﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12742. számú törvényjavaslat
a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2016. október
2016. évi ... törvény
a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításról
1. A közúti közlekedésről szóló 1988 évi I. törvény módosítása
1.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kiszabott bírság és a pénzkövetelés biztosítása összegének megfizetésével kapcsolatos
jogszabályban meghatározott költség az azt megfizető személyt terheli. A kiszabott bírság, a
pénzkövetelés biztosítása és az azok megfizetésével kapcsolatos költség összegének
megfizetése e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
számlaszámra történő befizetéssel történik. A megfizetett bírság és a pénzkövetelés biztosítása
összegét - a megfizetésükkel kapcsolatos költség levonását követően az azt megállapító
döntés jogerőre emelkedéséig - az eljáró hatóság elkülönítetten kezeli.”
2.	§
A Kkt. 23/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül,
díjmentesen a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott
informatikai platformon keresztül elektronikus úton is lekérdezhető rendszám szerint:
a)	a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos műszaki vizsgálatainak dátuma, a
vizsgálóállomás megnevezése, címe;
b)	a jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos műszaki vizsgálata során megállapított
műszaki, környezetszennyezési adatok közül:
ba)	a jármű különleges rendszámtáblára való jogosultságának ténye,
bb)	a jármű EK típusjóváhagyásának száma, ha rendelkezik ilyennel,
bc)	a jármű hazai forgalomba helyezési engedélyének száma,
bd)	a jármű megengedett össztömege;
c)	a műszaki vizsgálatok során megállapított futásteljesítménnyel összefüggő adatok, a km-
óra állás és annak rögzítési időpontja alapján a jármű átlagos, átlag alatti, átlag feletti
minősítése.”
3.	§
A Kkt. 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap
a)	a Kormány, hogy)
„15. a közúti árufuvarozásra, személyszállításra, a vizsgálóállomás által végzett közúti jármű
vizsgálatára, az ömlesztett áruk szállítására, az egyes közúti közlekedési szabályokra
vonatkozó rendelkezések megsértése, valamint a jogosulatlan úthasználat esetén kiszabható
bírságok összegét, a pénzkövetelés biztosítása elrendelése esetén ennek összegét, továbbá az
1
ezek megfizetésével kapcsolatos költség összegét, valamint a bírságolással összefüggő
hatósági feladatok általános szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
2.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
4.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény
a)	2. § (2) bekezdés e) pontjában az „és” szövegrész helyébe a ,„valamint”,
b)	3. § (2) bekezdésében a „kapcsolatos” szövegrész helyébe az „összefüggő”,
c)	3/A. § (6) bekezdésében az „összefüggő” szövegrész helyébe a „kapcsolatos”,
d)	12. § (4) bekezdésében a „továbbá” szövegrész helyébe a „valamint”,
e)	21. §-ában a „hozzájárulását követően” szövegrész helyébe a „hozzájárulása után”,
f)	22-ában a „,valamint” szövegrészek helyébe az „és”,
g)	29. § (1) bekezdésében a „1592/2002/EK rendelet” szövegrész helyébe az „a
1592/2002/EK rendelet”,
h)	30. § (1) bekezdésében a „tekintetében” szövegrész helyébe az „esetén”,
i)	31. §-ában a „tekintetében” szövegrész helyébe az „esetén”,
j) 33. § (1) bekezdésében a „vagy” szövegrész helyébe az „,illetve”,
k) 46. § (2) bekezdésében az „és” szövegrész helyébe a „,valamint”,
l) 48. § (5) bekezdésében az „és” szövegrész helyébe a „,valamint”,
m) 65/A. § (4) bekezdésében az „állapítja meg” szövegrész helyébe a „határozza meg”,
n) 71. § 1. pontjában a „mely” szövegrész helyébe az „amely”
szöveg lép.
3.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
5.	§
(1)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban:
Kknyt.) 2. §-a a következő 17-18. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazása során)
„17. Informatikai platform: számítástechnikai hálózaton keresztül távoli
alkalmazásszolgáltatást nyújtó olyan informatikai rendszer, amely alkalmas a közúti
közlekedési nyilvántartásból közvetlen hozzáféréssel, továbbá más törvényben megjelölt
nyilvántartásokból egységes felületen történő adatszolgáltatások lebonyolítására.
18.	Jármű életút adatszolgáltatás: a nyilvántartó által az e célra szolgáló informatikai
platformon keresztül, több nyilvántartás adatainak felhasználásával elektronikus úton nyújtott
szolgáltatás.”
(2)	A Kknyt. 2. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazása során)
2
„19. Ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása: a Magyarországon ideiglenesen forgalomba
helyezett vagy ideiglenesen forgalomban tartott járművekhez kiadott, a „CD”, az „E”, az „M”,
a „P”, a „V” a „Z” és az „SP” betűjelű ideiglenes rendszámtáblának és az ideiglenes
rendszámtábla jogosultjának, továbbá az e nyilvántartásba történő bejegyzés vagy törlés
alapjául szolgáló és a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési
okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, az
ideiglenes rendszámtábla kiadásához szükséges csatolandó és bemutatandó okiratok
elektronikus másolatának az elektronikus nyilvántartása.”
6. §
A Kknyt. 5. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A közlekedési igazgatási hatóság:)
„g) továbbítja az okmánytár részére az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásába történő
bejegyzés és az okmányok kiállításának alapját képező, a közúti közlekedési igazgatási
feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló
kormányrendeletben az ideiglenes rendszámtábla kiadásához szükséges bemutatandó és
csatolandó okiratokról készült másolatot;”
7.	§
A Kknyt. 7. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás áll:)
„h) az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásából.”
8.	§
(1)	A Kknyt. 9. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű)
„a) azonosító és műszaki adatait, a műszaki érvényesség időtartamának végét vagy a műszaki
alkalmatlanságának tényét, valamint motorkódját,”
(2)	A Kknyt. 9. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A járműnyilvántartás a külön jogszabályban meghatározottak szerint tartalmazza a jármű)
„h) kerékpárszállító eszközre kiadott különleges rendszámtáblájának adatait.”
9. §
(1)	A Kknyt. 9/B. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás tartalmazza:)
3
,f az előzetes eredetiség-vizsgálat dátumát, a vizsgálat során megállapított minősítést, és az
erről kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát,”
(2) A Kknyt. 9/B. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás tartalmazza:)
„i) az előzetes eredetiségvizsgálatot lefolytató vizsgálóállomás megnevezését és címét.”
10. §
A Kknyt. a következő 9/D. §-sal egészül ki:
„9/D. § (1) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tartalmazza az ideiglenes
rendszámtábla jogosultj ának:
a)	természetes személyazonosító adatát,
b)	lakcímét, egyéni vállalkozó esetében kérelmére székhelyét, telephelyét,
c)	állampolgárságát (hontalanságát),
d)	a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
da)	megnevezését,
db)	székhelyének (telephelyének) címét,
dc)	cégj egyzék-, vagy nyilvántartási számát,
e)	kérésére a rövid szöveges üzenet fogadására szolgáló elérhetőségét, telefonszámát vagy
elektronikus levélcímét.
(2)	Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tartalmazza
a)	az ideiglenes rendszámtábla betűjel és számjegy kombinációját, továbbá az ideiglenes
rendszámtábla kiadásának évét,
b)	az ideiglenes rendszámtábla érvényességi idejét,
c)	az ideiglenes forgalmi engedély, vagy az ideiglenes forgalomban tartási engedély számát,
kiadására, érvényességére, cseréjére, visszavonására vonatkozó adatokat,
d)	az ideiglenes forgalmi engedély, vagy az ideiglenes forgalomban tartási engedély, továbbá
az ideiglenes rendszámtábla eltulajdonítására, megsemmisülésére, egyéb okból történő
érvénytelenségére, megtalálására, megkerülésére vonatkozó adatokat, és
e)	a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és
visszavonásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, az ideiglenes rendszámtábla
kiadásához szükséges csatolandó és bemutatandó okiratok elektronikus másolatát.
(3)	Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása a „P” betűjelű rendszámtábla kivételével
tartalmazza az ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművek:
a)	alvázszámát,
b)	gyártmányát,
c)	típusát,
d)	színét.
(4)	Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása tartalmazza az „E” és a „P” betűjelű
rendszámtáblák használatának korlátozására vonatkozó adatokat.
(5)	Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartása az (1)-(4) bekezdésben meghatározott adatok
tekintetében - a természetes személyazonosító, valamint a lakcímazonosító adatok és a (2)
bekezdés e) pontjában szereplő elektronikus okiratok kivételével - közhiteles hatósági
nyilvántartásnak minősül.”
4
11. §
A Kknyt. 15. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartó kezeli:)
„g) a 9/D. §-ban megjelölt adatokat az ideiglenes rendszámtáblák használatára való
jogosultság megszűnését követő 2 évig.”
12. §
(1)	A Kknyt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A nyilvántartásból
a)	a nyilvántartótól csoportos adatszolgáltatás, jármű életút adatszolgáltatás és - a Kormány
által rendeletben az e törvény szerint adatigénylésre jogosult szervek közül kijelölt szervek
eseti jellegű megkeresése esetén - egyedi adatszolgáltatás,
b)	a közlekedési igazgatási hatóságtól egyedi adatszolgáltatás
igényelhető.”
(2)	A Kknyt. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jármű életút adatszolgáltatásra irányuló kérelem esetén a nyilvántartó a kérelemben
megjelölt adatokat a 7. § b), c), és f) pontjában meghatározott, a közúti közlekedésről szóló
1988. évi I. törvény 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott, továbbá a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbt.) 46. § (1)
bekezdésében és 51. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásból elektronikus úton
szerzi be.”
13. §
(1)	A Kknyt. 19. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
„d) a közfeladatot ellátó személyek vagy szervezetek, továbbá a 19. §-ban nem nevesített
egyéb hatóságok, állami vagy önkormányzati szervek a rájuk vonatkozó jogszabályban
meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén, az ott meghatározott adatokra
vonatkozóan,”
(2)	A Kknyt. 19. § (2) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatot igényelhetnek:)
„e) a Gfbt.-ben meghatározott biztosító és a Kártalanítási Számla kezelője díjmentesen a
káreseménnyel érintett jármű Gfbt.-ben meghatározott Kártörténeti nyilvántartásba
(a továbbiakban: kárnyilvántartás) történő vétele során, a károsult jármű rendszámának és
alvázszámának, valamint Magyarországon nyilvántartásba vett voltának elektronikus
ellenőrzése érdekében a 9. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokból a járműazonosító
adatokat,
5
f)	a Gfbt.-ben meghatározott biztosító és a Kártalanítási Számla kezelője díjmentesen a
gépjárműre vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ajánlat kockázatelbírálása vagy
a kártérítési igények jogosságának megállapítása során a jármű értékének megállapítása
céljából a jármű életút adatszolgáltatás igénybevételével a 24. § (3a) bekezdésében foglalt
adatokat.”
14.	§
A Kknyt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A 19. §-ban megjelölt szervek, személyek a célt és a jogalapot az adat
megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölésével igazolják.
(2)	A nyilvántartó a 19. §-ban megjelölt szervek, személyek részére az adatszolgáltatást a
járműnyilvántartásból az informatikai platform keretében is nyújthatja.”
15.	§
A Kknyt. 24. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki.
„(3a) Az adatszolgáltatás céljának és jogalapjának igazolása nélkül nyilvánosan, közvetlenül,
díjmentesen az informatikai platformon keresztül elektronikus úton is lekérdezhető:
a)	a járműnyilvántartásból
aa)	a jármű harmonizált forgalmi engedélyben feltüntetett műszaki adatai,
ab)	a kilométeróra-állás és annak rögzítési időpontja kronologikus sorrendben,
ac)	a forgalomból kivont állapot ténye, valamint az aktuális forgalomból való kivonás oka,
jellege és a kivonás kezdő időpontja,
ad)	a jármű érvényes forgalmazási korlátozására vonatkozó adatok,
ae)	a körözés ténye, és
af)	az első magyarországi nyilvántartásba vétel időpontjától az adatlekérdezés időpontjáig a
jármű nyilvántartott tulajdonosainak száma,
b)	a származás-ellenőrzési nyilvántartásból
ba)	a jármű származási országa, és
bb)	a származás ellenőrzésének eredménye,
c)	az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartásból
ca)	az előzetes eredetiségvizsgálat végzésének időpontja,
cb)	az előzetes eredetiségvizsgálatot lefolytató vizsgálóállomás megnevezése és címe,
cc)	az előzetes eredetiségvizsgáló által a jármű alvázszámára, motorszámára, motorkódjára,
rendszámára és regisztrációs matricájára tett megállapítások,
cd)	az eredetiségvizsgálati képi dokumentáció,
ce)	az előzetes eredetiség-ellenőrzés során megállapított minősítés,
d)	a nyilvántartó által a Gfbt.-ben meghatározott kötvénynyilvántartásból elektronikusan
beszerzett biztosítás tényére vonatkozó adat,
e)	a nyilvántartó által a kárnyilvántartásból beszerzett káreseményre vonatkozó adat és a
káresemény dátuma.”
