﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12738. számú
törvényjavaslat
a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes
törvények módosításáról
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi.....törvény
a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes
törvények módosításáról
1. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
1.	§
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. §-a a
következő 24a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„24a. közbeszerzési szolgáltató: olyan szervezet vagy személy, amely járulékos közbeszerzési
szolgáltatást kínál a piacon, különösen a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó;”
2.	§
A Kbt. 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek az egymillió forintot elérő, de a 15. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű, a 8. § (2)-(6) bekezdése
szerinti szerződéseik megkötését megelőzően is kötelesek - az e törvény végrehajtási
rendeletében foglaltak szerint, az ott meghatározott kivételekkel - legalább három ajánlatot
bekérni. Ezekre a beszerzésekre e törvény rendelkezéseit kizárólag annyiban kell alkalmazni,
amennyiben e törvény végrehajtási rendelete azt előírja.”
3.	§
A Kbt. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdést nem kell alkalmazni, ha a Kormány annak alkalmazása alól a
közbeszerzésekért felelős miniszter előterjesztése alapján hozott egyedi határozatában
felmentést adott. A felmentés akkor kérhető, ha a támogatásból megvalósuló beszerzés
sajátosságaira tekintettel a közbeszerzési eljárás alkalmazása nem szolgálná a közpénzek
hatékony felhasználásának célját és a támogatási összeg gazdaságilag legkedvezőbb módon
történő felhasználását a (3) bekezdés szerinti szervezet eljárása biztosítja.”
4.	§
(1)	A Kbt. 6. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Kbt.
6.	§ (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában - a közszolgáltató tevékenységének biztosítása céljából
lefolytatott beszerzése során - közszolgáltató ajánlatkérő az 5. § (1) bekezdésében
1
meghatározott szervezet, amennyiben az alábbiakban meghatározott közszolgáltató
tevékenységet folytatja, vagy ilyen tevékenység folytatása céljából hozták létre)
„e) postai szolgáltatás nyújtása,
f)	postai szolgáltatásoktól eltérő szolgáltatás nyújtása, feltéve, hogy az ajánlatkérő az e) pont
szerinti olyan postai szolgáltatásokat is nyújt, amelyek nem tartoznak a 13. § hatálya alá.”
(2)	A Kbt. 6. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában az ellátás alatt az előállítást (termelést),
valamint a nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi értékesítést is érteni kell.”
5.	§
A Kbt. 9. § (8) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt - ha a beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése - nem kell alkalmazni az alábbi
esetekben)
„ e) értékpapírok vagy a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint
az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényben meghatározott egyéb
pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy átruházásával kapcsolatos, a
CPV-ben a 66100000-1 CPV kód alá tartozó (a 66110000-4 CPV kódtól a 66190000-8 CPV
kódig megjelölt) pénzügyi szolgáltatások, jegybanki szolgáltatások, valamint az Európai
Pénzügyi Stabilitási Eszköz és az Európai Stabilitási Mechanizmus keretében végzett
műveletek;”
6.	§
A Kbt. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A Közbeszerzési Hatóság az egyes beszerzési tárgyak esetében alkalmazandó uniós
értékhatárokat, valamint nemzeti értékhatárokat, valamint a 19. § (4) bekezdés a) pontjában
meghatározott értékhatárokat minden év elején közzéteszi honlapján. Ennek során az uniós
értékhatárok, valamint a 19. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott értékhatárok forintban
meghatározott összegét az Európai Bizottságnak az uniós értékhatárok nemzeti valutákban
meghatározott összegére vonatkozó, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett
közleményének megfelelően kell feltüntetni.”
7.	§
A Kbt. 20. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értéke a közbeszerzés
megkezdésekor a koncessziós jogosult által a szerződés időtartama alatt várható, a koncesszió
tárgyát képező építési beruházásból, illetve szolgáltatásmegrendelésből, valamint az ezekhez
kapcsolódó árubeszerzésekből származó teljes - általános forgalmi adó nélkül számított -
árbevétel.
(2)	Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének megállapításakor az (1)
bekezdésben foglaltak mellett figyelembe kell venni különösen a következőket:
a)	opcionális részt tartalmazó ajánlatkérés esetén az opcionális rész értéke;
2
b)	a koncesszió tárgyát képező építmények használói vagy a szolgáltatások igénybe vevői
által fizettet díjakból és bírságokból származó bevétel, ide nem értve az ajánlatkérő nevében
beszedett díjat és bírságot;
c)	az ajánlatkérő által a koncessziós jogosult részére teljesített pénzbeli ellenszolgáltatás,
illetve a részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny, ideértve a közszolgáltatási
kötelezettség ellátásáért fizetett díjazást és a közberuházási támogatást is;
d)	harmadik személy által a koncesszió teljesítésével kapcsolatban a koncessziós jogosult
részére nyújtott támogatás, illetve a részére bármilyen formában biztosított pénzügyi előny;
e)	a koncesszió részét képező bármilyen eszköz értékesítéséből származó jövedelem;
f)	a koncesszió teljesítéséhez szükséges, az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott áru és
szolgáltatás értéke;
g)	a részvételre jelentkezők vagy az ajánlattevők részére fizetendő jutalék vagy egyéb
kifizetés.
(3)	Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének meghatározása során a 19. §
(1)-(3) bekezdését megfelelően kell alkalmazni.
(4)	Az építési vagy szolgáltatási koncesszió becsült értékének meghatározására vonatkozó
objektív módszert a közbeszerzési dokumentumokban ismertetni kell.”
8. §
A Kbt. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű közbeszerzési eljárásokra a
Második Részt, az ezek alatti és egyben a nemzeti értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési
eljárásokra a Harmadik Részt alkalmazva kell eljárni, kivéve, ha e törvény másként
rendelkezik. Jogszerűen jár el az ajánlatkérő akkor is, ha e törvény valamely közbeszerzés
megvalósítására a Harmadik Rész alkalmazását rendeli, az ajánlatkérő azonban a Második
Rész szabályait alkalmazva folytatja le a közbeszerzési eljárást.”
9.	§
A Kbt. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben, ha a közbeszerzési eljárás lebonyolítására teljes
egészében minden érintett ajánlatkérő nevében, közösen kerül sor, akkor az ajánlatkérők
együttesen felelősek e törvény szerinti kötelezettségeik teljesítéséért. Ha a közbeszerzési
eljárás lebonyolítására nem teljes egészében minden érintett ajánlatkérő nevében kerül sor,
akkor az ajánlatkérők a közbeszerzési eljárásnak csak a közösen végzett részei tekintetében
tartoznak együttes felelősséggel. Minden ajánlatkérő kizárólagosan felelős e törvény szerinti
kötelezettségei teljesítéséért a közbeszerzési eljárás azon részei tekintetében, amelyeket a saját
nevében végez.”
10.	§
(1)	A Kbt. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az Európai Unió más tagállamából származó ajánlatkérővel közösen is
megvalósíthat egy közbeszerzést, köthet keretmegállapodást, vagy működtethet dinamikus
beszerzési rendszert. Ez azonban nem irányulhat e törvény vagy az ajánlatkérőre vonatkozó
egyéb jogszabályok alkalmazásának megkerülésére.”
3
(2) A Kbt. 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ajánlatkérő - amennyiben e törvény vagy külön jogszabály nem írja elő
meghatározott központi beszerző szerv igénybevételét - a közbeszerzés megvalósítása
érdekében igénybe veheti az Európai Unió más tagállamában található központi beszerző
szerv szolgáltatásait. A közbeszerzés megvalósítására, valamint a szerződés dinamikus
beszerzési rendszer keretében vagy keretmegállapodás alapján történő odaítélésére annak a
tagállamnak a nemzeti jogszabályai irányadók, amelyben a központi beszerző szerv székhelye
található.”
11. §
A Kbt. 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A központosított közbeszerzési eljárásokban - az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott kivételekkel - a központi beszerző szerv és a gazdasági
szereplők között minden írásbeli kommunikáció - ide értve a részvételi jelentkezések és
ajánlatok benyújtását is - elektronikus úton történik.”
12. §
A Kbt. 32. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A központosított közbeszerzési eljárásokban - az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott kivételekkel - a központi beszerző szerv és a gazdasági
szereplők között minden írásbeli kommunikáció - ide értve a részvételi jelentkezések és
ajánlatok benyújtását is - elektronikus úton történik.”
13.	§
A Kbt. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlatkérő köteles az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban feltüntetni, ha az
előzetes tájékoztatóban meghatározott időszak alatt további szerződést nem kíván kötni.”
14.	§
A Kbt. 40. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárást a Miniszterelnökség által üzemeltetett
egységes, elektronikus közbeszerzési rendszer igénybevételével kell lebonyolítani.”
15.	§
A Kbt. 43. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[(1) Az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóság által működtetett Közbeszerzési
Adatbázisban - amennyiben a Közbeszerzési Adatbázisban való közzététel nem lehetséges, a
saját vagy a fenntartója honlapján - közzétenni]
4
„h) a közbeszerzési eljárást megindító hirdetményre (hirdetmény nélküli eljárások esetében
felhívásra) történő hivatkozás mellett a közbeszerzési eljárás nyertes ajánlattevője (közös
ajánlattétel esetén nyertes ajánlattevői) által tett ajánlatban foglaltak szerint azon személy,
illetve szervezet nevét, lakóhelyét (székhelyét), adószámát, amelynek kapacitásaira az
ajánlattevő alkalmasságának igazolása érdekében támaszkodik, valamint azon alkalmassági
követelmény vagy követelmények megjelölését, amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő
e személy vagy szervezet erőforrására vagy arra is támaszkodik, a szerződéskötést követően
legkésőbb 10 munkanapon belül.”
16.	§
A Kbt. 50. § (2) bekezdésének m és n) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A közbeszerzési eljárást megindító felhívás tartalmazza különösen)
„ m) a kizáró okokat és utalást a megkövetelt igazolási módokra;
n) az alkalmassági követelményeket és utalást a megkövetelt igazolási módokra;”
17.	§
A Kbt. 55. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha az ajánlatkérő olyan felhívás tartalmát (ideértve a határidők hosszabbítását is) kívánja
módosítani, amelyet hirdetményben közzétettek, hirdetmény közzétételével módosíthatja a
felhívásban meghatározott feltételeket. A hirdetményben utalni kell arra, ha az egyéb
közbeszerzési dokumentumok is módosultak.
(2)	A felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig, több szakaszból álló
közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidő lejártáig fel kell adni és a
módosítási szándékról, valamint a módosító hirdetmény feladásáról az eredeti ajánlattételi
vagy részvételi határidő lejárta előtt egyidejűleg tájékoztatni kell azokat a gazdasági
szereplőket, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték, így különösen akik
a közbeszerzési dokumentumokat elektronikusan elérték vagy kiegészítő tájékoztatást kértek.
A módosító hirdetmény megjelenéséig a közbeszerzési eljárásban intézkedést tenni,
döntéseket hozni, iratokat beadni nem lehet.”
18.	§
A Kbt. 61. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A részekre történő ajánlattétel esetén az eljárást megindító felhívásban elő kell írni, hogy
a közbeszerzés tárgyának mely elemeire lehet részajánlatot tenni, illetve részvételre
jelentkezni. Az ajánlatkérő részekre történő ajánlattétel lehetőségének biztosítása esetén a
közbeszerzés becsült értékét, tárgyát és mennyiségét részenként is meghatározza.”
19.	§
(1)	Kbt. A 62. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt
alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)
5
„h) korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott
vagy hamis nyilatkozatot tett, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében
jogorvoslatra nem került sor, az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három
évig, vagy amennyiben a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra és az ajánlatkérő
kizárásról hozott döntését - a hamis adat szolgáltatásának megállapítása mellett - a
Közbeszerzési Döntőbizottság, a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén
a bíróság három évnél nem régebben meghozott határozata jogerősen jogszerűnek mondta ki;”
(2)	Kbt. A 62. § (1) bekezdésp) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt
alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)
,,p) a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződésben
részére biztosított előleget nem a szerződésnek megfelelően használta fel, és ezt három évnél
nem régebben meghozott, jogerős bírósági, közigazgatási (vagy annak felülvizsgálata esetén
bírósági határozat) megállapította.”
(3)	A Kbt. 62. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:
(Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt
alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)
„q) súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás
eredményeként kötött szerződés teljesítésére e törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a
Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata
esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata megállapította.”
20. §
A Kbt. 63. § (1) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
(Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban előírhatja, hogy az eljárásban nem lehet
ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, illetve nem vehet részt az alkalmasság
igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki)
„a) a 73. § (4) bekezdésében említett környezetvédelmi, szociális és munkajogi
követelményeket súlyosan megszegte, és ezt három évnél nem régebben meghozott, jogerős
bírósági, közigazgatási vagy annak felülvizsgálata esetén bírósági határozat megállapította;”
21.	§
(1)	A Kbt. 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ajánlatkérő csak a közbeszerzési dokumentumokban megindokolt kivételes esetben
tekinthet el attól, hogy a műszaki és szakmai alkalmasságra vonatkozó alkalmassági feltételt
előírjon, és csak akkor, ha a beszerzés egyedi jellemzői alapján a teljesítés megfelelősége
szempontjából ilyen alkalmassági feltétel előírása nem szükséges. Nem szükséges külön
indokolás, ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja szerint csak meghatározott
6
gazdasági szereplő hívható fel ajánlattételre. Az alkalmassági követelményeket az eljárást
megindító felhívásban pontosan meg kell jelölni. Ennek során meg kell határozni, hogy az (1)
bekezdésben foglaltak szerint mely körülmények megléte, illetve hiánya vagy azok milyen
mértékű fogyatékossága zárja ki, hogy az ajánlatkérő az ajánlattevőt vagy részvételre
jelentkezőt alkalmasnak minősítse a szerződés teljesítésére. Az alkalmassági
követelményeknek való megfelelés igazolására benyújtandó dokumentumokat az eljárást
megindító felhívásban, vagy - a felhívásban a benyújtandó dokumentumok típusának rövid
megjelölése mellett - az egyéb közbeszerzési dokumentumokban kell pontosan
meghatározni.”
