﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12737. számú
törvényjavaslat
a nemzeti turizmusfejlesztésről
Előadó:	Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi ... törvény
a nemzeti turizmusfejlesztésről
Annak érdekében, hogy az Európai Unió támogatásából vagy a központi költségvetésből
finanszírozott turisztikai fejlesztések szakmai tervezése, megvalósítása gyorsabb, egységes
eljárási rendben, a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználásával történjék, a
turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése érdekében, különös figyelemmel a
turizmus nemzetgazdaságban betöltött kiemelkedő szerepére, az Országgyűlés a következő
törvényt alkotja:
I. Fejezet
Turisztikai fejlesztés
1.	Hatály
1.	§
E törvény hatálya az államháztartás központi alrendszeréből, valamint az európai uniós
forrásokból egyedi döntés alapján, pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül nyújtott
költségvetési támogatás igénybevételével megvalósuló turisztikai fejlesztésekre terjed ki.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§
E törvény alkalmazásában:
1.	turisztikai térség (desztináció): egy vagy több megye (főváros) területén belül
földrajzilag körülhatárolható, beazonosítható területrész, amely a turisztikai kínálati piacon
egységes fogadóterületként jeleníthető meg, épített környezeti, természetföldrajzi vagy
kulturális értékek tekintetében összefüggő elemek alkotják, ezért egységes koncepcióban
történő tervezéséhez, fejlesztéséhez és térségi turisztikai márka kialakításához országos érdek
fűződik;
2.	kiemelt turisztikai fejlesztési térség: olyan turisztikai desztináció, amely a beutazó
turizmus szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy célzott fejlesztések eredményeként azzá
tehető, ezért koncentrált fejlesztéséhez országos érdek fűződik;
3.	kiemelt állami turisztikai beruházás: a turisztikai desztináción belül 100%-ban az állam
tulajdonában álló ingatlanon megvalósuló turisztikai fejlesztés, amelyhez országos érdek
fűződik;
4.	turisztikai fejlesztés: minden olyan beavatkozás, amely az egyes turisztikai kínálati
elemek kapacitásainak (különösen szálláshely, vendéglátás, egyéb turisztikai szolgáltatások,
turisztikai vonzerővel bíró rendezvények, attrakciók, a turisztikai látogatóforgalmat és
1
tartózkodást támogató infrastruktúra stb.) bővítését vagy minőségének javítását, piacra
jutásának elősegítését közvetlenül célozza, vagy ahhoz közvetetten hozzájárulhat.
3.	A turisztikai fejlesztések tervezése
3.	§
(1)	A turisztikai célú fejlesztések tervezésének alapegysége a turisztikai desztináció.
(2)	A turisztikai desztinációvá nyilvánítás célja az adott földrajzi térség turisztikai
vonzerejének növelésére irányuló, egységes turisztikai fejlesztések tervezési keretének
meghatározása.
(3)	A turisztikai desztináció fejlesztésének célja a térség
a)	turisztikai célú látogathatóságának javítása, látogatószámának növelése,
b)	a turisztikai kínálatban betöltött szerepének erősítése,
egyedi természeti, táji, kulturális karakterének megőrzése, fenntartása mellett, annak egyedi
jellegét, környezeti fenntarthatóságát nem veszélyeztetve.
(4)	Az állam feladata
a)	a turisztikai fejlesztések szakpolitikai céljainak és irányelveinek kidolgozása,
b)	a turisztikai desztináción belüli turisztikai fejlesztés szakmai tervezése, valamint a
megvalósítás desztináción belüli és desztinációk közötti szakmai összehangolása,
c)	szakmailag meghatározni, megtervezni és összehangolni az egyes turisztikai
desztinációkon belül és a desztinációk között a turisztikai fejlesztések tekintetében
ca)	a turisztikai desztináció megközelítését biztosító térségi és helyi infrastruktúrához,
cb)	a kulturális örökség védelméhez,
cc)	az épített és természeti környezet védelméhez, a társadalmi, környezeti
fenntarthatósághoz, továbbá
cd)	a turizmussal összefüggő marketingtevékenységhez
kapcsolódóan szükséges turisztikai kapacitásokat, feladatokat és szakmailag összehangolni
azok végrehajtását.