16.	§
A Kknyt. 43. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
6
(E törvény)
„e) a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi
irányelv módosításáról szóló, 2014. április 3-i 2014/46/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek
(való megfelelést szolgálja.) ”
17.	§
(1)	A Kknyt.
a)	2. § 1., 2., 12., 15. és 16. pontjában a „nyilvántartás” szövegrész helyébe az „elektronikus
nyilvántartás” szöveg,
b)	2. § 11. pontjában a „nyilvántartása” szövegrész helyébe az „elektronikus nyilvántartása”
szöveg
lép.
(2)	A Kknyt.
a)	19. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában a „a 9. §-ban és a 9/A. § (1) bekezdésében
megjelölt” szövegrész helyébe „a 9. §-ban, a 9/A. § (1) bekezdésében és a 9/D. §-ban
megjelölt” szöveg,
b)	19. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában a „9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában
megjelölt” szövegrész helyébe a „9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában, a 9/D. § (1) bekezdés
a)-c) pontjában, d) pont da)-db) alpontjában és e) pontjában, valamint a 9/D. § (2) bekezdés
a)-c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt” szöveg,
d)	19. § (1) bekezdés f) pontjában a „9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott”
szövegrész helyébe a „9/A. § (1) bekezdés a)-e) pontjában és a 9/D. § (1) bekezdés a)-d)
pontjában, a 9/D. § (2) bekezdés a)-b) pontjában, valamint a 9/D. § (3) bekezdésében
meghatározott” szöveg,
e)	19. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjában a „9. § (4) bekezdésében meghatározott”
szövegrész helyébe a „9. § (4) bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdés a)-b) pontjában, d) pont
da)-db) alpontjában és e) pontjában, valamint a 9/D. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3)
bekezdésében meghatározott” szöveg,
f)	19. § (1) bekezdés h) pont hb) alpontjában a „(3) bekezdésében megjelölt” szövegrész
helyébe a „(3) bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3)
bekezdésében megjelölt” szöveg,
g)	19. § (1) bekezdés l) pontjában az „(1) bekezdésének a)-e) pontjaiban megjelölt”
szövegrész helyébe az „(1) bekezdés a)-e) pontjában, a 9/D. § (1) bekezdés a)-b) pontjában,
d)	pont da)-db) alpontjában, a 9/D. § (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3) bekezdésében
megjelölt” szöveg,
h)	19. § (1) bekezdés n) pontjában a „(2) bekezdés a), b), d) és e) pontjaiban, továbbá a (3)
bekezdésében megjelölt” szövegrész helyébe a „(2) bekezdés a), b), d) és e) pontjában, a (3)
bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)-c) pontjában és (3) bekezdésében
megjelölt” szöveg,
i)	19. § (1) bekezdés p) pontjában a „(3) bekezdésében és a 9/C. §-ban foglalt” szövegrész
helyébe a „(3) bekezdésében, a 9/C. §-ban, a 9/D. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a)-c)
pontjában és (3) bekezdésében megjelölt” szöveg,
j) 19. § (1) bekezdés q) pontjában a „(3)-(4) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a
„(3)-(4) bekezdése, valamint a 9/D. § (1) bekezdése szerinti” szöveg,
7
k) 19. § (1) bekezdés r) pontjában a „d)-e) pontjában, valamint a (3) bekezdésében foglalt”
szövegrész helyébe a „d)-e) pontjában, a (3) bekezdésében, a 9/D. § (1) bekezdésében, (2)
bekezdés a)-c) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt” szöveg,
l) 19. § (1) bekezdés s) pontjában a „(3) bekezdésben foglalt” szövegrész helyébe a
„(3) bekezdésben, valamint a 9/D. § (1) bekezdésében megjelölt” szöveg,
m) 19. § (1) bekezdés u) pontjában a „(2) bekezdés a)-c) pontjaiban megjelölt” szövegrész
helyébe a „(2) bekezdés a)-c) pontjában, valamint a 9/D. § (1) bekezdés a)-b) pontjában, (2)
bekezdés a)-b) pontjában és (3) bekezdésében megjelölt” szöveg,
n) 19. § (1) bekezdés v) pontjában az „(1a) bekezdésben megjelölt” szövegrész helyébe az
„(1a) bekezdésében és a 9/D. § (1) bekezdésében megjelölt” szöveg
lép.
4.	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
18.	§
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 4. §-a a következő
(7)	bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az országos illetékességgel eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által első fokon
meghozott hajózási hatósági döntéssel szemben - ideértve a nemzetgazdasági szempontból
kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedési beruházásokat is - fellebbezésnek van helye.”
19.	§
A Vkt. 21. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója minden
2040 hajózással teljesített munkaórát követően ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatra
jogosult a munkáltató által meghatározott feltételekkel. A vizsgálat során különös figyelmet
kell fordítani annak a tünetnek vagy állapotnak, amely összefüggésben lehet a 44/G. § alapján
biztosított minimális napi pihenőidővel és minimális pihenőnapokkal végzett fedélzeti
munkával.
(1b) Az (1a) bekezdés szerinti egészségügyi szűrővizsgálat a nemzeti egészségügyi rendszer
keretében is elvégezhető belvízi hajós-orvosi vizsgálatokra jogosult orvos által.”
20.	§
A Vkt. VI. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„VI. Fejezet
AZ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNY SZEMÉLYZETÉNEK MUNKAIDEJE
A tengeri kereskedelmi hajó, a tengeri halászhajó és a tengeren ásványi készletek
kitermelésével összefüggő hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény személyzete
42.	§ Az úszólétesítmény személyzetének munka- és pihenőidejére a munka törvénykönyvéről
szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit az e törvényben, az STCW
8
Egyezményben és a Tengerészeti Munkaügyi Egyezményben meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni.
43.	§ (1) A tengeri kereskedelmi hajó, a tengeri halászhajó, valamint a tengeren ásványi
készletek kitermelésével összefüggő hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény
személyzete tekintetében kollektív szerződés az Mt. munkaközi szünetre, a napi pihenőidőre,
a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a munkaszüneti napon történő
munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves mértékére vonatkozó
rendelkezéseitől eltérhet, ezen túlmenően legfeljebb egy éves vagy legfeljebb ötvenkét heti
munkaidőkeretet állapíthat meg.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalók tekintetében kollektív szerződés a napi
munkavégzés időtartamát legfeljebb tizennégy órában határozhatja meg, amelybe a rendes és
a rendkívüli munkavégzés időtartama is beszámít.
44.	§ Tengeri kereskedelmi hajó személyzete tekintetében - munkaidőkeret alkalmazása
esetén - kollektív szerződés az Mt. teljes napi munkaidő mértékére vonatkozó szabályaitól
eltérhet, és a teljes napi munkaidő mértékét legfeljebb heti hat munkanap és napi nyolc óra
munkaidő figyelembevételével állapíthatja meg.
44/A. § (1) Tengeri halászhajó és tengeri kereskedelmi hajó személyzete tekintetében
kollektív szerződés az Mt. pihenőidőre vonatkozó szabályaitól eltérhet, de ebben az esetben
a)	a napi pihenőidő tíz óránál, a napi és a heti pihenőidő együttes időtartama hetvenhét óránál
kevesebb nem lehet;
b)	bármely hét napos időszak vonatkozásában legalább hetvenhét óra pihenőidőt biztosítani
kell, amelybe a napi és a heti pihenőidő számít be;
c)	a napi pihenőidőt nem lehet kettőnél több részre osztani, ezek közül az egyiknek legalább
hat óra tartamúnak kell lennie, továbbá a pihenőidő megszakításának időtartama a tizennégy
órát nem haladhatja meg.
(2)	Az (1) bekezdéstől kollektív szerződés eltérhet, ha a munkavállaló évi rendes szabadságán
túlmenően legalább évente egy hónap egybefüggő fizetett szabadságot biztosít. Ebben az
esetben kollektív szerződés a napi pihenőidő minimális mértékét nyolc órában, a napi és a heti
pihenőidő együttes mértékét legalább hetven órában állapíthatja meg.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában napi pihenőidőnek minősül a napi munka
befejezése és a másnapi munkakezdés közötti időtartam, továbbá a munkaidő-beosztás alapján
az egy napon belüli, két munkával töltött időszak közötti időtartam is, ha annak hossza az egy
órát eléri.
44/B. § A hajók üzemképességi vizsgálatait, a tűzvédelmi és mentőcsónak gyakorlatokat,
továbbá az egyéb gyakorlatokat úgy kell végezni, hogy azok a pihenőidőt a lehető legkisebb
mértékben vegyék igénybe.
44/C. § (1) Ha tengeri nagyhajón a készenlét alatt a személyzet számára munkavégzést
rendeltek el, a készenlétet követően a munkavégzés időtartamával azonos tartamú pihenőidőt
kell biztosítani.
9
(2) Ha tengeri nagyhajón a munkavállaló számára havária vagy más úszólétesítmény mentése
esetén rendkívüli munkavégzést rendeltek el, a munkavállaló részére a normál üzemelési
körülmények helyreállítását követően a 44/A. §-ban meghatározott pihenőidőt kell biztosítani.
Belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója
44/D. § (1) Az Mt. rendelkezéseit a 44/D-44/J. §-ban meghatározott eltérésekkel kell
alkalmazni a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója
tekintetében.
(2)	A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalója
tekintetében kollektív szerződés az Mt. napi munkavégzés időtartamára, a munkaközi
szünetre, a napi pihenőidőre, a heti pihenőnapra vagy pihenőidőre, a vasárnapi és a
munkaszüneti napon történő munkavégzésre, valamint a rendkívüli munkavégzés éves
mértékére vonatkozó rendelkezéseitől eltérhet.
(3)	A 21. § (1a) és (1b) bekezdése, a 44/D-44/J. § és a 47/B. § alkalmazásában
a)	belvízi hajózás: a belvízi személyszállítási, árufuvarozási, valamint rév- és komphajózási
tevékenység;
b)	belvízi hajózási vállalkozó: belvízi hajózási ágazatban saját számlájára, jövedelemszerzés
céljából úszólétesítményt működtető személy;
c)	éjszakai munka: a 23:00 óra és a 6:00 óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;
d)	munkaidő: az az időtartam, amely alatt a munkavállaló a munkáltató utasítására az
úszólétesítmény fedélzetén, az úszólétesítménynél vagy ahhoz kapcsolódóan munkát végez,
munkára van beosztva, vagy munka céljából rendelkezésre kell állnia (készenléti idő);
e)	nem hajós személyzet: a fedélzeten valamennyi nem hajós munkavállaló;
f)	pihenőidő: az az időtartam, amely nem minősül munkaidőnek, ebbe beletartozik az
úszólétesítményen és a szárazföldön eltöltött pihenőidő, ide nem értve a munkaközi szünetet;
g)	több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló: olyan munkavállaló,
aki több műszakos tevékenységet folytató munkáltatónál váltott műszak szerinti
munkarendben kerül beosztásra;
h)	utazó munkavállaló: az a munkavállaló, akit egy belvízi hajózási tevékenységet végző
munkáltató az utazó személyzet tagjaként alkalmaz, ide nem értve a belvízi hajózási
vállalkozót.
44/E. § (1) A munkáltató az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a
közlekedésbiztonság követelményeire is figyelemmel készíti el az utazó munkavállaló
munkaidő-beosztását.
(2)	Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap
lehet.
(3)	A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a negyvennyolc órát nem haladhatja meg.
(4)	A munkaidőkeret időtartamánál rövidebb ideig tartó munkaviszony esetében a maximális
munkaidőt időarányosan kell kiszámítani.
(5)	A (3) bekezdés alkalmazása során az Mt. 107. § b) pontja szerinti rendkívüli munkaidőt is
figyelembe kell venni.
44/F. § (1) A napi munkavégzés időtartama legfeljebb tizennégy óra, amelybe a rendes és a
rendkívüli munkavégzés időtartama is beszámít.
