﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12736. számú
törvényjavaslat
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyes kapcsolódó
törvények módosításáról
Előterjesztő:
Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi ... törvény
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról
I.	Fejezet
Az államháztartást szabályozó joganyag módosítása
1.	A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
1.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/D. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, valamint a kezesség-, illetve
garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz, valamint az önkormányzat olyan
adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező, illetve annál kisebb
összegű meglévő adósság visszafizetése, akkor kell a Kormány engedélyét kell kérni, ha
a)	a szerződésmódosítást vagy adósságmegújítást követően előálló kondíciók mellett
kötött ügylet a szerződésmódosítás vagy adósságmegújítás időpontjában engedélykötelesnek
minősül, és
b)	a módosított, vagy az új szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű,
megváltozik az adósságot keletkeztető ügylet célja, az önkormányzatot terhelő fizetési
kötelezettség az új futamidő lejártáig valamely évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti
értéket, a módosított szerződés az eredetihez képest nagyobb ügyletértékű vagy a kezesség,
illetve garancia összege nő.”
2.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/E. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os
önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os
tulajdonában álló gazdasági társaság
a)	adósságot keletkeztető ügyletét - a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot
keletkeztető ügylet kivételével - az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének
kell tekinteni, amely a 10. § (1) bekezdése szerint,
b)	szerződésmódosítását és adósságmegújítását pedig olyan adósságot keletkeztető
ügyletnek, amely a 10/D. § (1) bekezdése szerint
a Kormány hozzájárulásához kötött. A hozzájárulás iránti kérelmet az adott gazdasági
társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező önkormányzat
nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az érintett
önkormányzatok megállapodása szerinti önkormányzat nyújtja be.”
2
3. §
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/B. §-ában az
„összegű,” szövegrész helyébe az „összegű, illetve annál kisebb” szöveg lép.
2.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
4.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetésről szóló törvényben rendkívüli kormányzati intézkedésekre
szolgáló tartalékot kell képezni az év közben meghozott kormányzati döntésekből következő
feladatok finanszírozására és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó
költségvetési bevételek pótlására. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék
felhasználásáról a Kormány a 33. § (2) bekezdése szerint, egyedi határozatban rendelkezik.”
(2)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. §-a a következő (4a)
bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A központi költségvetésről szóló törvényben fejezeti stabilitási tartalékot kell
képezni a fejezetet irányító szerv érdekkörében felmerülő okból a központi költségvetésről
szóló törvényben nem szerepeltetett új feladatok, valamint az abban szerepeltetett feladatok
bővítése előirányzati fedezetének biztosítására, valamint a fegyelmezett és hatékony
gazdálkodás ösztönzésére. A fejezeti stabilitási tartalék felhasználásának szabályait a
Kormány rendeletben állapítja meg.”
5.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31. §-a következő (2c) bekezdéssel
egészül ki:
„(2c) A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt, ingatlanok fejlesztését,
vásárlását szolgáló kiadási előirányzatokat - az ezen előirányzatok terhére finanszírozott
határozott idejű programok, projektek megvalósítása érdekében - a fejezetet irányító szerv
javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter módosíthatja.”
6.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) A fejezetet irányító szerv a Kormány rendeletében meghatározott esetekben a
költségvetési évben a fejezeten belül új alcímet, jogcímcsoportot, jogcímet hozhat létre. Más
esetben a fejezet címrendjének, valamint a címrend alá rendezett alcímek, jogcímcsoportok
módosítására, kiegészítésére a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek esetén a Kormány, a
Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek esetén az Országgyűlés egyedi határozatban
jogosult.”
3
7. §
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. § (4)-(4c) bekezdése helyébe
a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az (5) bekezdésben foglaltak, valamint a 20. § (1) bekezdése szerinti pénzeszközök
terhére vállalt kötelezettségek kivételével az államháztartás központi alrendszerében több év
vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettség
a)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a 14. § (3) bekezdése és (4) bekezdés
c)	és d) pontja szerinti fejezetek kiadási előirányzatai esetén törvényben foglaltak szerint,
b)	egyéb esetben
ba)	a személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó,
a dologi kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásainak kiadási előirányzatai terhére azoknak
a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának mértékéig,
bb)	az egyéb működési célú kiadások és a felhalmozási kiadások előirányzatai terhére
azoknak a költségvetési évben jóváhagyott eredeti előirányzatának ötven százalékáig
vállalható.