(5)	Az állam a (4) bekezdésben foglalt feladatokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
útján látja el.
II.	Fejezet
Kiemelt állami turisztikai beruházások
2
4.	Vagyonkezelői kijelölés
4.	§
(1)	Az állam a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósítása céljából 100%-ban
állami tulajdonban álló zártkörűen működő részvénytársasági formában működő gazdasági
társaságokat létesít.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaságokban az államot megillető társasági
részesedés felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter által rendeletben kijelölt személy gyakorolja.
(3)	A Kormány turisztikai desztinációkat, valamint a kiemelt állami turisztikai beruházások
helyszínét meghatározó rendeletében (a továbbiakban: rendelet) megállapított adott turisztikai
térségben lévő, a rendeletben helyrajzi szám szerint megjelölt, 100%-ban az állam
tulajdonában álló ingatlanokat a tulajdonosi jog gyakorlója, mint közfeladat ellátásához
szükséges területet, ingyenesen, a rendelet hatálybalépésétől számított 30 éves időtartamra -
kivéve ha a tulajdonosi jogyakorló és a vagyonkezelő a beruházás jellegére, az annak tervezett
működtetéséhez szükséges ésszerű időtartamra figyelemmel ettől eltérő időtartamban
állapodnak meg - az (1) bekezdés szerinti gazdasági társaság (a továbbiakban: vagyonkezelő)
vagyonkezelésébe adja.
(4)	A (3) bekezdés szerinti ingatlan (továbbiakban: vagyonkezelésében lévő ingatlan)
tekintetében a tulajdonosi jogokat gyakorló személy köteles a vagyonkezelővel a
vagyonkezelési szerződést a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül megkötni.
(5)	A rendelet hatálybalépését megelőzően az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
vagyonkezelői jog fennállását a (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog nem érinti, de az
egyéb vagyonkezelői jog tartalmát a rendelet hatálybalépését követő 45 napon belül felül kell
vizsgálni és, amennyiben szükséges, a (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői joggal való
összhang megteremtése érdekében módosítani kell.
(6)	A rendelet hatálybalépését megelőzően a vagyonkezelésben lévő ingatlanon más
szervezeteket, szerveket terhelő, forgalomszervezési, közútkezelési és közösségi közlekedési
infrastruktúra fenntartási, településtisztasági és hulladékgazdálkodási, természet- és
környezetvédelmi, továbbá vízgazdálkodási feladatkörök változatlanul fennmaradnak.
5.	Turisztikai beruházások megvalósítása
5.	§
(1)	A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlanon turisztikai fejlesztési célú
beruházásokat végez.
3
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt beruházást a vagyonkezelő az állam nevében és javára
végzi. A beruházás közérdekű célú fejlesztésnek minősül.
6. §
(1)	A vagyonkezelő vagyonkezelői joga fennállásának időtartama alatt a vagyonkezelő
által és az állam 100%-os tulajdonában álló, vagyonkezelésében lévő ingatlanon felépített új
építmény a földterület jogi sorsát osztva, az állam 100%-os tulajdonába kerül.
(2)	A befejezett beruházások - a számvitelről szóló törvény szerinti - megvalósuláskor a
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság nyilvántartásába
kerülnek felvételre a vagyonkezelő adatközlése alapján.
(3)	A beruházások befejezését követően létrejövő új építmények e törvény erejénél fogva,
mint közfeladat ellátásához szükséges építmények ingyenesen a vagyonkezelő
vagyonkezelésébe kerülnek a 4. § (3) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog
megszűnésének időpontjával azonos időpontig. A vagyonkezelőnek az új építményekre e
törvény alapján létrejövő vagyonkezelői jogára e törvényben meghatározott rendelkezéseket
kell alkalmazni, azzal, hogy az új építményekre vonatkozó vagyonkezelői szerződést a (2)
bekezdés szerinti nyilvántartásba vétellel egyidejűleg kell megkötni.
