﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12741. számú
törvényjavaslat
az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi......törvény
az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról
I.	Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1/B. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A külföldi illetőségű előadóművész választhatja, hogy az előadóművészi minőségében
Magyarországon kifejtett tevékenységével összefüggésben megszerzett, kifizetőnek nem minősülő
személytől származó, nemzetközi egyezmény alapján, vagy nemzetközi egyezmény hiányában
belföldön adóztatható jövedelme után keletkező adókötelezettségét e § rendelkezései szerint
teljesíti. A választás feltétele, hogy a magánszemély ideiglenesen tartózkodik Magyarországon és a
társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló törvény szerint nem belföldi. Ideiglenesnek tekinthető a magyarországi
tartózkodás, ha a magánszemély bármely 12 hónapos időszakban 183 napot meg nem haladóan
tartózkodik Magyarországon; filmalkotás esetén nem változtat a tartózkodás ideiglenes jellegén, ha
a filmalkotás gyártási időszakának (ideértve az előkészítést is) időtartama meghaladja a 183 napot.”
(2)	Az Szja tv. 1/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti valamennyi feltétel teljesülése esetén a mozgóképről szóló 2004.
évi II. törvény 31/B. § (2) bekezdés d) pontja szerint bejelentett külföldi illetőségű nem
előadóművész magánszemély (külföldi stábtag) is választhatja az e § szerinti adózást.”
(3)	Az Szja tv. 1/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem képezi az (1) bekezdés szerinti bevétel részét a tevékenység ellátásával összefüggésben
utazásra és szállásra fizetett költségtérítés, ideértve a magánszemély részére biztosított utazás,
szállás ellenértékét is. Az előzőek szerint megállapított bevételből a magánszemély a jövedelmet
költség levonása nélkül állapítja meg, amely jövedelem nem tartozik az összevont adóalapba.”
2.	§
(1)	Az Szja tv. 3. § 10. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„10. Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető
tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a
székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a
kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő
munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó
dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a
tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is
megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési
1
képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével
összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét).
11.	Kiküldetés: a munkáltató által elrendelt, a munkáltató tevékenységével összefüggő feladat
ellátása érdekében szükséges utazás, így különösen a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás
keretében a munkaszerződéstől eltérő helyen történő munkavégzés; ide nem értve a lakóhelyről,
tartózkodási helyről a munkahelyre történő oda- és visszautazást. Kiküldetésnek minősül a
rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati érdekből
történő áthelyezése, vezénylése, átrendelése, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és
szerződéses állományú katonájának szolgálati érdekből történő áthelyezése, vezénylése is. E
rendelkezés alkalmazásában munkahelynek minősül a munkáltatónak az a telephelye, ahol a
munkavállaló a munkáját szokás szerint végzi, ilyen telephely hiányában vagy több ilyen telephely
esetén a munkáltató székhelye minősül munkahelynek.”
(2) Az Szja tv. 3. § 53. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„53. Termőföld haszonbérbe adása: a termőföld, illetve halastó magánszemély tulajdonosa vagy
haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, ellenérték fejében a
föld használati jogosultságának mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő
átengedése.”
3.	§
Az Szja tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A magánszemély - ha nem adott nyilatkozatot munkáltatói adómegállapításra vagy adójának
megállapítását a munkáltatója nem vállalja - az adózás rendjéről szóló törvény szerint előírt módon
és határidőben önadózóként
a)	az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallást nyújt be az adóhatósághoz vagy
b)	az adóbevallási tervezet adatait javítja, kiegészíti, vagy az adóbevallási tervezetben feltüntetett
adatokkal egyetért
azzal, hogy a b) pont alkalmazásában az adóbevallási tervezetben szereplő adatokkal való
egyetértésnek kell tekinteni azt is, ha az adóbevallási tervezet az adózás rendjéről szóló törvény
rendelkezése szerint a magánszemély bevallásának minősül.”
4.	§
Az Szja tv. 29/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Jogosultsági hónapként a házassági életközösség fennállása alatt a házasságkötést követő
hónaptól (azt első jogosultsági hónapnak tekintve) legfeljebb 24 hónap vehető figyelembe.”
5.	§
Az Szja tv. a következő 44/F. §-sal egészül ki:
„44/F. § Az adóbevallási tervezettel összefüggő eljárásban a magánszemély adó feletti
rendelkezésének minősül az adóhatóság által elkészített és az adóbevallási tervezetben feltüntetett
44/A-44/E. § szerinti nyilatkozat is, ha a magánszemély az adóbevallási tervezetet az adóévet
követő év május 20-ig nem egészíti ki, nem javítja, bevallási kötelezettségét más módon nem
teljesíti.”
2
6. §
Az Szja tv. 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tételes átalányadó évi összege szobánként 38 ezer 400 forint. A tételes átalányadót egyenlő
részletekben, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint - a tevékenység
megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül - kell megfizetni.”
7.	§
(1)	Az Szja tv. 67/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A (2) bekezdés rendelkezésének alkalmazásában befizetésnek minősül továbbá
a)	ha a magánszemély tartós befektetési szerződés alapján a nyugdíj-előtakarékossági számláját
megszünteti, és a nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlán nyilvántartott pénzügyi eszköznek a
befektetési szolgáltató által vezetett lekötési nyilvántartásba helyezésével a követelését lekötött
pénzösszeggé alakítja át (azzal, hogy az átalakítás napjának a nyilvántartásba vétel napját kell
tekinteni);
b)	figyelemmel a (10a) bekezdésben foglaltakra, az ötéves lekötési időszak utolsó napján lekötési
nyilvántartásban lévő pénzeszköznek, pénzügyi eszköznek az ötéves lekötési időszak
megszűnésének napjáig újra megkötött tartós befektetési szerződés alapján a befektetési szolgáltató
által vezetett lekötési nyilvántartásban tartása, azzal, hogy
ba)	befizetett pénzösszegként kell figyelembe venni a lekötési időszak utolsó napjára
megállapított betéti kamatkövetelést is;
bb)	a pénzügyi eszköz tekintetében befizetett pénzösszegként a pénzügyi eszköznek az ötéves
lekötési időszak megszűnésének utolsó napján irányadó szokásos piaci értéke vagy a megszerzésre
fordított összeg közül a nagyobbat;
bc)	a befizetés naptári éveként az ötéves lekötési időszak utolsó évét
kell figyelembe venni.”
(2)	Az Szja tv. 67/B. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) A tartós befektetési szerződés (10) bekezdés b) pont szerinti újrakötése esetén a
magánszemély dönthet arról, hogy a befektetésének csak egy részét tartja a lekötési
nyilvántartásban, feltéve, hogy a befizetésnek minősülő összeg a 25 ezer forintot eléri.”
8.	§
Az Szja tv. 69. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó juttatás esetében jövedelemnek minősül a juttatás értéke,
ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke,
illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó
alapja az előzőek szerinti jövedelem 1,18-szorosa.”
9. §
Az Szja tv. 70. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) Egyes meghatározott juttatásnak minősül:
a)	a munkáltató által
aa)	valamennyi munkavállaló (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai
szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített
munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is), vagy
3
ab)	az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló,
kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján
részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a
munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy
ac)	az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik
részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott
szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás
azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi, az előzőekben említett, juttatásban
részesülő magánszemély számára ugyanazon termék- vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel
választható), feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele
(választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető;
b)	a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a
munkáltatónál a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkaszerződéstől
eltérő foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalót is) által megismerhető belső
szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.)
alapján
ba)	több munkavállaló, vagy
bb)	az előbbiek és/vagy elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló,
kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, duális képzésben hallgatói munkaszerződés alapján
részt vevő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély - ha nyugdíjazását megelőzően a
munkáltatónál vagy annak jogelődjénél volt munkavállaló -, vagy
bc)	az előbbiek és/vagy közeli hozzátartozóik
részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott
szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel (ideértve azt az esetet is, ha a termék, a szolgáltatás
azonos módszerrel meghatározott keret terhére választható), feltéve, hogy a juttatásra jogosultak
körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban
eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő -
közös ismérv alapján határozza meg.”
10.	§
(1)	Az Szja tv. 89. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A 2016. december 31-én hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017.
január 1-jén hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató
(ideértve a személyesen közreműködő tagja tekintetében a társas vállalkozást is) 2016. december
31-ét követően a juttatásokra vonatkozóan a 2016. december 31-én hatályos szabályokban
meghatározott feltételek szerint, de az egyedi értékhatárok figyelmen kívül hagyásával egyes
meghatározott juttatásként biztosíthatj a.”
(2)	Az Szja tv. 89. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. LXVI. törvénnyel
megállapított 3. § 93. pontjának az 5000 forintot el nem érő járadékszolgáltatásra vonatkozó
előírását először a 2016. december 31-ét követően létrejött nyugdíjbiztosítási szerződésekre kell
alkalmazni.”
11. §
Az Szja tv. a következő 90. §-sal egészül ki:
4
„90. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ....
törvénnyel megállapított rendelkezései - a (2)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a
hatálybalépés napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ..
törvénnyel megállapított 1/B. § (1), (1a) és (2) bekezdése a 2017. január 1-jét követően kezdődő
jogviszonyból származó jövedelemre alkalmazható.
(3)	A 2016. december 31-én hatályos 12/A. §-a szerinti bevallási nyilatkozat a 2016. évben
megszerzett jövedelmek vonatkozásában nem nyújtható be.
(4)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 29/C. § (4) bekezdése a 2014. december 31-ét követően megkötött
házasságok esetében is alkalmazható.
(5)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 70. § (1a) bekezdése és 1. számú melléklet 4. pont 4.25. alpontja a 2016.
január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
(6)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 3. § 10. és 11. pontja, 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4. alpont c)
és d) pontja a 2016. augusztus 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.
(7)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 4. pont 4.11. alpontja a 2016. szeptember 1-jétől
keletkezett adókötelezettségre is alkalmazható.”
12.	§
Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
13.	§
1.	3. § 21. pont f) alpontjában az „ideértve” szövegrész helyébe az „ideértve a rendvédelmi
egészségkárosodási kereset-kiegészítést és rendvédelmi egészségkárosodási járadékot, valamint a
honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítést és honvédelmi egészségkárosodási járadékot”
szöveg;
2.	29/A. § (3) bekezdés záró szövegrészében a „hozzátartozói közül” szövegrész helyébe a
„hozzátartozói (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is) közül” szöveg;
3.	29/B. § (1e) bekezdésében az „egyezség alapján” szövegrész helyébe az „egyezség, közös
nyilatkozat alapján” szöveg;
4.	44/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „egészségpénztár, önsegélyező pénztár tagjaként”
szövegrész helyébe az „egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár
tagjaként” szöveg;
5.	44/B. § (6) bekezdés c) pontjában az „átalakulása miatt” szövegrész helyébe az
„átalakulása, egyesülése, szétválása miatt” szöveg, az „az átalakulásban közreműködő”
szövegrész helyébe az „az átalakulásban, egyesülésben, szétválásban közreműködő” szöveg;
6.	44/B. § (7) bekezdés c) pontjában az „átalakulásban közreműködő” szövegrész helyébe az
„átalakulásban, egyesülésben, szétválásban közreműködő” szöveg;
7.	44/B. § (8) bekezdésében a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „január 31-éig” szöveg;
8.	49. § (2) bekezdés b) pontjában az „igazolás alapján” szövegrész helyébe az „igazolás,
határozat alapján” szöveg;
5
9.	65/B. § (5) bekezdésében az „A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően az (1)-(2) bekezdés
szerint” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerint” szöveg;
10.	65/B. § (9) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pont bb) alpontjában az „a (2) bekezdés
szerinti, akkor hatályos adókulccsal” szövegrészek helyébe az „az akkor hatályos adókulccsal”
szöveg;
11.	67/A. § (4) bekezdésében a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „január 31-éig” szöveg;
12.	67/B. § (6) bekezdés a) pontjában a „február 15-éig” szövegrész helyébe a „január 31-éig”
szöveg;
13.	68. § (3) bekezdésében az „átalakulása esetén” szövegrész helyébe az „átalakulása,
egyesülése, szétválása esetén” szöveg;
14.	77/A. § (2) bekezdés c) pontjában az „átalakuló társas vállalkozás” szövegrész helyébe az
„átalakuló, egyesülő, szétváló társas vállalkozás” szöveg;
15.	77/A. § (4) bekezdésében az „(átalakulása esetén jogutódja)” szövegrész helyébe az
„(átalakulása, egyesülése, szétválása esetén jogutódja)” szöveg, az „átalakulását, az általa”
szövegrész helyébe az „átalakulását, egyesülését, szétválását, az általa” szöveg;
16.	77/A. § (5) bekezdésében az „átalakulás, jogutód nélküli megszűnés” szövegrész helyébe az
„átalakulás, egyesülés, szétválás, jogutód nélküli megszűnés” szöveg, a „társas vállalkozás
átalakulása révén” szövegrész helyébe a „társas vállalkozás átalakulása, egyesülése, szétválása
révén” szöveg;
17.	77/C. § (12) bekezdés nyitó szövegrészében az „átalakulása miatt” szövegrész helyébe az
„átalakulása, egyesülése, szétválása miatt” szöveg;
18.	1. számú melléklet 1. pont 1.11. alpontjában a „kiegészítő rokkantsági támogatás”
szövegrész helyébe az „árvák kiegészítő támogatása, kiegészítő rokkantsági támogatás” szöveg;
19.	1. számú melléklet 3. pont 3.3. alpontjában az „a közérdekű kötelezettségvállalásból”
szövegrész helyébe az „a jótékony célú közadakozásból, a közérdekű kötelezettségvállalásból”
szöveg;
20.	1. számú melléklet 4. pont 4.10. alpontjában a „munka-rehabilitációs díj” szövegrész
helyébe a „fejlesztésifoglalkoztatási díj” szöveg;
21.	1. számú melléklet 4. pont 4.25. alpontjának záró szövegrészében a „munkáltatóhoz
kirendelt munkavállaló” szövegrész helyébe a „munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján
a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállaló” szöveg;
22.	1. számú melléklet 7. pont 7.1. alpontjában az „az átalakulás befejezésekor” szövegrész
helyébe az „az átalakulás, egyesülés, szétválás befejezésekor” szöveg;
23.	2. számú melléklet I. fejezet 1. pontjában a „természetben kapott ellenérték (valamennyi
esetben” szövegrész helyébe a „természetben kapott ellenérték, ide nem értve a tárgyi eszközök,
nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget (valamennyi esetben” szöveg;
24.	3. számú melléklet nyitó szövegrészének negyedik mondatában az „összefüggő kiadásokat,
korlátozott mértékű” szövegrész helyébe az „összefüggő kiadásokat, az adott előleget. ide nem
értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor adott előleget, korlátozott mértékű”
szöveg;
25.	3. számú melléklet II. fejezet címében a „nélkül elszámolható költségek” szövegrész helyébe
a „nélkül, költségként elszámolható tételek” szöveg;
6
26.	3. számú melléklet II. fejezet nyitó szövegrészében az „Az e törvényben elismert költségek
esetében, ha törvény vagy kormányrendelet (a továbbiakban: jogszabály) költségtérítésről
rendelkezik, akkor a ténylegesen felmerült és igazolt kiadás érvényesítése helyett a jogszabályban
meghatározott mértékig igazolás nélkül számolható el az adott címen költség azzal, hogy akkor ezt a
költséget teljes egészében elszámoltnak kell tekinteni. Ilyen költségnek minősül különösen”
szövegrész helyébe az „Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek a következők: ” szöveg;
27.	3. számú melléklet II. fejezet 6. pontjában és IV. fejezet 3. pontjában a „9 Ft/km ” szövegrész
helyébe a „ 15Ft/km” szöveg;
28.	10. számú melléklet I. fejezet 1. pontjában „természetben kapott ellenérték (valamennyi
esetben” szövegrész helyébe a „természetben kapott ellenérték, ide nem értve a tárgyi eszközök,
nem anyagi javak értékesítésekor kapott előleget (valamennyi esetben” szöveg;
29.	11. számú melléklet nyitó szövegrésze negyedik mondatának b) pontjában az „adott
előleget” szövegrész helyébe az „adott előleget, ide nem értve a tárgyi eszközök, nem anyagi javak
beszerzésekor adott előleget” szöveg
30.	11. számú melléklet III. fejezet 6. pontjában a „9 Ft/km” szövegrész helyébe a „15 Ft/km”
szöveg
lép.
14.	§
(1)	Hatályát veszti az Szja tv.
1.	„Bevallási nyilatkozat” alcíme,
2.	62. § (7) bekezdése,
3.	80. § a) pontja,
(2)	Hatályát veszi az Szja tv.
1.	13. § (1) bekezdésp) alpontjában az „egyszerűsített bevallásra vagy” szövegrész,
2.	1. számú melléklet 4. pont 4.17. pontjában az „a Deák Ferenc ösztöndíj,” szövegrész.
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
15.	§
(1)	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.
törvény) 4. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„3a. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal
kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendelet szerinti állami
támogatás;”
(2)	A Tao. törvény 4. §-a a következő 11a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„11a. energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás: az energiahatékonyságról szóló törvény
szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, amely révén az
7
energiahatékonyságról szóló törvény fogalmai szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését
eredményező energiamegtakarításra kerül sor;”
(3)	A Tao. törvény 4. §-a a következő 12a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„12a. élőzenei szolgáltatás: a FEOR-08 szerinti zenész, énekes személyes közreműködésével -
rendszeresen vagy meghatározott időpontban, nyilvános, a vendégek számára ingyenes előadás
útján - nyújtott zeneszolgáltatás;”
(4)	A Tao. törvény 4. §-a a következő 30. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„30. korai fázisú vállalkozás: a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba vételéről szóló
jogszabály szerint nyilvántartásba vett jogi személy, feltéve, hogy megfelel vonatkozó
jogszabályban foglaltaknak és azon túlmenően
a)	a korai fázisú vállalkozásban a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma a 7. § (1)
bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény igénybevételének adóéveiben eléri vagy meghaladja a két
főt, és abból legalább egy fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény
szerinti kutató-fejlesztőnek minősül,
b)	a korai fázisú vállalkozás nem minősül a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezmény
igénybevételére jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának a kedvezmény igénybevételének
adóéveiben;”
(5)	A Tao. törvény 4. §-a a következő 34b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„34b. uniós szabvány:
a)	olyan kötelező uniós szabvány, amely az egyes vállalkozások által elérendő szinteket ír elő a
környezeti mutatókra nézve; vagy
b)	a 2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített, az elérhető legjobb
technikák használatára és annak biztosítására vonatkozó kötelezettség, hogy a szennyező anyagok
kibocsátási szintje ne haladja meg az elérhető legjobb technikák alkalmazásával elérhető szintet;
azokban az esetekben, amelyeknél az elérhető legjobb technikák szerinti kibocsátási szinteket a
2010/75/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében elfogadott végrehajtási jogi
aktusokban határozták meg, akkor azok a szintek alkalmazandók; amennyiben az említett szinteket
tartományban állapítják meg, az a korlát alkalmazandó, amelynél az elérhető legjobb technikákat
elérték;”
(6)	A Tao. törvény 4. §-a a következő 49. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„49. vendéglátóhely: olyan, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló
kormányrendelet rendelkezései szerinti melegkonyhás vendéglátóhely, továbbá borospince,
melynek adóévi árbevételéből legalább 75 százalék a kereskedelmi tevékenységek végzésének
feltételeiről szóló kormányrendelet rendelkezései szerinti melegkonyhás vendéglátóhelyen, továbbá
borospincében nyújtott étel- és italforgalomból, illetve szálláshely-szolgáltatás nyújtásából
származik.”
16. §
(1)	A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
8
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„k) legfeljebb az adózás előtti nyereség összegéig
ka) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti mobilitási célú lakhatási támogatás
adóévben juttatott összege,
kb) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti munkásszállás bekerülési értékeként, a
bekerülési értékének növekményeként kimutatott összeg a beruházás, felújítás befejezésének
adóévében, továbbá a munkásszállás céljára bérelt ingatlan bérleti díjaként, valamint a
munkásszállás fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt összeg,”
(2)	A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„m) a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést
követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is)
ma) két és félszerese, ha az adózó a szerzés adóévében az e pont szerinti kedvezmény
alkalmazása nélkül a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására a 19. § (2) bekezdése szerint
nem köteles,
mb) másfélszerese, ha az adózó a szerzés adóévében az e pont szerinti kedvezmény alkalmazása
nélkül a 19 százalékos társasági adókulcs alkalmazására a 19. § (1) bekezdése szerint köteles,
a részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, de
adóévenként legfeljebb 20 millió forint, figyelemmel a (8)-(8d) bekezdésekben foglaltakra,”
(3)	A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő sz) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„sz) a műemléki ingatlan vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlan, illetve a helyi
egyedi védelem alatt álló ingatlan (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan
jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek
maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) karbantartásának
az adóévben elszámolt költsége, ráfordítása az ingatlant nyilvántartó adózónál (ideértve többek
között a kincstári vagy az önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan - törvényi kijelölés vagy
vagyonkezelési szerződés szerinti - vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében
használatba vett ingatlan esetén a lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján
beszerzett, megvalósított ingatlanok tulajdonosát is), de legfeljebb az adózás előtti nyereség 50
százaléka, figyelemmel a (26), (28) és (29) bekezdésekben foglaltakra,”
(4)	A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés ty) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„ty) a műemléki ingatlant vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlant, illetve a
helyi egyedi védelem alatt álló ingatlant (mindhárom esetben ideértve többek között annak ingatlan
jellegű védett tartozékát, a védett területet, a történeti kertet, a történeti temetkezési helyet, ezek
maradványát, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttesét, rendszerét) érintő kulturális
örökségvédelmi célú, számvitelről szóló törvény szerinti beruházás, továbbá felújítás bekerülési
értékének kétszerese az ingatlant nyilvántartó adózónál (ideértve többek között a kincstári vagy az
önkormányzati vagyonba tartozó ingatlan - törvényi kijelölés vagy vagyonkezelési szerződés
szerinti - vagyonkezelőjét, valamint a pénzügyi lízing keretében használatba vett ingatlan esetén a
lízingbe vevőt, továbbá a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított ingatlanok
9
tulajdonosát is), a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben az
adózó döntése szerinti részletekben, figyelemmel a (26)-(28) bekezdésben foglaltakra is,”
(5)	A Tao. törvény 7. § (1) bekezdése a következő x) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„x) a kulturális örökségvédelmi célú, számvitelről szóló törvény szerinti beruházás, továbbá
felújítás bekerülési értékére, vagy a karbantartás költségére tekintettel
xa) a ty) pont szerint megállapított, de a ty) pont szerinti jogosult adózó által választása szerint
nem érvényesített adóévi összeg, a ty) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának
minősülő adózónál, figyelemmel a (26)-(28) bekezdésben foglaltakra is,
xb) az sz) pont szerint megállapított, de az sz) pont szerinti jogosult adózó által választása szerint
nem érvényesített adóévi összeg az sz) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának
minősülő adózónál, de legfeljebb a kapcsolt vállalkozás adózás előtti nyereségének 50 százaléka,
figyelemmel a (26), (28) és (29) bekezdésekben foglaltakra is,”
(6)	A Tao. törvény 7. § (1) bekezdés z) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti)
„z) a közhasznú szervezetnek, a közhasznú szervezettel kötött adományozási szerződés
keretében, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről
és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására, a Magyar Kármentő
Alapnak, a Nemzeti Kulturális Alapnak, továbbá a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más
természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti
mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz (a továbbiakban: Kárenyhítési Alap) javára
önkéntesen, nem jogszabályi kötelezés alapján vagy a felsőoktatási intézménynek felsőoktatási
támogatási megállapodás keretében az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás,
juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékének, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás
bekerülési értékének
za) 20 százaléka - tartós adományozási szerződés keretében 40 százaléka - közhasznú szervezet,
zb) 50 százaléka a Magyar Kármentő Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, továbbá a Kárenyhítési
Alap,
zc) 50 százaléka felsőoktatási intézmény felsőoktatási támogatási megállapodás alapján történő
támogatása esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege,”
(7)	A Tao. törvény 7. §-a a következő (8)-(8d) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1) bekezdés m) pontjában foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy
a)	az adózó olyan korai fázisú vállalkozásban szerezzen részesedést, amelynek a szerzést
megelőző három adóéven belül sem az adózó, sem a jogelődje vagy az adózó (jogelődje) kapcsolt
vállalkozása nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa),
b)	az adózó rendelkezzen az adóbevallás benyújtásáig a korai fázisú vállalkozások
nyilvántartását végző szerv által kiállított igazolással, amely tartalmazza a korai fázisú
vállalkozások nyilvántartását végző szerv által vezetett nyilvántartási rendszer szerinti regisztrációs
számát és a nyilvántartásba-vétele dátumát, továbbá a korai fázisú vállalkozás regisztrációs számát
és nyilvántartásba-vétele dátumát.
10
(8a) Az adózó az (1) bekezdés m) pontja szerinti kedvezményt tőkeemelésre tekintettel akkor
veheti igénybe, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés a korábbiakban az (1) bekezdés
m) pontja szerinti adóalap-kedvezmény igénybevételére jogosította.
(8b) Az (1) bekezdés m) pontja szerint az adózó által adóévenként érvényesített összeg 19. §
szerinti adókulccsal számított értéke az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de minimis)
támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének
a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU
bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.
(8c) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés m) pontja szerinti csökkentő tételt a szerzést követő
tőkeemelésre tekintettel keletkező bekerülési érték növekményre alkalmazza, a csökkentést ez
esetben is a részesedés szerzésének adóévét követő harmadik adóévben érvényesítheti utoljára az
(1)	bekezdés m) pontja szerinti korlátra figyelemmel, azzal, hogy a még nem érvényesített
részleteket arányosan növelheti a bekerülési érték növekményével.
(8d) Az (1) bekezdés m) pontja szerinti tőkebefektetés a korai fázisú vállalkozásnál az adóévben
igénybe vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való
alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival
összhangban nyújtható.”
(8)	A Tao. törvény 7. §-a a következő (26)-(29) bekezdéssel egészül ki:
„(26) Ugyanazon adóév tekintetében, ugyanazon ingatlanra vonatkozóan az (1) bekezdés sz) és
ty) pontja szerinti csökkentés együttesen is érvényesíthető. Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti
csökkentés feltétele, hogy a beruházásra, felújításra vagy a karbantartásra ne hatósági kötelezés
eredményeként kerüljön sor, kivéve, ha az ilyen kötelezettséggel terhelt ingatlanra vonatkozóan új,
az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő tulajdonos (vagyonkezelő, lízingbe vevő) vállalja
a kötelezettség teljesítését és azt újabb hatósági felszólítás nélkül teljesíti. Az (1) bekezdés sz) és ty)
pontja szerinti csökkentés feltétele továbbá a beruházás, felújítás vagy a karbantartás szabályszerű
megtörténtéről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás,
melynek az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásakor az adózónál rendelkezésre kell
állnia.
(27)	Az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása adózó az (1) bekezdés x) pont xa)
alpontjában foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pont xa) alpontjában
foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az
adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés ty) pontja
szerinti jogosult adózó írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés ty) pontja szerinti
jogosult adózónál végzett beruházás, felújítás bekerülési értéke, vagy bekerülési érték növekménye
kétszeresének összegét, az (1) bekezdés ty) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott
részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az ingatlant
nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása által érvényesíthető adóévi összeget. Az (1) bekezdés ty)
pontja szerinti jogosult adózó által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem
haladhatják meg az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult adózó által az (1) bekezdés ty) pontja
alapján érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az ingatlant nyilvántartó
adózó kapcsolt vállalkozása és az (1) bekezdés ty) pontja szerinti jogosult egyetemlegesen felel. A
nyilatkozatban szereplő adatokról a nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre
vonatkozó társasági adóbevallásban adatszolgáltatásra kötelezett.
(28)	Az (1) bekezdés sz) pontja és x) pont xb) alpontja szerint adóévenként, adózónként
érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke nem lehet több 50 millió eurónak
megfelelő forintösszegnél. Az (1) bekezdés ty) pontja és x) pont xa) alpontja szerint érvényesített
11
összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke beruházásonként nem lehet több 100 millió
eurónak megfelelő forintösszegnél.
(29)	Az ingatlant nyilvántartó adózó kapcsolt vállalkozása az (1) bekezdés x) pont xb) alpontjában
foglaltakat választása szerint alkalmazza. Az (1) bekezdés x) pont xb) alpontjában foglaltak
alkalmazásának feltétele, hogy az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult kapcsolt vállalkozása az
adóévre vonatkozó társasági adóbevallással egyidejűleg rendelkezzen az (1) bekezdés sz) pontja
szerinti jogosult írásos nyilatkozatával, amely tartalmazza az (1) bekezdés sz) pontja szerinti
jogosultnál nyilvántartott ingatlanon végzett karbantartás adóévi elszámolt költségének,
ráfordításának összegét, az (1) bekezdés sz) pontja szerinti csökkentés egészben vagy meghatározott
részben történő igénybevétele mellőzésére vonatkozó nyilatkozatot, valamint az (1) bekezdés sz)
pontja szerinti jogosult kapcsolt vállalkozása(i) által érvényesíthető összeget. Az (1) bekezdés sz)
pontja szerinti jogosult által adott nyilatkozat(ok)ban meghatározott összeg(ek) nem haladhatják
meg az (1) bekezdés sz) pontja szerinti jogosult által az (1) bekezdés sz) pontja alapján
érvényesíthető összeget. A nyilatkozatban foglaltak teljesüléséért az (1) bekezdés sz) pontja szerinti
jogosult és kapcsolt vállalkozása egyetemlegesen felel. A nyilatkozatban szereplő adatokról a
nyilatkozat kiállítója, valamint a kedvezményezett az adóévre vonatkozó társasági adóbevallásban
adatszolgáltatásra kötelezett.”
17.	§
(1)	A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
,,g) az adózás előtti eredmény csökkentéseként a 7. § (1) bekezdés m) pontja alapján elszámolt
összeg kétszerese a kivezetés adóévében, ha a részesedésszerzés adóévét követő harmadik adóév
végéig a szerzett részesedést bármilyen jogcímen - az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti
kivezetést kivéve - az adózó kivezeti, részben kivezeti, ”
(2)	A Tao. törvény 8. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„i) a 7. § (1) bekezdés m) pontjában foglaltak alkalmazása esetén a korai fázisú vállalkozásban
szerzett részesedésre (kivéve a bejelentett részesedést) elszámolt értékvesztés összege, de legfeljebb
a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerint érvényesített összeg,”
18.	§
A Tao. törvény 16. § (1) bekezdés c) pontja a következő cd) alponttal egészül ki:
(Az adózó
jogutód nélküli megszűnésekor)
„cd) az adózás előtti eredményt növeli a 7. § (1) bekezdés m) pontja szerint az adózás előtti
eredmény csökkentéseként elszámolt összeg azon részének a kétszerese, amelyet a 8. § (1) bekezdés
g)	pontja szerint nem számolt el az adózás előtti eredmény növeléseként, ha az adózó a szerzés
adóévében, vagy az azt követő három adóévben szűnik meg jogutód nélkül,”
19.	§
A Tao. törvény 18/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az az (1) bekezdés szerinti adózó, amely az IFRS 11 Közös megállapodások című standard
szerinti olyan közös tevékenységgel rendelkezik, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint
részesedésként mutatna ki, az erre a tevékenységre vonatkozó társasági adókötelezettségét úgy
határozza meg, mintha ezt a tevékenységet a számvitelről szóló törvény szerint számolta volna el.”
12
20. §
(1)	A Tao. törvény 18/B. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét csökkenti:]
„h) az az összeg, amelyet a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó
ha)	a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési
ügyletekre és az MRP szervezet által résztvevőinek tőkeinstrumentumban teljesítendő
részvényalapú juttatásokra tekintettel az adózás előtti eredmény javára az adóévben elszámolt,
hb)	a teljesítés adóévében az MRP szervezet által tőkeinstrumentumban teljesített juttatással
kapcsolatban az adóévben vagy az azt megelőző adóévekben a (2) bekezdés d) pont da) alpontja
szerint az adózás előtti eredmény növeléseként érvényesített,
hc)	az MRP szervezet részére a tárgyévben átadott saját részvények visszavásárlási értékeként
kimutatott.”
(2)	A Tao. törvény 18/B. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó adózás előtti eredményét növeli:]
„d) az az összeg, amelyet a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó
da)	a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési
ügyletekre és az MRP szervezet által résztvevőinek tőkeinstrumentumban teljesítendő
részvényalapú juttatásokra tekintettel az adózás előtti eredmény terhére számolt el,
db)	a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési
ügyletekre és az MRP szervezet részére átadott saját részvényekkel kapcsolatban MRP szervezettel
szembeni követelés könyv szerinti értékeként a követelés felmerülésének évében kimutatott,
dc)	a munkavállalóknak nyújtott, tőkeinstrumentumban kiegyenlített részvényalapú kifizetési
ügyletekre és az MRP szervezettől a tárgyévben ellenérték nélkül átvett saját részvények korábban
az (1) bekezdés h) pontja szerinti csökkentésként érvényesített,”
21. §
(1)	A Tao. törvény 18/C. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 18/B. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásával
megállapított összeget (a továbbiakban: korrigált adózás előtti eredmény) csökkenti:]
„b) a számvitelről szóló törvény III. Fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek
szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés esetében azzal az összeggel, amely az áttérés
időpontját magában foglaló adóévben (a továbbiakban: áttérés adóéve) vagy az azt követő
adóévekben magasabb adóalapot eredményez annál, mintha az adózó az IFRS-ek szerinti
beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át,”
(2)	A Tao. törvény 18/C. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a 18/B. § (1) és (2) bekezdése alkalmazásával
megállapított összeget (a továbbiakban: korrigált adózás előtti eredmény) csökkenti:]
„c) a számviteli politikában történő változás adóévében a változás visszamenőleges alkalmazása
esetében azzal az összeggel, amely a változás adóévében vagy az azt követő adóévekben magasabb
adóalapot eredményez ahhoz képest, mintha az adózó a számviteli politikában történő változást nem
alkalmazta volna visszamenőlegesen.”
(3)	A Tao. törvény 18/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
13
„(2) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a korrigált adózás előtti eredményt növeli:
a)	a számvitelről szóló törvény III. Fejezete szerinti beszámolóról (könyvvezetésről) az IFRS-ek
szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) történő áttérés esetében azzal az összeggel, amely az áttérés
adóévében vagy az azt követő adóévekben alacsonyabb adóalapot eredményez annál, mintha az
adózó az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át,
b)	a számviteli politikában történő változás adóévében a változás visszamenőleges alkalmazása
esetében azzal az összeggel, amely a változás adóévében vagy az azt követő adóévekben
alacsonyabb adóalapot eredményez ahhoz képest, mintha az adózó a számviteli politikában történő
változást nem alkalmazta volna visszamenőlegesen.”
(4)	A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (4a)-(4f) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó választása szerint az áttérés adóévének első napját
megelőző napon a könyveiben nyilvántartott összes eszköze és kötelezettsége, vagy kizárólag az
összes immateriális jószága és tárgyi eszköze tekintetében - ideértve mindkét választás esetében
azon eszközöket és kötelezettségeket is, amelyeket az áttérés adóévének első napját megelőző
napon az adózónak az IFRS-ek szerint nyilván kell tartania -, az áttérés adóévében és az azt követő
adóévekben adóalapját úgy határozza meg, mintha az IFRS-ek szerinti beszámolóra
(könyvvezetésre) nem tért volna át.
(4b) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés hatálya alá tartozó eszközeire és
kötelezettségeire az (1) bekezdés b) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat
nem alkalmazza.
(4c) A (4a) bekezdés hatálya alá tartozó tárgyi eszköz és immateriális jószág az áttérés adóéve
első napjára vonatkozóan meghatározott, a 4. § 31/a. pontja szerinti bekerülési értékét az adózó az
áttérés adóéve első napját megelőző napon fennálló, e törvényben meghatározott bekerülési értékkel
azonos összegben állapítja meg, a 4. § 31/a. pontja szerinti számított nyilvántartási értékét az adózó
az áttérés adóéve első napját megelőző napon fennálló e törvényben meghatározott számított
nyilvántartási értékkel azonos összegben állapítja meg.
(4d) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés hatálya alá tartozó tárgyi eszközeit,
immateriális jószágait, eszközeit, kötelezettségeit elkülönítetten tartja nyilván és e nyilvántartásában
feltünteti az áttérés adóéve első napját megelőző napra kimutatott, a (4c) bekezdés szerinti
bekerülési értéket, könyv szerinti értéket és számított nyilvántartási értéket, továbbá az eszközre, a
kötelezettségre vonatkozóan általa az áttérést követően az adózás előtti eredmény módosításaként
elszámolt összeget.
(4e) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó a (4a) bekezdés szerinti választást legkésőbb az
áttérés adóévéről szóló társasági adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg teheti meg. A (4a)
bekezdés szerinti választás az áttérés adóévéről szóló társasági adóbevallás benyújtását követően
nem módosítható és nem visszavonható.
(4f) Az a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó, amely nem választja a (4a) bekezdés szerinti
adóalap-megállapítást, e törvény alkalmazása céljából az áttérés adóévének első napját megelőző
napon a könyveiben nyilvántartott és az IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok
első alkalmazása című standard szerint vélelmezett bekerülési értéken nyilvántartott tárgyi eszköze
és immateriális jószága bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét egyező összegben, az
áttérés adóéve első napján fennálló, az IFRS-ek szerinti könyv szerinti értékkel megegyezően
állapítja meg. Az adózó választása szerint az összes ilyen, az áttérés adóévének első napját
megelőző napon nullától eltérő számított nyilvántartási értékű immateriális jószága és tárgyi
eszköze vonatkozásában az áttérés adóévében és az azt követő adóévekben a 7. § (1) bekezdés d)
pontja alkalmazásakor, az 1. számú melléklet és a 2. számú melléklet által meghatározott
14
értékcsökkenési leírási kulcsok vetítési alapjául szolgáló bekerülési értéket - az áttérés adóévének
első napjára - úgy állapítja meg, hogy az előzőek szerint meghatározott számított nyilvántartási
értéket megszorozza az adott eszközre vonatkozó, az áttérés adóévének első napját megelőző napon
fennálló bekerülési érték és számított nyilvántartási érték hányadosával.
(4g) Az a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó, amely nem választja a (4a) bekezdés szerinti
adóalap-megállapítást, e törvény alkalmazása céljából az áttérés adóévének első napját megelőző
napon a könyveiben nyilvántartott, a (4f) bekezdés hatálya alá nem tartozó tárgyi eszközeinek és
immateriális jószágainak - ideértve azon eszközöket és kötelezettségeket is, melyeket az áttérés
adóévének első napját megelőző napon az adózónak az IFRS-ek szerint nyilván kell tartania -
áttérés adóévének első napján fennálló, a 7. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásakor, az 1. számú
melléklet és a 2. számú melléklet által meghatározott értékcsökkenési leírási kulcsok vetítési
alapjául szolgáló bekerülési értékét az IFRS-ek szerint az áttérés adóévének első napján
nyilvántartott bekerülési értékkel egyező összegben, a számított nyilvántartási értékét ezen
bekerülési érték és az adóalapnál értékcsökkenésként korábban már érvényesített összeg
különbözeteként határozza meg.”
(5)	A Tao. törvény 18/C. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál az alapításkor, a tőkeemeléskor a jegyzett tőke
fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén
felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként a számviteli törvény III. Fejezete
szerinti beszámolót készítő, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő adózótól átvett
(kapott) eszköz bekerülési értéke a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az
alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott érték. Az e bekezdés hatálya alá eső eszközre
vonatkozóan a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónak adóalapját az átvétel adóévében és az azt
követő adóévekben ezen bekerülési érték figyelembevételével kell megállapítania.”
(6)	A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónál az alapításkor, a tőkeemeléskor a jegyzett tőke
fedezeteként, továbbá a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén
felüli tőke fedezeteként nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulásként a számviteli törvény III. Fejezete
szerinti beszámolót készítő, az adózó kapcsolt vállalkozásának nem minősülő adózónak átadott
eszközből származó befektetés bekerülési értéke a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a
közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott érték. Az e bekezdés hatálya alá
eső befektetésre vonatkozóan a 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózónak adóalapját az átadás
adóévében és az azt követő adóévekben ezen bekerülési érték figyelembevételével kell
megállapítania.”
(7)	A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:
„(13a) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti, hitelintézetnek vagy pénzügyi vállalkozásnak minősülő
adózó
a)	a (13) bekezdés c) pontja alkalmazásában az adózás előtti eredményét nem növeli a pénzügyi
szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási tevékenységéből
származó várható kötelezettség fedezetére képzett céltartalékkal (céltartalékot növelő összeggel)
kapcsolatban az adóévben az adózás előtti eredmény terhére elszámolt összeggel,
b)	az adózás előtti eredményét nem csökkenti a pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi
szolgáltatási, a befektetési szolgáltatási tevékenységéből származó várható kötelezettség fedezetére
képzett céltartalék felhasználásával (céltartalékot csökkentő összeggel) kapcsolatban az adóévben
az adózás előtti eredmény javára elszámolt összeggel.”
15
(8)	A Tao. törvény 18/C. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(18) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti adózó esetében a végelszámolás, a felszámolás kezdő
napját megelőző nappal lezáruló adóévben, a végelszámolás, felszámolás nélküli jogutód nélküli
megszűnéskor az utolsó adóévben a (4) bekezdés alapján választása szerint elhalasztott összeg egy
összegben esedékessé válik. E bekezdés alkalmazásában jogutód nélküli megszűnésnek minősül, ha
az adózó - az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve - bármely okból kikerül e
törvény hatálya alól, továbbá, ha a székhelyét külföldre helyezi át. Nem kell e rendelkezést
alkalmaznia az európai részvénytársaságnak és az európai szövetkezetnek a székhelye belföldről
külföldre történő áthelyezésekor azon tevékenységére, amelyet külföldi vállalkozóként folytat. Nem
kell továbbá e rendelkezést alkalmaznia a külföldi vállalkozónak, ha a tevékenységét az európai
részvénytársaság, az európai szövetkezet folytatja.”
(9)	A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:
„(21) A 18/A. § (1) bekezdése szerinti, hitelintézetnek minősülő adózó az államháztartás
egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény 5. § (2) bekezdését a társasági adóalapja
megállapítása során azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az adózás előtti eredményét nem a
hitelintézetek különadója adóévre (üzleti évre) fizetett (fizetendő) összegével, hanem a
hitelintézetek különadója tényleges nyereségadó-ráfordításként elszámolt adóévi összegével
csökkenti.”
(10)	A Tao. törvény 18/C. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:
„(22) Amennyiben a 18/A. § (1) bekezdése szerinti tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) olyan
jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítást hajt végre, amelyet az IFRS-ek szerint nem
részesedés kivezetésként (részbeni kivezetésként) mutat ki, de a számvitelről szóló törvény szerint
részesedés kivezetésként (részbeni kivezetésként) mutatna ki, akkor erre a leszállításra vonatkozóan
(ideértve a leszállításból eredően a részesedésre elszámolt értékvesztést is) a társasági adóalapját
külön nyilvántartás alapján úgy határozza meg, mintha ezt a leszállítást a számvitelről szóló törvény
szerint számolta volna el.”
22. §
A Tao. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A társasági adó mértéke - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - a pozitív adóalap 19
százaléka.”
23.	§
A Tao. törvény 22. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Amennyiben az adózó az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott összeget a támogatás
adóévét követően, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására
nyitva álló határidőig fizeti meg, akkor a (2) bekezdés szerinti adókedvezményt legfeljebb a (3)
bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig veheti
igénybe.”
24.	§
(1)	A Tao. törvény 22/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének
további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben
a)	az adózó által foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma (a külföldi telephelyen
foglalkoztatott létszám figyelmen kívül hagyásával) legalább 50 fővel, ha az adózó a beruházást a
16
kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási
területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább 25 fővel meghaladja a beruházás megkezdését
megelőző adóévben vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három
adóév adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi
létszámát, vagy
b)	az adózónál elszámolt, évesített bérköltség (a külföldi telephelyen foglalkoztatottak
bérköltségének figyelmen kívül hagyásával) legalább az adóév első napján érvényes minimálbér
adóévre számított összegének háromszázszorosával, ha az adózó a beruházást a
kormányrendeletben meghatározott kedvezményezett települési önkormányzat közigazgatási
területén helyezi üzembe és üzemelteti, legalább százötvenszeresével meghaladja a beruházás
megkezdését megelőző adóév évesített vagy - az adózó választása szerint - a beruházás
megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak megfelelő
bérköltségét.”
(2)	A Tao. törvény 22/B. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) Az (1) bekezdés i) pontja szerinti beruházás esetén az adókedvezmény igénybevételének
további feltétele, hogy az adókedvezmény első igénybevételének adóévét követő négy adóévben
a)	a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kisvállalkozásnál legalább 5 fővel,
középvállalkozásnál legalább 10 fővel meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóévben
vagy - az adózó választása szerint - a beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített
adataiból számított számtani átlagnak megfelelő foglalkoztatottak átlagos állományi létszámát, vagy
b)	az elszámolt, évesített bérköltség kisvállalkozásnál legalább az adóév első napján érvényes
minimálbér adóévre számított összegének tízszeresével, középvállalkozásnál huszonötszörösével
meghaladja a beruházás megkezdését megelőző adóév vagy - az adózó választása szerint - a
beruházás megkezdését megelőző három adóév évesített adataiból számított számtani átlagnak
megfelelő évesített bérköltségét.”
25.	§
(1)	A Tao. törvény 22/C. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3d) Az adózó a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét -
annak pénzügyi teljesítésétől számított 30 napon belül - az állami adóhatóság részére bejelenti.
Amennyiben a kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől számított 30 nap a
támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően járna le, akkor az adózó
a kiegészítő sportfejlesztési támogatás kifizetésének tényét a támogatás adóévére vonatkozó
társasági adóbevallásában jelenti be az állami adóhatóság részére.”
(2)	A Tao. törvény 22/C. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Amennyiben az adózó a (3 a) bekezdésben meghatározott összeget a támogatás adóévét
követően, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva
álló határidőig fizeti meg, akkor az adózó a (2) bekezdés szerinti adókedvezményt legfeljebb a (3)
bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összeg 80 százalékáig veheti
igénybe.”
26.	§
A Tao. törvény III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye
22/E. § (1) Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló
beruházás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás üzembe helyezését követő
17
adóévben - vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő öt
adóévben.
(2)	Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg beruházásonként,
a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás
elszámolható költsége 30 százalékának megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak
megfelelő forintösszeget.
(3)	Az adókedvezmény (2) bekezdés szerinti mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás
esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal
növelhető.
(4)	E § alkalmazásában elszámolható költségnek minősül
a)	az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint
eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény
szerinti bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági
célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak, vagy
b)	az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező tárgyi eszköz,
immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a része amely egy
hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely
kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz
igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.
(5)	Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele
kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött
szerződés alapján merült fel.
(6)	Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény
igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az
energiahatékonysági igazolás kiállításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti igazolással,
amely alátámasztja, hogy beruházása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak minősül.
Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás vagy beruházásrész
tekintetében adókedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a beruházás vagy beruházásrész
energiahatékonyság növekedésével jár.
(7)	Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi
eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás üzembe helyezését követő legalább
öt évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak
szerint üzemelteti, illetve használja. Ha az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség
összegénél figyelembe vett eszközöket a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett
eszközök közül - pótlás nélkül - kivezeti, vagy - pótlás nélkül - nem üzemelteti a hatályos, jogerős
engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény
alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.
(8)	Nem vehető igénybe adókedvezmény,
a)	ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás megkezdésének időpontjában már
elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem
léptek hatályba;
b)	ha az adózó nem teljesíti az e törvényben és az energiahatékonysági igazolás kiállításának
szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt feltételeket;
18
c)	ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy
kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;
d)	a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az
1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon
kívül helyezéséről szóló 2013. december 11 -i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi
rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló
beruházáshoz;
e)	ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai
bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal
összeegyeztethetetlennek nyilvánított.
(9)	Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás keretében
üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező
üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi
eszköz
a)	üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét;
b)	bekerülési értékét;
c)	többletköltségét;
d)	az állományból történő kikerülés időpontját, indokát.
(10)	Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első
igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.
(11)	Ugyanazon beruházás tekintetében az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem
alkalmazható a 22/B. § (1) bekezdése szerinti adókedvezménnyel.”
27.	§
A Tao. törvény III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Élőzenei szolgáltatás adókedvezménye
22/F. § (1) Az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei szolgáltatásra
tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után a költség, ráfordítás
felmerülésének adóévében adókedvezményt vehet igénybe.
(2)	Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel az adózó által költségként,
ráfordításként az adóévben elszámolt, általános forgalmi adó nélkül számított ellenérték (díj)
összegének legfeljebb 50 százaléka.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti adózó az ellenérték (díj) elszámolása adóévének adóalapját a 3.
számú melléklet A) rész 3. pontjában foglaltak figyelembe vételével állapítja meg.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti adókedvezmény az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de
minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.
cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2013. december 18-i
1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”
28.	§
A Tao. törvény 24/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti jóváírás összege
19
a)	az adóelőlegből és adóelőleg-kiegészítésből juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24.
§ szerint fizetendő adó 80 százalékának 7,5 százaléka, továbbá
b)	a fizetendő adóból juttatott felajánlás összegének, de legfeljebb a 24. § szerint fizetendő adó 80
százalékának 2,5 százaléka.”
29.	§
A Tao. törvény 26. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az
adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a
várható fizetendő adó - ha az adózó az Európai Uniótól, illetve a költségvetésből támogatást kap - e
támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem
kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével
azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az
éves szinten számított árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot.”
30.	§
(1)	A Tao. törvény 29/A. § (31) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(31) A 2016. június 30-án hatályos 7. § (1) bekezdés c), e) és s) pontja alapján az adózás előtti
eredmény utoljára a 2016. december 31-ével végződő adóévben csökkenthető a 2016. január 1-je és
2016. június 30-a között kapcsolt vállalkozástól beszerzett, a 2016. június 30-án hatályos 4. § 20.
pontja szerinti jószágra tekintettel szerzett bevétel alapján, ha e jószág a kapcsolt vállalkozást nem
jogosította a 7. § (1) bekezdés c), e), s) pontja szerinti vagy annak megfelelő kedvezményre az
átruházáskor.”
(2)	A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (35)-(39) bekezdéssel egészül ki:
„(35) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 18/A. § (5) bekezdését, 18/C. § (1) bekezdés b) pontját, 18/C. § (2)
bekezdés a) pontját és 18/C. § (4a)-(4g) bekezdését a 2016. adóév vonatkozásában az adózó
választása szerint alkalmazza.
(36)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel módosított 22. § (1) bekezdés b) pontját első alkalommal a 2016. adóévi adózás előtti
eredmény terhére nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.
(37)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 22/C. § (3b) és (12) bekezdését első alkalommal a 2015-2016-os
támogatási időszakra benyújtott sportfejlesztési programok támogatásával összefüggésben a 2016.
adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásra (juttatásra) kell alkalmazni.
(38)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 22/C. § (8) bekezdését az egyes adótörvények és más kapcsolódó
törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, 2013-
2014-es támogatási időszaktól jóváhagyott sportfejlesztési programok megvalósítása során is
alkalmazni kell.
(39)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel módosított 29/ZS. § (1), (4), (10) bekezdés rendelkezései a 2015. évi és a 2016. évi
adókötelezettség megállapításakor is alkalmazhatóak.
(40)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel módosított 1. számú melléklet 5/b. pontja a 2016. évi adókötelezettség megállapításakor
is alkalmazható.”
20
(3) A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (41)-(46) bekezdéssel egészül ki:
„(41) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel
módosított 4. § 23/b. pontját és 16. § (12) bekezdését, továbbá e törvénynek az egyes adótörvények
és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII.
törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvénnyel megállapított 16. § (12a) bekezdését első
alkalommal a 2017. január 1-jén vagy az azt követően bekövetkező kedvezményezett
eszközátruházásra kell alkalmazni.
(42)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel módosított 24/A. § (1) bekezdését első alkalommal az egyes adótörvények és más
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépését követően esedékes
adó-, adóelőleg-kötelezettség felajánlásával összefüggésben kell alkalmazni.
(43)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 18/C. § (1) bekezdés b) pontját és 18/C. § (2) bekezdését első alkalommal
a 2017. adóév vonatkozásában kell alkalmazni.
(44)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi .
törvénnyel megállapított 22/B. § (9) és (14) bekezdését első alkalommal az egyes adótörvények és
más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépését követően
benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentésekben és kérelmekben szereplő beruházások
vonatkozásában lehet alkalmazni.
(45)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 4. § 11a. pontját, 34b. pontját és 22/E. §-át első alkalommal az egyes
adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi . törvény
hatálybalépését követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások
tekintetében lehet alkalmazni.”
31.	§
A Tao. törvény 30. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza a korai fázisú
vállalkozásként történő minősítés feltételeit, a korai fázisú vállalkozásokat támogató
vállalkozásokra vonatkozó követelményeket, a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú
vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást, a korai fázisú
vállalkozásnak, a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásnak minősülés igazolásának
részletes feltételeit.”
(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza az energiahatékonysági
célokat szolgáló beruházások adókedvezménye igénylésének, igénybevételének, az
energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolásának, az adózó nyilvántartási és
adatszolgáltatási kötelezettségének részletes feltételeit.”
32.	§
„30/F. § A 4. § 11a. pontja, 34b. pontja és a 22/E. § a Szerződés 107. és 108. cikke
alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé
nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26., 1-
78. o.) I. és II. fejezete és 38. cikke hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
33.	§
A Tao. törvény
21
1.	1. számú melléklete a 2. melléklet szerint,
2.	2. számú melléklete a 3. melléklet szerint,
3.	3. számú melléklete a 4. melléklet szerint
módosul.
34.	§
A Tao. törvény
1.	4. § 3. pontjában a „Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-O8)”
szövegrész helyébe a „Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (a továbbiakban: FEOR-
08) ” szöveg;
2.	7. § (16) bekezdésében az „a harmadik adóévet követő” szövegrész helyébe az „az ötödik
adóévet követő” szöveg;
3.	18/B. § (2) bekezdés a) pontjában az „a fejlesztési adókedvezménynek’ szövegrész helyébe
az „a társasági adónak a 6. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak miatt, a társasági adónak a 18/D.
§ (7) és (8) bekezdésében foglaltak miatt, továbbá a fejlesztési adókedvezménynek’ szöveg;
4.	18/C. § (1) bekezdés a) pontjában az „az adózás előtti eredménye az e juttatás következtében
elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív” szövegrész helyébe az „az adózás előtti
eredménye, adóalapja az e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz
negatív, továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti ” szöveg;
5.	18/C. § (3) bekezdésében az „a (2) bekezdés és” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés a)
pontja és” szöveg;
6.	18/C. § (4) bekezdésében az „a (2) bekezdés szerinti” szövegrészek helyébe az „a (2)
bekezdés a)pontja szerinti” szöveg;
7.	18/C. § (17) bekezdésében a „7. § (1) bekezdés f) pontja, 7. § (1) bekezdés z) pontja”
szövegrész helyébe a „7. § (1) bekezdés f), k), sz), z) pontja” szöveg;
8.	18/D. § (6) bekezdésében az „a 18/C. § (2) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „a
18/C. § (2) bekezdés a)pontja szerint” szöveg;
9.	18/D. § (9) bekezdésében a „meghatározott egyenleget a” szövegrész helyébe a
„meghatározott adóévi összeget a” szöveg;
10.	22. § (1) bekezdés b) pontjában „a támogatás adóévét követő 90 napon belül” szövegrész
helyébe az „a támogatás adóévét követő 90 napon belül, de legkésőbb a támogatás adóévére
vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására nyitva álló határidőig” szöveg;
11.	22/B. § (2b) bekezdésében az „a az európai uniós versenyjogi értelemben vett” szövegrész
helyébe az „az európai uniós versenyjogi értelemben vett” szöveg;
12.	22/B. § (3) bekezdésében a „beruházás megkezdése előtt’ szövegrész helyébe a „beruházás
tervezett megkezdése előtt” szöveg;
13.	22/C. § (3b) bekezdésében a „90 napon belül a (3a) bekezdésben” szövegrész helyébe a „90
napon belül, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtására
nyitva álló határidőig a (3a) bekezdésben” szöveg;
14.	22/C. § (8) bekezdésében a „követő 4. év végéig” szövegrész helyébe a „követő évben
kezdődő támogatási időszaktól számított 4. támogatási időszak végéig” szöveg;
22
15.	24/A. § (1) bekezdésében az „az e törvény 26. § (2) és (8) bekezdése” szövegrész helyébe az
„a 26. § (2), (3) és (8) bekezdése” szöveg;
16.	24/A. § (25) bekezdésében az „utalja át” szövegrész helyébe az „utalja át.” szöveg;
17.	29/A. § (29) bekezdésében az „e törvény 4. § 5/a. és 20. pontjának, 7. § (1) bekezdés c), e)
és s) pontjának, (16) bekezdésének” szövegrész helyébe az „e törvény 4. § 5/a. és 20. pontjának, 7.
§ (1) bekezdés c), e) és s) pontjának, (16) bekezdésének, 8. § (1) bekezdésének n) pontjának”
szöveg;
18.	29/A. § (30) bekezdésében az „alkalmazhatja” szövegrész helyébe az „alkalmazhatja
abban az esetben is, ha az érintett jószággal kapcsolatban az adózónak 2016. június 30-át követően
költsége, ráfordítása merül fel” szöveg;
19.	29/ZS. § (1) bekezdésében az „az elszámolási törvény 44. §-ában” szövegrész helyébe az
„az elszámolási törvény 44. §-ában és 5. § (1)-(2) bekezdésében” szöveg;
20.	29/ZS. § (4) bekezdésében az „Az elszámolási törvény 44. §-a szerint” szövegrész helyébe a
„Figyelemmel az (1) bekezdésre, az elszámolási törvény 44. §-a és 5. § (1)-(2) bekezdései alapján a
2004-2014 évekkel összefüggésben” szöveg;
21.	29/ZS. § (10) bekezdésében az „elszámolási törvény 44. §-ának” szövegrész helyébe az
„elszámolási törvény 44. §-ának (figyelemmelaz 5. § (1)-(2) bekezdéseire is) ” szöveg;
22.	30. § (11) bekezdés e) pontjában a „nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatás”
szövegrész helyébe a „fel nem használt valamint a nem rendeltetésszerűen felhasznált támogatás”
szöveg
lép.
35.	§
Hatályát veszti a Tao. törvény
1.	18/B. § (1) bekezdés d) pontja;
2.	18/B. § (2) bekezdés b) pontja.
3.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosítása
36.	§
(1)	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva. tv.)
4.	§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A korlátolt felelősségű társaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági
társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, és a közjegyzői iroda az
evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti
kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.”
(2)	Az Eva. tv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A közkereseti társaság, a betéti társaság, valamint az egyéni cég az evával összefüggő
nyilvántartási kötelezettségeit - választásának megfelelően - vagy a (4)-(6) bekezdésben foglaltak
vagy a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. Az
adózó e választásáról az e törvény előírásai szerint tett első bejelentésével egyidejűleg, az
adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik; a nyilatkozatot az adózó később nem
változtathatja meg és nem vonhatja vissza.”
23
37.	§
Az Eva. tv. 18. § (3) bekezdésében a „ 16 százaléka” szövegrész helyébe a „ 15 százaléka” szöveg
lép.
38.	§
Hatályát veszti az Eva. tv. 3. § (1) bekezdés i) pontja.
4.	Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
módosítása
39.	§
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban:
Ekho tv.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kifizető és a magánszemély az ekhóval összefüggő adókötelezettségeit e törvény, a
személyi jövedelemadóról szóló törvény (a továbbiakban: Szja tv). és az adózás rendjéről szóló
törvény (a továbbiakban: Art.) rendelkezései szerint teljesíti.”
40.	§
Az Ekho tv. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Ha a magánszemély a 4. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételi lehetőségével - annak
feltételei fennállta ellenére - nem élt, vagy nyugdíjjárulék fizetésére a Tbj. rendelkezései szerint
nem volt kötelezett, a magánszemélyt terhelő ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részének megfelelő
különbözetet a személyi jövedelemadó bevallásban igényli vissza.”
41.	§
Az Ekho tv. 13. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az ekhót választó magánszemély önadózóként az adóévről az adóhatóság közreműködése
nélkül elkészített bevallás benyújtásával vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási
tervezettel teljesíti bevallási kötelezettségét, amelyben feltünteti a jogszerűen ekhoalapként
figyelembe vett bevételét és az abból levont ekho összegét. Az 5. § (3) bekezdése szerinti
nyilatkozat esetén a magánszemély az általa megállapított ekhot negyedévente, a negyedévet követő
hó 12. napjáig fizeti meg, az e nyilatkozat szerinti ekho alapját és fizetendő összegét - a kifizetőtől
átvállalt és a magánszemélyt terhelő összegek szerint külön - negyedéves bontásban a negyedév
utolsó hónapjának kötelezettségeként az éves személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami
adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített bevallásban vallja
be.”
42.	§
Az Ekho tv. a következő 14/D. §-sal egészül ki:
„14/D. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2016.	évi .... törvénnyel megállapított 7. §-a a 2016. évi adókötelezettség megállapításánál is
alkalmazható.”
43.	§
Az Ekho tv. 3. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában az „a személyi jövedelemadóról szóló
törvény (a továbbiakban: Szja tv.) ” szövegrész helyébe az „az Szja tv.” szöveg lép.
24
5.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
44.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban:
Gyftv.) 42. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Amennyiben a támogatott gyógyszerek tárgyévi forgalma után kifizetett
társadalombiztosítási támogatás - a különkeretes gyógyszerekre, a különös méltánylást érdemlő
körülmények esetén gyógyszertámogatásra és a kedvezményezetti státusszal rendelkező
gyógyszerekre fordított összeget nem tartalmazó - összege meghaladja az E. Alap költségvetése
Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímének a tárgyév január első napján hatályos előirányzatának
összegét, akkor e kiadási többlet finanszírozása - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint - az E.
Alap kezelője és a forgalomba hozatali engedélyek jogosultjainak kötelezettsége.”
45.	§
A Gyftv. a következő 87/M. §-sal egészül ki:
„87/M. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 42. § (1) bekezdésében meghatározott befizetési kötelezettség a 2016. évre
vonatkozó befizetések esetében alkalmazandó.”
6.	A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
módosítása
46.	§
A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban:
Távhő törvény) 6. § (3) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(Csökkentő tételek:)
„j) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.
tv.) 24/B. § (1) bekezdése szerinti jóváírásra tekintettel az adóévben bevételként elszámolt összeg,
k) a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra megkötött adásvétel során
kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet az adózás
előtti eredményben való megjelenése adóévében,”
47.	§
A Távhő törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Tao. tv. 22/B. §-a szerint fejlesztési adókedvezményt
érvényesíteni jogosult adózó és a Tao. tv. 22/E. §-a szerint energiahatékonysági célokat szolgáló
beruházások adókedvezményét érvényesíteni jogosult adózó a számított adót - legfeljebb annak 50
százalékáig, és legfeljebb a fejlesztési adókedvezmény, illetve az energiahatékonysági célokat
szolgáló beruházások adókedvezménye érvényesítésére nyitva álló időszakban - csökkentheti a
fejlesztési adókedvezmény, illetve az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások
adókedvezménye társasági adóban még nem érvényesített részével. A fejlesztési
adókedvezményhez kapcsolódó, e rendelkezésben meghatározott kedvezmény a Szerződés 107. és
108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé
nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-
78.	o.) 1-14. cikke hatálya alá tartozó regionális beruházási támogatási programnak minősül. Az
25
energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményéhez kapcsolódó, e
rendelkezésben meghatározott kedvezmény a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában
bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014.
június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187 2014.06.26. 1-78. o.) 1-12. és 38. cikke
hatálya alá tartozó energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatási programnak
minősül.”
48.	§
A Távhő törvény 8. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7a) Az előleg-kiegészítésre kötelezett adóalany a várható fizetendő adó és az adóévre már
bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel
egyidejűleg tesz eleget az előleg-kiegészítés fizetési kötelezettségének.”
49.	§
A Távhő törvény 10. § 1.5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E fejezet alkalmazásában
1. energiaellátó:)
„1.5. a villamos energiáról szóló törvény szerinti termelői engedélyes, azzal, hogy a villamos
energia kötelező átvételi rendszerében értékesítő termelők, továbbá a prémium típusú támogatásban
részesülő termelők (ideértve mindkét esetben a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert
energiával termelt villamos energiát csak részben a kötelező átvételi rendszerben értékesítő
termelőt, a prémium típusú támogatási rendszerben részesülő termelőt) közül kizárólag az 50 MW
beépített teljesítőképességet meghaladó teljesítőképességű erőmű termelői engedélyese,”
50.	§
A Távhő törvény 18. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 6. § (3) bekezdés j) és k) pontját első alkalommal a 2016. adóévi
adókötelezettség megállapítása során kell alkalmazni.”
51.	§
A Távhő törvény
1.	6. § (3) bekezdés i) pontjában a „kimutatásokkal igazol.” szövegrész helyébe a
„ kimutatásokkal igazol,” szöveg;
2.	6. § (8) bekezdésében az „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI.
törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 18. §-a” szövegrész helyébe az „a Tao. tv. 18. §-a” szöveg
lép.
7.	Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló 2010. évi XC. törvény módosítása
52.	§
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló
2010.	évi XC. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 9. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül a különadó alapjának:]
26
„e) a magánszemélyt megillető, felmondási időre járó juttatás és végkielégítés, valamint a Hjt.
szerinti visszailleszkedési támogatás egésze, feltéve, hogy a munkavégzésre irányuló jogviszony
csoportos létszámcsökkentés következtében szűnik meg, azzal, hogy csoportos
létszámcsökkentésnek minősül a Hjt. 64. § (1)-(3) bekezdése, a közszolgálati tisztviselőkről szóló
2011.	évi CXCIX. törvény 67. §-a és más azonos tartalmú létszámcsökkentés szerint végrehajtott
felmentés is.”
53.	§
A Különadó tv. 11. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A különadó alapjának 9. § szerint meghatározott összegét)
„a) az Szja tv. rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe
venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó, az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített
bevallásban elkülönítve be kell vallani vagy fel kell tüntetni az állami adóhatóság által összeállított
adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó-bevallásban;”
54.	§
A Különadó tv. a következő 12/F. §-sal egészül ki:
„12/F. § (1) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi
... törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pontja a 2016. január 1-jétől megszerzett
jövedelmekre is alkalmazni kell.
(2)	Amennyiben a magánszemély az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel megállapított 9. § (3) bekezdés e) pont hatálybalépése
előtt szerzett olyan jövedelmet, amelynek e fejezet szerinti adókötelezettsége a 9. § (3) bekezdés e)
pontja alapján megszűnt, az utóbb tartozatlanul megfizetettnek minősülő különadó elszámolása a
(3)	bekezdésben foglaltak szerint történik. Az eljárás a munkáltatót terhelő közterheket nem érinti.
(3)	Amennyiben a munkáltató az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2016. évi ... törvény hatálybalépése előtt a korábbi szabályok szerint különadó alapjául
szolgáló bevételből a különadót levonta, a magánszemély a jövedelmet juttató munkáltatónál
kezdeményezi a közterhek közötti különbözet megállapítását. A munkáltató a korábbiakban
különadó-alapba tartozó jövedelmek után az általános szabályok szerinti közterheket megállapítja,
és azok összegét visszatartja a magánszemély részére visszajáró különadó-előleg összegéből. A
munkáltató az előbbieknek megfelelően módosítja a jövedelemszerzés bevallási időszakára
vonatkozóan benyújtott bevallását és a magánszemély részére a jövedelemről kiadott igazolást. Az
eljárással összefüggésben a munkáltatót pótlékfizetési kötelezettség nem terheli.”
8.	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény módosítása
55.	§
(1)	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 8. pontja a következő h) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában
8.	főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az
alábbi feltételek bármelyikének:)
„h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti
nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;”
27
56.	§
A Katv. 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kisadózó vállalkozás a 4. § (4) bekezdése szerinti tevékenységből származó bevétel
megszerzését követő 15 napon belül köteles az állami adóhatósághoz bejelenteni ezen bevétel
megszerzésének időpontját.”
57.	§
A Katv. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Azon kisadózó vállalkozás, amely a naptári év minden hónapjára köteles az (1)-(2), valamint
a (4a) bekezdés szerinti adót megfizetni, a kisadózó vállalkozás bevételének naptári évben elért
összegéből a 12 millió forintot meghaladó rész után 40 százalékos mértékű adót fizet. Ha a kisadózó
vállalkozás nem köteles a naptári év minden hónapjára az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti
adót megfizetni, a 40 százalékos mértékű adót a kisadózó vállalkozás bevételének a kisadózó
vállalkozási jogállás fennállásának az (1)-(2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adófizetési
kötelezettséggel érintett hónapjai és 1 millió forint szorzatát meghaladó része után fizeti meg.”
58.	§
(1)	A Katv. 19. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)
„a) az 1 milliárd forintos bevételi értékhatár negyedév első napján történő meghaladása esetén, a
túllépést megelőző nappal; ”
(2)	A Katv. 19. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)
„g) az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat jogerőre emelkedésének napját magában
foglaló negyedév utolsó napjával, ha az adóalany állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott,
végrehajtható, nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja az 1 millió
forintot;”
(3)	A Katv. 19. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz való
bejelentkezéssel egyidejűleg teljesíti. Az (1) bekezdéstől eltérően a tevékenységét év közben kezdő
vállalkozás adóalanyisága a létesítő okirata közokiratba foglalásának, ellenjegyzésének napján
kezdődik, ha vállalkozási tevékenységét a cégnyilvántartásba történő bejegyzése előtt megkezdheti,
az első jognyilatkozat megtételének napján, ha belföldi illetősége az üzletvezetés helyére tekintettel
keletkezik, más esetben az állami adóhatósághoz történő bejelentkezése napjával. Amennyiben a
tevékenységét év közben kezdő vállalkozás az állami adóhatósághoz való bejelentkezését nem
elektronikus úton teljesíti, úgy az (1) bekezdés szerinti bejelentését is azonos formában teheti meg.”
59.	§
A Katv.
1.	2. § 22. pontjában az „a magánszemély ” szövegrész helyébe az „az adózó” szöveg,
2.	6. §-ában a „megszűnésétől számított 24 hónapban” szövegrész helyébe a „megszűnésének
évében és az azt követő 12 hónapban” szöveg,
3.	7. § (3a) bekezdésében a „választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától”
szövegrész helyébe a „választás bejelentését követő hónaptól” szöveg,
28
4.	10. § (3) bekezdésében a „legalább a minimálbér minősül” szövegrész helyébe a „legalább
a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata minősül”
szöveg,
5.	26. § (3) bekezdésében az „összeg 16 százaléka” szövegrész helyébe az „összeg 15
százaléka” szöveg
lép.
9.	A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI.
törvény módosítása
60. §
A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 16. §
(10)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő
járulék összegére ki kell egészítenie (a továbbiakban: előleg-kiegészítés). Az előleg-kiegészítésre
kötelezett a várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév
utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg eleget tesz fizetési
kötelezettségének.”
