötti
kereskedelmet vagy beruházást.
3.	SZAKASZ
VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK
105
1. ALSZAKASZ
VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS
176.	CIKK
Választott bírósági eljárás kezdeményezése
1.	Amennyiben a Feleknek a 174. cikkben előírt konzultáció igénybevételével nem
sikerült rendezniük a jogvitát, a konzultációt kérelmező Fél e cikknek megfelelően kérheti egy
választott bírói testület felállítását.
2.	A választott bírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a
másik Félhez, valamint az Együttműködési Bizottsághoz. A panaszos Fél kérelmében
meghatározza a panasz tárgyát képező intézkedést, és oly módon ismerteti, hogy az
intézkedés miért sérti a 173. cikkben említett rendelkezéseket, hogy az elégséges legyen a
panasz jogalapjának világos bemutatásához.
177.	CIKK
A választott bírói testület létrehozása
1.	A választott bírói testület három választott bíróból áll.
2.	A választott bírói testület létrehozása iránti kérelemnek a bepanaszolt Félhez történő
benyújtásától számított tíz napon belül a Felek konzultálnak a választott bírói testület
összetételéről való megállapodás érdekében.
3.	Amennyiben a Felek az e cikk (2) bekezdésében szereplő időszakon belül nem tudnak
megegyezni a választott bírói testület összetételéről, a (2) bekezdésben meghatározott időszak
lejártától számított 5 napon belül mindegyik Fél kijelölhet egy választott bírót a 196. cikk
szerint létrehozott jegyzék e Félre vonatkozó aljegyzékéről. Amennyiben valamelyik Fél nem
jelöl ki választott bírót, a választott bírót - a másik Fél kérésére - az Együttműködési
Bizottság elnöke vagy annak megbízottja sorsolás útján választja ki a 196. cikk szerint
létrehozott jegyzék e Félre vonatkozó aljegyzékéről.
4.	Amennyiben a Felek nem jutnak megállapodásra a választott bírói testület elnökét
illetően az e cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, az Együttműködési
Bizottság elnöke vagy annak megbízottja bármelyik Fél kérésére sorsolás útján választja ki a
választott bírói testület elnökét a 196. cikk szerint létrehozott jegyzék elnökökre vonatkozó
aljegyzékéről.
5.	Az Együttműködési Bizottság elnöke, vagy annak megbízottja a (3) vagy (4) bekezdés
alapján valamely Fél által benyújtott kérelemtől számított öt napon belül kiválasztja a
választottbírókat.
6.	A választott bírói testület létrehozásának időpontja az a nap, amelyen a három
választott bíró közül az utolsó is elfogadta kijelölését az V. mellékletben szereplő eljárási
szabályzatnak megfelelően.
106
7.	Amennyiben az e cikk (3) vagy (4) bekezdése szerinti kérelem benyújtásáig nem
állítják össze a 196. cikkben előírt jegyzékek valamelyikét, vagy az nem tartalmaz elég nevet,
a választott bírókat az egyik vagy mindkét Fél által formálisan javasolt személyek közül
sorshúzással választják ki.
8.	Amennyiben a Felek másként nem állapodnak meg, a 138. cikk h) pontjában
meghatározott vészhelyzetekkel kapcsolatban a Felek közötti vita tekintetében az e cikk (3)
bekezdésének második mondatát és a (4) bekezdését kell alkalmazni az e cikk (2)
bekezdésének alkalmazása nélkül, és az e cikk (5) bekezdésében szereplő határidő két nap.
178.	CIKK
A sürgősségre vonatkozó előzetes határozat
Amennyiben valamely Fél úgy kívánja, a választott bírói testület a létrehozásának napjától
számított 10 napon belül előzetes határozatot hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.
179.	CIKK
Egyeztetés a sürgős, energiával kapcsolatos viták esetében
1.	A 138. cikk h) pontjában meghatározott vészhelyzetekkel kapcsolatban kialakult vita
tekintetében, a választott bírói testülethez benyújtott kérelem útján bármely Fél kérheti, hogy
a választott bírói testület elnöke a vitával kapcsolatos kérdésekben egyeztetőként járjon el.
2.	Az egyeztető a vita megegyezés útján történő rendezésére, illetve egy olyan eljárásban
való megegyezésre törekszik, amely a vita rendezéséhez vezet. Amennyiben az egyeztetőnek
a kinevezésétől számított 15 napon belül nem sikerül ilyen egyezséget elérnie, ajánlást tesz a
vita rendezésére, illetve az ilyen rendezés elérésére alkalmas eljárásra, és meghatározza
azokat a feltételeket, melyeket az általa kijelölt naptól kezdve a vita rendezéséig be kell
tartani.
3.	Az egyeztető döntését követő három hónapon keresztül, illetve a vita rendezéséig -
attól függően, hogy ezen időpontok közül melyik a korábbi - a feltételek tekintetében a Felek
és a Felek ellenőrzése, illetve joghatósága alatt álló egységek a (2) bekezdés szerint hozott
ajánlásoknak megfelelően járnak el.
4.	Az egyeztető tiszteletben tartja a VI. mellékletben szereplő, a választott bírói testület
tagjaira és a közvetítőkre vonatkozó magatartási kódexet.
180.	CIKK
A választott bírói testület jelentései
1.	A választott bírói testület időközi jelentést bocsát ki a Felek részére, amelyben
tájékoztatást nyújt a ténymegállapításokról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról,
valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról.
2.	Az időközi jelentés kézhezvételétől számított 14 napon belül a Felek bármelyike
107
írásban kérheti a választott bírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan
meghatározott szempontjait.
3.	A Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban tett írásbeli észrevételek vizsgálatát
követően a választott bírói testület módosíthatja időközi jelentését, és további, általa
megfelelőnek ítélt vizsgálatot folytathat le.
4.	A választott bírói testület végső jelentése rögzíti a ténymegállapításokat, a 173.
cikkben említett megfelelő rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint a testület
megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. A végső jelentés
tartalmazza az időközi felülvizsgálat szakaszában kifejtett érvek megfelelő tárgyalását, és
világos válaszokat ad a Felek által megfogalmazott kérdésekre és észrevételekre.
181.	CIKK
A választott bírói testület időközi jelentése
1.	A választott bírói testület legkésőbb a létrehozását követő 90 napon belül időközi
jelentést nyújt be a Feleknek. Ha a választott bírói testület úgy véli, hogy ez a határidő nem
tartható, a választott bírói testület elnöke írásban értesíti a Feleket és az Együttműködési
Bizottságot, megadva a késedelem okát és a választott bírói testület időközi jelentésének
várható időpontját. Az időközi jelentés kibocsátására semmilyen körülmények között nem
kerülhet sor a választott bírói testület létrehozatalának időpontját 120 nappal meghaladóan.
2.	Sürgős esetekben, a választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz az időközi
jelentésének a választott bírói testület létrehozásától számított 45 napon belül, de legkésőbb
60 napon belül történő kibocsátása érdekében. Az időközi jelentés kibocsátásától számított hét
napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választott bírói testületet, hogy a 180. cikk
(2) bekezdése alapján vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott
szempontjait.
3.	A 138. cikk h) pontjában meghatározott vészhelyzetekkel kapcsolatban a Felek között
kialakult vita tekintetében az időközi jelentést a választott bírói testület létrehozásától
számított 20 napon belül kell kibocsátani, a 180. cikk (2) bekezdése szerinti kérelmeket pedig
az időközi jelentés kibocsátástól számított öt napon belül kell benyújtani. A választott bírói
testület dönthet úgy is, hogy eltekint az időközi jelentéstől.
182.	CIKK
A választott bírói testület végső jelentése
1.	A választott bírói testület a létrehozásának napjától számított 120 napon belül bocsátja
ki végső jelentését a Felek és az Együttműködési Bizottság részére. Ha a választott bírói
testület úgy véli, hogy ez a határidő nem tartható, a választott bírói testület elnöke írásban
értesíti a Feleket és az Együttműködési Bizottságot, megadva a késedelem okát és a választott
bírói testület végső jelentésének várható időpontját. A végső jelentés kibocsátására semmilyen
körülmények között nem kerülhet sor a választott bírói testület létrehozatalának időpontját
150 nappal meghaladóan.
108
2.	Sürgős esetekben a választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak
érdekében, hogy a választott bírói testület létrehozásától számított 60 napon belül kibocsássa
jelentését. A végső jelentés kibocsátására semmilyen körülmények között nem kerülhet sor a
választott bírói testület létrehozatalának időpontját 75 nappal meghaladóan.
3.	A 138. cikk h) pontjában meghatározott vészhelyzetekkel kapcsolatban kialakult vita
tekintetében a választott bírói testület a létrehozásától számított 40 napon belül kibocsátja
jelentését.
2.	ALSZAKASZ
MEGFELELÉS
183.	CIKK
A választott bírói testület végső jelentésében foglaltak teljesítése
A bepanaszolt Fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy késedelem
nélkül és jóhiszeműen eleget tegyen a választott bírói testület végső jelentésének.
184.	CIKK
A határozat ésszerű időtartamon belüli teljesítése
1.	Amennyiben az azonnali teljesítés nem lehetséges, a Felek igyekeznek megállapodni a
végső jelentés teljesítésének időtartamában. Ilyen esetben a bepanaszolt Fél legkésőbb 30
nappal a választott bírói testület végső jelentésének kézhezvétele után értesíti a panaszos Felet
és az Együttműködési Bizottságot arról, hogy mennyi időre lesz szükség a teljesítéshez (a
továbbiakban: ésszerű határidő).
2.	Amennyiben a Felek nem értenek egyet az ésszerű időtartamot illetően, a panaszos Fél
az e cikk (1) bekezdésében említett értesítés kézhezvételétől számított 20 napon belül írásban
felkérheti a 177. cikk alapján eredetileg létrehozott választott bírói testületet (a továbbiakban:
eredeti választott bírói testület) az ésszerű időtartam hosszának meghatározására. Az ilyen
jellegű kérelmeket egyidejűleg kell eljuttatnia másik Félhez és az Együttműködési
Bizottsághoz. A választott bírói testület a kérelem kézhezvételétől számított 20 napon
bocsátja ki jelentését a Feleknek és az Együttműködési Bizottságnak.
3.	A bepanaszolt Fél írásban értesíti a panaszos Felet arról, hogy hogyan halad a
választott bírói testület végső jelentésének teljesítése terén. Ezen értesítést írásban kell
biztosítani, és legalább egy hónappal az ésszerű határidő lejárta előtt meg kell küldeni.
4.	Az ésszerű határidő a Felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.
185.	CIKK
A választott bírói testület végső jelentésében foglaltaknak a teljesítése érdekében tett
intézkedések felülvizsgálata
109
1.	A bepanaszolt Fél értesíti a panaszos Felet és az Együttműködési Bizottságot minden
olyan intézkedésről, amelyet a választott bírói testület végső jelentésében foglaltaknak a
teljesítése érdekében tett. Ezen értesítést az ésszerű határidő vége előtt meg kell tenni.
2.	Abban az esetben, ha a Felek között nézeteltérés alakul ki az e cikk (1) bekezdése
szerint bejelentett valamelyik intézkedés hatályosságával vagy a 173. cikkben említett
rendelkezésekkel való összeegyeztethetőséggel kapcsolatban, a panaszos Fél írásban kérheti
az eredeti választott bírói testület határozatát a kérdésben. Az ilyen kérelemben meg kell
határozni a panasz tárgyát képező intézkedést, és oly módon kell ismertetni, hogy az
intézkedés miért nem felel meg a 173. cikkben említett rendelkezéseknek, hogy az elégséges
legyen a panasz jogalapjának világos bemutatásához. A választott bírói testület a kérelem
kézhezvételétől számított 45 napon belül bocsátja ki jelentését a Feleknek és az
Együttműködési Bizottságnak.
186.	CIKK
Ideiglenes jogorvoslat a jelentés nem teljesítése esetén
1.	Amennyiben a bepanaszolt Fél az ésszerű időtartam lejárta előtt elmulasztja
bejelenteni a választott bírói testület végső jelentésének teljesítése érdekében hozott
intézkedéseket, illetve ha a választott bírói testület megállapítja, hogy a teljesítés érdekében
nem született intézkedés, vagy hogy a 185. cikk (1) bekezdése alapján bejelentett intézkedés
nem egyeztethető össze az említett Fél a 173. cikk rendelkezései szerinti kötelezettségeivel,
akkor a bepanaszolt Fél - amennyiben a panaszos Fél erre felkéri és e Féllel konzultációt
folytatott - kártérítési ajánlatot tesz.
2.	Amennyiben a panaszos Fél úgy dönt, hogy nem kér kártérítési ajánlatot e cikk (1)
bekezdése alapján, vagy amennyiben ilyen kérelmet nyújt be, és az ésszerű határidő lejártától
vagy a választott bírói testület a 185. cikk (2) bekezdése szerinti jelentésének kibocsátásától
számított 30 napon belül nem sikerül megállapodni a kártérítésről, a panaszos Félnek jogában
áll, hogy a másik Fél és az Együttműködési Bizottság értesítésével megfelelő intézkedéseket
hozzon a jogsértés által okozott hatálytalanítással vagy gyengítéssel1 megegyező mértékében.
Az értesítésnek meg kell határoznia az ilyen intézkedéseket. A panaszos Fél az értesítésnek a
bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított tíz nap elteltével bármikor megkezdheti az
intézkedések alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt Fél e cikk (3) bekezdése alapján
választottbírósági eljárást kérelmezett.
3.	Amennyiben a bepanaszolt Fél úgy véli, hogy a megfelelő intézkedések mértéke nem
egyezik meg a 173. cikkben említett rendelkezések szerinti kötelezettsége említett Fél általi
megsértése által okozott hatálytalanítás vagy gyengítés mértékével, a bepanaszolt Fél írásban
kérheti az eredeti választott bírói testület határozatát a kérdésben. Ezt a kérelmet az e cikk (2)
bekezdésében említett tíznapos határidő lejárta előtt kell a panaszos Félnek és az
Együttműködési Bizottságnak elküldeni. Az eredeti választott bírói testület a kérelem
benyújtásától számított 30 napon belül bocsátja ki a panaszos Fél által bejelentett
intézkedésekről szóló jelentését a Feleknek és az Együttműködési Bizottságnak. A panaszos
Fél nem teszi hatályossá az értesített intézkedéseket mindaddig, míg az eredeti választott bírói
testület nem tette meg jelentését. A jelentés megtétele után hatályba léptetett ilyen
A „hatálytalanítás vagy gyengítés” a WTO egyezményben foglalt Vitarendezés szabályairól és eljárásáról
szóló Egyetértés értelmében vett „hatálytalanítás vagy gyengítés”.
110
intézkedésnek összeegyeztethetőnek kell lennie a választott bíró testület jelentésével.
4.	A panaszos Fél által hatályossá tett intézkedések és az e cikk szerinti kártérítés
ideiglenes és nem alkalmazható az alábbiakat követően:
a)	a Felek a 191. cikk értelmében kölcsönösen elfogadott megoldást találtak;
b)	a Felek megállapodtak abban, hogy a 185. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett
intézkedések eredményeként a bepanaszolt Fél megfelel a 173. cikkben említett
rendelkezéseknek; vagy
c)	a 173. cikkben említett rendelkezéseknek a választott bírói testület által a 185. cikk (2)
bekezdése alapján nem megfelelőnek ítélt intézkedéseket visszavonták vagy úgy
módosították, hogy azok megfeleljenek a 173. cikkben említett rendelkezéseknek.
187.	CIKK
A meg nem felelés miatt elfogadott ideiglenes jogorvoslatot követően a jelentés teljesítése
érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata
1.	A bepanaszolt Fél értesíti a panaszos Felet és az Együttműködési Bizottságot a
választott bírói testület végső jelentésének teljesítése érdekében - esettől függően a kártérítés
alkalmazását vagy a panaszos Fél által a 186. cikk alapján hozott megfelelő intézkedést
követően - hozott intézkedésről. Az e cikk (2) bekezdésében szereplő esetek kivételével, a
panaszos Fél az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül megszünteti az intézkedést.
Azokban az esetekben, amikor kártérítést alkalmaztak, és az e cikk (2) bekezdése szerinti
esetek kivételével, a bepanaszolt Fél megszüntetheti az ilyen kártérítés alkalmazását az arról
szóló értesítésétől számított 30 napon belül, hogy eleget tett a választott bírói testület végső
jelentésének.
2.	Amennyiben a Feleknek az e cikk (1) bekezdése szerinti értesítés kézhezvételétől
számított 30 napon belül nem sikerül megállapodásra jutniuk azzal kapcsolatban, hogy a
bepanaszolt Fél eleget tett-e a választott bírói testület végső jelentésének, a panaszos Fél
írásban kérheti az eredeti választott bírói testület határozatát a kérdésben. Az ilyen jellegű
kérelmeket egyidejűleg el kell eljuttatni a másik Félhez és az Együttműködési Bizottsághoz.
A választott bírói testület jelentését a kérelem benyújtásától számított 45napon belül kell
eljuttatni a Feleknek és az Együttműködési Bizottságnak. Amennyiben a választott bírói
testület úgy határoz, hogy a bepanaszolt Fél eleget tett a választott bírói testület végső
jelentésének, a panaszos Fél - az esettől függően - megszünteti 186. cikk szerint hozott
megfelelő intézkedést, vagy a bepanaszolt Fél megszünteti a kártérítést. Amennyiben a
választott bírói testület úgy határoz, hogy a bepanaszolt Fél nem tett eleget a választott bírói
testület végső jelentésének, a kártérítést vagy a 186. cikk alapján hozott megfelelő intézkedést
a választott bírói testület jelentése alapján igazítják ki.
188.	CIKK
Jogorvoslat sürgős, energiával kapcsolatos viták esetében
1.	A 138. cikk (8) bekezdésében meghatározott vészhelyzetekkel kapcsolatban a Felek
között kialakult vita tekintetében e cikk alkalmazandó.
111
2.	A 184., 185. és 186. cikktől eltérve a panaszos Fél megfelelő intézkedéseket hozhat
azon hatálytalanítással vagy gyengítéssel megegyező mértékben, amelyet a másik Fél okozott
azáltal, hogy a választott bírói testület végső jelentésének kibocsátását követő 15 napon belül
nem tett eleget az említett jelentésben foglaltaknak. A fenti intézkedések azonnal hatályba
léphetnek. Az ilyen intézkedések fenntarthatók mindaddig, amíg a bepanaszolt Fél nem tesz
eleget a választott bírói testület végső jelentésének.
3.	Amennyiben a bepanaszolt Fél nem ért egyet a meg nem feleléssel, a panaszos Fél
által hatályba léptetett intézkedés arányosságával, a 186. cikk (3) bekezdése vagy 187. cikke
alapján eljárásokat kezdeményezhet, amelyeket haladéktalanul megvizsgálnak. A panaszos
Felet kizárólag a választott bírói testület határozata után kötelezhetik a felfüggesztés
megszüntetésére vagy kiigazítására; az eljárások alatt a felfüggesztést fenntarthatja.
3.	ALSZAKASZ
KÖZÖS RENDELKEZÉSEK
189.	CIKK
A választott bírók helyettesítése
Amennyiben az e fejezet szerinti választott bírósági eljárás során az eredeti választott bírói
testület vagy annak bizonyos tagjai nem tudják folytatni részvételüket, visszalépnek, vagy
azért kell helyettesíteni őket, mert nem felelnek meg a VI. mellékletében szereplő magatartási
kódex követelményeinek, a 177. cikkében szereplő eljárást kell alkalmazni. A jelentés
kibocsátásának határideje meghosszabbítható az új választott bíró kinevezéséhez szükséges
idővel, de nem lehet hosszabb 20 napnál.
190.	CIKK
A választott bírósági és teljesítési eljárások felfüggesztése és lezárása
A választott bírói testület mindkét Fél kérésére bármikor felfüggesztheti munkáját a Felek
által elfogadott, de 12 egymást követő hónapot meg nem haladó időtartamra. A választott
bírói testület mindkét Fél írásbeli kérésére újra megkezdi munkáját ezen időtartam vége előtt,
vagy valamely Fél írásbeli kérésére ezen időtartam lejártakor. A megkereső Fél ennek
megfelelően értesíti az Együttműködési Bizottság elnökét és a másik Felet. Amennyiben
valamely Fél a megállapított felfüggesztési időtartam lejártakor nem kérelmezi a választott
bírói testület munkájának folytatását, az eljárás lezárul. A választott bírói testület munkájának
felfüggesztése vagy lezárása nem sérti a Felek jogait a 197. cikk hatálya alá eső más
eljárásokban.
191.	CIKK
Kölcsönösen elfogadott megoldás
112
A Felek az e fejezet szerinti jogvitában bármikor kölcsönösen elfogadott megoldást
találhatnak. Az ilyen megoldásról közösen értesítik az Együttműködési Bizottságot és adott
esetben a választott bírói testület elnökét. Amennyiben a megoldás bármely Fél vonatkozó
belső eljárásai szerint jóváhagyást igényel, az értesítésnek meg kell említenie e követelményt,
és a vitarendezési eljárást fel kell függeszteni. Amennyiben nincs szükség jóváhagyásra,
illetve bármely belső eljárás lezárultáról értesítést küldtek, a vitarendezési eljárás lezárul.
192.	CIKK
Az eljárási szabályzatra vonatkozó rendelkezések
1.	Az e fejezetre vonatkozó vitarendezési eljárásokra az V. mellékletben szereplő eljárási
szabályzat és a VI. mellékletben szereplő magatartási kódex alkalmazandó.
2.	Az V. mellékletben szereplő eljárási szabályzat eltérő rendelkezése hiányában a
választottbírói testület tárgyalásai nyilvánosak.
193.	CIKK
Információk és technikai tanácsadás
A választott bírói testület az egyik Fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére a választott
bírósági eljárás szempontjából megfelelőnek ítélt információkat szerezhet be bármilyen
forrásból, ideértve a vitában érintett Feleket is. A választott bírói testület saját belátása szerint
jogosult szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választott bírói testület
konzultál a Felekkel. Az egyik Fél területén letelepedett természetes vagy jogi személyek
amicus curiae leveleket nyújthatnak be a választott bírói testületnek az V. mellékletben
szereplő eljárási szabályzatnak megfelelően. Az e cikk alapján kapott információkat
ismertetik a Felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk.
194.	CIKK
Értelmezési szabályok
A választott bírói testületek a nemzetközi közjog bevett értelmezési szabályaival összhangban
értelmezik a 173. cikkben említett rendelkezéseket, ideértve a szerződések jogáról szóló,
1969. évi bécsi egyezményben meghatározott szabályokat is. A választott bírói testület
figyelembe veszi továbbá a WTO-vizsgálóbizottságoknak és a WTO Fellebbezési Testületnek
a WTO Vitarendezési Testülete által elfogadott vonatkozó értelmezéseit. A választott bírói
testület jelentései nem egészíthetik ki, illetve nem korlátozhatják a Felek e megállapodásból
fakadó jogait és kötelezettségeit.
195.	CIKK
A választott bírói testület határozatai és jelentései
1.	A választott bírói testület tanácskozásain elhangzott információk bizalmasak. A
választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal
döntsön. Mindazonáltal amennyiben egy döntés nem hozható meg konszenzussal, az ügyet
113
többségi szavazással kell eldönteni. A választott bírók eltérő véleményeit semmiképpen sem
fedik fel.
2.	A választott bírói testület jelentéseit a Felek távollétében állítják össze. A jelentések
rögzítik a ténymegállapításokat, a 173. cikkben említett megfelelő rendelkezések
alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó
alapvető indokokat.
3.	A választott bírói testület jelentéseit a Felek feltétel nélkül elfogadják. A jelentések
nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket természetes vagy jogi személyek
tekintetében.
4.	A bizalmas információk az V. mellékletben szereplő eljárási szabályzatban előírt
védelmére is figyelemmel a Felek nyilvánosan hozzáférhetővé teszik a választott bírói testület
jelentését.
4.	SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
196.	CIKK
A választott bírók névjegyzékei
1.	Az Együttműködési Bizottság - a Felek által tett javaslatok alapján - legkésőbb az e
megállapodás hatálybalépését követően hat hónappal összeállítja annak a legalább 15
személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek a választott bírói tisztség betöltésére. E
jegyzék három aljegyzékből áll: egy-egy aljegyzék a két Fél számára és egy aljegyzék azon
személyekről, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és akik betölthetik a választott bírói
testület elnöki tisztét. Minden egyes aljegyzéken legalább öt személy szerepel. Az
Együttműködési Bizottság biztosítja, hogy a jegyzéken mindig szerepeljenek ennyien.
2.	A választott bírók szakmai ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek a jog és a
nemzetközi kereskedelem terén. A választott bírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak
el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem
állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá megfelelnek a VI. mellékletben
szereplő magatartási kódexnek.
