﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/12924. számú
törvényjavaslat
a hivatalos statisztikáról
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető
miniszter
Budapest, 2016. november
2
201... évi .... törvény
a hivatalos statisztikáról
Az Országgyűlés, kiindulva abból, hogy Magyarország társadalmi és gazdasági jelenségeinek
és folyamatainak megismeréséhez, megértéséhez, értékeléséhez hiteles, megalapozott és
szakszerű hivatalos statisztikára van szükség, előmozdítva a hivatalos statisztikai tevékenység
objektivitását, pártatlanságát és függetlenségét, figyelemmel - az Európai Uniónak az európai
statisztikák egységének biztosítása érdekében - a nemzeti statisztikai tevékenységek
összehangolására és erősítésére irányuló törekvéseire, hangsúlyozva ugyanakkor a hazai
statisztikai tevékenység történelmi előzményeit, folytonosságát és vívmányait, valamint a
statisztikai adatok hazai felhasználói igényeinek fontosságát, a Központi Statisztikai Hivatal
függetlenségének és szakmaiságának, továbbá a hivatalos statisztika iránti bizalom további
erősítésének érdekében a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
r
Általános rendelkezések
1.	A törvény hatálya
1.	§ A törvény hatálya kiterjed a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által végzett, a
Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) által rendszeresen felülvizsgált
statisztikai adatelőállítási folyamatra, valamint az azzal kapcsolatos egyéb tevékenységre (a
továbbiakban együtt: hivatalos statisztikai tevékenység), valamint mindazokra a személyekre
és szervezetekre, akik, vagy amelyek a hivatalos statisztikai tevékenységben adatgyűjtőként,
adatszolgáltatóként, adatátadóként, felhasználóként érintettek.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	adatforrás: a statisztikai adatfelvétel megvalósításának, a megfigyelendő adatok
begyűjtésének forrása. A statisztikai megfigyeléshez szükséges adatok összegyűjtése több
adatforrásból történhet,
2.	adatkör: a statisztikai adatfelvétel által megfigyelt ismérvek egy adott témára és adott
megfigyelési szintre vonatkozó, azonos logikai egységbe tartozó csoportja,
3.	adminisztratív adatforrás: olyan másodlagos adatforrás, melyben tárolt adatok gyűjtését,
vagy azokról nyilvántartás vezetését jogszabály írja elő az adminisztratív adatforrás kezelője
számára,
3
4.	azonosítás: az az esemény, amikor egy adott statisztikai egységet (különösen: természetes
személyt, gazdálkodó szervezetet, egyéb intézményt) egyértelműen felismernek vagy
hozzájutnak a statisztikai egység egy vagy több közvetlen azonosítójához,
5.	egyedi adat: olyan adat vagy adatok olyan együttese, amely - a mindenkori legjobb
technikai lehetőségek igénybevételével - lehetővé teszi a statisztikai egység közvetlen vagy
közvetett azonosítását, illetve azon keresztül eddig nem ismert információ felfedését,
6.	egyéb másodlagos adatforrás: minden olyan másodlagos adatforrás, ami nem minősül
adminisztratív adatforrásnak,
7.	elsődleges adatforrás: olyan adatforrás, amelyből a statisztikai adatfelvétel által leírt
sokaság adott időszakra vagy időpontra vonatkozó ismérvei teljes mértékben vagy részben
statisztikai adatgyűjtéssel meghatározhatók,
8.	felfedés: a közzétett adatokból egy adott statisztikai egységre vonatkozó eddig nem ismert
információ nyilvánosságra kerülése,
9.	felfedési kockázat: Annak valószínűsége, hogy a közzétett adatok alapján legalább egy
statisztikai egység azonosítható, vagy rá vonatkozóan eddig nem ismert információ kerül
nyilvánosságra,
10.	közvetlen azonosító: a statisztikai egységhez rendelt egyedi azonosítási adat vagy kód
(függetlenül annak nyilvános hozzáférhetőségétől), valamint a statisztikai egység neve, a
statisztikai egységhez tartozó pontos címadat (így különösen: lakcím, székhelycím,
telephelycím), valamint a statisztikai egység elérhetőségi adatai (így különösen: e-mail cím,
telefonszám). Nem minősül közvetlen azonosítónak az adatkezelő által képzett technikai
azonosító,
11.	közvetett azonosítás: közvetett azonosítás a statisztikai egység azonosítása bármilyen, a
közvetlen azonosítástól eltérő módon, így a statisztikai adatállomány olyan változója alapján,
mely kulcs részeként segíthet a statisztikai egységek azonosításában,
12.	másodlagos adatforrás: olyan adatforrás, amelyből a statisztikai adatfelvétel által leírt
sokaság adott időszakra vagy időpontra vonatkozó ismérvei teljes mértékben vagy részben
statisztikai adatátvétellel meghatározhatók. A másodlagos adatforrások begyűjtésének két
típusát különböztetjük meg: az adminisztratív forrásból történő adatátvételeket (adminisztratív
adatátvétel) és az egyéb másodlagos forrásból történő adatátvételeket,
13.	statisztikai adatátvétel: a statisztikai adatfelvétel által meghatározott sokaság adott
időszakra vagy időpontra vonatkozó ismérveinek meghatározásához más szervezet által
nyilvántartott vagy összegyűjtött adatok átvétele, felhasználása,
14.	statisztikai adatelőállítási folyamat: a hivatalos statisztikai adatok előállítási folyamata, a
hivatalos statisztikai adatot kezelő intézmények alaptevékenysége, mely magában foglalja a
hivatalos statisztikák iránti igények megismerését, a hivatalos statisztikai adatok előállítási
folyamatának és az azt támogató eszközöknek a megtervezését, szervezését, fejlesztését,
adatforrások használatát, a hivatalos statisztikai célból kezelt adatok előkészítését,
feldolgozását, elemzését, az azok alapján történő tájékoztatást és megjelenítést, valamint a
hivatalos statisztikai információk archiválását,
15.	statisztikai adatfelvétel: egy adott sokaság adott időszakra vagy időpontra vonatkozó
ismérveinek gyűjtése egy társadalmi, gazdasági vagy környezeti jelenség statisztikai
megfigyelése céljából, különböző adatforrások felhasználásával,
4
16.	statisztikai adatgyűjtés: a statisztikai adatfelvétel által meghatározott sokaság adott
időszakra vagy időpontra vonatkozó ismérveinek összegyűjtése a kiválasztott adatszolgáltatók
megkérdezésével vagy közvetlen megfigyeléssel,
17.	statisztikai cél: hivatalos statisztikai adat statisztikai adatelőállítási folyamatban való
felhasználása,
18.	statisztikai egység: a sokaság meghatározott tulajdonságokkal, jellemzőkkel, ismérvekkel
rendelkező egyede,
19.	statisztikai nyilvántartás: a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által a statisztikai
adatfelvételek céljából megfigyelt sokaságok egyedeinek azonosítására, elérhetőségére és a
statisztikai adatelőállítási folyamatot támogató jellemzőkre vonatkozó rendszeresen
karbantartott nyilvántartás. A statisztikai nyilvántartásokban szereplő, a sokaság egyedeit leíró
nyilvántartási egységek vonatkozhatnak a társadalom, a gazdaság és a környezet bármely
egységére, jellemző módon személyekre, címekre, szervezetekre vagy tevékenységekre,
20.	statisztikai regiszter: a statisztikai adatelőállítási folyamat támogatása és egységesítése
céljából a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által vezetett olyan statisztikai nyilvántartás,
amelyből elérhetők a különböző adatfelvételek sokaságainak aktuális és történeti állapotai, a
változások oka, hatálya, forrása, és amely a sokaság egyedeire (egységeire) vonatkozó
adatokat strukturáltan, adatbázisban tárolja,
21.	végleges statisztikai adat: a statisztikai adatelőállítási folyamat során előálló olyan adat,
mely hivatalos közlés alapjául szolgál adott társadalmi, gazdasági vagy környezeti jelenség
meghatározott időszaki/időponti állapotáról.
II.	Fejezet
A Hivatalos Statisztikai Szolgálat
3.	A hivatalos statisztikai tevékenység
3.	§ (1) A hivatalos statisztikai tevékenység célja, hogy statisztikai információk
nyilvánosságra hozatalával valósághű, tárgyilagos képet adjon a társadalom, a gazdaság, a
környezet állapotáról és annak változásairól az állami szervek, az önkormányzatok, a
gazdasági szervezetek - beleértve a pénzügyi piacokat -, a civil szervezetek, a tudományos
tevékenységet végzők, a közvélemény, a média szereplői, valamint a nemzetközi szervezetek,
különösen az Európai Unió intézményei számára.
(2)	A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak a hivatalos statisztikai tevékenységet - az
európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak
az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló
1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról
szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának
létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről
szóló 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: Európai Statisztikai Rendelet) szerinti - Európai Statisztikai Rendszer
5
működésével összhangban kell ellátni, melynek során a Hivatalos Statisztikai Szolgálat
tagjainak mindenkor meg kell felelniük az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexében és a (3)
bekezdésben meghatározott elveknek.
