﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12732. számú
törvényjavaslat
egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi ... törvény
egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról
1.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
1. §
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Flt.) a következő 33. §-sal egészül ki:
„33. § A közfoglalkoztatott részére a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült
indokolt helyközi utazási költséget - ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási
szervhez illetve a foglalkoztatóhoz történő oda- és visszautazást - meg kell téríteni, ha
számára az állami foglalkoztatási szerv az 54. § (13) bekezdése szerint munkát ajánl fel.
Jogszabály az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek
megtérítéséről is rendelkezhet.”
2. §
Az Flt. 39. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A (6) bekezdés kivételével a Nemzeti Foglalkoztatási Alap külön előirányzataiból
finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos
kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök visszakövetelésével, behajtásával
kapcsolatban felmerülő díjak és költségek az adott előirányzatból elszámolhatók.”
(6)	A (12) bekezdés d) pontjában meghatározott előirányzatból elszámolhatóak a támogatások
nyújtásával, ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint a pénzeszközök
visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek, a
közfoglalkoztatási kiállítások rendezésével kapcsolatos kiadások, a közfoglalkoztatással
összefüggő kutatások költségei, továbbá a támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartás
működtetéséhez szükséges informatikai fejlesztések költségei.”
3.	§
Az Flt. 54. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A közfoglalkoztatott a közfoglalkoztatás időtartama alatt köteles elfogadni az állami
foglalkoztatási szerv által részére felajánlott, 25. § (2) bekezdése szerinti megfelelő
munkahelyet, valamint a részére felajánlott, 14. § (1) bekezdése szerinti képzést.”
4.	§
Az Flt. 60. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ez a törvény
1
a)	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű
támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági
rendelet (HL.L.352.2013.12.24.1.O.),
b)	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági
ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december
18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL. L.352.2013.12.24.9.O.),
c)	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos
támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014.
június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL. L.187.2014.6.26.1.o.)
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
(4)	A 16. §-ban meghatározott támogatás kizárólag a 651/2014/EU bizottsági rendelet I-II.
fejezetében és 32-33. cikkében foglaltakkal összhangban nyújtható. Az igényelhető támogatás
összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a 651/2014/EU bizottsági rendelet 8.
cikk (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
(5)	A 18. §-ban meghatározott munkahelyteremtés támogatása a 651/2014/EU bizottsági
rendelet előírásaival összhangban nyújtható.
(6)	A 14. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott személy képzésének támogatása, a 18. §-
ban meghatározott munkahelymegőrzés támogatása, a 19/B. § meghatározott munkaerőpiaci
program keretében nyújtandó bérköltség támogatás, valamint a nem az állami foglalkoztatási
szerv által indított, 19/B. §-ban meghatározott munkaerőpiaci program támogatása az
1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikke szerinti csekély összegű (de minimis)
támogatásoknak minősülnek. Csekély összegű támogatást kizárólag az 1407/2013/EU
bizottsági rendelet előírásaival összhangban lehet nyújtani. Nem kell alkalmazni az
1407/2013/EU bizottsági rendeletben foglaltakat, ha a támogatást kérő költségvetési szerv,
egyesület, alapítvány, közalapítvány, köztestület, nemzetiségi önkormányzat vagy nonprofit
gazdasági társaság, amennyiben az általa végzett, támogatott tevékenység nem minősül
gazdasági tevékenységnek.
(7)	A 18. §-ban meghatározott munkahelymegőrzés támogatása, 19/B. § meghatározott
munkaerőpiaci program keretében nyújtandó bérköltség támogatás, valamint a nem az állami
foglalkoztatási szerv által indított, 19/B. §-ban meghatározott munkaerőpiaci program
támogatása a 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikke szerinti, mezőgazdasági
termelőágazatban nyújtott csekély összegű támogatásként is nyújthatók. Mezőgazdasági
termelőágazatban csekély összegű támogatást kizárólag az 1408/2013/EU bizottsági rendelet
előírásaival összhangban lehet nyújtani. Nem kell alkalmazni az 1408/2013/EU bizottsági
rendeletben foglaltakat, ha a támogatást kérő költségvetési szerv, egyesület, alapítvány,
közalapítvány, köztestület, nemzetiségi önkormányzat vagy nonprofit gazdasági társaság, ha
az általa végzett, támogatott tevékenység nem minősül gazdasági tevékenységnek.”
5. §
Az Flt.
a)	39/A. § (12) bekezdésében a „18. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe a „6/B. §-ában”
szöveg,
b)	40. § (2) bekezdés a) pontjában a „és kutatások” szövegrész helyébe a „ , kutatások és a
foglalkoztatási, munkaügyi szakkiadvány kiadásának” szöveg,
2
c)	58. § (5) bekezdés k) pontjának nyitó szövegrészében a „munkanélküli járadékra”
szövegrész helyébe az „álláskeresési járadékra” szöveg
lép.
6. §
Hatályát veszti az Flt.
a)	39. § (3) bekezdés c) pontjában „az alap- és középfokú oktatási intézményben”,
b)	58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontjában az „ , illetőleg gyermekgondozási segélyben,
gyermekgondozást segítő ellátásban”
szövegrész.
2.	A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása
7.	§
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 66. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a balesetet a munkát közvetlenül
irányító személynek haladéktalanul jelenteni. Ha a sérült neki felróható okból ezen
kötelezettségének nem tesz eleget, a baleset munkáltatói kivizsgálása során a sérültet terheli
annak bizonyítása, hogy a baleset a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben történt.”
8.	§
Az Mvt. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos
intézkedését vagy mulasztását, továbbá ha az érintett munkavállaló a foglalkozási
megbetegedés vagy a fokozott expozíciós eset kivizsgálásának elmulasztását sérelmezi, illetve
ha a munkavállaló vitatja a sérülés súlyosságával kapcsolatos munkáltatói megállapítást, az 1.
melléklet szerinti bejelentőlapon elektronikusan vagy egyéb úton a területileg illetékes
munkavédelmi hatósághoz fordulhat. A munkavállaló bejelentése alapján a munkavédelmi
hatóság az eljárást hivatalból folytatja le. A munkavédelmi hatóság a foglalkozási
megbetegedés gyanúját panaszoló vagy annak kivizsgálása elmulasztását sérelmező személyt
a bejelentésre jogosult orvoshoz vagy a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szervhez
irányítja.”
9. §
Az Mvt. 70. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A munkavédelmi érdekképviseletre, érdekegyeztetésre vonatkozó részletes előírásokat a
9. § (4) bekezdés hatálya alá tartozó honvédségi szervezetek és a Katonai Nemzetbiztonsági
3
Szolgálat esetében más jogszabályban foglalt - így különösen a honvédek jogállásáról szóló
2012. évi CCV. törvény - előírásokkal összhangban kell meghatározni és alkalmazni.”
10.	§
Az Mvt. 83/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A hatósági nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére
statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon, továbbá a közfoglalkoztatásért felelős
miniszter részére kutatási célra egyedi azonosításra alkalmatlan módon térítésmentesen
átadhatók és felhasználhatók.”
11.	§
Az Mvt. 83/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkavédelmi hatóság a hatósági eljárás lefolytatásához, továbbá a szakmai
irányításért felelős szerv a feladatai ellátásához - különösen a munkabalesetek, a foglalkozási
megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálásához, nyilvántartásához - szükséges
okból és mértékben megismerheti és kezelheti az érintett munkavállalók - az egészségügyi és
a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben
meghatározott - személyazonosító és egészségügyi adatait, betekinthet a munkavállaló
hatósági eljárás lefolytatásával kapcsolatos irataiba, kérheti azok bemutatását, azokról
másolatot készíthet, továbbá a munkáltatót, illetve a munkavállalót adatközlésre hívhatja fel.”