(4a) Ha a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetésre kerül, a (4)
bekezdés b) pontját a fejezeti kezelésű előirányzatok esetében azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a következő évekre vállalható kötelezettségvállalás
a)	alapja a következő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetett szövegében
megállapított kiadási előirányzat összege,
b)	a tárgyévet követő évre vonatkozó mértéke a következő évre megállapított kiadási
előirányzat mértékének legfeljebb száz százaléka.
(4b) A (4) bekezdés b) pontja és a (4a) bekezdés szerinti, ötmilliárd forintot elérő vagy azt
meghaladó értékű kötelezettségvállalás megtételéhez a Kormány előzetes jóváhagyása
szükséges.
(4c) A Kormány
a)	egyedi határozatával az irányítása alá tartozó fejezetek tekintetében a (4) bekezdés b)
pontjában és a (4a) bekezdésben meghatározott értékhatártól eltérő mértéket is megállapíthat,
b)	- a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - egyedi
határozatával egyes, tárgyévi előirányzattal nem rendelkező programok, beruházások és más
fejlesztések tárgyévet követő évet, éveket terhelő kötelezettségvállalásának összegszerű
keretét megállapíthatja.”
(2)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. §-a a következő (4d)
bekezdéssel egészül ki:
„(4d) A 49. § szerinti lebonyolító szerv számára a Kormány rendeletében
meghatározottak szerinti rendelkezésre bocsátott összeg terhére - a 32. § a) pontja szerinti
4
költségvetési kiadási előirányzatok kivételével - több évre vagy a költségvetési éven túli évre
szóló kötelezettség nem vállalható”
8. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. §-a a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A költségvetési szerv által fel nem használható bírságot, valamint más olyan
bevételt, amely jogszabály alapján a központi költségvetés központosított bevételét képezi,
kizárólag a kincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára lehet beszedni.
A központosított beszedési számla felett a bevételt beszedő költségvetési szerv nem
rendelkezik.”
9.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 78. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési
tanács, és az általuk irányított költségvetési szerv a bevételek beérkezésének és a kiadások
teljesítésének ütemezéséről likviditási tervet készít.”
10.	§
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 86. § (1) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti
kezelésű előirányzat kezelő szerve a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat
bevételi és kiadási előirányzatait a költségvetési évet megelőző év maradványának összegével
megnöveli.”
11. §
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. §-a a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) Ha az adatszolgáltatás kötelezettje olyan helyi önkormányzat vagy az irányítása alá
tartozó költségvetési szerv, amely tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási,
adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátásáról közös önkormányzati hivatal
gondoskodik, a bírságot a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi
önkormányzattal szemben kell kiszabni.”
(2)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. §-a a következő (8)
bekezdéssel egészül ki:
„(8) A kincstár jogosult a helyi önkormányzattal szemben fennálló bírság befizetésére
vonatkozó követelését elengedni, ha a bírság alapjául szolgáló körülmény a helyi
önkormányzatnál a munkaszervezés vagy a pénzügyi-számviteli munkakört betöltő személyek
hiánya miatt következett be, és a helyi önkormányzat igazolja, hogy a közös önkormányzati
hivatalhoz csatlakozás vagy a közös önkormányzati hivatali feladatellátás javítása céljából a
5
szükséges intézkedéseket megtette, és ezt az elmaradt adatszolgáltatások pótlása, a hibás
adatszolgáltatások javítása, valamint legalább két egymást követő adatszolgáltatás
tapasztalatai a kincstár megítélése szerint alátámasztják.”
12.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. alcíme a következő
108/A. §-sal egészül ki:
„108/A. § (1) A Kormány rendeletben előírhatja, hogy az államháztartás központi
alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű
előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő
szerve rendszeres adatszolgáltatást teljesítsen a költségvetési évben várhatóan felmerülő
kiadásairól és bevételeiről, valamint kötelezettségvállalásairól, más fizetési kötelezettségeiről
és követeléseiről a Kormány rendeletében meghatározott módon és gyakorisággal.
