﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12731. számú
törvényjavaslat
az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról
Előadó:
Balog Zoltán
emberi erőforrások minisztere
2016. évi ... törvény
az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról
1. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása
1. §
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban:
Etv.) 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljáró hatóság az elismeréssel vagy honosítással kapcsolatos szakértői feladatok ellátására
szakértőt rendelhet ki. Szakértő az a személy lehet, aki oktatási intézményben foglalkoztatásra
irányuló jogviszonnyal és legalább tízéves oktatási vagy oktatásigazgatási szakmai tapasztalattal
rendelkezik.”
2.	§
Az Etv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az eljáró hatóság oktatási intézmény, az elsőfokú döntés ellen az oktatásért felelős
miniszterhez, más esetben a Kormány rendeletében kijelölt hatósághoz lehet fellebbezni.”
2.	A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
3.	§
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 4. § 1. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„1. alapfeladat: a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában
foglalt köznevelési feladat, amely
1.1.	óvodai nevelés,
1.2.	nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése,
1.3.	általános iskolai nevelés-oktatás,
1.4.	nemzetiséghez tartozók általános iskolai nevelése-oktatása,
1.5.	kollégiumi ellátás,
1.6.	nemzetiségi kollégiumi ellátás,
1.7.	gimnáziumi nevelés-oktatás,
1.8.	szakgimnáziumi nevelés-oktatás,
1.9.	szakközépiskolai nevelés-oktatás,
1.10.	szakiskolai nevelés-oktatás,
1.11.	készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás,
1.12.	nemzetiséghez tartozók gimnáziumi nevelése-oktatása,
1.13.	nemzetiséghez tartozók szakgimnáziumi nevelése-oktatása,
1.14.	nemzetiséghez tartozók szakközépiskolai nevelése-oktatása,
2
1.15.	kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás,
1.16.	Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében folyó nevelés-oktatás,
1.17.	felnőttoktatás,
1.18.	alapfokú művészetoktatás,
1.19.	fejlesztő nevelés-oktatás,
1.20.	pedagógiai szakszolgálati feladat,
1.21.	a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,
1.22.	azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai nevelése, iskolai
nevelése-oktatása, kollégiumi ellátása, akik az e célra létrehozott gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, iskolai osztályban, kollégiumi
csoportban eredményesebben foglalkoztathatóak,
1.23.	a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben
tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatás,
1.24.	pedagógiai-szakmai szolgáltatás,
1.25.	utazó gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat működtetése
lehet,”
4.	§
Az Nkt. 6. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Új érettségi vizsgatárgyat, vagy az érettségi vizsgatárgy új vizsgaszintjének
vizsgakövetelményeit felmenő rendszerben kell bevezetni, az érettségi vizsgatárgy
vizsgakövetelményeinek érdemi megváltoztatására irányuló rendelkezést az érettségi vizsgára
jelentkezés előtt legalább két évvel kell kiadni.”
5.	§
Az Nkt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A köznevelési rendszer intézményei:
a)	óvoda,
b)	általános iskola,
c)	gimnázium,
d)	szakgimnázium,
e)	szakközépiskola [a továbbiakban a c)-e) pont alattiak együtt: középiskola],
f)	szakiskola [a továbbiakban a d)-f) pont alattiak együtt: szakképző iskola],
g)	készségfejlesztő iskola [a továbbiakban a c)-g) pont alattiak együtt: középfokú iskola],
h)	alapfokú művészeti iskola,
i)	kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola [a továbbiakban a b)-i) pont alattiak együtt: iskola],
j) gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,
k) kollégium [a továbbiakban az a)-k) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény],
l)	pedagógiai szakszolgálati intézmény,
m) pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény [a továbbiakban az a)-m) pont alattiak
együtt: köznevelési intézmény].”
6.	§
Az Nkt. 13/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
3
„(4) A szakiskolában a nevelés-oktatás az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő évfolyama
kivételével szakképzési évfolyamokon folyik.”
7.	§
Az Nkt. 14. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Köznevelési Hídprogramban részt vevő pedagógus pótlékra jogosult a Kormány
rendeletében meghatározottak szerint.”
8.	§
Az Nkt.a következő 14/A. alcímmel egészül ki:
14/A. A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola
„16/A. § A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola a nemzetiségek jogairól szóló törvényben
meghatározott feltételek szerint hozható létre az alapfokú és a középfokú oktatás szakászának
követelményeihez kapcsolódóan a nemzetiségi nyelv és a nemzetiségi népismeret oktatása
céljából.”
9. §
(1)	Az Nkt. 36. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter
tartja fenn,)
„e) a fenntartó pályáztatás és további eljárás nélkül is adhat intézményvezetői megbízást, nem
kell alkalmazni a 67. § (7) bekezdésében és a 83. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltakat,”
(2)	Az Nkt. 36. § (4) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Ha a nevelési-oktatási intézményt a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter
tartja fenn,)
„i) nem kell alkalmazni a 73.§ (4) bekezdésében foglaltakat.”
10. §
Az Nkt. 44. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott (5), (7) és (8) bekezdésben meghatározott
adatokat továbbíthatja adategyeztetés céljából annak a köznevelési intézménynek, amellyel a
gyermek, tanuló, alkalmazott, óraadó jogviszonyban áll, és amely az oktatásért felelős miniszter
által jóváhagyott iskolaadminisztrációs rendszert használ.”
4
11. §
Az Nkt. 50. § (8) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Ha az illetékes tankerületi központ nem ért egyet a kormányhivatal döntésével, illetve a
kormányhivatal megkeresése kézhezvételét követő 15 napon belül az egyetértés tárgyában nem
nyilatkozik, az oktatásért felelős miniszter állapítja meg a felvételi körzethatárokat.”
12.	§
Az Nkt. 58. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható. Tanköteles tanulóval szemben
a (4) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés nem, a (4) bekezdés f) pontjában és a
(7)	bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés pedig csak rendkívüli vagy ismétlődő
fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ebben az esetben a szülő köteles új iskolát, kollégiumot
keresni a tanulónak. A fegyelmi büntetést hozó iskola, kollégium segítséget nyújt a szülőnek az új
iskola, kollégium megtalálásában. Abban az esetben, ha az iskola, a kollégium a fegyelmi büntetés
megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a tanulót
fogadó iskolától, kollégiumtól nem kap értesítést arról, hogy a tanuló más iskolában, kollégiumban
történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére megtörtént, a fegyelmi büntetést hozó iskola,
kollégium három napon belül köteles megkeresni a kormányhivatalt, amely három munkanapon
belül másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát, kollégiumot jelöl ki a tanuló számára.
Az iskolát, kollégiumot úgy kell kijelölni, hogy a tanuló számára a kijelölt intézményben a nevelés-
oktatás igénybevétele ne jelentsen aránytalan terhet. Szakképzési centrum tanulója esetében a
szakképzési centrum másik tagintézménye is kijelölhető. A kormányhivatal kijelölő határozata
fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi
büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola
igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális
kedvezményekre és juttatásokra nem terjed ki. A (4) bekezdés f) pontjában és a (7) bekezdés e)
pontjában meghatározott fegyelmi büntetés tanköteles tanuló esetében nem hajtható végre az új
tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony létesítéséig.”
13.	§
(1)	Az Nkt. 65. §-a a következő (9c) bekezdéssel egészül ki:
„(9c) A pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát
közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott legfeljebb Pedagógus II. fokozatot érhet el. Ha a
nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat korábban pedagógus-
munkakörben alkalmazták és Pedagógus II. fokozatnál magasabb fokozatot ért el, illetményét,
munkabérét a Pedagógus II. fokozatnak megfelelően kell megállapítani.”
(2)	Az Nkt. 65. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményben nevelő és oktató munkát
közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező
5
foglalkoztatott esetében a minősítő vizsga, minősítési eljárás során az ezen alcímben
meghatározottaktól eltérő szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”
14.	§
Az Nkt. 73. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha az iskola nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot is ellát, de nem nemzetiségi
önkormányzat tartja fenn, az intézményi tanácsba a többi delegálttal azonos létszámú tagot delegál
az érintett települési nemzetiségi önkormányzat, annak hiányában a településen működő érintett
nemzetiségi civil szervezet.”
15.	§
Az Nkt. 91. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
„Magyarországon élő magyar állampolgár a tankötelezettségét magántanulóként Magyarországon
működő nevelési-oktatási intézményben teljesítheti.”
16.	§
(1)	Az Nkt. 92. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem magyar állampolgár kiskorú akkor válik óvodai ellátásra jogosulttá, továbbá akkor
tanköteles Magyarországon, ha)
„a) menekült, oltalmazott, menedékes, valamint a menedékjogról szóló törvény 25/B. § (1)
bekezdés b) pontja alapján befogadott jogállású,”
(2)	Az Nkt. 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyarországon tartózkodó nem magyar állampolgár, ha megfelel az (1) bekezdésben
meghatározott feltételeknek, az óvodai nevelést, a kollégiumi ellátást, a pedagógiai
szakszolgálatokat, továbbá - ha a magyar jog szerinti tanköteles kort eléri - az iskolai nevelést-
oktatást a tankötelezettség fennállása, továbbá a tizennyolcadik életéve betöltése előtt megkezdett
tanulmányok befejezéséig a magyar állampolgárokkal azonos feltételekkel veheti igénybe.”
(3)	Az Nkt. 92. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben szabályozott jog az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározottak alapján
akkor gyakorolható, ha a szülő és a gyermek, a tanuló három hónapot meghaladó tartózkodásra
jogosító engedéllyel rendelkezik.”