12.	§
Az Mvt. 87. §-a az alábbi 1/I. és 1/J. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„ 1/I. egyéni védőeszköz EU-megfelelőségi nyilatkozat: a gyártó írásbeli nyilatkozata, hogy az
egyéni védőeszköz a mintának, illetve az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és
tanácsi rendelet előírásainak megfelel.
1/J. egyéni védőeszköz EU típustanúsítvány: a megfelelőségértékelő szervezetek
tevékenységéről szóló törvényben meghatározott bejelentett szervezet által kiadott
dokumentum annak igazolására, hogy a védőeszköz a mintán elvégzett EU típusvizsgálat
alapján megfelel az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet
előírásainak.”
13.	§
(1)	Az Mvt. 88. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy)
4
„c) rendeletben határozza meg a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős
miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is
szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen, a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a
tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, a munkavégzésre irányuló
jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a kormányzati szolgálati jogviszony, a
közszolgálati jogviszony, valamint a szolgálati viszony keretében kifejtett
munkatevékenységre vonatkozó, e törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi
követelményeket, az eljárási szabályokat, a tevékenységek veszélyességi osztályba sorolását,
továbbá a hatósági ellenőrzési irányelv kiadása és a hatósági tevékenység tapasztalatairól való
beszámolás rendjét, a munkavédelmi érdekképviseletre, érdekegyeztetésre, valamint a
balesetek, a foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek bejelentésére,
kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat.”
(2)	Az Mvt. 88. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy
rendeletben határozza meg)
„aa) az egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági követelményeinek és
megfelelősége tanúsításának, továbbá az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő
szervezetek engedélyének, bejelentésének, tevékenységének, valamint ellenőrzésének;”
(részletes szabályait;)
(3)	Az Mvt. 88. § (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„g) az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet.”
14.	§
Az Mvt. 9. § (4) bekezdésében az „munkatevékenységre” szövegrész helyébe az
„munkatevékenységre, illetve a rendkívüli munkavégzési körülmények esetére” szöveg lép.
15.	§
Az Mvt. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
16.	§
Hatályát veszti az Mvt. 87. § 1/B. és 1/C. pontja.
5
3. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása
17.	§
A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) 1. § (2)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„d) bértartozás: a felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló gazdálkodó szervezetet -
mint munkáltatót - terhelő, a Cstv. szerint felszámolási költségnek minősülő minden
munkabértartozás, ideértve a betegszabadság időtartamára járó térítést is, és a munkaviszony
megszűnésével összefüggésben járó, a Cstv. 57. § (3) bekezdése szerint elszámolható
végkielégítés tartozás;”
18.	§
A Bgtv. 2/A. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A támogatást forintban kell megállapítani és kifizetni, tekintet nélkül arra, hogy a
munkabér forintban vagy más pénznemben került megállapításra. A forinttól eltérő
pénznemben megállapított bértartozás esetében, a támogatás igényléséhez, az átváltás
irányadó árfolyamának a Magyar Nemzeti Bank által közzétett - az elmaradt bérfizetés
napján érvényes - középárfolyamát kell tekinteni. A Magyar Nemzeti Bank által nem jegyzett
pénznemben megállapított bértartozás esetében az összeget először az Európai Központi Bank
által közzétett középárfolyamon kell euróra átváltani. Eltérő esedékességű bértartozásokat
magába foglaló bértartozás esetében az átváltást az adott bérre irányadó bérfizetési nap adatai
szerint kell átváltani és a kérelmezett támogatási összeget ezen összegek figyelembevételével
kell meghatározni.
(4)	A bértartozás forintra történő átváltása esetén az átváltásról kimutatást kell készíteni,
amely munkavállalónként tartalmazza az átváltott bér összegét és pénznemét, az adott bérre
irányadó bérfizetési napot, az átváltás során alkalmazott árfolyamot, valamint a bér forintban
meghatározott összegét. A kimutatást a kérelemhez csatolni kell.
(5)	Külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén a támogatás megállapításának feltétele
a támogatással érintett munkavállalók magyar nyelvű munkaszerződésének vagy nem magyar
nyelvű munkaszerződés esetén, a munkaszerződés hiteles fordításának benyújtása. Az állami
foglalkoztatási szerv a tényállás megalapozottságához további dokumentumokat, illetve azok
magyar nyelvű fordítását is kérheti.”
19.	§
A Bgtv. 2/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a gazdálkodó szervezettel fennálló
munkaviszony a felszámolás kezdetét követően jött létre, a támogatást az állami
foglalkoztatási szerv vezetője mérlegelési jogkörben állapítja meg. Döntése meghozatalakor a
6
(2)	bekezdésben megjelölt szempontokat, valamint - különös tekintettel a Cstv. 27/A. § (13)
bekezdésére - a munkavállaló által ellátandó feladatok figyelembevételével a foglalkoztatás
indokoltságát mérlegeli.”
20.	§
A Bgtv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A támogatás iránti kérelem elbírálására vonatkozó eljárásra az az állami foglalkoztatási
szerv illetékes, amelynek területén a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye,
ennek hiányában fióktelepe, telephelye van. Ha a gazdálkodó szervezet nem rendelkezik
magyarországi székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel, úgy a támogatási igény elbírálására
vonatkozó eljárás lefolytatására az állami foglalkoztatási szervként eljáró Budapest Főváros
Kormányhivatala az illetékes.”
21.	§
A Bgtv. 5. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a munkavállaló a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
törvény 56/A. § (3) bekezdése alapján a biztosításával összefüggő bejelentési, járulékfizetési
és bevallási kötelezettséget maga teljesíti, úgy az állami foglalkoztatási szerv az 5. § (2)
bekezdés a) és b) pontjában meghatározott összeget a munkavállaló részére fizeti ki. Ebben az
esetben a munkavállaló köteles a járulékfizetési és bevallási kötelezettség teljesítését a
támogatás kifizetését követő 30 napon belül az állami foglalkoztatási szerv felé igazolni.”
22.	§
A Bgtv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, függetlenül attól, hogy a támogatás
megállapítására a 2/B. § (1) vagy (3) bekezdése alapján került sor,
a)	ha a felszámolási eljárás kezdetétől egy év eltelt,
b)	azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybevett összeg kimerítette az
(1)	bekezdésben meghatározott ötszörös mértéket,
jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást
igényelhet a felszámoló, ha annak e törvényben meghatározott egyéb feltételei fennállnak.”
23.	§
A Bgtv. 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az állami foglalkoztatási szerv külföldi felszámoló által benyújtott támogatási igény
esetén köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi gazdálkodó szervezet valóban felszámolási
7
eljárás alatt áll és arról, hogy a felszámolási eljárás lefolytatására a kérelmet benyújtó
felszámoló jogosult.”
24.	§
(1)	A Bgtv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet a felszámoló általi nyilvántartásba vételről
szóló értesítés kézhezvételétől számított 10 napon belül kérelmet nyújthat be az állami
foglalkoztatási szervhez visszatérítendő támogatás iránt, a felszámoló által elismertként
nyilvántartásba vett kölcsönzési díjra vagy az iskolaszövetkezet szolgáltatásának fogadójánál
foglalkoztatott iskolaszövetkezeti tag után járó díjra (a továbbiakban együtt: szolgáltatási díj)
vonatkozó követelésével kapcsolatban, ha
a)	a szolgáltatási díj az esedékesség napján nem került megfizetésre és
b)	a felszámolási eljárást a szolgáltatási díj esedékességét követő egy hónapon belül
elrendelték.”