(2)	A munkaidő heti átlagban a nyolcvannégy órát nem haladhatja meg.
(3)	Ha a munkarendben több munkanap, mint pihenőnap szerepel, az átlagos heti munkaidő
négy hónap alatt nem lehet több mint hetvenkét óra.
44/G. § (1) Az egymást követő munkanapok száma legfeljebb harmincegy nap lehet.
10
(2)	Eltérő megállapodás hiányában a közvetlenül egymást követő munkanapok után
ugyanannyi egymást követő pihenőnapot kell biztosítani.
(3)	Ha a munkarend szerint több a munkanap, mint a pihenőnap, akkor a közvetlenül az
egymást követő munkanapok után biztosítandó, egymást követő pihenőnapok minimális
számát a következőképpen kell meghatározni:
a)	az 1-10. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra
0,2 pihenőnap jár;
b)	a 11-20. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra
0,3 pihenőnap jár;
c)	a 21-31. egymást követő munkanap esetében minden egyes egymást követő munkanapra
0,4 pihenőnap jár.
(4)	A (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottak tekintetében a töredék pihenőnapok
hozzáadódnak a minimálisan járó, egymást követő pihenőnapokhoz, és kizárólag teljes
pihenőnapként biztosítandók.
44/H. § (1) Az utazó munkavállaló esetében a napi pihenőidő hossza huszonnégy órás
időszakonként tíz óra, ebből megszakítás nélkül legalább hat óra.
(2)	A munkaidőkeret átlagában legalább nyolcvannégy óra heti pihenőidőt kell biztosítani.
(3)	A hajók üzemképességi vizsgálatait, a tűzvédelmi és mentőcsónak gyakorlatokat, továbbá
az egyéb gyakorlatokat úgy kell végezni, hogy azok a pihenőidőt a lehető legkisebb
mértékben vegyék igénybe.
44/I. § Az éjszakai munkaidő felső határa hétnapos időszakonként negyvenkét óra.
44/J. § Ha belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítményen a munkavállaló számára
havária vagy más úszólétesítmény mentése esetén rendkívüli munkavégzést rendeltek el, a
munkavállaló részére a normál üzemelési körülmények helyreállítását követően a 44/H. §-ban
meghatározott pihenőidőt kell biztosítani.
Hatósági ellenőrzés
44/K. § (1) Az úszólétesítményen a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására,
valamint munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó szabályok megtartását a hajózási hatóság
ellenőrzi. A hajózási hatóság az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság megszüntetése
érdekében az úszólétesítmény üzemeltetését megtilthatja, és a 60. § (1) bekezdés l) pontja
alapján a munkavállalókat védő rendelkezések megsértőit bírság megfizetésére kötelezheti.
(2)	Jogaik gyakorlása és kötelezettségeik teljesítése érdekében az úszólétesítmény
személyzetének munkaidejét szabályozó jogszabályokat és kollektív szerződést a személyzet
részére könnyen megközelíthető helyen elérhetővé kell tenni.”
21. §
A Vkt. 47/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47/B. § (1) A tengeri nagyhajó munkavállalójának és a belvízi hajózási tevékenységet
folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi munkaidejéről és pihenőidejéről
nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak az úszólétesítmény vezetője vagy megbízottja
és a munkavállaló által aláírt másodpéldányát a kihajózáskor a munkavállaló (kölcsönzött
munkavállaló esetén a kölcsönbeadó) rendelkezésére kell bocsátani.
(2)	A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi
munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartást a kihajózásig (legkésőbb a következő
hónap végéig - munkaidőkeret alkalmazása esetén az adott munkaidőkeret végéig) meg kell
őrizni a fedélzeten.
11
(3)	A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának a
nyilvántartás másodpéldányát egy évig meg kell őriznie.
(4)	A nyilvántartást a 47/A. § (2) bekezdésében meghatározott nyelveken kell vezetni.
(5)	A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi
munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartást a felelős hajóvezetőnek, valamint az
utazó munkavállalónak kihajózáskor (legkésőbb a következő hónap végéig) közösen
ellenőrizniük kell, és aláírásukkal igazolni azok helyességét.
(6)	A belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalójának napi
munkaidejéről és pihenőidejéről vezetett nyilvántartásba feljegyzendő minimális adatok a
következők:
a)	a hajó neve;
b)	a munkavállaló neve;
c)	a felelős hajóparancsnok neve;
d)	dátum;
e)	munkanap vagy pihenőnap;
f)	a napi munka- és pihenőidők kezdete és vége.”
22. §
A Vkt. 60. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(A jogszabályban előírt)
,,l) úszólétesítményen a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint
munkaidejére és pihenőidejére”
(vonatkozó rendelkezések megsértőit a hajózási hatóság - a hajózási bírság mértékéről és
kivetésének szabályairól szóló kormányrendeletben előírtak szerint - bírság megfizetésére
kötelezheti.)
23.	§
A Vkt. 78/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„78/A. § (1) Az állam tulajdonában lévő víziút, meder, parton lévő létesítmény és kapcsolódó
ingatlanok, továbbá az országos közforgalmú kikötők létesítését, felújítását és fejlesztését,
valamint ezekkel összefüggő úszólétesítmény- és egyéb eszközbeszerzéseket és -felújításokat
az előzőek tulajdonosa, vagyonkezelője, működtetője vagy üzemben tartója (a továbbiakban:
tulajdonos vagy működtető szervezet) vagy a fejlesztési közreműködő végezheti (a
továbbiakban együtt: megvalósító szervezet).
(2)	Ha a létesítést, felújítást és fejlesztést a fejlesztési közreműködő végzi, a létesítésben,
felújításban és fejlesztésben az (1) bekezdés szerinti, érintett tulajdonos vagy működtető
szervezet közreműködik. A tulajdonos vagy működtető szervezet és a fejlesztési
közreműködő a feladatok megosztásáról megállapodást köt.
(3)	A megvalósító szervezet, mint építtető az állami tulajdonon megvalósuló fejlesztés és
eszközbeszerzés esetén az állam nevében és javára jár el, tevékenysége fontos közérdekű és
közcélú tevékenységnek minősül.
(4)	A megvalósító szervezet felelős az építési munkák előkészítéséért. A megvalósító
szervezet a fejlesztés érdekében gondoskodik a szükséges műszaki tervek (így különösen az
engedélyezési terv vagy a kiviteli terv) és tanulmányok elkészítéséről, ügyfélként részt vesz a
12
hatósági és egyéb igazgatási eljárásokban, saját nevére megszerzi az építési, illetve vízjogi
létesítési engedélyeket, elvégzi vagy elvégezteti a munkaterület előkészítését (beleértve
különösen a területszerzést, próba- vagy megelőző régészeti feltárást, közmű-kiváltást),
továbbá lefolytatja a közbeszerzési eljárásokat. A megvalósító szervezet kivitelezési
szerződéseket köt a megvalósításra, gondoskodik az építési műszaki ellenőri tevékenység
ellátásáról, lebonyolítja a műszaki átadás-átvételt és közreműködik az üzemeltetési
engedélyezési eljárás során.
(5)	A megvalósító szervezet az általa felhasznált forrásokkal és létrehozott eszközökkel a
fejlesztés és eszközbeszerzés pénzügyi zárását követően elszámol a forrást rendelkezésre
bocsátó szervvel.
(6)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában az állam tulajdonába és ellenérték nélkül a
megvalósító szervezet vagyonkezelésébe kerül
a)	a megvalósító szervezet által megvásárolt vagy kisajátított terület,
b)	az egyes fejlesztéssel és eszközbeszerzéssel kapcsolatban létrehozott vagy megszerzett
eszköz (így különösen úszólétesítmény, víziközlekedés forgalmának irányítására és a hajóút
kitűzésére szolgáló jel, eszköz, hordalékvizsgálatot lehetővé tevő eszköz, szoftver, egyéb
eszköz).
(7)	Ellenérték nélkül a megvalósító szervezet vagyonkezelésébe kerül - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - az állam tulajdonában és a megvalósító szervezettől eltérő
vagyonkezelő vagyonkezelésében álló és a fejlesztéshez szükséges terület, vízilétesítmény.
(8)	A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba, úszólétesítmények esetén a tulajdonjog
hajólajstromba történő bejegyzéséről a megvalósító szervezet gondoskodik. A megvalósító
szervezet a vagyonkezelői jog, valamint a tulajdonjog bejegyzésére vonatkozó hatósági
határozatokat annak kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a Magyar Nemzeti
Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) részére. A megvalósító szervezet
vagyonkezelői jogának ingatlan-nyilvántartásba, valamint úszólétesítmények esetén a
tulajdonjog hajólajstromba történő bejegyzése vagy törlése mentes az igazgatási szolgáltatási
díjfizetési kötelezettség alól.
(9)	Ha a megvalósító szervezet jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély alapján az
állam tulajdonában és más vagyonkezelésében levő ingatlanon közcélú tevékenységet folytat,
a vagyonkezelő az érintett ingatlanokat külön megállapodás alapján a szükséges előkészítő
munkálatok, illetve az építési munkák idejére köteles térítésmentesen a megvalósító szervezet
birtokába és használatába adni.
(10)	Ha a megvalósító szervezet jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély alapján
helyi önkormányzat tulajdonát képező ingatlanon közcélú tevékenységet folytat, a
megvalósító szervezet és az érintett helyi önkormányzat köteles az előkészítés és építés
idejére, ezek céljából az ingatlan ingyenes használatára írásban megállapodást kötni a
megvalósító szervezet megkeresésétől számított 60 napon belül.
(11)	A megvalósító szervezet az állami tulajdonú ingatlanon megvalósított fejlesztést és
eszközt az állam által kijelölt vagyonkezelő szervezet részére adja át. A vagyonkezelő és a
megvalósító szervezet az ingyenes átadás-átvételről elszámolási megállapodást készít az
átadás-átvétel fordulónapjától számított hat hónapon belül az MNV Zrt. mint tulajdonosi
joggyakorló egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából, hogy az érintett fejlesztést, eszközt
az átadás-átvétel fordulónapján nyilvántartott könyv szerinti értéken a könyveiből kivezesse
és a vagyonkezelő könyveiben azokat nyilvántartásba vegye. Ezen eljárás ellenérték nélkül a
megvalósító szervezet által nyilvántartott könyv szerinti értéken történik azzal, hogy az
általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény vonatkozó
rendelkezései alkalmazandóak.
(12)	A más vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú vagyonelemen végzett, nem a közcélú
tevékenység folytatásához kapcsolódó fejlesztés és eszközbeszerzés tekintetében a
13
megvalósító szervezet az átadás-átvétel fordulónapjától számított egy éven belül elszámolási
megállapodást készít a tulajdonosi joggyakorló egyidejű tájékoztatása mellett annak céljából,
hogy az ingatlan vagyonkezelője a vagyonelemeket nyilvántartásba vegye.
(13)	A helyi önkormányzat tulajdonában álló ingatlanon a helyi önkormányzat érdekében
megvalósított fejlesztés e törvény erejénél fogva az átadás-átvétel fordulónapján a helyi
önkormányzat tulajdonába kerül a helyi önkormányzat és a megvalósító szervezet elszámolási
kötelezettsége mellett.
(14)	Az elszámolási megállapodásnak tartalmaznia kell az átadott fejlesztésnek, eszköznek a
tulajdonos és vagyonkezelő eszköz-nyilvántartási rendje szerinti, az állami vagyon
nyilvántartására vonatkozó jogszabályoknak, a számviteli törvénynek megfelelően
szolgáltatandó adatait, az európai uniós és a költségvetési forrásokkal történő eszközönkénti
elszámolást.”
24.	§
(1)	A Vkt. 78/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a
következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:
„(1) A megvalósító szervezet a fejlesztéssel érintett közcélú tevékenység meghatározását
követően haladéktalanul köteles írásban értesíteni a fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjét
és tulajdonosát arról, hogy a fejlesztési tevékenység során mely közműszakasz átalakítása,
áthelyezése (a továbbiakban együtt: kiváltása) vagy fejlesztése szükséges.
(2)	A tulajdonos az (1) bekezdés szerinti értesítés kézhezvétele után az abban feltüntetett
határidőn belül köteles a közmű kiváltását vagy -fejlesztését elvégezni vagy elvégeztetni. A
megvalósító szervezet a műszakilag feltétlenül szükséges mértékű, a tulajdonossal egyeztetett
-	30 napnál nem rövidebb - határidőt határoz meg a közmű kiváltására vagy fejlesztésére. A
tulajdonos a véleményét a megvalósító szervezet értesítésének kézhezvételétől számított nyolc
munkanapos határidőn belül köteles közölni a megvalósító szervezettel.
