﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12743. számú
törvényjavaslat
energetikai tárgyú törvények módosításáról
Előadó:	Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2016. október
1
2016. évi ... törvény
energetikai tárgyú törvények módosításáról
1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
1.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 41/A. §-a a következő (9) és (10)
bekezdéssel egészül ki:
„(9) A bányafelügyelet bírsággal sújtja azt
a)	a hites bányamérőt,
b)	a nyomástartó berendezést vizsgáló szakembert vagy felügyeleti személyt és
c)	a földtani szakértőt,
aki a tevékenységére, továbbá a hites bányamérő tekintetében a bányatérképre is vonatkozó, az e
törvény végrehajtására szolgáló jogszabályokban meghatározott követelményeket megsértette.
(10)	Amennyiben a hites bányamérő, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakember vagy felügyeleti
személy, valamint a földtani szakértő a (9) bekezdés szerinti követelményeket, továbbá a bányaüzemi
felelős műszaki vezető az (5) bekezdés szerinti követelményeket
a)	ismételten megszegte, vagy
b)	úgy sértette meg, hogy ezzel a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett
súlyos üzemzavar és súlyos baleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló külön
jogszabályban meghatározott súlyos üzemzavart, súlyos balesetet vagy harmadik személynek kárt
okozott
a bányafelügyelet bírság kiszabása mellett két évre eltiltja a tevékenység folytatásától.”
2.	§
A Bt.
a)	30. § (1) bekezdésében a „6” szövegrészek helyébe a „12” szöveg,
b)	42/T. § (1) bekezdésében a „felelősséget átveszi” szövegrész helyébe a „felelősséget - saját
kezdeményezésére vagy üzemeltetői kérelemre - átveszi” szöveg,
c)	49. § 53. pontjában a „6” szövegrész helyébe a „12” szöveg
lép.
3.	§
Hatályát veszti a Bt. 22/B. § (8) bekezdése.
2.	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
4.	§
(1)	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 3. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában.)
„3. radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított olyan ionizáló sugárzást
kibocsátó anyag, amely egy vagy több olyan radionuklidot tartalmaz, amelynek aktivitása vagy
aktivitáskoncentrációja sugárvédelmi szempontból nem elhanyagolható;”
2
(2)	Az Atv. 2. § 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában.)
„46. nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítményszintű nukleáris biztonságával
kapcsolatos engedély: a nukleáris létesítmény telephelye vizsgálatának és értékelésének, telephelye
jellemzőinek és alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez,
üzemeltetéséhez, létesítményszintű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, létesítményszintű
átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez, valamint a radioaktívhulladék-
tároló telephelye vizsgálatához és értékeléséhez, telepítéséhez, létesítéséhez, üzemeltetéséhez,
átalakításához, lezárásához, aktív intézményes és passzív intézményes ellenőrzéséhez szüksége s
engedély;”
(3)	Az Atv. 2. §-a következő 52. és 53. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában.)
„52. atomenergia alkalmazására szolgáló építmény: a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-
tároló, valamint az ezekkel összefüggő építmény;
53. nukleáris létesítménnyel és radioaktívhulladék-tárolóval összefüggő építmény: a nukleáris biztonság
szempontjából fontos, így különösen a radioaktív anyagok környezetbe jutását megakadályozó, és a
sugárterhelés csökkentésére szolgáló, továbbá a biztonsági funkciók megvalósulásához közvetlenül
szükséges építmények, a nukleáris biztonság szempontjából fontos gépészeti, villamos és
irányítástechnikai rendszereket és rendszerelemeket tartalmazó épületek, a nukleáris biztonság
szempontjából fontos rendszerekre, rendszerelemekre közvetlen hatást gyakorolni képes építmények, a
nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló fizikai védelmében szerepet játszó építmények és
építményrészek, továbbá a telephelyi nukleárisbaleset-elhárítási tevékenység végrehajtását közvetlenül
kiszolgáló épületek, és azon építmények, amelyek a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló
létesítéséhez szükségesek és nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében, valamint azon építmények,
amelyek, vagy amelyeknek egyes részei a biztonsági övezethez tartoznak.”
5.	§
Az Atv. 6/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az elfogadott költségvetési keretszámokon belül az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője - a
cafeteria juttatás kivételével - saját hatáskörben maga határozza meg a szerv kormánytisztviselőinek
béren kívüli juttatásait. Az atomenergia-felügyeleti szerv vezetője által adható jutalom mértékét és a
béren kívüli juttatásokat szabályzatban kell meghatározni, amelyet az atomenergia-felügyeleti szerv
felügyeletét ellátó miniszter hagy jóvá.”
6.	§
Az Atv. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az atomerőmű engedélyese mint köztulajdonban álló munkáltató a munkarendjének kialakítása
során a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 205. § (2) bekezdés b)
pontjában foglaltaktól a nukleáris létesítmény üzemeltetési sajátosságait is figyelembe véve az Mt. 86. §
(3)	bekezdés a) pontjában foglalt munkaközi szünetre vonatkozóan a munkavállaló javára eltérhet.”
7. §
(1)	Az Atv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(3) A nukleáris létesítményben, radioaktívhulladék-tárolókban, továbbá a létesítmény hatósági
felügyeletével, tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, megszüntetésével, lezárásával
és intézményes ellenőrzésével, a nukleáris létesítmény fizikai védelmi rendszerének tervezésével,
üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer, rendszerelem karbantartásával, valamint a -
jogszabályban meghatározott - I., II. és III. kategóriába tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as
veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív sugárforrások, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi
kategóriába tartozó nyitott radioaktív sugárforrások, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába
tartozó radioaktív hulladékok kezelésével, felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok
kísérésével, ezek fizikai védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával,
továbbá ionizáló sugárzást kibocsátó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó berendezés
karbantartásával, I-es sugárvédelmi kategóriába tartozó berendezés üzemeltetésével, II-es sugárvédelmi
kategóriába tartozó mobil vagy a közvetlen sugárzáshoz hozzáférést biztosító berendezés önálló,
felügyelet nélküli üzemeltetésével, valamint az azokkal kapcsolatos sugárvédelmi feladatok ellátásával
összefüggő munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:
a)	aki büntetett előéletű;
b)	akit a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben vagy a Btk.-ban meghatározott
alábbi bűncselekmények elkövetése miatt a bíróság elítélt, és a (4) bekezdésben meghatározott
időtartam még nem telt el:
1.	emberiség elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XI. fejezet), illetve emberiesség elleni
bűncselekmény (Btk. XIII. Fejezet), háborús bűncselekmény (Btk. XIV. Fejezet),
2.	emberölés (1978. évi IV. törvény 166. §, Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés
(1978. évi IV. törvény 167. §, Btk. 161. §), öngyilkosságban közreműködés (1978. évi IV.
törvény 168. §, Btk. 162. §), szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, és annak minősített
esetei [1978. évi IV. törvény 170. § (2)-(6) bekezdés, Btk. 164. § (3) és (6)-(8) bekezdés],
foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (1978. évi IV. törvény 171. §, Btk. 165. §),
3.	visszaélés méreggel (1978. évi IV. törvény 265. §), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV.
törvény 282-282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §),
visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), illetve kábítószer-
kereskedelem (Btk. 176-177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178-179. §), kóros szenvedélykeltés
(Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral
visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184. §), méreggel visszaélés
(Btk. 188. §),
4.	kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §, Btk. 195. §), személyi szabadság megsértése (1978.
évi IV. törvény 175. §, Btk. 194. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §, Btk. 190. §),
emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §, Btk. 192. §), illetve emberrablás
feljelentésének elmulasztása (Btk. 191. §),
5.	erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV.
törvény 198. §), megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló
közvetlen fenyegetéssel elkövetett kerítés [1978. évi IV. törvény 207. § (3) bekezdés b) pont],
illetve szexuális erőszak (Btk. 197. §), megtévesztéssel, erőszakkal vagy fenyegetéssel elkövetett
kerítés [Btk. 200. § (4) bekezdés c) pont],
6.	lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 174/A. §, Btk. 215. §),
közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §, Btk. 216. §), az egyesülési, a
gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel jogának megsértése (1978.
évi IV. törvény 174/C. §, Btk. 217. §), magánlaksértés bűntette [1978. évi IV. törvény 176. § (2)
bekezdés b) pont, (3)-(4) bekezdés, Btk. 221. § (2) bekezdés b) pont és (3)-(4) bekezdés],
7.	visszaélés radioaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 264. §), visszaélés nukleáris létesítmény
üzemeltetésével (1978. évi IV. törvény 264/A. §), visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978.
évi IV. törvény 264/B. §), környezetkárosítás [1978. évi IV. törvény 280. § (1) és (2) bekezdés,
Btk. 241. § (1) bekezdés], természetkárosítás [1978. évi IV. törvény 281. § (1)-(3) bekezdés,
Btk. 242. § (1)-(2) bekezdés, 243. § (1)-(2) bekezdés], veszélyes hulladékra elkövetett, a
hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [1978. évi IV. törvény 281/A. § (2) bekezdés, Btk.
248. § (2) bekezdés], illetve ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés [Btk. 249. § (1) bekezdés],
radioaktív anyaggal visszaélés (Btk. 250. §), nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés
(Btk. 251. §), atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §),
4
8.	állam elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény X. fejezet, Btk. XXIV. Fejezet),
9.	visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 221. §), visszaélés
bizalmas minősítésű adattal (1978. évi IV. törvény 222. §), illetve minősített adattal visszaélés
(Btk. 265. §),
10.	hivatali bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet, IV. cím Btk. XXVIII. Fejezet),
11.	hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet V. cím, Btk.
XXIX. Fejezet),
12.	közveszélyokozás [1978. évi IV. törvény 259. § (1)-(3) és (5) bekezdés], közérdekű üzem
működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §, Btk. 323. §), terrorcselekmény (1978.
évi IV. törvény 261. §, Btk. 314-316. §), légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy
tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §),
visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés
lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978.
évi IV. törvény 263/C. §, Btk. 321. §), illetve terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása
(Btk. 317. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §),
közveszély okozása [Btk. 322. § (1)-(4) bekezdés], robbanóanyaggal vagy robbantószerrel
visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §),
13.	nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §, Btk. 327. §),
visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetve kettős felhasználású termékkel
(1978. évi IV. törvény 263/B. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978.
évi IV. törvény 264/C. §), illetve nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk.
326. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §),
haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), kettős felhasználású
termékkel visszaélés (Btk. 330. §),
14.	rémhírterjesztés (1978. évi IV. törvény 270. §, Btk. 337. §), közveszéllyel fenyegetés (1978. évi
IV. törvény 270/A. §, Btk. 338. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §, Btk. 339. §),
15.	embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §, Btk. 353. §),
16.	rablás (1978. évi IV. törvény 321. §, Btk. 365. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §, Btk.
366. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §, Btk. 367. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény
273. §, Btk. 368. §),
17.	lopás (1978. évi IV. törvény 316. §, Btk. 370. §), sikkasztás (1978. évi IV. törvény 317. §, Btk.
372. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §, Btk. 373. §), hűtlen kezelés (1978. évi IV. törvény
319. §, Btk. 376. §), hanyag kezelés (1978. évi IV. törvény 320. §, Btk. 377. §), rongálás (1978.
évi IV. törvény 324. §, Btk. 371. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §, Btk. 379. §),
jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §, Btk. 380. §), illetve információs rendszer
felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §),
18.	pénzhamisítás (1978. évi IV. törvény 304. §, Btk. 389. §), pénzhamisítás elősegítése (1978. évi
IV.	törvény 304/A. §, Btk. 390. §),
19.	a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet,
20.	költségvetési csalás (1978. évi IV. törvény 310. §, Btk. 396. §),
21.	pénzmosás (1978. évi IV. törvény 303. §, Btk. 399. §),
22.	számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény 300/C. §),
számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (1978. évi IV.
törvény 300/E. §), illetve információs rendszer vagy adat megsértése (Btk. 423. §), információs
rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 424. §) vagy
23.	bűnszervezet keretében elkövetett bűntett.”