(2)	A Bgtv. 11. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kölcsönbeadó vagy az iskolaszövetkezet a felszámoló által kiadott teljesítésigazolás
kézhez vételétől számított 10 napon belül kérelmet nyújthat be az állami foglalkoztatási
szervhez visszatérítendő támogatás iránt, a felszámolás kezdő időpontját követően nyújtott
szolgáltatása alapján járó szolgáltatási díjra vonatkozó követelésével kapcsolatban, ha a
szolgáltatási díj az esedékesség napján nem került megfizetésre. A kölcsönbeadó, illetve az
iskolaszövetkezet nem terjesztheti elő a kérelmet arra a munkavállalójára, illetve tagjára
tekintettel, akinek az esetében a munkaerő-kölcsönzés a felszámolás kezdetét követően jött
létre, vagy ha az iskolaszövetkezeti tagnak a szolgáltatást fogadójához történő átengedésére a
felszámolás kezdetét követően került sor.
(1b) A felszámoló az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásba vétellel, illetve az (1a)
bekezdés szerinti teljesítésigazolás kiadásával egyidejűleg köteles a kölcsönbeadónak, illetve
az iskolaszövetkezetnek igazolást kiadni, amely kölcsönzött munkavállalónként, illetve
átengedett tagonként tartalmazza az elmaradt szolgáltatási díjat. A nyilvántartásba vételről
szóló értesítés, valamint az (1a) bekezdés szerinti teljesítésigazolás kézhezvételének
időpontját a támogatás igénylése során a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet köteles
igazolni. Az (1a) bekezdés szerinti teljesítésigazolás, valamint az e bekezdés szerinti igazolás
másolatát mellékelni kell a támogatás iránti kérelemhez.”
(3)	A Bgtv. 11. § (6) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:
„(6) A támogatás felhasználásáról a kölcsönbeadó és az iskolaszövetkezet a támogatás
rendelkezésre bocsátásától számított 15 napon belül az állami foglalkoztatási szervnek
beszámolót készít.”
25.	§
A Bgtv. 13. § (2) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:
8
„(2) A 11. §-ban meghatározott támogatás nyújtására az 1. § (1) bekezdés b) és c) pontját, (4)
és (5) bekezdését, a 2/A. § (3) bekezdését, a 4. §-t, az 5. § (1) bekezdését, valamint a 8. § (1)
bekezdését alkalmazni kell.”
26.	§
A Bgtv. 13/A. § (1) bekezdése helyébe a követező rendelkezés lép:
„(1) Az állami foglalkoztatási szerv az e törvény szerint nyújtandó támogatás kifizetése
érdekében a következő adatokat kezeli és tartja nyilván:
a)	a gazdálkodó szervezet adatai (név, székhely, telephely, fióktelep, adóazonosító
jel/adószám, KSH azonosító szám, a tevékenység megkezdésének időpontja, a felszámolás
kezdő időpontja),
b)	a felszámoló adatai (név, székhely, telefonszám, KSH azonosító szám, adószám),
c)	a felszámoló biztos adatai (név, cím, telefonszám, email cím),
d)	külföldi felszámoló esetében - amennyiben rendelkezik ilyennel - a felszámoló
képviseletében eljáró cég, illetve személy adatai (név, székhely/cím, telefonszám, KSH
azonosító szám, adószám, email cím)
e)	a munkavállaló adatai (természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakóhely
(tartózkodási hely), társadalombiztosítási azonosító jel, adóazonosító jel, bankszámlaszám,
számlatulajdonos neve, számlavezető hitelintézet, munkaviszony kezdete, munkakör),
f)	a kölcsönbeadó/iskolaszövetkezet adatai (név, székhely, KSH azonosító szám, adószám,
pénzforgalmi számlaszám, számlavezető hitelintézet, tevékenység megkezdésének időpontja,
engedély száma, képviseletre jogosult neve, címe, telefonszáma, email címe),
g)	kölcsönvevő/szolgáltatást igénybevevő adatai (név, székhely, KSH azonosító szám,
pénzforgalmi számlaszám, számlavezető hitelintézet, felszámolás kezdő időpontja).”
27.	§
(1)	A Bgtv. 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(2)	A Bgtv. 2. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.
(3)	A Bgtv. 3. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.
(4)	A Bgtv. 4. melléklete helyébe az 5. melléklet lép.
28.	§
A Bgtv.
a)	2. § (1) bekezdésében az „a 7. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 2/B. § (3)
bekezdésében és a 7. § (2) bekezdésében” szöveg,
b)	5. § (2) bekezdés a) pontjában az „a 7. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 7. § (1)
és (2) bekezdése” szöveg,
c)	5. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „a (2) és (2a)
bekezdésben” szöveg,
d)	6. § (2) bekezdésében az „az 5. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az 5. § (2) és
(2a) bekezdésében” szöveg,
9
e)	11. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (1) és (1a)
bekezdés” szöveg,
f)	11. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (1) és (1a)
bekezdés” szöveg,
g)	13. § (1) bekezdésében a „11. § (1) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „11. § szerinti”
szöveg, valamint a „11. § (1) bekezdésben” szövegrész helyébe a „11. §-ban” szöveg,
h)	13. § (3) bekezdésében a „11. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „11. § (1) és
(1a) bekezdése szerinti” szöveg
lép.
29.	§
Hatályát veszti a Bgtv. 12. § (1) bekezdése.
4.	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
30.	§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 3. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A munkaügyi ellenőrzés kiterjed a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzése
esetén, az Sztv. 18. § (2a)-(4) bekezdésében foglaltak tekintetében, a szociális szövetkezetre.”
31.	§
A Met. 9. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap)
„a) a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a honvédelmi
foglalkoztatók tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási, valamint a 2/A. §, 3. § és a 6. §
alkalmazásának eltérő szabályait,”
32.	§
A Met. a következő 7/B. §-sal egészül ki:
„7/B. § (1) Ha a foglalkoztató a 3. § (1a) bekezdése szerinti adatszolgáltatási
kötelezettségének nem vagy hiányosan tett eleget, vagy a valóságnak nem megfelelő adatot
szolgáltatott, a munkaügyi hatóság a foglalkoztatót a hiányosság megszüntetésére kötelezi és
közigazgatási bírságot szab ki.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti bírság mértéke harmincezer forint. A bírság ismételten is
kiszabható.”
10
33. §
Hatályát veszti a Met.
a)	7. § (1) bekezdés c) pontja, valamint
b)	8/D. § (5) bekezdésében a „legfeljebb” szövegrész.
5.	A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
34.	§
(1)	A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. alcímének címe
helyébe a követekező alcím cím lép:
„Szociális szövetkezet”
(2)	Az Sztv. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a fő tevékenységére utaló megjelölést,
valamint a „szociális szövetkezet” megnevezést.”
35.	§
Az Sztv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szociális szövetkezetnek a természetes személy tagjain kívül legalább egy helyi
önkormányzat vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek jogi személyiségű társulása (a
továbbiakban együtt: önkormányzat), vagy jogszabályban meghatározott karitatív
tevékenységet ellátó közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie.”
36.	§
(1)	Az Sztv.18. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A szociális szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál nem
végezhet munkát.”
(2)	Az Sztv.18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az létesíthet és tarthat fenn
a)	akit az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek
ellátásáról szóló törvény szerint legalább három hónapja nyilvántart, vagy
b)	aki legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.”
37.	§
Az Sztv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(1) A szociális szövetkezet a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagjával a
tagsági jogviszony fennállása alatt munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem
létesíthet. Ha a szociális szövetkezet tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagja a tagsági
jogviszonya fennállása alatt más foglalkoztatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít
vagy tart fenn, e jogviszony tartama alatt a szociális szövetkezettel fennálló tagi
munkavégzési jogviszonya szünetel.”
38.	§
Az Sztv. a következő 108/B. §-sal egészül ki:
„108/B. § (1) Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi
...törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépését megelőző napon a cégjegyzékbe
bejegyzett foglalkoztatási szövetkezet a Módtv1. hatálybalépésétől szociális szövetkezetként
folytatja tevékenységét.