17.	§
Az Nkt. 94. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
6
(Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy)
„d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, illetve a
tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek, tanulók nevelésével és oktatásával kapcsolatos részletes
szabályokat, továbbá a szakértői vélemény elkészítésével összefüggő eljárást, a szakértői bizottság
működését, az országos és más szakértői tevékenységet, az utazó gyógypedagógusi, utazó
konduktori hálózat megszervezésének és működtetésének, az együttnevelést segítő pedagógusok
tevékenységének részletes szabályait, valamint azokat a feltételeket, amikor az utazó
gyógypedagógusi, utazó konduktori hálózat igénybevételéért ellenszolgáltatás kérhető,”
(rendeletben állapítsa meg.)
18.	§
Az Nkt. 94. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a köznevelési ösztöndíjak alapítását, odaítélésük
feltételeit, rendjét, így különösen az esélyteremtést támogató ösztöndíj adományozásának rendjét és
feltételeit rendeletben állapítsa meg.”
19.	§
Az Nkt. 96. §-a a következő (3c) és (3d) bekezdéssel egészül ki:
„(3c) A kerettanterv jóváhagyásával összefüggő hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági
eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell
rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
(3d) A hivatalnak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény hatálya alá tartozó ügyekben első fokon hozott hatósági döntéseivel szemben a fellebbezés
elbírálására jogosult hatóság az oktatásért felelős miniszter.”
20.	§
(1)	Az Nkt. 98. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozatlan időre
alkalmazható, továbbá köznevelési szakértői tevékenységet végezhet
a)szakképző	iskolában
aa)	szakképzési kerettantervben az adott gyakorlati tantárgyra vonatkozó eltérő rendelkezés
hiányában, aki érettségi végzettséggel és mestervizsgával,
ab)	népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben az, aki szakirányú emelt szintű szakképesítéssel,
ac)	népi kézműves képzésben az, aki népi játék és kismesterségek oktatója szakképesítéssel,
b)	alapfokú művészeti iskola
ba)	elektroakusztikus képzésében az, aki zeneművészeti ágban szerzett pedagógus
szakképzettséggel és emelt szintű szórakoztatózenész (billentyűs) szakképesítéssel,
bb)	környezet-, kézműves kultúra tanszakán, továbbá textil és bőrműves tanszakán az, aki népi játék
és kismesterségek oktatója szakképesítéssel
rendelkezik.”
(2)	Az Nkt. 98. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
7
„(13) Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem
tölthető be, a nemzetiségi óvodai nevelésben, a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban
legfeljebb három évre szóló határozott időre foglalkoztatható az is, aki - a hivatal igazolása alapján
-	olyan külföldi oklevéllel rendelkezik, amellyel az adott államban pedagógus munkakört betölthet
és tanulmányait az adott nemzetiség nyelvén folytatta.”
21.	§
Az Nkt. 4. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
22.	§
Az Nkt.
1.	8. § (2) bekezdésében az „ötödik életév betöltéséig” szövegrész helyébe az „annak az évnek az
augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti”,
2.	15/A. §
2.1.	(2) bekezdésében az „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „az
illetékes tankerületi központ”,
2.2.	(3) bekezdésében az „Az illetékes tankerületi központ” szövegrész helyébe az „Az illetékes
tankerületi központ - az oktatási központ egyetértésével -”,
3.	21. §
3.1.	(4a) bekezdésében „az állami intézményfenntartó központ” szövegrész helyébe az „a
tankerületi központ”,
3.2.	(9) bekezdésében a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési”,
4.	23. § (6) bekezdésében a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési”,
5.	30. § (5) bekezdés
5.1.	a) pontjában a „fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a
továbbiakban: járási hivatal)” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság”,
5.2.	b) pontjában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság”,
6.	32. § (2) bekezdésében a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési”,
7.	34. § (2) és (3) bekezdésében a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési”,
8.	35/A. §-ában a „hit- és etika” szövegrész helyébe a „hit-és erkölcstan”,
9.	38. § (7) bekezdésében
9.1.	a „vizsgabizottságának” szövegrész helyébe a „vizsgabizottság, valamint a független
vizsgabizottság”,
9.2.	a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési”,
10.	44. § (6b) bekezdés b) pontjában a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot
ellátó hatóság”,
11.	45. §
11.1.	(2) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó
hatóság”,
11.2.	(8)-(10) bekezdésében a „járási hivatal” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó
hatóság”,
12.	46. § (10) bekezdésében a „felelős őrzés” szövegrész helyébe a „megbízás nélküli ügyvitelre
vonatkozó”,
13.	47. § (6) bekezdésében
13.1.	a ”járási hivatal kötelezheti” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság
kötelezheti”
13.2.	az „A járási hivatal döntése elleni fellebbezést a köznevelési feladatokat ellátó hatóság bírálja
8
el.” szövegrész helyébe az „A köznevelési feladatot ellátó hatóság döntése ellen fellebbezésnek van
helye.”,
13.3.	a „járási hivatal felhívása” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság
felhívása”
13.4.	a „járási hivatal a gyermek” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság a
gyermek”,
14.	50. § (8) bekezdésben
14.1 a „kormányhivatal döntésével” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság
döntésével”,
14.2.	a „kormányhivatal megkeresése” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság
megkeresése”,
15.	58. § (5) bekezdésében
15.1.	a „kormányhivatalt” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóságot”
15.2.	a „kormányhivatal” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatot ellátó hatóság”
16.	55. § (1) bekezdésében az „Az iskolában - kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek
megfelelően egész napos iskolaként működik - az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti -
az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.” szövegrész helyébe
az „Az igazgató az általános iskolában a tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól a
szülő kérelmére felmenti a tanulót, ha másik köznevelési intézménnyel is tanulói jogviszonyban áll,
az ott szervezett tanórai és egyéb foglalkozásokon történő részvétel érdekében, egyéb esetekben -
kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik -
felmentheti.”,
17.	64. § (7) bekezdésében a „pedagógusra” szövegrész helyébe a „pedagógus munkakörben
foglalkoztatottra”,
18.	67. § (3) bekezdésében a „két nyelven - nemzetiségi nyelven és magyarul - tanul,” szövegrész
helyébe a „kétnyelvű nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban vesz részt,”
19.	70. § (5) bekezdésében az „óraadó” szövegrész helyébe az „óraadó, állami iskolákban a
választható hit-és erkölcstan tantárgy oktatója”,
20.	77. § (4) bekezdésében a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési”,
21.	79. § (6) és (7) bekezdésében a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési”,
22.	91. § (2) bekezdésében a „járási hivatalnak” szövegrész helyébe a „köznevelési feladatokat
ellátó hatóságnak”,
23.	93. §-ában a „közoktatási” szövegrészek helyébe a „köznevelési”,
24.	94. § (1) bekezdés a) pontjában az „és jelentésével összefüggő tevékenységet,” szövegrész
helyébe az „és jelentésével összefüggő tevékenységet, valamint az Arany János Tehetséggondozó
Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakközépiskolai
Program megszervezésére vonatkozó szabályokat,”,
25.	94. §
25.1.	(1) bekezdés h) pontjában a „követelményeket,” szövegrész helyébe a „követelményeket, a
pedagógiai szakszolgálati feladatellátás nélküli munkanapok igénybe vételének részletes szabályait,
a pedagógiai szakszolgálati nyomtatványok elektronikus úton történő előállításának és tárolásának
rendjét,”
25.2.	(1) bekezdés t) pontjában az „a Köznevelési Hídprogramba történő bekapcsolódás részletes
szabályait,” szövegrész helyébe az „a Köznevelési Hídprogramba történő bekapcsolódás részletes
szabályait, a Köznevelési Hídprogramban nevelő-oktató munkát végző pedagógus
illetménypótlékra való jogosultságának feltételeit, a pótlék mértékét”,
25.3.	(4) bekezdés l) pontjában a „köznevelési feladatokat ellátó hatóságok” szövegrész helyébe a
„kijelölje a köznevelési feladatokat ellátó hatóságot, a köznevelési feladatokat ellátó hatóság”
26.	98. § (2) bekezdésében a „művészetek” szövegrész helyébe a „művészetek műveltségi terület
tantárgyait”,
27.	99. § (6) bekezdés a) pontjában a „műszaki oktatói végzettséggel” szövegrész helyébe a
„műszaki oktatói vagy mérnök tanár végzettséggel”,
9
28.	3. mellékletében foglalt táblázat
28.1.	C:6 mezőjében a „vagy mesterfokozatú” szövegrész helyébe a „vagy - az általános iskolai
tanár kivételével - mesterfokozatú -”,
28.2.	C:11 mezőjében az „egyetemi szintű vagy” szövegrész helyébe az „egyetemi szintű vagy - a
tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló Korm. rendelet
1.	mellékletében felsorolt művészeti tárgyaknak megfelelő szakirányú zenetanár kivételével -”,
28.3.	C:12 mezőjében a „hittanár-nevelő tanár” szövegrész helyébe a „hittanár-nevelő tanár,
pedagógia szakos tanár és pedagógia szakos nevelő”
29.	99/F. §-ában a „közoktatási” szövegrész helyébe a „köznevelési”
szöveg lép.
23.	§
Hatályát veszti az Nkt.
a)	21. § (5) bekezdés a) pont ae) alpontja,
b)	38. § (7) bekezdésében a „továbbá független vizsgabizottság” szövegrész,
c)	44. § (2a) bekezdésében a „ , valamint a járási hivatal” szövegrész,
d)	74. § (1) bekezdésében
da)	a „ .tanulóval” szövegrész,
db)	az „oktatható” szövegrész,
e)	74. § (7) bekezdésében a „köznevelési szerződéssel” szövegrész,
f)	82. § (4) bekezdésében az „A névjegyzékből adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére
való jogosultság igazolása céljából, továbbá az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, valamint a
minősítő vizsga és a minősítési eljárás szervezése céljából a köznevelési feladatokat ellátó hatóság
részére szolgáltatható.” szövegrész
g)	94. § (1) bekezdés h) pontjában „a szakvélemény elkészítését,” szövegrész.