(2)	Az Atv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdésben meghatározott létesítményben, illetve munkakörökben történő
foglalkoztatáshoz, valamint az építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki
ellenőri és építész felelős műszaki vezetői szakmagyakorláshoz a rendőrség által kiadott
közbiztonsági engedély szükséges. A közbiztonsági engedély kiadására irányuló eljárásban a kérelmező
igazolja, hogy a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kizáró okok vele szemben nem állnak fenn,
valamint, hogy nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás
5
hatálya alatt, valamint vele szemben a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény
elkövetésének megalapozott gyanúja miatt nincsen büntetőeljárás folyamatban. A rendőrség a
közbiztonság védelmének biztosítása céljából a foglalkoztatottakra vonatkozó követelmények
fennállását évenként ellenőrzi. Az ellenőrzés során a közbiztonsági feltételek biztosítása céljából és az
ellenőrzés időtartamára a rendőrség a bűntettesek nyilvántartásából, a hátrányos jogkövetkezmények
alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a büntetőeljárás hatálya alatt állók
nyilvántartásából jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni és kezelni a (3) és (4) bekezdésben
meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat, valamint az arra vonatkozó adatokat, hogy az igazolás
alanya nem áll a (3) bekezdésben meghatározott munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya
alatt, valamint vele szemben a (3) bekezdésben meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének
megalapozott gyanúja miatt nincsen büntetőeljárás folyamatban.”
8. §
Az Atv. 12. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélykérelmeinek megalapozásához a
szabványhasználat kötelező.
(7)	A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló olyan építményei esetében, amelyeknek nincs
szerepük a létesítmény üzemeltetésében az építési engedélyezés iránti kérelmet a létesítési
engedélyezési eljárás megindítását megelőzően is be lehet nyújtani. A nukleáris létesítmény és
radioaktívhulladék-tároló olyan építményei esetében, amelyek szükségesek az üzemeltetéshez az
atomenergia-felügyeleti szerv által lefolytatott építési engedélyezési eljárás - külön jogszabály szerint -
a létesítési engedélyezési eljárással egyidejűleg is lefolytatható. A külön jogszabályban meghatározott
hosszú gyártási idejű berendezések (nukleáris rendszerek és rendszerelemek) gyártására irányuló
engedélykérelem - az engedélyes döntésétől függően - a külön jogszabályban meghatározott feltételek
fennállása esetén a létesítési engedélyezési eljárás alatt is benyújtható, azonban az ebből eredő minden
kockázat, a legyártott termék felhasználásra alkalmassága az engedélyest terheli.”
9.	§
Az Atv. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az engedélyes mindaddig felelős a nukleáris létesítmény vagy a radioaktívhulladék-tárolók
nukleáris biztonságáért, amíg ez a felelősség az atomenergia-felügyeleti szerv által kiadott 17. § (2)
bekezdés 1. pont b) alpontja szerinti határozata alapján nem szűnt meg, vagy más engedélyesre át nem
szállt. A felelősség a nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló telephelye jellemzőinek és
alkalmasságának megállapításához, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez,
tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez,
megszüntetéséhez megszerzett engedélyek hatályának megszűnése esetén is fennáll.”
10.	§
(1)	Az Atv. 17. § (2) bekezdés 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)
„28. a radioaktív anyagot nem tartalmazó, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés előállításának,
forgalomba hozatalának, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának engedélyezése, az
üzemeltetés megszüntetéséről szóló bejelentés tudomásulvétele;”
(2)	Az Atv. 17. § (2) bekezdés 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:)
6
„30. a 26-29. pont szerinti anyag, berendezés és létesítmény tulajdonjoga megszerzésére, átadására, a
használat bármilyen jogcímen való átengedésére irányuló bejelentés tudomásulvétele;”
(3)	Az Atv. 17. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A végleges üzemen kívül helyezési engedély jogerőre emelkedése után a létesítmény
üzemeltetésére vonatkozó kérelmet előterjeszteni nem lehet.”
(4)	Az Atv. 17. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (2) bekezdés 1., 3-10., 12. és 15. pontja szerinti engedélyezési eljárás - a nukleáris létesítmény
telephelyének vizsgálatához és értékeléséhez szükséges eljárást kivéve - a nukleáris létesítmény
engedélyesének kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell
benyújtani. A kérelmet megalapozó dokumentációt elektronikus adathordozón is mellékelni kell. A
műszaki sajátosságokat figyelembe véve, az A3 méretűnél nagyobb dokumentumokat papír alapon is be
kell nyújtani.”
(5)	Az Atv. 17. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
„(8a) Létesítés alatt álló nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló hatósági engedélyeitől eltérni
csak külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel lehet.”
11. §
Az Atv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó berendezések, továbbá az
üzemeltetésnek helyt adó létesítmény tulajdonjogának átruházására, a használat bármilyen jogcímen
való átengedésére irányuló szerződést írásban kell megkötni.”
12. §
Az Atv. 18/D. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A nyilvántartás - a Szolgtv.-ben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a szakmagyakorló:
a)	természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, értesítési címét,
b)	szakirányú végzettségét, az ezt igazoló oklevél (oklevelek) számát, keltét és a kiállító intézmény
megjelölését,
c)	a szakmai gyakorlat rövid leírását, idejét,
d)	szakmagyakorló szakterületét,
e)	a szakmagyakorlási tevékenységet engedélyező határozat számát, kiállításának napját,
f)	az adatváltozások bejelentésének idejét,
g)	a szakmagyakorlási tevékenység szünetelésének tényét, kezdő napját, időtartamát és
h)	a nyilvántartási számot.
(4)	Ha a szakmagyakorlásra való alkalmasság megállapításához szükséges dokumentumokat eredetileg
papír alapon állították ki, akkor a szakmagyakorlásra való alkalmasság megállapítására irányuló
eljárásban e dokumentumokat papír alapon kell az atomenergia-felügyeleti szervnek benyújtani.”
13. §
Az Atv. 54. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az 52. § (1) bekezdésben meghatározott nukleáris baleset esetére meghatározott összegre kötött
felelősségbiztosítás, vagy hitelintézettel pénzügyi fedezet vállalására irányuló szerződés feltétele az
üzembe helyezési engedély kiadásának.”
7
14.	§
(1)	Az Atv. 67. § d) pontja a következő dh) alponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
d)	a nukleáris létesítmények tekintetében]
„dh) a hatósági engedélyektől való eltérés lehetséges módjait és feltételeit a létesítés alatt álló nukleáris
létesítményben;”
(2)	Az Atv. 67. § w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„w) a radioaktívhulladék-tárolók biztonsági követelményeit és az ezzel összefüggő hatósági
követelmények részletes szabályait, valamint a létesítés alatt álló radioaktívhulladék-tárolóban az
engedélyektől való eltérés lehetséges módjait és feltételeit;”
(3)	Az Atv. 67. § x) pontjának xo) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
x) az atomenergia alkalmazása körében a sugárvédelem érvényesítése érdekében:]
,,xo) az xj) és xk) pontok szerinti létesítmény, berendezés alkalmazásának vagy üzemeltetésének
megkezdésére, alkalmazásának vagy üzemeltetésének megszüntetésére, tulajdonjoga megszerzésére,
illetve használata bármilyen jogcímen történő átengedésére irányuló bejelentés tudomásulvételét.”
15.	§
Az Atv.
a)	4/A. § d) pontjában az „az atomenergia alkalmazásának általános feltétele” szövegrész helyébe az
„az atomenergia alkalmazása csak azzal a szándékkal történhet meg” szöveg,
b)	17. § (2) bekezdés 6. pontjában a „műszaki és szabályozó dokumentumainak átalakításához
szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő” szövegrész helyébe a „műszaki és
szabályozó dokumentumai átalakításának” szöveg,
c)	17. § (2b) bekezdésben a „törvény rendelkezéseit” szövegrész helyébe a „törvény, valamint a
végrehajtására kiadott jogszabály és önkormányzati rendelet rendelkezéseit” szöveg, és a
„törvényben foglalt” szövegrész helyébe a „törvényben, valamint a végrehajtására kiadott
jogszabályban foglalt” szöveg,
d)	17. § (3) bekezdésében a „más intézményt is igénybe vehet” szövegrész helyébe a „más intézményt
vagy szakértőt is igénybe vehet” szöveg,
e)	17. § (7) bekezdésében a „nukleáris létesítmény engedélyesének kérelmére indul” szövegrész
helyébe a „létesítmény engedélyesének kérelmére indul” szöveg,
f)	18/D. § (1) bekezdésében az „Az e törvény hatálya alá tartozó építményekkel, létesítményekkel”
szövegrész helyébe az „Az atomenergia alkalmazására szolgáló építménnyel” szöveg,
g)	19. § (1) bekezdésében a „létesülő és üzemelő nukleáris létesítmény” szövegrész helyébe „létesülő és
üzemelő nukleáris létesítmény vagy üzemelő radioaktívhulladék-tároló” szöveg,
h)	42. § (2) bekezdésében az „intézkedéseket kezdeményez” szövegrész helyébe az „intézkedéseket
kezdeményez, illetve intézkedések végrehajtását írhatja elő” szöveg
lép.
16.	§
Hatályát veszti az Atv.
8
a)	12. § (8) bekezdés a) pontjában az „abban az esetben, ha az engedélyes a 17. § (8) bekezdése szerinti
előzetes tájékoztatót nyújt be” szövegrész,
b)	16. § (9)-(14) bekezdése,
c)	17. § (2) bekezdés 4. és 5. pontjában a „műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő”
szövegrészek,
d)	18/A. §-a,
e)	67. § d) pontjának df) alpontjában az „és műszaki sugárvédelmi” szövegrész.
3.	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása
17.	§
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 35. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35. § A távhőtermelőt és a távhőszolgáltatót egymással a polgári jog szabályai szerinti
a)	éves és
b)	az éves szerződés lejártát követő legalább további két évre szóló
szerződéskötési kötelezettség terheli a távhőellátás biztonságát garantáló kapacitás mértékéig.”
4.	A földgáz biztonsági készletezésről szóló 2006. évi XXVI. törvény módosítása
18.	§
A földgáz biztonsági készletezésről szóló 2006. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Fbkt.) „A törvény
hatálya” alcíme a következő 1/A. §-sal egészül ki:
„1/A. § E törvényben nem szabályozott kérdésekben a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági
készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény rendelkezései az irányadók.”
19.	§
Az Fbkt. 6. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Szövetség földgáz biztonsági készletezéssel kapcsolatos feladatai a következők:)
f meghatározza a tagi hozzájárulás mértékét - a Közgyűlés által - az éves költségvetés keretében a
Szövetség Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) rögzített szabályok szerint, és közzétételre a
miniszter elé terjeszti;”
20.	§
Az Fbkt. 7. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A szövetségi tagság az (1) bekezdés
a)	a) pontja esetében a tevékenység megkezdésének, illetve az engedélyessé válás időpontja közül a
korábbi időpontban,
b)	b) pontja esetében az értékesítő tevékenysége megkezdésekor,
c)	c) pontja esetében a földgáz határon keresztül történő első beszállításának, vagy a földgáz szervezett
piacon történő első vásárlásának időpontjában
jön létre.
(3)	A szövetségi tagság megszűnik, ha
a)	a tag engedélyét a Hivatal visszavonja,
b)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedélyes tag a földgázipari tevékenységét, a földgáztermelő a
9
felhasználók részére történő értékesítő tevékenységét, a felhasználó a földgáz határon keresztül
történő beszállítói, illetve a földgáz szervezett piacon történő vásárlási tevékenységét megszünteti.