(3)	A hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos alapelvek:
a)	„Szakmai függetlenség”: a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak a hivatalos statisztika
előállítása során - különös tekintettel az alkalmazott technikák, eszközök, fogalmak,
módszertanok és adatforrások kiválasztására, valamint a közzététel valamennyi
formájának tartalmára és időzítésére - szakmailag független módon kell eljárnia, és
ezeket a feladatokat bármilyen politikai vagy egyéb nyomástól és befolyástól mentesen,
valamint egyéb, nem statisztikai tevékenységüktől elkülönítve kell elvégezni. A Hivatalos
Statisztikai Szolgálat tagjánál a szervezet vezetője által erre kijelölt vezető felelős
hivatalos statisztikai tevékenységért. A hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatban
utasításra, döntéshozatalra kizárólag a hivatalos statisztikai tevékenységért felelős vezető
jogosult.
b)	„Pártatlanság": a hivatalos statisztikát bármely politikai vagy egyéb nyomástól és
befolyástól mentesen, semleges módon kell előállítani és közzétenni, és valamennyi
felhasználót egyenlő bánásmódban kell részesíteni.
c)	„Objektivitás”: a hivatalos statisztikát megbízható és elfogulatlan módon kell előállítani,
valamint közzétenni.
d)	„Megbízhatóság”: a hivatalos statisztikáknak a lehető leghitelesebben, legpontosabban és
legkövetkezetesebben kell mérniük azt a valóságot, amelyet leképezni hivatottak, és ez
magában foglalja a tudományos kritériumok alkalmazását is a források, módszerek és
eljárások kiválasztásában.
e)	„Minőség iránti elkötelezettség”: a hivatalos statisztika megbízható, magas minőségű
statisztikai információk előállításával, közzétételével támogatja a tényeken alapuló
döntéshozatalt, a kutatást és a társadalom szereplői közötti párbeszédet. Ennek érdekében
a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai rendszeresen mérik és folyamatosan javítják a
statisztikai termékek és folyamatok minőségét és rendszeresen tájékoztatják a
felhasználókat a minőségről.
f)	,A statisztikai adatok bizalmas kezelése”: a statisztikai egységekre vonatkozó adatok
védelme, amely magában foglalja a megszerzett adatok nem statisztikai célú
felhasználásának és jogellenes nyilvánosságra hozatalának tilalmát is.
g)	„Költséghatékonyság”: a hivatalos statisztika előállítási költségeinek arányban kell állniuk
az eredmények fontosságával és a várt előnyökkel, az erőforrásokat optimálisan kell
felhasználni és mérsékelni kell a válaszadói terhet.
(4)	A hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos alapelvek részletes tartalmát - a (4)
bekezdésben foglaltakon túlmenően, az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexében foglaltak
figyelembevételével - a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe határozza meg.
(5)	A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexét a KSH elnöke állítja össze és - az Országos
Statisztikai Tanáccsal, valamint a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testülettel
együttműködve, annak véleményének kikérését követően - adja ki.
4.	A Hivatalos Statisztikai Szolgálat
6
4.	§ (1) E törvényben meghatározott hivatalos statisztikai tevékenység ellátása a Hivatalos
Statisztikai Szolgálat feladata.
(2)	A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja az a szervezet lehet - a 4. és az 5. §-ban foglaltak
figyelembevételével -, amely közfeladatának részeként hoz nyilvánosságra hivatalos
statisztikai adatokat, és amelynek szervezete és működése megfelel a Nemzeti Statisztika
Gyakorlati Kódexében és az Európai Statisztikai Rendeletben foglaltaknak.
(3)	A KSH a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja, a KSH elnöke látja el Magyarország
főstatisztikusi feladatait.
(4)	A KSH elnöke főstatisztikusi feladatai körében felelős a Hivatalos Statisztikai Szolgálat
hivatalos statisztikai tevékenységének szakmai koordinációjáért és egységességéért, így
különösen
a)	a hivatalos statisztikai tevékenység ellátásával kapcsolatban iránymutatásokat ad ki
és felülvizsgálja és ellenőrziaz azoknak való megfelelést,
b)	figyelemmel az 6. §-ban foglaltakra képviseli Magyarországot az Európai Statisztikai
Rendszerben, az Európai Unió hivatalos statisztikával foglalkozó testületeiben és
fórumain, illetve hivatalos statisztikával foglalkozó nemzetköziszervezetek fórumain,
statisztikai munkájában, valamint kapcsolatot tart más országok statisztikai hivatalaival,
c)	kijelöli, hogy a Hivatalos Statisztikai Szolgálat mely tagja minősül az Európai
Statisztikai Rendelet értelmében európai statisztika fejlesztésében, előállításában és
közzétételében részt vevő egyéb nemzeti hatóságnak és tájékoztatja erről az Európai
Bizottságot (Eurostatot).
5.	§ (1) A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében és az Európai Statisztikai Rendeletben
foglaltaknak való megfelelőséget a KSH elnöke - a Kormány rendeletében foglalt szabályok
szerint - akkreditációs eljárás alkalmazásával állapítja meg. Ezzel összefüggésben:
a)	az akkreditációs eljárás eredményéről - a b) pontban foglalt nyilvánosságra hozatalt
megelőzően - tájékoztatja a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testületet és az
Országos Statisztikai Tanácsot,
b)	a KSH elnöke a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak listáját- megjelenteti a
Hivatalos Értesítőben, illetve az akkreditációs eljárás eredményét nyilvánosságra hozza
a KSH honlapján is.
(2)	Az elutasított akkreditációs kérelmet a megállapított hiányosságok pótlását, vagy
felszámolását követően lehet ismételten benyújtani.
(3)	A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódex és az Európai Statisztikai Rendelet elveinek való
megfelelést a KSH ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálatra az akkreditáció szabályait kell
alkalmazni.
(4)	Ha a felülvizsgálat során a KSH elnöke megállapítja, hogy a szervezet a Nemzeti
Statisztika Gyakorlati Kódexében és az Európai Statisztikai Rendeletben foglaltaknak nem
felel meg, akkor az adott szervezet vonatkozásában egy éves felülvizsgálati időszak lép
7
életbe. Ennek lejártával a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe és az Európai Statisztikai
Rendelet elveinek való megfelelés ismételten ellenőrzésre kerül. Amennyiben a megállapított
hiányosságok nem kerültek kijavításra és a szervezet statisztikai tevékenysége továbbra sem
felel meg a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódex és az Európai Statisztikai Rendelet
elveinek, a KSH elnöke az akkreditációt visszavonja, a szervezet Hivatalos Statisztikai
Szolgálatban való tagságát az ismételt ellenőrzést követő év végével megszünteti. A megszűnt
tagságú szervezet az ismételt ellenőrzést követő évre vonatkozó hivatalos statisztikai
tevékenységét még lezárja, de a következő tárgyévre nézve már nem folytathat hivatalos
statisztikai tevékenységet. Az általa statisztikai célból kezelt adatokat a statisztikai
tevékenységének lezárásával egyidejűleg átadja a Hivatalos Statisztikai Szolgálat azon
tagjának, amely a tevékenységet átveszi, ennek hiányában a KSH részére, és ezzel egyidejűleg
a tárolt egyedi statisztikai adatokat tartalmazó adatállományokat törli, vagy véglegesen
hozzáférhetetlenné teszi.
(5)	A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjának jogutódlással történő megszűnése esetén új
akkreditáció lefolytatása szükséges.
(6)	A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjának megszűnése esetén a hivatalos statisztikai
tevékenység vonatkozásában történő esetleges jogutódlásról rendelkezni kell. A Hivatalos
Statisztikai Szolgálat megszűnt tagja által hivatalos statisztikai célra kezelt adatállományok
vonatkozásában a (4) bekezdés szerint kell eljárni.
5.	Együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal
6.	§ (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a jegybanki információs rendszer
működtetőjeként a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja. E törvény rendelkezésit az MNB-re a
Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben (a továbbiakban: MNB tv.) foglalt eltérésekkel
kell alkalmazni.
(2)	Az MNB az MNB tv. szerinti függetlenség elvének megtartása mellett hivatalos
statisztikai tevékenységének ellátása során - a Központi Bankok Európai Rendszerének (a
továbbiakban: KBER) tagjaként a KBER európai statisztikákat érintő feladatköréről szóló
nyilvános kötelezettségvállalásban foglalt alapelveknek való teljes körű megfelelés sérelme
nélkül - a lehető legteljesebb körűen megfelel a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében
foglalt elveknek.
(3)	A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében foglalt elveknek való megfelelést az MNB öt
évente önértékelés keretében vizsgálja, és annak alapján a minél teljesebb megfelelés
érdekében intézkedési tervet készít.
(4)	Az önértékelés eredményéről, valamint a tervezett intézkedésekről az MNB tájékoztatja a
KSH elnökét.
(5)	A KSH és annak elnöke e törvényben meghatározott jogkörében szorosan együttműködik
az MNB-vel és annak elnökével, ezen feladatainak ellátása nem érinti az MNB-nek és annak
elnökének az MNB tv.-ben meghatározott függetlenségét és feladatainak ellátását.
8
III.	Fejezet
A Központi Statisztikai Hivatal
6.	A KSH jogállása
7.	§ (1) A KSH kormányhivatalként működő központi költségvetési szerv, amely szakmailag
független.
(2)	A KSH székhelye Budapest.
(3)	A jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök nem sérthetik a KSH szakmai
függetlenségét.
(4)	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 67. § (4) bekezdésében foglaltakat a KSH
vonatkozásában nem kell alkalmazni.
(5)	A KSH elnöke törvényben meghatározott feladatkörében nem utasítható.
(6)	A KSH költségvetése a (9) és (10) bekezdésben meghatározott költségvetési szervek,
valamint az általa kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetésével együtt a központi
költségvetésről szóló törvényben önálló fejezetet képez.