3.	A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
24.	§
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 3. § (9)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az állami intézményfenntartó központ, valamint a
köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő tankerületi központ
kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének kormányzati szolgálati jogviszonyára is e
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a tankerületi központban foglalkoztatott
kormánytisztviselők esetében a 134. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.”
25.	§
A Kttv. 3. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti oktatási
központ mint az oktatásért felelős miniszter egyes köznevelési fenntartói feladatkörébe tartozó
feladatainak ellátására kijelölt szerv, valamint a köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként
részt vevő tankerületi központ kormánytisztviselőjének, kormányzati ügykezelőjének kormányzati
szolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy a tankerületi
10
központban foglalkoztatott kormánytisztviselők esetében a 134. § (3) bekezdésében foglaltak az
irányadóak.”
26.§
A Kttv.
1.	39. (1) bekezdés c) pontjában,
2.	39.§ (6) bekezdés b) pontjában,
3.	40. § (2) bekezdésében,
4.	45.§ (2) bekezdésében,
5.	101. § (4) bekezdésében,
6.	117.§ (3) bekezdésében,
7.	128.§ (1) bekezdésében,
8.	131. § (7) bekezdésében,
9.	134.§ (1) bekezdésében,
10.	134. § (2) és (3) bekezdésében,
11.	234. § (1) és (2) bekezdésében,
12.	234.§ (4) bekezdésében,
13.	1. melléklet II. részének címében
a „középiskolai” szövegrész helyébe az „érettségi”
szöveg lép.
4.	A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV törvény módosítása
27.	§
A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 13/B. §-a a
következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A konzisztórium tagja tevékenysége ellátásához szükséges mértékben a felsőoktatási intézmény
irataiba, dokumentumaiba betekinthet, a felsőoktatási intézmény alkalmazottjától tájékoztatást
kérhet. A betekintési lehetőséget, illetve a tájékoztatást a tag által megállapított határidőn belül kell
biztosítani. A határidő nem lehet kevesebb nyolc napnál.”
28.	§
Az Nftv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felsőoktatásban a képzés, a képzési és kimeneti követelményekben foglaltak szerint
megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű
képzés félévenként legalább kettőszáz, doktori képzés esetén legalább negyven tanórából áll.”
29.	§
Az Nftv. 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felsőoktatási intézmény átalakulására vonatkozó döntés, továbbá az alapító okiratnak a 2.
melléklet I. fejezet 1.1. pont a) és e) alpontját érintő módosítása február 1-jével vagy augusztus 1-
jével hatályosulhat.”
11
30. §
(1)	Az Nftv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő legfeljebb két
félévvel - a (4) bekezdés alkalmazásával legfeljebb hat félévvel - lehet hosszabb, mint az adott
tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon korábban igénybe
vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az
adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési
formában folytathatja akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti támogatási időt egyébként még nem
merítette ki.”
(2)	Az Nftv. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A fogyatékossággal élő hallgató (1) bekezdésben meghatározott támogatási idejét a
felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti. E kedvezmény több fokozat
(oklevél) megszerzéséhez is igénybe vehető, azzal hogy az e bekezdésre tekintettel igénybe vett
támogatási idő összesen a négy félévet nem haladhatja meg.”
31.	§
(1)	Az Nftv. 48/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a hazai
munkaviszony-fenntartási kötelezettséget a származási országában is teljesítheti.”
(2)	Az Nftv. 48/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A 48/A. § a) pontjában meghatározott kötelezettség a szakváltást nem korlátozza. A szakváltás
a képzés munkarendjének, nyelvének, helyének megváltoztatásával, átvétellel, felvételi eljárás útján
valósul meg. A felvételi eljárás útján történő szakváltás a végbizonyítvány nélkül befejezett
felsőoktatási képzést követő egy éven belül teljesített beiratkozással valósul meg. Szakváltás esetén
a feltételek teljesítése szempontjából az újabb szak képzési ideje, képzési költsége az irányadó.”
32.	§
Az Nftv. 48/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező a beiratkozáskor, az ilyen
képzésre átsorolt hallgató az átsorolást követő első bejelentkezéskor nyilatkozik a képzés
feltételeinek vállalásáról.”
33.	§
Az Nftv. 48/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48/H. § A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a magyar
állami (rész)ösztöndíjas hallgató vonatkozásában nyilvántartja az 5. mellékletben felsorolt
adatokat.”
34.	§
12
Az Nftv. 48/R. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv a
visszatérítési kötelezettség összegét megállapító jogerős határozatot a magyar államot megillető
igény érvényesítéséhez szükséges adatokkal együtt megküldi az állami adóhatóságnak a
visszatérítendő összeg behajtása érdekében, ha a jogerősen megállapított visszatérítési
kötelezettséget a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató vagy a 48/P. § (3) bekezdése szerint
azt tőle átvállaló személy az átvállalt összeg erejéig határidőre nem teljesíti.”
35.	§
Az Nftv. 67. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az oktatási hivatal jár el)
„i) a diákotthon működési feltételeinek ötévenkénti felülvizsgálatával”
(kapcsolatos ügyekben)
36.	§
(1)	Az Nftv. 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az oklevél-, oklevélmelléklet-nyomtatvány előállításához, forgalmazásához az oktatási hivatal
engedélye szükséges.”
(2)	Az Nftv. 68. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A közösségi felsőoktatási képzési központ működésének felülvizsgálatára és a diákotthon
működési feltételeinek felülvizsgálatára az (5) bekezdés b) pontjában foglalt határidőt kell
alkalmazni.”
(3)	Az Nftv. 68. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az oktatási hivatalnak az e törvény és a Ket. hatálya alá tartozó ügyekben első fokon hozott
hatósági döntéseivel szemben - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a miniszter gyakorolja a
fellebbezés elbírálására jogosult hatóság részére meghatározott jogosítványokat.”
37.	§
Az Nftv. 84. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állami támogatás célja)
„b) a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének”
(biztosítása)
38.	§
13
Az Nftv. 84/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„84/A. § (1) A központi költségvetés a felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti
alaptevékenységének biztosítását szolgáló támogatás nyújtásával járul hozzá a felsőoktatási
intézmény működéséhez.
(2)	Az egyes speciális felsőoktatási feladatok, a kulturális és fejlesztési támogatások, valamint a 84.
§ (4) bekezdésében felsorolt feladatok támogatásának biztosítása az egyedi feladatok körében,
különösen külön megállapodás alapján, illetve pályázati úton történhet. Az ilyen módon
rendelkezésre álló, illetve elnyert támogatásokat az (1) bekezdésben meghatározott támogatástól
elkülönítetten kell kezelni.
(3)	Az állami fenntartású felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény
támogatását a felsőoktatási intézmény költségvetésében elkülönítve kell megtervezni. A köznevelési
feladatok ellátására az egyedi feladatok támogatása körében további támogatás biztosítható.
(4)	A miniszter által jóváhagyott szakmai programmal, diákotthonként működő szakkollégium,
roma szakkollégium számára a 114/D. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott támogatáson túl
egyedi támogatás biztosítható.
(5)	Ha a felsőoktatási intézmény hallgatója a komplex vizsgát követő öt éven belül nem szerez
doktori fokozatot, az adott doktori képzésben részt vett hallgató után a 84. § (2) bekezdés b) pontja
szerint a fokozatszerzési eljárás idejére folyósított támogatás összege a felével csökkenthető.
(6)	A felsőoktatási intézmény 2. § (1) bekezdése szerinti alaptevékenységének biztosítását szolgáló
támogatás rendszerét a Kormány rendeletében állapítja meg.”
39.	§
Az Nftv. 104. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) E törvényt
a)	a honvéd tisztjelöltek tisztjelölti szolgálati viszonya tekintetében a honvédek jogállásáról szóló
törvényben,
b)	a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv tisztjelöltjei tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó
szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvényben
foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni.”
40.	§
Az Nftv. 63. alcíme a következő 104/D. §-sal egészül ki:
„104/D. § A Magyar Táncművészeti Egyetem egyetemként működő felsőoktatási intézmény, amely
-	alapító okiratában foglaltak szerint - térhet el a 6. § (2) bekezdésében, a 9. § (3) bekezdésében a
felsőoktatási intézményekre előírt feltételektől, azzal, hogy a 15-16. § szerinti képzési rendszert
meg kell tartania.”
41.	§
Az Nftv. 110. § (1) bekezdése a következő 28. ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza)
„28. az átalakulással érintett felsőoktatási intézmény által fenntartott jogi személyiségű szervezeti
egységként működtetett köznevelési intézmény jogutódlásával kapcsolatos egyedi kérdéseket.”
14
42. §
Az Nftv. 114. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2016. évi ... törvénnyel megállapított - 17. § (1) bekezdését először a 2016/2017. tanév első
félévében doktori képzésben hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatókra kell alkalmazni.”
43.	§
Az Nftv. 69. alcíme a következő 114/H. §-sal egészül ki:
„114/H. § (1) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról
szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított - 84. § (2) bekezdés b) pontját, (3) bekezdését, 84/A. §-
át, 92. § (1) bekezdését, 93. § (2) bekezdését, 94. § (3) bekezdését, 114/C. §-át a 2017/2018. tanév
első félévétől kezdődően kell alkalmazni, azzal, hogy
a)	az ezt megelőzően megkezdett képzés tekintetében a magyar állami (rész)ösztöndíj összege a
48/C. § (2) bekezdése szerint - a képzés megkezdésekor - meghatározott költség összegét nem
haladhatja meg,
b)	a 84. § (2) bekezdés b) pontja alapján folyósított támogatás összege - e törvény eltérő
rendelkezése hiányában - nem lehet kevesebb a képzési támogatás címén folyósított támogatás
összegénél.”
44.	§
Az Nftv. 115. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
„(22) 2017. február 1-jétől
a)	a Nyugat-magyarországi Egyetem Soproni Egyetem,
b)	a Magyar Táncművészeti Főiskola Magyar Táncművészeti Egyetem
megnevezéssel működik.”