(2)	A Kormány rendeletben előírhatja az előre jelzett és a tényértékek eltérése esetére a
szabad előirányzatoknak - így különösen a fejezeti stabilitási tartalék kiadási előirányzatainak
- az előrejelzések javításának ösztönzését szolgáló átmeneti vagy tartós csökkentését vagy
befizetési kötelezettség teljesítését.”
13. §
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1.	6/B. § (3) bekezdésében az „A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű
előirányzat és az elkülönített állami pénzalapok” szövegrész helyébe az „A központi kezelésű
előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalapok és a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai” szöveg,
2.	31. § (2) bekezdésében a „86. § (4) bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „86. § (3)
bekezdése szerinti esetben az Országgyűlés döntése alapján, (4) bekezdése szerinti” szöveg,
3.	36. § (1) bekezdésében az „az azokat terhelő korábbi kötelezettségvállalásokkal és más
fizetési kötelezettségekkel csökkentett összegű eredeti vagy módosított kiadási előirányzatok
(a továbbiakban: szabad előirányzat)” szövegrész helyébe az „a szabad előirányzatok” szöveg,
4.	56/B. § (2) bekezdésében az „érvényesen támogatás nem nyújtható” szövegrész
helyébe az „az (1) bekezdés szerinti támogatás érvényesen nem nyújtható” szöveg,
5.	81. § (5) bekezdésében a „finanszírozási terv alapján történik” szövegrész helyébe az
„a Kormány rendeletében megállapított eljárásrendben történik” szöveg,
6.	109. § (1) bekezdés 5. pontjában a „tartalék” szövegrész helyébe a „tartalék és a
fejezeti stabilitási tartalék” szöveg,
7.	109. § (1) bekezdés 16. pontjában a „szabályokat, valamint az” szövegrész helyébe a
„szabályokat, az 58. § (2) bekezdése szerinti önellenőrzési pótlék alapját, mértékét,
megállapításának és megfizetésének szabályait, a” szöveg,
8.	109. § (1) bekezdés 19. pontjában az „előirányzatok finanszírozási terve elkészítésének
szabályait” szövegrész helyébe az „előirányzatok,” szöveg,
6
9.	109. § (1) bekezdés 23. pontjában a „költségvetési maradvány” szövegrész helyébe a
„maradvány” szöveg,
10.	109. § (1) bekezdés 27. pontjában a „kiszabás módját, valamint a 103. § (4) bekezdése
szerint közzétett adatok körét és a közzétételre vonatkozó szabályokat,” szövegrész helyébe a
„kiszabás módját, a 103. § (4) bekezdése szerint közzétett adatok körét és a közzétételre
vonatkozó szabályokat, valamint a 108/A. § (2) bekezdése szerinti intézkedések körét és
végrehajtásának szabályait,” szöveg,
11.	109. § (2) bekezdésében az „ellenőrzései” szövegrész helyébe az „ellenőrzései,
valamint a 109. § (11) bekezdése szerinti Likviditási Bizottság összetételének és
működésének” szöveg
lép.
14.	§
(1)	Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1.	6/B. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja,
2.	21. § (6) bekezdése,
3.	111. § (25), (27), (28), (30) és (31) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1.	36. § (3) bekezdésében az „- a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel -”
szöveg,
2.	108. § (5) bekezdésében a „vagy a helyi nemzetiségi önkormányzat” szöveg,
3.	109. § (3) bekezdés 6. pontjában az „a szakfeladatrendet, a szakfeladatok tartalmi
meghatározását és azok mutatószámait,” szöveg.
3.	A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi
LXVII. törvény módosítása
15.	§
A Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi
LXVII. törvény 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„2. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/A. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
10/A. § Az önkormányzat a Kormány előzetes hozzájárulásával kizárólag
a)	jogerős és végrehajtható bírósági határozatban, vagy fizetési meghagyásban foglalt
fizetési kötelezettségének teljesítésére, és
7
b)	a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől
elnyert, nem fejlesztési célú pályázata önrészének biztosítására
köthet naptári éven túli futamidejű működési célú adósságot keletkeztető ügyletet.”