3.	Az Együttműködési Bizottság további 15 főből álló névjegyzékeket is összeállíthat,
amelyeken az e megállapodás hatálya alá tartozó konkrét ágazatokban tudással és
tapasztalattal rendelkező egyének szerepelnek. A Felek megegyezése esetén e további
jegyzékek használhatók a választott bírói testületnek a 177. cikkben szereplő eljárás szerinti
összeállításához.
197.	CIKK
Kapcsolat a WTO-egyezményben foglalt kötelezettségekkel
114
1.	Az e cím vitarendezési rendelkezéseinek igénybevétele nem sérti a WTO keretében
tett intézkedéseket, ideértve a vitarendezési intézkedéseket is.
2.	Ugyanakkor a Felek nem fordulhatnak mind a két fórumon jogorvoslatért egy olyan
kötelezettség megszegésével kapcsolatban, amely e megállapodás és a WTO-egyezmény
szerint lényegében egyenértékű megítélés alá esik. Ilyen esetben a vitarendezési eljárás
kezdeményezését követően a Fél a másik megállapodás szerinti lényegében azonos
kötelezettség megszegésével kapcsolatban nem kérhet jogorvoslatot a másik fórumon, kivéve,
ha az elsőként kiválasztott fórum eljárási vagy jogszolgáltatási okokból nem tud a
kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelemről állást foglalni.
3.	E cikk alkalmazásában:
a)	a vitarendezési eljárást abban az esetben kell a WTO-egyezmény szerint
kezdeményezettnek tekinteni, ha az egyik Fél a WTO-egyezményben foglalt
vitarendezés szabályairól és eljárásáról szóló egyetértés 6. cikke értelmében
választottbírói testület felállítását kérelmezte;
b)	az e fejezet szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek,
amikor az egyik Fél kéri a 176. cikk (1) bekezdése szerinti választottbírói testület
létrehozását.
4.	E megállapodás egyik rendelkezése sem zárja ki, hogy egy Fél végrehajtsa a
Vitarendezési Testület által engedélyezett kötelezettségek felfüggesztését. A WTO-
egyezményre nem lehet hivatkozni annak megakadályozása érdekében, hogy az egyik Fél
ideiglenes jogorvoslatokat alkalmazzon az e fejezet szerinti kötelezettségek be nem tartása
esetén.
198.	CIKK
Határidők
1.	Az e fejezetben meghatározott valamennyi határidőt, ideértve a választott bírói
testületek jelentéseinek kibocsátására meghatározott határidőket is, egyéb rendelkezés
hiányában a hivatkozott cselekmény vagy tény napját követő első naptól kezdve, naptári
napban kell számolni.
2.	Az ebben a fejezetben említett határidők a vitában érdekelt Felek kölcsönös
megállapodásával módosíthatók. A választott bírói testület bármikor javasolhatja a Feleknek
az e fejezetben hivatkozott határidők módosítását, javaslata indokainak feltüntetésével.
IV.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A GAZDASÁGI ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TERÜLETÉN
1.	FEJEZET
GAZDASÁGI PÁRBESZÉD
115
199. CIKK
A Felek tiszteletben tartják a stabil makrogazdasági szakpolitikákat biztosító szabad
piacgazdaság elvét, valamint rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki és erősítenek meg
azzal a céllal, hogy tovább bővítsék és mélyítsék a kölcsönösen előnyös gazdasági
kötelékeket, valamint a fenntartható fejlődést és a gazdasági növekedést.
200.	CIKK
A Felek rendszeresen felülvizsgálják a bilaterális együttműködés helyzetét, és rendszeres
információkat, szakértelmet és bevált gyakorlatokat cserélnek a gazdaságpolitikák, a
gazdasági és pénzügyi fejlődés és a statisztika területén.
2.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI GAZDÁLKODÁS TERÉN, IDEÉRTVE
A KÖZPÉNZEK ELLENŐRZÉSÉT ÉS A BELSŐ KONTROLLT IS
201.	CIKK
A Felek együttműködnek az államháztartási gazdálkodás területén, ideértve a közpénzek
ellenőrzését és a belső kontrollt is, azzal a céllal, hogy a gazdaságosság, hatékonyság és
eredményesség, valamint az átláthatóság és elszámoltathatóság elvével összeegyeztethető
stabil államháztartási gazdálkodás rendszert fejlesszenek tovább.
Az együttműködés magában foglalja az alábbiakat:
a)	elfogadható és általánosan elismert nemzetközi szabványok végrehajtásának, valamint
az Európai Unió e területen kialakított bevált gyakorlatával való konvergencia
előmozdítása;
b)	információ- és tapasztalatcsere ezen a területen.
3.	FEJEZET
ADÓÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
202.	CIKK
A Felek arra törekszenek, hogy javítsák az adóügyben folytatott nemzetközi együttműködést,
különösen a jogszerű adóbevételek beszedésének megkönnyítése terén, valamint a nemzetközi
szabványokkal összhangban intézkedéseket dolgozzanak ki a jó adóügyi kormányzás elveinek
116
-	ideértve az átláthatóságot és az információcserét is - hatékony végrehajtása céljából. A
Felek megerősítik a párbeszédet és tapasztalatot cserélnek a káros adóintézkedések elkerülése
céljából.
4.	FEJEZET
STATISZTIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS
203.	CIKK
A Felek előmozdítják a statisztikai módszerek és gyakorlatok - beleértve a statisztikai adatok
összegyűjtését és terjesztését - összehangolását. A statisztikai együttműködés középpontjában
az ismeretek megosztása, a bevált gyakorlatok előmozdítása, valamint a hivatalos statisztikák
ENSZ által elfogadott alapelveinek és az európai statisztika gyakorlati kódexének tiszteletben
tartása áll.
Az Európai Unió e cél eléréséhez azzal járul hozzá, hogy technikai segítséget nyújt a Kazah
Köztársaságnak.
5.	FEJEZET
ENERGIAÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS
204.	CIKK
A Felek folytatják és elmélyítik az energiaügyekben folytatott jelenlegi együttműködésüket
azzal a céllal, hogy megerősítsék az energiabiztonságot, -hatékonyságot, a fenntarthatóságot
és a versenyképességet. Az együttműködésnek átfogó partnerségen kell alapulnia, és azt - a
piacgazdaság elveivel és a meglévő vonatkozó multilaterális és bilaterális megállapodásokkal
összhangban - a közös érdek, a viszonosság, az átláthatóság és a kiszámíthatóság elveinek
kell vezérelniük.
205.	CIKK
Az együttműködés többek között a következő területeket foglalja magában:
a)	energiaügyi stratégiák és szakpolitikák végrehajtása, előrejelzések és forgatókönyvek
kidolgozása - ideérte az energiatermékekre vonatkozó világpiaci feltételeket is -,
valamint az energiaágazat statisztikai rendszerének fejlesztése;
b)	vonzó és stabil beruházási környezet kialakítása, valamint az energia területén
kölcsönös beruházások ösztönzése megkülönböztetésmentes és átlátható alapon;
c)	hatékony együttműködés az Európai Beruházási Bankkal, az Európai Újjáépítési és
Fejlesztési Bankkal és más nemzetközi pénzügyi szervezetekkel és eszközökkel a Felek
közötti energiaügyi együttműködés támogatása érdekében;
d)	a tudományos és műszaki együttműködés megerősítése, valamint információcsere
117
energiatechnológiák fejlesztése céljából, külön figyelemmel az energiahatékonyságra és
környezetbarát technológiákra, a VI. cím 3. fejezetével (Együttműködés a kutatás és
innováció területén) összhangban;
e)	irányítási és műszaki képzés az energiaágazatban, többek között az Európai Unió és a
Kazah Köztársaság felsőoktatási intézményeinek szakképzésein részt vevő gyakornoki
cserék elősegítésével, valamint a bevált gyakorlatokkal összhangban kidolgozott közös
képzési programok kialakításával;
f)	a multilaterális energiaügyi fórumokon, kezdeményezésekben és intézményekben
folytatott együttműködés kiterjesztése;
g)	együttműködés az innováció területét érintő ismeret- és tapasztalatcsere, valamint
technológiatranszfer terén, ideértve az igazgatás és az energiatechnológiák területét is.
206.	CIKK
Szénhidrogén energia
A szénhidrogén-energia területén folytatott együttműködés az alábbi területekre terjed ki:
a)	a meglévő, közös érdekeltségű energiaipari infrastruktúra korszerűsítése és
megerősítése, valamint a jövőbeni ilyen energiaipari infrastruktúra fejlesztése a piaci
elvek szerint, ideértve azon elveket is, amelyek célja az energiaforrások, az
energiaellátás, a szállítási útvonalak és szállítási eszközök diverzifikálása, valamint új
termelőkapacitás létrehozása, továbbá az energiaipari infrastruktúrák - ideértve a
villamosáram-infrastruktúrát is - integritása, hatékonysága, biztonsága és
biztonságossága;
b)	versenyképes, átlátható és megkülönböztetésmentes energiapiacok kialakítása a bevált
gyakorlatokkal összhangban, szabályozási reformok révén;
c)	az energiakereskedelem hosszú távú stabilitásának és biztonságának fokozása és
megerősítése, ideértve az energiakereslet kiszámíthatóságának és stabilitásának
biztosítását, megkülönböztetésmentes alapon, a környezeti hatások és kockázatok
minimalizálása mellett;
d)	az energiaágazatban magas szintű környezetvédelem és fenntartható fejlődés
előmozdítása, ideértve az energiakitermelést, a-előállítást, a-elosztást és a-fogyasztást
is;
e)	az offshore szénhidrogén-feltárási és a-előállítási tevékenységek biztonságának
megerősítése a baleset megelőzéssel, baleset utáni elemzéssel, elhárítással és
helyreállítással kapcsolatos politikákat illető tapasztalatcsere, valamint a katasztrófa
esetére vonatkozó felelősséggel és jogi gyakorlattal kapcsolatos bevált gyakorlatok
cseréje révén.
207.	CIKK
Megújuló energiaforrások
118
Együttműködést folytatnak az alábbi területeken:
a)	megújuló energiaforrások fejlesztése gazdaságos és környezetbarát módon, ideértve a
szabályozási kérdések, tanúsítás és szabványosítás, valamint a technológiafejlesztés
terén folytatott együttműködést is;
b)	a Kazah Köztársaság és az európai intézmények, laboratóriumok és privátszektorbeli
jogalanyok közötti cserék megkönnyítése, többek között közös programok révén, a
bevált gyakorlatok végrehajtása, végső soron pedig a jövő energiája és a zöld gazdaság
megteremtése céljából;
c)	közös szemináriumok, konferenciák és képzési programok szervezése, valamint
információk és nyílt hozzáférésű statisztikai adatok rendszeres cseréje, valamint
információcsere a megújuló energiaforrások fejlesztéséről;
208.	CIKK
Energiahatékonyság és energia-megtakarítás
Az energiahatékonyság és energia-megtakarítás előmozdítása terén folytatott együttműködés
-	ideértve a szénágazatot, a földgázégetést (és ahhoz kapcsolódó gázfelhasználást),
épületeket, készülékeket és közlekedést is -, többek között az alábbiak révén valósul meg:
a)	információcsere energiahatékonysági politikákról, jogi és szabályozási keretekről,
valamint cselekvési tervekről;
b)	a tapasztalatcsere és a know-how csere megkönnyítése az energiahatékonyság és az
energia-megtakarítás területén;
c)	projektek - ideértve a demonstrációs projekteket is - kezdeményezése és végrehajtása
az energiahatékonyság és az energia-megtakarítás területén innovatív technológiák és
megoldások bevezetése céljából;
d)	képzési programok és kurzusok az energiahatékonyság területén e cikk célkitűzéseinek
megvalósítása céljából.
6.	FEJEZET
KÖZLEKEDÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
209.	CIKK
A Felek együttműködnek, hogy
a)	kiterjesszék és erősítsék a közlekedés területén folytatott együttműködésüket, és ez által
hozzájáruljanak a fenntartható közlekedési rendszerek fejlesztéséhez;
b)	középpontba állítsák a közlekedési rendszerek társadalmi és környezeti vonatkozásait;
119
c)	hatékony és biztonságos szállítási műveleteket mozdítsanak elő;
d)	megerősítsék a területeik közötti fő közlekedési összeköttetéseket.
210.	CIKK
Az e fejezetben említett együttműködés többek között a következő területeket foglalja
magában:
a)	a közlekedési politikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje;
b)	az utasok és az áruk mozgásának megkönnyítése a szállítások zökkenőmentességének
javítása, az igazgatási, műszaki és egyéb akadályok megszüntetésével, a közlekedési
hálózatok javításával és az infrastruktúra korszerűsítésével;
c)	információcsere és közös tevékenységek regionális és nemzetközi szinten, valamint az
alkalmazandó nemzetközi megállapodások és egyezmények végrehajtása;
d)	a tengeri közlekedés biztonságával és fenntartható fejlődésével kapcsolatos bevált
gyakorlatok cseréje.
A Kazah Köztársaság az Európai Unió tagállamaival kötött bilaterális légi közlekedési
megállapodásait összehangolja az Európai Unió jogával.
211.	CIKK
Az e fejezetben szabályozott kérdésekben rendszeres párbeszédre kerül sor.
7.	FEJEZET
KÖRNYEZETVÉDEMI EGYÜTTMŰKÖDÉS
212.	CIKK
A Felek fejlesztik és erősítik a környezetvédelmi kérdések terén folytatott
együttműködésüket, ezzel hozzájárulva a környezetvédelem fenntartható fejlődéséhez és
megfelelő irányításához.
Együttműködést folytatnak az alábbi területeken:
a)	környezeti vizsgálatok, megfigyelés és ellenőrzés;
b)	környezeti oktatás és tudatosítás, az információhoz való hozzáférés javítása, a
döntéshozatalban való nyilvános részvétel megerősítése, valamint a környezetvédelmi
kérdésekben való igazságszolgáltatás igénybevételének erősítése;
c)	jogalkotás a környezetvédelem területén;
d)	levegőminőség;
120
e)	hulladékgazdálkodás;
f)	vízminőség-kezelés, ideértve a tengeri környezetet is;
g)	integrált vízkészlet-gazdálkodás, ideértve korszerű vízmegtakarítási technológiák
előmozdítását is;
h)	a biológiai és tájdiverzitás megőrzése és védelme;
i)	fenntartható erdőgazdálkodás;
j) ipari szennyezés és ipari kibocsátások;
k) a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése,
l) az Európai Unió és a Kazah Köztársaság kezdeményezései a zöld gazdaság területén;
valamint
m) kölcsönös tapasztalatcsere a halászat fenntartható fejlődését célzó szakpolitikák
tekintetében;
213.	CIKK
A környezetvédelem területén folytatott együttműködést a Felek kölcsönös beleegyezésével
hajtják végre, többek között az alábbi formákban:
a)	technológiacsere, tudományos és technikai információk cseréje és kutatási
tevékenységek a környezetvédelem területén;
b)	tapasztalatcsere a környezetvédelmi jogszabályok és módszertanok fejlesztését illetően.
214.	CIKK
A Felek külön figyelmet fordítanak arra, hogy végrehajtsák a vonatkozó multilaterális
környezetvédelmi megállapodásokban szereplő környezetvédelmi kérdéseket és
együttműködjenek e téren, valamint megállapodnak abban, hogy intenzívebbé teszik a
regionális szintű együttműködést.
A Felek tapasztalatot cserélnek a környezetvédelem egyéb ágazatokba történő integrálásának
előmozdítását illetően, ideértve a bevált gyakorlatok cseréjét, az ismeretek és hozzáértés
elmélyítését, a környezetvédelmi oktatást és tudatosítást az e fejezetben említett területeken.
8.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ÉGHAJLATVÁLTOZÁS TERÜLETÉN
121
215. CIKK
A Felek kialakítják és megerősítik együttműködésüket az éghajlatváltozás elleni küzdelem és
az ahhoz való alkalmazkodás terén. Az együttműködés a Felek érdekeit figyelembe véve, az
egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, valamint a területtel kapcsolatos kétoldalú és
többoldalú kötelezettségvállalások közötti kölcsönös függőség figyelembevételével zajlik.
216.	CIKK
Az együttműködés hazai és nemzetközi szintű intézkedéseket mozdít elő az alábbi
területeken:
a)	az éghajlatváltozás mérséklése;
b)	alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz;
c)	piaci és nem piaci megközelítések az éghajlatváltozás kezeléséhez;
d)	új, biztonságos és fenntartható alacsony szén-dioxid-kibocsátású és az
éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló technológiákkal kapcsolatos kutatás,
fejlesztés, demonstráció, rendszerbe állítás és elterjesztés;
e)	az éghajlattal kapcsolatos szakértelem megosztása és támogatás egyéb ágazatoknak;
f)	tudatosítás, oktatás és képzés.
217.	CIKK
A Felek többek között információt és szakértelmet osztanak meg, közös kutatási
tevékenységeket és információcserét hajtanak végre tisztább technológiákról, közös
tevékenységeket hajtanak végre regionális és nemzetközi szinten - többek között a Felekre
alkalmazandó multilaterális környezetvédelmi megállapodások, mint például az ENSZ
éghajlatváltozásról szóló keretegyezménye, tekintetében -, valamint adott esetben közös
tevékenységeket hajtanak végre a kapcsolódó ügynökségek keretében.
9.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ IPAR TERÜLETÉN
218.	CIKK
A Felek fejlesztik és erősítik együttműködésüket az ipar területén, ideértve hatékony
ösztönzők fejlesztését és kedvező feltételek kialakítását a további diverzifikációhoz, valamint
a feldolgozóipar versenyképességének fokozását.
A Felek e célból együttműködnek, többek között a bevált gyakorlatok és tapasztalatok
megosztásával, az alábbi területeken:
a)	termelékenység és az erőforrás-felhasználás hatékonysága;
122
b)	állami támogatási intézkedések az ipari ágazatok számára, a WTO-követelmények és a
Felek egyéb alkalmazandó szabályai alapján;
c)	az iparpolitika végrehajtása az elmélyülő integráció összefüggésében;
d)	eszközök az iparpolitika-végrehajtás hatékonyságának megerősítésére;
e)	beruházási tevékenység a feldolgozóiparban, utóbbi energiafogyasztásának csökkentése,
valamint tapasztalatcsere a munkatermelékenységre vonatkozó szakpolitikák
végrehajtását illetően;
f)	feltételek megteremtése új gyártástechnológiák, csúcstechnológiai iparágak és a tudás-
és technológiatranszfer fejlesztéséhez, valamint az alapvető infrastruktúra
továbbfejlesztéséhez és az innovációs klasztereknek kedvező környezet kialakításához;
g)	a bányászatot és a nyersanyagok kitermelését érintő beruházás és kereskedelem
területén, a kölcsönös megértés és átláthatóság előmozdítása, az üzleti környezet
javítása, valamint a nem energetikai célú bányászat területével kapcsolatos
információcsere és együttműködés céljából, különös tekintettel a fémércekre és az ipari
ásványokra;
h)	humánerőforrás-kapacitásépítés a feldolgozóipar területén;
i)	üzleti kezdeményezések és ipari együttműködés előmozdítása az Európai Unió és a
Kazah Köztársaság vállalatai között.
E megállapodás nem zárja ki a Felek közötti kiterjedtebb ipari együttműködést, és külön
megállapodások köthetők.
10.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK TERÜLETÉN
219.	CIKK
A Felek fejlesztik és megerősítik együttműködésüket a kis- és középvállalkozások (a
továbbiakban: kkv-k) területén, a kkv-k sikeres fejlesztését és létrehozását elősegítő üzleti
környezet megteremtése céljából.
E cél érdekében a Felek együttműködnek a következő területeken:
a)	információcsere a kkv-fejlesztési politikák terén;
b)	bevált gyakorlatok cseréje a vállalkozói szellem, mint kulcskompetencia erősítését célzó
kezdeményezésekkel kapcsolatban;
c)	jobb kapcsolatok előmozdítása mindkét Fél szakmai szövetségei között, szorosabb
párbeszéd révén;
123
d)	tapasztalatcsere a kkv-k nemzetközi piacra jutási kapacitásának támogatása terén;
e)	tapasztalatcsere a szabályozási keret kkv-kra gyakorolt hatásának javítása terén;
f)	bevált gyakorlatok cseréje a kkv-k finanszírozási eszközökhöz való hozzáférése terén.
11.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A TÁRSASÁGI JOG TERÜLETÉN
220.	CIKK
A Felek elismerik a társasági jog és a vállalatirányítás, valamint a számvitel és ellenőrzés
hatékony szabályainak és gyakorlatainak fontosságát egy kiszámítható és átlátható üzleti
környezettel jellemezett működő piacgazdaságban, valamint hangsúlyozzák, hogy e területen
elő kell mozdítani a szabályozási konvergenciát.
A Felek együttműködnek a következőkben:
a)	bevált gyakorlatok cseréje a bejegyzett társaságok szervezésével és képviseletével
kapcsolatos információk rendelkezésre állásának és az azokhoz való hozzáférésnek a
biztosításával kapcsolatban, átlátható és könnyen elérhető módon;
b)	a vállalatirányítási politika továbbfejlesztése a nemzetközi és különösen az OECD-
előírásokkal összhangban;
c)	a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok végrehajtásának és következetes
alkalmazásának előmozdítása a tőzsdén jegyzett társaságok összevont pénzügyi
beszámolói céljából;
d)	a számviteli szabályok és pénzügyi jelentéstétel közelítése, többek között a kkv-k
tekintetében;
e)	a könyvvizsgáló és könyvelő szakma szabályozása és felügyelete;
f)	nemzetközi könyvvizsgálati standardok és a Számviteli Szakemberek Nemzetközi
Szövetségének Etikai kódexe, a könyvvizsgálók szakszerűségének - a standardok és
etikai normák szakmai szervezetek, könyvvizsgálói szervezetek és könyvvizsgálók általi
betartása révén történő - javítása céljából.
12.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A BANKI, BIZTOSÍTÁSI ÉS EGYÉB PÉNZÜGYI
SZOLGÁLTATÁSOK TERÜLETÉN
221.	CIKK
A Felek egyetértenek a hatékony jogszabályok és gyakorlatok, valamint a pénzügyi
szolgáltatások területén folytatott együttműködés fontosságában, az alábbi célkitűzésekkel:
124
a)	a pénzügyi szolgáltatások szabályozásának javítása;
b)	hatékony és megfelelő védelem biztosítása a befektetők és a pénzügyi szolgáltatások
felhasználói számára;
c)	hozzájárulás a globális pénzügyi rendszer integritásához és stabilitásához;
d)	a pénzügyi rendszer különböző szereplői közötti együttműködés előmozdítása, beleértve
a szabályozókat és felügyeleteket;
e)	független és hatékony felügyelet előmozdítása.
A Felek szabályozási konvergenciát mozdítanak elő elismert nemzetközi standardokkal
szilárd pénzügyi rendszerek céljából.
13.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM TERÜLETÉN
222.	CIKK
A Felek ösztönzik az együttműködést az információs társadalom fejlesztésére vonatkozóan,
amely a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja az információs és kommunikációs
technológiák (IKT) széles körű hozzáférhetősége, valamint megfizethető áron kínált, jobb
minőségű szolgáltatások révén. Ezen együttműködésnek az IKT-piacokon végbemenő
verseny fejlesztésének és e piacok nyitottságának előmozdítását, valamint az ezen ágazatba
eszközölt beruházások ösztönzését kell céloznia.
223.	CIKK
Az együttműködés felöleli többek között az információs társadalmi kezdeményezésekkel
kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjét, különösen az alábbiakra
összpontosítva:
a)	hatékony szabályozási keret kialakítása az IKT-ágazat számára;
b)	a szélessávú hozzáférés előmozdítása;
c)	interoperábilis elektronikai szolgáltatások fejlesztése;
d)	az adatvédelem biztosítása; valamint
e)	roaming szolgáltatások fejlesztése.
224.	CIKK
A Felek együttműködést mozdítanak elő az Európai Unió és a Kazah Köztársaság IKT
területén - ideértve az elektronikus kommunikációt is - működő szabályozói között.
125
14. FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ IDEGENFORGALOM TERÜLETÉN
225.	CIKK
A Felek együttműködnek a turizmus területén azzal a céllal, hogy megerősítsék - a gazdasági
növekedést és függetlenséget teremtő és az idegenforgalmi ágazatbeli foglalkoztatást és
cseréket fokozó - versenyképes és fenntartható idegenforgalmi ágazat fejlesztését.
226.	CIKK
Az együttműködés az alábbi elveken alapszik:
a)	a helyi közösségek integritásának és érdekeinek tiszteletben tartása, különösen a vidéki
területeken;
b)	a kulturális és történelmi örökség megőrzésének fontossága; valamint
c)	a turizmus és a környezet megóvásának egymást erősítő kapcsolata.
