﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László úr
Országgyűlés Hivatala
irományszám'. \ ■| A2-83S
Érkezett 2016 NOV 1 k.
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Magyarország Alaptörvénye 6. cikk (1) bekezdése alapján az „egyes iskolaszövetkezetekkel
összefüggő törvények módosításáról” címmel a következő törvényjavaslatot kívánjuk
benyújtani.
Budapest, 2016. november /fii
Tisztelettel,
Fidesz - Magyar Polgárt Szövetség
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
2016. évi... törvény
egyes iskolaszövetkezetekkel összefüggő törvények módosításáról
1.	A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény módosítása
M
(1)	A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban:" Sztv,) 7. §-a a következő
(6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az iskolaszövetkezet útján megszervezett gyakorlati képzés esetén- a szakmai
gyakorlatot az (1) bekezdés szerinti hallgató - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi
CCIV. törvény 44. § (1) bekezdésétől eltérően - a 10/B. § (2) bekezdés szerinti külső
szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján is elláthatja.”
(2)	Az Sztv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az iskolaszövetkezetnek természetes személy és jogi személy tagja lehet.”
(3)	Az Sztv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az iskolaszövetkezetnek nem lehet személyes közreműködést nem vállaló
természetes személy tagja.”
(4)	Az Sztv. 10/B. §~a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10/B. § (1) Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja személyes
közreműködését az iskolaszövetkezet által harmadik személy részére nyújtott szolgáltatás (a
továbbiakban: külső szolgáltatás) köretében is teljesítheti.
(2)	A külső szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony az iskolaszövetkezet és az
iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja közötti külső szolgáltatásra
vonatkozó tagsági megállapodás alapján létrejött, olyan sajátos jogviszony, amelynek
keretében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló,, hallgató tagja teljesíti személyes
közreműködését, és amelyre a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka
törvénykönyvéről szóló 2012, évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) e törvényben
meghatározott szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3)	A külső szolgáltatás nyújtása során a külső szolgáltatás fogadója az iskolaszövetkezet
nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját közvetlenül utasíthatja. Az utasításadási jog kiteljed
különösen a feladatteljesítés módjának, idejének és ütemezésének meghatározására.
1
(4)	Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés
tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi
huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Az iskolaszövetkezet nappali tagozatos
tanuló, hallgató tagja részére, ha két egymást kővető napon végzi feladatát, a napi munka
befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt
kell biztosítani.
(5)	Az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezéseit az iskolaszövetkezet személyes
közreműködést teljesítő, nappali tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló
tagja esetében kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső
szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében
minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.
(6)	A külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítés tartamára járó, az egyes
feladatokhoz kapcsolódó díjazásnak el kell érnie az Mt. 153. §-ában foglalt felhatalmazás
alapján kiadott jogszabályban meghatározott minimális összeget.
(7)	A (2) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell
a)	a tag által vállalt feladatok körét,
b)	a tagnak a külső szolgáltatás fogadójánál történő feladatteljesítése tartamára járó, az egyes
feladatokhoz kapcsolódó díjazások legkisebb összegét, valamint
c)	az iskolaszövetkezet és a tag kapcsolattartásának módját a feladatteljesítéssel nem járó
időtartamra.
(8)	A személyes közreműködés külső szolgáltatás keretében történő teljesítése
megkezdésének feltétele, hogy az iskolaszövetkezet és a tag írásban megállapodjanak
a)	a szolgáltatás fogadójának személyében,
b)	a teljesítendő konkrét feladatban,
c)	a tag díjazásának összegében és az összeg kifizetésének időpontjában,
d)	a feladat teljesítésének helyében, valamint
e)	a feladat teljesítésének időtartamában.
(9)	A külső szolgáltatás teljesítésében résztvevő tag károkozása vagy személyiségi jog
megsértése esetén az iskolaszövetkezet és a külső szolgáltatás fogadójának megállapodása
alapján az alkalmazott károkozásáért való felelősség polgári jógi szabályait kell alkalmazni,
azzal, hogy a harmadik személynek okozott kárért vagy személyiségi jogsértésért az
iskolaszövetkezet és a külső szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felelnek.
(10)	A külső szolgáltatás fogadója részére történő feladatteljesítés során a külső szolgáltatás
teljesítésében résztvevő tagnak okozott kárért vagy személyiségi jogai megsértéséért. az
iskolaszövetkezet és a szolgáltatás fogadója egyetemlegesen felel.”