(2)	A Módtv1. hatálybalépését megelőző napon a cégjegyzékbe bejegyzett foglalkoztatási
szövetkezet és a tagja között, ebben az időpontban fennálló, munkaerő-kölcsönzés céljából
létesített munkaviszony Módtv1. hatálybalépése napján megszűnik. Ha a foglalkoztatási
szövetkezet és a kölcsönbevevő megállapodása alapján a tag munkavégzése a
kölcsönbevevőnél, ezen időpontnál későbbi időpontban fejeződik be, a munkaviszony
megszűnésének napja a munkaerő-kölcsönzés alapján történő munkavégzés utolsó napja.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti szövetkezet, továbbá a Módtv1. hatályalépésének időpontjában a
cégjegyzékbe bejegyzett, vagy a bejegyzés alatt álló szociális szövetkezet e törvénynek a
Módtv1.-gyel megállapított rendelkezéseinek a Módtv1. hatálybalépését követő 180 napon
belül köteles megfelelni, és az ahhoz szükséges alapszabály-módosítást elvégezni.”
39.	§
Hatályát veszti az Sztv. 17. §-a.
6.	Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása
40.	§
Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo.tv.)
9.	§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a természetes személynek a személyi jövedelemadó-bevallási
kötelezettségét teljesítenie kell, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásban
vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített
személyi jövedelemadó bevallásban jövedelemként az (1) bekezdés szerinti összegnek a
mentesített keretösszeget meghaladó részét kell figyelembe venni.”
41.	§
Hatályát veszti az Efo.tv.
12
a)	1. § (1a) bekezdése, valamint
b)	13. § (4) bekezdése.
7.	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása
42.	§
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (4a) bekezdése a következő f) ponttal egészül
ki:
(Az álláskeresőt három hónap időtartamra ki kell zárni a közfoglalkoztatásból, ha)
„f a számára az Flt. alapján felajánlott az álláskeresőkre vonatkozó rendelkezések szerinti
képzési lehetőséget nem fogadja el.”
8. Záró rendelkezések
43.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 17-29. §-a 2017. július 1-jén lép hatályba.
(3)	A 16. § 2023. április 22-én lép hatályba.
44.	§
A 12. § az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtását szolgálja.
13
1. melléklet a 2016. évi.....törvényhez
„ 1. melléklet az 1993. évi XCIII. törvényhez
B e j e l e n t ő l a p1
1.	A bejelentés időpontja:	
2.	A bejelentő	
2.1.	neve:	
2.2.	lakcíme:	
2.3.	levelezési címe:	
2.4.	telefonszáma:	
2.5.	e-mail címe:	
2.6.	munkaköre:	
3.	A munkáltató	
3.1.	elnevezése:	
3.2.	székhelyének címe:	
3.3.	székhely szerinti megye:	
3.4.	adószáma (ennek hiányában: adóazonosító jele)	
4.	A baleset	
4.1.	bekövetkezésének helye (címe):	
4.2.	bekövetkezésének ideje:	
4.3.	Megye (baleset helyszíne szerint):	
5.	Foglalkozási megbetegedés / fokozott expozíció	
5.1.	esetén a munkavégzés helye:	
5.2.	esetén a betöltött munkakör:	
5.3.	esetén a munkakör betöltésének kezdő időpontja:	
1 68. §
14
7. A bejelentés indoka:
8.	A bejelentés kifejtése
bejelentő aláírása”
15
2. melléklet a 2016. évi
törvényhez
„1. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez
KÉRELEM
a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatásról
I.	A gazdálkodó szervezet adatai:
1.	Neve:
2.	KSH azonosító száma:
3.	Adószáma/adóazonosító jele:
4.	Székhelye:
5.	Telephelye, fióktelepe:
6.	A tevékenység megkezdésének időpontja:..............év.......hó.................nap
7.	A felszámolás kezdő időpontja:..............év........hó.................nap
8.	A kérelem alapjaként szereplő bérkifizetési nap:...........év......hó.................nap
9.	A 8. pont szerinti napra a törvény 2. melléklete B) táblázat Összesen sor 2. oszlopában
szereplő - összeg:................Ft
10.	A bérfizetés napján és az azt követően - a kérelem benyújtásáig - rendelkezésre álló
saját forrás összege:.................Ft
11.	Az igényelt támogatás (a rendelkezésre álló saját forrás figyelembevételével
megállapított) összege:.................Ft
12.	Külföldi gazdálkodó szervezet esetén a felszámolást elrendelő hatóság neve és címe:
13.	Külföldi gazdálkodó szervezet esetén a felszámolási eljárás lefolytatásának országában a
bérgarancia támogatás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság neve és
címe:
II.	A felszámoló adatai:
1.	Neve, címe, telefonszáma:....................................................
A felszámoló megbízottjának neve, címe, telefonszáma, email-címe:....................
2.	KSH azonosító száma:.................................................................
3.	Adószáma:................................................................................
4.	Székhelye:.................................................................................
5.	Külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén - amennyiben rendelkezik ilyennel
-	a felszámoló képviseletében Magyarországon eljáró cég, illetve személy neve,
székhelye/címe, telefonszáma, email-
címe:.........................................................
III.	Nyilatkozat:
1.	A kérelem a törvény Q 7. §-a (1) bekezdésén vagy O (2) bekezdésén alapul.
2.	Ha a kérelem a 7. § (2) bekezdésén alapul, akkor nyilatkozom, hogy
a)	a kérelemmel érintett munkabértartozás állásidőre járó díjazást
I I nem tartalmaz, O tartalmaz
b)	a támogatás megállapítása e kérelem benyújtását követő hat hónap alatt - ismételt
kérelem esetén az első, 7. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelemben
meghatározott határidőig - várhatóan elősegíti a felszámolási eljárás lezárását,
illetve a felszámolás alatt álló szervezet eszközeinek értékesítését, munkaerő-
állománya új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatását (reorganizációt):
□	Igen, □ Nem,
mert:..............................................
16
c)	az érintett munkavállalók vonatkozásában a 7. § (1) bekezdésében meghatározott
támogatási keret felhasználása O megtörtént, O nem történt meg.
3.	Ha a munkavállaló foglalkoztatására a felszámolási eljárás megindulását követően került
sor, akkor nyilatkozom, hogy
a)	a kérelemmel érintett munkabértartozás állásidőre járó díjazást
I I nem tartalmaz, O tartalmaz.
b)	a támogatás megállapítása e kérelem benyújtását követő hat hónap alatt - ismételt
kérelem esetén az első, 7. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelemben
meghatározott határidőig - várhatóan elősegíti a felszámolási eljárás lezárását,
illetve a felszámolás alatt álló szervezet eszközeinek értékesítését, munkaerő-
állománya új munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatását (reorganizációt):
□	Igen, □ Nem,
mert:.....................................................................
c)	az érintett munkavállaló foglalkoztatása - különös tekintettel a munkavállaló által
ellátandó feladatok természetére - az alábbi indokok miatt vált szükségessé:
Munkavállaló neve	Munkavállaló TAJ száma	Munkavállaló munkaköre	A foglalkoztatás indoka
			
			
			
d)	az érintett munkavállalók vonatkozásában a 7. § (1) bekezdésében meghatározott
támogatási keret felhasználása O megtörtént, O nem történt meg.
4.	Nyilatkozom, hogy a kérelemben és az elektronikusan rögzített adatok a valóságnak
megfelelnek.
IV.	A kérelem mellékletei:
1.	A felszámolási eljárás megindításának közzétételéről szóló jogerős végzés másolata.
2.	A képviseletre jogosult felszámoló aláírási címpéldánya
3.	A III. 2. b) pontban tett nyilatkozat alátámasztására szolgáló mellékletek (amennyiben
szükséges)
4.	A III. 3. b) és c) pontban tett nyilatkozat alátámasztására szolgáló mellékletek
(amennyiben szükséges)
5.	A II. 5. pontban megjelölt képviseleti jogosultság igazolása (amennyiben szükséges)
6.	Külföldi gazdálkodó cég felszámolása esetén a támogatással érintett munkavállalók
munkaszerződése magyar nyelven, vagy ezek magyar nyelvű fordítása (amennyiben
szükséges)
7.	Forinttól eltérő pénznemben meghatározott bér esetében az átváltásról készült
kimutatás (amennyiben szükséges)
Kelt:..............................,.......év...................hó.....nap
(a felszámoló cégszerű aláírása)
Megjegyzés: az I. pont 8. sorába a 2. melléklet címében szerepeltetett dátumot kell beírni.”