(7)	A KSH az adatok gyűjtéséhez, az adatok feldolgozásához, és az adatok közzétételéhez
kapcsolódó közhatalmi feladatait a KSH elnöke által alapított, a magyar állam 100%-os
tulajdonában álló Statisztikai Elemző Központ Korlátolt Felelősségű Társaság bevonásával
látja el.
(8)	A gazdasági társaság felett a tulajdonosi jogokat a magyar állam nevében a KSH elnöke
gyakorolja.
(9)	A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézet központi költségvetési
szerv, amely az alap- és alkalmazott demográfiai kutatást, mint közfeladatot látja el, és amely
felett az irányítási jogkört - az alapítás, átalakítás, megszüntetés kivételével - a KSH elnöke
gyakorolja.
(10)	A Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár egy teljes kötelespéldánysorra jogosult
országos feladatkörű tudományos szakkönyvtár, amely felett az irányítási jogkört - az
alapítás, átalakítás, megszüntetés kivételével - a KSH elnöke gyakorolja.
7.	A Központi Statisztikai Hivatal feladatai
8.	§ (1) A KSH ellátja mindazt a feladatot, amelyet törvény vagy törvény felhatalmazása
alapján más jogszabály a hatáskörébe utal.
9
(2)	A KSH e törvény szerinti feladatai:
a)	a gazdaság, a társadalom és a környezet állapotának és folyamatainak hivatalos
statisztikai adatokkal történő bemutatása, ennek érdekében hivatalos statisztikai
adatfelvételek teljes statisztikai adatelőállítási folyamatának elvégzése, így
különösen adatok felvétele, feldolgozása, közzététele és elemzése,
b)	az Alaptörvény 36. és 37. cikkében foglalt, a bruttó hazai termék számítási módjára
vonatkozó módszertan kialakítása, az államadósság alakulásával kapcsolatban
rögzített korlátok betartásának mérése, a bruttó hazai termék megállapítása az
Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló 2013.
május 21-i 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján,
c)	a népmozgalmi statisztikák előállítása és közzététele,
d)	a népesség adatainak összeírása céljából időszakonként törvényben meghatározott
módon népszámlálás, illetve mikrocenzus végrehajtása és az ezekből származó
adatok közzététele,
e)	a hivatalos statisztikát érintő jogszabályok tervezetének véleményezése,
f)	a törvényben elrendeltek kivételével az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó
statisztikai adatgyűjtésekről szóló kormányrendelet tervezet szakmai tartalmának
összeállítása, előkészítésében történő részvétel és végrehajtásának figyelemmel
kísérése,
g)	a Hivatalos Statisztikai Szolgálat Országos Statisztikai Adatfelvételi Programjának
összeállítása és végrehajtásának ellenőrzése,
h)	az Országgyűlés és a Kormány évenkénti tájékoztatása Magyarország társadalmi,
gazdasági, környezeti és népesedési adatairól,
i)	éves jelentés készítése az Országgyűlés részére a Hivatalos Statisztikai Szolgálat
működéséről és a jelentés közzététele,
j) a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak akkreditációja, akkreditációjuk
felülvizsgálata,
k) a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai hivatalos statisztikai tevékenységének
szakmai koordinációja, a hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos
iránymutatások kiadása, ezek betartásának ellenőrzése és felülvizsgálata,
l) az egységes, a statisztikai adatelőállítási folyamatban használandó osztályozások
kialakítása, számjelek meghatározása és kiadás céljából miniszteri rendelet szakmai
tartalmának kialakítása, az előkészítésben való közreműködés és végrehajtásának
figyelemmel kísérése,
m) Magyarország Közigazgatási Helynévkönyvének vezetése, Magyarország
Helységnévtárának kiadása,
n) egy teljes kötelespéldánysorra jogosult országos feladatkörű tudományos
szakkönyvtár üzemeltetése,
o)	népességtudományi kutatóintézet üzemeltetése,
p) közreműködés a statisztikai szakképzés rendszerének kialakításában,
működtetésében,
q) közreműködés a statisztikai kultúra terjesztésében és fejlesztésében.
(3)	A KSH javaslatot tesz a hivatalos statisztikai tevékenységet érintő jogszabályok
megalkotására.
10
(4)	A KSH véleményezi a feladatait, valaminta hivatalos statisztikát érintő jogszabályok és
közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezeteit.
(5)	A KSH elnöke állandó meghívottként részt vesz a Kormány ülését megelőző döntés-
előkészítő fórum ülésén.
(6)	A Kormány ülésének a KSH feladatkörét érintő napirendi pontjához a KSH elnökét meg
kell hívni.
8.	A KSH vezetői
9.	§ A KSH vezetői az elnök és az elnökhelyettesek.
10.	§ Törvény eltérő rendelkezése hiányában a KSH elnöke és elnökhelyettesei jogviszonyára
-	az e törvényben foglalt eltérésekkel - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXIX.
törvény vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőjére vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
11.	§ (1) A KSH-t az elnök vezeti, aki feladatainak ellátása során nem utasítható.
(2)	A KSH elnöke
a)	az e törvényben meghatározottak szerint ellátja a főstatisztikusi feladatokat,
b)	a KSH hivatali szervezetének vezetője,
c)	összeállítja a KSH Szervezeti és Működési Szabályzatát és egyéb szabályzatait, stratégiai
dokumentumait,
d)	a 4. §-ban foglaltak szerint - az MNB kivételével - ellátja a Hivatalos Statisztikai
Szolgálat hivatalos statisztikai tevékenységének koordinációját,
e)	gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökhelyettesek és a KSH állományába tartozó
kormányzati szolgálatijogviszonyban, vagy munkaviszonyban álló alkalmazottak
tekintetében.
12.	§ Az elnökhelyettes a KSH Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott
felelősségi területen az elnök irányítása mellett látja el tevékenységét, és irányítja a KSH
Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott szervezeti egységek munkáját.
13.	§ (1) A KSH elnökét a miniszterelnök nevezi ki hét évre, amely kinevezés két alkalommal
megújítható.
(2)	A KSH elnökhelyetteseit a KSH elnöke nevezi ki határozatlan időre.
14.	§ (1) A KSH elnökének olyan személy nevezhető ki, aki
a)	magyar állampolgár,
b)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik,
c)	statisztikai szakmai munkássága elismert,
d)	a Hivatalos Statisztikai Szolgálatban vagy az Európai Statisztikai Rendszerben legalább tíz
év szakmai, valamint ebből legalább öt év vezetői gyakorlatot szerzett.
(2)	A KSH elnökhelyettesének olyan személy nevezhető ki, aki
11
a)	magyar állampolgár,
b)	felsőfokú végzettséggel rendelkezik,
c)	a közigazgatásban vagy a statisztikai tudomány területén legalább öt év vezetői gyakorlatot
szerzett.
(3)	Nem nevezhető ki a KSH elnökének, illetve elnökhelyettesének büntetett előéletű,
valamint olyan személy, aki a kinevezést megelőző négy évben országgyűlési vagy európai
parlamenti képviselő, a Kormány tagja, államtitkár, köztársasági elnök, fővárosi és megyei
kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, helyi önkormányzati képviselő, polgármester,
alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnök vagy
alelnök, illetve nemzetiségi önkormányzat tagja vagy párt tisztségviselője volt.
(4)	A KSH elnökének jelölt személy - a kinevezését megelőzően - a miniszterelnök részére, a
KSH elnökhelyettesének jelölt személy - kinevezését megelőzően - a KSH elnöke részére
hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.
(5)	Indokolt esetben a miniszterelnök a KSH elnökét, a KSH elnöke a KSH elnökhelyettesét
kinevezésének időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményének ismertetésével
felhívhatja büntetlen előéletének igazolására.
(6)	A miniszterelnök a KSH elnökének, a KSH elnöke a KSH elnökhelyettesének a (4) és (5)
bekezdés alapján megismert személyes adatait az adatalany megbízatásának megszűnéséig
kezeli.
15.	§ A KSH elnöke, illetve elnökhelyettese kinevezésüket követő harminc napon belül, majd
azt követően kétévente a közszolgálati tisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint
vagyonnyilatkozatot tesznek.
16.	§ (1) A KSH elnökének megbízatása megszűnik:
a)	a megbízatási időtartam leteltével,
b)	a 70. életév betöltésével,
c)	halálával,
d)	lemondásával,
e)	összeférhetetlenség megállapításával,
f)	a kinevezéshez szükséges feltételek hiányának megállapításával,
g)	felmentéssel.
(2)	A KSH elnöke megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés a)-f) pontjában foglalt
esetben a miniszterelnök állapítja meg.
(3)	Ha a KSH elnöke összeférhetetlenségét a kinevezésétől számított harminc napon belül
nem szünteti meg, vagy a tisztsége gyakorlása során vele szemben összeférhetetlenségi ok
merül fel, a miniszterelnök dönt az összeférhetetlenség megállapításának kérdésében. Az
összeférhetetlenség megállapítását írásban indokolni kell.
17.	§ (1) A KSH elnöke megbízatásáról bármikor lemondhat. A lemondást írásban kell
közölni a miniszterelnökkel. Lemondás esetén a KSH elnöke megbízatása megszűnésének
12
időpontját a miniszterelnök állapítja meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a
miniszterelnökhöz történő eljuttatását követő hatvanadik napnál.
(2)	A KSH elnökét a miniszterelnök felmenti, ha
a)	vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést önhibájából
elmulasztja, vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl,
b)	a büntetőjogi felelősségét a bíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen
megállapítja,
c)	a büntetlen előéletének igazolására vonatkozó kötelezettségének teljesítését megtagadja,
vagy a teljesítést önhibájából elmulasztja.
(3)	A KSH elnöke (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti felmentését írásban kell indokolni.