227.	CIKK
Az együttműködés a következő témákra összpontosul:
a)	információk, bevált gyakorlatok, tapasztalatok és a „know-how” cseréje, beleértve az
innovatív technológiákat;
b)	stratégiai partnerség kialakítása állami, magán- és helyi közösségi érdekelt felek között
az idegenforgalom fenntartható fejlesztésének támogatása érdekében;
c)	idegenforgalmi termékek és piacok, infrastruktúra, humán erőforrás és intézményi
struktúrák előmozdítása és fejlesztése, valamint az utazási szolgáltatások előtt álló
akadályok azonosítása és elhárítása;
d)	hatékony szakpolitikák és stratégiák kialakítása és végrehajtása, beleértve a megfelelő
jogi, adminisztratív és pénzügyi aspektusokat;
e)	turisztikai képzés és kapacitásépítés a szolgáltatás színvonalának javítása érdekében;
valamint
f)	a helyi lakosságot bevonó idegenforgalom és az idegenforgalom egyéb fajtáinak
fenntartható módon történő fejlesztése és előmozdítása.
15.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A MEZŐGAZDASÁG ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS TERÜLETÉN
126
228. CIKK
A Felek együttműködnek a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés elősegítése érdekében,
különösen a szakpolitikák és jogszabályok fokozatos közelítése révén.
229.	CIKK
Az együttműködés többek között a következő területeket foglalja magában:
a)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák kölcsönös megértésének megkönnyítése;
b)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési politikák tervezése, értékelése és végrehajtása terén
bevált gyakorlatok cseréje;
c)	a vidékfejlesztési szakpolitikákkal kapcsolatos ismeretek és bevált gyakorlatok
megosztása a vidéki lakosok szociális és gazdasági jólétének elősegítésére;
d)	a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének és fenntarthatóságának előmozdítása;
e)	a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javítása, valamint a piacok
hatékonyságának és átláthatóságának fokozása;
f)	tapasztalatcsere a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi árujelzőivel, a
minőségpolitikákkal és kontrollmechanizmusokkal, az élelmiszer-biztonság
biztosításával, valamint a biogazdálkodásból származó termékek előállításának
fejlesztésével kapcsolatban;
g)	tudásmegosztás és mezőgazdasági szaktanácsadás a mezőgazdasági termelők részére;
h)	az agráripari beruházási projektekkel kapcsolatban folytatott együttműködés
előmozdítása, különös tekintettel az állattenyésztési és növénytermesztési ágazatok
fejlesztésére;
i)	tapasztalatcsere az agráripar fenntartható fejlesztésével, valamint a feldolgozással és a
mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos szakpolitikákat illetően.
16.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A FOGLALKOZTATÁS, MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK,
SZOCIÁLPOLITIKA ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉG TERÉN
230.	CIKK
A Felek párbeszéd kialakítását mozdítják elő, valamint együttműködnek azért, hogy
előmozdítsák a az ILO méltányos munka programját, a foglalkoztatáspolitikát, az élet- és
munkakörülményeket, a munkahelyi egészséget és biztonságot, a szociális párbeszédet, a
szociális védelmet, a szociális befogadást és megkülönböztetésmentességet, továbbá a másik
Fél területén jogszerűen tartózkodó munkavállalókkal való tisztességes bánásmódot.
127
231. CIKK
A Felek követik a 230. cikkben szereplő célokat, többek között az alábbi területeken folytatott
együttműködés és bevált gyakorlatok cseréje révén:
a)	az életminőség javítása, valamint jobb szociális környezet biztosítása;
b)	társadalmi befogadás előmozdítása és a szociális védelem szintjének fokozása
valamennyi munkavállaló számára, valamint a szociális védelmi rendszerek minőség,
hozzáférhetőség és pénzügyi fenntarthatóság tekintetében történő korszerűsítése;
c)	a szegénység csökkentése, valamint a szociális kohézió és a kiszolgáltatott helyzetű
személyek védelmének megerősítése;
d)	a foglalkoztatásban és szociális ügyekben jelentkező megkülönböztetés elleni küzdelem
a Felek nemzetközi standardokból és egyezményekből fakadó kötelezettségeivel
összhangban;
e)	aktív munkaerő-piaci intézkedések előmozdítása és a foglalkoztatási szolgálatok
hatékonyabbá tétele;
f)	több és jobb munkahelyre irányuló célkitűzés, tisztességes munkakörülményekkel;
g)	az élet- és munkakörülmények, valamint az egészségvédelem és munkahelyi biztonság
szintjének javítása;
h)	a nemek közötti egyenlőség előmozdítása a nők társadalmi és gazdasági életben való
részvételének előmozdításával, valamint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség
biztosítása a foglalkoztatás, az oktatás és képzés, a gazdaság, a társadalom és a
döntéshozatal terén;
i)	a munkajog minőségének javítása, valamint a munkavállalók hatékonyabb védelmének
biztosítása;
j) a szociális párbeszéd megerősítése és előmozdítása, többek között a szociális partnerek
kapacitásának növelésével.
232.	CIKK
A Felek megerősítik az alkalmazandó ILO-egyezmények hatékony végrehajtása mellett tett
kötelezettségvállalásukat.
A Felek - az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának a teljes körű foglalkoztatottságról és a
tisztességes munkáról szóló, 2006. évi miniszteri nyilatkozata figyelembe vételével -
elismerik, hogy a fenntartható fejlődés kulcseleme a teljes és termelékeny foglalkoztatás és a
mindenki számára elérhető tisztességes munka.
A Felek - az ILO 1998. évi munkahelyi alapelvekről és jogokról szóló nyilatkozatával
összhangban - ösztönzik valamennyi releváns érdekelt fél - különösen a szociális partnerek -
128
bevonását az adott szociálpolitika kialakításába, valamint az Európai Unió és a Kazah
Köztársaság között e megállapodás alapján folytatott együttműködésbe.
A Felek arra törekszenek, hogy megerősítsék a tisztességes munka, a foglalkoztatás és
szociálpolitikai kérdések terén, az összes vonatkozó fórumon és szervezetben folytatott
együttműködést.
17.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EGÉSZSÉGÜGY TERÜLETÉN
233.	CIKK
A Felek fejlesztik együttműködésüket a közegészségügy területén, azzal a céllal, hogy
növeljék az emberi egészség védelmének szintjét és csökkentsék az egészségügyi
egyenlőtlenségeket, közös egészségügyi értékekkel és elvekkel összhangban, valamint a
fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés előfeltételeként.
234.	CIKK
Az együttműködés foglalkozik a fertőző és nem fertőző betegségek megelőzésével és
ellenőrzésével, többek között az egészségügyi információk cseréje, az „egészség minden
szakpolitikában” megközelítés előmozdítása, a nemzetközi szervezetekkel, különösen az
Egészségügyi Világszervezettel folytatott együttműködés, valamint nemzetközi egészségügyi
megállapodások - mint az Egészségügyi Világszervezet dohányzás visszaszorításáról szóló,
2003. évi keretegyezménye - és nemzetközi egészségügyi rendszabályok végrehajtásának
előmozdítása révén.
V.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A SZABADSÁGON, A BIZTONSÁGON ÉS A JOG
ÉRVÉNYESÜLÉSÉN ALAPULÓ TÉRSÉGBEN
235.	CIKK
Jogállamiság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartása
Az e cím alapján folytatott együttműködésük keretében a Felek külön fontosságot
tulajdonítanak a jogállamiság előmozdításának, ideértve a bírói kar függetlenségét, az
igazságszolgáltatáshoz és tisztességes eljáráshoz való jogot, valamint az emberi jogok és
alapvető szabadságok tiszteletben tartását.
A Felek együttműködnek az intézmények működésének megerősítése terén, ideértve a
bűnüldözést, bíróság elé állítást, az igazságszolgáltatás működését, valamint a korrupció
megelőzését és az ellene való küzdelmet is.
129
236. CIKK
Jogi együttműködés
A Felek fejlesztik együttműködésüket polgári és kereskedelmi ügyekben a polgári
igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos releváns multilaterális egyezmények - különösen
a Hágai Nemzetközi Magánjogi Értekezlet egyezményeinek - tárgyalását, megerősítését és
végrehajtását illetően.
A Felek megerősítik a büntetőügyekben folytatott együttműködést, ideértve a kölcsönös
bűnügyi jogsegélyt is. Ez - adott esetben és az alkalmazandó eljárásoktól függően - magában
foglalhatja az Európa Tanács egyezményeihez való csatlakozást és azok végrehajtását a
Kazah Köztársaság által folytatott büntetőeljárásokban, az ENSZ vonatkozó nemzetközi
eszközeinek végrehajtását, valamint az Eurojusttal folytatott együttműködést.
237.	CIKK
A személyes adatok védelme
A Felek együttműködnek a célból, hogy a személyes adatok magas szintű védelmét
biztosítsák a bevált gyakorlatok és tapasztalatok cseréje révén, európai és nemzetközi jogi
eszközök és standardok figyelembe vételével.
Ez - adott esetben és az alkalmazandó eljárásoktól függően - magában foglalhatja azt is, hogy
a Kazah Köztársaság csatlakozik az Európa Tanácsnak a személyes adatok gépi feldolgozása
során az egyének védelméről szóló egyezményéhez és annak kiegészítő jegyzőkönyvéhez,
valamint végrehajtja azokat.
238.	CIKK
Együttműködés a migráció, menekültügy és határigazgatás területén
1.	A Felek megerősítik, hogy fontosnak tartják a migrációs áramlatok igazgatását. Az
együttműködés a Felek közötti kölcsönös konzultáción alapul, és a hatályban lévő
jogszabályaiknak megfelelően történik.
2.	Az irreguláris migráció megelőzése és kezelése céljából folytatott együttműködés
keretében a Felek megállapodnak a következőkben:
a)	a Kazah Köztársaság vállalja, hogy visszafogadja az Európai Unió valamely tagállama
területén szabálytalanul tartózkodó állampolgárait, azok kérésére és indokolatlan
késedelem nélkül; és
b)	az Európai Unió minden tagállama vállalja, hogy visszafogadja a Kazah Köztársaság
területén szabálytalanul tartózkodó állampolgárait, annak kérésére és indokolatlan
130
késedelem nélkül.
3.	Az Európai Unió tagállamai és a Kazah Köztársaság a (2) bekezdés céljából - az e
cikkben említetteken kívüli további formaságok és indokolatlan késedelem nélkül - megfelelő
személyazonossági okmányokkal látják el állampolgáraikat. Amennyiben a visszafogadandó
személy nem rendelkezik semmilyen dokumentummal, vagy állampolgárságának egyéb
bizonyítékával, az Európai Unió érintett tagállamának vagy a Kazah Köztársaságnak az
illetékes diplomáciai és konzuli képviselője a Kazah Köztársaság vagy az Európai Unió
érintett tagállamának kérelmére - további formaságok és indokolatlan késedelem nélkül -
intézkedéseket tesz az adott személy meghallgatása érdekében, állampolgárságának
megállapítása céljából.
4.	A Felek megállapodnak abban, hogy - a migrációval és a mobilitással kapcsolatos
általános megközelítéssel összhangban - átfogó párbeszédet alakítanak ki a migrációval
kapcsolatos releváns kérdésekről, többek között azzal a céllal, hogy fontolóra vegyenek egy
esetleges tárgyalást, az Európai Unió és a Kazah Köztársaság között az Európai Unió
tagállamai és a Kazah Köztársaság konkrét visszafogadási kötelezettségeinek szabályozásáról
szóló megállapodás megkötésére irányulóan, ideértve a más országok állampolgáraira és a
hontalant személyekre vonatkozó visszafogadási kötelezettséget is, továbbá azzal a céllal,
hogy a fenti megállapodással egyidejűleg egy, az Európai Unió és a Kazah Köztársaság
állampolgáraira vonatkozó vízumkönnyítési megállapodás esetleges tárgyalását is fontolóra
vegyék.
239.	CIKK
Konzuli védelem
A Kazah Köztársaság beleegyezik abba, hogy az Európai Unió bármely, a Kazah Köztársaság
területén képviselettel rendelkező tagállamának diplomáciai és konzuli hatóságai - a saját
állampolgáraik számára nyújtott védelemmel azonos feltételek mellett - védelmet nyújtsanak
az Európai Unió azon tagállamának állampolgárai számára, amely a Kazah Köztársaságban
nem rendelkezik elérhető állandó képviselettel.
240.	CIKK
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem
A Felek együttműködnek annak megakadályozása érdekében, hogy pénzügyi és kapcsolódó
nem pénzügyi ágazataikat általában bűncselekményekből és különösen kábítószerrel
kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára mosására, valamint a
terrorizmus finanszírozására használják, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni
küzdelemről szóló, a Pénzügyi Akció Munkacsoport által elfogadott nemzetközi előírásokkal
összhangban. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményekből származó vagyon vagy
pénzeszközök visszaszerzésére, lefoglalására, elkobzására és visszaszolgáltatására is.
Az együttműködés lehetővé teszik a vonatkozó információk cseréjét a Felek kapcsolódó
jogszabályainak és nemzetközi vállalásainak keretében.
241.	CIKK
131
Tiltott kábítószerek
A Felek együttműködnek a kábítószerekkel - különösen a kábítószerek, pszichotróp anyagok
és ezek prekurzorainak tiltott kereskedelmével - kapcsolatos kérdések kiegyensúlyozott és
integrált megközelítése terén. A kábítószerekkel kapcsolatos szakpolitikák és fellépések célja
az illegális kábítószerek, pszichotróp anyagok és ezek prekurzorai iránti kereslet és kínálat
elleni küzdelmet szolgáló struktúrák megerősítése az illetékes hatóságok összehangolásának
és együttműködésének megerősítése révén, a tiltott kábítószerek kereskedelmének,
kínálatának és keresletének csökkentése, valamint a megelőző intézkedések, a kezelés és a
rehabilitáció megerősítése révén, az emberi jogokra kellő tekintettel.
Az együttműködés célja továbbá, hogy csökkentse a kábítószerrel kapcsolatos károkat,
foglalkozzon a szintetikus kábítószerek előállítása és használata okozta problémával, valamint
hatékonyan megelőzze a kábítószer-prekurzorok kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális
előállítására történő tiltott felhasználását.
A Felek megállapodnak az e célkitűzések elérése céljából alkalmazott együttműködési
módokban. A fellépéseket közösen elfogadott elvekre kell alapozni, a vonatkozó nemzetközi
egyezményekkel és eszközökkel, valamint az Európai Unió és Közép-Ázsia kábítószerekről
szóló cselekvési tervével összhangban.
242.	CIKK
A szervezett és transznacionális bűnözés, valamint a korrupció elleni küzdelem
A Felek együttműködnek azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szervezett, gazdasági,
pénzügyi és transznacionális bűncselekmények valamennyi formáját - ideértve az
embercsempészetet és -kereskedelmet, a kábítószer-kereskedelmet, a lőfegyverek
kereskedelmét, a sikkasztást, a csalást, a hamisítást, az okirathamisítást, az állami és
magánkorrupciót -, és az e területre vonatkozó meglévő nemzetközi kötelezettségeknek teljes
körű betartásával küzdjenek azok ellen.
A Felek előmozdítják a bűnüldöző szervek közötti bilaterális, regionális és nemzetközi
együttműködés megerősítését, ideértve a bevált gyakorlatok megosztását és esetleges
együttműködést az Európai Unió ügynökségeivel.
A Felek elkötelezettek a vonatkozó nemzetközi normák - különös tekintettel az Egyesült
Nemzetek nemzetközi szervezett bűnözés elleni 2000. évi egyezményben (UNTOC) és annak
három jegyzőkönyvében, valamint az Egyesült Nemzetek 2003. évi korrupció elleni
egyezményében foglaltak - hatékony végrehajtása mellett. Az együttműködés - adott esetben
és az alkalmazandó eljárásoktól függően - magában foglalhatja azt is, hogy a Kazah
Köztársaság csatlakozik az Európa Tanács korrupció megelőzéséről és leküzdéséről szóló
vonatkozó egyezményeihez.
243.	CIKK
A számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem
A Felek megerősítik az együttműködést - többek között a bevált gyakorlat megosztásával -
132
azzal a céllal, hogy megelőzzék az elektronikus hírközlő hálózatok és információs rendszerek
felhasználásával vagy az ilyen hálózatok és rendszerek ellen elkövetett bűncselekményeket, és
küzdjenek azok ellen.
VI.	CÍM
EGYÉB EGYÜTTMŰKÖDÉSI POLITIKÁK
1.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS TERÜLETÉN
244.	CIKK
A Felek együttműködnek az oktatás és képzés területén azzal a céllal, hogy előmozdítsák a
Kazah Köztársaság oktatási és képzési rendszereinek korszerűsítését, valamint az Európai
Unió szakpolitikáival és gyakorlataival való konvergenciát. A Felek együttműködnek azért,
hogy előmozdítsák az egész életen át tartó tanulást, valamint együttműködést és átláthatóságot
ösztönözzenek az oktatási és képzés valamennyi szintjén. A Felek hangsúlyt fektetnek
továbbá az intézményközi együttműködés előmozdítására, a hallgatók, egyetemi
alkalmazottak és közigazgatási személyzet, kutatók és fiatalok mobilitásának, valamint az
információ- és tapasztalatcsere ösztönzését célzó intézkedésekre.
A Felek előmozdítják az oktatási rendszerben folytatott tevékenységek egységes
összehangolását, az európai és nemzetközi előírásokkal és a bevált gyakorlatokkal
összhangban.
2.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A KULTÚRA TERÜLETÉN
245.	CIKK
A Felek a kulturális sokszínűséget tiszteletben tartó kulturális együttműködést mozdítanak elő
kultúráik kölcsönös megértése és megismertetése céljából.
A Felek arra törekszenek, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak a kulturális cserék
előmozdítása, és különböző kulturális területeken közös kezdeményezések ösztönzése
céljából.
A Felek konzultálnak és kölcsönösen előnyös együttműködést alakítanak ki olyan
multilaterális nemzetközi szerződések és nemzetközi szervezetek keretében, mint például az
Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO). A Felek
folytatják a kulturális sokszínűséggel kapcsolatos véleménycserét, többek között azzal a
céllal, hogy előmozdítsák az UNESCO kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és
előmozdításáról szóló, 2005. évi egyezményében foglalt elveket, valamint projekteket
hajtsanak végre a kultúrák közelítésének az ENSZ Közgyűlése által kikiáltott nemzetközi
évtizede (2013-2022) keretében.
A Felek közös tevékenységeket, programokat és terveket mozdítanak elő, valamint bevált
133
gyakorlatok megosztását ösztönzik a művészek, kulturális szakemberek és szervezetek
képzése és kapacitásépítése terén.
3.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ TERÜLETÉN
246.	CIKK
A Felek együttműködést ösztönöznek:
a)	a polgári célú kutatás és a tudományos és technológiai fejlődés valamennyi területén a
kölcsönös előnyök alapján, valamint a szellemi tulajdonjogok megfelelő és hatékony
szintű védelme mellett; valamint
b)	az innováció fejlesztésének ösztönzése céljából.
247.	CIKK
Az együttműködés magában foglalja az alábbiakat:
a)	szakpolitikai párbeszéd, valamint tudományos és technológiai információcsere;
b)	információk és bevált gyakorlatok cseréje az innováció és a kutatás-fejlesztés üzleti
alapokra való helyezése tekintetében, ideértve a technológia-alapú vállalkozások
indításához nyújtott támogatási eszközöket, a klaszterfejlesztést és a finanszírozáshoz
való hozzáférést is;
c)	az egyes Felek kutatási és innovációs programjai megfelelő hozzáférhetőségének
megkönnyítése;
d)	a Kazah Köztársaság kutatóintézetei kutatási kapacitásának növelése, valamint az
Európai Unió kutatási és innovációs keretprogramjában és az Európai Unió által
finanszírozott egyéb potenciális kezdeményezésekben való részvételük megkönnyítése;
e)	közös projektek fejlesztése és előmozdítása a kutatás és innováció terén;
f)	a közös kutatási és innovációs projektekből származó eredmények kereskedelmi
hasznosításának előmozdítása;
g)	a Felek hazai piacaihoz való új technológiai hozzáférés megkönnyítése;
h)	képzési tevékenységek és mobilitási programok szervezése tudományos munkatársak,
kutatók, valamint a Felek kutatási és innovációs tevékenységeiben érintett egyéb
személyzet számára;
i.	az alkalmazandó jogszabályok keretén belül az e megállapodás által érintett
tevékenységekben részt vevő kutatók szabad mozgásának, valamint az ilyen
tevékenységekhez felhasználni szánt áruk határokon átnyúló mozgásának
134
megkönnyítése;
j) egyéb együttműködési formák a kutatás és innováció terén, többek között regionális
megközelítések és kezdeményezések révén, kölcsönös megállapodás alapján.
248.	CIKK
A 247. cikkben meghatározott együttműködési tevékenységek végrehajtása során szinergiát
kell keresni a 261. és 262. cikkben szereplő, az Európai Unió és a Kazah Köztársaság közötti
pénzügyi együttműködés tágabb keretében végrehajtott regionális és egyéb tevékenységekkel.
4.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A MÉDIA ÉS AZ AUDIOVIZUÁLIS POLITIKA TERÜLETÉN
249.	CIKK
A Felek előmozdítják az együttműködést a média és az audiovizuális ágazat területén, többek
között az újságírók és egyéb média-, mozi- és audiovizuális szakemberek közötti
információcsere, valamint képzésük révén.
250.	CIKK
A Felek információt és bevált gyakorlatokat cserélnek a média függetlenségének és
szakszerűségének előmozdításával kapcsolatban, az alkalmazandó nemzetközi
egyezményekben - ideértve adott esetben az UNESCO és az Európa Tanács egyezményeit -
foglalt előírások alapján.
5.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A CIVIL TÁRSADALOMMAL
251.	CIKK
A Felek folytatják és megerősítik párbeszédüket ülések és konzultációk formájában, valamint
együttműködnek a civil társadalom szerepét illetően, az alábbi célkitűzésekkel:
a)	a kapcsolatok megerősítése és az információ- és tapasztalatcsere ösztönzése az Európai
Unió és a Kazah Köztársaság civil társadalmának valamennyi ágazata között; valamely
Fél civil társadalmi képviselői számára annak lehetővé tétele, hogy megismerjék a
másik Fél által a közintézményekkel és szociális partnerekkel folytatott konzultáció és
párbeszéd folyamatait, különösen a civil társadalom politikaalakításba való további
bevonása céljából;
b)	a civil társadalomnak az Európai Unió és a Kazah Köztársaság közötti kapcsolatokba -
különösen e megállapodás végrehajtásába - való bevonásának biztosítása;
c)	fokozottabb kapacitásépítés, függetlenség és átláthatóság ösztönzése a civil
társadalomban, valamint utóbbi szerepének megerősítése a Felek gazdasági, szociális és
135
politikai fejlődésében.
A Felek támogatják az Európai Unió és a Kazah Köztársaság nem kormányzati szervezetei
közötti kapcsolatok fejlesztését.
A Felek támogatják az emberi jogok területén tevékenykedő intézményeket és nem
kormányzati szervezeteket. A Felek formálisan és rendszeresen, évente legalább egyszer
valamennyi releváns információt megosztanak az együttműködési programokkal
kapcsolatban.
6.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A SPORT ÉS A TESTMOZGÁS TERÜLETÉN
252.	CIKK
A Felek előmozdítják a sport és testmozgás területén folytatott együttműködést annak
érdekében, hogy egészséges életmód kialakítását segítsék elő az összes korosztály számára,
felhívják a figyelmet a sport társadalmi szerepére és nevelési értékeire, valamint küzdjenek a
sportot fenyegető olyan veszélyek ellen, mint a dopping, a rasszizmus és az erőszak. Az
együttműködés kiterjed különösen az információ- és bevált gyakorlatok cseréjére.
7.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A POLGÁRI VÉDELEM TERÜLETÉN
253.	CIKK
A Felek elismerik annak szükségességét, hogy kezelni kell mind a hazai, mind a globális
természeti és ember okozta katasztrófák kockázatait.
Társadalmaik és infrastruktúrájuk ellenálló képességének növelése érdekében a Felek
megerősítik azon szándékukat, hogy javítják a természeti és ember okozta katasztrófák
megelőzését, enyhítését, az azokra való felkészültséget és azok elhárítását célzó
intézkedéseket, valamint - adott esetben bilaterális és multilaterális politikai szinten -
együttműködnek a globális katasztrófakockázat-kezelés eredményeinek javítása érdekében.
Az együttműködés - a megfelelő erőforrások rendelkezésre állásától függően - az alábbiakat
támogatja:
a)	a polgári védelem területén tevékenykedő illetékes szervek, egyéb szervezetek és
egyének interakciója;
b)	katasztrófák esetén, amennyiben kérik, kölcsönös segítségnyújtás összehangolása;
c)	tapasztalatcsere a lakosság katasztrófa-felkészültséggel kapcsolatos tudatosítása terén;
d)	képzés, átképzés, készségfejlesztés és szakképzés a polgári védelem és a korai
136
előrejelző rendszerek alkalmazása terén.
8.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ŰRTEVÉKENYSÉGEK TERÜLETÉN
254.	CIKK
A Felek adott esetben előmozdítják a hosszú távú együttműködést a polgári űrkutatás és -
fejlesztés területén. A Felek külön figyelmet fordítanak az űrtevékenységeik kiegészítő
jellegét célzó kezdeményezésekre.