(2a) A megvalósító szervezet tulajdonos által elvégzett vagy elvégeztetett közműkiváltás vagy
-fejlesztés indokolt költségét a tulajdonosnak vagy annak jogutódjának megfizeti.
(2b) Az építtető az általa létrehozott közművet a közmű műszaki átadás-átvételi eljárásának
eredményes lezárását követően, e törvény erejénél fogva, ellenérték nélkül a megvalósító
szervezet által nyilvántartott könyv szerinti értéken, a közműkiváltás vagy -fejlesztés
megvalósítása előtti tulajdonos vagy annak jogutódja tulajdonába, üzemeltetőjének
üzemeltetésébe adja. Az általános forgalmi adó tekintetében az általános forgalmi adóról
szóló törvény vonatkozó rendelkezései alkalmazandóak.
(2c) A közmű ellenérték nélkül akkor adható át a tulajdonosnak, ha a közmű kiváltására vagy
-fejlesztésére műszakilag feltétlenül szükséges mértékben került sor és a közműkiváltás vagy -
fejlesztés költségei nem haladták meg a közmű szokásos piaci árát. Ha a közműkiváltásra
vagy -fejlesztésre a műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladóan került sor, úgy a
műszakilag feltétlenül szükséges mértéket meghaladó közműkiváltással vagy -fejlesztéssel
arányos költséget a tulajdonos köteles megtéríteni.
(2d) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzését követő 90 napon belül a megvalósító
szervezet és a tulajdonos kötelesek egymással tételesen elszámolni, illetve megállapodást
kötni.”
14
(2) A Vkt. 78/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A közműkiváltás vagy -fejlesztés elvégzésének vagy elvégeztetésének megtagadása
esetén a megvalósító szervezet jogosult a közmű-kiváltást vagy -fejlesztést a megfelelő
szakmai képesítéssel rendelkező vállalkozóval elvégeztetni, amelyet a tulajdonos tűrni
köteles.”
25.	§
A Vkt. 90. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„n) az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az
Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-
szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló
európai megállapodás végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i 2014/112/EU tanácsi
irányelv, az egyes foglalkoztatáspolitikai és egészségügyi tárgyú jogszabályokkal együtt.”
26.	§
A Vkt.
a)	58. § (1) bekezdésében a „Ráckevei-Dunaág és a Tisza-tó” szövegrész helyébe a
„Ráckevei-Dunaágnak és a Tisza-tónak” szöveg,
b)	87. § 4a. pontjában a „kormányhatározatban kijelölt NIF Zrt.” szövegrész helyébe a
„jogszabályban vagy kormányhatározatban kijelölt szervezet” szöveg
lép.
5.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
27.	§
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § 5.7.
alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„5.7. pályahálózat-működtető: azon gazdálkodó szervezet, amely vasúti pályahálózat
működtetését végzi, ideértve - a tulajdonosi jogok gyakorlójaként, vagyonkezelőként vagy
vagyonműködtetőként - a vasúti pálya és annak tartozékai vagyonkezelését,
vagyonműködtetését is;”
28.	§
A Vtv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a)
bekezdéssel egészül ki:
15
„(1) A magyar állam a pályahálózat-működtetővel az állami tulajdonban lévő vasúti
pályahálózatok vagyonkezelésére vagyonkezelési szerződést vagy az állami vagyonról szóló
2007. évi CVI. törvény 26. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység (a továbbiakban:
vagyonműködtetés) érdekében - a legalább többségi állami tulajdonú gazdasági társasággal -
vagyonműködtetési szerződést köt.
(1a) A vasúti pályahálózatra vonatkozó, (1) bekezdés szerinti vagyonkezelési,
vagyonműködtetési tevékenység közfeladatnak minősül.”
29.	§
A Vtv. 44. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vasúti társaság a tulajdonosi jogkörében, vagyonkezelésében vagy
vagyonműködtetésében álló területen megvalósuló vasútfejlesztés esetén a beruházás jogerős
használatbavételéig a beruházás megvalósításához szükséges beavatkozásokat tűrni köteles.”
30.	§
A Vtv. „Adatvédelem, adatkezelés” alcíme a következő 83. §-sal egészül ki:
„83. § A közforgalmú vasúti járművek biztonságos üzemeltetésével közvetlenül összefüggő
műszaki adatok megismerése iránti igényt nemzetbiztonsági érdekből, illetve a
bűncselekmények megelőzése érdekében az adat keletkezésétől számított legfeljebb 30 évig,
de legfeljebb az érintett közforgalmú vasúti jármű üzemidejének végéig el kell utasítani, ha az
adat megismerése Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit vagy a bűncselekmények
megelőzéséhez fűződő érdekeit veszélyezteti. Az igény teljesíthetőségéről - Magyarország
nemzetbiztonsági érdekeit vagy a bűncselekmények megelőzéséhez fűződő érdekeit
mérlegelve - az adatkezelő a terrorizmus elleni küzdelemért és a bűncselekmények
megelőzéséért felelős miniszter véleményének kikérésével dönt.”
31.	§
A Vtv.
a)	2. § 4.12. pont a) alpontjában a „vagyonkezelési” szövegrész helyébe a „vagyonkezelési,
vagyonműködtetési” szöveg,
b)	38. § (1) bekezdésében a „vagyonkezelésére,” szövegrész helyébe a „vagyonkezelésére,
vagyonműködtetésére,” szöveg, valamint a „nemzeti vagyonról szóló törvényben” szövegrész
helyébe a „nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló
törvényben” szöveg,
c)	a 44. § (5) bekezdésében a „vagyonkezelői” szövegrész helyébe a „vagyonkezelői,
vagyonműködtetési” szöveg,
d)	3. melléklet e) pont ec) alpontjában a „vagyonkezelés feltételeit” szövegrész helyébe a
„vagyonkezelés (vagyonműködtetés) feltételeit” szöveg
lép.
32.	§
Hatályát veszti a Vtv. 26. § (2) bekezdése.
16
6.	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
33.	§
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 6/D.
§-a a következő (3)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Kormány rendeletben (a továbbiakban e §-ban: rendelet) állapíthatja meg a
közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges - a vizsgálati dokumentáció
és a területrendezési tervtanulmány alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzon elfogadott,
legfeljebb 200 méter szélességű - területsávot vagy nyomvonalat (a továbbiakban együtt:
nyomvonal) a következő tartalommal:
a)	a nyomvonal táblázatos meghatározását az út tengelyében felvett, egymástól 100 méterre
lévő pontokkal (a pont EOV koordinátája, valamint a pont GPS koordinátája),
b)	M = 1:10.000 méretarányú áttekintő térképpel (az út tengelyének, a nyomvonal táblázatos
meghatározása során a nyomvonalat meghatározó pontoknak, azok egyedi jelzéseinek, az út
tengelyétől számított, gyorsforgalmi út esetén legfeljebb 100-100 méter, egyéb közút esetén
legfeljebb 50-50 méter, vasút esetén legfeljebb 100-100 méter, kerékpárút esetében legfeljebb
25-25 méter széles sávnak, mint a rendelet területi hatálya jelzésének, ezen sávot érintően az
ingatlan-nyilvántartási térképen szereplő, beazonosításra alkalmas telekosztásnak
feltüntetésével),
c)	a nyomvonallal érintett ingatlanok helyrajzi számainak megjelölésével, és
d)	a 6/L. § szerinti védettség időtartamának meghatározásával.
(4)	A rendeletben meghatározott közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása
közérdeket szolgál.
(5)	A rendelet hatályba lépésére a környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően
kerülhet sor, amennyiben a közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához
környezetvédelmi engedély szükséges.
(6)	A közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósítása során az Étv. építési tevékenység
végzésére vonatkozó rendelkezéseit a (7)-(9) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(7)	Az építési engedély iránti kérelmet - a településrendezési eszközöknek a rendelettel való
összhangja hiányában - a rendelet követelményeinek megfelelően kell elbírálni. Ebben az
esetben az építési engedélyezési eljárásban a jegyző (főjegyző) településrendezési
követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági
nyilatkozatát nem kell beszerezni.
(8)	A rendelettel megállapított nyomvonal nem pótolja a településrendezési eszközöket, és
nem érinti az érintett település önkormányzatának a 6/H. § (1) bekezdésében foglalt
kötelezettségét.
17
(9)	A rendelet hatálybalépésétől az államot - más jogszabállyal megjelölt jogosultakat
megelőzően - elővásárlási jog illeti meg a rendelettel meghatározott nyomvonalon található
földrészlet tekintetében. Az elővásárlási jogot az állam nevében az építtető gyakorolja. A
megvásárolt földrészlet és a kisajátítással megszerzett földrészlet az állam tulajdonába kerül.
Az állam javára adásvétel vagy kisajátítás útján megszerzett ingatlanok vagyonkezelői
jogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzése és annak az ingatlan-nyilvántartásból való törlése
után igazgatási szolgáltatási díjat nem kell fizetni.”
34.	§
Az Ngtv. „A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-
beruházással összefüggő ügyekre vonatkozó eltérő rendelkezések” alcíme a következő 6/L. §-
sal egészül ki:
„6/L. § (1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló
kormányrendeletben megjelölt gazdasági terület kivételével nem nyilvánítható beépítésre
szánt területté a 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal
érintett területsáv.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti korlátozás a közút vagy vasút építésére kiadott jogerős építési
engedély időbeli hatályával együtt szűnik meg, kivéve ha az érintett önkormányzatok a
településrendezési eszközeikben átvezették a közút vagy vasút építésének tényét és
területigényét, ebben az esetben a módosított településrendezési eszköz hatálybalépésével
egyidejűleg megszűnik a korlátozás.
(3)	A 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett
területsávon a területsáv védettségének időtartamán belül tilos a terepviszonyokat
megváltoztató munkát végezni. Ez a tilalom a megjelölt időtartamon belül az ingatlan vagy
egy része állami tulajdonként való birtokba vételéig áll fenn.
(4)	A 6/D. § (3) bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett
területsávon a területsáv védettségének időtartamán belül
a)	más hatóság hatáskörébe tartozó építési vagy egyéb sajátos építményfajtákra vonatkozó
jogerős engedély alapján végezhető tevékenység csak akkor kezdhető meg, illetve folytatható,
b)	a földrészlet művelési ágát és minőségi osztályát csak akkor lehet megváltoztatni,
ha azt előzetesen a közlekedési hatóság engedélyezte.
(5)	A (4) bekezdésben foglalt korlátozás a megjelölt időtartamon belül csak a 6/D. § (3)
bekezdésben megjelölt rendeletben megállapított nyomvonallal érintett területsávban levő
ingatlannak állami tulajdonként, az építtető általi birtokbavételéig áll fenn.
(6)	A (4) bekezdés szerinti engedélyt a közlekedési hatóság megadja, ha
a)	a tevékenység bontási munka, vagy az állékonyságot, életet, egészséget, köz- és
vagyonbiztonságot veszélyeztető károk megelőzését, illetve a károk elhárítását szolgálja,
továbbá
b)	a tevékenység értéknövekedést nem eredményez vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos -
kisajátítás vagy a közút építtetővel kötendő adásvételi szerződés esetén - lemond az ebből
18
eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként
történő érvényesítéséről.
(7)	Ha a nyomvonal felszín alatti vonalvezetéssel tervezett, a nyomvonal felszín alatti
szakaszán a tengelytől számított 50 méteren belül a (4) bekezdés szerinti engedély a (6)
bekezdésben foglaltak szerint adható ki. Az (1) bekezdés szerint védett terület fennmaradó
részén a közlekedési hatóság az építtető hozzájárulásával megadhatja a (4) bekezdés szerinti
engedélyt, ha a tevékenység értéknövekedést nem eredményez, vagy eredményez ugyan, de a
tulajdonos - kisajátítás vagy a közút építtetővel kötendő adásvételi szerződés esetén - lemond
az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár
részeként történő érvényesítéséről.
(8)	A (3)-(4) bekezdés szerinti tilalom, illetve használati korlátozás nem terjed ki a
nyomvonal megállapítását megelőzően jogerősen engedélyezett építési munkákra.