(2)	A Kbt. 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő ténylegesen szükséges mértékű előírásnak a
referenciák körében azt kell tekinteni, ha az ajánlatkérő az adott közbeszerzés - a 19. § (3)
bekezdésének alkalmazása nélkül számított - értékének legfeljebb 75%-át elérő összegű,
mennyiségi meghatározás esetén az adott közbeszerzés legfeljebb 75%-át elérő mennyiségű
vagy mértékű, és tárgyát tekintve az adott közbeszerzéssel műszakilag egyenértékű korábbi
szállítás, építési beruházás, illetve szolgáltatás igazolását követeli meg. Az ajánlattevőktől
megkövetelt árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek úgy kell
meghatároznia, hogy - az éves teljes árbevétel vizsgálata esetén - az a gazdasági szereplő,
amely rendelkezik az ajánlatkérő által vizsgált üzleti évben vagy években összesen az adott
közbeszerzés - a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - értékét elérő teljes
árbevétellel, vagy - a beszerzés tárgya szerinti árbevétel vizsgálata esetén - az adott
közbeszerzés - a 19. § (3) bekezdésének alkalmazása nélkül számított - értékének 75%-át
elérő összegű, a beszerzés tárgya szerinti árbevétellel, nem minősülhet alkalmatlannak.”
(3)	A Kbt. 65. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az e törvény végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek - azok
végzettségére, képzettségére - rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a
releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének
igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az
adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének
teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely - az ajánlattevő saját
kapacitásával együtt - biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve
szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti
követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott
szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés,
szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A (7) bekezdés szerint
csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A (7) bekezdés szerinti
kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más
szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a
szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a
teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.”
22.	§
(1) A Kbt. 69. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7
„(4) Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az
értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő
határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint - adott
esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési
dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó
szervezetnek csak az alkalmassági követelmények tekintetében kell az igazolásokat
benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő
erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen
kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon
ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások
benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban
benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására,
hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására
nyújtották volna be - és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér.”
23.	§
A Kbt. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül köteles elbírálni. Az
ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az
eljárás eredménytelenségéről szóló döntést, ha az adott eljárásban végleges árajánlatok
mindegyike meghaladja a - 75. § (4) bekezdésének megfelelően igazolt - rendelkezésre álló
anyagi fedezet összegét. Ha az ajánlatkérő nem végzi el az ajánlatok bírálatát, az
eredménytelen eljárásra tekintettel az ajánlatkérő nem élhet a hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárás indításának lehetőségével a 98. § (2) bekezdés a) pontja szerint. Az ajánlatkérő a 69. §-
tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül meghozhatja az eljárás
eredménytelenségéről szóló döntést akkor is, ha az eljárás eredménytelensége a 75. § (2)
bekezdés e) pontján alapul.”
24.	§
(1)	A Kbt. 75. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az ajánlatkérő eredménytelennek nyilváníthatja az eljárást, ha)
„e) - a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével - egy szakaszból álló eljárásban
vagy több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd) szakaszában nem nyújtottak be
legalább két ajánlatot (megoldási javaslatot), vagy több szakaszból álló eljárás részvételi
szakaszában legalább két részvételi jelentkezést.”
(2)	A Kbt. 75. § (2) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha)
,f a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt
folyamatba épített ellenőrzését végző szerv megállapítása szerint súlyos jogsértés történt, és a
közbeszerzési eljárás szabályai szerint ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás
jogszerűségét helyreállítani.”
8
(3) A Kbt. 75. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárást megindító felhívásban köteles megadni, hogy
alkalmazza-e az adott eljárásban a 75. § (2) bekezdés e) pontját. A közbeszerzésekért felelős
miniszter az ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártát megelőzően előírhatja az
ajánlatkérő számára a 75. § (2) bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását. Ebben az
esetben az eljárást megindító felhívást az ajánlatkérő köteles a 75. § (2) bekezdés e) pontja
szerinti eredménytelenségi ok alkalmazását feltüntetve módosítani. ”
25.	§
A Kbt. 98. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem alkalmazható a (2) bekezdés a) és b) pontja abban az esetben, ha az eljárásban
nyújtottak be ajánlatot (részvételi szakasz esetén részvételi jelentkezést) és az eljárás
eredménytelensége - az adott eljárásban alkalmazott - 75. § (2) bekezdés e) pontja alapján is
megállapítható lett volna.”
26.	§
A Kbt. 100. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban kizárólag egy ajánlattevőt hív fel ajánlattételre,
a 69. §-tól eltérően az egységes európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása helyett az
ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy már az ajánlat benyújtásakor be kell nyújtani a kizáró
okok hiányára és - amennyiben ajánlatkérő előírta - az alkalmassági követelmények
teljesítésére vonatkozó igazolásokat. Egy ajánlattevő ajánlattételre történő felhívása esetén a
76. § (5) bekezdése nem alkalmazandó.”
27. §
(1)	A Kbt. 103. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Közbeszerzési Hatóság részletes indokolással ellátott döntést hoz, amelynek alapján a
tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható. A
Közbeszerzési Hatóság döntését honlapján is közzéteszi.”
(2)	A Kbt. 103. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az ajánlatkérő a 98. § (2) bekezdés c) pontja szerinti hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárás alkalmazása esetén legalább tíz nappal a szerződés megkötését megelőzően köteles a
137. § (2) bekezdésében meghatározott hirdetményt közzétenni.
(6)	Az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás megkezdése napján köteles a
Közbeszerzési Adatbázisban és honlapján is közzétenni az (1) bekezdés szerint a
Közbeszerzési Hatóságnak megküldött minden dokumentumot, valamint a közbeszerzési
dokumentumokat és az ajánlatok bontását követően a bontásról készült jegyzőkönyvet. ”
9
28. §
A Kbt. 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az eljárást megindító vagy - előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén -
meghirdető felhívásban fel kell tüntetni, hogy az ajánlatkérő dinamikus beszerzési rendszert
alkalmaz. Az eljárás megindításakor a közbeszerzési dokumentumokban a beszerzés tárgyát
úgy kell meghatározni, hogy a tervezett beszerzések jellege egyértelműen megállapítható
legyen, valamint meg kell határozni a tervezett beszerzések becsült mennyiségét, a
beszerzendő áruk, építési beruházások vagy szolgáltatások esetleges kategóriákba sorolását és
az egyes kategóriák jellemzőit, valamint a leglényegesebb szerződéses feltételeket, amelyek
alapján a gazdasági szereplők eldönthetik, hogy jelentkeznek-e a dinamikus beszerzési
rendszerbe. Meg kell továbbá adni a dinamikus beszerzési rendszerrel, annak
működésmódjával, a használt elektronikus eszközökkel és a csatlakozás műszaki szabályaival
és leírásával kapcsolatos valamennyi szükséges információt. A rendszerben megvalósítandó
konkrét közbeszerzésre vonatkozó pontos műszaki leírást és szerződéses feltételeket az
ajánlattételi felhívás megküldésével egyidejűleg kell elérhetővé tenni.”
29.	§
A Kbt. 111. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)
„n) kulturális javak körébe tartozó tárgyak vételére és a rájuk vonatkozó egyéb jogok
megszerzésére, valamint hangszerek, hangszertartozékok és hangszer alkatrészek
beszerzésére;”
30.	§
A Kbt. 113. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az ajánlatkérő a nyílt, a meghívásos és a tárgyalásos eljárást megindító felhívást nem
hirdetmény útján teszi közzé. Az ajánlatkérő az eljárás megindításának napját legalább öt
munkanappal megelőzően, de legfeljebb tizenkét hónapon belül köteles a Közbeszerzési
Hatóság által elérhetővé tett elektronikus úton és módon a megindítandó eljárásról szóló
összefoglaló tájékoztatást küldeni a Közbeszerzési Hatóságnak, amelyet a Közbeszerzési
Hatóság a megküldést követően egy munkanapon belül a honlapján közzétesz. Az
összefoglaló tájékoztatásban konkrétan meg kell jelölni az ajánlatkérő nevét és címét, az
érdeklődés jelzésére szolgáló elérhetőséget, a szerződés tárgyát, a beszerzés mennyiségét
vagy a teljesítés nagyságrendjét meghatározó más adatot, a szerződés időtartamát vagy a
teljesítés határidejét, a teljesítés helyét, a 114. § (11) bekezdése szerinti fenntartást, valamint a
gazdasági szereplőknek szóló arra vonatkozó felhívást, hogy érdeklődésüket az eljárás iránt az
ajánlatkérőnél jelezzék az ajánlatkérő által az összefoglaló tájékoztatásban meghatározott
időpontig, amely nem lehet az összefoglaló tájékoztatás megküldését követő ötödik
munkanapnál korábbi. Az összefoglaló tájékoztatásban az ajánlatkérő feltünteti azon, legalább
három gazdasági szereplő nevét és címét, amelyeknek az eljárást megindító felhívást saját
kezdeményezésére meg fogja küldeni. A 75. § (6) bekezdését úgy kell alkalmazni, hogy az
eljárást megindító felhívás helyett az összefoglaló tájékoztatásban kell a 75. § (2) bekezdés e)
pontjának alkalmazására vonatkozó információt megadni. Az összefoglaló tájékoztatás
10
további adataira és részletes adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály
tartalmazza. A közbeszerzés tárgyára vonatkozó adatokat az összefoglaló tájékoztatásban úgy
kell megadni, hogy annak alapján a gazdasági szereplők meg tudják ítélni, hogy az eljárás
iránti érdeklődésüket kívánják-e az ajánlatkérőnél jelezni. Az érdeklődés jelzésére a 41. §
alkalmazandó. A tájékoztatás tartalma a közzétételét követően nem módosítható. Ha az
ajánlatkérő nem vagy nem a tájékoztatásban szereplő adatoknak megfelelően kívánja az
eljárást megindítani, abban az esetben a tájékoztatás visszavonásáról legkésőbb a
megküldésétől számított tizenkét hónapon belül köteles értesíteni a Közbeszerzési Hatóság
által elérhetővé tett elektronikus úton és módon a Közbeszerzési Hatóságot, valamint írásban
azokat a gazdasági szereplőket, akik addig az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket
jelezték. A Közbeszerzési Hatóság a visszavonás tényét az értesítést követően egy
munkanapon belül a honlapján közzéteszi.
(2)	Az ajánlatkérő köteles legalább három - az összefoglaló tájékoztatásban előzetesen
megjelölt - gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint rajtuk
kívül mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt
érdeklődésüket jelezték. Az eljárást megindító felhívást a gazdasági szereplők részére
egyidejűleg, közvetlenül írásban kell megküldeni legkésőbb az összefoglaló tájékoztatás
megküldésétől számított tizenkét hónapon belül. Az ajánlatkérő a közbeszerzési
dokumentumokat legkésőbb a felhívás megküldésének napján az 57. § rendelkezéseinek
megfelelően rendelkezésre bocsátja. Az eljárásban kizárólag azok a gazdasági szereplők
tehetnek ajánlatot, illetve nyújthatnak be részvételre jelentkezést, amelyeknek az ajánlatkérő
az eljárást megindító felhívást megküldte. Azok a gazdasági szereplők, amelyeket az
ajánlatkérő az összefoglaló tájékoztatásban előzetesen megjelölt, egymással közösen nem
tehetnek ajánlatot, illetve egymással közösen nem nyújthatnak be részvételi jelentkezést.
Bármely gazdasági szereplő, amelynek az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást
megküldte, jogosult közösen ajánlatot tenni, illetve közösen részvételi jelentkezést benyújtani
olyan gazdasági szereplővel, amelynek az ajánlatkérő nem küldött eljárást megindító
felhívást.”
31.	§
(1)	A Kbt. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult a 62-63. § szerinti kizáró okok
közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, valamint
köteles a 62. § (1) bekezdés g)-k), m) és q) pontja szerinti kizáró ok érvényesítését előírni.”
(2)	A Kbt. 114. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat tekintetében az Európai Bizottság által
meghatározott egységes formanyomtatvány nem alkalmazandó, ahol e törvény Második
Része „egységes európai közbeszerzési dokumentumot” említ, az alatt a 67. § (1) bekezdése
szerinti nyilatkozatot kell érteni. A 67. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatban az
ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontjára
vonatkozóan a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell a részletes adatokat
megadnia. Az ajánlatkérő a Kormány rendeletében részletezettek szerint ellenőrzi továbbá a
kizáró ok hiányát a rendelkezésre álló elektronikus nyilvántartásokból is. A 67. § (1)
bekezdése szerinti nyilatkozatban a gazdasági szereplő csupán arról köteles nyilatkozni, hogy
az általa igazolni kívánt alkalmassági követelmények teljesülnek, az alkalmassági
követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat nem köteles megadni. A gazdasági
11
szereplő az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó részletes adatokat tartalmazó,
az eljárást megindító felhívásban előírt saját nyilatkozatait az alkalmassági követelmények,
valamint - adott esetben - a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében az
eljárást megindító felhívásban előírt igazolások benyújtására vonatkozó szabályok szerint, az
ajánlatkérő 69. § szerinti felhívására köteles benyújtani. Amennyiben az ajánlatkérő az
eljárásban nem határoz meg alkalmassági követelményt, a 69. § (4) bekezdése szerinti
felhívást nem kell alkalmaznia.”
(3)	A Kbt. 114. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) A 3. melléklet szerinti szolgáltatások esetén a 76. § (9) bekezdésében foglalt adatok az
eljárást megindító felhívás helyett a közbeszerzési dokumentumokban is megadhatóak.”