(4)	A vagyonkezelő az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27. § (7) bekezdése
szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül.
7.	§
A vagyonkezelő, mint építtető (a továbbiakban: építtető) az 5. § (1) bekezdésében
meghatározott beruházások vonatkozásában különösen az alábbi feladatokat látja el:
a)	teljes körűen elkészíti vagy elkészítteti az ingatlanfejlesztés megvalósításához szükséges
terveket, tanulmányokat;
b)	ügyfélként részt vesz a hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban;
c)	a saj át nevére megszerzi az építési és egyéb engedélyeket;
d)	lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat;
e)	megköti a megvalósításra vonatkozó tervezési, kivitelezési és egyéb szerződéseket;
f)	elvégzi a teljesítések igazolását;
g)	gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység ellátásáról;
h)	gondoskodik a műszaki átadás-átvétel lebonyolításáról;
i)	a feladatok elvégzéséhez közreműködőt vehet igénybe.
8.	§
(1)	A vagyonkezelő által a vagyonkezelésében lévő ingatlanon az 5. § (1) bekezdése
szerinti beruházások megvalósításával összefüggő beruházási és fejlesztési, továbbá az
ezekkel összefüggő beszerzési tevékenység ellátása nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű közfeladatnak minősül.
4
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt beruházások megvalósításával összefüggő közigazgatási
hatósági eljárásokban az ügyintézési határidő 15 nap, amennyiben jogszabály rövidebb
határidőt nem állapít meg.
(3)	A (2) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban a szakhatósági eljárás
ügyintézési határideje 15 nap, amely nem hosszabbítható meg. A határidő elmulasztása esetén
a szakhatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
(4)	Az (1) bekezdésben megjelölt beruházásokkal érintett közmű- és energiaszolgáltató az
építtető által benyújtott tervek jóváhagyása tekintetében a tervek benyújtásától számított 15
napon belül érdemben nyilatkozik. E határidő elmulasztása esetén a nyilatkozatot - a
megkeresésben foglalt tartalommal - megadottnak kell tekinteni.
(5)	A (2) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásokban hozott elsőfokú hatósági
határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
(6)	A (2) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági ügyekben hirdetményi úton történő
közlés esetén a döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő nap.
(7)	Az (1) bekezdésben megjelölt beruházásokkal összefüggésben
a)	építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni;
b)	településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni;
c)	településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.
(8)	Az (1) bekezdésben megjelölt beruházások megvalósításához szükséges beszerzésekkel
és hatósági eljárásokkal kapcsolatban az építtető bármely közigazgatási szervtől, hatóságtól,
helyi önkormányzattól, közműszolgáltató, közműnyilvántartó és energiaszolgáltató
társaságtól, a beruházással összefüggő ügyben tájékoztatást kérhet, illetve intézkedés
megtételét javasolhatja. Amennyiben az építtető által megkeresett az építtető intézkedési
javaslatával nem ért egyet, úgy az érintett szervnek részletes indoklással ellátott
nyilatkozatban kell közölnie álláspontját az építtetővel az intézkedési javaslat kézhezvételétől
számított 15 napon belül.
(9)	Az (1) bekezdésében meghatározott beruházások esetén az előzetes régészeti
dokumentáció elkészítéséhez próbafeltárást csak akkor lehet alkalmazni, ha az építtető
rendelkezésére állnak annak elvégzéséhez szükséges földrészletek. A földrészletek
rendelkezésre állása tekintetében az építtető nyilatkozata az irányadó.
5
6.	Közmű beruházások
9.	§
(1)	Az 5. § (1) bekezdése szerinti meghatározott beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó
közmű csatlakozási, fejlesztési, bontási, és kiváltási munkák elvégzésével érintett
vagyonelemek értékének változásával az építtető a beruházások teljes megvalósítását
követően, a teljes beruházás időszakát figyelembe véve köteles elszámolni a közmű
tulajdonosával és üzemeltetőjével. Az elszámolás feltételeiről a felek kötelesek a (2) bekezdés
szerinti értesítést követő 90 napon belül megállapodást kötni.