(4)	A tagsági jogviszony fennállása során keletkezett kötelezettségek az elszámolásban foglaltak szerint
az elszámolások lezárásának napjáig terhelik a tagot.”
21.	§
(1)	Az Fbkt. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a)-c) pontjai esetén az értékesített földgáz mennyisége, a
(2)	bekezdés d)-f) pontjai esetén a vásárolt vagy importált földgáz mennyisége kilowattórában mérve.”
(2)	Az Fbkt. 8. § (8)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (11)
bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az Alapszabályban meghatározott feltételekkel visszaigényelhető
a)	a (2) bekezdés a) pontja szerinti tagi hozzájárulásnak az a része, amelyet az egyetemes szolgáltató a
lakossági fogyasztó részére történő földgáz értékesítés után a Szövetség részére bevallott és
b)	azon földgáz mennyiség után bevallott tagi hozzájárulás, amelyet igazoltan nem energetikai célra,
hanem vegyipari alapanyagként hoznak be, használnak fel vagy értékesítenek.
(9)	A (8) bekezdés szerinti visszaigénylésre a tag a tagi hozzájárulási nyilatkozat benyújtásától számított
90 napon belül jogosult. A Szövetség a visszaigénylést annak beérkezésétől, a felhasználás könyvelésen
alapuló igazolásától, valamint tagi hozzájárulás megfizetésétől számított 15 napon belül köteles
elbírálni, és a jóváhagyott visszaigénylés összegét jóváírni vagy visszautalni. A visszautalás
teljesítésének feltétele, hogy a tagnak ezáltal nem keletkezhet tartozása a Szövetség felé.
(10)	A tagi hozzájárulás visszaigénylésének jogosságát a tag az erre vonatkozó okiratok, nyilvántartások
benyújtásával hitelt érdemlően köteles a Szövetség és a Hivatal részére igazolni.
(11)	A tagi hozzájárulás fizetésre, az ellenőrzésre és a visszaigénylésre vonatkozó részletszabályokat az
Alapszabályban kell meghatározni.”
22.	§
Az Fbkt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A Szövetség tagja minden hónap 20. napjáig köteles a Szövetségnek
a)	nyilatkozni arról, hogy a megelőző hónapban mennyi volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi
hozzájárulás fizetése alapjául szolgáló földgáz mennyisége, és
b)	benyújtani a nyilatkozatban foglaltakat alátámasztó adatokat az Alapszabályban rögzítetteknek
megfelelően.
(2)	A Szövetség felhívására a tag köteles továbbá minden olyan adatot, dokumentációt haladéktalanul
benyújtani, amely a tagi hozzájárulás teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges.
(3)	A havi nyilatkozatban közölt adatok alapján a tag kiszámítja az esedékes tagi hozzájárulás-fizetési
kötelezettség összegét, és azt a következő hónap utolsó munkanapjáig köteles a Szövetség pénzforgalmi
számlájára átutalni. A tagi hozzájárulás megfizetésének időpontja az a nap, amikor a Szövetség
számláján a befizetést jóváírják.”
23.	§
Az Fbkt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § A Szövetség a tag kérésére igazolást állít ki a Szövetség felé fennálló nyilatkozattételi, valamint
tagi hozzájárulás-fizetési kötelezettség teljesítéséről. A Szövetség a tag részére kiállított igazolásról
megkeresésre tájékoztatja a Hivatalt és az adó- és vámhatóságot.”
24. §
10
Az Fbkt. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12/A. § (1) E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény (a
továbbiakban: Mód. tv.) 21. § (1) bekezdésével megállapított 8. § (4) bekezdését a 2017. január 1-jével
kezdődő elszámolási időszakra kell először alkalmazni.
(2)	E törvénynek a Mód. tv. 21. § (2) bekezdésével megállapított 8. § (8) bekezdés b) pontját a
folyamatban lévő visszaigénylésekre is alkalmazni kell.”
25.	§
Az Fbkt. 12. § (2) bekezdésében a „hőmennyiségben” szövegrész helyébe a „mennyiségben” szöveg
lép.
26.	§
Hatályát veszti az Fbkt.
a)	11. § (6) bekezdése,
b)	14. §-a.
5.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
27. §
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 3. §-a a következő
26b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„26b. Ideiglenes vezeték: közcélúnak, magán-, közvetlen és termelői vezetéknek, valamint felhasználói
berendezésnek nem minősülő, az ideiglenes villamos energia igény kiszolgálása céljából, határozott
időre létesülő vezeték, a hozzá tartozó átalakító- és kapcsolóberendezésekkel együtt;”
(2)	A Vet. 3. § 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: az az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytató
természetes személy, aki az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes valamely más államnak az állampolgára, továbbá olyan, az ezen államokban
jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény
szerinti egyéni cég, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
szerinti gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és
kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, szövetkezet vagy európai
részvénytársaság, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet folytat;”
(3)	A Vet. 3. §-a a következő 70a. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„70a. Villamosenergia-tároló: villamos energia fizikai vagy kémiai technológiával történő tárolására
szolgáló berendezés, amely a betáplált villamos energiát átalakítja, eltárolja és annak műszaki
veszteséggel csökkentett részét a villamosenergia-rendszerbe visszatáplálja;”
11
28. §
A Vet. III. Fejezet 3. alcíme a következő 33/C. §-sal egészül ki:
„33/C. § (1) Az elosztó az elosztási tevekénység optimalizálásának céljából a legkisebb költség elve
szerint az elosztó hálózat részét képező villamosenergia-tárolót létesíthet és működtethet.
(2)	Az elosztó által létesített és működtetett villamosenergia-tároló a 0,5 MW névleges kimeneti
teljesítőképességet nem haladhatja meg.”
29.	§
A Vet. 56/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó
energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal
együttműködve. Az energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság megküldi a
villamosenergia-kereskedőnek, amely azt honlapján és az ügyfélszolgálatán közzéteszi.”
30.	§
A Vet. 72. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (4a) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel az engedélyes által kidolgozott és a felhasználókkal
reprezentatív érdekképviseleteik útján egyeztetett, valamint - a lakossági fogyasztókat ellátó engedélyes
tekintetében - a fogyasztóvédelmi hatósággal előzetesen véleményeztetett üzletszabályzatot a Hivatal
hagyja jóvá. A Hivatal megtagadja az üzletszabályzatnak vagy az üzletszabályzat részének a
jóváhagyását, ha az jogszabályba, villamosenergia-ellátási szabályzatba ütközik, vagy lényeges jogos
érdeket sért.”
31.	§
A Vet. 74. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:)
„l) a 0,5 MW és az ezt meghaladó névleges kimeneti teljesítőképességű villamosenergia-tároló
üzemeltetése.”
32.	§
(1)	A Vet. 88. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kaphat
a)	az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, Ptk. szerinti gazdasági
társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, a szövetkezet, az európai részvénytársaság, továbbá
b)	az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
valamely más államnak állampolgára, aki az állampolgársága szerinti országban villamosenergia -
kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett
vállalkozás, amely a székhelye szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet
folytat, abban az esetben, ha megfelel a Vhr.-ben foglalt feltételeknek, a feltételek fennállását hitelt
érdemlően igazolja, valamint Magyarországon történő elérhetőségét legalább kézbesítési megbízott
útján folyamatosan biztosítja.
(2)	Korlátozott, a felhasználók ellátására közvetlenül nem jogosító villamosenergia-kereskedelemre
vonatkozó működési engedélyt (a továbbiakban: korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedély)
12
kaphat az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes valamely más államnak az állampolgára, aki az állampolgársága szerinti országban
villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba
vett vállalkozás, amely a székhelye szerinti országban villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet
folytat, abban az esetben, ha megfelel a Vhr.-ben foglalt feltételeknek, a feltételek fennállását hitelt
érdemlően igazolja, valamint Magyarországon történő elérhetőségét legalább kézbesítési megbízott
útján folyamatosan biztosítja.”
(2)	A Vet. 88. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedély esetében nem kell alkalmazni a 47-48. §-ban,
valamint az 56/A. §-ban foglaltakat. A (2) bekezdés szerinti engedélyes mentesül a 92-93. §-ban
foglaltak alkalmazása alól.”
33.	§
A Vet. az „Elektromos gépjármű töltésére vonatkozó engedély” alcímét követően a következő alcímmel
egészül ki:
„A villamosenergia-tárolói engedély
90/C. § (1) A villamosenergia-tárolóra - eltérő rendelkezések hiányában - az e törvényben és a
felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban az erőműre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell
alkalmazni.
(2)	A villamosenergia-tárolói engedély határozatlan időre szól.”
34.	§
A Vet. 93. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem alkalmazandó a közvetlen vezeték engedélyesére, a
magánvezeték engedélyesére és a töltőállomás-üzemeltetőre, továbbá a (2) bekezdés szerinti
befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájárulását a következő esetekben:]
,,e) villamosenergia-tárolói engedélyes esetében.”
35.	§
(1)	A Vet 94. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát vagy előzetes
tájékoztatását a kiszervezés]
„f villamosenergia-tárolói engedélyes”
(esetében.)
(2)	A Vet. 94. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Nem igényli a Hivatal (4) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát az alapvető eszközökkel
való rendelkezés]
„f villamosenergia-tárolói engedélyes”
13
(esetében.)
36.	§
A Vet. az „ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK SAJÁT INGATLANON” alcímet megelőzően
a következő 119/C. §-sal egészül ki:
„119/C. § (1) Ideiglenes vezeték kis- vagy középfeszültségű közcélú hálózatra csatlakozhat.
(2)	Az ideiglenes vezeték létesítésére és bontására a csatlakozást kérő költségviselése mellett kerül sor.
(3)	Ideiglenes vezeték azonos nyomvonalon kizárólag egy alkalommal, legfeljebb 12 hónapra
létesíthető.
(4)	Az ideiglenes vezeték esetében a közcélú hálózat leágazási pontját kell csatlakozási pontnak
tekinteni.”
37.	§
A Vet. a „Termelői, magán- és közvetlen vezeték építése idegen ingatlanon” alcímet követően a
következő alcímmel egészül ki:
„Ideiglenes vezeték építése idegen ingatlanon
132/A. § A közcélú hálózatra csatlakozást kérő az ideiglenes vezeték idegen ingatlanon - ideértve a
közterületet is - történő elhelyezésére az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. rendelkezései szerint
kötött megállapodás birtokában kérheti a Hatóságtól az építési engedély megadását.”
38.	§
A Vet. 142. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A rendszerhasználati díjak megállapítása során figyelembe kell venni az energiahatékonysággal
kapcsolatos szempontokat is, ennek keretében a fogyasztásbefolyásolás és a kereslet oldali
válaszintézkedések, valamint az elosztott termelés és egyéb energiahatékonysági intézkedések útján
elért költségmegtakarítást, beleértve az átvitel, az elosztás és a hálózati beruházások költségének
csökkentésén, valamint a hálózat optimálisabb működésén keresztül elért megtakarításokat is.”
39.	§
A Vet. 143. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A hálózati engedélyes a Hivatal elnökének (5) bekezdés szerinti határozatában meghatározott
rendszerhasználati díjakat és a (7) bekezdés szerinti rendeletben megállapított alkalmazási feltételeket
legkésőbb a rendszerhasználati díjak alkalmazhatósága előtt 20 nappal a honlapján közzéteszi.”
40.	§
A Vet. 146. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az egyetemes szolgáltató az (1) bekezdés szerinti külön díjakat és alkalmazásuk szabályait a külön
díjak kihirdetését követő 3 munkanapon belül, az elosztó a (4) bekezdés szerinti külön díjakat legkésőbb
azok alkalmazhatósága előtt 20 nappal a honlapján és az ügyfélszolgálaton közzéteszi.”