32.	§
(1)	A Kbt. 115. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Ha az építési beruházás becsült értéke nem éri el a háromszázmillió forintot, az
ajánlatkérő - választása szerint - a közbeszerzési eljárást lefolytathatja a nyílt vagy a
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nemzeti eljárásrendben irányadó szabályainak a jelen
§-ban foglalt eltérésekkel történő alkalmazásával is, kivéve ha a beszerzés európai uniós
alapokból finanszírozott és Magyarország országhatárán átnyúló projekttel kapcsolatos. Az
ajánlatkérő akkor alkalmazhatja az e § szerinti eljárást, ha a tisztességes verseny
biztosításához e törvény által megkövetelt, megfelelő számú alkalmas gazdasági szereplőről
van tudomása. Az ajánlatkérő az e bekezdés szerinti értékhatárt el nem érő értékű beszerzését
is megvalósíthatja a 112. § (1) bekezdés a) pontja szerint hirdetménnyel, vagy a 112. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti szabályoknak megfelelően összefoglaló tájékoztatással vagy
hirdetménnyel meghirdetett közbeszerzési eljárás útján. A nyílt eljárás szabályainak
alkalmazása esetén a (2)-(4) és (6)-(7) bekezdésben foglaltak, a hirdetmény nélküli
tárgyalásos eljárás szabályainak alkalmazása esetén az (5)-(7) bekezdésben foglaltak szerint
kell eljárni.
(2)	Az ajánlatkérő köteles biztosítani a versenyt, és az eljárást megindító felhívás közzététele
helyett legalább öt gazdasági szereplőnek egyidejűleg, közvetlenül írásban ajánlattételi
felhívást küldeni. Az ajánlatkérő az eljárásban nem köteles alkalmassági követelményt előírni.
Az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek
küldhet ajánlattételi felhívást. Az ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők
kiválasztásakor az egyenlő bánásmód elvének megfelelően és lehetőség szerint a mikro-, kis-
vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni. Az ajánlatkérő a különböző
eljárásokban ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét köteles - amilyen
gyakran csak lehetséges - változtatni. A 80. § (5) bekezdésében előírt tíz napos időtartam
helyett öt napos időtartam alkalmazandó. A 113. § nem alkalmazandó.”
(2)	A Kbt. 115. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A 71. § azzal a különbséggel alkalmazandó, hogy az ajánlatkérő - anélkül, hogy ezt a
közbeszerzési dokumentumokban külön jelezte volna - nem köteles újabb hiánypótlást
elrendelni, ha egy hiánypótlás keretében benyújtott dokumentumra vagy hiánypótlás
keretében újonnan megnevezett gazdasági szereplőre tekintettel lenne szükséges az újabb
hiánypótlás.
12
(7)	Az ajánlatkérő köteles honlapján és a Közbeszerzési Adatbázisban - az eljárás
megindításával egyidejűleg - nyilvánosan közzétenni az eljárást megindító felhívást, a
közbeszerzési dokumentumokat, majd - az ajánlatok bontását követően haladéktalanul - az
ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők nevét és címét, valamint az ajánlatok bontásáról
készült jegyzőkönyvet.”
33.	§
A Kbt. 117. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (2) bekezdés szerinti önálló eljárási szabályok kialakításakor az ajánlatkérő a 73. § (1)
bekezdése szerinti érvénytelenségi okokat köteles, a 73. § (2) és (3) bekezdése szerinti okokat
jogosult előírni azzal, hogy a 73. § (1) bekezdés c) pontja szerinti érvénytelenségi ok csak az
ott felsorolt kizáró ok előírása esetén, a 73. § (1) bekezdés d) pontja szerinti érvénytelenségi
ok csak alkalmassági követelmény előírása esetén alkalmazandó. A 73. § (4) és (6) bekezdése
megfelelően alkalmazandó. A 75. § (6) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.”
34.	§
A Kbt. 119. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kiegészítő tájékoztatás kérésre és a helyszíni bejárásra az 56. § alkalmazandó, azzal,
hogy a kiegészítő tájékoztatást a kérés beérkezését követően ésszerű határidőn belül, de az
ajánlattételi vagy részvételi határidő lejárta előtt legkésőbb hat nappal kell megadni.”
35.	§
A Kbt. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A gazdasági szereplők számára a részvételi jelentkezés és az ajánlat benyújtásához
minden esetben megfelelő időt kell biztosítani. Az eljárást megindító felhívásra benyújtandó
ajánlat vagy részvételi jelentkezés benyújtására nyitva álló határidő nem határozható meg az
eljárást megindító hirdetmény feladásától számított harminc napnál rövidebb időtartamban.
Ha az eljárás többszakaszos és az eljárást megindító hirdetményre részvételi jelentkezést
kellett benyújtani, az eljárás későbbi szakaszában az első ajánlatok benyújtására vonatkozó
határidő nem határozható meg az ajánlattételre vonatkozó felhívás megküldésének napjától
számított huszonkettő napnál korábbi időtartamban. Az ajánlattételi határidő öt nappal
csökkenthető, ha a koncessziós beszerzési eljárásban az ajánlatok elektronikusan is
benyújthatók.”
36.	§
(1)	A Kbt. 135. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A felek a (7) bekezdésben foglalt kötelező mértéket meghaladóan és bármely más
esetben is kiköthetik előleg nyújtását a szerződésben. Külön jogszabály a (7) bekezdésben
foglalt mértéket meghaladóan és bármely más esetre is előírhatja előleg nyújtását, valamint a
(7)	bekezdésben foglaltnál nagyobb mértékű előleg nyújtását is kötelezővé teheti biztosíték
megkövetelése nélkül.”
13
(2) A Kbt. 135. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A (7) bekezdéstől eltérően támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetén szállítói
kifizetés során az ajánlatkérő - ha külön jogszabály magasabb mértékű szállítói előleg
nyújtását nem írja elő - köteles a szerződés - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül
számított - elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű előleg igénybevételének
lehetőségét biztosítani. Ebben az esetben az ajánlatkérő által kikötött biztosíték mértéke nem
haladhatja meg a szerződés - tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított -
elszámolható összegének 10%-a és az igényelt szállítói előleg különbözetének mértékét.”
37.	§
(1)	A Kbt. 138. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására,
csak akkor, ha az eljárás során a 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes
ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók
tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek
valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és -
ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a
bejelentéssel együtt nyilatkozni vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is,
hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban
előírt kizáró okok hatálya alatt.”
38.	§
(1)	A Kbt. 141. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szerződés - a (4) vagy (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül - új
közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül módosítható, ha a módosítás eredményeként az
ellenérték növekedése - vagy több módosítás esetén azok nettó összértéke - nem éri el az
alábbi értékek egyikét sem)
„b) szolgáltatás, árubeszerzés és építési vagy szolgáltatási koncesszió esetén az eredeti
szerződés értékének 10%-át, építési beruházás esetén az eredeti szerződéses érték 15%-át;
(valamint a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét és illeszkedik az
eredeti szerződés jellegéhez.)
(2)	A Kbt. 141. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdést arra a szerződésmódosításra lehet alkalmazni, amely a szerződés
értékének változásával jár, a szerződéses jogviszony több elemét érintő módosítás esetén a
módosítás azon elemeire, amelyek az érték változásával összefüggenek. Nem alkalmazható a
(2)	bekezdés a szerződésmódosításra akkor, ha a szerződéskötést megelőző közbeszerzési
eljárást az ajánlatkérő olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna
jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékét a szerződésmódosítást
követő értékét figyelembe véve határozta volna meg.”
39.	§
14
(1)	A Kbt. 177. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat, ha a polgári jogi igény érvényesítése
-	illetve a szerződés érvénytelenségére történő hivatkozás - a 133-135. §-on, a 138-140. §-on,
a 142. § (3) bekezdésén, vagy e törvénynek vagy végrehajtási rendeleteinek a szerződés
tartalmi elemeit meghatározó más rendelkezéseinek megsértésén alapul. Az európai uniós
forrásból nyújtott támogatás esetén a támogatási jogviszony alapján, közbeszerzési
jogsértéssel összefüggően felmerült vagyoni igény érvényesítésének nem feltétele, hogy a
Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve - a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának
felülvizsgálata esetén - a bíróság a közbeszerzési jogsértést jogerősen megállapítsa.”
(2)	A Kbt. 177. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelensége megállapítása vagy az
érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt - a 173. § (1) bekezdése szerinti per
esetén kívül - az érintett közbeszerzési eljárásban részt vett ajánlattevő akkor indíthat pert, ha
a szerződés érvénytelenségére vonatkozóan közvetlen jogi érdekét igazolja. A közvetlen jogi
érdeket nem alapozza meg önmagában az a tény, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési
eljárásban érvényes ajánlatot tett. Az ajánlatkérő eljárást lezáró döntésén alapuló, a Kbt.
szerinti szerződéskötési kötelezettség hiányában a bíróság nem írhat elő ajánlatkérő részére
szerződéskötési kötelezettséget.”
40.	§
A Kbt. 181. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Hatóság elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő
időszakra megállapított havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan
közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset
nyolcszorosa. Egyebekben a Közbeszerzési Hatóság elnöke a minisztert megillető juttatásokra
jogosult.”
41.	§
(1)	A Kbt. 182. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Tanács tizenhárom tagból áll. A Tanács tagjai az egyes közérdekű célokat, az
ajánlatkérőket és az ajánlattevőket képviselik.
(2)	A törvény alapelveinek, az egyes közérdekű céloknak, az ajánlatkérők, valamint az
ajánlattevők érdekeinek az érvényesítése a Tanácsban a következő személyek feladata:
a)	a gazdaságpolitikáért felelős miniszter által kijelölt személy;
b)	a közbeszerzésekért felelős miniszter által kijelölt személy;
c)	az építésügyért felelős miniszter által kijelölt személy;
d)	az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által kijelölt személy;
e)	a Gazdasági Versenyhivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
f)	a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke vagy az általa kijelölt személy;
g)	a helyi önkormányzatok országos szövetségei által együttesen kijelölt személy;
15
h)	a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák - köztük a
Magyar Agrár, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara - által kijelölt három
személy;
i)	a Magyar Mérnöki Kamara elnöke és a Magyar Építész Kamara elnöke által közösen
kij elölt személy;
j) a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók szakmai testülete által kijelölt személy.”
(2)	A Kbt. 182. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (11) A tagok megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. A tagok tiszteletdíjra jogosultak,
melynek havi mértékét a Hatóság szervezeti és működési szabályzata rögzíti.”
42.§
A Kbt. 184. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Tanács testületi üléseit szükség szerint, de évente legalább tíz alkalommal tartja.”
43.	§
(1)	A Kbt. 187. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság
a)	naprakészen vezeti és honlapján közzéteszi)
„ac) a 62. § (1) bekezdés h) pontja szerinti kizárást megalapozó döntőbizottsági és bírósági
határozatok számát és a határozathozatal napját, valamint - a jogsértés súlyosságának
mérlegelése nélkül - minden olyan döntőbizottsági, vagy annak felülvizsgálata esetén jogerős
bírósági határozat számát és a határozathozatal napját, amely megalapozhatja a 62. § (1)
bekezdés q) pontja szerinti kizárást;”
(2)	A Kbt. 187. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság)
„n) az Európai Unió más tagállamainak közbeszerzési szervezeteivel való kapcsolattartás
keretében - különösen a közbeszerzési eljárások során alkalmazandó igazolásokról,
Magyarországon nyilvánosan elérhető adatbázisokról, nyilvántartásokról - információt
szolgáltat, gondoskodik a vonatkozó nyilvántartások listájának az e-Certis rendszerben való
közzétételéről, és teljesíti különösen a 2014/24/EU irányelv 44. cikk (3) bekezdésében, 59.
cikk (6) bekezdésében, 60. cikk (5) bekezdésében, 61. cikk (1) bekezdésében, 62. cikk (3)
bekezdésében, 64. cikk (1) és (8) bekezdésében, valamint 69. cikk (5) bekezdésében foglalt
kötelezettségeket, továbbá a 2014/25/EU irányelv 62. cikk (3) bekezdésében, 81. cikk (3)
bekezdésében, 84. cikk (5) bekezdésében, 86. cikk (1) és (4) bekezdésében foglalt
kötelezettségeket;”
(3)	A Kbt. 187. § (2) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság)
16
„u) honlapján közzéteszi a közbeszerzésekért felelős miniszter által nyilvántartott felelős
akkreditált közbeszerzési szaktanácsadóknak a felelős akkreditált közbeszerzési
szaktanácsadói tevékenységről szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatait;”
(4)	A Kbt. 187. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A Hatóság (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti eljárásában vagy annak
előkészítésében nem vehet részt olyan személy, akinek az eljárással érintettekhez személyi
vagy vagyoni érdekeltsége fűződik. Ezzel az összeférhetetlenségi okkal érintett személy a
Hatóság elnökének köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a folyamatban levő
eljárásban vagy előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni. A Hatóság
feladatkörében hozott határozatával és végzésével szemben nincs helye fellebbezésnek,
kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik. A kérelmező, illetve az érintett minősített
ajánlattevő a határozat felülvizsgálatát kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől
számított tizenöt napon belül. A kérelemről a közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes
eljárásban, a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül határoz, a Hatóság
határozatát megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak
nincs helye. A bíróság eljárására a Pp. XX. fejezetét kell megfelelően alkalmazni, ha e
törvényből, illetve a nemperes eljárás jellegéből más nem következik.”
44.	§
A Kbt. 192. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A Döntőbizottság elnöke az államtitkárt megillető illetményre, valamint egyéb
juttatásokra jogosult. Az elnökhelyettes főosztályvezetői illetményre jogosult.”