(2)	Az építtető haladéktalanul köteles írásban értesíteni az (1) bekezdésében megjelölt
beruházással érintett közmű tulajdonosát és üzemeltetőjét arról, hogy a beruházás során mely
közműszakasz bontása, kiváltása vagy fejlesztése (a továbbiakban: a közműszakaszt érintő
munka) szükséges.
(3)	Az építtető a közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére a
körülmények által indokolt mértékű - a közmű tulajdonosa számára biztosított, legalább 10
napos határidőn belül adott véleménye figyelembevételével -, 30 napnál nem rövidebb
határidőt határoz meg. A közmű tulajdonosa az egyeztetett határidőn belül köteles a
közműszakaszt érintő munkát elvégezni vagy elvégeztetni.
(4)	Ha a közmű tulajdonosa a közműszakaszt érintő munkát a (3) bekezdés szerinti
véleménye szerint nem kívánja elvégezni vagy elvégeztetni, és az építtetővel másképp nem
állapodik meg, akkor az építtető jogosult a közműszakaszt érintő munkát megfelelő szakmai
képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amit a közmű tulajdonosa tűrni, és az
elvégzett vagy elvégeztetett munka igazolt, indokolt költségeit az (5) bekezdés szerint
megtéríteni köteles.
(5)	Ha a közmű tulajdonosa neki felróható módon a (2) bekezdés szerinti értesítésben
szereplő közműszakaszt érintő munka elvégzésére vagy elvégeztetésére vonatkozó
kötelezettségét késedelmesen teljesíti vagy egyébként nem megfelelő módon végzi vagy
végezteti el, köteles az ezzel okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint megtéríteni.
(6)	A közmű tulajdonosa által elvégzett, a közműszakaszt érintő munka indokolt költségeit
az építtető a közmű tulajdonosának köteles megfizetni. Ha a közműszakaszt érintő munkára a
műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, akkor a műszakilag
feltétlenül szükséges mértéket meghaladó munkák arányos költségét a közmű tulajdonosa
köteles megtéríteni illetve viselni. Az építtető által létrehozott közmű - a közmű a műszaki
átadás-átvételi eljárás eredményes lezárását követően - e törvény erejénél fogva, ingyenesen,
az építtető által nyilvántartott nyilvántartási értéken való átvezetéssel, az általános forgalmi
adó kivételével adómentesen az (1) bekezdés szerinti közműtulajdonos tulajdonába, és a
közmű üzemeltetőjének üzemeltetésébe kerül.
6
(7)	A közmű tulajdonosát a - közműkiváltással vagy -fejlesztéssel összefüggésben
bekövetkezett - vagyonnövekedés tekintetében illetékfizetési kötelezettség nem terheli.
III.	fejezet
Záró rendelkezések
7.	Felhatalmazó rendelkezések
10. §
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a
a)	turisztikai desztinációk elnevezését, földrajzi kiterjedését és típusba sorolását,
b)	a turisztikai desztinációk közül a kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket,
c)	a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósításának helyszíneit, a beruházással
érintett ingatlanok helyrajzi számának megjelölésével
rendeletben határozza meg.
8. Hatálybalépés
11.	§
E törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
7
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
Magyarország stratégiai célja a turizmus jövedelemtermelő képességének erősítése
nemzetgazdasági szinten, azaz a külföldről beutazó turisták tartózkodási idejének
meghosszabbítsa és költésük növelése, valamint a hazai turisztikai fogyasztás jelenlegi
szintjének emelése.
