﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12728. számú
törvényjavaslat
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és egyéb
törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
Budapest, 2016. október
2
2016. évi ... törvény
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és egyéb
törvények módosításáról
1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása
1.	§
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
57. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bölcsődékben, mini bölcsődékben jogszabályban meghatározott pedagógus-
munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat évi huszonöt munkanap pótszabadság illeti
meg. A pótszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot vehet igénybe a munkáltató nevelő,
nevelő-oktató, illetve a neveléssel-oktatással összefüggő feladatok ellátására.”
2.	§
A Kjt. 57. § (3) bekezdésében a „bölcsődékben” szövegrész helyébe a „bölcsődékben,
mini bölcsődékben” szöveg lép.
2.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
3.	§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 43. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bölcsődei felvétel során előnyben kell részesíteni
a)	- ha a gyermek szülője, más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban
vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll -
aa)	a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket,
ab)	a három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermeket, és
b)	a védelembe vett gyermeket.”
4.	§
(1)	A Gyvt. 62/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az örökbefogadás utánkövetésére kötelező utánkövetés keretében első alkalommal
az örökbefogadás engedélyezésének jogerőre emelkedését követően hat hónap múlva, azt
követően pedig - a rokoni, házastársi örökbefogadás kivételével - az örökbefogadás
engedélyezésének jogerőre emelkedését követően másfél év múlva kerül sor.”
(2)	A Gyvt. 62/C. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
3
„(3a) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe fogadó szülő kérelmére a
kötelező utánkövetés időtartama alatt a (3) bekezdésben meghatározott alkalmakon kívül is
bármikor biztosítja az utánkövetést.
(3b) Önkéntes utánkövetés keretében a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbe
fogadó szülő kérelmére utánkövetést biztosít a kötelező utánkövetés időtartamának letelte
után három és fél évig.”
5.	§
A Gyvt. 80/A. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét soron kívül
felülvizsgálja
hivatalból, ha)
„ba) a gyermek szüleinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, a szülők
elhaláloztak vagy a korábbi örökbefogadást felbontották.”
6.	§
A Gyvt. 148. §-a a következő (10b) bekezdéssel egészül ki:
„(10b) Bölcsődei ellátás biztosítása esetén a térítési díj fizetésére köteles szülő, más
törvényes képviselő a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § a) pont 1. és 3.
alpontja szerinti foglalkoztatója részben vagy egészben átvállalhatja a térítési díj
megfizetését.”
7.	§
A Gyvt. 150. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Bölcsőde esetében)
„e) a védelembe vett gyermek”
(gondozását térítésmentesen kell biztosítani.)
8.	§
A Gyvt. a következő 179. §-sal egészül ki:
„179. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és
egyéb törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított 43. § (3)
bekezdésében meghatározott előnyben részesítési szabályokat első alkalommal a 2017/2018.
bölcsődei nevelési évre történő felvétel során kell alkalmazni.”
9. §
4
A Gyvt. a következő 180. §-sal egészül ki:
„180. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és
egyéb törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított 62/C. § (3)-(3b)
bekezdését a 2016. december 31-ét követően engedélyezett örökbefogadások esetén kell
alkalmazni.”
10. §
A Gyvt.
a)	15. § (10a) és (11a) bekezdésében a „bölcsődében” szövegrész helyébe a
„bölcsődében, mini bölcsődében” szöveg,
b)	15. § (16) bekezdésében a „bölcsőde” szövegrész helyébe a „bölcsőde, mini
bölcsőde” szöveg,
c)	162. § (1) bekezdés l) pontjában a „bölcsődében” szövegrész helyébe a „bölcsődében,
mini bölcsődében” szöveg
lép.
3.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
11.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tny.) 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha jogszabály kivételt nem tesz,
a)	a saját jogú mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági szakszövetkezeti
járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok saját jogú növelt összegű járadékára az
öregségi nyugdíjra,
b)	a hozzátartozói jogon szerzett mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági
szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok hozzátartozói jogon
szerzett növelt összegű járadékára a hozzátartozói nyugellátásokra
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
12.	§
A Tny. 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22/A. § (1) A saját jogú nyugellátás mellett folytatott keresőtevékenység időtartama
szolgálati időként nem vehető figyelembe. A saját jogú nyugellátás mellett folytatott
keresőtevékenységgel szerzett, nyugdíjjárulék alapot képező kereset, jövedelem összege az
öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszámítása során nem vehető figyelembe.
(2)	Az öregségi nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek
nyugellátása szünetel - nyugellátását a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve
egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben
elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem összege egytizenketted részének 0,5
százalékával - a jövedelem megszerzését követő naptári év január 1-től - növelni kell. A
5
nyugdíjnövelés kiszámítása során az a nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem
vehető figyelembe, amely után az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
(3)	A nyugdíjnövelést a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból állapítja meg a
nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem megszerzését követő naptári év
a)	szeptember 30-áig, ha kizárólag a Tbj. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
jogviszonyból származó keresetet, jövedelmet kell figyelembe venni,
b)	október 31-éig az a) pontban nem említett esetben.
(4)	Az öregségi nyugdíj megállapítása esetén a kiszámított nyugellátás összegét meg
kell növelni a jogosult részére korábban - azóta megszűnt saját jogú nyugellátás mellett
szerzett, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem alapján - megállapított
nyugdíjnövelésnek a megállapítását követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt
összegével, ide értve a korábbi saját jogú nyugellátás megszűnését követő időközi
nyugdíjemeléseket is.
(5)	Ha a nyugdíjnövelésre jogosult személy a nyugdíjnövelés megállapítása előtt
elhunyt, a hozzátartozói nyugellátásra jogosult személy a nyugdíjnövelés iránti igényét a
hozzátartozói nyugellátás megállapítására irányuló eljárásban - erre irányuló kérelemmel -
érvényesítheti.”
