﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12730. számú
törvényjavaslat
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
és a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi.....törvény
a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény és a
hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosításáról
1. A szó'lőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény
módosítása
1. §
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a
továbbiakban: Bortv.) 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsös - a
csemegeszőlő-telepítést kivéve -, erdő telepítése, fásítás, halastó és nádas létesítése,
valamint a termőföld más célú hasznosítása csak az illetékes hegyközség
hozzájárulását megadó hegybírói határozat alapján lehetséges. Az erdőről, az erdő
védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően erdő
telepítéséhez, fásításhoz 0,5 ha-nál nagyobb területen, az ingatlan határától legalább 10
méteres védősáv megtartásával, gyümölcsös telepítéséhez 0,5 ha-nál nagyobb
területen, az ingatlan határától legalább 5 méteres védősáv megtartásával adható
hozzájárulás.”
2.	§
A Bortv. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Árutermő borszőlőültetvényt, ideértve a törzsültetvényt és a kísérleti célú
borszőlőt, csak engedéllyel lehet telepíteni. Borszőlőültetvény telepítése abban az
2
esetben is engedélyköteles, ha annak területe az 1000 m -t nem haladja meg, de a
telepítő használatában lévő borszőlőültetvény és az új telepítésű ültetvényrész
összefüggő ültetvényt képez, és együttes nagysága eléri az árutermő ültetvény méretét.
Összefüggő ültetvénynek kell tekinteni a hegybírótól telepítési engedélyt kérő
használatában lévő, akár több helyrajzi számon nyilvántartott területet, amelyet - az út,
csatorna, árok kivételével - telepítéssel nem érintett terület vagy más gazdálkodó
használatában álló terület nem szakít meg. Az ültetvény más fajtára történő cseréje
esetén a telepítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az engedélyezési
eljárás részletes szabályait e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelet állapítja
meg.”
3.	§
A Bortv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„8. § (1) Az árutermő borszőlőültetvény - ideértve a törzsültetvényt és a kísérleti célú
borszőlőt - kivágásának tényét a kivágást követő 15 napon belül be kell jelenteni a
hegybírónak. A telepítés és a kivágás megtörténtét a hegybíró ellenőrzi. Ha a hegybíró
az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, akkor az erről készült jegyzőkönyvet
megküldi a növénytermesztési hatóságnak.
(2)	A hegybíró megfelelő határidő tűzésével felszólítja a telepítőt a telepítési engedély
módosításának kezdeményezésére, ha a borszőlőültetvényt a telepítési engedélyben
foglaltaktól eltérően telepítették.”
4.	§
A Bortv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) A borszőlőültetvényt az ültetvény rendeltetésének megfelelően kell
megművelni.
(2)	Amennyiben a borszőlőültetvény egy éven keresztül nem áll művelés alatt, a
hegybíró felszólítja a borszőlőültetvény tulajdonosát a borszőlőültetvény
rendeltetésszerű művelésére. A felszólítás alapján a tulajdonosnak hatvan napon belül
nyilatkoznia kell arról, hogy az ültetvény rendeltetésszerű művelését megkezdte. Az
ültetvény tulajdonosa a nyilatkozattétel helyett bemutathatja az ültetvény megfelelő
hasznosítását biztosító szerződést.
(3)	Ha a borszőlőültetvény tulajdonosa a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének
nem tesz eleget, a hegybíró a művelés elmulasztása miatt hektáronként kétszázezer
forint bírságot szab ki.
(4)	A hegybíró a felszólítást követő év május 1. napjának hatályával a tulajdonos
költségére az ültetvény kivágását rendeli el, ha a borszőlőültetvény tulajdonosa a (2)
bekezdésben foglalt kötelezettségének a (3) bekezdés alapján kiszabott bírság ellenére
sem tesz eleget.”