255.	CIKK
A Felek - érdekeikkel összhangban - együttműködhetnek a műholdas navigáció, a Föld-
megfigyelés, az űrkutatás területén és egyéb területeken.
9.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A FOGYASZTÓVÉDELEM TERÜLETÉN
256.	CIKK
A Felek együttműködnek a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása és a fogyasztóvédelmi
rendszereik közötti kompatibilitás megvalósítása érdekében.
Az együttműködés adott esetben magában foglalhatja az alábbiakat:
a)	a fogyasztópolitikai területén bevált gyakorlatok cseréje, ideértve a termékminőséget és
biztonsági követelményeket is, valamint piacfelügyeleti rendszer és információcsere-
mechanizmus szervezése;
b)	a fogyasztóvédelmi rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatcsere előmozdítása, ideértve a
fogyasztóvédelmi jogszabályokat és azok érvényesítését, a fogyasztót védő
termékbiztonságot, a fogyasztók tudatosítását és tudatos fogyasztói magatartás
kialakítását, valamint a fogyasztói jogorvoslatot;
c)	képzési tevékenységek biztosítása a közigazgatási tisztviselők és más fogyasztói
érdekvédelmi képviselők számára;
d)	független fogyasztói szervezetek létrehozásának és a fogyasztói képviseletek közötti
kapcsolatoknak az ösztönzése.
10.	FEJEZET
REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
257.	CIKK
A Felek ösztönzik a kölcsönös megértést és a bilaterális együttműködést a regionális
137
fejlesztési politika terén az életfeltételek javítása céljából, valamint annak érdekében, hogy az
összes régió fokozottabban részt vegyen a Felek szociális és gazdasági fejlődésében.
258.	CIKK
A Felek - a létező nemzetközi megállapodásokkal összhangban - támogatják és megerősítik a
helyi és regionális hatóságok regionális együttműködésbe történő bevonását, kapacitásépítő
intézkedések fejlesztése, valamint a regionális gazdasági és üzleti hálózatok megerősítésének
előmozdítása céljából.
259.	CIKK
A Felek megerősítik és ösztönzik az e megállapodás hatálya alá tartozó területek - többek
között a közlekedés, energiaügy, kommunikációs hálózatok, kultúra, oktatás, kutatás,
idegenforgalom, vízgazdálkodás és környezetvédelem, polgári védelem és a regionális
együttműködést érintő egyéb területek - regionális együttműködési elemeinek fejlesztését.
11.	FEJEZET
EGYÜTTMŰKÖDÉS A KÖZSZOLGÁLAT TERÜLETÉN
260.	CIKK
1.	A Felek elősegítik a köz- és civilszolgálatokon belüli nemzetközi bevált gyakorlatok
végrehajtásával, valamint a köztisztviselők kapacitásépítésével, továbbá szakmai fejlődésével
és képzésével kapcsolatos tapasztalatok és ismeretek megosztását.
2.	A Felek elősegítik a közszolgálatok minőségének javítását célzó intézkedésekről,
valamint a Kazah Köztársaságban működő regionális közszolgálati csomópont keretében tett,
a multilaterális együttműködés előmozdítását célzó közös erőfeszítésekről folytatott
párbeszédet.
3.	A Felek együttműködnek a (2) bekezdésben említett keretben többek között az
alábbiak megkönnyítése révén:
a)	szakértők cseréje,
b)	szemináriumok szervezése, valamint
c)	képzési tevékenységek szervezése.
VII.	CÍM
PÉNZÜGYI ÉS TECHNIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS
261.	CIKK
A Felek - átfogó partnerség, valamint a kölcsönös érdek, viszonosság, átláthatóság,
kiszámíthatóság és a Felek érdekei kölcsönös védelmének elve alapján - folytatják és
138
fokozzák a jelenlegi pénzügyi és technikai együttműködést.
E megállapodás célkitűzéseinek elérése céljából a Kazah Köztársaság pénzügyi támogatást
kaphat az Európai Uniótól vissza nem térítendő támogatások és kölcsönök formájában,
lehetőség szerint az Európai Beruházási Bankkal és egyéb nemzetközi pénzügyi
szervezetekkel partnerségben.
Az Európai Unió többéves pénzügyi keretét szabályozó vonatkozó rendeletekkel1
összhangban pénzügyi támogatás nyújtható, főként szakértői cserék, kutatások levezetése,
fórumok, konferenciák, szemináriumok és képzések szervezése, valamint a programok és
projektek fejlesztéséhez és végrehajtásához nyújtott vissza nem térítendő támogatások
formájában. Az Európai Unió általi finanszírozásra a költségvetési rendeletet2 és végrehajtási
-2
szabályait kell alkalmazni.
A pénzügyi támogatás az Európai Unió által - a Kazah Köztársasággal folytatott
konzultációkat követően - kialakított éves cselekvési programokon alapul. Az Európai Unió
és a Kazah Köztársaság programokat és projekteket társfinanszírozhat. A Felek pénzügyi és
technikai együttműködési programokat és projekteket koordinálnak, valamint információkat
cserélnek valamennyi támogatásforrással kapcsolatban.
Az Európai Unió Kazah Köztársaságnak nyújtandó pénzügyi támogatásának alapja az OECD
segélyhatékonyságról szóló párizsi nyilatkozatában meghatározottak szerinti
segélyhatékonyság, az Európai Unió technikai együttműködés megreformálásáról szóló
keretstratégiája, az Európai Számvevőszék jelentései, valamint az Európai Unió Kazah
Köztársaságban végrehajtott vagy folyamatban lévő együttműködési programjaiból levont
tanulságok.
262.	CIKK
A Felek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveinek megfelelően hajtják végre a
pénzügyi és technikai segítségnyújtást, valamint együttműködnek az Európai Unió és a Kazah
Köztársaság pénzügyi érdekeinek védelme érdekében. A Felek az e megállapodás hatálya alá
tartozó területeken hatékony intézkedéseket hoznak a szabálytalanságok4, a csalás, a
Különösen a 2014-2020-as időszakra szóló fejlesztési együttműködési finanszírozási eszköz
létrehozásáról szóló, 2014. március 11-i 233/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 77.,
2014.3.15., 44. o.) és a külső tevékenységek finanszírozására vonatkozó uniós eszközök végrehajtására
vonatkozó közös szabályok és eljárások megállapításáról szóló, 2014. március 11-i 236/2014/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 77., 2014.3.15., 95. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 966/2012/EU, Euratom rendelete (2012. október 25.) az Unió általános
költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).
A Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (2012. október 29.) az Európai Unió
általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai
parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. december 18-i 2988/95/EK,
Euratom tanácsi rendeletben meghatározottak szerinti „szabálytalanság” az európai uniós jog, e
Megállapodás vagy az ezeken alapuló megállapodások és szerződések valamely rendelkezésének egy
gazdasági szereplő cselekménye vagy mulasztása útján történő megsértése, amelynek eredményeként az
Európai Unió általános költségvetése vagy az EU által kezelt költségvetések kárt szenvednek vagy
szenvednének, akár közvetlenül az EU nevében beszedett saját forrásokból származó bevétel csökkenése
vagy kiesése révén, akár indokolatlan kiadási tételek miatt.
139
1
2
3
4
korrupció és minden egyéb, az Európai Unió költségvetésének és a Kazah Köztársaság
költségvetésének sérelmére elkövetett jogellenes tevékenység megelőzése és az ezek elleni
küzdelem céljából, kölcsönös jogi és egyéb segítségnyújtás révén.
A Felek által e megállapodás végrehajtása során kötendő valamennyi további
megállapodásnak vagy finanszírozási eszköznek konkrét pénzügyi együttműködési
záradékokról kell rendelkeznie a helyszíni vizsgálatokra és ellenőrzésekre vonatkozóan.
263.	CIKK
A rendelkezésre álló források optimális kiaknázása érdekében a Felek elkötelezik magukat
annak biztosítása mellett, hogy az Európai Unió hozzájárulásait más forrásokból, harmadik
országokból és nemzetközi pénzügyi szervezetektől származó hozzájárulásokkal való
összehangolás után alakítják ki.
264.	CIKK
Megelőzés
A Felek rendszeresen ellenőrzik az Európai Unió alapjaiból finanszírozott és a Kazah
Köztársaság alapjaiból társfinanszírozott műveletek megfelelő végrehajtását, és meghoznak
minden megfelelő intézkedést a szabálytalanságok, a csalás, a korrupció, valamint az Európai
Unió alapjainak és a Kazah Köztársaság társfinanszírozási alapjainak kárára elkövetett egyéb
illegális tevékenységek megelőzése céljából. A Felek tájékoztatják egymást az általuk hozott
megelőzési intézkedésekről.
265.	CIKK
Kommunikáció
A Felek tájékoztatják egymást - különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal és a Kazah
Köztársaság illetékes hatóságainak értesítésével - az Európai Unió alapjainak és a Kazah
Köztársaság társfinanszírozási alapjainak végrehajtásával kapcsolatos csalás, korrupció vagy
bármilyen egyéb szabálytalanság gyanújáról vagy tényleges előfordulásáról.
A Felek tájékoztatják egymást az e cikkel kapcsolatban hozott intézkedésekről.
266.	CIKK
Helyszíni vizsgálatok
Az Európai Unió pénzügyi támogatásával kapcsolatos helyszíni vizsgálatokat az Európai
Csalás Elleni Hivatal készíti elő és végzi el a Kazah Köztársaság illetékes hatóságaival szoros
együttműködésben, a Kazah Köztársaság jogszabályai alapján.
140
E megállapodás keretében az Európai Csalás Elleni Hivatal felhatalmazást kap arra, hogy az
Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából helyszíni vizsgálatokat végezzen, a
2185/96/EK, Euratom tanácsi rendelet1 és a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és
tanácsi rendelettel2 összhangban.
267.	CIKK
Nyomozás és büntetőeljárás
A Kazah Köztársaság illetékes szervei - a Kazah Köztársaság jogszabályaival összhangban -
vizsgálatot és büntetőeljárást indítanak az Európai Unió alapjainak és a Kazah Köztársaság
társfinanszírozási alapjainak kárára elkövetett csalás, korrupció vagy egyéb illegális
cselekmények gyanújának vagy tényleges előfordulásának esetén. Adott esetben és hivatalos
kérelem alapján az Európai Csalás Elleni Hivatal e feladat ellátásában segítséget nyújthat a
Kazah Köztársaság illetékes hatóságainak.
VIII.	CÍM
INTÉZMÉNYI KERET
268.	CIKK
Együttműködési Tanács
1.	Létrejön az Együttműködési Tanács. Felügyeli és rendszeresen felülvizsgálja e
megállapodás végrehajtását. Az Együttműködési Tanács miniszteri szinten ülésezik évente
egy alkalommal. Az Együttműködési Tanács megvizsgálja a megállapodás keretében
felmerülő valamennyi nagyobb jelentőségű kérdést, valamint az e megállapodás
célkitűzéseinek elérése szempontjából közös érdekű, egyéb kétoldalú és nemzetközi
kérdéseket.
2.	A megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása érdekében az Együttműködési Tanács
a megállapodás alkalmazási körében és az abban előírt esetekben határozatokat hoz. Ezek a
határozatok kötelezőek a Felekre nézve, akik megfelelő intézkedéseket hoznak a határozatok
végrehajtása céljából. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat is tehet. Az Együttműködési
Tanács a Felek közötti megállapodás útján, a vonatkozó belső eljárások lefolytatását követően
fogadja el határozatait.
3.	Az Együttműködési Tanács hatáskörrel rendelkezik e megállapodás mellékleteinek - a
Felek közötti konszenzus alapján történő - frissítésére vagy módosítására, a III. címben
(Kereskedelem és üzleti tevékenység) foglalt konkrét rendelkezések sérelme nélkül.
4.	Az Együttműködési Tanács bármely jogkörét - ideértve a kötelező érvényű döntések
A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi
érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett
helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).
Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai
Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL
L 248., 2013.9.18., 1. o.).
141
i
2
meghozatalára vonatkozó jogkört is - átruházhatja az Együttműködési Bizottságra.
5.	Az Együttműködési Tanács a Felek képviselőiből áll.
6.	Az Együttműködési Tanács elnöki tisztét az Európai Unió képviselője és a Kazah
Köztársaság képviselője felváltva tölti be.
7.	Az Együttműködési Tanács megállapítja eljárási szabályzatát.
8.	A 278. cikkel összhangban bármely Fél az Együttműködési Tanács elé utalhatja az e
megállapodás végrehajtásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitákat.
269.	CIKK
Az Együttműködési Bizottság és szakosodott albizottságok
1.	Ezennel létrejön az Együttműködési Bizottság. Az Együttműködési Bizottság segíti az
Együttműködési Tanácsot feladatai végrehajtásában.
2.	Az Együttműködési Bizottság a Felek képviselőiből áll, rendszerint vezető tisztviselői
szinten.
3.	Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztét az Európai Unió képviselője és a Kazah
Köztársaság képviselője felváltva látja el.
4.	Az Együttműködési Bizottság határozatokat hoz az e megállapodásban előírt
esetekben, és azon területeken, amelyek tekintetében az Együttműködési Tanács hatáskört
ruházott rá. Ezek a határozatok kötelezőek a Felekre nézve, akik megfelelő intézkedéseket
hoznak a határozatok végrehajtása céljából. Az Együttműködési Bizottság a Felek
egyetértésével fogadja el határozatait, az elfogadásra vonatkozó saját belső eljárásaik
lezárulása után. Az Együttműködési Tanács feladatkörei között szerepel az Együttműködési
Tanács üléseinek előkészítése.
5.	Az Együttműködési Bizottság különleges formációban ülésezhet a III. címmel
(Kereskedelem és üzleti tevékenység) kapcsolatos vonatkozó kérdések kezelése érdekében.
6.	Az Együttműködési Tanács dönthet olyan szakosodott albizottság vagy egyéb testület
létrehozásáról, amely segítheti feladatai ellátásában, valamint meghatározza az ilyen
albizottságok vagy testületek összetételét, feladatait és működésének módját.
7.	Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az Együttműködési
Bizottság, valamint az Együttműködési Tanács által létrehozott albizottságok vagy testületek
feladatait és működését.
270.	CIKK
Parlamenti Együttműködési Bizottság
1.	Létrejön a Parlamenti Együttműködési Bizottság. A Parlamenti Együttműködési
Bizottság egyrészről európai parlamenti képviselőkből, másrészről a Kazah Köztársaság
142
Parlamentjének tagjaiból áll, és részükre fórumként szolgál találkozás és véleménycsere
céljából. A Bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.
2.	A Parlamenti Együttműködési Bizottságnak az a célja, hogy kölcsönösen előnyös és
hatékony parlamenti együttműködést alakítson ki az Európai Parlament és a Kazah
Köztársaság Parlamentje között.
3.	A Parlamenti Együttműködési Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
4.	A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnökségét - az eljárási szabályzatában
megállapított rendelkezéseknek megfelelően - az Európai Parlament, illetve a Kazah
Köztársaság Parlamentje felváltva látja el.
5.	A Parlamenti Együttműködési Bizottság, e megállapodás végrehajtása tekintetében
tájékoztatást kérhet az Együttműködési Tanácstól, amely megadja számára a kért
tájékoztatást.
6.	A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kap az Együttműködési Tanács
határozatairól és ajánlásairól.
7.	A Parlamenti Együttműködési Bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési
Tanácsnak.
IX.	CÍM
ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
271.	CIKK
A bíróságokhoz és közigazgatási szervekhez való hozzáférés
E megállapodás hatályán belül mindkét Fél vállalja, hogy a másik Fél természetes és jogi
személyei számára az egyéni jogaik és tulajdonjogaik védelme érdekében a saját természetes
és jogi személyeiknek biztosított hozzáféréssel azonos, megkülönböztetésmentes hozzáférést
biztosítanak az illetékes bíróságokhoz és közigazgatási szervekhez.
272.	CIKK
Hatáskörök átruházása
E megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában mindegyik Fél biztosítja, hogy a
valamelyik Fél által, bármilyen kormányzati szinten szabályozási, igazgatási vagy más
kormányzati hatáskörrel - például behozatali vagy kiviteli engedélyek vagy más gazdasági
tevékenységre vonatkozó engedélyek kiadásával, kereskedelmi ügyletek jóváhagyásával,
továbbá kvóták, díjak vagy egyéb terhek kivetésével - felruházott személy - az említett
hatáskör gyakorlása során a szóban forgó Fél e megállapodás szerinti kötelezettségeivel
összhangban járjon el.
273.	CIKK
143
Korlátozások a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek
esetén
1.	Amennyiben bármelyik Fél a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos
súlyos nehézségekkel szembesül, illetve fennáll azok veszélye, a tőkemozgásokat,
kifizetéseket vagy átutalásokat érintő védő- vagy korlátozó intézkedéseket fogadhat el és
tarthat fenn.
2.	Az (1) bekezdésben említett intézkedések
a)	nem részesítik kedvezőtlenebb elbánásban valamely Felet, mint hasonló helyzetekben a
nem részes feleket;
b)	adott esetben összhangban állnak a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának cikkeivel;
c)	kerülik a másik Fél kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi érdekeit érintő szükségtelen
károkozást;
d)	átmenetiek és azokat az (1) bekezdésben leírt helyzet javulásával fokozatosan
felszámolják.
3.	Árukereskedelem esetén valamely Fél korlátozó intézkedéseket fogadhat el vagy
tarthat fent fizetési mérlegei helyzetének vagy külső pénzügyi helyzetének védelmezése
céljából. Az ilyen intézkedések összhangban állnak az 1994. évi GATT-egyezménnyel és az
1994. évi GATT-egyezmény fizetési mérleggel kapcsolatos rendelkezéseiről szóló
egyetértéssel.
4.	Szolgáltatáskereskedelem esetén valamely Fél korlátozó intézkedéseket fogadhat el
fizetési mérlegei helyzetének vagy külső pénzügyi helyzetének védelmezése céljából. Az
ilyen rendelkezések összhangban vannak a GATS-szal.
5.	Az (1) és (2) bekezdésben említett korlátozó intézkedéseket fenntartó vagy elfogadó
valamely Fél haladéktalanul értesíti azokról a másik Felet, és a lehető leghamarabb időbeli
ütemezést nyújt be azok megszüntetésére.
6.	Amennyiben e cikk alapján fogadják el vagy tartják fenn a korlátozásokat, az
Együttműködési Bizottságban haladéktalanul konzultációkat kell tartani, amennyiben e
megállapodás alkalmazási körén kívül máskülönben nem kerül sor ilyen konzultációkra.
7.	A konzultációk megvizsgálják a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással
kapcsolatos, az adott intézkedéseket eredményező nehézséget, többek között az alábbi
tényezők figyelembe vételével:
a)	a nehézségek természete és mértéke;
b)	a külső gazdasági és kereskedelmi környezet; illetve
c)	a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedések.
144
8.	A konzultáció során foglalkoznak azzal, hogy a korlátozó intézkedések megfelelnek-e
az (1) és (2) bekezdésnek.
9.	Az ilyen konzultációk során a Felek elfogadják az árfolyamra, monetáris tartalékokra
és a fizetési mérlegre vonatkozóan a Nemzetközi Valutaalap által rendelkezésre bocsátott
valamennyi statisztikai és egyéb ténymegállapítást, és a következtetéseket a Nemzetközi
Valutaalap által az érintett Fél fizetési mérlegének helyzetéről és külső finanszírozási
helyzetéről készített felmérésekre kell alapozni.
274.	CIKK
Az alapvető biztonsági érdekekhez kapcsolódó intézkedések
E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy:
a)	megkövetelné bármelyik Féltől olyan információk benyújtását, amelyek közzétételét
alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítéli;
b)	bármely Fél számára megtiltaná az olyan fellépést, amelyet az alapvető biztonsági
érdekei védelméhez szükségesnek ítél a következők terén:
i.	fegyverek, lőszerek vagy hadianyagok gyártásához vagy kereskedelméhez
kapcsolódóan;
ii.	azon gazdasági tevékenységek tekintetében, amelyeket közvetlenül vagy közvetve
katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;
iii.	a hasadóanyagok és fúzióra képes anyagok, illetve ezek alapanyagai tekintetében;
iv.	nemzetbiztonsági vagy védelmi szempontból nélkülözhetetlen közbeszerzéssel
kapcsolatos tevékenységek;
v.	amelyet háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő
szükséghelyzet esetén hoznak; vagy
c)	bármelyik Felet megakadályozná abban, hogy intézkedéseket hozzon a nemzetközi béke
és biztonság fenntartása céljából elfogadott kötelezettségeinek teljesítése céljából.
275.	CIKK
A megkülönböztetés tilalma
1.	Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és bármely abban foglalt különös
rendelkezés sérelme nélkül:
a)	a Kazah Köztársaság által az Európai Unió és tagállamai tekintetében alkalmazott
intézkedések nem szolgálnak alapul az Európai Unió tagállamai, valamint természetes
vagy jogi személyeik közötti bármilyen megkülönböztetéshez;
b)	az Európai Unió és tagállamai által a Kazah Köztársaság tekintetében alkalmazott
intézkedések nem szolgálnak alapul a Kazah Köztársaság természetes vagy jogi
személyei közötti bármilyen megkülönböztetéshez.
145
2.	Az (1) bekezdés nem érinti a Felek arra vonatkozó jogát, hogy adójogszabályaik
megfelelő rendelkezéseit alkalmazzák azokra az adófizetőkre, akik tartózkodási helyüket
tekintve nincsenek azonos helyzetben.
276.	CIKK
Adózás
1.	E megállapodás csak annyiban alkalmazandó az adózási intézkedésekre, amennyiben
alkalmazása szükséges e megállapodás rendelkezéseinek érvényesüléséhez.
2.	E megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozza az
adók elkerülésének és az adócsalásnak a megelőzését célzó intézkedések elfogadását vagy
érvényesítését a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodások adózási rendelkezései
vagy más adózási szabályozások, illetve belföldi fiskális szabályozás alapján.
277.	CIKK
A kötelezettségek teljesítése
1.	A Felek az e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges
valamennyi intézkedést meghoznak. Biztosítják a megállapodásban foglalt célkitűzések
megvalósítását.
2.	Bármelyik Fél kérésére a Felek azonnal konzultálnak egymással a megfelelő
csatornákon keresztül az e megállapodás értelmezését vagy végrehajtását, és a felek közötti
kapcsolatok más alapvető aspektusait érintő bármely ügy megvitatása érdekében.
3.	A Felek - a 278. cikkel összhangban - az Együttműködési Tanácshoz utalják az e
megállapodás értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos vitákat.
4.	Az Együttműködési Tanács a 278. cikkel összhangban és kötelező határozat
meghozatalával rendezheti a vitát.
278.	CIKK
Vitarendezés
1.	Amennyiben e megállapodás értelmezését vagy végrehajtását illetően vita keletkezik a
Felek között, bármelyik Fél hivatalos kérelmet nyújt be a másik Félhez és az Együttműködési
Tanácshoz a vitatott kérdés megoldása céljából. Ettől eltérően, a III. cím (Kereskedelem és
üzleti tevékenység) értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos vitákat kizárólag a III.
cím 14. fejezete (Vitarendezés) szabályozza.
2.	A Felek törekednek arra, hogy a 268. cikk szerint létrehozott Együttműködési
Tanácson belül, jóhiszemű egyeztetések útján oldják meg a vitát azzal a céllal, hogy mielőbb
kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. A vitával kapcsolatos egyeztetésre - a Felek
megállapodása alapján vagy bármelyik Fél kérésére - az Együttműködési Bizottság vagy a
146
269.	cikk alapján létrehozott más vonatkozó albizottság vagy testület ülésén is sor kerülhet.
Az egyeztetésekre írásban is sor kerülhet.
3.	A Felek az Együttműködési Tanács, az Együttműködési Bizottság és egyéb illetékes
albizottságok és testületek rendelkezésére bocsátanak a helyzet alapos vizsgálatához
szükséges minden vonatkozó információt.
4.	A vita akkor tekintendő lezártnak, ha az Együttműködési Tanács - a 277. cikkben
foglaltak szerint - kötelező erejű határozatot hozott a kérdés rendezéséről, vagy ha a vitát
lezártnak nyilvánította.
5.	Az egyeztetés során közzétett információk bizalmasak maradnak.
279.	CIKK
Megfelelő intézkedések a kötelezettségek teljesítésének elmulasztása esetén
1.	Amennyiben a kérdés nem oldódik meg a vitarendezésre vonatkozó - a 278. cikkel
összhangban benyújtott - hivatalos kérelemről szóló értesítés napjától számított három
hónapon belül, és amennyiben a panaszos Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem tett eleget az e
megállapodásból származó kötelezettségének, megfelelő intézkedéseket hozhat, kivéve a III.
cím (Kereskedelem és üzleti tevékenység) értelmezésével vagy végrehajtásával kapcsolatos
viták esetén.