13.	§
A Tny. 44/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44/F. § (1) Ha a hozzátartozói nyugdíj iránti kérelem benyújtásakor
a)	a jogszerző halálát bizonyító anyakönyvi kivonat, vagy
b)	az elhunyt és az árva rokoni kapcsolatát bizonyító közokirat
nem áll rendelkezésre, de az ellátást igénylő hozzátartozó igazolja, hogy bíróságnál
kezdeményezte az eltűntnek vagy holtnak nyilvánítást, illetve a családi jogállás
megállapítását, az eljárást fel kell függeszteni.
(2)	Ha az ellátást igénylő hozzátartozó az eltűntnek vagy holtnak nyilvánító bírósági
határozatot, illetve a családi jogállást megállapító bírósági határozatot az annak jogerőre
emelkedését követő hat hónapon belül benyújtja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a
hozzátartozói nyugellátást az eredeti igénybejelentés napjának figyelembevételével kell
megállapítani.”
14.	§
A Tny. 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A nyugdíjfolyósító szerv a nyugellátás megszüntetéséről vagy a nyugdíj
összegének csökkentéséről rendelkező határozat alapján az ellátás folyósítását, illetve a
különbözet folyósítását a döntés jogerőre emelkedéséig felfüggeszti.”
15.	§
A Tny. 84-86. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
6
„84. § (1) Aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha a
nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele neki felróható.
(2)	Felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni a bírósági ítélet alapján folyósított
nyugellátást, ha a Kúria felülvizsgálati eljárásban úgy dönt, hogy a nyugellátás megállapítása
vagy folyósítása nem volt jogszerű.
(3)	A megállapított nyugellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell annak
-	a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított - ellátásnak az összegével, amely ugyanarra az
időszakra került folyósításra, ha a jogosultat a két ellátás egyidejűleg nem illethette volna
meg. Ha a visszamenőlegesen járó ellátás összege alacsonyabb, mint a beszámított összeg, és
a beszámított ellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele az ellátásban
részesülőnek felróható, a jogalap nélkül felvett különbözetet vissza kell fizetnie.
85.	§ (1) A foglalkoztató, valamint egyéb szerv és személy köteles megtéríteni a jogalap
nélkül felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása vagy folyósítása az
ő mulasztásának, valótlan adatszolgáltatásának vagy egyéb felróható magatartásának a
következménye.
(2)	Ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása vagy folyósítása több
foglalkoztatónak vagy egyéb szervnek, személynek is felróható, a jogalap nélkül felvett
nyugellátás megtérítéséért egyetemlegesen felelnek.
86.	§ (1) Ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele a
foglalkoztatónak vagy egyéb szervnek, személynek és a nyugellátásban részesülőnek is
felróható, a jogalap nélkül felvett nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek megtéríteni,
illetve visszafizetni.
(2)	Ha a közrehatások aránya nem állapítható meg, a foglalkoztatót vagy egyéb szervet,
személyt és a nyugellátásban részesülőt egyetemlegesen kell megtérítésre, illetve
visszafizetésre kötelezni.
(3)	A közrehatás arányában megállapított megtérítési és visszafizetési kötelezettség nem
módosítható amiatt, mert valamelyik kötelezettet terhelő rész nem hajtható be, vagy azt
mérsékelték vagy elengedték.
(4)	Ha a jogalap nélkül felvett ellátás teljes összege nem éri el az öregségi nyugdíj
legkisebb összegét, a visszafizetést és a megtérítést nem kell elrendelni.”
16. §
(1)	A Tny. 96. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek - ideértve a foglalkoztatókat, illetve egyéb
szerveket - a természetes személyről adatokat társadalombiztosítási azonosító jel (a
továbbiakban: TAJ-szám) alkalmazásával]
„c) az egyeztetési eljárás és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó,
jogszabályban meghatározott más eljárások lefolytatása céljából”
(tarthat nyilván.)
7
(2) A Tny. 96. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra a társadalombiztosítási jogszabályban, illetve
törvényben meghatározott]
„k) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
szerint a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódó egyedi
azonosító,
l) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény
szerinti személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatáshoz kapcsolódó azonosító”
(tarthatók nyilván.)
17.	§
(1)	A Tny. 96/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerint az egyeztetési eljárással érintett korcsoportokba tartozó
biztosítottak, volt biztosítottak esetében a korábbi kiértesítési időszak lezárását követő két év
elteltével hivatalból újabb adategyeztetési eljárást kell lefolytatni. Az egyeztetési eljárást
akkor is le kell folytatni, ha a korábbi egyeztetési eljárásra azóta megszűnt kizáró ok miatt
nem került sor.”
(2)	A Tny. 96/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem kell az (1) és (2) bekezdés alapján hivatalból egyeztetési eljárást lefolytatni,
ha
a)	a biztosított, volt biztosított öregségi nyugdíjasnak minősül,
b)	egyeztetési eljárás van folyamatban, vagy
c)	öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti
bányászjáradék, balettművészeti életjáradék, vagy más, szolgálati idő és az öregségi nyugdíj
alapját képező havi átlagkereset alapján kiszámított ellátás megállapítása iránti eljárás van
folyamatban.”
18.	§
A Tny. 96/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Nem kell adategyezetési eljárást lefolytatni, ha a mezőgazdasági őstermelő a Tbj. 5.
§ (1) bekezdés i) pontja szerinti feltétel vizsgálatához kéri a hatósági bizonyítvány kiállítását.”
19.	§
A Tny. 102/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102/A. § (1) Az öregségi nyugdíj 22/A. § szerinti növelése iránti, 2016. december 31-
éig jogerősen le nem zárt ügyekben a kérelmeket a 2016. december 31-én hatályos
rendelkezések szerint kell elbírálni.