18.	§ (1) A KSH elnökhelyetteseit a KSH elnöke bármikor felmentheti, a felmentést nem kell
indokolni.
(2)	A KSH elnökhelyettese számára e tisztségéből történő felmentését megelőzően - kivéve,
ha arra nyugdíjjogosultság miatti kérelem alapján kerül sor vagy a KSH elnökhelyettese a
felmentés közlésének időpontjában nyugdíjasnak minősül - végzettségének és
szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő munkakört kell felajánlani a KSH
szervezetében. A KSH elnökhelyettese a felajánlott munkakör elfogadásáról öt munkanapon
belül írásban nyilatkozik a KSH elnökének.
(3)	Ha a KSH elnökhelyettese a felajánlott munkakört elfogadja, át kell helyezni.
(4)	Ha a KSH elnökhelyettese a felajánlott munkakört nem fogadja el a kormánytisztviselőkre
irányadó szabályok szerint felmentési idő és juttatások illeti meg, amelynek időtartama alatt a
munkavégzési kötelezettség alól mentesül.
19.	§ A KSH elnökét az államtitkár, elnökhelyetteseit a helyettes államtitkár illetményével
azonos díjazás, illetve juttatások illetik meg.
20.	§ A KSH elnökét és elnökhelyetteseit évente negyven munkanap szabadság illeti meg.
IV.	Fejezet
Statisztikai Testületek
9.	Az Országos Statisztikai Tanács
21.	§ (1) Az Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST) a KSH elnökének az
adatszolgáltatók és adatfelhasználók képviselőiből álló tanácsadó, véleményező testülete.
(2) Az OST feladatai különösen:
13
a)	az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexében, valamint a Nemzeti Statisztika Gyakorlati
Kódexben foglalt elvek megvalósulásának figyelemmel kísérése,
b)	a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe tartalmának véleményezése,
c)	az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program véleményezése a felhasználói igények és
az adatszolgáltatói terhek szempontjából,
d)	a Hivatalos Statisztikai Szolgálat éves tájékoztatási programjának véleményezése,
e)	a statisztikai adatokhoz való tudományos célú hozzáférés feltételeinek véleményezése.
(3)	Az OST bármilyen, statisztikával kapcsolatos kérdést napirendjére tűzhet, az üléseire
meghívhatja a KSH szakértőit. Feladataival kapcsolatban ajánlásokat fogalmazhat meg.
(4)	Az OST tagjai:
a)	a KSH elnöke által jelölt tag,
b)	a minisztériumok, mint adatfelhasználók által jelölt egy-egy tag,
c)	az adminisztratív nyilvántartást vezető szervek közül a KSH elnöke által kijelölt öt szerv
által j elölt egy-egy tag,
d)	a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács által jelölt, a munkaadókat és a
munkavállalókat képviselő egy-egy tag,
e)	az országos önkormányzati érdekszövetségek által jelölt két tag,
f)	a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által jelölt tag,
g)	a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által jelölt tag,
h)	a tudományos élet képviselői közül a Magyar Tudományos Akadémia által jelölt öt tag,
i)	az MNB, mint adatfelhasználó által jelölt tag.
(5)	Az OST ülésén állandó meghívottként vesznek részt a Nemzeti Statisztikai Koordinációs
Testület tagjai, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.
(6)	Az OST tagjait a (4) bekezdésben jelölt szervezetek jelölése alapján a KSH elnöke
javaslatára a miniszterelnök bízza meg három évre. A tagok maguk közül választják a testület
elnökét három évre. A testület titkársági feladatait a KSH látja el.
(7)	Az OST tagja, elnöke olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű, és nem áll a statisztikusi
végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (a továbbiakban együtt: kizáró ok).
(8)	Nem bízható meg az OST tagjának, aki nem felel meg a közszolgálati tisztviselőkről szóló
2011. évi CXCIX. törvény 39. § (1)-(1c) bekezdéseiben foglalt feltételeknek.
(9)	Az OST tagja a megbízásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt,
hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok.
(10)	A KSH elnöke felhívhatja az OST tagját, valamint elnökét annak igazolására, hogy vele
szemben kizáró ok nem áll fenn.
(11)	A KSH elnöke az OST tagjának a (9) és (10) bekezdés alapján megismert személyes
adatait az adatalany megbízatásának megszűnéséig kezeli.
(12)	Az OST tagjának, elnökének megbízatása megszűnik
a)	a megbízás határidejének lejártával,
14
b)	a lemondás miniszterelnök általi elfogadásával,
c)	a tag halálával,
d)	a kijelölés, valamint a javaslat visszavonását követő miniszterelnöki felmentéssel,
e)	ha az OST tagja, elnöke a (8) bekezdés szerinti kizáró ok fenn nem állásának
igazolásával kapcsolatos kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított
15 munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség
elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított
tizenötödik munkanapon.
(13)	Ha az OST elnökének, tagjának megbízatása megszűnik, a KSH felhívja a jelölésre
jogosult szervet, hogy a megüresedett tisztségre új személyt jelöljön. A (12) bekezdés d) és e)
pontjában foglaltak esetén a felmentésre és az új tag megbízásánál az eljárásra az (6)
bekezdésben foglaltak az irányadók. A (12) bekezdés b)-e) pontjai esetében az új tag
megbízásának időtartama eltérő lehet.
(14)	Az OST tevékenységét az általa kialakított és a KSH elnöke által jóváhagyott ügyrend
alapján látja el. Az OST ügyrendje nyilvános.
10.	Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testület
22.	§ (1) A Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testület (a továbbiakban: Koordinációs
Testület) tagjai a Hivatalos Statisztikai Szolgálat képviselői, elnöke a KSH elnöke. A
Koordinációs Testület titkársági feladatait a KSH látja el.
(2)	A Koordinációs Testület célja, hogy a hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos
kérdéseket megvitassa. Ennek kapcsán feladatai különösen:
a)	a hivatalos statisztika fejlesztésére, előállítására, nyilvánosságra hozatalára vonatkozó
prioritások, stratégiai kérdések megvitatása,
b)	a hivatalos statisztikák fejlesztéséhez, előállításához és nyilvánosságra hozatalához
szükséges erőforrások felmérése,
c)	javaslatok kidolgozása a hivatalos statisztikai tevékenység egységesítésére, a
minőségének folyamatos javítására, a párhuzamosságok kiküszöbölésére,
d)	részvétel a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe tartalmának kidolgozásában,
továbbfejlesztésében, véleményezésében, valamint egyetértési jog gyakorlása annak
elfogadása során,
e)	az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program tervének előzetes véleményezése,
továbbá a végrehajtás nyomon követése és a program teljesülésének értékelése,
f)	másodlagos adatforrások hivatalos statisztikai célú felhasználásával kapcsolatos
állásfoglalások és iránymutatások véleményezése,
g)	módszertani kérdések, fogalmak, osztályozások, ajánlások, állásfoglalások és
iránymutatások véleményezése,
h)	az Európai Statisztikai Rendszerben felmerülő kérdésekkel kapcsolatos tagállami
álláspont véleményezése.
(3)	A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja egy tagot jelöl a Koordinációs Testületbe. A
Koordinációs Testület tagját a jelölés alapján a KSH elnöke bízza meg határozatlan időre. A
tag távolléte esetén a Koordinációs Testület tagja megfelelő képviseleti joggal eljáró
helyettest jelölhet.
15
(4)	A Koordinációs Testület tagja olyan képviseletre jogosult személy lehet, aki büntetlen
előéletű, és nem áll a statisztikusi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás hatálya alatt (a
továbbiakban együtt: kizáró ok).
(5)	Nem delegálható a Koordinációs Testület tagjának, aki nem felel meg a közszolgálati
tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 39. § (1)-(1c) bekezdéseiben foglalt
feltételeknek.
(6)	A Koordinációs Testület tagja a kijelölésével egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal
igazolja azt a tényt, hogy vele szemben nem áll fenn kizáró ok.
(7)	A KSH elnöke felhívhatja a Koordinációs Testület tagját annak igazolására, hogy vele
szemben kizáró ok nem áll fenn.
(8)	A KSH elnöke a Koordinációs Testület tagjának a (6) és (7) bekezdés alapján megismert
személyes adatait az adatalany megbízatásának megszűnéséig kezeli.
(9)	A Koordinációs Testület tagjának megbízatása megszűnik:
a)	a tag halálával,
b)	lemondásával,
c)	a jelölő szervezet kezdeményezése alapján a KSH elnöke által történő felmentéssel,
d)	a jelölő szervezet megszűnésével, vagy a szervezet Hivatalos Statisztikai Szolgálatban
betöltött tagságának megszűnésével,
e)	ha a tag a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól
számított 15 munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség
elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik
munkanapon.
(10)	Ha a Koordinációs Testület tagjának megbízatása megszűnik, a KSH elnöke felhívja a
jelölésre jogosult szervet, hogy a megüresedett tisztségre új személyt jelöljön.
(11)	A Koordinációs Testület tevékenységét az általa kialakított és a KSH elnöke által
jóváhagyott ügyrend alapján látja el. A Koordinációs Testület ügyrendje nyilvános.
(12)	A Koordinációs Testület ülésén állandó meghívottként részt vesz a Nemzeti Adatvédelmi
és Információszabadság Hatóság elnöke.
V.	Fejezet
Statisztikai adatfelvételek
11.	Statisztikai adatfelvételek általános szabályai
23.	§ (1) A statisztikai adatfelvétel módja lehet statisztikai adatgyűjtés vagy statisztikai
adatátvétel. Statisztikai adatfelvétel elsődleges és másodlagos adatforrásból végezhető.