5.	§
A Bortv. 23. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A borszőlő, illetve a borászati termék származási bizonyítványa igazolja:]
„c) az édesítés tényét,”
6.	§
A Bortv. 43/B. és 43/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„43/B. § (1) A növénytermesztési hatóság a 8. § szerinti hegybírói ellenőrzésről
megküldött jegyzőkönyv megállapításai alapján elrendeli a borszőlőültetvény
kivágását, ha a telepítést nem engedélyezett borszőlőfajtával vagy telepítésre fel nem
használható szaporítóanyaggal végezték. A növénytermesztési hatóság a kivágás
elrendeléséről értesíti a telepítési engedélyt kiadó hegybírót.
2
(2)	Amennyiben a telepítő kivágási kötelezettségének nem tesz eleget, a
növénytermesztési hatóság a borszőlőültetvényt kivágattatja. A kivágás megtörténtéről
a növénytermesztési hatóság értesíti a hegybírót.
43/C. § A növénytermesztési hatóság a 8. § szerinti hegybírói ellenőrzésről megküldött
jegyzőkönyv megállapításai alapján azt a személyt, aki borszőlőültetvényt a telepítési
engedélyben foglaltaktól eltérően telepített, ötvenezer forint mulasztási bírság
megfizetésére kötelezi.”
7.	§
A Bortv. 43/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A növénytermesztési hatóság a 8. § szerinti hegybírói ellenőrzésről megküldött
jegyzőkönyv megállapításai alapján a használót az ültetvény kivágására kötelezi, ha a
használó telepítési engedély nélkül telepített.”
8.	§
(1)	A Bortv. 57. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa]
„d) a termelési potenciálra vonatkozó részletes szabályokat;”
(2)	A Bortv. 57. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben megállapítsa]
„ n) a borversenyekre vonatkozó részletes szabályokat;”
(3)	A Bortv. 57. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter
egyetértésével kiadott rendeletben]
„ c) a kisüzemi bortermelő által vezetett nyilvántartás tartalmát ”
[szabályozza.]
9. §
A Bortv.
a)	11. § (2) bekezdésében az „ügyfél-azonosítóját” szövegrész helyébe az „ügyfél-
azonosítót, ha az adatszolgáltató azzal rendelkezik” szöveg,
b)	51/A. § (1) bekezdésében a „hegyközség” szövegrész helyébe a „hegybíró” szöveg,
c)	51/A. § (4) bekezdésében a „hegyközség” szövegrész helyébe a „Hegyközségek
Nemzeti Tanácsának ” szöveg
lép.
3
10. §
Hatályát veszti a Bortv.
a)	2. § 13. pontjában az és amelynek adatbázisa az ellenkező bizonyításáig hitelesen
tanúsítja az abban rögzített adattartalom fennállását” szövegrész, és
b)	43/A. §-a.
2.	A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
11. §
A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hktv.) 20. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § Származási bizonyítványt minden hegyközségi tag térítésmentesen kap, ha
eleget tett a hegyközségi járulék megfizetésére vonatkozó, illetve az adatszolgáltatási
kötelezettségének. A több hegyközségben is tagsággal rendelkező tagnak valamennyi
hegyközségben eleget kell tennie a hegyközségi járulékfizetési kötelezettségének.”
12. §
A Hktv. a következő 20/A. §-sal egészül ki:
„20/A. § (1) A borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld eladása esetén
elővásárlási jog illeti meg a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott
szomszédos földet használó hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését
megelőző 24 hónapban - a föld fekvése szerint illetékes hegyközségben vagy azzal
szomszédos hegyközségben - folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. A
hegyközségi tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében
a)	az államot, illetve - közös tulajdonban álló föld tulajdoni hányadának harmadik
személy javára történő eladása esetében - a földműves tulajdonostársat követően,
minden más elővásárlásra jogosultat megelőzően illeti meg, ha az elővásárlással
érintett föld nem szőlő művelési ágban nyilvántartott és a szerzés célja szőlőültetvény
létesítése;
b)	az a) pont alá nem tartozó esetben a földet használó földművest követően, minden
más elővásárlásra jogosultat megelőzően illeti meg.