45.	§
(1)	A Kbt. 195. §-a a következő (5)-(11) bekezdésekkel egészül ki:
„(5) A közbeszerzésekért felelős miniszter kérésére az ajánlatkérő köteles a közbeszerzéseivel
összefüggő bármely adatot a miniszter részére öt munkanapon belül megküldeni. Az
ajánlatkérő szervezetek kötelesek a közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű
beszerzéseikkel kapcsolatos adatokat a külön jogszabályban foglaltak szerint a
közbeszerzésekért felelős miniszter részére megküldeni. A közbeszerzésekért felelős
miniszter a külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrizheti az ajánlatkérő szervezetek
közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzéseit.
(6)	A közbeszerzésekért felelős miniszter naprakészen vezeti a felelős akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékét.
(7)	A közbeszerzésekért felelős miniszter a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók
névjegyzékének vezetése céljából jogosult a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
természetes személyazonosító adatait, elérhetőségi címét, végzettségét, a cselekvőképességére
és büntetett előéletre vonatkozó adatokat, a munkáltatóra és a felelős akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadó közbeszerzési gyakorlatára vonatkozó adatokat, valamint azt
nyilvántartani, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jogosult-e az
ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység
folytatására.
(8)	A közbeszerzésekért felelős miniszter a (7) bekezdésben foglalt adatokat a felelős
akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó jegyzékből történő törlését követően egy évig
17
kezelheti. Törölni kell a névjegyzékből a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót, ha
nem felel meg a külön jogszabályban meghatározott bejegyzési feltételeknek, ha a (9)
bekezdésben foglalt valamely kizáró ok bekövetkezik vagy jogerős határozattal
megállapították, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó ilyen minőségében
szándékos jogszabálysértést követett el, ha a névjegyzékbe vétel hatálya lejárt és nem
nyújtottak be megújítási kérelmet vagy azt elutasították, ha azt a felelős akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadó kéri, valamint a névjegyzékben szereplő személy halála esetén.
(9)	Nem lehet felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó, aki
a)	cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott;
b)	a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesült;
c)	közbeszerzési biztos;
d)	a Közbeszerzési Hatóság elnöke vagy alelnöke.
(10)	A bejegyzés iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat vagy azok hiteles
másolatát is, amelyek a (9) bekezdés szerinti kizáró ok fenn nem állását igazolják. A
névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért, illetve a névjegyzékbe bejelentett
adatok kiegészítéséért külön jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási
díjat kell fizetni.
(11)	A közbeszerzésekért felelős miniszter (7) bekezdés szerinti eljárásában vagy annak
előkészítésében nem vehet részt olyan személy, akinek az eljárással érintettekhez személyi
vagy vagyoni érdekeltsége fűződik. Ezzel az összeférhetetlenségi okkal érintett személy a
közbeszerzésekért felelős miniszternek köteles ezt haladéktalanul bejelenteni, és köteles a
folyamatban levő eljárásban vagy előkészítésében való részvételét azonnal megszüntetni. A
közbeszerzésekért felelős miniszter feladatkörében hozott határozatával és végzésével
szemben nincs helye fellebbezésnek, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik. A kérelmező,
illetve az érintett felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó a határozat felülvizsgálatát
kérheti a bíróságtól a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül. A kérelemről a
közigazgatási és munkaügyi bíróság nemperes eljárásban, a kérelem benyújtásától számított
hatvan napon belül határoz, a Hatóság határozatát megváltoztathatja. A bíróság végzése ellen
fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. A bíróság eljárására a Pp. XX. fejezetét kell
megfelelően alkalmazni, ha e törvényből, illetve a nemperes eljárás jellegéből más nem
következik.
(2)	A Kbt. 195. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A közbeszerzésekért felelős miniszter ellátja az egységes, a közbeszerzési és
koncessziós beszerzési eljárások lefolytatásához alkalmazandó elektronikus közbeszerzési
rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat.”
46.	§
A Kbt. 196. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 40. § 2017. december 31-én lép hatályba.”
47.	§
A Kbt. 197. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvénynek a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal
összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi ......törvénnyel (a továbbiakban:
18
Mód1. tv.) megállapított 3. § 21. és 24a. pontja, 4. § (1) és (3) bekezdése, 5. § (2), (3) és (5)
bekezdése, 6. § (1) bekezdés e)-f) pontja, valamint (4) bekezdése, 9. § (1) bekezdés g) pontja,
(8)	bekezdés e) és g) pontja, 15. § (5) bekezdése, 19. § (4) bekezdés a) pontja, 20. §-a, 21. §
(1)	bekezdése, 25. § (2) bekezdése, 27. § (3) bekezdése, 29. § (4) bekezdése, 30. § (1) és (4)
bekezdése, 31. § (5) bekezdése, 32. § (3) bekezdése, 37. § (3) bekezdése, 39. § (1) bekezdése,
40.	§ (1) bekezdése, 43. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (4) bekezdése, 44. § (1) bekezdése,
50.	§ (2) bekezdés m) és n) pontja, 55. § (1) és (2) bekezdése, 61. § (5) bekezdése, 62. § (1)
bekezdés h), p) pontja, 63. § (1) bekezdés a) pontja, 65. § (2), (5) és (9) bekezdése, 69. § (4)
bekezdése, 70. § (1) bekezdése, 71. § (8) bekezdés b) pontja, 75. § (2) bekezdés e) és f)
pontja, valamint (6) bekezdése, 81. § (6) bekezdése, 98. § (2a) bekezdése, 100. § (5)
bekezdése, 102. § (3) bekezdés b) pontja, 103. § (4)-(6) bekezdése, 107. § (2) bekezdése, 111.
§ n) pontja, 113. § (1) és (2) bekezdése, valamint (5) bekezdés a) és c) pontja, 114. § (1), (2),
(4)	és (14) bekezdése, 115. § (1), (2), (5)-(7) bekezdése, 117. § (9) bekezdése, 119. § (4)
bekezdése, 123. § (2) bekezdése, 135. § (8) és (9) bekezdése, 138. § (1)-(2), (3) és (5)
bekezdése, 141. § (2) bekezdés b) pontja, valamint (3) bekezdése, 146. § (4) bekezdése, 177.
§ (3) és (4) bekezdése, 181. § (3) bekezdése, 182. § (1), (2) valamint (11) bekezdése, 184. §
(1)	bekezdése, 187. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja, n) és u) pontja, valamint (6)-(9) és
(11)	bekezdése, 189. § (1) bekezdése, 192. § (7) bekezdése, 195. § (5)-(12) bekezdése, 196. §
(2)-(3)	bekezdése, 197. § (5)-(6) bekezdése, 198. (1) bekezdés 8. és 20. pontja, valamint (2)
bekezdés a) és c) pontja a Mód1. tv. hatálybalépését követően megkezdett beszerzésekre,
közbeszerzési eljárásokra közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződésekre és az azokkal
kapcsolatban indított jogorvoslati eljárásokra alkalmazandó. A szerződő felek
megállapodhatnak úgy, hogy e törvény a 138. § (1) és (5) bekezdésének a Mód1. tv. által
módosult szabályait megkötött szerződésükre is alkalmazzák, és szolgáltatás megrendelése
esetében nem érvényesítik az alvállalkozói részvétel korlátozását. A szerződés ilyen
módosítása a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerint nem tekintendő lényeges módosításnak és nem
vonja maga után új közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét.
(6)	E törvénynek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bekezdés q) pontja alkalmazandó
azokban a közbeszerzési eljárásokban is, amelyek a Mód1. tv. hatályba lépésekor folyamatban
vannak, de a Mód1. tv hatályba lépésének időpontjában a részvételi - egy szakaszból álló
eljárásban az ajánlattételi - határidő még nem járt le. E törvénynek a Mód1. tv. által
megállapított 62. § (1) bekezdés q) pontjának alkalmazásakor az e törvény hatálybalépését
követően jogerőre emelkedett határozatokat akkor is figyelembe kell venni, ha a határozat a
közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a közbeszerzésekről szóló
2011. évi CVIII. törvényben előírt rendelkezések megsértését állapítja meg. Ha e törvény
hatályba lépését követően, de a Mód1. tv. hatályba lépése előtt a Közbeszerzési
Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság
jogerős határozata megállapította, hogy a gazdasági szereplő megsértette a közbeszerzési
eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére e
törvényben előírt rendelkezéseket, a 62. § (1) bekezdés q) pontja szerinti kizáró ok akként
alkalmazandó, hogy a jogerős határozatban megállapított jogsértést elkövető gazdasági
szereplő a Mód1. tv. hatályba lépését követő 90 napig nem lehet ajánlattevő, részvételre
jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában.”
48.	§
(1) A Kbt. 198. § (1) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
19
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„8. az elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények, az elektronikus árlejtés, az
elektronikus katalógus, valamint az elektronikus úton történő beszerzés részletes, az
elektronikus út által szükségessé tett mértékben e törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus
kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket;”
(2)	A Kbt. 198. § (1) bekezdés 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„20. Az ajánlatkérő szervezetek közbeszerzési értékhatárt el nem érő, a 4. § (3) bekezdése
szerinti beszerzései megvalósítására vonatkozó követelményeket, e beszerzések tekintetében a
legalább három ajánlat bekérésére vonatkozó követelmény alóli kivételeket, valamint az
ajánlatkérő szervezetek közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzéseivel kapcsolatos
adatoknak a közbeszerzésekért felelős miniszter részére történő megküldésére és a
beszerzéseknek a közbeszerzésekért felelős miniszter általi ellenőrzésére vonatkozó
szabályokat.”
(3)	A Kbt. 198. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a közbeszerzésekért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„a) a hirdetmények és a közbeszerzési terv megküldésének, feladásának és közzétételének
szabályait, a hirdetmények ellenőrzésének rendjét és - az adópolitikáért felelős miniszter
egyetértésével - díjának mértékét, és a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával,
visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat, a 113. § (1) bekezdése szerinti
összefoglaló tájékoztatások további adataira és részletes adattartalmára vonatkozó
rendelkezéseket, valamint - az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével - az
összefoglaló tájékoztatások közzétételéért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és a
díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes
szabályokat, a közbeszerzések éves statisztikai összegezésére vonatkozó szabályokat, továbbá
a Közbeszerzési Értesítőben, illetve a Közbeszerzési Hatóság honlapján történő közzététel
rendjét;
(4)	A Kbt. 198. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a közbeszerzésekért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„c) a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók tevékenységére, a felelős akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység feltételét képező közbeszerzési gyakorlatra és
annak igazolására, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók nyilvántartásba
vételére, a nyilvántartásba vétel folyamatára, valamint - az adópolitikáért felelős miniszter
egyetértésével - a nyilvántartásba vétel díjának mértékére és a díj beszedésére, kezelésére,
nyilvántartására, visszatérítésére, a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók
névjegyzékére, annak vezetésére, a névjegyzékbe vétel feltételeire, a felelős akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadók szakmai testületére valamint - az adópolitikáért felelős
miniszter egyetértésével - a névjegyzékbe történő felvételért, a bejegyzés megújításáért,
illetve a névjegyzékbe bejelentett adatok kiegészítéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
20
mértékére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó szabályokat, valamint a
felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység feltételét képező
felelősségbiztosításra vonatkozó szabályokat;”
49.	§
(1)	Hatályát veszti a Kbt. 31. § (5) bekezdése, 32. § (3) bekezdése és 196. § (2) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Kbt. 81. § (6) bekezdése, 187. § (6)-(9) bekezdése.
50.	§
A Kbt.
1.	3. § 21. pontjában az „az eljárást megindító” szövegrész helyébe az „az eljárást
meghirdető” szövegrész;
2.	4. § (1) bekezdésében a „meghatározott értékhatárokat” szövegrész helyébe a „15. § (1)
bekezdése szerinti értékhatárokat” szövegrész;
3.	5. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „szervezet” szövegrész helyébe a „szervezet vagy
személy” szövegrész;
4.	5. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „szervezet” szövegrész helyébe a „szervezet vagy
személy” szövegrész, a „kombinált pénzügyi eszközöket” szövegrész helyébe a „pénzügyi
eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat” szövegrész, a „legalább
huszonötmillió forint összegben közvetlenül támogatja” szövegrész helyébe a „legalább
negyvenmillió forint összegben közvetlenül támogatja” szövegrész;
5.	5. § (3) bekezdés e) pontjában a „nagyvállalkozások” szövegrész helyébe a „vállalkozások”
szövegrész;
6.	9. § (1) bekezdés g) pontjában az „igénybevételét” szövegrész helyébe a „hasznosítását”
szövegrész;
7.	9. § (8) bekezdés g) pontjában a „munkaszerződés” szövegrész helyébe a „munkaviszony”
szövegrész, a „közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas foglalkoztatási
jogviszony” helyére a „közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti ösztöndíjas
foglalkoztatási jogviszony, az állami projektértékelői jogviszony” szövegrész;
8.	19. § (4) bekezdés a) pontjában a „23 455 200 forintnál” szövegrész helyébe a „80 000
eurónál” szövegrész, a „293 190 000 forintnál” szövegrész helyébe a „1 000 000 eurónál”
szövegrész;
9.	25. § (2) bekezdésében az „az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet”
szövegrész helyébe az „az ajánlatkérő nevében olyan személy vagy szervezet - ide értve a
közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is -„ szövegrész;
10.	27. § (3) bekezdésében az „uniós értékhatárt meghaladó, építési beruházás esetén az
ötszázmillió forintot meghaladó értékű” szövegrész helyébe az „uniós értékhatárt elérő,
építési beruházás esetén az ötszázmillió forintot elérő értékű” szövegrész;
11.	39. § (1) bekezdésében a „korlátlanul és teljeskörűen” szövegrész helyébe a „közvetlenül,
korlátlanul és teljeskörűen” szövegrész;
12.	43. § (4) bekezdésében a „b) és f)-g) pontja” szövegrész helyébe a „b) és f)-h) pontja”
szövegrész;
13.	44. § (1) bekezdésében a „hiánypótlásban” szövegrész helyébe a „hiánypótlásban vagy
felvilágosításban” szövegrész;
14.	71. § (8) bekezdés b) pontjában az „az ajánlatban” szövegrész helyébe az „annak során az
ajánlatban” szövegrész;
21
15.	102. § (3) bekezdés b) pontjában az „ajánlattevő egységes európai közbeszerzési
dokumentumba foglalt nyilatkozatát” szövegrész helyébe az „ajánlattevő (adott esetben az
egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt) nyilatkozatát szövegrész”;
16.	113. § (5) bekezdés a) pontjában az „ötszázmillió forintot” szövegrész helyébe a
„hétszázmillió forintot” szövegrész;
17.	113. § (5) bekezdés c) pontjában az „eljárást megindító” helyett az „eljárást meghirdető”
szövegrész;
18.	114. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „nyílt eljárásban és meghívásos eljárásban”
szövegrész helyébe a „nyílt eljárásban, meghívásos és tárgyalásos eljárásban” szövegrész;
19.	115. § (5) bekezdésében a „103. § (1)-(2) bekezdése” szövegrész helyébe a „103. § (1)-(2)
bekezdése, (4) és (6) bekezdése” szövegrész;
20.	138. § (2) bekezdésében a „65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon”
szövegrész helyébe a „65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott
kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és
módon” szövegrész
21.	138. § (1) bekezdésében és 138. § (5) bekezdésében az „Építési beruházás és szolgáltatás
megrendelése” szövegrész helyébe az „Építési beruházás” szövegrész;
22.	146. § (4) bekezdésében az „a)-b) és d) pontja” szövegrész helyébe az „a)-b) pontja”
szövegrész
23.	189. § (1) bekezdésében a „tíz napon belül” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon belül”
szövegrész
lép.