II.	Fejezet
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
10.	Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény módosítása
61. §
Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az adó alapja
a)	a villamos energia mennyisége, megawattórában mérve,
b)	a földgáz mennyisége, kWh-ban mérve,
c)	a szén mennyisége ezer kg-ban mérve.
(2)	Az adó mértéke
a)	villamos energiára megawattóránként 310,50 forint,
b)	a földgázra kWh-nként 0,3038 forint,
c)	a szénre ezer kg-onként 2516 forint.”
11.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
62. §
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi
CXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Jöt.) 7. §-a a következő 59. és 60. pontokkal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„59. új dohánytermék-kategóriák: e törvény szerint cigarettának, szivarnak, szivarkának,
fogyasztási dohánynak vagy töltőfolyadéknak nem minősülő, a nemdohányzók védelméről és a
29
dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként
meghatározott dohánytermékek;
60.	elektronikus cigaretta: a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának,
forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus cigaretta, utántöltő flakon és
dohányzást imitáló elektronikus eszköz.”
63.	§
A régi Jöt. 24. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vámhatóság - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan személynek engedélyezi bejegyzett
kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő
behozatalát, aki]
f)	- a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - jövedéki biztosítékot nyújt az éves szinten várhatóan
beszerzésre kerülő
fa)	egyéb ellenőrzött ásványolaj - kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított
szénhidrogént - mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel
számított adó,
fb)	2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1)
bekezdésf) pontja szerinti legmagasabb adómértékkel számított adó,
fc)	- az fa) és fb) pontban nem említett - jövedéki termék mennyiségére számított adótartalom
(egytizenketted részének megfelelő összegben.)
64.	§
A régi Jöt. 38. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A jövedéki biztosíték az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelőleg-, bírság-,
pótléktartozás, zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], adójegyhiány [98. § (2) bekezdés] és az adóraktár
engedélyesét terhelő költség fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az
adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül a
vámhatóság jogosult.”
65.	§
A régi Jöt. 48. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az adóraktár engedélyese - kivéve a dohánygyártmány-adóraktár engedélyesét -
adóelőleget fizet, amennyiben az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési
kötelezettsége elérte a hatmillió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év azonos negyedévében
keletkezett adó egyhatod része. Ha az adóraktár engedélyese a tárgyévet megelőző évben nem
fizetett adót, de a tárgyév első negyedévében az adó várható összege eléri a hatmillió forintot, akkor
a várható adóösszeg egyhatodát kell adóelőlegként fizetni. A II., III., IV. negyedévben akkor kell
adóelőleget fizetni, ha az előző negyedévi adó összege a hatmillió forintot meghaladja. Az
adóelőleg összege az előző negyedévi adó egyhatod része.”
66.	§
A régi Jöt 96. § (1) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában dohánygyártmány:)
30
„h) a folyadék, amely az elektronikus cigarettába a gyártási folyamat során kerül betöltésre,
ideértve az elektronikus cigaretta utántöltésére szolgáló folyadékot is (a továbbiakban:
töltőfolyadék),
i)	az új dohánytermék-kategóriák.”
67.	§
(1)	A régi Jöt. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adó mértéke
a)	a cigarettára 16 200 forint ezer darabonként és a kiskereskedelmi eladási ár 25 százaléka, de
legalább 28 800 forint ezer darabonként,
b)	a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 4 120 forint ezer
darabonként,
c)	a finomra vágott fogyasztási dohányra 16 200 forint kilogrammonként,
d)	az egyéb fogyasztási dohányra 16 200 forint kilogrammonként,
e)	a töltőfolyadékra 65 forint milliliterenként,
f)	az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó, vagy dohánnyal együtt fogyasztott
fa)	egyszer használatos termékeire 10 forint darabonként (szálanként),
fb)	folyadékára 70 forint milliliterenként.”
(2)	A régi Jöt. 97. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Kiskereskedelmi eladási ár - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - a vámhatóság honlapján
közzétett, a jövedéki adót és az általános forgalmi adót tartalmazó kiskereskedelmi eladási ár.”
(3)	A régi Jöt. 97. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adójegy nélküli dohánygyártmány esetében, ha ugyanazon termékválasztékot
a)	belföldön is forgalmazzák, a vámhatóság honlapján közzétett, a jövedéki adót és az általános
forgalmi adót tartalmazó árat,
b)	belföldön nem forgalmazzák, a vámhatóság honlapján közzétett, az adott dohánygyártmány
típusra és kiszerelési mennyiségre vonatkozó legmagasabb, adót tartalmazó kiskereskedelmi árat
kell kiskereskedelmi eladási árnak tekinteni.”
68.	§
A régi Jöt. 98. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„98. § (1) A dohánygyártmány szabad forgalomba bocsátása - ideértve az adóraktáron belüli
elfogyasztását, illetve az importált dohánygyártmány vámjogi szabadforgalomba bocsátását, ha az
importáló nem adóraktárba szállítja az importált terméket, de kivéve az árumintaként harmadik
országból importált vagy tagállamból behozott dohánygyártmányt, a harmadik országból
adómentesen behozható dohánygyártmányt, valamint a 99/A. § szerinti esetet, továbbá a
töltőfolyadékot, valamint az új dohánytermék-kategóriák egyszer használatos termékeit és
folyadékait - kizárólag adójeggyel ellátva megengedett. A dohánygyártmány tranzitadóraktárból
olyan utas részére, akinek végső úti célja Közösségen belül van, kizárólag adójeggyel ellátva, olyan
utas részére, akinek végső úti célja harmadik országban van, kizárólag adójegy nélkül értékesíthető.
(2)	A dohánygyártmány adójegye darabonként 1500 forint értéket képvisel, amelyet arra az
adójegyre kell megfizetni, amellyel az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő és az
31
importáló nem tud elszámolni (a továbbiakban: adójegyhiány). Az adójegyhiány megfizetésére az
Art.-nak az adóra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.”
69.	§
(1)	A régi Jöt. 99. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adójegy tartalmazza)
„e) annak - külön jogszabályban foglalt módon való - jelölését, hogy a dohánygyártmány milyen
időpontban hatályba lépett (lépő) adó- és általánosforgalmiadó-mérték alapján került
szabadforgalomba bocsátásra.”
(2)	A régi Jöt. 99. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A dohánygyártmány adójegyet a Magyar Állam állíttatja elő, és a vámhatóság bocsátja -
elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül benyújtott megrendelés alapján, elszámolási kötelezettség
mellett és az adójegy előállítási költségének a megfizetése ellenében - a 98. § (3) bekezdésében
megjelöltek rendelkezésére.”
(3)	A régi Jöt. 99. §-a a következő (7 a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A (7) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés esetén a cigaretta, szivar, szivarka
kiskereskedelmi eladási áraként a 99. § (10) bekezdés szerinti adatszolgáltatás tárgynapja és az adó -
visszaigénylés vámhatósághoz történő benyújtásának napja közötti időszakban az adott
dohánygyártmányra vonatkozóan a vámhatóság által a 97. § (5) bekezdés szerint közzétett
legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető figyelembe.”
70.	§
A régi Jöt. 101. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Kiskereskedelmi értékesítés
101. § Az adójegy-köteles dohánygyártmány a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a
dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelem
keretében, továbbá a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek
kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott
kiskereskedelmi értékesítés keretében csak az állami adó- és vámhatóság honlapján közzétett áron
értékesíthető, kivéve a 99. § (7) bekezdése szerinti esetet.”
71.	§
A régi Jöt. 110. § (5) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában kereskedelmi mennyiségűnek)
„i) az új dohánytermék-kategóriák 800 darabot,
j) a töltőfolyadék 300 millilitert”
(meghaladó mennyisége minősül.)
72.	§
A régi Jöt. 111. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vámhatóság és az adóhatóság a jövedéki szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében)
„b) ellenőrizheti, hogy a nem jövedéki engedélyes kereskedő a jövedéki termékek tekintetében az
áfatörvény szerinti nyugtakibocsátási kötelezettségének, illetve az e törvényben előírt számlaadásra
32
vonatkozó kötelezettségének eleget tesz-e, a dohánygyártmányok értékesítése során a 101. §-ban
meghatározott kiskereskedelmi eladási ártól eltérő árat érvényesít-e;”
73.	§
A régi Jöt. 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adójegy hamisítása, a hamis, a hamisított vagy a jogtalanul megszerzett adójegy
darabszámával és a 98. § (2) bekezdésében meghatározott értékkel büntetendő.”
74.	§
A régi Jöt. a következő 128/P.-128/R. §-sal egészül ki:
„128/P. § A jövedéki biztosíték 2017. december 31-ig a 38. § (12) bekezdésében foglaltak szerint
az adójegy átvételével keletkező adó- és általános forgalmi adó fizetési kötelezettségre is igénybe
vehető.
128/Q. § A 2016. december 31. napjáig szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányokra és a
kiskereskedelmi eladási árat tartalmazó adójegyekre e törvény 2016. december 31. napján hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni.
128/R. § A 99. § (4) bekezdését a kiskereskedelmi eladási árat nem tartalmazó adójegyekre kell
alkalmazni.”
75.	§
A régi Jöt. 129. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter arra, hogy rendeletben határozza meg)
f a zárjegy, valamint a hordós és kannás kiszerelésű borra előírt hivatalos zár alkalmazásának, a
zárjegy megrendelésének, a zárjeggyel való elszámolásnak, a zárjegy felhasználásával, illetve a
zárjegykészlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának, az adójegy
megrendelésének, alkalmazásának, az adójeggyel való elszámolásnak, az adójegy felhasználásával,
illetve az adójegy-készlet egyéb változásaival kapcsolatos napi adatszolgáltatás tartalmának,
valamint a párlat adójegy beszerzésének részletes szabályait;”
76.	§
Hatályát veszti a régi Jöt.
1.	7. § 28. pontjában az „az adójeggyel megfizetett általános forgalmi adó bevallását és ”
szövegrész,
2.	19. § (2) bekezdésében az „ - a dohánygyártmányok esetében a 98. § (6) bekezdés szerint a
halasztott fizetési kötelezettség biztosítékaként figyelembe veendő jövedéki biztosíték -”
szövegrész,
3.	24. § (3) bekezdésében az „- a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - ” szövegrész,
4.	24. § (7)-(8) bekezdése,
5.	98. § (5)-(7), (9), valamint (11) bekezdése,
6.	98. § (10) bekezdésben az “Ezen belül az adóbevallásban ki kell mutatni a bevallási
időszakban adójeggyel szabadforgalomba bocsátott dohánygyártmányok után adójeggyel
megfizetett vagy megfizetésre kerülő adónak és általános forgalmi adónak az összegét.” szövegrész,
7.	99. § (3) bekezdés c) pontja, valamint (5)-(6) és (8) bekezdése,
8.	102. § (2) bekezdésében az „adójegyén szereplő” szövegrész.
33
12. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
77.	§
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.)
„Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 310. §-sal egészül ki:
„310. § (1) Az adóalany - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - az alanyi
adómentességet 2017. naptári évre abban az esetben választhatja, ha az adóalany 2. § a) pontja
szerinti összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített vagy megtérítendő
ellenértéknek - forintban kifejezett és éves szinten göngyölített - összege
a)	sem a 2016. naptári évben ténylegesen,
b)	sem a 2017. naptári évben észszerűen várhatóan, illetve ténylegesen
nem haladja meg a 8 000 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az adóalany az alanyi adómentességet
2017.	naptári évre abban az esetben is választhatja, ha a 191. § (3) bekezdésében rögzített időtartam
még nem telt el.”
78.	§
Az Áfa tv. 188. § (2) bekezdésében a „6 000 000 forintnak” szövegrész helyébe a „8 000 000
forintnak” szöveg lép.
13.	A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
79.	§
(1)	A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (2) bekezdés 7.
pont c) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan ellenőrzött
energiatermék:)
„c) a 1507 10 10-1518 00 99, a 2710 12 11-2710 12 90 KN-kód szerinti, etil-alkoholt tartozó
termék, a 3824 84 00-3824 88 00, 3824 91 00, 3824 99 86-3824 99 96, a 3826 00 10, a 3826 00 90,
és a - szintetikus eredetű termék kivételével - 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy
tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,”
(2)	A Jöt. 3. § (2) bekezdés 11. pont b) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan energiatermék:)
„b) a 1507 10 10-1518 00 99, az etil-alkoholt tartalmazó 2710 12 11-2710 12 90 KN-kód szerinti
termék, a 3824 84 00-3824 88 00, 3824 91 00, 3824 99 86-3824 99 96, a 3826 00 10, a 3826 00 90,
és a - szintetikus eredetű termék kivételével - 2905 11 00 KN-kód szerinti, üzemanyagként vagy
tüzelő-, fűtőanyagként kínált, értékesített vagy felhasznált termék,”
(3)	A Jöt. 3. § (2) bekezdés 11. pont d) alpontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan energiatermék:)
,,d) bármely olyan, az a)-c) pontban foglaltaktól eltérő
da)	termék, amelyet üzemanyagként vagy üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként,
db)	szénhidrogén, amelyet tüzelő-, fűtőanyagként
34
történő felhasználásra állítanak elő vagy ilyenként kínálnak, értékesítenek vagy használnak fel;”
(4)	A Jöt. 3. § (3) bekezdés 8. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett
ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
„8. csendes bor: - a habzóbor és az egyéb habzó erjesztett ital kivételével - a 2204 10 11-2205 90
90 KN-kód szerinti olyan termék, amelynek
a)	tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék,
feltéve, hogy a végtermékben található alkohol teljes mértékben erjedésből származik,
b)	tényleges alkoholtartalma 15 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 18 térfogatszázalék,
feltéve, hogy mindennemű alkoholtartalom-növelés nélkül állították elő, és a végtermékben
található alkohol teljes mértékben erjedésből származik;”
(5)	A Jöt. 3. § (3) bekezdés 11. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett
ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
„11. egyéb habzó erjesztett ital: - a habzóbor kivételével - a 2204 10 11-2204 21 09, 2204 22 10,
2204 29 10, 2205 10 10-2205 90 90, 2206 00 31-2206 00 39 KN-kód szerinti olyan termék, amely
dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú dugóval lezárt palackban van, vagy
benne a 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által előidézett túlnyomás 3 bar vagy
annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 13
térfogatszázalék, vagy tényleges alkoholtartalma 13 térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15
térfogatszázalék, feltéve, hogy utóbbi esetben a végtermékben található alkohol teljes mértékben
erjedésből származik;”
(6)	A Jöt. 3. § (3) bekezdés 13. pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett
ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)
„13. habzóbor: a 2204 10 11-2204 21 09, 2204 22 10, 2204 29 10, 2205 10 10-2205 90 90 KN-
kód szerinti olyan termék, amely dróttal, szalaggal vagy más módon rögzített, gomba formájú
dugóval lezárt palackban van, vagy benne a 20 °C-on oldott állapotban jelen lévő szén-dioxid által
előidézett túlnyomás 3 bar vagy annál nagyobb, és tényleges alkoholtartalma 1,2
térfogatszázaléknál több, de legfeljebb 15 térfogatszázalék, feltéve, hogy a végtermékben található
alkohol teljes mértékben erjedésből származik;”
80. §
A Jöt. 7. § (1) bekezdés k) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Adófizetési kötelezettség keletkezik)
,,k) a jövedéki engedélyes kereskedőnél az üzemanyag készletfelvétellel megállapított tényleges
készletének és nyilvántartás szerinti készletének - a végrehajtási rendeletben meghatározott
mértéket meghaladó - különbözete szerinti többletre.”
81. §
A Jöt. 24. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) Az adóraktár engedélyese az elektronikus nyilvántartás végrehajtási rendeletben
meghatározott adatait - ha az adatokban változás következett be - a változást követő munkanapon,
a 21. § (7) bekezdése szerinti összegű biztosíték nyújtása esetén, valamint ha az adóraktár
35
engedélyese a Magyar Honvédség vagy a rendőrség, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig,
telephelyenkénti bontásban megküldi az állami adó- és vámhatóságnak. Több műszakos üzemelés
esetén a tárgynapon megkezdett, de a következő napra átnyúló műszak alatt történt jelentésköteles
változásra vonatkozó adatokat a műszak befejezését követő munkanapon kell megküldeni az állami
adó- és vámhatóságnak.”
82. §
A Jöt. 28. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg 50%-át kell nyújtania a jövedéki engedélyes
kereskedői tevékenységet legalább 2 éve folytató személynek, ha nem minősül az Art. szerinti
kockázatos adózónak.”
83.	§
A Jöt. 29. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A jövedéki engedélyes kereskedő a beszerzéseiről és a készletében csökkenést eredményező
eseményekről, valamint a napi zárókészletéről - telephelyenként és összesítve - folyamatosan
elektronikus nyilvántartást vezet, amelyből a tárgyhóra vonatkozóan a végrehajtási rendelet szerinti
adattartalmú adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére a tárgyhót követő hónap
12.	napjáig.”
84.	§
A Jöt. 38. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A nyilvántartásba vett felhasználó csak a (2) bekezdés szerinti mennyiségi kereten belül
végezhet beszerzést.”
85.	§
A Jöt. 67. § (1) bekezdés b) és c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az állami adó- és vámhatóság engedélyével folytatható)
„b) - az 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj
kivételével - az a) pont aa)-ad) alpontja szerinti termék, valamint az 5 liternél vagy 5
kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj importálása és exportálása, ha a
termék nem az azt szállító magánszemély saját felhasználását szolgálja,
c)	- az 5 liter vagy 5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj
kivételével - az a) pont aa)-ad) alpontja szerinti termék, valamint az 5 liternél vagy 5
kilogrammnál nagyobb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolaj másik tagállamból belföldre és
belföldről másik tagállamba a 62. § szerinti kereskedelmi céllal történő szállítása.”
86.	§
A Jöt. 74. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) Zárjegyet igényelhet
a)	az adóraktár engedélyese,
b)	a bejegyzett kereskedő,
c)	az eseti bejegyzett kereskedő,
d)	az importáló,
36
e)	a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott terméket kereskedelmi céllal belföldre
szállító személy.”
87.	§
A Jöt. 77. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés esetén a cigaretta, szivar, szivarka
kiskereskedelmi eladási áraként a zárjegy-adatszolgáltatás 78. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti
tárgynapja és az adó-visszaigénylés állami adó- és vámhatósághoz történő benyújtásának napja
közötti időszakban az adott dohánygyártmányra vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság által a
145. § (5) bekezdés szerint közzétett legalacsonyabb kiskereskedelmi eladási ár vehető
figyelembe.”
88.	§
A Jöt. 78. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A zárjegyigénylőnek az átvett és tagállamba kiszállított zárjegyet az átvételtől számított
három, a harmadik országba kiszállított zárjegyet pedig az átvételtől számított hat hónapon belül fel
kell helyeznie a zárjegyköteles jövedéki termékre vagy vissza kell hoznia belföldre. Ha a zárjegy
vagy a zárjeggyel ellátott zárjegyköteles jövedéki termék ezen időszakon belül nem kerül vissza
belföldre, a zárjegyet zárjegyhiányként kell a nyilvántartásban feltüntetni.”
89.	§
A Jöt. 84. § (2) bekezdés d) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
[Az (1) bekezdéstől eltérően papíralapon is intézhető]
„d) a hivatalból magánszeméllyel szemben indított és lefolytatott jövedéki ügy, kivéve, ha az
ügyfél elektronikus ügyintézést kér és egyúttal megadja az elektronikus ügyintézéshez szükséges
elektronikus elérhetőségét,”
90.	§
A Jöt. 100. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A jövedéki ellenőrzés során feltárt olyan, az (1) bekezdésben meghatározott
kötelezettségszegés esetén, ahol a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány összege a 20
ezer forintot, dohánygyártmány esetén a 28 ezer forintot nem haladja meg, a jövedéki ellenőrzést
végző gyorsított eljárás keretében a helyszínen jövedéki bírságot szabhat ki és szedhet be. Ebben az
esetben a lefoglalt jövedéki terméket el kell kobozni, ha a termék birtokosa a törvénysértés tényét
elismeri, továbbá a jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást tudomásul veszi és jogorvoslati
jogáról lemond. Gyorsított eljárás esetén a (2) és (3) bekezdéstől eltérően a jövedéki bírság összege
20 ezer forint, dohánygyártmány esetén 28 ezer forint. Ha a gyorsított eljárás feltételei nem állnak
fenn, az ellenőrzést végző az általános szabályok szerint jár el.”
91.	§
A Jöt. 101. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„101. § A jövedéki bírság összege kivételes méltánylást érdemlő körülmény esetén hivatalból
vagy kérelemre mérsékelhető, kiszabása mellőzhető. A mellőzés abban az esetben alkalmazható, ha
a körülményekből megállapítható, hogy a jogsértő személy az adott helyzetben a tőle elvárható
körültekintéssel járt el. A jövedéki bírság mérséklésénél az eset összes körülményét mérlegelni kell,
különösen a szabálytalansággal érintett termék, a hamis, hamisított vagy jogtalanul megszerzett
zárjegy és hivatalos zár mennyiségét, a központi költségvetésnek okozott vagyoni hátrány
nagyságát, keletkezésének körülményeit, a jogsértő személy jogellenes magatartásának súlyát.”
37
92.	§
(1)	A Jöt. 103. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(6) Az elkobzott
a)	dolog az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával oktatási, múzeumi vagy kiképzési
célra átadható,
b)	energiatermék, valamint az abból vett, az állami adó- és vámhatóság által tárolt és
megsemmisítésre váró minta
ba)	a katasztrófavédelemről szóló törvény szerinti katasztrófa esetén a területileg illetékes
védelmi bizottság elnökének, I-III. fokú árvíz- és belvíz-védekezési készültség esetén az érintett
terület települési önkormányzata polgármesterének vagy a vízügyi igazgatási szervezet területi
szerve vezetőjének kérelem alapján - az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával,
elszámolási kötelezettség mellett - átadható;
bb)	közül a ba) alpont szerinti átadásra nem került energiaterméket az állami adó- és vámhatóság
-	az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával, elszámolási kötelezettség mellett -
üzemanyagként vagy fűtési, tüzelési célra felhasználhatja;
bc)	közül az értékesítésre vagy a ba) és bb) alpont szerint átadásra, felhasználásra nem került
energiaterméket a katasztrófavédelmi szerv részére oktatás, gyakorlatozás céljára a
katasztrófavédelmi szerv kérelme alapján - az állami adó- és vámhatóság vezetője jóváhagyásával,
elszámolási kötelezettség mellett - átadható.”
(2)	A Jöt. 103. § (7) bekezdés c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az állami adó- és vámhatóság az elkobzásról rendelkező döntést követően, de annak jogerőre
emelkedését megelőzően jogosult a lefoglalt)
„c) energiatermék előzetes, (6) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti célra történő átadására,
valamint a (6) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti felhasználására,”
(ha annak kezelése, tárolása, őrzése - különösen a dolog értékére vagy az előreláthatólag hosszú
ideig tartó tárolására tekintettel - aránytalan és jelentős költséggel járna.)
93.	§
A Jöt. 110. § (1) bekezdés f) pontja a következő szöveggel lép hatályba:
(Az adó mértéke)
,f földgázra közúti járművek üzemanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 28
Ft/nm3, egyébként 0,3038 Ft/kWh,”
94.	§
A Jöt. 112. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A repülőgép-üzemanyagot az (1) bekezdés a) pontja szerint kiszolgáló adóraktár részének
tekintendő
a)	a kiszolgálást végző tartályautó,
b)	- ha az adóraktár engedélyese a Magyar Honvédség vagy a rendőrség - az adóraktár területén
kívül található üzemanyagtöltő pont és az azt ellátó tartályautó.”
95.	§
A Jöt. 113. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
38
„(6) E § szerinti adó-visszaigénylés - a 112. § (1) bekezdés b) pontjától eltérően - a 3. § (2)
bekezdés 20. pontja szerinti jelölőanyagot nem tartalmazó gázolaj után érvényesíthető.”
96.	§
A Jöt. 119. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„119. § Jelölt gázolaj előállítását végző adóraktár engedélyesének a jelölés tevékenységének
megkezdését az azt megelőző 3. napig be kell jelenteni az állami adó- és vámhatóságnak.”
97.	§
A Jöt. 136. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) A kisüzemi bortermelői feltételeknek megfelelő egyszerűsített adóraktári engedélyes az
állami adó- és vámhatóságnak a végrehajtási rendelet szerinti adattartalommal megtett nyilatkozata
alapján mentesül az adóraktári követelmények teljesítése alól. A nyilatkozat megtételekor az állami
adó- és vámhatóság a rendelkezésére álló adatok alapján a nyilatkozattevő jogi és gazdasági
függetlenségét, a 3. § (3) bekezdés 16. pont a) alpontja szerinti feltétel teljesülését, valamint azt
vizsgálja, hogy a 3. § (3) bekezdés 16. pont c) alpontja szerint a borászati üzemben tárolható
terméken túl a nyilatkozattevő tárol-e más jövedéki terméket az egyszerűsített adóraktárban. Ha a
nyilatkozattevő a tárgy borpiaci évre vonatkozóan még nem teljesített a (2) bekezdés szerinti
adatszolgáltatást, a nyilatkozatban meg kell adni a tárgy borpiaci évben a nyilatkozattétel
időpontjáig az egyszerűsített adóraktárban előállított csendes bor mennyiségét. Ha a nyilatkozattevő
a nyilatkozat megtételekor tevékenységét nem végzi három átlagolható borpiaci éve, akkor a
megkezdett borpiaci évek előállított mennyiségének átlagát kell figyelembe venni a 3. § (3)
bekezdés 16. pont a) alpontja szerinti feltétel teljesülésének vizsgálatakor. A kisüzemi bortermelői
szabályok alkalmazására vonatkozó nyilatkozat alapján az állami adó- és vámhatóság - a kisüzemi
bortermelői jogszabályi feltételek teljesülése esetén - az egyszerűsített adóraktári engedélyt
visszavonja. A kisüzemi bortermelőként végzett tevékenység az adóraktári engedély
visszavonásakor kezdhető meg, a tevékenységről vezetett gazdálkodói nyilvántartás változatlan
tartalommal, készletfelvétel végzése nélkül vezethető tovább.”
98.	§
A Jöt. 149. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„149. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2016. november 1-jén
lép hatályba.
(2)	A 157. § (6) bekezdése 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3)	Az 1-19. §, a 20. § (1)-(4) bekezdése, a 21-79. §, a 81-147. §, a 152-156. §, 157. § (1)-(5)
bekezdése, 158-172. §, valamint a 174. § (1)-(2) bekezdése 2017. április 1-jén lép hatályba.
(4)	A 174. § (3) bekezdése 2017. április 2-án lép hatályba.
(5)	A 173. § 2017. július 1-jén lép hatályba.
(6)	A 174. § (4) bekezdése 2017. július 2-án lép hatályba.
(7)	A 20. § (5) bekezdése és a 80. § 2018. január 1-jén lép hatályba.”
99.	§
A Jöt. 150-151. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„150. § (1) E törvényt - a (12) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a 2017. április 1-jét
követően keletkezett adómegállapítási és adóbevallási kötelezettségekre kell alkalmazni.
39
(2)	Az a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: régi Jöt.) szerinti adóraktári engedéllyel, bejegyzett
kereskedői engedéllyel, bejegyzett feladói engedéllyel, felhasználói engedéllyel vagy jövedéki
engedéllyel rendelkező személy, aki tevékenységét 2017. március 31-ét követően folytatni kívánja,
2017. február 28-áig nyújt be nyilatkozatot arról, hogy tevékenységét változatlan formában vagy
módosítva vagy az engedélyek összevonásával kívánja tovább folytatni, valamint adóraktári
engedélyes, bejegyzett kereskedői engedélyes adatszolgáltatását az állami adó- és vámhatóság által
biztosított információs rendszeren vagy közvetlen elektronikus adatkapcsolaton keresztül kívánja
teljesíteni az elektronikus engedély kiadását követően, továbbá nyilatkozik az e törvénynek
megfelelő jövedéki biztosíték számításáról és nyújtásának módjáról, tervezett időpontjáról, valamint
arról, hogy az új engedély kiadását követően a szabadforgalomba bocsátásról azonnali vagy napi
adatszolgáltatást kíván teljesíteni 2017. április 1-től. Az állami adó- és vámhatóság 2017. március
15-éig az e törvénynek megfelelő tartalmú engedélyokirat tervezetét elkészíti és megküldi az
engedélyesnek, aki 2017. március 23-áig észrevételt, javaslatot tehet az okirattervezet módosítására,
ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság az okirattervezet tartalmát az engedélyes által
elfogadottnak tekinti. Az állami adó- és vámhatóság a gazdálkodó által megtett nyilatkozatok
alapján, az engedélyes által elfogadott okirattervezetnek megfelelő tartalmú elektronikus engedélyt
ad ki az engedélyes részére 2017. március 29-éig 2017. április 1-i érvényesség kezdettel, a korábbi
engedély 2017. március 31-jével hatályát veszti. Az engedélyes a 2017. március 31-én hatályos
jövedéki biztosítéki szabályoknak megfelelően nyújtott jövedéki biztosítékkal az e törvénynek
megfelelően nyújtott jövedéki biztosíték állami adó- és vámhatóság általi jóváhagyásáig, de
legfeljebb 2017. július 1-jéig végezheti tevékenységét.
(3)	A régi Jöt. szerinti egyszerűsített adóraktár-engedélyes 2017. március 10-éig nyilatkozik arról,
hogy 2017. március 31-ét követően tevékenységét kisüzemi bortermelőként vagy egyszerűsített
adóraktár engedélyeseként kívánja-e folytatni. Az állami adó- és vámhatóság a tevékenységre
vonatkozóan rendelkezésére álló adatok, illetve a megtett nyilatkozat alapján az egyszerűsített
adóraktári engedéllyel 2017. március 31-ét követően tovább működő engedélyes részére 2017.
március 15-éig az e törvény rendelkezéseinek megfelelő tartalmú engedélyokirat tervezetét elkészíti
és megküldi, aki 2017. március 23-áig észrevételt, javaslatot tehet az okirattervezet módosítására,
ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság az okirattervezet tartalmát az engedélyes által
elfogadottnak tekinti. Az állami adó- és vámhatóság a gazdálkodó által megtett nyilatkozatok
alapján, az engedélyes által elfogadott okirattervezetnek megfelelő tartalmú elektronikus engedélyt
ad ki az engedélyes részére 2017. március 29-éig 2017. április 1-jei hatálybalépéssel, a korábbi
engedély 2017. március 31-ével hatályát veszti. A tevékenységüket kisüzemi bortermelőként tovább
folytató egyszerűsített adóraktári engedélyesek esetében az engedély hatályvesztésére figyelemmel
a régi Jöt. 49. § (3) bekezdés b) pontja szerinti készletfelvételt nem kell elvégezni.
(4)	A régi Jöt. szerinti adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő, bejegyzett feladó, felhasználói
engedélyes, jövedéki engedélyes a régi Jöt. alapján vezetni rendelt nyilvántartásokat 2017. március
31-ével lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet az e törvény szerint vezetni rendelt
nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti.
(5)	A régi Jöt. szerinti adómentes felhasználói engedéllyel rendelkező személy - ideértve azon
adómentes felhasználót is, akinek tárgyidőszaka 2017. március 31-ével vagy 2017. április 1. és
2017. május 31. között jár le, de 2017. március 31-éig a régi Jöt. rendelkezései alapján új
tárgyidőszak engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be - 2017. március 31-éig írásban nyilatkozik
arról, hogy tevékenységét adóraktári engedéllyel kívánja-e folytatni. Ha tevékenységét nyilatkozata
szerint adóraktári engedéllyel kívánja folytatni és 2017. április 15-éig benyújtja az adóraktári
engedély iránti kérelmet az állami adó- és vámhatósághoz, kérelme elbírálásáig, de legfeljebb 2017.
május 31-ig folytathatja a régi Jöt.-ben meghatározott feltételekkel tevékenységét. A régi Jöt.
40
szerinti adómentes felhasználó a régi Jöt. alapján vezetni rendelt nyilvántartásokat a régi Jöt.
szerinti adómentes felhasználói engedély hatályvesztésének napjával lezárja és a jogcímkódok
átvezetésével a záró készletet a 23. § szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként
átvezeti azzal, hogy a 24. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségnek az elektronikus engedély
hatálybalépésének napjától köteles eleget tenni, valamint az e törvény szerinti engedély
érvényességének kezdetét megelőző elszámolási időszaka tekintetében elszámolási kötelezettségét a
régi Jöt. szerint teljesíti.
(6)	Az olyan, régi Jöt. szerint engedéllyel rendelkező személy esetében, amikor e törvény szerint
a tevékenység végzéséhez nyilvántartásba vétel szükséges, az engedély elektronikus nyilvántartásba
vétellé alakítása érdekében az állami adó- és vámhatóság 2017. március 15-éig megküldi az
elektronikus nyilvántartásba felvenni tervezett adatokat a régi Jöt. szerinti engedélyesnek, aki 2017.
március 23-áig észrevételt, javaslatot tehet az elektronikus nyilvántartásba felvenni tervezett
adatokkal kapcsolatban, ennek hiányában az állami adó- és vámhatóság a megküldött adattartalmat
a régi Jöt. szerinti engedélyes által elfogadottnak tekinti és a régi Jöt. szerinti engedélyt elektronikus
nyilvántartásba vétellé alakítja át. Ha a régi Jöt. szerinti engedélyes a régi Jöt. alapján nyilvántartás
vezetésére kötelezett, a régi Jöt. szerinti nyilvántartást a régi Jöt. szerinti engedély
hatályvesztésének napjával lezárja és a jogcímkódok átvezetésével a záró készletet az e törvény
szerint vezetni rendelt nyilvántartásba nyitó készletként átvezeti.
(7)	A régi Jöt. szerint motorfejlesztést megvalósító személy által tett bejelentés e törvény szerint
tett bejelentésnek minősül, ha a motorfejlesztés időtartama 2017. március 31-éig nem telt le, ilyen
esetben a motorfejlesztést megvalósító személy a tevékenységről a régi Jöt. szerint vezetett
nyilvántartását a motorfejlesztés időtartamának végéig tovább vezetheti.
(8)	A régi Jöt. szerinti adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő és importáló 2017. június 1-
jéig bocsáthat szabadforgalomba adójeggyel ellátott dohánygyártmányt. Az adójegyek átvételére, az
adójegyek alkalmazására, az adójegyekről teljesítendő elszámolásra, a fizetési kötelezettség
teljesítésére és annak csökkentésére, az adó-visszaigénylésre, az adójegy eltávolítására,
felülragasztására, az adójegyekről teljesítendő napi adatszolgáltatásra, valamint az adójeggyel
ellátott dohánygyártmányok értékesítésére a 2017. március 31-én hatályban lévő rendelkezéseket
kell alkalmazni és az adójeggyel ellátott dohánygyártmányokat nem kell szerepeltetni az adóraktár e
törvény szerint vezetendő nyilvántartásában.
(9)	A 24. § szerinti adatszolgáltatásnak az adatszolgáltatásra kötelezett által 2017. június 30-áig,
valamint - abban az esetben, ha az adóraktár engedélyese által nyújtott jövedéki biztosíték mértéke
eléri a 2017. március 31-ei szintet - 2017. szeptember 30-áig okozott hibája miatt az állami adó- és
vámhatóság csak akkor alkalmazhat hátrányos jogkövetkezményt, ha bizonyítható, hogy az
adatküldésre kötelezett célja a központi költségvetés bevételének csökkentése vagy a jövedéki
biztosítéki szabályok kikerülése volt a hibás adatszolgáltatás által.
(10)	E § alkalmazásakor a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló törvény sommás eljárásra és függő hatályú döntésre vonatkozó szabályait nem lehet
alkalmazni.
(11)	A 2017. március 31-ig lejáró jövedéki biztosíték esetén a felajánlott új jövedéki biztosíték
nyújtásakor az engedélyes nyújthat a régi Jöt. szerinti biztosítékmaximumot meghaladó jövedéki
biztosítékot is.
(12)	A 111. § (5) bekezdése szerinti ügyletek esetében e törvény rendelkezéseit az olyan, 2017.
március 31-ét követően kezdődő elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakokra kell először
alkalmazni, amelyek tekintetében a fizetés esedékessége, valamint a számla vagy a nyugta
kibocsátásának időpontja 2017. március 31-ét követő időpont. Minden olyan elszámolással vagy
fizetéssel érintett időszak esetében, ahol az időszak 2017. április 1-je előtt kezdődött, az
41
energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény 2017. március 31. napján hatályos rendelkezéseit
kell alkalmazni az adókötelezettség, adófizetési kötelezettség, adóvisszaigénylési jog
megállapítására és bevallására.
(13)	A régi Jöt. szerinti adófizetésre kötelezett adóalany 2017. március hónapban keletkezett
adófizetési kötelezettségének és adólevonási jogának megállapítására és bevallására, valamint az
ehhez kapcsolódó termékmérleg havi zárás, a külön nyilvántartás havi zárás, a szállítási
nyilvántartás havi zárás benyújtására, továbbá a 2017. március hónapra vonatkozó
adatszolgáltatásra, illetve az adómentes felhasználó 2017. év első negyedéve tekintetében
elkészítendő elszámolására és adóbevallási, adófizetési kötelezettségére a 2017. március 31-én
hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
(14)	Dohánygyártmány zárjegy megrendelés 2017. március 1-jétől, a (2) bekezdés szerinti
nyilatkozat adását követően nyújtható be.
(15)	A dohánygyártmányokra 2017. április 1-jét megelőzően átvett zárjegyek bejelentésköteles
készletváltozásáról 2017. március 31-ig teljesítendő bejelentést a régi Jöt. 2017. március 31-én
hatályban lévő rendelkezései alapján az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített elektronikus
nyomtatvány alkoholtermék zárjegyek készletváltozásának bejelentésére szolgáló lapján kell
teljesíteni.
(16)	A (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmaznia a régi Jöt. szerint nyilvántartásba
vett személynek is, kivéve - a (7) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a motorfejlesztést végző
nyilvántartásba vett személyt. A (2) bekezdés alkalmazásában engedély alatt nyilvántartásba vételt,
engedélyes alatt nyilvántartásba vettet kell érteni és az e törvény szerinti nyilvántartásba vétel
megtörténtéig, amelyet legkésőbb 2017. június 30-ig végez el az állami adó- és vámhatóság, a régi
Jöt. szerinti nyilvántartásba vétel alapján folytatható a tevékenység.
(17)	Ha a régi Jöt. szerinti bejegyzett kereskedői engedéllyel rendelkező személy tevékenységét e
törvény szerinti adóraktári engedéllyel kívánja folytatni 2017. március 31-ét követően, 2017.
március 1-jétől jogosult e törvény szerinti adóraktári engedély iránti kérelmet benyújtani. A
kérelmet az állami adó- és vámhatóság e törvény alapján bírálja el.
(18)	Ha a régi Jöt. szerinti jövedéki engedélyes kereskedői engedéllyel rendelkező személy
engedélyében szereplő telephelyre ugyanazon személy részére a (17) bekezdés szerint kiadott
adóraktári engedély lép hatályba 2017. március 31-ét követően, az adóraktári engedély hatályba
lépésének időpontjában az adóraktári engedély hatálybalépését megelőzően a jövedéki engedély
alapján beszerzett és adójeggyel vagy zárjeggyel ellátott, az adóraktári engedélyben szereplő
telephelyen tárolt jövedéki termékkészletet az adóraktár engedélyese az adóraktári engedély
birtokában, a szabad forgalomba bocsátott termékek forgalmazására vonatkozó szabályok szerint
tárolhatja és forgalmazhatja legkésőbb 2017. szeptember 30-ig.
(19)	Az egyszerűsített adóraktár engedélyese a 136. § (3) bekezdés, a kisüzemi bortermelő a 137.
§ (3) bekezdés szerinti 2017. augusztus 15-én esedékes adóbevallását a 2016. december 1.-2017.
július 31. időszak tekintetében nyújtja be.
(20)	A (2)-(3), (5) és (16) bekezdés szerinti nyilatkozatot, a (2)-(3) bekezdés szerinti észrevételt
és a (14) bekezdés szerinti megrendelést az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített
nyomtatványon kell benyújtani.
151.	§ A 2017. április 1-jét megelőző időszakban előállított magánfőzött párlatra az előállításkor
hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
100. §
Hatályát veszti a Jöt. 148. § (4) bekezdése.
42
14. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
101. §
Hatályát veszti a regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 22. §-a.
III.	Fejezet
A HELYI ADÓZÁST ÉS A GÉPJÁRMŰVEK ADÓZÁSÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
15.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
102. §
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 3. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet
megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem
külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. Az építmény- és telekadóban a (2) bekezdés
szerinti mentesség azon épület, épületrész, telek után jár, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban
tulajdonosként - a vasúti pályahálózatot üzemeltető közszolgáltató szervezet esetén tulajdonosként,
vagyoni értékű jog jogosítottjaként - bejegyzett adóalany kizárólag a létesítő okiratában
meghatározott alaptevékenysége, főtevékenysége kifejtésére használ. A feltételek meglétéről az
adóalany - az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig - írásban köteles nyilatkozni az
adóhatóságnak. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül.”
103.	§
A Htv. 39. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (6) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha a kapcsolt vállalkozási viszony
2016.	október 1-jét követően, szétválással jött létre.”
104.	§
A Htv. 40/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40/B. § (1) Az éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készítő vállalkozó e törvény szabályait a
nettó árbevétel, az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások
értéke és az alvállalkozói teljesítések értéke megállapítása során a 40/C-40/I. §-okban, az iparűzési
adókötelezettség teljesítése során a 40/J-40/M. §-okban foglalt eltéréssel alkalmazza, függetlenül
attól, hogy a nettó árbevétel, az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség, a közvetített
szolgáltatások értéke, az alvállalkozói teljesítések értéke folytatódó vagy megszűnt tevékenységből
származik.
(2)	Ha a vállalkozó az IFRS 11 Közös megállapodások című standard hatálya alá eső közös
megállapodás alapján végzett tevékenységének elszámolása eltér a számvitelről szóló törvény
szerinti elszámolástól, akkor az e tevékenységre vonatkozó nettó árbevételt, eladott áruk beszerzési
értékét, anyagköltséget, közvetített szolgáltatások értékét, alvállalkozói teljesítések értékét úgy
határozza meg, mintha ennek a tevékenységnek a teljesítményét a számvitelről szóló törvény szerint
számolta volna el.”
105.	§
(1)	A Htv. 40/C. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]
43
„ b) a számvitelről szóló törvény szerinti - nem számlázott - utólag adott (fizetendő) szerződés
szerinti engedmény összegével,”
[feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.].
(2)	A Htv. 40/C. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]
,,h) a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból
származó bevétellel,”
[feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.]
(3)	A Htv. 40/C. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 40/C. § (2)
bekezdése a következő l)-m) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]
„k) az ásványi ércek kitermeléséből származó bevétellel,
l) az IFRS 4. Biztosítási szerződések című standard szerinti biztosítóként a biztosítási
szerződésből kapott bevétellel,
m) azzal az (1) bekezdés vagy az a), e) és g)-l) pont szerinti ügyletről kiállított bizonylaton
(számlán) feltüntetett - általános forgalmi adó nélküli - összeggel (vevőtől várt
ellenszolgáltatással), amelyet a vállalkozó az adóévben vagy azt követően az IFRS-ek szerint
bevételként (árbevételként) vagy az a)-l) pontok szerinti bevétel-növelő tételként nem számolhat
el,”
[feltéve, ha azt a vállalkozó az (1) bekezdés szerinti bevételként nem vette figyelembe.]
106.	§
(1)	A Htv. 40/D. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]
„a) a kamatbevétel csökkentéseként az üzleti évben elszámolt fizetett, fizetendő díjak, jutalékok
összegével,”
(2)	A Htv. 40/D. § (2) bekezdésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti bevételt növelni kell:]
„f) a nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett áruértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból
származó bevétellel.”
(3)	A Htv. 40/D. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti bevételt csökkenteni kell:]
„c) a saját követelés értékesítéséből keletkezett, az üzleti évben elszámolt nyereség összegével.”
107.	§
(1)	A Htv. 40/F. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti könyv szerinti értéket növelni kell:
a)	az IAS 2 Készletek című standard 11. bekezdése alapján a kereskedelmi áru beszerzési
költségének meghatározása során figyelembe vett, a számvitelről szóló törvény szerinti - nem
számlázott - utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegével,
44
b)	a 40/C. § (2) bekezdés a) pontjában említett csere esetén a cserébe kapott készlet
csereszerződés szerinti értékével,
c)	az IAS 17 Lízingek című standard alapján pénzügyi lízingnek minősülő szerződés alapján a
lízingbe adónál kereskedelmi áruként nyilvántartásba nem vett eszköz IAS 2 Készletek című
standard alapján megállapított, a pénzügyi lízingbe adáskor meglévő könyv szerinti értékével,
d)	ha a 40/C. § (2) bekezdés e) pontja alkalmazásának van helye, akkor az értékesített termék
(ingó, ingatlan) számvitelről szóló törvény szerint megállapítandó bekerülési értékével,
e)	az olyan értékesített áru, telek vagy más ingatlan értékesítéskori könyv szerinti értékével, mely
csak azért nem minősül az (1) bekezdés szerinti kereskedelmi árunak, mert nem a szokásos
tevékenység keretében értékesítik,
f)	a kereskedelmi áru beszerzésével összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel,
amellyel az IFRS-ek szerint az áru beszerzési értékét csökkenteni kell.”
(2) A Htv. 40/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti könyv szerinti értéket az adóévben csökkenteni kell:
a)	az adóévet megelőző adóév(ek)ben a (2) bekezdés d) pontja szerint a könyv szerinti érték
növeléseként már figyelembe vett összeggel, ha az IFRS-ek alkalmazásából az következik, hogy az
az adóévben az (1)-(2) bekezdés szerint a könyv szerinti érték összegét növeli,
b)	a kereskedelmi áru beszerzésével összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel,
amellyel az IFRS-ek szerint az áru beszerzési értékét növelni kell.”
108.	§
(1)	A Htv. 40/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti anyagköltség összegét növelni kell:
a)	az anyag könyv szerinti értékének megállapítása során az IAS 2 Készletek című standard 11.
bekezdése alapján figyelembe vett, a számvitelről szóló törvény szerinti utólag kapott (járó) - nem
számlázott - szerződés szerinti engedménynek minősülő kereskedelmi engedmények, rabattok és
hasonló tételek összegével,
b)	az anyagbeszerzéssel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel, amellyel az IFRS-
ek szerint az anyag beszerzési értékét csökkenteni kell.”
(2)	A Htv. 40/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti anyagköltség összegét csökkenteni kell:
a)	annak az anyagnak a ráfordításként elszámolt könyv szerinti értékével, amelyet az IAS 2
Készletek című standard 35. bekezdésében említettek szerint saját előállítású ingatlanok, gépek,
berendezések alkotórészeként használtak fel és amelynek könyv szerinti értékét a saját előállítású
ingatlanok, gépek, berendezések bekerülési értékében figyelembe vették,
b)	az anyagbeszerzéssel összefüggő fedezeti ügylet esetén azzal az összeggel, amellyel az IFRS-
ek szerint az anyag bekerülési értékét (a kezdeti megjelenítéskor) növelni kell.”
109. §
A Htv. 40/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vállalkozó első olyan adóéve, melyről éves beszámolóját az IFRS-ek szerint készíti (a
továbbiakban: áttérés adóéve) adóalapját
45
a)	növelni kell az áttérés adóévét megelőzően folytatott ügyletből származó
aa)	azon, az áttérés adóévében vagy azt követő bármely adóévben a 40/C-40/E. § szerinti nettó
árbevételnek nem minősülő összeggel, amelyet a vállalkozó az iparűzési adó alapjának
számításakor az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben nettó árbevételként még nem vett
figyelembe, és ha a vállalkozó az IFRS-ekre nem tért volna át az áttérés évében vagy az azt követő
bármely adóévben nettó árbevételnek minősülne,
ab)	azon költség, ráfordítás összegével, amellyel a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának
számítása során a nettó árbevételt az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben és az áttérés
adóévében vagy azt követő bármely adóévben is csökkenti;
b)	csökkenteni kell az áttérés adóévét megelőzően folytatott ügyletből származó
ba)	azon bevétel összegével, amelyet a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának számítása során
az áttérés adóévét megelőző bármely adóévben és az áttérés adóévében vagy azt követő bármely
adóévben nettó árbevételként figyelembe vesz,
bb)	azon az IFRS-ek alkalmazásában nettó árbevételt csökkentő költségnek, ráfordításnak nem
minősülő összeggel, amellyel a vállalkozó a helyi iparűzési adó alapjának számítása során az áttérés
adóévét megelőző bármely adóévben nettó árbevételét nem csökkentette, és azt, ha a az IFRS-ek
alkalmazására nem tért volna át az áttérés évében, vagy azt követő bármely adóévben nettó
árbevételt csökkentő ráfordításként számolhatna el.
(2) Ha a vállalkozó az áttérés adóévét követően olyan, az áttérés adóévét megelőző időszakra
vonatkozó számviteli hibát állapít meg, amelynek elszámolása az IFRS-ek szerint eltér a
számvitelről szóló törvény szerinti elszámolástól, akkor - az áttérési különbözet módosítása nélkül
-	az (1) bekezdés megfelelő alkalmazásával megállapítja, hogy az eredeti helyes elszámolás
mennyivel befolyásolta volna az áttérési különbözet összegét (számviteli önellenőrzési különbözet).
A vállalkozó a számviteli önellenőrzési különbözet összegével módosítja a hiba megállapításának
időpontját magában foglaló adóévben az iparűzési adó alapját.”
110. §
A Htv. 40/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40/K. § (1) Azon átmeneti adóév esetén, amelyben az iparűzési adóalap [39. §] a 40/B-40/I. § és
a 40/J. § (1) bekezdésének alkalmazásával kisebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóév 12
hónapra számított adóalapjának összege, az iparűzési adó alapja - a (2) bekezdésben foglalt
kivétellel - az utóbbi.
(2)	Az adóhatóság a vállalkozó - az átmeneti adóévről szóló bevallás benyújtásával egyidejűleg
előterjesztett - kérelme alapján az (1) bekezdés szerinti átmeneti adóév adóalapjaként fogadja el a
40/B-40/I. § és a 40/J. § (1) bekezdés figyelmen kívül hagyásával számított összeget, ha az kisebb,
mint az (1) bekezdés szerinti adóalap.
(3)	Ha az áttérés adóévében a (2) bekezdést alkalmazzák, akkor az áttérési különbözetet - a (4)
bekezdésben foglalt eltéréssel - abban az adóévben kell figyelembe venni, amelyben a vállalkozó
fizetendő adóját első ízben állapítja meg 40/B-40/I. § szerint számított adóalap-összeg alapján.
(4)	Az áttérési különbözetet legkésőbb a végelszámolás, a felszámolás kezdő napját megelőző
nappal lezáruló adóévben, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
18/C. § (18) bekezdése szerinti jogutód nélküli megszűnéskor pedig az utolsó adóévben figyelembe
kell venni. Nem kell e rendelkezést alkalmaznia az európai részvénytársaságnak és az európai
szövetkezetnek a székhelye belföldről külföldre történő áthelyezésekor azon tevékenységére,
46
amelyet külföldi vállalkozóként folytat. Nem kell továbbá e rendelkezést alkalmaznia a külföldi
vállalkozónak, ha a tevékenységét az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet folytatja.”
111. §
A Htv. 40/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az áttérés adóévében a 40/B-40/I. §-ok és a 40/J. § (1) bekezdés alkalmazásával számított
iparűzési adó összege kisebb, mint az áttérés adóévét megelőző adóév iparűzési adójának összege,
akkor az áttérés adóévét követő adóévben kezdődő adóelőleg-fizetési időszak adóelőlegének
összege az utóbbi. Az adóelőleget két egyenlő részletben kell megállapítani, bevallani és
megfizetni.”
112. §
A Htv. 41. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyok az adóévi iparűzési
adókötelezettségüket úgy is teljesíthetik, hogy az adószámmal rendelkező adóalany a közös
őstermelői tevékenységvégzésből származó teljes iparűzési adóalap alapulvételével állapítja meg,
vallja be és fizeti meg az adót. Az adómegállapítás ezen módjának választásáról a közös őstermelői
igazolványban feltüntetett valamennyi adóalany az adószámmal rendelkező adóalany adóévi
adóbevallásában nyilatkozik. A családi gazdálkodó a családi gazdaság tekintetében az adóévi
iparűzési adókötelezettséget a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyokra irányadó
szabályozás szerint is teljesítheti.”
113.	§
(1)	A Htv. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az adó alapja a korrigált forgalmi érték, akkor az adómentesség összegét a teljes hasznos
alapterület vagy terület 1 m -ére jutó forgalmi érték és az adó alól mentes hasznos alapterület vagy
terület szorzataként kell kiszámítani.”
(2)	A Htv. 42. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A lakás korrigált forgalmi értékének megállapítása során a lakáshoz tartozó kiegészítő
helyiség, melléképület, melléképületrész alapterületére jutó korrigált forgalmi értéket figyelmen
kívül kell hagyni.”
114.	§
A Htv. a következő 51/C. §-sal egészül ki:
„51/C. § Az 52. § 22. pont b) alpontjának az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2016. évi.. törvénnyel megállapított rendelkezését a 2015. és 2016. évben
kezdődő adóévek adójának megállapítása során is alkalmazni lehet.”
115.	§
(1)	A Htv. 52. § 22. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(22. nettó árbevétel:)
„b) a hitelintézeteknél és pénzügyi vállalkozásoknál: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek
csökkentve a fizetett kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal és a pénzügyi lízingbe adott
eszköz beszerzési értékével, azzal, hogy e beszerzési értékre tekintettel az adóalap nem
csökkenthető, továbbá, ha a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár összegét egyéb pénzügyi
szolgáltatás bevételeként számolják el, akkor a vásárolt követelés könyv szerinti értékének egyéb
pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként elszámolt összegével, és növelve az egyéb pénzügyi
47
szolgáltatás bevételeivel, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a nem pénzügyi és befektetési
szolgáltatás bevételével. Fedezeti ügyletek esetén az alapügylet (fedezett tétel)
nyereségének/veszteségének és az ahhoz tartozó fedezeti ügylet veszteségének/nyereségének
nyereségjellegű különbözete tartozik a nettó árbevételbe. A számviteli törvény szerinti kereskedési
célú származékos ügyletek esetében azok eredményének összevont különbözete tartozik a nettó
árbevételbe, ha az nyereségjellegű,”
(2)	A Htv. 52. §-a a következő 68-69. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„68. átmeneti adóév: az IFRS-t alkalmazó vállalkozó esetén az áttérés adóéve, valamint az azt
követő adóév;
69. áttérési különbözet: a 40/J. § (1) bekezdés szerinti adóalap-növelő és -csökkentő tételek
együttes összege (előjellel ellátva).”
116. §
A Htv.
1.	40/C. § (2) bekezdés f) pontjában az „a) - d) pontban említett” szövegrészek helyébe a
„szerinti” szöveg,
2.	40/D. § (1) bekezdésében a „szerint’ szövegrész helyébe a „szerinti’ szöveg,
3.	44. § (2) bekezdésében a „2017. október 1-jétől” szövegrész helyébe a „2021. január 1-jétől”
szöveg,
4.	52. § 7. pontjában a „szerzőfelet kell tulajdonosnak tekinteni” szövegrész helyébe a „szerző
felet kell tulajdonosnak tekinteni, kivéve, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet az
ingatlanügyi hatóság jogerősen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság megállapította a
szerződés érvénytelenségét” szöveg,
5.	52. § 49. pontjában a „vagyoni értékű jog jogosítottjának tekinteni” szövegrész helyébe a
„vagyoni értékű jog jogosítottjának tekinteni, kivéve, ha a vagyoni értékű jog bejegyzése iránti
kérelmet az ingatlanügyi hatóság jogerősen elutasította vagy azt visszavonták vagy a bíróság
megállapította a szerződés érvénytelenségét” szöveg
lép.
117.	§
Hatályát veszti a Htv.
1.	39/C. § (5) bekezdése,
2.	40/C. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „ , függetlenül attól, hogy a bevétel (árbevétel)
folytatódó vagy megszűnt tevékenységből származik’ szövegrész,
3.	40/C. § (3) bekezdés a) pontjában a „társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 4.
§ 20. pontja szerinti” szövegrész,
4.	40/C. § (3) bekezdés d) pontja,
5.	42. § (1) és (3) bekezdése,
6.	50. §-a,
7.	51/A. §-a.
48
16. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása
118.	§
A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 17/D. § e) és f) pontja
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Mentes az adó alól az a személygépkocsi,)
„e) amelyet a betegségmegelőző vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott,
hátrányos helyzetűek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület,
nonprofit gazdasági társaság kizárólag - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról szóló törvény szerinti - súlyosan fogyatékos magánszemély(ek), vagy a magasabb
összegű családi pótlékra jogosító látási, hallási, értelmi, mozgásszervi fogyatékos, vagy autista
magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ha működési szabályzatából, gazdálkodásából
-	az összes körülmény figyelembevételével - egyértelműen megállapítható, hogy az üzemeltetés
ténylegesen az említett cél érdekében történik,
f)	amelyet kizárólag az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1)
bekezdése vagy 16. §-a szerinti tevékenység ellátása érdekében, valamint az egészségügyi
államigazgatási szerv törvény alapján kizárólag betegségmegelőző, gyógyító, egészségkárosodást
csökkentő közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében
üzemeltetnek,”
119.	§
Hatályát veszti a Gjt. 21. §-a.
IV.	Fejezet
REKLÁMADÓ
17.	A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása
120.	§
A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 3. § (1) bekezdés e) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adó alanya - illetőségétől függetlenül -)
„e) az interneten közzétett reklám esetén a reklám közzétevője (a reklámfelülettel rendelkezni
jogosult személy vagy szervezet).”
121. §
Az Rtv. 7/A. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az állami adóhatóság törli az adóalanyt az (1) bekezdés szerinti, honlapján közzétett
nyilvántartásból]
„g) ha az adóalany adótartozása nettó módon számítva - a naptári hónap 1. napján - a 100 000
forintot meghaladja.”
122. §
Hatályát veszti az Rtv.
49
1.	6. §-a és az azt megelőző „Kapcsolt vállalkozás adó- és adóelőlegfizetési kötelezettségének
megállapítása” alcím,
2.	11. § (4) bekezdése.
V.	Fejezet
ILLETÉKEK
18.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
123.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 17. § (1) bekezdés h) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(Mentes az ajándékozási illeték alól:)
„h) termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, őstermelőnek, családi
gazdálkodónak minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként, továbbá a mező- és
erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése;”
124.	§
(1)	Az Itv. 23/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 23/A. § a következő
(1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Ha az ingatlan tulajdonjogát megszerző vállalkozó legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre
emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant a társasági adóról és az osztalékadóról szóló
törvény szerint kapcsolt vállalkozásának nem minősülő személy részére továbbértékesíti, az illeték
mértéke az ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének
a)	3%-a,
b)	2%-a, ha a vállalkozó vállalja azt is, hogy az ingatlan továbbértékesítését megvalósító
szerződés - a vevő vagy a lízingbevevő tulajdonszerzésével - teljesedésbe megy.
(1a) E § alkalmazásában
a)	vállalkozó: az ingatlanok tulajdonjogának értékesítését (a továbbiakban: ingatlanforgalmazást)
végző olyan gazdálkodó szervezet, amelynek előző adóévi nettó árbevétele legalább 50%-ban e
tevékenységből származott, továbbá az engedély alapján pénzügyi lízinget folytató vállalkozó;
b)	továbbértékesítés: az ingatlan - illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított - két éven
belüli eladása vagy a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingbe adása.”
(2)	Az Itv. 23/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az engedély alapján működő ingatlanalap ingatlanszerzése után az illeték mértéke az
ingatlan - terhekkel nem csökkentett - forgalmi értékének 2%-a.”
(3)	Az Itv. 23/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben
a)	a továbbértékesítés megtörténtét
aa)	az ingatlan eladása esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás nem
igazolja,
50
ab)	az ingatlan pénzügyi lízingbe adása esetén a pénzügyi lízingbeadás tényének ingatlan-
nyilvántartásban való feltüntetése és a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi
lízingszerződés nem igazolja, vagy
b)	a továbbértékesítésről szóló szerződés a vagyonszerző (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalása
ellenére nem ment teljesedésbe, vagy a felek a már teljesedésbe ment, továbbértékesítésről szóló
szerződést utóbb felbontják,
a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint
megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére
pótlólag előírja. Igazoltnak kell tekinteni a továbbértékesítést abban az esetben is, ha az ingatlan-
nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy tanúsítja, feltéve, ha az
ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog-változás bejegyzésével, illetve a pénzügyi lízingbeadás
tényének feltüntetésével zárul.”
125.	§
Az Itv. 26. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól:)
„e) a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat
megszerzése.”
126.	§
Az Itv. 62. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
„v) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti hitelező által a
csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján indított bírósági eljárásban.”
127.	§
Az Itv. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiszabás alapján fizetendő illetékről - ideértve a mulasztási bírságot is - fizetési
meghagyást (határozatot) kell kiadni. A fizetési meghagyás tartalmazza a kiszabott illeték
összegének megállapításánál figyelembe vett adatokat és az alkalmazott jogszabályokat. Ha a
vagyonszerzés az 5. § (1) bekezdés a)-b), h)-l), n)-q) és s)-t) pontja, a 16. § (1) bekezdése, a 17. §
(1)	bekezdése vagy a 26. § (1) bekezdése alapján - ide nem értve a 16. § (1) bekezdés g) pontja, a
17.	§ (1) bekezdés b) pontja, a 26. § (1) bekezdés a), f), i), l), p), q), r), w) és y) pontjai szerinti
illetékmentes vagyonszerzéseket - mentes az illeték alól, az állami adóhatóság fizetési meghagyás
kibocsátása helyett döntését az ügyiratra jegyzi fel. Az állami adóhatóság ügyiratra feljegyzett
döntése kizárólag az illetékmentesség alkalmazásának tényét tartalmazza.”
128.	§
Az Itv. 86. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az illeték pótlólagos megállapításához való jog a 23/A. § (1a) bekezdés b) pontja szerinti
továbbértékesítés
a)	meghiúsulása esetén a továbbértékesítésre nyitva álló határnap
b)	teljesülése és a 23/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalás esetén
ba)	a továbbértékesítésről szóló szerződés felbontásakor vagy megszüntetésekor a szerződés
felbontása vagy megszüntetése, illetve
51
bb)	a pénzügyi lízingszerződésen alapuló tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem elutasításáról szóló
döntés jogerőre emelkedése
naptári évének utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el.”
129.	§
Az Itv. a következő 99/O. §-sal egészül ki:
„99/O. § A 17. § (1) bekezdés h) pontjának és a 26. § (1a) bekezdés e) pontjának az egyes
adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi . törvénnyel
megállapított rendelkezését a hatálybalépése napján az állami adóhatóság által jogerősen még el
nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell.”
130.	§
Az Itv.
1.	23/A. § (4) bekezdésében a „vállalkozó” szövegrészek helyébe a „gazdálkodó szervezet”
szöveg,
2.	23/A. § (7) bekezdésében az „adott el, illetőleg nem adott a futamidő végén tulajdonjog
átszállást eredményező pénzügyi lízingbe ” szövegrész helyébe az „ értékesített tovább” szöveg,
3.	23/A. § (8) bekezdésében az „eladja, illetve a futamidő végén tulajdonjog átszállást
eredményező pénzügyi lízingbe adja” szövegrész helyébe a „továbbértékesíti” szöveg,
4.	102. § (4) bekezdésében az „a vállalkozótól a 23/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében
meghatározott ingatlanforgalmazó” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdés szerinti vállalkozótól a
23/A. § (1a) bekezdése szerinti vállalkozó, a 23/A. § (2) bekezdése szerinti ingatlanalap és a 23/A. §
(4)	bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet” szöveg
lép.
131.	§
Hatályát veszti az Itv.
1.	12. § (6) bekezdése,
2.	17. § (3) bekezdésében és a 26. § (4) bekezdésében a „legkésőbb a fizetési meghagyás
jogerőre emelkedéséig” szövegrész,
3.	23/A. § (5) bekezdésében az „, illetőleg a futamidő végén tulajdonjog átszállást
eredményező pénzügyi lízingbe adásának” szövegrész,
4.	26. § (21) bekezdése,
5.	103. § (5) bekezdése.
19.	A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosítása
132.	§
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Pti.) 2. § 21.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. fizetőeszköz útján történő eladás: külföldi fizetőeszköz, vagy törvényes fizetőeszköz eladása
a pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézet, a pénzváltás közvetítésére jogosult
kiemelt közvetítő útján.”
133.	§
52
A Pti. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Külföldi pénznemre szóló fizetési megbízás, kölcsöntörlesztés, jutalék és díjbevétel
felszámítás és pénzváltási tevékenység esetén az (1) bekezdés szerinti összeget a teljesítési napon
érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.”
134.	§
A Pti. 8. § (1) és (2) bekezdésében a „pénzforgalmi szolgáltató, a pénzváltási tevékenység
végzésére jogosult hitelintézet ” szövegrész helyébe a „pénzforgalmi szolgáltató, a pénzforgalmi
szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézmény, a pénzváltási
tevékenység végzésére jogosult hitelintézet” szöveg lép.
VI.	Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
20.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
135.	§
(1)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § a) pontja a
következő 9. alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
(Foglalkoztató:)
„9. a rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésben vagy rendvédelmi
egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében a rendvédelmi feladatokat ellátó
szerv, valamint a honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésben vagy honvédelmi
egészségkárosodási járadékban részesülő személy esetében az ellátást megállapító honvédségi
szervezet vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,”
(2)	A Tbj. 4. § a) pont 10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti fejlesztési
jogviszony keretében fejlesztési foglalkoztatási díjat folyósító fejlesztő foglalkoztatást nyújtó
szolgáltató, intézmény.”
136.	§
A Tbj. 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/B. § (1) A 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés olyan harmadik államból
kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja,
függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak
hatályos szociális biztonsági egyezménye áll fenn.
(2)	A 11. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött
személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja és nem
tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós
rendeletek hatálya alá.”
53
137.	§
A Tbj. 16. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
(Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint
egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki)
„s) rendvédelmi egészségkárosodási járadékban vagy honvédelmi egészségkárosodási
járadékban részesül,”
138.	§
A Tbj. 19. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A biztosított személy, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó,
valamint tagi munkavégzés esetén a szociális szövetkezeti tag által fizetendő nyugdíjjárulék
mértéke 10 százalék.
(3)	A biztosított személy által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke
8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni
egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a
munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.”
139.	§
A Tbj. 21. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék alapját:)
„c) a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék (a rendvédelmi egészségkárosodási
kereset-kiegészítés, a rendvédelmi egészségkárosodási járadék, a honvédelmi egészségkárosodási
kereset-kiegészítés, honvédelmi egészségkárosodási járadék),”
140.	§
A Tbj. 29/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az eva adózó egyéni vállalkozó a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások
megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (2)-(3) bekezdés szerinti
járulékokat az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjánál magasabb járulékalap után
fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a magasabb járulékalap adóévre szóló választásáról a tárgyév első
járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A nyilatkozat az Art. szerinti
végrehajtható okiratnak minősül.”
141.	§
(1)	A Tbj. 30/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése
érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a 19. § (3) bekezdésében
meghatározott természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot
az (1)-(2) bekezdésben meghatározott járulékalapnál magasabb összeg után fizeti meg. A
mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre vonatkozó
járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A tárgyév első negyedévére vonatkozó
járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre, az ezt követő időszakra vonatkozó
járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még
hátralévő időszakra szól. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.”
(2)	A Tbj. 30/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
54
„(5) A (3) bekezdéstől eltérően az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő az
adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb járulékalap választásáról.
Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az adóévre szól és az Art. szerint végrehajtható
okiratnak minősül.”
142.	§
A Tbj. 31. § (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a nyugdíjjárulék alapja a
ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-
ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban
megállapított jövedelem, ha)
„b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a
nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali
rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.”
143.	§
A Tbj.
1.	5. § (2) bekezdésében a „helyi (települési) önkormányzat választott képviselője
(tisztségviselője)” szövegrész helyébe „a helyi önkormányzati választásokon választott képviselő és
tisztségviselők (ide értve: a polgármestert, a főpolgármestert, a megyei önkormányzat
közgyűlésének elnökét, az alpolgármestert, a főpolgármester-helyettest, a megyei önkormányzat
közgyűlésének alelnökét, a jegyzőt, az aljegyzőt)” szöveg,
2.	16. § (1) bekezdés a) pontjában a „baleseti járadékban” szövegrész helyébe a „baleseti
táppénzben, baleseti járadékban” szöveg,
3.	16. § (3) bekezdésében az „o), u) és v)pontja esetében” szövegrész helyébe az „o), s),
u) és v)pontja esetében” szöveg,
4.	26. § (1) bekezdésében a „rehabilitációs ellátásban” szövegrész helyébe a „rehabilitációs
ellátásban, rendvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésben, rendvédelmi
egészségkárosodási járadékban, honvédelmi egészségkárosodási kereset-kiegészítésben,
honvédelmi egészségkárosodási járadékban,” szöveg,
5.	26.§ (1) bekezdésében a „munka-rehabilitációs” szövegrészek helyébe a „fejlesztési
foglalkoztatási” szöveg,
6.	39. § (1) bekezdésében a „t)-v)pontjában” szövegrész helyébe az „s)-v)pontjában” szöveg,
7.	39. § (2) bekezdésében a „t)-w)pontja” szövegrész helyébe az „s)-w)pontja” szöveg,
8.	44/A. § (6) bekezdésében az „a k) és s)pontjában” szövegrész helyébe az „a k)pontjában”
szöveg
lép.
144.	§
Hatályát veszti a Tbj. 46. § (2) bekezdésben az „A Munka Törvénykönyve” szövegrész.
21.	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
145.	§
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban. Eho tv.) 10. §
(1)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
55
„(1) Az egészségügyi hozzájárulás bevallására, megfizetésére, nyilvántartására, ellenőrzésére, a
kötelezettség megsértésével kapcsolatos jogkövetkezmény megállapítására, a tartozás beszedésére,
behajtására, illetőleg az ezekkel összefüggő hatósági ügyben - az e törvényben meghatározott
eltérésekkel - az Szja tv. és az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni.”
146.	§
Az Eho tv. 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű
egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg
állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan az adóhatóság közreműködése nélkül
elkészített bevallásban vagy az állami adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezet
felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett
egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet
megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet
összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos
egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában vagy az állami adóhatóság által
összeállított adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó bevallásban a
bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti
meg. Az előzőektől eltérően az egyéni vállalkozó a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást
havonta állapítja meg, fizeti meg és az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint vallja
be, a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a személyi jövedelemadóról benyújtott
bevallásában vallja be és a tárgyévet követő év január 12-éig fizeti meg. Az egyéni vállalkozó a
vállalkozói osztalékalap után fizetendő egészségügyi hozzájárulást a tárgyévre vonatkozó
bevallásában vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidő lejártáig fizeti meg.”
147.	§
Az Eho tv. 4. § (1) és (3) bekezdésében a „15 százaléka” szövegrész helyébe a „14 százaléka”
szöveg lép.
148.	§
Hatályát veszti az Eho tv.
1.	3. § (6) bekezdése,
2.	3/A. §,
3.	4. § (4) bekezdése.