41.	§
A Vet. 159. § (1) bekezdése a következő 18. ponttal egészül ki:
14
(A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a villamosenergia-
piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:)
„18. a jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, kötelező erővel nem rendelkező ajánlást adhat
ki.”
42.	§
A Vet. 168. §-a a következő (20)-(22) bekezdésekkel egészül ki:
„(20) A Hivatal 159. § (5) bekezdése 2. pontja szerinti eljárásaiban a Ket. 33/A. §-a nem alkalmazható.
(21)	A Hivatal az eljárását a Ket. 32. § (1) bekezdésében foglaltak szerint felfüggesztheti.
(22)	Az ügyfelet nem illeti meg a kérelmezett jog gyakorlása, ha a Hivatal az előírt ügyintézési
határidőn belül nem hoz döntést és a kérelmezett jog gyakorlásáról szóló rendelkezést tartalmazó függő
hatályú döntés meghozatalának nem volt helye.”
43.	§
A Vet. 170. § (1) bekezdése a következő 50. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„50. a villamosenergia-tárolóra és létesítésére, a villamosenergia-tárolói engedélyre, a villamosenergia-
tárolói engedélyes jogaira és kötelezettségeire, a villamosenergia-tároló üzemeltetésére vonatkozó
szabályokat, valamint a villamosenergia-tárolói engedélyes és az elosztó által működtetett tároló
teljesítményére és a kapacitás mértékére vonatkozó részletszabályokat”
(rendeletben állapítsa meg.)
44.	§
A Vet. a következő 176. §-sal egészül ki:
„176. § E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény (a
továbbiakban: Mód. 3. törvény) 42. §-ával megállapított 168. § (20) bekezdését a Mód. 3. törvény
hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
45.	§
A Vet.
1.	3. § 50. pontjában a „töltőállomás-üzemeltetőt” szövegrész helyébe a „töltőállomás-üzemeltetőt és a
villamosenergia-tárolói engedélyest” szöveg,
2.	47. § (3) bekezdésében az „és az ügyfélszolgálatnak a működési rendjét, a félfogadási idejét a”
szövegrész helyébe a „működési rendjét a villamosenergia-kereskedő, valamint az ügyfélszolgálat
működési rendjét félfogadási idejét az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat ellátó” szöveg,
3.	90. § (3) bekezdésében az „a 88. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 88. § (1) bekezdése”
szöveg,
4.	101. § (4) bekezdésében a „102/A. § (3) bekezdés a) pontját” szövegrész helyébe a „102/A. § (4)
bekezdés a) pontját” szöveg,
5.	114/E. § (3) bekezdésében a „Ha a piaci szereplő az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó
kötelezettségét” szövegrész helyébe a „Ha az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó a kötelezettségét”
szöveg,
6.	116. § (1) bekezdésében az „és a közvetlen vezeték” szövegrész helyébe a „ , közvetlen vezeték és az
ideiglenes vezeték” szöveg,
7.	116. § (1) bekezdésében az „és a közvetlen vezeték” szövegrész helyébe a „ , közvetlen vezeték és az
15
ideiglenes vezeték” szöveg,
8.	116. § (3) bekezdés e) pontjában az „és a kisfeszültségű közvetlen vezetékre,” szövegrész helyébe az
„ , a kisfeszültségű közvetlen vezetékre és a kisfeszültségű ideiglenes vezetékre, ” szöveg,
9.	120. §-ában az „és közvetlen vezeték” szövegrész helyébe a „ , közvetlen vezeték és ideiglenes
vezeték” szöveg,
10.133. § (1) bekezdésében a „termelői vezeték, magánvezeték, a közvetlen vezeték, ” szövegrész
helyébe az „a termelői vezeték, a magánvezeték, a közvetlen vezeték, az ideiglenes vezeték,” szöveg,
11.	135. § (1) bekezdésében a „vagy közvetlen vezeték” szövegrész helyébe a „ , közvetlen vezeték vagy
ideiglenes vezeték” szöveg,
12.136.	§ (2) bekezdésében az „és a közvetlen vezeték” szövegrész helyébe az „ , a közvetlen vezeték és
az ideiglenes vezeték” szöveg,
13.137.	§-ában az „és a csatlakozó berendezés, ” szövegrész helyébe az „ , a csatlakozó berendezés és a
közvetlen vezeték, ” szöveg,
14.146.	§ (3) bekezdésében a „külön díjak” szövegrész helyébe az „a (2) bekezdés szerinti külön díjak”
szöveg,
15.146.	§ (5) bekezdésében az „Az e § szerinti rendeletek” szövegrész helyébe az „A (2) és (3) bekezdés
szerinti rendelet és az (1) bekezdés szerinti rendeletre vonatkozó javaslat” szöveg,
16.148.	§ (2) bekezdésében a „0,25 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,16 Ft/kWh” szöveg,
17.148.	§ (3) bekezdésében a „0,07 Ft/kWh” szövegrész helyébe a „0,10 Ft/kWh” szöveg,
18.170. § (5) bekezdés 5. pontjában az „engedélyes” szövegrész helyébe a „felek” szöveg
lép.
46.	§
Hatályát veszti a Vet.
1.	90. § (2) bekezdése,
2.	144. § (2) bekezdésében a „rendszerirányítási” szövegrész,
3.	163. § (4) bekezdése,
4.	170. § (1) bekezdés 35. pontja,
5.	178/L. § (3) bekezdése,
6.	178/O. §-a,
7.	178/SZ. §-ban a „semmilyen formában” szövegrészek.
6.	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
47.	§
Hatályát veszti az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában az „és a
KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság” szövegrész.
7.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
48.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. § 51a. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„51a. Rendszerhasználó: az a felhasználó, földgáztermelő, földgázkereskedő - beleértve a korlátozott
földgázkereskedelmi engedélyest és az egyetemes szolgáltatót is -, illetve rendszerüzemeltető -
beleértve a határkeresztező gázvezetéken földgázt átszállító külföldi székhelyű szállítási
16
rendszerüzemeltetőt is -, aki rendszerhasználati szerződés alapján a földgázrendszer kapacitását leköti,
vagy azt földgáz betáplálására vagy vételezésére igénybe veszi.”
49.	§
A Get. 17. § és 18. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„17. § (1) A földgázelosztó az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban
meghatározottak szerint nyilvántartja az elosztóvezetékről vételező felhasználási helyek azonosítóit,
fogyasztásmérő berendezése adatait, mérési és elszámolási adatait, valamint kapacitás adatait, amelyeket
a felhasználási helyen vételező felhasználó vagy az általa megnevezett földgázkereskedő kérésére
köteles átadni.
(2)	A felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező földgázkereskedő részére a földgázelosztó
köteles a felhasználó mérési adatait átadni.
(3)	A felhasználó személyében történő változás esetén a földgázelosztó köteles jegyzőkönyvben
rögzíteni a fogyasztásmérő berendezés állását és a mérőberendezés, illetve a zárópecsétek (plomba)
szemrevételezéssel megállapított állapotát, és ennek egy példányát az új felhasználó, valamint a
felhasználót ellátó földgázkereskedő részére megküldeni.
18.	§ A szállítóvezetékről közvetlenül ellátott felhasználó részére a földgázelosztói feladatokat -
ideértve az ellátást biztosító vezeték üzemeltetését - a szállítási rendszerüzemeltető biztosítja a
felhasználási hely telekhatáráig.”
50. §
(1)	A Get. 28. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Földgáz-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kaphat
a)	az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, Ptk. szerinti gazdasági
társaság, a külföldi székelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, a szövetkezet, az európai részvénytársaság, továbbá
b)	az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
valamely más államnak állampolgára, aki az állampolgársága szerinti országban földgáz-
kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett
vállalkozás, amely a székhelye szerinti országban földgáz-kereskedelmi tevékenységet folytat, ha
megfelel a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben foglalt feltételeknek, a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, valamint
Magyarországon történő elérhetőségét legalább kézbesítési megbízott útján folyamatosan biztosítja.
(4)	Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyt kaphat az Európai Unió tagállamának vagy az Európai
Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak az állampolgára, aki az
állampolgársága szerinti országban földgáz kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy ezen államokban
jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, amely a székhelye szerinti országban földgáz kereskedelmi
tevékenységet folytat abban az esetben, ha
a)	Magyarország területén történő elérhetőségét kézbesítési megbízott útján biztosítja, valamint
b)	megfelel a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben meghatározott feltételeknek, és azt hitelt érdemlően igazolja.”
(2)	A Get. 28. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyesre a földgázkereskedőre vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni a 28/A-31/C. §-ban, a 62. § (2) bekezdés a) pontjában, a 63. § (1) bekezdésében, a 113. §-
ban foglaltak kivételével. A (4) bekezdés szerinti engedélyes mentesül a 122-123. §-ban foglalt
szabályok alól.”
51. §
17
A Get. 31/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a felhasználó földgázkereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az engedélyesek
térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben az engedélyes a felhasználónak, valamint a
földgázkereskedők egymásnak díjat nem számíthatnak fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a
felhasználó megbízása alapján az a földgázkereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó az új földgáz-
kereskedelmi szerződést megköti.”
52.	§
A Get. 31/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A korábbi földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles
az érintett rendszerüzemeltetőnél bejelenteni az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint a kereskedőváltást és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének
időpontját. Az új földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét
követően haladéktalanul, de a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját legalább 21
nappal megelőzően az érintett rendszerüzemeltetőnél bejelenti az új földgáz-kereskedelmi szerződés
hatálybalépésének időpontját, továbbá a felhasználási hely egyedi azonosító számának alkalmazásával
kezdeményezi a rendszerhasználati szerződés megkötését vagy módosítását. A rendszerüzemeltető
köteles a kereskedőváltással kapcsolatos rendszerhasználati szerződések megkötését vagy módosítását
legkésőbb a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját megelőző 4. napig elvégezni, és
a kapacitásadatokról a szállítórendszeri kapacitások átadás-átvételének határideje előtti munkanapig a
rendszerhasználó részére tájékoztatást nyújtani, amely határidőről a szállítási rendszerüzemeltető értesíti
a rendszerhasználókat és földgázelosztókat.”
53.	§
A Get. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A végső menedékes kijelölését követően a Hivatal a korábbi földgázkereskedő engedélyét
visszavonja a földgáz végső menedékes szolgáltatásról és a földgázkereskedő működésének
lehetetlenülése esetén a felhasználók földgázellátását veszélyeztető helyzet fennállása következtében
alkalmazandó eljárásról szóló kormányrendeletben szabályozott esetben.”
54.	§
A Get. 61/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó a kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra
sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható. Bírság ismételt kiszabása esetén a 61/D. § (2) bekezdése
alkalmazandó.”
55.	§
A Get. 63. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a felhasználó elosztóhálózat-használati szerződését a földgázkereskedő a 28/A. § (4)
bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli,
a)	az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó kereskedő az (1)-(2) bekezdésben
meghatározott ügyfélszolgálatokon,
b)	a kizárólag egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználókat ellátó kereskedő az általa
meghatározott kapcsolattartási módokon
biztosítja az elosztóhálózat-használattal kapcsolatos ügyintézést is.”
18
56.	§
A Get. 63/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63/A. § (1) A felhasználói kapcsolattartás szervezetének működési rendjét a kereskedő, továbbá az
ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat
ellátó földgázkereskedő úgy köteles megállapítani, és működése feltételeiről úgy köteles gondoskodni,
hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein
belül az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő köteles
a)	állandó ügyfélszolgálati irodáját a hét legalább egy napján 20 óráig, a fiókirodáit a hét legalább egy
napján 18 óráig nyitva tartani, és
b)	elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a felhasználók számára a személyes
ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.