2.	Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló
2013. évi XXXIV. törvény módosítása
51.	§
(1)	Az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében
közreműködő szervezetről, és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások
megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló
2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: TSZSZ tv.) 1. § (1a) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1a) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a Közbeszerzési Hatóság felkérésére szakértőként
működik közre a közbeszerzési szerződések teljesítésének és módosításának ellenőrzésére
irányuló külön jogszabályban meghatározott eljárásban.”
(2)	A TSZSZ tv. 1. §-a a következő (1b)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv a Közbeszerzési Hatóság felkérését akkor
fogadhatja el, ha az az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátását nem akadályozza
és azzal nem összeférhetetlen.
(1c) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv köteles a tudomására jutásától számított öt napon
belül közölni a Közbeszerzési Hatósággal, ha a szakértői tevékenységének ellátásában fontos
ok akadályozza, így különösen, ha tevékenysége ellátásának vagy részvizsgálatok
22
elvégzésének feltételei nincsenek meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott feladatainak
kell eleget tennie.”
(3)	A TSZSZ tv. 1. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv - a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv
szakvéleményére alapított per, valamint az (1a) bekezdésben meghatározott szakértői
tevékenység kivételével - az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a
továbbiakban: Szaktv.) 2. § 8. pontjában meghatározott szervek eljárásában nem rendelhető
ki.”
3.	A központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok
megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési
szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvény módosítása
52.	§
Nem lép hatályba a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi)
hivatalok megerősítésével összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes
költségvetési szervek feladatainak átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvény 127. §-a.
4.	Záró rendelkezések
53.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	E törvény 1-10. §-a, 13-44. §-a, 45. § (1) bekezdése, 46-48. §-a, 49. § (2) bekezdése, 50-
51.	§-a 2017. január 1. napján lép hatályba.
(3)	E törvény 11. §-a és 12. §-a 2017. február 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 45. § (2) bekezdése 2017. december 31-én lép hatályba.
54.	§
E törvény 1-28. §-a, 38. §-a és 50. §-a
a)	a koncessziós szerződésekről szóló 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek,
b)	a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014.
február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c)	a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők
beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. február 26-i
2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
23
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A 2015. évi CXLIII. törvény (Kbt.) a 2014-ben elfogadott új uniós közbeszerzési irányelvek
átültetésével jelentősen megújította a hazai közbeszerzési szabályozást. Jelen törvényjavaslat
-	amellett, hogy levonja a Kbt. hatályba lépése óta eltelt egy év gyakorlati tapasztalatait -
jelentős szigorítást vezet be a közpénzek felhasználása során az ajánlatkérői és az ajánlattevői
oldalon egyaránt.
Az ajánlatkérők számára alapvető változás, hogy a Kbt. - a közbeszerzési törvény hatókörét
kiterjesztve - az egymillió forintot elérő, ugyanakkor a közbeszerzési értékhatár alatti
szerződésekre is előírja három ajánlat bekérését. Az ilyen beszerzések szabályainak a
meghatározására külön Korm. rendelet megalkotására ad felhatalmazást. Az ajánlatkérők
számára ezzel főszabály szerint megszűnik a szerződések ún. „közvetlen odaítélésének”
lehetősége a közbeszerzési értékhatár alatt is, a piac felmérése és a - legalább három ajánlat
alapján - leggazdaságosabb szerződéskötés általános törvényi követelményként érvényesül. A
törvényjavaslat ezzel megerősíti a közpénzekkel való tisztességes és ellenőrizhető
gazdálkodás követelményét azáltal, hogy a szerződő partner gazdasági megfontolásokon
alapuló kiválasztását a közbeszerzési értékhatárok alatt is konkrét szabályokkal biztosítja.
Az ajánlatkérőkkel és az ajánlattevőkkel szemben érvényesülő szigorúbb követelmények
megfogalmazásakor a törvényjavaslat egyúttal épít annak az ellenőrzésnek a tapasztalataira is,
amelyet a Kbt. hatályba lépését követően a Közbeszerzési Hatóság a szerződések
teljesítésének szakaszában végez.
A törvényjavaslat kiemelt célja az előbbieken túl a közbeszerzésekben a verseny fokozása,
amelyet különösen a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások szabályainak módosításával, az
eljárások dokumentumainak nyilvános közzétételével és a valódi verseny nélkül zajló
közbeszerzési eljárások eredménytelenségére vonatkozó új eredménytelenségi ok
bevezetésével kíván a szabályozás elérni. Az új szabályok a hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárások alkalmazásának visszaszorítását és az egy ajánlattevő részvételével zajló
közbeszerzések számának jelentős csökkenését irányozzák elő.
A törvény hatályba lépése óta eltelt egy év alkalmas arra is, hogy a jogalkotó összegezze az új
szabályok alkalmazásának tapasztalatait. Jelen törvényjavaslat a közbeszerzések szereplőinek
széles körű visszajelzései alapján vezet be a gyakorlati jogalkalmazást segítő intézkedéseket.
Egyes rendelkezések pontosítása mellett a közbeszerzési eljárások gyorsítását és
egyszerűsítését célzó megoldások kerülnek a törvénybe.
A gyakorlat számára a közbeszerzési eljárások szabályainak módosítása körében a
legnagyobb jelentőségű változást a nemzeti eljárásrend reformja jelenti.
A módosítás árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés esetén 18 millió forintról 15 millió
forintra csökkenti azt az értékhatárt, amely felett a közbeszerzéseket - egy összefoglaló
tájékoztatás közzétételével - nyilvánosan meg kell hirdetni, így emelkedik a nyilvános
verseny számára megnyitott áru- és szolgáltatás megrendelések száma.
Az egyszerűsítést szolgálja ugyanakkor, hogy a módosítás kizárólag építési beruházásokra
tartja fenn a nyilvánosan meg nem hirdetett, közvetlen felhívással induló beszerzések
lefolytatásának lehetőségét, és ezen eljárás szabályait egyszerűsíti is. Ez az eljárási típus a
jövőben 300 millió forintos értékhatárig alkalmazható. A legkisebb értékű beszerzések
szabályozásához a jogalkotó számára az osztrák szabályozás szolgált példaként, ugyanakkor a
javaslat az osztrák szabályoknál nagyobb versenyt követel meg (nem három, hanem öt
gazdasági szereplő felhívását) és az eljárás dokumentumainak közzététele révén nagyobb
nyilvánosságot biztosít. A tisztességes versenyt és a vállalkozások szélesebb körének a
közbeszerzésekhez való hozzáférését szolgálja az az új rendelkezés, amely szerint az
ajánlatkérő az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplők személyét eljárásaiban
24
változtatni köteles. A rendelkezés hatékony eszközként szolgál esetleges korrupciós
kapcsolatok kialakulásának megelőzéséhez is, hiszen megakadályozza egyes szállítók
bebetonozását azon beszerzéseknél, amelyek nem kerülnek hirdetménnyel meghirdetésre.
A javaslat továbbra is hangsúlyozza, hogy az egyértelműen határon átnyúló érdeket képviselő,
uniós forrásból finanszírozott, országhatáron átnyúló projektek beszerzéseire ez az eljárási
típus nem alkalmazható, és az ajánlatkérőnek lehetősége van a 115. §-ban foglalt értékhatár
alatt is a nyilvános hirdetménnyel, illetve összefoglaló tájékoztatással meghirdetett eljárási
módokat alkalmazni.
A nyilvánosság és a beszerzések transzparenciájának biztosítása érdekében a javaslat előírja,
hogy az ajánlatkérő köteles honlapján és a Közbeszerzési Adatbázisban nyilvánosan
közzétenni az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat és az
ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők megnevezését, valamint a bontási jegyzőkönyvet
is, amelynek alapján követhető, hogy kik tettek ténylegesen ajánlatot az eljárásban. (Az
ajánlatok elbírálásáról szóló összegezést és az eredményről szóló tájékoztatót a korábbiakban
is közzé kellett tenni.) Építési beruházások esetén 700 millió forintig alkalmazhatja az
ajánlatkérő az összefoglaló tájékoztatással történő meghirdetést.
A nemzeti eljárásrend reformjához kapcsolódóan az Országgyűlés elé benyújtásra kerül a
Magyarország központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény módosítására vonatkozó
javaslat is, amely a lényegében több mint tíz éve változatlan, nem közszolgáltató
ajánlatkérőkre irányadó nemzeti közbeszerzési értékhatárokat árubeszerzés és szolgáltatás
megrendelés esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházás esetén 15 millió
forintról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió
forintra emeli. A közbeszerzési eljárási kötelezettség értékhatárának emelkedése jelentős
egyszerűsítés a legkisebb értékű beszerzések esetén. A közbeszerzési eljárások - a nemzeti
eljárásrendben alkalmazható egyszerűsítések mellett is - olyan szigorúan szabályozott
eljárásrendet követelnek meg, amely az ajánlatkérők részéről speciális szakértelmet kíván.
Különösen a kisebb ajánlatkérő szervezetek csak ügyvéd vagy felelős akkreditált
közbeszerzési szaktanácsadó megbízásával tudják az eljárások jogszerű lefolytatását
biztosítani. A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó költségek és szigorú eljárási kötöttségek
egy nyolcmillió forintos beszerzés esetében aránytalan terhet jelentenek az ajánlatkérő
szervezetek számára, amely indokolttá teszi a nemzeti közbeszerzési értékhatárok emelését.
A törvénymódosítás ugyanakkor az értékhatárok emelkedésével párhuzamosan a
közbeszerzési kötelezettség alá nem tartozó beszerzések szabályozott, ellenőrizhető
megvalósítása érdekében az értékhatárok alatt is előírja három ajánlat bekérését. A
kapcsolódó felhatalmazó rendelkezés szerint a Kormány az ajánlatkérők - nem közbeszerzési
eljárás keretében megkötött - nemzeti értékhatárt el nem érő értékű szerződéseinek
megkötésére meghatározhat az előbbinél részletesebb követelményeket, és az ajánlatkérők
beszerzéseikről kötelesek a közbeszerzésekért felelős miniszter részére tájékoztatást adni.
Valójában így jelentősen csökken - nyolc helyett egymillió forintra - az az értékhatár, amely
felett az ajánlatkérők jogszabályban rögzített követelményeknek megfelelően választják ki
szerződéses partnerüket.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1.§-hoz
A Kbt. kisebb pontosítása, az uniós irányelvi megfogalmazáshoz igazítása.
25
A 2. §-hoz
A beszerzések ellenőrizhetősége és a közpénzek ésszerű és hatékony elköltése - a szerződő
partner gazdasági megfontolásokon alapuló kiválasztásával - a közbeszerzési értékhatár alatt
is követelmény. Ezt fejezi ki az a rendelkezés, amely előírja, hogy az ajánlatkérőként
meghatározott szervezetek a 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti értékhatárokat el
nem érő - ugyanakkor egymillió forintot elérő - értékű beszerzéseik megvalósítását
megelőzően is kötelesek legalább három ajánlatot bekérni. Az erre vonatkozó szabályokat
külön Korm. rendelet tartalmazza, a Kbt. új szabályának bevezetése nem jelenti azt, hogy
ezen kis értékű beszerzésekre a Kbt. szerinti közbeszerzési eljárást kellene lefolytatni. A
közbeszerzési eljárási kötelezettség az ajánlatkérők számára olyan részletes eljárási
követelményeket jelent, amelyek alkalmazása a kisebb értékű beszerzések esetében a
beszerzés nagyságrendjéhez mérten aránytalan terhet jelentene. Ezek a szerződések tehát
meghatározott követelmények szerint köthetőek meg, de nem terheli őket a közbeszerzési
eljárásokra jellemző részletes eljárási szabályozás, illetve nem terjed ki a velük kapcsolatos
igényekre a közbeszerzési eljárásokra kialakított jogorvoslati rendszer.