(2)	A borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén
előhaszonbérleti jog illeti meg a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott
szomszédos földet használó hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését
megelőző 24 hónapban - a föld fekvése szerint illetékes hegyközségben vagy azzal
szomszédos hegyközségben - folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. A
hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog a mező- és erdőgazdasági földek
forgalmáról szóló törvényben meghatározott előhaszonbérletre jogosultak
sorrendjében a volt haszonbérlőt, illetve a földműves tulajdonostársat követően, a
helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg.
4
(3)	Az (1) és a (2) bekezdés vonatkozásában
a)	szomszédos földnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt
nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos borszőlő termőhelyi
kataszterében nyilvántartott föld;
b)	szomszédos földhasználónak minősül az, akinek a tulajdonában vagy használatában
lévő borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld szomszédos az adás-vételi,
illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel.
(4)	A földet az (1) bekezdés a) pontja szerinti elővásárlási jog gyakorlásával
megszerző személynek az adás-vételi szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a
jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az elővásárlási
joggal érintett föld teljes területén a föld birtokba vételét követő három éven belül
szőlőültetvényt telepít.”
13.	§
A Hktv. a következő 20/B. §-sal egészül ki:
„20/B. § A hegybíró kérelemre, illetve megkeresésre
a)	igazolást állít ki arról, hogy
aa)	az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlásával érintett föld a
borszőlő termőhelyi, illetve ültetvény kataszterében nyilvántartott terület, valamint
ab)	az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jogát gyakorolni kívánó személy az
igazolás kiállítását megelőzően mely hegyközségben és mióta rendelkezik folyamatos
hegyközségi tagsággal, továbbá
b)	tájékoztatást ad az eladásra vagy haszonbérbe adásra kerülő borszőlő termőhelyi
kataszterében nyilvántartott földdel szomszédos borszőlő termőhelyi kataszterében
nyilvántartott földet használó és a megkereséskor legalább 24 hónapos folyamatos
hegyközségi tagsággal rendelkező személy nevéről és (lak)címéről.”
14.	§
A Hktv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hegyközségi tanácsok az érdekvédelmi feladatok ellátására borvidéki titkárt
alkalmazhatnak. A borvidéki titkár munkáltatója a hegyközségi tanács, felette a
munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. A borvidéki titkár feladatait a hegyközségi
tanács alapszabálya határozza meg.”
15.	§
A Hktv. 28. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A főtitkár regionális titkárokat nevezhet ki, akiket feljogosíthat a hegybírók
feletti munkáltatói jogok gyakorlásával a kinevezés és a felmentés kivételével. A
regionális titkárok felett a munkáltatói jogokat a főtitkár gyakorolja. A regionális
titkároknak a pályázati kiírásban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel
5
kell rendelkezniük. A regionális titkárok számát, feladatkörét és a kinevezésük
feltételeit a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának alapszabályában kell meghatározni.”
16.	§
A Hktv. 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő
(2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A hegyközségi rendtartás a hegyközség területén a borszőlő termőhelyi
kataszterbe sorolt területre kiterjedő hatállyal határozza meg
a)	az ingatlanok, az utak, vízelvezető árkok állapotára és növényvédelmére, valamint
az ingatlanok rendeltetésszerű használatával kapcsolatos létesítmények karbantartására
vonatkozó szabályokat;
b)	a csemegeszőlő-telepítést kivéve gyümölcsös, erdő telepítése, fásítás, halastó és
nádas létesítése, valamint a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó hegybírói
hozzájárulás megadására vagy elutasítására vonatkozó szabályokat.