45.	§
Az Nftv. 116. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) E törvénynek - az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló
2016. évi ... törvénnyel megállapított - 48. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeket a
2016/2017. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatókra, majd azt követően felmenő
rendszerben kell alkalmazni. A 2016/2017-es tanévet megelőzően tanulmányait megkezdő, magyar
állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félévben,
amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben
előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve az intézmény szervezeti és működési
szabályzatában ajánlott tanulmányi átlagot, továbbá azt, aki a 48/D. § (2) bekezdés szerinti
nyilatkozatát visszavonja, a felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre
átsorolni.”
46. §
15
(1)	Az Nftv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(2)	Az Nftv. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(3)	Az Nftv. 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.
(4)	Az Nftv. 4. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.
(5)	Az Nftv. 5. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.
(6)	Az Nftv. 7. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
47.	§
Az Nftv.
1.	9. § (3a) bekezdés b) pontjában a „108. § 1a. pontjában” szövegrész helyébe a „108. § 1b.
pontjában ” ,
2.	19. § (2) bekezdés e) pontjában az „alrendszerekből, valamint az intézményi nyilvántartásokból”
szövegrész helyébe az „alrendszerekből, más államigazgatási adatbázisokból, a miniszter által
elrendelt kutatások eredményeiből, valamint intézményi nyilvántartásokból”,
3.	19. § (2) bekezdés f) pontjában az „alrendszerekből, valamint az intézményi nyilvántartásokból”
szövegrész helyébe az „ alrendszerekből, más államigazgatási adatbázisokból, valamint intézményi
nyilvántartásokból”,
4.	48. § (2) bekezdésében a „tizennyolc kreditet, és nem érte el” szövegrész helyébe a „tizennyolc
kreditet, vagy nem érte el”,
5.	48/C. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésben”, az
„önköltségek” szövegrész helyébe a „költségek”,
6.	48/N. § (1) bekezdésében a „hallgató kérelmére” szövegrésze helyébe a „hallgató - 48/A. § a)
pontjában meghatározott határidőt megelőzően benyújtott - kérelmére ”,
7.	49. § (7) bekezdésében az „az adott intézményben” szövegrész helyébe az „az adott intézmény
adott képzésén”,
8.	52. § (6) bekezdésében a „jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben oklevelet”
szövegrész helyébe a „jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben szakjogászként vagy a
116. § (5) bekezdésében meghatározott mesterképzési szakon oklevelet”,
9.	53. § (3) bekezdésében a „komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával”
szövegrész helyébe a „komplex vizsga teljesítésével”,
10.	81. § (5) bekezdésében az „a képzési” szövegrész helyébe az „a 84/A. § (1) bekezdése szerinti”,
11.	92. § (1) bekezdésében a ,,d) pontjában meghatározott fenntartási feladatokhoz biztosított
állami támogatásra” szövegrész helyébe a „b)pontja szerinti támogatásra”,
12.	93. § (2) bekezdésében az „, a 84/A. § (3) bekezdésében meghatározott képzési támogatással,
illetve a 84/A. § (2) bekezdésében meghatározott képzési támogatás átlagával” szövegrész helyébe
a „ 84. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatás átlagával”,
13.	94. § (3) bekezdésében az „a 84. § (2) bekezdéséneka)-c), valamint” szövegrész helyébe „a 84.
§ (2) bekezdés a)-b), valamint”,
14.	113. § (2) bekezdésében az „akik 2006. január 1-je után - felsőoktatásban” szövegrész helyébe
az „akik 2006. január 1-je után - felsőoktatásban 2006. január 1-je előtt”,
15.	114/C. §-ában a „84/A. § szerinti képzési” szövegrész helyébe a „84/A. § (1) bekezdés szerinti”,
a „84/A. § (5)” szövegrész helyébe a „84/A. § (6)”,
16.	116. § (5) bekezdésében az „az egyes, a felsőoktatás szabályozására vonatkozó törvények
módosításáról szóló 2015. évi CXXXI. törvénnyel megállapított - 15. § (4) bekezdése, 52. § (6)
bekezdése alapján mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben
szakjogászként ” szövegrész helyébe az „a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló
2001. évi C. törvény és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosításáról szóló
2016.	évi .... törvénnyel megállapított - 52. § (6) bekezdése alapján az európai és nemzetközi üzleti
16
jog, a kodifikátor és az összehasonlító állam- és jogtudományok mesterképzési szakon vagy a
mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben ”,
17.	116. § (8) bekezdésében az „A 2015/2016-os tanévben tanulmányait megkezdő, magyar állami
ösztöndíjjal” szövegrész helyébe az „A 2016/2017-es tanévet megelőzően tanulmányait megkezdő,
magyar állami (rész)ösztöndíjjal”
szöveg lép.
48.	§
Hatályát veszti az Nftv.
a)	67. § (4) bekezdésében az „Az oktatási hivatal döntésével szemben előterjesztett fellebbezést a
miniszter bírálja el.” szövegrész,
b)	68. § (5) bekezdés c) pontja,
c)	84. § (2) bekezdés c) és d) pontja,
d)	84. § (3) bekezdésében az „- a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott állami támogatás
kivételével - ” szövegrész,
e)	84/B. §-a,
f)	113. § (2) bekezdésében az „a beiratkozást megelőzően” szövegrész,
g)	116. § (4) bekezdése,
h)	116. § (5) bekezdésében az „abban az esetben is, ha az oklevél kiállítására, illetve a képzés
megkezdésére 2015. szeptember 1-jét megelőzően került sor” szövegrész
i)	116. § (8) bekezdésében a „ , majd azt követően felmenő rendszerben” szövegrész.
5.	Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016.
évi LXXX. törvény módosítása
49.	§
Nem lép hatályba az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény 78. §-a.
6.	Záró rendelkezések
50.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2016. november 30-án lép hatályba.
(2)	A 4. §., 22. § 3.1., 5., 10., 11.,14-15.,22. pontja, a 25. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 22. § 2., 3.2., 4., 6., 7., 9., 13., 20.-21.,, 23., 25.3., 29. pontja, 23.§ b)-c) és f) pontja 2017.
január 2-án lép hatályba.
(4)	A 40. §, a 46. § (1) bekezdése és a 2. melléklet 2017. február 1-jén lép hatályba.
(5)	A 45. § és a 47. § 4. pontja 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
17
18
1. melléklet a 2016. évi
törvényhez
„4. melléklet a 2011. évi CXC. törvényhez
Osztály- és csoportlétszámok
	A	B	C	D
1	Intézménytípus/Oktatási forma	Osztály- és csoportlétszámok		
2		minimum	maximum	átlag
3	Óvoda	13	25	20
4	Gyógypedagógiai óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport	5	13	9
5	Általános iskola 1-4. évfolyama	14	27	23
6	Általános iskola 5-8. évfolyama	14	27	23
7	Gimnázium és szakgimnázium	26	34	28
8	Hat és nyolc évfolyamos gimnázium	26	34	28
9	Szakközépiskola elméleti képzés	16	28	24
10	Szakgimnázium, szakközépiskola gyakorlati képzés	6	12	10
11	Alapfokú művészeti iskola, zeneművészeti ág	6	15	8
12	Alapfokú művészeti iskola, táncművészeti ág	10	24	18
13	Alapfokú művészeti iskola, képző- és iparművészet, báb- és színművészeti ág	8	20	10
14	Művészeti szakgimnázium közismereti	14	29	23
15	Művészeti szakgimnázium szakmai elmélet	6	29	10
16	Kollégiumi nappali foglalkozás	18	26	25
17	Kollégiumi éjszakai felügyelet épületenként és nemenként	-	120	-
18	Hídprogram keretében szervezett osztály	8	10	9
19
2. melléklet a 2016. évi.... törvényhez
„1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez
Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei
	A	B	C
1.	I. EGYETEMEK		
2.		I/A. Állami egyetemek	
3.			Állatorvostudományi Egyetem, Budapest
4.			Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
5.			Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
6.			Debreceni Egyetem, Debrecen
7.			Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
8.			Kaposvári Egyetem, Kaposvár
9.			Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
10.			Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
11.			Magyar Táncművészeti Egyetem, Budapest
12.			Miskolci Egyetem, Miskolc
13.			Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest
14.			Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest
15.			Óbudai Egyetem, Budapest
16.			Pannon Egyetem, Veszprém
17.			Pécsi Tudományegyetem, Pécs
18.			Semmelweis Egyetem, Budapest
19.			Soproni Egyetem, Sopron
20.			Szegedi Tudományegyetem, Szeged
21.			Szent István Egyetem, Gödöllő
22.			Széchenyi István Egyetem, Győr
23.			Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
24.			Testnevelési Egyetem, Budapest
25.		I/B. Nem állami egyetemek	
26.			Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest
27.			Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
28.			Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
29.			Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
30.			Közép-európai Egyetem, Budapest
31.			Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest
32.			Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest
33.	II. ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK EGYETEMEI		
34.		II/A. Állami alkalmazott tudományok egyetemei	
35.			Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest
36.			Dunaújvárosi Egyetem, Dunaújváros
37.			Eszterházy Károly Egyetem, Eger
38.			Nyíregyházi Egyetem, Nyíregyháza
39.			Pallasz Athéné Egyetem, Kecskemét
40.		II/B. Nem állami alkalmazott tudományok egyetemei	
41.			Budapesti Metropolitan Egyetem, Budapest
42.			Zsigmond Király Egyetem, Budapest
43.	III. FOISKOLÁK		
44.		III/A. Állami főiskolák	
45.			Eötvös József Főiskola, Baja
46.			Pető András Főiskola, Budapest
47.		III/B.	Nem állami főiskolák
48.			A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
49.			Adventista Teológiai Főiskola, Pécel
50.			Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
20
51.			Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
52.			Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest
53.			Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest
54.			Edutus Főiskola, Tatabánya
55.			Egri Hittudományi Főiskola, Eger
56.			Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
57.			Gábor Dénes Főiskola, Budapest
58.			Gál Ferenc Főiskola, Szeged
59.			Golgota Teológiai Főiskola, Vajta
60.			Győri Hittudományi Főiskola, Győr
61.			IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest
62.			Kodolányi János Főiskola, Orosháza
63.			Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
64.			Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
65.			Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest
66.			Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest
67.			Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
68.			Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Biatorbágy
69.			Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
70.			Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
71.			Szent Pál Akadémia, Budapest
72.			Tomori Pál Főiskola, Budapest
73.			Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém
74.			Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest
75.			Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest
21
3. melléklet a 2016. évi.... törvényhez
1.	Az Nftv. 2. melléklet I. fejezet 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működési engedély az I. pontban foglalt keretek között tartalmazza a felsőoktatási intézmény)
„a) által meghirdethető képzések képzési területét, illetve tudományterületét, képzési szintjét,”
2.	Az Nftv. 2. melléklet I. fejezet 2. pont c) és d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működési engedély az I. pontban foglalt keretek között tartalmazza a felsőoktatási intézmény)
„ c) által meghirdethető képzésekre kapott indítási engedélyt,
d)	által meghirdethető doktori képzést, annak tudományterületét, tudományágát,”
3.	Az Nftv. 2. melléklet I. fejezet 3. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A külföldi felsőoktatási intézmény működési engedélye tartalmazza a külföldi felsőoktatási
intézmény)
„b) által Magyarországon meghirdethető képzések megnevezését,”
22
4. melléklet a 2016. évi.... törvényhez
1.	Az Nftv. 3. melléklet II/A. fejezete a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény alapján nyilvántartott adatok)
„g) a közösségi felsőoktatási képzési központ képviselőjének családi és utóneve, értesítési címe,
elérhetősége (telefon, e-mail).”
