﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12914. számú
törvényjavaslat
a Magyar Corvin-lánc Testületről
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető
miniszter
Budapest, 2016. november
2016. évi..........törvény
a Magyar Corvin-lánc Testületről
Az Országgyűlés a Magyar Corvin-lánc Testület által képviselt értékek magasabb szintű
védelmének érdekében a következő törvényt alkotja.
1.	A Magyar Corvin-lánc Testület jogállása
1. §
(1)	A Magyar Corvin-lánc Testület (a továbbiakban: Testület) a Magyarország címerének és
zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 15. §
(2)	bekezdésében meghatározott tagokból álló köztestület. A köztestületi tagsági jogviszony a
Magyar Corvin-lánc kitüntetés adományozásával keletkezik és a Magyar Corvin-lánc
kitüntetés birtoklásának joga megszűnésével szűnik meg.
(2)	A Magyar Corvin-lánc Testület név használatára kizárólag az e törvény által létrehozott
köztestület j ogosult.
(3)	A Testület közhasznú jogállású szervezet.
(4)	A Testületet a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.
2.	A Testület szervezete, működése és gazdálkodása
2.	§
(1)	A Testület legfőbb szerve a Testület tagjaiból álló közgyűlés. A közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe tartozik:
a)	az alapszabály elfogadása,
b)	az elnök és az elnökhelyettes megválasztása,
c)	a Testület előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámolójának, valamint tárgyévi
költségvetésének (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,
d)	a döntés minden olyan ügyben, amit az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe
utal.
(2)	A közgyűlés a Testület tagjai közül elnököt és elnökhelyettest választ. A Testület
képviseletét a Testület elnöke látja el.
(3)	A Testület által foglalkoztatott személyek felett a munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(4)	A Testület működésének alapvető szabályait az alapszabály tartalmazza.
3.	§
A Testület felügyelő szerv, felügyelőbizottság létrehozására nem köteles.
4.	§
(1)	A Testület működésével kapcsolatos hivatali feladatokat az elnök munkaszervezeteként
működő Magyar Corvin-lánc Testület Titkársága (a továbbiakban: Titkárság) látja el. A
Titkárság ennek keretében
a)	szervezi a Testület közfeladatainak ellátását,
2
b)	ellátja a Testület vagyonának hasznosításával összefüggő pénzügyi és vagyonkezelési
feladatokat,
c)	ellátja a Testület közfeladatainak ellátásával összefüggő igazgatási és gazdálkodási
feladatokat,
d)	gondoskodik a Testület közgyűlése által hozott döntések és szabályzatok eredeti
példányának őrzéséről.
5.	§
A Testület közfeladatainak ellátásához az állam költségvetési támogatás nyújtásával járul
hozzá.
3.	A Testület közfeladatai
6.	§
(1)	A Testület munkálkodik a tudományok és a művészetek, valamint a magyar nemzeti
oktatás és művelődés fellendítésén, valamint őrködik a Magyar Corvin-lánc kitüntetés
tekintélye felett.
(2)	A Testület az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva
a)	véleményt nyilvánít abban a kérdésben, hogy a Magyar Corvin-lánc kitüntetés
adományozására irányuló javaslat szempontjából megfontolás tárgyává tett személy a magyar
tudomány, irodalom vagy művészet területén kifejtett munkássága, illetve a magyar nemzeti
oktatás vagy művelődés fellendítése terén tanúsított szolgálatai alapján - figyelemmel
közéleti tevékenységére is - érdemes és méltó-e a kitüntetésre;
b)	külön felkérés alapján véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet,
oktatást, művelődést, valamint minden egyéb, általa fontosnak tartott területet érintő állami
döntések tervezetével kapcsolatban;
c)	figyelemmel kíséri a magyar tudományos és művészeti életet, a kultúra, az oktatás és a
művelődés minden egyes általa fontosnak tartott területének helyzetét és ezzel kapcsolatban
közérdekű javaslatot tehet és nyilvános állásfoglalást tehet közzé;
d)	ösztöndíjprogramot működtethet a szakterületükön kiemelkedő tehetséggel rendelkező
személyek támogatása céljából.
7.	§
A Testület a feladatainak eredményes ellátása érdekében
a)	tudományos intézménytől, felsőoktatási intézménytől, állami szervtől, a tudomány és a
művészet kiemelkedő képviselőitől véleményt és tájékoztatást kérhet;
b)	a véleményt nyilvánító szervezet képviselője, az erre felkért személy, külső szakértő a
Testület közgyűlésének ülésére - tanácskozási joggal - meghívható.
4.	Törvényességi ellenőrzés
8.	§
(1)	A Testület működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészségről szóló 2011. évi
CLXIII. törvény alapján az ügyészség látja el.
3
(2)	Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész keresettel a
bírósághoz fordulhat. Az ügyész által az e bekezdés alapján indított perek a Fővárosi
Törvényszék illetékességébe tartoznak.
(3)	A Fővárosi Törvényszék az ügyész keresete alapján, szükség esetén
a)	hatályon kívül helyezheti a Testület bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség
szerint új határozat meghozatalát rendelheti el,
b)	a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a közgyűlést, vagy
c)	határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezheti a közgyűlést.