2.	E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a nemzetközi joggal összhangban e megállapodás
tekintetében bármelyik Fél haladéktalanul megfelelő intézkedéseket fogadhat el az alábbiak
esetén:
a)	e megállapodásnak a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált
felmondása a szerződések jogáról szóló, 1969. évi bécsi egyezmény 60. cikkének (3)
bekezdése értelmében, vagy
b)	az e megállapodás 1. és 11. cikkben említett alapvető elemeinek a másik Fél általi
megsértése.
Ezekben az esetekben a másik Felet haladéktalanul értesíteni kell a megfelelő intézkedésről.
A másik Fél kérésére konzultációkat kell folytatni legfeljebb 20 napig. Ezen időszakot
követően alkalmazni kell az intézkedést.
3.	A megfelelő intézkedések megválasztásánál elsőbbséget kell biztosítani azoknak,
amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás működését, és arányosak a jogsértés jellegével
és súlyosságával. Ezen intézkedéseket haladéktalanul bejelentik az Együttműködési
Tanácsnak, és azokról azonnal egyeztetéseket folytatnak, amelyek során a Feleknek jogukban
áll megszüntetni a szóban forgó jogsértést.
147
280. CIKK
Nyilvános hozzáférés a hivatalos dokumentumokhoz
E megállapodás rendelkezései nem sértik a Felek hivatalos dokumentumokhoz való
hozzáférésről szóló vonatkozó jogszabályainak alkalmazását.
281.	CIKK
Hatályba lépés, ideiglenes alkalmazás, időtartam és megszűnés
1.	Ez a megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba,
amikor a Felek diplomáciai csatornákon keresztül értesítik az Európai Unió Tanácsának
Főtitkárságát az e célból szükséges eljárások lezárultáról.
2.	A III. címet (Kereskedelem és üzleti tevékenység) - az abban foglalt eltérő
rendelkezés hiányában - az (1) bekezdésben említett hatálybalépési időponttól kezdődően kell
alkalmazni, feltéve, hogy a Kazah Köztársaság addig a WTO tagjává válik. Abban az esetben,
ha a Kazah Köztársaság e megállapodás hatálybalépésének időpontja után válik a WTO
tagjává, a III. címet (Kereskedelem és üzleti tevékenység) - az abban foglalt eltérő
rendelkezés hiányában - attól a naptól kezdődően kell alkalmazni, amikor a Kazah
Köztársaság a WTO-tagjává válik.
3.	Az (1) és (2) bekezdés ellenére, az Európai Unió és a Kazah Köztársaság ideiglenesen
alkalmazhatják e megállapodást részben vagy teljes egészében, saját vonatkozó belső
eljárásaikkal és jogszabályaikkal összhangban.
4.	Az ideiglenes alkalmazás azon időpontot követő első hónap első napjától kezdődik,
amikor:
a)	az Európai Unió értesítette a Kazah Köztársaságot a szükséges eljárások lezárulásáról,
feltüntetve - adott esetben - e megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit;
valamint
b)	a Kazah Köztársaság értesítette az Európai Uniót e megállapodás megerősítéséről.
5.	A III. címet (Kereskedelem és üzleti tevékenység) - az abban foglalt eltérő
rendelkezés hiányában - az ideiglenes alkalmazás (4) bekezdésben említett kezdő időpontjától
kell ideiglenesen alkalmazni, feltéve, hogy a Kazah Köztársaság addig a WTO tagjává válik.
Abban az esetben, ha a Kazah Köztársaság e megállapodás ideiglenes alkalmazása
megkezdésének időpontja után, de annak hatályba lépése előtt válik a WTO tagjává, a III.
címet (Kereskedelem és üzleti tevékenység) - az abban foglalt eltérő rendelkezés hiányában -
attól a naptól kezdődően kell ideiglenesen alkalmazni, amikor a Kazah Köztársaság a WTO-
tagjává válik.
6.	E megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásában - ideértve annak
vonatkozó mellékleteit és jegyzőkönyveit is -, az említett rendelkezésekben szereplő, a
„megállapodás hatálybalépésének időpontja” hivatkozás alatt azon időpont is értendő,
amelytől kezdve e megállapodás a (4) és (5) bekezdéssel összhangban ideiglenesen
148
alkalmazandó.
7.	E megállapodás hatálybalépésekor az egyrészről az Európai Közösségek és
tagállamaik, másrészről a Kazah Köztársaság közötti, 1995. január 23-án Brüsszelben aláírt és
1999. július 1-jén hatályba lépett partnerségi és együttműködési megállapodás megszűnik.
Amennyiben az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Kazah
Köztársaság közötti, 1995. január 23-án Brüsszelben aláírt és 1999. július 1-jén hatályba
lépett partnerségi és együttműködési megállapodás rendelkezéseit nem érinti e megállapodás
ideiglenes alkalmazása, az említett rendelkezések az ideiglenes alkalmazás időtartama alatt
továbbra is alkalmazandók.
8.	E megállapodás a (7) bekezdésben említett megállapodás helyébe lép. A Felek közötti
valamennyi más megállapodásban található, az említett megállapodásra vonatkozó
hivatkozásokat erre a megállapodásra történő hivatkozásként kell értelmezni.
9.	Ez a megállapodás határozatlan időre szól azzal, hogy azt bármelyik Fél
megszüntetheti a diplomáciai csatornákon a másik Fél számára eljuttatott írásbeli értesítés
útján. A megszüntetés hat hónappal azután lép hatályba, amikor az egyik Fél megkapta az e
megállapodás megszüntetéséről szóló értesítést. A megszűnés nem érinti az értesítés
kézhezvételét megelőzően, az e megállapodás szerint megkezdett, folyamatban levő
projekteket.
10.	Az ideiglenes alkalmazást bármely Fél megszüntetheti a diplomáciai csatornákon a
másik Fél számára eljuttatott írásbeli értesítés útján. A megszüntetés hat hónappal azután lép
hatályba, amikor az egyik Fél megkapta az e megállapodás ideiglenes alkalmazásának
megszüntetéséről szóló értesítést. A megszűnés nem érinti az értesítés kézhezvételét
megelőzően, az e megállapodás szerint megkezdett, folyamatban levő projekteket.
282.	CIKK
A Felek közötti, az e megállapodás hatálya alá tartozó egyedi együttműködési területekhez
kapcsolódó meglévő megállapodásokat az e megállapodás által szabályozott átfogó bilaterális
kapcsolatok és a közös intézményi keret részének kell tekinteni.
283.	CIKK
1.	A Felek e megállapodást közös megegyezéssel módosíthatják, felülvizsgálhatják és
kiterjeszthetik az együttműködés szintjének fokozása céljából.
2.	A Felek e megállapodást a hatálya alá tartozó bármely területre vonatkozó egyedi
nemzetközi megállapodások megkötésével egészíthetik ki. A Felek közötti ilyen egyedi
nemzetközi megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó bilaterális
kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezik.
284.	CIKK
Mellékletek és jegyzőkönyvek
149
E megállapodás mellékletei és jegyzőkönyvei e megállapodás szerves részét képezik.
285.	CIKK
A Felek meghatározása
E megállapodás alkalmazásában „Felek” egyrészről - a vonatkozó hatásköreiknek
megfelelően - az Európai Unió vagy a tagállamai, vagy az Európai Unió és a tagállamai,
másrészről a Kazah Köztársaság.
286.	CIKK
Területi hatály
Ezt a megállapodást azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról
szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az említett
Szerződésekben meghatározott feltételekkel, valamint a Kazah Köztársaság területén.
287.	CIKK
Hiteles szövegek
E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia,
görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román,
spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint kazah és orosz nyelven; a szövegek mindegyike
egyaránt hiteles.
FENTIEK HITELÉÜL a megfelelő meghatalmazottak aláírták ezt a megállapodást.
Kelt Asztanában, a kétezer-tizenötödik év december havának huszonegyedik napján.
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
150
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA
Az Európai Unió részéről	A Kazah Köztársaság részéről
151
I. MELLÉKLET
FENNTARTÁSOK A 46. CIKKEL ÖSSZHANGBAN
A.	A KAZAH KÖZTÁRSASÁG FENNTARTÁSAI
A Kazah Köztársaság fenntartja a jogot arra, hogy a nemzeti elbánásra vonatkozó
kötelezettségvállalásokkal nem összeegyeztethető intézkedéseket tartson fenn vagy fogadjon el, az
alább meghatározottak szerint:
1.	A földfelszín alatti ágazat
1.1.	A Kazah Köztársaság felszín és felszín alatti kőzeg használata a Kazah Köztársaságban jogi
személyként történő letelepedéshez kötött (azaz leányvállalat).
1.2.	Az államnak elsőbbségi joga van megvásárolni a felszín alatti kőzeg használatának jogát
(vagy annak részét) és/vagy a felszín alatti kőzeg használatának jogaihoz kapcsolódó tárgyat.
2.	Stratégiai erőforrások és tárgyak
A Kazah Köztársaság visszautasíthatja annak engedélyezését, hogy az Európai Unió természetes
vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló, a Kazah Köztársaság területén letelepedett jogi
személyek és fióktelepeik ügyleteket folytassanak a Kazah Köztársaság területén stratégiai
erőforrások használata és/vagy stratégiai tárgyak vásárlását illetően, amennyiben az ilyen használat
vagy vásárlás eredményeként a jogok egy személynél vagy ugyanazon országokból származó
személyek csoportjánál koncentrálódnának. E feltétel betartása a Kazah Köztársaság vonatkozó
jogszabályai szerint meghatározott kapcsolt vállalkozások tekintetében is kötelező1. A Kazah
Köztársaság - nemzetbiztonsági érdekek alapján - korlátozásokat állapíthat meg a stratégiai
erőforrásokra vagy tárgyakra vonatkozó tulajdonjogok vagy tulajdonjogok átruházása tekintetében.
3.	Ingatlan
3.1.	Az Európai Unió természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló jogi személyek és
a Kazah Köztársaság területén letelepedett fióktelepeik magántulajdonként nem
birtokolhatnak földterületeket gazdálkodás/mezőgazdasági termelés vagy erdőtervezés
céljából. Az Európai Unió természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló jogi
személyek és a Kazah Köztársaság területén letelepedett fióktelepeik legfeljebb tíz éves,
meghosszabbítható időtartamra jogot kaphatnak arra, hogy ideiglenesen földterületet
használhassanak gazdálkodás/mezőgazdasági termelés vagy erdőtervezés céljából.
3.2.	Az Európai Unió természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló jogi személyek és
a Kazah Köztársaság területén letelepedett fióktelepeik magántulajdonként nem
birtokolhatnak földterületeket a Kazah Köztársaság határövezetében, határai mentén vagy
tengeri kikötői körül.
A Kazah Köztársaság részvénytársaságokról szóló, 2003. május 13-i 415. sz. törvényének 64. cikke, valamint a
Kazah Köztársaság korlátolt felelősségű társaságokról és kiterjesztett felelősségű társaságokról szóló, 1998.
április 22-i 220-I. törvényének 12. cikke.
1
3.3.	Az Európai Unió természetes vagy jogi személyeinek az ellenőrzése alatt álló jogi személyek
és a Kazah Köztársaság területén letelepedett fióktelepeik korlátozottan lízingelhetnek a
Kazah Köztársaság államhatára mentén fekvő földterületet mezőgazdasági célokból.
3.4.	Az Európai Unió természetes vagy jogi személyeinek az ellenőrzése alatt álló jogi személyek
és a Kazah Köztársaság területén letelepedett fióktelepeik nem kaphatnak állandó
földhasználati jogot.
4.	Állatvilág
4.1.	A Kazah Köztársaság szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vagy belvizekben
található biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok
felhasználása, eltérő rendelkezés hiányában, a Kazah Köztársaság lobogója alatt hajózó és a
Kazah Köztársaság területen lajstromozott halászhajókra korlátozódik. Az Európai Unió jogi
személyeinek a Kazah Köztársaság területén jogi személy formájában létrehozott
leányvállalatai tulajdonában álló halászhajók számára nincs megtiltva, hogy a Kazah
Köztársaság lobogója alatt hajózzanak.
4.2.	Egy adott terület vagy vízi övezet vadon élő növényeit és állatait illetően a használati jog
odaítélése tekintetében a Kazah Köztársaság jogi személyei élveznek elsőbbséget.
5.	Engedélyezési célokra vonatkozó bejegyzési követelmények
Az olyan termékeket előállító társaságokat, amelyek a közegészségügy, biztonság vagy
nemzetbiztonság fontos okán engedélyezéshez kötöttek, a Kazah Köztársaság jogi személyeként
kell bejegyezni.
6.	Kontinentális talapzat
A Kazah Köztársaság kontinentális talapzatán belül korlátozásokat vezethetnek be.
B.	AZ EURÓPAI UNIÓ FENNTARTÁSAI
Az Európai Unió fenntartja a jogot arra, hogy a nemzeti elbánás tekintetében tagállamai szerint
eltérő, különböző kötelezettségvállalásokkal nem összeegyeztethető intézkedéseket tartson fenn
vagy fogadjon el, az alább meghatározottak szerint:
1.	Bányászat és kőfejtés, ideértve a kőolaj - és földgázkitermelést is
Az Európai Unió egyes tagállamaiban korlátozásokat alkalmazhatnak; az Európai Unió
korlátozásokat alkalmazhat a Kazah Köztársaság természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése
alatt álló olyan jogi személyekre, amelyek az Európai Unió kőolaj- és földgázbehozatalának több
mint 5%-át teszik ki.
2.	Kőolajtermékek előállítása, gáz-, villamosenergia-, gőz-, forróvíz- és hőelőállítás
Az Európai Unió egyes tagállamaiban korlátozásokat alkalmazhatnak; az Európai Unió
korlátozásokat alkalmazhat a Kazah Köztársaság természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése
alatt álló olyan jogi személyekre, amelyek az Európai Unió kőolaj- és földgázbehozatalának több
mint 5%-át teszik ki.
2
3. Halászat
Az Európai Unió tagállamainak szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vizekben található
biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok felhasználása, eltérő
rendelkezés hiányában, az Európai Unió valamely tagállamának lobogója alatt hajózó és az Európai
Unió területén lajstromozott halászhajókra korlátozódik.
4.	Ingatlantulajdon-szerzés, ideértve a földterületet is
Az Európai Unió egyes tagállamaiban korlátozásokat alkalmazhatnak a Kazah Köztársaság
természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló jogi személyek általi ingatlanszerzésre,
ideértve a földterületet is.
5.	Mezőgazdaság, ideértve a vadászatot is
Az Európai Unió egyes tagállamaiban a nemzeti elbánás nem alkalmazandó a Kazah Köztársaság
természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló azon jogi személyekre, amelyek
mezőgazdasági vállalkozást kívánnak indítani; a szőlőültetvényeknek a Kazah Köztársaság
természetes vagy jogi személyeinek ellenőrzése alatt álló jogi személyek általi megvásárlása
bejelentéshez, vagy szükség szerint engedélyhez kötött.
6.	Akvakultúra-tevékenységek
A nemzeti elbánás nem alkalmazandó az Európai Unió területén folytatott akvakultúra-
tevékenységekre.
7.	A hasadóanyagok és fúzióra képes anyagok, illetve ezek alapanyagainak kitermelése és
feldolgozása
Az Európai Unió egyes tagállamaiban korlátozásokat alkalmazhatnak.
3
II. MELLÉKLET
A KAZAH KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL A VÁLLALATON BELÜL
FENNTARTÁSOK A 48. CIKK (2) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
Az Európai Unió olyan, nem szolgáltatási ágazatban tevékenykedő jogi személyének, amelyhez a
vállalaton belül személyeket helyeznek át, áruk előállításával kell foglalkoznia1.
A vállalaton belül áthelyezett személyek vezetőként vagy szakemberként való foglalkoztatásának
eleget kell tennie a gazdasági szükségesség vizsgálatára vonatkozó követelményeknek. A Kazah
Köztársaság WTO-csatlakozásától számított ötéves időszak lejártakor a gazdasági szükségesség
•j
vizsgálatát nem kell elvégezni .
A legalább három főt számláló társaságok esetében a vállalaton belül áthelyezett személyek száma
kategóriánként a vezetők és szakemberek összlétszámának legfeljebb 50%-ára korlátozódik.
A Fél vállalaton belül áthelyezett személyeinek beutazási és ideiglenes tartózkodása három évig
engedélyezett, a felhatalmazott szerv által évente kiadott engedélyek alapján.
Amennyiben a felszín alatti közeg használatára vonatkozó szerződések keretében kerül sor személyek vállalaton
belüli áthelyezésére, annak összhangban kell lennie a Kazah Köztársaság WTO-hoz való csatlakozásáról szóló
jegyzőkönyvvel.
A munkavállalási engedélyt csak azután adják ki, ha az illetékes hatóság adatbázisában megfelelő jelölteket
kerestek, valamint az álláshirdetést a tömegmédiában közzétették. Ezen eljárások nem tarthatnak tovább egy
hónapnál. A vállalaton belül áthelyezett személyeknek szóló engedélyeket ezen eljárások lefolytatása után adják
ki, kivéve, ha a vállalat az igényeinek megfelelő helyi jelöltet talált.
A beutazásra, tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó összes többi követelményt, jogszabályt és rendeletet
alkalmazni kell.
1
i
2
3
III. MELLÉKLET
A III. CÍM (KERESKEDELEM ÉS ÜZLETI TEVÉKENYSÉG) 8. FEJEZETÉNEK
(KÖZBESZERZÉS) HATÁLYA
1.	RÉSZ
AZON KÖZPONTI KORMÁNYZATI SZERVEK, AMELYEK KÖZBESZERZÉSE A FEJEZET
HATÁLYA ALÁ TARTOZIKA
Az e megállapodás 120. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett küszöbök:
300 000 különleges lehívási jog az építési szolgáltatásoktól eltérő árukra és szolgáltatásokra (e
melléklet 4. és 5. része)
7 millió különleges lehívási jogépítési szolgáltatásokra (e melléklet 6. része)
Az Európai Unióra esetében:
Az Európai Unió tagállamainak központi kormányzati szervezeteit a WTO közbeszerzésről szóló
megállapodásának 1. függelékéhez csatolt, az Európai Unióról szóló 1. melléklet sorolja fel. Az e
megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 8. fejezete (Közbeszerzés) nem
öleli fel az említett listán csillaggal (*) jelölt szerveket, sem az abban említett Védelmi
Minisztériumokat.
Megjegyzés:
A beszerzést végző szervek listáján az Európai Unió valamely tagállama listán felsorolt beszerzést
végző szervének alárendelt jogalanyok is szerepelnek, amennyiben azok nem rendelkeznek külön
jogi személyiséggel. A Kazah Köztársaság esetében:
-	A Kazah Köztársaság Beruházási és Fejlesztési Minisztériuma
-	A Kazah Köztársaság Energiaügyi Minisztériuma
-	A Kazah Köztársaság Mezőgazdasági Minisztériuma
-	A Kazah Köztársaság Nemzetgazdasági Minisztériuma
-	A Kazah Köztársaság Külügyminisztériuma
-	A Kazah Köztársaság Egészségügyi és Szociális Fejlesztési Minisztériuma
-	A Kazah Köztársaság Pénzügyminisztériuma
-	A Kazah Köztársaság Igazságügyi Minisztériuma
-	A Kazah Köztársaság Oktatási és Tudományügyi Minisztériuma
-	A Kazah Köztársaság Kulturális és Sportminisztériuma
-	A Köztársasági Költségvetés Végrehajtásának Ellenőrzéséért Felelős Számviteli Bizottság
-	A Kazah Köztársaság közszolgálati ügyekkel és korrupcióellenes végrehajtással foglalkozó
ügynöksége
-	Az Emberi Jogok Nemzeti Központja
Megjegyzés:
1
A fenti állami szervek közbeszerzési eljárásainak megszervezését és végrehajtását végrehajthatja
egyetlen intézmény is, amelyet a Kazah Köztársaság jogszabályaival összhangban határoznak meg.
2
2. RÉSZ
AZON REGIONÁLIS KORMÁNYZATI ÉS HELYI ÖNKORMÁNYZATI SZERVEK,
AMELYEK KÖZBESZERZÉSE A FEJEZET HATÁLYA ALÁ
Az e megállapodás 120. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett küszöbök:
400,000 különleges lehívási jog az építési szolgáltatásoktól eltérő árukra és szolgáltatásokra (e
melléklet 4. és 5. része)
7	millió különleges lehívási jogépítési szolgáltatásokra (e melléklet 6. része)
Az Európai Unióra esetében:
Az Európai Unió tagállamainak összes regionális kormányzati szerve
Megjegyzések:
E megállapodás alkalmazásában, „regionális kormányzati szerv” alatt - a statisztikai célú területi
egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet1 (NUTS) szerint meghatározott - NUTS 1 és 2 alá tartozó
közigazgatási egységek beszerzést végző szervei értendők.
A Kazah Köztársaság esetében:
-	Almati terület közigazgatása
-	Atyrau terület közigazgatása
-	Aktobe terület közigazgatása
-	Akmola terület közigazgatása
-	Kelet-Kazahsztán területének közigazgatása
-	Zhambyl terület közigazgatása
-	Nyugat-Kazahsztán területének közigazgatása
-	Karaganda terület közigazgatása
-	Kyzylorda terület közigazgatása
-	Kostanay terület közigazgatása
-	Mangistau terület közigazgatása
-	Pavlodar terület közigazgatása
-	Észak-Kazahsztán területének közigazgatása
-	Dél-Kazahsztán területének közigazgatása
-	Asztana város közigazgatása
-	Almati város közigazgatása
Megjegyzés: A fenti állami szervek közbeszerzési eljárásainak megszervezését és végrehajtását
végrehajthatja egyetlen intézmény is, amelyet a Kazah Köztársaság jogszabályaival összhangban
határoznak meg.
i
HL EU L 154., 2003.6.21., 1. o.
3
3. RÉSZ
AZ ÖSSZES TÖBBI OLYAN SZERV, AMELYEK KÖZBESZERZÉSE A FEJEZET HATÁLYA
ALÁ TARTOZIK
(Nincs)
4.	RÉSZ
SZABÁLYOZOTT ÁRUK
Az Európai Unió részéről és a Kazah Köztársaság részéről
1.	E megállapodás eltérő rendelkezése hiányában e megállapodást az e melléklet 1-3. részében
felsorolt jogalanyok által történő valamennyi árubeszerzésre alkalmazni kell.
2.	Az e megállapodás 137. cikkében említett áruk jegyzéke:
A következő táblázatban szereplő, a Vámigazgatások Világszervezetének Harmonizált Rendszer
szerinti nómenklatúrájában foglalt HR kódszámok azonosítják az e megállapodás 137. cikkében
említett árukat. A leírás csak tájékoztató jellegű.
Szám	HR-Kód	Árucsoportok
1	0401-0402	Tej és tejszín
2	0701-0707	Egyes élelmezési célra alkalmas zöldségfélék
3	2501-2530	Egyéb nemfém ásványi termék
4	2801-2940	Egyes vegyi anyagok és vegyi termékek
5	3101-3826	Egyes vegyi anyagok és vegyi termékek
6	3917	Műanyagból készült cső és tömlő és ezek szerelvénye
7	4801	Újságpapír tekercsben vagy ívben
8	4803	Toalettpapír, szalvéta vagy arctörlő, törlőkendő vagy pelenka, és egyéb háztartási papír - háztartási vagy egészségügyi - higiéniai termék
9	5101-6006	Textilipari alapanyagok és textiláruk
10	7201-8113	Nem nemesfémek és ezekből készült áruk
11	8201-8311	Fém végtermékek, gépek és berendezések kivételével
12	8429	Önjáró buldózer, homlokgyalu, földgyalu, talajegyengető, földnyeső (szkréper), lapátos kotró, exkavátor, kanalas rakodógép, döngölőgép és úthenger
13	8501-8517	Bizonyos gépek és berendezések
14	8535-8548	Egyes elektronikus berendezések
15	870130	Lánctalpas vontató
16	870190	A 8701. vtsz. alatt szereplő egyéb traktorok (a 8709 vtsz. alatt
4
Szám	HR-Kód	Árucsoportok
		szereplő traktorok kivételével)
17	8702	Gépjármű, a vezetőt is beleértve 10 vagy annál több személy szállítására
18	8703	Gépkocsi és más gépjármű, elsősorban személyszállításra tervezett (a 8702vtsz. alá tartozó kivételével), beleértve a kombi típusú gépkocsit és a versenyautót is
19	8704	Áruszállító gépjármű
20	8705	Különleges célra szolgáló gépjármű, a kizárólag személy- vagy áruszállításra tervezett kivételével (pl. műszaki segélykocsi, darus kocsi, tűzoltókocsi, betonkeverő kocsi, utcaseprő és locsolóautó, műhelykocsi, mozgó röntgenkocsi)
21	8716	Pótkocsi (utánfutó) és félpótkocsi; más jármű géperejű hajtás nélkül; mindezek alkatrésze
22	8802	Helikopterek és űrhajók
23	940350	Fa hálószobabútor
24	9405	Lámpák, világítástechnikai berendezések
5.	RÉSZ
SZABÁLYOZOTT SZOLGÁLTATÁSOK
Az Európai Unió részéről és a Kazah Köztársaság részéről:
Ezt a megállapodást az e melléklet 1-3. részében felsorolt szervek által az Egyesült Nemzetek
Szervezet ideiglenes központi termékosztályozásának (a továbbiakban: CPCprov) 51. ágazata által
azonosított - a WTO szolgáltatások ágazati besorolási listáján (MTN.GNS/W/120) szereplő -
alábbi szolgáltatások tekintetében végzett beszerzésre kell alkalmazni1:
Leírás	CPCprov hivatkozási szám.