(2)	A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan a földgázellátásról szóló
törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint
térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó földgázkereskedőtől.
(3)	Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói
ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal együttműködve. A
fogyasztóvédelmi hatóság az energiafogyasztói ellenőrző listát megküldi a földgázkereskedőnek, aki azt
honlapján és az ügyfélszolgálati irodában közzéteszi.”
57.	§
A Get. 71. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó szabad kapacitásait gázévre, gázév negyedévére,
hónapjára, napjára és gáznapon belül a gáznap hátralevő részére vonatkozóan, egész órában
meghatározott időtartamokra ajánlja fel lekötésre.”
58.	§
A Get. 72. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (17) bekezdéssel
egészül ki:
„(16) A földgáztermelő
a)	a hazai termelésű földgáz földgázkereskedő részére történő értékesítése, valamint az általa termelt
földgáz Magyarország területéről történő kivitele, és
b)	amennyiben a földgázkereskedőre vonatkozóan, e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban foglalt feltételeknek - a tevékenység folytatáshoz szükséges külön engedély
kiváltására vonatkozó kötelezettség kivételével - megfelel, a saját termelésű földgáz értékesítése
érdekében, a termelése mértékéig jogosult kapacitást lekötni, amelyre a kapacitáslekötés és a
rendszerhez való hozzáférés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(17) A (16) bekezdés b) pont szerinti esetben a földgázkereskedőre vonatkozó kötelezettségek
földgáztermelő általi betartását a Hivatal a földgázkereskedőkre vonatkozó szabályok szerint ellenőrzi. ”
59.	§
A Get. 86. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a rendszerüzemeltetők
kötelesek egymással és a rendszerhasználókkal folyamatosan együttműködni. Az együttműködés
részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály határozza meg.”
60. §
19
A Get. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendszerüzemeltetőnek olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel kell rendelkeznie, amely
közvetlen kapcsolaton alapuló információközvetítő eszköz útján, megfelelő időben biztosítja az
együttműködő földgázrendszer egyensúlyáért felelős engedélyesek részére az együttműködő
földgázrendszer irányításához szükséges megbízható adatokat.”
61. §
A Get. 99. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendszerüzemeltetők biztosítják a felhasználó földgáz fogyasztásának elszámolásához a
mérésügyi jogszabályok szerinti minőségi és mennyiségi adatokat.”
62. §
A Get. 100. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó - a földgázellátásról szóló törvény
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, üzletszabályzatban és a
földgázkereskedővel kötött egyedi megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a kereskedelmi
számlakiállítás alapjául szolgáló - kezdő és záró mérőállást is tartalmazó-fogyasztási adatok
összegyűjtéséről, a szükséges átszámítások és korrekciók elvégzéséről, és az adatoknak az Üzemi és
Kereskedelmi Szabályzat szerinti tartalommal és formában az érintett földgázkereskedőnek történő
továbbításáról. A mérési adatokat a földgázkereskedő - természetes személy esetén az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint - az érintett
felhasználó számára köteles hozzáférhetővé tenni.”
63.	§
A Get. 104. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Az engedélyesek az általuk alkalmazott hatósági árat és alkalmazásuk szabályait az árat
meghatározó rendelet kihirdetését követő 3 munkanapon belül vagy az árat meghatározó határozat
esetében az árak alkalmazhatósága előtt 20 nappal kötelesek honlapjukon és ügyfélszolgálat fenntartása
esetén az ügyfélszolgálatukon nyilvánosságra hozni.”
64.	§
(1)	A Get. 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az engedélyes által kidolgozott és a felhasználókkal reprezentatív érdekképviseleteik útján
egyeztetett, valamint - a lakossági fogyasztókat ellátó engedélyesek tekintetében - a fogyasztóvédelmi
hatósággal előzetesen véleményeztetett üzletszabályzatot a Hivatal hagyja jóvá. A Hivatal megtagadja
az üzletszabályzatnak vagy az üzletszabályzat részének jóváhagyását, ha az jogszabályba, az Üzemi és
Kereskedelmi Szabályzatba ütközik, vagy egyébként a felhasználók lényeges jogos érdekeit sérti.”
(2)	A Get. 113. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az engedélyes köteles a Hivatal által jóváhagyott üzletszabályzatot - a mindenkor hatályos,
egységes szerkezetbe foglalt szöveggel - a honlapján, továbbá az ügyfélszolgálat működtetésére köteles
engedélyes az ügyfélszolgálatán is hozzáférhetővé tenni.”
65. §
20
A Get. 127. § s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő sz) ponttal egészül ki:
(A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony működésének
felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a hatásos verseny
elősegítésével kapcsolatos feladatai körében)
„s) jogosult feladatának ellátása érdekében - jogszabályban meghatározott módon - az engedélyes
társaság, a PB-gáz forgalmazó, a PB-gáz kiskereskedő, a mintaprojektet végző társaság, valamint a
hazai termelésű földgázt termelő irataiba betekinteni - ideértve a Ptk. 2:47. § (1) bekezdése szerinti
üzleti és egyéb törvény által védett titkot tartalmazó iratokat is - a tevékenységekre vonatkozó iratokról
másolatot, kivonatot készíteni vagy készíttetni, feladatai ellátásához az engedélyes társaságtól, a PB-gáz
forgalmazótól, a PB-gáz kiskereskedőtől, a mintaprojektet végző társaságtól, valamint a hazai termelésű
földgázt termelőtől eseti és rendszeres információkat kérni, amelyeket köteles a Ket. adatkezelésre
vonatkozó szabályai szerint kezelni; továbbá jogosult állami vagy közfeladata ellátása során engedély
nélkül minősített adat felhasználására, minősített adatot tartalmazó iratba való betekintésre, másolat,
kivonat készítésére vagy készíttetésére;
sz) jogalkalmazási gyakorlatának alapjait ismertető, kötelező erővel nem rendelkező ajánlást ad ki;”
66. §
(1)	A Get. 132. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„18. a földgázszállítási tevékenység végzésének részletszabályait,”
(2)	A Get. 132. §-a a következő 22. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„22. a rendszerüzemeltető és a rendszerhasználó közötti jogviszonynak és annak létesítésének részletes
szabályait,”
(3)	A Get. 132. § 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„48. az okos mérés bevezetésével kapcsolatos mintaprojektek megvalósításával összefüggő szabályokat,
ennek keretében az okos mérőkre és felszerelésükre, a mintaprojektet végzők és az abban részt vevő
felhasználók jogaira és kötelezettségeire, az adatkezeléssel és adatfeldolgozással kapcsolatos
előírásokra, továbbá a mintaprojektek eredményeiről való adatszolgáltatásra, tájékoztatásra vonatkozó
szabályokat, valamint a mintaprojekt megvalósításán túlmenően a központi adatfeldolgozó rendszer
működtetésére vonatkozó részletes szabályokat,”
67. §
A Get.
a)	105. § (2) bekezdésében az „a), d) és e) pontjai” szövegrész helyébe az „a) és d) pontjai” szöveg,
b)	114. § (10) bekezdésben az ,,a)-h), j) és k) pontjában” szövegrész helyébe az „a)-h) és j) pontjában”
szöveg,
c)	119. § (2a) bekezdésében a „hazai termelésű földgázt termelőre” szövegrész helyében a „hazai
termelésű földgázt termelőre és a 72. § (16) bekezdés b) pontja szerint eljáró földgáztermelőre”
szöveg,
d)	120/A. § (3) bekezdés d) pontjának da) alpontjában a „kereskedelmi és termelői engedélyesének”
szövegrész helyébe a „kereskedelmi engedélyesének és földgáztermelőjének” szöveg,
21
e)	120/A. § (3) bekezdés d) pontjának db) alpontjában a „kereskedelmi és termelői engedélyes”
szövegrész helyébe a „kereskedelmi engedélyes és földgáztermelő” szöveg,
f)	125. § (8) bekezdésben az „ , a rendszerüzemeltetők és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert
működtető engedélyes” szövegrész helyébe az „és a rendszerüzemeltetők” szöveg,
g)	125. § (9) bekezdésben az „ , a földgáztermelőnek és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert
működtető engedélyesnek” szövegrész helyébe az „és a földgáztermelőnek” szöveg,
h)	133/A. § 12. pontjában az „engedélyes” szövegrész helyébe a „felek” szöveg
lép.
68. §
Hatályát veszti a Get.
1.	3. § 46a. pontja,
2.	4. § (2) bekezdés c) pontjában az „ , a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető
engedélyessel” szövegrész,
3.	4. § (2) bekezdés f) pontjában az „és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető
rendszerrel” szövegrész,
4.	10. §-ában az „ , ideértve a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszerrel történő adatcserét”
szövegrész,
5.	14. § (2) bekezdésben az „ , a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető
engedélyessel” szövegrész,
6.	14. § (4) bekezdésben az „és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszerrel” szövegrész,
7.	15. § (1) bekezdésben az „ , a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető
engedélyessel” szövegrész,
8.	16. § (1a) és (1b) pontja,
9.	„Központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer” alcím címe,
10.	19/B. §-a,
11.	24. §-ában az „ , és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon, a közvetlenül
földgázkereskedő által ellátott telephelyi felhasználók vonatkozásában a központi adatgyűjtő és
feldolgozó rendszert működtető engedélyes részére megküldeni” szövegrész,
12.	31/A. § (4) bekezdésében a „vagy a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető
engedélyes” szövegrész,
13.	31/B. § (4a)-(4c) bekezdése,
14.	31/C. § (1) bekezdésében az „és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető
engedélyes” és a „ , valamint a kereskedőváltással érintett földgázkereskedők és az érintett
rendszerüzemeltetők a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyessel”
szövegrészek,
15.	31/C. § (3) bekezdésében az „ , a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető
engedélyes” szövegrész,
16.	72. § (5a) és (6a) bekezdése,
17.	78. § (2a) bekezdése,
18.	91. § (4) bekezdésében az „ , a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes”
szövegrész,
19.	92. § (4) bekezdésében az „és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes”
szövegrész,
20.	99. § (1a) bekezdése,
21.	100. § (2a)-(2d) bekezdése,
22.	103.§ (4) és (4a) bekezdésében a „semmilyen formában” szövegrész,
23.	105. § (1) bekezdés e) pontja,
24.	105/A. § (1) bekezdésben a „központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes a
Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjat, a” szövegrész,
25.	113. § (1) bekezdésében az „és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető
engedélyes” szövegrész,
26.	114. § (1) bekezdés k) pontja,
27.	114. § (2) bekezdésében az „és k)” szövegrész,
22
28.	114. § (17) bekezdése,
29.	121/C. § (4) bekezdés a) pontjában és a (6) bekezdésben a „bármely tagvállalatával, vagy”
szövegrész,
30.	121 /E. § (2) bekezdésben az „és annak tagvállalataitól” szövegrész,
31.	125. § (1d) bekezdése,
32.	125. § (10) bekezdésében az „a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető
engedélyes,”szövegrész,
33.	125. § (14) bekezdésében az „és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető
engedélyes”szövegrész,
34.	125/B. §-a,
35.	127. § b) pontjában „ , a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer szabályzatát” szövegrész,
36.	129. § (2) bekezdés c) pontja,
37.	129. § (2a) bekezdésében a „ , c” szövegrész,
38.	132. § 19. pontjában az „és a földgázelosztói kapacitás értékesítésének” szövegrész,
39.	132. § 27., 29., 54. és 55. pontja,
40.	133/A. § 13-15. pontja,
41.	140/B. §-a,
42.	146/D. § (3) bekezdése,
43.	146/F. §-a.