22.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény módosítása
149.	§
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi
CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 455. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(A kifizetőt terhelő adónak nem alapja:)
„j) az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely
időszakban a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló törvény 11. §-a, 11/A. §-a, 11/B. §-a vagy 13. §-a alapján nem áll
fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.”
56
150.	§
Az Eat. 458. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Amennyiben a 458. § (5) bekezdésében meghatározott körülmények a naptári hónap
egészében nem állnak fenn, akkor egy-egy naptári napra az adófizetési kötelezettség kiszámításánál
egyéni vállalkozó esetében a 456. § (1) bekezdése szerinti adóalap harmincad részét, társas
vállalkozó esetében a 455. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adóalap harmincad részét kell
figyelembe venni.”
151.	§
Az Eat. 459. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó
fizetésére kötelezett kifizetőt törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények
összegével.”
152.	§
Az Eat. 462/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E § alkalmazásában tartósan álláskereső az, akit az állami foglalkoztatási szerv a
kedvezményezett foglalkoztatást megelőző 275 napon belül legalább 183 napig a foglalkoztatás
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint álláskeresőként nyilvántartott. E
szabály alkalmazása szempontjából az álláskeresőként való nyilvántartás időtartamába a
közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát be kell számítani.”
153.	§
Az Eat. a következő 464/E. §-sal egészül ki:
„464/E. § A 462/D. §-ban meghatározott kedvezmény esetében a kedvezményre jogosító
feltételeknek a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének időpontjában kell fennállniuk.
Amennyiben a 462/D. § (3) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére való jogosultság már a
462/D. § (2) bekezdés szerinti kedvezmény érvényesítése során keletkezik, a 462/D. § (3) bekezdés
szerinti kedvezmény teljes egészében érvényesíthető.”
154.	§
Az Eat. 466. §-a a következő 11. ponttal egészül ki:
„11. a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt azt az időtartamot kell érteni,
amíg a tanulói, hallgatói jogviszony szünetel, valamint a szünetelést közvetlenül követő 3 hónapot.”
155.	§
Az Eat.
1.	455. § (2) bekezdés h) pontjában az ,,a)-f)pont hatálya alá” szövegrész helyébe az ,,a)-g)pont
hatálya alá” szöveg,
2.	455. § (4) bekezdés h) pontjában a „11. §-a és 13. §-a szerint” szövegrész helyébe a „11. §-a,
11/B.§-a, és 13. §-a szerint” szöveg,
3.	462. § (2) bekezdésében a „közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati
jogviszonyban” szövegrész helyébe a „közszolgálati jogviszonyban, állami szolgálati
jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban” szöveg
lép.
57
VII. Fejezet
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
23.	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
156.	§
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról
szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4. §-a a következő (7 a) bekezdéssel
egészül ki:
„(7a) Az adóhatóság a szervezetet abban az esetben is törli a nyilvántartásból, ha a szervezet a (6)
bekezdés szerinti kiutaláshoz szükséges adatokra vonatkozó bejelentési kötelezettségének
hiánypótlásra történő felszólítás ellenére sem tesz eleget.”
157.	§
Az Szft. 5. §-a a következő (3 a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) E törvény alkalmazásában adóbevallásnak minősül az állami adóhatóság által összeállított
adóbevallási tervezet elfogadásával, javításával, kiegészítésével elkészített bevallás is.”
158.	§
Az Szftv. 6/A. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az állami adóhatóság a kérelem benyújtását követő 30 napon belül, de legkorábban október
15-től elektronikus úton tájékoztatja az 1. § (6) bekezdése szerinti adatokról azokat a 4. § (1)
bekezdése szerinti kedvezményezetteket, akik elektronikus úton benyújtott nyilatkozatuk alapján
igényt tartanak ezen adatszolgáltatásra. A tájékoztatás a magánszemély adott rendelkező évi
érvényes nyilatkozata alapján történik. A kedvezményezett az ily módon rendelkezésre álló adatokat
kizárólag a közhasznú tevékenységével kapcsolatban a magánszeméllyel történő
kapcsolatfelvételre, tájékoztatás nyújtására használhatja fel, és az adatokat kizárólag az
adatszolgáltatást követő 5 évig kezelheti.”
159.	§
Az Szftv.
1.	5. § (3) bekezdés c) pontjában az „adott-,” szövegrész helyébe az „adott-, vagy” szöveg,
2.	5. § (3) bekezdés e) pontjában az „az a)-d) ponttól” szövegrész helyébe az „az a)-c) ponttól”
szöveg,
3.	5. § (4) bekezdésében „az a)-d) és” szövegrész helyébe az „az a)-c) és” szöveg,
4.	5/A. § (3) bekezdésében a „november 30-áig értesíti” szövegrész helyébe a „november 30-áig
elektronikus úton, ügyfélkapu hiányában postai úton értesíti” szöveg,
5.	5/A. § (5) bekezdésében a „rendelkezés teljesítéséről” szövegrész helyébe a „rendelkezés
címzettjéről, és a részére történő kiutalás teljesítéséről” szöveg,
6.	6/A. § (3) bekezdésében az „átutalás megtörtént” szövegrész helyébe az „átutalás, vagy a
köztartozásra levonás” szöveg,
7.	6/C. § (1) bekezdésében a „kötelezettség). A” szövegrész helyébe a „kötelezettség). A
kedvezményezett a köztartozásra átvezetett összeget is feltünteti a beszámolóban. A” szöveg,
8.	7. § (10) bekezdésében a „költségként a” szövegrész helyébe a „költségként különösen a”
szöveg,
58
9. 7. § (10) bekezdés ab) pontjában a „ráfordításai, valamint” szövegrész helyébe a „ráfordításai,”
szöveg
lép.
160.	§
Hatályát veszti az Szftv.
1.	5. § (3) bekezdés a) és c) pontjában az „, adónyilatkozat” szövegrész,
2.	5. § (3) bekezdés b) pontjában a „, vagy bevallási nyilatkozat” szövegrész,
3.	5. § (3) bekezdés d) pontja,
4.	5/A. § (5) bekezdésében a „A központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő
tájékoztatás tényéről az adózó elektronikus levélben is értesítést kap.” szövegrész,
5.	5/C. § (1) bekezdésében az „, egyszerűsített bevallást” szövegrész,
6.	5/C. § (2) bekezdésében az „, egyszerűsített bevallástól” szövegrész,
7.	6. § (2) bekezdésében „, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat” szövegrészek.
8.	7. § (10) bekezdés a) pont ac) alpontja.
24.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
161. §
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 5. §-a a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) Az állami adó- és vámhatóság telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet,
melynek keretében az adózó vagy képviselője számára az állami adó- és vámhatóság vezetője által
meghatározott ügyek intézését biztosítja. A rendszerbe történő bejelentkezéshez az adózónak vagy
képviselőjének ügyfélazonosító számmal kell rendelkeznie, az ügyintézés azonosítást követően
folytatható.”
162. §
Az Art. 6/A. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett
adózót vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:)
„k) a tárgyévre vonatkozó adóteljesítménye pozitív.”
163.	§
(1)	Az Art. 6/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megbízható adózó részére az állami adó- és vámhatóság az általa nyilvántartott
adótartozásra - kivéve a 133. § (3) bekezdésében meghatározott tartozásokat - az adózó elektronikus
úton benyújtott kérelmére évente egy alkalommal legfeljebb 12 havi pótlékmentes fizetési
könnyítést engedélyez a 133. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül (a
továbbiakban: automatikus fizetési könnyítés). Az eljárás illetékmentes. Az automatikus fizetési
könnyítésről az állami adó- és vámhatóság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül
határozatot hoz, melyet elektronikus úton kézbesít. Az automatikus fizetési könnyítés kizárólag
akkor engedélyezhető, ha a kérelmező nettó módon számított adótartozása az elbírálás időpontjában
nem haladja meg a 1,5 millió forintot. Amennyiben a megbízható adózó az automatikus fizetési
könnyítés feltételeinek nem felel meg, úgy kérelmét az állami adó- és vámhatóság az általános
szabályok szerint bírálja el.”
(2)	Az Art. 6/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
59
„(4) Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, az automatikus fizetési könnyítés
érvényét veszti, és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ez esetben az állami adó- és
vámhatóság a fennmaradó tartozásra az eredeti esedékességtől késedelmi pótlékot számít fel.”
164.	§
Az Art. 6/E. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás
alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfaregisztrált adóalanyt, amely esetében az
alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll:)
„h) székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása
miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három
évben.”
165.	§
Az Art. „Az adózó minősítése” alcíme a következő 6/M. §-sal egészül ki:
„6/M. § Ha a 6/C. § (2)-(4) bekezdése és a 6/I. § alapján egyidejűleg kellene alkalmazni
megbízható és kockázatos minősítésre vonatkozó szabályt is, a bírságot e rendelkezések figyelmen
kívül hagyásával kell kiszabni.”
166.	§
Az Art. 7. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Nem járhat el meghatalmazottként az adóhatóság előtti eljárásban az eltiltás hatálya alatt az a
magánszemély, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség
gyakorlásától.”
167.	§
Az Art. 16. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) Az iskolaszövetkezet köteles az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteni a jogviszony
megszűnését követő 8 napon belül a munkavállaló iskolaszövetkezeti tag jogviszonya
megszűnésének napját. Jogutódlás esetén a (4) bekezdés c) pontjában foglaltakat megfelelően
alkalmazni kell.”
168.	§
(1)	Az Art. 17. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az adózó,
a)	ha adókötelezettsége, adóköteles tevékenysége az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti
egyéni vállalkozói tevékenység, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró
hatósághoz intézett bejelentés (megfelelően kitöltött bejelentési űrlap) benyújtásával kéri az
adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz történő
bejelentkezési kötelezettségét;
b)	ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását
követően folytathat, a cégbírósághoz intézett bejegyzés iránti kérelem (kitöltött nyomtatvány) és
mellékletei benyújtásával kéri az adószám megállapítását, amellyel az adózó teljesíti az állami adó-
és vámhatósághoz történő bejelentkezési kötelezettségét;
c)	ha bíróság által nyilvántartandó jogi személy, vagy ilyen szervezet önálló jogi személyiséggel
rendelkező szervezeti egységének minősül, adószámának megállapítását a bírósághoz benyújtott
60
kérelem és mellékletei benyújtásával kéri, amellyel teljesíti az állami adó- és vámhatósághoz
történő bejelentkezési kötelezettségét;
d)	ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége nem tartozik az a)-c) pont hatálya
alá, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adó- és vámhatóságnál az e célra szolgáló
nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési
kötelezettségét - jogszabálysértő módon - a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a
bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adó- és vámhatósághoz
írásban bejelenteni.
(2) A cégbíróság, a körzetközponti jegyző, valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy
esetében a bíróság az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján közli az állami adó- és
vámhatósággal azokat a 16. § (3) bekezdésében meghatározott adatokat, amelyek a cégbejegyzés,
bíróság által nyilvántartandó jogi személy nyilvántartásba vétele során, valamint a vállalkozói
igazolvány kiállítása iránt kitöltött nyomtatványon rendelkezésre állnak, ideértve a 16. § (3)
bekezdés j) és k) pontjában meghatározott nyilatkozat, valamint az adózó főtevékenységéről szóló
nyilatkozat adatait is. Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításához szükséges, az
adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó neve (elnevezése), címe (székhelye), cégjegyzék -
vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási száma, valamint bíróság által nyilvántartandó jogi személy
esetében azok bírósági nyilvántartási száma, illetve a 22. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat alapján
számítógépes rendszer útján közli a cégbírósággal, bíróság által nyilvántartandó jogi személy
esetében a bírósággal, valamint a körzetközponti jegyzővel az adózó adóazonosító számát, illetve az
ok megjelölésével értesíti a megkereső szervet az adószám megállapításának akadályáról. Az állami
adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadásáról szóló jogerős határozat egy
példányának megküldésével értesíti a cégbíróságot, bíróság által nyilvántartandó jogi személy
esetében a bíróságot, valamint a körzetközponti jegyzőt.”
(2)	Az Art. 17. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt adózó a bejelentkezéssel egyidejűleg, az (1) bekezdés b)
pontjában megjelölt adózó a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül a 16. § (3)
bekezdésében felsorolt adatok közül az állami adó- és vámhatósághoz írásban bejelenti:]
„i) székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét,
adószámát, e jogviszony keletkezésének és - határozott idejű jogviszony esetén - megszűnésének
időpontját.”
(3)	Az Art. 17. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(15) Az állami adó- és vámhatóság az e célra fenntartott számítógépes rendszeren keresztül
értesíti a bíróság által nyilvántartandó jogi személy esetében - annak adatai közlésével - az
adószám megállapításáról a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróságot.”
169.	§
Az Art. 22/D. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az automataberendezéseket az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott
automata felügyeleti egységgel (a továbbiakban: AFE) kell ellátni. Az AFE-ben tárolt adatokról az
adózó rendszeresen adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére, amely adatokat
az állami adó- és vámhatóság kizárólag az e törvény szerinti adózók ellenőrzéséhez, ellenőrzésre
történő kiválasztásához, törvényben meghatározott feladatai ellátásához használhatja fel az adó
megállapításához való jog elévülési idején belül.
(5)	Az automataberendezések működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz és
rendszer útján felügyeli.
61
(6)	Az automataberendezések üzemeltetésével kapcsolatos, az adópolitikáért felelős miniszter
rendeletében meghatározott kötelezettségeket az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.
(7)	A (4)-(5) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében az automataberendezés
üzemeltetőjének szerződést kell kötnie az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében
meghatározott felügyeleti szolgáltatóval. A felügyeleti szolgáltatás minimális tartalma hatósági ár
köteles.”
170.	§
(1)	Az Art. 22/E. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A (3) bekezdéstől eltérően kockázati biztosítékot köteles fizetni az új kötelezett - az e
törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott Közösségen belüli
termékbeszerzés, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles, nem közvetlenül
végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén - az első bejelentés alkalmával és az első
bejelentéstől számított 180. napig teljesített bejelentések esetén vagy az első tíz bejelentés
alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított 180 napon belül legalább 10 bejelentést nem tett.”
(2)	Az Art. 22/E. §-a a következő (11)-(12) bekezdésekkel egészül ki:
„(11) E § alkalmazásában új kötelezett: az az adózó, aki vagy amely a tárgyévben és az azt
megelőző két évben e § szerinti bejelentést nem tett, és
a)	ebben az időszakban általános forgalmi adó bevallást nem nyújtott be - ideértve az alanyi
adómentességet választó adóalanyt is, valamint ha az adózó adóbevallás helyett a 31. § (6)
bekezdése szerinti nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be -, vagy
b)	ebben az időszakban adószám felfüggesztés hatálya alatt állt.
(12) A (11) bekezdés alkalmazása során a jogelőd az (1)-(2) és (4) bekezdés alapján tett
bejelentéseit is figyelembe kell venni.”
171.	§
(1)	Az Art. 24/C. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6b) Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott
határozatot hivatalból visszavonja és az adószámot megállapítja akkor is, ha az adószám
megállapítását a (2) bekezdés a) pont aa), ab) vagy ac) alpontja alapján tagadta meg, és az a tag
vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámát megtagadta,
igazolja, hogy az akadályhordozó adózóban vezető tisztségviselőnek, cégvezetőnek, képviseletre
jogosult tagnak nem minősült, továbbá azt, hogy
a)	az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot meghaladó mértékű szavazati
joggal nem rendelkezett, vagy
b)	az adózóban közvetlenül vagy közvetett módon 50 százalékot meghaladó mértékű szavazati
joggal nem rendelkezett és minden tőle elvárhatót megtett a (2) bekezdés szerinti akadály
fennállásának megszüntetésére.”
(2)	Az Art. 24/C. § (13) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) Ha az adózó vezető tisztségviselője, cégvezetője, tagja vagy részvényese olyan gazdasági
társaság, vagy olyan gazdasági társaság jelenlegi vagy volt vezető tisztségviselője, cégvezetője,
tagja vagy részvényese, amellyel szemben felmerült az Art. 24/C. § (2) bekezdésében
meghatározott akadály és amelyben a Magyar Állam, vagy az államot megillető tulajdonosi jogokat
gyakorló szervezet, költségvetési szerv, állami oktatási intézmény vagy helyi önkormányzat
közvetlenül vagy közvetett módon 25 százalékot meghaladó mértékű szavazati joggal, vagy
62
minősített többségű befolyással rendelkezik, vagy rendelkezett a 24/C. § (2) bekezdés a)-c)
pontjában meghatározott feltételek fennállása időtartamának bármelyik napján, az érintett személy
az adószám megállapítását megtagadó határozat, vagy az állami adó- és vámhatóság 24/D. § (2)
bekezdése szerinti felszólításának kézbesítését követő 8 napos jogvesztő határidőn belül az
adóregisztrációs eljárás megszüntetése érdekében kérelmet nyújthat be az állami adó- és
vámhatósághoz. A kérelem alapján az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapítását
megtagadó határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, illetve az adóregisztrációs
eljárást megszünteti.”
(3)	Az Art. 24/C. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Az állami adó- és vámhatóság hivatalból is megállapíthatja a (6a) vagy a (13) bekezdés
szerinti kimentési ok fennállását, és mellőzheti a (2) bekezdés, illetve 24/D. § (2)-(3) bekezdése
szerinti eljárás lefolytatását.”
172.	§
Az Art. 26/A. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
„Adóbevallási tervezettel összefüggő eljárás
„26/B. § (1) Azon adózó részére, aki a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott
feltételek alapján munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató
nem vállalta, az állami adó- és vámhatóság elkészíti és az adóévet követő év március 15. napjától az
ügyfélkapu használatával egy erre a célra létrehozott elektronikus felületen elérhetővé teszi
személyi jövedelemadó bevallási tervezetét (a továbbiakban: adóbevallási tervezet).
(2)	Az ügyfélkapuval nem rendelkező adózó, amennyiben bevallási kötelezettségének még nem
tett eleget, az adóévet követő év március 15-éig postai úton, rövid szöveges üzenetben, vagy
elektronikus úton kérheti, hogy az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerinti adóbevallási
tervezetet papíralapon, postai úton továbbítsa részére. A kérelemnek tartalmaznia kell az adózó
születési időpontját és adóazonosító jelét is. Az elektronikus úton, vagy rövid szöveges üzenetben
benyújtott kérelem nyilvántartásba vételéről az állami adó- és vámhatóság az adózó által a kérelem
benyújtására választott kapcsolattartási formában tájékoztatja az adózót. Az adózó elérhetőségére
vonatkozó adatok kizárólag az adóbevallási tervezetek igényléséhez kapcsolódóan kezelhetőek.
(3)	A tevékenységét folytató személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozó,
mezőgazdasági őstermelő, valamint az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemély
részére az állami adó- és vámhatóság adóbevallási tervezetet nem készít.
(4)	Az adóbevallási tervezet tartalmazza az adóhatóság nyilvántartásában szereplő, a
magánszemély által az adóévben megszerzett,
a)	a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet és annak adóját,
b)	az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény hatálya alá tartozó jövedelmet
és annak adóját,
c)	az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerinti jogviszonyból származó, a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti mentesített keretösszeget meghaladó jövedelmet,
d)	a magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadójára vonatkozó szabályokat tartalmazó
törvény hatálya alá tartozó különadó-alapot képező bevételt és annak adóját,
e)	az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény szerinti százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulás alapját képező jövedelmet és az utána fizetendő egészségügyi hozzájárulást.
63
(5)	Ha az adózó az adóbevallási tervezetben feltüntetett adatokkal, illetve az annak alapjául
szolgáló, az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal nem ért egyet, az
adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20-ig az erre a célra kialakított
elektronikus felületen javíthatja, kiegészítheti vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon
bevallást nyújthat be. A postai úton megküldött adóbevallási tervezet adatainak kiegészítésére,
javítására az ügyfélkapu használatával elérhető elektronikus felületen vagy az adóhatóság
közreműködése nélkül elkészített bevallás benyújtásával van lehetőség.
(6)	Ha az adózó az adóbevallási tervezet adatait az adóévet követő év május 20. napjáig nem
javítja, nem egészíti ki, illetve bevallási kötelezettségét más módon nem teljesíti, akkor úgy kell
tekinteni, hogy az adóbevallási tervezetben foglaltakkal egyetért, és az adóbevallási tervezet az
adózó által benyújtott bevallásnak, a megállapított és az adózóval közölt adó az adózó által bevallott
adónak minősül, kivéve, ha az adózó a 31. § (4) bekezdése szerinti bejelentést tesz.
(7)	Ha az adózó az adóhatóság által elkészített adóbevallási tervezetet a (5) bekezdés szerint
javította, kiegészítette, vagy bevallási kötelezettségét más módon teljesítette, a javított, a
kiegészített, vagy az adózó által adóhatósági közreműködés nélkül elkészített bevallás válik az
adózó személyi jövedelemadó bevallásává, ideértve azt az esetet is, ha a bevallási határidőt
követően benyújtott bevallással együtt előterjesztett igazolási kérelmet az adóhatóság elfogadja.
(8)	Ha az adózó több bevallást is benyújt, akkor az elsőként megtett bevallás (ideértve a
munkáltatói adómegállapítást is) minősül az adózó bevallásának.
(9)	Az adózó az adó megfizetésére május 20-ig köteles. Az állami adó- és vámhatóságnak a
visszatérítendő adót a visszaigényléshez szükséges adatok beérkezésétől számított 30 napon belül
kell kiutalnia. A visszaigénylésre vonatkozó adatok állami adó- és vámhatósághoz történő
beérkezése a 37. § (4) bekezdés szerinti igény beérkezésének minősül. Az állami adó- és
vámhatóságot a kiutalás időpontjában fennálló, általa nyilvántartott köztartozás tekintetében
megilleti a visszatartási jog. Amennyiben az adózó a visszaigénylésre vonatkozó adatokat a bevallás
benyújtására nyitva álló határidőig nem nyújtja be az állami adó- és vámhatósághoz, a
visszaigényelhető adó nem kerül kiutalásra, azt a magánszemély külön kiutalási kérelem
benyújtásával kérheti.
(10)	Azon ügyfélkapuval rendelkező adózó részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő
adója keletkezett, azonban az adóbevallási tervezetet az adóévet követő év április 30-áig nem
javítja, nem egészíti ki, illetve a bevallási kötelezettségét más módon nem teljesítette, az állami adó-
és vámhatóság elektronikus úton értesítést küld a visszatérítendő vagy befizetendő adó összegéről,
valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól.
(11)	Azon ügyfélkapuval nem rendelkező adózó részére, akinek visszatérítendő vagy befizetendő
adója keletkezett, és a (2) bekezdés szerinti határidőben nem kért papír alapú bevallási tervezetet,
vagy bevallási kötelezettségét más módon nem teljesítette, az állami adó- és vámhatóság az adóévet
követő év április 30-áig postai úton küld értesítést a visszatérítendő vagy befizetendő adó
összegéről, valamint a róla nyilvántartott adatok esetleges ellentmondásairól.
(12)	Az adózó a bevallásnak minősülő adóbevallási tervezetet, illetve az adóbevallási tervezet
alapján elkészített bevallást az erre a célra kialakított elektronikus felületen önellenőrzéssel
helyesbítheti, vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon nyújthatja be önellenőrzését.”
173.	§
Az Art. 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a munkáltató vállalja a munkáltatói adómegállapítást, és a magánszemély megfelel a
személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott feltételeknek, a magánszemély az
64
adóévet követő év január 31. napjáig a munkáltatójához megtett, a jogkövetkezmények
szempontjából adóbevallással egyenértékű nyilatkozata alapján a munkáltató állapítja meg a
magánszemély adóját. Amennyiben a munkáltató nem vállalja a magánszemélyek adójának
megállapítását, a kiadott összesített igazoláson köteles tájékoztatni a magánszemélyt arról, hogy
részére az állami adó- és vámhatóság adóbevallási tervezetet készít.”
174.	§
Az Art. 31. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:
„(16) Ha a belföldi illetőségű magánszemély a kifizetőtől kizárólag a személyi jövedelemadóról
szóló törvény szerinti osztalékjövedelmet szerez, akkor a (2) bekezdés szerinti bevallásban és
adatszolgáltatásban a magánszemély tekintetében azonosító adatként
a)	a nevét,
b)	a születési dátumát, és
c)	adóazonosító jelét
kell szerepeltetni.”
175.	§
Az Art. „Adóbevallás” alcíme a következő 31/C. §-sal egészül ki:
„31/C. § (1) Az általános forgalmi adó alanya az adómegállapítási időszakról benyújtott általános
forgalmi adó bevallásában nyilatkozik azon személygépkocsik alvázszámáról, amelyek
vonatkozásában termékimport, Közösségen belüli termékbeszerzés, továbbá termékértékesítés
jogcímén az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában személygépkocsi alatt az általános forgalmi adóról szóló
törvény szerinti személygépkocsit kell érteni.”
176.	§
(1)	Az Art. 38. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi
pénzforgalmi számlájáról történő átutalással köteles teljesíteni, az állami adó- és vámhatósághoz
teljesítendő befizetések vonatkozásában ideértve a külön jogszabályban meghatározott elektronikus
fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással történő fizetést is. A
pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó az eljárási illeték, az állami adó- és vámhatóságnál
kezdeményezett eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj, az adórendszeren kívüli keresettel
járó foglalkoztatáshoz kapcsolódó regisztrációs díj, az egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó
közteher-fizetési kötelezettség, valamint - ha végrehajtási eljárás alatt áll - a végrehajtói letéti
számlára történő befizetés vonatkozásában az állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési
kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat
biztosító alrendszeren keresztül POS terminál útján végrehajtott, készpénz-helyettesítő fizetési
eszközzel történő fizetéssel is teljesítheti.
(1a) A pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó a fizetési kötelezettségét belföldi
fizetési számlájáról történő átutalással, vagy készpénz-átutalási megbízással köteles teljesíteni. A
pénzforgalmi számlanyitásra nem kötelezett adózó az állami adó- és vámhatóság felé fennálló
fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározott, az elektronikus fizetéseket és
elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül átutalással, és POS terminál útján végrehajtott,
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetéssel is teljesítheti.”
(2)	Az Art. 38. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
65
„(1b) Magánszemély adózó - pénzforgalmi számlanyitási kötelezettségétől függetlenül - az
állami adó- és vámhatóságnál fennálló fizetési kötelezettségét a külön jogszabályban meghatározott,
az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül internetes felületen
bankkártyás (VPOS) fizetéssel is teljesítheti.”
177.	§
Az Art. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni a költségvetést
károsító [Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 395. §, 396.
§, illetve a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 309. §, 310. §] bűncselekmény elkövetője által
teljesített, a bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány összegével megegyező - a büntetés
korlátlan enyhítése érdekében - megfizetett összeget.”
178.	§
Az Art. 43. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Ha a (2) bekezdés szerinti átvezetésnek lenne helye, de az bármely okból nem lehetséges -
különösen, ha az adózó megszűnt, vagy ha az adózóval szemben nem folytatott az állami adó- és
vámhatóság a büntetőeljárással érintett adónemmel és időszakkal összefüggésben ellenőrzést, vagy
ha a terhére nem tett megállapítást -, az elkülönített számlára megfizetett összeget - a (2b)
bekezdésben meghatározott eset kivételével - át kell utalni a kincstár által vezetett külön
költségvetési számlára. A kincstár számlájára átutalt összeg a központi költségvetés bevételét
képezi.”
179.	§
Az Art. 52. § (7) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Az állami adó- és vámhatóság)
„n) elektronikus úton havonta a bevallás benyújtására előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig
a gazdasági kamarák részére - a szakképzésről szóló törvény 42. § (2a) és (6) bekezdésében előírt
feladatainak ellátása céljából - hivatalból átadja a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által
benyújtott bevallásban szereplő azon adatot, amely szerint a szakképzési hozzájárulásra kötelezett
nem minősül a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény
3.	§ d) pontjában meghatározott szervezetnek.”
180.	§
Az Art. 88. §-a a következő (6e) bekezdéssel egészül ki:
„(6e) A hatósági zár alkalmazása ellen az adózó, valamint az, akinek jogát, jogos érdekét az
intézkedés sérti, az intézkedéstől számított 8 napon belül panasszal élhet, amelyet a felettes szerv
jogosult elbírálni. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.”
181. §
Az Art. „Az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása” alcíme a következő 90/A-90/B. §-sal
egészül ki:
„90/A. § (1) Az adóhatóság az adókötelezettségek teljesítésével összefüggő kockázatok
azonosítása, valamint az azonosított kockázatok fennállásának kizárása vagy megállapítása
érdekében kockázatelemzést végez.
(2)	A kockázatelemzés során az adóhatóság
66
a)	az adózó által benyújtott bevallások,
b)	az adatszolgáltatások,
c)	adóhatósági nyilvántartások,
d)	az adózónál korábban végzett ellenőrzések és egyéb helyszíni cselekmények során szerzett
tapasztalatok,
e)	más hatóságtól, más adózóktól szerzett adatok, valamint
f)	nyilvánosan elérhető adatok
összevetését és kiértékelését végzi el.
(3)	Az adott évben jogelőd nélkül alakult gazdasági társaságok kockázatelemzése keretében az
adóhatóság a gazdasági társaság tagjainak, vezető tisztségviselőinek korábbi gazdasági
tevékenységével, adózói múltjával kapcsolatban rendelkezésére álló adatokat dolgozza fel és veti
egybe.
(4)	Ha az adóhatóság a kockázatelemzés során a rendelkezésére álló adatok alapján az adózó
vonatkozásában kockázatot tár fel, más hatóságoktól, egyéb szervezetektől, a kockázatelemzés alatt
álló adózóval kapcsolatban adatokat kérhet, amelyeket az adott adózóra vonatkozó további
kockázatelemzési tevékenységéhez használhat fel. Amennyiben az adóhatóság az adózót
ellenőrzésre nem választja ki, úgy a kockázatelemzés lezárását követően az e bekezdés alapján
beszerzett adatokat haladéktalanul törli.
(5)	A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság
a)	támogató eljárást indít, vagy
b)	az adózót ellenőrzésre kiválasztja,
c)	bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának
megakadályozása érdekében tájékoztatja a NAV nyomozó hatóságát.
90/B. § (1) Az adóhatóság a támogató eljárás keretében
a)	az adózót felhívja önellenőrzésre, illetve
b)	kapcsolatfelvételt kezdeményez az adózóval, melynek célja a feltárt hibák, hiányosságok
orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával.
(2)	A támogató eljárásban való részvétel önkéntes, az eljárás keretében rendezett jogsértések
miatt szankcionálásnak nincs helye.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárást az adóhatóság jegyzőkönyvvel zárja le. A
jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kockázatelemzési eljárásban feltárt hibákat, hiányosságokat, az
azok orvoslása érdekében tett intézkedéseket és a támogató eljárás eredményességét vagy
eredménytelenségét.
(4)	A támogató eljárás eredménytelensége esetén az adóhatóság elrendelheti az adózó
ellenőrzését.”
182. §
Az Art. a 93. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Teljességi nyilatkozat
93/A. § (1) Ha az ellenőrzés a magánszemély adózó bevallásainak utólagos vizsgálatára irányul,
az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzés megindítását követő 15 napon belül felhívja az adózót,
67
hogy az adóalap megállapítása szempontjából lényeges vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeire
vonatkozó teljességi nyilatkozatot 15 napon belül küldje meg az adóhatóság részére.
(2)	A határidő kérelemre egy alkalommal, legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható. A határidő az
ellenőrzés határidejébe nem számít bele.
(3)	Az adózó a nyilatkozattételt - akár egészben, akár részben - megtagadhatja. Amennyiben az
adózó nem vagy csupán részben tesz nyilatkozatot, az adóhatóság az eljárást a rendelkezésre álló
adatok alapján folytatja tovább.”
183.	§
Az Art. 108. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az adóhatóság az adó alapját is becsléssel állapítja meg, írásban tájékoztatja az adózót a
becslés alkalmazásáról és határidő tűzésével felhívja észrevételei, bizonyítási indítványai
megtételére, továbbá az 1. § (5) bekezdésében foglaltak alapján tájékoztatja arról, hogy mely tények
bizonyítása szükséges a becsléssel megállapított adóalaptól való eltéréshez.”
184.	§
Az Art. 132/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A szokásos piaci ár megállapítása, a megállapítás módosítása, illetve érvényességének
meghosszabbítása tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs, bírósági felülvizsgálata
kérhető.”
185.	§
Az Art. 172. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A 31/B. § (2a) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,
késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén a kiszabható mulasztási
bírság felső határa az érintett számlák, számlával egy tekintet alá eső okiratok számának és a bírság
adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb mértékének szorzata.”
186.	§
(1)	Az Art. 172. § (20g) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(20g) Az állami adó- és vámhatóság
a)	a forgalmazó terhére a pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély nélküli forgalmazása, a
pénztárgép, taxaméter forgalmazási engedély visszavonását követő továbbforgalmazása,
engedélyezettől eltérő pénztárgép, taxaméter forgalmazása esetén 10 millió forintig terjedő
mulasztási bírságot szab ki,
b)	a pénztárgép, taxaméter kötelező használatával, forgalmazásával, üzemeltetésével,
szervizelésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a
magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem
magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.”
(2)	Az Art. 172. §-a a következő (20i) bekezdéssel egészül ki:
„(20i) Az állami adó- és vámhatóság
a)	a felügyeleti szolgáltatói engedély nélküli AFE forgalmazása, a felügyeleti szolgáltatói
engedély visszavonását követően az AFE továbbforgalmazása, továbbá a felügyeleti szolgáltatói
engedélytől eltérő AFE forgalmazása, felügyeleti szolgáltatói engedély nélküli szolgáltatásnyújtás,
68
felügyeleti szolgáltatói engedély visszavonását követő szolgáltatásnyújtás esetén 10 millió forintig
terjedő mulasztási bírságot szab ki a forgalmazó, illetve a szolgáltatásnyújtó terhére,
b)	az automataberendezés üzemeltetésével, az AFE forgalmazásával, szervizelésével kapcsolatos,
jogszabályban meghatározott kötelezettségek egyéb módon történő megszegése esetén a
magánszemély kötelezettet (forgalmazót, üzemeltetőt, szervizt, műszerészt) 500 ezer forintig, nem
magánszemély kötelezettet 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújthatja.”
187.	§
Az Art. a következő 173/B. §-sal egészül ki:
„173/B. § (1) Az állami adó- és vámhatóság hatósági felügyelet alá vonja - a romlandó áruk és az
élő állatok kivételével - azt az árut, amelyet
a)	a 22/E. § (1)-(2) és (4) bekezdései szerinti, a termékek közúti fuvarozásával kapcsolatos
bejelentési kötelezettség ellenőrzése során, vagy
b)	az egyéb helyszíni ellenőrzése során
talál, és amelynek eredetéről, beszerzésének körülményeiről,tulajdonosának kilétéről vagy a
rendeltetési hely megfelelőségéről az ellenőrzés időpontjában hitelt érdemlő igazoló irat nem áll
rendelkezésre (a továbbiakban együtt: hatósági felügyelet alá vont áru).
(2)	A hatósági felügyelet az áru zár alá vételével, vagy annak az állami adó- és vámhatóság által
fenntartott vagy általa kijelölt raktárba történő elszállításával, betárolásával valósul meg.
(3)	A zár alá vétel esetén az állami adó- és vámhatóság az árut megőrzésére alkalmas tárolóban
vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott áru hatósági felügyelet alá vonásról jegyzőkönyvet vesz
fel, melynek egy példányát a helyszínen az ellenőrzésben közreműködő személynek adja át.
(5)	Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról végzéssel dönt, és -
amennyiben a hatósági felügyelet alá vont áru őrzése nem az állami adó- és vámhatóság által
fenntartott raktárban történik - a végzést és az ennek alapjául szolgáló jegyzőkönyvet a hatósági
felügyelet alá vont áru őrzéséért felelős személlyel közli.
(6)	A hatósági felügyelet alá vonás ellen az adózó, valamint az, akinek jogát, jogos érdekét az
intézkedés sérti, az intézkedéstől számított 8 napon belül panasszal élhet, amelyet a felettes szerv
jogosult elbírálni. A panasznak az intézkedés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(7)	Ha más hatóság hatáskörébe tartozó eljárás szükségessége merül fel, akkor az állami adó- és
vámhatóság - a társhatóság eljárásához szükséges adatok megküldésével - a társhatóságot értesíti.
(8)	A hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy köteles a hatósági
felügyelet alá vont áru - annak átadáskori minőségét és mennyiségét biztosító módon -
megőrzéséről mindaddig gondoskodni, amíg az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá
vont áru kiadhatóságáról, értékesítéséről, vagy megsemmisítéséről dönt.
(9)	Ha a hatósági felügyelet alá vont áru őrzéséért, tárolásáért felelős személy a (7) bekezdésben
foglaltakat megsérti, akkor minden olyan kárért felel, amely enélkül nem következett volna be.
(10)	Az állami adó- és vámhatóság a hatósági felügyelet alá vonásról készült végzést annak
keltétől számított 3 munkanapon belül hirdetményi úton közli. A hirdetményt 15 napra az állami
adó- és vámhatóság internetes honlapján közzé kell tenni. A hirdetmény tartalmazza a honlapon
való közzététel napját, az eljáró szerv megnevezését, az ügy számát, a hatósági felügyelet alá vont
áru fajtáját, mennyiségét, a hatósági felügyelet alá vonás helyszínét és időpontját, valamint azt a
figyelemfelhívást, hogy a hatósági felügyelet alá vont árut az, aki a hatósági felügyelet alá vont áru
69
feletti rendelkezési jogát hitelt érdemlően bizonyítja, a közlést követő 15 napon belül a hatósági
felügyelet alá vont árut átveheti, ellenkező esetben az állami adó- és vámhatóság az árut a
végrehajtásra vonatkozó szabályok szerint értékesíti. Az e bekezdés szerinti hirdetményben
foglaltakat a hirdetménynek a honlapon történő közzétételét követő tizenötödik napon kell
közöltnek tekinteni.
(11)	Ha a közléstől számított 15 napon belül a hatósági felügyelet alá vont áruk felett
rendelkezési joggal bíró személy e minőségét kétséget kizáróan igazolja,
a)	az e § (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelt hatósági felügyelet esetén a hatósági felügyelet
alá vonással kapcsolatos költségek, így különösen a szállítás, rakodás, raktározás költségei,
valamint - ha terhére az állami adó- és vámhatóság a 172. § (19a) bekezdése szerinti bírságot
állapított meg - a bírság, vagy
b)	az (1) bekezdés b) pontja alapján elrendelt hatósági felügyelet esetén az e bekezdés a) pontban
említett költségek
pénzügyi teljesítését követően részére az állami adó- és vámhatóság az árut kiadja.
(12)	Amennyiben a hatósági felügyelet alá vont áruk felett rendelkezési joggal bíró személy e
minőségét kétséget kizáróan a (10) bekezdésben meghatározott határidőn túl igazolja, és az árut az
állami adó- és vámhatóság már értékesítette, akkor az értékesítésből befolyt vételárnak a (10)
bekezdésben meghatározott összegek levonását követően fennmaradó része az áru felett
rendelkezési joggal bíró személyt illeti.”
188.	§
Az Art. 175. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy
a)	az automataberendezések üzemeltetőinek adókötelezettségeinek, az automataberendezés és az
AFE üzemeltetésével, szervizelésével kapcsolatos kötelezettségek ellenőrzésének,
b)	a bejelentési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj beszedésének, kezelésének,
nyilvántartásának, visszatérítésének,
c)	az AFE műszaki követelményeinek, üzemeltetésének és szervizelésének, valamint az AFE által
rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásának,
d)	a felügyeleti szolgáltatóval szemben támasztott követelményeknek, a felügyeleti szolgáltatói
engedélyezési eljárásért és az engedély módosításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
fizetésének, a felügyeleti szolgáltató regisztrációjának, a felügyeleti szolgáltatás minimális
tartalmának, a hatósági árnak és annak alkalmazási feltételeinek
részletes szabályait rendeletben határozza meg.”
189.	§
Az Art. 175/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet adótanácsadói,
adószakértői, illetve okleveles adószakértői tevékenységet akkor folytathat, ha legalább egy tagja
vagy alkalmazottja - az (1) bekezdés szerinti bejelentést követően - az adótanácsadók,
adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásában szerepel.”
190.	§
Az Art. 176/G. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
70
„(3) Ezen alcím alkalmazásában hatósági ár az üzemeltető részére nyújtott, az
automataberendezések adatszolgáltatását biztosító valamennyi szolgáltatás ára.
(4)	Ezen alcím és a 175. § (4a) bekezdés alkalmazásában üzemeltető a külön jogszabály szerint
automataberendezések használatára kötelezett.”
191.	§
Az Art. 176/H. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatósági árat alkalmazási feltételeivel együtt az adópolitikáért felelős miniszter állapítja
meg.
(4)	A hatósági ár megállapítása hivatalból történik.”
192.	§
Az Art. a következő alcímmel és a 176/I. §-sal egészül ki:
„Az élelmiszer-értékesítést végző kezelőszemélyzet nélküli automata berendezésben elhelyezett
Automata Felügyeleti Egységgel és a felügyeleti szolgáltatóval szembeni követelmények
176/I. § (1) A felügyeleti szolgáltatói tevékenység hatósági engedélyhez kötött tevékenység.
(2)	A felügyeleti szolgáltatói engedélyezési eljárás tekintetében a Magyar Kereskedelmi
Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: engedélyező hatóság) jár el. A felügyeleti szolgáltatói
engedély iránti kérelem elbírálása során hozott döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs,
bírósági felülvizsgálata kérhető.
(3)	A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás lefolytatásához
szükséges, adótitoknak minősülő adatokról az állami adó- és vámhatóság tájékoztatja az
engedélyező hatóságot.
(4)	Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza
a)	az érvényes engedéllyel rendelkező felügyeleti szolgáltatók nevét és címét,
b)	a visszavont engedélyű felügyeleti szolgáltató nevét és címét, engedélyszámát, az engedély
visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, valamint a visszavonással érintett AFE-k
megnevezését,
c)	a felügyeleti szolgáltató jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált engedély számát
és az érvénytelenné válás időpontját,
d)	a felügyeleti szolgáltató jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és
címét, valamint az engedély engedélyszámát és átírásának időpontját.
(5)	A felügyeleti szolgáltatói tevékenységre vonatkozó engedély kiadásáért, módosításáért
jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(6)	Független tanúsító szervezet igazolja, hogy a felügyeleti szolgáltató az élelmiszer-értékesítést
kezelőszemélyzet nélkül végző automaták műszaki követelményeiről, az automaták üzemeltetéséről
és szervizeléséről, valamint az automatákban rögzített adatoknak az állami adó- és vámhatóság felé
történő szolgáltatásáról szóló rendelet (a továbbiakban: AFE rendelet) szerinti informatikai és
biztonsági követelményeknek megfelel.
(7)	A 22/D. § (7) bekezdése szerinti felügyeleti szolgáltatási szerződés a felügyeleti szolgáltatás
nyújtásáról a felügyeleti szolgáltató és az üzemeltető között jön létre. A felügyeleti szolgáltatási
szerződés részletes szabályait az AFE rendelet tartalmazza.
71
(8)	A felügyeleti szolgáltató a szolgáltatást szünetelteti, ha az üzemeltető a felügyeleti
szolgáltatónak bejelentette az automata üzemeltetésének 30 napot meghaladó szünetelését.
(9)	Az AFE jogszerű működéséért és a 22/D. § (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás
teljesítéséért a felügyeleti szolgáltató a felelős.
(10)	Az automataberendezések üzemeltetésével és az AFE-val kapcsolatos, az adópolitikáért
felelős miniszter rendeletében meghatározott kötelezettségeket - a kötelezettség fennállása alatt és
az azt követő ötödik naptári év végéig - az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.
(11)	Az állami adó- és vámhatóság az üzemeltető, a felügyeleti szolgáltató vagy más személy
(10)	bekezdés szerinti ellenőrzése során talált automata berendezést, illetve AFE-t vizsgálat céljából
átvételi elismervény ellenében legfeljebb 15 napra bevonhatja, ha az automata berendezéssel, illetve
AFE-vel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható. A bevont
automata, illetve AFE berendezést az állami adó- és vámhatóság annak megállapítása érdekében,
hogy az automata berendezés, illetve AFE megfelel a jogszabályban meghatározott műszaki
követelményeknek (a továbbiakban: ellenőrző vizsgálat), átadja az engedélyező hatóság részére.
(12)	A (11) bekezdést kell alkalmazni, ha az AFE működésének jogszabályban meghatározott
hírközlő eszköz és rendszer útján történő felügyelete során az állami adó- és vámhatóság AFE-vel
történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható.
(13)	Ha az ellenőrző vizsgálat eredményeként megállapítást nyer, hogy az AFE a jogszabályban
meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő
funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn
belül nem teljesíti, az engedélyező hatóság határozattal előírja az AFE engedélyező hatóság részére
történő leadását. A leadott AFE-t az engedélyező hatóság megsemmisíti, és erről az állami adó- és
vámhatóságot értesíti.”
193.	§
(1)	Az Art. 178. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok
alkalmazásában)
„3. adókülönbözet: a bevallott (bejelentett), bevallani (bejelenteni) elmulasztott vagy a bevallás
(bejelentés) alapján kivetett, kiszabott és az adóhatóság által utólag megállapított adó, költségvetési
támogatás különbözete, ide nem értve a következő időszakra átvihető követelés különbözetét,”
(2)	Az Art. 178. §-a a következő 25a. ponttal egészül ki:
(E törvény és - ha törvény másként nem rendelkezik - az adóról szóló jogszabályok
alkalmazásában)
„25a. székhelyszolgáltató: aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos
iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról,
valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek
teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági
kényszerintézkedések tűréséről,”
194.	§
Az Art. 216. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„216. § A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015.
évi CLXXXVI. törvénnyel megállapított 175/A. §-t, valamint 175/D. § (1), (4) és (6) bekezdését
először a 2017. július 1-jén vagy az azt követően induló eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy a
72
2016.	január 1-je és 2017. június 30-a között induló eljárásokban e törvénynek a 2015. december
31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
195.	§
Az Art. a következő 224. §-sal egészül ki:
„224. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2016. évi ...... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.7.) megállapított rendelkezéseit - a (2)
bekezdésben meghatározott kivétellel - a hatálybalépésüket követően indult eljárásokban kell
alkalmazni.
(2)	E törvénynek a Módtv.7-tel módosított 24/C. (6b) és (13)-(14) bekezdését a folyamatban lévő
eljárásokban is alkalmazni kell.”
196.	§
Az Art. a következő 225. §-sal egészül ki:
„225. § Az állami adó-és vámhatóság első alkalommal 2017. első negyedévét követően minősíti
az adózókat a Módtv.7.által megállapított 6/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
rendelkezés alapján.”
197.	§
Az Art. a következő 226. §-sal egészül ki:
„226. § A Módtv.7.által megállapított 6/D. § (1) és (4) bekezdését a 2017. január 1-jét követően
keletkezett adótartozás esetében kell alkalmazni.”
198.	§
Az Art. a következő 227. §-sal egészül ki:
„227. § (1) Az állami adó-és vámhatóság első alkalommal 2017. első negyedévét követően
minősíti az adózókat e törvénynek a Módtv.7. által megállapított 6/E § (1) bekezdés h) pontjában
meghatározott rendelkezés alapján.
(2)	A Módtv.7. által megállapított 6/E § (1) bekezdés h) pontja alapján kockázatos adózónak
akkor minősülhet az adózó, ha az eljárást 2017. január 1-jét követően akadályozta.”
199.	§
Az Art. a következő 228. §-sal egészül ki:
„228. § (1) A 22/D. § (4)-(6) bekezdés szerinti kötelezettség 2017. június 30. napjától terheli az
üzemeltetőt.
(2)	Ha e törvény másként nem rendelkezik, 2017. június 30-tól kizárólag AFE-val ellátott
automata berendezés üzemeltethető.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérően, 2018. január 1-ig mentesül az adózó a 22/D. § (4) bekezdése
szerinti adatszolgáltatási kötelezettség alól, ha valamennyi felügyeleti szolgáltató nyilatkozik arról,
hogy az automatának az AFE-val való ellátási igényét nem képes teljesíteni.
(4)	A (3) bekezdés szerinti automataberendezés 2017. december 31-ig üzemeltethető.”
200.	§
Az Art. a következő 229. §-sal egészül ki:
„229. § A 22/E. § (3) bekezdés - Módtv.7-el megállapított - rendelkezéseit első alkalommal a
2017.	február 15-ét követően teljesített bejelentésekre kell alkalmazni.”
73
201. §
Az Art. a következő 230. §-sal egészül ki:
„230. § A Módtv. 7. által megállapított 31/C. §-t először a 2016. december 31 -ét követően kezdődő
adó-megállapítási időszakokról benyújtott bevallások tekintetében kell alkalmazni.”
202. §
Az Art.
a)	1. számú melléklete az 5. melléklet,
b)	3. számú melléklete a 6. melléklet
szerint módosul.
203.	§
Az Art.
1.	5. § (6) bekezdésében a „bekezdés c) pontjában” szövegrész helyébe a „bekezdés b)
pontjában” szöveg,
2.	6/A. § (1) bekezdés c) pontjában a „megelőző öt évben” szövegrész helyébe a „megelőző
négy évben” szöveg,
3.	6/A. § (1) bekezdés h) pontjában a „bírság összege” szövegrész helyébe a „bírság - ideértve
a jövedéki bírságot is - összege” szöveg,
4.	6/A. § (1) bekezdés i) pontjában az „alatt, és” szövegrész helyébe az „alatt,” szöveg,
5.	6/A. § (1) bekezdés j) pontjában az „adózónak.” szövegrész helyébe az „adózónak, és”
szöveg,
6.	6/A. § (2) bekezdésében a „b-j pontja” szövegrész helyébe a „b-k pontja” szöveg,
7.	6/B. § (4) a „vámhatóság 30 napon” szövegrész helyébe a „vámhatóság 20 napon” szöveg,
8.	6/E. § (1) bekezdés g) pontjában a „70%-át.” szövegrész helyébe a „70%-át,” szöveg,
9.	6/L. §-ában a „számított hat hónapon” szövegrész helyébe a „számított három hónapon”
szöveg,
10.	16. § (3) bekezdés b) pontjában az „üzletvezetés helyét;” szövegrész helyébe az
„üzletvezetés helyét, székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén a székhelyszolgáltató elnevezését,
székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének - és határozott idejű jogviszony esetén -
megszűnésének időpontját;” szöveg,
11.	16. § bekezdés q) pontjában, 23. § (1), (5) - (6) bekezdésében és 53. § (5) bekezdésében az
„alapítvány, egyesület” szövegrész helyébe a „bíróság által nyilvántartandó jogi személy” szöveg,
12.	16. § (5) bekezdésében az „adatokat azok” szövegrész helyébe az „adatokat - a biztosított
végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, továbbá az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény
neve és az okirat száma kivételével - azok” szöveg,
13.	17. § (3) bekezdés h) pontjában a „telephelyét.” szövegrész helyébe a „telephelyét,” szöveg,
14.	17. § (3a) bekezdésében az „Az alapítvány, egyesület a” szövegrész helyébe az „A bíróság
által nyilvántartandó jogi személy a” szöveg,
15.	23. § (2) bekezdésében az „az alapítvány, az egyesület” szövegrész helyébe az „a bíróság
által nyilvántartandó jogi személy” szöveg,
74
16.	23. § (5) - (6) bekezdésében, 53. § (5) bekezdésében, 128. § (5a) bekezdésében az „az
alapítvány, egyesület” szövegrész helyébe az „a bíróság által nyilvántartandó jogi személy” szöveg,
17.	24. § (3) bekezdésében a „jövedelmet, a magánszemély” szövegrész helyébe a „jövedelmet,
vagy róla az állami adó- és vámhatósághoz adatot kell szolgáltatni, a magánszemély” szöveg, a
„kifizető is kérheti” szövegrész helyébe a „kifizető, adatszolgáltató is kérheti” szöveg,
18.	24/C. § (2) bekezdésében „rendelkező tag, részvényes” szövegrész helyébe a „rendelkező
tag, részvényes (e § alkalmazásában a továbbiakban: tag, részvényes)” szöveg,
19.	24/C. § (4) bekezdésében a „számított 8 napon” szövegrész helyébe a „számított 15 napon”
szöveg,
20.	24/D. § (2) bekezdésében a „számított 30 napon” szövegrész helyébe a „számított 45 napon”
szöveg,
21.	26. § (3) bekezdésének c) pontjában az „állapítja meg,” szövegrész helyébe „állapítja meg.”
szöveg,
22.	31. § (2) bekezdés 5. pontjában az „idő naptári napjainak számáról,” szövegrész helyébe az
„idő számításának szükségességéről,” szöveg,
23.	31. § (4) bekezdésében az „elkészítéséhez szükséges” szövegrész helyébe az
„elkészítéséhez, az adóbevallási tervezet adatainak felülvizsgálatához szükséges” szöveg, a
„benyújtani, a bevallási” szövegrész helyébe a „benyújtani, illetve az adóbevallási tervezetet nem
tudja határidőben felülvizsgálni, a bevallási” szöveg,
24.	52. § (7) bekezdés m) pontjában az „érdekében.” szövegrész helyébe az „érdekében,”
szöveg,
25.	91/B. § (1) bekezdésében „a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózót”
szövegrész helyébe „az adózót” szöveg,
26.	91/B. § (2) bekezdés c) pontjában „a havi” szövegrész helyébe „vállalkozási tevékenységet
nem folytató magánszemélyek esetében a havi” szöveg,
27.	43. § (2) bekezdésében a „befizetett, a büntetőeljárás során hozott jogerős határozat alapján
előírt összeget” szövegrész helyébe a „befizetett összeget” szöveg, az „adózó fizetési számlájára”
szövegrész helyébe az „adózó adószámlájára” szöveg,
28.	108. § (2) bekezdésében a „bizonyítja, hogy” szövegrész helyébe a „bizonyítja és legkésőbb
az ellenőrzés befejezésekor készített jegyzőkönyvben számot ad arról, hogy” szöveg,
29.	124. § (5) bekezdésében a „történő ismételt elhelyezésétől számított ötödik napot követő
munkanapon” szövegrész helyébe a „történő elhelyezésről szóló második értesítést követő ötödik
munkanapon” szöveg,
30.	132. § (7) bekezdés a) pontjában az „(1)-(5a) és” szövegrész helyébe az „(1)-(5b) és”
szöveg,
31.	172/A. §-ában a „bejelentés, valamint” szövegrész helyébe a „bejelentés, a gépjármű,
pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési,
valamint” szöveg,
32.	174/A. § (1) bekezdésében az „elteltét, illetve a céginformációs szolgálat közzétételi
költségtérítés teljesítésének elmulasztásáról szóló értesítésének beérkezését követő” szövegrész
helyébe „elteltét követő” szöveg,
75
33.	175. § (9) bekezdésében az „időpontjától az” szövegrész helyébe az „időpontjától, továbbá a
kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó az” szöveg,
34.	176/I. § (2) bekezdésében az „a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal” szövegrész
helyébe az „a mérésügyi feladatkörében eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala” szöveg;
35.	212. § d) pontjában az „el.” szövegrész helyébe az „el,” szöveg,
36.	1. számú melléklet I/B/2. pontjának d) alpontjában az „utolsó hónapjának 20. napjáig”
szövegrész helyébe az „utolsó hónapja 20. napjáig” szöveg,
37.	2. számú melléklet I/3./A. pont b) alpontjában az „I/B/2./c) pontja” szövegrész helyébe az
„I/B/2./d) pontja” szöveg,
38.	2. számú melléklet II/A./2. pont c) alpontjában a „társasági adóelőlegnek” szövegrész
helyébe a „társasági adóelőlegének” szöveg,
39.	6. számú melléklet 2. b) pontjában és 4. b) pontjában a „társasági adóelőlegnek” szövegrész
helyébe a „társasági adóelőlegének” szöveg
lép.
204.	§
Hatályát veszti az Art.
1.	6/D. § (2) és (3) bekezdése,
2.	26. § (3) bekezdés d) pontja,
3.	„Bevallási nyilatkozat” alcíme,
4.	90. § (6) bekezdése,
5.	174/A. § (1) bekezdésében az „és közzétételére”, valamint „,illetve közzétételi”
szövegrészek,
6.	175. § (13) bekezdés h) pontjában az „egyes” szövegrész,
7.	175/D. § (3) bekezdésében az „- ide nem értve a tevékenység határon átnyúló jelleggel
történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárást -” szövegrész,
8.	175/E. § (1) bekezdése,
9.	189. § (4) bekezdése.
25.	Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
205.	§
(1)	Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. § (3) bekezdése a
következő 18. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„18. központi adattár: az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 21. cikk
(5)	bekezdése alapján és ezen irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárással összhangban az
Európai Bizottság által létrehozott, a határokon átnyúló feltételes adómegállapításra és szokásos
76
piaci ár megállapítására vonatkozó határozatokkal kapcsolatos információk rögzítésére szolgáló
központi adatbázis.”
206.	§
Az Aktv. 4. § (6) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az V/B. Fejezet alkalmazásában)
„2. automatikus információcsere:
a)	az Európai Unió más tagállamában (a továbbiakban: tagállam) vagy a Pénzügyi Számlákkal
kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú
Megállapodást kihirdető törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény) 1.
mellékletében felsorolt államban (a továbbiakban: más állam), valamint
b)	az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről
szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak minősülő hatályos megállapodással
rendelkező joghatóság területén
illetőséggel rendelkező személyre vonatkozó, előre meghatározott információk előzetes
megkeresés nélküli, előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése e személy
illetősége szerinti állam hatáskörrel rendelkező hatóságával;”
207.	§
Az Aktv. 7. alcíme a következő 19/B. §-sal egészül ki:
„19/B. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében a
2017.	január 1-je után kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra,
valamint szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a (4) bekezdésben
meghatározott adatait a határozatok kiadása, módosítása vagy meghosszabbítása napjának naptári
félévét követő három hónapon belül közli a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával.
(2)	Az (1) bekezdés feltételes adómegállapítás esetében a következő feltételek együttes
fennállása, illetve a szokásos piaci ármegállapítás vonatkozásában az a) és d) pontok együttes
fennállása esetében nem alkalmazandó, ha:
a)	a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes összes fél kizárólag belföldön
rendelkezik adóügyi illetőséggel,
b)	a határozattal érintett ügyletben vagy ügyletsorozatban részes felek egyike sem folytat más
állambeli állandó telephelyen olyan tevékenységet, amelynek a határozattal érintett ügylet vagy
ügyletsorozat egészét vagy részét képezi,
c)	a határozat nem egy személy más állambeli állandó telephelyén folytatott tevékenységéhez
kapcsolódó intézkedéseire vonatkozik, és
d)	a határozattal érintett ügylet vagy ügyletsorozat nem fejt ki határokon átnyúló hatást.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség az alábbi esetekre nem terjed ki:
a)	ha a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozat érvényessége olyan harmadik
országokkal kötött két- vagy többoldalú megállapodástól függ, melyet harmadik országok részére
történő adatszolgáltatást tiltó nemzetközi adóegyezmény alapján kötöttek. Ebben az esetben a
spontán információcsere 19. §-ban foglalt szabályai az irányadók, feltéve, hogy a nemzetközi
adóegyezmény szabályai az információátadást lehetővé teszik és a harmadik ország hatáskörrel
rendelkező hatósága az információ átadásához hozzájárul. Ha a nemzetközi adóegyezmény
szabályai az információátadást nem teszik lehetővé, vagy a harmadik ország hatáskörrel rendelkező
77
hatósága az információ átadásához nem járul hozzá, az információcserére a szokásos piaci ár
megállapítására irányuló adózói kérelemnek e § (4) bekezdésében meghatározott adatai alapján
kerül sor.
b)	ha a határozat kizárólag természetes személy adókötelezettségének vagy annak hiányának
megállapítására irányul.
(4)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettséggel érintett információk a következők:
1.	az adózó (kérelmező), illetve az adózói csoport (kérelmezői csoport) neve;
2.	a határozatnak a kérelemmel érintett gazdasági tevékenység, ügylet vagy ügyletsorozat
általános jellegű leírását tartalmazó összefoglalása, amely nem eredményezheti üzleti, ipari,
szakmai titok, kereskedelmi folyamat, vagy a magyar jogrendbe ütköző információ felfedését;
3.	a határozat kiadásának, módosításának vagy meghosszabbításának időpontja;
4.	a határozat érvényességi idejének kezdő időpontja (ha a határozat azt tartalmazza);
5.	a határozat érvényességi idejének lejárati időpontja (ha a határozat azt tartalmazza);
6.	a határozat típusának leírása;
7.	a határozat tárgyát képező ügylet értéke (ha a határozat tartalmazza);
8.	a szokásos piaci ár képzésére vagy a szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó feltételek
ismertetése;
9.	a szokásos piaci ár képzésére vagy a szokásos piaci ár megállapítására alkalmazott módszer
ismertetése;
10.	annak a tagállamnak a megnevezése, amelyet a határozat rendelkezései érinthetnek (feltéve,
ha ilyen van);
11.	a természetes személy kivételével annak a más tagállambeli személynek, illetve e személyhez
kapcsolható tagállam megnevezése, amelyet a határozat rendelkezései érinthetnek (feltéve, ha
ilyenek vannak);
12.	annak megjelölése, hogy a más tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága részére nyújtott
adatszolgáltatás a határozat rendelkezésein, vagy a (3) bekezdés a) pontjának utolsó mondatában
meghatározott kérelmen alapul.
(5)	Ha az automatikus információcsere keretében beérkező információ a magyar hatáskörrel
rendelkező hatóságnak a (4) bekezdés 10. pontjában meghatározott érintettségét jelzi, a központi
adattár működésének megkezdéséig a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az információ
beérkezését követően haladéktalanul, de legfeljebb a beérkezésétől számított hét munkanapon belül
-	lehetőség szerint elektronikus úton - visszaigazolja az információk kézhezvételét az
információkat közlő tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának.
(6)	A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az automatikus információcsere keretében
beérkezett információkkal összefüggésben a 18. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -
különösen a határozatok teljes szövegére vonatkozóan - a tagállami hatáskörrel rendelkező
hatóságoktól további információkat kérhet.
(7)	A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdésben meghatározott automatikus
információcserét a 16. § (5) bekezdésében meghatározott formátumnak megfelelően végzi.
(8)	A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdésben meghatározott automatikus
információcsere tárgyát képező adatokat az Európai Bizottság által az adózás területén való
közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011.
78
február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően
meghatározott nyelvhasználati szabályok szerint továbbítja. E nyelvhasználati szabályok hiányában
a 16. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelően alkalmazandók.”
208.	§
Az Aktv. 20. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A magyar központi kapcsolattartó iroda)
„d) a 19/B. § és a 45/D. § szerinti adatszolgáltatást a 19/B. § (4) bekezdésében meghatározott
adattartalommal - a 19/B. § (4) bekezdés 1., 2., 8. és 11. pontjában foglaltak kivételével - az
Európai Bizottság részére is teljesíti.”
209.	§
Az Aktv. a 43/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét a 2017.
adóévre és az azt követő adóévekre vonatkozóan a FATCA Megállapodás 2. cikk 2. pont a)
alpont(1)-(7) bekezdésben meghatározott adattartalommal teljesíti.”
210.	§
Az Aktv. 43/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/I. § (1) Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében, a 2016. január 1-jétől
kezdődő adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszakokat illetően, az adóévet követő év szeptember
30-ig közli az Európai Unió tagállama, más állam vagy az Európai Unióval az 1. melléklet I.
pontjában meghatározott adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest
különös szabálynak minősülő megállapodással rendelkező joghatóság hatáskörrel rendelkező
hatóságával a Jelentendő Pénzügyi Számlákra vonatkozóan a (2) bekezdésben meghatározott
információkat. Más állam, illetve az Európai Unióval az 1. melléklet I. pontjában meghatározott
adatok automatikus cseréjéről szóló, az V/B. fejezet szabályaihoz képest különös szabálynak
minősülő megállapodással rendelkező joghatóság tekintetében e bekezdés szerinti első
információközlésre kizárólag azon adatszolgáltatás alapjául szolgáló időszak adatai vonatkozásában
kerülhet sor, amely időszak bármely napján a Pénzügyi Számlákkal kapcsolatos információk
automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás vagy az Európai
Unió e bekezdésben említett megállapodása hatályba lép. Az állami adóhatóság az e bekezdés
szabályai szerint nem továbbítható adatokat az információközlés adóévének utolsó napjáig törli a
nyilvántartásából.”
211.	§
Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/D-E. §-okkal egészül ki:
„45/D. § (1) A magyar hatáskörrel rendelkező hatóság automatikus információcsere keretében,
2017.	december 31-ig közli a többi tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságával a 2012. január 1-je
és 2017. január 1-je között kiadott, módosított vagy meghosszabbított feltételes adómegállapításra,
vagy szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak a 19/B. § (4) bekezdésében
meghatározott adatait. A 19/B. § (2)-(3) bekezdését az e bekezdés szerinti információcsere esetében
is alkalmazni kell.”
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott más tagállamba irányuló adatszolgáltatási kötelezettség a
2012. január 1-e és 2013. december 31-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított
határozatokra csak abban az esetben terjed ki, ha e határozatok alkalmazhatósága 2014. január 1-jén
fennállt.
79
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség nem áll fenn - a főként pénzügyi vagy
befektetési tevékenységet folytató adózó (kérelmező) vagy adózói csoport (kérelmezői csoport)
kivételével -, ha a 2016. április 1-je előtt kiadott, módosított, vagy meghosszabbított határozatot
olyan adózó (kérelmező) vagy adózói csoport (kérelmezői csoport) részére adták ki, melynek a
határozat kiadását, módosítását, vagy meghosszabbítását megelőző adóévben a csoportszintű nettó
árbevétele nem éri el a 40 millió EUR-t, illetve ennek forintban vagy külföldi fizetési eszközben
(devizában) kifejezett értékét.
45/E. § E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2016. évi ... törvénnyel megállapított 43/I. § (2) bekezdés 2-3. és 5. pontját, valamint az 1.
melléklet I.A.1.b), I.A.2. és I.A.4. pontját a 2016. adóévre vonatkozó adatszolgáltatási
kötelezettségre is alkalmazni kell.”
212.	§
Az Aktv. 46. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 4. § (3) bekezdés 12a. és 18. pontja, a 15. § (7)-(10) bekezdése, 16. § (4)-(5) bekezdése, a
19/B. §, a 20. § (3) bekezdése, valamint a 45/D. § az adózás területén való közigazgatási
együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i
2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus
információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. december 8-i 2015/2376/EU
tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
213.	§
Az Aktv. 1. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
214.	§
Az Aktv.
1.	4. § (2) bekezdés 4. pontjában az „adópolitikáért felelős miniszter” szövegrész helyébe az
„az adópolitikáért felelős miniszter vagy a Kormány által kijelölt hatóság” szöveg,
2.	15. § (7) bekezdésében a „más tagállama részére.” szövegrész helyébe a „más tagállama
részére. A központi kapcsolattartó iroda által így továbbított információ adótitoknak minősül.”
szöveg,
3.	15. § (8) bekezdésében a „2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 23. cikk (6)
bekezdése szerint” szövegrész helyébe a „2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelv 23 cikk
szerint” szöveg,
4.	15. § (9) bekezdésében a „vagy szolgáltatott információt kizárólag a CCN-hálózat”
szövegrész helyébe a „vagy szolgáltatott információt kizárólag a központi adattár és a CCN-
hálózat” szöveg,
5.	19. § (3) bekezdésében az „előzetes megkeresés nélküli” szövegrész helyébe a „spontán”
szöveg,
6.	43/B. § (2) bekezdés c) pontjában az „adóévre és az azt követő adóévekre vonatkozóan”
szövegrész helyébe az „ adóévre vonatkozóan” szöveg,
7.	43/I. § (2) bekezdés 1. pontjában a „születési helye, ideje;” szövegrész helyébe a „születési
helye, ideje, Passzív Nem Pénzügyi Jogalany esetében e jogalanyiság ténye;” szöveg,
8.	43/I. § (2) bekezdés 2. pontjában a „születési helye és ideje;” szövegrész helyébe a „születési
helye és ideje, továbbá - amennyiben ez az információ rendelkezésre áll - az Ellenőrzést gyakorló
személy típusa;” szöveg,
80
9.	43/I. § (2) bekezdés 3. pontjában a „Számla száma (vagy annak megfelelő egyéb azonosító)”
szövegrész helyébe a „Számla száma (vagy annak megfelelő egyéb azonosító), valamint a
számlaszám (vagy azonosító) típusa;” szöveg,
10.	43/I. § (2) bekezdés 5. pontjában „az adóév folyamán lezárták, akkor a lezárás időpontját
megelőző nap és az ebben az időpontban fennálló egyenleg vagy érték;” szövegrésze helyébe az „az
adóév folyamán lezárták, a lezárás ténye.” szöveg,
11.	43/M. §-ában a „ha az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap -
kedvezményt” szövegrész helyébe a „ha az adózó 2015. február 6. előtt nem vette igénybe az
adóalap-kedvezményt, vagy 2015. február 6. után olyan jószágra veszi igénybe, amelyre 2015.
február 6. előtt nem vette igénybe az adóalap-kedvezményt” szöveg,
12.	az Aktv. 1. mellékletének I.A.1.a) pontjában a „születési helye és ideje;” szövegrész helyébe
a „születési helye és ideje, Passzív Nem Pénzügyi Jogalany esetében e jogalanyiság ténye;” szöveg,
13.	az Aktv. 1. mellékletének I.A.1.b) pontjában a „születési helye és ideje;” szövegrész helyébe
a „születési helye és ideje, továbbá - amennyiben ez az információ rendelkezésre áll - az
Ellenőrzést gyakorló személy típusa;” szöveg,
14.	az Aktv. 1. mellékletének I.A.2. pontjában a „Jelentő Pénzügyi Számla” szövegrész helyébe
a „Jelentendő Pénzügyi Számla” szöveg,
15.	az Aktv. 1. mellékletének I.A.2. pontjában az „azzal egyenértékű azonosító);” szövegrész
helyébe az „azzal egyenértékű azonosító), valamint a számlaszám (vagy azonosító) típusa;” szöveg,
16.	az Aktv. 1. mellékletének I.A.4. pontjában az „illetve ha a számlát évközben lezárták, a
számla lezárását megelőző napon;” szövegrész helyébe az „illetve ha a számlát évközben lezárták, a
számla lezárásának ténye;”szöveg,
17.	az Aktv. 1. mellékletének III.C.5. b) pontjában a „Jelentő Számláknak kell tekintetni”
szövegrész helyébe a „Jelentendő Számlának kell tekinteni” szöveg,
18.	az Aktv. 1. mellékletének III.C.5. c) pontjában a „bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy a
számla nem dokumentált számla.” szövegrész helyébe a „bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy a
számla Nem dokumentált Pénzügyi Számla.” szöveg,
19.	az Aktv. 1. mellékletének V.D. pontjában a „számla tulajdonosa egy vagy több Jelentendő
személy” szövegrész helyébe a „számla tulajdonosa egy vagy több Jelentendő Személy” szöveg,
valamint az „egy vagy több, Jelentendő személynek minősülő,” szövegrész helyébe az „egy vagy
több, Jelentendő Személynek minősülő,” szöveg,
20.	az Aktv. 1. mellékletének V.D.1. pontjában az „Annak megállapítására, hogy” szövegrész
helyébe az „Annak megállapítása, hogy” szöveg,
21.	az Aktv. 1. mellékletének V.D.2. pontjában a „Passzív Nem Pénzügyi Jogalany” szövegrész
helyébe a „Passzív Nem Pénzügyi Jogalany-e:” szöveg,
22.	az Aktv. 1. mellékletének VI.2. b) pontjában az „a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény
támaszkodhat a pénzmosás” szövegrész helyébe az „a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a
pénzmosás” szöveg,
23.	az Aktv. 1. mellékletének VII.B.1. pontjában a „biztosítási szerződés” szövegrész helyébe a
„Biztosítási Szerződés” szöveg, valamint az „okkal feltételezheti, hogy” szövegrész helyébe az
„okkal feltételezi, hogy” szöveg,
24.	az Aktv. 1. mellékletének VIII.A.3. pontjában a „Letétkezelő intézmény” szövegrész
helyébe a „Letétkezelő Intézmény” szöveg,
81
25.	az Aktv. 1. mellékletének VIII.A.6.1. pontjában a „rövidebb időszak alatt keletkező teljes
bruttó bevételének” szövegrész helyébe a „rövidebb időszak alatt keletkező bruttó bevételének”
szöveg,
26.	az Aktv. 1. mellékletének VIII.A.6.2. pontjában a „Gazdasági Együttműködési Szervezet
(OECD)” szövegrész helyébe a „Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)”
szöveg,
27.	az Aktv. 1. mellékletének VIII.A.7. pontjában a „Biztosítási szerződésben” szövegrész
helyébe a „Biztosítási Szerződésben” szöveg,
28.	az Aktv. 1. mellékletének VIII.B.2. a) pontjában a „minden olyan személy, ügynökség,
hivatal, iroda,” szövegrész helyébe a „minden olyan személy, szervezet, hivatal, iroda” szöveg,
29.	az Aktv. 1. mellékletének VIII.B.5. cd) pontjában az „évente nem haladhatja meg az 50 000
USD-nak” szövegrész helyébe az „évente nem haladja meg az 50 000 USD-nak” szöveg,
30.	az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.17. a) pont ac) alpontjában az „a magyar állami adó- és
vámhatóság” szövegrész helyébe az „az állami adó- és vámhatóság” szöveg,
31.	az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.17. e) pont eb) alpont eba) alpontjában az „az ingatlan
vagy vagyontárgy” szövegrész helyébe az „az ingatlan vagy személyes vagyontárgy” szöveg,
32.	az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.17. e) pont eb) alpont ebb) alpontjában az „az ingatlan
vagy vagyontárgy” szövegrész helyébe az „az ingatlan vagy személyes vagyontárgy” szöveg,
33.	az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.17. e) pont eb) alpont ebc) alpontjában az „az ingatlan
vagy vagyontárgy” szövegrész helyébe az „az ingatlan vagy személyes vagyontárgy” szöveg,
34.	az Aktv. 1. mellékletének VIII.D.5. pontjában a „Bizalmi vagyonkezelés” szövegrész
helyébe a „Bizalmi vagyonkezelési szerződés” szöveg,
35.	az Aktv. 1. mellékletének VIII.D.5. pontjában az „Ellenőrzést gyakorló személy fogalmát a
Pénzügyi Akció Munkacsoport” szövegrész helyébe az „Ellenőrzést gyakorló személy fogalmát a
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Pénzügyi Akció Munkacsoport”
szöveg,
36.	az Aktv. 2. mellékletének 5. pontjában a „tényleges irányításának a helye” szövegrész
helyébe a „tényleges üzletvezetésének helye” szöveg,
37.	az Aktv. 2. mellékletének 6. pontjában az „állítása” szövegrész helyébe a „nyilatkozata”
szöveg
lép.