(2)	Elsődleges adatforrásként statisztikai adatgyűjtés végrehajtható adatszolgáltatási
kötelezettség elrendelésével és önkéntes adatszolgáltatással.
16
(3)	Elsődleges adatforrást csak akkor lehet igénybe venni, ha nincs statisztikai célra alkalmas,
hozzáférhető másodlagos adatforrás.
(4)	Az adatszolgáltatói terhek csökkentése érdekében ugyanazon adatra vonatkozóan csak
különösen indokolt esetben rendelhető el több statisztikai adatfelvétel.
(5)	A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai a 28. § (7) bekezdésében és a 43. §-ban foglaltak
figyelembevételével egymás között, statisztikai célra, térítésmentesen jogosultak a statisztikai
adatfelvételből származó, rendelkezésre állóvégleges statisztikai adatok és kapcsolódó
kiegészítő információk (metaadat) átadására, átvételére. A Hivatalos Statisztikai szolgálat
tagja nem köteles átadni a statisztikai adatelőállítási folyamat során előálló, nem végleges
adatokat.
(6)	Az adatátadásról a Hivatalos Statisztikai Szolgálat érintett tagjai megállapodást kötnek,
melyben rögzíteni kell az adatátadás célját, módját, az adatkezelés, illetve az adatok
tájékoztatási tevékenység során történő felhasználásának feltételeit. A megállapodásokat a
Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai honlapjukon nyilvánosságra hozzák.
12.	Statisztikai adatgyűjtések
24.	§ Statisztikai adatgyűjtés keretében adatszolgáltatásra kötelezett lehet bármely természetes
és jogi személy, valamint a személyiségi joga szerint jogképes szervezet.
25.	§ (1) Természetes személytől személyes adatára vonatkozó kötelező adatszolgáltatást - a
26.	§ (1) bekezdésben foglalt kivétellel - csak törvény rendelhet el.
(2) Különleges adat statisztikai célból a következők szerint gyűjthető:
a)	az érintett faji eredetére, nemzetiségi hovatartozására, politikai véleményére vagy
pártállására, vallásos, világnézeti meggyőződésére, érdek-képviseleti tagságára vonatkozó
adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon és az érintett természetes személy önkéntes
adatszolgáltatása alapján,
b)	az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, szexuális életre vonatkozó adat, valamint
bűnügyi személyes adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon, az érintett természetes
személy önkéntes adatszolgáltatása vagy törvény rendelkezése alapján.
26.	§ (1) A Magyarországon gazdasági tevékenységet végző jogi személy, valamint a
gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenységet folytató természetes
személy és a személyiségi joga szerint jogképes szervezet statisztikai adatszolgáltatási
kötelezettségét minden év november 30-ig a Kormány rendelete állapítja meg.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kormányrendelet tervezetét a KSH - a Hivatalos Statisztikai
Szolgálat tagjainak javaslatai alapján - állítja össze, és azt a felügyeletet ellátó miniszter
terjeszti a Kormány elé.
(3)	Az (1) bekezdés tekintetében gazdasági tevékenységnek kell tekinteni, amikor erőforrások
-	így különösen: tőkejavak, munka, gyártási technológia, valamint anyagok és félkész
termékek - felhasználásával terméket állítanak elő vagy szolgáltatást nyújtanak.
17
(4)	Az adatszolgáltatási kötelezettséget megállapító, (1) bekezdés szerinti kormányrendelet
rendelkezik:
a)	az adatszolgáltatás címéről,
b)	az adatszolgáltatói kör meghatározásáról,
c)	az adatszolgáltatás gyakoriságáról és határidejéről,
d)	az adatszolgáltatás tartalmáról (részletes adatkörökről),
e)	az elektronikus adatszolgáltatás módjáról,
f)	a kijelölés alapjául szolgáló adatok időállapotáról,
g)	az adatszolgáltatásra irányadó uniós jogi aktusról.
(5)	A (4) bekezdésben megjelölt adatszolgáltatói körön belül az adatszolgáltatásra kötelezett
egyes adatszolgáltatók kijelölését - a teljes körű adatgyűjtések kivételével - a hivatalos
statisztikai szolgálatnak az adott statisztikai adatfelvételért felelős tagja - megalapozott
módszertan alkalmazásával, valamint a Központi Statisztikai Hivatal esetében a (6)
bekezdésben meghatározottak szerint - jogosult elvégezni.
(6)	Az adatszolgáltatók kijelölését a KSH a december 15. napján hatályos, rendelkezésére álló
regiszterek és nyilvántartások alapulvételével végzi, kivéve, ha jogszabály eltérően
rendelkezik. Ha év közben a kieső adatszolgáltatók pótlása, illetve az adatszolgáltatói kör
pontosítása érdekében új adatszolgáltatók kijelölése indokolt, azt a kijelölés szükségességének
felmerülésekor rendelkezésre álló regiszterek és nyilvántartások alapulvételével kell
elvégezni.
(7)	A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai az adatszolgáltatót adatszolgáltatási
kötelezettségéről minden év december 31-ig, de legkésőbb az adatszolgáltatási kötelezettség
határidejét megelőzően harminc nappal értesítik.
27.	§ (1) Az adatszolgáltatásra kötelezett az előírt adatokat a valóságnak megfelelő
tartalommal, megszabott határidőben és meghatározott módon, térítésmentesen köteles
szolgáltatni.
(2)	A Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatgyűjtést végrehajtó tagja, a szolgáltatott adatok
valódiságának ellenőrzése céljából, a szolgáltatott adatokkal összefüggő nyilvántartásokba,
iratokba - előzetes értesítés alapján - az adatszolgáltatónál betekinthet.
13.	Adminisztratív adatforrások, adatátvételek adminisztratív nyilvántartásokból
28.	§ (1) Az adminisztratív adatforrások adattartalma - a jelen törvényben foglaltak
figyelembevétekével - hivatalos statisztikai célra korlátozás nélkül felhasználható.
(2)	A hivatalos statisztikai felhasználásra való alkalmasság szempontjából az adminisztratív
adatforrások tartalmát, módszertanát, fogalmi és osztályozási rendszerének kialakítását érintő
kérdésekben az adatforrás létrehozásakor, módosításakor, megszüntetésekor - az eredeti
adatkezelési cél sérelme nélkül - a KSH véleményét figyelembe kell venni.
(3)	A KSH a (2) bekezdésben foglalt véleményezési jog gyakorlása soránegyeztet a Hivatalos
Statisztikai Szolgálat többi tagjával.
18
(4)	Az adminisztratív adatforrást kezelő szerv a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai részére
hivatalos statisztikai célra - a minősített adat kivételével - az (1) és (5) bekezdésben
foglaltakra tekintettel a hivatalos statisztikai célnak megfelelő, egyedi azonosításra alkalmas
módon, a kapcsolódó kiegészítő információkkal (metaadat) köteles az általa jogszabály
felhatalmazása alapján nyilvántartásban, mint adminisztratív adatforrásban kezelt adatot
átadni.
(5)	A - KSH-t kivéve - a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagja a (4) bekezdés alapján
személyes adatokhoz való hozzáférésre akkor jogosult, ha azt külön törvény elrendeli.
(6)	A (4) bekezdés szerinti adatátadás térítésmentes, amennyiben az átadandó adatok
elektronikus formában rendelkezésre állnak. Egyéb esetben a térítés felszámítására a 46. § (2)
bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(7)	Az adminisztratív adatok átvételével kapcsolatos részletes szabályokról az adminisztratív
adatok kezelője és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat adatot átvevő tagja az adatigény
benyújtását és a hivatalos statisztikai cél igazolását követően késedelem nélkül megállapodást
köt. A megállapodást a Felek a honlapjukon nyilvánosságra hozzák.
(8)	Az adminisztratív adatok átadásáról szóló együttműködési megállapodás tartalmazza
legalább az alábbiakat:
1.	az együttműködő partnerek neve, székhelye, elérhetősége,
2.	az együttműködés hatálya, célja és tartalma,
3.	adatbenyújtóra vonatkozó adatok (ha az eltér az adatkezelőtől),
4.	az adatátvételt végrehajtóra vonatkozó adatok (ha az eltér az igénylőtől),
5.	az adatállományok leírása: megnevezés, felhasználási cél, adatátvétel típusa
(adminisztratív adat statisztikai célú átvétele, nem adminisztratív adat statisztikai
célú átvétele, egyéb statisztikai adatátvétel),
6.	az eredeti állomány megnevezése, az eredeti adatgyűjtést/nyilvántartást elrendelő
jogszabály(ok) neve és címe, nyilvántartási/statisztikai egység leírása,
nyilvántartási/statisztikai egységek száma az eredeti adatforrásban, adatok
frissítésének gyakorisága az eredeti nyilvántartásban,
7.	a statisztikai adatátvétel módja, eszköze, adatállomány típusa, szerkezete,
8.	a statisztikai adatátvétel rendszeressége, gyakorisága, beérkezés határideje,
9.	az adatok vonatkozási éve, vonatkozási idő típusa, adatok gyakorisága,
10.	az adatok feldolgozottsági foka időszakonként,
11.	az adatátvétel kiterjedési köre: teljes körű statisztikai adatátvétel, nem teljes körű
statisztikai adatátvétel, kombinált statisztikai adatátvétel,
12.	az átvett állományok száma egy időszakban,
13.	az átvett állományok becsült nagysága megabájt-ban,
14.	az átvett állományok becsült adathelyeinek száma,
15.	megküldésre kerülő metaadatok megjelölése,
16.	az átvett adatállomány adatvédelmi szintje (egyedi adat, különleges-, személyes
adat),
19
17.	rendelkezés az adatok Hivatalos Statisztikai Szolgálaton belüli továbbadásáról,
illetve a Stt. 41. §-ában meghatározottak szerinti tudományos célú hozzáférés
lehetőségéről.