5.	Záró rendelkezések
9.	§
Ez a törvény 2017. január 1-jén hatályba.
10.	§
(1)	A Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló kormányrendelet
szerinti Magyar Corvin-lánc Testület az e törvény szerinti Testületként működik tovább. A
Magyar Corvin-láncról és a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló kormányrendelet szerinti
Testületnek az e törvény hatálybalépésekor megbízatását töltő elnöke és elnökhelyettese
megbízatását e törvény hatálybalépése nem érinti.
(2)	A Testület közgyűlése a Testület e törvénnyel összhangban álló alapszabályát e törvény
hatálybalépését követő hatvan napon belül elfogadja.
11.	§
A Magyar Corvin-lánc Iroda az általa őrzött, a Magyar Corvin-lánc Testületről szóló
kormányrendelet szerinti Magyar Corvin-lánc Testület működését érintő szabályzatok eredeti
példányát és egyéb iratokat - ide nem értve a Magyar Corvin-lánc kitüntetéssel kapcsolatos,
kormányrendeletben meghatározott adatokat és iratokat - e törvény hatálybalépését követő 30
napon belül átadja a Testület részére.
12.	§
(1)	A Testület által végzett közfeladatok ellátásának elősegítése érdekében a Budapest
29772/1 és a 29772/13 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a 1146 Budapest,
Hermina út 45. szám alatti műemlékingatlan (a továbbiakban: Ingatlan) és az abban található
ingóságok a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése, valamint
az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján e törvény
erejénél fogva ingyenesen a Testület tulajdonába kerülnek.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti Ingatlan tulajdonváltozásának az ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a
továbbiakban: MNV Zrt.) készíti el és köti meg. A szerződésben az Ingatlan forgalmi
értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.
13.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4. pont 4.5.
alpontjában az „a Magyar Corvin-lánc kitüntetés alapításáról és alapszabályáról szóló
4
miniszterelnöki rendelet alapján a Magyar Corvin-lánc Testület által a tagja javaslatára”
szövegrész helyébe a „Magyar Corvin-lánc kitüntetés tárgyiasult formája és a Magyar Corvin-
lánc Testület által” szöveg lép.
5
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló
2011. évi CCII. törvény értelmében a Magyar Corvin-lánc Testület (a továbbiakban: Testület)
a Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesülő személyekből álló testület. A Testület jogállása,
működésének jogi keretei azonban mindezidáig nem kerültek meghatározásra. A Magyar
Corvin-lánc kitüntetés egy komoly múltra visszatekintő, nagy presztízsű kitüntetés, amelyben
hazánk legkiválóbb tudósai, művészei részesülhetnek, így a Testület jelentőségéhez méltatlan,
hogy annak jogállása jelenleg nem rendezett. A törvényjavaslat ezen hiátus megszüntetését
javasolja oly módon, hogy a Testület - az általa ellátott közfeladatokra és a működésére
tekintettel - köztestületként működne a jövőben. Az államháztartásról szóló 1992. évi
XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV.
törvény 8/A §-a alapján köztestület törvényben hozható létre, feladatai és működése
törvényben szabályozandók. A törvényjavaslat e rendelkezések megállapítására tesz
javaslatot.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
E § a Testület jogállásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. Ennek keretében rögzíti,
hogy a Testület köztestületként működik, amelyet a Fővárosi Törvényszék tart nyílván,
emellett az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek
működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. § (2) bekezdésével
összhangban rendelkezik arról is, hogy a Testület a törvény erejénél fogva közhasznú
jogállással bír.
Mivel minden köztestület nyilvántartott tagsággal rendelkezik, ezért a törvényjavaslat ezen
szerkezeti egysége határozza meg azt is, hogy mely személyek lehetnek a testület tagjai. A
rendelkezésben hivatkozott, a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint
állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 15. § (2) bekezdése alapján a Testület
tagjává a Magyar Corvin-lánc kitüntetésben részesülő személyek válhatnak. A testületi tagság
tehát a kitüntetéshez kötődik, így a törvényjavaslat 1. §-a alapján a tagsági jogviszony a
kitüntetés adományozásával kezdődik, és a kitüntetés birtoklásának joga megszűnésével
szűnik meg.
A 2-5. §-hoz
A törvényjavaslat e rendelkezései a Testület szervezetével, működésével és gazdálkodásával
kapcsolatos legalapvetőbb szabályokat állapítják meg. E szabályok között a javaslat a Polgári
Törvénykönyv rendelkezéseivel összhangban rögzíti, hogy a Testület tagjaiból álló közgyűlés
a testület legfőbb szerve, és ezzel összefüggésben meghatározza a közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe tartozó döntéseket. Ezek közé a Testület működését alapjaiban meghatározó,
legalapvetőbb döntések tartoznak, így a Testület működését szabályozó alapszabály
elfogadása, a testület vezetőinek megválasztása, valamint a költségvetés és a költségvetés
végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása. A törvényjavaslat lehetőséget biztosít továbbá
arra, hogy az alapszabály további döntéseket utaljon a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
A törvényjavaslat a Testület szervezetét megállapító rendelkezések között rögzíti, hogy a
Testület közgyűlése elnököt és elnökhelyettest választ. A Testület elnöke képviseli a
6
Testületet harmadik személyekkel szemben, és gyakorolja a munkáltatói jogokat a Testület
alkalmazottjai felett.
A Testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Magyar Corvin-lánc
Testület Titkársága látja el, ennek keretében szervezi a Testület munkáját, ellátja a Testület
gazdálkodásával és vagyonkezelésével kapcsolatos feladatokat. A Titkárság az elnök
munkaszervezeteként működik, annak vezetése tehát az elnök hatáskörébe tartozik.
A Testület nem válik az államháztartás részéve, a költségvetése nem fog önálló fejezetet
alkotni a központi költségvetésben, és nem az államháztartásról szóló törvény és annak
végrehajtási rendeletei alapján fog gazdálkodni. Az állam a Testület működéséhez
költségvetési támogatás nyújtásával járul hozzá.
A 6. és 7. §-hoz
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény értelmében a köztestület a tagságához vagy a
tagsága által végzett tevékenységhez köthető közfeladatot lát el. A törvényjavaslat 6. és 7. §-a
ezzel összhangban meghatározza a Testület feladatait. A Testület alapvető feladata, hogy
őrködjön a Magyar Corvin-lánc kitüntetés méltósága felett. Ennek keretében - külön
jogszabályban meghatározottak szerint - ezen szempontból véleményezi a kitüntetésre
vonatkozó javaslatokat. A Testület további alapvető feladata a tudomány, az irodalom, a
művészet, az oktatás és a művelődés fejlődésének elősegítése. A törvényjavaslat ezért rögzíti,
hogy a Testület véleményt nyilvánít a magyar tudományt, irodalmat, művészetet, oktatást,
művelődést, valamint minden egyéb, általa fontosnak tartott területet érintő állami döntések
tervezeteivel kapcsolatban, és értékelheti az e területeken végbemenő folyamatokat, azokkal
összefüggésben javaslatot tehet, és nyilvános állásfoglalást tehet közzé. A tudomány, az
irodalom, a művészet, az oktatás és a művelődés fejlődését a Testület a kiemelkedő tehetségű
fiatalok anyagi támogatását szolgáló ösztöndíjprogramot működtetésével is elősegíti.
A Testület a fenti feladatok ellátása, a megalapozott döntés meghozatala érdekében az érintett
szervektől véleményt és tájékoztatást kérhet, és a véleményt nyilvánító szervezet képviselőjét
vagy valamely külső szakértőt a közgyűlés ülésére meghívhatja. Az ily módon meghívott
személy a döntéshozatali eljárásban kizárólag tanácskozási joggal vehet részt, szavazati joggal
nem rendelkezik.
A 8. §-hoz
A törvényjavaslat e §-a a Testület törvényességi ellenőrzésére vonatkozó szabályokat állapítja
meg. E rendelkezések alapján a Testület működése felett a törvényességi ellenőrzést az
ügyészség látja el. Az ügyész a törvényességi ellenőrzés keretében keresettel fordulhat a
bírósághoz a Testület törvényes működésének helyreállítása érdekében, ha más módon a
törvényes működés nem biztosítható. A bíróság a kereset alapján hatályon kívül helyezheti a
Testület bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat
meghozatalát rendelheti el, a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja
a közgyűlést, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezheti a
közgyűlést. A törvényességi ellenőrzés keretében lefolytatott eljárások a Fővárosi
Törvényszék kizárólagos hatáskörébe tartoznak.
A 9. §-hoz
7
E § a törvényjavaslat hatálybalépésnek időpontját határozza meg.
A 10. és 11. §-hoz
A törvényjavaslat e szerkezeti egységei a testület köztestületté alakításával kapcsolatos
átmeneti rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek a folytonosság biztosítása érdekében
egyrészről kimondják, hogy a jelenleg Testület az e törvény szerinti Testületként működik
tovább, azzal, hogy a Testületnek a törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül el kell
fogadnia a törvénynek megfelelő alapszabályt. A törvényjavaslat rögzíti továbbá, hogy a
köztestületként való működés a Testület jelenlegi elnökének és elnökhelyettesének
megbízatását nem érinti.
Tekintettel arra, hogy a Testület működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a
Testület Titkársága veszi át a Magyar Corvin-lánc Irodától, ezért a működés folytonosságának
biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy a jelenleg a Magyar Corvin-lánc Iroda által
őrzött iratok milyen módon kerülnek a Testület birtokába. Az ezzel kapcsolatos szabályozást a
törvényjavaslat 11. §-a foglalja magában.
A 12. §-hoz
E § a Budapest 29772/1 és a 29772/13 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a 1146
Budapest, Hermina út 45. szám alatti ingatlan és az abban található ingóságoknak a Testület
tulajdonába adásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról rendelkezik.
A 13. §-hoz
A törvényjavaslat e szerkezeti egysége a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.
törvény jogtechnikai módosítását tartalmazza.
8