II.	Fejezet
Egyes kapcsolódó törvények módosítása
4.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
16.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/B. § Az e törvény szerint a cégeljárásban fizetendő közzétételi költségtérítés és a
céginformációért fizetendő költségtérítés a központi költségvetés bevételét képezi. A
cégeljárás, az e törvény szerinti nemperes eljárások és szolgáltatások során az elektronikus
eljárást és ügyintézést támogató rendszer üzemeltetésével és fejlesztésével, az adatok
feldolgozásával, továbbá a Cégközlöny szerkesztésével, kiadásával összefüggésben felmerült
szükséges és igazolt költségeket a központi költségvetés utólagos elszámolási kötelezettség
mellett legkésőbb a tárgyév február 15-éig biztosítja.”
5.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
17.	§
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 10. § (3) bekezdésében az „igazgatótanácsának
tagjaira,” szövegrész helyébe az „igazgatótanácsának tagjaira, a Szanálási Alap
igazgatótanácsának tagjaira, a Likviditási Bizottság tagjaira, a közvetlen vagy közvetett
többségi állami tulajdonban lévő befektetési alapkezelő irányító testületének, illetve
felügyeleti feladatokat ellátó irányító testületének tagjaira,” szöveg lép.
6.	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
18.	§
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény a következő 121. és 122.
§-sal egészül ki:
„121 §. (1) A 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó
határozat ellen a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy
szervezet a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül ellentmondással élhet.
(2)	A Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást elutasítja, ha
a)	elkésett,
8
b)	nem az ellentmondás előterjesztésére jogosulttól származik.
(3)	Az ellentmondásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén a mulasztás
következményei igazolással orvosolhatók.
(4)	Az igazolási kérelmet tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. Ezt a határidőt az
ellentmondásra nyitva álló határidő utolsó napjától kell számítani. Ha azonban a mulasztás
csak később jutott a fél tudomására, vagy az akadály csak később szűnt meg, az igazolási
kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A
mulasztástól számított egy hónap eltelte után igazolási kérelmet előterjeszteni nem lehet.
(5)	Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket,
amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik.
(6)	Az igazolási kérelem tárgyában a Pénzügyi Békéltető Testület dönt.
(7)	Az igazolási kérelemnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.
(8)	Az ellentmondást - igazolási kérelem benyújtása esetén az igazolási kérelmet és
egyben az ellentmondást - elutasító határozat ellen az ellentmondást előterjesztő fél
fellebbezhet. A fellebbezést a fogyasztó belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában a
belföldi tartózkodási helye szerinti törvényszék a Pp. végzések elleni fellebbezésre vonatkozó
szabályai szerint nemperes eljárásban bírálja el. Ha a fogyasztó belföldi lakóhellyel,
tartózkodási hellyel nem rendelkezik, a törvényszék illetékességét az alperes lakóhelye, ennek
hiányában tartózkodási helye, vagy - ha az alperes nem természetes személy - az alperes
székhelye alapítja meg.
122. § (1) A kellő időben előterjesztett ellentmondás folytán az eljárás perré alakul át.
(2)	Ha a Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást nem utasítja el, az eljárásában
benyújtott iratokat, a határozatot, valamint az ellentmondást az ellentmondás benyújtásától
számított tizenöt napon belül megküldi a (3) bekezdés szerinti bíróságnak.
(3)	A perre a fogyasztó belföldi lakóhelye, belföldi lakóhely hiányában a belföldi
tartózkodási helye szerinti bíróság illetékes. Ha a fogyasztó belföldi lakóhellyel, tartózkodási
hellyel nem rendelkezik, a bíróság illetékességét az alperes lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye, vagy - ha az alperes nem természetes személy - az alperes székhelye
alapítja meg.
(4)	Ha a 113. § (2) bekezdése szerinti eljárásban meghozott kötelezést tartalmazó
határozatot határidőn belül ellentmondással megtámadják, a határozat hatályát veszti, feltéve
ha az ellentmondást a Pénzügyi Békéltető Testület nem utasítja el.
(5)	Ha a Pénzügyi Békéltető Testület az ellentmondást nem utasítja el, az ellentmondást
nyolc napon belül kézbesíti a fogyasztónak, és egyidejűleg felhívja a fogyasztót, hogy a
felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságnak benyújtott beadványon
a)	terjesszen elő a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem),
b)	tüntesse fel az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és
bizonyítékoknak az előadásával,
9
c)	a peres eljárás illetékét rója le.