26.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról
szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény egyes rendelkezései hatálybalépésének
elmaradásáról
215.	§
Nem lép hatályba az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények
módosításáról szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény 13. §-a.
82
27.	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI.
törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról, illetve hatálybalépésének elmaradásáról
216.	§
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról
szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény (a továbbiakban:
Módtv.)
1.	28. § (6) bekezdésének a Katv. 2. § 23. pontját megállapító rendelkezése az „a 2016. év
nyitó” szövegrész helyett az „a 2017. év nyitó” szöveggel;
2.	32. §-ának a Katv. 20. § (6) bekezdését megállapító rendelkezése a „negatív, ezzel az
összeggel az adózó a következő adóévekben - a (7) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve -
csökkentheti a (3)-(5) bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati adó alapja
meghatározásakor, feltéve, hogy a (3)-(5) bekezdés szerint’ szövegrész helyett a „negatív, ez az
összeg a következő adóévekben - a (7) bekezdésben foglaltakat figyelembe véve - csökkenti a (3)-
(5)	bekezdés szerint megállapított pozitív egyenleget a kisvállalati adó alapja meghatározásakor,
feltéve, hogy a (3)-(5) bekezdés szerint’ szöveggel;
3.	32. §-ában a Katv. 20. § (7) bekezdését megállapító rendelkezése az „adóévi kifizetések
összegével az adózó döntése szerint, az (1) bekezdéstől függetlenül, teljes mértékben csökkentheti a
tárgyév és a következő adóévek adóalapját - függetlenül attól, hogy az érintett eszközöket
rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben -, legfeljebb az elhatárolt veszteségnek a (3)-
(5)	bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegéig. Az adózó” szövegrész helyett az
„adóévi kifizetések összege az (1) bekezdéstől függetlenül, a személyi jellegű kifizetések terhére is
csökkenti a tárgyév és a következő adóévek adóalapját a korábbi évek elhatárolt veszteségének a
(3)-(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegével - függetlenül attól, hogy az
érintett eszközöket rendeltetésszerűen használatba vették-e az adóévben. Az adózó” szöveggel;
4.	33. §-ának a Katv. 23.§ (2) bekezdés a) pontját megállapító rendelkezése a „20. § (2)
bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, csökkentve a kedvezményezett
foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezménnyel, és” szövegrész helyett a „20. § (2) bekezdése
szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, és” szöveggel;
5.	34 § (2) bekezdésének a Katv. 28. § (4b) bekezdését megállapító rendelkezése az „alanya - a
keletkezést követő 5 adóéven belül - elhatárolt veszteségként’ szövegrész helyett az „alanya - a
visszatérést követő 5 adóéven belül - elhatárolt veszteségként” szöveggel;
6.	55. §-ában a Tao. törvény 30/D. §-át megállapító rendelkezése a „7. § (26), (27) és (28)
bekezdése’ szövegrész helyett a „7. § (26)-(29) bekezdése” szöveggel;
7.	133. §-ában a Tbj. 56/K. § (1) bekezdés a) pontját megállapító rendelkezés az „ami alapján
a magyarországi munkavégzése” szövegrész helyett az „ami alapján a munkavállaló
magyarországi munkavégzése ” szöveggel
lép hatályba.
217.	§
Nem lép hatályba a Módtv.
1.	9. § (3) bekezdése,
2.	27. § (2) bekezdés 3. pontja,
3.	41. § (3), (6)-(8), (12) bekezdése,
83
4.	84. §-a,
5.	92. § 7. pontja
6.	98. §-a,
7.	122. § 3. pontja,
8.	156. § (2) bekezdése,
9.	1. melléklet 7. pontja,
10.	5. melléklet 1. pontja.
VIII. Fejezet
VÁMIGAZGATÁS
28.	A közösség területére belépő, illetve a közösség területét elhagyó készpénz
ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása
218.	§
A közösség területére belépő, illetve a közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló,
2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007.
évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Készpénztörvény) a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A Rendelet 3. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása
esetén a vámhatóság a készpénzt határozattal foglalja le.”
219.	§
A Készpénztörvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a Rendelet 3. cikke szerint közölt vagy a 3. § alapján végzett ellenőrzés során
szerzett adat pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utal, a vámhatóság köteles azt
haladéktalanul a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak továbbítani és a hatóság
visszajelzéséig az adat alapjául szolgáló készpénz teljes összegét visszatartani.”
220.	§
A Készpénztörvény a következő 5/B. §-sal egészül ki:
„5/B. § (1) A bírság megfizetésére kötelezett személy (a továbbiakban: kötelezett személy) a
bírság mérséklése érdekében, a bírságot tartalmazó határozat kézhezvételétől számított 15 napon
belül méltányossági kérelemmel (a továbbiakban: kérelem) élhet. A kérelmet a bírságot kiszabó
vámhatóságnál kell benyújtani.
(2)	A kérelemben ismertetni kell minden olyan tényt, adatot, okiratot, amely a be nem jelentett
készpénz eredetét hitelt érdemlően igazolja. Hitelt érdemlő igazolásnak számít különösen
a)	közokirat, vagy
b)	ügyvéd által ellenjegyzett, vagy
c)	egyéb teljes bizonyító erejű magánokirat.
(3)	A nem magyar állampolgárságú, magyar nyelvet nem ismerő kötelezett személy a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény nyelvhasználatra
84
vonatkozó rendelkezései szerint kérheti a kérelmében ismertetett tény, adat, okirat vámhatóság általi
elbírálását.
(4)	Amennyiben a vámhatóság a kérelemnek helyt ad, a kiszabott bírságösszeget 50%-kal
csökkenti és a kötelezett személy részére történő visszafizetéséről határozattal dönt. A visszafizetést
a vámhatóság a bírság megfizetésének biztosítására ideiglenes biztosítási intézkedésként
visszatartott készpénz esetén készpénzben, az 5/A. § (1) bekezdése alapján a helyszínen forintban
megfizetett bírság esetén banki átutalással, a kötelezett személy által a kérelemben megjelölt
bankszámlára teljesíti. A tranzakció illetéke a kötelezett személyt terheli.
(5)	A bírság visszafizetése nem keletkeztet kamatfizetést, valamint az átváltásból és időmúlásból
eredő árfolyamveszteség nem keletkeztet fizetési kötelezettséget a vámhatóság részéről.”
221.	§
A Készpénztörvény 6.§ (2) bekezdése helyébe a következő lép:
„(2) A ... törvénnyel megállapított 3/A. §-át, 4. § (3) bekezdését és az 5/B. §-át a törvény
hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
222. §
A Készpénztörvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza az
Európai Unió területére belépő vagy azt elhagyó készpénz ellenőrzésének végrehajtását, annak
részletes szabályait, a lefoglalt, visszatartott, és ideiglenes biztosítási intézkedésként visszatartott
készpénz kezelésére, letétbe helyezésére és őrzésére vonatkozó részletes szabályokat, a bírság
kiszabására vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a kiszabott bírság bevételezésének
rendjét.”
223.	§
A Készpénztörvény 5/A. § (1) bekezdés b) pontjában az „ összeg 40%-ának,” szövegrész helyébe
az „ összeg 30%-ának,” szöveg lép.
29.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
224.	§
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (továbbiakban: NAV tv.) 6. §-
a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az állami adó- és vámhatóság vezetője feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult.”
225.	§
A NAV tv. 15.§ (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A NAV személyi állománya)
„e) tisztjelöltekből”
(áll.)
226.	§
A NAV tv. 17.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény alkalmazása során a Hszt. 2. § 1-4., 6-8., 11-16., 18-21., 23-25., 28., 30-31. pontja
, 4-12. §-a, 13. § (3)-(7) bekezdése, 15. § (1) bekezdése, 17. § (2) és (5) bekezdése, 31. § (2)-(3)
85
bekezdése, 33. § (7) bekezdése, 38. § (8) bekezdése, 40. §-a, 45. § (1) bekezdése, 46. § (1)-(3)
bekezdése, 47. §-a, 49. § (1) és (4) bekezdése, 50. §-a, 52-53. §-a, 55-61. §-a, 66. § (3) és (4)
bekezdése, 71-72. §-a, 74. § (3) bekezdése, 77. § (1) bekezdés h) pontja és (7) bekezdése, 86. § (2)
bekezdés e) pontja és (5)-(7) bekezdése, 90. § (2) bekezdése, 100. §-a, 102. § (2) bekezdése, 108-
116. §-a, 117. § (1)-(5) bekezdése, 118-122. §-a, 124-125. §-a, 128-129. §-a, 130. § (4) bekezdése,
131.	§ (2) bekezdése, 132-133. §-a, 134. § (4) bekezdése, 135. § (5) bekezdése, 137. § (3)
bekezdése, 139-146. §-a, 149-164. §-a, 165. § (1) bekezdés a) és f) pontja, továbbá a szolgálati
viszony megszüntetés fegyelmi fenyítésre vonatkozó rendelkezése, 166-167. §-a, 168. § (2)
bekezdése, 169-174/A. §-a, 176-221. §-a, 224. § (3)-(4) bekezdése, 225-256. §-a, 257. § (6)
bekezdése, 264. §-a, 267. § (2)-(3) bekezdése, 269-271. §-a, 277-279. §-a, 289.§ (2a) bekezdése,
290. §-a, 340. § 1-2., 12. és 17. pontja, 341. § (1) és (4)-(5) bekezdése, 344. § (5) bekezdése, 346. §-
a,	348. § (1)-(5) és (8)-(9) bekezdése, 349. § (2)-(3) bekezdése, 350-361. §-a, 362. § (1) bekezdése,
365.§ (2) bekezdése, továbbá a 9-10. melléklete nem alkalmazható.”
227.	§
A NAV tv. 17.§-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Kormánytisztviselő pénzügyi nyomozóként csak kivételesen indokolt esetben - az állami
adó- és vámhatóság vezetője által adott engedély alapján - foglalkoztatható.”
228.	§
(1)	A NAV tv. 17/B. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A Hszt. 66.§ (1) bekezdés a) és b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt.
51.§ (2) bekezdésében meghatározott szervhez hivatásos munkakör betöltésére vezényelt pénzügyőr
illetményére és illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, minősítésére, pihenőidejére, a
fegyelmi felelősségre vonásra, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésének
jogkövetkezményeire, elismerések elnyerésére és viselésére, képzésére, továbbképzésére és
előmenetelére e törvény szabályait kell alkalmazni.”
(2)	A NAV tv. 17/B. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(16) A Hszt. 165.§ (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Hszt. 165.§ (1)
bekezdés b)-d) pontjában meghatározott okból visszatartott távolléti díjat a kamataival utólag akkor
kell kifizetni, ha a büntetőeljárás felmentéssel zárul.”
(3)	A NAV tv. 17/B. § (17) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(17) A Hszt. 168. § (1) bekezdése alkalmazásában rendszeres illetménypótlék az időpótlék, a
közszolgálati pótlék és az idegennyelv-tudási pótlék.”
229.	§
A NAV tv. 17/B. §-a következő (19) bekezdéssel egészül ki:
„(19) A Hszt. 126.§-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a pénzügyőrt alacsonyabb
besorolású munkakörbe nevezik ki, és az új munkakör besorolási kategóriájához rendelt fizetési
fokozata szerinti rendfokozata alacsonyabb a viselt rendfokozatánál, a pénzügyőr továbbra is a
magasabb rendfokozat viselésére jogosult, ha hivatásos szolgálati jogviszonya 2016. július 1-je előtt
a NAV-nál fennállt.”
230.	§
A NAV tv. 17/C.§-a a következő (4)-(8) bekezdésekkel egészül ki:
86
„(4) A Hszt. 82/B. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pénzügyőr részére
az (1a) bekezdésében meghatározott eljárásrend megfelelő alkalmazásával kell felajánlható
hivatásos vagy nem hivatásos munkakört keresni.
(5)	A Hszt. 82/D.§ (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a NAV vezetője az
egészségügyi, valamint a humánigazgatási szakterület képviselőiből álló bizottságot hoz létre,
amely bizottság a döntését az ügy átvételét követő tizenöt napon belül hozza meg.
(6)	A Hszt. 82/D.§ (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a NAV vezetője az (5)
bekezdés szerinti bizottság döntésének kézhezvételét követő harminc napon belül dönt.
(7)	A Hszt. 82/H.§ (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha az illetményalap
emelésére kerül sor, az egészségkárosodási ellátás mértékét is emelni kell.
(8)	Az egészségkárosodási ellátásra jogosultsággal kapcsolatban meghozott döntéssel szemben,
annak kézhezvételétől számított 15 napon belül szolgálati panaszt lehet benyújtani.”.
231.	§
A NAV tv. 17/D.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 30 napot meghaladó vezénylés esetén a pénzügyőr a vezénylés ideje alatt ellátott
munkaköri feladatoknak megfelelő közszolgálati pótlékra jogosult a vezénylés idejére.”
232.	§
A NAV tv. 17/M.§-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) A fegyelmi jogkör gyakorlásába a Rendvédelmi Tagozat, valamint a Nemzeti Közszolgálati
Egyetem bevonható. ”
233.	§
A NAV tv. 18/B.§ (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell az érintett beleegyezése]
„c) a kormánytisztviselő, ügykezelő munkavégzési helyének kizárólag a település területén belüli
megváltoztatásakor, továbbá a pénzügyőr szolgálatteljesítési helyének az adott NAV szerven belüli
módosításakor,”
234.	§
A NAV tv. 18/D.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az érintett eredeti munkaköre helyett átirányítással 22 munkanapot meghaladóan
magasabb besorolású vagy magasabb mértékű közszolgálati pótlékra jogosító munkakört lát el, az
átirányítás idejére az átirányítás szerinti munkakörre irányadó illetményre, illetve magasabb
mértékű közszolgálati pótlékra jogosult, kivéve, ha az kevesebb az eredeti illetményénél. Az
átirányítás a pénzügyőr rendfokozatát nem érinti.”
235.	§
A NAV tv. 19/I.§-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A jogelőd szervek, valamint a NAV vezetői munkaköreinek és vezetői beosztásainak a 3.
számú melléklet szerinti vezetői munkakörökkel történő megfeleltetését a foglalkoztatási szabályzat
állapítja meg.”
236.	§
A NAV tv. 20/D.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
87
„(2) A kormánytisztviselő, pénzügyőr illetménye a 21. § (1) bekezdése szerint megállapított
alapilletményből, időpótlékból és - az e törvényben meghatározott feltételek esetén - közszolgálati
pótlékból, valamint egyéb illetménypótlékból áll. Az illetménypótlék mértékét az illetményalap
százalékában kell meghatározni.”
237.	§
A NAV tv. 22.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) E § alkalmazásában nem minősül szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek az állásból
történő felfüggesztésnek, a jogviszony szünetelésének, az előzetes letartóztatásnak, a
lakhelyelhagyási tilalomnak, az ideiglenes kényszergyógykezelésnek az időtartama, illetve az
illetmény nélküli szabadságnak a 3 évet meghaladó időtartama.”
238.	§
A NAV tv. 22.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A (3) bekezdés szempontjából állásból történő felfüggesztésnek kell tekinteni a fegyveres
szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény
rendelkezései alapján végrehajtott beosztásból felfüggesztést is.”
239.	§
A NAV tv. 23.§-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közszolgálati pótlék a kormánytisztviselőnek, illetve a pénzügyőrnek a munkakörével járó
többletkötelezettségek vagy -terhelés, továbbá a kizárólag pénzügyőrrel betölthető munkakörben
foglalkoztatott pénzügyőrök tekintetében a hivatásos munkakörrel járó többlet-igénybevétel és -
terhelés ellentételezését szolgálja. Mértékét e törvény végrehajtási rendelete az illetményalap 0-
650%-a közötti mértékben állapítja meg.”
240.	§
A NAV tv. 28/C.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28/C. § (1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr, ügykezelő részére az illetményéről részletes
írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy az érintett a kifizetés (és
egyes elemeinek) jogcímét, a kiszámítás helyességét, valamint a levonások jogcímét és összegét
ellenőrizni tudja.
(2)	Ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az
elszámolás módosítása szükséges, a kormánytisztviselőt, pénzügyőrt a tárgyhónapra vonatkozó
illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor
tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell
fizetni. A munkáltató a jogalap nélkül kifizetett illetményt az előlegnyújtásából eredő követelésre
vonatkozó szabályok szerint levonhatja.”
241.	§
A NAV tv. 31/A.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakmai tanácsadó, illetve a szakmai főtanácsadó az első fizetési fokozat szerinti
főosztályvezető-helyettesi, illetve főosztályvezetői alapilletmény
a)	80%-ára jogosult a területi szervnél,
b)	75%-ára jogosult a központi szervnél.
88
A szakmai tanácsadói, szakmai főtanácsadói címmel rendelkező kormánytisztviselő, illetve
pénzügyőr a besorolása szerinti illetményre jogosult, ha az magasabb, mint a címe alapján számított
illetménye.”
242.	§
A NAV tv. 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A NAV teljes személyi állománya cafetéria-juttatásként - választása szerint - a személyi
jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésében felsorolt juttatásokra,
legfeljebb az ott meghatározott mértékig és feltételekkel jogosult. A cafetéria-juttatás éves összege
nem lehet alacsonyabb az illetményalap ötszörösénél. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít
fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek
megfizetésére is.”
243.	§
A NAV tv. 32/Z.§ (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés alapján a kormánytisztviselő, a pénzügyőr, az ügykezelő köteles megtéríteni
a munkáltató által előírt, nem a NAV humánerőforrás-fejlesztési feladatokat ellátó intézete által
biztosított képzés költségeit, ha a képzés költségei meghaladják az állami adó- és vámhatóság
vezetője által a foglalkoztatási szabályzatban meghatározott összeget.
(6)	A (4) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség alapja az az összeg, amelyet a NAV a
továbbképzésért megfizetett.”
244.	§
A NAV tv. 34/P.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az egészségi alkalmatlanság kialakulásával összefüggésben a rendvédelmi szerv kártérítési
felelősségének megállapítása esetén a hivatásos állomány tagját, volt tagját megillető elmaradt
jövedelem mértékének megállapításakor az egészségkárosodási ellátást is figyelembe kell venni.”
245.	§
A NAV tv. 36/N.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A beleegyezés megtagadása esetén a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szervének
vezetője felhatalmazó kérelmet terjeszt elő az illetékes ügyészséghez azzal, hogy a kérelemben
vizeletvétel helyett vérvételre való kötelezés indítványozható. Ilyen esetben a vérvétel és az orvosi
vizsgálat csak az ügyész felhatalmazásával rendelhető el.”
246.	§
A NAV tv. 36/N.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az intézkedés alkalmazása ellen csak amiatt van helye a 35/F. § szerinti panasznak, ha az
érintett beleegyezése megtagadása ellenére ügyészi felhatalmazás nélkül rendelték el a vérvételt és
az orvosi vizsgálatot, illetve akkor, ha a feltartóztatás és az orvosi vizsgálat időtartama a 8 órát
meghaladta.”.
247.	§
A NAV tv. 82/A.§ (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„d) a pénzügyőrök tekintetében az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság követelményeit, az
egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, az
89
alkalmassági vizsgálatok fajtáit, a felmérést végző szervek, szervezetek kijelölését, az alkalmassági
vizsgálatok eljárási rendjét, az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek való
meg nem feleléssel és a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének
megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának
szabályait;”
248.	§
A NAV tv. 82/A.§ (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[82/A. § (1) Felhatalmazást kap a kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„n) az egészségkárosodási ellátás megállapításával kapcsolatos részletes eljárási szabályokat, az
egészségkárosodási ellátás számításának és folyósításának szabályait, továbbá a egészségkárosodási
ellátásra jogosultakkal betölthető munkaköröket és nem hivatásos munkaköröket,”
249.	§
A NAV tv. 99/M.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója 2017. január 15-ig megállapítja azt az illetményt az
illetményelemek szerinti bontásban, amelyre a kormánytisztviselő és a pénzügyőr - amennyiben
munkaköre nem változik - 2017. január 1. és 2017. december 31. között jogosult. Ha a
kormánytisztviselő, a pénzügyőr 2016. július 1. és 2017. január 1. között idegennyelv-tudási
pótlékra vagy magasabb összegű időpótlékra szerzett jogosultságot, azt 2017. január 1-jei hatállyal
meg kell állapítani.”
250.	§
A NAV tv. 99/M.§ (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Az a kormánytisztviselő, pénzügyőr, akinek kormányzati szolgálati jogviszonya, illetve
hivatásos szolgálati jogviszonya 2017. január 1-jét megelőzően létesült és 2017. január 1-jét
követően más munkakörbe kerül kinevezésre, illetve részére a 31/A. § szerinti cím adományozására
vagy visszavonására kerül sor, illetményét e § alkalmazásával úgy kell megállapítani, mintha a
munkáltatói intézkedésre 2016. július 1-jei hatállyal került volna sor.”
251.	§
A NAV tv. 99/M.§-a a következő (13a) bekezdéssel egészül ki:
„(13a) Az (1)-(13) bekezdések alapján megállapított illetmény - a 17/D.§ (5) bekezdésében
foglaltak kivételével - 2017. január 1-je és 2017. december 31-e között csak abban az esetben
módosítható, ha a kormánytisztviselő és a pénzügyőr munkaköre 2017. január 1-jét követően
változik vagy fegyelmi büntetés végrehajtása miatt az illetményt módosítani kell.”
252.	§
A NAV tv. 99/M.§ (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(14) E § alkalmazásában
a)	korábbi rendszeres díjazás: a 99/C. § a) pontja szerinti korábbi rendszeres díjazás, 2016. június
30.	után létrejött kormányzati szolgálati vagy hivatásos szolgálati jogviszony esetében az az összeg,
amire a kormánytisztviselő, a pénzügyőr 2016. június 30-án fennálló jogviszony esetén a 99/C.§
rendelkezései szerint jogosult lett volna,
b)	hatályos rendszeres díjazás: 2017. január 1-jén a kormánytisztviselőnek, pénzügyőrnek
besorolása alapján - a 99/L.§-ban foglaltakra is figyelemmel - megállapított alapilletmény,
időpótlék, közszolgálati pótlék, idegennyelv-tudási pótlék együttes összege,
90
c)	illetményemelkedés: a korábbi rendszeres díjazás és a hatályos rendszeres díjazás
különbözete.”
253.	§
A NAV tv. 99/N.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kormánytisztviselő, pénzügyőr 2018. január 1-jét követően az e törvény szerinti
illetményre jogosult azzal, hogy az nem lehet kevesebb, mint a 2017. december 31-én folyósított
illetménye.”
254.	§
A NAV tv. 99/N.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kormánytisztviselő és a pénzügyőr részére megállapított kompenzációs díj összegét 2018.
január 1-jétől megfelelően csökkenteni kell
a)	az illetményalap összegének megváltozása,
b)	a fizetési fokozathoz tartozó illetményszorzókra, illetve a közszolgálati pótlékra vonatkozó
jogszabályi rendelkezések megváltozása,
c)	magasabb besorolású munkakörbe történő kinevezés,
d)	31/A. § szerinti címadományozás,
e)	magasabb mértékű közszolgálati pótlékra jogosító munkakörbe történő kinevezés,
f)	fizetési fokozatban történő előresorolás,
g)	magasabb mértékű időpótlékra való jogosultság megszerzése, valamint
h)	idegennyelv-tudási pótlék összegének megváltozása
esetén.”
255.	§
A NAV tv. a következő 99/O.§-sal egészül ki:
„99/O.§ E törvénynek az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló
2016. évi ..... törvénnyel megállapított 17.§ (2a) bekezdése a rendelkezés hatálybalépésekor
kormányzati szolgálati jogviszonyban lévő pénzügyi nyomozók munkakörét és jogviszonyát nem
érinti.”
256.	§
A NAV tv 2. számú melléklete e törvény 8. számú melléklete szerint módosul.
257.	§
A NAV tv.
1.	15.§ (2) bekezdés b) pontjában a „pénzügyőrökre” szövegrész helyett a „pénzügyőrökre és
tisztjelöltekre” szöveg,
2.	17/B.§ (3) bekezdésében a „20. §-nak” szövegrész helyébe a „20/A. § (1)-(3) bekezdésének”
szöveg,
3.	17/C.§ (1) bekezdés a) pontjában az „egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján”
szövegrész helyébe a „pszichikai, fizikai vagy - a Hszt. 82/A.§-ban foglalt személyi kör kivételével
-	egészségi állapota alapján” szöveg,
91
4.	18/B. (4) bekezdésben a „2 órát” szövegrész helyett a „3 órát” szöveg és a „másfél órát”
szövegrész helyébe „2 órát” szöveg,
5.	19/H. § -ban a „20. § szerinti” szövegrész helyébe a „20/A. § szerinti” szöveg,
6.	19/I.§ (1) bekezdésében a „vezetői munkakörben” szövegrész helyébe az „azonos vagy
magasabb vezetői munkakörben” szöveg,
7.	19/J.§ (2) bekezdésében a „20.§-ban” szövegrész helyébe a „20/A.§ (1)-(3) bekezdésében”
szöveg
lép.
258.	§
Hatályát veszti a NAV tv.
1.	17/D.§ (6) bekezdése,
2.	20/C.§ (6) bekezdése,
3.	32/Z. § (5a) bekezdése.
30.	Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény módosítása
259.	§
(1)	Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 6. §
(2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A Vámkódex 5. cikk 5. pontja szerinti gazdálkodónak (a továbbiakban: gazdálkodó) nem
minősülő, a Vámkódex 5. cikk 4. pontja szerinti személy a NAV felé az adószabályban
meghatározott adatokon felül
a)	benyújtja a nyilatkozatát, arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e EORI számmal, és
b)	bejelenti a nem magyar állampolgárságú személy úti okmányának típusát, számát, a kiállítás és
a lejárat idejét, a kiállító hatóság illetőségét, elektronikus elérhetőségét.
(3)	A gazdálkodó a NAV felé az adószabályban meghatározott adatokon felül
a)	bejelenti az Unió területén letelepedett adózó esetén pénzforgalmi számla számait, és
b)	benyújtja a nyilatkozatát, arra vonatkozóan, hogy rendelkezik-e EORI számmal.
(4)	A NAV kérheti a bejelentendő adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatását.
(5)	A NAV vámazonosító szám igénylése esetén a bejelentés alapján EORI számot állapít meg a
Vámkódex 9. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti esetekben.”
(2)	A Vtv. 6. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az FJA 6. cikk (2) bekezdésének kivételével - a (9) bekezdésre figyelemmel - valamennyi,
gazdálkodónak nem minősülő személynek nyilvántartásba kell vetetnie magát azon esetekben,
amikor a vámhatóságok előtt elektronikus úton vagy papír alapon vám-árunyilatkozatot, vagy a
Vámkódex 22. cikke szerinti kérelmet nyújt be.
(7)	A vámhatóság az FJA 4. cikke alapján az EORI nyilvántartásba vételhez szükséges adatok
benyújtását elektronikus adatfeldolgozási módtól eltérő módon a természetes személyeknek, illetve
azon gazdálkodóknak engedélyezi, akik a vámhatóság vonatkozó számítógépes rendszeréhez való
közvetlen hozzáféréssel nem rendelkeznek.
92
(8)	Az elektronikus adatfeldolgozási módtól eltérő adatközlés a NAV honlapján közzétett
formanyomtatvány felhasználásával történik. A vámhatóság kérheti a bejelentett adatok hitelességét
bizonyító okiratok bemutatását.
(9)	A vámhatóság az FJA 6. cikk (2) bekezdése alapján a nyilvántartásba vétel mellőzésének
indokoltságát az ügy körülményeire tekintettel alkalmanként állapítja meg.”
260.	§
A Vtv. 11. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vámhatóság megkeresésre vagy hivatalból tájékoztatja a vámtitokról)
„s) a közlekedési hatóságot a Vámkódex 39. cikk e) pontja szerinti biztonsági és védelmi
szabványokkal kapcsolatban a vámhatóság által lefolytatott eljárásának eredményéről a
meghatalmazott ügynök vagy ismert szállító minősítésével kapcsolatos feladatok ellátása céljából.”
261. §
A Vtv. 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél díjfizetés ellenében jogosult a NAV váminformatikai rendszerében levő, saját
vámtevékenységéhez kapcsolódó forgalmi adatok lekérésére. A fizetendő díj mértékének
meghatározó szempontjait a miniszter rendeletben állapítja meg.”
262. §
A Vtv. a következő 9/A. alcímmel egészül ki:
„9/A. A Vámkódex 29. cikkéhez
22/A. § (1) E törvény vagy az uniós vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában a
vámhatóság által a Vámkódex 29. cikke szerinti eljárásokban a kérelemre indult eljárásokra
meghatározott ügyintézési határidőket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a határidő az első
eljárási cselekmény elvégzésének napján kezdődik.”
263.	§
A Vtv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése esetén a Vámkódex 114. cikke szerinti
késedelmi kamatot csak akkor kell felszámítani, ha annak számított értéke meghaladja a 2.000
forintot. A Vámkódex 114. cikke alkalmazása során a nemzeti központi bank kamatlábaként a
jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.”
264.	§
A Vtv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § A vámellenőrzés befejezésének formája lehet írásbeli vagy szóbeli közlés, valamint a
vámhatóság informatikai rendszere által küldött elektronikus üzenet. Az eljárás írásbeli közlés
esetén annak postára adásával, postai kézbesítés mellőzése esetén annak személyes átadásával
fejeződik be. Szóbeli közlés esetén az eljárás a vámellenőrzésre irányuló eljárásról szóló közléssel
fejeződik be. Elektronikus üzenet formájában történő közlés esetén az eljárás az elektronikus üzenet
küldésével fejeződik be.”
265.	§
A Vtv. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
93
„(1) Az áruátengedést követő ellenőrzésre a vámellenőrzésre vonatkozó uniós és nemzeti
szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy - a Vámkódex 173. cikk (3) bekezdése
szerinti, a vám-árunyilatkozat módosítására irányuló kérelemmel összefüggésben lefolytatott
áruátengedést követő ellenőrzés esetét kivéve - írásbeli értesítéssel indul és kerül befejezésre,
valamint annak megállapításait - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a vámhatóság minden
esetben jegyzőkönyvbe foglalja.”
266.	§
A Vtv. „15. A Vámkódex 48. cikkéhez” alcíme a következő 46/A. §-sal egészül ki:
„46/A. § (1) A vámhatóság az áruátengedést követően végzett ellenőrzés szakszerűségének és
törvényességének vizsgálata céljából felülellenőrzést folytathat le, amely különösen az Unió és
tagállamai pénzügyi érdekeit veszélyeztető cselekmények feltárására irányul és nem terjed ki azokra
az új személyi, tárgyi vagy tényállásbeli elemekre, amelyek az alapeljáráshoz képest megváltoztak
és az alapügyben eljáró szerv még nem bírálta el.
(2)	A felülellenőrzés tárgyköre az alapellenőrzés tárgyköréhez igazodik és kiterjedhet az
ellenőrzött ügyfélnél egy adott időszakban lefolytatott valamennyi áru átengedését követően végzett
ellenőrzésre is.
(3)	A felülellenőrzésre a vámellenőrzésre vonatkozó uniós és nemzeti szabályokat kell
alkalmazni az e törvényben meghatározott eltérésekkel.
(4)	A felülellenőrzésről szóló jegyzőkönyvnek a 40. § (1) bekezdésében foglaltakon túl
tartalmazni kell az alapellenőrzés megállapításaihoz képest feltárt eltéréseket.
(5)	A felülellenőrzés az ellenőrzés befejezését követően határozatot hoz. Ha a felülellenőrzés
alkalmával a korábbi ellenőrzés által feltárt tényekhez, adatokhoz, körülményekhez, képest eltérést
állapít meg, és ez a vámtartozás és/vagy egyéb terhek fizetési kötelezettségét érinti, a
felülellenőrzés a korábbi ellenőrzés alapján hozott határozatot módosítja, határozat hiányában
elsőfokú határozatot hoz.
(6)	A felülellenőrzés megállapításairól hozott határozattal szemben a NAV-ot irányító
miniszterhez benyújtott fellebbezésnek van helye. A NAV-ot irányító miniszter másodfokú
határozata törvénysértésre hivatkozással a bíróság előtt keresettel támadható meg.”
267.	§
A Vtv. 49. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A díjak és költségek késedelmes megfizetése esetén a Vámkódex 114. cikke szerinti
késedelmi kamat mértékével megegyező mértékű késedelmi kamatot csak akkor kell fizetni, ha
annak számított értéke meghaladja a 2.000 forintot. A Vámkódex 114. cikke alkalmazása során a
nemzeti központi bank kamatlábaként a jegybanki alapkamatot kell figyelembe venni.”
268.	§
A Vtv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Vámkódex 53. cikk (2) bekezdése alapján meghatározott átváltási árfolyam tekintetében,
ha az éves kiigazítás időpontjában a szóban forgó összegnek az átváltása a forintban kifejezett
értéknek kevesebb, mint 5%-os változását eredményezi, az euróban meghatározott összeg forintban
kifejezett értéke változatlan marad.”
269.	§
A Vtv. 57. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
94
„(7) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése esetén a vámhatóság által kiadott
engedély a jogerőre emelkedést követő egyéves időtartamra érvényes.”
270.	§
A Vtv. 24. alcíme a következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § (1) Ha a Vámkódex 89. cikk (2) bekezdés 2. albekezdése alapján a biztosítékot kizárólag
Magyarország területére kiterjedően nyújtják, úgy - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a
biztosítéknak a behozatali vagy kiviteli vám mellett az egyéb terheket is fedeznie kell.
(2)	Ha a biztosítékot nyújtó személy rendelkezik az e törvény szerinti általános forgalmi adó
biztosítása alóli részleges vagy teljes mentességre jogosító engedéllyel, úgy ezen engedély
fennállásáig az (1) bekezdés szerinti esetben az általános forgalmi adóra és az energiaadóra a
mentesített összeg tekintetében nem kell biztosítékot nyújtania.”
271.	§
A Vtv. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A garanciát nyújtó személy a garanciavállalási kötelezettségének határidő előtti
visszavonásáról hitelt érdemlő módon, tértivevényes levélpostai küldeményben köteles értesíteni a
kedvezményezett vámhivatalt. A visszavonás az arról szóló értesítés átvételétől számított 16. napon
lép hatályba. A visszavonást követően a garanciát nyújtó személy a garanciavállalási kötelezettsége
alól a Vámkódex 98. cikke alapján mentesül.”
272.	§
A Vtv. 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vámhatóság az FJA 88. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetben eltekint a
vámtartozás közlésétől.”
273.	§
A Vtv. 68. § (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A vámhatóság megkövetelheti, hogy a vám és egyéb terhek, a Vámkódex 112. cikk (2)
bekezdése szerinti hitelkamat, 114. cikke szerinti késedelmi kamat, továbbá a vámigazgatási bírság
megfizetését az adós - a pénzforgalmi bizonylat eredeti példányának bemutatásával - igazolja.
(8)	A vám és egyéb terhek, a Vámkódex 112. cikk (2) bekezdése szerinti hitelkamat, 114. cikke
szerinti késedelmi kamat, továbbá a vámigazgatási bírság megfizetésére szolgáló és azt igazoló
okmányoknak a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendeletben meghatározott adatokon túl
tartalmazniuk kell
a)	a vámadós EORI számát, adószámát vagy adóazonosító jelét, külföldi személy esetében a
személyi okmány számát,
b)	a terhelendő számla számát,
c)	az átvevő hitelintézet adatait,
d)	a vámhatóság bevételi számlaszámát,
e)	a fizetendő összeget,
f)	a befizetés vagy terhelés dátumát,
g)	a fizetési kötelezettséget közlő határozat számát, valamint
h)	a fizetési kötelezettséghez tartozó pénzügyi azonosítószámot.
95
(9)	A vám és egyéb terhek megfizetését igazoló befizetési bizonylatnak nem kell tartalmaznia a
(8)	bekezdés h) pontjában meghatározott adatot, ha a halasztott vámfizetésről szóló engedély - az
ügyfél kérelmére - az összevont fizetés lehetőségét tartalmazza.”
274.	§
A Vtv. 116. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A nyilvántartásba vétellel és az onnan való törléssel, az igazolvány pótlásával, cseréjével, a
nyilvántartásba vett adatok módosításával összefüggő, továbbá a tevékenységek határon átnyúló
jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért, valamint a
továbbképzéshez kapcsolódó kreditpont minősítési eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell
fizetni.”
275.	§
(1)	A Vtv. 119. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„10. a készpénz letétbe helyezés vámbiztosítékként történő egyedi azonosításának, kezelésének,
visszatartásának részletes szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Vtv. 119. § (1) bekezdés 25. és 26. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„25. a vámtanácsadói és vámügynöki nyilvántartásba történő felvétel és törlés végrehajtását, a
nyilvántartás vezetésének szabályait, az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, a
nyilvántartásba vett személyek kötelező továbbképzésére, valamint a kreditpont minősítési eljárásra
és az eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjra vonatkozó részletes szabályokat és
26.	a vámjogi szakértői hatósági képzés és hatósági vizsga részletszabályait, továbbá a vámjogi
szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, és a hatósági vizsga lebonyolítására
megbízással foglalkoztatható vizsgabiztosok nyilvántartásba-vételi eljárásának szabályait, valamint
a hatósági vizsga és a vizsgabizottság díjának mértékére és megfizetésére vonatkozó szabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
276.	§
A Vtv. 120. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 19. §, a 33. § (2) bekezdése, a 93. § (3) bekezdése és a 94. § (5) bekezdés c) pontja 2019.
május 1-jén lép hatályba.”
277.	§
A Vtv. 121. §-a a következő (11)-(13) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha az FJA 251. cikke alapján érvényességüket megtartó engedélyek tekintetében a 2016.
május 1. és 2019. április 30. között tartó átmeneti időszakban kiegészítést vagy módosítást
kérelmeznek és a vámhatóság a kiegészítés vagy módosítás tartalmának vizsgálatát követően azt
állapítja meg, hogy a kérelemben foglaltak teljesítése jelentős módosításnak minősül az engedély
által lefedett tevékenység egészére nézve, úgy a határozatlan érvényességi idejű engedélyeket - a
VA 345. cikkre figyelemmel - újraértékeli, míg a határozott érvényességi idejű engedélyek
esetében a kérelmet elutasítja.
(12)	A (11) bekezdés szerinti jelentős módosításnak minősül, ha:
96
a)	az engedély jogosultjának személyében olyan változás történik, amely EORI szám
kiadásával jár,
b)	a kérelemben foglaltak teljesítéséhez aránytalanul nagy adminisztratív intézkedést kell
végeznie a vámhatóságnak,
c)	a kiegészítő vagy módosító kérelemben foglaltak teljesítése az adott vámeljárás vagy
művelet esetén a vámfelügyelet teljes felülvizsgálatát igényli, vagy
d)	a Vámkódex 211. cikk (6) bekezdés szerinti gazdasági feltételek vizsgálata szükséges.
(13)	Ha a (11) bekezdés szerinti átmeneti időszakban a határozott érvényességi idejű engedél yek
érvényességi idejének meghosszabbításra vonatkozóan kérelmet terjesztenek elő, úgy azt az FJA.
251. cikk (1) bekezdés a) pontjára tekintettel elutasítja.”
278.	§
A Vtv.
a)	3. § 3. pontjában az „a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös
szabályairól szóló törvényben” szövegrész helyébe az „a jövedéki adóról szóló törvényben” szöveg,
b)	4. § (3) bekezdésében a „183 napot belföldön” szövegrész helyébe a „183 napot
életvitelszerűen belföldön” szöveg,
c)	21. § (2) bekezdésében a „vámáru-nyilatkozat” szövegrész helyébe a „vám-árunyilatkozat”
szöveg,
d)	25. § (1) bekezdésében a „vámhivatal” szövegrész helyébe a „vámszerv” szöveg,
e)	26. § (4) bekezdésében az „a 25. cikk (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 25. § (1)
bekezdése” szöveg,
f)	26. § (4) bekezdésében a „maga értesíti a vámhatóságot, és kezdeményezi a jogszerű állapot
helyreállítását” szövegrész helyébe a „maga értesíti az ellenőrzést végző vámszervet, és kéri a
jogsértéssel érintett vám-árunyilatkozat módosítását az ellenőrzés tárgykörét érintően” szöveg,
g)	51. § (1) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdése”
szöveg,
h)	55. § (2) bekezdésében a „vámárunyilatkozat” szövegrész helyébe a „vám-árunyilatkozat”
szöveg,
i)	57. § (3) bekezdésében a „b)-d) pontjában” szövegrész helyébe az „a)-d) pontjában” szöveg,
j) 60. § (1) bekezdés b) pontjában a „hitelintézet által vállalt bankgarancia,” szövegrész
helyébe a „Ptk. szerinti garanciaszerződés vagy garanciavállalói nyilatkozat (továbbiakban:
garancia),” szöveg,
k) 60. § (2) és (7) bekezdésében a „bankgaranciát” szövegrész helyébe a „garanciát” szöveg,
60. § (6) bekezdésében az „A biztosító kötelezettségvállalása alól akkor mentesül, ha megszűnik
a biztosítéknyújtás indokoltsága.” szövegrész helyébe az „A visszavonást követően a biztosító a
kötelezettségvállalása alól a Vámkódex 98. cikke alapján mentesül.”
l) 60. § (9) bekezdésében a „hitelintézet” szövegrészek helyébe a „garanciát nyújtó”
szövegrész,
m) 61. § (4) bekezdés a) pontjában a „bankgarancia” szövegrész helyébe a „garancia” szöveg,
97
n) 116. § (5) bekezdésében a „visszavonást megelőző továbbképzési időszak minden
megkezdett évére vonatkozó, 115. § (4) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettség arányos
részét” szövegrész helyébe a „visszavonást megelőző továbbképzési időszakra vonatkozó 115. § (4)
bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettségét” szöveg,
o)	120. § (2) bekezdésében a „94-117. §” szövegrész helyébe a „94. § (1)-(4) bekezdése, a
94. § (5) bekezdés a) és b) pontja, a 94. § (6)-(8) bekezdése, a 95-117. §” szöveg
p) 121. § (3) bekezdésében az „áruátengedést követő ellenőrzés alá vonható.” szövegrész
helyébe az „áruátengedést követő ellenőrzés, illetve felülellenőrzés alá vonható.” szöveg,
q) 121. § (9) bekezdésében az „a 23. § (2) bekezdését és a 24. §-t” szövegrész helyébe az „a
23. § (1) és (2) bekezdését” szöveg
lép.
279.	§
Hatályát veszti a Vtv.
a)	2. § (8) bekezdése,
b)	3. § 2. pontjában az „a regisztrációs adó,” szövegrész,
c)	7. § (1) bekezdés e) pontjában az „az érintett személy vámellenőrzése alapján” szövegrész,
d)	21. § (3) bekezdése,
e)	33. § (6) bekezdése,
f)	40. § (1) bekezdésében a „tisztázott tényállásról szóló” szövegrész,
g)	60. § (2) bekezdés a) pontjában a „hitelintézet” szövegrész,
h)	60. § (2) bekezdés f) pontja,
i)	60. § (8) bekezdése,
j)	60. § (9) bekezdésében a „vagy valós idejű elektronikus lekérdezési lehetőséget biztosít a
vámhatóság számára,” szövegrész,
k) 49. alcíme,
l) 93. § (2) bekezdésében az „A kérelem tartalmi elemeit a miniszter rendeletben állapítja
meg.” szövegrész,
m) 119. § (1) bekezdés 22. pontja.
IX.	Fejezet
SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
31.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása
280.	§
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) bekezdés 4. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„ 4. egyéb szervezet:
98
a)	az egyesület, az alapítvány,
b)	a köztestület, a közalapítvány,
c)	a lakásszövetkezet, a társasház,
d)	az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda,
e)	a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
f)	a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete,
g)	a közös jogkezelő szervezet,
h)	a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet,
i)	a víziközmű társulat,
j) az egyházi jogi személy,
k) a befektetési alap, az egyéb alapok,
l)	a tőzsde, a központi értéktári, a központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet,
m) a magánnyugdíjpénztár,
n) az önkéntes nyugdíjpénztár,
o)	az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár,
p) a közraktár, valamint
q) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet.”
281.	§
(1)	Az Szt. 3. § (8) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„10. fedezeti ügylet: olyan származékos ügylet (a kiírt opciók kivételével), vagy kizárólag a
devizakockázat tekintetében olyan nem származékos pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség,
amelyet egy megjelölt fedezeti kapcsolatba bevontak, és amelynek valós értéke vagy pénzáramlásai
egy fedezett ügyletből adódó valós értékben vagy pénzáramlásokban bekövetkező változásokat
várhatóan ellentételezi. A fedezeti ügylet lehet:
a)	piaci érték (valós érték) fedezeti ügylet: valamely fedezett ügyletből eredő, a mérlegben
szereplő eszköz, illetve kötelezettség egészének vagy meghatározott részének piaci értékében (valós
értékében) bekövetkező változás miatt fennálló kockázat fedezetére szolgáló ügylet;
b)	cash-flow fedezeti ügylet: mérlegben szereplő eszközhöz vagy kötelezettséghez (ideértve az
azokkal összefüggő kamatfizetéseket is), előrejelzett ügylethez, vagy a mérlegben meg nem
jelenített, biztos elkötelezettséghez kapcsolódó jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változás
miatt fennálló kockázat fedezésére szolgáló ügylet;
c)	külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügylete : a külföldi pénznemben
fennálló, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni
részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés (részvény, üzletrész, egyéb részesedés),
valamint az ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés vagy
kötelezettség devizaárfolyam-változásból adódó kockázatának fedezetére kötött ügylet;”
99
(2) Az Szt. 3. § (8) bekezdése a következő 10/a. és 10/b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„10/a. fedezett ügylet: egy olyan eszköz, kötelezettség, biztos elkötelezettség, előrejelzett ügylet
vagy külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés, amely a gazdálkodót a valós értékben
vagy a jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező változások kockázatának teszi ki, és amelyet egy
megjelölt fedezeti kapcsolatba bevontak. Hasonló eszközöket vagy hasonló kötelezettségeket
kizárólag akkor lehet összevonni és egy csoportként fedezni, ha az azonos csoportba tartozó egyedi
eszközök és kötelezettségek osztoznak abban a kockázati kitettségben, amelyet fedezett
kockázatként megjelöltek;
10/b. megjelölt fedezeti kapcsolat: az 59/A-59/F. § szerinti valós értékelés alkalmazásától
függetlenül az 59/E. § (1) és (2) bekezdése szerint dokumentált, és az 59/E. § (3) bekezdésének
megfelelő fedezeti kapcsolat;”
282.	§
(1)	Az Szt. 3. § (9) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„11. származékos ügylet: olyan árualapú vagy pénzügyi eszközre vonatkozó, kereskedési célú
vagy fedezeti célú határidős, opciós vagy swap ügylet, illetve ezek további származékai, amelyek
a)	teljesítése pénzben vagy más pénzügyi instrumentummal történik,
b)	értéke egy meghatározott kamatláb, pénzügyi instrumentum ára, tőzsdei áru ára,
devizaárfolyam, árindex, árfolyamindex, kamatindex, hitelbesorolás (bonitás) vagy hitelindex,
illetve egyéb hasonló tényezők (mögöttesek) függvényében változik, feltéve, hogy egy nem
pénzügyi változó esetében a változó egyik szerződő félre sem jellemző,
c)	a keletkezéskor nem vagy csak csekély mértékben igényelnek nettó befektetést más, hasonlóan
a piaci tényezők függvényében változó ügyletekhez (szerződésekhez) viszonyítva,
d)	pénzügyi rendezésükre előre meghatározott későbbi időpontban, illetve időpontig (a jövőben)
kerül sor.
Származékos ügyletnek minősül különösen a nem pénzügyi eszköz adásvételére vonatkozó
szerződés, ha annak rendezése nettó módon, pénzeszköz vagy egyéb pénzügyi eszköz átadásával
történhet. E tekintetben nettó módon rendezhető szerződésnek minősülhet a tőzsdei árura vonatkozó
leszállítási ügylet is. Nem minősül származékos ügyletnek azonban az olyan nem pénzügyi eszköz
adásvételére vonatkozó ügylet, amely kezdeményezésének, megkötésének és fenntartásának célja az
ügylet tárgyát képező nem pénzügyi eszköznek a gazdálkodó várható vételi, eladási vagy
felhasználási igényeinek megfelelő átvétele vagy átadása, és amely várhatóan az ügylet tárgyát
képező nem pénzügyi eszköz átadásával (leszállításával) teljesül az ügylet zárásakor;”
(2)	Az Szt. 3. § (9) bekezdése a következő 11/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„11/a. származékos ügylet zárása: a származékos ügylet lejárata, eladása, lehívása, a
származékos ügyletből eredő kockázati pozíció megszüntetésére vagy mérséklésére irányuló
ellenügylet zárásként dokumentált kötése vagy a származékos ügylet lejárat előtti megszüntetése;”
(3)	Az Szt. 3. § (9) bekezdése a következő 12/a. ponttal egészül ki:
100
(E törvény alkalmazásában)
„12/a. belső érték: az ügylet tárgyát képező eszköz aktuális piaci értékének (valós értékének),
valamint a kötési áron számított értékének a különbözete. Kamat swap ügylet esetén belső érték az
aktuális változó kamatláb és a fix kamatláb alapján a névleges tőkeösszegre számított, a hátralévő
lejárati időre jutó kamatkülönbözet;”
(4)	Az Szt. 3. § (9) bekezdése a következő 13/a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„13/a. biztos elkötelezettség: meghatározott mennyiségű eszköznek meghatározott jövőbeli
időpontban vagy időpontokban, meghatározott áron történő cseréjéről szóló, kötelező érvényű
megállapodás;”
(5)	Az Szt. 3. § (9) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„14. fedezeti hatékonyság: azt mutatja meg, hogy a fedezeti ügylet valós értékének vagy
pénzáramlásainak változása az ügylet kezdetekor és annak teljes lejárati ideje alatt mennyiben
ellensúlyozza a fedezett ügylet vagy ügyletek valós értékében vagy pénzáramlásaiban a fedezett
kockázatból eredően bekövetkező változásokat. Egy fedezeti ügylet akkor hatékony, ha a fedezeti
hatékonyság a 80 és 125 százalék közötti sávban van.
Egy fedezeti ügylet hatékonynak tekinthető - és így az 59/E. § (3) bekezdésének a fedezeti
hatékonyság mérésére vonatkozó követelményét nem kell alkalmazni -, ha a fedezeti ügylet és a
fedezett ügylet (tétel) fő feltételei azonosak (így különösen az ügylet jellegétől függően: az ügylet
tárgyának mennyisége és névértéke, a lejárati idő, a kamatfeltételek, az átárazási, a kamatfizetési, a
tőketörlesztési időpontok, a kamatok mérésének alapja).
A fedezeti hatékonyság mérésének (vizsgálatának) módszerét és időpontjait a kockázatkezelési és
fedezeti politikával összhangban a számviteli politika részeként kell meghatározni.”
283.	§
Az Szt. 32. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) és (7)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:
a)	a származékos ügyletek bekerülési (beszerzési) értékét, azaz az ügylet kötése érdekében
felmerült költségek (ügynöki díjak, jutalékok, opciós díjak) összegét az ügylet zárásáig;
b)	a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swap ügyletek esetében az utolsó kamatfixálás
időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügyletre járó kamatkülönbözetet az adott
kamatperiódussal kapcsolatos elszámolásig;
c)	a piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján
az a)-b) és e) pont, valamint a 44. § (5) bekezdés a)-b) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolások
együttes összegének figyelembevételével fennálló nyereségjellegű összegből a hatékony részt,
jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, vagy a pénzügyi
műveletek egyéb bevételeivel szemben. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást jellegétől
függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, vagy a pénzügyi
műveletek egyéb bevételeivel szemben kell megszüntetni, amennyiben az előző fordulónaphoz
képest a nyereségjellegű összeg csökkent, vagy ha egy adott fordulónapon az ügylettel kapcsolatban
a 44. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás kimutatásának van helye, illetve ha az ügyletet
lezárják, vagy ha a fedezeti elszámolást meg kell szüntetni;
101
d)	cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha a fedezeti ügylet előbb lezárul, mint a fedezett ügylet, a
fedezeti ügylet realizált veszteségéből a hatékony részt a fedezett ügylet bekövetkezéséig. Az így
kimutatott aktív időbeli elhatárolást a 47. § (11) bekezdésének figyelembevételével kell
megszüntetni;
e)	előrejelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash-flow fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti
ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a
fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet
bekövetkezésének időpontjában fennálló, nem realizált nyereségéből a hatékony részt az ügylet
zárásáig, jellegétől függően az egyéb kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel vagy a
pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben.
(6)	Aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kötelezettséggel szemben a 47. § (11) bekezdés
alkalmazása esetén a kötelezettség visszafizetendő összege és bekerülési értéke közötti
különbözetet, ha a visszafizetendő összeg a nagyobb. Az így kimutatott aktív időbeli elhatárolást a
kötelezettség kivezetésekor, a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell
megszüntetni a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben.
(7)	Aktív időbeli elhatárolásként lehet kimutatni a hitel, a kölcsön felvételéhez közvetlenül
kapcsolódóan felmerült költségeket, beleértve a hitel, a kölcsön feltételeként előírt bankgarancia
vagy hitelvizsgálat díját, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díjat és folyósítási jutalékot,
amennyiben azokat nem a 47. § (4) bekezdés a) pontja szerint számolják el. A hitelfelvételhez
kapcsolódó költségek elhatárolt összegét a hitel, a kölcsön futamideje alatt időarányosan, de
legkésőbb a hitel, a kölcsön teljes összegének visszafizetésekor kell megszüntetni.”
284.	§
Az Szt. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni:
a)	a származékos ügyletek esetén az ügylet kiírásából eredő bevételek összegét az ügylet zárásáig;
b)	a fedezeti vagy nem fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén az utolsó kamatfixálás időpontja
és a fordulónap közötti időszakra eső, fizetendő kamatkülönbözetet az adott kamatperiódussal
kapcsolatos elszámolásig;
c)	a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján az a)-b) és e) pont,
valamint a 32. § (5) bekezdés a)-b) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolások együttes összegének
figyelembevételével fennálló veszteségjellegű összeget, azon cash-flow fedezeti ügyletek hatékony
része kivételével, amelyekre a fedezeti elszámolást alkalmazzák vagy amelyekre a fedezeti
elszámolást meg kellett szüntetni, mert a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás
3.	§ (8) bekezdés 10. vagy 10/b. pontjában foglalt feltételeinek, de amelyek esetében a fedezett
ügylet várhatóan bekövetkezik. Az elhatárolt összeget jellegétől függően a fizetendő (fizetett)
kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, vagy a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival
szemben kell elszámolni. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást jellegétől függően a
fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, vagy a pénzügyi műveletek egyéb
ráfordításaival szemben kell megszüntetni, amennyiben az előző fordulónaphoz képest a
veszteségjellegű összeg csökkent, vagy ha egy adott fordulónapon az ügylettel kapcsolatban a 32. §
(5)	bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás kimutatásának van helye, illetve - a d) pontban foglaltak
kivételével -, ha az ügyletet lezárják;
d)	cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha a fedezeti ügylet előbb lezárul, mint a fedezett ügylet, a
fedezeti ügylet realizált nyereségéből a hatékony részt a fedezett ügylet bekövetkezéséig. Az így
102
kimutatott passzív időbeli elhatárolást a 47. § (11) bekezdésének figyelembevételével kell
megszüntetni;
e)	előrejelzett ügylet vagy biztos elkötelezettség cash-flow fedezeti ügylete esetén, ha a fedezeti
ügylet lejárata a pénzügyi teljesítéshez igazodik, és ezért a fedezeti ügylet lejárata későbbi, mint a
fedezett ügylet bekövetkezésének időpontja, a fedezeti ügyletnek a fedezett ügylet
bekövetkezésének időpontjában fennálló, nem realizált veszteségéből a hatékony részt az ügylet
zárásáig, jellegétől függően a fizetendő (fizetett) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal vagy a
pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben.
(6)	Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a kötelezettséggel szemben a 47. § (11)
bekezdés alkalmazása esetén a kötelezettség visszafizetendő összege és bekerülési értéke közötti
különbözetet, ha a visszafizetendő összeg a kisebb. Az így kimutatott passzív időbeli elhatárolást a
kötelezettség kivezetésekor, a kivezetett könyv szerinti értékkel arányos összegben kell
megszüntetni a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben.”
285.	§
Az Szt. 47. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Ha a cash-flow fedezeti ügylet eszköz vagy kötelezettség jövőbeni bekerülésével vagy
keletkezésével járó ügylete(ke)t fedez, akkor a fedezeti ügylet zárásakor realizált eredmény
hatékony részét (ideértve a 32. § (5) bekezdés d) pontja, illetve 44. § (5) bekezdés d) pontja szerinti
összeget is), valamint a 32. § (5) bekezdés e) pontja, illetve a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerinti
összeget az eszköz vagy kötelezettség bekerülésekor, azok bekerülési értékét módosító tételként kell
elszámolni.”
286.	§
(1)	Az Szt. 59/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A pénzügyi instrumentumok bekerülésekor - a könyvekbe bekerülési (beszerzési) értéken
történő felvételt követően -, valamint a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelésekor a (7)
bekezdésben foglaltak figyelembevételével a bekerülés időpontjában érvényes, illetve
mérlegfordulónapi értékelés esetén a mérleg fordulónapján érvényes
a)	valós értéken vagy belső értéken kell értékelni a kereskedési célú és a fedezeti célú
származékos ügyleteket,
b)	valós értéken kell értékelni a származékos ügyletnek nem minősülő kereskedési célú pénzügyi
instrumentumokat,
c)	valós értéken lehet értékelni az értékesíthető pénzügyi eszközöket.
A pénzügyi instrumentumok valós értékükön csak akkor értékelhetők, ha azok valós értéke
megbízható módon meghatározható.”
(2)	Az Szt. 59/A. § (7) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés:)
f a nem pénzügyi eszközre vonatkozó leszállítási határidős és opciós ügyletre, ha az nem
minősül származékos ügyletnek,”
287.	§
103
(1)	Az Szt. 59/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A származékos ügyletnek nem minősülő határidős ügyletek és opciós ügyletek esetében nem
alkalmazható a valós értéken történő értékelés, az ügylet zárását az azonnali adásvétel szabályai
szerint kell elszámolni.”
(2)	Az Szt. 59/D. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A valós értéken történő értékelés esetén a 32. § (5) bekezdés és a 44. § (5) bekezdés szerinti
időbeli elhatárolás nem mutatható ki.”
288.	§
(1)	Az Szt. 59/E. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A valós értéken történő értékelés alkalmazásakor a mérlegben meg nem jelenített biztos
elkötelezettséghez kapcsolódó kockázat fedezetére szolgáló ügylet cash-flow fedezeti ügyletként
csak a devizaárfolyam-változásból bekövetkező változás miatt fennálló kockázat tekintetében
jelölhető meg. A valós értéken történő értékelés alkalmazásakor a mérlegben meg nem jelenített
biztos elkötelezettséghez kapcsolódó kockázat fedezetére szolgáló ügylet minden egyéb esetben
csak valós érték fedezeti ügyletként jelölhető meg.”
(2)	Az Szt. 59/E. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A fedezeti elszámolást a jövőre nézve meg kell szüntetni a piaci érték (valós érték) fedezeti
ügylet esetén, ha
a)	a fedezeti ügylet lezárul (kivéve, ha a lecserélés vagy másik instrumentumba történő átforgatás
része a gazdálkodó dokumentált fedezeti stratégiájának),
b)	a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás 3. § (8) bekezdésének 10. vagy 10/b.
pontjában foglalt feltételeinek. Ebben az esetben az ügyletet a továbbiakban kereskedési célú
ügyletként kell elszámolni.
(12) A fedezeti elszámolást a jövőre nézve meg kell szüntetni az előrejelzett ügylet fedezetére
kötött cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha:
a)	a fedezeti ügylet lezárul (kivéve, ha a lecserélés vagy másik instrumentumba történő átforgatás
része a gazdálkodó dokumentált fedezeti stratégiájának). Ebben az esetben el kell számolni a cash-
flow fedezeti ügylet zárását a (4) bekezdésben és az 59/D. § (9) bekezdésében foglaltaknak
megfelelően, a (10) bekezdésben és a 47. § (11) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével;
b)	a fedezeti ügylet már nem felel meg a fedezeti elszámolás 3. § (8) bekezdésének 10. vagy 10/b.
pontjában foglalt feltételeinek. Ebben az esetben a jövőre nézve az ügyletet kereskedési célú
ügyletként kell elszámolni, azonban az ügylet zárását az a) pontnak megfelelően kell elszámolni;
c)	az előrejelzett ügylet bekövetkezése már nem várható. Ebben az esetben a kapcsolódó
értékelési különbözetet az 59/D. § (9) bekezdés c) pontjának megfelelően meg kell szüntetni, majd
az ügyletet kereskedési célú ügyletként át kell értékelni az 59/A. § (6) bekezdés szerinti értékre, és a
továbbiakban kereskedési célú ügyletként kell elszámolni.”
289. §
Az Szt. 60. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Devizában történő könyvvezetés esetén a könyvvezetés pénznemétől eltérő pénznemben
felmerült ügyletek elszámolására, értékelésére az (1)-(10) bekezdés előírásait kell értelemszerűen
alkalmazni.”
104
290. §
Az Szt. 81. § (2) bekezdés o) ésp) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:)
„o) a 77. § (2) bekezdés d) pontja és (4) bekezdés b) pontja alapján az előző üzleti év(ek)ben
kapott, bevételként elszámolt támogatás, juttatás visszafizetendő összegét;
p) a térítés nélkül átadott eszközök - a részesedések, az értékpapírok, a befektetett pénzügyi
eszközök között kimutatott kölcsönök és a vásárolt követelések kivételével - nyilvántartás szerinti
értékét, valamint a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét a felszámított, az átvevő
által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben.”
291. §
(1)	Az Szt. 84. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni:)
f kamat swap ügyletek esetén, ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós
értéken történő értékelést:
fa)	amennyiben az elszámolás az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, az ügylet realizált
nyereségét, valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) és e) pontja vagy a 44. § (5)
bekezdés a) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolás megszüntetését;
fb)	amennyiben az elszámolás a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, az utolsó kamatfixálás
időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján járó kamatkülönbözet 32. § (5)
bekezdés b) pontja szerinti elhatárolásának összegét, és az előző időszakokban így kimutatott
elhatárolás megszüntetését;
fc)	piaci érték (valós érték) fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén azok fordulónapi valós
értéke vagy belső értéke alapján a 32. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás összegét, és az
előző időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését;
fd)	cash-flow fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén a 32. § (5) bekezdés e) pontja szerinti
elhatárolás összegét;”
(2)	Az Szt. 84. § (7) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:)
„j) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést és az
ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, a kamat swap ügyletek kivételével a származékos
ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti -
nyereségjellegű - különbözet teljes összegét, valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5)
bekezdés a) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a) pontja szerint kimutatott elhatárolás
megszüntetését;
k) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a nem
kamatfedezeti célú, egyéb piaci érték (valós érték) fedezeti ügyletek fordulónapi valós értéke vagy
belső értéke alapján a 32. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás összegét, és az előző
időszakokban így kimutatott elhatárolás megszüntetését, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb
cash-flow fedezeti célú ügyletek esetén a 32. § (5) bekezdés e) pontja szerinti elhatárolás összegét
és annak megszüntetését;”
105
292. §
(1)	Az Szt. 85. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól,
hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni:)
„c) a forgóeszközök között kimutatott befektetési jegyeknél eladáskor, beváltáskor a nettó
eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget;”
(2)	Az Szt. 85. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fizetendő fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól,
hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni:)
„e) kamat swap ügyletek esetén, ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós
értéken történő értékelést:
ea)	amennyiben az elszámolás az üzleti év mérlegfordulónapjáig lezárult, a kamat swap ügyletek
realizált veszteségét, valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. § (5) bekezdés a) és e) pontja vagy a
44. § (5) bekezdés a) és e) pontja szerint kimutatott elhatárolás megszüntetését;
eb)	amennyiben az elszámolás a mérleg fordulónapjáig nem zárult le, az utolsó kamatfixálás
időpontja és a fordulónap közötti időszakra az ügylet alapján fizetendő kamatkülönbözet 44. § (5)
bekezdés b) pontja szerinti elhatárolásának összegét, és az előző időszakokban így kimutatott
elhatárolás megszüntetését;
ec)	kamat swap ügyletek esetén azok fordulónapi valós értéke vagy belső értéke alapján a 44. §
(5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így kimutatott
elhatárolás megszüntetését;
ed)	cash-flow fedezeti célú kamat swap ügyletek esetén a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerinti
elhatárolás összegét;”
(3)	Az Szt. 85. § (3) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:)
„j) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a
kamat swap ügyletek kivételével a származékos ügyletek zárása időpontjában érvényes piaci
árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti - veszteségjellegű - különbözet teljes összegét, ha
az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, valamint az ügylethez kapcsolódóan a 32. §
(5) bekezdés a) pontja vagy a 44. § (5) bekezdés a) pontja szerint kimutatott elhatárolás
megszüntetését;
k) ha a vállalkozó nem alkalmazza az 59/A-59/F. § szerinti valós értéken történő értékelést, a
kamat swap ügyletek kivételével a származékos ügyletek fordulónapi valós értéke vagy belső értéke
alapján a 44. § (5) bekezdés c) pontja szerinti elhatárolás összegét, és az előző időszakokban így
kimutatott elhatárolás megszüntetését, valamint a nem kamatfedezeti célú, egyéb cash-flow fedezeti
célú ügyletek esetén a 44. § (5) bekezdés e) pontja szerinti elhatárolás összegét és annak
megszüntetését;”
293.	§
Az Szt. 114/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a gazdálkodó az IFRS 11 Közös megállapodások című standard szerinti olyan közös
tevékenységgel rendelkezik, amelyet e törvény szerint részesedésként mutatna ki, a (4) és (5)
bekezdés alkalmazása során, az IFRS-ek szerinti saját tőke egyes elemeiből levezetett saját tőke
106
elemek nyitó és záró adatait úgy állapítja meg, mintha az ilyen közös tevékenység számviteli
elszámolása tekintetében az IFRS-ek szerinti éves beszámoló készítésére nem tért volna át.”
294.	§
Az Szt. 114/C. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az a jogelőd nélkül alapított gazdálkodó, amely éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja
össze, e § rendelkezéseit megfelelően alkalmazza, azzal, hogy a (4) és (5) bekezdés szerinti
bejelentési kötelezettségét legkésőbb a cégbejegyzését követő 90 nappal teljesíti, valamint a (6)
bekezdés c) pontjában meghatározott feltétel vizsgálata esetükben nem alkalmazandó.
(9)	Az a gazdálkodó, amelynek értékpapírjai kereskedelmét az Európai Gazdasági Térség
bármely államának szabályozott piacán az üzleti év során engedélyezték, az engedély megszerzését
követő üzleti évtől köteles a 9/A. § (2) bekezdés a) pontjának megfelelni. Ezen gazdálkodó a (4) és
(5)	bekezdés szerinti bejelentési kötelezettségét az engedély megszerzésétől számított 30. nap és az
áttérés napját megelőző 30. nap közül a későbbi időpontig teljesíti.”
295.	§
Az Szt. 141. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3 a) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a
változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságot) könyvviteli nyilvántartásait az
átalakulás napját követő nappal nyitja meg a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára
alapján.”
296.	§
Az Szt. 151. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A mérlegképes könyvelői szakképesítéssel rendelkezők, valamint az okleveles
könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkező nem kamarai tagok könyvviteli szolgáltatási
tevékenysége engedélyezésének és az engedély visszavonásának, a könyvviteli szolgáltatás
végzésére jogosultak nyilvántartásba vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a 152/B. §
szerinti bejelentésnek és a határon átnyúló könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba
vételének és a nyilvántartásból való törlésének, a nyilvántartásba vételt végző szervezet
kijelölésének, továbbá a kötelező szakmai továbbképzésnek, a továbbképzés ellenőrzésének, a
továbbképzés szervezésére és lebonyolítására jelentkező szervezetek akkreditációs eljárásának és a
kreditpont-minősítési eljárásnak a szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg, azzal, hogy az
eljárások során méltányossági eljárásnak nincs helye.”