8.	A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény
módosítása
69.	§
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Kt.) 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szövetségi tagság a 40. § (2) bekezdés szerinti tevékenység megkezdésének időpontjában jön
létre. A szövetségi tagság megszűnik, ha a tag a készletezési kötelezettséggel járó tevékenységet
megszünteti. A tagsági jogviszony fennállása során felmerült kötelezettségek az elszámolásban foglaltak
szerint az elszámolások lezárásának napjáig terhelik a tagot.”
70.	§
A Kt. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével hozza.
(2)	A közgyűlés a 21. § a) és b) pontjaiban, továbbá az Alapszabályban meghatározott ügyekben a
jelenlévő tagok kétharmados szavazattöbbségével határoz.
(3)	A közgyűlési határozat érvényességéhez az (1)-(2) bekezdésben előírtak mellett a kőolaj- és
kőolajtermék-készletezéssel kapcsolatos kérdésben a kőolaj szekciót képviselő, jelenlévő tagok többségi
szavazata, a földgáz-készletezéssel kapcsolatos kérdésben a földgáz szekciót képviselő, jelenlévő tagok
többségi szavazata is szükséges.”
71.	§
A Kt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A közgyűlés döntésének meghozatala során minden szövetségi tag rendelkezik egy szavazattal.
Ez jelenti az összes szavazatok 50%-át. A szavazatok másik fele olyan arányban oszlik meg a két
szekció tagjai között, amilyen mértékben az előző naptári évben esedékes nettó tagi hozzájárulást
megfizették.”
23
72.	§
A Kt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25. § (1) Az igazgatótanács tizennégy tagból áll. Hat tagot a kőolaj szekcióból, négy tagot a földgáz
szekcióból a közgyűlés választ három évre. A további négy tag közül kettő a miniszter, egy az
államháztartásért felelős miniszter és egy a MEKH képviselője.
(2)	Az igazgatótanács tagja személyesen köteles eljárni.”
73.	§
A Kt. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az igazgatótanácsi határozat érvényességéhez a kőolaj- és kőolajtermék-készletezéssel kapcsolatos
kérdésben a kőolaj szekciót képviselő, jelenlévő tagok többségi szavazata, a földgázkészletezéssel
kapcsolatos kérdésben a földgáz szekciót képviselő, jelenlévő tagok többségi szavazata is szükséges.”
74.	§
A Kt. 31. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(Az igazgató)
„f) megbízást ad a tagvállalatok, valamint a készletek ellenőrzésére.”
75.	§
A Kt. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Szövetséget megillető tagi hozzájárulás hátralék, az azzal összefüggésben megállapított
késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak
minősülnek.”
76.	§
A Kt. 39. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A nem teljesített fizetési kötelezettség esedékességének időpontjától számított nyolc napon belül a
Szövetség nyolc napos fizetési határidő kitűzésével fizetési felszólítást küld a tag részére.
(2)	A felszólítás eredménytelensége esetén a Szövetség - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett
- kezdeményezi a tagi hozzájárulás, továbbá a késedelmi kamata adók módjára történő behajtását az
adó- és vámhatóságnál.”
77.	§
A Kt. 40. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A kőolaj szekció tagja a 4. mellékletben meghatározott kőolajtermékek mennyisége után tagi
hozzájárulást fizet, ha
a)	az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, illetve az importáló a kőolajterméket a jövedéki
adóról szóló törvény rendelkezései szerint szabad forgalomba bocsátja,
b)	a jövedéki engedélyes kereskedő, illetve a felhasználói engedélyes az Európai Unió más
tagállamában szabad forgalomba bocsátott kőolajterméket e tagállamból beszerez,
c)	az adóraktár engedélyese a kőolajterméket az adóraktáron belül felhasználja, kivéve a jövedéki
termék előállításához történő felhasználást,
24
d)	az adóraktár engedélyese a kőolajterméket a víziközlekedésről szóló törvény szerinti gazdasági célú
hajózási tevékenységet végző hajók (ideértve a kompot is) üzemanyagtartályába betölti,
e)	az adóraktár engedélyese a kőolajterméket a légiközlekedési tevékenységet végző légijármű
üzemanyagtartályába betölti.
(3)	A tagi hozzájárulás alapja a (2) bekezdés a) pontja esetén a jövedéki adóról szóló törvény szerint
szabad forgalomba bocsátott, a (2) bekezdés b) pontja esetén a beszerzett, a (2) bekezdés c) pontja
esetén a felhasznált, a (2) bekezdés d) és e) pontja esetén a betöltött, hozzájárulás-köteles kőolajtermék
mennyisége.
(4)	A tagi hozzájárulás megfizetése a (2) bekezdésben megnevezett engedélyest terheli.”
78.	§
A Kt. 41. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) Az alapszabályban meghatározott feltételekkel visszaigényelhető a 4. mellékletben
meghatározott kőolajtermékek után bevallott tagi hozzájárulásnak az a része, amelyet a tag igazoltan
a)	katonai célra hoz be, vagy értékesít közvetlenül a végső felhasználó számára,
b)	gazdasági célú légiközlekedési tevékenységet végző szervezet nemzetközi légiforgalomban részt
vevő - külföldi vagy magyar lajstromjelű - légijárművek üzemeltetésére használ fel, vagy számára
ilyen célra értékesítenek, vagy a légitársaság saját felhasználásra tartalékol,
c)	vegyipari, kenéstechnikai, illetve korrózióvédelmi célokra hoz be, vagy értékesít közvetlenül a végső
felhasználó számára.
(2)	Az alapszabályban meghatározottak szerint, az ott rögzített feltételek fennállása esetén a tag évente
kérelmet terjeszthet elő a Szövetséghez, amely alapján a Szövetség igazgatója engedélyezheti, hogy a
tag az (1) bekezdés szerinti esetekben a kőolajtermékek után fizetendő tagi hozzájárulás összegét
havonta csökkentse a visszaigényelhető tagi hozzájárulás összegével.
(3)	Nem kell tagi hozzájárulást fizetni a 4. mellékletben meghatározott kőolajtermékek azon mennyisége
után, amelyet a tag Magyarország vagy nemzetközi megállapodás alapján más állam készletezési
kötelezettsége teljesítése érdekében hoz be, vagy értékesít.”
79.	§
(1)	A Kt. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tag minden hónap 20-áig a Szövetségnek nyilatkozik arról, hogy a megelőző hónapban mennyi
volt az e törvény hatálya alá tartozó, a tagi hozzájárulás fizetése alapjául szolgáló szabad forgalomba
bocsátott, kitárolt, behozott, feladott, beszerzett, felhasznált, továbbá hajók és légijárművek üzemanyag-
tartályába betöltött kőolajtermék mennyisége. A Szövetség felhívására a tag minden olyan adatot,
dokumentációt haladéktalanul benyújt, amely a tagi hozzájárulás teljesítésének ellenőrzéséhez
szükséges.”
(2)	A Kt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tagi hozzájárulási nyilatkozat benyújtásától számított 90 napon belül visszaigényelhető a
Szövetségtől a 4. melléklet szerinti kombinált nomenklatúra (a továbbiakban: KN) kóddal azonosított
kőolajtermék azon mennyisége után bevallott tagi hozzájárulás, amelyet a tag a 41. §-ban meghatározott
célra értékesített vagy használt fel. Az adott KN kódú kőolajtermékre vonatkozóan, a visszaigényelt tagi
hozzájárulás alapját képező mennyiség nem haladhatja meg a kőolajterméknek a visszaigénylést
megelőző 90 napra benyújtott nyilatkozatokban megadott, tagi hozzájárulás fizetési kötelezettség alá
eső, összesített mennyiségét. A Szövetség a visszaigénylést annak beérkezésétől, a felhasználás
könyvelésen alapuló igazolásától, és a tagi hozzájárulás megfizetésétől számított 15 napon belül köteles
elbírálni, valamint a jóváhagyott visszaigénylés összegét jóváírni vagy visszautalni. A visszautalás
teljesítésének feltétele, hogy a tagnak ezáltal nem keletkezhet tartozása a Szövetség felé.”
80. §
25
A Kt. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„48. § (1) Ha a Szövetség hiányosságot vagy a tag jogellenes működését állapítja meg, továbbá ha a tag
a 42. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségének nem vagy nem
megfelelően tesz eleget, a Szövetség határidő tűzésével felszólítja a tagot a jogszerű állapot
helyreállítására.
(2)	Ha a tag a megadott határidőn belül adatszolgáltatási, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
akkor a Szövetség igazgatója jogosult a rendelkezésére álló adatok alapján határozattal kiszabni a tagot
terhelő tagi hozzájárulást.
(3)	Ha alaposan feltételezhető, hogy az ellenőrzött személy jogosulatlanul végez tagsági viszony
alapjául szolgáló tevékenységet, a Szövetség eljárást kezdeményez a hatáskörrel rendelkező
hatóságnál.”
81. §
A Kt. a következő 52. §-sal egészül ki:
„52. § E törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvény (a
továbbiakban: Módtv.) 75. §-ával megállapított 38. § (1) bekezdését a Módtv. hatálybalépésekor
fennálló tagi hozzájárulás tartozásokra is alkalmazni kell.”
82. §
A Kt. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § Ez a törvény a tagállamok minimális kőolaj és/vagy kőolajtermék-készletezési kötelezettségéről
szóló, 2009. szeptember 14-i 2009/119/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
83. §
A Kt.
a)	16. §-ában „az alapszabályban” szövegrész helyébe „a Szövetség Alapszabályában (a továbbiakban:
alapszabály) szöveg,
b)	17. § (2) bekezdésében az „A Szövetség alapszabályában” szövegrész helyébe az „Az
alapszabályban” szöveg,
c)	17. § (3) bekezdésében az „A Szövetség alapszabályát” szövegrész helyébe az „Az alapszabályt”
szöveg,
d)	17. § (4) bekezdésében az „A Szövetség alapszabálya” szövegrész helyébe az „Az alapszabály”
szöveg,
e)	20. § (3) bekezdésében a „4 héttel” szövegrész helyébe a „15 nappal” szöveg,
f)	21. § a) pontjában az „a Szövetség alapszabályának” szövegrész helyébe az „az alapszabály” szöveg,
g)	24. § (1) bekezdés g) pontjában az „ad” szövegrész helyébe az „adhat” szöveg,
h)	26. §-ában az „egyszerű szavazattöbbséggel” szövegrész helyébe az „a jelenlévő tagok egyszerű
szavazattöbbségével” szöveg,
i)	28. § (2) bekezdésében az „általában egyszerű szavazattöbbséggel” szövegrész helyébe az „a
jelenlévő tagok egyszerű szavazattöbbségével” szöveg,
j) 29. § (7) bekezdésében az „a Szövetség alapszabályába” szövegrész helyébe az „az alapszabályba”
szöveg,
k) 30. § (2) bekezdésében az „a Szövetség alapszabályában” szövegrész helyébe az „az alapszabályban”
szöveg,
l) 37 § (2) és (3) bekezdésében az „a Szövetség alapszabálya” szövegrészek helyébe az „az
alapszabály” szöveg,
m) 44. § (1) bekezdés c) pontjában a „hajók” szövegrész helyébe a „hajók és légijárművek” szöveg,
n) 45.§ (2) bekezdés a) pontjában a „jóváhagyja” szövegrész helyébe a „közzéteszi” szöveg,
26
o)	45. § (2) bekezdés a) pontjában az „a Szövetség alapszabályát” szövegrész helyébe az „az
alapszabályt” szöveg,
p) 4. mellékletében az „Alacsony és magas kéntartalmú fűtőolajok” sor „Kombinált nomenklatúra
2012” oszlopában a „27101935” szövegrész helyébe a „27102035” szöveg
lép.
84.	§
Hatályát veszti a Kt.
a)	17. § (2) bekezdés m) és n) pontja,
b)	38. § (3) bekezdése,
c)	40. § (6) bekezdése.