(6)	A Pénzügyi Békéltető Testület a felhívást azzal a figyelmeztetéssel látja el, hogy
a)	az abban foglaltak elmulasztása esetében a bíróság a pert megszünteti, valamint
b)	ha a kérelmező a Pp. alapján elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy a Pp. alapján
az elektronikus kapcsolattartást választja, az ügyre vonatkozó részletes tényállításait,
bizonyítékait, és minden további beadványát és okirati bizonyítékát kizárólag elektronikus
úton nyújthatja be, továbbá az illetéket elektronikusan vagy a Magyar Államkincstár illeték-
bevételi számlájára köteles megfizetni.
(7)	Ha a fogyasztó a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, a bíróság a pert
megszünteti.
(8)	A per befejezését követően a bíróság a pert befejező jogerős határozatának egy
kiadmányát a Pénzügyi Békéltető Testület által megküldött iratokkal együtt megküldi a
Pénzügyi Békéltető Testületnek.
(9)	A bíróság eljárására egyebekben a Pp. XIX. fejezetének rendelkezései - a pert
megelőző eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadók.”
7.	A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény
módosítása
19.	§
A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 1. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vagyonkezelő felügyelőbizottsága három, legfeljebb hat természetes személy
tagból áll.”
20.	§
A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 3. §-a a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A városligeti ingatlanon megvalósuló értéknövelő beruházásokkal, felújításokkal, új
eszköz létrehozásával kapcsolatosan a tulajdonosok sem a vagyonkezelővel, sem egymással
szemben nem jogosultak a beruházások, fejlesztések során a meglévő vagyontárgyakkal
kapcsolatosan felmerülő terven felüli értékcsökkenés miatti megtérítési igény
érvényesítésére.”
21.	§
A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény 3. §-a a
következő (3 a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az építtető a városligeti ingatlanon végzett beruházások megvalósításának
időtartama alatt a helyi önkormányzat tulajdonát képező más ingatlanon - az ingatlan
tulajdonosával kötött, a beruházás idejére az ingatlan ingyenes használatát biztosító írásbeli
10
megállapodás alapján - jogosult beruházásokat végezni. Az építtető e beruházások
tekintetében feladatait az állam nevében és javára eljárva látja el. A beruházás közérdekű célú
fejlesztésnek minősül.
(3b) A (3a) bekezdés szerint megvalósult beruházást ingyenesen az ingatlantulajdonos
helyi önkormányzat tulajdonába kell adni.”
22. §
A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény a következő
3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) A 3. § (3) bekezdésében meghatározott beruházásokhoz közvetlenül
kapcsolódó útépítési, közmű csatlakozási, fejlesztési, bontási, és kiváltási munkák
elvégzésével érintett vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes
megvalósítását követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a
beruházással érintett közmű vagyonelemek tulajdonosával, víziközművek esetén az ellátásért
felelős Budapest Főváros Önkormányzatával. A felek kötelesek a (2) bekezdés szerinti
értesítést követő 90 napon belül megállapodást kötni - a teljes beruházási időszakban
elvégzésre kerülő munkálatok figyelembevételével - az elszámolás feltételeiről, valamint a
felmerülő terhek viselésének megosztásáról.
(2)	Az építtető haladéktalanul köteles írásban értesíteni a 3. § (3) bekezdésében megjelölt
beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely
közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban: a közműszakaszt érintő
munka) szükséges.
(3)	Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a
körülmények által indokolt mértékű - a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10
napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével -, 30 napnál nem rövidebb
határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett határidőn belül köteles a
közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.
(4)	Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (3) bekezdés szerinti
véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem
állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai
képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni köteles.
(5)	Ha a közmű tulajdonosa neki felróható módon a (2) bekezdés szerinti értesítésben
szereplő közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére vonatkozó
kötelezettségét késedelmesen teljesíti, vagy egyébként nem megfelelő módon végzi vagy
végezteti el azt, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint
megtéríteni.