Természetesen vannak olyan esetek, amikor a három ajánlat kérésére vonatkozó követelmény
nem ésszerű, ilyenek például azok az esetek, amelyeket a Kbt. a közbeszerzési kötelezettség
alól is kivételként fogalmaz meg. A javaslat egy felhatalmazó rendelkezés beiktatásával a
Kormányt hatalmazza fel az értékhatár alatti beszerzésekre vonatkozó követelmények - ezek
között a három ajánlat bekérésének kötelezettsége alóli kivételek - meghatározására.
A 3. §-hoz
A javaslat eredményeként változnak azok a szabályok, amelyek alapján a támogatásban
részesülő gazdasági szereplőket közbeszerzési kötelezettség terheli. Egyrészt könnyítést
jelent, hogy nő a közbeszerzési kötelezettséget eredményező támogatási összeghatár
(huszonötről negyvenmillió forintra), másrészt bővül a törvényi kivételek köre és a
törvényben foglalt kivételi körök mellett lehetőség nyílik arra is, hogy a Kormány
határozatában felmentést adjon a közbeszerzési kötelezettség alól.
A 4-10. §-okhoz
A Kbt. egyes rendelkezéseinek kisebb pontosítása, az uniós irányelvi megfogalmazáshoz
igazítása.
A javaslat az értelmezési nehézségek feloldása érdekében meghatározza, hogy pontosan mely,
az értékpapírok vagy egyéb pénzügyi eszközök kibocsátásával, eladásával, vételével vagy
átruházásával kapcsolatos pénzügyi szolgáltatások tartoznak a közbeszerzési kötelezettség
alóli kivétel körébe.
A módosítás 6. §-a rendezi, hogy a kisebb értékű beszerzések egy közbeszerzésről való
leválasztását lehetővé tevő szabály a leválasztható beszerzések értékét a jövőben euróban
rögzítse. Az Európai Bizottság által közzétett, irányadó aktuális forint értékeket a
Közbeszerzési Hatóság minden év elején tájékoztatásul teszi közzé.
A 8. § módosítása egyértelművé teszi, hogy jogszerűen jár el az ajánlatkérő minden olyan
esetben, amikor a törvény az adott beszerzésre ugyan a Kbt. nemzeti eljárásrendjének
26
alkalmazását rendeli, az ajánlatkérő azonban - választása szerint - beszerzését az uniós szintű
nyilvánosságot biztosító európai uniós eljárásrend szabályai szerint valósítja meg.
A 11-12. §-okhoz
A módosítás a központi beszerző szervek esetén alkalmazandó elektronikus közbeszerzési
kötelezettséget rögzíti, amely 2017. február 1. napján lép életbe. Az elektronikus
közbeszerzési kötelezettség a központi beszerző szervek számára 2017. február 1-től az
elektronikus kommunikáció kötelező alkalmazását jelenti az eljárásokban és - az uniós
irányelveknek megfelelően - nem terjed ki olyan eljárási cselekmények kötelező
elektronizálására, mint például az értékelés.
A 13.§-hoz
A rendelkezés a Kbt. szövegének kiigazítása.
A 14. §-hoz
A rendelkezés a minden ajánlatkérő tekintetében 2017. december 31-től bevezetésre kerülő
elektronikus közbeszerzési kötelezettségre vonatkozó szabályt rögzít. Az ajánlatkérők által
kötelezően alkalmazandó, egy egységes elektronikus közbeszerzési rendszer üzemeltetője a
Miniszterelnökség, mint a közbeszerzésekért felelős tárca lesz.
A 15. §-hoz
A módosítás a szerződések teljesítésének szakaszára vonatkozóan növeli a közbeszerzések
átláthatóságát. Az új rendelkezés kötelezővé teszi az ajánlatkérők számára a közbeszerzési
eljárásokban az alkalmasság igazolásához kapacitást nyújtó szervezetekre vonatkozó adatok
közzétételét. Ezáltal átláthatóvá és ellenőrizhetővé válik, hogy mely szervezetek milyen
kapacitások nyújtását vállalják mely szerződésekhez, a Közbeszerzési Hatóság így a teljesítés
során az alkalmasságot igazoló szervezetek valódi részvételét nagyobb hatékonysággal tudja
ellenőrizni.
A 16. §-hoz
A módosítás az eljárást megindító felhívás kötelező adattartalmának csökkentésére irányul. A
módosítás indoka, hogy az Európai Bizottság által üzemeltetett, az alkalmazandó
hirdetmények feladására szolgáló elektronikus felület a hirdetményekben karakterszám
korlátozást vezetett be. A hirdetményekből első sorban a kizáró okok és az alkalmassági
követelmények igazolására benyújtandó dokumentumok részletes ismertetése mellőzhető.
Ezeket az információkat az egyéb közbeszerzési dokumentumokban kell részletesen megadni,
melyeknek az eljárást megindító felhívás megjelenésével (illetve megküldésével) egyidejűleg
rendelkezésre kell állnia. Tekintettel arra, hogy a Kbt. az egyéb közbeszerzési dokumentumok
vonatkozásában is előírja a (regisztráció mellett) közvetlen és ingyenes elektronikus
elérhetőség biztosítását, ezen adatok nyilvánosságában nem következik be változás.
A 17. §-hoz
27
A módosítás értelmében a felhívást módosító hirdetményt az ajánlattételi határidő lejártáig,
több szakaszból álló közbeszerzési eljárás részvételi szakaszában a részvételi határidő
lejártáig elegendő feladni. Figyelemmel a Kbt. 52. § (5) bekezdésében foglaltakra, ajánlatkérő
ilyen esetben köteles az ajánlattételi/részvételi határidőt megfelelően meghosszabbítani.
A 18. §-hoz
A módosítás egyértelművé teszi, hogy amennyiben az ajánlatkérő a részekre történő
ajánlattételt lehetővé teszi, a közbeszerzés becsült értékét, tárgyát és mennyiségét minden
egyes rész tekintetében meg kell határoznia. Ez a rendelkezés keretmegállapodások esetében
is irányadó.
A 19-20. §-okhoz
A rendelkezések a kizáró okokat módosítják, erősítve a gazdasági szereplők felelősségét az
általuk vállalt szerződéses kötelezettségek teljesítéséért.
A 62. § (1) bekezdés h) pontjának módosítása kimondja, hogy a hamis adatot szolgáltató
gazdasági szereplő akkor is ki van zárva a közbeszerzésekből, ha a kizárás tekintetében sor
került jogorvoslatra és az ajánlatkérő kizárásról hozott döntését - a hamis adat
szolgáltatásának megállapítása mellett - a Közbeszerzési Döntőbizottság, a Döntőbizottság
határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság három évnél nem régebben meghozott
határozata jogerősen jogszerűnek mondta ki.
A 62. § (1) bekezdés p) pontjának módosítása azzal függ össze, hogy a Kbt. mellett az uniós
források felhasználásának rendjét szabályozó alacsonyabb szintű jogszabály is előír a
kötelezően biztosítandó előlegre vonatkozó szabályokat. A módosítást követően a kizáró ok
érvényesülése nem korlátozott kifejezetten a Kbt-szerinti előleg nem rendeltetésszerű
felhasználására.
A 62. § (1) bekezdés q) pontjában új kizáró ok kerül bevezetésre a szerződés teljesítése során
elkövetett jogsértések szankcionálására. Ki van zárva a közbeszerzésekből az a gazdasági
szereplő, aki súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás
eredményeként kötött szerződés teljesítésére a Kbt-ben előírt rendelkezéseket, és ezt a
Közbeszerzési Döntőbizottság, vagy a Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata
esetén a bíróság 90 napnál nem régebben meghozott, jogerős határozata megállapította. Az
átmeneti rendelkezésekben foglaltakra tekintettel ez a szabály a módosítás hatályba lépését
követően úgy alkalmazandó, hogy a Kbt. és a jelen módosítás hatályba lépése közötti
időszakban jogerőssé vált döntések egy alkalommal, a módosítás hatályba lépését követő 90
napig eredményeznek kizárást.
A 63. § (1) bekezdés a) pontja az arányosság közbeszerzési irányelvekben lefektetett
alapelvének megfelelően a környezetvédelmi, szociális és munkajogi követelményeket súlyos
megszegése esetére rendeli kizárás alkalmazását.
A 21. §-hoz
28
A rendelkezések az alkalmasság igazolásával kapcsolatos egyes kérdéseket pontosítanak. A
65. § (2) bekezdésének módosítását itt is az eljárást megindító felhívást tartalmazó
hirdetmények karakter korlátozásai indokolják.
A 65. § (9) bekezdése egyértelművé teszi, hogy milyen mértékben kell részt vennie a
szerződés teljesítésében annak - az ajánlattevőtől különböző - szervezetnek, amely a
közbeszerzési eljárásban referencia követelményt vagy szakember rendelkezésre állását
igazolja. Az alkalmasság igazolása külső szervezet útján csak akkor tölti be rendeltetését, ha
az említett szervezet ténylegesen is részt vesz a teljesítésben - olyan módon, hogy az
ajánlatkérő által elvárt szakmai tapasztalat a teljesítés során, egyúttal az ajánlattevő
kapacitásait is felhasználva, ténylegesen rendelkezésre álljon. A bevonás megfelelőségéről az
ajánlatkérőnek meg kell győződnie. A referenciát igazoló szervezet esetében egy könnyítést
enged a törvény azzal, hogy - a közbeszerzési eljárás túlzott megterhelését elkerülendő - nem
követeli meg az ajánlatkérőtől annak részletes vizsgálatát már az eljárásban, hogy a
kapacitásait nyújtó szervezet részvételének pontos mértéke a teljesítésben megfelel-e az
előbbi követelményeknek. Az ajánlatkérőnek az eljárásban csatolt dokumentumok alapján
arról kell meggyőződnie, hogy a kapacitást nyújtó szervezet részéről csatolt
kötelezettségvállalás a teljesítésben való tényleges, érdemi részvételt jelent. Természetesen a
törvényi követelmények a szerződés teljesítése során érvényesülnek, és amennyiben a
kapacitást nyújtó szervezet tényleges részvétele nem olyan mértékű, hogy garantálja az elvárt
szakmai tapasztalat meglétét a teljesítéskor, az ajánlattevő (illetve az eset körülményeitől
függően a kapacitást nyújtó szervezet) jogsértést követ el. A Közbeszerzési Hatóság
ellenőrzése során fellép az ilyen jogsértésekkel szemben és az érintett gazdasági szereplők - a
Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott szankció mellett - a törvényjavaslat által
bevezetett új kizáró ok révén 90 napra a közbeszerzésekből is kizárásra kerülnek. A kizárás
szankciója várhatóan kellő visszatartó erőt jelent ahhoz, hogy a gazdasági szereplők más
szervezetek referenciáit e szervezetek pusztán névleges megjelenésével használják fel
alkalmasságuk igazolására.
A 22.§-hoz
A § azt a gyakorlati jogalkalmazási kérdést rendezi, hogy hogyan kell az ajánlatkérőnek
eljárnia akkor, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező önként benyújtja az egységes
európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat már az
ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben. A Kbt-vel bevezetett nyilatkozati elv célját
figyelembe véve az ajánlatkérőnek ezeket nem kell rögtön bevonnia a bírálatba, elegendő csak
majd a nyertesként megjelölni kívánt (vagy az azt követő meghatározott számú ajánlattevő)
tekintetében ellenőriznie az igazolásokat.
A 23-25. §-okhoz
A módosítás új eredménytelenségi okokat vezet be a közbeszerzési eljárásba. A verseny
nélküli közbeszerzések visszaszorítását, a verseny kikényszerítését szolgálja az az új
eredménytelenségi ok, amely szerint - amennyiben az ajánlatkérő ezen eredménytelenségi
okot előírja - eredménytelen az eljárás, ha nem nyújtottak be legalább két ajánlatot. A
jogalkotó abból indul ki, hogy ha a közbeszerzés feltételrendszerét - különösen a műszaki
leírást és az alkalmasság követelményeit - az egyenlő bánásmód és a verseny tisztasága
alapelveinek figyelembe vételével alakította ki az ajánlatkérő, illetve a piac szereplői sem
kötöttek versenyt korlátozó megállapodást, akkor egy nagy értékű szerződés elnyerése iránt
legalább két gazdasági szereplő komoly érdeklődése joggal feltételezhető. Amennyiben az
29
eljárás ezen okból eredménytelen, ez nem jogosítja fel az ajánlatkérőt beszerzésének
hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással történő megvalósítására.
A módosítás azt is rendezi, hogy amennyiben nem érkezett be az eredményes eljáráshoz kellő
számú ajánlat, az ajánlatkérő a 69. §-tól eltérően az ajánlatok bírálata és értékelése nélkül
meghozhatja az eljárás eredménytelenségéről szóló döntést.
Az eredménytelenségi ok nem vonatkozik a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokra,
tekintettel arra, hogy azok túlnyomó részt eleve olyan esetben kerülhetnek alkalmazásra,
amikor csak egy meghatározott ajánlattevővel lehetséges a szerződéskötés.
Bár a legalább két ajánlat beérkezésére vonatkozó eredménytelenségi ok választhatóan írható
elő, a közbeszerzésekért felelős minisztert felhatalmazza a törvény arra, hogy az ajánlattételi,
illetve részvételi határidő lejártát megelőzően előírhatja az ajánlatkérő számára a 75. § (2)
bekezdés e) pontjának kötelező alkalmazását. Ebben az esetben az eljárást megindító felhívást
az ajánlatkérő köteles a 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok
alkalmazását feltüntetve módosítani. A közbeszerzésekért felelős miniszter ezen,
közbeszerzési gyakorlatot alakító jogosultsága nemzeti eljárásrendben is érvényesül.