(2a) A rendtartás (2) bekezdés szerinti előírásait a borszőlő termőhelyi kataszterbe eső,
más művelési ágú külterületi ingatlanok használóinak és az utak kezelőinek is be kell
tartaniuk.”
17.	§
(1)	A Hktv. 40. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hegybíró]
„h) a számítógépes nyilvántartásában foglalt adatokat rendszerezi és összegezi, ”
(2)	A Hktv. 40. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A hegybírói tisztség betöltésére a pályázatot a hegyközség választmánya, a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkárával történt egyeztetést követően írja ki. A
hegybíró személyére a beérkezett pályázatok értékelése alapján a Hegyközségek
Nemzeti Tanácsa felé a választmány tesz javaslatot. A pályázatokat értékelő
választmányi ülésre a főtitkárt tanácskozási joggal meg kell hívni. A hegybíró
munkáltatója - az 58. § (4) bekezdésben foglalt eltéréssel - a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsa. A hegybíró felett a munkáltatói jogokat a Hegyközségek Nemzeti
Tanácsának főtitkára gyakorolja. A hegybírót munkaszerződéssel határozatlan időre
kell alkalmazni (a továbbiakban: kinevezés). A 22. § (1) bekezdés szerint működő
hegyközség esetében a hegybíró felett a munkáltatói jogok teljes körét a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára gyakorolja. A hegybíró feladatait a
főtitkár határozza meg.”
(3)	A Hktv. 40. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Hegybíró csak olyan személy lehet, aki]
6
„ b) legalább a pályázati kiírásban meghatározott középfokú mezőgazdasági szakirányú
szakképzettséggel rendelkezik, valamint”
18.	§
A Hktv. 45/A. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az (1) bekezdésben meghatározott adatokat a
hegybíró, továbbá a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa főtitkárának hatáskörébe tartozó
közigazgatási hatósági eljárással összefüggésben, valamint az (5) bekezdés szerinti
adattovábbítás teljesítése érdekében jogosult kezelni.
(5)	A hegyközség, illetve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa kezelt, az (1)
bekezdés szerinti adatokat
a)	a borászati hatóság,
b)	a mezőgazdasági igazgatási szerv,
c)	az ültetvények ellenőrzése céljából a növénytermesztési hatóság,
d)	az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv,
e)	a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv,
f)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv,
g)	a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,
h)	a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban:
agrárkamara) tagjegyzékének vezetése és folyamatos ellenőrzése céljából az
agrárkamara,
i)	a miniszter és
j) a Központi Statisztikai Hivatal
részére adhatja át.”
19.	§
A Hktv. a következő 63. §-sal egészül ki:
„63. § Az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő törvények
módosításáról szóló 2015. évi XLIV. törvény hatályba lépését megelőzően borszőlő
termőhelyi kataszterbe sorolt ingatlanok vonatkozásában a termőhelyi katasztert
vezető szerv hatósági bizonyítvánnyal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a borszőlő
termőhelyi kataszterbe sorolt terület jogi jelleg feltüntetése érdekében. A hatósági
bizonyítványnak az érintett földrészlet helyrajzi számát és a borszőlő termőhelyi
kataszterbe tartozás tényét kell tartalmaznia.”
20.	§
A Hktv. a következő 64. §-sal egészül ki:
„A 20/A. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”
7
21. §
A Hktv.
a)	13. § (6) bekezdésében, (7) bekezdés b) pontjában és (8) bekezdésében a
„hegyközségi tanács titkára” szövegrész helyébe a „regionális titkár” szöveg,
b)	17. § (3) bekezdésében a „regisztrációs számát” szövegrész helyébe az „ügyfél-
azonosítóját” szöveg,
c)	18. § (1) bekezdésében a „regisztrációs számának” szövegrész helyébe az „ügyfél-
azonosítójának” szöveg,
d)	23. § (3) bekezdésében a „titkár” szövegrész helyébe a „borvidéki titkár” szöveg,
e)	28. § (3) bekezdésében az „alelnököt” szövegrész helyébe az „az alapszabályban
meghatározott számú alelnököt” szöveg,
f)	40. § (2) bekezdés d) pontjában a „telepítési engedélyeket és a kivágási
engedélyeket” szövegrész helyébe a „telepítési engedélyeket” szöveg,
g)	40. § (2) bekezdés g) pontjában az „engedély nélkül telepített, illetve kivágott”
szövegrész helyébe az „engedély nélkül telepített” szöveg,
h)	61. § (2) bekezdés d) pontjában a „titkár” szövegrész helyébe a „regionális titkár”
szöveg
lép.