9.	A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
85.	§
Nem lép hatályba a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 169. §-a.
10.	Záró rendelkezések
86.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba.
(2)	A 1-26. §, a 45. § 16. és 17. pontja, valamint a 69-84. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 45. § 7. pontja és a (4) bekezdés 2017. január 2-án lép hatályba.
(4)	Hatályát veszti a 85. §.
(5)	E törvény
a)	2. §-a a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a
2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv,
valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b)	4. § (1) bekezdése és a 15. § a) pontja az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó
veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a
89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/Euratom tanácsi irányelv 4.
cikk 76. és 78. pontjának és az 5. cikk a) pontjának
való megfelelést szolgálja.
27
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az elmúlt időszak jogalkalmazási tapasztalataira tekintettel a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII.
törvény (a továbbiakban: Bt.), az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.),
a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.), a földgáz biztonsági
készletezéséről szóló 2006. évi XXVI törvény (a továbbiakban: Fbkt.), a villamos energiáról szóló 2007.
évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.), az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a
továbbiakban: Vtv.), a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.), valamint a
behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a
továbbiakban: Kt.) vonatkozásában több különböző tárgyú és terjedelmű módosítás szükségessége
jelentkezett az alábbiak szerint.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Bt. szerinti szabályozás kiegészítése a bejelentésekhez kapcsolódó szankcionálásra vonatkozó
előírásokkal.
A 2. §-hoz
Szövegcserés módosítások. Egyrészt jogharmonizációs célú technikai jellegű módosítás a szén-dioxid
geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a
2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az
1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében. Másrészt a szüneteltetés 6 hónapról 12
hónapra történő emelésének célja a szezonalitással összefüggő szabályozás megteremtése az
aggregátum termelésben.
A 3. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezés, melynek célja a 0 és 20 méter mélység közötti felszín alatti víz
kitermelését nem igénylő geotermikus energia-hasznosítás bejelentés-kötelessé tételéhez szükséges
törvényi szabályozás megteremtése.
A 4. § hoz
Az Atv. 2. § 3. pontjában a radioaktív anyagra vonatkozó értelmező rendelkezés definiálása során
figyelembe kell venni a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (a továbbiakban: NAÜ) ajánlását,
valamint a 2013/59/EURAT0M tanácsi irányelvet (a továbbiakban: Irányelv) is. Az Atv. az ionizáló
sugárzás kibocsátása kifejezést használja, az Irányelv a radionuklid tartalmat, míg a NAÜ
radioaktivitásról beszél. E fogalmak összefüggenek egymással, ugyanakkor az alap az anyag radionuklid
tartalma, amelynek radioaktivitása következtében az anyag ionizáló sugárzást bocsát ki. Ennek
megfelelően az anyag radionuklid tartalma a meghatározó, így a fogalom-meghatározás e tekintetben
pontosításra került. Továbbá a javaslat az Atv. 2. § 46. pontja szerinti a nukleáris létesítmény
létesítményszintű nukleáris biztonságával kapcsolatos engedély fogalmát teljes körűen meghatározza a
radioaktívhulladék-tárolókra vonatkozóan is. Emellett két - a jogszabályokban már használt - fogalmat
határoz meg a (3) bekezdésben, elősegítve ezzel a hatékony jogalkalmazást. Egyrészt meghatározza az
atomenergia alkalmazására szolgáló sajátos építmények körét, összhangot teremtve ezzel az ágazati
jogszabályokban használt fogalommal, másrészt a nukleáris létesítménnyel és radioaktívhulladék-
tárolóval összefüggő építményeket is részletesen meghatározza, amelyet a Paksi Atomerőmű
kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházás megkezdése is indokolttá tesz. Így teljesen
egyértelművé válik, hogy a beruházás egyes építményei vonatkozásában milyen követelmények
érvényesülnek.
28
Az 5. §-hoz
A magyar kormány felkérésére, a hazai hatósági rendszer működésének felülvizsgálatát célzó, a NAÜ
által lefolytatott nemzetközi misszió a hatóság függetlenségének vizsgálata során megállapította, hogy
az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: OAH) főigazgatójának nincs döntési jogköre a béren
kívüli juttatások tekintetében arra, hogy a költségvetésben az OAH számára e célra meghatározott
pénzügyi forrásokat felhasználja. A módosítási javaslat értelmében az OAH vezetője jogosult lesz a
jutalom mértékének és a béren kívüli juttatásoknak szabályzatban történő meghatározására. A
szabályzatot az OAH felügyeletét ellátó miniszter hagyja jóvá.
A 6. §-hoz
A 6. §-ban foglalt módosítási javaslat alapján az atomerőmű engedélyese mint köztulajdonban álló
munkáltató munkarendjének kialakítása során a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 86.
§ (3) bekezdés a) pontjában foglalt munkaközi szünetre vonatkozó rendelkezésétől a nukleáris
létesítmény üzemeltetési sajátosságait is figyelembe véve a munkavállaló javára eltérhet.
A 7. §-hoz
A jelenleg hatályos Atv. 18. §. (3) bekezdése tartalmazza azokat a követelményeket, amelyeket az
ionizáló sugárzást létrehozó berendezések tulajdonjogának átruházásakor be kell tartani. Ezek a
követelmények elsősorban a tulajdont szerző természetes személyre, illetve a gazdálkodó szervezet
képviseleti joggal rendelkező valamely tagjára vonatkoznak. Azonban az ionizáló sugárzást létrehozó
berendezésekkel való visszaélést, szándékos károkozás szempontjából nem a tulajdonosok, hanem a
berendezéshez közvetlenül hozzáférő karbantartást és/vagy üzemeltetést végzők a meghatározók. Emiatt
a büntetlen előélet ellenőrzése elsősorban ebben a személyi körben indokolt. Egyéni vállalkozók
esetében, vagy kisebb gazdálkodó szervezeteknél a tulajdonos és az üzemeltetést végző ugyanaz a
személy, így a korábbi feltétel továbbra is teljesül. Gazdálkodó szervezet esetén a szervezet képviseleti
joggal rendelkező tagja többnyire nem kezeli a berendezést, így az ő büntetlen előéletének igazolása
nem elsődlegesen meghatározó a biztonság szempontjából. Így az erre vonatkozó rendelkezések
megszűnnek, ugyanakkor a javaslat az Atv. 11. § (5) bekezdésében foglalt közbiztonsági engedély
szükségességét kiterjeszti az ionizáló sugárzást létrehozó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó
berendezések karbantartóira és a legnagyobb kockázatot jelentő berendezések kezelőire, valamint az
építészeti-műszaki szakértői, építészeti tervezői, építészeti műszaki ellenőri és építész felelős műszaki
vezetői szakmagyakorlókra is. A hatályos 11. § (3) bekezdés c) pontjának hatályon kívül helyezésével
összefüggésben szükséges a 11. § (5) bekezdés módosítása, annak érdekében, hogy az atomenergia
alkalmazója a folyamatban lévő büntetőeljárásról és az annak keretében alkalmazott intézkedésekről
tájékoztatást kapjon.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat 8. §-a a szabványhasználatra vonatkozó rendelkezéseket pontosítja. E mellett az Atv.
12.	§ (7) bekezdés rendelkezése lehetővé teszi, hogy azon építmények, épületek esetében, amelyeknek
nincs szerepük a létesítmény üzemeltetésében, az építési engedély iránti kérelem benyújtására már a
létesítési engedélykérelem benyújtását megelőzően sor kerülhet.
A 9. §-hoz
Az engedélyes mindaddig felelős a nukleáris biztonságért, amíg az OAH által kiadott határozat nem
menti fel az alól, így a módosító rendelkezés egyértelműsíti, hogy az engedélyes felelőssége milyen
módon szűnhet meg.
A 10. §-hoz
29
Az atomenergia felügyeleti szerv hatáskörébe tartozó eljárások pontosítása szükséges. Az Atv. 17. § (2)
bekezdés 28. pontjába foglalt eljárásban az OAH mint sugárvédelmi hatóság a vonatkozó jogszabályok
értelmében az üzemeltetés megszüntetését külön nem engedélyezi, hanem az üzemeltetés
megszüntetéséről szóló bejelentést tudomásul veszi. A munkahely inaktívvá nyilvánítása, mint
engedélyezési eljárásnak csak a radioaktív sugárforrások alkalmazása esetén van létjogosultsága,
ionizáló sugárzást kibocsátó, de radioaktív anyagot nem tartalmazó (pl. röntgen) berendezések esetében
elegendő a megfelelő adat-tartalmú bejelentés tudomásul vétele.
Az Atv. 17. § (2) bekezdés 30. pontjában meghatározott eljárás esetén a javaslatban foglalt
módosításnak megfelelően a tulajdonszerzés utólagos jóváhagyása az atomenergia-felügyeleti szerv
részéről továbbiakban nem szükséges, mivel a szerződés jóváhagyása során vizsgált követelmény - a
tulajdonszerző büntetlen előéletének teljesülése - az Atv 11. §. (3) bekezdésének módosítására
tekintettel nem indokolt. Az Atv. 17. § (2c) bekezdéssel való kiegészítése egyértelműsíti, hogy a
végleges üzemen kívül helyezési engedély jogerőre emelkedése után a létesítmény üzemeltetésére
vonatkozó kérelmet nem lehet előterjeszteni. A 17. § (7) bekezdés kiegészítése kimondja, hogy az irodai
eszközökkel nem értékelhető, A3 méretűnél nagyobb dokumentumokat papír alapon is be kell nyújtani
az atomenergia-felügyeleti szerv részére. A javaslat értelmében az Atv. 17. §-a (8a) bekezdéssel egészül
ki, mely egyértelműsíti, hogy a létesítés alatt álló nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló
engedélyeitől eltérni csak a külön jogszabályban meghatározottak szerint lehet.
A 11. §-hoz
A radioaktív anyagok, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó berendezések, továbbá az
üzemeltetésnek helyt adó létesítmény tulajdonjogának átruházására, a használat bármilyen jogcímen
való átengedésére irányuló szerződésre az írásbeliség kikötését indokolja, hogy nyomon követhető
legyen a felsorolt anyagok és létesítmények esetében az egyes tulajdonosok vagy használók személye.
Mindez a felelősség megállapíthatósága szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.
A 12. §-hoz
A személyes adatok kezeléséhez és a kezelés céljának meghatározásához törvényi felhatalmazás
szükséges. Részben ezt a hiányosságot pótolja a javaslat, továbbá meghatározza, hogy a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvényben
előírtakon túl milyen adatok szükségesek a nyilvántartásba vételhez. Az elektronikus ügyintézés és a
bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 8. § (2) bekezdése szerint
nincs helye elektronikus ügyintézésnek azon eljárási cselekmények esetében, ahol törvény, eredeti
jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet az ügyfél személyes megjelenését vagy
meghatározott okiratok másként nem pótolható benyújtását kötelezővé teszi. E rendelkezésre tekintettel
az Atv. 18/D. §-a szerinti eljárásban szükséges bizonyos, az alkalmasságot igazoló iratoknak papír
alapon történő benyújtását előírni.
A 13. §-hoz
A jelenlegi szabályozás egyértelműen nem mondja ki, hogy mely időponttól kell az Atv. 52. § (1)
bekezdésében meghatározott nukleáris baleset esetére meghatározott összegre kötött
felelősségbiztosítást, vagy hitelintézettel pénzügyi fedezet vállalására irányuló szerződést az
engedélyesnek megkötnie. A felsorolt szerződések megkötését az üzembe helyezési engedélyhez
célszerű kötni, és az engedély feltételeként előírni a szerződések megkötését.
A 14. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések pontosítását tartalmazza.
A 15. §-hoz
30
Szövegcserés módosító rendelkezések, jogtechnikai jelleggel.