Az ajánlatkérő által választható új eredménytelenségi okként kerül meghatározásra, ha a
közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt folyamatba
épített ellenőrzését végző szerv döntése szerint jogsértés történt, és a közbeszerzési eljárás
szabályai szerint ajánlatkérőnek már nincs lehetősége az eljárás jogszerűségét helyreállítani.
A 26. §-hoz
Ha a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy ajánlattevő részvételével zajlik, az egységes
európai közbeszerzési dokumentum alkalmazása és az ahhoz kapcsolódó két lépcsős bírálat
nem kötelező, tekintettel arra, hogy a nyilatkozati elv alkalmazása ilyen esetben nem hozna
egyszerűsítést az eljárás résztvevői számára.
A 27. §-hoz
A versenyt nélkülöző hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások magas arányának
visszaszorítása érdekében a törvényjavaslat megerősíti a Közbeszerzési Hatóság általi előzetes
ellenőrzést. A módosítás előírja, hogy a Hatóság minden hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárás esetén részletes indokolással ellátott döntést hoz, amely alapján a tárgyalásos eljárás
jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható. A Közbeszerzési Hatóság
döntését honlapján is közzéteszi.
A módosítás azt is előírja, hogy amennyiben az ajánlatkérő műszaki-technikai sajátosságokra
vagy kizárólagos jogokra hivatkozással hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása
mellett dönt, köteles előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételéről
gondoskodni. Az előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételével elérni kívánt
cél az átláthatóság minél szélesebb körű érvényre juttatása. A hirdetmény révén a piac
szereplői is előzetesen tudomást szerezhetnek a megkötni tervezett szerződésről, és módjuk
nyílik jogorvoslati eljárás indításával kifogásolni, amennyiben úgy vélik, hogy az adott
szerződést jogszerűtlenül nem nyitnák meg a verseny számára. A hirdetmény közzétételével
az ajánlatkérő jogi kockázatai is csökkennek, hiszen egy jogsértés esetleges későbbi
megállapítása esetén mentesülhet a szerződés semmisségének szankciója alól.
Jelentős lépés a transzparencia irányába, hogy az ajánlatkérő a hirdetmény nélküli tárgyalásos
eljárás megkezdése napján köteles a Közbeszerzési Adatbázisban és honlapján is közzétenni a
30
Közbeszerzési Hatóságnak megküldött minden dokumentumot - így az ajánlattételi felhívást,
a felhívni kívánt gazdasági szereplőkről, a beszerzés értékéről, valamint a tárgyalásos eljárás
alkalmazását megalapozó körülményekről szóló tájékoztatást -, valamint a közbeszerzési
dokumentumokat és az ajánlatok bontását követően a bontásról készült jegyzőkönyvet.
A 28. §-hoz
A Kbt. kisebb pontosítása, az uniós irányelvi megfogalmazáshoz igazítása.
A 29. §-hoz
A törvényjavaslat a beszerzési tárgy sajátosságaira tekintettel az európai uniós értékhatárig
mentesíti a közbeszerzési kötelezettség alól a hangszerek, hangszertartozékok és hangszer
alkatrészek beszerzését.
A 30. §-hoz
A Kbt 113. §-ának pontosítása egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérőnek a nemzeti
eljárásrendben összefoglaló tájékoztatással meghirdetett eljárás esetén hogyan kell a
gazdasági szereplőket ajánlattételre felhívnia.
Az ajánlatkérő beszerzésének előkészítésekor maga is köteles a piacot felmérni, és legalább
három olyan gazdasági szereplőt azonosítani, aki a szerződés teljesítésére alkalmas, és a
szerződés iránt potenciálisan érdeklődő gazdasági szereplő lehet. Ezen gazdasági szereplők
személyét az összefoglaló tájékoztatásban is fel kell tüntetni - ezáltal maguk a gazdasági
szereplők is értesülhetnek róla, hogy nem kell külön jelezniük érdeklődésüket az ajánlatkérő
felé, másrészt ellenőrizhetővé válik a nyilvánosság és az érdeklődő további gazdasági
szereplők számára, hogy ajánlatkérő kiket kíván az eljárásban részvételre felhívni. A
megjelölt gazdasági szereplők mellett az ajánlatkérő köteles mindazokat felhívni az eljárásban
való részvételre, illetve ajánlattételre, akik az összefoglaló tájékoztatás alapján érdeklődésüket
jelezték. Az ajánlatkérő tehát az összefoglaló tájékoztatásban megjelölt legalább három
gazdasági szereplőt mindenképpen felhívja részvételre, illetve ajánlattételre, és rajtuk kívül
minden további gazdasági szereplőnek megküldi az eljárást megindító felhívást, aki jelezte
érdeklődését a beszerzés iránt.
Az összefoglaló tájékoztatás adattartalmának bővítésére is javaslatot tesz a törvényjavaslat,
amelynek részletes tartalmát végrehajtási rendelet adja meg. A bővítés az összefoglaló
tájékoztatással kapcsolatos tapasztalatok alapján azért indokolt, hogy mind az ajánlatkérőket,
mind a gazdasági szereplőket mentesítse azon adminisztratív terhek alól, amelyek abból
adódnak, hogy olyan gazdasági szereplők jelzik érdeklődésüket, amelyek az adott szerződés
nagyságrendjét, a teljesítéshez szükséges kapacitásokat figyelembe véve azután nem tudnak
ténylegesen bekapcsolódni az eljárásba. Az összefoglaló tájékoztatás adattartalmának bővítése
indokolt továbbá azzal összefüggésben is, hogy építési beruházások esetén 700 millió forintra
emelkedik az az értékhatár, melynek eléréséig ilyen módon hirdethető meg a közbeszerzés.
A 31. §-hoz
A törvényjavaslat pontosítja és bővíti a nemzeti eljárásrendben alkalmazandó kizáró okok
körét. A módosítással bevezetett új kizáró ok, amely a szerződés teljesítéséhez kapcsolódó
közbeszerzési jogsértéseket szankcionálja, nemzeti eljárásrendben is alkalmazandó.
31
A módosítás lehetővé teszi a bírálat két lépcsős módszerétől való eltérést nemzeti
eljárásrendben, amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban nem határoz meg alkalmassági
követelményt. Tekintettel arra, hogy a kizáró okok tekintetében egyébként is csak nyilatkozni
szükséges, a nyilatkozati elv és a hozzá kapcsolódó két lépcsős bírálat ebben az esetben nem
töltené be célját.
A 32. §-hoz
A módosítás jelentősen átalakítja a legkisebb értékű beszerzések szabályait. A szabályozás
mintájául az osztrák szabályozás szolgált, a jogalkotó ugyanakkor az osztrák szabályoknál
nagyobb versenyt követel meg és az eljárás dokumentumainak közzététele révén nagyobb
nyilvánosságot biztosít. A korábban legalább négy ajánlattevő közvetlen felhívásával induló
eljárás a közbeszerzési értékhatárok emelkedésével árubeszerzés és szolgáltatás megrendelés
esetén megszűnik. Ezzel 15 millió forintra csökken az az értékhatár, amely felett az áru- és
szolgáltatás megrendeléseket nyilvánosan meg kell hirdetni. Építési beruházások esetén a
javaslat 300 millió forintban határozza meg azt az értékhatárt, amely felett az ajánlatkérőnek
beszerzését összefoglaló tájékoztatással meg kell hirdetnie, egyidejűleg ugyanakkor a verseny
kiterjesztése érdekében az eljárásban ajánlattételre felhívandó gazdasági szereplők számát ötre
emeli. A tisztességes versenyt és a vállalkozások szélesebb körének a közbeszerzésekhez való
hozzáférését szolgálja az a rendelkezés, amely szerint az ajánlatkérő az ajánlattételre felhívni
kívánt gazdasági szereplők személyét eljárásaiban változtatni köteles. A rendelkezés hatékony
eszközként szolgál esetleges korrupciós kapcsolatok kialakulásának megelőzéséhez is, hiszen
megakadályozza egyes szállítók bebetonozását azon beszerzéseknél, amelyek nem kerülnek
hirdetménnyel meghirdetésre.
A javaslat emellett egyszerűsíti ezen eljárástípus szabályait, azzal, hogy mentesíti az
ajánlatkérőt a több körös hiánypótlási lehetőség biztosításától. Természetesen az ajánlatkérő a
115. § (6) bekezdése szerinti lehetőséggel az egyenlő bánásmód alapelvét figyelembe véve
élhet, az ajánlattevők tekintetében egységesen eljárva.
A javaslat továbbra is hangsúlyozza, hogy az egyértelműen határon átnyúló érdeket képviselő,
uniós forrásból finanszírozott, országhatáron átnyúló projektek beszerzéseire ez az eljárási
típus nem alkalmazható. Az ajánlatkérőnek lehetősége van a 115. §-ban foglalt értékhatár alatt
is a nyilvános hirdetménnyel, illetve összefoglaló tájékoztatással meghirdetett eljárási
módokat alkalmazni.
A nyilvánosság és a beszerzések transzparenciájának biztosítása érdekében a javaslat előírja,
hogy az eljárás megindításakor az ajánlatkérő köteles honlapján és a Közbeszerzési
Adatbázisban is nyilvánosan közzétenni az eljárást megindító felhívást és a közbeszerzési
dokumentumokat, majd - a bontást követően haladéktalanul - az ajánlattételre felhívott
gazdasági szereplők megnevezését, valamint a bontási jegyzőkönyvet is, amelynek alapján
követhető, hogy kik tettek ténylegesen ajánlatot az eljárásban. A bontás időpontjában történő
közzététel ez utóbbi esetben azt szolgálja, hogy az ajánlattételre felhívott gazdasági szereplők
csak ezt követően szerezzenek egymásról tudomást, és ne kössenek versenyt korlátozó
megállapodást. Az ajánlatkérő akkor alkalmazhatja a 115. § szerinti eljárást, ha a tisztességes
verseny biztosításához e törvény által megkövetelt, megfelelő számú alkalmas gazdasági
szereplőről van tudomása.
Az ajánlatkérő csak a teljesítésre képes, szakmailag megbízható gazdasági szereplőknek
küldhet ajánlattételi felhívást. Az előbbi követelmény értelmében az ajánlatkérő köteles az
eljárás megindítását megelőzően megfelelően tájékozódni a felhívni kívánt gazdasági
szereplőkről, szakmai megbízhatóságukról. Az eljárásban - ennek megfelelően - nem is
kötelező alkalmassági feltételt előírni.
32
A 33. §-hoz
A módosítás az egy ajánlat beérkezésének esetére vonatkozó új eredménytelenségi okkal
kapcsolatos szabályokat alkalmazandóvá teszi arra az esetre is, ha az ajánlatkérő nemzeti
eljárásrendben saját eljárási szabályok szerint jár el. Az ajánlatkérő tehát ilyenkor is köteles az
eljárást megindító felhívásban az eredménytelenségi ok alkalmazására, vagy nem
alkalmazására vonatkozó információt megadni, és a közbeszerzésekért felelős miniszter
ilyenkor is előírhatja az eredménytelenségi ok alkalmazását.
A 34-35. §-okhoz
A módosítás a koncessziós beszerzési eljárás egyes elemeit pontosítja.
A 36. §-hoz
A módosítás a Kbt. és a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet összhangját teremti meg, mely
utóbbi jogszabály a Kbt.-ben foglaltaknál magasabb mértékű szállítói előleg nyújtását írja elő.
A 37. §-hoz
A 138. § (3) bekezdésének pontosítása rendezi, hogy a nyertes ajánlattevő(k) az alvállalkozók
bevonásáról mindig előzetesen köteles az ajánlatkérőt értesíteni. Elsőként köteles a szerződés
megkötésekor az akkor ismert alvállalkozók bejelentéséről nyilatkozni, majd a szerződés
teljesítése során később bevont alvállalkozók tekintetében később is előzetes bejelentési
kötelezettség terheli.
A 38. §-hoz
A javaslat pontosítja a szerződésmódosítást kis mértékben, indokolás nélkül lehetővé tevő ún.
de minimis szerződésmódosítási szabályokat. Egyrészt az irányelvi rendelkezéseknek
megfelelően rögzíti a javaslat, hogy koncessziók esetében a szerződés értékének 10 %-áig
alkalmazható ez a jogalap. Másrészt a gyakorlat orientálása érdekében kifejezetten kimondja
azt a - korábban értelmezéssel levezethető - korlátozást, hogy ezen szerződésmódosítási
jogalap nem alkalmazható akkor, ha az ajánlatkérő olyan értékhatárt lép át a módosítással,
amelynek elérésével a megelőző eljárást más szabályok szerint (pl. nagyobb nyilvánosságot
biztosítva) kellett volna lefolytatnia. Amennyiben a szerződés módosítása ilyen értékhatárt
lépne át, arra csak akkor kerülhet sor, ha valamely más jogalapon (pl. előre nem látható
körülmény folytán) a módosítás indoka igazolható.
A 39. §-hoz
A javaslat lehetőséget ad arra, hogy a támogatási intézményrendszer szereplői egy esetleges
perben a Közbeszerzési Döntőbizottság döntésének hiányában is hivatkozzanak a
kedvezményezett által elkövetett közbeszerzési jogsértésre, és a perben sor kerülhessen az
ügy érdemi megítélésére. A módosítás figyelembe veszi a fejlesztéspolitikai
33
intézményrendszer működését és a támogatások felhasználására vonatkozó uniós auditok
tapasztalatait is.