17
3. melléklet a 2016. évi
törvényhez
„2. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez
ADATLAP
a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás számításához
(A...........év........................hó.........-i bérfizetési napon - a gazdálkodó szervezetnél - fennálló adatok alapján)
1.	A támogatási igénnyel érintett munkavállaló(k) megfelel(nek)-e az alábbi szempontok valamelyikének:
a)	A gazdálkodó szervezet legalább többségi befolyással rendelkező tagja (részvényese),
b)	A gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője,
c)	Az Mt. 208. § (1) bekezdése szerinti vezető állású munkavállaló,
d)	Az előző pontokban [a) - c)] említett személyek közeli hozzátartozója {Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont}, élettársa,
e)	Az adós ingyenes szerződései alapján kedvezményezett személy
igen O nem Q részben Q
Ha igen/részben a válasz, akkor azon személyek felsorolása a szempont megjelölésével:
Az érintett munkavállalónak az Adatlap A) táblázatában megjelölt sorszáma	Munkavállaló neve	Szempont megjelölése
		
		
		
A) Munkavállaló azonosító adatai:
1.
Sor-
szám
2.
Ne
ve
3.	4.	5.	6.	7.	8.		9.	
Születési	Anyja	Születési	Születési	Társadal	Adóazonos	Bankszámlaszáma		
neve	neve	helye	ideje	om-	ító jele			
				biztosítá		9.1	9.2	9.3
				si		Számlatulajdono	Számlavezet	Számlas
				azonosít		s neve	ő bank	zám
10.
Lakcíme
11.
A
munkavisz
ony
kezdete
18
						ó jele						
1.												
2.												
3.												
4.												
5.												
6.												
B) Munkavállaló elmaradt bérére vonatkozó adatok (a munkavállaló bruttó bérének összegén a bér- és végkielégítés-tartozás együttes összegét
kell érteni):
1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.		9.			10.
Sor	Munka	A	A	A	A	A	A	Munkavállaló bruttó bérét terhelő				Munka
szá	vállaló bruttó	munkav	munka	munkaváll	munkaváll	munka	munkav		letiltások			vállaló
		állaló	vállaló	aló bruttó	aló bruttó	vállaló	állaló	9.1	9.2	9.3	9.4.	nettó
m	bére	bruttó	bruttó	bérét	bérét	bruttó	bruttó					bére
	(Ft)	bérét	bérét	terhelő	terhelő	bérét	bérét	Kedvezm	Kedvezm	Leti	Leti	(Ft)
		terhelő	terhelő	természetb	pénzbeli	terhelő	terhelő	ényezett	ényezett	ltás	ltás	
		személ	nyugdíj	eni	egészségbi	munka	egyszerű	neve	bankszám 1 r	jog	öss	
		yi	-járulék	egészségbi	ztosítási	erő	sített		la- száma	cím	zeg	
		jövedel	összege	ztosítási	járulék	piaci	közteher			e	e	
		emadó	(Ft)	járulék	összege	járulék	viselési					
		összege		összege	(Ft)	összege	hozzájár					
		(Ft)		(Ft)		(Ft)	ulás összege (Ft)					
1.												
2.												
19
3.												
4.												
5.												
6.												
Össz esen		-	-	-	-	-	-.	-	-	-	-	-
C) Munkavállaló elmaradt bérének a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összegére vonatkozó adatok:
1. Sor- szám	2. A munkavállaló után az adott felszámolási eljárásban korábban kapott támogatás összege (Ft)		3. A törvény 2. számú melléklete B) táblázatának 2. oszlopában megjelölt tartozás Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összege (Ft)	4. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelt támogatás összegéből a törvény 2. számú melléklete B) táblázatára tekintettel fizetendő										
				4.1 személyi jövedelem- adó összege (Ft)	4.2 nyugdíj- járulék összege (Ft)	4.3 természetbeni egészség- biztosítási járulék összege (Ft)	4.4 pénzbeli egészség- biztosítási járulék összege (Ft)	4.5 munkaerő- piaci járulék összege (Ft)	4.6 egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás összege (Ft)	4.7 letiltásokra vonatkozó adatok				4.8 Munkavállaló nettó bére (Ft)
	2.1 a törvény 7. § (1) be- kezdése alapján	2.2 a törvény 7. § (2) be- kezdése alapján								4.7.1 Kedvez- ményezett neve	4.7.2 Kedvez- ményezett bankszámla- száma	4.7.3 Letiltás jogcíme	4.7.4 Letiltás összege (Ft)	
1.														
2.														
3.														
20
4.														
5.														
6.														
7. Ösz- sze- sen:														
Megjegyzés:
-	a törvény 7. §-a (1) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a törvény 2. melléklet C) táblázatának 2.1. és 3. oszlopában feltüntetett
összeg együttesen, munkavállalónként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett -
nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének ötszörösét,
-	a törvény 7. §-a (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem esetén a törvény 2. melléklet C) táblázatának 2.2. és 3. oszlopában feltüntetett
összeg együttesen, munkavállalónként nem haladhatja meg a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett -
nemzetgazdasági havi bruttó átlagkeresetének kétszeresét,
-	a C) táblázat 3. oszlop „Összesen” sorának adata szerepelhet az 1. melléklet 11. sorában.
Oldalszám összesen:......................
Kelt:..............................hely,.............év...................hó...........nap.........
(a felszámoló cégszerű aláírása)”
21
4. melléklet a 2016. évi
törvényhez
„3. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez
KÉRELEM
a Bérgarancia Alapból a munkaerő-kölcsönzés díja megfizetésének elmaradása miatt
igényelhető támogatásról
I. A kölcsönbeadó (ideértve az iskola szövetkezetet is) adatai:
1.	Neve:
2.	Képviselőjének neve, címe:
3.	KSH azonosító száma:
4.	Adószáma:
5.	Székhelye:
6.	A tevékenység megkezdésének időpontja:...........év.........................hó...........nap
7.	Engedély száma:
8.	Pénzforgalmi számlaszáma:
9.	A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe:
10.	A kérelem alapjaként szereplő legkorábbi tartozás vonatkozásában a bérkifizetési nap:
...........év.. hó .................nap
11.	A 10. pontban megjelölt bérfizetési napon és az azt követően - a kérelem benyújtásáig - a
törvény 4. mellékletében megjelölt munkavállalók munkabérére fordított saját forrás
összege: ...................................Ft
12.	Az igényelt támogatás összege:..................................Ft
13.	A követelés felszámoló általi hitelezői nyilvántartásba vételről szóló értesítés
kézhezvételének napja: .....év.....hó.. nap
14.	A felszámolási eljárás kezdete után folytatott kölcsönzés esetén a felszámoló által
kiállított teljesítésigazolás kézhezvételének napja: .......év.. ..hó.....nap
II.	A kölcsönvevő adatai:
1.	Neve:
2.	KSH azonosító száma:
3.	Székhelye:
4.	Pénzforgalmi számlaszáma (az utolsó ismert):
5.	A számlavezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezése, címe (az utolsó ismert):
6.	A felszámolás kezdő időpontja:........................év........................hó....................nap
III.	A kölcsönvevő felszámolójának adatai:
1.	Neve, címe, telefonszáma:
A felszámoló megbízottjának neve, címe, telefonszáma:
2.	Székhelye:
Nyilatkozom, hogy a kérelemben és az elektronikusan rögzített adatok a valóságnak
megfelelnek.