297.	§
Az Szt. 177. §-a a következő (62)-(64) bekezdéssel egészül ki:
„(62) Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló ... törvénnyel
megállapított 3. § (1) bekezdés 4. pontját, (8) bekezdés 10., 10/a. és 10/b. pontját, (9) bekezdés 1.
pont b) alpontját, 2. pont a) alpontját, 11. pontját, 11/a., 12/a., 13/a. és 14. pontját, 29. § (7)
bekezdését, 32. § (5)-(7) bekezdését, 43. § (2) bekezdését, 44. § (5) és (6) bekezdését, 47. § (11)
bekezdését, 59/A. § (6) bekezdését, (7) bekezdés f) pontját, 59/B. § (6) bekezdését, 59/D. § (1), (2)
és (10) bekezdését, 59/E. § (1), (1a), (4), (6), (11) és (12) bekezdését, 60. § (11) bekezdését, 81. §
(2)	bekezdés o) ésp) pontját, 84. § (5) bekezdés f) és g) pontját, (7) bekezdés f), j), k) és s) pontját,
85. § (2) bekezdés c), e) és f) pontját, (3) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 90. § (4) bekezdés a) és c)
pontját, 114/B. § (6) bekezdését, 114/C. § (7)-(9) bekezdését először a 2017. évben induló üzleti
évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
107
(63)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló ... törvénnyel
megállapított 3. § (1) bekezdés 4. pontját, (8) bekezdés 10., 10/a. és 10/b. pontját, (9) bekezdés 1.
pont b) alpontját, 2. pont a) alpontját, 11. pontját, 11/a., 12/a., 13/a. és 14. pontját, 29. § (7)
bekezdését, 32. § (5)-(7) bekezdését, 43. § (2) bekezdését, 44. § (5) és (6) bekezdését, 47. § (11)
bekezdését, 59/A. § (6) bekezdését, (7) bekezdés f) pontját, 59/B. § (6) bekezdését, 59/D. § (1), (2)
és (10) bekezdését, 59/E. § (1), (1a), (4), (6), (11) és (12) bekezdését, 60. § (11) bekezdését, 81. §
(2)	bekezdés o) ésp) pontját, 84. § (5) bekezdés f) és g) pontját, (7) bekezdés f), j), k) és s) pontját,
85. § (2) bekezdés c), e) és f) pontját, (3) bekezdés f), j), k) és s) pontját, 90. § (4) bekezdés a) és c)
pontját, 114/B. § (6) bekezdését, 114/C. § (7)-(8) bekezdését a 2016. évben induló üzleti évről
készített beszámolóra is alkalmazni lehet.
(64)	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló . törvénnyel
megállapított 114/C. § (4) és (5) bekezdését az IFRS-ek szerinti éves beszámolóra történő 2017.
üzleti évi áttérés tekintetében is alkalmazni lehet, azzal, hogy amennyiben a gazdálkodó az IFRS-
ekre való 2017. üzleti évi áttérési szándékát az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló ... törvény hatálybalépését megelőzően - a korábbi szabályoknak megfelelően
-	bejelentette, úgy áttérési szándékát 2016. december 1-ig visszavonhatja.”
298.	§
Az Szt.
1.	3. § (9) bekezdés 1. pont b) alpontjában a „határidős, opciós ügyletek, illetve a swap
ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli követeléseket” szövegrész helyébe a
„származékos ügyleteket” szöveg;
2.	3. § (9) bekezdés 2. pont a) alpontjában a „határidős, opciós ügyletek, illetve a swap
ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló mérlegen kívüli kötelezettségeket” szövegrész helyébe
a „származékos ügyleteket” szöveg;
3.	29. § (7) bekezdésében és 43. § (2) bekezdésében a „határidős és opciós” szövegrészek
helyébe a „származékos” szöveg;
4.	59/B. § (6) bekezdésében, 84. § (5) bekezdés g) pontjában, 85. § (2) bekezdés f)
pontjában a „kamat-swap” szövegrészek helyébe a „kamat swap” szöveg;
5.	59/D. § (1) bekezdésében a „határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek
határidős ügyletrésze” szövegrész helyébe a „származékos ügyletek” szöveg;
6.	59/E. § (1) bekezdésében az „az ügylet megkötésekor” szövegrész helyébe az „a fedezeti
kapcsolat megjelölésekor” szöveg;
7.	59/E. § (4) bekezdésében az „a (6) bekezdésben foglalt kivétellel” szövegrész helyébe az
„a 47. § (11) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg;
8.	90. § (4) bekezdés a) pontjában a „határidős, opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek
határidős részének” szövegrész helyébe a „származékos ügyletek” szöveg;
9.	90. § (4) bekezdés c) pontjában a „határidős, opciós ügyletek, valamint swap ügyletek”
szövegrész helyébe a „származékos ügyletek” szöveg;
10.	114/C. § (4) és (5) bekezdésében a „90 nappal” szövegrészek helyébe a „30 nappal”
szöveg;
11.	114/C. § (7) bekezdésében az „éves beszámolót készítő” szövegrész helyébe az „éves
beszámolót áttérés alapján készítő” szöveg;
108
12.	141. § (3) bekezdésében a „letétbe helyezni” szövegrész helyébe az „az átalakulás napját
követő 90 napon belül letétbe helyezni” szöveg
lép.
299. §
Hatályát veszti az Szt.
1.	59/E. § (6) bekezdése,
2.	84. § (7) bekezdés f) pontjában és 85. § (3) bekezdés f) pontjában a „befektetett pénzügyi
eszközhöz, értékpapírhoz és” szövegrész,
3.	84. § (7) bekezdés s) pontjában, 85. § (3) bekezdés s) pontjában a „(lejárata, ellenügylet
kötése, lejárat előtti megszüntetése)” szövegrész,
4.	90. § (4) bekezdés a) és c) pontjában az „elszámolási ügylet (származékos ügylet) és
leszállítási ügylet, ” szövegrész,
5.	114/C. § (4) bekezdésében a „ , valamint a Központi Statisztikai Hivatal” szövegrész.
32.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
300.	§
A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 9. § (2)
bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni)
„a) a kamarai tagsági viszony megszűnésének megállapításért, valamint a könyvvizsgáló cég
nyilvántartásból való törléséért,”
(indított kamarai hatósági eljárásért.)
301.	§
A Kkt. 50. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a
minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül)
,,c) legalább három éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet
végzett - vagy IFRS minősítés esetén legalább három éven át közreműködött kamarai tag
könyvvizsgáló mellett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában
-	és sikeresen teljesítette az adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgát.”
302.	§
A Kkt. 52. § (1) bekezdése a következőf) ponttal egészül ki:
(A 49. § szerinti minősítést vissza kell vonni, ha)
„f) a Magyar Nemzeti Bank a tőkepiacról szóló törvény, a biztosítási tevékenységről szóló
törvény illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján a minősítés
visszavonását kezdeményezte.”
109
303.	§
A Kkt. 91. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az okleveles könyvvizsgálói képzési programból törölni kell azt,
a)	aki a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek a továbbiakban már nem felel meg,
b)	akinek a vonatkozásában az okleveles könyvvizsgálói képzés képzési idejének 89. §-ban
meghatározott időtartama eredménytelenül eltelt.
(4)	Az okleveles könyvvizsgálói képzési programból való törlés tekintetében a kamara oktatási
bizottsága jár el.”
304.	§
A Kkt. 136. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara felvételi bizottsága)
,,c) első fokon dönt a gazdálkodó szervezetek (szervezetek) nyilvántartásba vételéről és a
nyilvántartásból való törlésről,”
305.	§
A Kkt.
a)	2. § 13. és 14. pontjában az „a kamara engedélyével” szövegrész helyébe az „e törvény
alapján” szöveg,
b)	30. § (1) bekezdés d) pontjában a „közfelügyeleti hatóság” szövegrész helyébe a
közfelügyeleti hatóság, vagy a kamara minőségellenőrzési bizottságának” szöveg,
c)	42. § (1) bekezdésében a „41. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „41. § (3) bekezdés”
szöveg,
d)	48. § (5) bekezdésében a „Minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „Minőségellenőrzés,
kamarai minőségellenőrzés” szöveg,
e)	91. § (2) bekezdés d) pontjában, 98. § (1) bekezdés b) pontjában, 101/A. § (1) és (2)
bekezdésében a „12. §” szövegrész helyébe a „9/H. §” szöveg,
f)	165. § (4) bekezdésében, 166. § (3) bekezdésében, 167. § (2) bekezdés a) és b) pontjában,
170. § (5) bekezdésében, 171. §-ában a „minőségellenőrzés” szövegrész helyébe a „kamarai
minőségellenőrzés” szöveg,
g)	166. § (2) bekezdésében, 167. § (1) bekezdésében a „minőségellenőrzést” szövegrész
helyébe a „kamarai minőségellenőrzés” szöveg,
h)	170. § (1) bekezdésében a „minőségellenőrzésről” szövegrész helyébe a „kamarai
minőségellenőrzésről” szöveg,
i)	172. § (1) bekezdésében a „minőségellenőrzéssel” szövegrész helyébe a „kamarai
minőségellenőrzéssel” szöveg,
j) 173. §-ában a „minőségellenőrzésekkel” szövegrész helyébe a „kamarai
minőségellenőrzésekkel” szöveg
lép.
110
33.	Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása
érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény módosítása
306.	§
Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében
történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény 34. § (1) bekezdése a következő szöveggel
lép hatályba:
„(1) A Tpt. 358. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátó által - a
Ptk. jogi személyekre vonatkozó rendelkezései által a könyvvizsgálókra vonatkozóan meghatározott
feltételein túlmenően - könyvvizsgálói feladatok ellátására csak olyan, érvényes könyvvizsgálói
engedéllyel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég részére adható megbízás,
amely rendelkezik kibocsátói minősítéssel.””
X.	Fejezet
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK
34.	A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a
nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás
végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes
törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény módosítása
307.	§
A 2014. évi XIX. törvény 3. §-ában kihirdetett Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült
Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA
szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás 2. cikk 2. a) (5) (B) pontjának hivatalos magyar
fordításában az „az ingatlaneladásból” kifejezés helyébe a „a vagyoneladásból” kifejezés lép.
35. A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes
hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC.
törvény módosítása
308.	§
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok
közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban:
Megállapodást kihirdető törvény) 1. számú melléklete a 9. melléklet szerint módosul.
XI.	Fejezet
A SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZÉST ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSA
36.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása
309.	§
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 3. §-a a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
111
„(2a) A szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó nemzetközi szerződés esetén a miniszter, az
egyéb, szerencsejáték szervezéshez kapcsolódó két vagy többoldalú szerződés esetén a miniszter
vagy az állami adó- és vámhivatal vezetője jár el a szerződés előkészítése, megkötése, módosítása,
megszüntetése során és felel a szerződésből eredő kötelezettségek teljesítéséért.”
310.	§
Az Szjtv. 7/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szerencsejáték ügyben, valamint ajándéksorsolás és játékautomata üzemeltetés
tekintetében a nyilvántartásba vételi, ellenőrzési, továbbá jogkövetkezmények megállapítására
irányuló eljárásokra tekintettel az ügyfél a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy
megbízást adhat és ezt az állami adóhatósághoz bejelentheti. Az állandó meghatalmazás, megbízás -
a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésén túl - az állami adóhatóság előtti
eljárásban akkor érvényes, ha azt az ügyfél, vagy annak képviselője az állami adóhatóság által
rendszeresített formanyomtatványon jelenti be. Ha az állandó meghatalmazást, megbízást vagy
annak megszűnését az ügyfél képviselője jelenti be, az állami adóhatóság a bejelentésről az ügyfelet
írásban értesíti. Az ügyfél az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását,
felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog
megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az állami adóhatóságnál. A képviseleti jog
keletkezése és megszűnése az állami adóhatósággal szemben az állami adóhatósághoz történő
bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a
meghatalmazottat még az állami adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.”
311.	§
(1)	Az Szjtv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami adóhatóság jogosult az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet érintő
kimutatásokat, adatokat, bizonylatokat, vizsgálati anyagokat bármikor bekérni, azokba betekinteni,
illetve helyszíni vizsgálatot tartani. Az állami adóhatóság ellenőre a helyszíni ellenőrzés során
jogosult azokba a helyiségekbe belépni, amelyek esetében valószínűsíthető, hogy azok az e törvény
hatálya alá tartozó tevékenység végzésével érintettek, jogosult az ilyen tevékenységgel összefüggő
helyiségeket, helyszínt, eszközöket átvizsgálni. Ha az ügyfél az e törvény hatálya alá tartozó
tevékenység más személy ingatlanát veszi igénybe, az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni az állami
adóhatóság helyszíni ellenőrzését. Az állami adóhatóság az ellenőrzést vállalkozási tevékenységet
nem folytató magánszemély lakásában is elvégezheti abban az esetben, ha valószínűsíthető, hogy a
lakásban az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, így különösen engedély nélküli
szerencsejáték szervezést folytatnak.”
(2)	Az Szjtv. 36. §-a a következő (3a)-(3e) bekezdésekkel egészül ki:
„(3a) Az állami adóhatóság az ellenőrzés helyszínén jelenlévő személyeket tanúként hallgathatja
meg. Amennyiben az ellenőrzés helyszínen az ellenőrzött nincs jelen, az állami adóhatóság a tanút
az ellenőrzött előzetes értesítése mellőzésével is meghallgathatja.
(3b) Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles a tevékenységgel kapcsolatos
adatszolgáltatásra, valamint köteles biztosítani a tevékenységre vonatkozó hatósági jelzések
ellenőrzésének lehetőségét. Az ellenőrzött szervezet vagy személy köteles továbbá az állami
adóhatósággal az ellenőrzés során együttműködni, az ellenőrzés feltételeit a helyszíni ellenőrzés
során biztosítani.
(3 c) Az állami adóhatóság az e törvényben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult a
magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak,
hogy e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, abban közreműködik, közvetít, vagy e
112
törvény hatálya alá tartozó játékban részt vesz. Az igazoltatott köteles a személyazonosító adatait
hitelt érdemlően igazolni. A személyazonosság igazolására elsősorban a személyi igazolvány
szolgál, elfogadható továbbá minden olyan okmány, amelyből az igazoltatott kiléte hitelt érdemlően
megállapítható. Az adóhatóság más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is
elfogadhatja igazolásként. A személyazonosság igazolásának megtagadása esetén a
személyazonosság megállapítására az állami adóhatóság a rendőrség közreműködését veheti
igénybe. Az igazoltatás csak a személyazonosság megállapításához szükséges ideig tarthat. Az
igazoltatottal az igazoltatás során közölni kell annak okát.
(3d) Az ellenőrzés során az ellenőrzött köteles felszólításra ruházatát kiüríteni és a birtokában
lévő tárgyakat az ellenőröknek átadni.
(3e) Ha a helyszíni ellenőrzés zavartalan lefolytatása másképpen nem biztosítható, az állami
adóhatóság a rendőrségről szóló törvény szerinti rendőri intézkedés megtételét kezdeményezheti,
vagy a NAV hivatásos állományú, jelen lévő tagja útján az eljárás zavartalan lefolytatását
biztosíthatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti intézkedések alkalmazásával.”
312.	§
Az Szjtv. 36/F. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[(1) Az állami adóhatóság elkobozhatja azt a dolgot]
„d) amely engedély nélkül végzett szerencsejáték szervezés eszközéül használt berendezésben
található”
313.	§
Az Szjtv. IV. fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Nemzetközi közigazgatási együttműködés
36/L. § (1) Az EGT államok szerencsejáték szabályozó és felügyeleti hatóságai közötti, az online
szerencsejátékkal összefüggő Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás)
végrehajtása során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
törvény nemzetközi jogsegélyről szóló rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A Megállapodás végrehajtása során a magyar hatáskörrel rendelkező hatóság (a továbbiakban:
magyar hatóság) a miniszter. A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtásával kapcsolatos eljárási
cselekményeket az állami adóhatóság útján is teljesítheti.
(3)	A másik EGT állam hatáskörrel rendelkező hatósága (a továbbiakban: EGT társhatóság)
megkeresésének teljesítését a magyar hatóság megtagadhatja abban az esetben is, ha a megkeresés
teljesítése
a)	a szerencsejáték szervezési tevékenység hatékony szakmai irányítását vagy hatósági
felügyeletét, ellenőrzését, illetve a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működését sérti
vagy veszélyezteti, vagy
b)	a magyar hatóság részére jelentős költséggel vagy indokolatlan adminisztratív teherrel járna és
az EGT társhatóság a költségek viseléséről vagy az adminisztratív teher csökkentéséről szóló
írásbeli egyeztetéstől elzárkózik vagy az írásbeli egyeztetés egyéb okból nem vezet ésszerű időben
eredményre.
(4)	A magyar hatóság a Megállapodás végrehajtása során nem online kaszinójátékra vagy nem
távszerencsejátékra vonatkozó megkeresést erre vonatkozó viszonosság esetén teljesít és kizárólag
abban az esetben kezdeményez, ha az EGT társhatóság a nem online kaszinójátékra vagy a nem
113
távszerencsejátékra vonatkozó megkeresés teljesítését a Megállapodás részét képező nemzeti
kapcsolódási pontokról szóló dokumentumában viszonosságra hivatkozással vagy más módon
lehetővé teszi.
(5)	A Megállapodás végrehajtása során
a)	a magyar hatóság kizárólag írásbeli, magyar vagy angol nyelvű megkereséseket kezdeményez
és teljesít, az egyéb EGT tagállami hivatalos nyelv használatára a magyar hatóság és az EGT
társhatóság írásbeli egyeztetése alapján kerülhet sor,
b)	a megkereséseket elsősorban elektronikus úton kell kezdeményezni és teljesíteni, megkeresés
papír alapú vagy egyéb formájú kiadására és teljesítésére a megkereséssel érintett információ
jellegére tekintettel, vagy a magyar hatóság és az EGT társhatóság írásbeli egyeztetése alapján
kerülhet sor.
(6)	A megkeresés teljesítéséért - a jelentős költséggel járó megkeresés kivétel - a magyar hatóság
az EGT társhatósággal szemben igényt nem érvényesít és az EGT társhatóság megkeresés
teljesítésével összefüggő költségigényét nem teljesíti. A jelentős költséggel járó megkeresés esetén
a költségek viseléséről előzetesen írásban egyeztetni kell. Előzetes írásbeli egyeztetés és a jelentős
költségek viseléséről szóló eseti megállapodás hiányában az EGT társhatóság megkeresését a (3)
bekezdés b) pontja szerint el kell utasítani, a magyar hatóság megkeresését vissza kell vonni.”
314.	§
Az Szjtv.
a)	12. § (5) bekezdésében az „elkövetéstől” szövegrész helyébe az „elkövetéstől, illetve az új
eljárás elrendelése esetén az új eljárás lefolytatását elrendelő ítélet jogerőre emelkedésétől” szöveg,
b)	36/C. § (2) bekezdés e) pontjában a „játékkaszinó üzemeltetése” szövegrész helyébe a
„játékkaszinó, online kaszinó üzemeltetése” szöveg
c)	37. § 18. pontjában a „szerencsejáték - ideértve a távszerencsejátékot is -” szövegrész helyébe
a „szerencsejáték,” szöveg
lép.
315.	§
Hatályát veszti az Szjtv.
a)	13. § (5) bekezdésében a „,vita esetén” szövegrész,
b)	34. § (2) bekezdése.
XII.	Fejezet
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
37.	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
módosítása
316.	§
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az
114
ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 8/A. § (3)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kedvezmény jogosulatlan érvényesítése esetén a szociális hozzájárulási adó
megállapítására, befizetésére és bevallására, valamint a mulasztási bírság, pótlék megállapítására az
Art. alapján kerül sor.”
317.	§
A Pftv. 16/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott
munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyra
tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe, a kedvezmény az adó alapjának
megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem
csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.”
38.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény módosítása
318.	§
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV.
törvény (a továbbiakban: Szakhoz. tv.) 4. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes
személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál
figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó)
munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 500
ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális
hozzájárulási adó alanya az Eat. 462/F. §-ában meghatározott, kutatók foglalkoztatása után járó 27
százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott
esetén legfeljebb 500 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés
alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak az a foglalkoztatás minősül, amelynek
munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes teljes
munkaidőt.”
319.	§
A Szakhoz. tv. 5. § e) pontjának ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a d) pont szerinti teljesítés esetén a bruttó kötelezettség csökkenthető az 5. § ab) pontja szerinti
gyakorlati képzésre a 8. § (1) bekezdése alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó
kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig, feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett]
„ea) az 5. § ab) alpontja szerint, az év 1-6. és 9-12. hónapjában legalább - a kis- és
középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6)
bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás esetében együttesen számított - 30 fő
tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és”
115
XIII. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39.	Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések, valamint az Európai Unió jogának való
megfelelés
320.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetést követő napon lép
hatályba.
(2)	Az 1. §, 2. § (2) bekezdés, 3. §-8. §, 13. § 1-3. pont, 7-8. pont, 11-12. pont, 18-19. pont, 23-30.
pont, 14. §-18. §, 20. §, 21. § (5)-(8) bekezdés, 22. §, 24. §, 26. §-28. §, 30. § (3) bekezdés, 32. §,
33.	§ 2. és 3. pont, 34. § 1., 2. pont, 37. §, 39. §, 41. §, 43. §, 47. §, 49. §, 53. §, 55. §-58. §, 59. § 2-
5.	pont, 61. §-76. §, 78. §, 101. §-134. §, 135. § (1) bekezdés, 136. §-142. §, 143. § 1-4. pont, 6-8.
pont, 144. §-147. §, 148. § 2-3. pont, 149. §-151. §, 153. §-154. §, 155. § 1-2. pont, 156. §-164. §,
166. §, 168. §, 170. §-184. §, 186. § (1) bekezdés, 187. §, 189. §, 193. §, 194. §, 196. §-198. §, 200.
§-202. §, 203. § 1-6. pont, 8-39. pont, 204. §-214. §, 224. §-294. §, 298. § 1-9. pont, 11-12. pont,
299.	§ 1-4. pont, 308. §, 318. §-319. §, 1. melléklet 1., 2., 5., 6., 8. pontok, 3-9. melléklet 2017.
január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 13. § 20. pont, 135. § (2) bekezdés, 143. § 5. pont 2017. április 1-jén lép hatályba.
(4)	A 185. § 2017. július 1-jén lép hatályba.
(5)	A 203. § 7. pont 2018. január 1-jén lép hatályba.
321.	§
A 205. §, 207. §, 208. §, 211. §, rendelkezései az adózás területén való közigazgatási
együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i
2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező automatikus
információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2015. december 8-i 2015/2376/EU
tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
322.	§
A 314. § c) pontjában foglaltaknak tartalmilag megfelelő normaszöveg tervezetének a műszaki
szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos
információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535 európai
parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése a 2015/470/HU sz. műszaki
notifikációs eljárásban megtörtént.
116
1.	melléklet a 2016. évi... törvényhez
1.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 2. pontja a következő 2.11. alponttal egészül ki:
(A lakáshoz kapcsolódóan adómentes:)
„2.11. a hősi halottá nyilvánított katonák hozzátartozói (katonaözvegyek és az elhunyt saját
háztartásában eltartott, árván maradt gyermekek, hadiárvák) részére belső szabályzat szerint
biztosított lakhatási támogatás, lakáscélra adott vissza nem térítendő támogatás.”
2.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.7. alpontja a következő f) alponttal egészül ki:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
,,f) a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak”
(bármely esetben feltéve, hogy az nem minősül tevékenység ellenértékének;)
3.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)
„4.11. a szakképző iskolai tanulónak, a felsőfokú szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben
részt vevő hallgatónak tanulószerződés, hallgatói munkaszerződés alapján és a szakképzésben
tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai
gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, továbbá a
tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a
szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény vagy a
szakképzésről szóló törvény alapján a szakképző iskolai tanulónak nyújtott ösztöndíj;”
4.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.21. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzkölcsön
nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedése (akkor is, ha az elengedés
egyezség keretében történik) feltéve, hogy a követelés elengedésére
a)	belső szabályzatban foglaltak alapján, az azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban
részesítő elv betartásával, független felek között,
b)	a Magyar Nemzeti Bank mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület előtti eljárás keretében
megkötött egyezség alapján vagy
c)	a Magyar Nemzeti Banknak a fizetési késedelembe esett lakossági jelzáloghitelek
helyreállításáról szóló ajánlása alapján, az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében
kerül sor.”
5.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.34. alponttal egészül ki:
(Egyéb indokkal adómentes:)
„7.34. a 17. FINA Úszó, Vízilabda, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság
megrendezésével összefüggésben a FINA tisztségviselők, a versenybírók részére kifizetett juttatás
(különösen: napidíj, a szállás és utazási költségek megtérítése), a sportolók részére kifizetett
pénzdíj, a FINA tisztségviselők, versenybírók, szervező bizottsági tisztségviselők, a sportolók és
önkéntesek részére adott formaruhák, természetben biztosított ellátás, a versenyekhez kapcsolódóan
adott promóciós jellegű juttatások.”
117
6.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.19. alpont b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
„b) a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, az európai uniós ügyek
koordinációjáért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős
miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter által az államközi és az államok feletti
szervezetekkel kapcsolatos diplomáciai esemény alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és az
ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.), adott ajándék; az európai
uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter, a
gazdaságpolitikáért felelős miniszter, valamint a honvédelemért felelős miniszter esetében ide kell
érteni azt az esetet is, amikor az előzőeket külképviselet által közvetve nyújtja;”
7.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3. alpont 9.3.4 alpont c) és d) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések
A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos szabályok
A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességével kapcsolatos rendelkezések alkalmazásában
az egyes fogalmak jelentése a következő:)
„c) a méltányolható lakásigény mértéke: az együttköltöző, együttlakó családtagok számától
függően
ca)	egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
cb)	három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.
E rendelkezés alkalmazásában nem minősül lakószobának az a lakóhelyiség, amelynek hasznos
alapterülete nem haladja meg a 8 négyzetmétert. A lakószoba - a meglévő, kialakult állapotot
kivéve - legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles - ajtó és ablak nélküli -
falfelülettel rendelkező lakóhelyiség. A 30 négyzetméternél nagyobb lakóhelyiséget két szobaként
kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és
hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe
venni. A 8 négyzetméternél nagyobb, de 12 négyzetmétert meg nem haladó lakóhelyiségek esetében
két ilyen lakóhelyiséget egy lakószobaként kell figyelembe venni, azzal, hogy ha az így kapott
szobaszám nem egész szám, a szobaszámot lefelé kerekítve kell megállapítani.
d)	együtt költöző, együtt lakó családtagok: a támogatást igénylő munkavállaló, továbbá
jövedelmüktől és életkoruktól függetlenül a munkavállaló Polgári Törvénykönyv szerinti közeli
hozzátartozói, házastársának közeli hozzátartozói, élettársa és annak közeli hozzátartozói, feltéve,
hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt
költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak. Fiatal gyermektelen házaspár esetében a
méltányolható lakásigény meghatározásánál együtt költöző, együtt lakó családtagként legfeljebb
három születendő gyermeket, egy gyermekes fiatal házaspár esetében további két születendő
gyermeket, két gyermekes fiatal házaspár esetében pedig további egy születendő gyermeket is
számításba lehet venni. Fiatal a házaspár, ha a lakáscélú munkáltatói támogatás igénylésekor a
házastársak egyike sem töltötte be a 40. életévét.”
8.	Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pontja a következő 9.8. alponttal egészül ki:
(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések)
118
„9.8. Az erdőnek minősülő termőföld haszonbérbe adásából származó jövedelem
adómentességére vonatkozó szabályok
9.8.1.	Adómentes az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerint
erdőnek vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek minősülő föld (a
továbbiakban: erdőnek minősülő föld) használati jogosultságának átengedése fejében, vagy az
erdőnek minősülő földön folytatott társult erdőgazdálkodási tevékenységre tekintettel az erdőnek
minősülő föld tulajdonosa vagy a haszonélvezője által megszerzett jövedelem, ha az erdőnek
minősülő föld használatba adására vagy a társult erdőgazdálkodásra kötött megállapodás
(szerződés, illetve alapító okirat) alapján - határozatlan időre szóló megállapodás esetén a jogosult
adóhatóság részére tett kiegészítő nyilatkozata alapján - a használatba adás vagy a társult
erdőgazdálkodás időtartama az 5 évet (az adómentesség feltételéül szabott időtartam) eléri.
9.8.2.	A magánszemély köteles a 9.8.1 pont szerinti mentesség alapján korábban meg nem
fizetett adót késedelmi pótlékkal növelt összegben a szerződés megszűnése éve kötelezettségeként
megállapítani, bevallani és megfizetni, ha a mentesség alapjául szolgáló szerződés az adómentesség
feltételéül szabott időtartamon belül bármely okból (ide nem értve a szerződő feleken kívül álló
okot, valamint a haszonbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását) megszűnik.”
119
2. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
A Tao. törvény 1. számú melléklet 5/b. pontjában a „3. § (5) bekezdés 1. pontja szerinti” szövegrész
helyébe a „3. § (5) bekezdés 1. pontja és 177. § (50) bekezdése szerinti” szöveg lép.
120
3. melléklet a 2016. évi .... törvényhez
1. A Tao. törvény 2. számú melléklet II. ÉPÍTMÉNYEK cím alatti táblázata helyébe az alábbi
táblázat lép:
Az építmény jellege	Leírási kulcs %
Ipari építmény	2,0
Mezőgazdasági építmény	3,0
ebből: önálló támrendszer	15,0
Melioráció	10,0
Mezőgazdasági tevékenységet végző adózónál a bekötő- és üzemi út	5,0
Közforgalmi vasút és kiegészítő építményei, ideértve az iparvágányokat is	4,0
Egyéb vasúti építmény (elővárosi vasút, közúti villamosvasút, metróvasúti pálya stb.)	7,0
Vízi építmény	2,0
Híd	4,0
Elektromos vezeték, ideértve a távközlési hálózat vezetékeit is	8,0
Kőolaj - és földgázvezeték, gázvezeték	6,0
Gőz-, forróvíz- és termálvízvezeték, földgáz távvezeték, termálkút	10,0
Közúti villamosvasúti és trolibusz munkavezeték	25,0
Egyéb, minden más vezeték	3,0
ebből: víziközmű vezeték	2,0
Alagút és földalatti építmény (a bányászati építmény kivételével)	1,0
Idegen (bérelt) ingatlanon végzett beruházás	6,0
Kizárólag film- és videogyártást szolgáló építmény	15,0
Minden egyéb építmény	2,0
2.	A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK,
JÁRMÜVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcím a) pont 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök]
„5. A HR 8469, 8470, 8472 vtsz.-ok.’’
3.	A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK,
JÁRMÜVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcím a) pont 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök]
„6. A HR 8419 11, 8541 40 vtsz.-alszámok."
4.	A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK,
JÁRMÜVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcím a) pont 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök]
121
„8. A HR 8418 80 vsz.-alszám, valamint a 8514 vtsz.-ból a hulladékmegsemmisítő, -feldolgozó, -
hatástalanító és -hasznosító berendezések.”
5.	A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK,
JÁRMÜVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcím a) pont 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[a) 33 százalékos kulcs alá tartozó tárgyi eszközök]
„12. A HR 8419 20 vtsz.-alszám, továbbá a HR 9018-9022 vtsz.-okból az orvosi gyógyászati
laboratóriumi eszközök.”
6.	A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK,
JÁRMÜVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcíme c) pontjában az ,,a)-b) pontban” szövegrész helyébe
az „a)-b)pontban és d)-e)pontban” szöveg lép.
7.	A Tao. törvény 2. számú melléklet IV. GÉPEK, BERENDEZÉSEK, FELSZERELÉSEK,
JÁRMÜVEK, TENYÉSZÁLLATOK alcíme a következő d) és e) ponttal egészül ki:
„d) 10 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
Hulladék ágazat gépei, berendezései, felszerelései, járművei.
e)	7 %-os kulcs alá tartozó tárgyi eszközök
A víziközmű ágazat gépei, berendezései, felszerelései.”
122
4. melléklet a 2016. évi... törvényhez
1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) része a következő 3. ponttal egészül ki:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„3. az élőzenei szolgáltatásra tekintettel költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj)
összege, a 22/G.§ szerinti adókedvezmény érvényesítése esetén;”
2.	A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. az adózó által (a közhasznú szervezet kivételével) az adóévben nem adomány céljából,
visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés
nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke (ide nem értve az általános forgalmi adóról szóló
törvény szerinti árumintát), az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi
adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás
bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi
adó, ha a juttatás külföldi személy vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségű részére
történik, vagy az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával, amely szerint a
juttatás adóévében a juttatást az eredményében bevételként elszámolta és az adózás előtti
eredménye, adóalapja e juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív,
továbbá az e bevételre jutó társasági adót megfizeti, amelyet a társasági adóbevallás elkészítését
követően nyilatkozat útján igazol; amennyiben a juttatásban részesülő vállalkozási tevékenységet
nem végez, a nyilatkozatra vonatkozó feltételt teljesítettnek kell tekinteni, amennyiben a juttatásban
részesülő arról nyilatkozik, hogy a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett;”
123
5. melléklet a 2016. évi... törvényhez
Az Art. 1. számú melléklet I/B/2. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a magánszemélyek jövedelemadójáról az adóév utolsó napján vállalkozási tevékenységet nem
folytató magánszemélynek, - ideértve a vállalkozási tevékenységét az adóév utolsó napján
szüneteltető magánszemélyt is - ha általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett
az adóévet követő év május 20-áig,"
124
6. melléklet a 2016. évi... törvényhez
Az Art. 3. számú melléklete a következő, T) ponttal egészül ki:
„T) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal a tárgyévet
követő év január 31-éig adatot szolgáltat a rokkantsági járadék és a fogyatékossági támogatás
megállapításáról szóló határozat tartalmáról.”
125
7. melléklet a 2016. évi... törvényhez
1.	Az Aktv.1. melléklet III.C.6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. Ha egy Meglévő Egyéni Számla 2015. december 31-én, illetve azon más államok esetében,
amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt
követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem
minősül Magas Értékű Számlának, de valamely ezt követő adóév utolsó napján Magas Értékű
Számlává válik, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény az azon adóévet követő adóév folyamán,
amelyben a számla Magas Értékű Számlává vált, a számlára vonatkozóan a C. pont szerinti
kiterjesztett ellenőrzési eljárást kell lefolytatnia. Ha az ellenőrzés megállapítja, hogy a számla
Jelentendő Számla, a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény évente köteles adatot szolgáltatni az
érintett számláról arra az adóévre vonatkozóan, amelyben a számla Jelentendő Számlának minősült,
valamint az azt követő adóévekre vonatkozóan is, kivéve, ha a Számlatulajdonos már nem minősül
Jelentendő Személynek.”
2.	Az Aktv.1. melléklet III.D. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„D. A Meglévő Magas Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését 2016. december 31-ig, a Meglévő
Alacsonyabb Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését 2017. december 31-ig kell lezárni. Azon más
államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január
1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be a Meglévő Magas Értékű Egyéni Számlák és Meglévő
Alacsonyabb Értékű Egyéni Számlák ellenőrzését a mellékletbe való bekerülés évének utolsó
napjáig kell lezárni.”
3.	Az Aktv.1. melléklet V.A. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„A. Az átvilágítás, az azonosítás vagy az adatszolgáltatás alól mentesíthető Jogalanyi számlák
A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynek mindaddig nem kell ellenőriznie, azonosítania vagy
Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezelnie a 2015. december 31-én vagy azon más államok
esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy
azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján
250 000 USD-t nem meghaladó, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett
összesített egyenlegű vagy értékű Meglévő Jogalanyi Számlát, amíg a számla összesített egyenlege
vagy értéke valamely következő adóév utolsó napján nem haladja meg az említett összeget vagy
értéket.”
4.	Az Aktv.1. melléklet V.B. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„B. Átvilágítandó Jogalanyi Számlák
A Meglévő Jogalanyi Számlák, amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31 -én
illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú
mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés
évét megelőző adóév utolsó napján meghaladja a 250 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy
külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, valamint a Meglévő Jogalanyi Számlák,
amelyek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én illetve azon más államok
esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy
azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján
nem haladja meg az említett összeget, de bármely későbbi adóév utolsó napján meghaladja azt, a D.
pontban meghatározott eljárásoknak megfelelően kell átvilágítani.”
5.	Az Aktv.1. melléklet V.D. 2 pontja a) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása:)
126
„A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi
jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve,
ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a
Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan, a VIII/A/6. b) pontja szerinti
Pénzügyi Intézmény, amely nem Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézménye. A Számlatulajdonos
a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására
írásban tesz nyilatkozatot.”
6.	Az Aktv. 1. mellékletének V.E. pontja az alábbi „ 1a.” ponttal egészül ki:
„1a. Az 1. bekezdés rendelkezéseitől eltérően azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást
kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a
mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján 250 000 USD-t meghaladó,
forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett, összesített egyenlegű vagy értékű
Meglévő Jogalanyi Számlák ellenőrzését a mellékletbe való bekerülés évének utolsó napjáig kell
elvégezni.”
7.	Az Aktv.1. melléklet V.E.2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. Azoknak a Meglévő Jogalanyi Számláknak az ellenőrzését, amelyek összesített egyenlege vagy
értéke 2015. december 31-én vagy azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető
törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a
mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján nem haladja meg a 250 000 USD-
nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett összeget, de egy
későbbi adóév december 31-én meghaladja azt, az ezen összeghatár túllépését követő adóév végéig
kell elvégezni.”
8.	Az Aktv.1. melléklet VI. 2.a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(a) A Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi jogalanyiságának megállapítása:)
„A Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény a Számlatulajdonos passzív nem pénzügyi
jogalanyiságának megállapítása céljából a Számlatulajdonost nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve,
ha a rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető adatokat mérlegelve megállapítja, hogy a
Számlatulajdonos Aktív Nem Pénzügyi Jogalany vagy olyan, a VIII/A/6. b) pontja szerinti
Pénzügyi Intézmény, amely nem Résztvevő joghatóság Pénzügyi Intézménye. A Számlatulajdonos
a passzív nem pénzügyi jogalanyiságáról a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény felszólítására
írásban tesz nyilatkozatot.”
9.	Az Aktv. 1. mellékletének VIII.B.1. pontja e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„e) vagyonkezelői alap, ha annak kezelője olyan Jelentő Magyar Pénzügyi Intézmény, amely az e
melléklet I. pontja alapján jelentendő minden adatot bejelent, az alap valamennyi Jelentendő
Számlája tekintetében.”
10.	Az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.9. pontja a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2015. december 31-én vagy azon más
államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január
1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév
utolsó napján már meglévő Pénzügyi Számla;”
11.	Az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. Új Számla: a Jelentő Magyar Pénzügyi Intézménynél vezetett, 2016. január 1-jén vagy azt
követően nyitott Pénzügyi Számla, amely a C/9. pont b) alpontja alapján nem minősül Meglévő
Számlának. Azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú
127
mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés
adóévének 1. napján vagy azt követően nyitott Pénzügyi Számla, amely a C/9. pont b) alpontja
alapján nem minősül Meglévő Számlának.
12.	Az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„14. Alacsonyabb Értékű Számla: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő Meglévő Számla,
amelynek összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azon más államok
esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú mellékletébe 2017. január 1-jei vagy
azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés évét megelőző adóév utolsó napján
nem haladja meg az 1 000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben
(devizában) kifejezett összeget.”
13.	Az Aktv. 1. mellékletének VIII.C.15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. Magas Értékű Számla: olyan, Magánszemély tulajdonában lévő meglévő számla, amelynek
összesített egyenlege vagy értéke 2015. december 31-én vagy azt követően bármely adóév utolsó
napján, illetve azon más államok esetében, amelyek a Megállapodást kihirdető törvény 1. számú
mellékletébe 2017. január 1-jei vagy azt követő hatállyal kerülnek be, a mellékletbe való bekerülés
évét megelőző adóév utolsó napján vagy azt követően bármely adóév utolsó napján meghaladja az 1
000 000 USD-nak megfelelő, forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett
összeget.”
128
8. melléklet a 2016. évi... törvényhez
Vezetői munkakörök fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
1.	vezetői munkakör	fizetési fokozat	Várakozási idő a fizetési fokozatban (év)	területi szerv	központi szerv
2.	Főigazgató				tábornok
3.	Szakfőigazgató, főigazgató-helyettes				tábornok vagy ezredes
4.	Igazgató	1.	0-5	alezredes	
		2.	5-10	alezredes/ezredes	
		3.	10-	alezredes/ezredes	
5.	Igazgató-helyettes	1.	0-5	alezredes	
		2.	5-10	alezredes	
		3.	10-	alezredes/ezredes	
6.	Főosztályvezető	1.	0-5	alezredes	alezredes/ezr edes
		2.	5-10	alezredes	alezredes/ezr edes
		3.	10-	alezredes	ezredes/tábor nok
7.	Főosztályvezető-helyettes	1.	0-5	őrnagy	alezredes
		2.	5-10	alezredes	alezredes/ezr edes
		3.	10-	alezredes	alezredes/ezr edes
8.	Osztályvezető	1.	0-5	őrnagy	őrnagy
		2.	5-10	őrnagy	alezredes
		3.	10-	alezredes	alezredes
Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
_(felsőfokú iskolai végzettségű pénzügyőrök)_
1.	Fizetési fokozat	Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok				
2.		A	B	C	D	E
3.	1	hadnagy				
4.	2	hadnagy	hadnagy			
5.	3	hadnagy	hadnagy	főhadnagy	százados	
6.	4	hadnagy	hadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy
7.	5	hadnagy	hadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy
8.	6	hadnagy	főhadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy
9.	7	hadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy	őrnagy
10.	8	főhadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy	őrnagy
11.	9	főhadnagy	főhadnagy	százados	őrnagy	őrnagy
12.	10	főhadnagy	százados	százados	őrnagy	alezredes
13.	11	főhadnagy	százados	őrnagy	alezredes	alezredes
14.	12	főhadnagy	százados	őrnagy	alezredes	alezredes
15.	13	főhadnagy	százados	őrnagy	alezredes	alezredes
Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok
(középiskolai iskolai végzettségű pénzügyőrök)
129
1.	Fizetési fokozat	Besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatok			
2.		A	B	C	D
3.	1.	őrmester			
4.	2.	őrmester	törzsőrmester	zászlós	
5.	3.	őrmester	törzsőrmester	zászlós	törzszászlós
6.	4.	őrmester	törzsőrmester	zászlós	törzszászlós
7.	5.	őrmester	törzsőrmester	zászlós	törzszászlós
8.	6.	őrmester	törzsőrmester	zászlós	törzszászlós
9.	7.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	törzszászlós
10.	8.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
11.	9.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
12.	10.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
13.	11.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
14.	12.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
15.	13.	törzsőrmester	főtörzsőrmester	törzszászlós	főtörzszászlós
130
9. melléklet a 2016. évi... törvényhez
1.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete az 1. pontot követően a következő 1a. ponttal
egészül ki:
„1a. Andorra”
2.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete az 11. pontot követően a következő 11a.
ponttal egészül ki:
„11a. Brazília”
3.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a 30. pontot követően a következő 30a. ponttal
egészül ki:
„30a. Grönland”
4.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a 37. pontot követően a következő 37a. ponttal
egészül ki:
„37a. Izrael”
5.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a 41. pontot követően a következő 41a. ponttal
egészül ki:
„41a. Kína”
6.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a 43. pontot követően a következő 43a. ponttal
egészül ki:
„43a. Kuvait”
7.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a 48. pontot követően a következő 48a. ponttal
egészül ki:
„48a. Malajzia”
8.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete az 53. pontot követően a következő 53a.
ponttal egészül ki:
„53 a. Monaco”
9.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete az 54. pontot követően a következő 54a.
ponttal egészül ki:
„54a. Nauru”
10.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete az 58. pontot követően a következő 58a.
ponttal egészül ki:
„58a. Orosz Föderáció”
11.	A Megállapodást kihirdető törvény 1. melléklete a 60. pontot követően a következő 60a. ponttal
egészül ki:
„60a. Saint Kitts és Nevis”
131
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javaslatban szereplő módosítások kiemelt célja az adminisztráció csökkentése, az adózás
egyszerűsítése, valamint egyes kiemelt célokat ösztönző adópolitikai intézkedések bevezetése. A
javaslat továbbá a korábbi törvénymódosításokat követően felmerült gyakorlati kérdésekkel,
felvetődött problémákkal összefüggésben tartalmaz számos jogtechnikai módosítást, pontosítást,
valamint kiegészítést az egyértelmű jogalkalmazás érdekében, továbbá jogharmonizációs
kötelezettségek teljesítését is szolgálja
A személyi jövedelemadóban például pontosításra kerül a kiküldetés fogalma, az adómentes
munkáltatói lakáscélú támogatás szabályaival összefüggésben a méltányolható lakásigény és az
együtt költöző, együtt lakó családtagok meghatározása.
A javaslat ezen túlmenően a jogszabályi, intézményi környezet átalakulásához igazodva néhány új
adómentességet fogalmaz meg. Adómentesnek minősülnek például a Balassi Bálint-
ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjak. A 2017-es Úszó, Vízilabda, Műugró, Műúszó
és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben nemzetközi szerződésben vállalt
kötelezettségek teljesítéseként új jogcím biztosítja a rendezvénnyel összefüggésben kifizetett, illetve
természetben biztosított ellátások adómentességét.
Társasági adóban új jogcímekkel bővül a kedvezmények köre, bevezetjük az élőzenei
adókedvezményt és az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezményét,
emellett egyes meglévő kedvezmények szabályai is kiegészülnek, illetve egyértelműsítésre
kerülnek, így például pontosításra kerülnek a műemlékvédelmi adóalap-kedvezmény szabályai.
Tekintettel arra, hogy a Kormány messzemenőkig elkötelezett az innovatív vállalkozásokat
támogató befektetők és ezáltal maguk a korai fázisú vállalkozások fellendítése iránt, a Kormány
társasági adózási kedvezménnyel kívánja elősegíteni azt, hogy minél több befektetés érkezzen a
korai fázisú vállalkozásokhoz.
Az IFRS-ekre történő átállás során lehetővé válik a meglévő nyilvántartások továbbvitelének terhe
mellett azon választás, hogy az adózó az adóalapját úgy állapítja meg, mintha nem tért volna át,
ezzel párhuzamosan áttérési adóalap-különbözet nem keletkezik. Az IFRS-ek szerinti beszámolót
készítőkre vonatkozó szabályozás más elemei is finomhangolása kerülnek a bevezetés óta kapott
adózói visszajelzéseket is figyelembe véve. Mindezek által a szabályozás érthetősége,
alkalmazhatósága javul, világosabbá válnak a rendelkezések, elhárulnak az áttérést eddig
esetlegesen hátráltató bizonytalanságok.
A kisadózó vállalkozások tételes adójában 6 millió forintról 12 millió forintra nő az a bevételi
értékhatár, ameddig az adózó az egyszerű adózási módot választhatja. A javaslat ezen túlmenően az
adókötelezettség teljesítésének egyszerűsítését célzó javaslatokat, illetve kisebb enyhítéseket
tartalmaz. Így például 24 hónapról 12 hónapra csökken az az időtartam, amelynek elteltével ismét
választható az adóalanyiság. Nem minősül továbbá főállású kisadózónak a vállalkozó, ha
egyidejűleg nevelőszülői jogviszonyban is áll.
A törvényjavaslat a kisvállalati adó adónemhez kapcsolódóan az adminisztrációs teher csökkentése
érdekében javasolja, hogy a kisvállalati adóalanyiság időszakában keletkezett még fel nem használt
elhatárolt veszteséget a társasági adó hatálya alá történő átlépést követően, az átlépés időpontjától
számított öt adóéven keresztül lehessen felhasználni. A törvényjavaslat 1 milliárd forintra emeli az
adóalanyiság megszűnésének bevételi értékhatárát, melynek célja, hogy a kisvállalati adó hatálya
alá tartozó adózók növekedése (1 milliárd forintig) ne legyen akadálya az egyszerű adónem szerinti
adózásnak. Szintén adminisztrációs egyszerűsítés szándékával kerül bevezetésre, hogy az újonnan
132
létrejövő vállalkozás az adónem választására vonatkozó bejelentését az állami adóhatósághoz
történő bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg. Az elhatárolt veszteség adóalapban történő
érvényesítésére vonatkozó szabályok egyszerűsítése révén az adóbevallás is nagymértékben
egyszerűsödik 2017. január 1-jétől.
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás tekintetében a javaslat lehetővé teszi, hogy az
adóévben nyugdíjassá váló magánszemély személyi jövedelemadó bevallásában jogszerűen
visszaigényelhesse az ekho nyugdíjjáruléknak minősülő részének megfelelő különbözetet.
A magánszemélyek 75%-os különadójáról szóló törvény vonatkozásában a javaslat kiegészíti a
mentességi szabályokat. A közszféra egyes állománycsoportjainak azonos kezelése érdekében a
különadó alól mentesített kör kiegészül a közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló törvény
(Kttv.) hatálya alatt álló kormánytisztviselőkkel, köztisztviselőkkel, tekintettel arra, hogy a
csoportos létszámcsökkentés jogintézményével azonos tartalmú szabályok esetükben is léteznek.
Az egyszerűsítés jegyében a javaslat alapján két kulcsos lesz az egészségügyi hozzájárulás
rendszere: megszűnik a kamatjövedelmeket, valamint a tartós befektetésből származó jövedelem
lekötési hozamát terhelő 6%-os mértékű közteher, továbbá a fizető vendéglátó tevékenységet
végzők az ehoval azonos mértékű közterhet a tételes adóval együtt személyi jövedelemadóként
lesznek kötelesek megfizetni.
Energiaellátók jövedelemadójában a társasági adóban létező szabályozással analóg módon a
semlegességet biztosítja a társasági adó előadó-művészeti, filmalkotási, valamint látvány-
csapatsport célra történő felajánlása kapcsán járó, egyéb bevételként elszámolt adójóváírás
mentesítése az energiaellátók jövedelemadója alól, amely már a 2016. adóévre vonatkozóan is
érvényesíthető.
Általános forgalmi adóban a KATA választására jogosító bevételi értékhatár emelésére is tekintettel
az alanyi adómentesség értékhatára 6 millió Ft-ról 8 millió Ft-ra emelkedik.
A jövedéki adóról szóló törvény módosítása a 2017. április 1-jei hatálybalépés által a gazdálkodói
és vámhatósági felkészüléshez biztosít hosszabb átmeneti időszakot. Ehhez kapcsolódóan 2017.
január 1-jétől a hatályos törvényben az ár lekerül a dohánytermékekről és megvalósul az ár
bejelentés rendszere. Másrészt egyes definíciók módosítása szükséges, különös tekintettel a 2017.
január 1-jétől változó KN-kódokra.
A helyi adótörvény módosítása az IFRS-eket alkalmazó vállalkozások iparűzési adóalapjának
megállapításával összefüggő kiegészítéséket, pontosításokat tartalmazza.
Mindemellett a javaslat a feltételes helyi adómentesség szabályát a társasági adóalap-
megállapítással összhangban szabályozza, míg a forgalmi érték szerint működtetett építményadó,
telekadó adóalapjának megállapítása esetére a jogszabályi mentességi rendelkezések számítási
módjára nézvést tartalmaz kiegészítő rendelkezést. A javaslat egyszerűsíti a közös őstermelői
igazolvánnyal rendelkezők iparűzési adókötelezettség-teljesítését, továbbá - szintén adminisztrációs
egyszerűsítési okokból - szűkíti annak a szabálynak a hatókörét, mely a kapcsolt vállalkozások
iparűzési adóalap-összeszámítási kötelezettségét írja elő.
A javaslat a gépjárműadó-törvény cégautóadó szabályainak módosításával egyfelől kiterjeszti az
adómentességet a kizárólag otthoni szakápolási tevékenység érdekében üzemeltetett
személygépkocsira, másfelől pedig egy adómentességi tényállás kapcsán a súlyos fogyatékos
magánszemély fogalmi elemeit meghatározó jogszabályi és kedvezményezetti körre való
hivatkozást iktat be.
A reklámadóban vitathatatlanná válik az interneten való reklámközzététel esetén az adó alanya (a
reklámközzétevő személye), továbbá a reklámadó-kötelezettségüket rendben teljesítők
133
nyilvántartásából a jövőben akkor törli az adóhatóság az adóalanyt, ha adótartozása nettó és nem
bruttó módon számítva meghaladja a 100 000 forintot. A javaslat adminisztrációs egyszerűsítésképp
hatályon kívül helyezi a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adóalap-összeszámítási szabályt.
Az illetéktörvény módosítása az ingatlanforgalmazókat és a lízingcégeket megillető
illetékkedvezmény újrakodifikálását és egyes illetékjogi rendelkezések deregulációját tartalmazza,
továbbá egyszerűsíti az adóadminisztrációt azáltal, hogy egyes illetékmentes vagyonszerzések
esetén az állami adóhatóságnak nem kell fizetési meghagyást (határozatot) kiadnia.
A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény kapcsán a törvényjavaslat jogtechnikai jellegű
pontosításokat tartalmaz.
Az adózás rendje az adóhatóság és az adózó közötti eljárást szabályozza. Az adóhatóság szolgáltató
jellegének erősítése érdekében 2017-től lehetőség lesz arra, hogy azon magánszemély részére, aki
munkáltatói adómegállapítást nem kért, vagy az adó megállapítását a munkáltató nem vállalta, az
állami adó-és vámhatóság elkészítse és az adóévet követő év március 15. napjától elektronikus úton
megküldje a személyi jövedelemadó bevallási tervezetet az adózó részére. Mivel 2017-ben az
adóbevallási tervezet bevezetésével megszűntetésre kerül az egyszerűsített bevallás és az
adónyilatkozat választásának a lehetősége a személyi jövedelemadó meghatározott részének az
adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló törvény módosítása is szükségessé válik. Az
élelmiszer-értékesítést végző automatával kapcsolatos törvényi szabályozás a jogalkalmazást
könnyítő rendelkezésekkel kiegészítésre kerül.
Az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló 2011/16/EU irányelvet módosító, a kötelező automatikus információcsere
további bővítését eredményező 2015/2376/EU irányelv (a továbbiakban: DAC3) fő célja az Európai
Unión belül az adóhatóságok közötti automatikus adóügyi információcserének a feltételes
adómegállapítás és a szokásos piaci ár megállapítását tartalmazó döntésekre vonatkozó
kiterjesztése. A szabályozás oka az a jelenség, hogy az adózási megfontolásokból kialakított
nemzetközi adótervezési struktúrákra vonatkozó feltételes adómegállapítás, illetve szokásos piaci ár
megállapítása számos esetben mesterségesen magas nyereségösszeget, ezzel egyidejűleg
alacsonyabb adómértéket eredményez a döntést kiadó tagállamban. Ennek érdekében vált
szükségessé az adómegállapítási jogsegélyt szabályozó 2011/16/EU tanácsi irányelv által
létrehozott együttműködési eszközök és mechanizmusok további szélesítése.
Annak érdekében, hogy a határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításokra és a
szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó kötelező automatikus információcsere minél
hatékonyabb legyen, az e döntésekben (határozatokban) foglalt, a DAC3 által meghatározott
információkat a megállapítások kiadását, módosítását, illetve meghosszabbítását követően
rendszeres időközönként (automatikus) továbbítani kell a más tagállam hatáskörrel rendelkező
hatóságához. A DAC3 ugyanakkor, szintén a hatékonyság és az átláthatóság biztosítása érdekében,
az irányelv tagállami alkalmazásának határideje (2017. január 1.) előtti, a magyar elévülési
szabályoknak megfelelő öt éves időszakban kiadott, módosított, illetve meghosszabbított és 2014.
január 1-jén még érvényes döntésekre vonatkozó egyes információk átadásáról is rendelkezik.
Adóharmonizációs kötelezettségünkből fakadóan ez a tervezet a DAC3 magyar átvételét végzi el az
adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (Aktv.) módosításával.
A tervezet fentieken kívül olyan módosító szabályokat is tartalmaz, melyek a pénzügyi számlákra
vonatkozó információk automatikus cseréjéről rendelkező 2014/107/EU irányelv (DAC2) hazai
átvétele gyakorlatban felmerülő kérdéseinek és a DAC2 kapcsán időközben elfogadott uniós
szabályozás (harmadik országokkal történő együttműködési megállapodások) hazai leképezésének
jogszabályi szintű rendezését, valamint további normaszöveg-pontosítást végeznek el.
134
A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló,
2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007.
évi XLVIII. törvény szankciórendszere 2015 májusában korrigálásra került a vonatkozó EUB
előzetes döntéshozatali ügyben hozott ítélet indokolása alapján, ugyanakkor emellett szükségessé
vált a készpénztörvényben egy méltányossági jellegű, utólagos, egyedi mérlegelést lehetővé tévő
eljárás bevezetése. Jelen módosítás vezeti be a törvény objektív szankciórendszerén túl ezt a
méltányossági eljárást.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvénymódosítása során megteremtjük az adó- és
vámhivatal vezetőjének a minősítési jogkört, mely a feladat ellátásához eddig csak áttételesen volt
biztosítva, pontosítjuk a NAV életpálya bevezetéséhez szükséges szabályokat az alkalmazása során
felmerült igényeknek megfelelően.
A vámtörvény esetében a hivatali eljáráshoz kapcsolódó határidő számítás tekintetében az uniós
szabályok nem tartalmaznak rendelkezést, ezért azok megállapítása szükséges. A felülellenőrzés
tekintetében a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzés érvényre juttatása szolgáltat okot ezen
intézményrendszer átfogó szabályozására. A korábbi vámjogi szabályozáson alapuló engedélyek új
jogszabály szerinti felülvizsgálatánál, újraértékelésnél a vámjogi szabályozás nem tartalmaz teljes
körű rendelkezéseket azok végrehajtására, ezért e tagállami szintű feladat vonatkozásában olyan
szabályok megalkotása indokolt, amelyek egyértelmű iránymutatást nyújtanak a jogalkalmazók
számára.
A számviteli törvény módosítása olyan, az IFRS-ek egyedi beszámolási célú alkalmazásával
összefüggő módosításokat tartalmaz, amelyek az IFRS-ekre történő áttérést segítik elő.
Szintén az IFRS-ekkel függnek össze a számviteli törvény származékos ügyletekre vonatkozó
módosításai, amely módosítások egyrészt közelítik a hazai szabályozást az IFRS-ek szerinti
szabályozáshoz, másrészt konzisztensebbé teszik a jelenlegi törvényi szabályozást. A származékos
ügyletekkel kapcsolatos fogalmak pontosítása és az új fogalmak bevezetése, valamint a kapcsolódó
mérleg és eredménykimutatás tételekre vonatkozó rendelkezések kiegészítése ezen ügyletek
egységes számviteli elszámolását segíti elő.
E mellett a számviteli törvény módosítása a gyakorlati végrehajtást segítő pontosító, kiegészítő
rendelkezéseket is tartalmaz.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
a(z) 1. §-hoz
Az Szja tv. hatályos szabályozása jelenleg a külföldi illetőségű előadóművészek (pl. színészek,
segédszínészek, statiszták, zeneszerzők, táncművészek) számára teszi lehetővé, hogy a törvényi
feltételek fennállása esetén adójukat az Szja tv. 1/B. §-a szerinti egyszerűsített módon fizessék meg.
A filmalkotások elkészítésében a színészeken kívül ugyanakkor stábtagok (pl. díszletépítők,
helyszínfelmérők) is részt vesznek, akik már a forgatás megkezdése előtt is Magyarországra
érkezhetnek. Ezen stábtagokat a jelenlegi szabályozás nem fedi le. A javaslat az ő számukra is
választhatóvá teszi az Szja tv. 1/B. §-a szerinti adózási módot.
135
Az egyszerűsített adózás választásának egyik feltétele az, hogy a külföldi magánszemély
magyarországi tartózkodásának időtartama bármely 12 hónapos időszakban ne haladja meg a 183
napot. Annak érdekében, hogy a 183 napot meghaladó időtartamú filmforgatásokon
Magyarországon levő színészek és stábtagok se legyenek kizárva az egyszerűsített adózásból, a
javaslat esetükben kiiktatja a 183 napos határidőt.
A javaslat módosítja továbbá a jövedelem megállapításának módját: nem kell bevételként
figyelembe venni az utazásra és szállásra fizetett költségtérítést, valamint a természetben biztosított
utazás, szállás ellenértékét, ugyanakkor a jövőben nem csökkenti az adóalapot a 30 százalékos
mértékű átalányköltség.
a(z) 2. §-hoz
A javaslat pontosítja a kiküldetés és a hivatali, üzleti utazás fogalmát a gyakorlatban felmerült
értelmezési problémák figyelembevételével. Módosul továbbá a termőföld haszonbérbe adásának
fogalma.
a(z) 3. §-hoz
A javaslat az új bevallási forma - az adóhatóság által készítendő adóbevallási tervezet -
bevezetésével összefüggésben módosítja az önadózás szabályait.
a(z) 4. §-hoz
Ellentmondásos helyzetet eredményez az a szabály, amely szerint megszűnik az első házasok
kedvezményére való jogosultság, ha a magánszemély családi kedvezményre válik jogosulttá a
házasságkötést követően, míg ha a kedvezményre már a házasságkötést megelőzően is jogosult volt
(pl. magzatra tekintettel), 24 hónapig a családi kedvezmény mellett az első házasok kedvezményét
is érvényesítheti. A javaslat 24 hónapig feltétel nélkül érvényesíthetővé teszi a kedvezményt. A
szabályhoz átmeneti rendelkezés kapcsolódik, amely alapján a módosítás már a 2014. december 31-
ét követően megkötött házasságok esetében is alkalmazható, vagyis a 2015-re benyújtott bevallás
önellenőrzéssel módosítható.
a(z) 5. §-hoz
A javaslatban foglaltak szerint az adóhatóság az adóbevallási tervezetben a rendelkezésére álló
adatok alapján ajánlatot tesz a magánszemély részére az önkéntes pénztári, a nyugdíj-
előtakarékossági, valamint a nyugdíjbiztosítási nyilatkozatra. Amennyiben a magánszemély az
előírt határidőben a tervezetet nem hagyja jóvá, nem javítja, vagy más módon nem teljesíti bevallási
kötelezettségét, az adóbevallási tervezetben szereplő nyilatkozat a magánszemély adó feletti
rendelkezésének minősül.
a(z) 6. §-hoz
A javaslat évi 32 ezer forintról 38 ezer 400 forintra emeli a fizető vendéglátó tevékenységükre
tételes átalányadózást választó magánszemélyek által szobánként fizetendő személyi jövedelemadó
mértékét figyelemmel arra, hogy megszűnik a tevékenység után fizetendő egészségügyi
hozzájárulás. E módosítás összefügg a fizető vendéglátó tevékenységet végzőket terhelő 20%-os
mértékű eho megszüntetésével.
a(z) 7. §-hoz
A hatályos szabályozás értelmében tartós befektetési szerződés az ötéves lekötési időszak végén az
állomány egészére vonatkozóan újraköthető és ebben az esetben a három és ötéves lekötési időszak
újra indul. Az ötödik év végén ellentétben a hároméves lekötési időszakkal, részkivétre nincs
lehetőség. A javaslat megteremti az ötödik év végi részkivét lehetőségét.
136
a(z) 8. §-hoz
A személyi jövedelemadó mértékének 16%-ról 15%-ra történő csökkentésével összhangban az Szja
tv-ben alkalmazott 1,19-szeres szorzók 1,18-szoros mértékben kerültek meghatározásra a béren
kívüli juttatásokat és az ún. egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteher-alapját meghatározó
szorzó kivételével. Ez utóbbi szorzó mértéke változatlanul 1,19. A javaslat kezdeményezi e szorzó
mértékének 1,18-szorosra való mérséklését is.
a(z) 9. §-hoz
Az új Munka Törvénykönyve nem szabályozza a kirendelés jogintézményét. A korábban kirendelt
munkavállalóként nevesített munkavállalót az új szabályok szerint a munkáltatónál másik
munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen
foglalkoztatott munkavállalóként kell kezelni. A törvények közötti összhang megteremtése
érdekében a javaslat ebben a tekintetben módosítja az Szja tv. érintett rendelkezést.
a(z) 10. §-hoz
Az (1) bekezdéshez: A béren kívüli juttatások adószabályainak 2017. január 1-jétől hatályos
átalakításával összefüggésben átmeneti szabály rendelkezik arról, hogy a 2016. december 31-én
hatályos 71. § szerint béren kívüli juttatásnak minősülő, de a 2017. január 1-jén hatályos 71. §
szerint béren kívüli juttatásként nem nevesített juttatásokat a munkáltató 2016. december 31-ét
követően egyes meghatározott juttatásként biztosíthatja. A javaslat azzal egészíti ki ezt a szabályt,
hogy a juttatásokra vonatkozóan 2017. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok közül az egyedi
értékhatárokat figyelmen kívül kell hagyni, az egyéb feltételeket azonban be kell tartani.
A (2) bekezdéshez: A tavaszi adócsomag a nyugdíjbiztosítás fogalmában található 10 ezer forintos
járadékos szabályban előírt limitet - 2017. január 1-jei hatályba lépéssel - 5 ezer forintra
csökkentette. A módosítás a biztosítási piacon tapasztalható visszaélésgyanús jelenségek
csökkentését szolgálta. Átmeneti rendelkezés hiányában az új (korábbiaknál szigorúbb) szabály a
2017 előtt megkötött nyugdíjbiztosításokra is vonatkozna. A javaslat ezért új átmeneti szabályt iktat
be a tavaszi adócsomagban elfogadott szabályhoz kapcsolódóan, mely szerint az 5 ezer forintos
járadékos szabályt a 2016. december 31-ét követően létrejött nyugdíjbiztosítási szerződésekre kell
alkalmazni (a korábban kötött szerződésekre ugyanakkor nem).
a(z) 11. §-hoz
A javaslat az egyes rendelkezések alkalmazhatóságával kapcsolatban fogalmaz meg
rendelkezéseket.
Az (1) bekezdés az általános alkalmazhatóságra fogalmaz meg szabályt.
A (2) bekezdéshez: a külföldi illetőségű előadóművészek egyszerűsített adózásával kapcsolatos
módosított szabályok a 2017. január 1-jét követően kezdődő jogviszonyból származó jövedelemre
alkalmazhatók.
A (3) bekezdéshez: a javaslat szerint a 2016. évben megszerzett jövedelmek vonatkozásában
bevallási nyilatkozat nem nyújtható be.
A (4) bekezdéshez: az első házasok kedvezményének módosított szabálya a 2014. december 31-ét
követően megkötött házasságkötések esetében is alkalmazható.
Az (5) bekezdéshez: a kirendelt munkavállaló fogalmát pontosító rendelkezések 2016. január 1-jétől
alkalmazhatók.
A (6) bekezdéshez: a javaslat arról rendelkezik, hogy a kiküldetéssel, valamint a vissza nem
térítendő munkáltatói lakáscélú támogatás adómentességével kapcsolatban a tavaszi adócsomagban
137
elfogadott, 2016. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezésekben kezdeményezett pontosítások a
rendelkezések eredeti hatálybalépésének napjától keletkezett adókötelezettségre is alkalmazhatók.
A (7) bekezdéshez: a közép- és felsőfokú szakképzésben adható ösztöndíjak és díjazás
adómentességét módosító rendelkezés 2016. szeptember 1-jétől alkalmazható.
a(z) 12. §-hoz
Az Szja tv. 1. számú mellékletét módosító mellékletre vonatkozó rendelkezés.
a(z) 13. §-hoz
A javaslat az Szja tv. egyes rendelkezéseinek szövegcserével történő módosítását tartalmazza.
1.	A rendvédelmi szervek munkavállalói, illetve a Hjt. hatálya alá tartozó magánszemélyek számára
meghatározott feltételek esetén rendvédelmi egészségkárosodási járadékot vagy kereset-
kiegészítést, illetve honvédelmi egészségkárosodási járadékot és kereset-kiegészítést lehet
megállapítani. A javaslat ezeket a juttatásokat az Szja tv. alkalmazásában bérként nevesíti.
2.	Az Szja tv. 29/A. § (3) bekezdés c) pontja alapján a családi kedvezmény érvényesítésére jogosult
az a magánszemély, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult azzal, hogy a kedvezmény
érvényesítésének jogát a jogosult a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának átadhatja. Ez a
szabály vonatkozik a gyámság alá helyezett gyermekre is, ha elérte a nagykorúságát. Gyakran
előfordul, hogy az árván maradt gyermeket az elhalt szülő testvére veszi gyámságába. Mivel ez a
testvér nem tartozik bele a Ptk. szerinti hozzátartozó fogalmába, így a nagykorúvá váló gyermek
nem tudja átadni a családi kedvezmény érvényesítésének jogát, így hátrányosabb helyzetbe kerül,
mint azok a gyermekek, akiket hozzátartozó vett gyámság alá. A javaslat megszünteti a bemutatott
hátrányos helyzetet.
3.	A családok támogatásáról szóló törvény módosítása alapján a jövőben a családi pótlék
megosztásához nem szükséges a gyermek felváltva gondozására vonatkozó bírósági döntés vagy
egyezség megléte, elegendő, ha a szülők közös nyilatkozatot tesznek. A módosítás megteremti a
Cst-vel való összhangot.
4.	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény alapján 2016.
január 1-jétől lehetőség van arra, hogy a működő pénztárak (egészségpénztárak, önsegélyező
pénztárak) egészség- és önsegélyező pénztárrá alakuljanak át vagy ilyen pénztár alakuljon. A
módosítás az adóról való rendelkezés szabályait kiegészíti az új pénztártípussal.
5.,	6., 13., 14., 15., 16., 17., 22. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben
megváltozott az átalakulás jogintézménye, az már nem foglalja magába az egyesülést és a
szétválást. Mivel adózási szempontból nem cél az egyesülés és a szétválás átalakulástól eltérő
adózási kezelése, ezért szükséges az Szja tv. vonatkozó rendelkezéseinek korrigálása. A Tao
törvényben a korrekció már a tavaszi módosítás során megtörtént.
7.,	11., 12. Annak érdekében, hogy az adóhatóság a számára előírt határidőre el tudja készíteni az
adóbevallási tervezetet, szükséges, hogy az adatszolgáltatások teljesítési határideje február 15-éről
január 31-re módosuljon.
8.	A javaslat összhangba hozza a személyi kedvezményre vonatkozó rendelkezést az adóelőleg
megállapításánál történő érvényesítésről szóló szabállyal.
9.,	10. Korábban hatályon kívül helyezett rendelkezés miatt a §-on belüli belső hivatkozások
pontosítása.
18.	A Hjt. „árvák kiegészítő támogatása” címén új juttatást vezet be. A javaslat biztosítja ezen
juttatás adómentességét.
138
19.	Az Szja tv. hatályos rendelkezései alapján nem minősül adómentesnek a magánszemély által
jótékony célú közadakozás keretében megszerzett bevétel. A javaslat úgy módosít egy már meglévő
adómentességi rendelkezést, hogy az ilyen formában megszerzett bevétel is adómentes legyen.
20.	A módosítás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben a
szociális foglalkoztatást felváltó fejlesztő foglalkoztatáshoz kapcsolódó technikai pontosítást
tartalmaz.