Az első, leglátványosabb probléma, hogy a turisztikai szolgáltatók a relatíve kevés és relatíve
kis vásárlóerejű turista elcsábítása, illetve megtartása érdekében az árakban tudnak
versenyezni egymással, ami törvényszerűen minőségproblémákhoz vezet, illetve
konzerválhatja az olcsó, még éppen elfogadható minőséget a kínálati oldalon, valamint ritkán
vezet belső indíttatású minőségi fejlesztéshez. Ez a gondolkodásmód és üzemszerű árverseny
nem teremt lehetőséget a vidéki szálláshelyek elengedhetetlen és elodázhatatlan minőségi
szolgáltatás-fejlesztésére sem, ami pedig kulcskérdés a továbblépéshez. Ha a jövőben közel
ugyanennyi turista érkezik és azok ugyanazon a szinten költenek, mint eddig, az nem fogja
biztosítani még a jelenleg működő vállalkozások, meglévő szolgáltatási kapacitások
gazdasági és társadalmi fenntarthatóságát sem.
A második probléma a turisztikai kínálat térbeli és időbeli koncentrációja. A hazai turizmust
területi koncentráció jellemzi, mivel az összes vendégéjszaka kétharmada a Budapest-Közép-
Dunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régiókban realizálódik. A külföldi
vendégforgalom erősen Budapestre koncentrálódik: 2015-ben az összes külföldi
vendégéjszaka 59,7%-át Budapesten regisztrálták. A belföldi turizmus kevésbé koncentrált: az
összes belföldi vendégéjszaka 54,1%-a a Balaton, a Budapest-Közép-Dunavidék és az Észak-
Magyarország régióban realizálódik. Budapesten kisebb a belföldi turizmus jelentősége:
2015-ben a belföldi vendégéjszakák 7,9%-át töltötték el a fővárosban. A turisták körében
Budapest, a fürdővárosok és a Balaton-parti települések a legnépszerűbbek. A területi
koncentráció mellett az időbeli koncentráció, a szezonalitás is erős Magyarországon: 2015-
ben az összes vendégéjszaka 15,2%-a júliusban, 16,1%-a augusztusban realizálódott. A
külföldi vendégéjszakák száma kissé egyenletesebben oszlik el, mint a belföldi
vendégéjszakáké, de az erős nyári (május-szeptember) és enyhe téli (november-február)
évszakos differencia minden indikátor esetében tetten érhető.
A harmadik, strukturális probléma, hogy a turisztikai fejlesztések tervezéséhez nem
szolgálnak alkalmas keretként a kialakult közigazgatási egységek és területfejlesztési
kategóriák. Ennek oka, hogy a közigazgatási, területfejlesztési, területrendezési egységek
meghatározásának nem az volt a célja, hogy komplex turisztikai csomagok, pozícionálható
desztinációs márkák határai kerüljenek kijelölésre. Így a létező közigazgatási,
területfejlesztési egységek, sőt, a turisztikai régiók határai is csak részben, vagy csak
szerencsés esetben esnek egybe egy-egy márkaként azonosítható „turisztikai termék”
határaival. A közigazgatási és területfejlesztési kategóriák alkalmasak közigazgatás-fejlesztési
tervezésre, a térszerkezet és a területhasználat szabályozására, valamint statisztikai célokra,
azonban desztinációként (azaz reális utazási döntés célterületeként) és így értelemszerűen
turisztikai fejlesztési célterületként nem értelmezhetőek.
8
A „turizmusfejlesztés” többféle tartalommal azonosítható. Az egyik értelmezés, hogy a
turizmusfejlesztés azon desztinációk pozícionálása (vagy újrapozícionálása), marketing
koncepciójának megújítása, szolgáltatási kapacitásainak bővítése, a határaikon belül igénybe
vehető szolgáltatások minőségének javítása, amelyek földrajzi és kulturális egységet alkotó
elemekből állnak, és bizonyos elvárt, látogatószámban, vendégéjszakában mérhető
teljesítményt nyújtanak, ezzel profitot termelnek és az államháztartásnak bevételt
produkálnak. A másik, tágabb értelmezés szerint ezen túl a turizmus a vidékfejlesztés, a
területi differenciálás, a térségi fejlettségbeli különbségek kiküszöbölésének eszköze is, és a
közvetett hatások (alapinfrastruktúra, munkahelyteremtés, vidéki népességmegtartó erő)
elérése érdekében ott is törekedni kell „valamilyen” turisztikai fejlesztésre, ahol ez a
látogatószámokkal, vendégéjszakák számával nem feltétlenül támasztható alá.