(2)	Ha a saját jogú nyugellátásban részesülő személy 2016. december 31-éig nem kérte
a 2016. január 1-jét megelőző időszakban szerzett jövedelem alapján járó nyugdíjnövelést,
8
annak összegét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv 2017. június 30-áig hivatalból állapítja
meg. A nyugdíjnövelést
a)	a 2007-2010. évben szerzett jövedelem után e § 2016. december 31-én hatályos
szövegében foglaltak szerint,
b)	a 2011-2015. évben szerzett jövedelem után a 2016. december 31-én hatályos 22/A.
§-ban foglaltak szerint
kell megállapítani.
(3)	A (2) bekezdés szerinti nyugdíjnövelést visszamenőlegesen, attól az időponttól
kezdődően kell megállapítani, amelytől kezdődően az a jogosultat a nyugdíjnövelés iránti
kérelem legkorábbi benyújtása esetén megillette volna. A nyugdíjnövelést és annak
visszamenőlegesen járó összegét a jogosultság megszerzésének időpontját követő időközi
nyugdíjemelések mértékével megemelt összegben kell folyósítani.
(4)	A nyugdíjnövelés összegét a (2) bekezdésben foglaltak szerint akkor is meg kell
állapítani, ha az azóta megszűnt saját jogú nyugellátás mellett korábban szerzett
nyugdíjnövelés jogosultja nem minősül öregségi nyugdíjasnak. A megállapított
nyugdíjnövelést az öregségi nyugdíj folyósításának időpontjától kezdődően kell - a
jogosultság megszerzésének időpontját követő időközi nyugdíjemelések mértékével megemelt
összegben - folyósítani.
(5)	Ha a 2016. január 1-jét megelőző időszakban nyugdíjnövelésre jogosult személy a
nyugdíjnövelés megállapítása előtt elhunyt, a nyugdíjnövelést a hozzátartozói nyugellátás
megállapítására irányuló eljárásban kérelemre, a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak
szerint kell megállapítani.
(6)	A 1955-1959. évben született biztosítottak, volt biztosítottak esetén a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és egyéb törvények
módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított 96/C. § (2) bekezdése szerinti
adategyeztetési eljárást 2018. december 31-ig kell lefolytatni.”
20.	§
A Tny.
a)	38. § (1) bekezdés h) pontjában a „munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott
személy tekintetében a munka-rehabilitációs díj” szövegrész helyébe a „fejlesztési
jogviszonyban foglalkoztatott személy tekintetében a fejlesztési foglalkoztatási óradíj”
szöveg,
b)	72. § (2) bekezdés a) pontjában a „nyújtották be” szövegrész helyébe a „nyújtották
be, vagy” szöveg,
c)	72. § (3) bekezdésében a „szóló” szövegrész helyébe a „szóló kivonat vagy” szöveg,
d)	81. § (2) bekezdésében a „84. § (2) bekezdése alapján visszafizetésre kötelezett,
illetve a 85. §, a 87. § vagy a 88. § szerint megtérítésre kötelezett, tovább” szövegrész helyébe
a „84-88. § alapján visszafizetésre vagy megtérítésre kötelezett, vagy” szöveg,
e)	83/C. § (1) bekezdésében a „közszolgálati jogviszonyban” szövegrész helyébe a
„köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban” szöveg,
f)	88. § (1) bekezdésében az „a nyugellátásra jogosult” szövegrész helyébe az „az
elhunyt jogszerző” szöveg,
g)	96/B. § (1) bekezdésében az „a biztosítottal” szövegrész helyébe az „az öregségi
nyugdíjasnak nem minősülő biztosítottal” szöveg,
9
h)	96/D. § (1) bekezdésében az „Az egyeztetési eljárás lezárását követően a korábbi
egyeztetési eljárással érintett és azt megelőző időszakra (a továbbiakban együtt: lezárt
időszak)” szövegrész helyébe az „A lezárt időszakra” szöveg
lép.
21.	§
Hatályát veszti a Tny.
a)	4. § (1) bekezdés i) pontja,
b)	44/C. § (1) bekezdésében a „123. § (2) bekezdés” és a „29. § (9) bekezdés b) pontja”
szövegrész,
c)	72. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy” szövegrész,
d)	72. § (2) bekezdés c) pontja,
e)	83/A. § (1) bekezdésében a „ , valamint a 6. § (4) bekezdése szerinti” szövegrész,
f)	101. § (1) bekezdés a) pontjában a „ , valamint a saját jogú nyugdíjasként történt
foglalkoztatás után járó nyugdíjnövelés alapjául szolgáló kereset, jövedelem” szövegrész.
4.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
22.	§
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.) 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőzően
két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke
a)	a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon
belül születik, vagy
b)	a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz
folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül
születik.”
(2)	Az Ebtv. 40. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl csecsemőgondozási díjra - az (5) bekezdésben
foglaltak figyelembevételével - jogosult
a)	az a nő, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette,
b)	az - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény (a továbbiakban: Gyvtv.) 5. § sz) pontja szerinti - családbafogadó gyám, aki a
csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza,
c)	a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő az egészségügyi
szolgáltató által - az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott
adattartalmú nyomtatvány szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a
háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák,
d)	a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, ha a gyermeket szülő nő meghal,
e)	az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a
gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által - az e
törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalmú nyomtatvány
10
szerint - igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket
gondozzák,
f)	az a férfi, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket
örökbe fogadni szándékozó nő meghal,
g)	az a férfi, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe.
(5)	A csecsemőgondozási díj
a)	a (4) bekezdés a) és g) pontja szerinti esetben a gyermek gondozásba vételének
napjától,
b)	a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a gyám kirendelésének napjától,
c)	a (4) bekezdés c) és e) pontja szerinti esetben az igazoláson feltüntetett naptól a
gyermeket szülő nő - igazolás szerinti - egészségi állapotának fennállásáig,
d)	a (4) bekezdés d) ésf) pontja szerinti esetben az elhalálozás napjától
a gyermek születését követő 168. napig jár, ha a (4) bekezdés a)-g) pontja szerinti feltételek
bármelyikének bekövetkezése napján az (1) bekezdésben meghatározottak a (4) bekezdés
alapján jogosult személy tekintetében fennállnak.”