Távközlési szolgáltatások	7522
Könyvvizsgálói (audit) szolgáltatás	86211
Számviteli könyvvizsgálati szolgáltatások	86212
Piackutatási szolgáltatások	86401
Üzletviteli tanácsadás	865
Üzletviteli tanácsadáshoz kapcsolódó	8663
Olyan szolgáltatások kivételével, amelyeket a beszerzést végző szerveknek - egy kihirdetett törvényi, rendeleti
vagy közigazgatási rendelkezés alapján - más szervtől kell beszerezniük.
A Kazah Köztársaság tekintetében, a helyi távközlési szolgáltatások és rádiós kommunikációs szolgáltatások -
ideértve a műholdas kommunikációt is, a külföldi műholdas szolgáltatók által a Kazah Köztársaság távközlési
engedéllyel rendelkező jogi személyei számára nyújtott szolgáltatások kivételével, a Kazah Köztársaság GATS-
ban vállalt egyedi kötelezettségeinek jegyzékében foglaltak szerint
A választottbírói és békéltetési szolgáltatás kivételével
5
1
2
3
Leírás	CPCprov hivatkozási szám.
szolgáltatások	
Építészeti szolgáltatás	8671
Műszaki mérnöki szolgáltatások	8672
Integrált mérnöki szolgáltatások	8673
Település-, tájrendezési tervezés	8674
Kapcsolódó tudományos és műszaki szaktanácsadás	86751
Megjegyzés:
A szabályozott szolgáltatásokra alkalmazni kell a Feleknek a GATS szerinti egyedi kötelezettségei
jegyzékében meghatározott korlátozásokat és feltételeket.
6.	RÉSZ
SZABÁLYOZOTT ÉPÍTÉSI SZOLGÁLTATÁSOK
Az Európai Unió részéről és a Kazah Köztársaság részéről
Ezt a megállapodást a CPCprov-ban felsorolt összes építőipari szolgáltatás e melléklet 1-3.
részében felsorolt jogalanyok által történő beszerzésére kell alkalmazni.
Megjegyzés:
A szabályozott szolgáltatásokra alkalmazni kell a Feleknek GATS szerinti egyedi kötelezettségei
jegyzékében meghatározott korlátozásokat és feltételeket.
7.	RÉSZ
ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK
Az Európai Unióra esetében:
1.	E megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 8. fejezete (Közbeszerzés)
nem öleli fel az alábbiakat:
a)	a mezőgazdasági támogatóprogramok és emberi élelmezési programok (például
élelmiszersegélyezés, beleértve a sürgős segítségnyújtást is) elősegítésére termelt
mezőgazdasági termékek beszerzésére; valamint
A jogszerű határok meghatározása céljából végzett földmérés, légi mérés és légi
térképkészítés, valamint a CPC 86754 kivételével, a Kazah Köztársaság GATS-ban vállalt
egyedi kötelezettségeinek jegyzékében foglaltak szerint.
6
b)	műsorszolgáltatók általi, programanyagok megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy
közös gyártására vonatkozó beszerzések, valamint közvetítési időre vonatkozó
szerződések.
2.	Az e melléklet 1. és 2. részének hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek ivóvízzel,
energiával, közlekedéssel és postai ágazattal kapcsolatos tevékenységekkel összefüggő
beszerzései nem tartoznak e megállapodás hatálya alá, kivéve, ha azok e melléklet 3. részének
hatálya alá tartoznak
3.	Az Áland-szigetek tekintetében az Ausztria, Finnország és Svédország Európai Unióhoz való
csatlakozásáról szóló szerződés Áland-szigetekről szóló 2. jegyzőkönyvében foglalt különös
feltételeket kell alkalmazni.
4.	Ami a beszerzést végző szervek által a védelem és biztonság területén végzett beszerzéseket
illeti, a hatály azon árukra korlátozódik, amelyek nem érzékenyek és nem hadászati célú
anyagok.
5.	A beszerzés áru vagy szolgáltatási, önmagukban e megállapodás hatálya alá nem tartozó
elemeinek beszerzést végző szervek által történő beszerzése nem tekintendő az e
megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek.
A Kazah Köztársaság esetében:
1.	E megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 8. fejezete (Közbeszerzés)
nem öleli fel az alábbiakat:
a)	mezőgazdasági termékek beszerzése mezőgazdasági támogatóprogramok, ideértve az
élelmezésbiztonsági célból történő beszerzést is, és emberi élelmezési programok
(például élelmiszersegélyezés, beleértve a sürgős segítségnyújtást is) előmozdítása
céljából;
b)	műsorszolgáltatók általi, programanyagok megvételére, fejlesztésére, gyártására vagy
közös gyártására vonatkozó beszerzések, valamint közvetítési időre vonatkozó
szerződések;
c)	áruk, munka vagy szolgáltatás beszerzése a közbeszerzésről szóló, 2007. július 21-i
303-III. sz. törvény 41. cikkének (3) bekezdése alapján, ha az államtitoknak minősülő
információt érint;
d)	közbeszerzés az űrkutatás és a világűr békés célokra való feltérképezése területén,
valamint az űrtevékenységek területét érintő közös projektek és programok végrehajtása
terén folytatott nemzetközi együttműködést illetően;
e)	a kizárólag természetes vagy állami monopólium által nyújtott áruk, munka vagy
szolgáltatás beszerzése; illetve
f)	pénzügyi szolgáltatások beszerzése, kivéve, ha azt e melléklet 5. része meghatározza.
2.	E megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 8. fejezete
(Közbeszerzés) nem alkalmazandó a kis vagy kisebbségi tulajdonban lévő vállalkozások vagy a
7
különleges igényeket támasztó személyeket alkalmazó vállalkozásokkal kötött preferenciális
szerződésekre. A preferenciális szerződés bármilyen formában nyújtott preferencia, mint például
egy áru vagy szolgáltatás nyújtására vonatkozó kizárólagos jog, vagy bármilyen árpreferencia.
3.	E megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 8. fejezete (Közbeszerzés)
nem öleli fel a megállapodás hatálya alá tartozó jogalany által egy, a megállapodás hatálya alá
nem tartozó jogalany nevében végzett beszerzést.
4.	A beszerzés áru vagy szolgáltatási, önmagukban e megállapodás hatálya alá nem tartozó
elemeinek beszerzést végző szervek által történő beszerzése nem tekintendő az e
megállapodás hatálya alá tartozó beszerzésnek.
5.	Az e melléklet 1. és 2. részének hatálya alá tartozó beszerzést végző szervek ivóvízzel,
energiával, közlekedéssel és postai ágazattal kapcsolatos tevékenységekkel összefüggő
beszerzései nem tartoznak e megállapodás hatálya alá, kivéve, ha azok e melléklet 3. részének
hatálya alá tartoznak
8
IV. MELLÉKLET
A III. CÍM (KERESKEDELEM ÉS ÜZLETI TEVÉKENYSÉG)
8.	FEJEZETÉBEN (KÖZBESZERZÉS) SZEREPLŐ
BESZERZÉSI INFORMÁCIÓK ÉS HIRDETMÉNYEK KÖZZÉTÉTELÉT
SZOLGÁLÓ MÉDIUMOK
1. RÉSZ
A KÖZBESZERZÉSI INFORMÁCIÓK KÖZZÉTÉTELÉT SZOLGÁLÓ MÉDIUMOK
Az EURÓPAI UNIÓ esetében:
AZ EURÓPAI UNIÓ HIVATALOS LAPJA
http://simap.europa.eu
BELGIQUE/BELGIE
Törvények, királyi rendeletek, miniszteri rendeletek, miniszteri körlevelek - le Moniteur Belge
Bírósági határozatok - Pasicrisie
BULGÁRIA
Törvények és rendeletek - ^tp^aBeH BecTHHK (Állami Közlöny)
Bírósági határozatok - www.sac.government.bg
Általános igazgatási végrehajtási és eljárási szabályok - www.aop.bg and www.cpc.bg
CSEH KÖZTÁRSASÁG
Törvények és rendeletek - Sbírka zákonu Ceské republiky (A Cseh Köztársaság jogszabályainak
gyűjteménye)
A Versenyvédelmi Hivatal döntései - A Versenyvédelmi Hivatal döntéseinek gyűjteménye
DÁNIA
Törvények és rendeletek - Lovtidende
Bírósági határozatok - Ugeskrift for Retsvaesen
Közigazgatási határozatok és eljárások - Ministerialtidende
A közbeszerzési fellebbezési tanács határozatai - Konkurrencerádets Dokumentation
NÉMETORSZÁG
Jogszabályok és rendeletek - Bundesanzeiger
Bírósági határozatok: Entscheidungsammlungen des Bundesverfassungsgerichts,
Bundesgerichtshofs, Bundesverwaltungsgerichts,
Bundesfinanzhofs sowie der Oberlandesgerichte
ÉSZTORSZÁG
Törvények, rendeletek és általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok: Riigi Teataja
Az Észt Legfelsőbb Bíróság ítéletei: Riigi Teataja (3. rész)
ÍRORSZÁG
Jogszabályok és rendeletek - Iris Oifigiúil (az ír kormány hivatalos közlönye)
GÖRÖGORSZÁG
1
A Görög Köztársaság Hivatalos Lapja - E^nM-spíöa xn^ KuPspvpGsro^ xn^ EXAnviKqq AnpoKpaxía^
SPANYOLORSZÁG
Jogszabályok - Boletin Oficial del Estado
Bírósági határozatok - nincs hivatalos kiadvány
FRANCIAORSZÁG
Jogszabályok - Journal Officiel de la République fran9aise
Bírósági határozatok - Recueil des arr^ts du Conseil d'Etat
Revue des marchés publics
HORVÁTORSZÁG
Narodne novine - http://www.nn.hr
OLASZORSZÁG
Jogszabályok - Gazzetta Ufficiale
Bírósági határozatok - nincs hivatalos kiadvány
CIPRUS
Jogszabályok - A Köztársaság Hivatalos Közlönye (Eníon^n E^nM-spíöa xn^ An^OKpaxía^)
Bírósági határozatok: A Legfelsőbb Bíróság határozatai - Állami Nyomda (Arco^áGSi^ Avroxáxou
AiKaaxnpiou1999 - Tunoypa^sío xn^ An^oKpaxía^)
LETTORSZÁG
Jogszabályok - Latvijas Vestnesis (Hivatalos Lap)
LITVÁNIA
Törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések - A Litván Köztársaság Hivatalos Lapja
(„Valstybes Zinios”)
Bírósági határozatok, joggyakorlat - A Litván Legfelsőbb Bíróság Értesítője „Teism^ praktika”; A
Litván
Közigazgatási Bíróság Legfelsőbb Bíróságának Értesítője „Administrating teism^ praktika”
LUXEMBURG
Jogszabályok - Memorial
Bírósági határozatok - Pasicrisie
MAGYARORSZÁG
Jogszabályok - Magyar Közlöny (A Magyar Köztársaság Hivatalos Lapja)
Joggyakorlat - Közbeszerzési Értesítő - a Közbeszerzések Tanácsa
Joggyakorlat - Közbeszerzési Értesítő - A Közbeszerzések Tanácsa Hivatalos Lapja
MÁLTA
Jogszabályok - Kormányzati Közlöny
HOLLANDIA
Jogszabályok - Nederlandse Staatscourant és/vagy Staatsblad
Bírósági határozatok - nincs hivatalos kiadvány
AUSZTRIA
2
Jogszabályok - Österreichisches Bundesgesetzblatt Amtsblatt zur Wiener Zeitung
Bírósági határozatok, joggyakorlat - Sammlung von Entscheidungen des Verfassungsgerichtshofes
Sammlung der Entscheidungen des Verwaltungsgerichtshofes - administrativrechtlicher und
finanzrechtlicher Teil
Amtliche Sammlung der Entscheidungen des OGH in Zivilsachen
LENGYELORSZÁG
Jogszabályok - Dziennik Ustaw Rzeczypospolitej Polskiej (Jogi Közlöny - Lengyel Köztársaság)
Bírósági határozatok, joggyakorlat - „Zamówienia publiczne w orzecznictwie. Wybrane orzeczenia
zespolu arbitrów i S^du Okr^gowego w Warszawie” ((Válogatás választott bírósági ítéletekből és a
Varsói Regionális Bíróság ítéleteiből)
PORTUGÁLIA
Jogszabályok - Diário da República Portuguesa1a Série A e2a série
Bírósági kiadványok - Boletim do Ministério da Justi9a
Colectanea de Acordos do SupremoTribunal Administrativo;
Colectanea de Jurisprudencia das Relates
ROMÁNIA
Törvények és rendeletek - Monitorul Oficial al Romaniei (Románia Hivatalos Lapja)
Bírósági határozatok, általánosan alkalmazandó közigazgatási határozatok és más eljárások -
www.anrmap.ro
SZLOVÉNIA
Jogszabályok - A Szlovén Köztársaság Hivatalos Lapja
Bírósági határozatok - nincs hivatalos kiadvány
SZLOVÁKIA
Jogszabályok - Zbierka zákonov (Jogszabálygyűjtemény)
Bírósági határozatok - nincs hivatalos kiadvány
FINNORSZÁG
Suomen Saadöskokoelma - Finlands Författningssamling (Finnország törvénytára)
SVÉDORSZÁG
Svensk Författningssamling (Svédország törvénytára)
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG
Jogszabályok - HM Stationery Office
Bírósági határozatok - Law Reports
„Közjogi intézmények” - HM Stationery Office
A KAZAH KÖZTÁRSASÁG RÉSZÉRŐL:
A Kazah Köztársaság közbeszerzési weboldala:
http://goszakup.gov.kz
A Kazah Köztársaság szabályozási jogi aktusainak jogi információs rendszere: http://adilet.zan.kz
3
2. RÉSZ
A HIRDETMÉNYEK KÖZZÉTÉTELÉT SZOLGÁLÓ MÉDIUMOK
Az Európai Unióra esetében:
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
http://simap.europa.eu
A Kazah Köztársaság esetében:
A Kazah Köztársaság közbeszerzési weboldala:
http://goszakup.gov.kz
4
V. MELLÉKLET
A III. CÍM (KERESKEDELEM ÉS ÜZLETI TEVÉKENYSÉG) 14. FEJEZETE
(VITARENDEZÉS) SZERINTI VÁLASZTOTTBÍRÓSÁGI ELJÁRÁSRA VONATKOZÓ
ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT
Általános rendelkezések
1.	Az e megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezetében
(Vitarendezés) és e szabályok alapján:
a)	„tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik Fél felkérésére tanácsot ad, vagy e Felet
segíti a választottbírósági eljárással kapcsolatban;
b)	„választottbíró”: e megállapodás 177. cikke szerint létrehozott választottbírói testület
tagja;
c)	„asszisztens”: az a személy, aki valamely választottbíró megbízásának megfelelően
kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választottbíró részére;
d)	„panaszos Fél”: bármelyik fél, aki e megállapodás 176. cikke szerint választottbírói
testület létrehozását kéri;
e)	„bepanaszolt Fél”: az a Fél, akire vonatkozóan az ezen megállapodás 173. cikkében
említett rendelkezések megsértését állítják;
f)	„választottbírói testület”: az ezen megállapodás 177. cikke szerint létrehozott testület;
g)	„valamely Fél képviselője”: valamely Fél által az e megállapodás keretében folytatott
vita céljából kijelölt alkalmazott vagy egyéb személy;
h)	„nap”: naptári nap;
i)	„munkanap”: bármilyen nap, az ünnepnap, szombat és vasárnap kivételével.
2.	A Felek megosztják a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a választottbíróknak
fizetendő díjazást és kiadásokat.
Értesítések
3.	A konzultációkra irányuló kérelmeket és a választottbírói testület létrehozására irányuló
kérelmeket elektronikus kommunikáció útján, faxon, ajánlott levélként, futárpostával vagy
más olyan távközlési eszközzel küldenek meg a másik Fél számára, amely rögzíti az adott
dokumentum elküldését.
4.	A vitában részt vevő Felek és a választottbírói testület - a konzultációkra irányuló kérelmek
és a választottbírói testület létrehozására irányuló kérelmek kivételével - minden
dokumentumot e-mailben és faxon, ajánlott levélként, futárpostával vagy más olyan
távközlési eszközzel továbbítanak, amely rögzíti az adott dokumentum elküldését a másik
1
Félnek vagy adott esetben az összes választottbírónak. Amennyiben nem bizonyítják ennek
ellenkezőjét, az e-mail az elküldésének napján tekintendő kézbesítettnek. Amennyiben a
kísérő dokumentumok valamelyike bizalmas, vagy túl nagy ahhoz, hogy e-mailben küldjék, a
dokumentumot küldő Fél az e-mail kézbesítésétől számított egy napon belül más elektronikus
formátumban a másik Fél - és adott esetben minden választottbíró - rendelkezésére
bocsáthatja a szóban forgó dokumentumot, A fenti esetekben a dokumentumot kézbesítő Fél
írásban tájékoztatja a másik Felet - és adott esetben minden választottbírót - a dokumentum
megküldéséről, és feltünteti annak tartalmát.
5.	Minden értesítést a Kazah Köztársaság kormányához, illetőleg az Európai Bizottság
Kereskedelmi Főigazgatóságához kell címezni. E megállapodás III. címe (Kereskedelem és
üzleti tevékenység) alkalmazásának megkezdésétől számított 30 napon belül a Felek ezen
eljárási szabályzat 3. és 4. szabálya alapján megküldik egymásnak az elektronikus
kommunikációra vonatkozó részleteket. Az e-mailcímekben vagy egyéb elektronikus
kommunikációban bekövetkező változásokról késedelem nélkül értesíteni kell a másik Felet
és adott esetben a választottbírói testületet.
6.	A választottbírói testület eljárásához kapcsolódó bármilyen kérelemben, értesítésben, írásbeli
beadványban vagy egyéb dokumentumban szereplő, elírásból származó csekély hibák egy új,
a módosításokat egyértelműen feltüntető dokumentum gyors megküldésével kijavíthatók.
7.	Amennyiben a dokumentum kézbesítése szombatra, vasárnapra, illetve az Európai Unió vagy
a Kazah Köztársaság törvényes ünnepnapjára esik, a kézbesítés utolsó napja a következő
munkanap. Ha a dokumentumot olyan napon kézbesítik valamely Fél részére, amely annak a
Félnek a területén ünnepnap, a dokumentum a következő munkanapon tekintendő
kézbesítettnek. Egy dokumentum kézhezvételének napja megegyezik kézbesítésének
napjával.
A választottbírósági elj árás megindítása
8.	a) Amennyiben e megállapodás 177. cikke vagy ezen eljárási szabályzat 19., 20. vagy
47. szabálya szerint a választottbírói testület valamely tagját sorshúzással választják ki, a
sorshúzásra a panaszos Fél által meghatározott időpontban és helyszínen kerül sor, és arról
haladéktalanul tájékoztatják a bepanaszolt Felet. A bepanaszolt Fél - amennyiben úgy kívánja
- jelen lehet a sorshúzáson. A sorshúzásra minden esetben az ott megjelent Fél/Felek
jelenlétében sor kerül.
b)	Amennyiben, e megállapodás 177. cikke vagy ezen eljárási szabályzat 19., 20. vagy
47. szabálya alapján a választottbírói testület valamely tagját sorshúzás útján választják ki, és
az Együttműködési Bizottságnak két elnöke van, mindkét elnök vagy megbízottjaik, vagy
azokban az esetekben, ha a másik elnök vagy megbízottja nem fogadja el a sorshúzásban való
részvételt, egy elnök egyedül végzi el a sorsolást.
c)	A Felek értesítik a kiválasztott választottbírókat kinevezésükről.
d)	Az e megállapodás 177. cikke szerinti eljárás alapján kinevezett választottbíró a
kinevezéséről való értesítést követő öt napon belül megerősíti az Együttműködési Bizottság
felé, hogy készen áll arra, hogy a választottbírói testület tagjaként szolgáljon.
2
e)	A vitában érintett Felek eltérő megállapodása hiányában a Felek a választottbírói
testület létrehozásától számított hét napon belül személyesen vagy más kommunikációs
csatornán keresztül üléseznek a választottbírói testülettel. A Felek és a választottbírói testület
meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket a Felek vagy a választottbírói testület
megfelelőnek ítél, ideértve a választottbíróknak fizetendő javadalmazást és költségeket is. A
javadalmazást és a költségeket a WTO-előírásokkal összhangban kell meghatározni.
9.	a) Amennyiben a Felek a választottbírók kiválasztását követő öt napon belül nem jutnak
ettől eltérő megállapodásra, akkor a választottbírói testület hatásköre a következőkre
terjed ki:
„ a megállapodás vitában érdekelt felek által hivatkozott rendelkezéseinek figyelembevételével
megvizsgálja a választottbírói testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügyet,
határoz a kérdéses intézkedésnek a 173. cikkben említett rendelkezésekkel való
összeegyeztethetőségéről, és a 180., 181., 182. és 195. cikkel összhangban jelentést tesz.”
b)	A Felek a megállapodásukat követő három napon belül értesítik a választottbírói
testületet az elfogadott megbízatásról.
Az eljárást megindító beadványok
10.	A panaszos Fél legkésőbb a választottbírói testület létrehozását követő 20 napon belül
benyújtja az eljárást megindító, írásbeli beadványát. A bepanaszolt Fél legkésőbb a kezdeti
beadvány kézhezvételét követő 20 napon belül írásban előterjeszti válaszbeadványát.
A választottbírói testületek működése
11.	A választottbírói testület összes ülését a választottbírói testület elnöke vezeti. A választottbírói
testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási vagy eljárási döntéseket hozzon.
12.	E megállapodás III. címe (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezetének
(Vitarendezés) eltérő rendelkezései hiányában, a választottbírói testület tevékenységét
bármilyen eszközön keresztül folytathatja, beleértve a telefont, telefaxot vagy számítógépes
kapcsolatot is.
13.	A választottbírói testület tanácskozásain kizárólag választottbírók vehetnek részt, a
választottbírói testület azonban tanácskozásain engedélyezheti asszisztensei jelenlétét.
14.	A jelentések megfogalmazása a választottbírói testület másra nem ruházható, kizárólagos
hatásköre.
15.	Ha az e megállapodás III. címe (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezetének
(Vitarendezés) és az e megállapodás V-VII. mellékleteinek rendelkezései által nem
szabályozott eljárási kérdés merül fel, a választottbírói testület - a Felekkel folytatott
konzultációt követően - megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást
fogadhat el.
16.	Amennyiben a választottbírói testület megítélése szerint az eljárásban alkalmazandó, az e
megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezetében
(Vitarendezés) meghatározott határidőtől eltérő valamely határidő módosítása, illetve bármely
3
más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, írásban értesíti a vitában érdekelt
Feleket a módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról.
Helyettesítés
17.	Amennyiben egy választottbíró nem tud részt venni az e megállapodás III. címének
(Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezete (Vitarendezés) szerinti választottbírósági
eljárásban, lemond vagy helyettesíteni kell, mert nem felel meg az e megállapodás VI.
mellékletében szereplő magatartási kódex követelményeinek; az őt helyettesítő személyt az e
megállapodás 177.cikke és ezen eljárási szabályzat 8. szabálya szerint kell kiválasztani.
18.	Ha a vitában részes valamely Fél úgy ítéli meg, hogy egy választottbíró nem felel meg a
magatartási kódex követelményeinek, és emiatt le kell váltani, e Fél a magatartási kódexnek a
választottbíró általi megsértését alátámasztó körülményekre vonatkozó bizonyítékok
megismerésétől számított 15 napon belül értesítést küld a vitában részes másik Félnek.
19.	Ha a vitában részes valamely Fél úgy ítéli meg, hogy az elnöki tisztségtől eltérő tisztséget
betöltő valamely választottbíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a
vitában érdekelt Felek konzultálnak, és amennyiben megegyeznek az adott választottbíró
leváltásának szükségességéről, az e megállapodás 177. cikkének és ezen eljárási szabályzat 8.
szabályának megfelelően kiválasztják az új választottbírót.
Ha a vitában érdekelt Felek nem tudnak megegyezni a választottbíró leváltásának
szükségességéről, a Felek bármelyike kérheti, hogy az ügyet terjesszék választottbírói testület
elnöke elé, akinek a döntése végleges.
Ha egy ilyen kérelmet követően az elnök megállapítja egy választottbíróról, hogy az nem felel
meg a magatartási kódex követelményeinek, az új választottbírót az e megállapodás 177.
cikke és ezen eljárási szabályzat 8. szabálya szerint kell kiválasztani.