21.	Az új Munka Törvénykönyve nem szabályozza a kirendelés jogintézményét. A korábban
kirendelt munkavállalóként nevesített munkavállalót az új szabályok szerint a munkáltatónál másik
munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen
foglalkoztatott munkavállalóként kell kezelni. A törvények közötti összhang megteremtése
érdekében a javaslat ebben a tekintetben módosítja az érintett rendelkezést.
23.,	24., 28., 29. A jogalkalmazás során nehézséget okoz a tárgyi eszközök értékesítése, vásárlása
során átadásra kerülő előleg adójogi kezelése. A tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésekor
felmerülő kiadás költségként való elszámolása sajátos módon, értékcsökkenési leírás formájában
történhet. Az értékcsökkenési leírás feltétele azonban egyrészt, hogy az eszköz az önálló
tevékenységet végző magánszemély, egyéni vállalkozó tulajdonát képezze, valamint az
értékcsökkenés elszámolása általános esetben az üzembe helyezés időpontjában kezdhető meg,
alapját pedig a beszerzési ár képezi. Az adott előleggel még egyrészt nem kerül a magánszemély
tulajdonába a tárgyi eszköz, továbbá az előleggel nem történik meg az egész beszerzési ár
kifizetése. Ezért az adott előleget tárgyi eszköz, nem anyagi jószág esetében költségként nem lehet
figyelembe venni, az az előleg kifizetésekor adóalapot nem érintő kiadás.
25.,	26. A gyakorlatban felmerült értelmezési problémák megoldása érdekében a javaslatok
módosítják az igazolás nélkül elszámolható összegekről szóló rendelkezés címét és nyitó
szövegrészét.
27.,	30. A javaslat a saját gépkocsi hivatalos célú használata után elszámolható ún. általános
személygépkocsi normaköltség mértékét 9 Ft/km-ről 15 Ft/km-re emeli.
a(z) 14. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
(1)	bekezdés
1.	A bevallási rendszer változásával összefüggésben feleslegessé váló rendelkezések hatályon kívül
helyezése.
2.	Feleslegessé vált rendelkezések hatályon kívül helyezése.
3.	A magánszemélyek közműfejlesztési támogatásáról szóló 262/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet
2017. január 1-jétől történő hatályon kívül helyezésével összhangban a javaslat hatályon kívül
helyezi a rendelet megalkotására felhatalmazást adó törvényi rendelkezést.
(2)	bekezdés
1.	A bevallási rendszer változásával összefüggésben feleslegessé váló szövegrész hatályon kívül
helyezése.
2.	Megszűnt ösztöndíj adómentességének hatályon kívül helyezése.
139
2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosításához
a(z) 15. §-hoz
A Tao. törvény új fogalomként vezeti be a vendéglátóhely és az élőzenei szolgáltatás fogalmát az
élőzenei szolgáltatás igénybevétele kapcsán a javaslat szerint bevezetni javasolt adókedvezményhez
kapcsolódóan. Bevezetésre kerül továbbá az állami támogatás, uniós szabvány és az
energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás fogalma. Az energiahatékonysági célokat szolgáló
beruházás olyan, az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését
eredményező beruházás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény fogalmai szerinti
végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor.
A javaslat a startup cégek adóalap-kedvezménye kapcsán bevezeti a korai fázisú vállalkozások
fogalmát, mely szerint korai fázisú vállalkozásnak a korai fázisú vállalkozások nyilvántartásba
vételéről szóló jogszabály szerint nyilvántartásba vett jogi személy minősül. A javaslat szerint az
adótörvény alkalmazásában a minősítés további feltéve, hogy a korai fázisú vállalkozás átlagos
állományi létszáma az adóalap-kedvezmény igénybevételének adóéveiben elérje vagy meghaladja a
két főt, és abból legalább 1 fő a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény
szerinti kutató-fejlesztőnek minősüljön, továbbá a korai fázisú vállalkozás ne minősüljön a
kedvezmény igénybevételére jogosult adózó kapcsolt vállalkozásának az igénybevétel adóéveiben.
A minősítés és a regisztrációs eljárás további részleteit az említett külön jogszabály fogja
meghatározni.
a(z) 16. §-hoz
A 7. § (1) bekezdése k) pontjához
Jogtechnikai jellegű pontosítás a jogalkalmazás megkönnyítésére.
A 7. § (1) bekezdés m) pontjához, 7. § (8)-(8d) bekezdéséhez
A javaslat szerint a Tao. törvény adóalap-kedvezménnyel támogatja a regisztrált korai fázisú
vállalkozásokba történő befektetést. Ezen adóalap-kedvezmény szerint az adózás előtti eredményt
csökkenti a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének a részesedés
szerzésének adóévében alkalmazott adókulcs mértékéhez igazított hányada a részesedés
szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, de adóévenként legfeljebb 20 millió
forint.
A kedvezményt 4 adóévben egyenlő részletekben lehet érvényesíteni. A kedvezmény
igénybevételére az adózó akkor jogosult, ha a szerzést megelőző 3 adóéves időszakon belül sem ő,
sem pedig a kapcsolt vállalkozása vagy jogelődje nem volt tagja (részvényese, üzletrész-
tulajdonosa) annak a korai fázisú vállalkozásnak, amelyre tekintettel a kedvezményt igénybe veszi.
Ha a kedvezmény érvényesítésére nyitva álló időtartam alatt - tőkeemelésre tekintettel - a
bekerülési érték növekszik, akkor az adóalap-csökkentés ezen növekmény vonatkozásában is
alkalmazható, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés a korábbiakban adóalap-
kedvezmény igénybevételére jogosította, azzal, hogy erre tekintettel az érvényesítés időtartama nem
hosszabbodik meg.
A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-kedvezménye csak abban az esetben
érvényesíthető, ha az adózó olyan vállalkozásban szerez részesedést, amelynek korábban 3 adóéves
időszakon belül nem volt tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózó, az adózó jogelődje
vagy bármelyikük kapcsolt vállalkozása. Továbbá, ha az adózó az adóbevallás benyújtásáig
rendelkezik egy olyan igazolással, amely tartalmazza a korai fázisú vállalkozások nyilvántartását
végző szerv által vezetett nyilvántartási rendszer szerinti regisztrációs számát, a nyilvántartásba
140
vétele dátumát, továbbá a korai fázisú vállalkozás regisztrációs számát és a nyilvántartásba-vétele
dátumát.
A korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-kedvezménye alapján az adózó által
adóévenként érvényesített összeg 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az adóévben igénybe
vett, csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
A tőkebefektetés a korai fázisú vállalkozásnál az adóévben igénybe vett, csekély összegű (de
minimis) támogatásnak minősül.
A 7. § (1) bekezdés sz) pontjához
A módosítás akként határozza meg a műemlék karbantartás adóalap-kedvezményének a tárgyát,
hogy a karbantartást a műemléki vagy nyilvántartott műemléki értéknek minősülő ingatlanon,
illetve a helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanon kell elvégezni. Az ingatlan a mérlegben a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai szerint ingatlanként kimutatott eszköz. A
módosítás példálózó jelleggel felsorolja az ingatlan fogalmába tartozó főbb eszközöket.
A módosítás az egyértelműség végett pontosítja, hogy a karbantartás költségének az adóévben
elszámolt részével csökkenthető az adóalap.
A 7. § (1) bekezdés ty) pontjához
A kedvezmény tárgya az sz) pont szerinti kedvezménnyel analóg módon kerül meghatározásra.
A javasolt módosítás bővíti a kedvezményt oly módon, hogy nem kizárólag a számvitelről szóló
2000. évi C. törvény szerinti felújításra vehető igénybe, hanem emellett a számvitelről szóló 2000.
évi C. törvény szerinti beruházásra is, feltéve, hogy a beruházás kulturális örökségvédelmi céllal
történik.
A módosítás szerint a kedvezmény mértéke a beruházás, felújítás bekerülési értékének a kétszerese,
az igénybevételre a beruházás, felújítás befejezésének adóévében és az azt követő öt adóévben az
adózó döntése szerinti részletekben kerülhet sor.
A 7. § (1) bekezdés z) pontjához
Az adózó a kárenyhítési alapba nyújtott támogatás esetén - a közhasznú szervezetek, a Magyar
Kármentő Alap, illetve a Nemzeti Kulturális Alap támogatásához hasonlóan - társasági adóalap-
kedvezményt vehet igénybe. A kifizetett összeg 50%-áig az adózó a támogatás (juttatás) adóévében
veheti igénybe a kedvezményt.
A 7. § (1) bekezdés x) pontjához, 7. § (26)-(29) bekezdéséhez
A javaslat a műemlék karbantartási kedvezmény alanyi körét kibővíti az sz) pont szerinti jogosult
kapcsolt vállalkozásával, továbbá a ty) pont szerinti jogosult adózó kapcsolt vállalkozásával (az
ingatlant érintő beruházáshoz, felújításhoz pénzügyi forrást közvetlenül biztosító, a ty) pont szerinti
jogosult adózó kapcsolt vállalkozása helyett). A lehetséges kedvezményezetti kör kibővítésére
vonatkozó javaslat ugyanakkor nem vezethet a kedvezmény többszöröződéséhez.
A javaslat továbbá gondoskodik az sz), ty) és x) pontok módosításainak értelemszerű átvezetéséről.
a(z) 17. §-hoz
Az az adózó, amely érvényesíti a korai fázisú vállalkozásokba történő befektetések adóalap-
kedvezményét és az érvényesítésre nyitva álló 4 adóéven belül a kedvezményre jogosító részesedést
bármilyen jogcímen kivezeti, részben kivezeti (az átalakulás, egyesülés vagy szétválás miatti
kivezetést kivéve), adóalap-növelő tétel alkalmazására kötelezett. Az adóalap-növelő tétel összege
az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeg kétszerese. Kivezetés (részbeni
141
kivezetés) alatt például az értékesítést, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő átadást, a
térítés nélküli átadást, és a tőkeleszállítást kell érteni.
A javaslat szerint abban az esetben, ha az adózó alkalmazza a korai fázisú vállalkozásokba történő
befektetések adóalap-kedvezményét, a szerzett részesedésre elszámolt értékvesztésre az
értékvesztés elszámolásának adóévében növelő tételt kell alkalmaznia (kivéve, ha bejelentett
részesedésről van szó, mert ez esetben a bejelentett részesedésre vonatkozó szabály alapján lesz
kötelezett növelő tétel alkalmazására).
A növelő tétel összege a vállalkozásban szerzett részesedésre elszámolt értékvesztés összege, de
legfeljebb az adóalap-kedvezményként érvényesített összeg. Amennyiben a részesedésre a
későbbiekben visszaírásra kerül az értékvesztés, a Tao. törvény hatályos rendelkezése alapján
csökkentő tétel lesz érvényesíthető, ha az adózó a korábbi növelést az erre vonatkozó adóbevallással
és az azt alátámasztó kimutatásokkal igazolja.
a(z) 18. §-hoz
A javaslat szerint, ha a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedésre tekintettel elérhető
adóalap-kedvezményt alkalmazó adózó jogutód nélkül megszűnik a szerzés adóévében, vagy az azt
követő három adóévben, akkor az adóalap-csökkentésként elszámolt összeggel (feltéve, hogy
korábban ezzel nem növelte adóalapját), meg kell növelnie az adózás előtti eredményét.
a(z) 19. §-hoz
Az IFRS 11 Közös megállapodások című standard 11.26 (a) előírásai alapján, amennyiben az adózó
olyan társaságban rendelkezik részesedéssel, amely a standard alapján közös tevékenységnek
minősül, akkor az adózó az egyedi IFRS beszámolójában is meg kell, hogy jelenítse a részesedés
mögötti eszközeiből, kötelezettségeiből, bevételeiből és költségeiből rá jutó összeget. Ezáltal a
tevékenység eredménye mindkét társaság egyedi beszámolójában megjelenik. A duplikáció
megszüntetése érdekében ez esetben a részesedéssel rendelkező társaságnak a számviteli törvény
szerinti szabályokat követve kell az erre a tevékenységre eső adókötelezettségét meghatározni,
amelyre vonatkozóan külön nyilvántartás vezetésére kötelezett.
a(z) 20. §-hoz
A 18/B. § (2) bekezdés d) pontjához, (1) bekezdés h) pontjához
A munkavállalói részvényprogramok IFRS-ek és számviteli törvény szerinti kezelése eltérő. A
módosítás a két számviteli rendszer közötti egyensúlyt teremti meg. A módosítás egyértelművé
teszi, hogy az MRP szervezetként történő részvényjuttatás is ezen rendelkezés alá tartozik. Továbbá
a módosítás szerint az IFRS-ek szerint beszámolót készítő adózó ezért adóalap csökkentő tételként
veszi figyelembe a munkavállalói részvényprogramhoz kapcsolódóan a tárgyévben átadott saját
részvények visszavásárlási értékét, és növelő tételként veszi figyelembe a korábban csökkentőként
elszámolt értéket azon részvények tekintetében, amelyeket az adózó ingyenesen kap vissza a
munkavállalótól, az MRP szervezettől. Kezeli egyúttal a módosítás azt az IFRS-ek rendszere és a
magyar számviteli rendszer közötti különbséget is, miszerint az IFRS-ek rendszerében a juttatási
program eredménye a program adóévei során realizálódik, míg a magyar számviteli rendszerben az
MRP szervezet részére történő átadás illetve az MRP szervezet által történő juttatás időpontjában
keletkezhet az alapítónál eredményhatás.
a(z) 21. §-hoz
A 18/C. § (1) bekezdés b) pontjához, 18/C. § (2) bekezdés a) pontjához
Az IFRS-ek első alkalmazására vonatkozó standard főszabály szerint olyan beszámoló elkészítését
írja elő, amely (néhány kivételtől eltekintve) olyan értékeket tartalmaz, mintha a gazdálkodó mindig
142
az IFRS-ek szerint vezette volna a könyveit (IFRS 1 A nemzetközi pénzügyi beszámolási
standardok első alkalmazása című standard). A gazdálkodónak az áttéréskor a saját tőkével
szemben kell megjelenítenie a különbségeket, amelyeket az IFRS-ek szerint készített beszámoló
kiegészítő mellékletében tételesen és részletes magyarázattal együtt be kell mutatni. Ennek
megfelelően az IFRS-ek szerinti beszámolóra áttérő adózóknak az áttérést megelőző időszak
alapulvételével ki kell számítaniuk a magyar számviteli rendszer és az IFRS-ek szerinti eltéréséből
fakadó ún. áttérési különbözetet. Az áttérési különbözet tehát a kétszeres adóztatás, illetve a
kétszeres nem-adóztatás elkerülése érdekében semlegesítésre kerül az adóalapban. A módosítás
következtében egyértelművé válik, hogy az áttérési különbözettel abban az esetben kell módosítani
a korrigált adózás előtti eredményt, ha az IFRS alapú elszámolás eltérő adóalapot eredményez
ahhoz képest, mintha az adózó nem tért volna át az IFRS alapú beszámolóra (könyvvezetésre). Az
adóalap korrekció összege az adóalapok eltérését veszi alapul.
A 18/C. § (1) bekezdés c) pontjához, 18/C. § (2) bekezdés b) pontjához
Az IFRS-ek szerint a számviteli politika változását jellemzően visszamenőlegesen kell alkalmazni
(IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák című standard). Ez azt jelenti,
hogy az előző éveket érintő módosítások hatása nem a tárgyévi eredményben jelenik meg (mint
ahogyan a számviteli törvény szerint), hanem az eredménytartalékot módosítja. Ezért az
adósemlegesség érdekében az IFRS szerint beszámolót készítő adózónál indokolt ezt a tételt az
adóalapban megjeleníteni. A módosítás szerint az adóalap korrekciója arra az összegre vonatkozik,
amennyivel a számviteli politika visszamenőleges változása kisebb vagy nagyobb adóalapot
eredményez a változás nélküli helyzethez képest. Az eredménytartalékról az adóalapokra való
áttéréssel egyidejűleg a tétel a két számviteli rendszerbeli adózás előtti eredmény semlegességével
foglalkozó 18/B. §-ból áthelyezésre kerül az adóalap-módosító tételek közé a 18/C. §-ba.
A szabályozás a továbbiakban például a tárgyi eszközök és az immateriális javak esetén a számított
nyilvántartási érték különbségére épít. További példa, hogy a valósérték-modellben értékelt
befektetési célú ingatlanok az adóalapban eleve úgy kezelendőek, mintha a bekerülésiérték-
modellben lennének értékelve (azaz az adóalap egyébként is semleges), ezért a valósérték-modellre
történő áttérés visszamenőleges hatása kétszeres adózásának illetve nem adózásának elkerülése
érdekében a visszamenőleges hatást nem kell az adóalapban megjeleníteni a számviteli politika
változásának adóévében. Természetesen ez az összeg is része lesz az adóalapnak, de csak az eszköz
kivezetésekor.
A 18/C. § (4a)-(4f) bekezdéséhez
A javaslat az IFRS-ekre történő áttéréskor választási lehetőséget biztosít az adózók számára az
összes meglévő eszköze és kötelezettsége, vagy kizárólag az összes tárgyi eszköze és immateriális
jószága vonatkozásában. A választás az eszközök, kötelezettségek (tárgyi eszközök és immateriális
jószágok) összességét tekintve érvényesíthető, egyedi tételenként nem. Ezen eszközökre,
kötelezettségekre (tárgyi eszközökre és immateriális jószágokra) vonatkozóan az adóalap úgy is
meghatározható, mintha nem történt volna áttérés, azaz például egy tárgyi eszköznél a korábbi
adózási értékcsökkenés érvényesül és párhuzamosan áttérési adóalap-különbözet nem keletkezik.
Ezen módszer választása esetén az eszközökhöz tartozó releváns számviteli - és adó értékeket
elkülönítetten nyilván kell tartani. A választást legkésőbb az áttérés adóévéről szóló társasági
adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg lehet megtenni, amely később nem módosítható, nem
vonható vissza.
E rendelkezés szerinti választás hatálya alá tartozik az összes eszköz és kötelezettség, így többek
között, de nem kizárólagosan a befektetési célú ingatlanok, a biológiai eszközök, továbbá azon
szerződésekből származó eszközök, amelyeket az adózó az IFRS-ek szerint pénzügyi lízingként
143
jelenít meg, azonban az IFRS-ek szerinti beszámolóra nem tért volna át, akkor a számvitelről szóló
törvény III. Fejezete szerinti beszámolóban nem pénzügyi lízingként jelenített volna meg.
Az az adózó, amely nem választja a korábbi adózási helyzet folytatását, a meglévő immateriális
jószágok és tárgyi eszközök és az IFRS 1 szerint vélelmezett bekerülési értéken nyilvántartott tárgyi
eszközök és immateriális jószágok (adózási) bekerülési értékét és számított nyilvántartási értékét
egyező összegben, az áttérés adóéve első napján fennálló, az IFRS-ek szerinti könyv szerinti
értékkel megegyezően állapítja meg. Az adózó választása szerint az összes ilyen, az áttérés
adóévének első napját megelőző napon nullától eltérő számított nyilvántartási értékű immateriális
jószága és tárgyi eszköze vonatkozásában a Tao. törvény szerinti értékcsökkenési leírási kulcsok
vetítési alapjául szolgáló bekerülési értéket úgy állapítja meg, hogy az előzőek szerint
meghatározott számított nyilvántartási értéket megszorozza az adott eszközre vonatkozó, az áttérés
adóévének első napját megelőző napon fennálló bekerülési érték és számított nyilvántartási érték
hányadosával. Ez esetben az értékcsökkenés elszámolására tekintettel, az áttérés napját megelőző
napon fennálló számított nyilvántartási érték és a vélelmezett bekerülési érték (IFRS-ek szerinti
könyv szerinti érték) különbözete része lesz az áttérési adóalap-különbözetnek.
A (4f) bekezdés hatálya alá nem tartozó tárgyi eszközök és immateriális jószágok Tao.. törvény
szerinti értékcsökkenési leírási kulcsok vetítési alapjául szolgáló bekerülési értékét az IFRS-ek
szerint az áttérés adóévének első napján nyilvántartott bekerülési értékkel egyező összegben, a
számított nyilvántartási értékét ezen bekerülési érték és az adóalapnál értékcsökkenésként korábban
már érvényesített összeg különbözeteként határozza meg.
A 18/C. § (10)-(10a) bekezdéséhez
Az IFRS-ek szerint az apportként kapott eszközt a létesítő okiratban meghatározott érték helyett a
piaci értéken kell felvenni a könyvekbe. Ha az apport független és eltérő számviteli beszámolást
alkalmazó vállalkozások között megy végbe, akkor a transzferár-módosítási kötelezettség nem tudja
az egyensúlyt biztosítani, ezért a semlegesség érdekében az apportot kapó, IFRS-ek szerinti
beszámolók készítő adózó a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az
alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott értéket tekinti a kapott eszközök bekerülési
értéknek. Ezzel analóg módon, az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő adózó által végrehajtott
apportálás esetén a részesedés (befektetés) bekerülési értéke a létesítő okiratban, annak
módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban meghatározott érték.
A 18/C. § (13a) bekezdéséhez
Az egyértelmű szabályozás és az egységes jogalkalmazás érdekében külön rendelkezés mondja ki,
hogy az IFRS-ek szerint beszámolót készítő hitelintézet és pénzügyi vállalkozás az adózás előtti
eredményét nem növeli pénzügyi szolgáltatási, a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, a befektetési
szolgáltatási tevékenységéből származó várható kötelezettség fedezetére képzett céltartalékkal
(céltartalékot növelő összeggel) kapcsolatban az adóévben az adózás előtti eredmény terhére
elszámolt ráfordítással, azaz a ráfordítás a képzés évében kifejti csökkentő hatását. Értelemszerűen,
ezen adózói körben, az érintett céltartalék feloldása, csökkentése esetén az adóalap-csökkentő tétel
nem alkalmazandó.
A 18/C. § (18) bekezdéséhez
Az adóelkerülés megakadályozása végett bővül azon esetek köre, amikor a három adóév alatt
érvényesíteni kívánt pozitív áttérési adóalap-különbözet fennmaradó része egy összegben
esedékessé válik. Az egyösszegű adóalap-növelés vonatkozik arra az adózóra, amely - az átalakulás,
egyesülés, szétválás miatti megszűnést kivéve - bármely okból kikerül Tao. törvény hatálya alól,
vagy, amely a székhelyét külföldre helyezi át. Nem kell e rendelkezést alkalmaznia az európai
részvénytársaságnak és az európai szövetkezetnek a székhelye belföldről külföldre történő
144
áthelyezésekor azon tevékenységére, amelyet külföldi vállalkozóként folytat. Nem kell továbbá e
rendelkezést alkalmaznia a külföldi vállalkozónak, ha a tevékenységét az európai részvénytársaság,
az európai szövetkezet folytatja.
A 18/C. § (21) bekezdéséhez
Az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról külön rendelkezésben rögzíti, hogy
a hitelintézetnek a társasági adó számviteli elszámolására vonatkozó szabályai szerint kell kimutatni
és ezzel összefüggésben a társasági adóalapban adóalap-csökkentő tételként figyelembevenni a
hitelintézeti különadót. Az IFRS-ek szerinti beszámolót készítő hitelintézetnél a hitelintézeti
különadót részben vagy egészben az egyéb ráfordítás soron és nem a nyereségadó-ráfordítások
soron (az adózás előtti eredmény alatt) kerül bemutatásra (IAS 12 Nyereségadók című standard).
Ezért az IFRS-ek szerint beszámolót készítő hitelintézetnél a hitelintézetek különadója tényleges
nyereségadó-ráfordításként elszámolt adóévi összegével csökkenti az adózás előtti eredményt.
A 18/C. § (22) bekezdéséhez
A módosítás biztosítja, hogy a gazdasági társaság tagjánál (részvényesénél, üzletrész-
tulajdonosánál) a jegyzett tőke leszállításából eredően a társasági adókövetkezmények
megegyezzenek az IFRS-ek és a magyar számvitel rendszerében abban az esetben is, ha az IFRS-ek
szerint a jegyzett tőke leszállítása esetében részesedés kivezetésére nem kerül sor. Ezáltal
alkalmazhatóvá válik például a 7. § (1) bekezdés gy) pontja szerinti adóalap-csökkentés. Ha például
a részesedésre később a tőkeleszállításból eredően olyan értékvesztést kell elszámolni, amelyre a
magyar számvitel szerint nem kerülne sor, mert a részesedés kivezetése eleve megtörtént, akkor az
értékvesztéssel az adóalap nem csökkenthető. Ha később például értékesítésére kerül sor, az
értékesítés adókötelezettségét úgy kell meghatározni, mintha az értékesített részesedés könyv
szerinti értéke a tőkeleszállítás magyar számvitel szerinti elszámolását tükrözné.
a(z) 22. §-hoz
Jogtechnikai jellegű pontosítás, mely a rendelkezés értelmezését nem érinti.
a(z) 23. §-hoz
A kiegészítő támogatás határidőn túli, de még az adóbevallást megelőző pénzügyi teljesítése esetén
az adózó nem esik el az adókedvezménytől, hanem annak 80 százalékára jogosulttá válik.
a(z) 24. §-hoz
A módosítás értelmében a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének létszám- és bérköltség-
növelési feltételei enyhülnek a beruházások ösztönzése érdekében. A jelenértéken legalább 3
milliárd forint értékű beruházások esetében az adózó választhat, hogy legalább 50 fővel vagy a
minimálbér háromszázszorosával, a jelenértéken legalább 1 milliárd forint értékű beruházások
esetében 25 fővel vagy a minimálbér százötvenszeresével növeli a foglalkoztatását, illetve
bérköltségét, eleget téve jogszabályi kötelezettségének. A kis- és középvállalkozások legalább 500
millió forint értékű beruházásai tekintetében az előírt követelmény kisvállalkozások számára
minimum 5 főre vagy a minimálbér tízszeresére, középvállalkozásnál 10 főre vagy a minimálbér
huszonötszörösére csökken.
a(z) 25. §-hoz
A kiegészítő sportfejlesztési támogatásnak a határidőn túli, de még az adóbevallást megelőző
pénzügyi teljesítése esetén az adózó nem esik el az adókedvezménytől, hanem annak 80 százalékára
jogosulttá válik.
Ha a kiegészítő és a pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás pénzügyi teljesítésétől
számított 30 nap a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás benyújtását követően járna
145
le, akkor az adózónak nem kell külön bejelentést tennie az adóhatóság felé, hanem a kifizetések
tényét a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallásában jelenti be az állami adóhatóság
részére.
a(z) 26. §-hoz
Figyelemmel Magyarország uniós kötelezettségeire, a javaslat alapján lehetőség nyílik társasági
adókedvezmény igénybevételére energiahatékonysági célokat szolgáló eszközberuházás
megvalósítása és üzemeltetése esetén.
Elszámolható költségnek minősül
a)	az energiahatékonysági beruházás célját szolgáló, a magasabb energiahatékonysági szint
eléréséhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény
szerinti bekerülési értéke, amennyiben a beruházás összköltségén belül az energiahatékonysági
célokat szolgáló beruházás költségei külön beruházásként meghatározhatóak,
b)	egyéb esetben az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás részét képező
tárgyi eszköz, immateriális jószág számvitelről szóló törvény szerinti bekerülési értékének az a
része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségeként
merül fel, és amely kevésbé energiahatékony beruházást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és
a beruházáshoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna.
Az adókedvezmény mértéke az elszámolható költség legfeljebb 30 százaléka (de legfeljebb
jelenértéken 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg) lehet, amely mértéket kisvállalkozások 20,
középvállalkozások 10 százalékponttal tovább növelhetnek.
Az általános, illetve a közösségi jogból eredő igénybevételi feltételeken felül a jogszabály előírja,
hogy az adózónak az adókedvezmény igénybevételekor rendelkeznie kell egy olyan igazolással,
amely alátámasztja, hogy a megvalósított beruházás energiahatékonysági célokat szolgáló
beruházásnak minősül. Az említett igazolás kiállításának szabályairól külön jogszabály fog
rendelkezni.
A kötelező üzemeltetési időszak legalább 5 év, az adókedvezmény igénybevételére pedig a
jogszabályi feltételek teljesülése esetén főszabály szerint a beruházás üzembe helyezését követő
adóévben és az azt követő öt adóévben van lehetőség.
A javaslat rögzíti, hogy ugyanazon beruházás tekintetében az energiahatékonysági célokat szolgáló
beruházások adókedvezménye és a fejlesztési adókedvezmény együttesen nem alkalmazható,
következésképpen nincs lehetőség a Tao. törvény 22/B. §-a szerinti bejelentés/kérelem
benyújtására, továbbá a két kedvezmény együttes igénybevételére. A két kedvezmény tehát kizárja
egymást.
A kedvezményhez kapcsolódó átmeneti rendelkezés alapján a kedvezmény kizárólag a szabályozás
hatálybalépését (2017. január 1-jét) követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló
beruházások tekintetében és kizárólag a megkezdést követően felmerült elszámolható költségek
vonatkozásában vehető igénybe.
a(z) 27. §-hoz
A javaslat szerint az adózó az általa üzemeltetett vendéglátóhelyen megvalósított élőzenei
szolgáltatásra tekintettel az általa költségként, ráfordításként elszámolt ellenérték (díj) után
adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény mértéke az élőzenei szolgáltatásra tekintettel
az adózó által költségként, ráfordításként az adóévben elszámolt ellenérték (díj) általános forgalmi
adó nélkül számított összegének legfeljebb 50 százaléka.
146
A javaslat szerint az adózónál az élőzenei szolgáltatás ellenértékére (díjára) tekintettel elszámolt
költség, ráfordítás összegének azon része, amellyel az adózó csökkenti a fizetendő adóját, az
adóalapnál nem minősül elismert költségnek.
A javaslat kimondja, hogy élőzenei szolgáltatás adókedvezménye az adóévben igénybe vett, csekély
összegű (de minimis) támogatásnak minősül.
a(z) 28. §-hoz
Jogtechnikai jellegű pontosítás, mely a rendelkezés értelmezését nem érinti.
a(z) 29. §-hoz
Jogtechnikai jellegű pontosítás, mely a rendelkezés értelmezését nem érinti.
a(z) 30. §-hoz
(31) bekezdéshez
Az OECD jelentés és az akciótervek kifejezetten lehetővé teszik, hogy a tagállamok a korábbi
jogdíj szabályokat alkalmazó vállalkozások számára átmeneti lehetőséget biztosítsanak 2021-ig. A
módosítás célja ezen átmeneti szabályok pontosítása és egyértelműsítése. A módosítás
egyértelműsíti, hogy azok az adóalanyok, akik 2016. január 1-je és június 30-a között kapcsolt
vállalkozástól olyan jogdíjra jogosító jószágot is beszereztek, amely az átruházót nem jogosította a
Tao. törvényben foglalt jogdíjkedvezmény igénybevételére, csak ezen újonnan beszerzett jószágok
tekintetében nem élhetnek a korábbi szabályozásban foglalt kedvezménnyel.
(35)	bekezdéshez
Átmeneti rendelkezés alapján egyes, az IFRS-ekre áttérő adózókra vonatkozó szabályokat az
adózók már a 2016. adóévre vonatkozóan is alkalmazhatnak választásuk szerint.
(36)	bekezdéshez
A pótlólagos kiegészítő támogatás nyújtására nyitva álló határidő meghosszabbítása első
alkalommal a 2016. adóévben nyújtott támogatásra vonatkozik.
(37)	bekezdéshez
A pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás nyújtására nyitva álló határidő meghosszabbítása
első alkalommal a 2016. adóévben nyújtott támogatásra vonatkozik.
(38)	bekezdéshez
Átmeneti rendelkezés.
(39)	bekezdéshez
A módosított 29/ZS. § rendelkezései a 2015. évi és a 2016. évi adókötelezettség megállapításakor is
alkalmazhatóak.
(40)	bekezdéshez
Átmeneti rendelkezés, amely szerint az üzleti vagy cégértékre vonatkozó módosult szabályokat a
2016. adóévi adókötelezettségre is alkalmazni lehet.
(41)	bekezdéshez
A kedvezményezett eszközátruházásra vonatkozó 2017-től hatályba lépő szigorítások hatályba
lépését egyértelműsíti a módosítás. E szerint az új rendelkezések a 2017 előtt bekövetkezett
kedvezményezett eszközátruházásokra nem, csak a 2017. január 1-jén vagy azt követően létrejövő
ügyletekre vonatkoznak.
147
(42)	bekezdéshez
A jogutódként befizetendő adóelőleget első alkalommal a 2016. december 31-ét követően lehet
felajánlani.
(43)	bekezdéshez
Átmeneti rendelkezés alapján egyes, az IFRS-ekre áttérő adózókra vonatkozó szabályokat az
adózók a 2017. adóévre vonatkozóan kötelesek alkalmazni.
(44)	bekezdéshez
A létszámfeltétel könnyítése a 2017. január 1-jét követően bejelentett (kérelmezett) beruházásokra
vonatkozik a javaslat alapján.
(45)	bekezdéshez
A javaslat rögzíti, hogy az energiahatékonysági célú beruházások adókedvezménye kizárólag a
szabály hatálybalépését (azaz 2017. január 1-jét) követően megkezdett, energiahatékonysági célokat
szolgáló beruházások vehető igénybe.
a(z) 31. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezés szerint a Kormány rendeletben szabályozhatja a korai fázisú
vállalkozásként történő minősítés feltételeit, a korai fázisú vállalkozásokat támogató
vállalkozásokra vonatkozó követelményeket, a korai fázisú vállalkozások és a korai fázisú
vállalkozásokat támogató vállalkozások nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást, a korai fázisú
vállalkozásnak, a korai fázisú vállalkozásokat támogató vállalkozásnak minősülés igazolásának
részletes feltételeit.
A felhatalmazó rendelkezés szerint a Kormány rendeletben szabályozhatja az energiahatékonysági
célokat szolgáló beruházások adókedvezménye igénylésének, igénybevételének, az
energiahatékonysági célokat szolgáló beruházási minőség igazolásának, az adózó nyilvántartási és
adatszolgáltatási kötelezettségének részletes feltételeit.
a(z) 32. §-hoz
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások adókedvezménye közösségi
háttérjogszabálya a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási
kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 2014. június 17-i
651/2014/EU bizottsági rendelet.
a(z) 33. §-hoz
A Tao. törvény 1. számú, 2. számú és 3. számú mellékletét módosító mellékletre vonatkozó
rendelkezés.
a(z) 34. §-hoz
1.	Jogtechnikai jellegű pontosítás.
2.	A Tao. törvény jogdíjra jogosító immateriális jószághoz kapcsolódó kedvezménye módosult
2016.	július 16-tól azzal, hogy az adózó a lekötött összeget a lekötése adóévét követő korábbi
három év helyett öt adóévben oldhatja fel. A javaslat a kedvezmény szankciójához kapcsolódó
késedelmi pótlék számítást pontosítja. A késedelmi pótlékot a korábbi három év helyett a lekötés
adóévét követő ötödik adóévtől szükséges számítani.
3.	Az IFRS-ek szerint adózónál a 6. § (5) bekezdés b) pontja miatti, illetve a 18/D. § (7) és (8)
bekezdésében foglaltak miatti a társasági adó részben vagy egészben az egyéb ráfordítás soron és
nem a nyereségadó-ráfordítások soron (az adózás előtti eredmény alatt) kerül bemutatásra (IAS 12
148
Nyereségadók című standard). Az adósemlegesség érdekében ezért az IFRS-ek szerint beszámolót
készítőknél az adózás előtti eredmény növelése szükséges a társasági adónak a 6. § (5) bekezdés b)
pontjában és 18/D. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak miatt az adózás előtti eredmény terhére
elszámolt adóévi összegével.
4.	A 3. számú melléklet A) rész 13. pontja 2017. január 1-től módosul, ez a módosítás kerül
értelemszerűen átvezetésre az IFRS-ek szerinti adózókra vonatkozóan. A juttatás átadónál történő
adóalap-csökkentés alkalmazásának az is a feltétele, hogy a juttatásban részesülő adóalapja nem
lesz negatív és a juttatásra jutó társasági adót megfizeti.
5.	A 18/C. § (2) bekezdés a) alpontja miatti értelemszerű átvezetés.
6.	A 18/C. § (2) bekezdés a) alpontja miatti értelemszerű átvezetés.
7.	A 2017-től bevezetett új, az adózás előtti nyereségtől függően korlátozott adóalap-csökkentő
tételek esetén az IFRS-ek szerinti adózónak adózás előtti nyereségként - más nyereségkorlátos
csökkenttő tételekkel analóg módon - a korrigált adózás előtti nyereséget kell figyelembe venni.
8.	A 18/C. § (2) bekezdés a) alpontja miatti értelemszerű átvezetés.
9.	A módosítás egyértelműsíti, hogy nem a teljes egyenleget kell figyelembe venni, hanem az
adott adóévre jutó részt, amely lehet egyösszegű vagy egyharmad elosztású.
10.	A pótlólagos kiegészítő támogatást a támogatás adóévét követő 90 napon belül, de
legkésőbb a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig kell nyújtani.
11.	Jogtechnikai jellegű módosítás. Nyelvhelyességi hiba javítása.
12.	Jogalkalmazást segítő módosítás annak érdekében, hogy a Tao. törvény rendelkezése
összhangba kerüljön a fejlesztési adókedvezmény részletszabályait tartalmazó kormányrendelet
előírásaival.
13.	A pótlólagos kiegészítő sportfejlesztési támogatás nyújtására nyitva álló, az adóévet követő
90 napos határidő betartását elősegítendő a határidő meghosszabbodik a bevallás benyújtására
nyitva álló határidőig.
14.	Jogtechnikai jellegű pontosítás a kormányrendeleti szabályozással való összhang
megteremtése érdekében.
15.	Az átalakulással, egyesüléssel, szétválással érintett adózók adóról való rendelkezési
lehetősége bővül a Tao. törvény 26. § (3) bekezdése szerint megállapított adóelőleg-
kötelezettséggel.
16.	Jogtechnikai jellegű pontosítás. Nyelvhelyességi hiba javítása.
17.	J ogtechnikai jellegű pontosítás.
18.	A javaslat a jogalkalmazás egyszerűsítése és a jogbizonytalanság megszüntetése érdekében
egyértelművé teszi, hogy a 2016. június 30-a előtt beszerzett, előállított, bejelentett a korábbi
szabályozás alapján jogdíjra jogosító jószágok tekintetében az átmeneti szabályok attól függetlenül
alkalmazhatóak, hogy a korábban beszerzett vagy előállított jószágokkal kapcsolatban merül-e fel
későbbi költsége az adózónak.
19.	J ogtechnikai jellegű pontosítás.
20.	J ogtechnikai jellegű pontosítás.
21.	J ogtechnikai jellegű pontosítás.
22.	Pontosító jellegű, jogharmonizációs módosítás.
149
a(z) 35. §-hoz
1-2. A számviteli politika változására vonatkozó tételek átkerültek a 18/C. §-ba, ezért a 18/B. §-ból
törölni kell azokat.
3.	Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény módosításához
a(z) 36. §-hoz
(1)	Jogtechnikai jellegű módosítás. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV.
törvény (a továbbiakban: Evectv.) alapján az egyéni cég kizárólag korlátlan mögöttes felelősséggel
működhet, ezért indokolt az Eva tv. azon rendelkezésének módosítása, mely korlátolt mögöttes
felelősséggel működő egyéni cég nyilvántartási kötelezettségéről rendelkezik.
(2)	Jogtechnikai jellegű módosítás. Az Evectv. alapján az egyéni cég kizárólag korlátlan mögöttes
felelősséggel működhet, ezért indokolt az Eva tv. azon rendelkezésének módosítása, mely korlátolt
mögöttes felelősséggel működő egyéni cégről rendelkezik.
a(z) 37. §-hoz
A javaslat szerint a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózásra áttérő kkt., bt., egyéni cég
által fizetendő osztalék utáni adót kiváltó adó mértékének 16 százalékról 15 százalékra csökken,
tekintettel arra, hogy ezen adó megfizetésével az adózó tulajdonképpen a vállalkozás nyereségéből
le nem adózott rész utáni személyi jövedelemadó megfizetése alól mentesül, melynek mértéke
2016-tól 15 százalékra csökkent.
a(z) 38. §-hoz
Jogtechnikai jellegű módosítás. Az Evectv. alapján az egyéni cég kizárólag korlátlan mögöttes
felelősséggel működhet, ezért indokolt az Eva tv. azon rendelkezésének hatályon kívül helyezése,
mely korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyén cég adóalanyiságának megszűnéséről
rendelkezik.
4.	Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény
módosítása
a(z) 39. §-hoz
A javaslat az új bevallási forma - az adóhatóság által készítendő adóbevallási tervezet -
bevezetésével összefüggésben módosítja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás bevallására
vonatkozó egyes rendelkezéseket.
a(z) 40. §-hoz
Azokban az esetekben, amikor a magánszemély az év első felében vonul nyugdíjba (az adott évben
több mint 183 napra részesül nyugdíjban), az Ekho tv. szabályai szerint minden ekhoval adózó
jövedelmére (az aktív időszakban szerzettre is) az alacsonyabb (11,1%-os) közteher mértéket
alkalmazhatja, vagyis a megfizetett különbözet visszajár számára. A hatályos törvény azonban nem
tartalmaz olyan szabályt, amely alapján az adóhatóság a visszautalást jogszerűen teljesítheti. A
javaslat alapján lehetővé válik a különbözet személyi jövedelemadó bevallásban történő
visszaigénylése más túlfizetésekhez hasonlóan.
a(z) 41. §-hoz
A javaslat az új bevallási forma - az adóhatóság által készítendő adóbevallási tervezet -
bevezetésével összefüggésben módosítja az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás bevallásra
vonatkozó egyes rendelkezéseket.
a(z) 42. §-hoz
150
A javaslat átmeneti rendelkezést iktat be, amely alapján egyértelművé válik, hogy már a 2016 első
felében nyugdíjba vonulók is visszaigényelhetik az általuk megfizetett eho és az új szabály szerint
őket jogszerűen terhelő ekho különbözetét.
a(z) 43. §-hoz
Jogtechnikai jellegű módosítás a 39. §-ban foglaltakkal összefüggésben.
5.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
a(z) 44. §-hoz
A gyógyszertámogatási előirányzat túlköltése esetén a finanszírozó és a gyógyszerek forgalomba
hozatali engedélyének jogosultjai közötti kockázatmegosztásról szóló hatályos szabályok az
előirányzat túllépésének fedezetének biztosítása érdekében támogatás arányosan minden
forgalmazó esetében visszafizetési kötelezettséget határoz meg (ún. sávos befizetés). Tekintettel
arra, hogy sávos befizetési kötelezettség keletkezik olyan forgalmazók esetében is, akik
forgalmazási tevékenysége a túlköltés kialakulásához nem járult hozzá. (pl. csökkent vagy nem
növekedett a forgalmuk, árat csökkentettek) indokolt, hogy mentesüljenek a befizetési kötelezettség
alól. Ez csak úgy valósítható meg, ha a szabály változása minden szereplő számára mentesítést ad a
jelenlegi szabályozás alapján 2016. évre adódó befizetési kötelezettség alól.
a(z) 45. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
6.	A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény
módosítása
a(z) 46. §-hoz
Az adózó az általa a társasági adóban az előadó-művészet, filmalkotás, valamint látvány-csapatsport
támogatásának céljára felajánlott összegre tekintettel a társasági adófolyószámlájára történő
jóváírásra jogosult, amelyet egyéb bevételként számol el. A módosítás ezen bevételt mentesíti az
energiaellátók j övedelemadója alól.
A javaslat gondoskodik arról, hogy a kisajátítás, valamint a kisajátítási tervben szereplő ingatlanra
megkötött adásvétel során kapott ellenérték és az érintett eszköz könyv szerinti értéke közötti
pozitív különbözet az adózás előtti eredményben való megjelenése adóévében adóalap-csökkentő
tételként legyen elszámolható.
a(z) 47. §-hoz
A fejlesztési adókedvezmény meglévő szabályrendszeréhez hasonlóan a módosítás lehetőséget
teremt arra, hogy a Távhő tv. alanyai igénybe vehessék az energiahatékonysági célokat szolgáló
beruházások adókedvezményének társasági adóban nem érvényesített részét, legfeljebb számított
adójuk 50 százalékáig terjedő mértékben.
a(z) 48. §-hoz
Jogtechnikai jellegű pontosítás, mely a rendelkezés értelmezését nem érinti.
a(z) 49. §-hoz
A megújuló energiaforrásból termelt villamos energia kötelező átvételi és prémium típusú
támogatás új rendszerével összhangban a prémium típusú támogatásban részesülők is
mentesülhetnek az energiaellátók jövedelemadója alól.
a(z) 50. §-hoz
151
A jóváírás és kisajátítás mentesítését első alkalommal a 2016. január 1-jén vagy az azt követően
kezdődő adóév adókötelezettsége megállapítása során kell alkalmazni.
a(z) 51. §-hoz
Jogtechnikai jellegű módosítások.
7.	Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló 2010. évi XC. törvény módosítása
a(z) 52. §-hoz
A magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadóra vonatkozó szabályozás 2015
decemberében egy olyan szabállyal egészült ki, amely alapján a csoportos létszámcsökkentés
keretében megszűnő jogviszonyokban a felmondási időre járó juttatás és végkielégítés egésze
mentesül a 75%-os különadó-fizetési kötelezettség alól. Ez a szabály az Mt. alapján foglalkoztatott
munkavállalókra és a Kjt. hatálya alá tartozó közalkalmazottakra alkalmazható, utóbbi esetben
azért, mert a Kjt. az Mt. alkalmazását háttérjogszabályként rendeli alkalmazni. Korábban a
mentesített kör kiegészült a hivatásos vagy szerződéses állományú katonák csoportos
létszámcsökkentésével. Ugyanakkor a közszférában más törvények hatálya alatt foglalkoztatott
munkavállalók (kormánytisztviselők, köztisztviselők) esetében a csoportos létszámcsökkentés
jelenleg nem értelmezhető, a Kttv. ezt a csoportos létszámcsökkentés jogintézményét nem ismeri,
ugyanakkor annak szabályait lényegében azonos tartalommal alkalmazza. A közszféra egyes
állománycsoportjai közötti diszkrimináció megszüntetése érdekében a javaslat kiterjeszti a
különadó alóli mentesülés lehetőségét a Kttv. vonatkozó szabálya alapján megvalósuló
létszámcsökkentés keretében kifizetett összegekre is.
a(z) 53. §-hoz
A javaslat az új bevallási forma - az adóhatóság által készítendő adóbevallási tervezet -
bevezetésével összefüggésben módosítja a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő különadó
bevallására vonatkozó rendelkezéseket.
a(z) 54. §-hoz
A javaslat a 50. § szerinti módosítás alkalmazását a 2016. január 1-jét követően keletkezett
adókötelezettségre rendeli alkalmazni, egyben eljárási szabályt állapít meg arra az esetre, amikor az
új szabállyal mentesített jövedelemből a munkáltató a különadót már levonta. A javaslat szerint a
különbözetet ilyen esetben a munkáltatónak kell rendeznie.
8.	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény módosításához
a(z) 55. §-hoz
A Katv. főállású kisadózó fogalma több ponton a Tbj. 31. § rendelkezéseiben meghatározott
esetkörökkel összhangban határozza meg, hogy mikor nem minősül főállásúnak a kisadózó.
A Tbj. 2016. június 16-ától hatályos 4. § q) pontjában foglaltak szerint a gyermekek védelméről és a
gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási
jogviszony teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonynak minősül. E rendelkezést beiktató 2016.
évi LXVI. törvény 123. §-ához fűzött indoklás szerint ezzel egyértelművé válik többes jogviszony
fennállása esetén (pl.: a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony mellett egyéni vállalkozó) a
járulékfizetésre vonatkozó szabályok alkalmazása.
A javaslat szerint azon kisadózók, akik egyidejűleg nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban
állnak, nem minősülnének főállású kisadózónak - hasonlóan, mintha heti 36 órát elérő
152
foglalkoztatással járó munkaviszonyban állnának -, így 25 ezer forint tételes adó megfizetésére
lennének kötelezettek.
a(z) 56. §-hoz
A javaslat kezdeményezi, hogy az ingatlan bérbeadásból származó bevétel megszerzésének
időpontját a kisadózó vállalkozás köteles legyen bejelenteni az állami adóhatósághoz annak
érdekében, hogy az adóhatóság a bejelentést követően intézkedni tudjon az adóalanyiság
megszüntetése iránt.
a(z) 57. §-hoz
A javaslat 6 millió forintról 12 millió forintra emeli azt a bevételi határt, amelynek túllépése esetén
a magánszemély 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni. A módosítás lényegében azt jelenti,
hogy az adózási mód az említett bevétel eléréséig alkalmazható.
a(z) 58. §-hoz
A javaslat értelmében a kisvállalati adó választhatóságának bevételi korlátja 500 millió forint
marad, azonban az adóalanyiság megszűnése csak az 1 milliárd forintos határ meghaladását
megelőző nappal esedékes, amelyet negyedévente szükséges vizsgálni.
A Javaslat értelmében a kisvállalati adó hatálya alá bejelentkező adózók esetében az adóhatóságnál
meglévő tartozás mértékét a kisadózó vállalkozások tételes adójában alkalmazott metódus szerint
kell a továbbiakban vizsgálni, amely elősegíti az egyértelmű jogalkalmazást.
A tevékenységüket év közben kezdő vállalkozások számára probléma a jogszabályban előírt
bejelentés határideje és módja. A Javaslat szerint a vállalkozás bejelentését az állami adóhatósághoz
történő bejelentkezéssel egyidejűleg teheti meg. A cégjegyzésre nem kötelezett adózók az állami
adó- és vámhatósághoz történő bejelentkezésüket papír alapon teljesítik. Az új szabályok alapján
például egy tevékenységét év közben kezdő ügyvédi iroda már a bejelentkezése alkalmával
választhatja a kisvállalati adóalanyiságot, ekkor azonban nem teljesülne a Katv. 19. § (1)
bekezdésében előírt azon feltétel, amely szerint a kisvállalati adó hatálya alá történő bejelentkezés
kizárólag elektronikus úton teljesíthető. A javaslat értelmében a tevékenységét év közben kezdő,
cégbejegyzésre nem kötelezett adózók papír alapon is teljesíthetnék a Katv. 19. § (1) bekezdés
szerinti bejelentésüket, ha azt az állami adóhatósághoz való bejelentkezéssel egyidejűleg teljesítik.
a(z) 59. §-hoz
1.	Jogtechnikai pontosítás.
2.	A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyai az adóalanyiság megszűnésétől számított
24 hónapban nem választhatják újra az adóalanyiságot. A javaslat ezt az időszakot a megszűnés
évére és az azt követő 12 hónapra csökkenti, ezzel több olyan adózó tudná az adóalanyiság
megszűnését követően ismételten választani az adózási formát, akinek adóalanyisága nem szankciós
jelleggel, hanem az adózó döntése következtében szűnik meg.
3.	A javaslat egyértelművé teszi, hogy a magasabb összegű tételes adó fizetési kötelezettség a
bejelentését követően (a választására irányuló nyilatkozat benyújtását követően) terheli az adózót.
4.	A javaslat pontosítja az adóhatóság által kiállított igazolás tartalmát abban az esetben,
amikor a kisadózó bevételének 60 százaléka nem éri el a minimálbér összegét. Ezzel az is
pontosításra kerül, hogy amennyiben a bevételi nyilatkozat szerint a kisadózó az adott évben nem
ért el bevételt (pl. az egyéni vállalkozó szüneteltette a tevékenységét), akkor az adóhatóság sem
igazol számára jövedelmet.
5.	A személyi jövedelemadó mértékével azonos mérték megállapítása az egyébként személyi
jövedelemadó köteles kifizetésre.
153
9.	A tudományos kutatásról, fejlesztésről és az innovációról szóló 2014. évi LXXVI.
törvény módosítása
a(z) 60. §-hoz
Jogtechnikai jellegű pontosítás, mely a rendelkezés értelmezését nem érinti.
II. Fejezet
A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
10.	Az energiaadóról szóló 2003. évi LXXXVIII. törvény
a(z) 61. §-hoz
A földgázpiac kWh mértékegységre történő átállásához kapcsolódóan szükséges a földgázra
vonatkozó adómérték előre tervezett, kWh alapúra történő módosítása.
11.	A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló
2003. évi CXXVII. törvény módosítása
a(z) 62. §-hoz
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény rendelkezéseivel való összhang megteremtése
érdekében szükséges módosítás.
a(z) 63. §-hoz
A dohánygyártmányok esetében megszűnő speciális adóztatás okán szükséges módosítás.
a(z) 64. §-hoz
A dohánygyártmányok esetében megszűnő speciális adóztatás okán szükséges módosítás.
a(z) 65. §-hoz
A dohánygyártmányok adóztatásának összhangba hozása az új jövedéki törvény rendelkezéseivel
(dohánygyártmányok esetében nem kell adóelőleget fizetni).
a(z) 66. §-hoz
Az új jövedéki törvény egyes rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében szükséges
módosítás, dohánygyártmánynak minősül az elektronikus cigaretta töltőfolyadéka és az új
dohánytermék-kategóriák is.
a(z) 67. §-hoz
Az új jövedéki szabályozás 2017. április 1-jei hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükséges a
dohánygyártmányok előre tervezett lépcsőzetes adóemelésének második ütemét 2017. január 1-
jével hatályba léptetni.
Az új jövedéki törvény egyes rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében
kiskereskedelmi eladási árnak a NAV honlapján közzétett ár minősül.
a(z) 68. §-hoz
Az új jövedéki törvény egyes rendelkezéseivel való összhang megteremtése érdekében rögzítésre
kerül, hogy az elektronikus cigaretta töltőfolyadékára és az új dohánytermék-kategóriákra nem kell
zárjegyet alkalmazni, valamint az adójegy-hiány - összhangban a termékek értékével - 1500 Ft-ban
kerül rögzítésre.
154
a(z) 69. §-hoz
A dohánygyártmányok esetében megszűnő speciális adóztatás okán szükséges módosítás.
a(z) 70. §-hoz
Az új jövedéki törvény egyes rendelkezéseivel való összhang megteremtését szolgáló rendelkezés.
a(z) 71. §-hoz
Meghatározásra kerül az adókötelessé váló töltőfolyadék és új dohánytermék-kategóriák esetében a
kereskedelmi mennyiség.
a(z) 72. §-hoz
A dohánygyártmányok esetében megszűnő speciális adóztatás okán szükséges módosítás.
a(z) 73. §-hoz
Az adójegy hamisításának büntetési tétele összhangba kerül az adójegy-hiánnyal.
a(z) 74. §-hoz
Átmeneti rendelkezések, a módosuló rendelkezések alkalmazási időpontjának egyértelmű rögzítése
érdekében.
a(z) 75. §-hoz
A dohánygyártmányok esetében megszűnő speciális adóztatás okán szükséges módosítás.
a(z) 76. §-hoz
A dohánygyártmányok esetében megszűnő speciális adóztatás okán szükséges módosítás.
12.	Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosításához
a(z) 77. §-hoz
és
a(z) 78. §-hoz
Az alanyi adómentesség választására - az egyéb törvényi feltételek fennállása esetén - abban az
esetben jogosult az adóalany, ha sem a naptári évet megelőző évben, sem pedig az adott naptári
évben nem haladja meg az árbevétele a törvényben előírt értékhatárt. Tekintettel arra, hogy a
hatályos szabályok szerint a választásra jogosító értékhatár 6 millió Ft, a Javaslat szerint azonban az
8 millió Ft-ra emelkedik, a Javaslat átmeneti szabályként rendezi, hogy a 2016-os évben a 6 millió
Ft-os árbevételt meghaladó, de a 8 millió Ft-os árbevételt meg nem haladó adóalanyok is élhessenek
az alanyi adómentesség választásának lehetőségével. Továbbá a Javaslat arról is rendelkezik, hogy
amennyiben az alanyi adómentesség értékhatárát valaki a megelőző 2 évben lépte túl, de a 8 millió
Ft-os értékhatáron belül maradt, az is választhassa az alanyi adómentességet.
13.	A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
a(z) 79. §-hoz
Korrekció, csak a fűtőanyagként felhasznált szénhidrogén minősül energiaterméknek és tartozik a
törvény hatálya alá, a szénhidrogénektől eltérő termékek, így pl.: a tűzifa és a papír nem.
KN-kód elírás javítása a gyöngyözőbor uniós jövedéki szabályozással azonos (csendes borként, 0
Ft/hl adómértékkel) jövedéki kezelése érdekében.
A 2017. január 1-jétől alkalmazandó KN-kódokra történő átállás miatt szükséges egyes termék
meghatározások módosítása.
155
a(z) 80. §-hoz
Szövegezés pontosítása az egyértelműség érdekében, jövedéki engedélyes kereskedőnél ugyanis az
igazolatlan eredetű többlet keletkeztet adófizetési kötelezettséget, nem a hiány.
a(z) 81. §-hoz
Szövegezés pontosítása annak érdekében, hogy a többműszakos munkarendben működő
gazdálkodónak ne a műszak befejezésének esetleg munkaszüneti napra eső napján, hanem a műszak
befejezésének napját követő munkanapon kelljen teljesítenie kötelezettségét.
a(z) 82. §-hoz
Szövegezés pontosítása annak érdekében, hogy a legalább 2 éves működéshez kapcsolódó 50%-os
biztosítékkedvezmény nem csak a főszabály szerint nyújtandó, hanem a speciális biztosítékokra is
vonatkozik.
a(z) 83. §-hoz
Jövedéki engedélyes kereskedő adatszolgáltatásának határidejét szükséges meghatározni.
a(z) 84. §-hoz
Szövegezés pontosítása az egyértelműség érdekében, a nyilvántartásba vett felhasználó csak a
tárgyévre jóváhagyott, felhasználói engedély nélkül beszerezhető kerete erejéig végezhet
beszerzést.
a(z) 85. §-hoz
Egyéb ellenőrzött ásványolaj tagállamból történő behozatala, oda kiszállítása, exportja, importja
esetén csak 5 liter/kilogramm kiszerelés felett indokolt jövedéki engedélykötelezettséget előírni.
a(z) 86. §-hoz
Az egyértelmű jogalkalmazás érdekében pontosításra kerül, hogy hogy az eseti bejegyzett
kereskedő is átvehet zárjegyet.
a(z) 87. §-hoz
Tekintettel arra, hogy 2017. január 1-jétől a zárjegy nem tartalmazza a dohánygyártmányok árát, és
főszabály szerint a termék beazonosíthatóságát szolgáló zárjegy felhelyezéskor és nem az
adófizetési kötelezettség keletkezésekor (szabadforgalomba bocsátás) szolgáltat az adóalany adatot
a NAV részére többek között a termék áráról, mely összefügg a fizetendő adóval, szükséges az adó-
visszaigénylés esetére az alapul szolgáló kiskereskedelmi árat meghatározni. A költségvetési
bevételeket szem előtt tartva visszaigénylés esetén a zárjegy felhelyezés, és a visszaigénylés közötti
időszak során a NAV honlapon közzétett árak közül a legalacsonyabb ár figyelembe vételével
érvényesíthető adó-visszaigénylés.
a(z) 88. §-hoz
Harmadikba országban előállított dohánygyártmány esetében előfordulhat, hogy a zárjegy
átvételétől számított 3 hónapon belül, a már zárjeggyel ellátott, hajóval szállított dohánygyártmány
nem érkezik meg belföldre, ezért szükséges ilyen esetben 6 hónapot biztosítani a zárjeggyel történő
elszámolásra.
156
a(z) 89. §-hoz
Szövegezés pontosítása az egyértelműség érdekében, nem csak a hatósági eljárás, de az azt
megelőző ellenőrzés sem az elektronikus ügyintézés szabályai szerint zajlik alapesetben a
magánszemélyek esetében.
a(z) 90. §-hoz
2017.	január 1-től a jövedéki bírság alapját képezi a dohánygyártmányok általános forgalmi adója
is. A dohánygyártmányok esetében a 2015. évi éves adatok figyelembe vételével az átlagos áfa
tartalom az átlagos jövedéki adó tartalom 38 %-a. Annak érdekében, hogy dohánygyártmányok
esetében ne csökkenjen a gyorsított eljárásban elbírálható termékek mennyisége, indokolt az
értékhatár 40 %-kal való megemelése. Mivel a többi termék esetében ilyen változás a korábbi
jogszabályhoz képest nem történt, ezért indokolt a dohánygyártmányokra vonatkozó speciális
rendelkezés alkalmazása az általános rendelkezés változatlanul hagyása mellett.
a(z) 91. §-hoz
Szövegpontosítás a törvény szóhasználatának egységessége érdekében (adózás alól elvont termék
fogalma helyett szabálytalansággal érintett termék fogalma).
a(z) 92. §-hoz
Jövedéki ügyben elkobzott dolog oktatási, múzeumi vagy kiképzési célra átadhatóságának törvényi
megteremtése.
a(z) 93. §-hoz
Az FGSZ Zrt. által a 2016/17 gázévre vonatkozóan közzétett GJ/kWh átváltási tényező alapján
szükséges földgáz adómérték-korrekció.
a(z) 94. §-hoz
A Honvédség és a rendőrség nem minden esetben a repülőtéren szolgálja ki a légijárműveket
üzemanyaggal, hanem pl. hadgyakorlatok esetén ún. üzemanyagtöltő pontra szállítják ki a
repülőgép-üzemanyagot és a kiszolgálás onnan történik. Az adminisztráció egyszerűsítése
érdekében kimondásra kerül, hogy az üzemanyagtöltő pont és az azt kiszolgáló tartályautó az
adóraktár része.
a(z) 95. §-hoz
A közlekedési adó-visszaigénylés szabályainak szükséges pontosítása, egyértelműsítve, hogy itt
nem jelölt gázolaj után történik a visszaigénylés.
a(z) 96. §-hoz
A javaslat pontosítja és egyértelműsíti, hogy az állami adó- és vámhatóság pontosan mit, hogyan,
mi alapján vizsgál a kisüzemi bortermelői nyilatkozat megtételekor.
a(z) 97. §-hoz
Egyértelműsítésre kerül, hogy a gázolaj jelölését végző adóraktárnak ezen tevékenység
megkezdését csak a tevékenység megkezdésekor, első ízben kell bejelenteni.
a(z) 98. §-hoz
Az új jövedéki szabályozás 2017. április 1-jei hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükséges
módosítás.
a(z) 99. §-hoz
157
Az új jövedéki szabályozás 2017. április 1-jei hatálybalépéséhez kapcsolódóan szükséges átmeneti
rendelkezések.
A 2017. április 1-jét követően egyszerűsített adóraktári tevékenységüket megszüntetők és azt
kisüzemi bortermelőként tovább folytatók esetén nincs szükség készletfelvételre az engedély
hatályvesztése miatt.
Az adójegyes dohánygyártmányokra vonatkozó szabály egyértelműsítése. Az adójegyes
dohánygyártmányokra a régi Jöt. szerinti szabályokat kell alkalmazni (fizetési kötelezettség,
elszámolás, alkalmazási szabályok, kiskereskedelmi ár), azokat nem kell az új elektronikus
nyilvántartásban szerepeltetni.
Szükséges kiegészítő szabály annak érdekében, hogy ha az új törvényi szabályok szerint nő a
jövedéki biztosíték szükséges mértéke, már 2016 végén nyújthasson az engedélyes az új
szabályoknak megfelelő összegben biztosítékot, ne korlátozza őt be a régi Jöt. szerinti
biztosítékmaximum.
A javaslat meghatározza, hogy folyamatos földgáz, villamos energia szolgáltatás esetében mikortól
kell az új törvény szerinti szabályokat alkalmazni.
A dohánygyártmányok esetében az adójegyről zárjegyre történő zökkenőmentes átállás érdekében
már 2017. március 1-jétől lehet zárjegyet igényelni, melyekről adatszolgáltatást kell március 31-ig
teljesíteni.
A megfelelő átmenet biztosítása érdekében az a bejegyzett kereskedő, aki januártól adóraktár
engedélyes kíván lenni, már március 1-jétől benyújthatja erre vonatkozó kérelmét.
A megfelelő átmenet biztosítása érdekében az jelenlegi jövedéki engedélyes kereskedő, aki
áprilistól adóraktár engedélyes lesz, a termékkészlet kifutásáig adóraktárában tárolhatja adózott
dohánygyártmány termékkészletét.
Tekintettel arra, hogy az egyszerűsített adóraktár engedélyes és a kisüzemi bortermelő a 2016.
augusztus 01. - 2016. november 30. közötti időszakot érintően már tesz adóbevallást, - a duplikáció
elkerülése érdekében - a hivatkozott időszakra vonatkozó adatokat a bevallásban már nem kell
szerepeltetnie.
a(z) 100. §-hoz
A katonai célú felhasználások adófizetési kötelezettség alóli mentesülés szabályait a jövedéki
törvény végrehajtási rendelete fogja tartalmazni, így nincs szükség külön HM rendelet alkotására.
14.	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása
a(z) 101. §-hoz
A javaslat - adminisztrációs egyszerűsítésként - hatályon kívül helyezi a regisztrációs adóról szóló
2003. évi CX. törvény azon rendelkezését, amely a 8. adókategória (0 Ft adótartalmú egyes
környezetkímélő gépkocsik) kapcsán arról rendelkezik, hogy az de minimis (csekély összegű)
támogatást tartalmaz.
158
III. Fejezet
A HELYI ADÓZÁST ÉS A GÉPJÁRMŰVEK ADÓZÁSÁT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
15.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
a(z) 102. §-hoz
A Htv. már kihirdetett, 2017. január 1-jétől hatályossá váló szabálya révén szigorúbbá válik az ún.
civil szervezetek (pl. alapítvány, egyesület) számára az építmény- és a telekadóban a feltételes
adómentesség feltételrendszere. A hivatkozott módosítás eredményeként az adóévi adómentesség az
ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként szereplő adóalanyt illeti meg, mégpedig kizárólag azon
épület(rész)e, telke után, amelyet csak a létesítő okiratában meghatározott alaptevékenysége,
főtevékenysége kifejtésére használ.
A hatályos törvényi szabályozás alapján az ún. civil szervezet valamennyi helyi adó alóli adóévi
mentesülésének egyik feltétele, hogy az adóévet megelőző adóévben folytatott vállalkozási
tevékenységből származó jövedelme után sem belföldön, sem külföldön ne keletkezzen adófizetési
kötelezettsége. A civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény
alkalmazásában a 2016. évtől az ingatlan bérbeadási, átruházási tevékenységvégzés nem minősül
vállalkozási tevékenységnek, ugyanakkor az említett tevékenységekből származó bevétel - a
társasági adózás szabályai szerint - a jogi személy társasági adóalapját növelő tétel. A javaslat
szerint - a társasági adószabályozással való koherencia megteremtése érdekében - a helyi adó alóli
mentességhez szükséges feltétel független lenne attól, hogy a szervezet tevékenységének jövedelme
(adóalapja) utáni (társasági) adófizetési kötelezettség vállalkozási tevékenység végzése miatt állt-e
elő.
A javaslat ugyanakkor lehetővé teszi a vasúti pályahálózatot üzemeltető közszolgáltató szervezet
számára az építmény- és telekadóban a mentesség igénybevételét akkor is, ha az ingatlan-
nyilvántartásban vagyoni értékű jog jogosítottjaként szerepel.
A már kihirdetett, 2017. január 1-jétől hatályba lépő szabályozás általános érvénnyel azt is rögzíti,
hogy az adóalanynak a folyó adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig írásban nyilatkozatot kell
benyújtania az adóhatósághoz a törvényi feltétel teljesüléséről, azaz arról, hogy a tárgyévet
megelőző adóévben társasági adófizetési kötelezettsége nem volt. A már kihirdetett törvényi
szabály külön kimondja, hogy említett nyilatkozat adóbevallásnak minősül, azaz annak joghatását
viseli. E szabályokat a javaslat változatlan normatartalommal ismétli meg.
Mindezzel együtt a javaslat gondoskodik arról, hogy a már kihirdetett szabályozást beiktató
jogszabályhely, nevezetesen az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a
Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi
LXVI. törvény 84. §-a ne lépjen hatályba.
a(z) 103. §-hoz
A hatályos szabályok szerint az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke
csak korlátozottan, sávosan degresszív módon vonható le a nettó árbevételből a helyi iparűzési
adóalap számításánál (minél magasabb az adóalany árbevétele, annál kisebb mértékben
csökkenthető a nettó árbevétel). Ez a szabály ugyanakkor kijátszható az adóalany „darabolásával”.
Ezért a hatályos Htv. előírja azt, hogy (bizonyos, jellemzően kereskedelmi tevékenységet végző)
kapcsolt vállalkozások esetén e vállalkozások adóalapját össze kell számítani, s az összeszámított
adóalapra kell érvényesíteni az ELÁBÉ és a közvetített szolgáltatásokra vonatkozó korlátozó
szabályt.
159
A gyakorlatban ugyanakkor sokszor nehéz megállapítani, hogy mely vállalkozások állnak kapcsolt
vállalkozási viszonyban. Ezért a javaslat szűkíti az adóalap-összeszámítási szabály hatókörét azokra
az esetekre, amelyekben feltételezhető, hogy a kapcsolt vállalkozási viszony az adóelkerülés miatt
jött létre, azaz a szétválással - 2016. október 1-jét követően - létrejött kapcsolt vállalkozások
esetére írja elő a javaslat a rendelkezés alkalmazását.
a(z) 104. §-hoz
A hatályos szabályozás a nem pénzügyi szektorba tartozó társaságokra vonatkozó nettó árbevétel
fogalmi meghatározásánál rögzíti, hogy az adóköteles árbevételbe tartozik a megszűnő
tevékenységből eredő árbevétel is, mert az IFRS-ek szerint elkülönítetten kell bemutatni a
megszűnő és a folytatódó tevékenységekből eredő bevételeket, ráfordításokat.
A javaslat szerinti módosítás e hatályos szabályt az adóalap valamennyi komponensére kiterjeszti, s
általános érvénnyel rögzíti, hogy az IFRS-t alkalmazó vállalkozók esetén egyaránt figyelembe kell
venni a folytatódó és megszűnt tevékenység keretében keletkezett nettó árbevételt, az eladott áruk
beszerzési értékét, az anyagköltséget, a közvetített szolgáltatások értékét és az alvállalkozói
teljesítések értékét is.
Az IFRS 11 Közös megállapodások című standard szerint bevételként kell kimutatni a közös
megállapodás (közös tevékenység) nyereségét, miközben a számvitelről szóló törvény szerint a
közös tevékenység eredményét nem kell a helyi iparűzési adó alapjába számítani. Ezért a javaslat
előírja, hogy e közös tevékenység esetén a magyar számviteli törvény szabályai szerint kell
megállapítani az egyes adóalap-komponensek összegét.
a(z) 105. §-hoz
A javaslat pontosítja az utólagos, nem számlázott kedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket úgy
a nettó árbevételnél, mint az ELÁBÉ-nál és az anyagköltségnél. A pontosítás lényege, hogy a
norma az egyértelmű szabályozás érdekében kifejezetten a számviteli törvény szerinti utólagos, nem
számlázott engedményre utal, s a rendelkezés szerint az annak megfelelő összeg csökkenti a nettó
árbevételt, illetve növeli az adóalap csökkentő tételek (ELÁBÉ, anyagköltség) összegét.
A Htv. 40/C. § (2) bekezdésének h) pontját érintő módosítás pontosító jellegű, a hatályos szöveggel
azonos normatartalommal, de a speciális adóalap-megállapítási szabályok hatálya alá eső
vállalkozások esetében alkalmazandó rendelkezésekhez hasonló megfogalmazással rögzíti, hogy a
nem szokásos tevékenység keretében végzett áruértékesítés és szolgáltatásnyújtás bevétele növeli a
nettó árbevétel megállapításakor a bevétel összegét. A rendelkezés szövegét összevetve az áruk IAS
18. standard 3. bekezdése szerinti fogalmával, egyértelmű, hogy a tárgyi eszközök értekésítéséből
származó bevétel - mint a magyar számvitelt alkalmazó vállalkozások esetén - nem képezi az
adóalap részét.