A javaslat - a jelenleg is irányadó bírói gyakorlattal összhangban - pontosítja a közbeszerzési
jogsértés esetén a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos igényérvényesítési lehetőség
egyes kérdéseit. A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelensége iránt a
közbeszerzési eljárásban részt vett valamely ajánlattevő csak akkor indíthat pert, ha a
szerződés érvénytelenségére vonatkozóan közvetlen jogi érdekét igazolja. A közvetlen jogi
érdeket a szerződésben nem részes ajánlattevő részéről nem alapozza meg önmagában az a
tény, hogy a közbeszerzési eljárásban érvényes ajánlatot tett. A módosítás törvénybe foglalja
azt az elvet is, amely - a 4/1999 PJE határozatnak megfelelően - meghatározza, hogy a bírói
jogorvoslat lehetősége meddig terjed a szerződést el nem nyert ajánlattevők számára: a
szerződés érvénytelenségéről folyó perben a bíróság nem nyilváníthat valamely ajánlattevőt a
korábbi közbeszerzési eljárás nyertesének, a Kbt. szerinti szerződéskötési kötelezettség
hiányában nem írhat elő ajánlatkérő részére szerződéskötési kötelezettséget.
A 40-42. §-okhoz
A javaslat a Közbeszerzési Hatóság elnökének javadalmazására vonatkozó szabályokat az
Állami Számvevőszék elnöke esetében alkalmazott módszer szerint állapítja meg.
A javaslat csökkenti a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagjainak létszámát,
egyúttal pedig növeli a Tanács üléseinek éves minimális számát is.
A 43. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók nyilvántartásba
vételét a Miniszterelnökség látja el, a Hatóság ezzel kapcsolatos feladatait a törvényben is
szükséges a változásokhoz igazítani.
A 44. §-hoz
A javaslat szerint a Döntőbizottság elnöke az államtitkárt megillető javadalmazásra jogosult.
45. §
A javaslat - különösen a közbeszerzésekért felelős miniszter ellenőrzési feladataira tekintettel
-	előírja, hogy az ajánlatkérő szervezetek a miniszter megkeresésére kötelesek a
közbeszerzésekkel kapcsolatos információk megküldésére.
A közbeszerzési értékhatárok emelésével összefüggésben a javaslat előírja, hogy az
ajánlatkérő szervezetek kötelesek a közbeszerzési értékhatárt el nem érő - ugyanakkor az
egymillió forintot elérő - értékű beszerzéseik esetén is - a külön jogszabályban foglaltak
szerint és az ott meghatározott kivételekkel - legalább három ajánlatot bekérni, valamint a
beszerzésekkel kapcsolatos adatokat a külön jogszabályban foglaltak szerint a
közbeszerzésekért felelős miniszter részére megküldeni. A közbeszerzésekért felelős
miniszter a külön jogszabályban foglaltak szerint ellenőrizheti az ajánlatkérő szervezetek
közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű beszerzéseit.
34
A javaslat a közbeszerzésekért felelős miniszter feladatainak ellátásával összefüggésben a
felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadók névjegyzékének vezetésével összefüggő
egyes eljárási szabályokat - a Hatóság helyett - a miniszter eljárására állapítja meg.
A javaslat rögzíti, hogy a 2017. december 31-én minden ajánlatkérő számára kötelezően
bevezetésre kerülő egységes elektronikus közbeszerzési rendszer működtetője a
Miniszterelnökség.
A 46. §-hoz
A javaslat a minden ajánlatkérő számára kötelező elektronikus közbeszerzés bevezetésének
időpontját 2017. december 31-ben határozza meg.
A 47. § -hoz
A Kbt. módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezések. A közbeszerzési jogszabályok
változása esetén az új rendelkezések alkalmazása jellemzően a módosítás hatályba lépését
követően megkezdett közbeszerzési eljárásokban lehetséges. Ettől a javaslat részben eltér.
Az alvállalkozó %-os bevonásának korlátozására vonatkozó szabályok szolgáltatás-
megrendelések esetén történő elhagyása tekintetében a szerződő felek már megkötött
szerződésük esetében is dönthetnek úgy, hogy a módosult szabályokat alkalmazzák.
Tekintettel arra, hogy már megkötött, illetve teljesítésben lévő szerződések tartalmának
módosulásáról lenne szó, a javaslat a felek szándékára bízza, hogy át kívánnak-e térni a
módosítást követő szabályok alkalmazására. A Kbt. ezt lehetővé teszi, és kifejezetten
kimondja azt is, hogy a szerződés ilyen módosítása a Kbt. 141. § (6) bekezdése szerint nem
tekintendő lényeges módosításnak, így nem vonja maga után új közbeszerzési eljárás
lefolytatásának kötelezettségét.
Speciális átmeneti rendelkezés érvényesül a javaslat által bevezetendő, a Kbt. 62. § (1)
bekezdés q) pontja szerinti kizáró ok alkalmazásának megkezdésekor. Az új kizáró okot - a
hatályba lépést követően indult közbeszerzési eljárások mellett - alkalmazni kell azokban a
közbeszerzési eljárásokban is, ahol az ajánlattételi (részvételi) határidő a kizáró ok hatályba
lépésekor még nem telt le. Ebben az esetben az ajánlatkérő részéről szükséges lesz a felhívás
(abban a kizáró okok megjelölésének) módosítása. Az új kizáró ok a módosítás hatályba
lépését követően úgy alkalmazandó, hogy a Kbt. hatályba lépésétől 2017. január 1-ig
jogerőssé vált döntések - függetlenül attól, hogy egy vagy több jogsértésre került sor,
valamint attól, hogy a jogerőre emelkedéstől 90 nap eltelt-e, illetve mikor telne le a 90 nap -
egységesen egy időszakban, a módosítás hatályba lépését követő 90 napig eredményeznek
kizárást.
A 48. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezések változása a javaslatban foglalt módosításokkal összefüggésben.
A Kbt. módosításához kapcsolódóan a költségvetési törvény módosítására benyújtott javaslat
a közbeszerzési értékhatárok emelkedéséről rendelkezik. A közbeszerzési eljárási
kötelezettség az ajánlatkérők számára olyan részletes eljárási követelményeket jelent,
amelyek alkalmazása a kisebb értékű beszerzések esetében a beszerzés nagyságrendjéhez
mérten aránytalan terhet jelent. A beszerzések ellenőrizhetősége és a közpénzek ésszerű és
hatékony elköltése azonban a közbeszerzési értékhatár alatt is követelmény. Ezt fejezi ki az a
35
rendelkezés, amely ezen beszerzéseknél is előírja három ajánlat bekérését és felhatalmazást ad
a Kormány számára, hogy az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek közbeszerzési
értékhatár alatti beszerzéseire is meghatározzon követelményeket. A javaslat egy
felhatalmazó rendelkezés beiktatásával a közbeszerzésekért felelős miniszter részére
lehetőséget biztosít ezen - nem közbeszerzési eljárás útján megvalósuló - beszerzések
ellenőrzésére is. Valójában a módosítás eerdményeként jelentősen csökken - nyolc helyett
egymillió forintra - az az értékhatár, amely felett az ajánlatkérők jogszabályban rögzített
követelményeknek megfelelően választják ki szerződéses partnerüket.
A közbeszerzésekért felelős miniszter felhatalmazást kap a nemzeti eljárásrendben
alkalmazott összefoglaló tájékoztatások további adataira és részletes adattartalmára vonatkozó
rendelkezések megállapítására és az összefoglaló tájékoztatások közzétételéért fizetendő
igazgatási szolgáltatási díj mértékének megállapítására.
A 49. §-hoz
A hatályon kívül kerülő rendelkezések között az egyszerűsítést szolgálja, hogy az ajánlatkérő
nyílt eljárásban akkor is élhet az értékelés és a bírálat megfordításának lehetőségével, ha
valamely ajánlattevő kiesésével az ajánlattevők sorrendje változna. A 69. § általános szabályai
megfelelő megoldást adnak ennek a helyzetnek a kezelésére - természetesen ajánlatkérő az
értékelési szempontokra tekintettel legkedvezőbb érvényes ajánlattevőt hirdetheti ki az eljárás
nyerteseként.
Az 50. §-hoz
A szövegcserés módosító javaslatok pontosítják a Kbt. 5. § (2) és (3) bekezdésében az érintett
gazdasági szereplők körét, és a közbeszerzési gyakorlatnak megfelelően rögzítik, hogy a
támogatásban részesülő szervezetek mellett a támogatásban részesülő személyek is kötelesek
közbeszerzési eljárás lefolytatására, amennyiben a Kbt.-ben meghatározott feltételek
fennállnak.
A Kbt. 5. § (3) bekezdése tekintetében a szövegcserés módosító javaslatok a kombinált
pénzügyi eszköz kifejezést az ágazati jogszabály, azaz a 2014-2020 programozási időszakban
az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló
272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 3. § 32a. pontja szerinti fogalomra módosítják,
egyértelműsítve ezáltal, hogy az ún. pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő
támogatások esetében - azaz ha a kedvezményezett pénzügyi terméket vesz igénybe és
egyidejűleg vissza nem térítendő támogatásban is részesül - közbeszerzési eljárás lefolytatása
az 5. § (3) bekezdése szerinti esetben nem kötelező.
A javaslat egyidejűleg felemeli a Kbt. 5. § (3) bekezdésében meghatározott huszonötmillió
forint összegű támogatási értékhatárt negyvenmillió forintra, ezáltal is bővítve a szabály alóli
kivételek körét.
A szövegcserés módosító javaslatok ugyancsak a Kbt. 5. § (3) bekezdése alóli kivételek körét
bővítik, azáltal, hogy az 5. § (3) bekezdés e) pontja szerinti támogatások esetében releváns
támogatásban részesülő nagyvállalkozások helyett általánosságban a vállalkozások kerülnek a
kivételi szabály középpontjába.
36
A szövegcserés módosító javaslatok pontosítják a Kbt. 9. § (1) bekezdés g) pontjában
található kivételi rendelkezést, tekintettel arra, hogy a 2014/24/EU irányelv magyar
fordításának pontatlansága miatt az helytelenül szerepelt a Kbt.-ben.
A szövegcserés módosító javaslatok kiegészítik a Kbt. 9. § (8) bekezdés g) pontja szerinti
kivételt az ún. állami projektértékelői jogviszonnyal, mint speciális munkavégzésre irányuló
jogviszonnyal.
A szövegcserés módosító javaslatok a Kbt. 19. § (4) bekezdés a) pontjában - az ún.
leválasztási szabály tekintetében - forintban meghatározott összegeket a 2014/24/EU irányelv
szerinti euró összegekre cserélik. Ennek oka, hogy az Európai Bizottság az euróban
meghatározott értékeknek megfelelő forintértékeket jogosult végrehajtási intézkedésben
meghatározni, amely adott esetben eltérő lehet a Kbt.-ben meghatározott forint értékektől.
Ezzel egyidejűleg a javaslat módosítja a Kbt. 15. § (5) bekezdését, amelynek értelmében a
forintban meghatározott értékeket a Közbeszerzési Hatóságnak a közbeszerzési
értékhatárokkal egyidejűleg minden év elején közzé kell tennie.
A szövegcserés módosító javaslatok a Kbt. 43. § (4) bekezdése tekintetében a Közbeszerzési
Adatbázisban közzéteendő információk körének bővítéséhez kapcsolódó szövegpontosítást
tartalmaznak.
A szövegcserés módosító javaslatok a Kbt. 102. § (3) bekezdés b) pontja tekintetében
szövegpontosítást tartalmaznak ahhoz kapcsolódóan, hogy a javaslat az egységes európai
közbeszerzési dokumentum alkalmazását hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében
nem teszi általánosan kötelezővé.
A módosítás szolgáltatás megrendelések tekintetében megszünteti az ajánlattevő 50%-os saját
teljesítésére vonatkozó előírást.
A szövegcserés módosító javaslatok a közbeszerzési értékhatárok és építési beruházások
esetében a Kbt. 115. §-a szerinti eljárás alkalmazhatóságára vonatkozó értékhatár jelentős
emelésére tekintettel megemelik a Kbt. 113. § (5) bekezdés a) pontja szerinti, építési
beruházásokra vonatkozó azon értékhatárt, amely felett az ajánlatkérőnek a közbeszerzési
eljárását nyilvánosan közzétett hirdetménnyel kell megindítania az ún. összefoglaló
tájékoztatás közzétételét követő közvetlen ajánlattételi felhívás helyett.
A szövegcserés módosító javaslatok a Kbt. 146. § (4) bekezdésének módosításával lehetővé
teszik, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások alkalmazásának jogalapjával
kapcsolatos, Közbeszerzési Hatóság elnöke által kezdeményezett jogorvoslati eljárás során a
Közbeszerzési Döntőbizottság az általános szabályoknak megfelelően, három közbeszerzési
biztosból álló tanácsban járjon el.
A szövegcserés módosító javaslatok egyebekben a gyakorlati tapasztalatokon alapuló,
valamint az uniós közbeszerzési irányelveknek való pontosabb megfelelés miatt szükséges
szövegpontosításokat tartalmaznak.
Az 51. §-hoz
37
A módosítás arra irányul, hogy a Közbeszerzési Hatóság szerződés teljesítésének
ellenőrzésére irányuló eljárásában a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv szakértői minőségben
működhessen közre.
Az 52. §-hoz
A módosítás a jogszabályok koherenciája érdekében helyezi hatályon kívül a központi
hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével
összefüggő egyes törvények módosításáról, valamint egyes költségvetési szervek feladatainak
átadásáról szóló 2016. évi CIV. törvény azon rendelkezését, amely a Közbeszerzési Hatóság
Tanácsában a fogyasztóvédelemért felelős miniszter által jelölt személy tagságáról
rendelkezik, tekintettel arra, hogy a Kbt. módosítása értelmében az érintett szakterület
részvétele a Tanácsban megszűnik.
Az 53. §-hoz
A törvény rendelkezései főszabályként 2017. január 1. napján lépnek hatályba. A
központosított beszerző szervezetek tekintetében az elektronikus közbeszerzési kötelezettség
2017. február 1-jén lép hatályba. A minden ajánlatkérő számára kötelező elektronikus eljárás
és a központi egységes elektronikus közbeszerzési rendszer megvalósítása 2017. december
31-től valósul meg.
Az 54. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
38