(9)	Az adminisztratív adatok hivatalos statisztikai célra történő átadása kapcsán az
adminisztratív forrást kezelő szerv legalább az alábbi kapcsolódó kiegészítő információ
(metaadat) megadására köteles:
a)	az adminisztratív adatforrást kezelő szerv neve, kapcsolattartó adatai,
b)	az adatbenyújtó neve, kapcsolattartó adatai,
c)	az adatállományok neve, típusa,
d)	az adatállományok szerkezetének leírása: oszlopnév, adattípus (tizedesjegyek
számával, dátum esetén dátumformátummal együtt), az oszlop tartalmának leírása,
mértékegysége, a kódolt információk esetén az értékkészlet azonosítója,
e)	értékkészletet tartalmazó adatállomány esetén az értékkészletek (kódok,
megnevezések) átadása,
f)	az adatok értelmezését segítő egyéb módszertani leírások, amelyek megadják az
állomány sokaságát (a nyilvántartás, illetve az abból átvett egyedek körét), az állomány
tartalmára vonatkozó módszertani információkat (alkalmazott osztályozások, megfigyelés
és előállítás módszertanát), a nyilvántartás aktualizálásának, minőségellenőrzésének
módját.
(10)	Az adminisztratív adatok átadását - a KSH részére minden esetben, a Hivatalos
Statisztikai Szolgálat egyéb tagjai részére igényük esetén - a KSH által erre a célra
üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül kell teljesíteni.
(11)	Az adminisztratív adatforrást kezelő szervezet az adminisztratív adatforrás hivatalos
statisztikai célú felhasználhatóságára tekintettel az adminisztratív adatforrás minőségéről
minden évben a KSH által meghatározott tartalmú és formájú alapján minőségjelentést állít
össze és megküldi azt a KSH részére.
(12)	A KSH a beérkezett minőségjelentéseket és az azokhoz fűzött, a minőség javítását célzó
észrevételeit bemutatja véleményezés céljából a Nemzeti Statisztikai Koordinációs
Testületnek.
(13)	Az adminisztratív adatforrást kezelő szerv együttműködik a Hivatalos Statisztikai
Szolgálat adatot átvevő tagjával az adminisztratív adatforrás hivatalos statisztikai célú
felhasználásának minőségellenőrzésével összefüggésben megfogalmazott észrevételek
átültetésében, ha azok a kezelő szerv számára nem jelentenek igazgatási, műszaki többlet
feladatot, illetve az észrevételek beépítése nem jár a kezelő szerv alaptevékenységére nézve
igazgatási vagy informatikai biztonsági kockázat növekedésével. Az adminisztratív
adatforrást kezelő szerv az általa elfogadott észrevételek végrehajtásáról, illetve az el nem
fogadott észrevételek indokáról köteles a Hivatalos Statisztikai Szolgálatnak az észrevételt
megfogalmazó tagja részére beszámolni.
(14)	Az átvett adminisztratív adat a Hivatalos Statisztikai Szolgálat más tagjának csak akkor
adható tovább, illetve akkor használható fel a 40. §-ban foglaltak szerint tudományos célra, ha
20
az adminisztratív adatforrást kezelő szervvel kötött együttműködési megállapodás ezt
lehetővé teszi.
14.	Egyéb statisztikai adatátvételek
29.	§ (1) A jogi személy, valamint a gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági
tevékenységet folytató természetes személy és a saját személyiségi joga szerint jogképes
szervezet a Kormány rendelete alapján köteles az általa vezetett nyilvántartás adatait - a (3)
bekezdésben foglalt kivétellel - egyedi azonosításra alkalmas módon statisztikai célból a
Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjának átadni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatátvétel elrendeléséről a 26. § szerinti, adatgyűjtésekhez
kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettséget elrendelő Kormányrendeletben kell rendelkezni.
Az adatátadásra egyebekben a 26-27. §-ban, valamint a 28. § (7)-(9) bekezdésben foglaltakat
kell megfelelően alkalmazni.
(3)	Az adatátadás nem terjedhet ki személyes adatra.
15.	Népmozgalmi statisztika
30.	§ (1) A népmozgalmi statisztika körében megfigyelésre kerül minden Magyarországon
bekövetkezett születés, haláleset, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése,
élettársi nyilatkozat nyilvántartásba vétele, házasság felbontása, valamint érvénytelenné
nyilvánítása, bejegyzett élettársi kapcsolat felbontása, megszüntetése, a nyilvántartott élettársi
kapcsolat megszűnése (a továbbiakban együtt: népmozgalmi esemény), valamint
lakcímváltozás.
(2)	A népmozgalmi események körében kell megfigyelni a magyarországi lakcímmel
rendelkező személyek külföldön bekövetkezett azon népmozgalmi eseményeit, amelyek
anyakönyvezésére Magyarországon is sor kerül.
(3)	A népmozgalmi események felmérése a következő adatcsoportokra terjed ki: név, lakcím,
társadalombiztosítási azonosító jel, állampolgárság, születési hely és idő, nem, családi állapot,
családi állás, iskolai végzettség, gazdasági aktivitás, foglalkozás, gyermekek száma, a
születéssel, illetve halálozással, mint népmozgalmi eseménnyel összefüggő egészségi állapot,
az anyakönyvezés helye, az egyedi elektronikus anyakönyvi azonosító, a népmozgalmi
esemény helye és ideje.
(4)	A népmozgalmi eseménnyel, valamint a lakcímváltozással kapcsolatban gyűjtött adatok
közül a nevet, a lakcímet és a társadalombiztosítási azonosító jelet és az egyedi elektronikus
anyakönyvi azonosítót az adatok teljessége és összefüggése ellenőrzésének befejezését követő
nyolc napon belül törölni kell.
(5)	A (3) bekezdés szerinti adatcsoportokba tartozó, rendelkezésre álló adatokat a
népmozgalmi esemény helye szerint illetékes anyakönyvvezetők, egészségügyi szolgáltató, a
halottvizsgálati bizonyítvány kiállítására jogosult orvos, a bíróságok és a közjegyzők,
valamint - a külföldön történt események esetén - a hazai anyakönyvezés végzésére kijelölt
21
szervek kötelesek szolgáltatni. A lakcímadatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartást
kezelő szerv a rá vonatkozó szabályok szerint szolgáltatja.
(6)	A KSH a halottvizsgálattal kapcsolatos eljárásra vonatkozó külön jogszabályok szerint
jogosult a halottvizsgálattal kapcsolatos adatokat egyedi azonosításra alkalmas módon átvenni
és kezelni.
16.	Az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program
31.	§(1) Az adott tárgyévre vonatkozó, a Hivatalos Statisztikai Szolgálat által végzett
statisztikai adatfelvételeket az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (a továbbiakban:
OSAP) tartalmazza.
(2)	Az OSAP tartalmazza a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által kezdeményezett
statisztikai adatfelvételek alábbi jellemzőit:
a)	a statisztikai adatfelvétel típusa, címe, az adatszolgáltatás kötelező vagy önkéntes jellege,
b)	az adatkörök,
c)	az adatforrás,
d)	az adatszolgáltatók köre, statisztikai adatátvétel esetén az adatkezelő,
e)	az adatszolgáltatás, statisztikai adatátadás gyakorisága, határideje,
f)	a statisztikai adatfelvétel hazai, uniós jogszabályi alapja,
g)	a statisztikai adatfelvételből előállított statisztikai termék és annak hozzáférhetővé
tételének módja.
(3)	Az OSAP-ot a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak javaslatai alapján a KSH állítja
össze és - a Koordinációs Testület, valamint az OST véleményének kikérését követően - a
KSH elnöke - a 26. § szerinti, adatszolgáltatási kötelezettséget elrendelő kormányrendeletben
foglaltak figyelembevételével - minden tárgyévet megelőző év december 1-jéig hagyja jóvá.
(4)	Az OSAP-ot a KSH elnöke nyilvánosságra hozza a KSH honlapján.
(5)	Az OSAP tervezése során a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai elkészítik a tervezett
statisztikai adatfelvétel adatelőállítási módszertanára vonatkozó dokumentációt, amelyet a
Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagja, valamint az OST tagjai részére hozzáférhetővé
tesznek.
(6)	Minden tárgyévet követő év szeptember 30-ig a KSH elnöke a Hivatalos Statisztikai
Szolgálat tagjai által nyújtott információk alapján az OSAP teljesüléséről értékelő jelentést
készít, melyet véleményezés céljából megküld a Koordinációs Testületnek és az OST-nek,
majd ezt követően nyilvánosságra hozza azt.
(7)	A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai az egyes statisztikai adatgyűjtések kérdőíveit és a
kapcsolódó dokumentációt a KSH elnöke által kiadott módszertani iránymutatásban foglaltak
szerint állítják össze.
17.	Az adatszolgáltatás elmulasztásának, illetve a hamis adatszolgáltatás jogkövetkezményei
22
32.	§ (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a Hivatalos Statisztikai Szolgálat statisztikai
adatfelvételt végrehajtó tagja - a jogsértés elkövetésétől számított egy éves jogvesztő
határidőn belül történt - kezdeményezésére közigazgatási bírsággal sújtja azt az
adatszolgáltatót, aki vagy amely
a)	kötelező hivatalos statisztikai adatszolgáltatást nem vagy nem az előírt határidőre teljesíti,
b)	a hivatalos statisztikai célú adatátvételre, adatátadásra vonatkozó kötelezettségét megszegi.