Kelt:..............................,.......év...................hó.....nap
a kölcsönbe adó cégszerű aláírása
22
Melléklet:
1.	Kölcsönbeadó/iskolaszövetkezet képviseletére jogosult aláírási címpéldánya
2.	A felszámoló 11. § (1a) bekezdése szerinti teljesítésigazolás másolata (amennyiben
szükséges).
3.	A felszámoló 11. § (1b) bekezdése szerinti igazolás másolata.
4.	A hitelezői nyilvántartásba vételről szóló értesítés kézhezvétele időpontjának igazolása
(amennyiben szükséges)
5.	A teljesítésigazolás kézhezvételének igazolása (amennyiben szükséges)”
23
5. melléklet a 2016. évi ...törvényhez
„4. melléklet az 1994. évi LXVI. törvényhez
ADATLAP
a Bérgarancia Alapból a munkaerő-kölcsönzés díja megfizetésének elmaradása miatt
igényelhető támogatás számításához
(A...........év........................hó.........-i bérfizetési napon - a kölcsönbeadónál - fennálló
adatok alapján)
A) A munkavállalók adatai:
Sor- szám	1. Kölcsönzött munkavállaló neve	2. Társadalombiztosítási azonosító jele	3. A kölcsönzés időszaka
1.			
2.			
3.			
B)	Az elmaradt szolgáltatási díjra vonatkozó adatok (Valamennyi az A) pontban
feltűntetett munkavállaló vonatkozásában külön táblázat kitöltése szükséges. A
táblázat sorait a munkavállaló szolgáltatási díjának esedékességéhez igazodva kell
kitölteni.)
A kölcsönzött munkavállaló sorszáma és neve:		
1. Az elmaradt szolgáltatási díj esedékességének napja	2. A szolgáltatási díjnak a bértartozás fedezésére szolgáló összege (Ft)	3. A támogatásnak a Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelhető összege (Ft)
		
		
Összesen:		
C)	Nemzeti Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprészéből igényelt támogatás összege (A
B) táblázatok 3. oszlopa összesen sorának összesítése): .....................Ft
Kelt:..............................hely,.......év...................hó .... nap
(a kölcsönbeadó cégszerű aláírása)”
24
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A javaslat több törvény módosítását tartalmazza. A módosítással egyértelművé válik, hogy
egyes foglalkoztatást elősegítő támogatásokra mely európai uniós szabályok érvényesek.
A javaslat szigorítja a munkabaleset bejelentése elmulasztásának jogkövetkezményét, a
bejelentéssel kapcsolatos visszaélések megelőzése érdekében. Ha a sérült munkavállaló
elmulasztja a munkabaleset bejelentését, neki kell bizonyítania, hogy a baleset a
munkavégzéssel összefüggésben történt. A módosítás az elektronikus úton történő bejelentést
is lehetővé teszi. A szabályozással nem sérülnek a munkavállaló jogai, mert továbbra is
lehetősége van a munkáltatói intézkedés ellen jogorvoslattal élni.
A módosítás jogharmonizációs rendelkezést tartalmaz, amelynek célja az egyéni
védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016.
március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak való megfelelés.
A javaslat megteremti az összhangot a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991.
évi XLIX. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
2006. évi V. törvény és a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény szabályai
között. A bérgarancia eljárás és támogatás gyakorlati tapasztalatai alapján kisebb
módosításokat vezet be az erre vonatkozó szabályozásban.
A javaslat kiterjeszti a munkaügyi ellenőrzés hatályát a szociális szövetkezet tagjának tagi
munkavégzésére, amely várhatóan csökkenti a visszaélések lehetőségét.
A javaslat megszünteti a foglalkoztatási szövetkezetet, mint szervezeti formát, amely nem
váltotta be a hozzáfűzött reményeket.
25
R É S Z L E T E S I N D O KO L ÁS
Az 1-6. §-okhoz
A javaslat módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló
1991. évi IV. törvényt.
A hatályos szabályozás a közfoglalkoztatott számára csak a megfelelő munkahely elfogadását
írja elő kötelezettségként. A közfoglalkoztatottnak a nyílt munkaerőpiacra történő
visszakerülése elősegítése érdekében szükséges az is, hogy a közfoglalkoztatott elfogadjon
olyan képzési lehetőséget, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy nyílt munkaerőpiacon
munkahelyet találjon. Ezért a törvénytervezet a foglalkoztatási törvényt úgy módosítja, hogy a
közfoglalkoztatott számára a képzési lehetőség elfogadását is kötelezővé teszi.
A törvényt kiegészíti olyan rendelkezésekkel, amelyek azt tartalmazzák, hogy a törvény által
szabályozott támogatásokra, mely európai uniós jogszabályokat kell alkalmazni. Ezen
túlmenően a javaslat egyrészt olyan szabállyal egészíti a törvényt, mellyel egyértelművé válik,
hogy a közfoglalkoztatással összefüggő - a közfoglalkoztatásból történő kivezetés érdekében
folytatott - kutatások költségei, valamint a közfoglalkoztatási kiállítások rendezésével
kapcsolatos kiadásokat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap közfoglalkoztatások támogatására
vonatkozó pénzeszközöket tartalmazó előirányzata finanszírozza. Másrészt az NFA által
előfinanszírozott programokkal kapcsolatosan is keletkeznek visszakövetelések, melyekkel
kapcsolatosan felmerülő kiadások és díjak is azt az előirányzatot kell, hogy terheljék, ahonnan
a támogatások finanszírozásra kerültek.
A 7-16. §-okhoz
A módosítás célja, hogy a munkavállalók komolyan vegyék a bejelentési kötelezettséget. A
módosítás által tartalmazott szankció várhatóan visszaszorítja a jelentési kötelezettséggel
történő visszaéléseket úgy, hogy a munkavállaló jogai nem sérülnek. A jogorvoslat lehetősége
(ha a munkáltató nem tekinti munkabalesetnek a balesetet) továbbra is biztosított a
munkavállaló számára [Mvt. 66. §].
Az Mvt. 9. § (4) bekezdés és a 88. § (3) bekezdés c) pontjának módosításával, valamint 70. §
(5)	bekezdés megalkotásával a magyar honvédség vonatkozásában megnyílik a lehetőség a
munkavédelmi tevékenység, valamint a munkavédelmi érdekképviselet optimális
megszervezésére és működtetésére, beleértve a hatósági tevékenység ellátása rendjének egyes
kérdéseit is, valamint a magyar honvédség struktúrájának jobban megfelelő érdekegyeztetési
szintek meghatározását.
A munkavédelmi tárgyú bejelentések elektronikussá tétele érdekében a javaslat módosítja az
Mvt.-nek az elektronikus ügyintézést korlátozó, az Mvt. 68. § (1) bekezdése szerinti
bejelentést szabályozó rendelkezését. A javaslat megteremti az elektronikus bejelentés
lehetőségét. A bejelentések egyszerű és egyértelmű megtételéhez a javaslat kiegészíti az Mvt.-
t egy új melléklettel.
26
A javaslat jogharmonizációs célú rendelkezést tartalmaz, amelynek indoka az egyéni
védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016.
március 9-i 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet (EVE rendelet) megjelenése. Az
EVE rendelet módosította az eddig elnevezéseket, ezért szükséges az Mvt. a módosítása. A
korábbi EK típustanúsítványok 2023. április 21-ig érvényesek, ezért az Mvt.-ben szereplő
fogalom meghatározásokat is hatályban kell tartani. A módosítás által tartalmazott fogalom
meghatározás a magyar jogszabály helyett az EVE rendeletre hivatkozik, mert a magyar
jogszabály nem harmonizál teljes egészében az EVE rendelettel. Az egyéni védőeszközök
követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló magyar jogszabály
jogharmonizációs célú módosítása 2018. január 1-jei hatályba lépéssel készül el. (Az EVE
rendelet 2018. április 21-től kell teljes egészében alkalmazni. Az új jogszabály kiadásához
szükséges az Mvt. felhatalmazó rendelkezésének módosítása.)