Az IAS 18. standard 6. bekezdésének (h) pontja értelmében a standard hatálya nem terjed ki az
ásványi ércek kitermeléséből származó bevételre. Mivel az IFRS-t alkalmazó adóalanyokra
vonatkozó Htv. szabályozás a nettó árbevétel meghatározásánál az IAS 18 standard szerinti
bevételekből indul ki, az IFRS-t alkalmazó vállalkozók iparűzési adóalapja jelenleg nem
tartalmazza az ásványi ércek kitermeléséből származó - mind az IFRS-ek, mind a magyar számvitel
szerint bevételnek minősülő - bevételt. Ezért a javaslat egy új k) pont beiktatásával, ezzel az
elemmel kiegészíti az adóalap-megállapítás során figyelembe veendő tényezők Htv. 40/C. § (2)
bekezdésében foglalt listáját.
A Htv. jelenlegi rendszere a biztosító társaságokra önálló adóalap-megállapítási szabályokat
tartalmaz, mind a magyar számviteli törvény, mind az IFRS-ek alapján beszámolót készítő
vállalkozások esetén. Az IFRS-ek alkalmazásában (az IFRS 4. Biztosítási szerződések című
standard szerint) azonban nem csak a „klasszikus” biztosítási szerződéseket tekinthetjük biztosítási
160
szerződésnek. Ilyennek minősülnek az un. biztosítási elemeket tartalmazó kötelmek is, mint pl. a
szavatosság vállalása. Ilyen kötelmet azonban nem csak biztosító társaságok vállalhatnak, így nem
csak a biztosító társaságokra vonatkozó speciális szabályok között, hanem az „általános” adóalap-
megállapítási szabályok között is indokolt a biztosítási szerződésekből származó bevételek
megjelenítése. Ezért a javaslat egy új l) pont beiktatásával ezzel az elemmel kiegészíti az adóalap-
megállapítás során figyelembe veendő tényezők Htv. 40/C. § (2) bekezdésébe foglalt listáját.
A fentiekkel összefüggésben a módosítás ismét megállapítja a Htv. hatályos 40/C. § (2) bekezdés k)
pontjában található szöveget, a Htv. módosított 40/C. §-ának m) pontjában, de a fenti újonnan
beillesztett pontoknak megfelelő belső hivatkozásokkal.
a(z) 106. §-hoz
A pénzügyi szektorba tartozó vállalkozásokra (hitelintézetekre, pénzügyi vállalkozásokra,
befektetési vállalkozásokra) vonatkozó hatályos szabályozás szerint - a magyar számviteli
szabályokon alapuló adózással azonos adószabályozás érdekében - növeli a nettó árbevételt az
IFRS-ek szerint a kapott kamatot csökkentő díj, jutalék összege. Ezt a szabályt azért pontosítja a
módosítás, hogy egyértelmű legyen: azon díjak, jutalékok tartoznak ide, melyeket az IFRS nettó
módon (a bevétel csökkentéseként, nem ráfordításként) rendel elszámolni.
Az IFRS és az IFRS-eket alkalmazókra vonatkozó sajátos elszámolási és adóalap-megállapítási
szabályok miatt a hitelintézeteknél, pénzügyi vállalkozásoknál, befektetési vállalkozásoknál a tárgyi
eszköz értékesítéséből eredő bevétel is a nettó árbevétel részét képezi, ami azonban a magyar
számviteli szabályok szerint egyéb bevételnek minősül. Ezért a módosítás pontosítja a pénzügyi
szektorba tartozókra vonatkozó bevételnövelő tételek fogalmát azzal, hogy csak az áruértékesítésből
és szolgáltatásnyújtásból származó, nem a szokásos tevékenység keretében keletkezett bevételeket
kell a nettó árbevétel megállapítása során növelő tényezőként figyelembe venni.
A saját követelés értékesítéséből származó bevétel a magyar számviteli szabályok szerint egyéb
bevételnek minősül, miközben az IFRS-ek szerint e követelés-értékesítés nyeresége olyan bevétel,
ami a Htv. szabályai szerint az adóköteles iparűzési adóalapba tartozik. Ezért a javaslat szerint az
IFRS-t alkalmazók e bevételként elszámolt tételt levonhatják bevételükből.
a(z) 107. §-hoz
A javaslat - összefüggésben a 40/C. § (2) bekezdés b) pontjának módosításhoz fűzött indokolásban
leírtakkal - pontosítja a meglévő szöveget azzal, hogy az utólag kapott, a számviteli törvény szerinti
nem számlázott engedmények növelik az ELÁBÉ összegét.
A Htv. hatályos szövege szerint a bevételt nem eredményező csere esetén az elcserélt áru,
szolgáltatás számlázott értékével (valós értékével) (a magyar számviteli szabályokkal azonos
módon) növelni kell a nettó árbevételt, mert az IFRS-ek szerint ilyenkor bevétel nem keletkezik.
Ehhez kapcsolódóan a hatályos szabály azt is előírja, hogy a cserébe adott készlet könyv szerinti
értékével növelni kell az elábé összegét. A Htv. hatályos szövegéből ugyanakkor az következik,
hogy a csereszerződés szerinti érték és a könyv szerinti érték különbözetének összegével magasabb
lesz az IFRS-t vezető vállalkozás iparűzési adó alapja, mint a magyar számviteli szabályozás
szerinti elszámolásból következne. Ezért a javaslat pontosítja az ELÁBÉ meghatározásának módját
akként, hogy a szöveg az elcserélt áruk esetén a könyv szerinti érték helyett a csereszerződés
szerinti értékre utal.
A 40/F. § (2) bekezdésének c)-e) pontjaiban foglalt rendelkezéseket a javaslat a hatályos szöveg
érdemi változtatása nélkül - jogtechnikai okokból - ismétli meg.
161
A hatályos Htv. a termékértékesítéssel összefüggő fedezeti ügyletek miatt korrekciót tartalmaz a
nettó árbevétel meghatározása során. Ez azonban nem terjed ki arra az esetre, ha a fedezeti ügylet
árubeszerzéssel vagy anyagbeszerzéssel összefüggő árfolyam-kockázat csökkentésére vonatkozik.
Ezt korrigálja a javaslat, rögzítve, hogy az ELÁBÉ-t és az anyagköltséget növelni kell azzal az
összeggel, amellyel az IFRS-ek szerinti fedezeti ügylet esetén az áru, illetve az anyag beszerzési
értékét csökkenteni kell. Ezzel párhuzamosan - a Htv. 40/F. § (3) bekezdés új b) pontja, illetve a
Htv. 40/G. § (3) bekezdés új b) pontja pedig azt rögzíti, hogy az ELÁBÉ-t, illetve az anyagköltséget
csökkenteni kell azzal az összeggel, amellyel az IFRS-ek szerint fedezeti ügylet esetén az áru,
illetve az anyag beszerzési értékét növelni kell. A javaslat a Htv. 40/F. § (3) bekezdés új a)
pontjában, illetve a Htv. 40/G. § (2) bekezdés új a) pontjában foglalt rendelkezést a hatályos szöveg
érdemi változtatása nélkül - jogtechnikai okokból - ismétli meg.
a(z) 108. §-hoz
Lásd az előző §-hoz fűzött indokolást.
a(z) 109. §-hoz
Előfordul, hogy az IFRS alatti időszakban derítenek fel olyan számviteli elszámolási hibát, mely az
áttérés előtti időszakra vonatkozik, és a tételt másképp kell elszámolni az IFRS szerint, mint a
magyar számviteli szabály szerint kellett volna (az IFRS szerinti könyvekben rögzítik a korrekciót).
Erre vonatkozóan sajátos adóalap-korrekcióra van szükség, mert egy sajátos - rendszertanilag az
áttérési különbözettel azonos természetű - különbözet jön létre.
Ezért a javaslat - a Htv. 40/J. §-ának új (2) bekezdésében - rögzíti, hogy ilyen esetben az áttérési
különbözet újraszámítása nélkül kell megállapítani azt az összeget, amivel az áttérési különbözet
összege eltérő lett volna, ha az adózó a hibát nem követi el, vagy még az áttérés előtt helyesbíti. Ezt
az összeget számviteli önellenőrzési különbözetként a hiba feltárásának adóévében kell figyelembe
venni a helyi iparűzési adó alapjának megállapítása során. (A javaslat szerinti 40/J. § (1) bekezdése
-	tartalmát tekintve - megegyezik a jelenleg hatályos 40/J. § szövegével.)
a(z) 110. §-hoz
A hatályos Htv. az IFRS-t alkalmazó vállalkozások számára - az önkormányzati adóbevételek
garantálása érdekében - az IFRS alkalmazásának első két évében un. „minimum-adóalap”
alkalmazását írja elő. Ha ugyanis a tárgyévi IFRS szerinti adóalap alacsonyabb, mint az áttérés
adóévét megelőző adóév adóalapja, akkor a tárgyévben is az áttérést megelőző adóév adóalapját
kell tárgyévi adóalapnak tekinteni.
E kötelezettség alól kimentheti magát az adózó, ha a tárgyévre a magyar számviteli szabályokból
kiindulva levezetett adóalap kiszámításával bizonyítja, hogy a tárgyévi teljesítménye (adóalapja)
kisebb, mint a minimumadó alapja (azaz az áttérést megelőző adóévi adóalap). A hatályos szabály
azonban jelenleg félreérthető, s úgy is értelmezhető, hogy ha a kimentés feltételei az egyik átmeneti
adóévben fennállnak, akkor a másik átmeneti adóévben is a magyar számvitel szerinti adóalapot
kell alkalmazni.
A javaslat szerinti módosítás egyértelműsíti, hogy a kimentési szabály alkalmazhatóságát adóévente
kell vizsgálni, s hatálya csak a tárgyévre vonatkozik.
A hatályos szabályozás szerint az áttérési különbözetet minden esetben az áttérés adóévében kell
figyelembe venni. Ugyanakkor az áttérés adóévében egyes adózók adóalapja nem az IFRS szerinti
adóalap, hanem az áttérés adóévét megelőző adóévi adóalap (minimum-adóalap), vagy - jelentős
teljesítmény-csökkenés esetén - a magyar számviteli szabályok szerint kiszámított (minimum-
adóalapnál is kisebb) adóalap (kimentési adóalap) lesz. A kimentési adóalap vélhető alacsony
összege esetén előfordulhat, hogy az áttérési különbözet negatív összege (azaz amellyel az
162
egyébkénti adóalapot csökkenteni lehet) nem érvényesíthető. Az egységes szabályozás érdekében
ezzel azonos módon kell megítélni azt az esetet, amikor az áttérési különbözet pozitív. Ezért a
javaslat arról rendelkezik, hogy az áttérési különbözetet nem a kimentési adóalapnál, hanem annak
az adóévnek az adóalapjánál kell figyelembe venni, amelyik adóévben először kell az
adókötelezettséget az IFRS szerinti adóalap szerint teljesíteni.
Ugyanakkor, összhangban a társasági adószabályokkal, az esetleges visszaélések megakadályozása
érdekében a szabályozás azt is rögzíti, hogy az áttérési különbözetet legkésőbb a végelszámolás, a
felszámolás kezdő napját megelőző nappal lezáruló adóévben, a Tao. törvény 18/C. § (18)
bekezdése szerinti jogutód nélküli megszűnéskor pedig az utolsó adóévben figyelembe kell venni,
azzal hogy e szigorítás nem vonatkozik az európai részvénytársaságnak és az európai
szövetkezetnek a székhelye belföldről külföldre történő áthelyezésekor azon tevékenységére,
amelyet külföldi vállalkozóként folytat. Nem kell továbbá e rendelkezést alkalmaznia a külföldi
vállalkozónak sem, ha a tevékenységét az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet
folytatja.
a(z) 111. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint, ha az áttérés adóévében a fizetendő iparűzési adó összege kisebb,
mint az áttérés adóévét megelőző adóév adójának összege, akkor az áttérés adóévét követő
adóévben kezdődő adóelőleg-fizetési időszakra fizetendő előleg összege az áttérés adóévét
megelőző adóév adójával egyezik meg. A normaszöveg azonban jelenleg nem rendelkezik arról,
hogy ezt az előleget milyen ütemezéssel kell az előleg-fizetési időszak egyes előleg-fizetési
időpontjaira megállapítani és megfizetni. Ezt a hiátust pótolja a javaslat kimondva, hogy a kérdéses
előlegfizetési időszakban az előleget két egyenlő részletben kell megállapítani, bevallani és
megfizetni.
a(z) 112. §-hoz
A Htv. alkalmazásában - a hatályos szabály alapján - vállalkozónak és így az iparűzési adó
alanyának tekintendő a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (a továbbiakban: Szja-törvény)
meghatározott - mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó
bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja. A közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező
őstermelők adóalanyok - ma a Htv. mögöttes szabályaként alkalmazható Szja-törvény
rendelkezései alapján - a közös őstermelői tevékenységből származó bevételüket - és a kapcsolódó
„költséget" (pl. anyagköltség, alvállalkozói teljesítések értéke) - arányosan oszthatják meg egymás
között. Amennyiben ezen bevételmegosztás eredményeként az egy főre jutó éves bevétel a 600 000
forintot nem haladja meg, akkor a Htv. alkalmazásában az őstermelők nem minősülnek iparűzési
adóalanyoknak, míg 600 000 forintot meghaladó éves bevétel következtében az őstermelők önálló
adóalanyként, külön-külön teljesítik az iparűzési adóban adó-megállapítási, -bevallási és -fizetési
kötelezettségüket.
A javaslat szerint - az adózói és adóhatósági adminisztrációs terhek csökkentése érdekében - a
közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyok az adóévi iparűzési adókötelezettségüket -
az Szja-törvényben meghatározott bevételmegosztástól eltérően - úgy is teljesíthetik, hogy a közös
őstermelői tevékenységvégzésből származó teljes bevétel és nettó árbevétel-csökkentő tételek
egyenlegeként előálló iparűzési adóalap kapcsán kizárólag az adószámmal rendelkező adóalany
állapítja meg, vallja be és fizeti meg az adót. A javaslat szerint említett adómegállapítási mód
választásáról - az adóévi adóbevallásban - a közös őstermelői igazolványban szerepelő valamennyi
adóalanynak nyilatkozatot kell tennie.
A javaslat külön rendelkezik arról, hogy a családi gazdálkodó a családi gazdaság tekintetében - a
nem foglalkoztatottanként közreműködő családtagok, mint iparűzési adóalanyok helyett - az adóévi
163
iparűzési adókötelezettségét a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adóalanyokra irányadó
szabály szerint is teljesítheti.
a(z) 113. §-hoz
Az építmény- és a telekadóban a korrigált forgalmi érték szerinti adóztatás elterjedésével
szükségessé vált a mentességek figyelembevételére vonatkozó - a jogalkalmazást és a
jogértelmezést egyértelműsítő - kiegészítő szabály beiktatása. A javaslat alapján egyértelművé
válik, hogy az adómentességek nem csupán a terület (m ) szerinti adóalap (hasznos alapterület,
terület) alkalmazása esetén illetik meg az adózót, hanem a korrigált forgalmi érték szerinti
adómegállapítási mód esetében is. Mindez nem eredményez a vagyoni típusú adók körében új
mentességi tényállást, azonban egyértelműsíti azt, hogy ha az önkormányzat a vagyoni típusú adók
körében az adó alapját a korrigált forgalmi érték szerint állapította meg rendeletében, akkor az
adómegállapítás során a törvényben és az önkormányzati rendeletben rögzített mentességeket - ha a
mentesség nem az adótárgy teljes területére vonatkozik - négyzetméter-arányosan lehet figyelembe
venni.
A javaslat a korrigált forgalmi érték szerinti építményadó megállapítása kapcsán kiegészítő
szabályként - összhangban a hasznos alapterület szerinti adómegállapítással - rögzíti, hogy a
korrigált forgalmi érték szerinti építményadóban, lakás esetén a lakáshoz kapcsolódó kiegészítő
helyiség, melléképület, melléképületrész alapterületére jutó korrigált forgalmi érték nem része a
lakás korrigált forgalmi értékének (adóalapnak).
a(z) 114. §-hoz
Lásd a következő §-hoz fűzött indokolást.
a(z) 115. §-hoz
A (1) bekezdéshez: A hitelintézetekre és a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó számviteli előírások
szerint a hitelintézetek a vásárolt követelések értékesítése esetén 2015-től választhatnak, hogy azt
nettó módon számolják el (a követelés könyv szerinti értéke és az eladási ár különbözetét -
jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként, illetve az egyéb pénzügyi
szolgáltatás bevételeként mutatják ki), vagy bruttó módon, azaz annak könyv szerinti értékét az
egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaival szemben vezetik ki, míg a követelés eladási árának
összegét egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként számolják el. Így a bruttó elszámolást választók
esetén - a hatályos szabályozás szerint - a vásárolt követélés értékével növekszik a nettó árbevétel,
a nettó elszámolást választókhoz képest. A javaslat ezt a kettőséget szünteti meg azzal, hogy bruttó
elszámolást választók esetén levonhatóvá teszi a vásárolt követelés egyéb pénzügyi szolgáltatás
ráfordításaival szemben elszámolt összeget, azaz „nettósítja” az adóhatást. A választási opció
hatálybalépésére tekintettel a javaslat - visszaható hatállyal, a Htv-be iktatandó új 51/C. §-sal - már
a 2015-ben és 2016-ban kezdődő adóévek iparűzési adójának megállapítása kapcsán is alkalmazni
engedi az új előírást.
A (2) bekezdéshez: A javaslat a szabályozás áttekinthetősége érdekében, a hatályos
normaszövegből is következő normatartalommal az értelmező rendelkezések között definiálja - az
IFRS-t alkalmazók esetén irányadó - átmeneti adóév és az áttérési különbözet fogalmát.
a(z) 116. §-hoz
Az 1. ponthoz: A 40/C. §-a (2) bekezdésének f) pontját illető módosítás kodifikációs pontosítás.
A 2. ponthoz: A javaslat a Htv. 40/D. §-ának (1) bekezdésének pontosításával egyértelműsíti, hogy
nem csak a közvetlenül az IAS 18 standard szerint bevételként elszámolt kamatokat, hanem minden
olyan tételt kamatként kell figyelembe venni, amely megfelel az IAS 18 standard 5. bekezdésének
164
(a)	pontjában rögzített kamat-definíciónak. Ez független attól, hogy a kamat összegét mely standard
(pl.: IAS 39. standard) előírásai szerint állapították meg.
A 3. ponthoz: A hatályos Htv. értelmében azoknak az önkormányzatoknak, melyek 2014. június 30-
án nem a kincstár által rendelkezésre bocsátott számítógépes rendszert használták az
adónyilvántartásaik vezetésére, 2017. október 1-jétől kell átállniuk a kincstári programrendszer
használatára. A javaslat - az átállás nehézségei miatt - a kincstári programrendszer használatát
2021. január 1-jétől írja elő.
A 4. és 5. ponthoz: A Htv. 52. §-ának 7. pontjának módosítására már elfogadott és kihirdetett
szabályozás kizárja azokat a visszaéléseket, amelyek abban öltöttek testet, hogy az ingatlan
tulajdonosa vagyontalan személlyel kötött adásvételi szerződést az év végén, azért, hogy az év első
napján szerző félként e személy legyen az építményadó, telekadó alanya, majd e szerződést később
felbontották. (A Htv. adóalanyiságra vonatkozó szabályai szerint, ha a tulajdonátruházásra irányuló
szerződést az ingatlanügyi hatósághoz benyújtották, akkor a szerző felet kell tulajdonosnak, s ha a
bejegyzés még nem történt meg az év első napjáig, akkor az év első napján adóalanynak tekinteni,
akkor is, ha a szerződést a teljesedésbe menetele előtt felbontják.) A javaslat - a szabályozási cél
azonossága mellett - e szabályt egyértelműbb rendelkezéssel váltja ki. A javaslat emellett - az
egységes szabályozás érdekében - azonos tartalommal módosítja a vagyoni értékű jog
jogosítottjának fogalmát, figyelemmel arra is, hogy ha az ingatlanon vagyoni érték jog áll fenn,
akkor az építményadó, telekadó, magánszemély kommunális adójának alanya nem a tulajdonos,
hanem a vagyoni értékű jog jogosítottja.
a(z) 117. §-hoz
Az 1. ponthoz: A hatályos Htv. értelmében az önkormányzati hatókörben lévő adóelőnyök (2,5
millió forint adóalapot el nem érő vállalkozások, valamint háziorvos, védőnő vállalkozók
kedvezményezése) de minimis (csekély összegű) támogatásként nyújthatók. Ezen adóelőnyök
érvényesítése ugyanakkor aránytalanul magas adminisztrációs teherrel jár együtt. Ezért a javaslat -
adminisztrációs egyszerűsítésként, figyelemmel a releváns uniós jog céljára és hatékony
érvényesülésére - hatályon kívül helyezi azt a rendelkezést, amely előírja, hogy az adóelőnyök de
minimis támogatásnak minősülnek.
A 2. ponthoz: A javaslat a Htv. javaslat szerinti módosított 40/B. §-a miatt szükségtelenné váló
szövegrészt hatályon kívül helyezi.
A 3. ponthoz: A javaslat hatályon kívül helyezi az árbevétel-csökkentő jogdíj kapcsán a társasági
adóról és az osztalékadóról szóló törvényre való utalást, mert a Htv. saját szabályozási koncepcióján
belül értelmezi a jogdíjat.
A 4. ponthoz: A Htv. javaslat szerint módosított 40/C. § (2) bekezdés h) pontja értelmében nem
minősül nettó árbevételt növelő tételnek a tárgyi eszközök értékesítése, így szükségtelenné válik a
Htv. 40/C. § (3) bekezdésének d) pontjában foglalt csökkentő tétel. A javaslat ezért e rendelkezés
hatályon kívül helyezését fogalmazza meg.
Az 5-7. ponthoz: A javaslat technikai deregulációt fogalmaz meg a feleslegessé vált Htv.
rendelkezések hatályon kívül helyezésével.
16.	A gépjárműadóról szóló 1991. évi törvény módosítása
a(z) 118. §-hoz
A javaslat - az ágazati jogszabályokkal való összhang megteremtése és az egyértelmű
jogalkalmazás érdekében - pontosítja a mentességi tényállásokat. Ennek keretében a javaslat a
súlyosan fogyatékos magánszemélyek rendszeres szállítására szolgáló, alapítvány, közalapítvány,
egyesület, köztestület üzemeltetésében lévő személygépkocsira vonatkozó cégautóadó-mentes
165
tényállásban utal a súlyosan fogyatékos magánszemélyek fogalmát rögzítő jogszabályra, azaz a
fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényre, továbbá arra a
személyi körre, amelyhez tartozó fogyatékos személyek rendszeres, kizárólagos szállítása szintén
mentességet von maga után. Emellett a javaslat az említett kedvezményezett szervezetek körét
kiegészíti a nonprofit gazdasági társasággal, ugyanakkor elhagyja a normaszövegből a már hatályon
kívül helyezett megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról
szóló jogszabályra és az a szerinti célszervezetre való hivatkozást.
A javaslat mentesíti továbbá a cégautóadó alól a kizárólag területi ellátási kötelezettség körében az
otthoni szakápolási (hospice) tevékenység ellátása érdekében üzemeltetett személygépkocsit.
Tekintve, hogy a kérdéses mentességi tényállást az egyes adótörvények és más kapcsolódó
törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 98. §-a is módosítaná 2017. január 1-jei hatállyal, a
javaslat gondoskodik arról, hogy e törvényhely ne lépjen hatályba.
a(z) 119. §-hoz
A hatályos Gjt. 21. §-a értelmében a környezetkímélő személygépkocsi gépjárműadó-mentessége,
illetve az a tény, hogy a környezetkímélő gépkocsi nem tartozik a cégautóadó hatálya alá, csekély
összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Ezen adóelőnyök összegéhez képest ugyanakkor
aránytalanul magas azok érvényesítésével összefüggő adminisztrációs teher mind a jogalanyok,
mind az adóhatóság számára. Ezért a javaslat - adminisztrációs egyszerűsítési okból, a releváns
uniós jog céljára és hatékony érvényesülésére figyelemmel - hatályon kívül helyezi a Gjt. 21. §-át.
IV.	Fejezet
REKLÁMADÓ
17.	A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása
a(z) 120. §-hoz
A hazai reklámadó-szabályozás kiemelt jelentőségű területe az interneten közzétett reklám utáni
adókötelezettség. Az adókötelezettség ténye a hatályos szabályozás alapján nyilvánvaló, az
adóköteles tényállás és az adóalanyiság világos szövegezésen nyugszik. Ennek ellenére a gyakorlati
tapasztalat rávilágított arra, hogy bizonyos, a reklámadóról szóló törvény értelmében egyébként
adóalanynak minősülő reklámközzétevők (pl. közösségi- vagy keresőoldalak üzemeltetői) - a
reklámadó alanyára vonatkozó hatályos törvényi rendelkezés nem kellően egyértelmű voltára
hivatkozással - vitatják adóalanyi minőségüket.
Elősegítvén a következetes jogalkalmazást, az adózói jogbizonytalanság megszüntetése érdekében a
javaslat egyértelműsíti, hogy az interneten közzétett reklámok esetén a reklám közzétevőjének (a
reklámadó alanyának) a reklámfelülettel (így az azon történő tartalom-elhelyezés jogával)
rendelkezni jogosult személy vagy szervezet minősül. Más szavakkal az, aki dönthet arról, hogy a
rendelkezése alatt álló internetes felületet reklám céljára hasznosítja vagy sem, akinek joga van
meghatározni, hogy a felületen megjelenjen-e reklám vagy sem.
Kiemelendő, hogy az adóalany, azaz a közzétevő személye a hatályos szabályból is azonosítható, a
javaslat szerinti kiegészítés valójában abból következik. A módosítás célja tehát a jövőbeli
jogbizonytalan helyzetek kizárása és nem új normatartalom törvénybe iktatása. A javaslat szerinti
módosítás tehát érdemi változást nem generál az internetes reklámokkal kapcsolatos
adószabályozásban.
a(z) 121. §-hoz
166
Az állami adóhatóság a reklámközzétevő adóalanyok nevéről (elnevezéséről) és adóazonosító
számáról nyilvántartást vezet, melyet a honlapján közzétesz. A nyilvántartásban szereplő
adóalanynak nem áll fenn nyilatkozattételi kötelezettsége a reklám-közzététel megrendelője felé
arról, hogy a reklámadó-kötelezettség őt terheli. A nyilvántartásba való felvétel önkéntes, az
adóalany kérelmére történik.
Az állami adóhatóság - többek között - akkor törli a közzétevőt a nyilvántartásból, ha az adóalany
adótartozása a - naptári hónap 1. napján - 100 000 forintot meghaladja. A javaslat értelmében a
jövőben a 100 000 forintos adótartozást nem bruttó, hanem nettó módon kell számítani, azaz a
tartozás összegét csökkenteni kell az állami adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével.
a(z) 122. §-hoz
A hatályos reklámadó-szabályozás szerint a sávos adómértékrendszer miatt a kapcsolt vállalkozások
adóalapját össze kell adni és a mértékrendszernek megfelelő adót a kapcsolt vállalkozások között
adóalap-arányosan kell szétosztani. Tekintve, hogy e szabály csak a 2014. augusztus 14-ét követően
szétválással létrejött kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik (szűk a hatóköre), továbbá a reklámadó-
tábla 2015. évi korrekciója miatt a progresszió alacsony (100 M Ft-ig 0%, a felett 5,3%), így az
adókijátszás veszélye csekély, a javaslat a szabályt hatályon kívül helyezi. Ezáltal csökken az
adóalanyok adminisztrációs terhe.
V.	FEJEZET
ILLETÉKEK
18.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
a(z) 123. §-hoz
A termőföldek földhasználatának illetékjogi megítélésével összefüggő jogbizonytalanság feloldása,
valamint az egyértelmű és egységes jogértelmezés kialakítása érdekében a javaslat rögzíti, hogy
nem kell ajándékozási illetéket fizetni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény
szerinti földhasználat megszerzése után.
a(z) 124. §-hoz
Az ingatlanforgalmazókat és a lízingcégeket ingatlanszerzéseik esetén - az illetékekről szóló 1990.
évi XCIII. törvény hatályos szabályok alapján - 50%-os illetékkedvezmény illeti meg, ha vállalják,
hogy az ingatlant két éven belül továbbértékesítik, illetve ún. zárt végű (a futamidő végén tulajdon-
átszállást eredményező) pénzügyi lízingbe adják. Ha a feltétel nem teljesül, pótilletéket kell fizetni.
Az illetékkedvezmény joggyakorlatában problémaként merült fel annak az esetnek a kezelése,
amikor a továbbértékesítésről szóló szerződést teljesedésbe menetele előtt megszüntetik. A Kúria -
KGD2014. 150. számú - döntése szerint ugyanis azok a szerződések, amelyek nem mennek
teljesedésbe, kizárják az illetékkedvezmény alkalmazását. Emellett előfordult, hogy az
illetékkedvezmény igénybevétele érdekében a továbbértékesítési kötelem ugyan teljesült, ám a felek
ezen ügyletet csak színleg kötötték meg, a szerződést, annak teljesedésbe menetele előtt
felbontották. Annak érdekében, hogy a jogintézmény továbbra is kedvező legyen az
ingatlanforgalmazók, illetve lízingcégek számára, ugyanakkor a visszaélések előfordulása is
csökkenjen, indokolt az illetékkedvezmény újrakodifikálása.
A javaslat szerint az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó, illetve a lízingcég (a továbbiakban
együtt: vállalkozó) - választása szerint - 2%-os vagy 3%-os illetékmérték érvényesítésével fizet
167
visszterhes vagyonátruházási illetéket ingatlanszerzésével összefüggésben, amennyiben legkésőbb a
fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig előterjesztett nyilatkozatában vállalja, hogy az ingatlant
(az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított) két éven belül eladja vagy a futamidő végén
tulajdonjog-átszállást eredményező (ún. zárt végű) pénzügyi lízingbe adja (a továbbiakban együtt:
továbbértékesíti).
A 2%-os illetékkulcs alkalmazása akkor kérhető az állami adóhatóságtól, ha a vállalkozó az ingatlan
két éven belüli továbbértékesítése mellett azt is vállalja, hogy a továbbértékesítést megvalósító
szerződés (a vevő, illetve lízingbevevő tulajdonszerzésével) teljesedésbe megy. Amennyiben a
vállalkozó mindösszesen az ingatlan két éven belüli továbbértékesítésének vállalásáról nyilatkozik,
3%-os illetékkulcs alkalmazásával köteles az illeték megfizetésére azzal, hogy ebben az esetben a
szerződés későbbi felbontása nem teszi meg nem történtté a jogügyletet, azaz nem keletkeztet
pótilleték-fizetési kötelezettséget.
A továbbértékesítést az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás, illetve - pénzügyi
lízing esetén - a pénzügyi lízingbeadás tényének ingatlan-nyilvántartásban történő feltüntetése és a
futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező lízingszerződés igazolja. Igazoltnak kell
tekinteni a továbbértékesítést akkor is, ha széljegy tanúsítja az ingatlan-nyilvántartási eljárás
kezdeményezését azzal, hogy az eljárás a tulajdonjog bejegyzésével, illetve a pénzügyi lízingbeadás
tényének feltüntetésével zárul.
Amennyiben a vállalkozó által vállalt feltétel (az ingatlan két éven belüli továbbértékesítése és - a
2%-os illetékkulcs alkalmazása esetén - a szerződés teljesedése) meghiúsul, az állami adóhatóság
pótilleték-fizetési kötelezettséget ír elő. A pótilleték összege az általános szabályok szerint (4%-kal)
fizetendő illeték és a kedvezményes (2%-os vagy 3%-os) kulccsal fizetett illeték különbözetének
kétszerese.
Az ingatlanalap változatlanul 2%-os illetékmérték alkalmazásával fizet visszterhes
vagyonátruházási illetéket ingatlanszerzése esetén. A kedvezményes illetékkulcs érvényesítéséhez -
az ingatlanalap ingatlanszerzésekor - nem kapcsolódik továbbértékesíti kötelezettség.
a(z) 125. §-hoz
A termőföldek földhasználatának illetékjogi megítélésével összefüggő jogbizonytalanság feloldása,
valamint az egyértelmű és egységes jogértelmezés kialakítása érdekében a javaslat rögzíti, hogy
nem kell visszterhes vagyonátruházási illetéket fizetni a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról
szóló törvény szerinti földhasználat megszerzése után.
a(z) 126. §-hoz
A javaslat kiegészíti az Itv. által tárgyi illetékfeljegyzési joggal kedvezményezett keresetek
felsorolását a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény szerinti hitelezőnek a
csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján indított kereseteivel [az 1991. évi
XLIX. törvény 33/A. §-a ,a 40. §-a, 63. §-a és 63/A. §-a szerint indított keresetek]. Közérdek
fűződik ugyanis ahhoz, hogy az adós vállalkozás tagjainak, illetve vezetőinek a hitelezők érdekeit
sértő, csalárd, a csődvagyont elvonó intézkedései orvoslása iránt indított pereket a hitelezők is
illetékfeljegyzési jog biztosításával tudják kezdeményezni (a felszámolók által kezdeményezett
eljárásokban az illetékfeljegyzési jog már ma is biztosított, de a fizetésképtelenségi eljárások
lezárását követően a felszámolók már nem jogosultak a keresetindításra).
a(z) 127. §-hoz
Az állami adóhatóság adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a javaslat rögzíti, hogy
kizárólag akkor kell az illetékmentes vagyonszerzésről fizetési meghagyást kiadni, ha az
illetékmentesség feltételhez kötött, vagy a fizetési meghagyás kibocsátását valamely egyéb
168
körülmény indokolja (pl. az adóhatóságot utólagos felülvizsgálati kötelezettség terheli, az
illetékmentesség alkalmazásától függetlenül az adóhatóságnak a forgalmi értéket meg kell állapítani
stb). Egyéb esetben az illetékmentesség alkalmazásának tényét - fizetési meghagyás kibocsátása
nélkül - az állami adóhatóság mindösszesen az ügyiratra jegyzi fel.
a(z) 128. §-hoz
Amennyiben az ingatlanforgalmazást végző vállalkozó, illetve a lízingcég (a továbbiakban együtt:
vállalkozó) ingatlanszerzése után 2%-os illetékmértékkel fizetett illetéket, de a kedvezményes
illetékkulcs alkalmazásának feltétele (a szerződés teljesedése) meghiúsul, a vállalkozó pótilleték
fizetésére köteles. Miután a lízingügyletek futamideje tipikusan hosszabb 5 évnél, a pótilleték
kiszabhatósága érdekében a javaslat egy speciális elévülési szabályt rögzít az illeték
megállapításához való jogot illetően. Ezzel együtt a javaslat rendelkezik az elévülési szabályokról,
ha a továbbértékesítés nem történt meg vagy ha megtörtént ugyan, de a továbbértékesítésre
vonatkozó szerződést felbontották vagy megszüntették.
a(z) 129. §-hoz
A javaslat szerint a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti földhasználat
megszerzésével kapcsolatos ajándékozási és visszterhes vagyonátruházási illetékmentességet az
állami adóhatóságnak minden olyan esetben alkalmazni kell, amelyben még nem született jogerős
adóhatósági döntés.
a(z) 130. §-hoz
Az Itv. 23/A. § (1) bekezdésének módosításával összefüggő rendelkezés.
a(z) 131. §-hoz
1.	Miután az öröklési illetékmérték-rendszer jelentősen leegyszerűsödött, és az örökléssel
történő vagyonszerzésre - a lakások kivételével - egyetlen illetékmérték irányadó, okafogyottá vált
a termőföld örökléséhez kapcsolódó, a korábbi mértékrendszerhez igazodó speciális arányosítási
szabály fenntartása, ezért azt a javaslat hatályon kívül helyezi.
2.	A javaslat rendelkezik arról, hogy egyes illetékmentes tényállások esetén nem kell kiadni
fizetési meghagyást. Ezért szükséges a vonatkozó illetékmentességet rögzítő rendelkezésekből a
fizetési meghagyásra utaló szövegrészek hatályon kívül helyezése.
3.	Az Itv. 23/A. § (1) bekezdésének módosításával összefüggő rendelkezés.
4.	A hatályos Itv. szerint a környezetkímélő gépjármű megszerzése mentes a visszterhes
vagyonátruházási illeték alól, amely kedvező szabály csekély összegű (de minimis) támogatásként
vehető igénybe. Az illetékmentesség érvényesítése azonban a kedvezmény összegéhez képest
aránytalanul nagy adminisztrációs teherrel jár a jogalanyok és az adóhatóság számára. Ezért a
javaslat - adminisztrációs egyszerűsítési okból, a releváns uniós jog céljára és hatékony
érvényesülésére figyelemmel - hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezéseket, amelyek az
illetékelőnyt csekély összegű támogatásnak tekintik.
5.	Lásd az előző ponthoz fűzött indokolást.
19.	A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény módosításához
a(z) 132. §-hoz
Jogtechnikai jellegű módosítás.
a(z) 133. §-hoz
169
Jogtechnikai jellegű módosítás.
a(z) 134. §-hoz
Jogtechnikai jellegű módosítás.
VI.	Fejezet
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES
BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
20.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
a(z) 135. §-hoz
Az (1) bekezdéshez:
A rendvédelmi, ill. a honvédelmi életpálya modell részeként bevezetett rendvédelmi, ill.
honvédelmi egészségkárosodási járadék és kereset-kiegészítés a társadalombiztosítási szabályok
módosítását indokolja.
E módosítások alapján a rendvédelmi, ill. honvédelmi egészségkárosodási járadékban részesülők
egészségügyi szolgáltatásra jogosultak (és mint a nemzeti kockázatközösség tagjai, utánuk az állam
fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot) és a járadékból nyugdíjjárulék levonása kötelező,
amely így szolgálati időként kerül figyelembe vételre a nyugellátás megállapítása során.
A rendvédelmi, ill. honvédelmi kereset-kiegészítésből nyugdíjjárulék kerül levonásra, amely így
nyugellátás összegének meghatározása során figyelembe vehető lesz.
A (2) bekezdéshez: A módosítás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvényben a szociális foglalkoztatást felváltó fejlesztő foglalkoztatáshoz kapcsolódó technikai
pontosítást tartalmaz.
a(z) 136. §-hoz
A javaslat jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
a(z) 137. §-hoz
A javaslat a rendvédelmi, illetve honvédelmi egészségkárosodási járadék és kereset-kiegészítés
bevezetésével összefüggő módosítást tartalmaz.
a(z) 138. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
a(z) 139. §-hoz
A javaslat a rendvédelmi, illetve honvédelmi egészségkárosodási járadék és kereset-kiegészítés
bevezetésével összefüggő módosítást tartalmaz.
a(z) 140. §-hoz
A biztosított egyszerűsített vállalkozói adó alanyának minősülő egyéni vállalkozó esetében
problémát jelenthet annak a helyzetnek a kezelése, amikor a magánszemély tévesen nyilatkozott a
magasabb összegű járulékalap összegéről, tekintettel arra, hogy a november hónapról adott
járulékbevallás időpontjában jellemzően még nem is ismert a minimálbér összege. Ennek
170
megoldásában segíthet az, ha az eva alany egyéni vállalkozó a tárgyév első járulékbevallásában
teheti meg a magasabb járulékalap választására vonatkozó nyilatkozatát.
a(z) 141. §-hoz
Szövegpontosítás, amelynek célja, hogy a mezőgazdasági őstermelő magasabb összegű
társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében választott magasabb járulékalapra vonatkozó
szabályok pontosításra kerülnek.
a(z) 142. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
a(z) 143. §-hoz
A javaslat a rendvédelmi, ill. honvédelmi egészségkárosodási járadék és kereset-kiegészítés
bevezetésével összefüggő pontosításokat, továbbá a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
szóló 1993. évi III. törvényben a szociális foglalkoztatást felváltó fejlesztő foglalkoztatáshoz
kapcsolódó technikai pontosítást tartalmaz. Ezen túlmenően az eddigi jogértelmezésnek
megfelelően pontosításra kerül a szabály, miszerint kizárólag a helyi önkormányzati választásokon
választott képviselő és tisztségviselők (ide értve: polgármester, főpolgármester, megyei
önkormányzat közgyűlésének elnöke, alpolgármester, főpolgármester-helyettes, a megyei
önkormányzat közgyűlésének alelnöke, jegyző, aljegyző) minősülnek biztosítottnak.
a(z) 144. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
21.	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
a(z) 145. §-hoz
A javaslat az új bevallási forma - az adóhatóság által készítendő adóbevallási tervezet -
bevezetésével összefüggésben módosítja az egészségügyi hozzájárulás bevallására vonatkozó egyes
rendelkezéseket.
a(z) 146. §-hoz
A javaslat az új bevallási forma - az adóhatóság által készítendő adóbevallási tervezet -
bevezetésével összefüggésben módosítja az egészségügyi hozzájárulás bevallására vonatkozó egyes
rendelkezéseket.
a(z) 147. §-hoz
A javaslat szövegcserés módosítással 15%-ról 14%-ra mérsékli az átalányadózó és a tételes
költségelszámolást választó mezőgazdasági őstermelők eho fizetési kötelezettségét.
a(z) 148. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
1.	Jogtechnikai jellegű módosítás a cafeteria rendszer 2017. január 1-jén hatályba lépő
átalakításával összefüggésben.
2.	A javaslat megszünteti a kamatjövedelmeket és a TBSZ lekötési hozamát terhelő 6%-os eho
kötelezettséget.
3.	A javaslat megszünteti a fizető vendéglátó tevékenységet végzők tételes átalányadóját választó
magánszemélyek 20%-os eho fizetési kötelezettségét.
171
22. Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény módosítása
a(z) 149. §-hoz
Amennyiben egy jövedelem (pl. jutalom) kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik,
amely időszakban a Tbj. szerinti biztosítás (pl. a Tbj. 11. §-a alapján) a magánszemélyre nem terjedt
ki, úgy ezen későbbi időpontban kifizetett jövedelem ugyanazon elbírálás alá tartozik, mint a
vonatkozó időszakban szerzett jövedelem, ezért nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.
a(z) 150. §-hoz
A szociális hozzájárulási adó fizetésre vonatkozó pontosítás célja, hogy meghatározza azt,
hogy miként kell megállapítani az egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozó tárgyhavi adófizetési
alsó határát, ha a heti 36 órát elérő munkaviszonya, vagy a többes társas vállalkozói jogviszonya (az
egyéni vállalkozói jogviszonya melletti társas vállalkozói jogviszonya) hónap közben keletkezik,
vagy szűnik meg.
a(z) 151. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
a(z) 152. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
a(z) 153. §-hoz
Az eddigi jogértelmezésnek megfelelően megjelenítésre kerül, hogy a 462/D. §-ban meghatározott
kedvezmény esetében a kedvezményre jogosító feltételeknek a kedvezményezett foglalkoztatás
kezdetének időpontjában kell fennállniuk.
Továbbá kiegészítő szabályként jelenik meg, hogy amennyiben a 462/D. § (3) bekezdés szerinti
kedvezmény igénybevételére való jogosultság a 462/D. § (2) bekezdés szerinti kedvezmény
érvényesítése során keletkezik, a 462/D. § (3) bekezdés szerinti kedvezmény teljes egészében
érvényesíthető.
a(z) 154. §-hoz
A Tbj. és végrehajtási rendeletével való összhang megteremtése érdekében a tanulói, hallgatói
jogviszony szünetelésének időtartamának meghatározása szükség. A szociális hozzájárulási
adófizetési kötelezettség alóli mentesülés időtartama ebben az esetben a tanulói, hallgatói
jogviszony szünetelésének időtartama és az azt követő három hónap.
a(z) 155. §-hoz
A javaslat a Karrier Híd Programhoz kapcsolódó adókedvezmény igénybevételének lehetőségét
terjeszti ki a 2016. július 1-je után állami szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak körére, továbbá
jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
VII.	Fejezet
ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK
23.	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosításához
a(z) 156. §-hoz
Ha a kedvezményezett szervezet az adóhatóság felhívására sem jelenti be a megváltozott adatait (pl.
bankszámlaszámot), vagyis ezáltal a felajánlott összeg kiutalása nem lehetséges, indokolt a
172
regisztráció törlése, elkerülve a magánszemélyek megtévesztését, akik joggal feltételezhetik, hogy a
regisztrációs lista aktuális adatokat tartalmaz.
a(z) 157. §-hoz
A 2017-ben az adóbevallási tervezet bevezetésével megszűntetésre kerül az egyszerűsített bevallás
és az adónyilatkozat választásának a lehetősége, melyre tekintettel szükséges a törvény módosítása.
a(z) 158. §-hoz
Az adatszolgáltatás csak az adott rendelkező évi nyilatkozatok feldolgozását és a felajánlott összeg
kiutalását követően lehetséges, azonban a kérelem benyújtási határidejének korlátozása nem
indokolt. A módosítás a kedvezményezettek érdekét szolgálja, mert ezáltal az eddigi szűkös
határidőn túl is hozzájuthatnak az adatkiadáshoz hozzájáruló felajánló magánszemélyek adataihoz,
ezáltal optimalizálhatják az szja 1%-os kampányukat.
a(z) 159. §-hoz
Szövegcserés módosítások. A módosítás eredményeként az Szftv-ben előírt egyéb értesítések
mintájára az elektronikus tárhellyel rendelkező magánszemélyeket elektronikus úton tájékoztatná az
adóhatóság. Továbbá a jövőben a rendelkező magánszemély tájékoztatva lesz a kedvezményezett
szervezetről, ezáltal csökkentve a bizonytalanságot, hogy valóban a megjelölt kedvezményezett
kapta-e a felajánlott összeget.
a(z) 160. §-hoz
Az egyszerűsített bevallás és az adónyilatkozat választásának a lehetőségének megszűnésével
összefüggő hatályon kívül helyező rendelkezések.
24.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosításához
a(z) 161. §-hoz
A telefonon intézhető ügyek körét az adóhatóság vezetője határozná meg, így az adóhatóság
gyorsabban tudna reagálni a felmerülő ügyintézési igényekre.
a(z) 162. §-hoz
A módosítás az ún. „alvó” cégek esetében kizárja a pozitív minősítés lehetőségét, és kizárólag a
tényleges gazdasági tevékenységet folytató adózók kaphatnak megbízható minősítést.
a(z) 163. §-hoz
A megbízható adózókra vonatkozóan a módosítással a jövőben az automatikus fizetési könnyítés
tekintetében nemcsak részletfizetésre, hanem fizetési halasztásra is lehetőség nyílik és az értékhatár
500 ezer forintról 1,5 millió forintra történő felemelésével szélesebb kör számára válik
kihasználhatóvá a kedvezmény, továbbá megszűnik a kedvezmény lehetőségére történő,
negyedévenkénti adóhatósági felhívás intézménye.
a(z) 164. §-hoz
A székhelyszolgáltatás és annak igénybevétele önmagában nem ütközik jogszabályi előírásba, de az
ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózók között
jelentősen nagyobb az adóelkerülők aránya, akik (amelyek) jellemzően az adóhatósággal való
együttműködésre sem hajlandóak. A cég székhelyének és a tevékenysége tényleges irányításának,
folytatásának helye a jogalkotói szándék szerint a cég működésének megkönnyítése érdekében
különíthető el. Ezzel a könnyítéssel azonban számos adózó visszaél, és a székhelyszolgáltatás
igénybevételét nem a tevékenységéből fakadó racionális és jogszerű indokok, hanem kizárólag a
hatósági ellenőrzés és felügyelet megnehezítése, ellehetetlenítése motiválja. Ezért a törvény
173
székhelyszolgáltató definíciójával történő kiegészítése mellett előírja a székhelyszolgáltatás
igénybevételének bejelentését az igénybe vevő kötelezettségeként a törvényben, és kockázatos
adózóvá minősíti azokat az adózókat, akik székhelyszolgáltatóhoz vannak bejegyezve és az
adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki a terhükre.
a(z) 165. §-hoz
Az adózói minősítéssel összefüggő bírságolási szabályok állami adó- és vámhatóság általi
alkalmazását segítő módosítás.
a(z) 166. §-hoz
A jogalkalmazás tapasztalatai alapján indokolttá vált elzárni a büntetőeljárásban, illetve a
cégbíróság által a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától eltiltott személyeket attól is, hogy az
eltiltás hatálya alatt meghatalmazottként járhassanak el az adóhatóság előtti eljárásban.
a(z) 167. §-hoz
Azon bejelentési kötelezettséggel egészül ki a törvény, mely szerint a munkáltató
iskolaszövetkezeteknek az állami adó- és vámhatóság felé az iskolaszövetkezeti tag jogviszonya
megszűnését 8 napon belül be kell jelenteniük.
a(z) 168. §-hoz
A módosítással az egyablakos bejelentkezés nemcsak az alapítványra, egyesületre, hanem
valamennyi, bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett szervezetre kiterjed, ezen túl a
székhelyszolgáltatással összefüggő módosításokat tartalmaz a rendelkezés.
a(z) 169. §-hoz
Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatával összefüggő adatszolgáltatási
kötelezettséggel kapcsolatos rendelkezések meghatározása.
a(z) 170. §-hoz
Az adózók részéről tendenciózusan megjelenő, a jelenlegi szabályozás által elérni kíván célt
meghiúsító magatartás, hogy az EKAER rendszerében a kockázati biztosíték lerovását elkerülő
megoldást alkalmaznak. Ennek leegyszerűsített formája egy ún. kétmozzanatú eljárás, amely
alapján olyan cégeket vásárolnak fel a szervezők, amelyek nem kötelesek biztosíték megfizetésére
(vagy már eleve minősített adózók), majd az EKAER köteles tevékenység végzése után a következő
Áfa bevallási időszakban már nem tesznek eleget adófizetési kötelezettségeiknek. Az utóbbi
mozzanat megvalósulása teljesen heterogén: vagy egyáltalán nem adnak be bevallást, esetleg
valótlan tartalmú bevallást adnak be, fiktív számlákat szerepeltetnek bevallásaikban az adózók.
Mindezen magatartások közös jellemzője, miszerint az érintett társaságokat olyan helyzetbe hozzák
(fantomizálják) a szervezők, hogy a befizetni elmulasztott adót ne lehessen követelni rajtuk. A
fantom cégek nagy mennyiségben kezdenek árut behozni az országba, majd a beérkező árukat
általában láncolatokon keresztül belföldön értékesítik. A tevékenységük általában az adóbevallásig
tart, de sem adóbevallási sem adófizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, vagy adóbevallási
kötelezettségüknek ugyan eleget tesznek,, de nem vallanak fizetendő adót. Ezzel a megoldással a
belföldi piacon óriási mennyiségű áru kerül forgalomba áfa megfizetése nélkül. Ellenőrzés
elrendelése esetén a vállalkozás fantomizálódik, fellelhető vagyon nem áll rendelkezésre,
vagyonbiztosításra nincs lehetőség. A javaslat nagymértékben megnehezíti a klasszikus adóelkerülő
magatartásokat azáltal, hogy az új EKAER szereplők, részére - akik az EKAER bejelentési
kötelezettség szempontjából inaktív adózónak minősülnek,- biztosítéknyújtási kötelezettséget ír elő.
174
a(z) 171. §-hoz
A módosítással a törvénykimentésre vonatkozó rendelkezései - igazodva a gazdasági élet
realitásaihoz - differenciálttá válnak annak függvényében, hogy az akadállyal érintett tag,
részvényes milyen mértékű részesedéssel rendelkezett az adózóban, milyen reális ráhatása lehetett
azon gazdasági folyamatokra, melyek a tartozás felhalmozásához illetve az adóregisztrációs akadály
kialakulásához vezettek.
Az adóregisztrációs eljárásban a mentesség kiterjed az önkormányzati tulajdonban lévő, illetve a
költségvetési szerv, állami oktatási intézmény tulajdonában lévő cégek vezető tisztségviselőire és
tagjára is és a tulajdonosi részesedés határa 50 százalékról 25 százalékra csökken a módosítás
eredményeként.
A módosítás következtében azokban az esetekben, amikor az állami adó- és vámhatóságnak
tudomása lehet a kimentési ok fennállásáról, a kimentési ok fennállását hivatalból megállapíthatja,
és ebben az esetben mellőzhesse a felszólító-levelek, illetve a hatósági döntések kiadását.
a(z) 172. §-hoz
Ahhoz, hogy az adóbevallási tervezet az adózók szélesebb körében szolgálhasson bevallási
alternatívaként, szükséges kibővíteni azon adózók körét, akik választhatják ezt a bevallási formát.
Ehhez azonban lehetővé kell tenni, hogy az ügyfélkapuval nem rendelkező adózók is
hozzáférhessenek az adóhatóság által összeállított adóbevallási tervezethez.
a(z) 173. §-hoz
Mivel az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás jogintézménye a 2016. adóévtől megszűnik, és
bevezetésre kerül az adóbevallási tervezet, indokolt a törvény módosítása azért, hogy a
munkavállalók a munkáltatójukon keresztül is tájékozódhassanak az új bevallási formáról.
a(z) 174. §-hoz
A belföldi magánszemélynek történő osztalék kifizetés esetén egyszerűsödik az adatszolgáltatás, és
kizárólag a beazonosításhoz elengedhetetlen természetes adatok kerülnek bekérésre (név, születési
dátum, adóazonosító jel).
a(z) 175. §-hoz
A személygépkocsikkal elkövetett adócsalás visszaszorítása érdekében a módosítás értelmében az
áfa alanynak az áfa bevallásában adatot kell szolgáltatnia azon személygépkocsik alvázszámáról,
amely tekintetében a bevallásában termékimport, Közösségen belüli termékbeszerzés, továbbá
termékértékesítés jogcímen fizetendő adót tüntetett fel.
a(z) 176. §-hoz
Az adófizetés egyszerűbbé válik az adózók számára, ha az online bevallásokhoz kapcsolódva több
adónemet érintő fizetési kötelezettségüket egy tranzakcióval, összevontan, internetes felületen
keresztül teljesíthetik. Ehhez az internetes felületen történő bankkártyás fizetés lehetővé tétele
szükséges. Tekintettel arra, hogy jelenleg a bankkártyás fizetés minden esetben az elektronikus
fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszeren keresztül történik, illetve a külön jogszabályban
nincs egyszerűsített elektronikus fizetésre vonatkozó szabályozás, melyre tekintettel szükséges a
hatályos rendelkezés módosítása.
a(z) 177. §-hoz
A jövőben a módosítással lehetőség lesz arra, hogy az okozott vagyoni hátrány összegét az
elkülönített letéti számlára a költségvetés károsító valamennyi bűncselekmény elkövetése esetén
meg lehessen fizetni.
175
a(z) 178. §-hoz
Az elkülönített bűnügyi letéti számla esetében nehézséget okoz, hogy az állami adó- és
vámhatóságnak olyan számlát kell kezelnie, amely nem adóbevételekkel áll összefüggésben. Ezért
az átvezetni nem lehetséges, elkövető által fizetett összeget a jövőben át kell utalni a kincstár által
vezetett külön költségvetési számlára, amely összeg a központi költségvetés bevételét képezi.
a(z) 179. §-hoz
A gazdasági kamarák (a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági
Kamaránál) felé történő állami adó- és vámhatóság általi adatszolgáltatás jogszabályi alapjának
megteremtése a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében, a főtevékenységként
gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettekre vonatkozóan.
a(z) 180. §-hoz
A módosítással j ogorvoslati joghoz jut a hatósági zárral érintett áru tulajdonosa.
a(z) 181. §-hoz
A hatályos szabályok alapján az adóhatóság számára szinte kizárólagos lehetőségként az ellenőrzés
megindítása áll rendelkezésre arra az esetre, ha az adózónál kockázatot, jogszabálysértést tár fel,
vagy valószínűsít. Az adókötelezettségekkel összefüggő eltérések, anomáliák, jogszabálysértések
egy része azonban sokkal hatékonyabban kezelhető az adózó részvételével, nem indokol formális
ellenőrzést. Ennek lehetőségét teremti meg a módosítás azzal, hogy újraszabályozza az adóhatósági
kockázatelemzést és annak kimenetelét. Ennek keretében új elemként jelenik meg a támogató
eljárás. A támogató eljárás keretében sor kerülhet önellenőrzésre felhívásra, melynek esetköre
bővül. Nem csak a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyekre fog kiterjedni,
hanem bármely adózó esetében élhet ezzel az adóhatóság. Emellett a támogató eljárás keretében az
adóhatóság kapcsolatfelvételt kezdeményezhet az adózóval, melynek célja a feltárt hibák,
hiányosságok orvoslása az adóhatóság szakmai támogatásával.
a(z) 182. §-hoz
Új jogintézményként bevezetésre kerül az ún. teljességi nyilatkozat az OBH javaslata alapján. Az
OBH joggyakorlat elemző testülete a releváns ügyek áttekintése után arra jutott, hogy a Nemzeti
Adó- és Vámhivatal azon gyakorlata, mely a vagyonosodási vizsgálatok során, a tényállás tisztázása
érdekében bekéri az adózóktól a vagyoni helyzetüket feltáró részletes nyilatkozatot, nem felel meg a
jogbiztonság követelményének, hiszen nincsenek törvényi szinten szabályozva az adatlap
kiküldésének garanciális szabályai (mint például mikor, kinek, milyen határidővel kell beküldenie,
továbbá visszaküldés jogkövetkezménye sem szabályozott).
a(z) 183. §-hoz
Az OBH annak törvényi rögzítését is indokoltnak tartotta, hogy az állami adó- és vámhatóságnak
tájékoztatási kötelezettsége van az adó alapjának becsléssel történő megállapítását illetően, valamint
arra vonatkozóan, hogy mi szükséges a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérés
igazolásához. Ezen garanciális jellegű módosítások a jogbiztonságot segítik.
a(z) 184. §-hoz
A szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó eljárásban hozott döntésekkel szemben a jövőben
fellebbezésnek nem, kizárólag bírósági felülvizsgálatnak lesz helye.
a(z) 185. §-hoz
A Javaslat szankciót állapít meg a számla-adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy hibás
teljesítése esetére.
176
a(z) 186. §-hoz
A módosítás alapján módosul az online pénztárgép használata, engedélyezése, forgalmazása,
üzemeltetése és szervizelése tekintetében alkalmazható mulasztási bírságra vonatkozó rendelkezés.
A módosítás tartalmazza az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatába
beszerelendő Automata Felügyeleti Egységhez kapcsolódó speciális mulasztási bírságra vonatkozó
rendelkezést.
a(z) 187. §-hoz
A hatósági felügyelet bevezetésének célja az állami adó- és vámhatóság számára olyan intézkedési
lehetőség megteremtése, mellyel:
-	a vélelmezhetően jogsértéssel érintett áru címzettjének, beszerzése körülményeinek, a felette
rendelkezési joggal bíró személynek a kiléte tisztázható,
-	a hatósági felügyelet alá vont áru elidegenítése, elszállítása megakadályozható,
-	a szankciók, illetve költségek kielégítése biztosítható.
a(z) 188. §-hoz
Az automataberendezésekkel összefüggő felhatalmazó rendelkezéseknek a kiegészítése indokolt..
a(z) 189. §-hoz
A pontosító jellegű javítás, tekintettel arra, hogy a jogi személyeknek nincs bejelentési
kötelezettsége. A bejelentési kötelezettség csak természetes személyekre vonatkozik, így csak a
tevékenységet folytató szervezet tagjára vagy alkalmazottjára értelmezhető.
a(z) 190. §-hoz
Jogtechnikai módosítással történő rendezése az Art. 176/G. § és 176/H. §-ainak.
a(z) 191. §-hoz
Jogtechnikai módosítás, tekintettel arra, hogy az Art. 176/H. § jelenleg két (3)-(4) bekezdést
tartalmaz.
a(z) 192. §-hoz
Az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automatába beszerelendő Automata
Felügyeleti Egységre (a továbbiakban: AFE) vonatkozó szabályozás kiegészül a jogalkalmazást
könnyítő rendelkezésekkel. Ennek érdekében az alábbi témaköröket szabályozzuk e §-okban:
•	a felügyeleti szolgáltatókat tanúsító független tanúsító szervezet tevékenysége,
•	a felügyeleti szolgáltatók engedélyezése, nyilvántartása,
•	a felügyeleti szolgáltatói szerződése,
•	a felügyeleti szolgáltató felelőssége,
•	az adóhatósági ellenőrzés szabályai,
•	az AFE beszerelése alóli mentesség,
•	az AFE szünetelése,
•	a felügyeleti szolgáltató engedélyezésével kapcsolatos igazgatási szolgáltatási díj
megállapítása, és
177
•	felügyeleti szolgáltatói nyilvántartás tekintetében kizárólag bírósági jogorvoslat
lehetőségének szabályozása.
a(z) 193. §-hoz
A büntetőeljárásban a jogerős döntéseket hozó szervek döntéseikben általában nem rendelkeznek az
átvezetés kérdésében, illetve számos esetben előfordult, hogy az adóhatóság, illetve a bírósági
döntésben szereplő adókülönbözet összegszerűségében eltért egymástól, illetve gyakorlati
problémaként jelentkezik az is, hogy ha a feltárt adókülönbözet és az elkövető által a bűnügyi letéti
számlára megfizetett összeg eltért egymástól. Erre tekintettel az adókülönbözet fogalmának
pontosítása indokolt.
Továbbá meghatározása kerül a székhelyszolgáltató fogalma.
a(z) 194. §-hoz
Előkészítés alatt áll a pénzügyi ágazati szakmák egészét érintő felügyelet (a pénzügyi ágazati
közfelügyelet) létrehozása, amelynek részeként a könyvelők és a könyvvizsgálók mellett az
adótanácsadókra, adószakértőkre és okleveles adószakértőkre vonatkozó előírások is
felülvizsgálatra kerülnek. A felülvizsgálat iránya a jelenlegi előírások, követelmények szigorítása,
az érintett szakemberek által nyújtott szolgáltatások minőségének javítása érdekében. A pénzügyi
ágazati közfelügyeletről való döntésig (várhatóan 2017. július 1-ig) célszerű az új eljárási szabályok
alkalmazásának elhalasztása.
a(z) 195. §-hoz
A módosító rendelkezések alkalmazásához kapcsolódó átmeneti rendelkezések.
a(z) 196. §-hoz
Átmeneti rendelkezés a megbízhatói adózói minősítésre vonatkozó szabályoknak az elévülési
szabályokra tekintettel történő módosítása miatt.
a(z) 197. §-hoz
A megbízhatói adózói minősítéshez kapcsolódó automatikus fizetési könnyítés szabályai
tekintetében szükséges átmeneti rendelkezés meghatározása.
a(z) 198. §-hoz
Átmeneti rendelkezés az adózói minősítéssel összefüggésben a visszamenőleges hatály kizárása
érdekében.
a(z) 199. §-hoz
Átmeneti rendelkezésként kerül rögzítésre, hogy az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül
végző automatákra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének megkezdése a megfelelő
felkészülési idő érdekében 2017. június 30-ára módosul.
Ehhez kapcsolódóan rögzítésre kerül az is, hogy ezen időponttól kezdve, fő szabály szerint
kizárólag AFE-val ellátott automataberendezést lehet üzemeltetni, ami alól kivételt az olyan
berendezések képeznek, amelyeket a felügyeleti szolgáltatók egybehangzó nyilatkozata szerint,
műszaki okokból nem lehet AFE-val felszerelni. Az ilyen készülékek az adatszolgáltatási
kötelezettség teljesítése alól is mentesülnek arra az időre, amíg még üzemeltethetőek.
a(z) 200. §-hoz
Fontos meghatározni, hogy az EKAER-re irányuló módosításokat mely időpontot követően
teljesített bejelentésekkel kapcsolatban kell alkalmazni, tekintettel az informatikai rendszerek
fejlesztéséhez szükséges időtartamra.
178
a(z) 201. §-hoz
Átmeneti rendelkezés az áfa bevallás mellékleteként feltüntetendő adatszolgáltatáshoz.
a(z) 202. §-hoz
Az Art. 1. és 3. számú mellékletének módosítására történő hivatkozás.
a(z) 203. §-hoz
A szövegcserés módosítások a bevallási tervezet intézményéhez kapcsolódóan szükséges
módosításokat, az adóregisztrációs eljárásra vonatkozó módosításokhoz kapcsolódó
szövegpontosításokat, a teljességi nyilatkozat intézményével összefüggő módosításokat, valamint a
minden bírósági nyilvántartásba vételre kötelezett szervezetre kiterjesztett egyablakos
bejelentkezésre tekintettel szükséges rendelkezések módosítását tartalmazza a jogtechnikai
módosításokon túl.
a(z) 204. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A Javaslat összhangban a szolgáltatási törvénnyel, a határon átnyúló jelleggel történő
szolgáltatásnyújtás bejelentésére is vonatkoztatja a hiánypótlás lehetőségét, tekintettel arra, hogy
hibás vagy hiányos kérelem alapján nincs lehetőség sem a nyilvántartás vezetésére, sem a
jogszabályi feltételek ellenőrzésére.
Az Art. 175. § (18) bekezdése felhatalmazást ad a nyilvántartásba vételt végző szervezet
kormányrendeletben való kijelölésére, továbbá a 152/2014. (VI.6.) Korm. rendelet 91. § (2) d)
pontja szintén rendelkezik arról, hogy a nyilvántartás vezetéséről az adópolitikáért felelős miniszter
gondoskodik, így a Javaslat szerint a rendelkezés megismétlése felesleges.
25.	Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés
egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása
a(z) 205. §-hoz
Ez a rendelkezés tartalmazza a Központi Adattár meghatározását, amely az Aktv. II. fejezetében
szabályozott adómegállapítási jogsegélyre vonatkozó szabályok tekintetében a 2015/2376/EU
irányelv (DAC3) szabályainak hazai átvételéhez szükséges.
a(z) 206. §-hoz
Ez a rendelkezés az Aktv. V/B. fejezetében szabályozott pénzügyi számlákkal kapcsolatos
automatikus információcsere fogalmát egy új elemmel egészíti ki. Ez az új elem az Európai Unióval
az automatikus információcserére vonatkozó külön megállapodást kötő joghatóságok területére való
hivatkozás. A módosítás azért szükséges, hogy a pénzügyi számlákat érintő automatikus
információcsere az EU tagállamokon és az OECD közös jelentéstételi előírásaiban (CRS-ben)
részes államokon kívüli joghatóságok területén illetőséggel rendelkező személyekre is kiterjeszthető
legyen.
a(z) 207. §-hoz
E rendelkezések egy új, a 19/B. § beiktatásával tartalmazzák a DAC3 irányelv által bevezetett,
határokon átnyúló vonatkozású feltételes adómegállapításra, valamint a szokásos piaci ár
megállapítására vonatkozó határozatokban foglalt adatok tagállamok közötti, automatikus úton
történő átadásának szabályait. Az új szabályok rögzítik a tagállamok felé irányuló adatszolgáltatási
179
kötelezettséget, annak időpontját, az adatszolgáltatási kötelezettség alóli kivételeket, az átadandó
információk körét, az információcsere formáját, valamint a nyelvhasználati szabályokat.
a(z) 208. §-hoz
E rendelkezés rögzíti az Európai Bizottság felé küldendő adatok körét.
a(z) 209. §-hoz
A szabályozás egyértelművé teszi a 2014. évi XIX. törvénnyel kihirdetett Magyarország Kormánya
és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés
előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás 6. Cikk 4. b)
pontjában vállalt kötelezettségét teljesítését, amely szerint „Magyarország vállalja, hogy 2017.
január 1-re megteremti 2017, valamint az azt követő évek jelentéseivel összefüggésben a Jelentő
Magyar Pénzügyi Intézményekre vonatkozóan azokat a szabályokat, melyek ezen Megállapodás 2.
Cikk 2(a)(1) albekezdése alapján előírják minden Meghatározott Egyesült Államokbeli Személy
adóazonosító számának beszerzését és annak továbbítását. A módosítás segítségével egyértelművé
válik, hogy a FATCA Megállapodás alapján Jelentő Pénzügyi Intézményeknek kötelező jelleggel be
kell kérniük az Egyesült Államokban adóügyi illetőséggel bíró számlatulajdonosaiktól amerikai
adóazonosító számukat.
a(z) 210. §-hoz
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok
közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény 1. számú
mellékletének további államokkal való frissítése, valamint az Európai Unióval szerződött államokra
tekintettel szabályozza a Pénzügyi Számlákra vonatkozó információk közlésének határidejét.
a(z) 211. §-hoz
A 2015/2376/EU irányelv (DAC3) olyan átmeneti szabályokat is tartalmaz, melyek a 2012. január
1-e és 2017. január 1-e között kiadott, módosított vagy meghosszabbított határokon átnyúló
feltételes adómegállapításra, vagy szokásos piaci ár megállapítására vonatkozó határozatoknak az új
19/B. § (3) bekezdésében meghatározott adatainak átadásáról rendelkeznek. A 2012. január 1-e és
2013. december 31-e között kiadott döntések egyes adatainak a kiadása csak abban az esetben
kötelező, ha e döntések 2014. január 1-jén még alkalmazhatók voltak. További korlátozást jelent az
adatátadásban, hogy a 2016. április 1-e előtt kiadott döntések adatai csak abban az esetben adandók
át, ha a döntéseket olyan adózók, illetve adózói csoportok részére adták ki, amelyek csoportszintű
nettó árbevétele a döntés kiadását, módosítását vagy meghosszabbítását megelőző évben nem éri el
a 40 millió EUR-t, illetve ennek forintban vagy külföldi fizetési eszközben (devizában) kifejezett
értékét. Nem kell kiadni azokat a szokásos piaci árra vonatkozó döntéseket érintő adatokat, amelyek
harmadik országgal kötött, az adatátadást tiltó nemzetközi egyezményeket érintenek, valamint a
természetes személyek adózására vonatkozó döntések adatait.
a(z) 212. §-hoz
A rendelkezések az Aktv.-nek a DAC3 szabályokra vonatkozó jogharmonizációs záradékát
tartalmazzák.
a(z) 213. §-hoz
Jogtechnikai rendelkezés.
a(z) 214. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
180
26.	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény és egyes adótörvények módosításáról
szóló 2015. évi CLXXXVII. törvény egyes rendelkezései hatálybalépésének elmaradásáról
a(z) 215. §-hoz
Bevallási tervezet korábban kihirdetett szabályinak hatályba lépésének elmaradását előíró
rendelkezés.
27.	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény
egyes rendelkezéseinek, módosításáról, illetve hatálybalépésének elmaradásáról
a(z) 216. §-hoz
1.	A pénztár mentesített értékének fogalma 2017. január 1-jétől kerül bevezetésre. A
házipénztárral való visszaélések megelőzése érdekében amennyiben a pénztár értéke az
összes bevétel 5 százalékát és az átlépéskori összeget is meghaladja, a pénztár további
növekedése növeli az adóalapot. Amennyiben ugyanakkor a későbbi években a pénztár
értéke ismét csökkenne, a csökkenés adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető. A
korábban is kisvállalati adó alá tartozó adózók esetében a viszonyítási alap a tárgyévi összes
bevétel 5 százaléka, de legalább 1 millió forint vagy a 2017. év nyitó mérlegében a pénztár
kimutatott értéke.