23.	§
Az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Gyermekgondozási díjra jogosult
a)	a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át
biztosított volt,
b)	az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére
csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a
csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve hogy a
csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt
keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,
és a gyermeket saját háztartásában neveli.”
24.	§
Az Ebtv. 42/E. § (1) bekezdésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő
nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:]
„f) a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.”
25.	§
Az Ebtv. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a
keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban
a)	a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző - 48/A. § (1) bekezdése
szerinti - folyamatos biztosítási időszak alatt a Tbj. 5. §-ában meghatározott biztosításban
töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át;
11
b)	egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és - a gyermek
fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-
szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;
c)	egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a
gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-
szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a
szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;
d)	háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a
gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-
szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a
szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;
e)	hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és - a
gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén - a fekvőbeteg-
szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a
szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át.”
26.	§
(1)	Az Ebtv. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a biztosított a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző
harmadik hónap utolsó napjától a táppénzre jogosultságot közvetlenül megelőző év első
napjáig terjedő időszakban azért nem rendelkezik legalább 180 naptári napi jövedelemmel,
mert legalább 180 napig táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban vagy
gyermekgondozási díjban - kivéve a méltányosságból megállapított ellátásokat - részesült, a
táppénz naptári napi összegét az utolsóként megállapított ellátás alapjának
figyelembevételével kell megállapítani, ha a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti
jövedelménél kedvezőbb.”
(2)	Az Ebtv. 48. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A táppénz összege
a)	a táppénz alapjának 60%-a, ha a biztosított a 48/A. § (1) bekezdése szerinti
folyamatos biztosítási időszak alatt rendelkezik legalább 730 - a Tbj. 5. §-a szerint -
biztosításban töltött nappal;
b)	a táppénz alapjának 50%-a, ha a biztosított az a) pontban meghatározottnál kevesebb
-	a Tbj. 5. §-a szerint - biztosításban töltött nappal rendelkezik;
c)	a táppénz alapjának 50%-a a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, illetve a
44.	§ d) pontjában meghatározott esetben,
azzal, hogy táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján
érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét.”
27.	§
Az Ebtv. 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató a csecsemőgondozási díj, a
gyermekgondozási díj, a táppénz, a baleseti táppénz iránti kérelmeket kizárólag az
egészségbiztosító honlapján közzétett számítógépes program segítségével töltheti ki és a
12
kormányhivatalnál történt regisztrációt követően, kizárólagosan elektronikus úton nyújthatja
be.
28.	§
Az Ebtv. 62. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz folyósítása alatt
a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, az ellátást az a szerv folyósítja tovább, amely
az ellátást megállapította. Ha a biztosított az ellátás folyósításának az ideje alatt foglalkoztatót
vált, a (2) bekezdésben meghatározott szerv folyósítja a már megállapított ellátást.”
29.	§
Az Ebtv. 66. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Az, aki az egészségbiztosítás pénzbeli ellátását vagy baleseti táppénzt azért vett
fel jogalap nélkül, mert az ellátásban részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott
jövedelemadatok az állami adóhatóságnál módosításra kerültek, vagy a biztosított
jövedelméről a bevallás pótlólag került benyújtásra, felróhatóságra való tekintet nélkül köteles
a jogalap nélkül felvett ellátást visszafizetni.”
30.	§
Az Ebtv. 42/E. § (6) bekezdésében és 62. § (1a) bekezdésében a „szülés” szövegrész
helyébe a „gyermek születésének” szöveg lép.
31.	§
Hatályát veszti az Ebtv. 46. § (3) bekezdése.
5.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
32.	§
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 42. § (3) bekezdés a) pont ab)
alpontjában a „bölcsődében” szövegrész helyébe a „bölcsődében, mini bölcsődében” szöveg
lép.
6.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
33.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. §
(3)	bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Nevelési ellátásra jogosult - a gyermekre tekintettel folyósított iskoláztatási
támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától a gyermek tizennyolcadik
életévének betöltéséig - az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti személy]
13
„c) az a) és b) pontban meghatározottakon túl a tizenhatodik életévét betöltött azon
gyermekre tekintettel, aki a tankötelezettsége megszűnését követően súlyos betegsége vagy
fogyatékossága következtében önálló életvitelre képtelen és önkiszolgálási képessége
hiányzik.”
34.	§
A Cst. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a szülők időszakonként felváltva gondozzák gyermeküket és a szülői felügyeleti
jog mindkét szülő esetében fennáll, a családi pótlékra - közös kérelmükre, 50-50%-os
arányban - mindkét szülő jogosult. A kérelemhez csatolni kell a szülők arról szóló közös
nyilatkozatát, hogy a gyermek gondozásáról, neveléséről saját háztartásaikban felváltva
gondoskodnak.”
35.	§
A Cst. 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a gyám egyidejűleg több gyermek után lenne jogosult a gyermekgondozási
támogatás egyik vagy mindkét formájára, a támogatást részére csak egy jogcímen lehet
megállapítani azzal, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság megállapítása
esetén a (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.”
36.	§
A Cst. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A családtámogatási ellátás a kérelem benyújtásának időpontjától jár, feltéve, hogy a
benyújtás időpontjában a jogosultság fennáll. A családtámogatási ellátást visszamenőleg,
legfeljebb a kérelem benyújtásának napját megelőző második hónap első napjától kell
megállapítani, ha a jogosultság már ettől az időponttól kezdve fennállt.”
37.	§
A Cst. 41. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a szülők egyike jogalap nélkül vett fel a gyermekük után járó
gyermekgondozási támogatást vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi
LXXXIII. törvény szerinti, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásának minősülő ellátást,
mindkét szülő erre irányuló egybehangzó nyilatkozata alapján a jogalap nélkül felvett ellátás a
másik szülőnek - a közös háztartásban nevelt gyermekükre tekintettel - megállapított
gyermekgondozási támogatás összegéből levonható. Ha a szülők nem járulnak hozzá
egybehangzó nyilatkozattal a levonáshoz, a jogalap nélkül felvett ellátást - felróhatóságra
tekintet nélkül - az a szülő köteles visszafizetni, aki az ellátást felvette.”