2.	Az Nftv. 3. melléklet II/D. fejezet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak,
államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági
szolgálatnak az Nbtv.-ben meghatározott feladatok ellátásához szükséges valamennyi adat; a
felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező személyre vonatkozó valamennyi adat; a
felsőoktatási intézménynek a hozzá felvett személyekre vonatkozó valamennyi adat; a köznevelés
információs rendszere, továbbá a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyvei nyilvántartásának
adatkezelője részére a felvételi kérelmek elbírálásához szükséges valamennyi adat; a magyar állami
ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv részére a jelentkező oktatási
azonosítója, ügyfélkapus kapcsolati kódja.”
3.	Az Nftv. 3. melléklet
a)	I/A. fejezet 1. pont a) alpontjában és II/B. fejezet 1. pont a) alpontjában a „név” szövegrész
helyébe a „családi és utónév”, a „születési név” szövegrész helyébe a „születési családi és
utónév”, az „anyja neve ” szövegrész helyébe az „anyja születési családi és utóneve ”,
b)	I/B. fejezet 1. pont a) alpont aa) pontjában és II/D. fejezet 1. pont a) alpont aa) pontjában a
„jelentkező neve” szövegrész helyébe a „jelentkező családi és utóneve”, a „születési neve, anyja
neve ” szövegrész helyébe a „születési családi és utóneve, anyja születési családi és utóneve ”,
c)	II/A. fejezet a) pont aa) alpontjában, b) pont ba) alpontjában, d) pont da) alpontjában a
„képviselője neve” szövegrész helyébe a „képviselője családi és utóneve”,
d)	II/A. fejezet a) pont ab), ad) és ae) alpontjában, b) pont bb) és bc) alpontjában, c) pont cb)
alpontjában és d) pont db) alpontjában a „neve” szövegrész helyébe a „családi és utóneve”,
e)	II/A. fejezet f) pont fa) alpontjában az „elnökének neve” szövegrész helyébe az „elnökének
családi és utóneve ”,
f)	II/C. fejezet 1. pont a) alpont aa) pontjában a „hallgató neve” szövegrész helyébe a „hallgató
családi és utóneve”, a „születési neve, anyja neve” szövegrész helyébe a „születési családi és
utóneve, anyja születési családi és utóneve ”
szöveg lép.
4.	Hatályát veszti az Nftv. 3. melléklet II/C. fejezet 1. pont a) alpont al) pontjában az ,,a 48/D. § (2)
bekezdés szerinti nyilatkozat azonosító száma, ” szövegrész.
23
5. melléklet a 2016. évi.... törvényhez
1.	Az Nftv. 4. melléklet 5. pontja a következő d) ponttal egészül ki:
(Az ösztöndíjrendszerrel összefüggésben kezelt személyes és különleges adatok továbbítására
jogosultak köre és feltételei)
„d) a pályázatkezelő szervezet a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szervnek
a b) pontban meghatározott adatok lekérdezéséhez szükséges adatokat.”
2.	Az Nftv. 4. melléklet 1. pont nyitó szövegrészében az „az ösztöndíjra pályázó személy”
szövegrész helyébe az „az ösztöndíjra pályázó és az ösztöndíjban részesülő személy” szöveg lép.
3.	Az Nftv. 4. melléklet 5. pont b) alpontjában az „a pályázó felsőoktatási intézménybe történő
felvételének eredményét,” szövegrész helyébe az „a pályázó felsőoktatási intézménybe történő
felvételének eredményét, támogatási idejének adatát” szöveg lép.
24
6. melléklet a 2016. évi.... törvényhez
1.	Az Nftv. 5. melléklet 1-2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. E törvény által nyilvántartott adatok a (volt) magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató
a)	természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési
helye és ideje, anyja születési családi és utóneve), neme, adóazonosító jele, társadalombiztosítási
azonosító jele,
b)	lakcímre (lakóhely, tartózkodási hely) és értesítési címre vonatkozó adatai,
c)	hazai munkaviszony(ok) létesítésére és időtartamára vonatkozó adatai,
d)	a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott
álláskeresőként történő nyilvántartásba vételére, valamint az álláskeresőként eltöltött időtartamra
vonatkozó adatai,
e)	csecsemőgondozási díj folyósításának időtartamára vonatkozó adatai,
f)	gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartamára vonatkozó adatai,
g)	gyermekgondozási díj folyósításának időtartamára vonatkozó adatai, a gyermeknevelésre,
szülésre vonatkozó adatai,
h)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból való kikerülésének oka és időpontja,
i)	megváltozott munkaképességre, tartós betegségre, balesetre, valamint ennek időtartamára
vonatkozó adatai,
j) állampolgársága,
k) telefonszáma, elektronikus levelezési címe,
l) felsőoktatási képzésére, a hallgatói jogviszonyára vonatkozó adatai,
m) ügyfélkapus kapcsolati kódja,
n) a már teljesített és a még fennálló kötelezettségére, a kötelezettség keletkezésére és
megszűnésére vonatkozó adatai.
1/A. E törvény által a felsőoktatási felvételre jelentkezőkről nyilvántartott adatok
a)	a jelentkező természetes személyazonosító adatai, felsőoktatási képzésének költségviselési
formája, lakcímre vonatkozó adatai, telefonszáma, elektronikus levelezési címe,
b)	a jelentkező hallgatói azonosítója,
c)	a jelentkező ügyfélkapus kapcsolati kódja.
2.	Az 1-1/A. pontban megjelölt - az 1. pont a), b), i)-m) alpont, illetve az 1/A. pont szerinti adatok
tekintetében a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv által átadott - adatok
kezelésére a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv
jogosult.”
2.	Az Nftv. 5. melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. Az adatkezelés időtartama:
Az adatok a hallgató részére a 48/A. §-ban meghatározott feltételek teljesítésétől számított 5 évig
kezelhetőek. Amennyiben hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor, a jelentkező 1/A. pont
szerinti adatai a jelentkezéstől számított 1 évig kezelhetők.”
3.	Az Nftv. 5. melléklet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. A magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szerv azonosítás és a
változások követése, ellenőrzése céljából történő adatigényléshez a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szervének, az állami foglalkoztatási szervnek, a kincstárnak, az
egészségbiztosítási szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, a felsőoktatási információs
rendszer működéséért felelős szervnek és az adóhatóságnak megküldheti a nyilvántartott személyek
25
természetes személyazonosító adatait, továbbá hallgatói azonosítóját, adóazonosító jelét és
társadalombiztosítási azonosító jelét. A sikeres azonosítást követően
a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve a (volt) magyar állami ösztöndíjas
hallgató családi és utónevére, születési családi és utónevére, lakcímére (lakóhely és tartózkodási
hely), értesítési címére, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülés okára és időpontjára,
állampolgárságára,
b)	az állami foglalkoztatási szerv a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgatónak a foglalkoztatás
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskeresőként
történő nyilvántartásba vételére, valamint az álláskeresőként eltöltött időtartamra,
c)	a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek a gyermekgondozást segítő ellátásnak a (volt) magyar
állami ösztöndíjas hallgató részére történő folyósítás időtartamára,
d)	az egészségbiztosítási szerv a csecsemőgondozási díjnak és a gyermekgondozási díjnak a (volt)
magyar állami ösztöndíjas hallgató részére történő folyósítás időtartamára,
e)	a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a (volt) magyar állami ösztöndíjas
hallgató természetes személyazonosító adataira, adóazonosító jelére, társadalombiztosítási
azonosító jelére, hallgatói azonosító számára, telefonszámára, elektronikus levelezési címére,
felsőoktatási képzésére, a hallgatói jogviszonyára, a jelentkező 1/A. pontban meghatározott
adataira,
f)	az adóhatóság a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgatónak hazai munkaviszony(ok) létesítésére
és időtartamára,
g)	a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató nyugdíjkorhatár
elérésére
vonatkozóan kért nyilvántartott adatokat átadja a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének
nyilvántartásáért felelős szervnek.”