(6)	A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt
költségeit az építtető a közmű tulajdonosának köteles megfizetni. Ha a közműszakaszt érintő
munkára a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a
műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák költségét a közmű tulajdonosa
köteles megtéríteni illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű - a közmű a műszaki
átadás-átvételi eljárás eredményes lezárását követően - e törvény erejénél fogva, ingyenesen,
az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel az (1) bekezdés szerinti
11
közműtulajdonos tulajdonába, a víziközmű az ellátásért felelős Budapest Főváros
Önkormányzat tulajdonába, és a közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.”
23.	§
A Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló 2013. évi CCXLII. törvény
1.	2. § (3) bekezdésében az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a
továbbiakban: Inytv.) 8. §-át” szövegrész helyébe az „a Polgári törvénykönyvről szóló 2013.
V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-át” szöveg,
2.	3. § (7) bekezdésében és 5. § (3) bekezdésében az „az Inytv. 8. §-át” szövegrész
helyébe az „a Ptk. 5:167. §-át” szöveg
lép.
III.	Fejezet
Záró rendelkezések
8.	Hatályba léptető rendelkezések
24.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 19. §-23. § a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
(3)	A 15. § 2016. december 31-én lép hatályba.
(4)	Az 1. §-12. §, a 13. § 1-6. pontja és 8-10. pontja, a 14. §, a 16. § és a 18. § 2017.
január 1-jén lép hatályba.
12
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban:
Áht.) módosítására tesz javaslatot a felelős költségvetési gazdálkodás erősítése érdekében, az
államháztartásra vonatkozó szabályozás jogrendszeri koherenciájának biztosítása mellett. A
törvényjavaslat emellett további kapcsolódó törvények módosítására is javaslatot tesz.
Részletes indokolás
Az államháztartást szabályozó joganyag módosítása fejezethez
Az 1. §-3. §-hoz
A módosítások a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény
módosításával lehetővé teszik, hogy külön Kormány-engedély nélkül kerüljenek az
önkormányzati, illetve 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági táraságok
adósságelemei kedvezőbb konstrukcióval kiváltásra. A 100%-ban önkormányzati tulajdonban
lévő gazdasági táraságok esetében továbbá a szabályozás a szerződésmódosításokra
vonatkozóan is pontosításra kerül.
A 4. §-hoz
A központi költségvetési törvényben jelenleg megtervezett fejezeti stabilitási tartalékok
felhasználhatósága a törvényben szereplő számszerűsített hiány- és adósságszabálytól függ,
amelynek felhasználhatóságáról a Kormány dönt az államháztartásért felelős miniszter
javaslatára a fejezetek költségvetési folyamatainak értékelése alapján, ugyanakkor nem
tartalmaz hatékonysági, ösztönzési elemeket. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy ha a
központi költségvetésről szóló törvényben képzett fejezeti stabilitási tartalékot a fejezetet
irányító szerv érdekkörében felmerülő okból a központi költségvetésről szóló törvényben nem
szerepeltetett új feladatok, valamint az abban szerepeltetett feladatok bővítése előirányzati
fedezetének biztosítására, valamint a fegyelmezett és hatékony gazdálkodás ösztönzésére kell
létrehozni. A javaslat szerint a fejezeti stabilitási tartalék felhasználásának szabályait a
Kormány rendeletben állapítja meg. Ezzel párhuzamosan a § jogtechnikai pontosítást
tartalmaz a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználására
vonatkozó szabály tekintetében.
Az 5. §-hoz
A javaslat a maradvánnyal nem rendelkező központi kezelésű előirányzatként szereplő
határozott idejű projektek hatékonyabb finanszírozása érdekében rugalmasabbá teszi az
előirányzatok alakítását.
A 6. §-hoz
A § szövegpontosítást tartalmaz.
A 7. §-hoz
A javasolt módosítás alapján abban az esetben, ha a következő évi központi
költségvetésről szóló törvény már kihirdetésre került, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén
a több éves kötelezettségvállalás alapját a következő évre a központi költségvetésben
megállapított eredeti előirányzat adja. Költségvetési szervek és a további évek
vonatkozásában a jelenleg is élő szabály marad, azaz főszabály szerint a tárgyévi eredeti
előirányzatok 100%-áig, a felhalmozási kiadásoknál és az egyéb működési kiadásoknál pedig
annak 50%-áig vállalható kötelezettség.