22. §
Hatályát veszti a Hktv.
a)	13. § (9) bekezdése,
b)	22. § (1) bekezdésében az „ , a titkári feladatokat pedig a hegyközség elnöke”
szövegrész,
c)	30. §-a,
d)	35. §-a.
3.	Záró rendelkezések
23.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15.
napon lép hatályba.
(2)	A 8. § (3) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 1. § 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.
24.	§
A 12. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
8
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII.
törvény és a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítását
tartalmazza.
A módosítás célja a gyakorlatban felmerült problémák rendezése és a bürokrácia
csökkentés érdekében egyszerűsítések bevezetése.
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása
A törvényjavaslat 1-8. §-a a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi
XVIII. törvény módosítását tartalmazza.
A tervezet alapján a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területeken gyümölcsös,
erdő telepítése, fásítás, halastó és nádas létesítése, valamint a termőföld más célú
hasznosítása az illetékes hegyközség hozzájárulását tartalmazó hegybírói határozat
alapján lehetséges.
A törvényjavaslat a vonatkozó uniós szabályozásra figyelemmel és a bürokrácia
csökkentése érdekében eltörli a szőlőültetvények esetében az ültetvény kivágásának
engedélyezésére vonatkozó kötelezettséget. A módosítás szerint az ültetvény
kivágásához nem kell előzetes engedély, a kivágás tényét a kivágást követő 15 napon
belül kell bejelenteni a hegybírónak. A kivágást a hegybíró az újratelepítési engedély
igénylésére vonatkozó eljárásban ellenőrzi. A telepítési engedélytől eltérő telepítés
esetén a hegybíró szólítja fel a telepítőt a telepítési engedély módosítására.
A kivágási engedély eltörlésével és a telepítések hegybírói ellenőrzésével
összefüggésben szükséges módosítani az ültevények ellenőrzése során a szankciók
alkalmazására vonatkozó szabályokat is.
A törvényjavaslat a kivágási engedély eltörlése és a jövedéki adóról szóló 2016. évi
LXVIII. törvény alapján a kisüzemi bortermelők által vezetett nyilvántartás
tartalmának rendeletben történő szabályozása érdekében módosítja a felhatalmazó
rendelkezéseket.
A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
A törvényjavaslat 9-18. §-a a hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény
módosítását tartalmazza.
A törvényjavaslat pontosítja a térítésmentes származási bizonyítvány kiadásának
feltételeit. A törvényjavaslat alapján a több hegyközségben is tagsággal rendelkező
9
hegyközségi tagok csak akkor kaphatnak térítésmentesen származási bizonyítványt, ha
valamennyi hegyközségben eleget tettek a tagsági járulékfizetési kötelezettségnek.
A módosítás a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának javaslatára a jogalkalmazási
gyakorlat segítése érdekében szabályozza a borszőlő termőhelyi kataszterében
nyilvántartott föld eladása, illetve haszonbérbe adása esetén a hegyközségi tagot
megillető elővásárlási, előhaszonbérleti jogot. A jogalkalmazási gyakorlat alapján nem
volt egyértelmű a törvény azon rendelkezése, hogy a borszőlő termőhelyi kataszterbe
tartozó föld eladása, illetve haszonbérbe adása során a hegybíró milyen adatokat adhat
ki az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog gyakorlására jogosultak részére. A
módosítás meghatározza, hogy a hegybíró kérelemre, illetve megkeresésre milyen
adatokat adhat át.