38.	§
A Cst.
14
a)	7. § (1) bekezdés a) pontjában az „az ellátással érintett gyermekkel közös lakó vagy
tartózkodási hellyel rendelkezik” szövegrész helyébe az „az ellátással érintett gyermekkel
életvitelszerűen együtt él” szöveg
b)	25. § (3) bekezdésében az „e bekezdés” szövegrész helyébe az „a (2a) bekezdés és e
bekezdés” szöveg
lép.
39.	§
Hatályát veszti a Cst. 2. § e) pontjában az „és a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási
hellyel rendelkező” szövegrész.
7.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
40.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 83/A. § (6)
bekezdésében
a)	a „Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (a továbbiakban: KvfP. Zrt.)” szövegrész
helyébe a „Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (a továbbiakban: CKTA) által kezelt
Tőkealap”szöveg,
b)	a „KvfP. Zrt.” szövegrészek helyébe a „CKTA által kezelt Tőkealap” szöveg,
c)	az „5 éven belül” szövegrész helyébe a „7 éven belül” szöveg
lép.
8.	Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és
visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény módosítása
41.	§
Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról
és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 1. alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a nyugdíjbiztosítási átutalással és a
nyugdíjbiztosítási visszautalással kapcsolatos eljárásokban a társadalombiztosítási
nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
42.	§
Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról
és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
15
„(1a) A valorizációs szorzószámok alkalmazásával megállapításra kerülő
nyugdíjbiztosítási átutalás esetén az ügyintézési határidő tárgyév április 15-én jár le, ha a
nyugdíjbiztosítási átutalás iránti kérelmet a tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó
valorizációs szorzószámok hatálybalépését megelőzően nyújtották be, és az általános
ügyintézési határidő tárgyév április 15-ét megelőzően telne le.”
43.	§
Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról
és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény 1. alcímének címében az „Értelmező”
szövegrész helyébe az „Általános” szöveg lép.
9.	Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény módosítása
44.	§
Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény 25. §-ának a Gyvt. 44/A. § (4)
bekezdését megállapító rendelkezése a „- telephelyként működő -” szövegrész helyett az „-
egy szolgáltató székhelyeként, illetve telephelyeiként, egy vagy több épületben működő -”
szöveggel lép hatályba.
45.	§
Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási tárgyú és egyéb kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvény 26. §-ának a Gyvt. 44/B. § (4)
bekezdését megállapító rendelkezése a „- telephelyként működő -” szövegrész helyett az „-
egy szolgáltató székhelyeként, illetve telephelyeiként, egy vagy több épületben működő -”
szöveggel lép hatályba.
10.	Az egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIV. törvény
módosítása
46.	§
Nem lép hatályba az egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról szóló 2016.
évi XXXIV. törvény 11. § (1) bekezdése.
11.	Záró rendelkezések
47.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	A 46. § 2016. december 31-én lép hatályba.
16
(3)	Az 1. és a 2. §, a 4-7. §, a 9-26. §, a 28-39. §, valamint a 41-43. § 2017. január 1-
jén lép hatályba.
(4)	A 3. § és a 8. § 2017. március 1-jén lép hatályba.
(5)	A 27. § 2017. július 1-jén lép hatályba.
17
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) általános célja, hogy a módosítással érintett
törvényeket végrehajtó szervek, valamint az állampolgárok és az érdekképviseleti szervezetek
visszajelzései alapján szükséges, alapvetően pontosító jellegű módosításokkal segítse a
hatékony, ügyfélbarát j ogalkalmazást.
A Javaslat tartalmazza a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.
évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) kis terjedelmű módosítását a gyermekek
napközbeni ellátása és az örökbefogadás tekintetében. A bölcsődei térítési díj tekintetében
egyértelműen rögzítésre kerül, hogy azt a munkáltató átvállalhatja, továbbá a gondozásért
kérhető térítési díj megfizetése alóli mentességet élvezők köre is kiegészül a védelembe vett
gyermekkel. Utóbbiak, valamint a nagycsaládos háztartásban nevelkedő gyermekek a
Javaslatban foglaltak szerint a következő nevelési év kezdetétől a bölcsődei felvételnél is
előnyben részesülnek majd. Ezeken túl a módosítással az örökbefogadás kötelező
utánkövetésének időpontjai is módosulnak a gyakorlati tapasztalatok alapján.
A gyermekek napközbeni ellátása rendszerének 2017. január 1-jei átalakításához
kapcsolódóan szükséges a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a
továbbiakban: Kjt.) és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény pontosító jellegű
módosítása.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a
továbbiakban: Ebtv.), valamint a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: Cst.) Javaslatban foglalt módosításai a gyermekek gondozására, nevelésére
tekintettel járó ellátásokat érintő gyakorlati tapasztalatokat figyelembe vevő, döntő részben
technikai jellegű pontosítások.
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása a
hatékonyabb jogalkalmazás, az ügyfélbarát ügyintézésre vonatkozó törekvések megerősítése
érdekében indokolt.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása a
gyógyszertárat működtető vállalkozások számára előírt, 50%-ot meghaladó gyógyszerészi
tulajdoni hányad megszerzését segítő Patika Tőkeprogram elérhetőségének folyamatos, illetve
kedvezőbb feltétellel történő biztosítását célozza.