A 8. §-hoz
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a központosított bevételeket beszedő szervezetek a
központi költségvetést megillető bevételeket (pl. bírságokat) az esetek többségében nem
utalják be az erre a célra létrehozott központosított beszedési számlára, ezért a javaslat előírja,
hogy a költségvetési szerv által fel nem használható bírságot, és jogszabály alapján a központi
költségvetés központosított bevételét képező minden bevételt kizárólag a kincstár által e célra
létrehozott központosított beszedési számlára lehet beszedni.
A 9. §-hoz és a 12. §-hoz
A javasolt módosítás alapján a Kormány adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő az
államháztartás központi alrendszerébe tartozó előirányzatok várható bevételeire, illetve
kiadásaira vonatkozóan. Az adatszolgáltatás pontosságának biztosítása érdekében lehetővé
válik, hogy a Kormány rendeletében befizetési kötelezettség, vagy meghatározott szabad
előirányzatok csökkentése kerüljön előírásra, ha a tényleges bevételek, illetve kiadások az
előre jelzetthez képest a jelentős eltérést mutatnak. Ezzel összefüggésben a törvényjavaslat a
likviditási terv készítési kötelezettséget a központi költségvetési szervek számára megszünteti.
A 10. §-hoz
A § szövegpontosítást tartalmaz.
A 11. §-hoz
Az adatszolgálások nem megfelelő teljesítése miatt néhány kis önkormányzat igen
jelentős összegű bírságot halmozott fel. Ennek oka elsősorban, hogy nincs a pénzügyi-
számviteli álláshely betöltve. Ugyanakkor ezek az önkormányzatok mind közös hivatalhoz
tartoznak, más, a közös hivatalhoz tartozó önkormányzatok viszont teljesítik
kötelezettségeiket. Ez a közös hivatal formális működését jelzi, azonban a valóságban az
önkormányzatok továbbra is magukban működnek. A javaslat szerint a jövőben a bírságot a
közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti helyi önkormányzattal szemben kell kiszabni,
hiszen a közös hivatal felel valamennyi önkormányzat hivatali teendőinek ellátásáért. A
törvényjavaslat azonban a bírság elengedését lehetővé teszi a Kincstár számára abban az
esetben, ha a helyi önkormányzat bizonyítja, hogy a munkavégzés feltételeiről gondoskodott
(elsősorban valóban, nem csak névlegesen csatlakozott a közös hivatalhoz), és elmaradásait
pótolta.
14
A 13. §-hoz
A törvényjavaslat által megfogalmazott maradvány-felhasználás, a fejezeti stabilitási
tartalék és az adatszolgáltatási kötelezettség szabályaihoz kapcsolódó szövegpontosításokat
végzi el. Ezen túlmenően a § az Áht.-ban adott egyes felhatalmazó rendelkezések pontosítását
is szolgálja az alkotmányos végrehajtási jogalkotás érdekében.
A javaslat emellett jogtechnikai, szövegpontosító és értelmezést segítő módosítások
átvezetésére vonatkozik.
A 14. §-hoz
A törvényjavaslat ezen rendelkezései az Áht. egyes rendelkezéseinek hatályon kívül
helyezését tartalmazzák.
A 15. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi, hogy ne csak a jogerős és végrehajtható bírósági határozatban
foglalt fizetési kötelezettség megfizetésére keletkeztethessen az önkormányzat és 100%-os
tulajdonú gazdasági társasága adósságot, hanem az azzal azonos jellegű jogerős és
végrehajtható fizetési meghagyás összegére is.
Az egyes kapcsolódó törvények módosítása fejezethez
A 16. §-hoz
A javaslat rögzíti, hogy a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerint a cégeljárásban fizetendő közzétételi
költségtérítés és a céginformációért fizetendő költségtérítés a központi költségvetés bevételét
képezi. A módosítás azonban azt is szolgálja, hogy a cégeljáráshoz kapcsolódó feladatellátás
zavartalan megvalósítása érdekében szükséges források biztosítva legyenek azáltal, hogy a
felmerülő kiadások fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
A 17. §-hoz
Az Áht. szerint az államháztartásért felelős miniszter a kincstár útján a központi
költségvetés likviditási helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére és a szükséges
intézkedések kezdeményezésére Likviditási Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság)
működtet. A Bizottság működésére vonatkozó alapvető szabályozást a Magyar
Államkincstárról szóló 311/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 6/C. §-a tartalmazza. A pénzügyi
közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer
továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény 132. § (1) bekezdés a) pontja szerint az
Szanálási Alap igazgatótanácsának egy tagját a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért
felelős miniszter jelöli ki.