A hatályos szabályozás szerint a borvidékeken a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
(HNT) titkárt alkalmazhat. A gyakorlati tapasztalok alapján azonban nem indokolt
minden borvidéken külön titkár foglalkoztatása, a törvényjavaslat ezért lehetővé teszi a
regionális titkár alkalmazását. A regionális titkárok feladatkörét, számát és
kinevezésük feltételeit a HNT alapszabálya határozza meg.
A törvényjavaslat a regionális titkár mellett bevezeti a borvidéki titkár intézményét is.
A borvidéki titkár munkáltatója a hegyközségi tanács, felette a munkáltatói jogokat az
elnök gyakorolja. A borvidéki titkár feladatait a hegyközségi tanács alapszabálya
határozza meg.
A törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült problémák rendezése érdekében módosítja
a HNT, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, továbbá más szervek és
hatóságok között szükséges személyes adatok átadására vonatkozó szabályokat.
A törvényjavaslat pontosítja a hegybírói tisztség betöltésére vonatkozó pályázat
szabályait. A pályázatot a hegyközség választmányának javaslata alapján a HNT
főtitkára írja ki. A pályázatokat értékelő választmányi ülésen a főtitkár tanácskozási
joggal részt vehet. A középfokú mezőgazdasági szakirányú szakképzettség túl tág a
meghatározás a hegybírói munkával összefüggésben, így a tisztség betöltéséhez
szükséges szakmai végzettséget szükséges a pályázati kiírásban részletezni.
Az ingatlan-nyilvántartásban jogi jellegként kerül feltüntetésre az ingatlannak a
borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozása a közhiteles tájékoztatás érdekében, ezért
arról is rendelkezni kell, hogy a korábban borszőlő termőhelyi kataszterbe vont
területekről is értesüljön az ingatlanügyi hatóság.
10
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A módosítás pontosítja a jelenleg hatályos szabályokat. A termőhelyi kataszterbe
sorolt területeken csemegeszőlő-telepítés kivételével, gyümölcsös, erdő telepítéséhez,
fásításhoz, halastó és nádas létesítéséhez, valamint a termőföld más célú
hasznosításához hegyközségi hozzájárulás szükséges. A hegyközség hozzájárulását az
illetékes hegybíró - a hegyközség rendtartásában meghatározott szabályok szerint -
határozattal adja meg.
A 2-3. §-hoz
A törvényjavaslat az uniós szabályozásra figyelemmel és a bürokrácia csökkentése
érdekében eltörli a szőlőültetvények esetében az ültetvény kivágásának
engedélyezésére vonatkozó kötelezettséget. A módosítás szerint az ültetvény
kivágásához nem kell előzetes engedély, a kivágás tényét a kivágást követő 15 napon
belül kell bejelenteni a hegybírónak. A kivágást a hegybíró az újratelepítési engedély
igénylésére vonatkozó eljárásban ellenőrzi. A telepítési engedélytől eltérő telepítés
esetén a hegybíró szólítja fel a telepítőt a telepítési engedély módosítására.
A 4. §-hoz
A borszőlőültetvény művelési kötelezettségének elmulasztása veszélyezteti a
szomszédos ültetvényeket és jelentős kárt okozhat. Ezért a tervezett módosítás a
hatályos előírásokat a gyakorlati problémákhoz igazodóan módosítja. Amennyiben a
borszőlőültetvény egy éven keresztül nem áll művelés alatt, a hegybíró felszólítja a
borszőlőültetvény tulajdonosát a rendeltetésszerű művelésére. A tulajdonosnak
nyilatkoznia kell, hogy a művelést megkezdte vagy a nyilatkozat helyett bemutathatja
az ültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést. A művelési kötelezettség
további elmulasztása esetén a hegybíró bírságot szab ki, majd a felszólítást követő év
május 1. napjának hatályával az ültetvény kivágását rendeli el. Ez a határnap a
szőlőültetvények tavaszi metszési idejéhez igazodik.