Az 1/2014. (I.3.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fejlesztés 2030 - Országos Fejlesztési
és Területfejlesztési Koncepció (OFTK) rögzíti, hogy „Célunk a kiemelkedő táji értékeket
képviselő térségek, kultúrtájak értékőrző fejlesztése, a táji értékeikben rejlő potenciál
kibontakoztatása és az egyedi karakterükre építő térség integrált kezelése. Beavatkozási
területek: Egyedi tájkarakterrel rendelkező térségek integrált kezelése; a táji értékekre és a
tájkarakterre alapozott térségfejlesztés; a térségek sajátos gazdasági profillal történő
fejlesztése (pl.: a kultúrtájak és a turisztikai térségek fenntartható fejlesztése); a Balaton és
térsége programalapú fejlesztése, egységes keretben történő kezelése.” Ennek értelmében
turisztikailag Magyarország nem „általában”, illetve a turizmus nem „bárhol” fejleszthető,
hanem az olyan térségekre koncentráló - és a térségen belül integrált - fejlesztéseknek van
létjogosultságuk, amelyek a turisztikai kínálati oldalon, az utazási célt kereső potenciális
vendég szempontjából felismerhető turisztikai márkák kialakítását szolgálják. Ebből
következően egy-egy turisztikai ajánlatcsomagként megjeleníthető turisztikai fogadó-területet,
komplex módon kell fejleszteni, és nem külön-külön egy-egy attrakciót önállóan. Ez a
megfontolás és munkamódszer áll több európai ország - például Ausztria, Olaszország -
turisztikai sikerei mögött is. A turisztikai desztinációk kijelölése és a kereteik között működő
szolgáltatók teljesítményének mérése és értékelése teszi lehetővé a szakpolitikai és
fejlesztéspolitikai döntések megalapozását.
A törvényjavaslat szerinti szabályozás lényege a fentiekre tekintettel, hogy a turisztikai
fejlesztések tervezési alapegysége a jövőben a turisztikai desztináció legyen. A
törvényjavaslat rögzíti, hogy a hazai költségvetésből és az európai uniós forrásokból
megvalósuló turisztikai fejlesztések tervezése az állam feladata, valamint kimondja, hogy a
turisztikai tervezés alapegysége a releváns turisztikai fogadóterület. Meghatározza a
turisztikai desztináció általános fogalmát, a fejlesztések célját, valamint meghatározza a
desztináció-fejlesztéssel kapcsolatos alapvető állami feladatok ellátásért való felelősség
címzettjét.
A törvényjavaslat alapján a Kormány rendeletében megjelölt ingatlanok tervezett állami
turisztikai beruházással érintett része a magyar állam 100%-os tulajdonában álló társaság
vagyonkezelésébe kerül 30 évre vagy a felek által a vagyonkezelési szerződésben
9
meghatározott időtartamra. A létrejövő vagyonkezelői jog nem érinti a jelenleg már fennálló
vagyonkezelői jogokat, azok a szükséges módosításokkal megmaradnak. A vagyonkezelő,
mint kijelölt építtető is, felelős a beruházás maradéktalan megvalósításáért. Az egységes
vagyonkezelésbe vétel elengedhetetlen a kiemelt állami turisztikai beruházások magas
színvonalú és költséghatékony ellátása szempontjából.
A törvény tartalmazza mindazokat a speciális szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a
vagyonkezelő az adott turisztikai beruházást az állam nevében és javára elvégezze. A törvény
rendezi az állami beruházás során létrejövő új építmények tulajdonjogi sorsát, és az
elszámolás rendjét. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás
tekintetében a törvény rendelkezik a közigazgatási hatósági és szakhatósági ügyintézések
gyorsításáról, szabályozza beruházásokkal érintett közmű tulajdonosával és üzemeltetőjével a
fejlesztési tevékenység során történő együttműködés és elszámolás rendjét a közmű-
fejlesztések költséghatékony megvalósítása érdekében.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat tárgyi hatálya a hazai költségvetésből és az európai uniós társfinanszírozású
fejlesztési forrásokból megvalósuló turizmus-fejlesztési programok szakmai tervezésére és
szakmai irányítására terjed ki.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat négy értelmező rendelkezést tartalmaz, így meghatározza a turisztikai
desztináció, a kiemelt turisztikai fejlesztési térség, a kiemelt állami turisztikai beruházás és a
turisztikai fejlesztés fogalmakat.