A politikai vezető Likviditási Bizottságba és a Szanálási Alapba történő jelölése
érdekében, valamint az állami vezetők állami tulajdonú tőkealapok vezető testületeinek
tagságára vonatkozóan a javaslat a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány
tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 10. § (1) bekezdése
szerint a politikai vezetőre meghatározott összeférhetetlenségi okok alóli kivételként történő
szabályozást fogalmaz meg.
15
A 18. §-hoz
A módosítások a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének bővítését, így a fogyasztói
érdekek szélesítését szolgálják.
A 19. §-23. §-hoz
A törvényjavaslat ezen §-ai a Városliget megújítása és fejlesztése megvalósításával
összefüggő részletkérdések rendezését szolgálja.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:122. § (2)
bekezdésében és a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló
2009. CXXII. törvény 4. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazása céljából rögzíti a
módosítás, hogy a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt. (a továbbiakban: Városliget Zrt.)
felügyelőbizottsága - bár jegyzett tőkéje nem haladja meg a kétszáz millió forintot - a
jövőben legalább három, legfeljebb hat tagból álljon. E törvényi rendelkezés alapján a
jelenlegi 3 főhöz képest bővíthető a felügyelőbizottság létszáma, biztosítva ezzel - az egyes
tagok esetleges elfoglaltsága miatti távolmaradása esetén is - a mindenkori döntéshozatalhoz
szükséges, a Ptk.-ban előírt részvételi arányt.
Mivel a költségvetési forrásból megvalósuló Liget Budapest projekt beruházás helyi
önkormányzati vagyont is érint, emiatt szükséges szabályozni a beruházás megvalósításával
összefüggésben a helyi önkormányzatnál keletkező, a beruházások, fejlesztések során a
meglévő vagyontárgyakkal kapcsolatosan - különösen a bontási munkákra tekintettel -
felmerülő terven felüli értékcsökkenés pénzügyi rendezését. A vagyonnövekményre és
vagyonvesztésre vonatkozó szabályozási szükséglet a jelen módosítással teljesíthető.
A javaslat rögzíti, hogy a vagyonkezelő a városligeti ingatlanhoz kapcsolódóan, a helyi
önkormányzat tulajdonát képező más ingatlanon építtetőként - az ingatlan tulajdonosával
kötött, a beruházás idejére az ingatlan ingyenes használatát biztosító írásbeli megállapodás
alapján - jogosult beruházásokat végezni. Ezért a költségvetési forrásból megvalósuló
beruházások, és az azokhoz kapcsolódó eszközbeszerzés érdekében - a közbeszerzési eljárás
ajánlatkérőjeként, illetve a szerződéskötés során a jogviszonyban szerződő félként -
nevesíteni szükséges a Városliget Zrt.-t, mint az állam nevében és javára eljáró építtetőt. Az
építtető Városliget Zrt. tevékenysége, a nemzeti vagyonba tartozó ingatlanon megvalósuló
fejlesztés és eszközbeszerzés közérdekű célú fejlesztésnek minősül. A módosítás azt is
részletezi, hogy az építtető az általa felhasznált forrásokkal és létrehozott eszközökkel a
fejlesztés és eszközbeszerzés pénzügyi zárását követően hogyan számol el az önkormányzati
tulajdonú ingatlan vagy eszköz esetében a tulajdonossal.
A javaslat rendezi az építtetőnek a fejlesztéssel érintett közmű tulajdonosával és
üzemeltetőjével a fejlesztési tevékenység során történő eljárását és elszámolását. Biztosítja
továbbá a műszakilag indokolt mértékű közműkiváltás vagy fejlesztés ingyenes átadásának,
valamint a bontások és fejlesztések egybeszámításának lehetőségét is, a fejlesztés lezárását
követően.
A Záró rendelkezések fejezethez
A 24. §-hoz
A törvényjavaslat e §-ban a törvény hatálybalépéséről rendelkezik.
16