18
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1. és a 2. §-hoz
2017.	január 1-jétől új bölcsődei ellátást nyújtó intézményként bevezetésre kerül az ún.
mini bölcsőde. A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, amely a
gyermekek napközbeni ellátása keretében, a Bölcsődei nevelés-gondozás országos
alapprogramja szerint, jogszabályban meghatározott szakirányú végzettséggel rendelkező
személy által akár több, a klasszikus bölcsődei intézményhez képest kisebb létszámú
csoportban, valamint egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt
szakszerű gondozást és nevelést. A mini bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelők
alkalmazására vonatkozóan azonban ugyanazon szabályokat kell alkalmazni, mint a
bölcsődében, ezért az ott dolgozó közalkalmazottakra is ki kell terjeszteni a Kjt.
pótszabadságról szóló rendelkezéseit. A bölcsődében a felsőfokú végzettségű
kisgyermeknevelők foglalkoztatása pedagógus munkakörben történik. A Kjt. 57. § (3)
bekezdésének módosítása rendezi a bölcsődében, mini bölcsődében nem pedagógus
munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak pótszabadságát. A Kjt. új (4) bekezdése pedig
a bölcsődében, mini bölcsődében pedagógus munkakörben foglalkoztatottak pótszabadságáról
rendelkezik a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetekben pedagógus
munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak pótszabadsága meghatározásához hasonlóan.
A 3. §-hoz
Indokolt a nagycsaládos szülők munkavállalását, illetve állásukba történő visszatérését
elősegíteni azzal a célzott intézkedéssel, hogy a gyermekek bölcsődei, mini bölcsődei
felvétele során az ő gyermekeiket előnyben kell részesíteni, feltéve, ha a szülők igazolni
tudják, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban állnak.
Emellett indokolt, hogy a védelembe vett gyermekek is előnyben részesüljenek a
bölcsődei felvétel során. A védelembe vétellel egyidejűleg ugyanis a gyámhatóság - a
gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés
támogatása érdekében - a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében kötelezheti a
szülőt arra, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását,
A 4. §-hoz
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:131. § (2) bekezdésében
szabályozott utánkövetés ötéves időtartamán belül a Gyvt. határozza meg a kötelező
utánkövetés időtartamát és alkalmait, valamint az örökbe fogadni szándékozók kérelmére
történő önkéntes utánkövetés időtartamát. Az örökbefogadás utánkövetését végző
szakemberek tapasztalatai azt mutatják, hogy hatékonyabb segítségnyújtást tenne lehetővé, ha
nem rögtön az örökbefogadás lezárását követő két hónapon belül, hanem később, hat hónap
múlva kerülne sor az utánkövetésre, illetve a második időpont is egy év helyett másfél évben
kerülne meghatározásra. Emellett szükséges rögzíteni azt is, hogy ezen időtartamokon belül
az örökbefogadók kérelmükre bármikor részesülhetnek utánkövetésben.
Az 5. §-hoz
Szükséges a hatályos Gyvt.-ben a gyermek örökbefogadhatósága megállapításának
esetei között szerepeltetni az örökbefogadás felbontását, illetve ebben az esetben a nevelésbe
19
vétel soron kívüli felülvizsgálatát előírni abból a célból, hogy a gyermek lehetséges újabb
örökbefogadására esély nyílhasson.
A 6. §-hoz
A Gyvt. térítési díjra vonatkozó szabályai között rögzítésre kerül, hogy a foglalkoztató
részben vagy egészben átvállalhatja a szülőtől a bölcsődei térítési díj megfizetését mindegyik
bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatónál, intézménynél (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi
bölcsőde, családi bölcsőde). Ez áll összhangban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi
CXVII. törvénnyel, amely a nem pénzben kapott juttatások közül adómentesnek minősíti az
ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott bölcsődei szolgáltatást.
A 7. §-hoz
A bölcsődében, mini bölcsődében a fenntartó döntése alapján állapítható meg a
gondozásra térítési díj. Ingyenesen kell biztosítani azonban a gondozást a rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, a tartósan beteg vagy fogyatékos, a három- vagy
többgyermekes családban élő, az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal
nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, valamint a nevelésbe vett gyermek
számára. A védelembe vett gyermekekre is indokolt kiterjeszteni a térítésmentesség
lehetőségét azon bölcsődék, mini bölcsődék esetében, ahol bevezetésre került a gondozásért
kérhető térítési díj.
A 8. és a 9. §-hoz
Az átmeneti rendelkezés rögzíti egyrészt, hogy a bölcsődei felvételnél alkalmazandó új
előnyben részesítési szabályt (a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő
gyermekek mellett a nagycsaládos szülők gyermekének, valamint a védelembe vett
gyermekek előnyben részesítése) első alkalommal a 2017. szeptember 1-jétől kezdődő
bölcsődei nevelési évre történő felvétel során kell alkalmazni.
Az átmeneti rendelkezés meghatározza másrészt, hogy az örökbefogadás utánkövetésére
irányadó új időtartamokat a 2016. december 31-ét követően engedélyezett örökbefogadások
esetén kell csak alkalmazni. Az addig engedélyezett örökbefogadásoknál az ötéves
utánkövetési időtartamon belül még a jelenleg hatályos rendelkezések szerint fog megtörténni
az utánkövetés.
A 10. §-hoz
A Gyvt. szövegcserés módosításait tartalmazó rendelkezés.
A 11. §-hoz
A mezőgazdasági szövetkezeti, szakszövetkezeti és növelt összegű szakszövetkezeti
járadék saját jogon, vagy hozzátartozói jogon folyósítható. A módosítás külön pontban sorolja
fel a saját, illetve hozzátartozói jogon folyósított ellátásokat.
A 12. §-hoz
A saját jogú nyugellátás mellett foglalkoztatottak a nyugdíjjárulék fizetés fejében
nyugdíjuk növelésére jogosultak. A növelést eddig kérelemre állapították meg, a módosítás
elfogadása esetén az eljárás hivatalból történik. A korábbi években nem minden jogosult
20
igényelte évente a növelés megállapítását, ezért az elmúlt években szerzett jogosultság
érvényesítésére átmeneti szabályokat is tartalmaz a Javaslat. A módosítás kezeli azt az
élethelyzetet is, amikor a hozzátartozó részére kell ellátást megállapítani, s annak összegének
kiszámításakor kell érvényesíteni az elhunyt nyugdíjnövelésre szerzett jogosultságát.