20.	Ha a Felek valamelyike úgy ítéli meg, hogy a választottbírói testület elnöke nem felel meg a
magatartási kódex követelményeinek, akkor a felek konzultálnak, és amennyiben
megegyeznek az elnök leváltásának szükségességéről, az e megállapodás 177.cikkének és
ezen eljárási szabályzat 8. szabályának megfelelően új elnököt választanak.
Ha a Felek nem tudnak megegyezni az elnök leváltásának szükségességéről, bármely Fél
kérheti, hogy az ügyet terjesszék az e megállapodás 196. cikkének (1) bekezdésében említett,
az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek aljegyzékén még szereplő valamely tagja
elé. Az Együttműködési Bizottság elnöke vagy annak megbízottja sorshúzással választja ki
nevüket. Az így kiválasztott személynek az elnök leváltásának szükségességéről hozott
döntése végleges.
Ha az így kiválasztott személy úgy dönt, hogy az eredetileg megválasztott elnök nem felel
meg a magatartási kódex követelményeinek, sorshúzással új elnököt választanak, az e
megállapodás 196. cikkének (1) bekezdésében említett, az elnöki tisztség betöltésére
kiválasztott személyek aljegyzékéről. Az új elnök kiválasztására az e bekezdésben említett
döntéstől számított öt napon belül sort kell keríteni.
4
21.	A választottbírói testület eljárásait fel kell függeszteni az eljárási szabályzat 18., 19. és 20.
szabályában leírt eljárások végrehajtásának időtartamára.
Meghallgatások
22.	A választottbírói testület elnöke - a vitában érdekelt Felekkel és a választottbírói testület többi
tagjával egyeztetve - kitűzi a meghallgatás napját és időpontját, és azt írásban megerősíti a
vitában érdekelt Felek számára. Ezt az információt az eljárás logisztikai szervezéséért felelős
Fél nyilvánosan közzéteszi, kivéve, ha a meghallgatás nem nyilvános. Amennyiben azt egyik
Fél sem ellenzi, a választottbírói testület dönthet úgy is, hogy nem tart meghallgatást.
23.	A Felek eltérő megállapodása hiányában a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha a Kazah
Köztársaság a panaszos fél, és Asztanában, ha az Európai Unió a panaszos fél.
24.	A választottbírói testület pótlólagos meghallgatásokat is kitűzhet, ha a Felek ebben
megállapodnak.
25.	A választott bírók mindegyikének az összes meghallgatáson végig jelen kell lennie.
26.	A következő személyek jelen lehetnek a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy az eljárás
nyilvános-e:
a)	a vitában érdekelt F elek képviselői;
b)	a vitában érdekelt Felek tanácsadói;
c)	adminisztratív személyzet, tolmácsok, fordítók és bírósági jelentéstevők; valamint
d)	a választott bírók asszisztensei.
A választottbírói testülethez történő felszólalás joga kizárólag a vitában érdekelt Felek
képviselőit és tanácsadóit illeti meg.
27.	A meghallgatás napja előtt legkésőbb öt nappal a vitában érdekelt mindkét Fél benyújtja a
választottbírói testülethez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az említett Fél
nevében szóban fogják kifejteni álláspontjukat, illetve akik egyéb képviselőként vagy
tanácsadóként a meghallgatáson jelen lesznek.
28.	A választottbírói testület a meghallgatást a következő módon hajtja végre, biztosítva, hogy a
panaszos Fél és a bepanaszolt Fél egyenlő időt kapjon:
Érvek kifejtése
a)	a panaszos Fél érvei
5
b)	a bepanaszolt Fél érveiEllenérvek kifejtése
a)	a panaszos Fél érvei
b)	a bepanaszolt fél viszontválasza
29.	A választottbírói testület a meghallgatás során bármikor kérdéseket intézhet a vitában
érdekelt bármelyik Félhez.
30.	A választottbírói testület gondoskodik arról, hogy valamennyi meghallgatásról jegyzőkönyv
készüljön, és hogy azt a lehető leghamarabb kézbesítsék a vitában érdekelt Felek számára. A
vitában érdekelt Felek megjegyzéseket fűzhetnek a jegyzőkönyvhöz és a választottbírói
testület e megjegyzéseket figyelembe veheti.
31.	A meghallgatást követő tíz napon belül a vitában érdekelt mindkét Fél kiegészítő írásbeli
beadványt nyújthat be bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a meghallgatás során
felmerült.
Írásbeli kérdések
32.	A választottbírói testület az eljárás során írásban bármikor kérdést intézhet a vitában érdekelt
Felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A választottbírói testület által feltett valamennyi
kérdésről a vitában érdekelt mindkét Fél másolatot kap.
33.	A vitában érdekelt Felek kötelesek a választottbírói testület által feltett kérdésre adott írásbeli
válaszukat másolatban megküldeni a vitában érdekelt másik Fél számára is. A vitában
érdekelt mindkét Fél számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a másik Fél válaszának
beérkezésétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen.
Titoktartás
34.	A vitában érdekelt mindkét Fél és tanácsadói bizalmasan kezelik azokat az információkat,
amelyeket a vitában érdekelt másik Fél a választottbírói testület elé terjesztett, és bizalmas
információként jelölt meg. Amennyiben a vitában érdekelt valamely Fél írásbeli beadványait
bizalmas változatban nyújtja be a választottbírói testület számára, e Fél a másik Fél kérésére,
a kérelemtől vagy a benyújtástól - amelyik későbbi - számított 15 napon belül az
előterjesztésben szereplő információk nyilvánosságra hozható összefoglalóját is elkészíti,
valamint magyarázattal szolgál arra, hogy a nyilvánosságra nem hozható információk miért
bizalmasak. E szabályzatban semmi sem akadályozza meg a vitában érdekelt Feleket abban,
hogy saját álláspontjukat nyilvánosságra hozzák, amennyiben ezt oly módon teszik, hogy a
másik Fél által benyújtott információkra való hivatkozáskor nem fednek fel semmiféle olyan
részletet, amelyet a másik Fél bizalmasként jelölt meg.
A választottbírói testület zárt ülést tart, ha a Felek beadványai és az érvelések bizalmas
információkat tartalmaznak. A vitában érdekelt Felek és tanácsadóik fenntartják a
választottbírói testület előtt zajló meghallgatások titkosságát, amikor azokra zárt tárgyalás
formájában kerül sor.
A választottbírói testület jelentésének nem bizalmas változata
6
35.	Amennyiben a választottbírói testület jelentése olyan információt tartalmaz, amelyet valamely
Fél bizalmasként jelölt meg, a választottbírói testület elkészíti a jelentés nyilvános változatát.
A Felek számára lehetőséget kell biztosítani a nyilvános változat észrevételezésére, és a
választottbírói testület figyelembe veszi észrevételeiket a jelentés végleges nyilvános
változatának elkészítésekor.
Ex parte kapcsolatfelvétel
36.	A választottbírói testület nem ülésezhet, illetve nem kommunikálhat egyik Féllel sem a másik
Fél távollétében.
37.	A többi választottbíró távollétében a választottbírói testület egyik tagja sem vitathatja meg az
eljárás tárgyának valamely részletét a vitában érdekelt egyik vagy mindkét Féllel.
Amicus curiae előterjesztések
38.	Amennyiben a Felek a választottbírói testület létrehozásától számított három napon belül nem
állapodnak meg ettől eltérően, a választottbírói testület a vitában érdekelt Felek területén
letelepedett, a vitában érdekelt Fél kormányától független természetes vagy jogi személyeitől
is kaphat önálló kezdeményezésű írásbeli beadványokat, amennyiben azt a választottbírói
testület megalakulásától számított tíz napon belül előterjesztik, és megfogalmazásuk tömör, a
dupla sorközzel gépelt 15 oldal terjedelmet nem haladja meg, valamint közvetlenül
kapcsolódnak a választottbírói testület által tárgyalt ténybeli vagy jogi kérdéshez.
39.	A beadvány leírást tartalmaz az azt benyújtó természetes vagy jogi személyről, többek között
feltünteti állampolgárságát vagy letelepedési helyét, tevékenységei jellegét, jogállását,
általános célkitűzéseit, finanszírozásának forrását, és meghatározza, milyen tekintetben
érdekelt az adott személy a választottbírói testület eljárásában. A beadványt a vitában érdekelt
Felek által ezen eljárási szabályzat 42. és 43. szabályával összhangban kiválasztott nyelven
kell megírni.
40.	A választottbírói testület jelentésében felsorolja a hozzá beérkezett összes olyan beadványt,
amely megfelel ezen eljárási szabályzat 38. és 39. szabályának. A választottbírói testület
jelentésében nem köteles kitérni az ezekben a beadványokban szereplő érvekre. Az ilyen
beadványokat megküldik a vitában érdekelt Feleknek, hogy azok megtehessék észrevételeiket.
A vitában érdekelt Feleknek a beadványok kézhezvételétől számított tíz napon belül kell
megküldeniük észrevételeiket, és a választottbírói testületnek figyelembe kell vennie ezeket
az észrevételeket.
Sürgős esetek
41.	Az e megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezetében
(Vitarendezés) említett sürgős esetekben a választottbírói testület a Felekkel folytatott
konzultációt követően adott esetben kiigazítja az ezen eljárási szabályzatban említett
határidőket, és e kiigazításról értesíti a Feleket.
Fordítás és tolmácsolás
7
42.	Az e megállapodás 174.cikkében említett konzultációk során és legkésőbb az ezen eljárási
szabályzat 8. szabályának e) pontjában említett ülésig a vitában érdekelt Felek igyekeznek
megállapodni a választottbírói testület előtt folyó eljárás közös munkanyelvében.
43.	Ha a vitában érdekelt Felek nem tudnak megállapodni egy közös munkanyelvben, akkor
mindkét Fél az írásbeli beadványát az általa választott nyelven adja be. Ilyen esetben az adott
Fél fordítást biztosít beadványairól a másik Fél által választott nyelvre, kivéve, ha azokat a
WTO valamelyik munkanyelvén nyújtotta be. A bepanaszolt Fél gondoskodik a szóbeli
előterjesztéseknek a felek által választott nyelvekre történő tolmácsolásáról.
44.	A választottbírói testület jelentését a vitában érdekelt Felek által választott nyelven vagy
nyelveken bocsátja ki.
45.	A vitában érdekelt bármelyik Fél tehet észrevételeket az ezen eljárási szabályzattal
összhangban készült dokumentumok fordításának pontosságával kapcsolatban.
46.	Mindkét Fél viseli az írásbeli beadványai fordításának költségeit. A választottbírói testület
jelentésének fordítási költségeit a vitában érdekelt Felek egyenlő arányban viselik.
Egyéb eljárások
47.	Ezen eljárási szabályzat az e megállapodás 174. cikkében, 184. cikkének (2) bekezdésében,
185. cikkének (2) bekezdésében, 186. cikkének (3) bekezdésében és 187. cikkének
(2)	bekezdésében meghatározott eljárásokra is alkalmazandó. Ugyanakkor az ezen eljárási
szabályzatban megállapított határidőket az említett egyéb eljárásokra vonatkozóan a
választottbírói testület kiigazítja a választottbírói testület jelentésének meghozatalára
vonatkozó különleges határidőknek megfelelően.
8
VI. MELLÉKLET
A III. CÍM (KERESKEDELEM ÉS ÜZLETI TEVÉKENYSÉG)
14. FEJEZETÉBEN (VITARENDEZÉS) SZEREPLŐ VÁLASZTOTTBÍRÓI
TESTÜLET TAGJAIRA ÉS KÖZVETÍTŐKRE
VONATKOZÓ MAGATARTÁSI KÓDEX
Fogalommeghatározások
1.	E magatartási kódexben:
a)	„választottbíró”: e megállapodás 177.cikke szerint létrehozott választottbírói testület
tagja;
b)	„jelölt”: olyan személy, akinek neve a megállapodás 196. cikkében említett
választottbírói névjegyzéken szerepel, és akinek a megállapodás 177. cikke szerinti
választott bírói testület tagjává történő kinevezése megfontolás alatt van;
c)	„asszisztens”: az a személy, aki valamely választottbíró megbízásának megfelelően
kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választottbíró részére;
d)	„eljárás”: eltérő rendelkezés hiányában az e megállapodás III. címének (Kereskedelem
és üzleti tevékenység) 14. fejezete (Vitarendezés) szerinti választottbírósági eljárás;
e)	„személyzet”: egy választottbíró tekintetében azok a személyek, akik az asszisztensen
kívül a választottbíró irányítása és ellenőrzése alá tartoznak;
f)	„közvetítő”: az e megállapodás VII. mellékletének megfelelően közvetítést folytató
személy;
Az eljáró személyek felelőssége
2.	Valamennyi jelölt és választottbíró elkerül minden szabálytalanságot és a szabálytalanság
látszatát, független és pártatlan, kerüli a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, és
példamutató magatartást tanúsít annak érdekében, hogy a vitarendezési mechanizmus
egységessége és pártatlansága ne sérüljön. A korábbi választottbírók kötelesek eleget tenni az
e magatartási kódex 15., 16., 17. és 18. szabályában leírt kötelezettségeknek.
Nyilvánosságrahozatali kötelezettség
3.	Az e megállapodás III. címének (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezete
(Vitarendezés) szerinti választottbíróvá választásának megerősítése előtt a jelölt köteles
felfedni minden érdeket, kapcsolatot vagy egyéb kérdést, amely befolyásolhatja
függetlenségét vagy pártatlanságát, vagy amely ésszerű indokok alapján szabálytalanság vagy
elfogultság látszatát keltheti az eljárásban. E célból a jelölt köteles minden ésszerű erőfeszítést
megtenni annak érdekében, hogy az ilyen érdekeket, kapcsolatokat és kérdéseket megismerje.
1
4.	A jelölt vagy választottbíró csak az Együttműködési Bizottsággal közli írásban az e
magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos kérdéseket, a Felek
által történő megfontolás végett.
5.	A választottbíró megválasztását követően is köteles minden ésszerűen elvárható erőfeszítést
megtenni azért, hogy megismerje az e magatartási kódex 3. szabályában említett minden
érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, és azokat felfedje. A nyilvánosságrahozatali kötelezettség
folyamatosan fennáll, és kötelezi a választottbírót arra, hogy az eljárás bármelyik szakaszában
felfedjen minden ilyen érdeket, kapcsolatot vagy kérdést. A választottbíró az ilyen érdekekről,
kapcsolatokról vagy kérdésekről oly módon tájékoztat, hogy azokat írásban közli az
Együttműködési Bizottsággal, hogy a Felek megfontolhassák.
A választottbírók kötelezettségei
6.	Kiválasztásuk megerősítését követően a választottbírók kötelesek feladataikat alaposan és
gyorsan, tisztességgel és gondossággal ellátni az eljárás egésze folyamán.
7.	A választottbíró csak az eljárás folyamán felmerült, a választottbírói testület jelentéséhez
szükséges kérdéseket vizsgálja, és e feladatot harmadik személyre nem ruházza át.
8.	A választottbíró minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítására, hogy
asszisztensei és személyzete ismerjék az e magatartási kódex 2., 3., 4., 5., 16., 17. és 18.
szabályában foglalt szabályokat, és betartsák azokat.
9.	A választottbíró az eljárást illetően nem léphet ex parte kapcsolatba.
A választottbírók függetlensége és pártatlansága
10.	A választottbíró független és pártatlan, kerüli a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát,
önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely Félhez való
lojalitás vagy a kritikától való félelem által nem befolyásolt.
11.	A választottbíró közvetlenül vagy közvetve sem vállal olyan kötelezettséget vagy fogad el
olyan előnyt, amely hatással lehet kötelezettségeinek megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás
látszatát keltheti.
12.	A választottbíró nem használhatja fel a választottbírói testületben betöltött pozícióját
semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására. A választottbíró kerüli az olyan
fellépéseket, amelyek azt a benyomást kelthetik, hogy mások által befolyásolható helyzetben
vannak.
13.	A választottbíró nem hagyhatja, hogy magatartását vagy döntését pénzügyi, üzleti,
hivatásbeli, személyes vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják.
14.	A választottbíró tartózkodik attól, hogy olyan kapcsolatot létesítsen vagy pénzügyi
érdekeltséget szerezzen, amely hatással lehet pártatlanságára, vagy amely ésszerű
megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.
A korábbi választottbírók kötelezettségei
2
15.	Valamennyi korábbi választottbíró elkerül minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot
keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy a választottbírói testület
döntéséből vagy jelentéséből előnye származott.
Titoktartás
16.	Egyetlen választottbíró vagy korábbi választottbíró vagy közvetítő sem fedhet fel vagy
használhat fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos vagy az eljárás során szerzett nem
nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen
esetben sem fedhet fel vagy használhat fel ilyen információt arra, hogy saját maga vagy
mások számára előnyre tegyen szert, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolja.
17.	A választottbíró nem hozhatja nyilvánosságra a választottbírói testület jelentését vagy annak
részeit az e megállapodás III. címe (Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezetének
(Vitarendezés) megfelelő közzétételt megelőzően.
18.	Egy választottbíró vagy korábbi választottbíró soha nem hozhatja nyilvánosságra a
választottbírói testület tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely választottbíró
véleményét.
Kiadások
19.	A választottbírók nyilvántartást vezetnek és kimutatást készítenek az eljárásra fordított időről
és felmerült költségeiről, valamint az asszisztensük és személyzetük által ráfordított időről és
költségekről.
Közvetítők
20.	Az e magatartási kódexben a választottbírók és a korábbi választottbírók részére előírt
szabályok értelemszerűen alkalmazandók a közvetítőkre is.
3
VII. MELLÉKLET
III.	CÍM (KERESKEDELEM ÉS ÜZLETI TEVÉKENYSÉG)
14. FEJEZETÉBEN (VITARENDEZÉS) SZEREPLŐ
KÖZVETÍTŐ MECHANIZMUS
1.	CIKK
Célkitűzés
E melléklet célja annak megkönnyítése, hogy közvetítő segítségével zajló átfogó és gyors eljárás
révén kölcsönösen elfogadott megoldást sikerüljön találni a Felek között.
A.	SZAKASZ
A közvetítő mechanizmus szerinti eljárás
2.	CIKK
Információkérés
1.	A közvetítői eljárás kezdeményezése előtt bármely Fél bármikor írásbeli információkérelmet
küldhet egy a Felek közötti kereskedelmet vagy beruházást hátrányosan érintő intézkedéssel
kapcsolatban. A Fél, amelyhez a kérelmet intézték, a kérelem kézhezvételétől számított 20
napon belül írásbeli választ küld, amely tartalmazza a kérelemben szereplő információval
kapcsolatos megjegyzéseit.
2.	Amennyiben a válaszadó Fél úgy véli, hogy nem áll módjában válaszát a kérelem
kézhezvételétől számított 20 napon belül megküldeni, haladéktalanul tájékoztatja a kérelmező
Felet a késedelem okairól, valamint arról, hogy becslése szerint leghamarabb milyen
időtartamon belül áll módjában válaszát megküldeni.
3.	CIKK
Az eljárás megindítása
1.	A másik Félnek megküldött írásbeli kérelem útján bármely Fél bármikor kérelmezheti, hogy a
Felek közvetítői eljárást kezdjenek. A kérelemnek kellően részletesnek kell lennie ahhoz,
hogy világosan bemutassa a kérelmező Fél számára problémát okozó pontokat, és:
a)	meg kell határoznia a kérdéses konkrét intézkedést;
b)	meg kell neveznie azokat a feltételezett hátrányos hatásokat, amelyeket az intézkedés a
kérelmező Fél szerint a Felek közötti kereskedelemre vagy beruházásra jelenleg, illetve
a jövőben gyakorol; valamint
1
c)	ki kell fejtenie, hogy a kérelmező Fél szerint az említett hatások hogyan állnak
összefüggésben az intézkedéssel.
2.	A Felek csak kölcsönös megállapodással indíthatják meg a közvetítői eljárást. Az (1)
bekezdés szerinti kérelem benyújtása esetén, az a Fél, amelyhez a kérelmet intézték,
jóhiszeműen mérlegeli a kérést, és a kézhezvételétől számított tíz napon belül írásban
megküldi a kérelmező Félnek a kérés elfogadását vagy elutasítását.
4.	CIKK
A közvetítő kiválasztása
1.	A Felek törekednek arra, hogy az e melléklet 3. cikkének (2) bekezdésében említett elfogadás
kézhezvételétől számított 15 napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében.
2.	Amennyiben a Felek az e cikk (1) bekezdésben meghatározott időszakon belül nem tudnak
megállapodni a közvetítő személyéről, bármelyik Fél felkérheti az Együttműködési Bizottság
elnökét vagy elnökének megbízottját, hogy az e megállapodás 196. cikkének (1) bekezdése
szerint felállított jegyzékről válassza ki sorshúzással a közvetítőt. Mindkét Fél képviselőit
kellő időben fel kell kérni, hogy legyenek jelen a sorshúzáson. A sorshúzásra mindenesetre az
ott megjelent Fél/Felek jelenlétében sor kerül.
3.	Az Együttműködési Bizottság elnöke, vagy az elnök megbízottja a (2) bekezdés alapján
benyújtott kérelemtől számított öt napon belül kiválasztja a közvetítőt.
4.	Amennyiben az e megállapodás 196.cikkének (1) bekezdésében említett jegyzékek
valamelyikét nem állítják össze az e melléklet 3. cikke szerinti kérelem benyújtásáig, a
közvetítőt az egyik vagy mindkét Fél által formálisan javasolt személyek közül sorshúzással
választják ki.
5.	A Felek eltérő megegyezése hiányában a közvetítő nem lehet egyik Fél állampolgára sem.
6.	A közvetítő pártatlan és átlátható módon segíti a Feleket abban, hogy tisztázzák az intézkedést
és annak lehetséges kereskedelmi hatásait, valamint kölcsönösen elfogadott megoldásra
jussanak.
7.	A közvetítőkre az e megállapodás VI. mellékletében foglalt, a választottbírói testület tagjaira
és közvetítőkre vonatkozó magatartási kódex értelemszerűen alkalmazandó.
8.	Az e megállapodás V. mellékletében szereplő, a választottbírósági eljárásra vonatkozó eljárási
szabályzat 3-7. (Értesítések), valamint 42-46. (Fordítás és tolmácsolás) szabálya szintén
értelemszerűen alkalmazandó.
5.	CIKK
A közvetítői eljárás szabályai
1.	A közvetítő kinevezésétől számított tíz napon belül a közvetítői eljárást kezdeményező Fél
írásban benyújtja a közvetítőnek és a másik Félnek aggályainak részletes leírását, különösen a
2
kérdéses intézkedés működését és kereskedelmi hatásait. A fenti leírás kézhezvételétől
számított 20 napon belül a másik Fél írásban észrevételezheti a leírást. Leírásába vagy
észrevételeibe bármelyik Fél belefoglalhat általa relevánsnak vélt információkat.
2.	Az érintett intézkedés és annak lehetséges kereskedelmi hatásainak tisztázására a
legmegfelelőbb módot a közvetítő határozza meg. A közvetítő különösen megbeszéléseket
szervezhet a Felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a Felekkel, megfelelő
szakértőktől és az érdekelt felektől segítséget kérhet, illetve konzultálhat velük, valamint a
Felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. A közvetítő konzultál a Felekkel
azelőtt, hogy segítséget kérne vagy konzultálna a vonatkozó szakértőkkel és érdekelt felekkel.
3.	A közvetítő nem ad tanácsot vagy nem tesz észrevételt a szóban forgó intézkedés e
megállapodással való összeegyeztethetőségét illetően. A közvetítő tanácsot nyújthat és
megoldást javasolhat a Felek számára mérlegelésre. A Felek elfogadhatják vagy elutasíthatják
a javasolt megoldást, illetve eltérő megoldásról állapodhatnak meg.
4.	A közvetítés annak a Félnek a területén zajlik, amelyhez a kérelmet intézték, vagy -
kölcsönös megegyezés alapján - bármilyen más helyen vagy módon.
5.	A Feleknek törekedniük kell arra, hogy a közvetítő kinevezésétől számított 60 napon belül
kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a Felek
lehetséges ideiglenes megoldásokról egyezhetnek meg.
6.	A kölcsönösen elfogadott megoldást vagy az ideiglenes megoldást az Együttműködési
Bizottság határozata útján lehet elfogadni. A kölcsönösen elfogadott megoldásokat
nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat nem tartalmazhat
olyan információt, amelyet valamely Fél bizalmasként jelölt meg.
7.	A Felek kérésére a közvetítő tényekre alapuló jelentéstervezetet bocsát ki a Felek számára,
amely rövid összefoglalást tartalmaz: i. a szóban forgó intézkedésről; ii. a követett
eljárásokról; valamint iii. bármilyen kölcsönösen elfogadott megoldásról, ideértve az esetleges
ideiglenes megoldásokat is. A közvetítő a Feleknek 15 napot biztosít arra, hogy megtegyék a
jelentéstervezettel kapcsolatos észrevételeiket. A fenti időtartamon belül a Felektől kapott
észrevételek mérlegelése után a közvetítő 15 napon belül végső tényszerű jelentést készít a
Felek számára. A tényszerű jelentés nem tartalmazhat e megállapodás értelmezésére
vonatkozó megállapításokat.