26
7. melléklet a 2016. évi.... törvényhez
1.	Az Nftv. 7. melléklet 1. pont b) alpontja a következő bj) ponttal egészül ki:
(A nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásában nyilvántartott adatok:
a nyelvvizsgára vonatkozó adatok:)
„bj) a vizsga anyakönyvi száma;”
2.	Az Nftv. 7. melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. Az oktatási hivatal mint a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyvei nyilvántartásának
adatkezelője a nyelvvizsga-anyakönyvek nyilvántartásából az 1. pont a) alpontja, b) alpont bd), bg)
és bj) pontja, valamint c) alpontja szerinti adatokat - az érintetten kívül - a felsőoktatási felvételi
eljárás lefolytatásával összefüggésben a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős
szerv részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével, módosításával kapcsolatban az
érintett egyetértésével a munkáltató részére továbbíthatja.”
27
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvénymódosítások célja a hatékony, a köznevelési rendszer minden szereplőjének
megelégedésére szolgáló, jobb működés biztosítása, egyes gyakorlati tapasztalatokra való reagálás a
jogalkalmazás egységesítése, egyszerűsítése érdekében.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban: Nkt.) módosítását gyakorlati tapasztalatok,
jogalkalmazóktól kapott visszajelzések alapján szövegpontosítások szükségessége, joghézagot
jelentő rendelkezések pótlása, időközben bekövetkezett egyéb törvénymódosításokkal történő
koherencia megteremtése indokolja.
A törvényjavaslat további célja a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV törvénynek (a
továbbiakban: Nftv.) a felsőoktatás támogatását szolgáló szabályrendszere megújítása, különös
tekintettel arra, hogy a megváltoztatott szabályok biztosítsák a felsőoktatási intézmények
alaptevékenysége egységes szemléletű finanszírozását, a megállapított támogatási rendben az egyes
sajátos finanszírozási igények is kezelhetővé váljanak, továbbá a támogatás 2017/2018. tanév első
félévétől bevezetésre kerülő rendszere olyan szabályozási helyzetet teremtsen, amelyben egy
egységes finanszírozási rendszer szerint folyik valamennyi jogosult támogatása.
A törvényjavaslat a külföldi oklevelek és bizonyítványok elismeréséről szóló 2001. évi C.
törvénynek és az Nftv.-nek a felsőoktatási intézmények, az oktatási igazgatás tapasztalatain alapuló,
elsődlegesen az egyszerűbb jogalkalmazás szempontjait szolgáló kiegészítését, módosítását
szolgálja.
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény és az oktatás szabályozására
vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény technikai
módosítását indokolja, hogy a tankerületi központoknak már 2016. november 30-ával létre kell
jönniük, a 2017. január 1-jei átalakulás biztosítása érdekében, és ezzel összefüggésben előre kell
hozni annak a törvényi rendelkezésnek a hatályba lépését, amely alapján a tankerületi központokban
dolgozók a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartoznak.
28
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javasolt módosítás a külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány vagy oklevél
elismerésével, a honosítással kapcsolatos szakértői feladatok ellátására vonatkozó szabályozást
olyan formában egyszerűsíti, hogy az ügyben jelentős tény, vagy körülmény megállapításához
szükséges szakvélemény kialakítása céljából bizottság helyett egyedi szakértő kirendelésére nyílik
lehetőség.
A 2. §-hoz
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
(a továbbiakban: Ket.) hatályos 100. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye fellebbezésnek —
törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában — ha az első fokú döntést központi
államigazgatási szerv vezetője hozta. E rendelkezést módosítja a központi hivatalok
felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes
törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló
T/11907. irományszámú törvényjavaslat, így a Ket. módosuló rendelkezésére tekintettel indokolt az
Oktatási Hivatal által hozott elsőfokú hatósági döntések ellen eddig kormányrendeleti szinten
biztosított jogorvoslati jog törvényi szinten történő rendezése.
A 3. §-hoz
A köznevelési alapfeladatok közül hiányzik a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktatás. Ez a nevelési-
oktatási forma nem nemzetiségi iskolában történik, hanem kizárólag a nemzetiségi nyelv és kultúra
oktatására alapított iskolában.
A 4. §-hoz
A jogbiztonság és a kellő felkészülési idő biztosítása érdekében garanciális szabály épül be a
törvénybe az érettségi vizsgát érintő jövőbeni, nagyobb horderejű módosítások vonatkozásában.
Az 5. §-hoz
Az 1. §-hoz fűzött indokolásban foglaltak alapján a köznevelési intézményrendszer is kiegészítendő
a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskolával, mint önálló intézménytípussal, mely intézménytípus
meghatározását is tartalmazza a rendelkezés.
A 6. §-hoz
A szakképzésről szóló törvényben foglaltakkal összhangban meghatározásra kerül a szakiskolai
évfolyamok típusa.
A 7. §-hoz
A szabály egy hiányzó szabályt pótol, mely szerint a Köznevelési Hídprogramban részt vevő
pedagógus pótlékra jogosult a Kormány rendeletében meghatározottak szerint.
A 8. §-hoz
29
A kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola fogalmának meghatározása.
A 9. §-hoz
A honvédelemért és a rendvédelemért felelős tárca által fenntartott köznevelési intézmények
tekintetében határoz meg ez a szabály eltéréseket, melyek a fenntartói kör és az intézmény
jellegéből következnek.
A 10.§-hoz
Lehetőséget biztosít ez a szabály a köznevelési intézmény számára, hogy a vele jogviszonyban álló
pedagógus, óraadó, tanuló, gyermek törvényben meghatározott adatait adategyeztetés céljából a
KIR adatkezelője továbbítsa az intézmény számára.
A 11.§-hoz
Garanciális elem épül be a törvénybe, amikor az oktatásért felelős miniszter döntési jogkörébe kerül
az iskolai körzethatárok meghatározása, különös figyelemmel a hátrányos helyzetű tanulók
arányára, abban az esetben, amikor a kormányhivatal és az állami fenntartó nem tud ebben a
kérdésben egyetértésre jutni.
A 12. §-hoz
A legsúlyosabb fegyelmi büntetések alkalmazásakor a szülők gyakran nem tesznek eleget
iskolakeresési kötelezettségüknek, illetve a választott iskola nem fogadja a tanköteles tanulót, aki
ezáltal hosszabb időn keresztül nem jár semmilyen iskolába. Jelenleg teljesen a szülőn múlik,
bejelenti-e az eredménytelen iskolakeresést vagy sem a kormányhivatalnak, ezért szükséges a
fegyelmi döntésben érintettek együttműködésének pontosítása a tanköteles tanuló tanulmányainak
folyamatossága biztosítása céljából.
A módosítás másik indoka, hogy szakképzési centrumok esetén értelmezési nehézséget okozott a
„másik iskola” fordulat alkalmazása, hiszen a szakképzési centrumon belül az egyes iskolák
tagintézményként működnek. A rendelkezés szó szerinti értelmezése alapján - ha nincsen az adott
megyében hasonló profilú nem állami intézmény - ez egy másik szakképzési centrum kijelölésének
kötelezettségét jelenti, ami pedig aránytalan terhet jelenthet a szülőnek, tanulónak. Ezért célszerű
ebben az esetben megadni a lehetőséget arra, hogy a szakképzési centrum egy másik tagintézménye
is kijelölésre kerülhet. Ez az értelmezés felel meg egyébként az eredeti jogalkotói szándéknak is,
hiszen az intézmény kijelölésre vonatkozó szabályozás korábban született, mint ahogy a
szakképzési centrumok létrejöttek.
A 13. §-hoz
A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozók munkakörébe tartozó feladatok -
munkakörönként eltérő mértékben ugyan - de jelentősen különböznek a pedagógus-munkakörbe
tartozó feladatoktól. A pedagógus előmeneteli rendszer ugyanakkor a pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottakra került kidolgozásra, ez volt az eredeti jogalkotói szándék. Méltánytalan lenne és
esetlegesen rossz irányú gyakorlatot teremtene, akár az, ha egy pedagógus szakképzettséggel
rendelkező segítő dolgozónak ugyanolyan minősítésen kellene átesnie, mint egy pedagógus-
munkakörben dolgozónak, és az is, ha a minősítési eljárás követelményei eltérőek lennének a két
foglalkoztatotti körben. Ez akár olyan tendenciát is elindíthatna, hogy a pedagógus
szakképzettséggel rendelkezők nevelő-oktató munkát segítő munkakörben helyezkednének el
30
inkább, hogy egyszerűbb minősítési eljáráson keresztül juthassanak magasabb fokozatba. Emiatt
kell korlátozni a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő
munkakörben alkalmazottak fokozatszerzési lehetőségeit, arra ösztönözve őket ezzel, hogy inkább a
pedagógus szakképzettségüknek megfelelő pályán helyezkedjenek el vagy arra térjenek vissza.
A 14. §-hoz
Az Alapvető Jogok Biztosa egy beadvány alapján vizsgálta az intézményi tanács létrehozásának
jogszabályi feltételeit és megállapította, hogy az Nkt. 73. § (3)-(4) bekezdése, valamint a nevelési-
oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.
(VIII. 31.) EMMI rendelet 121. §-a között van némi ellentmondás. Az EMMI rendelet megengedi,
hogy az intézményi tanács létrehozását a nemzetiségi önkormányzatok kezdeményezhessék,
azonban az Nkt. 73. § (3)-(4) bekezdése nem teszi lehetővé, hogy abba tagot delegálhassanak.
Nemzetiségi feladatellátás esetén indokolt a nemzetiségi önkormányzatok részvétele az intézményi
tanács munkájában, annál is inkább, mert a nemzetiségi önkormányzatoknak az intézményt érintő
meghatározó döntések esetében egyetértési joguk van. Az intézményi tanács egyértelműen az iskola
társadalmi hátterének a megerősítését szolgálja, nemzetiségi feladatellátás esetén indokolt, hogy a
nemzetiségi önkormányzatok helyet kapjanak az intézményi tanácsban.