A 3. §-hoz
A turisztikai desztináció nem közigazgatási, avagy területfejlesztési fogalom, hanem
turisztikai szakmapolitikai és fejlesztéspolitikai kategória. A turisztikai fejlesztések
célterületeként, ún. turisztikai desztinációként olyan térségeket szükséges kijelölni, amelyek a
potenciális látogatók szempontjából reálisan választható utazási célterületként értelmezhetők.
A turisztikai szempontból releváns - termékként vagy komplex turisztikai termékcsomagként
értelmezhető - földrajzi egységek határai nem esnek pontosan egybe a közigazgatási, illetve a
területfejlesztési egységek határaival. Az előző megállapítás a turisztikai régiókra is igaz,
mivel az idegenforgalmi régiók elnevezésének többsége nem hordoz „eladható”, márkaként
pozícionálható földrajzi tartalmat vagy közös kulturális értéket. Az ország területét lefedő 9
10
idegenforgalmi régió közül 3 rendelkezik identitással és területileg azonosítható funkcióval:
Budapest, a Balaton és a Tisza-tó.
Önmagában azonban, ha egy adott térséget területfejlesztési szempontok alapján kiemeltként
határoznak meg, úgy még nem indul meg automatikusan a térség turisztikai fejlődése. Egy
térség még attól sem válik turisztikai desztinációvá, ha egyedi, sajátos profillal rendelkezik,
valamint a turisztikai piacon felismerhető és önálló márkaként pozícionálható. De mindezek
minimális előfeltételei annak, hogy tudatos fejlesztés eredményeként turisztikai termékké
válhasson.
A törvényjavaslat meghatározza a turisztikai fejlesztések tervezésével kapcsolatos
legfontosabb állami feladatokat, és rögzíti, hogy azokat a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.
látja el. Ezzel kapcsolatban fontos rámutatni, hogy az állami feladatok meghatározása
értelemszerűen nem érinti, nem korlátozza az önkormányzatok törvényben rögzített turisztikai
feladatellátását. A turisztikai ügynökséget az állami és helyi érdekek, értékek szolgálata és
összehangolása érdekében a tevékenységének végzése során együttműködési kötelezettség
terheli a turisztikai feladatait ellátó önkormányzatokkal.
A 4. §-hoz
A kiemelt állami turisztikai beruházások magas színvonalú és költséghatékony ellátása
érdekében az állam 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságokat hoz létre az egyes
kiemelt beruházások megvalósítására. A létrejövő új gazdasági társaságok tekintetében az
államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter által - az állami vagyonról szóló törvényben adott
felhatalmazás szerinti - rendeletben kijelölt személy gyakorolja.
A törvényjavaslat rendelkezése alapján a Kormány rendeletében megjelöli azokat az
ingatlanokat, ahol a tervezett állami turisztikai beruházások megvalósulnak és, amelyek
100%-ban az állam tulajdonában állhatnak. Az állami turisztikai beruházással érintett
ingatlanok az állam 100%-os tulajdonában álló, e célra létrehozott gazdasági társaság
vagyonkezelésébe kerülnek 30 évre. A szabályozás lehetőséget biztosít ugyanakkor az egyes
beruházások specialitásainak figyelembe vételére is: a törvényi 30 év csak akkor irányadó, ha
felek a beruházás működtetésére tervezett ésszerű időszakra figyelemmel nem állapodnak
meg ettől eltérő időtartamban. A tulajdonosi jogok gyakorlója köteles a vagyonkezelővel a
Kormány rendeletének hatálybalépését követő 45 napon belül megkötni a vagyonkezelési
szerződést, hogy a vagyonkezelő a vagyonkezelői jogait gyakorolni tudja. A létrejövő új
vagyonkezelői jog nem érinti a jelenleg már fennálló vagyonkezelői jogokat, azok a szükséges
módosításokkal megmaradnak, illetőleg amennyiben a beruházási célok érdekében szükséges,
úgy közös vagyonkezelés jön létre az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló
kormányrendelet rendelkezése alapján.