Az 5. §-hoz
A módosítás értelmáben a borászati termék származási bizonyítványán az
adatszolgáltatás bővítése érdekében szükséges feltüntetni az édesítés tényét is.
A 6. és 7. §-hoz
A kivágási engedély eltörlésével és a telepítések hegybírói ellenőrzésével
összefüggésben szükséges módosítani az ültevények ellenőrzése során a szankciók
alkalmazására vonatkozó szabályokat. A növénytermesztési hatóság a hegybírói
ellenőrzésről megküldött jegyzőkönyv alapján jár el.
11
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat a kivágási engedély eltörlésével és a jövedéki adóról szóló 2016. évi
LXVIII. törvénnyel összefüggésben pontosítja az 57. §-t és felhatalmazást ad az
agrárpolitikáért felelős miniszternek a kisüzemi bortermelők által vezetett
nyilvántartás tartalmának rendeletben történő szabályozására. Felhatalmazást kap
továbbá az agrárpolitikáért felelős miniszter a borversenyekre vonatkozó részletes
szabályok megállapítására.
A 9. §-hoz
A 9. § szövegcserés módosítást tartalmaz.
A 10. §-hoz
A borszőlőültetvény kivágásának engedélyeztetése megszüntetésére figyelemmel
szükséges hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
A 11. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja a térítésmentes származási bizonyítvány kiadásának
feltételeit a hegyközségi járulék fizetési kötelezettséggel kapcsolatban. A
törvényjavaslat alapján a több hegyközségben is tagsággal rendelkező hegyközségi
tagok csak akkor kaphatnak térítésmentesen származási bizonyítványt, ha valamennyi
hegyközségben eleget tettek a tagsági járulékfizetési kötelezettségnek.
A 12. §-hoz
A módosítás a jogalkalmazási gyakorlat segítése, az áttekinthetőség és egyértelműség
érdekében szabályozza a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld eladása,
illetve haszonbérbe adása esetén a hegyközségi tagot megillető elővásárlási,
előhaszonbérleti jogot.
Az elővásárlási jog, illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlása csak az elővásárlási
joggal vagy előhaszonbérleti joggal érintett föld fekvése szerint illetékes
hegyközségben vagy azzal szomszédos hegyközségben a jog érvényesítését megelőző
24 hónapban folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkező hegyközségi tagot illeti
meg.
Az elővásárlási jog gyakorlása a hegyközségi tagot
a)	az államot és a földet használó földművest követően, minden más elővásárlásra
jogosultat megelőzően illeti meg, továbbá
b)	a nem szőlő művelési ágban közös tulajdonban álló föld tulajdoni hányadának
harmadik személy javára történő eladása esetén az államot és a földműves
12
tulajdonostársat követően minden más elővásárlásra jogosultat megelőzően illeti meg,
ha a szerzés célja szőlőültetvény létesítése.
A 13. §-hoz
A jogalkalmazási gyakorlat alapján nem volt egyértelmű a törvény azon rendelkezése,
hogy a borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozó föld eladása, illetve haszonbérbe adása
során a hegybíró milyen adatokat adhat ki az elővásárlási, illetve előhaszonbérleti jog
gyakorlására jogosultak részére. A módosítás meghatározza, hogy a hegybíró
kérelemre, illetve megkeresésre milyen adatokat adhat át.
A 14-15. §-hoz
A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a hegyközségi tanácsok borvidéki titkárt
alkalmazzanak. A borvidéki titkár munkáltatója a hegyközségi tanács, felette a
munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. A borvidéki titkár feladatait a hegyközségi
tanács alapszabálya határozza meg
A hatályos szabályozás szerint a borvidékeken a HNT titkárt alkalmazhat. A gyakorlati
tapasztalok alapján azonban nem indokolt minden borvidéken külön titkárt alkalmazni.