A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el a munkavédelem állami irányítását, ennek
keretében szakmai irányítóként irányítja a munkavédelmi hatóság munkáját. A
foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által ellátott munkavédelmi szakmai irányítás
kiterjed a munkaegészségügy és a munkabiztonság szakmai irányítására is. A szakmai
irányítás keretein belül - a másodfokú feladatellátástól független - a hivatalvizsgálatok,
felügyeleti eljárások, kivizsgálások (pl.: munkabaleset, foglalkozási megbetegedés)
anyagainak felülvizsgálata vonatkozásában szükséges a szakmai irányítót külön feljogosítani
az Mvt. 83/C. § (1) bekezdésében az érintett munkavállaló személyazonosító és egészségügyi
adatainak megismerésére és kezelésére.
A 17-29. §-okhoz
A módosítás összhangot teremt a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi IL.
törvény (a továbbiakban: Cstv.), a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) és a Bérgarancia Alapról
szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Bgtv.) között. A szabályozással egyértelművé
válik, hogy a felszámolási eljárás során a bérgarancia támogatás igénybevétele miatt nem
sérülhet a kielégítési sorrend a Cstv. 57. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott
munkavállalók vonatkozásában sem. A módosítás a Cstv. szerinti kielégítésre vonatkozó
korlátozások alkalmazásával biztosítja az egyenlő bánásmódot a bérgarancia támogatás
igénylése során a munkavállalók között, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó szervezet
megszüntetésére kényszertörlés vagy felszámolási eljárás keretében kerül sor.
Az új szabályozással a Bgtv. 2/A. § -a új bekezdésekkel egészül ki. Az új szabályozás célja a
támogatás igényléséhez szükséges átváltás árfolyamának meghatározása a forinttól eltérő
pénznemben megállapított munkabérek esetében. Az átváltást meghatározó, az
államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 93.
§ (4) bekezdésének, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 5.
§ (7) bekezdésének alkalmazása a támogatás kapcsán az átváltási árfolyam megállapítása
során a gyakorlatban nehézségekbe ütközik, mert a két jogszabály az átváltás árfolyamát a
támogatás igényléséhez képest egy bizonytalan jövőbeli időpontban határozza meg. A
27
módosítás azért is indokolt, mert a külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetében az
állami foglalkoztatási szerv a munkavállaló munkaszerződése alapján tisztázza a tényállást és
az alapján tudja megállapítani többek között a munkavállaló szokásos munkavégzési helyét, a
munkabér pénznemét és mértékét, valamint a közterhek megfizetésének helyét és módját.
A Bgtv. 2/B. § (3) bekezdésének módosítása a támogatás céljával összhangban nem álló
visszaélések kiküszöbölése érdekében szükséges. A gyakorlatban előfordul, hogy a
felszámolási eljárás során a felszámoló a megbízási jogviszonyban alkalmazandó teljesítési
segéd alkalmazása helyett a felszámoláshoz kapcsolódó (például iratrendezési, selejtezési)
feladatokat a felszámolás alatt álló, vagyonnal nem rendelkező cég alkalmazásába a
felszámolás kezdetét követően felvett munkavállalók útján, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap
bérgarancia alaprészének terhére látja el. A módosítás ugyanakkor lehetőséget biztosít arra,
hogy a döntéshozó mérlegelje a foglalkoztatás szükségességét.
A Bgtv. 4. § (3) bekezdésének módosítására azért van szükség, mert a bérgarancia támogatás
tárgyában eljáró állami foglalkoztatási szerv illetékességére külföldi székhely esetében a
közigazgatási eljárás és szolgáltatás általános szabályaira vonatkozó törvény rendelkezései az
irányadók. Ez különösen a kölcsönbeadók esetében jelenthet problémát, mert ott a
felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet székhelye helyett a kölcsönbeadó székhelye lesz
az illetékességet meghatározó feltétel. Egyszerűsítésként külföldi székhely esetében a
fióktelep és telephely szerinti illetékesség javasolható. Amennyiben az illetékesség a
gazdálkodó szervezet magyarországi képviselete hiányában nem állapítható meg, kisegítő
lehetőségként törvénymódosítás az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatal
illetékességét írja elő.
A Bgtv. 5. §-ának kiegészítése azért szükséges, mert az adózás rendjéről szóló törvény
szerinti képviselővel nem rendelkező munkáltató esetében a járulékfizetési és bevallási
kötelezettség a munkavállalót terhelheti a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
törvény 56/A. §-a alapján. Ebben az esetben a munkavállalót terhelő közterheket is a
munkavállaló részére kell kifizetni, aki ezt követően köteles eleget tenni a járulékfizetési és
bevallási kötelezettségének, és köteles ezt az állami foglalkoztatási szerv felé igazolni.
A Bgtv. 7. § (2) bekezdése módosítása megteremti a lehetőséget arra, hogy a javaslat által
tartalmazott, a felszámolási eljárás megindulását követően létrejött munkaviszonyok esetében,
mérlegelési jogkörben megállapítható támogatás esetében is legyen lehetőség indokolt esetben
a támogatás további két hónapra történő folyósítására.
A Bgtv. 10. § (3) módosításának indoka, hogy a Bgtv. eddig nem rendelkezett az állami
foglalkoztatási szerv feladatáról abban az esetben, ha külföldi gazdálkodó szervezet
felszámolása esetében a támogatást Magyarországon nyújtják be.
A Bgtv. 11. § módosítása a korábbi szabályozással ellentétben kiterjeszti a bérgarancia
támogatás megigényelhetőségét a felszámolási eljárás megindulását megelőző egy hónapban
esedékessé vált szolgáltatási díj tartozásokra is. Ezen túlmenően egyértelművé válik az is,
28
hogy támogatás nem nyújtható olyan kölcsönzési, illetve szolgáltatási tevékenységre, amely a
felszámolási eljárás kezdetét követően keletkezett. A módosítás oka az, hogy az üzleti
ésszerűség alapján, a felszámolás alatt álló cég forrásainak hiányában nem életszerű, hogy a
kölcsönbeadó cégek és iskolaszövetkezetek a felszámolás alatt álló céggel a fennálló
jogviszonyokon kívül új munkaerő-kölcsönzésre vagy iskolaszövetkezeti tag szolgáltatásának
átengedésére irányuló szerződést kössenek. A módosítás ezeket az életszerűden eseteket
kívánja kizárni a támogatni kívánt jogviszonyok köréből. Ennek indoka, hogy bár a Nemzeti
Foglalkoztatási Alap bérgarancia alaprésze a felszámolási eljárás alatt segítséget nyújt az
elmaradt bérek kifizetésére, azonban nem célja a felszámolás alatt létrejövő jogviszonyokban
a munkabéreknek és szolgáltatási díjaknak forrás hiányában, a felszámolás alatt álló cég
helyett történő finanszírozása. A törvényjavaslat módosítja a Bgtv. 11. § (6) bekezdését. A
módosítás pontosító jellegű, mert a hatályos szabályozás tartalmazott kifizetés kifejezés két
féle módon értelmezhető (az állami foglalkoztatási szerv által történő rendelkezésre bocsátás,
illetve a munkavállalók részére történő kifizetés is érthető alatta).
A Bgtv. 13/A. §-ának adatkezelési szempontú módosítására a Bgtv. mellékleteinek
módosítása miatt van szükség. Ezen túlmenően a törvényjavaslat szövegcserés jellegű
pontosító módosításokat tartalmaz.
A javaslat pontosítja a Bgtv. 1. melléklét, valamint kiegészíti a mellékletet a Bgtv.
módosításnak megfelelően a felszámolás kezdetét követően kezdődött foglalkoztatás esetén a
munkavállalókra vonatkozó nyilatkozatokkal. A kérelem és mellékletei a módosításhoz
igazodóan bővültek - szükség esetén - a külföldi gazdálkodó szervezet felszámolása esetén
benyújtandó dokumentumokkal.