2.	A választás lehetősége egy kedvezmény esetében tulajdonképpen nem indokolt. A veszteség
elhatárolás igénybevétele esetében a választási lehetőség elhagyásával egyszerűsödik az
adóbevallási nyomtatvány kitöltése, mely jelentős adminisztrációs terhet vesz le az adózók
válláról.
3.	A rendelkezés értelmezésében nem változott. A beszerzett, előállított, korábban még
használatba nem vett tárgyi eszközökkel (beruházással) szellemi termékekkel, kísérleti
fejlesztés aktivált értékével kapcsolatos adóévi kifizetések összegéig a tárgyévi és a
következő évek adóalapjai a személyi jellegű kifizetések terhére is csökkentendők a korábbi
évek elhatárolt veszteségének a (3)-(5) bekezdés szerinti tárgyévi negatív egyenleggel
növelt összegével.
4.	Jogtechnikai jellegű módosítás. Az adóelőleg összege az adóelőleg-megállapítási időszakban
az adóalany által fizetendő, a Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem összege (ide nem
értve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját,
valamint a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összegét),
és az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék, csökkentve az
adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt osztalék összegével együttes
összegének a 16 százaléka.
5.	A módosításnak köszönhetően csökken a vállalkozások adminisztrációs terhe, tekintettel
arra, hogy nem kell visszamenőleg átnézni a veszteségek keletkezésének időpontját. A
kisvállalati időszakban keletkezett még fel nem használt elhatárolt veszteséget a társasági
adó hatálya alá történő átlépést követően, az átlépés időpontjától öt adóéven keresztül lehet
felhasználni.
6.	Jogtechnikai pontosítás.
7.	Jogtechnikai pontosítás.
a(z) 217. §-hoz
181
1.	A javaslat nem lépteti hatályba a TBSZ számlákkal kapcsolatos módosító rendelkezést azzal
összefüggésben, hogy az érintett jogszabályhely a jelen törvényjavaslatban további
kiegészítésre kerül.
2.	Az Szja tv. 70. § (1a) bekezdés jelen törvényben kezdeményezett módosítása feleslegessé
teszi a korábban már elfogadott hatályon kívül helyező rendelkezést, ezért annak hatályba
léptetése feleslegesé vált.
3.	A javaslat nem lépteti hatályba a Tao. törvény műemléki és mobilitási lakhatási célú és
munkásszállás létrehozásával, fenntartásával kapcsolatos kedvezményekre vonatkozó
módosításait.
4.	A javaslat nem lépteti hatályba a helyi adó alóli feltételes mentességet [Htv. 3. § (3)]
újraszabályozó, 2017. január 1-jétől hatályos törvénybeli jogszabályhelyet, mert a javaslat
szintén ezen időponttól további változtatást fogalmaz meg a Htv. hivatkozott
rendelkezésében.
5.	A javaslat nem lépteti hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények,
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
szóló 2016. évi LXVI. törvény 92. § 7. pontját, mert a javaslat szintén módosítja az e
rendelkezéssel megállapított Htv. 52. § 7. pontját.
6.	A javaslat gondoskodik arról, hogy a cégautóadó mentesség kapcsán már kihirdetett
szabályozást beiktató jogszabályhely, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények,
valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról
szóló 2016. évi LXVI. törvény 98. §-a ne lépjen hatályba, mert a javaslat szintén e
mentességi tényállást módosítja.
7.	A javaslat kezdeményezi, hogy ne lépjen hatályba az a tavasszal elfogadott új jogcím, amely
2017. január 1-jétől mentesítené a személyi jövedelemadó alól a külön jogszabályban
meghatározott, a munkáltató által munkavállalónak biztosított egészségügyi
szolgáltatásokat.
8.	Nem lép hatályba Módtv. ingyenes juttatásra vonatkozó rendelkezése.
VIII.	Fejezet
VÁMIGAZGATÁS
28.	A közösség területére belépő, illetve a közösség területét elhagyó készpénz
ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény
a(z) 218. §-hoz
A Moneyval országvizsgálatok rendszeresen hiányosságként jelezték Magyarország tekintetében,
hogy hiányzik a nemzeti szabályozásból a teljes készpénzösszeg visszatartásának lehetősége, noha
azt a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló,
2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke kimondja, hogy a
nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a nemzeti jogszabályokban meghatározott
feltételekkel összhangban a készpénz közigazgatási határozattal lefoglalható.
A C-255/2014. sz. EUB előzetes döntéshozatali ügy ítéletében mondta ki a Bíróság, hogy a
közösség területére belépő, illetve a közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005.
október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi
XLVIII. törvény (továbbiakban: Készpénztörvény) nem tartalmaz rendelkezést a készpénz
lefoglalására, illetve visszatartására, valamint hiányzik belőle a méltányossági jogkör biztosítása,
182
amely szankció rendszer így nem felel meg azon elvárásnak, hogy az arányos, hatékony és
visszatartó erejű legyen.
A tervezet a fentieknek megfelelően tartalmazza a Készpénztörvénnyel szemben felhozott
kifogásokra adandó válaszokat, így a lefoglalás, visszatartás és méltányossági eljárás szabályait,
továbbá a lefoglalás és visszatartás tekintetében a végrehajtási szabályokra vonatkozó felhatalmazó
rendelkezés módosítását.
Továbbá szövegcserés módosítás és hatályba léptető rendelkezést tartalmaz a normaszöveg, azzal,
hogy már az új szabályt kell alkalmazni a folyamatban lévő ügyekben is.
a(z) 219. §-hoz
Lásd a(z) 218. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 220. §-hoz
Lásd a(z) 218. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 221. §-hoz
Lásd a(z) 218. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 222. §-hoz
Lásd a(z) 218. §-hoz tartozó indokolást.
a(z) 223. §-hoz
Lásd a(z) 218. §-hoz tartozó indokolást.
29.	A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
a(z) 224. §-hoz
Szükséges pótolni a szabályozásban is, hogy az állami adó- és vámhatóság vezetője is minősítésre
jogosult. A konkrét minősítési jogkör eddig nem szerepelt a szabályozásban.
a(z) 225. §-hoz
2016. július 1-jével a személyi állomány csoportosítása kiegészült a tisztjelölttel, ezért a hivatkozott
paragrafus pontosítása indokolt.
a(z) 226. §-hoz
Szükséges a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásról szóló törvényjavaslattal való összhang
megteremtése érdekében a Hszt. alkalmazásából kizárt jogszabályi helyek pontosítása.
a(z) 227. §-hoz
Szükséges kimondani, hogy pénzügyi nyomozóként csak az állami adó- és vámhatóság vezetőjének
engedélyével lehet kormánytisztviselőt kinevezni.
a(z) 228. §-hoz
A Hszt. adott rendelkezéseit a NAV törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
a(z) 229. §-hoz
A Hszt. adott rendelkezéseit a NAV törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
a(z) 230. §-hoz
183
A Hszt. adott rendelkezéseit a NAV törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
a(z) 231. §-hoz
A közszolgálati pótlék alkalmazását segítő pontosítás.
a(z) 232. §-hoz
A rendvédelmi egészségkárosodási ellátásról szóló törvényjavaslattal való összhang megteremtését
szolgáló pontosítás, ki vonható be a fegyelmi jogkör gyakorlásába.
a(z) 233. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
a(z) 234. §-hoz
A közszolgálati pótlék alkalmazását segítő pontosítás.
a(z) 235. §-hoz
Szabályozási hiányt pótló rendelkezés a vezetői munkakörök megfeleltetéséről.
a(z) 236. §-hoz
A közszolgálati pótlék alkalmazását segítő pontosítás.
a(z) 237. §-hoz
Pontosítani szükséges, hogy mi nem minősül szolgálati jogviszonyban eltöltött időnek.
a(z) 238. §-hoz
Értelmezést segítő pontosítás.
a(z) 239. §-hoz
A közszolgálati pótlék alkalmazását segítő pontosítás.
a(z) 240. §-hoz
Értelmezést segítő pontosítás.
a(z) 241. §-hoz
Jogalkalmazást segítő pontosítás, amely így megteremti az összhangot a Hszt. 163. § (7)
bekezdéssel és a Kttv. 148. §-ával.
a(z) 242. §-hoz
Cafetériát érintő szabályok pontosítása a személyi jövedelem adóról szóló törvény pontosítása
miatt.
a(z) 243. §-hoz
Képzési költségek megtérítésével kapcsolatos pontosító szabályozás.
a(z) 244. §-hoz
A rendvédelmi egészségkárosodási ellátásról szóló törvényjavaslattal való összhang megteremtését
szolgáló pontosítás.
a(z) 245. §-hoz
Jogalkalmazást segítő pontosítás.
a(z) 246. §-hoz
184
Jogalkalmazást segítő pontosítás.
a(z) 247. §-hoz
A rendvédelmi egészségkárosodási ellátásról szóló törvényjavaslattal való összhang megteremtését
szolgáló, felhatalmazó rendelkezések pontosítása.
a(z) 248. §-hoz
A rendvédelmi egészségkárosodási ellátásról szóló törvényjavaslattal való összhang megteremtését
szolgáló, felhatalmazó rendelkezések pontosítása.
a(z) 249. §-hoz
A NAV tv. 2. melléklete e törvény melléklete szerint módosul.
a(z) 250. §-hoz
A NAV tv. 2. melléklete e törvény melléklete szerint módosul.
a(z) 251. §-hoz
A NAV tv. 2. melléklete e törvény melléklete szerint módosul.
a(z) 252. §-hoz
A NAV tv. 2. melléklete e törvény melléklete szerint módosul.
a(z) 253. §-hoz
A NAV tv. 2. melléklete e törvény melléklete szerint módosul.
a(z) 254. §-hoz
A NAV tv. 2. melléklete e törvény melléklete szerint módosul.
a(z) 255. §-hoz
Átmeneti szabályozás.
a(z) 256. §-hoz
A NAV életpálya második ütemű bevezetésével kapcsolatos szabályozás.
a(z) 257. §-hoz
Szövegcserés módosítások (jogtechnikai pontosítások és a közszolgálati pótlék mértékének
pontosítása).
a(z) 258. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
30.	Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény
a(z) 259. §-hoz
A Vámkódex szerint gazdálkodónak és gazdálkodónak nem minősülő személyek nyilvántartásba
vételével kapcsolatos adat bejelentési kötelezettségei és az EORI szám kiadására vonatkozó
rendelkezések kerülnek szabályozásra.
a(z) 260. §-hoz
A közlekedési hatóság feladata, hogy minősítse a meghatalmazott ügynöki és az ismert szállítói
kérelmeket, amely kapcsán a helyszínek és műveletek tekintetében a biztonsági és védelmi
szabványokat is vizsgálni kell. Ugyanezen biztonsági és védelmi szabványokat ellenőrzi a
185
vámhatóság is az engedélyezett gazdálkodói feltételek teljesítése során és előfordul, hogy a
vámhatóság által már levizsgált engedélyezett gazdálkodók meghatalmazott ügynöki vagy ismert
szállítói kérelmet nyújtanak be a közlekedési hatóságnál. Annak érdekében, hogy a biztonsági és
védelmi szabványok ellenőrzését ne kelljen ismételten elvégezni és a kérelmezőt indokolatlanul
feltartani egy hatósági eljárás keretében, ezért szükségessé vált az adatátadás biztosítása. Ez egyben
egyszerűsíti a hatóságok munkáját is.
a(z) 261. §-hoz
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal váminformatikai rendszerében levő adatok feletti rendelkezési jog a
NAV-ot illeti meg. Ezen adatok az ügyfél kérelmére kiadhatóak, amennyiben azok a saját
vámtevékenységéhez kapcsolódnak. Tekintettel arra, hogy a váminformatikai rendszerekből való
lekérdezés a vámhatósági oldalon adminisztratív többletterhet eredményez, ezért indokolt a
díjfizetési kötelezettségről rendelkezni.
a(z) 262. §-hoz
A Vámkódex 29. cikke határozza meg a vámhatóság által hivatalból indított eljárások esetén az
alkalmazandó rendelkezéseket, azonban a hivatalból indított eljárások ügyintézési határidejének
tekintetében uniós szinten nincs szabályozás, ezért a Vtv. mögöttes szabályként a Ket. rendelkezései
lennének irányadóak, amelyek erre 21 napos határidőt állapítanak meg. A Vámkódexben a
kérelemre indított eljárások esetén - az FJA 156. és 171. cikke kivételével - az ügyintézési határidő
a kérelem elfogadásától számított 120 nap, amely 30 nappal hosszabbítható, illetve e tekintetben a
Vámkódex 22. cikk (3) bekezdés 3. albekezdése alapján eltérő határidőt is meg lehet állapítani.
Tekintve az engedélyezési eljárások bonyolultságát, amelyek akár kérelemre, akár hivatalból
indíthatóak indokolt, hogy az eljárási határidőket összhangba hozzuk és a hivatalból indított
eljárások esetén is 120 napot állapítsunk meg, amely hatósági szempontból kizárólag 30 nappal
hosszabbítható. Az FJA 156. és 171. cikke esetén a hivatalból indított eljárás ügyintézési határideje
meggyezik a hivatkozott helyeken meghatározott határidőkkel. A hivatalból indított eljárások esetén
a határidő az első eljárási cselekmény megtételével indul.
a(z) 263. §-hoz
A vámigazgatási bírság késedelmes megfizetése miatt a Vámkódex 114. cikke alapján kiszabott
késedelmi kamat mértéke néhány napos fizetési késedelem esetén - figyelembe véve a késedelmi
kamat alapjául szolgáló összeget - olyan csekély, hogy annak kiszabása a ráfordított adminisztratív
terheket figyelembe véve nem ésszerű. Tekintettel arra, hogy a vámigazgatási bírság kiszabása
nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért meghatározásra kerül egy 2.000 forintos értékhatár, amely alatt a
vámhatóság nem szabja ki a késedelmi kamatot. Az Art. 165. § (2) bekezdése is 2.000 forintban
határozza meg ezt az összeget, ezért a módosítás is ehhez igazodik.
a(z) 264. §-hoz
Az (1) bekezdés a következő okok miatt törlésre kerül. A vámhatóság döntése, hogy az általa
kezdett vámellenőrzést - a jogszabályban foglalt határidőkre figyelemmel - mikor fejezi be. Az
eljáró szerv döntése és felelőssége, hogy a tényállás minél teljesebb mértékben tisztázott legyen,
mivel ez alapján tud majd megalapozott döntést hozni. A tényállás tisztázása ugyanakkor
szubjektív, ehhez kötni az ellenőrzés befejezhetőségét jogszabályban nem indokolt, az későbbi (az
érintett személy és a vámhatóság közötti) jogvitákra adhat lehetőséget. A § (1) bekezdés törlésével a
bekezdés újra megállapítása vált szükségessé.
a(z) 265. §-hoz
Az áruátengedést követő ellenőrzéseknél korábban adminisztratív tehercsökkentés miatt került az
meghatározásra, hogy jogsértés hiányában nem kell jegyzőkönyvet készíteni a lefolytatott eljárásról.
186
Ugyanakkor a Vtv. szerinti felülellenőrzés nem hajtható végre azokban az esetekben, ahol a
lefolytatott vámhivatalok általi ellenőrzésről nem készül jegyzőkönyv. Ezért a felülellenőrzés okán
ismét jegyzőkönyvet kell készíteni minden áruátengedést követő ellenőrzésről.
a(z) 266. §-hoz
A felülellenőrzésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések kerülnek meghatározásra. A felülellenőrzés
törvényességi és szakszerűségi vizsgálat keretében kerül lefolytatásra, azon esetekben, ahol
korábban a vámhivatalok már végeztek áruátengedést követő vámellenőrzést. A felülellenőrzés nem
terjed ki azokra az új személyi, tárgyi vagy tényállásbeli elemekre, amelyek az alapeljáráshoz
képest megváltoztak és az alapügyben eljáró szerv még nem bírálta el, mert a törvényességi és
szakszerűségi ellenőrzés csak ezt követően lehet teljes körű az adott ügyre vagy szerv munkájára
nézve. Amennyiben a vámhivatalok az ellenőrzés során nem állapítottak meg jogsértést, de az a
felülellenőrzés során feltárásra kerül, úgy az eljáró szerv az alaphatározatot módosítja vagy
határozat hiányban (jegyzőkönyv esete) határozatot hoz. A fellebbezési jog a Ket. rendelkezéseit is
figyelembe véve a Vtv-ben került meghatározásra.
a(z) 267. §-hoz
A díjak és költségek késedelmes megfizetése miatt a Vámkódex 114. cikke alapján kiszabott
késedelmi kamat mértéke néhány napos fizetési késedelem esetén - figyelembe véve a késedelmi
kamat alapjául szolgáló összeget - olyan csekély, hogy annak kiszabása a ráfordított adminisztratív
terhek figyelembe véve nem ésszerű. Tekintettel arra, hogy a díjak és költségek kiszabása nemzeti
hatáskörbe tartozik, ezért meghatározásra kerül egy 2.000 forintos értékhatár, amely alatt a
vámhatóság nem szabja ki a késedelmi kamatot. Az Art. 165. § (2) bekezdése is 2.000 forintban
határozza meg ezt az összeget, ezért a módosítás is ehhez igazodik.
a(z) 268. §-hoz
A rendelkezés pontosításra került és tartalmában a Vámkódex 53. cikk (2) bekezdéséhez lett
igazítva.
a(z) 269. §-hoz
Az áfa biztosíték nyújtása alóli mentesség esetében a kérelmeket eddig minden évben március 31-ig
lehetett benyújtani. Az ügyféli igényekhez igazodva a kérelmeket ezt követően időkorlát nélkül
lehet benyújtani, amely bármikor elérhetővé teszi a mentességet azok számára, akik teljesítik az
előírt feltételeket.
a(z) 270. §-hoz
A Vámkódex 89. cikk (2) bekezdés 2. albekezdése szerinti biztosítéknyújtásnál a jogszabály úgy
rendelkezik, hogy a biztosítéknak legalább a behozatali és a kiviteli vámok összegét kell fedeznie. E
rendelkezés mozgásteret enged a tagállamok számára a tekintetben, hogy az egyéb terheket is
bevonhassa a biztosítandó összegek körébe. Másrészt e rendelkezés valamennyi jogalanyara nézve
érvényes lenne, így joggal merül fel a kérdés, hogy az áfa biztosíték nyújtás alóli mentességre és az
áfa önadózással történő teljesítésére vonatkozó engedéllyel rendelkezők, akik egy teljesített
feltételrendszer alapján jogosultak az áfa tekintetében könnyítésre, miként kaphatnak könnyítést az
áfa biztosítása alól. Mindezek tekintetében indokolt rendelkezni az egyéb terhekre szóló
biztosítéknyújtás általánosan terjedjen ki minden jogalanyra és csak azok kapjanak könnyítést, akik
az áfa vonatkozásában az előbb említett engedélyekkel rendelkeznek. További feltétel, hogy e
könnyítés addig gyakorolható, amíg az annak alapjául szolgáló engedélyek érvényessége fennáll.
187
a(z) 271. §-hoz
A garanciavállalási kötelezettség alóli mentesülésre nemzeti szinten, önállóan nem állapítható meg
szabály figyelembe véve a Vámkódex 22. cikk (5) bekezdését, amely alapján a vámjogszabályok
eltérő rendelkezése hiányában (FJA 173. cikke az árutovábbítástól eltérő különleges eljárásokra) a
határozat (pl: egy engedély) időbeli korlátozás nélkül érvényes. Az uniós szabályok ugyanis az
engedélyek és a garanciák érvényességének időbeli hatályát összehangolta, amely következtében
azok - eltérő rendelkezés hiányában - időbeli korlátozás nélkül érvényesek. Azonban ha a nyújtott
garancia felmondásra vagy a hatóság részéről visszavonásra kerül, illetve az árutovábbítástól eltérő
különleges eljáráshoz nyújtott határozott időtartamra szóló garancia lejár, úgy a felmondás vagy
visszavonás hatályba lépésétől, illetve a határozott idejű engedély lejártától számítva a garanciát
nyújtó felelőssége a Vámkódex 98. cikke alapján továbbra is fennáll azon tételek esetében, amelyek
még a hatályba lépés előtt keletkeztek. Ugyanakkor, hogy a garanciát nyújtó személy felelőssége ne
váljon időben korlátlanná, ezért célszerű a Vámkódex 103. cikke szerinti elévülési szabályok szerint
meghatározni a felelősségvállalás idejét. Ha azonban a garanciában mégis egy lejárati idő kerülne
feltüntetésre, úgy a vámhatóság az elévülési szabályokra figyelemmel elfogadhatja a garanciát,
amely egyben azzal is jár, hogy a garancia lejáratával a határozatlan érvényességi idejű engedély
esetében az annak alapjául szolgáló feltételek egyike nem fog teljesülni, ezért a vámhatóság az
engedélyt a Vámkódex 28. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján visszavonja.
a(z) 272. §-hoz
Adminisztrációt csökkentő rendelkezés, amely szerint a Vámkódex 79. cikk vagy a 82. cikk
szerinti, szabályok be nem tartása miatt keletkezett vámtartozást közöljék, amennyiben annak
behozatali vagy kiviteli vám összege kevesebb mint 10 euro.
a(z) 273. §-hoz
A jelenlegi vámjogi szabályozás kizárólag a vám és egyéb terhek tekintetében teszi lehetővé a
vámhatóság részére, hogy a közölt fizetési kötelezettség teljesítését a kötelezettektől eredetben
igazoltathassa. A Vtv. 73. § (1) bekezdése értelmében azonban a beszedés érdekében szükséges
intézkedéseket akkor is be kell vezetni, ha a hitelkamatot, a késedelmi kamatot, illetve a
megállapított vámigazgatási bírságot az előírt időtartamon belül nem fizették meg, továbbá a Vtv.
29. § (4) bekezdése szerinti, a vámigazgatási bírság késedelmes megfizetéséhez kapcsolódó kamat
kiszabásához is elengedhetetlen, hogy a vámhatóság a befizetés napját okmányokkal igazoltan
megismerhesse. A javasolt módosítással az eljáró vámszerv törvényi előírások alapján kötelezheti
az ügyfelet arra, hogy a közölt kamatok és a jogerős vámigazgatási bírságok megfizetését előtte
okmányokkal igazolja.
a(z) 274. §-hoz
Az igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettség a kreditpont minősítés eljárásra is kiterjed, ezért
indokolt e szövegrész felvétele.
a(z) 275. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések pontosítása és kiegészítése, annak érdekében, hogy az itt meghatározott
előírás és a megalkotandó miniszteri rendeletek tartalma közötti összhang biztosított legyen. Ennek
következtében biztosítható, hogy a tárgykörben megalkotásra kerülő miniszteri rendeletek tartalma
ne terjeszkedjen túl a felhatalmazó rendelkezésben foglaltakon.
a(z) 276. §-hoz
A Vtv. hatályba léptető rendelkezéseinek módosítása a vámszabad területre vonatkozó kérelem
miniszterhez történő érkezését követően, az elutasítás kapcsán vizsgálandó szempontok
188
tekintetében. A kötelező képviselet előírása csak 2019. május 1-től indokolt, ezért annak pontosítása
a hatályba léptető rendelkezésnél is indokolt.
a(z) 277. §-hoz
Az FJA 250. és 251. cikke tartalmaz rendelkezést a 2016. május 1-jét megelőzően hatályos
Közösségi Vámkódex alapján kiadott engedélyek érvényességéről és újraértékeléséről. Alapjában
véve az érvényesség tekintetében figyelemmel kell lenni arra, hogy az engedély határozott vagy
határozatlan időre került kiadásra. Az FJA 250. cikke csak a határozatlan idejű engedélyek esetében
rendelkezik az újraértékelésről, amely feladatot 2019. április 30-ig végre kell hajtani. A határozott
érvényességi idejű engedélyek esetében az engedély lejártát megelőzően vagy azt követően is lehet
kérelmet benyújtani a Vámkódex szerinti új engedélyt kérelmezve, tekintettel arra, hogy ezen
engedélyek a határozott időtartam végéig, de legkésőbb 2019. május 1-ig érvényesek.
Mindemellett a Vámkódex nem zárja ki a korábbi Közösségi Vámkódex alapján kiadott engedélyek
módosítását, azonban, hogy e módosítás jelentős vagy kisebb mértékű, és hogy azt hogyan kell
lefolytatni, arra nincs egzakt uniós szabályozás. Az Európai Unió Bizottsága ugyan közzétett egy
iránymutatást, amelyben röviden az újraértékelésről is rendelkeznek, de az elhatárolás szempontja
itt sem kerültek meghatározásra. Ebből következően nem derül ki, hogy mely módosítások
minősülnek jelentős módosításnak és így a határozott idejű engedélyek esetében új
engedélykérelemnek minősülnek-e vagy határozatlan idejű engedélyek esetében újraértékelést
generálnak-e. Így természetesen arról sem rendelkeznek, hogy mely módosítások járnak kisebb
jellegű pontosításokkal, kiegészítésekkel az engedélyre nézve. Ez jogalkalmazói szempontból akár
ügyféli, akár vámhatósági oldalon eltérő álláspontokra ad lehetőséget.
Ha a Bizottság iránymutatása alapján nemzeti szabályozás hiányában a vámhivatalok saját
hatáskörben kezdik meg az egyes engedélyek tekintetében benyújtott módosításról vagy
kiegészítésről szóló kérelmek minősítését, akkor a jogalkalmazásban a szubjektív hatósági döntésre
és egyedi körülményekre tekintettel igen széles körben születhetnek eltérő hatósági döntések. Az
eltérő hatósági döntések pedig járhatnak azzal a hatással, hogy megemelkedik a jogorvoslati
kérelmek száma.
A Bizottsági iránymutatás mellé tehát szükséges egy olyan nemzeti szabályozás, amely segítséget
nyújt, mind a hatóság, mind az ügyfelek részére, hogy melyek azok az ügyféli kezdeményezések,
amelyek jelentős módosításnak kell tekinteni és ez által határozatlan idejű engedélyek esetében az
engedély újraértékelését, míg határozott idejű engedélyek esetében az új engedélykérelmeként való
minősítését teszik kötelezővé.
Tekintettel arra, hogy az átmeneti időszakban a korábbi engedélyek tekintetében benyújtott
módosításról, kiegészítésről szóló beadványokat a bizottsági iránymutatás ügyféli kérelemnek
tekinti, ezért ebből kiindulva azt eljárást nem csak hivatalból, hanem kérelemre is el lehet végezni.
A határozatlan idejű engedélyek esetében az újraértékelést elsődlegesen a vámhatóságoknak
hivatalból kell elvégezniük, de a vámjogszabályok rendelkezési nem zárják ki azt, hogy az ügyfél
kérelmezze az újraértékelést. A Bizottság iránymutatása e tekintetben annyit határoz meg, hogy az
újraértékelés nem igényli az ügyfél kérelmét, nem szükséges kérelmet benyújtani. E rendelkezést
vizsgálva azonban nem zárható ki, hogy ügyféli kérelem alapján induljon az eljárás. Ez a
vámjogszabályok rendelkezéseivel sem ellentétes.
A jelentős módosításnak minősülő kérelmek esetében a Vámkódex ügyféli kérelemre vonatkozó
rendelkezési alapján kell eljárni, míg a kisebb módosítások esetében a Vámkódex adott
rendelkezésére való hivatkozással (pl: ha vámeljáráshoz kapcsolódik, akkor az adott vámeljárás
Vámkódexbeli rendelkezése alapján) kell a módosítást, kiegészítést kezelni.
189
Szövegcserés pontosítások.
a(z) 278. §-hoz
a(z) 279. §-hoz
Hatályát vesztő rendelkezések.
IX.	Fejezet
SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
31.	A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény
a(z) 280. §-hoz
A számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetekre vonatkozó jogszabályi környezet jelentősen
megváltozott az elmúlt időszakban. E változások egyrészt átrendezték az érintett szervezetekre
vonatkozó külső és belső összefüggéseket, másrészt módosították azok egymáshoz való viszonyát
is. Emiatt, továbbá annak érdekében, hogy az érintett szervezetek sajátos beszámoló készítési és
könyvvezetési szabályait előíró kormányrendeleti szabályozás megújítása is megfelelően
alátámasztásra kerüljön a törvényi előírással, indokolt az egyéb szervezetekre vonatkozó fogalmi
meghatározás pontosítása, kiegészítése.
a(z) 281. §-hoz
(1)	bekezdés
A Javaslat pontosítja a fedezeti ügylet, a piaci érték (valós érték) és a cash-flow fedezeti ügylet
fogalmát.
A módosítás szerint fedezeti ügyletnek csak a fedezeti céllal kötött, és ilyenként megjelölt ügylet
minősül. A fedezeti kapcsolatot a fedezeti ügylet egészére vonatkozóan kell megjelölni. Nem
kötelező ezt a szabályt alkalmazni, ha egy opciós szerződés belső értékét és időértékét elkülönítik,
és csak az opció belső értékében bekövetkező változást jelölik meg fedezeti instrumentumként,
vagy ha egy forward ügylet kamat összetevőjét és azonnali (spot) árát különítik el.
Egy fedezeti kapcsolatban nem előírás a teljes fedezeti ügylet megjelölése, hanem a teljes fedezeti
ügylet egy része (például a névleges érték bizonyos százaléka) is megjelölhető fedezeti ügyletként.
Ugyanakkor fedezeti kapcsolat nem jelölhető meg annak az időszaknak csak egy részére, amely
alatt a fedezeti ügylet fennáll.
Egy egyedi fedezeti ügylet esetében a fedezet megjelölhető egynél több típusú kockázatra is, ha a
fedezett kockázatok egyértelműen azonosíthatók és a fedezet hatékonysága bizonyítható, valamint
biztosítható, hogy a fedezeti ügylet és a különböző kockázati pozíciók specifikusan meg legyenek
jelölve.
Két vagy több származékos termék, vagy azok részei kombináltan is figyelembe vehetőek, és
közösen is megjelölhetőek fedezeti ügyletként, beleértve azokat az eseteket, amikor az egyes
származékos termékekből keletkező kockázatok ellentételezik a más termékekből származóakat.
Két vagy több instrumentum (vagy azok részei) azonban csak akkor jelölhető meg fedezeti
ügyletként, ha azok egyike sem kiírt opció, vagy nettó kiírt opció.
(2)	bekezdés
A Javaslat a fedezeti ügylethez kapcsolódóan meghatározza a fedezett ügylet fogalmát. A fedezett
kockázat többféle lehet:
a)	a piaci érték (valós érték) és a cash-flow fedezeti ügylet esetén a fedezett ügylet (tétel) jellegétől
függően a piaci értékhez (valós értékhez) kapcsolódó, illetve a jövőbeni pénzáramlásokban
bekövetkező változás miatt fennálló teljes kockázat, vagy a kamatkockázat vagy a devizakockázat,
190
b)	a mérlegben kimutatott nem pénzügyi eszköz (például tőzsdei áru) vagy nem pénzügyi
kötelezettség esetén a piaci értékhez (valós értékhez) kapcsolódó teljes kockázat, vagy a
devizakockázat,
c)	a mérlegben ki nem mutatott nem pénzügyi eszköz vagy nem pénzügyi kötelezettség esetén a
piaci értékhez (valós értékhez) kapcsolódó, illetve a jövőbeni pénzáramlásokban bekövetkező
változás miatt fennálló teljes kockázat, vagy a devizakockázat.
Ha a hatékonyság mérhető, a fedezett kockázat a piaci érték (valós érték), illetve a jövőbeni
pénzáramlások egy részéhez (például a valós érték bizonyos százalékához, vagy a szerződés szerinti
bizonyos pénzáramokhoz vagy azok egy részéhez) kapcsolódó vagy a kamatkockázatból
elkülöníthető kockázat is lehet. A fedezeti kapcsolat megjelölhető annak az időszaknak csak egy
részére is, amely alatt a fedezett ügylet fennáll.
A Javaslat egyértelműsíti, hogy az 59/E. § (1)-(3) bekezdésben a fedezeti dokumentációra
vonatkozó követelményeket akkor is alkalmazni kell, ha a valós értéken történő értékelést nem
alkalmazzák.
a(z) 282. §-hoz
(1)	bekezdés
A Javaslat pontosítja a származékos ügylet fogalmát annyiban, hogy az nem csak értékpapír vagy
befektetés árához, hanem bármely pénzügyi instrumentum árához is kapcsolható. Fontos szempont,
hogy a származékos ügylet értékét befolyásoló mögöttes, nem pénzügyi változóra alkalmazott
bármely mérőszám egyik szerződő félre se legyen jellemző.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy származékos ügyletnek minősül a nem pénzügyi eszköz
adásvételére vonatkozó olyan szerződés is, amelynek rendezése nettó módon, pénzeszköz vagy
egyéb pénzügyi eszköz átadásával történik. Azt, hogy egy ügylet származékos ügylet-e, nem az
ügylet formája - az, hogy elszámolási vagy leszállítási ügyletről van-e szó - dönti el, hanem az
ügylet valódi tartalma.
Számos mód létezik a nem pénzügyi tételek vételére vagy eladására vonatkozó szerződések nettó
módon való teljesítésére. Ilyen többek között:
a)	amikor a szerződés feltételei lehetővé teszik, hogy valamelyik fél azt pénzeszközben vagy más
pénzügyi instrumentumban nettósítva vagy pénzügyi instrumentumok cseréjével teljesítse,
b)	amikor a szerződés tárgyát képező nem pénzügyi tétel azonnal pénzeszközre váltható,
c)	amikor a pénzeszközben vagy más pénzügyi instrumentumban való nettósított, vagy a pénzügyi
instrumentumok cseréje által történő teljesítést a szerződés feltételei nem tartalmazzák kifejezetten,
de a gazdálkodónál már létezik gyakorlat a hasonló szerződések pénzeszközben, vagy más pénzügyi
instrumentumban történő nettósított, vagy pénzügyi instrumentumok cseréje által megvalósuló
teljesítésére (függetlenül attól, hogy az a másik féllel, nettósító szerződések megkötésével, vagy a
szerződés lehívási vagy lejárati idejét megelőző eladása által valósul-e meg),
d)	amikor hasonló szerződéseknél a gazdálkodó gyakorlata, hogy átveszi a mögöttest, majd ezt
követően rövid időn belül értékesíti azt azzal a céllal, hogy a rövid távú ármozgásokból vagy
közvetítői jutalékból nyereségre tegyen szert,
e)	az (a) vagy (b) bekezdés szerint egy pénzeszközben vagy más pénzügyi instrumentumban nettó
módon, vagy pénzügyi instrumentumok cseréje által teljesíthető, nem pénzügyi tétel vételére vagy
eladására kiírt opció.
191
A c), d) és e) esetekben az ügylet származékos ügyletnek minősül. Az a) és b) esetekben azonban
mérlegelni kell a 3. § (9) bekezdése 11. pontjának utolsó bekezdése alapján, hogy az ügylet
származékos ügyletnek minősül-e.
Például a tőzsdei áruk leszállításával teljesülő ügylet általánosságban nettó módon rendezhető
szerződésnek minősül. Egyes árutőzsdéken csak leszállítási ügylet köthető, azonban a megvásárolt
áru azonnal értékesíthető és így pénzeszközre vagy egyéb pénzügyi eszközre váltható, amely
tartalmilag megfeleltethető a nettó rendezésnek függetlenül attól, hogy a vásárlás és az értékesítés
eltérő felek részére történik.
Nem minősül származékos ügyletnek azonban az olyan nem pénzügyi eszköz (beleértve a tőzsdei
árut is) adásvételére vonatkozó leszállítási ügylet, amelynek célja a nem pénzügyi eszköznek a
gazdálkodó várható vételi, eladási vagy felhasználási igényeinek megfelelő adásvétele. Például
ilyen az, amikor a gazdálkodó az ügyletet egy harmadik féllel szemben fennálló vagy várható
szállítási kötelezettségének teljesítése céljából köti. Erre példa, amikor egy gazdálkodó azért vásárol
egy határidős ügylet keretében áramot a tőzsdén, hogy teljesítse a jövőbeni értékesítési
kötelezettségét, és nem pedig az áramnak a tőzsdén való eladása révén a piaci árak változásából
eredő nyereségszerzés céljából. A gazdálkodónak megfelelő eljárási renddel kell rendelkeznie az
ilyen ügyletek azonosítására, és az ügylet célját megfelelően dokumentálnia kell.
(2)	bekezdés
A Javaslat pontosítja, hogy mi minősül a származékos ügylet zárásának. Mivel sok esetben a
származékos ügylet nem zárható le technikailag, a zárást egy ellenirányú ügylet (ellenügylet)
kötésével érik el. Ellenügylet ebből a szempontból az eredeti származékos ügyletből eredő
kockázati pozíció megszüntetésére vagy mérséklésére irányuló ügyletkötés. Az ellenügylet
zárásként való figyelembevételéhez az szükséges, hogy az ellenügylet az eredetileg meglévő
kockázati pozíciót lényegileg megszüntesse vagy mérsékelje, ugyanakkor az eredeti és az
ellenügylet esetében nem előírás valamennyi ügyletparaméter pontos egyezősége, pl. az ügyletek
lejárati dátuma mutathat nem jelentős eltérést. A Javaslat tisztázza, hogy egy ellenirányú ügyletet
csak akkor lehet a származékos ügylet teljes vagy részleges lezárásának tekinteni, ha az ellenügylet
ilyen céllal való létrehozását dokumentálták.
(3)	bekezdés
A Javaslat definiálja a belső érték fogalmát, számításának módját, mint a származékos ügyletek
értékelésének egyik alapját.
(4)	bekezdés
A Javaslat definiálja a biztos elkötelezettség fogalmát.
(5)	bekezdés
A Javaslat pontosítja a fedezeti hatékonyság fogalmát, és azt, hogy mely feltételek esetén lesz
valószínűleg hatékony egy fedezeti ügylet.
A gazdálkodó a fedezeti kapcsolat hatékonyságának igazolásakor azt méri fel, hogy a fedezeti
ügyletnek és a fedezett tételnek a fedezett kockázathoz kapcsolódó, a valós érték, vagy
pénzáramlások változásaihoz köthető, számviteli eredményben megjelenő bizonytalanságai
mértékének aránya a megadott sávon belül helyezkedik el. A fedezeti hatékonyság mérésének
módszerét a számviteli politika részeként kell meghatározni. Például a fedezeti hatékonyság
mértéke meghatározható a fedezeti ügylet és a fedezett ügylet valós értékében vagy
pénzáramlásaiban bekövetkezett változások egymáshoz viszonyított tényleges aránya alapján. A
fedezeti kapcsolatok jellegétől, a fedezett kockázat típusától, a fedezeti ügylet és fedezett tétel
192
paramétereinek függvényében ugyanakkor a mérésre vonatkozóan több módszer is alkalmazható
(arányszámok használata, regresszióanalízis, illetve egyéb statisztikai és matematikai módszerek).
A fedezeti hatékonyság mérésének kiemelt szerepe van, mivel a fedezeti elszámolás szabályai csak
addig alkalmazhatóak, amíg a fedezeti ügylet hatékony.
a(z) 283. §-hoz
A Javaslat részletesen meghatározza, hogy a származékos ügyletekkel kapcsolatban mely tételeket
és mikor lehet aktív vagy passzív időbeli elhatárolásként elszámolni, illetve kimutatni. A
kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyleteket lehetőség van valós értéken vagy belső
értéken értékelni. Egy adott származékos ügylettel kapcsolatban a 32. § (5) bekezdés a)-c) és e)
pontjai szerinti aktív időbeli elhatárolásként és a 44. § (5) bekezdés a)-c) és e) pontjai szerinti
passzív időbeli elhatárolásként megjelenített összeg(ek) együttesen mutatják az adott származékos
ügylet fordulónapi valós értékét vagy belső értékét. Nettó aktív időbeli elhatárolás (a 32. § (5)
bekezdés a)-b) és e) pontja szerinti elhatárolásokat kivéve) csak a piaci érték (valós érték) fedezeti
ügyletek esetében mutatható ki. Nettó passzív időbeli elhatárolást kell kimutatni minden esetben,
amikor a származékos ügylet fordulónapi valós értéke vagy belső értéke veszteségjellegű.
Amennyiben például egy nem pénzügyi tétel beszerzését vagy eladását eredményező jövőbeni
ügylet fedezetére megjelölt cash-flow fedezeti ügylet a fedezett kockázatot a pénzügyi teljesítés
időpontjáig fedezi, amely későbbi, mint a fedezett ügylet bekövetkezése, akkor a fedezeti ügyletet a
fedezett ügylet bekövetkezéséig cash-flow fedezeti ügyletként, utána pedig valós érték fedezeti
ügyletként kell elszámolni. A cash-flow fedezeti ügylet fedezett ügylet bekövetkezésének
időpontjáig felmerült eredményének hatékony részét a fedezett ügylet bekövetkezésekor ki kell
mutatni időbeli elhatárolásként. Amennyiben a fedezett ügylet egy eszköz vagy kötelezettség
beszerzését vagy keletkezését eredményezi, akkor a cash-flow fedezeti ügylet bekerülés időpontjáig
felhalmozott eredményének hatékony részével az eszköz vagy kötelezettség bekerülési értékét kell
módosítani. Egyéb esetekben az elhatárolás az eredményt érinti. Az időbeli elhatárolás
megszüntetését a fedezeti ügylet zárásakor minden esetben az eredményben kell elszámolni.
Tekintettel arra, hogy a számviteli törvény előírásai - fő szabályként - a kötelezettségek
visszafizetendő összegét rendelik kimutatni a könyvekben és a beszámoló mérlegében, rendelkezni
szükséges arról az esetről, amikor 47. § (11) bekezdésének alkalmazása miatt a kötelezettségek
bekerülési értéke eltér a visszafizetendő összegtől. A különbözetet - előjelének megfelelően - az
időbeli elhatárolásokkal szemben indokolt elszámolni, és a későbbiekben a pénzügyi műveletek
egyéb ráfordításaival, illetve bevételeivel szemben - a kötelezettség csökkenésével arányosan -
megszüntetni.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a hitel, a kölcsön felvételéhez közvetlenül kapcsolódóan felmerült
költségek felvehetők aktív időbeli elhatárolásként a költségek csökkentésével egyidejűleg,
amennyiben azokat nem aktiválják egy adott eszköz bekerülési értékének részeként. A hitelfelvételi
költségek elhatárolt összegét a hitel, kölcsön futamideje alatt időarányosan, de legkésőbb a hitel,
kölcsön teljes összegének visszafizetésekor kell megszüntetni.
a(z) 284. §-hoz
Lásd az előző indokolását.
a(z) 285. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy cash-flow fedezeti ügylet esetén, ha az jövőben bekerülő eszközt vagy
kötelezettséget fedez (például egy jövőbeni előre jelzett tárgyi eszköz beszerzéshez kapcsolódó
devizaárfolyam-kockázatot), akkor az ügylet realizált eredményének hatékony részét azok
bekerülési értékét módosító tételként kell elszámolni a bekerüléskor, függetlenül attól, hogy
193
alkalmazzák-e a valós értéken történő értékelést. Az eszköz vagy a kötelezettség mérlegben való
megjelenítését követően az ügylet cash-flow fedezeti ügyletként nem jelölhető meg a megjelenített
eszközhöz vagy kötelezettséghez kapcsolódó kockázat tekintetében.
a(z) 286. §-hoz
(1)	bekezdés
A Javaslat pontosítja, hogy valós értéken történő értékelés esetén a kereskedési célú és a fedezeti
célú származékos ügyletek vagy valós értéken vagy belső értéken értékelendők.
(2)	bekezdés
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a valós értéken történő értékelés nem alkalmazható az olyan
árura vonatkozó leszállítási határidős és opciós ügyletre, amely nem minősül származékos
ügyletnek.
a(z) 287. §-hoz
(1)	bekezdés
A Javaslat szerint az azonnali adásvétel szabályai szerint kell elszámolni az olyan határidős
ügyletek és opciós ügyletek zárását, amelyek nem minősülnek származékos ügyletnek, függetlenül
attól, hogy áru vagy pénzügyi eszköz leszállításával teljesül-e az ügylet.
(2)	bekezdés
A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy valós értéken történő értékelés esetén az időbeli elhatárolás
nem alkalmazható.
a(z) 288. §-hoz
A Javaslat meghatározza, hogy valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a fedezeti ügylet
a mérlegben meg nem jelenített biztos elkötelezettséghez kapcsolódó devizaárfolyam-változásból
bekövetkező változás miatt fennálló kockázat tekintetében valós (piaci) érték és cash-flow fedezeti
ügyletként is megjelölhető. Ha például külföldi pénzértékre szóló jövőben járó bérleti díjak, mint
biztos elkötelezettség devizaárfolyam-változásból eredő kockázatát kívánják fedezni egy devizás
hitelkötelezettséggel (mint nem származékos kötelezettséggel), a gazdálkodó a fedezeti kapcsolatot
valós (piaci) érték fedezeti ügyletként jelölheti meg. Ebben az esetben a fennálló természetes
fedezettel azonosan a számviteli elszámolásban is megjeleníthető az ellentételező hatás azáltal,
hogy a devizás hitelkötelezettség devizaárfolyam-változása mellett a jövőben járó bérleti díjak
devizaárfolyam változását is megjelenítik a vevőkövetelések között az eredménnyel szemben.
Valós értéken történő értékelés esetén a fedezeti ügyletet a mérlegben meg nem jelenített biztos
elkötelezettséghez kapcsolódó, a devizaárfolyam-változásból bekövetkező változás miatt fennálló
kockázattól eltérő minden más kockázat tekintetében csak valós (piaci) érték fedezeti ügyletként
lehet megjelölni. Ez eltér attól, ha a valós értéken történő értékelést nem alkalmazzák, amely
esetben a biztos jövőbeni elkötelezettséghez kapcsolódó bármely kockázat csak cash-flow fedezeti
ügyletben jelölhető meg fedezett kockázatként.
A Javaslat meghatározza, hogy valós értéken történő értékelés esetén a fedezeti elszámolást milyen
esetekben kell megszüntetni, és hogy a megszüntetést hogyan kell elszámolni. Az olyan előrejelzett
ügylet esetében, amely bekövekezésének valószínűsége ugyan csökkent, azonban ennek ellenére
még várható, hogy bekövetkezik, a fedezeti elszámolás folytatható.
a(z) 289. §-hoz
194
A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy devizában történő könyvvezetés esetén a könyvvezetés
pénznemétől eltérő pénznemben felmerülő ügyleteket a forintban történő könyvvezetéssel
értelemszerűen azonos módon kell kezelni.
a(z) 290. §-hoz
A Javaslat kiegészíti a korábbi előírást azzal, hogy az előző üzleti év(ek)ben kapott, bevételként
elszámolt fejlesztési célú támogatás visszafizetendő összege mellett a költségek (ráfordítások)
ellentételezésére kapott támogatások, juttatások visszafizetendő összegét is az egyéb ráfordítások
között kell elszámolni.
E mellett a Javaslat az egyértelmű gyakorlati végrehajtást segítő pontosítást tartalmaz.
a(z) 291. §-hoz
(1)	bekezdés
A Javaslat egyértelműen meghatározza, hogy kamat swap ügyeletek esetén mikor és mekkora
összeget kell az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között elszámolni.
(2)	bekezdés
A Javaslat egyértelműen meghatározza, hogy ha egy vállalkozó nem alkalmazza a valós értéken
történő értékelést, akkor kamat swap ügyletnek nem minősülő más származékos ügyletek esetén,
mikor és mekkora összeget kell pénzügyi műveletek egyéb bevételeként elszámolni.
a(z) 292. §-hoz
(1)-(2) bekezdés
A Javaslat elsősorban olyan egyértelmű gyakorlati végrehajtást segítő pontosítás, amely
meghatározza, hogy kamat swap ügyletek esetén mikor és mekkora összeget kell fizetendő (fizetett)
kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kimutatni.
(3)	bekezdés
A Javaslat egyértelműen meghatározza, hogy ha egy vállalkozó nem alkalmazza a valós értéken
történő értékelést, akkor kamat swap ügyletnek nem minősülő más származékos ügyletek esetén,
mikor és mekkora összeget kell pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaként elszámolni.
a(z) 293. §-hoz
Az IFRS 11 Közös megállapodások című standard előírásai alapján a közös tevékenységnek
minősülő különálló gazdálkodó egység formájában megvalósuló közös tevékenység IFRS-ek
szerinti elszámolása eltér az ilyen gazdálkodó egységekben lévő befektetések számviteli törvény
általános szabályai szerinti elszámolástól. Ennek a különbségnek a saját tőke egyes elemeit érintő
hatásának meg kell jelenni a saját tőke megfeleltetési táblában. Ezért az IFRS-ek szerinti saját tőke
egyes elemeinek nyitó és záró adataiból levezetett saját tőke elemek nyitó és záró adatait úgy kell
megállapítani, mintha a gazdálkodó az ilyen közös tevékenység számviteli elszámolása tekintetében
az IFRS-ek szerinti beszámolóra (könyvvezetésre) nem tért volna át.
a(z) 294. §-hoz
Az IFRS-ek szerinti beszámoló készítés és könyvvezetés választásának lehetősége a jogelőd nélkül
alapított gazdálkodókra is vonatkozik, amennyiben azok megfelelnek a törvény 9/A. §-ában foglalt
feltételeknek. A Javaslat ezen gazdálkodókra vonatkozó szabályokat rögzíti.
Akárcsak az áttérők esetében, az újonnan alapított gazdálkodóknak is az IFRS-ek szerinti
beszámolásuk módjára vonatkozó választásukat be kell jelenteniük az adóhatóság számára, illetve
195
amennyiben a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar
Nemzeti Bank felügyelete alá tartoznak, akkor a Felügyelet számára is.
A Javaslat - az IFRS szerinti beszámoló készítésre és könyvvezetésre áttérő gazdálkodók mellett -
azon jogelőd nélkül alapított gazdálkodók számára is előírja a felkészültséget igazoló
könyvvizsgálói jelentés meglétét, melyek az IFRS-ek szerinti beszámolást választják. Ám esetükben
értelemszerűen nem vizsgálandó az, hogy rendelkeznek-e az áttérés éve előtti üzleti év első napjára
vonatkozóan összeállított IFRS-ek szerinti mérleggel.
A Javaslat meghatározza, hogy azon gazdálkodók esetén, amelyek értékpapírjai kereskedelmét az
Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán az üzleti év során engedélyezték,
az IFRS-ekre történő áttérésre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítésének határideje az
engedély megszerzésétől számított 30. nap és az áttérés napját megelőző 30. nap közül a későbbi
időpont.
a(z) 295. §-hoz
A Javaslat hiánypótló rendelkezésként tartalmazza, hogy az átalakulással, egyesüléssel, szétválással
újonnan létrejövő gazdasági társaság könyvviteli nyilvántartásait a tevékenysége megkezdésének
időpontjával, azaz az átalakulás, az egyesülés, a szétválás napját követő nappal nyitja meg a
végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján.
a(z) 296. §-hoz
A Javaslat hiánypótló rendelkezésként tartalmazza, hogy az egyes eljárások során, a szubjektív
elbírálás kizárása érdekében, a hatóságnak nincs mérlegelési jogköre. A Javaslat egyértelmű
gyakorlati végrehajtást segítő pontosítás, amely igazodik a hasonló eljárásokról rendelkező
jogszabályokhoz.
a(z) 297. §-hoz
A Javaslat a módosításokkal összefüggő átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
a(z) 298. §-hoz
A Javaslat elsősorban olyan technikai szövegcserés módosításokat tartalmaz, amelyek alapján a
derivatív ügyletek típusainak felsorolása helyébe gyűjtő fogalomként a származékos ügylet fogalma
kerül.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a fedezeti ügyletet ne csak az ügylet megkötésekor lehessen fedezeti
megjelöléssel ellátni, hanem ezt követően is.
A Javaslat az IFRS-ek szerinti beszámoló készítésre és könyvvezetésre áttérő gazdálkodók
esetében, az áttérésről szóló döntés Magyar Nemzeti Bank és az adóhatóság részére történő
bejelentésének határidejét az áttérés napját megelőző 90 napról, 30 napra módosítja.
a(z) 299. §-hoz
A Javaslat szerinti módosításokkal összhangban egyes rendelkezések hatályukat vesztik.
32.	A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása
a(z) 300. §-hoz
A Javaslat jogtechnikai pontosítás. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói
tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a
továbbiakban: Kkt.) és a 2016. június 4-től hatályos a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a
könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV.
196
törvény és egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi XLIV. törvény (a
továbbiakban: Módtv.) összhangjának megteremtését szolgálja.
a(z) 301. §-hoz
A Javaslat alapján IFRS szerinti minősítést szerezhet az a könyvvizsgáló is, aki kamarai tag
könyvvizsgáló mellett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett és
sikeresen teljesítette az IFRS szakmai minősítő vizsgát.
a(z) 302. §-hoz
A jelenleg hatályos tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 361. §-a, a biztosítási tevékenységről
szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 305. § (2) bekezdése, illetve a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 262. §-a alapján a Magyar Nemzeti Bank a
jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén jogosult arra, hogy a könyvvizsgáló,
könyvvizsgáló cég minősítésének visszavonását kezdeményezze.
A Kkt. taxatíve meghatározza, hogy a közfelügyeleti hatóság mely esetekben jogosult a
minősítéseket visszavonni.
A Javaslat a Kkt. és a hatályos ágazati törvények összhangjának megteremtését célozza.
a(z) 303. §-hoz
A Javaslat a Kkt. hatályos rendelkezéseivel összhangban meghatározza, azokat az esetek, amikor a
Magyar Könyvvizsgálói Kamara oktatási bizottsága törli a könyvvizsgálói képzési programból a
programban részt vevő személyeket
a(z) 304. §-hoz
A Javaslat a Kkt. és a 2016. június 4-től hatályos Módtv. összhangjának megteremtését szolgálja.
a(z) 305. §-hoz
A Javaslat szövegcserés módosításokat tartalmaz, melyek a Kkt. és a 2016. június 4-től hatályos
Módtv. összhangjának megteremtését szolgálják.
33.	Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása
érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény módosítása
a(z) 306. §-hoz
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása 2018. január 1-től előírja, hogy
kibocsátónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet csak kibocsátói
minősítéssel rendelkező könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég láthat el.
A módosítás hatálybalépése óta történt változásokra, különösen a könyvvizsgálói közfelügyelet
szerepére tekintettel a többletfeltételeket kizárólag a szabályozott piacra bevezetett nyilvánosan
forgalomba hozott értékpapír-kibocsátóra indokolt bevezetni.
A Javaslat alapján 2018. január 1-től a kibocsátói minősítés kizárólag a szabályozott piacra
bevezetett nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír-kibocsátónál jogszabályi kötelezettségen
alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó könyvvizsgálókra, könyvvizsgáló cégekre vonatkozó
előírás.
X.	FEJEZET
NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ MÓDOSÍTÁSOK
34.	A Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a
nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról
197
szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények
módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény módosítása
a(z) 307. §-hoz
Az angol nyelven aláírt FATCA Megállapodás magyar fordításának pontosítása a hiteles angol
szövegben előírt kötelezettségnek való megfelelést szolgálja.
35.	A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes
hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény
módosítása
a(z) 308. §-hoz
A pénzügyi számlák automatikus cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete
tartalmazza azokat az államokat/joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően
csatlakoztak az automatikus információcsere-megállapodáshoz. A kihirdetést követően több
állam/joghatóság csatlakozott a Megállapodáshoz. A módosítás lehetővé teszi a pénzügyi
számlainformációk felsorolt partnerekkel való automatikus információcseréjét.
XI.	Fejezet
A SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZÉST ÉRINTŐ SZABÁLYOZÁS MÓDOSÍTÁSA
36.	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról
a(z) 309. §-hoz
Az Európai Bizottság online szerencsejáték szabályozó és felügyeleti hatóságai közötti
multilaterális közigazgatási együttműködési egyezményhez való magyar csatlakozáshoz kapcsolódó
módosítás, amely jogértelmezési nehézségek nélkül, kifejezett törvényi rendelkezés útján lehetővé
teszi a tárcaegyezmény keretében a nemzetgazdasági tárca és az állami adóhatóság részvételét az
egyezmény végrehajtásában.
a(z) 310. §-hoz
A Javaslat lehetővé teszi az állami adóhatóság előtti Szjtv. hatálya alá tartózó előtti eljárásokban a
meghatalmazott képviselő állandó meghatalmazás, megbízás alapján történő eljárását. Az általános
meghatalmazás lehetőségének a szerencsejáték ügyekben történő bevezetése az ügyfelek
adminisztratív terheit csökkentő olyan intézkedés, amely az állami adóhatóság egységes képviseleti
nyilvántartásának kialakításához is szükséges.
a(z) 311. §-hoz
A Javaslat az illegális szerencsejáték szervezés elleni fellépés és általában a szerencsejáték
felügyeleti jogalkalmazó tevékenység hatékonyságának növelése érdekében a különböző
háttérjogszabályokból jelenleg is levezethető rendelkezéseket és az egységes jogalkalmazás
érdekében pontosított rendelkezéseket egy jogszabályhelyen megjelenítve szabályozza a helyszíni
ellenőrzés szabályait.
a(z) 312. §-hoz
A Javaslat az illegális szerencsejáték szervezés elleni hatékony fellépés biztosítása érdekében
elkobozható ingóságok körét a tiltott szerencsejáték szervezéshez használt berendezésben fellelhető
bármely ingóságra kiterjeszti, függetlenül annak funkciójától (pl. tét).
a(z) 313. §-hoz
2015. november 27-től az EGT-államok részére csatlakozásra nyitva áll az Európai Bizottság online
szerencsejáték szabályozó és felügyeleti hatóságai közötti multilaterális közigazgatási
198
együttműködési	egyezmény	(http://ec.europa.eu/growth/tools-
databases/newsroom/cf/itemdetail.cfm?item_id=8570). Az egyezmény az online szerencsejáték
szervezés, kivételesen a hagyományos (nem-online) szerencsejáték szervezés témaköréhez
kapcsolódóan a fogyasztók és kiskorúak védelme, az adminisztratív terhek csökkentése, a legjobb
felügyeleti gyakorlatok (best practices), valamint szerencsejáték-szabályozási megközelítések
megosztása témakörére terjed ki. A tagállamok az együttműködés tényleges terjedelmét a national
gateway/nemzeti kapcsolódási pontok című dokumentumban egyoldalúan határozhatják meg. Az
egyezmény nem nemzetközi szerződés, hanem tárcaegyezmény, amely a Nemzetgazdasági
Minisztérium és a Nemzeti Adó- és Vámhatóság hatáskörét is érinti. Az Szjtv. módosítása az
Európai Bizottság online szerencsejáték szabályozó és felügyeleti hatóságai közötti multilaterális
közigazgatási együttműködési egyezményéhez való magyar csatlakozáshoz szükséges
rendelkezéseket tartalmazza.
a(z) 314. §-hoz
A Javaslat a bírságkiszabás objektív 2 éves határidejét pontosítja azzal, hogy új eljárásra utasítás
esetén a 2 éves határidőt nem az elkövetéstől, hanem az új eljárást elrendelő ítélet jogerőre
emelkedésétől kell számítani.
A Javaslat technikai pontosításként a játékkaszinók százalékos mértékű felügyeleti díjával azonosan
rendelkezik az online kaszinójáték százalékos felügyeleti díjának mértékéről, a hatályos szabályok
szerint eltérő tételes maximum változatlansága mellett.
A Javaslat a 2015/470/HU számú műszaki notifikációs eljárásban bejelentett normaszöveg-
tervezetnek megfelelően pontosítja az online kaszinójáték fogalmát. A módosítás alapján az Szjtv.
3.	§ (1a) és (1b) bekezdésében, valamint 29/L. § (1) bekezdésében foglaltakkal is összhangban az
online kaszinójátéknak az Szjtv. 37. § 18. pontjában sem fogalmi eleme a távszerencsejáték.
a(z) 315. §-hoz
A Javaslat technikai pontosításként törli a szerencsejátéknak minősítéssel kapcsolatos adóhatósági
hatáskört meghatározó rendelkezésben a vitára utaló szövegrészt (Szjtv. 13. § (5) bekezdés). A
Javaslat hatályon kívül helyezi továbbá a kizárólag a kártyatermekre vonatkozó, adófizetési
kötelezettség elmulasztása esetén objektív és értékhatár nélküli, az engedély visszavonására
vonatkozó szankciós rendelkezést. E módosítást követően a kártyatermekre is az általános
szabályok alkalmazandók az adófizetési kötelezettség elmaradása esetén.
XII.	Fejezet
EGYÉB TÖRVÉNYEK
37.	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
módosítása
a(z) 316. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
a(z) 317. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
199
38. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény módosítása
a(z) 318. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás.
a(z) 319. §-hoz
A javaslat a kötelezettségcsökkentő tétel igénybevételéhez előírt jelenlegi 45 fő helyett 30 fős
létszámkorlátot határoz meg annak érdekében, hogy a gazdálkodó szervezetek szélesebb körben ki
tudják használni a kötelezettségüket csökkentő kedvezményt, ezáltal ösztönözve a saját dolgozók
képzési rendszerét.
A gazdálkodó szervezetek egy része jelenleg nem tudja a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége
terhére elszámolni a saját dolgozói részére szervezett képzéseiket tekintettel arra, hogy a 6. (június)
hónapban lezáruló szakmai vizsgákat követően a tanulószerződés megszűnik, és új szerződések
megkötésére csak a 9. hónaptól van lehetőség, így az előírt létszám feltétel a nyári, 7. és 8.
hónapokban természetszerűen nem teljesülhet.
A javaslat e probléma megoldása érdekében a szakképzési hozzájárulási kötelezettség
csökkentéséhez előírt létszámkorlátnak az év 1-6. és 9-12. hónapjára történő szűkítését is
tartalmazza.
XIII.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
39. Hatályba léptető rendelkezések
a(z) 320. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
a(z) 321. §-hoz
Európai Uniós jognak való megfelelés kimondása.
a(z) 322. §-hoz
Európai Uniós jognak való megfelelés kimondása.
200
Mellékletek
1.	melléklethez
1.	A javaslat adómentes jogcímként nevesíti a hősi halottá nyilvánított katonák hozzátartozói
(katonaözvegyek és az elhunyt saját háztartásában eltartott, árván maradt gyermekek,
hadiárvák) részére belső szabályzat szerint biztosított lakhatási támogatást, lakáscélra adott
vissza nem térítendő támogatást.
2.	A Balassi Intézet 2016. szeptember 1-jével megszűnt, jogutódja a KKM. A Balassi Intézet
által korábban nyújtott ösztöndíjakat a KKM a Balassi Bálint-ösztöndíjprogram keretében
viszi tovább. A javaslat ezért adómentes jogcímként nevesíti a Balassi Bálint-
ösztöndíjprogram keretében folyósított ösztöndíjakat.
3.	A Szakképzési Hídprogramban részt vevő tanulók tanulói jogviszonyuk fennállása alatt a
szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 24/A. § (6) bekezdésében foglaltak
alapján kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint ösztöndíjban részesülhetnek.
A javaslat más, oktatáshoz kapcsolódó ösztöndíjakhoz hasonlóan adómentes jogcímként
nevesíti a kifizetést.
A rendelkezés kiegészül továbbá a felsőoktatási szakképzésre vonatkozó szabállyal is azzal
összefüggésben, hogy a hatályos szabályok szerint már csak ilyen néven indítható képzés,
felsőfokú szakképzés kifutó jellege miatt azonban még vannak olyan hallgatók, akik ebben
a képzési formában vesznek részt.
4.	A módosítás további, konkrét esetkörökkel egészíti a meghatározott feltételek fennállása
esetén elengedett követelések adómentességét biztosító rendelkezést, biztosítva a pénzügyi
közvetítőrendszer stabilitását és az adósok fizetőképességének helyreállítását. Az
adómentesség a jövőben kiterjed azokra az esetekre, amikor a követelés elengedésére az
intézmény és az adós között az MNB mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület
bevonásával létrejött megállapodás alapján vagy az MNB vonatkozó ajánlásának [a fizetési
késedelembe esett lakossági jelzáloghitelek helyreállításáról szóló 1/2016. (III.11.) számú
MNB ajánlás] figyelembevételével kerül sor.
5.	A FINA-val kötött nemzetközi megállapodás a 17. FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró-,
Műszó és Nyíltvízi Világbajnokság megrendezésével összefüggésben kötelezi a rendező
országot arra, hogy bizonyos juttatásokat mentesítsen az adó alól. A javaslat ennek
megvalósítását szolgálja.
6.	A javaslat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter számára is biztosítja az
adómentességet az általa államközi és államok feletti szervezetekkel kapcsolatos
diplomáciai eseményeken nyújtott vendéglátás és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás
tekintetében.
7.	A jogalkotó szándékának megfelelően, az értelmezés egyszerűsítése érdekében a lakáscélú
állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet egyes rendelkezései - tartalmi
változás nélkül - 2016. augusztus 1-jétől bekerültek az Szja tv-be. A javaslat a tavaszi
adócsomag kihirdetését követően felmerült észrevételek alapján pontosítja a méltányolható
lakásigény szempontjából fontos lakószoba fogalmát és kiegészíti az együtt költöző, együtt
lakó családtagok felsorolását a munkavállaló házastársának közeli hozzátartozóival.
Számításba vehető lesz továbbá a munkavállaló, valamint házastársának, élettársának
testvére is. A szabályok kiegészülnek azzal is, hogy a fiatal házaspárok által vállalt egy,
kettő, illetve három gyermek is figyelembe vehető a méltányolható lakásigény
meghatározásánál.
201
8.	A magántulajdonban álló erdőkből származó jövedelmeknek - a mezőgazdasághoz
hasonlóan - két jól körülhatárolható formája létezik, a tulajdonosi, illetve a földhasználói
jövedelmek. Az agrárágazatok jövedelemtermelő képessége alacsony, így a földhasználók
gazdaságos földhasználat mellett a földtulajdonosoknak a tulajdonuk értékéhez képest
viszonylag alacsony jövedelmeket képesek kifizetni. A személyi jövedelemadóról szóló
törvény ezt a termőföld haszonbérleti díjára vonatkozó adómentességgel próbálja
kompenzálni. A törvény 2016. évi módosítása óta az erdőtulajdonosok részére az
erdőbirtokossági társulat által juttatott jövedelmek is ezen adómentességi körbe tartoznak.
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
módosítása alapján az erdőtulajdon közös használatára, illetve használatba adására az előbb
említett két jogcím mellett további jogcímek is megnyílnak az erdőtulajdonosok részére.
Fontos, hogy a lehetőségek közötti optimális választást ne befolyásolja a lehetségesnél
szűkebb körre vonatkozó adómentességi szabályozás, ezért indokolt az erdőnek minősülő
földek hasznosításából származó tulajdonosi jövedelmekre egy általánosabban
megfogalmazott adómentességi jogcím, illetve szabályozás beillesztése.
2.	melléklethez
A Tao. törvény 1. számú mellékletének pontosítása annak érdekében, hogy az „új” és a „régi” típusú
üzleti vagy cégértékek társasági adó kezelése azonos módon történjen.
3.	melléklethez
A Tao. törvény 2. számú mellékletének pontosítására az adóhatóság 4011/2016. számú, a
Harmonizált Áruleíró és Kódrendszer Magyarázatáról és az Áruosztályozási Véleményekről szóló
tájékoztatása mellékleteinek való megfelelés érdekében van szükség.
Emellett a víziközmű és a hulladék szektor gépei, berendezései vonatkozásában a tényleges
avulásnak megfelelő leírási kulcsok kerülnek bevezetésre.
4.	melléklethez
1.	A Tao. törvény 3. számú mellékletének az élőzenei adókedvezménnyel összefüggő módosítása.
2.	A Javaslat 2017. január 1-től ingyenes juttatás esetén új feltételhez köti az átadónál a költség,
ráfordítás elismerését. A költség levonásának feltétele lesz ugyanis, hogy az átvevő fizesse meg az
elszámolt bevételre jutó társasági adót. E feltétel teljesítéséről az adóbevallás benyújtása előtt kell
nyilatkozni annak érdekében, hogy az átadó levonhassa a költséget az átadás adóévének
adóalapjából. Az adóévi adóbevallás benyújtása előtt azonban arról nem tud nyilatkozni az átvevő,
hogy megfizetette az adót. Ezért indokolt, hogy a nyilatkozat arra vonatkozzon, hogy a bevételre
jutó társasági adót megfizeti, amelyet az adóbevallás elkészítését követően újabb nyilatkozat útján
igazol.
A Javaslat szerint továbbá amennyiben a juttatásban részesülő nem végez vállalkozási
tevékenységet, a Tao. törvény 3. sz. melléklet A) rész 13. pontja szerint olyan nyilatkozat fogadható
el, amely szerint a juttatás adóévében vállalkozási tevékenységet nem végzett, mely nyilatkozat
alapján a juttatónál elismert költség lesz a juttatás.
5.	melléklethez
202
Az Art. 1. számú melléklet I/B/2. pont b) alpontjának pontosítása, segíti a jogalkalmazást, mivel
törvényi szinten deklarálja a vállalkozási tevékenységüket az adóév egészében szüneteltető,
valamint vállalkozási tevékenységüket az adóév során megszüntető és az adóév hátralévő részében
új vállalkozási tevékenységet nem kezdő adózók személyijövedelemadó-bevallási kötelezettsége
teljesítési határidejét. Ezzel erősíti a jogbiztonságot, hiszen egyértelmű szabályozás útján, és nem
kizárólag jogértelmezéssel lehet a vonatkozó határidőt megállapítani. A javasolt módosítás révén
azoknak a magánszemélyeknek is az adóévet követő év május 20-ig kell benyújtani a bevallást, akik
december 31-én szüntették meg a vállalkozási tevékenységet.
6.	melléklethez
Az Szja tv. 40. §-a alapján személyi kedvezményt vehet igénybe az adózó, a súlyos fogyatékosságát
alátámasztó orvosi igazolás, határozat alapján. Az orvosi igazolás tartalmáról az Art. 3. számú
melléklet J) pont 1. alpontja alapján érkezik a hivatalhoz kontroll adatszolgáltatás, azonban a
kiállított határozatokról nem. A 2017-től bevezetésre kerülő adóbevallási tervezet pontos
összeállításához, továbbá az adóbevallási tervezet felhasználása nélkül elkészített szja bevallásban
érvényesített kedvezmény jogosságának vizsgálatához szükséges az új adatszolgáltatás bevezetése.
(Tekintettel arra, hogy jelenleg a rokkantsági járadék, valamint a fogyatékossági támogatás
igényléséhez nem szükséges az adóazonosító jel feltüntetése, az adatszolgáltatás bevezetése
leghamarabb a 2017. évről 2018-ban lehetséges.)
7.	melléklethez
A módosítás indoka, hogy a pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjét
lehetővé tevő Megállapodást kihirdető 2015. évi CXC. törvény melléklete 2017. január 1-jével új
államokkal bővül, melyek tekintetében különös szabályokat kell meghatározni a pénzügyi
számlákra vonatkozó ellenőrzési eljárások lezárására.
8.	melléklethez
A NAV életpálya bevezetését követő szakmai tapasztalatok alapján a NAV tv. 2 mellékletének
módosítása vált szükségessé. A melléklet a NAV vezetői munkaköreihez, illetve a besorolási
kategóriákhoz tartozó pontosított rendfokozatokat tartalmazza.
9.	melléklethez
A pénzügyi számlák automatikus cseréjét lehetővé tevő Megállapodást kihirdető törvény melléklete
tartalmazza azokat az államokat/joghatóságokat, amelyek a Megállapodás kihirdetését megelőzően
csatlakoztak az automatikus információcsere-megállapodáshoz. A kihirdetést követően több
állam/joghatóság csatlakozott a Megállapodáshoz. A módosítás lehetővé teszi a pénzügyi
számlainformációk felsorolt partnerekkel való automatikus információcseréjét.
203