8.	Az eljárás a következő esetekben fejeződik be:
a)	a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a Felek által történő elfogadásával, az elfogadás
időpontjában.
b)	a Felek kölcsönös megállapodásával az eljárás bármelyik szakaszában, e megállapodás
napján;
c)	a Felekkel való konzultációt követően a közvetítő írásbeli nyilatkozatával, mely szerint
további közvetítői erőfeszítések már nem járnának eredménnyel, ezen nyilatkozat
időpontjában; illetve
3
d)	valamely Fél írásbeli nyilatkozatával, miután a közvetítői eljárás keretében megismerte
a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és megfontolta a közvetítő valamennyi tanácsát
és az általa javasolt megoldásokat, ezen nyilatkozat időpontjában.
B.	SZAKASZ
Végrehajtás
6.	CIKK
A kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása
1.	Amennyiben a Felek megállapodtak egy megoldásban, mindkét Fél megtesz minden olyan
intézkedést, amelyre szükség van ahhoz, hogy a kölcsönösen elfogadott megoldást a
megegyezés szerinti időszakon belül végrehajtsák.
2.	A végrehajtó Fél írásban értesíti a másik Felet a kölcsönösen elfogadott megoldás
végrehajtása érdekében tett lépésekről vagy intézkedésekről.
C.	SZAKASZ
Általános rendelkezések
7.	CIKK
Bizalmas kezelés és kapcsolat a vitarendezéssel
1.	A Felek eltérő megállapodásának hiányában és a melléklet 5. cikke (6) bekezdésének sérelme
nélkül az eljárás valamennyi lépését bizalmasan kezelik, ideértve a tanácsokat, illetve a
javasolt megoldásokat is. Bármely Fél nyilvánosságra hozhatja azonban azt, hogy közvetítés
van folyamatban.
2.	A közvetítői eljárás nem sérti a Feleknek az e megállapodás III. címének (Kereskedelem és
üzleti tevékenység) 14. fejezetében (Vitarendezés) vagy bármely más megállapodás
rendelkezései szerinti jogait és kötelezettségeit.
3.	A közvetítői eljárás megkezdése előtt nincs szükség az e megállapodás III. címének
(Kereskedelem és üzleti tevékenység) 14. fejezete (Vitarendezés) szerinti konzultációra. A
közvetítői eljárás megkezdése előtt azonban rendes körülmények között az adott Félnek az e
megállapodás együttműködésre és konzultációra vonatkozó egyéb vonatkozó
rendelkezéseihez célszerű folyamodnia.
4.	Az e megállapodás vagy bármely más megállapodás szerinti egyéb vitarendezési eljárásban
egyik Fél sem támaszkodhat az alábbiakra, vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és a testület
sem veheti figyelembe az alábbiakat:
4
a)	a másik Fél által a közvetítői eljárás során képviselt álláspontokat vagy az e melléklet 5.
cikkének (2) bekezdése szerint összegyűjtött információkat;
b)	azt a tényt, hogy a másik Fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást
a közvetítés tárgyát képező intézkedésre; illetve
c)	a közvetítő tanácsait vagy javaslatait.
5.	A közvetítő nem lehet testületi tag az ezen megállapodás szerinti vitarendezési eljárásban,
vagy a közvetítői részvételének tárgyát képezővel megegyező ügyet érintő, WTO-egyezmény
szerinti vitarendezési eljárásban.
8.	CIKK
Határidők
Az e mellékletben említett valamennyi határidő a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható.
9.	CIKK
Költségek
1.	A közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindkét Fél a saját
kiadásait viseli.
2.	A Felek közösen és egyenlő mértékben megosztják a szervezési ügyekből eredő kiadásokat,
ideértve a közvetítőnek fizetendő díjazást és kiadásokat. A közvetítő díjazása összhangban
van azokkal a rendelkezésekkel, amelyek az e megállapodás V. mellékletében szereplő
eljárási szabályzat 8. szabályának e) pontja szerint a választottbírói testület elnökére
érvényesek.
5
JEGYZŐKÖNYV
A vámügyekben történő kölcsönös közigazgatási segítségnyújtásról
1
1.	CIKK
Fogalommeghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a)	„vámjogszabályok”: a Felek területén alkalmazandó, az áruk behozatalát, kivitelét,
továbbítását és bármely más vámeljárás alá helyezésére vonatkozó jogi vagy
szabályozási rendelkezések, amelyek magukban foglalják a tiltó, korlátozó és ellenőrző
intézkedéseket is;
b)	„megkereső hatóság”: a Felek egyike által erre a célra kijelölt illetékes közigazgatási
hatóság, amely e jegyzőkönyv alapján vámügyekben segítségnyújtást kér;
c)	„megkeresett hatóság”: a Felek egyike által erre a célra kijelölt illetékes közigazgatási
hatóság, amely e jegyzőkönyv alapján a vámügyekben a jogsegély iránti kérelmet
fogadja;
d)	„személyes adatok”: valamely azonosított vagy azonosítható személlyel kapcsolatos
valamennyi információ;
e)	„vámjogszabályokat sértő művelet”: vámjogszabályok megsértése vagy megsértésének
kísérlete.
2.	CIKK
Alkalmazási kör
1.	A Felek a hatáskörükbe tartozó területeken, az e jegyzőkönyvben meghatározott
módon és feltételekkel segítséget nyújtanak egymásnak a vámjogszabályok helyes
alkalmazásának biztosítása érdekében, különösen a vámjogszabály-sértések megelőzése,
kivizsgálása és leküzdése terén.
2.	A vámügyekben történő segítségnyújtás - e jegyzőkönyv alapján - kiterjed a Felek
bármely közigazgatási hatóságára, amely hatáskörrel rendelkezik e jegyzőkönyv
alkalmazásához. E segítségnyújtás nem érinti a bűnügyi jogsegélyre vonatkozó szabályokat,
és a valamely igazságügyi hatóság megkeresése kapcsán gyakorolt jogkörben történő
információcserére csak akkor terjed ki, ha az illető igazságügyi hatóság ehhez hozzájárul.
3.	E jegyzőkönyv hatálya nem terjed ki a vámok, adók vagy bírságok behajtásához
igényelt segítségre.
3.	CIKK
Segítségnyújtás megkeresés alapján
1.	A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság az előző rendelkezésére bocsát
minden olyan alapvető információt, amely lehetővé teszi a vámjogszabályok helyes
alkalmazásának biztosítását, beleértve a vámjogszabályokat sértő vagy arra alkalmas
műveletnek minősülő, észlelt vagy tervezett tevékenységekkel kapcsolatos információkat is.
2.	A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság tájékoztatja a megkereső
hatóságot az alábbiakról:
a)	valamelyik Fél területéről történő árukivitel, valamint a másik Fél területére történő
árubehozatal körülményei (tények és feltételek), adott esetben az áruval kapcsolatban
alkalmazott vámeljárás meghatározásával;
b)	valamelyik Fél területére történő árubehozatal, valamint a másik Fél területéről történő
árukivitel körülményei (tények és feltételek), adott esetben az áruval kapcsolatban
alkalmazott vámeljárás meghatározásával;
3.	A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság jogi vagy szabályozási
rendelkezéseinek keretén belül megteszi a szükséges lépéseket, hogy biztosítsa az alábbiak
különleges felügyeletét:
a)	természetes vagy jogi személyek, akikkel kapcsolatban alapos okkal feltételezhető,
hogy részt vesznek vagy részt vettek vámjogszabályokat sértő műveletben;
b)	helyszínek, ahol olyan árukat tárolnak, amelyekkel kapcsolatban megalapozott a
gyanúja annak, hogy a műveletek vámjogszabályokat sértenek;
c)	szállított áruk vagy szállításra szánt olyan áruk, amelyekkel kapcsolatban megalapozott
a gyanúja annak, hogy a műveletek vámjogszabályokat sértenek;
d)	olyan áruszállítási módok, amelyekkel kapcsolatban megalapozott a gyanúja annak,
hogy a műveletek vámjogszabályokat sértenek.
4.	CIKK
Segítségnyújtás megkeresés nélkül
A Felek - saját kezdeményezésük alapján, valamint saját jogi vagy szabályozási
rendelkezéseinek megfelelően - segítséget nyújtanak egymásnak, amennyiben ezt a
vámjogszabályok helyes alkalmazása érdekében szükségesnek tartják, különösen az
alábbiakra vonatkozó információk átadásával:
a)	olyan tevékenységek, amelyek vámjogszabályokat ténylegesen vagy feltételezhetően
sértő műveletek és a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak;
b)	vámjogszabályokat sértő műveletek végrehajtásában alkalmazott új eszközök és
módszerek;
c)	áruk, amelyekről ismert, hogy vámjogszabályokat sértő műveletek tárgyát képezik;
d)	természetes vagy jogi személyek, akikkel kapcsolatban alapos okkal feltételezhető,
hogy részt vesznek vagy részt vettek vámjogszabályokat sértő műveletben;
e)	szállítóeszközök, amelyekkel kapcsolatban alapos okkal feltételezhető, hogy azokat
vámjogszabályokat sértő műveletekben használták, használják vagy használhatják.
5. CIKK
Kézbesítés és értesítés
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság a rá alkalmazandó jogszabályoknak
vagy szabályozási rendelkezéseknek megfelelően valamennyi szükséges lépést megtesz annak
érdekében, hogy a megkeresett hatóság területén lakó vagy ott letelepedett címzett részére
valamennyi olyan dokumentumot kézbesítsen, vagy az ilyen címzettet valamennyi olyan
határozatról értesítse, amelyet a megkereső hatóság adott ki, és e jegyzőkönyv hatálya alá
tartozik.
Az okmányok kézbesítésére vagy határozatok közlésére vonatkozó megkeresést írásban, a
megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén, vagy egy általa elfogadott nyelven kell
benyújtani.
6.	CIKK
A segítségnyújtás iránti megkeresés formája és tartalma
1.	A jegyzőkönyv szerinti megkeresés írásban történik. A megkereséshez mellékelni kell
a teljesítésükhöz szükséges okmányokat. Sürgős esetben a szóban előterjesztett megkeresések
is elfogadhatóak, ezeket azonban haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
2.	Az (1) bekezdés szerinti megkeresés a következő információkat tartalmazza:
a)	a megkereső hatóság megnevezését;
b)	a megkeresés célját és indokát;
c)	a kérelmezett intézkedést;
d)	a kapcsolódó jogi vagy szabályozási rendelkezéseket és más jogi eszközöket;
e)	azoknak a természetes vagy jogi személyeknek lehetőség szerint minél pontosabb és
átfogóbb megjelölését, akikre a vizsgálat irányul;
f)	a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalását;
g)	a megkeresés teljesítéséhez szükséges minden egyéb információt.
3.	A megkeresést a megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén vagy egy általa
elfogadott nyelven kell benyújtani. Ez a követelmény nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti
megkeresést kísérő dokumentumokra.
4.	Amennyiben a megkeresés nem felel meg az (1)-(3) bekezdésben meghatározott
formai követelményeknek, helyesbítés vagy kiegészítés kérhető; ez idő alatt óvintézkedések
rendelhetők el.
7. CIKK
A megkeresések teljesítése
1.	A jogsegély iránti megkeresés teljesítése érdekében a megkeresett hatóság, saját
hatáskörében és a rendelkezésére álló eszközökkel, úgy jár el, mintha saját nevében vagy
ugyanennek a Félnek egy másik hatóságának a megkeresésére járna el, megadja a megkeresett
hatóságnak már rendelkezésre álló információkat, elvégzi a megfelelő vizsgálatokat vagy
intézkedik azok elvégzéséről. Ez arra a hatóságra is vonatkozik, amelynek a megkeresett
hatóság a megkeresést címezte, amennyiben az utóbbi nem tud saját maga eljárni.
2.	A segítségnyújtás iránti megkereséseket a megkeresett Fél jogi vagy szabályozási
rendelkezéseivel összhangban kell teljesíteni. Amennyiben a megkeresés nem hajtható végre,
a megkereső Felet erről haladéktalanul tájékoztatják.
3.	Az egyik Fél kellő felhatalmazással rendelkező tisztviselői - a másik Fél
egyetértésével és az általa meghatározott feltételek mellett - jelen lehetnek a megkeresett
hatóság vagy az (1) bekezdésnek megfelelően bármely más érintett hatóság hivatalában, a
vámjogszabályokat sértő vagy esetlegesen sértő műveleteknek minősülő tevékenységekre
vonatkozó információk megszerzése érdekében, amelyekre a megkereső hatóságnak e
jegyzőkönyv alkalmazásában szüksége van.
4.	Az egyik Fél megfelelő felhatalmazással rendelkező tisztviselői a másik Fél
egyetértésével és az utóbbi által meghatározott feltételek mellett jelen lehetnek az utóbbi
területén végrehajtott vizsgálatoknál.
8.	CIKK
Az információ közlésének formája
1.	A megkeresett hatóság a vizsgálat eredményét írásban közli a megkereső hatósággal,
mellékeli az alapvető iratokat, a hiteles másolatokat vagy egyéb adatokat.
2.	Ez a tájékoztatás számítógépi formában is történhet.
3.	Eredeti dokumentumot kizárólag kérésre adnak át, olyan esetben, ahol a hitelesített
másolat nem elegendő. Az eredeti példányt a lehető leghamarabb visszaküldik.
9.	CIKK
A segítségnyújtási kötelezettség alóli kivételek
1.	A segítségnyújtás megtagadható vagy bizonyos feltételek vagy követelmények
teljesítéséhez köthető azon esetekben, amikor valamely Fél úgy ítéli meg, hogy az e
jegyzőkönyv alapján történő segítségnyújtás:
a)	sértené a Kazah Köztársaság vagy azon európai uniós tagállam szuverenitását, amelyet e
jegyzőkönyv alapján segítségnyújtásra kértek fel; illetve
b)	sértheti a közrendet, közbiztonságot vagy más alapvető érdeket, különösen a
jegyzőkönyv 10. cikkének (2) bekezdésében említett esetekben; illetve
c)	ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
2.	A segítségnyújtást a megkeresett hatóság elhalaszthatja azon az alapon, hogy az
folyamatban lévő nyomozást, bűnvádi eljárást vagy pert veszélyeztet. Ilyen esetben a
megkeresett hatóság konzultál a megkereső hatósággal annak megállapítása érdekében, hogy
nyújtható-e segítség a megkeresett hatóság által megkívánt feltételek mellett.
3.	Ha a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet megkeresés esetén maga sem
tudna teljesíteni, akkor megkeresésében erre a tényre felhívja a figyelmet. Ekkor a
megkeresett hatóság határoz az ilyen megkeresésre való válaszadás módjáról.
4.	Az (1) és (2) bekezdésben említett esetekben a megkeresett hatóság döntését és annak
okait haladéktalanul közölni kell a megkereső hatósággal.
10.	CIKK
Információcsere és az adatok bizalmas kezelése
1.	A jegyzőkönyv értelmében bármilyen formában közölt információ az egyes Feleknél
alkalmazandó előírásoktól függően bizalmas vagy korlátozott természetű. Az információk a
hivatali titoktartási kötelezettség körébe tartoznak, valamint az információt fogadó Fél
hasonló információkra vonatkozó hatályos jogszabályai és az Európai Unió intézményeire
vonatkozó megfelelő rendelkezések szerinti védelmet élvezik.
2.	Személyes adatok csak akkor továbbíthatóak, ha az adatot fogadó Fél vállalja, hogy
ezeket az adatokat legalább olyan szintű védelemben részesíti, mint amit az adatokat küldő
Fél megfelelőnek ítél meg.
3.	Az e jegyzőkönyv alapján szerzett információknak a vámjogszabályokat sértő
műveletek miatt indított bírósági vagy közigazgatási eljárásban való felhasználását e
jegyzőkönyv alkalmazásában történő felhasználásnak kell tekinteni. Ezért a Felek a
jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően megszerzett információkat és a megtekintett
dokumentumokat felhasználhatják bizonyítékként jegyzőkönyveikben, jelentéseikben és
vallomásaikban, valamint bírósági eljárásokban és vádemelés céljára. Az információt átadó
vagy az okmányokhoz hozzáférést biztosító illetékes hatóságot tájékoztatni kell az ilyen
felhasználásról.
4.	Az e jegyzőkönyv alapján szerzett információk kizárólag e jegyzőkönyvben
meghatározott célokra használhatók fel. Ha az egyik Fél ettől eltérő célra kívánja felhasználni
ezeket az információkat, ahhoz az információkat átadó hatóság előzetes írásbeli beleegyezése
szükséges. Az ilyen felhasználásra ezután az utóbbi hatóság által megállapított korlátozások
vonatkoznak.
11.	CIKK
Szakértők és tanúk
A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy az e jegyzőkönyv hatálya
alá tartozó ügyekre vonatkozó bírósági vagy közigazgatási eljárásokban - az adott
felhatalmazás keretei között - szakértőként vagy tanúként megjelenjen, és az eljáráshoz
szükséges tárgyakat, dokumentumokat vagy azok hitelesített másolatait bemutassa. A
megkereső hatóság által a tisztviselőnek küldött idézésben különösen meg kell jelölni, hogy
mely közigazgatási vagy igazságügyi hatóság előtt kell megjelennie a tisztviselőnek, és ott
milyen ügyekben, milyen címen és milyen minőségben hallgatják meg.
12.	CIKK
A segítségnyújtás költségei
A Felek lemondanak az e jegyzőkönyv végrehajtásával kapcsolatosan felmerülő költségek
egymástól való követeléséről, kivéve adott esetben olyan szakértők és tanúk, valamint
tolmácsok és fordítók költségei esetében, akik nem közszolgálati megbízást teljesítenek.
13.	CIKK
Végrehajtás
1.	E jegyzőkönyvben foglaltak végrehajtásával egyrészről a Kazah Köztársaság
vámhatóságait, másrészről az Európai Bizottság illetékes szolgálatait és adott esetben az
Európai Unió tagállamainak vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az
alkalmazásához szükséges valamennyi gyakorlati rendelkezésről és intézkedésről, figyelembe
véve a hatályos szabályokat, különösen az adatvédelem terén.
2.	A Felek konzultálnak egymással, a későbbiekben pedig folyamatosan tájékoztatják
egymást azokról a részletes végrehajtási szabályokról, amelyeket a jegyzőkönyv
rendelkezéseinek megfelelően fogadnak el.
14.	CIKK
Egyéb megállapodások
1.	Az Európai Unió és az Európai Unió tagállamai vonatkozó hatásköreinek
figyelembevételével, ennek a jegyzőkönyvnek a rendelkezései:
a)	nem sértik a Felek egyéb nemzetközi megállapodásokból vagy egyezményekből fakadó
kötelezettségeit;
b)	kiegészítik azokat a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó megállapodásokat, amelyek
az Európai Unió egyes tagállamai és a Kazah Köztársaság között már létrejöttek, vagy
létrejöhetnek; valamint
c)	nem érintik az Európai Unió azon rendelkezéseit, amelyek a jegyzőkönyv alapján
megszerzett és az Európai Unió vagy az Európai Unió tagállamainak érdeklődésére
számot tartó információknak az Európai Bizottság illetékes intézményei és a tagállamok
vámhatóságai közötti közlésére vonatkoznak.
2.	E cikk (1) bekezdése ellenére, e jegyzőkönyv rendelkezései elsőbbséget élveznek az
Európai Unió egyes tagállamai és a Kazah Köztársaság között megkötött vagy
megköthető kölcsönös segítségnyújtásról szóló kétoldalú megállapodások
rendelkezéseivel szemben, amennyiben az utóbbi rendelkezései összeegyeztethetetlenek
e jegyzőkönyv rendelkezéseivel.
3.	Az e jegyzőkönyv alkalmazhatóságára vonatkozó kérdések tekintetében a Felek a
közöttük folytatott rendszeres vámügyi párbeszéd keretében konzultálnak egymással a
felmerült kérdés megoldása érdekében.”
4.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 2. §, a 3. § és az 5. § a Megállapodás 281. Cikk 1. bekezdésében meghatározott
időpontban lép hatályba.
(3)	A Megállapodás, valamint a 2. §, a 3. § és az 5. § hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért
felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.
5.	§
Hatályát veszti az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kazah
Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési
Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló 2011. évi VI.
törvény.
INDOKOLÁS AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI,
MÁSRÉSZRŐL A KAZAH KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI MEGERŐSÍTETT
PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS KIHIRDETÉSÉRŐL
SZÓLÓ TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kazah Köztársasággal (a továbbiakban: Kazahsztán) kötendő megerősített partnerségi és
együttműködési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) az Európai Unió Közép-
Ázsiában való fokozottabb politikai és gazdasági részvételének fontos lépése. A
Megállapodás a politikai párbeszéd megerősítésével, a számos területre kiterjedő
együttműködés fejlesztésével hatékonyabb kapcsolatot alapoz meg az Európai Unió és
Kazahsztán között. A Megállapodás tartalmazza az emberi jogokra, a Nemzetközi
Büntetőbíróságra, a tömegpusztító fegyverekre, a kézi- és könnyűfegyverekre és a terrorizmus
elleni küzdelemre vonatkozó uniós standard politikai záradékokat. Kiterjed a jogi
együttműködésre, a jogállamiságra, a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni
küzdelemre is. A Megállapodás kereskedelemmel kapcsolatos rendelkezéseket is tartalmaz,
amelyek kedvezőbb szabályozási környezetet biztosítanak a Kazahsztánban működő
vállalkozások számára, ezáltal gazdasági előnyökhöz juttatva azokat. A Megállapodás
együttműködést irányoz elő az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az
energiaügy, az adóügy, az oktatás és a kultúra, a foglalkoztatási és szociális kérdések, a
tudomány és a technológia, valamint a közlekedés területén.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
A 1. §-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1)
bekezdés a) pontjára és (2)-(3) bekezdésére figyelemmel, a Megállapodás kötelező hatályának
elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást, és az törvénnyel kerül kihirdetésre.
A 2. §-hoz
A Megállapodást a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L.
törvény 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét tartalmazza.
A Megállapodás IX. címből és 287 cikkből áll.
A Megállapodás I-II. címei a politikai párbeszéd és együttműködés alapjait rögzítik.
Rendelkezéseket tartalmaznak a demokráciáról és a jogállamiságról, a kül- és
biztonságpolitikáról, a nemzetközi bűncselekményekről, a konfliktusmegelőzésről és a
terrorizmus elleni küzdelemről.
A III. Cím a kereskedelemmel és üzleti tevékenységgel kapcsolatos rendelkezéseket
tartalmaz. A Megállapodás szerint a Felek a GATT Egyezmény alapján a legnagyobb
kedvezményes elbánást biztosítják egymás részére. Rendelkezéseket tartalmaz a
vámügyekről, állat-és növényegészségügyi kérdésekről, a letelepedésről, tőkemozgásokról és
kifizetésekről, szellemi tulajdonról, közbeszerzésről, nyersanyagokról és energiáról, a
versenyről és a kereskedelmi vitarendezési eljárásról.
A IV-VII. címek az ágazati együttműködési területeket határozzák meg, amelyek kiterjednek
az egészségügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az energiaügy, az adóügy, az
oktatás és a kultúra, a foglalkoztatási és szociális ügyekre, a tudomány és a technológia,
valamint a közlekedés körére.
A VIII. cím meghatározza a szerződő felek intézményes kapcsolatait, amelynek keretében
megalakul az Együttműködési Tanács és az Együttműködési Bizottság, továbbá a Parlamenti
Együttműködési Bizottság, amelyben az Európai Parlament képviselői vesznek részt.
A IX. cím a záró rendelkezéseket tartalmazza. A Megállapodás hatálybalépésekor az
egyrészről az Európai Közösségek és tagállamaik, másrészről a Kazah Köztársaság közötti,
1995. január 23-án Brüsszelben aláírt és 1999. július 1-jén hatályba lépett partnerségi és
együttműködési megállapodás megszűnik. A Megállapodás az azt a napot követő második
hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek diplomáciai csatornákon keresztül értesítik az
Európai Unió Tanácsának Főtitkárságát a szükséges eljárások lezárultáról. Az Európai Unió
és Kazahsztán között a Megállapodás ideiglenesen alkalmazandó, de csak uniós hatáskörbe
tartozó kérdések esetén.
A 4-5. §-hoz
A törvényjavaslat- a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba. Az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kazah
Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési
Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló 2011. évi VI.
törvény a Megállapodás hatályba lépésének napján hatályát veszti.
A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető jogszabálynak a
Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 2-3. §-ai hatálybalépésének naptári napját, valamint a
korábbi megállapodást kihirdető törvény hatályon kívül helyezésének napját a külpolitikáért
felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett
közleményével állapítja meg.