A 15. §-hoz
Bár a hatályos szabályozásból is levezethető, de kategorikus szabályt nem tartalmaz a törvény arra
az esetre, ha a tanuló Magyarországon él, és külföldön működő intézménnyel kíván
magántanulóként tanulói jogviszonyt létesíteni. Ennek következtében a tanköteles, kiskorú tanuló
távoktatásban venne részt, ráadásul egy bizonytalan hátterű intézményben, vagy intézménynek nem
is minősülő programban. Mindenkinek joga van külföldön vagy Magyarországon engedélyezett
külföldi vagy nemzetközi iskolában tanulni. Az azonban már nem szolgálja a gyermek érdekét, ha
ugyan Magyarországon él, de tanulmányait a magyar joghatóság alá nem tartozó intézményben
magántanulóként folytatja. Így lényegében a tankötelezettség teljesítése kontrollálhatatlanná válik.
A 16. §-hoz
A jelenlegi szabályozás nem áll teljesen összhangban a gyermekek jogairól szóló New York-i
egyezménnyel. A javaslat az egyezménnyel összhangban szabályozza a nem magyar állampolgárok
óvodába járási és tankötelezettségét.
Az egyezményt becikkelyezte a 1991. év LXIV. törvény, amelynek 2. cikke szerint az
Egyezményben részes államok tiszteletben tartják és biztosítják a joghatóságuk alá tartozó
gyermekek számára az Egyezményben lefektetett jogokat minden megkülönböztetés, nevezetesen a
gyermeknek vagy szüleinek vagy törvényes képviselőjének faja, színe, neme, nyelve, vallása,
politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete,
cselekvőképtelensége, születési vagy egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül.
Az egyezmény 28. cikke szerint az Egyezményben részes államok elismerik a gyermeknek az
oktatáshoz való jogát, és különösen e jog gyakorlásának fokozatos, az esélyegyenlőség alapján való
gyakorlása céljából:
a)	az alapfokú oktatást mindenki számára kötelezővé és ingyenessé teszik;
b)	előmozdítják a középfokú oktatás, különböző, mind általános, mind szakirányú formáinak
megszervezését, és ezeket minden gyermek számára megnyitják és hozzáférhetővé teszik, továbbá
intézkedéseket tesznek az oktatás ingyenességének bevezetésére és szükség esetére pénzügyi
segítségnyújtásra;
31
c)	minden arra alkalmas eszközzel biztosítják, hogy bárki képességeitől függően bejuthasson a
felsőoktatásba;
d)	minden gyermek számára nyílttá és hozzáférhetővé teszik az iskolai és pályaválasztási
tájékoztatást és tanácsadást;
e)	intézkedéseket tesznek az iskolába járás rendszerességének előmozdítására és a lemorzsolódás
csökkentésére.
A módosítás következtében minden kiskorú gyermeket, tanulót ingyenes alapfokú oktatásban kell
részesíteni, és 18 éves életkor alatt minden tanulót megillet a köznevelésben való részvétel a
magyar állampolgárokkal azonos feltételek mellett, állampolgárságától, és a tartózkodás jogcímétől
függetlenül, amennyiben három hónapon túl érvényes jogcímen tartózkodik Magyarországon.
A 17.-18 §-hoz
A módosítás jogtechnikai jellegű, a felhatalmazó rendelkezések kiegészítését, pontosítását jelenti az
általános jogalkotási elvárásoknak megfelelően.
A 19. §-hoz
A miniszteri jóváhagyásra benyújtott kerettanterveket a minisztérium véleményezésre jogszabály
alapján köteles megküldeni az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) számára, és a kerettantervet
a miniszter az OFI szakvéleményének figyelembe vételével fogadja vagy nem fogadja el. Ezért nem
lehet a függő hatályú döntésben a kérelmezett jog gyakorlásáról rendelkezni.
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
(a továbbiakban: Ket.) hatályos 100. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye fellebbezésnek —
törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában — ha az első fokú döntést központi
államigazgatási szerv vezetője hozta. E rendelkezést módosítja a központi hivatalok
felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes
törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló
T/11907. irományszámú törvényjavaslat, így a Ket. módosuló rendelkezésére tekintettel indokolt az
Oktatási Hivatal által hozott elsőfokú hatósági döntések ellen eddig kormányrendeleti szinten
biztosított jogorvoslati jog törvényi szinten történő rendezése.
A 20. §-hoz
A módosítás pótolja a pedagógus-munkakörben történő foglalkoztatás képesítési előírásait a
szakképzésben és az alapfokú művészeti iskolák egyes tanszakain, ahol nincs szakirányú
felsőoktatási képzés.
A rendelkezés elsősorban a kisebb lélekszámú nemzetiségek esetében segíti a nemzetiségi nevelés-
oktatás megszervezését azzal, hogy határon túli pedagógusok számára is lehetővé teszi - bizonyos
feltételek mellett - a nemzetiségi iskolában történő tanítást, anélkül, hogy diplomájukat honosítani
kellene.
A 21. §-hoz
Az alapfokú művészeti iskolák táncművészeti ága esetében célszerű a csoportok átlag létszámát
megemelni. Ennek oka, hogy az alapfeladatok ellátásához szükséges pedagógus álláshelyek
számításának alapja - a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete, a
neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa mellett - az Nkt. 4. mellékletében megállapított
átlag csoport- és osztálylétszám. A táncművészeti ág (pl.: néptánc, modern kortárs tánc) esetében
32
azonban nagyobb létszámok indokoltak. A módosítás hiányában a fenti számítási mód nagyon
magas pedagógus álláshely létesítését teszi szükségessé. Az átlaglétszám megemelése a reális és
indokolt pedagógus álláshelyek megállapítását eredményezi.
A 22.§-hoz
Szövegcserés módosítások, amelyek elsősorban szövegpontosítást céloznak, illetve a hit- erkölcstan
oktatók óraadói jogállását biztosítják. Ezen kívül bővítik a képesítési előírások körét az egyes
munkakörökben megfigyelhető pedagógushiány enyhítése továbbá a felsőoktatásban bekövetkezett
változásokkal való összhang megteremtése érdekében, valamint felhatalmazó rendelkezések
tekintetében pontosításokat tartalmaznak.
A 23.§-hoz
a)	pont:
A hatályos szabályozás szerint a köznevelési intézményekről szóló nyilvántartás tartalmazza az
önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében valamennyi pénzforgalmi számlaszámát. Az
intézmény bármikor pénzintézetet válthat, ennek következtében ez állandóan változó adat, amelyet
fölösleges a nyilvántartásnak tartalmaznia. A módosításnak bürokráciacsökkentő hatása van. Állami
támogatást nem az intézmény kap, hanem a fenntartója, a Magyar Államkincstárral a fenntartó van
kapcsolatban, annak bankszámláját nyilvántartja a kincstár.
b)	pont:
Szövegpontosítás.
c)	pont:
A módosítás a rendelkezés pontosítását szolgálja. Az Nkt. 74. § (2) bekezdése rendezi a köznevelési
szerződés kötésének a kérdését (a nemzetiségi önkormányzati fenntartóval az állam köznevelési
szerződést köthet), nem szükséges megismételni, főleg olyan formában nem, amely úgy is
értelmezhető, hogy a köznevelési szerződést kötelezően meg kell kötni.
d)	pont
Szövegpontosítás.
A 24-25.§-hoz
Annak érdekében, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő köznevelési
intézmények fenntartói jogai és kötelezettségei átadás-átvétele a tankerületi központok számára
megfelelően előkészíthető legyen, továbbá, hogy az átállás zökkenőmentesen megtörténjen, a
tankerületi központoknak, mint költségvetési szerveknek már 2016. november 30-ával létre kell
jönniük. Ezzel összefüggésben előre kell hozni annak a rendelkezésnek a hatályba lépését, amely
alapján a tankerületi központokban dolgozók a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya
alá fognak tartozni.
A 26.§-hoz
Az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló
2011. évi CXCIX. törvény közötti összhang megteremtése érdekében a középiskolai végzettség
megnevezés pontosítása történik meg, ami helyesen érettségi végzettség.
A 27. §-hoz
33
Az Nftv. 13/B. § (8) bekezdés megállapítására irányuló módosítási javaslat a konzisztórium
működéséhez szorosan kapcsolódó részletszabály, a tagok tájékozódásához való jog megállapítását,
törvényi rögzítését célozza. A betekintési, tájékoztatási jog biztosítása olyan módon kell, hogy
megtörténjen, hogy az igazodjon a konzisztórium működési rendjéhez, erre tekintettel javasolt az
eljárási határidő törvényi rögzítése.
A 28. §-hoz
A doktori képzés sajátosságaihoz illeszkedő módosítás. Emlékeztetni szükséges, hogy a
megváltozott rendszerű doktori képzés bevezetésére az Nftv. 114. § (2) bekezdése alapján a
2016/2017. tanév első félévében kerül sor, így e rendelkezés szoros tárgyi összefüggést mutat az
Nftv. 114. § (3) bekezdését megállapító rendelkezéssel.
A 29. §-hoz
Megalapozott az igény, hogy az egyes felsőoktatási intézmények szervezeti átalakítása az
intézményrendszer feladat-ellátásával összhangban, olyan módon kell, hogy megtörténjen, hogy a
felsőoktatási információs rendszer folyamatosan figyelemmel tudja kísérni nem csak a működési
engedélyben rögzített szervezeti jogosultsági adatokat, hanem az egyéni jelentkezői, hallgatói,
oktatói adatok változását is. Mindez különös jelentőséget kap a magyar állami ösztöndíj feltételei
teljesítésének, teljesülésének vizsgálata során. Ennek érdekében indokolt e szervezeti változások
hatályosulásának időponthoz rögzítése.
A 30. §-hoz
A módosítási javaslat a fogyatékossággal élő hallgatók által igénybe vehető hosszabb támogatási
idő biztosítására vonatkozó rendelkezést pontosítja.