2
2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLÍX. törvény
módosítása
2. §
A csődeljárásró] és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (2) bekezdés
a)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolási költségek a következők:)
„a) az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve
aa)	a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, valamint a kollektív szerződésben,
illetve a munkaszerződésben meghatározott juttatásokat,
ab)	az adós által a kölcsönbeadóval kötött munkaerő-kölcsönzési szerződésben foglalt, az
adóst, mint kölcsönvevőt terhelő díjból az adóshoz kölcsönzött munkavállalók részére járó, a
kőícsönbeadó által fizetendő munkabért és egyéb bérjellegű juttatásokat, és
ac)	az adós által az iskolaszövetkezettel megkötött szerződésben foglalt, az adóst, mint az
iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevevőjét terhelő díj 85%-át - amely az
iskolaszövetkezetnek járó díjból a feladatteljesítés során személyesen közreműködő
iskolaszövetkezeti tagok részére járó díj, egyéb bérjellegű juttatás összegét foglalja magában
-	továbbá
ad)	ha a felszámolás kezdő időpontját megelőzően esedékessé vált . munkabért és egyéb
bérjellegű juttatásokat a felszámoló a felszámolás kezdő időpontja után fizette ki, az ezeket
terhelő adó- és járulékfizetési kötelezettséget is (ideértve az egészségügyi hozzájárulást);”
3. A munkaügyi ellenőrzésről szóié 1996. évi LXXV. törvény módosítása
3.§
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 3. § (3) bekezdésében az „Sztv.
10/B. § (3)-(6) bekezdésében” szövegrész helyébe az „Sztv. lö/B' § (4)-(8) bekezdésében”
szöveg lép.
. 4*§
Ez a törvény 2017. január 1 -jén lép hatályba.
3
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja, hogy az iskolaszövetkezetek vonatkozásában a közelmúltban
megváltozott jogszabályi környezet gyakorlati alkalmazása során felmerült
bizonytalanságokat kiküszöbölje. Ennek keretében módosítja a szövetkezetekről szóló 2006.
évi X. törvényt (a továbbiakban: Sztv.), a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
1991. évi XLIX, törvényt, valamint a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV.
törvényt.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy az iskolaszövetkezeti tag hallgatók a felsőoktatási
intézmény által előírt szalonéi gyakorlatot külső szolgáltatásra irányuló személyes
közreműködés keretében tagsági megállapodással is teljesíthetik.
Az Sztv. 8. § (3) bekezdése jelenleg nem teszi lehetővé azt, hogy iskolaszövetkezetnek a
természetes személy tagjain kívül - a nevelési-oktatási intézmény és annak fenntartója,
valamint a felsőoktatási intézmény kivételével - jogi személy tagja is legyen. Ezt oldja fel a
módosító javaslat.
A törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató
tagjának külső szolgáltatás teljesítésére irányuló személyes közreműködését - Sztv. 10/B. §
(2) bekezdés - egy sajátos, önálló (sui generis) jogviszonyként kell értelmezni, amelyre
általánosan a Ptk. megbízásra vonatkozó, valamint a munka törvénykönyvének e törvényben
nevesített szabályait kell alkalmazni.
A törvényjavaslat, rögzíti, hogy a szolgáltatás fogadója a teljesítésben közreműködő tag
számára utasítást adhat. A külső szolgáltatás természetére és speciális jellegére tekintettel a
javaslat pontosítja a Ptk. 6:273. §-a szerinti utasítási jogkör teijedelmét.
A törvényjavaslat értelmében a munka törvénykönyvének szabadságra vonatkozó
rendelkezéseit kizárólag az iskolaszövetkezet személyes közreműködést teljesítő, nappali
tagozatos tanulói vagy hallgatói jogviszonyban nem álló tagja esetében kell alkalmazni, azzal
az eltéréssel, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett
feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom
feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár. Ennek indoka, hogy a nappali
tagozatos tanulók, hallgatók feladatteljesítése nem munkaviszony, hanem sajátos, külső
szolgáltatás nyújtására irányuló jogviszony keretében történik, továbbá a hallgatók „főállása”
az iskola, iskolaszövetkezeten keresztüli feladatteljesítést eleve csak szabadidejükben
4
vállalnak. Természetesen a munkaközi szünet és a pihenőidő biztosítása az ő esetükben is
érvényesül. Ez a megfontolás nemzetközi tendenciákon alapul.
A 2, §-hoz
A törvényjavaslat átvezeti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvényben azt a 2016. szeptember 1-től hatályos jogszabályváltozást, amely alapján az
iskolaszövetkezeti tagok foglalkoztatása ezen időponttól nem az Ml., hanem az Sztv. hatálya
alá tartozik.
A 3. §-hoz
Jogtechnikai jellegű módosítást tartalmaz. Az 1. §-ban az Sztv. 10/B. § módosításával
megváltozott a bekezdések számozása. Ezt vezeti át a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996.
évi LXXV. törvény érintett szakaszában.
A 4. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
5