(9)	A (3)-(4) bekezdés szerinti tilalommal, illetve használati korlátozással bekövetkező
akadályoztatás (az ingatlannak közút céljára történő rendelkezésre tartása) miatt a tulajdonos
(haszonélvező) javára az akadályoztatás (rendelkezésre tartás) időtartamára, jellegére, az
akadályoztatást megelőző használathoz képest megállapítható mértékére figyelemmel
egyszeri kártalanítást kell fizetni. Ha az ingatlan közút céljára történő megszerzése
adásvétellel történik, a kártalanítás az építtető és a tulajdonos (haszonélvező) közötti
megállapodás tárgya, azt a kisajátítás esetén pedig a kisajátítási kártalanítás összegének
megállapítása során, a kisajátítással kapcsolatos esetleges értékveszteség körében kell
figyelembe venni.
(10)	A (9) bekezdés szerinti kártalanítást adásvételi szerződés vagy kisajátítási eljárás
hiányában a tulajdonos kérelmére fővárosi és megyei kormányhivatal állapítja meg. A
kártalanítás megállapítására vonatkozó eljárásra a kisajátítási eljárás szabályait kell
alkalmazni.”
35.	§
Az Ngtv. 12. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
„h) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-
beruházáshoz megvalósításához szükséges területsávot vagy nyomvonalat.”
36.	§
Az Ngtv. a következő 15. §-sal egészül ki:
„15. § E törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításról szóló 2016.
évi .... törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi .... törvény) megállapított 6/D. § (3)-(9)
bekezdését és 6/L. §-át a 2016. évi ... törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági
eljárásokban is alkalmazni kell.”
19
7. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
37.	§
(1)	A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 23. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvény szerinti eljárásokban ügygondnokot vagy eseti gondnokot kell kirendelni
abban az esetben is, ha a tulajdonos vagy más kártalanításra jogosult személye nem
állapítható meg egyértelműen. Az ügygondnokot a kisajátítási hatóság, az eseti gondnokot a
kisajátítási hatóság megkeresésére a gyámhatóság rendeli ki. A gyámhatósági eljárás
ügyintézési ideje 15 nap.”
(2)	A Kstv. 23. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ügyféllel való postai úton történő kapcsolattartás esetén a kisajátítási hatóság
a)	a kisajátítási eljárás megindulásáról való értesítésről,
b)	a szakértői szemléről való értesítésről, és
c)	a tárgyalásról való értesítésről
szóló végzését ajánlott küldeménnyel, és egyidejűleg a kisajátítási hatóság honlapján történő
közzététellel hirdetményi úton közli az ügyféllel.”
38.	§
A Kstv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek az e törvényben előírt feltételeknek, a
kisajátítási hatóság - a 26. §-ban foglalt kivételekkel - tárgyalást tűz ki. A kisajátítási hatóság
-	ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a kisajátításra vonatkozó szakvélemény
elkészítése céljából az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti szakértőt
(a továbbiakban: szakértő) rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének
határidejét. A kisajátítási hatóság részleges kisajátítás esetén - ha szükséges - kötelezi a
kisajátítást kérőt a kisajátítandó ingatlan határainak a szakértővel egyeztetett időpontra történő
ideiglenes kitűzésére is, mely kitűzést az ingatlanon fennálló jog jogosultja tűrni köteles.”
39.	§
A Kstv. 32. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálata során a polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvény XX. fejezetének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy)
„f) a kisajátítási határozat végrehajtásának felfüggesztését csak építménnyel rendelkező
ingatlan esetében és csak ezen ingatlan kisajátítása jogalapjának vitatása esetén, és a jogalap
tárgyában hozott közbenső ítélet - az e) pont eb) alpontja esetében az ítélet - jogerőre
emelkedéséig terjedő időre lehet elrendelni;”
40.	§
A Kstv. 37/C. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
20
„(1a) Az eljárásban kizárólag a kirendelés iránti kérelmet benyújtó kisajátítást kérő minősül
ügyfélnek.”
41.	§
A Kstv. a következő 48. §-sal egészül ki:
„48. § E törvénynek a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításról szóló 2016.
évi .... törvénnyel (a továbbiakban: 2016. évi .... törvény) megállapított 32. § (1) bekezdés f)
pontját a 2016. évi ... törvény hatályba lépését követően indult hatósági eljárásban hozott
döntés bírósági felülvizsgálata során kell alkalmazni.”
42.	§
A Kstv.
a)	26. § (2) bekezdésében a „legalább 10, legfeljebb 15 napnak” szövegrész helyébe a
„legalább 5, legfeljebb 15 napnak” szöveg,
b)	32. § (2) bekezdésében a „Ha kisajátítás jogalapjának vitatása miatt indított közigazgatási
perben” szövegrész helyébe a „Ha a közigazgatási perben” szöveg
lép.
43.	§
Hatályát veszti a Kstv.
a)	25. § (3) bekezdése,
b)	37/B. § (3) bekezdésében a „haladéktalanul tájékoztatja az ügyfeleket arról, hogy a
szakvélemény a kisajátítási hatóságnál megtekinthető, valamint” szövegrész.
8.	A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása
44.	§
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban:
Gfbt.) 8. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő gépjárművek vagy
rendszámok vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt
feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának, érvényességi ideje
kezdetének és végének, továbbá a visszavonásának a nyilvántartásába történő bejegyzéséről a
kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai
ellátása során figyelembe vesz.”
45.	§
(1)	A Gfbt. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kötvénynyilvántartó szerv a biztosítási fedezet meglétének ellenőrzése, a káresettel
kapcsolatos igények, megtérítési követelések érvényesítéséhez szükséges adatok szolgáltatása,
21
a gépjárművekkel kapcsolatban e törvényben előírt feladatok ellátása céljából nyilvántartást
vezet a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművekre, valamint az ideiglenes rendszámtáblák
nyilvántartásában szereplő gépjárművekre vagy rendszámokra megkötött biztosítás igazoló
okirataiban szereplő adatokról és a kockázatviselésnek a (2) bekezdés e) pontjában
meghatározott adatairól (kötvénynyilvántartás).”
(2)	A Gfbt. 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kötvénynyilvántartás tartalmazza a szerződő üzemben tartó, a gépjármű, a rendszám és
a szerződés következő adatait:
a)	a szerződő üzemben tartó nevét (jogi személy vagy egyéni vállalkozó, egyéni cég nevét,
továbbá cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát), születési helyét, születési idejét,
anyja nevét és lakcímét (székhelyét, telephelyét);
b)	a gépjármű rendszámát és alvázszámát, egy adott gépjárműhöz nem köthető ideiglenes
rendszámra kötött biztosítási szerződés esetén a rendszámot, valamint az ideiglenes rendszám
kiadásának évét;
c)	rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot;
d)	a biztosító nevét, a biztosítást igazoló okirat számát;
e)	a kockázatviselés - ha a biztosítás szünetelés idején jön létre, úgy a biztosítási időszak -
kezdetének időpontját, megszűnése esetén annak dátumát és a megszűnés okát.”
46.	§
A Gfbt. 47. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A kötvénynyilvántartásból adatot igényelhet:)
„o) a 46. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok tekintetében - a gépjármű
hatósági jelzése alapján - a biztosítási kockázatviselés fennállásának tényére vonatkozóan a
közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvényben (a továbbiakban:
Kknyt.) meghatározott jármű életút adatszolgáltatás céljából a Kknyt.-ben meghatározott
központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv.”
(2)	A Gfbt. 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kötvénynyilvántartó szerv az (1) bekezdés a)-e), l), m) és o) pontjában szereplő
adatigénylők részére az adatszolgáltatást elektronikus úton - a kötvénynyilvántartó szerv és az
adatigénylő közötti számítógépes kommunikációs kapcsolat segítségével - teljesíti.”
(3)	A Gfbt. 47. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki :
„(6) Az (1) bekezdés o) pontjában foglalt adatátadás valamint ezen adatok tekintetében a
Kknyt.-ben meghatározott informatikai platformon keresztül történő jármű életút
adatszolgáltatás díjmentes.”
47.	§
A Gfbt. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
22
„(1) A kötvénynyilvántartó szerv negyedévenként köteles a járműnyilvántartás, az ideiglenes
rendszámtáblák nyilvántartása és a kötvénynyilvántartás összevetésével ellenőrizni a
biztosítási szerződések érvényességét és összeállítani az érvényes szerződéssel nem
rendelkező üzemben tartók adatait tartalmazó listát, és azt a 45. § (2) bekezdésében
meghatározott eljárás lefolytatása érdekében az üzemben tartó lakóhelye (székhelye,
telephelye) szerinti illetékes járási hivatal részére továbbítani.”
48.	§
(1)	A Gfbt. 51. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kárnyilvántartás tartalmazza az üzemben tartó, a gépjármű, a szerződés és a káresemény
alább felsorolt adatait:)
„b) a gépjármű rendszámát és alvázszámát, típusát, kategóriáját, egy adott gépjárműhöz nem
köthető ideiglenes rendszámra kötött biztosítási szerződés esetén a rendszámot, valamint az
ideiglenes rendszám kiadásának évét;”
(2)	A Gfbt. 51. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kárnyilvántartás a (4) bekezdésben meghatározottakon túl tartalmazza továbbá a
károsult gépjármű és a káresemény (4) bekezdés b) ésf) pontok szerinti adatait.”
(3)	A Gfbt. 51. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A kárnyilvántartó szerv a (4) bekezdés f)-h) pontjában és a (4a) bekezdésben megjelölt
adatokat azok keletkezésétől számított 30 év elteltével törli.”
(4)	A Gfbt. 51. § (9) bekezdése a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(A kárnyilvántartó szerv kérelemre köteles átadni vagy hozzáférhetővé tenni:)
„j) a (4a) bekezdésben foglalt adatokat - a károk kezelése és rendezése céljából - a károkozó
gépjármű üzemben tartójának biztosítója, a Kártalanítási Számla kezelője;
k) a (4) bekezdés b)-c) és f) pontjában, továbbá a (4a) bekezdésben meghatározott adatokat
elektronikus úton - a Kknyt. jármű életút adatszolgáltatás céljából - a Kknyt.-ben
meghatározott központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv”
(részére.)
(5)	A Gfbt. 51. §-a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A (9) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás, továbbá ezen adatok tekintetében a
Kknyt.-ben meghatározott informatikai platformon keresztül történő jármű életút
adatszolgáltatás díjmentes.”
49.	§
(1) A Gfbt. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
23
„(1) A biztosító a szerződés megkötését és megszűnését, a határozatlan tartamú szerződés
megújítását (biztosítási időszakok kezdő napját), továbbá a szüneteléssel, illetve a
káreseménnyel kapcsolatos adatok keletkezését követő 15 napon belül köteles a
kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (4) és (4a)
bekezdésében megjelölt adatokról.”
(2)	A Gfbt. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kártalanítási Számla kezelője az adatok keletkezését követően 15 napon belül köteles a
kárnyilvántartó szervet informatikai rendszerén keresztül értesíteni az 51. § (4a) és (5)
bekezdésében megjelölt adatokról.”
9.	A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása
50.	§
A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 33. § (5) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nemzeti mobil fizetési szervezet vagy közlekedésszervező általi továbbértékesítés
esetén a (4) bekezdés alkalmazásában 2016. november 1-jétől a jegy vagy bérlet
megvásárlójának az a személy minősül, aki azt a nemzeti mobil fizetési szervezettől vagy a
közlekedésszervezőtől vagy ezek viszonteladójától megvásárolja.”
10.	A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII.
törvény módosítása
51.	§
A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény
(a továbbiakban: Ekpt.) 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Az alsó kötélvezetésű sífelvonós tevékenységet végző szervezet köteles a
tevékenysége megkezdését és a tevékenységével történő felhagyást a közlekedési hatóságnál
bejelenteni.
(2)	A folyamatos üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet
köteles a tevékenységének szüneteltetését a közlekedési hatóságnál bejelenteni. Az időszakos
üzemeltetésű egyéb kötöttpályás közlekedési tevékenységet végző szervezet köteles a
tevékenységének egy vagy több üzemeltetési cikluson át történő szüneteltetését a közlekedési
hatóságnál bejelenteni. Az üzemeltetési ciklusok közötti leállást nem kell bejelenteni.
(3)	A bejelentést tevő szervezet köteles a közlekedési hatóság részére az alsó kötélvezetésű
sífelvonó tevékenysége megkezdésének és tevékenységével való felhagyás bejelentésére
vonatkozó szabályokról, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszer üzemszünet
bejelentésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott
információkat rendelkezésre bocsátani.
(4)	A közlekedési hatóság a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
nyilvántartásba veszi és a tevékenység teljes ideje alatt kezeli.”