(2)	A közigazgatási bírság összege természetes személy esetében 200 000 forintig, jogi
személy és személyiségi joga szerint jogképes szervezet esetében 100 000 forinttól 2 000 000
forintig terjedhet. A bírság kiszabása az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulása esetén a
jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.
(3)	A Hivatalos Statisztikai Szolgálat (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárást
kezdeményező tagja az általa kezdeményezett hatósági eljárás során ügyfélnek minősül.
(4)	A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott
határozatával és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény szerinti önálló fellebbezéssel támadható végzésével szemben
fellebbezésnek van helye.
33.	§ (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a Hivatalos Statisztikai Szolgálat statisztikai
adatfelvételt végrehajtó tagja - a jogsértés elkövetésétől számított egy éves jogvesztő
határidőn belül történt - kezdeményezésére közigazgatási bírsággal sújtja azt a jogi személyt
vagy személyiségi joga szerint jogképes szervezetet, amely kötelező adatszolgáltatás esetén a
valóságnak nem megfelelő adatot szolgáltat, vagy az adatszolgáltatással kapcsolatban a
valóságnak meg nem felelő felvilágosítást ad.
(2)	A közigazgatási bírság összege 100 000 forinttól 2 000 000 forintig terjedhet. A bírság
kiszabása a jogszabálysértéssel érintett adatszolgáltatásonként történik.
(3)	A Hivatalos Statisztikai Szolgálat (1) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárást
kezdeményező tagja az általa kezdeményezett hatósági eljárás során ügyfélnek minősül.
(4)	A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott
határozatával és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004. évi CXL. törvény szerinti önálló fellebbezéssel támadható végzésével szemben
fellebbezésnek van helye.
34.	§ (1) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat statisztikai adatfelvételt végrehajtó tagja a
honlapján nyilvánosságra hozhatja a 31. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban, valamint a 33. §
(1)	bekezdésében meghatározottak alapján elmarasztalt jogi személy és személyiségi joga
szerint jogképes szervezet adatszolgáltató nevét, székhelyét, telephelyét és adószámát és a
kiszabott bírság összegét amennyibena jogerős hatósági határozat hozatalára sor került,
feltéve, hogy a határozat felülvizsgálatára irányuló bírósági eljárás jogerősen lezárult és a
határozat bírósági felülvizsgálatának megindítására nyitva álló határidő eltelt. Ebben az
esetben az elmarasztal adatszolgáltató adataia bírósági felülvizsgálat megindítására nyitva álló
határidő eredménytelen lejártát követő naptól, illetve a bírósági eljárás jogerős lezárását
23
követő naptól, a hatósági határozat hatályában fenntartott része vonatkozásában hozhatók
nyilvánosságra.
(2)	Az (1) bekezdés szerint nyilvánosságra hozott adatok egy évig maradhatnak elérhetőek a
Hivatalos Statisztikai Szolgálat statisztikai adatfelvételt végrehajtó tagjának honlapján.
18.	Statisztikai nyilvántartások és statisztikai regiszterek kezelése
35.	§ (1) A statisztikai regiszter a nyilvántartási egységeket jellemző alábbi adatköröket
kezeli:
a)	azonosítási jellemzők (név, székhely, statisztikai és egyéb hivatalos azonosítók),
b)	elérhetőséget segítő adatok (címek, kapcsolattartók),
c)	demográfiai jellemzők (keletkezés, megszűnés, állapot adatok),
d)	gazdasági, illetve rétegezési jellemzők (így különösen: tevékenység, nagyságkategória),
e)	nyilvántartási egységek kapcsolatát leíró adatok (így különösen: a szervezet és telep
kapcsolata,szervezet és vállalatcsoport kapcsolata),
f)	statisztikai felhasználást segítő ismérvek,
g)	nyilvántartás vezetését támogató ismérvek (módosítás oka, forrása, kelte).
(2)	A statisztikai regiszterekre vonatkozó metaadatok nyilvánosak.
36.	§ A statisztikai nyilvántartás és a statisztikai regiszter nyilvánosságára a 39. §-ban,
valamint a 41. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
37.	§ A statisztikai regiszterek létrehozásához, módosításához vagy megszüntetéséhez a KSH
egyetértése szükséges.
19.	Statisztikai számjel
38.	§ (1) A statisztikai számjel a jogi személyek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató
természetes személyek és személyes joga szerint jogképes szervezetek nyilvántartásában
használt azonosító. A statisztikai számjelet a Kormány rendeletében meghatározottak szerint
kell képezni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szervezetek statisztikai számjelének megállapítása vagy
módosulása a következők szerint történik:
a)	egyéni vállalkozói tevékenység esetében a tevékenység megkezdéséről szóló bejelentés,
változásbejelentés illetékes hatósághoz történő benyújtásával,
b)	ha üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a cégbejegyzés iránti kérelem benyújtását
követően folytathat, az illetékes cégbírósághoz intézett cégbejegyzés iránti kérelem,
változásbejegyzési kérelem benyújtásával,
c)	a civil és az egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet
esetében a szervezet nyilvántartásába történő bejegyzése iránti kérelem, illetve
változásbejegyzési kérelem benyújtásával,
24
d)	az a)-c) pont alá nem tartozó esetben az állami adó- és vámhatóságnál történő
bejelentkezési, változás bejelentési kötelezettség teljesítésével,
e)	a költségvetési szervek, a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a
társulások, a térségi fejlesztési tanácsok, valamint jogszabály alapján a költségvetési szervek
gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyek a kincstárnál vezetett
törzskönyvi nyilvántartásba vételével
egyidejűleg történik a (3)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint.
(3)	Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság, a cégbíróság,
illetve a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartását vezető bíróság,
valamint az állami adó- és vámhatóság és a kincstár az erre a célra létrehozott elektronikus
rendszer útján közli a KSH-val a statisztikai számjel megállapításához szükséges, a (2)
bekezdés a-e) pontjaiban foglalt eljárásokban megadott adatok közül az érintett nevét
(cégnevét), valamint címét (székhelyét), törzsszámát és ezen túlmenően a főtevékenységét is.
(4)	A KSH a (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján, az erre a célra létrehozott
elektronikus rendszer útján haladéktalanul közli az egyéni vállalkozói tevékenységgel
kapcsolatos ügyekben eljáró hatósággal, a cégbírósággal, a civil és egyéb cégnek nem
minősülő szervezetek nyilvántartását vezető bírósággal, valamint állami adó- és
vámhatósággal a (2) bekezdés a)-d) pontjaiban meghatározottak statisztikai számjelét, illetve
az ok megjelölésével az erre a célra szolgáló számítógépes rendszer útján értesíti a megkereső
szervezetet a statisztikai számjel megállapításának megtagadásáról.
VI.	Fejezet
Statisztikai adatok nyilvánossága
20.	Adathozzáférés szabályai
39.	§ (1) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja által hivatalos statisztika céljából előállított
adatok - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nyilvánosak. A nyilvánosságra hozásról e
szervek saját hatáskörükben gondoskodnak.
(2)	Az e törvényben foglalt kivételekkel az egyedi adat nem hozható nyilvánosságra.
(3)	Egyedi adat az alábbi esetekben hozható nyilvánosságra, illetve közölhető mással:
a)	az adatszolgáltató hozzájárulása alapján, amennyiben a továbbításhoz, nyilvánosságra
hozatalhoz az adatszolgáltató, illetve az érintett statisztikai egység a nyilvánosságra
hozatalt megelőzően, egyértelműen és kifejezetten hozzájárult; vagy
b)	ha valamely uniós jogi aktus egyedi feltételeket és körülményeket határoz meg, amelyek
alapján - az adatszolgáltató előzetes, írásbeli tiltakozó nyilatkozatának hiányában - az
25
adatszolgáltatóra vonatkozó, hivatalos statisztikai célra kezelt, közvetett azonosítást
lehetővé tevő adat közlése megengedett; vagy
c)	ha az adat az adatszolgáltató kezelésében az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben foglaltak szerint közérdekű
adatnak vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül; vagy
d)	az alábbi tevékenységekre vonatkozó adatkörökbe tartozó, személyes adatnak nem
minősülő, természetes mértékegységben kifejezhető, kizárólag közvetetten azonosítható,
rendszeres tájékoztatási tevékenység keretében közzétételre szánt adat:
da)	vasúti és légi szállítás,
db)	belvízi szállítás, szárazföldi személyszállítás,
dc)	gáz- és egyéb szénhidrogének szállítása,
dd)	repülőtér, belvízi- vagy más kikötői létesítmények üzemeltetése, szállítási
szolgáltatások végzése ezekben a létesítményeken,
de)	postai szolgáltatás egyetemes vagy egyetemes szolgáltatást helyettesítő
tevékenység keretén belül, valamint az egyetemes postai szolgáltató által lebonyolított
egyéb szolgáltatások,
df)	távközlési szolgáltatások,
dg)	hulladékgazdálkodási szolgáltatás,
dh)	víziközmű-szolgáltatás,
di)	gáz, hőenergia, villamos energia szolgáltatás.
e)	Az alábbi adatkörökbe tartozó, személyes adatnak nem minősülő, értékben
kifejezhető, kizárólag közvetetten azonosítható, rendszeres tájékoztatási tevékenység
keretében közzétételre szánt adat:
ea)	vasúti-, belvízi- és szárazföldi személyszállítás menetdíj bevételi adatok,
eb)	légi szállítás menet- és fuvardíj bevételi adatok,
ec)	távközlési szolgáltatások tevékenységi díjbevétele.