Az új vagyonkezelő jogai és kötelezettségei nem érintik a Kormány rendeletének
hatálybalépését megelőzően más szervezeteket, szerveket terhelő forgalomszervezési,
11
közútkezelési és közösségi közlekedési infrastruktúra fenntartási, településtisztasági és
hulladékgazdálkodási, természet- és környezetvédelmi, továbbá vízgazdálkodási
feladatköröket, azok változatlanul fennmaradnak.
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat lehetővé teszi a vagyonkezelő részére állami beruházások végzését, amelyet
a vagyonkezelő az állam nevében és javára végez, mint közérdekű célú fejlesztést.
A 6. §-hoz
A törvényjavaslat részletesen szabályozza a megvalósított beruházás tulajdonjogi sorsát és
elszámolását a tulajdonosi joggyakorló felé.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy az állam 100%-os tulajdonában lévő ingatlanon megvalósuló
kiemelt állami turisztikai beruházás során felépülő új építmény, osztva a telek jogi sorsát, az
állam 100%-os tulajdonába kerül.
A befejezett beruházások az állami vagyonról szóló törvény rendelkezései alapján a
vagyonkezelő adatközlésével kerülnek az MNV Zrt. nyilvántartásába, és a felépülő új
építmények is ingyenesen a beruházást megvalósító vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek
a törvény erejénél fogva.
A 7. §-hoz
A vagyonkezelő, mint kijelölt építtető is, felelős a kiemelt állami turisztikai beruházások
maradéktalan megvalósításáért. Ennek érdekében a törvényjavaslat felsorolja a legfontosabb
feladatokat, amelyeket az építtető köteles ellátni.
A 8. §-hoz
A kiemelt állami turisztikai beruházások nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
beruházásnak minősülnek, és a törvény rögzíti az ehhez kapcsolódó egyes közigazgatási
hatósági eljárások határidejét, valamint a hirdetményi kézbesítés szabályait. Ugyancsak
meghatároz a törvény eljárási határidőket a tervezés jóváhagyása során a közmű- és
energiaszolgáltató szervek nyilatkozattétele esetében. A hatósági eljárások gyorsítását
szolgálja továbbá az a rendelkezés is, amely az elsőfokú határozatnak a fellebbezésre tekintet
nélküli végrehajthatóságát teszi lehetővé. A törvényjavaslat ezen rendelkezései a tervezési és
engedélyezési eljárások egyszerűsítését teszik lehetővé a megjelölt beruházásokkal
kapcsolatban. Ennek a §-nak a rendelkezései azt a célt szolgálják, hogy a kiemelt állami
turisztikai beruházások a lehető leggyorsabban megvalósulhassanak.
A 9. §-hoz
12
A törvényjavaslat rendezi a kiemelt állami turisztikai beruházásokkal érintett közmű
tulajdonosával és üzemeltetőjével a fejlesztési tevékenység során történő eljárást és
elszámolást. A törvényjavaslat biztosítja a műszakilag indokolt mértékű közműkiváltás vagy
fejlesztés ingyenes átadásának, valamint a bontások és fejlesztések egybeszámításának
lehetőségét is, a beruházás lezárását követően.
A 10. §-hoz
A záró rendelkezések felhatalmazást adnak a Kormánynak, hogy rendeletben határozza meg a
turisztikai desztinációk elnevezését, kiterjedését, típusait, a kiemelt turisztikai fejlesztési
térséggé nyilvánított turisztikai desztinációk megnevezését, a kiemelt állami turisztikai
beruházások megvalósításának helyszíneit, a beruházással érintett ingatlanok pontos helyrajzi
számának megjelölésével.
A 11. §-hoz
A § a törvény hatálybalépéséről rendelkezik.
13