A 16. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. Az Atv. 16. § (9) - (14) bekezdése a nagy aktivitású
zárt sugárforrást felhasználó munkahelyen alkalmazott sugárvédelmi megbízott alkalmazásával szemben
gyakorlatilag az Atv 11. §. (3) bekezdésével azonos követelményeket támasztja. A követelményrendszer
egyszerűsíthető az Atv 11. §. (3) bekezdésének a sugárvédelmi megbízottakra történő kiterjesztésével.
Emellett a kötelezés hatályát a nagy aktivitású zárt sugárforrást felhasználó munkahelyen alkalmazott
sugárvédelmi megbízott mellett szükséges kiterjeszteni minden sugárveszélyes munkahelyen a
sugárvédelmi feladatok ellátásával összefüggő munkakörökben alkalmazott személyt, mivel
munkakörénél fogva a sugárvédelmi felügyeletet ellátó személy a nyitott sugárforrásokat, és az ionizáló
sugárzást kibocsátó berendezéseket alkalmazó munkahelyen is korlátlan hozzáféréssel rendelkezik a
radioaktív anyagokhoz, az ionizáló sugárzást kibocsátó berendezésekhez, és közvetlenül felügyeli a
radioaktív anyagok helyi nyilvántartását, valamint a hatósági adatszolgáltatások rendjét. A 11. § (3)
bekezdés módosítására tekintettel szükséges az Atv. 18/A. §-ának hatályon kívül helyezése.
A 17. §-hoz
A Tszt-ben szereplő, a távhőtermelő és a távhőszolgáltató között az ellátásbiztonság garantálása
érdekében előírt szerződéskötési kötelezettség időtartamának egyértelműsítése.
A 18. §-hoz
Az új rendelkezés egyértelműsíti, hogy az Fbkt.-ban nem szabályozott kérdésekben a Kt. rendelkezései
az irányadók.
A 19., 20. és 69. §-okhoz
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: MSZKSZ) tagsági jogviszonyára és a
tagi hozzájárulásra vonatkozó előírások egyértelműsítése. Továbbá a tagsági jogviszony megszűnésére
vonatkozó rendelkezések kiegészülnek azzal, hogy a kötelezettségek az elszámolás lezárásáig terhelik a
tagokat.
A 21. és 25. §-okhoz
A földgázszektorban alkalmazott elszámolások kilowattórára való átállításával összhangban a tagi
hozzájárul mértékegysége is módosul. Egyben a földgáz ágazati szabályozásban bekövetkezett
változásokkal összhangban pontosításra kerül a tagi hozzájárulás visszaigénylésének szabályozása.
A 22. és 79. §-okhoz
A tagi nyilatkozatok benyújtási határideje - igazodva az áfa bevallások benyújtási határidejéhez -
módosul, mivel a földgáz értékesítés esetén az áfa teljesítés időpontja határozza meg a nyilatkozatokban
rögzítendő mennyiséget. Rögzítésre kerül továbbá a nyilatkozatok adatait alátámasztó
adatszolgáltatások benyújtásának kötelezettsége, valamint definiálásra kerül a tagi hozzájárulás
megfizetésének időpontja.
A 23. §-hoz
A bürokrácia csökkentését szolgáló technikai pontosítás célja, hogy az MSZKSZ ne állítson ki minden
egyes alkalommal igazolást a tag kötelezettségeinek teljesítéséről, csak akkor, amikor arra a tag is
igényt tart.
A 24. §-hoz
31
Átmeneti rendelkezések.
A 26. §-hoz
A hatályon kívül helyező rendelkezés jogharmonizációs célt szolgál.
A 27.§-hoz,
A jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges megállapítani az ideiglenes vezeték és a
villamosenergia-tároló, valamint módosítani a villamosenergia-ipari vállalkozás fogalmát.
A 28., 31., 33., 34., 35. és 43. §-okhoz
A villamosenergia-tárolóra vonatkozó részletszabályok megállapítása.
A 29. és 56. §-okhoz
Az energiafogyasztói ellenőrzőlista frissítésével és az azzal kapcsolatos együttműködésre vonatkozó
előírások pontosítása a jogalkalmazási tapasztalatok alapján.
A 30. és 64. §-okhoz
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) benyújtandó
üzletszabályzatokkal kapcsolatos előzetes fogyasztói érdekképviseleti egyeztetésre vonatkozó
rendelkezések pontosítása. A fogyasztóvédelmi hatóság üzletszabályzattal kapcsolatos véleményezési
jogkörét a Hivatalhoz történő benyújtást megelőzően kell biztosítani, ezáltal a jóváhagyási eljárás
gyorsabbá válhat.
A 32.§-hoz
A villamosenergia-kereskedelmi engedélyt kérelmezhető személyek körét pontosító rendelkezés. Ezzel
összefüggésben indokolt a korlátozott és a teljes körű villamosenergia-kereskedőre alkalmazandó
szabályok pontosítása. A teljes körű villamosenergia-kereskedőre vonatkozóan pontosításra kerültek az
elérhetőség követelményének feltételei. A Get. szabályozásával összhangban szükséges szabályozni a
korlátozott földgázkereskedőre nem alkalmazandó rendelkezések körét (ilyen például a felhasználók
tájékoztatására vagy a kereskedőváltásra vonatkozó szabályok).
A 36. és 37. §-okhoz
Az ideiglenes vezetékkel kapcsolatos rendelkezések. A jogalkalmazói tapasztalatok alapján szükséges a
villamos hálózathoz történő ideiglenes (legfeljebb 12 hónap) csatlakozással kapcsolatos speciális
jogszabályi keretek megalkotása, annak érdekében, hogy rugalmasan és gyorsan ki lehessen szolgálni a
határozott időre felmerülő csatlakozási igényeket. Ennek egyik elemeként szükség van a villamos
energia építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályozásának specifikus kiegészítésére.
A 38. §-hoz
A rendszerhasználati díjak megállapítására vonatkozó kiegészítő rendelkezés.
A 39., 40. és 63. §-okhoz
A technikai pontosítást tartalmazó módosítás meghatározza azt a határidőt, ameddig a hálózati
engedélyeseknek a honlapjukon történő közzétételi kötelezettségüket teljesíteniük kell a
32
rendszerhasználati díjak és áralkalmazási feltételek, valamint a Hivatal elnöke által megállapított külön
díjak közzététele tekintetében.
A 41. és 65. §-okhoz
A Hivatal ajánlás-kiadási jogkörének megalapozása. Az egységes, gyors és hatékony jogalkalmazást
segíti elő az a rendelkezés, amely a Hivatal részére biztosítja a jogalkalmazási gyakorlatát ismertető
ajánlás kiadását az általa felügyelt engedélyesekkel kapcsolatban. Az ajánlás kötelező erővel nem bír,
ugyanakkor az engedélyesek számára segítséget nyújt.
A 42. §-okhoz
A Hivatalhoz eljárásaira vonatkozó előírásoknak (illetékfizetés, felfüggesztés, kérelmezett jog
gyakorlása) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.
törvénnyel összhangban álló módosítása.
A 44. §-hoz
Átmeneti szabályozást tartalmazó rendelkezés annak érdekében, hogy a módosítások a folyamatban lévő
ügyekben is alkalmazható legyen.
A 45. §-hoz
Technikai jellegű, valamint egyéb módosításokkal összefüggő szövegcserés pontosítások.
A 46. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 47. §-hoz
A KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság feletti tulajdonosi
joggyakorló a javasolt törvénymódosítás alapján — a Vtv. általános szabályainak megfelelően — a
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lesz.
A 48. §-hoz
Értelmező rendelkezés pontosítása annak érdekében, hogy rendszerhasználókra vonatkozó szabályozás a
határkeresztező gázvezetéken földgázt átszállító külföldi székhelyű szállítási rendszerüzemeltetőkre is
alkalmazható legyen.
A 49. §-hoz
A földgázelosztó méréssel és elszámolással kapcsolatos egyes rendelkezéseinek módosítása. Valamint a
szállítási rendszerüzemeltető feladatainak egyértelmű meghatározása szállítóvezetékről közvetlenül
ellátott felhasználó esetén.
Az 50. §-hoz
A teljes körű és a korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyesekre vonatkozó szabályozás módosítása
összhangban a Vet. szerinti módosításokkal.
Az 51 . §-hoz
A kereskedőváltás szabályainak a pontosítása.
33
Az 52. §-hoz
A kereskedőváltás folyamata mögötti elszámolási, adatáramlási előírások egyszerűsítése.
Az 53. §-hoz
A végső menedékes kijelölésével kapcsolatos eljárásrend egyértelműsítése azzal, hogy a korábbi
földgázkereskedő engedélyének visszavonása nem automatikus, arra is a vonatkozó kormányrendeleti
részletszabályok alkalmazandóak.
Az 54. §-hoz
Pontosító rendelkezés, mivel az ellenőrzési eljárás nem csak piaci szereplőre terjedhet ki.
Az 55. és 56. §-okhoz
A különböző kereskedők számára a felhasználókkal való kapcsolattartásra meghatározott előírások
egyértelműsítése.
Az 5 7. §-hoz
A napon belüli kapacitás-lekötés lehetőségének megteremtése érdekében szükséges módosítás.
Az 58. §-hoz
A földgáztermelő általi kapacitáslekötés kereteinek meghatározása.
Az 59. §-hoz
Az együttműködő földgázrendszer üzemeltetésével kapcsolatos, az egyes engedélyesek
együttműködésére vonatkozó előírások módosítása.
A 60. §-hoz
Az adatforgalmi és informatikai rendszerrel kapcsolatos elvárások módosítása.
A 61. és 62. §-okhoz
A méréssel, elszámolással kapcsolatos rendelkezések módosítása.
A 66. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések módosítása.
A 67. §-hoz
Szövegcserés módosítások.
A 68. §-hoz
A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetésére vonatkozó egyes törvényi rendelkezések
törlése, illetve további hatályon kívül helyező rendelkezések a vonatkozó uniós előírások, valamint a
különböző energetikai mérési, elszámolási rendszereket működtető társaságok és szervezetek közötti, a
legkisebb költség elvének megfelelő feladatoptimalizálás érdekében.
34
A 70-73. §-okhoz
Az MSZKSZ döntéshozatalára vonatkozó szabályok pontosítása egyrészt azzal, hogy a szavazatok
számításakor a jelenlévő tagok számához kell viszonyítani, másrészt a tagi hozzájárulás fizetés
figyelembevételével. Annak előírása, hogy az igazgatótanács tagja személyesen köteles eljárni.
A 74. §-hoz
A tagvállalatok és a készletek ellenőrzésére vonatkozó megbízás feltüntetése az igazgató feladatai
között.
A 75-79. §-okhoz
Az MSZKSZ részére fizetendő tagi hozzájárulás fizetésére, visszaigénylésére, a meg nem fizetett tagi
hozzájárulás behajtására vonatkozó előírások egyértelműsítése, pontosítása.
A 80. §-hoz
A tag jogellenes működésével kapcsolatos előírások módosítása.
A 81. §-hoz
Átmeneti szabályozást tartalmazó rendelkezés a módosítások folyamatban lévő tartozásokra való
alkalmazhatósága érdekében.
A 82. §-hoz
Jogharmonizációs záradék megállapítása.
A 83. §-hoz
Technikai és pontosító jellegű szövegcserés módosítások.
A 84. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 85. §-hoz
A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény 40. §
(2)-(4) bekezdését jelen törvény 76. §-a módosítja, ezért rendelkezni kell a jövedéki adóról szóló 2016.
évi LXVIII. törvény - ugyanezen jogszabályhely módosítását célzó, szintén 2017. január 1-jével
hatályba lépő - 169. §-áról.
A 86. §-hoz
Hatályba léptető és záró rendelkezések, valamint jogharmonizációs záradék.