A 31. §-hoz
Az Nftv. 48/B. §-ára vonatkozó módosítási javaslat az érintett rendelkezések szövegének
pontosítására irányul. A megváltoztatott rendelkezések a jogalkalmazás tapasztalatai alapján a
könnyebb értelmezést segítik elő. A javasolt változtatások tartalmi változtatást nem eredményeznek.
A 32. §-hoz
A javasolt módosítás az Nftv. 48/D. § (2) bekezdés rendelkezéseit olyan formában pontosítja, hogy
abban a módosítás elfogadásával kifejezett rendelkezés szól az átsorolás folytán keletkezett magyar
állami ösztöndíjas jogviszonyról és az e jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek vállalásáról. A
kötelezettség az Nftv. egyéb rendelkezéseiből következően egyébként már jelenleg is fennáll.
A 33-34. §-hoz
Az Nftv. 5. melléklete határozza meg kimerítő részletességgel a magyar állami ösztöndíj feltételei
teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnél nyilvántartott és kezelt személyes és különleges
adatok körét. Erre tekintettel nem indokolt az 5. melléklet mellett egyes személyes adatok
kezelésére vonatkozó rendelkezést az Nftv. más szakaszaiban megtartani. Az Nftv. 48/H. §-ra
vonatkozó módosítási javaslat kodifikációs pontosítást tartalmaz.
Ugyancsak kodifikációs természetű az Nftv. 48/R. § (1) bekezdés szövegének egyszerűsítést
szolgáló módosítása.
34
A 35. §-hoz
Az Nftv. 8. § (8) bekezdése szerint a diákotthon alapítója egyházi vagy magán felsőoktatási
intézmény lehet, valamint az, aki felsőoktatási intézményt alapíthat. Az Nftv. 67. § (3) bekezdés g)
pontja szerint az oktatási hivatal jár el a diákotthonok nyilvántartásba vételével kapcsolatosan,
ebből következően a működési engedélyezési eljárást is a hivatal folytatja le. Az Nftv. 110. § (1)
bekezdés 3. pontja szerint a Kormány rendeletben határozza meg a diákotthon minimális létesítési
és működési feltételeit, amelyek ellenőrzésére vonatkozóan javasolt az Nftv. 67. § (3) bekezdésének
a kiegészítése.
A 36. §-hoz
Az Nftv. 68. § (3) bekezdés módosítása adminisztratív könnyítést szolgál. Tekintettel arra, hogy az
Nftv. determinálja az intézményi működés során alkalmazandó nyomtatványok adattartalmát, így a
törvényi engedélyezési eljárást indokolt kizárólagosan az oklevél- és oklevélmelléklet-nyomtatvány
körében megtartani.
Az Nftv. 68. § (6) bekezdésének módosítása az Nftv. 67. § (3) bekezdés i) pontjára vonatkozó
kiegészítési javaslattal mutat szoros tárgyi összefüggést.
A Ket. hatályos 100. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye fellebbezésnek — törvény vagy
kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában — ha az első fokú döntést központi államigazgatási
szerv vezetője hozta. E rendelkezést módosítja a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási
(fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint
egyes költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló T/11907. irományszámú törvényjavaslat,
így a Ket. módosuló rendelkezésére tekintettel indokolt az Oktatási Hivatal által hozott elsőfokú
hatósági döntések ellen eddig kormányrendeleti szinten biztosított jogorvoslati jog törvényi szinten
történő rendezése. Az Nftv. eltérő szabályozására történő utalást az Nftv. 104/A. § (1) bekezdésében
található a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vonatkozó külön rendelkezés indokolja.
A 37-38. §-hoz
Az Nftv. 84. § (2) bekezdésére és 84/A. §-ára vonatkozó módosítási javaslat szoros összefüggésben
áll az Nftv. 81. § (5) bekezdésére, 93. § (2) bekezdésére, 94. § (3) bekezdésére, 114/C. §-ra, 114/H.
§-ra vonatkozó módosítási, illetve az Nftv. 84. § (2) bekezdés c) és d) pontjára, 84. § (3) bekezdés
meghatározott szövegrészére, 84/B. §-ára vonatkozó hatályon kívül helyezési javaslattal. A
módosítás a felsőoktatási intézmények új támogatási rendszerének megállapítására tesz javaslatot.
A finanszírozás megváltoztatott szabályai elkülönítik egymástól az Nftv. 2. § (1) bekezdésében
meghatározott alapfeladatok biztosítását szolgáló támogatást, az ezen felüli egyes speciális
feladatok ellátáshoz nyújtott támogatást és az állami felsőoktatási intézmény jogi személyiségű
szervezeti egységeként működtetett köznevelési intézmény támogatását. Az előbbi támogatások
mellett jön számításba a diákotthonként működő roma szakkollégium külön támogatása.
Az Nftv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott alapfeladatok biztosítását szolgáló támogatás
megállapításának rendjét a Kormány rendeletben állapítja meg.
A javasolt finanszírozási rendszer az Nftv. 114/H. § szerinti átmeneti rendelkezés alapján a
2017/2018. tanév első félévétől kezdődően egységesen kerül bevezetésre olyan formában, hogy a
korábbi évfolyamok tekintetében kifutó rendszerben még hatályban megtartott finanszírozási
rendszereket is felváltja, így a bevezetése nem felmenő rendszerben történik.
A 39. §-hoz
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
2015. évi XLII. törvény (Hszt.) bevezette a tisztjelölti jogviszonyt, ami indokolja az Nftv. 104. §
35
(1a) bekezdésének a Hszt. hatálya alá tartozó tisztjelöltekre vonatkozó rendelkezéssel történő
kiegészítését.
A 40. §-hoz
Az Nftv. 115. § (22) bekezdés b) pontja és 1. mellékletének 2017. február 1-jei módosítása az állami
felsőoktatási intézmények közé sorolja a Magyar Táncművészeti Egyetemet. A rendelkezés a
Magyar Táncművészeti Főiskola bázisán tovább működő felsőoktatási intézmény művészeti
felsőoktatási intézményként történő egyetemi működésének és az Nftv. egyetemre vonatkozó
általános szabályainak az összhangját szolgálja.
A 41. §-hoz
A javasolt módosítás az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott és jogi személyiségű
szervezeti egységként az Nftv. 14. §-a szerint működtetett köznevelési intézmény jogutódlásához
szükséges egyedi részletszabályok megállapítására biztosít jogalkotási felhatalmazást.
A 42. §-hoz
A módosított Nftv. 17. § (1) bekezdés szerinti rendelkezés bevezetését szolgáló átmeneti
rendelkezés. Az Nftv. 17. § (1) bekezdés a teljes idejű doktori képzésre vonatkozó óraszámot a
megváltozott képzési tartalomra tekintettel csökkentett mértékben állapítja meg.
A 43. §-hoz
Az Nftv.-nek a felsőoktatás támogatására vonatkozó megváltoztatott rendelkezései bevezetését
szolgáló átmeneti rendelkezés.
A 44. §-hoz
A felsőoktatási intézményi szervezeti átalakuláshoz szükséges, az Nftv. 1. mellékletének
módosításához szorosan kapcsolódó rendelkezés.
A 45. §-hoz
Intézményi jelzések alapján az átsorolás szabályozásának pontosítása a jogalkotói szándék
világosabb kifejezésére. Szükséges arra felhívni a figyelmet, hogy az Nftv. 116. § (8) bekezdését [és
ezzel összefüggésben Nftv. 48. § (2) bekezdését] módosító rendelkezés 2017. szeptember 1-jei
hatályba lépésére tekintettel a 2016/2017. tanév első félévében tanulmányaikat megkezdő hallgatók
tekintetében a képzés második évében - a negyedik félév végén, a harmadik és negyedik félév
tanulmányi eredményére figyelemmel - történik meg a megváltoztatott szabályok szerinti átsorolás,
így az átsorolás olyan tanulmányi időszakra tekintettel történik, amely teljes terjedelme a
megváltoztatott rendelkezés 2017. szeptember 1-jei hatályba lépését követő időszakra esik. Erre
tekintettel a javasolt módosítás megfelelő felkészülési időt biztosít, nem visszamenőleges hatályú,
nem érinti a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti tilalmat.
A 46. §-hoz
Az 1. melléklet módosítása a felsőoktatási intézményi szervezeti átalakuláshoz szükséges
rendelkezés.
Az Nftv. 2-6. mellékletének javasolt módosítása a felsorolt adatok körének, az adatok
továbbításának pontosabb szabályozására irányul a jogalkalmazás tapasztalatai alapján.
36
A 47-48. §-hoz
A megváltoztatott rendelkezésekhez kapcsolódó, különösen az Nftv-nek a belső jogszabályi
koherenciáját biztosító, a felsőoktatási információs rendszer adatkörének meghatározását szolgáló,
egyes a képzésre, a képzéssel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésére vonatkozó módosító
javaslatok. Hangsúlyozni szükséges, hogy - az Nftv. 81. § (5) bekezdésre, 93. § (2) bekezdésre, 94.
§ (3) bekezdésre, 114/C. §-ra vonatkozó a felsőoktatás támogatási rendszerét érintő módosítási
javaslatokat ide nem értve - az e § szerinti kodifikációs természetű változtatások a már meglévő
kötelezettségek teljesítését nem érintik, pusztán a fennálló kötelezettség pontosabb
megfogalmazását adják. A Jogász Dékáni Kollégium kérésének megfelelően az LL. M. címre
jogosító képzések körének újraszabályozásával a címre a mesterképzésben és a szakirányú
továbbképzésben szerzett szakjogászi oklevelek minősülnek. Pontosításra került továbbá az új
típusú doktori képzéshez az egyéni felkészülés alapján jogviszonyt létesítők jogviszony-
keletkeztető aktusa.
A.49. §-hoz
A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosításához kapcsolódóan nem
lép hatályba az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2016. évi LXXX. törvény 78. §-a.
Az 50. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
37