52.	§
24
Az Ekpt. 24. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
„a) az alsó kötélvezetésű sífelvonó tevékenysége megkezdésének és tevékenységével való
felhagyás bejelentésére vonatkozó szabályokat, valamint az egyéb kötöttpályás közlekedési
rendszer üzemszünet bejelentésének részletes szabályait,”
(rendeletben állapítsa meg.)
53.	§
Hatályát veszti az Ekpt. 24. § (2) bekezdés b) pontja.
11.	Az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény módosítása
54.	§
Az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény (a továbbiakban: 2015. évi
CCXXV. törvény) 49. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a
következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A 3. § (2) bekezdése és a 25. § g) pontja 2017. február 22-én lép hatályba.
(9)	A 7. § (1) bekezdése és a 8. § (2) bekezdése 2017. szeptember 19-én lép hatályba.”
55.	§
A 2015. évi CCXXV. törvény 49. § (1) bekezdésében a „(2)-(8) bekezdésben” szövegrész
helyébe a „(2)-(9) bekezdésben” szöveg lép.
12.	Záró rendelkezések
56.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 15.
napon lép hatályba.
(2)	A 4. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 8. § (2) bekezdése 2017. április 1-jén lép hatályba.
(4)	A 2. §, az 5. § (1) bekezdése, a 9. §, a 12. §, a 13. § (2) bekezdése, a 14-15. §, a 46. §, a
48-49. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
(5)	Az 5. § (2) bekezdése, a 6-7. §, a 10-11. §, a 17. § (2) bekezdése, a 44-45. § és a 47. §
2018. július 1-jén lép hatályba.
57.	§
Ez a törvény
25
a)	a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999/37/EK tanácsi
irányelv módosításáról szóló, 2014. április 3-i 2014/46/EU európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek,
b)	az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az Európai
Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-szervezés
egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló európai
megállapodás végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i 2014/112/EU tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
26
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
I.	A használt járművásárlás biztonságának növelése érdekében egy új szolgáltatás, az ún.
jármű életút adatszolgáltatás kialakításával lehetővé válik egy adott járművel kapcsolatos -
több nyilvántartó szerv által nyilvántartott adatokból - releváns adatok lekérdezése egy
egységes szolgáltató felületen keresztül. Az állampolgárok az adathoz egy felületen, egy
adatigénylési folyamat keretén belül juthatnak hozzá díjmentesen. Ez teszi szükségessé a
közúti közlekedésről szóló 1988. évi. I. törvény, a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló
1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.), valamint a kötelező gépjármű-
felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítását.
Tekintettel arra, hogy az ideiglenes rendszámtáblával ellátott járművek nincsenek forgalomba
helyezve, ezért nincs róluk közhiteles központi nyilvántartás. Ennek hiányában azonban az
ilyen rendszámtáblákkal ellátott járművekről, illetve a rendszámtábla jogosultjáról nincs
lehetőség adatot szolgáltatni. Az ideiglenes rendszámtáblákról vezetett központi nyilvántartás
létrehozásával a rendvédelmi szerveknek, a parkolási társaságoknak és az útdíjfizetésre
jogosult szervezeteknek a jövőben lesz lehetőség adatot szolgáltatni az ideiglenes
rendszámtáblák jogosultjairól, így várhatóan az ideiglenes rendszámtáblákkal elkövetett
visszaélések is csökkennek.
II.	Az Európai Hajózási Szövetség (EBU), az Európai Hajósok Szervezete (ESO) és az
Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF) által kötött, a munkaidő-
szervezés egyes szempontjainak a belvízi hajózási ágazaton belüli szabályozásáról szóló
európai megállapodás végrehajtásáról szóló, 2014. december 19-i 2014/112/EU tanácsi
irányelvnek (a továbbiakban: 2014/112/EU irányelv) való megfeleléshez szükséges a
víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) módosítása.
27
Tekintettel a belvízi hajózással együtt járó különleges munka- és életkörülményekre az
általánosan alkalmazandó, a munkaidő szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK
irányelv szabályaihoz képest a 2014/112/EU irányelv a hatálya alá tartozó munkavállalók
esetében speciális szabályokat vezet be. E szabályok átültetéséhez biztosítani kell a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) munkarenddel, a
munkavállaló munkaidő-beosztásával, valamint munkaidejével és pihenőidejével kapcsolatos
szabályaitól való eltérést, továbbá a munkavállaló egészségvédelmének javítását célzó
intézkedések bevezetését a Vkt. módosításával.
A javaslat pontosító jellegű kiegészítő rendelkezést is tartalmaz, amellyel egyértelművé
kívánja tenni azt, hogy az állam tulajdonában lévő víziút, meder, parton lévő létesítmény és
kapcsolódó ingatlanok, továbbá az országos közforgalmú kikötők létesítése, felújítása és
fejlesztése, valamint az ezekkel összefüggő úszólétesítmény- és egyéb eszközbeszerzés és -
felújítás az előzőek tulajdonosának, vagyonkezelőjének, működtetőjének vagy üzemben
tartójának feladata, és egyes projektek esetén - a tulajdonos, vagyonkezelő, működtető vagy
üzemben tartó feladatainak elvonása, felülírása nélkül - a jogszabályban vagy
kormányhatározatban kijelölt szervezet, mint az állam nevében és javára eljáró fejlesztési
közreműködő is ellát fejlesztési feladatokat. A Javaslat ezzel összefüggésben módosítja a
fejlesztési közreműködő meghatározását is.
III.	A javaslat a kisajátítási eljárások és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
közlekedési infrastruktúra-beruházáshoz megvalósításához szükséges eljárások során
fogalmaz meg egyszerűsítési szabályokat.
IV.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.)
módosítása arra irányul, hogy a Magyarország területén található vasúti rendszerek biztonsági
berendezéseire, műszaki adataira, stratégiailag fontos csomópontjaira, vasúti járművekre
vonatkozó adatok ne legyenek bárki számára hozzáférhetőek.
A vasútnak nem minősülő egyéb kötöttpályás közlekedésről szóló 2015. évi CII. törvény
módosítása rögzíti, hogy az egyéb kötöttpályás közlekedési rendszereknek mely esetekben és
mit kell bejelenteni. Tekintettel arra, hogy az alsó kötélvezetési sífelvonók kivételével a többi
egyéb kötöttpályás létesítmény esetén a tevékenység megkezdéséről és a tevékenység
befejezéséről is van információja a közlekedési hatóságnak, ezért szükségtelen további
bejelentési kötelezettséget előírni részükre, így nekik csak az üzemszünetelést kell
bejelenteniük, míg az alsó kötélvezetésű felvonóknál mind a tevékenység megkezdését, mind
szüneteltetését, mind pedig a tevékenységgel történő felhagyást be kell jelenteni.
V.	A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.)
módosításának célja, hogy a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (a továbbiakban: BKK) által
a Főváros közigazgatási határán kívül beszedett és a közlekedési szolgáltatóknak (Volánbusz
Közlekedési Zrt., BHÉV Zrt.) átadott bevétel után a szolgáltatók leigényelhessék a
szociálpolitikai-menetdíj támogatást.
28
VI.	Az egyes közúti és vasúti közlekedéssel, valamint fogyasztóvédelemmel összefüggő
törvények módosításáról szóló 2015. évi CCXXV. törvény módosítása a Kormány döntése
alapján indokolt, amely szerint a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszernek képesnek kell lennie
megállítás nélküli túlsúlyos járművek előszűrésére 2017. február 22-től és objektív
bírságolásra
2017.	szeptember 19-től, ezért szükséges a hatálybalépési időpontok módosítása.
29
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. és a 3. §-hoz
A POS terminálon keresztül történő fizetéssel kapcsolatos banki költségek díja az eljáró
hatóságot terheli. A POS terminálon keresztül történő bankkártyás fizetés tehát abban az
esetben valósítható meg az eljáró hatóságok költségvetését vagy a központi költségvetést
érintő bevételkiesés nélkül, ha a megfizetéssel kapcsolatos költségeket áthárítjuk a bírságot
megfizető személyre. Ennek a megalapozását szolgálja a módosítás, tekintettel arra, hogy a
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CVCIV. törvény 29. §-a alapján
fizetési kötelezettséget előírni csak törvényben lehet, azaz a kapcsolódó költségek
áthárításának megalapozásához törvényi szabályozás szükséges.
A 2. §-hoz
A módosítással lehetővé válik a közlekedési hatóság által vezetett közúti jármű előéleti
nyilvántartásban szereplő, a közlekedési hatósági engedéllyel ellátott közúti járművek
forgalomban tartásával kapcsolatosan keletkezett műszaki, környezetvédelmi, közlekedés
biztonsági, javítási és karbantartási, gépjármű-felelősségbiztosítási, valamint a használatra
jellemző egyes adatok informatikai platform keretében történő lekérdezése.
A 4. §-hoz
Technikai jellegű, szövegcserés módosítás.
Az 5. §-hoz
A módosítás meghatározza a jármű életút adatszolgáltatás és az adatszolgáltatás technikai
lebonyolítását szolgáló rendszer, valamint az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásának
fogalmát.
A 6. §-hoz
A módosítás meghatározza az ideiglenes rendszámtáblák kiadásának alapjául szolgáló
okiratok okmánytárba történő kötelező továbbítását, azok későbbi visszakereshetősége
érdekében.
A 7. §-hoz
A módosítás kibővíti a közúti közlekedési nyilvántartást egy új résznyilvántartással, amely az
ideiglenes rendszámtáblák és azok jogosultjainak nyilvántartása.
A 8. §-hoz
Szükséges törvényben szabályozni a járműre felszerelt kerékpártartó eszközre kiadott
különleges rendszámtábla járműnyilvántartásban való szerepeltetését.
A 9. §-hoz
30
A módosítás az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás lekérdezhető elemévé teszi az
előzetes eredetiség-vizsgálat dátumát, a vizsgálat során megállapított minősítést és az erről
kiállított hatósági bizonyítvány sorszámát, valamint az eredetiségvizsgálatot lefolytató
vizsgálóállomás megnevezését és címét.
A 10. §-hoz
A módosítás részletesen meghatározza az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásának
adattartalmát.
A 11. §-hoz
A módosítás szabályozza az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában nyilvántartott
adatok kezelésének időtartamát.
A 12. §-hoz
A módosítás - az egyes minisztériumok irányítása alatt álló központi hivatalok és a
költségvetési szervi formában működő minisztériumi háttérintézmények racionalizálása
érdekében szükséges törvénymódosításokról szóló javaslatban foglalt módosításra is
figyelemmel - meghatározza a jármű életút adatszolgáltatás keretén belüli adatigénylés, mint
mód alkalmazhatóságát.
Továbbá a módosítás meghatározza azon más ágazati törvényekben szereplő adatok körét,
amelyeket a nyilvántartó más ágazati törvényben meghatározott nyilvántartó szervektől
elektronikus úton szerez be az adatigénylés teljesítéséhez.
A 13. §-hoz
A módosítás célja, hogy a biztosítók a károsult járművekkel kapcsolatos nyilvántartási
feladatok ellátása, valamint a gépjárműre vonatkozó kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási
ajánlat kockázat elbírálása, vagy a kártérítési igények jogosságának megállapítása céljából
díjmentesen hozzáférhessenek a járművek járműnyilvántartásban szereplő adataihoz.
A 14. §-hoz
A módosítás célja, hogy a Kknyt.-ben meghatározott adatigénylő szervek részére történő
adatszolgáltatást a nyilvántartó az új informatikai platform keretében is nyújthassa.
A 15-17. §-hoz
A módosítás az adatszolgáltatással összefüggő szabályokat tartalmazza, valamint
meghatározza az informatikai platformon keresztül igényelhető adatok körét.
A 18. §-hoz
A rendelkezés - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény 2017. január 1-jén hatályba lépő új szabályozására tekintettel -
megteremti az országos illetékességgel eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által első
31
fokon meghozott hajózási hatósági döntéssel szembeni fellebbezés lehetőségét, ideértve a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított közlekedési beruházások
esetét is.
A 19. §-hoz
A javaslat az általános indokolásban bemutatott jogharmonizációs kötelezettség teljesítése
érdekében megállapítja, hogy a munkavállalónak minden 2040 hajózással teljesített
munkaórát követően joga van egy ingyenes egészségügyi szűrővizsgálatra. Az egészségügyi
szűrővizsgálat belvízi hajós-orvosi vizsgálatokra jogosult orvos által a nemzeti egészségügyi
rendszer keretében is elvégezhető.