A 13. §-hoz
A Javaslat a hozzátartozói ellátás iránti igény megállapításának kezdő időpontja
szempontjából az ügyfélre nézve kedvező szabályt tartalmaz. Amennyiben az igény
benyújtásakor a jogosult nem tudja igazolni az elhunyttal fennállt rokoni kapcsolatát, vagy
nem áll rendelkezésére a halotti anyakönyvi kivonat, de igazolja, hogy a bíróságnál
kezdeményezte a családi jogállást megállapító, vagy holttá, eltűntté nyilvánító bírósági
határozatot, s azt a döntéstől számított hat hónapon belül benyújtja a nyugdíj megállapítást
végző szervnek, az eredeti igénybejelentés dátumától kell az ellátást megállapítani.
A 14. §-hoz
A jogalap nélküli kifizetés elkerülése érdekében tartalmazza a Javaslat, hogy ha a
döntés a nyugellátás megszüntetését, vagy csökkentését tartalmazza, annak jogerőre
emelkedéséig az ellátás, illetve a különbözet folyósítását fel kell függeszteni.
A 15. §-hoz
A visszafizetési és megtérítési szabályok módosítását tartalmazza a Javaslat. Az
ellátásban részesülőnek akkor kell visszafizetnie a jogalap nélkül felvett ellátás összegét, ha
annak megállapítása, folyósítása neki felróható. Felróhatóság hiányában akkor kell
visszafizetni a felvett ellátást, ha a Kúria felülvizsgálati eljárásban úgy döntött, hogy a nyugdíj
megállapítása, vagy folyósítása nem volt jogszerű. A Javaslat a folyósítási különbözet
visszafizetésének szabályait is tartalmazza.
A jogalap nélkül megállapított, folyósított ellátást az a foglalkoztató, egyéb szerv
köteles megtéríteni, amelynek közrehatása folytán a jogalap nélküli kifizetés megtörtént. A
Javaslat tartalmazza, hogy több szerv, személy közrehatása esetén a megtérítendő, illetve
visszafizetendő összeget hogyan kell megosztani közöttük, valamint az egyetemleges
kötelezettséget. A Javaslat arról is rendelkezik, hogy a valamelyik féltől behajthatatlan
követelésre tekintettel a többi kötelezett részére előírt megtérítendő, visszafizetendő összeg
nem módosítható. Nem kell elrendelni a visszafizetést, megtérítést, ha a követelhető összeg
nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
A 16. §-hoz
A Tny. adatvédelmi szabályainak kiegészítését tartalmazó rendelkezés.
A 17. §-hoz
Az adategyeztetési eljárás lezárását követően két év elteltével újabb adategyeztetési
eljárást kell lefolytatni a biztosítottal. A Javaslat azt a célt szolgálja, hogy a biztosított rövid
időn belül értesüljön a nyilvántartás szerinti újabb jogszerzéséről, s ha az adatok nem
egyeznek meg a tudomása szerinti adatokkal, felülvizsgálatot kérhessen. A Javaslat felsorolja
azokat az eseteket is, amikor nem szükséges az adategyeztetést elvégezni, pl. nyugdíjas vagy
olyan személy esetében, akinek valamilyen ellátás megállapítása van folyamatban.
21
A 18. §-hoz
A mezőgazdasági őstermelőre akkor terjed ki kötelezően a biztosítás, ha a már
megszerezett szolgálati ideje és a nyugdíjkorhatára betöltéséig hátralévő idő együttesen eléri a
20 évet, vagyis lehetősége van az öregségi teljes nyugdíj elérésére. Annak igazolásához, hogy
az őstermelőnek van-e már legalább 10 éve, nem kell adategyeztetési eljárást lefolytatni, a
hatósági bizonyítványt a nyilvántartás adataiból kiadják.
A 19. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz, részben a nyugdíj melletti
keresőtevékenység alapján megállapítandó nyugdíjnövelés, részben az adategyeztetés
tekintetében. A nyugdíjnövelés hivatalból történő megállapításakor fel kell készülni arra,
hogy a jogosultak esetleg több évvel ezelőtt fizetett nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset
után sem kérték a növelés megállapítását. Időközben a növelés kiszámítási szabályai
módosultak, ezért szükséges szabályozni, hogy a jövedelem megszerzésekor hatályos
szabályok alkalmazásával kell az elszámolást elvégezni. Rendelkezni kell a növelésre járó
nyugdíjemelés, valamint a hozzátartozói ellátás alapját képező növelés kiszámításáról is.
Az 1955 és 1959 között születettek esetében az első adategyeztetések már lezajlottak, a
korábbi jogszerzéseket már lezárták. Az átmeneti rendelkezés arra ad elegendő időt, hogy a
korábbi adategyeztetéssel lezárt időszakot követő keresetekre az ismételt adategyeztetést
2018.	december 31-ig végezzék el.
A 20. és a 21. §-hoz
A Tny. szövegcserés módosításait és hatályukat vesztő rendelkezéseit tartalmazó
rendelkezések.
A 22-24. §-hoz
A Javaslat - a jogalkalmazói gyakorlat egységesítésére és az egyértelmű szabályozás
kialakítása céljából - úgy a csecsemőgondozási díj (a továbbiakban: CSED), mint a
gyermekgondozási díj (a továbbiakban: GYED) esetében pontosítja a korábban a „szülés
napjához” igazodó jogosultsági szabályokat és az egzaktabb módon meghatározható, a
gyermek megszületésének napjához igazodó szabályozást vezet be, tekintettel arra, hogy
bizonyos esetekben nem a gyermeket szülő anya veszi igénybe az ellátást.