Az aláírási címpéldány bekérése elengedhetetlen a képviseleti jogosultság igazolásához,
tekintettel arra, hogy az elektronikus felületen a cég adószámával (ami nyilvános) bárki
létrehozhat kérelmet. A képviseleti jogosultságot a közigazgatási eljárás szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény alapján hivatalból vizsgálni kell. Az 1. melléklet további
módosításait a törvény szövegével való összhang megteremtése és az elektronikus kezelésből
adódó, az ahhoz szükséges többlet információ igény indokolja.
A javaslat a 2. mellékletet (Adatlap) pontosítja, továbbá kiegészíti az egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulást választó munkavállalókra vonatkozó adatokkal, valamint a
munkaviszony kezdetének időpontjával.
A javaslat a Bgtv. módosításának megfelelően pontosítja és kiegészíti a 3. mellékletet a
támogatás elbírálásához szükséges adatokkal (hitelezői nyilvántartásába vétel napja,
teljesítésigazolás kézhezvételének napja) és mellékletekkel. Az aláírási címpéldány bekérése
elengedhetetlen a képviseleti jogosultság igazolásához, tekintettel arra, hogy az elektronikus
felületen a cég adószámával (ami nyilvános) bárki létrehozhat kérelmet. A képviseleti
jogosultságot a közigazgatási eljárás szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján
hivatalból vizsgálni kell. A módosítás többi részét a törvény szövegével való összhang
megteremtése és az elektronikus kezelésből adódó, az ahhoz szükséges többlet információ
igény indokolja.
29
A Bgtv. 4. melléklete a gyakorlati problémák kiküszöbölése érdekében kerül pontosításra. A
kölcsönbeadók és iskolaszövetkezetek esetében kiemelt jelentősége van a szolgáltatási díj
esedékessége napjának. Annak érdekében, hogy - a felszámoló késedelmes igazolás vagy
teljesítésigazolás kiállítása esetén - több elmaradt szolgáltatási díj is kérelmezhető legyen egy
kérelem keretében, szükséges lehetővé tenni, hogy az egyes munkavállalók vonatkozásában a
szolgáltatási díj-tartozás annak esedékessége szerint megbontva kerüljön feltüntetésre.
A 30-33. §-okhoz
A javaslat módosítja a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvényt. A módosítás
kiterjeszti az ellenőrzési törvény hatályát a szociális szövetkezet tagjának a tagi
munkavégzésére vonatkozó szabályok betartására. A hatály kiterjesztésére a visszaélések
elkerülése, valamint a feketemunka visszaszorítása érdekében van szükség.
A javaslat pontosítja továbbá a foglalkoztató külföldieket érintő, illetve külföldre irányuló
adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatti szankciórendszert. A hatályos szabályozás
eltérő szankciót rendel az adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztó belföldi foglalkoztató
(munkaügyi bírság), valamint az azt elmulasztó külföldi munkáltató (közigazgatási bírság)
között. A módosuló szabályozás alapján mindkét esetben - tételes összegű - közigazgatási
bírságot kell alkalmazni.
A javaslat módosítja a honvédelemért felelős miniszter felhatalmazását a bekövetkezett
szervezeti átalakulásokra tekintettel, melynek megfelelően a munkaügyi hatósági
feladatrendszer teljeskörű megszervezéséhez szükséges feltételek biztosítására kap
felhatalmazást.
A 34-39. §-okhoz
A szociális szövetkezetek esetében nem ritka ellenőrzési tapasztalat, hogy a törvényben
meghatározott céltól eltérő olyan tevékenységet folytatnak (vendéglátóipar, call-center,
ügyfélszolgálat működtetése, építőipar stb.), melyek többsége ellátható hagyományos
munkaviszony (esetleg munkaerő-kölcsönzés) keretében is. Ezekben az esetekben
nyilvánvaló, hogy a szociális szövetkezeti foglalkoztatási formát csak a kedvezőbb
jogszabályi környezet miatt veszik igénybe. Ennek következtében indokolt a tevékenységi
körnek a törvényi célnak megfelelő korlátozása. [Sztv. 14. §]
A szociális szövetkezetek működésével kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok indokolttá
tesznek olyan szervezeti változtatásokat, amelyek a belső ellenőrzés feltételeit is megteremtik.
A visszaélések megelőzését szolgálja az a módosítás, amely előírja, hogy a szociális
szövetkezetnek legalább egy helyi önkormányzat (ideértve az önkormányzati társulást is)
tagjának kell lennie. [Sztv. 15. § (1)]
A munkaügyi ellenőrzési tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a gyakorlatban gyakran
előfordul, hogy a szociális szövetkezetekre, azon belül is a foglalkoztatási szövetkezetekre
30
vonatkozó jogi szabályozást felhasználják a munkajogi szabályok, a munkaerő-kölcsönzésre
vonatkozó szabályok megkerülésére. [Sztv. 18. § (2)]
Úgyszintén a gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges szigorítani a szociális szövetkezetben
a tagi munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének feltételeit. A különböző
jogviszonyokból történő, egymást követő önkényes ki- és belépés megakadályozása
érdekében a módosítás szerint ilyen jogviszonyt csak az létesíthet, akit az állami
foglalkoztatási szerv legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy legalább
három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll. [Sztv. 18. § (3)]
Ugyancsak gyakori tapasztalat - elsősorban a szociális szövetkezeteknél -, hogy a
szövetkezet a 19. § (1) bekezdés eredeti szövegének sajátos értelmezésével - a (rendszerint
feladat ellátási megállapodásnak álcázott) tényleges munkaerő-kölcsönzés munkavégzési
napjaira a taggal külön egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést köt. A
módosítás ezért kizárná a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonnyal párhuzamos
jogviszonyt. [Sztv. 19. §]
A javaslat hatályon kívül helyezi a szövetkezeti törvény foglalkoztatási szövetkezetekre
vonatkozó szabályát. A hatályon kívül helyezés oka, hogy a foglalkoztatási szövetkezethez,
mint szervezeti formához fűződő gyakorlati tapasztalatok negatívak, nem felelt meg a hozzá
fűződő várakozásoknak. A javaslat a szövetkezeti törvényt átmeneti rendelkezésekkel egészíti
ki a foglalkoztatási szövetkezet, mint szervezeti forma megszűnésével összefüggésben.
A javaslat a már működő szociális szövetkezetek számára átmeneti rendelkezésekben
megfelelő határidőt biztosít a szervezeti átalakulások végrehajtására.
A 40-41. §-okhoz
A foglalkoztatási szövetkezet, mint szervezeti forma megszűnésére figyelemmel a javaslat
hatályon kívül helyezi az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvényben
azt a szabályt, amely a törvény szabályainak alkalmazását rendeli el, ha a foglalkoztatási
szövetkezet saját tagjait idénymunkára kölcsönzi ki. Ezen túlmenően a javaslat pontosítja a
törvénynek azt a szabályát, amely a személyi jövedelemadó bevallás szempontjából
figyelembe vehető jövedelmet határozza meg.
A 42.§-hoz
A törvény-tervezet a foglalkoztatási törvény módosításával a közfoglalkoztatott számára a
megfelelő munkahely mellett kötelezettségként írta elő az állami foglalkoztatási szerv által
felajánlott képzési lehetőség elfogadását is. Ezért a törvény-tervezet a közfoglalkoztatási
törvényben lehetőséget teremt e kötelezettség megszegésének szankcionálásra. [Kftv. 1. § (4a)
f)	pont]
31
A 43-44. §-okhoz
A hatálybalépésre vonatkozó rendelkezést foglalja össze, valamint a jogharmonizációs
klauzulát határozza meg.
32