A törvényjavaslat lehetővé teszi a regionális titkár alkalmazását. A regionális titkár
nem a borvidékeket képviseli, hanem meghatározott ellenőrzési jogkörrel rendelkezik
a hegybírók fölött. A regionális titkárok feladatkörét, számát és kinevezésük feltételeit
a HNT alapszabálya határozza meg.
A 16. §-hoz
A törvényjavaslat módosítja a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területek
hasznosítása esetén szükséges hegybírói határozatra vonatkozó szabályozást, így ezzel
összefüggésben változnak a hegyközségi rendtartás szabályozására vonatkozó
előírások is. A hegybíró a határozatát a hegyközség hozzájárulása alapján adja ki. A
törvényjavaslat szerint a hegyközségi közgyűlés saját rendtartásában határozza meg
azon területek jegyzékét, melyeknek más célú hasznosítását engedélyezik. A hegybíró
a hegyközség rendtartásában elfogadott jegyzék alapján hozza meg a határozatát, így
nem kell az egyes kérelmek elbírálására hegyközségi közgyűlést összehívni.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat a hegybírók alkalmazása során, a gyakorlatban felmerült problémák
megoldása érdekében pontosítja a jelenleg hatályos rendelkezéseket. A módosítás
szerint a hegybírói tisztség betöltésére vonatkozó pályázatot a hegyközség
választmánya a HNT főtitkárával való egyeztetést követően írja ki. A pályázatokat
értékelő választmányi ülésre a főtitkárt tanácskozási joggal meg kell hívni. A jelenleg
hatályos előírás szerinti középfokú mezőgazdasági szakirányú szakképzettség túl tág
meghatározás a hegybírói munkával összefüggésben, így a tisztség betöltéséhez
13
szükséges mezőgazdasági szakirányú szakképzettséget a pályázati kiírásban kell
meghatározni.
A 18. §-hoz
A törvényjavaslat a gyakorlatban felmerült problémák rendezése érdekében pontosítja
az adatok kezelésére és átadására vonatkozó szabályokat. A kettős tagdíjfizetés
elkerülése, valamint a tagdíjfizetés mértékének megállapítása érdekében a
Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara között
szükséges személyes adatok átadásának törvényi feltételeit teremti meg a
törvényjavaslat a személyes adatok átadásának célját is meghatározva.
A 19. §-hoz
Az ingatlan-nyilvántartásban jogi jellegként kerül feltüntetésre az ingatlannak a
borszőlő termőhelyi kataszterbe tartozása a közhiteles tájékoztatás érdekében. A
törvényjavaslat értelmében az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel
összefüggő törvények módosításáról szóló 2015. évi XLIV. törvény hatályba lépését
megelőzően borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt ingatlanok vonatkozásában a
termőhelyi katasztert vezető szerv hatósági bizonyítvánnyal keresi meg az
ingatlanügyi hatóságot a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt terület jogi jelleg
feltüntetése érdekében.
A 20. §-hoz
Sarkalatossági záradék.
A 21. §-hoz
A törvényjavaslat pontosító rendelkezéseket tartalmaz a kivágási engedély
megszüntetésére és a regionális titkár alkalmazására vonatkozó módosításra
figyelemmel, továbbá a gazdasági akta vezetésével és a HNT munkaszervezetével
kapcsolatban.
A 22. §-hoz
A törvényjavaslat a regionális titkár alkalmazására figyelemmel az új szabályozással,
valamint az újratelepítési jogok jogtartalékának megszűnésével és a vad védelméről, a
vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénnyel való
összhang megteremtése érdekében szükséges hatályon kívül helyezést tartalmazza.
A 23. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
A 24. §-hoz
14
Sarkalatossági záradék.
15