A 20. §-hoz
A javaslat technikai jellegű módosítást tartalmaz, ugyanis elkülönítésre kerülnek a
tengerészekre és a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó
munkavállalóira vonatkozó munkaügyi rendelkezések.
A javaslat a belvízi hajózással együtt járó különleges munka- és életkörülményekre
figyelemmel a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalói
tekintetében az Mt.-től eltérő szabályokat tartalmaz. Figyelemmel arra, hogy a tengerészekre
és a belvízi hajózási tevékenységet folytató úszólétesítmény utazó munkavállalóira vonatkozó
munkaügyi rendelkezések elkülönülnek, technikai jellegű módosítás a Vkt. korábbi 43. §-a
belvízi hajózási tevékenységet érintő részének áthelyezése.
A javaslat meghatározza a belvízi hajózás, a belvízi hajózási vállalkozó, az éjszakai munka, a
munkaidő, a nem hajós személyzet, a pihenőidő, a több műszakos tevékenység keretében
foglalkoztatott munkavállaló, továbbá az utazó munkavállaló fogalmak jelentését az érintett
szakaszok alkalmazásában.
A javaslat előírja, hogy a munkáltatónak az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá
a közlekedésbiztonság követelményeire is figyelemmel kell elkészítenie az utazó
munkavállaló munkaidő-beosztását.
A 2014/112/EU irányelvnek megfelelően a javaslat rendelkezik arról, hogy munkaidőkeret
alkalmazása esetén a munkaidőkeret tartama legfeljebb tizenkét hónap lehet. Előírja továbbá,
hogy a munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a negyvennyolc órát nem haladhatja meg,
amelynek során a rendkívüli munkaidőt is figyelembe kell venni.
A javaslat meghatározza napi és a heti maximális munkaidőt, ezzel egyidejűleg különleges
munkarend esetén az átlagos heti munkaidőt illetően négyhónapos időszakra vonatkozóan
hetvenkét órás felső határt vezet be.
A belvízi hajózásban különböző munkaritmusok vannak. Sok esetben az utazó munkavállalók
több, egymást követő napon dolgoznak az úszólétesítményen, hogy ebből kifolyólag bizonyos
pihenőidőt otthon tölthessenek. A javaslat meghatározza e tekintetben a felső határt, az
egymást követő munkanapok száma legfeljebb harmincegy nap lehet.
A javaslat meghatározza az 1:1 arányban történő munkavégzés szabályait, amely esetben a
munkavállalónak ugyanannyi pihenőnapja van, mint munkanapja. Ebben a munkaritmusban
32
bizonyos számú egymást követő munkanapot ugyanannyi pihenőnap követ. E szabálytól el
lehet térni erre irányuló megállapodás esetén.
A fentieken túl a javaslat előírja az egymást követő pihenőnapok minimális számának
kiszámítási módját, amennyiben a munkaritmus szerint több a munkanap, mint a pihenőnap.
Ezeket a pihenőnapokat közvetlenül az egymást követő munkanapok után kell biztosítani.
A munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében a javaslat az
időegységekben kifejezett pihenőidőt akként állapítja meg, hogy huszonnégy órás
időszakonként tíz óra és a munkaidőkeret átlagában nyolcvannégy óra álljon rendelkezésre.
Az úszólétesítmény személyzetének munkaidejéről szóló fejezet alcímekre bontása miatt a
javaslat technikai jellegű módosításként a belvízi hajózási tevékenységet folytató
úszólétesítmény utazó munkavállalóira vonatkozóan is tartalmazza a hajók üzemképességi
vizsgálatai, a tűzvédelmi és mentőcsónak gyakorlatok és az egyéb gyakorlatok pihenőidő
figyelembevételével történő megszervezésének szabályozását.
A javaslat az éjszakai munkaidő felső határát hétnapos időszakonként negyvenkét órában
állapítja meg.
Az úszólétesítmény személyzetének munkaidejéről szóló fejezet alcímekre bontása miatt a
javaslat technikai jellegű módosításként a belvízi hajózási tevékenységet folytató
úszólétesítmény utazó munkavállalóira vonatkozóan is tartalmazza a havária vagy más
úszólétesítmény mentése esetén elrendelt rendkívüli munkavégzés tekintetében a normál
üzemelési körülmények helyreállítását követő megfelelő pihenőidő biztosításának
kötelezettségét.
Az úszólétesítmény személyzetének munkaidejéről szóló fejezet alcímekre bontása miatt a
javaslat technikai jellegű módosításként új alcímben fogja össze a hatósági ellenőrzésre
vonatkozó szabályokat, amelyek a tengerészekre és a belvízi hajózási tevékenységet folytató
úszólétesítmény utazó munkavállalóira is vonatkoznak. A javaslat a fentieken túl a meglévő
szabályozást kiegészíti azzal, hogy a hajózási hatóság a munkavállalókat védő rendelkezések
megsértőit bírság megfizetésére kötelezheti.
A 21. §-hoz
A javaslat előírja, hogy a munkaidőre vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése
érdekében minden munkavállaló napi és heti munkaidejéről nyilvántartást kell vezetni,
melynek jóváhagyott másodpéldányát kihajózáskor át kell adni a munkavállaló (kölcsönzött
munkavállaló esetén a kölcsönbeadó) részére. A munkavállalónak a nyilvántartás
másodpéldányát egy évig meg kell őriznie. Mindezen túl a nyilvántartást a kihajózásig
(legkésőbb a következő hónap végéig) meg kell őrizni a fedélzeten.
A javaslat előírja továbbá, hogy a nyilvántartást a felelős hajóvezetőnek, valamint az utazó
munkavállalónak kihajózáskor (legkésőbb a következő hónap végéig) közösen ellenőrizniük
kell, és aláírásukkal igazolni kell azok helyességét.
A javaslat meghatározza a nyilvántartásba feljegyzendő minimális adatokat.
A 22. §-hoz
33
Az úszólétesítményen a munkarendre, a munkavállaló munkaidő-beosztására, valamint
munkaidejére és pihenőidejére vonatkozó rendelkezések megsértőinek hatékony és visszatartó
erejű szankcionálása érdekében a javaslat a hajózási hatóság számára bírság kivetését teszi
lehetővé.
A 23. §-hoz
A javaslat Vkt. 78/A. §-át kiegészítő rendelkezése pontosító jellegű. Egyértelművé kívánja
tenni azt, hogy az állam tulajdonában lévő víziút, meder, parton lévő létesítmény és
kapcsolódó ingatlanok, továbbá az országos közforgalmú kikötők létesítése, felújítása és
fejlesztése, valamint az ezekkel összefüggő úszólétesítmény- és egyéb eszközbeszerzés és -
felújítás az előzőek tulajdonosának, vagyonkezelőjének, működtetőjének vagy üzemben
tartójának a feladata, és egyes projektek esetén - a tulajdonos, vagyonkezelő, működtető-
vagy üzemben tartó feladatainak elvonása, felülírása nélkül - a jogszabályban vagy
kormányhatározatban kijelölt szervezet, mint az állam nevében és javára eljáró fejlesztési
közreműködő is ellát fejlesztési feladatokat.
A 24. §-hoz
Pontosításra kerül, hogy a fejlesztéssel érintett közmű üzemeltetőjével és tulajdonosával a
fejlesztési tevékenység során szükséges eljárás és elszámolás nem csak a fejlesztési
közreműködőre, hanem az állam tulajdonában lévő víziút, meder, parton lévő létesítmény és
kapcsolódó ingatlanok, továbbá az országos közforgalmú kikötő tulajdonosára,
vagyonkezelőjére, működtetőjére, valamint üzemben tartójára egyaránt vonatkozik.
A 25. §-hoz
A javaslat a 2014/112/EU irányelvnek való megfelelést szolgálja.
A 26. §-hoz
A javaslat 6. §-ával összhangban módosításra szorul a fejlesztési közreműködő fogalmának a
Vkt. 87. § 4a. pontja szerinti meghatározása is.
A 27. §-hoz
A fogalom meghatározások között szereplő pályahálózat-működtető meghatározását egészíti
ki a vagyonműködtetési tevékenységgel.
A 28. §-hoz
A Vtv. 25. §-ában,az állam és a vasúti társaságok közötti szerződések szabályait az állami
vagyontörvényben meghatározott vagyonműködtetési szerződéssel módosítja.
A 29. §-hoz
A Vtv. 44. § (4) bekezdésének kiegészítése tartalmazza a vagyonkezelés mellett az új
vagyonműködtetési tevékenységre történő hivatkozást.
A 30. §-hoz
34
A Vtv. új, 83. §-a a vasúti pályákkal és járművekkel kapcsolatos adatok hozzáférhetőségének
körét korlátozza, mivel az nemzetbiztonsági kockázatokat rejt, ha azt bárki teljes egészében
megismerheti. Erre tekintettel a Vtv. meghatározza azt, hogy mely műszaki adatokat hogyan
lehet megismerni az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló
törvény szabályaival összhangban.
A 31. §-hoz
Szövegcserés módosításokat tartalmaz.
A 32. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz a vagyonműködtetési szerződés és tevékenység
kiegészítésre tekintettel.
A 33. §-hoz
A javaslat alapján felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapíthatja meg a
közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges legfeljebb 200 méter
szélességű területsávot vagy nyomvonalat. Amennyiben a közlekedési infrastruktúra-
beruházás megvalósításához környezetvédelmi engedély szükséges, a rendelet kiadására a
környezetvédelmi engedély jogerőre emelkedését követően kerülhet sor. Az építési engedély
kiadásának és az építési tevékenység végzésének a feltétele nem a településrendezési
eszközökkel, hanem a rendelettel való összhang megléte. A településrendezési eszközöknek a
közlekedési infrastruktúra-beruházással való összhangját azonban ebben az esetben is meg
kell teremtenie az érintett helyi önkormányzatnak, legkésőbb a közlekedési infrastruktúra-
beruházás végleges vagy ennek hiányában ideiglenes forgalomba helyezését követő 6
hónapon belül.
A 34. §-hoz
A rendeletben megállapítható nyomvonal szélességét a javaslat az egyes nyomvonalas
infrastruktúrák sajátosságai alapján állapítja meg. Így gyorsforgalmi út tengelyétől számított
legfeljebb 100-100 méter, egyéb közút tengelyétől számított legfeljebb 50-50 méter, vasút
tengelyétől számított legfeljebb 100-100 méter, kerékpárút esetén 25-25 méter széles
területsáv jelölhető ki. A javaslat rendelkezik az építési korlátozásokról, a védettség
időtartamáról, a korlátozással arányos kártalanítási kötelezettségről, továbbá lehetőséget
biztosít egyes építési tevékenységek közlekedési hatóság engedélyével történő elvégzésére.
A 35. §-hoz
Felhatalmazást kap a Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű
közlekedési infrastruktúra-beruházás megvalósításához szükséges területsávot vagy
nyomvonalat rendeletben állapíthassa meg.
A 36. §-hoz
35
A javaslatban szereplő, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások
megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény.
módosításait a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
A 37. §-hoz
A bürokráciacsökkentés keretében történt korábbi törvénymódosításnak az volt a célja, hogy a
kisajátítási eljárásban - élve a Ket. 40. § (5) bekezdésében szereplő lehetőséggel - az
ügygondnokot a gyámhatóság helyett a kisajátítási hatóság maga rendelhesse ki. Ugyanakkor
az esetlegesen szükséges eseti gondok kirendelését továbbra is a gyámhatóság hatáskörében
indokolt meghagyni, mert az eseti gondok- rendelés erősen összefügg a gondnoksággal, a
cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személy
törvényes képviseletének biztosításával. Ezért a javaslat szétválasztja az ügygondnok és az
eseti gondnok kirendelésének esetkörét és az utóbbit visszahelyezi a gyámhatóság
hatáskörébe.
A javaslat indoka, hogy sok időt vesz el, hogy a hatóságnak be kell várnia a tértivevények
visszaérkezését, és egy több száz tulajdonosos ingatlan esetében ezek egyesével történő
vizsgálata nagy időigényű. Ezért a javaslat három tárgykörben történő értesítés esetére nem
tértivevényes, hanem ajánlott levélben történő kézbesítést ír elő. Egyúttal további szabályként
előírja e végzések kisajátítási hatóság honlapján történő közzététellel hirdetményi úton való
közlését is.