A GYED igénybevétele esetén korábban eltérő szabályok vonatkoztak az apára, illetve a
szülő anyára a tekintetben, hogy a jogosultsághoz szükséges 365 napnyi biztosításban töltött
időt meddig lehet megszerezni. A Javaslat valamennyi GYED-igénylő esetén egységesen
alkalmazandó szabályokat tartalmaz.
A 25. és a 26. §-hoz
2016. július 1-jétől módosultak a gyermekápolási táppénzre vonatkozó szabályok,
azonban a jogalkalmazási gyakorlat alapján további pontosítás szükséges ahhoz, hogy az
egyedülálló szülők által nevelt gyermekekre, illetve a családban nevelt gyermekekre
tekintettel igényelhető táppénz időtartamában egységes legyen a szabályozás.
A 27. §-hoz
22
Az Ebtv. már korábban elfogadott módosítása alapján az egészségbiztosítás pénzbeli
ellátásai, illetve a baleseti táppénz iránti kérelmek a jövőben kizárólag elektronikus úton
nyújthatóak be, azonban a folyamatban lévő, a kormányzati háttérintézményi
szervezetrendszert érintő strukturális változásokra figyelemmel indokolttá vált az ezzel
kapcsolatos rendelkezés újbóli megállapítása.
A 28. §-hoz
A CSED-et és a GYED-et a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében főszabály
szerint a kifizetőhely, egyéb esetben a munkáltató székhelye szerint illetékes
egészségbiztosító bírálja el és folyósítja. A hatályos szabály nem rendelkezik arról, ha a
CSED vagy GYED folyósítása alatt a biztosított biztosítási jogviszonya megszűnik, ezért
szükséges annak rögzítése, hogy az ellátást az a szerv folyósítja tovább, amely az ellátást
megállapította. Ha pedig a biztosított az ellátás folyósításának az ideje alatt foglalkoztatót
vált, az új munkáltató, illetve az új munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosító
folyósítja a már megállapított ellátást.
A 29. §-hoz
A hatályos szabályozás rendelkezik arról az esetről, ha a biztosított azért vett fel jogalap
nélkül egészségbiztosítási pénzbeli ellátást vagy baleseti táppénzt, mert az ellátásban
részesülő biztosítottra vonatkozóan a korábban bevallott jövedelemadatok az állami
adóhatóságnál módosításra kerültek. Szükséges azonban azt az esetet is szabályozni, amikor a
biztosított jövedelméről a bevallás pótlólag került benyújtásra. Az, aki a jogalap nélkül felvett
ellátást felvette, mindkét esetben köteles azt a felróhatóságra való tekintet nélkül visszafizetni.
A 30. és a 31. §-hoz
Az Ebtv. szövegcserés módosításait és hatályukat vesztő rendelkezéseit tartalmazó
rendelkezések.
A 32. §-hoz
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szövegcserés módosítását tartalmazó,
a bölcsődei ellátórendszer 2017. január 1-jei átalakításával összefüggő rendelkezés.
A 33. §-hoz
A rendelkezés alapján a nevelési ellátásra való jogosultság megállapíthatóvá válik azon
16.	életévet betöltött - azaz életkorából adódóan már nem tanköteles - gyermek után is (a 18.
életéve betöltéséig), aki súlyos betegsége okán önálló életvitelre képtelen és nincs meg az
önkiszolgálási képessége sem, így iskolai tanulmányainak folytatása tőle nem várható el.
A 34. §-hoz
A rendelkezés a családi pótlék szülők által megosztottan történő igénylése esetén -
figyelemmel a külön élő szülők szülői felügyeleti jogával kapcsolatos család- és eljárásjogi
szabályozás közelmúltbeli változásaira is - a bíróság döntése helyett az elvált szülők
megegyezésére helyezi a hangsúlyt.
A 35. §-hoz
23
A rendelkezés egyértelműsíti, hogy ha a gyám elvi jogosultsága egyidejűleg több
gyermek után is fennáll a gyermekgondozási támogatások valamelyikére, akkor a gyám a
saját háztartásában gondozott vérszerinti és nevelt gyermekek együttes figyelembevételével
veheti igénybe a számára kedvezőbb ellátást.
A 36. §-hoz
A rendelkezés a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos visszamenőleges
igényérvényesítés szabályait egyértelműsíti.
A 37. §-hoz
A módosítás a jogalap nélkül felvett ellátások visszafizetésével összefüggésben - a
szabályozás egységesítése céljából - az Ebtv.-ben meghatározottakkal analóg eljárási
szabályokat vezet be [ld. Ebtv. 66. § (1b) bek.].
A 38. és a 39. §-hoz
A Cst. szövegcserés módosításait és hatályukat vesztő rendelkezéseit tartalmazó
rendelkezés.
A 40. §-hoz
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény technikai
módosítása a Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. megszűnésére tekintettel szükséges,
annak érdekében, hogy a gyógyszertárat működtető vállalkozások számára előírt, 50%-ot
meghaladó gyógyszerészi tulajdoni hányad megszerzését segítő Patika Tőkeprogram
elérhetősége folyamatosan biztosítva legyen.
A 41-43. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi az a jelenlegi gyakorlatot, hogy az uniós alkalmazottak
nyugdíjbiztosítási átutalásával és visszautalásával kapcsolatos eljárásokban a
társadalombiztosítási nyugellátásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, beleértve az
ügyintézési határidő hosszát abban az esetben, ha valorizációs szorzószámot kell alkalmazni
[ld. Tny. 72. § (2) bekezdése].
A 44. és a 45. §-okhoz
A rendelkezések a Gyvt.-nek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási
tárgyú és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXIII. törvénnyel
korábban elfogadott módosításait illesztik a Javaslatban foglaltakhoz.
A 46. §-hoz
A rendelkezés az Ebtv.-nek az egyes egészségügyet érintő törvények módosításáról
szóló 2016. évi XXXIV. törvénnyel korábban elfogadott módosítását illeszti a Javaslatban
foglaltakhoz.
A 47. §-hoz
24
A Javaslat hatályba léptető rendelkezései.