A javaslat csak az érdemi joghatással nem rendelkező értesítésekre terjed ki. Az ajánlott
módon történő kézbesítés - mint könyvelt, személyes átvételt igénylő küldeményként való
kézbesítés - is biztosítja azt, hogy a feladó kisajátítási hatóság - a levél visszaérkezésével -
továbbra is értesül arról, ha a címen történő kézbesítéssel probléma akad (pl. címzett
ismeretlen vagy ismeretlen helyre költözött), vagyis e kézbesítési mód alkalmazása esetén is
meg tudja állapítani a hatóság, ha pl. az ügyfél részére ügygondnok-rendelés szükséges.
A 38. §-hoz
Felesleges eljárási cselekmények elvégzését, és így az eljárás elhúzódását okozhatja a
kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 25. § (2) bekezdésének
-	egyes kisajátítási hatóságok gyakorlatában tapasztalt - olyan értelmezése, mely szerint a
törvény megköveteli, hogy a szakértő kirendelésével egyidőben történjen meg a tárgyalást
kitűzése is. Ugyanis a szakértő kirendelésekor sokszor nem lehet előre meghatározni, hogy
ténylegesen mikor érkezik be a szakértői vélemény, és ezért ha a szakvélemény nem érkezik
meg a tervezett időben, akkor az ügyfelek a tárgyalás előtt már nem, vagy csak közvetlenül a
tárgyalás előtt kapják azt meg, mely nem teszi lehetővé a szakvélemény áttanulmányozását, és
így új tárgyalás kitűzése válik szükségessé. Az is előfordulhat, hogy a hatóság még az
ügyfeleknek való kiküldés előtt a szakvélemény kiegészítését rendelné el, erre azonban a
kitűzött tárgyalási időpont már nem adna lehetőséget, továbbá a nem megfelelő
szakvéleményt az ügyfelek is kifogásolják, ezért a kitűzött tárgyalás elhalasztását vagy újabb
tárgyalás kitűzését kell elrendelni.
Mindezek alapján a kisajátítási hatóságok munkájának a könnyítése, a kisajátítási
szabályoknak az adott ügy körülményeihez igazíthatóan való alkalmazása érdekében a nem
teljesen egyértelműen megfogalmazott szabály módosításával célszerű világossá tenni, hogy a
36
tárgyalást nem szükséges a szakértő kirendelésével egyidőben kitűzni, hanem annak az adott
ügy körülményei szempontjából optimális időben történő meghatározásáról a hatóság dönthet.
A módosítás továbbá elhagyja a rendelkezésből a szakértői véleménynek a kisajátítási
hatóságnál való megtekintéséről szóló tájékoztatást, mert a rendelkezés már tárgytalan,
ugyanis az időközben módosult 26. § (1) bekezdés értelmében a szakértői véleményt a
kisajátítási hatóság minden ügyfél részére megküldi.
A 39. §-hoz
A gyorsítás érdekében a javaslat kimondja, hogy a kisajátítás jogalapjának a vitatása esetén is
csak akkor lehet a bírósági felülvizsgálat során a végrehajtást (és így a tulajdonos kiköltözési
kötelezettségét) felfüggeszteni, ha az ingatlanon építmény áll fenn. Ebből következőleg az
építménnyel nem rendelkező ingatlan esetében a végrehajtás felfüggesztésének nincs helye.
Ezt az támasztja alá, hogy építmény nélküli ingatlan esetében ember, állat, tárgyi eszköz stb.
kiköltöztetésének, elhelyezésének kérdése nem merül fel, továbbá ha adott esetben a
beruházás érdekében a termést, növényzetet elpusztítják, akkor sem éri anyagi kár a
tulajdonost, mert a lábon álló termény, növényzet értéke egyébként már részét képezi a
megítélt kártalanításnak. Végül jelzendő, hogy a végrehajtás a gyakorlatban várhatóan nem
fog problémát okozni, mert rendkívül kicsi az esélye annak, hogy „vissza kell fordítani” a
kisajátítást, vagyis hogy a bíróság végül azt állapítja meg, hogy nem áll fenn a jogalap és így
kisajátításnak nincs helye.
A 40. §-hoz
A téves értelmezések elkerülése érdekében a rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a szakértő
előzetes kirendelése iránti eljárásban kizárólag a kirendelés iránti kérelmet benyújtó
kisajátítást kérő minősül ügyfélnek. Ezen eljárás célja ugyanis kizárólag az, hogy lehetővé
tegye a későbbi kisajátítási eljárásban felhasználható szakértői vélemény előzetes elkészítését.
Ebből egyértelmű, hogy az eljárás nem irányul döntésre, mely érintené mások, így különösen
a szakértői véleménnyel érintett ingatlanok tulajdonosainak, használóinak jogát vagy
kötelezettségét. Mivel a szakvélemény ebben az eljárásban érdemben nem fejt ki joghatást,
nem szolgál hatósági döntés alapjául (mert nem is születik hatósági döntés), ezért az ingatlan
tulajdonosai ebben az eljárásban csupán „szemletárgy-birtokosnak” minősülnek (az, hogy a
kisajátítást kérő esetlegesen e szakvéleményben szereplő összeg alapján tesz vételi ajánlatot a
tulajdonosok számára, a tulajdonosokat nem teszi ügyféllé az előzetes kirendelési eljárásban).
A tulajdonosok ügyféllé akkor válnak, mikor megindul a kisajátítási eljárás, és abban a
szakértői vélemény felhasználásra kerül a kártalanítás megállapításához. Ezért a
szakvélemény tulajdonosok általi véleményezésére sem az előzetes kirendelési szakaszban,
hanem a kisajátítási eljárásban kerülhet sor, ahol a hatósági döntést megalapozó
szakvéleményt a hatóság illetve az ügyfelek észrevételezik és az esetleges módosítások és
kiegészítések nyomán kialakul a hatóság számára is megfelelő, a döntés alapját képező
szakvélemény.
A 41. §-hoz
A Kstv. 32. § (1) bekezdés f) pont módosításához kapcsolódó átmeneti rendelkezés.
A 42. §-hoz
37
A szakértői véleménynek a kisajátítási hatóság részére történő megküldése és a tárgyalás
között legalább 10, legfeljebb 15 napnak kell eltelnie, mely időköz arra szolgál, hogy az
ügyfelek a tárgyalásig át tudják tanulmányozni a hatóság által részükre továbbított szakértői
véleményt. Ugyanakkor az egyszerűbb megítélésű ügyekben a minimális 10 napos időtartam
helyett elegendő 5 napot meghatározni az áttanulmányozás minimális idejére, ezért a javaslat
a tárgyalást megelőző időköz minimális időtartamát 10 napról 5 napra csökkenti.
A Kstv. 32. § (1) bekezdés f) pont módosításához kapcsolódó pontosítás, mely azzal teremt
összhangot, hogy az f) pont módosítása szerint nem minden olyan közigazgatási perben lehet
majd a végrehajtást felfüggeszteni, melyben a kisajátítás jogalapját is vitatják, hanem ennél
szűkebb körben (csak a felépítményes ingatlanok esetében).
A 43. §-hoz
A rendelkezés hatályon kívül helyezi a szakértői vélemény formáját és tartalmát meghatározó
külön jogszabályra utaló szabályt. A rendelkezés ugyanis - mivel csak utalást tartalmaz -
érdemi normatartalommal nem rendelkezik. Az igazságügyi szakértők tevékenységét az
igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (Szaktv.) teljes körűen szabályozza.
A Szaktv. alapján a szakértői tevékenység kereteit jogszabályi szinten egyrészt maga a
Szaktv., másrészt a Szaktv. végrehajtási rendeletei határozzák meg. A szakértői tevékenység
másik alapját pedig a szakmai szabályok képezik, melyeket a Magyar Igazságügyi Szakértői
Kamara alakít ki, szakértői módszertani levelek, szakmai iránymutatások, valamint képzések
és egyéb szakmai támogatás által.
A 25. § (2) bekezdés módosításával összefüggő módosítás elhagyja a rendelkezésből a
szakértői véleménynek a kisajátítási hatóságnál való megtekintéséről szóló tájékoztatást, mert
a rendelkezés már tárgytalan, ugyanis az időközben módosult 26. § (1) bekezdés értelmében a
szakértői véleményt a kisajátítási hatóság minden ügyfél részére megküldi.
A 44. §-hoz
A módosítás megteremti a kötvénynyilvántartó kötelezettségét arra, hogy az ideiglenes
rendszámtáblákhoz köthető adatváltozásról értesítse a biztosítót.
A 45. §-hoz
A módosítás kibővíti a kötvénynyilvántartás fogalmát, és meghatározza az ideiglenes
rendszámtáblákkal kapcsolatban nyilvántartandó adatok körét.
A 46. §-hoz
A módosítás megteremti az adatigénylési lehetőséget a kötvénynyilvántartásból a biztosítási
kockázatviselés tényére vonatkozóan - a jármű életút adatszolgáltatás céljából - a központi
közúti közlekedési nyilvántartó szerv részére, meghatározva annak módját.
A 47. §-hoz
A módosítás kibővíti a biztosító értesítési kötelezettségét az ideiglenes rendszámtáblákra
vonatkozóan.
38
A 48-49. §-hoz
A módosítás kibővíti a kárnyilvántartás adatkörét a károsult járművel kapcsolatos adatokkal,
meghatározza annak kezelésének és az adatok átadásának módját.
Az 50. §-hoz
A fővárosi elővárosi közlekedés megrendelése (Volánbusz Közlekedési Zrt., B-HÉV Zrt.)
Állam általi visszavételének időpontjában a technológiai adottságok korlátozzák a jelenlegi
értékesítési, elszámolási rendszer megváltoztatását. Ennek következtében a termékértékesítés
a BKK és a szolgáltató között szerződéses (bizományosi vagy viszonteladói konstrukció)
formában valósulna meg tervezetten.
Ebben a konstrukcióban az Sztv. 33. § (4) bekezdés c) pontja akadályt képez a szociálpolitikai
menetdíj-támogatás igénylésében. E szerint nem vehető igénybe szociálpolitikai menetdíj-
támogatás a nevelési-oktatási vagy gyermekvédelemi szakellátási feladatot ellátó
intézménnyel (továbbiakban együtt: intézmény) jogviszonyban álló gyermek, tanuló, ellátott
részére - az állami intézményfenntartó központ (a továbbiakban: Központ) által fenntartott
intézmény esetében a Központ, egyéb esetben az intézmény vagy annak fenntartója által
történő vásárlások kivételével - a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező
szerveztek által vásárolt jegyek bérletek után.
Mivel a technológiai korlátok következtében a jelenlegi struktúrában, változatlanul a BKK
értékesít és a BKK jogi személynek minősül, az elővárosi közlekedési szolgáltató
(VOLÁNBUSZ Közlekedési Zrt., illetve HÉV társaság) nem veheti igénybe a szociálpolitikai
menetdíj támogatást.
A probléma feloldására az Sztv. 33. § (5) bekezdés kiegészítése kínál megoldást, amely
esetében a kivételként kezelt nemzeti mobilfizetési szervezet mellé felvételre kerül a
közlekedésszervező is.
A módosítás minden érintett szereplő számára előnyös és senki felé nem hátrányos.
Az 51-52. §-hoz
Annak érdekében, hogy az alsó kötélvezetésű sífelvonó tevékenységéről a közlekedési
hatóság teljes körű képet kapjon, ugyanakkor az alsó kötélvezetésű sífelvonók adminisztrációs
terhei ne növekedjenek, ezért szükséges nem csak a tevékenység megkezdésének bejelentését,
de a szüneteltetést és a tevékenységgel való felhagyás esetén is bejelentési kötelezettséget
előírni, míg - az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében - a többi kötöttpályás
létesítmény esetén elég csak az üzemszünetet bejelenteni, hiszen a tevékenység és a
tevékenység felhagyásának a ténye egyéb jogszabály alapján is tudomására jut a közlekedési
hatóságnak.
Az 53. §-hoz
Az Ekpt. 24. § (2) bekezdés b) és f) pontja tartalmában megegyezik egymással, viszont az f)
pont egy kicsit részletesebb, erre tekintettel indokolt a b) pontot hatályon kívül helyezni.
Az 54-55. §-hoz
39
A Kormány döntése alapján a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszernek képesnek kell lennie
megállítás nélküli túlsúlyos járművek előszűrésére 2017. február 22-től és objektív
bírságolásra 2017. szeptember 19-től, ezért szükséges a hatálybalépési időpontok módosítása.
Az 56. §-hoz
A hatálybalépésre vonatkozó rendelkezést tartalmazza.
Az 57. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
40