(4)	A KSH által vezetett Településregiszter, és Magyarország Helységnévtárának adattartalma
teljes körűen nyilvános.
(5)	A KSH által vezetett Gazdasági Szervezetek Regiszterének tartalma a demográfiai és
gazdasági, illetve rétegzési jellemzők és a tevékenységi kör meghatározásához szükséges
alapadatok kivételével a KSH által előre meghatározott és a honlapján mindenkor nyilvánosan
elérhető kategóriák szerint nyilvános.
(6)	Egyedi adat - a (3)-(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően - az alábbi esetekben
továbbítható:
a)	az adatszolgáltató írásos kérelme alapján, melyben az adatkezelőhöz saját, statisztikai
adatgyűjtés során szolgáltatott adatai visszaszolgáltatását kéri. A kérelmet az adatkezelő
akkor jogosult elutasítani, ha a szolgáltatott adatok a statisztikai adatgyűjtés eredményeként
rögzített állapotukban nem állnak rendelkezésre; vagy
b)	az Európai Statisztikai Rendszer, illetve a KBER tagja részére, ha az egyedi adat
továbbítása az Európai Statisztikai Rendelet, illetve más uniós jogi aktus alapján az európai
statisztikák fejlesztése, előállítása vagyközzététele, illetve az európai statisztikák
minőségének javításaérdekében szükséges; vagy
26
c)	a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai esetében szerven belül hivatalos statisztikai
célból, a cél eléréshez szükséges mértékben.
(7)	A (3) bekezdés a) pontjában foglalt hozzájárulásban meg kell jelölni a nyilvánosságra
hozandó adatot, a nyilvánosságra hozatal célját és - ha értelmezhető - időtartamát.
(8)	A statisztikai adatfelvétel keretében kezelt egyedi adat kizárólag statisztikai célra
használható. Tilos annak bármely nem statisztikai, azaz a statisztikai adatelőállítási
folyamaton kívüli célra, különös tekintettel az egyedi adat büntető-, polgári peres, nemperes
eljárás, hatósági, adóigazgatási eljárás során történő felhasználása, illetve belföldi jogsegély
keretében való felhasználásra történő átadása.
40.	§ (1) A természetes személy személyére vonatkozó statisztikai adatfelvételnél a
személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló 1996. évi XX. törvény szerinti természetes személyazonosító adatokat - kivéve azt,
amelynek adathordozóját a levéltári anyag védelmére vonatkozó jogszabály értelmében
levéltári őrizetbe kell adni - a statisztikai feldolgozás befejezésekor törölni kell.
(2)	A személyes adatokat tartalmazó adatállományok esetében a statisztikai egység statisztikai
adatgyűjtéshez használt közvetlen azonosító adatait különválasztva kell tárolni a statisztikai
egységre vonatkozó egyéb adatoktól. Az adatgyűjtéshez használt közvetlen azonosító helyett
az egyes statisztikai egységeket technikai azonosítóval kell ellátni, amelynek segítségével a
kapcsolat a gyűjtött adatok és a statisztikai egység adatgyűjtéshez használt közvetlen
azonosító adatai között helyreállítható.
(3)	Az adatállomány és a statisztikai egység statisztikai adatfelvételhez használt közvetlen
azonosító adatai közötti kapcsolatot hivatalos statisztikai célból, az adott cél eléréséig,
ideiglenesen lehet helyreállítani. A cél teljesülése esetén, illetve ha a célhoz kötöttség nem áll
fenn, az adatok teljességellenőrzését követően az azonosító adatokat az (1) és (2) bekezdésben
foglaltak szerint le kell választani vagy törölni kell.
41.	§ (1) A KSH és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagja - a 28. § (14) bekezdésében
foglaltak figyelembevételével - tudományos célból hozzáférést biztosíthat olyan egyedi
adatokhoz, amelyek megismerése révén a statisztikai egységek közvetlenül nem
azonosíthatók.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti hozzáférés kizárólag olyan biztonságos környezetben történhet,
ahol az adatokhoz való hozzáférés szigorúan ellenőrzött körülmények között, a Hivatalos
Statisztikai Szolgálat tagjának belső hálózatától, az ott tárolt adatoktól és a külső hálózati
kapcsolatoktól technikailag elkülönített környezetben kerül sor. A biztonságos környezetből
csak olyan kutatási eredmény vihető ki, amelyet a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja az
eredmény kiadását megelőzően megfelelő módszerek alkalmazásával ellenőrzött annak
érdekében, hogy azokból a statisztikai egységek felfedésének kockázata a mindenkori legjobb
statisztikai módszertani megoldásokkal összhangban minimális legyen.
27
(3)	A KSH és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagja tudományos célból hozzáférést
biztosíthat olyan, az egyes statisztikai egységekre vonatkozó adatokhoz, amelyeket - a
statisztikai felfedés elleni védelem eszközeit alkalmazva - annak érdekében módosítottak,
hogy az azonosításhoz használható legjobb eljárásokkal összhangban elfogadható mértékűre
csökkenjen az érintett statisztikai egységek felfedési kockázata.
(4)	A tudományos célú hozzáférés feltételeit a KSH elnöke által kiadott iránymutatás alapján
a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai belső szabályzatban állapítják meg, és azokat a
honlapjukon nyilvánosságra hozzák.
42.	§A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja jogosult a kezelésében lévő, személyes adatokat
tartalmazó adatbázisokat hivatalos statisztikai tevékenység céljából a cél eléréséhez szükséges
mértékben és ideig, szervezeten belül összekapcsolni.
43.	§(1) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai a 23. § (5) és (6) bekezdésben foglaltak
szerint az általuk kezelt hivatalos statisztikai adatokat hivatalos statisztikai célra egymás
között átadhatják. Az adatátadás a 39. § (6) bekezdés b) pontja, valamint a (2) és (3)
bekezdésben foglaltak kivételével egyedi adatra nem vonatkozhat. Az adatátadással
kapcsolatos térítésre a 46. § (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
(2)	A KSH jogosult a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagjától az általuk kezelt egyedi
adatokat hivatalos statisztikai célra átvenni.
(3)	Az MNB az MNBtv.-ben foglaltak szerint a jegybanki információs rendszer részeként
működtetett statisztikai rendszerhez jogosult a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjaitól egyedi
adatot átvenni.
44.	§ (1) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjának vezetője megteszi az összes szükséges
szabályozási, módszertani, adminisztratív, technikai és szervezeti intézkedést az egyedi
adatok védelmének biztosítása érdekében.
(2) A statisztikai adatok kezelésével kapcsolatos intézkedéseket, szabályokat a KSH, illetve a
Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjának vezetője belső szabályzatban állapítja meg.
21.	Tájékoztatás
45.	§ (1) A hivatalos statisztikák közzétételét a KSH és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat
tagjai végzik a KSH elnöke által meghatározott iránymutatások figyelembevételével.
(2)	Az Európai Unió felé történő, európai statisztikákra vonatkozó adatátadásokat a Hivatalos
Statisztikai Szolgálat egyéb tagjai vonatkozásában is a KSH elnöke koordinálja, amely
koordinációs feladatok ellátásához a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja a KSH által kért
tájékoztatást köteles megadni. Európai statisztika továbbítására kizárólag az Európai
Statisztikai Rendelettel összhangban a KSH, valamint a KSH elnöke által megjelölt nemzeti
hatóság és az MNB jogosult.
(3)	A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai az egyéb nemzetközi szervezetek részére történő
adattovábbításaikról tájékoztatják a KSH elnökét.
28
46.	§ (1) A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai - az egyedi adatok védelmének
figyelembevételével - teljesítik a statisztikai adatokra vonatkozó egyedi adatkéréseket, illetve
-	a 41. §-ban foglaltak szerint - biztosítanak lehetőséget tudományos célú hozzáférésre.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti egyedi adatkérések esetén a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja
az önköltségszámítás szabályai szerint megállapított költséget meg nem haladó mértékű
térítésre tarthat igényt.
(3)	A (1) és (2) bekezdés szerinti adathozzáférés és térítés szabályait a KSH, illetve a
Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjának vezetője belső szabályzatban állapítja meg és az
abban foglaltakat honlapján nyilvánosságra hozza.
VII.	Fejezet
Záró rendelkezések
22. Felhatalmazó rendelkezések
47.§	(1)Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:
a)	a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjaira vonatkozó akkreditációs eljárás és az
akkreditáció felülvizsgálatának részletes szabályait,
b)	az OST és a Koordinációs Testület főbb eljárási szabályait,
c)	a 26. §-ban foglaltak alapján kötelező adatgyűjtések kijelölt adatszolgáltatóit terhelő
adatszolgáltatási kötelezettséget, a statisztikai kérdőívek tartalmi és formai
követelményeit,
d)	a népmozgalmi adatgyűjtéseknek az e szóló törvényben foglalt előírásokkal
összhangban megállapított adattartalmát,
e)	a statisztikai adatfelvételi keretek kiválasztására, a statisztikai regiszterek metaadataira
vonatkozó részletes szabályokat,
f)	a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjánál - kivéve az MNB-t - hivatalos statisztikai
tevékenységet folytató személyekre vonatkozó képesítési és továbbképzési
előírásokat.
(2) Felhatalmazást kap a KSH felügyeletét ellátó miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
statisztikai módszerek, fogalmak, osztályozások, számjelek használatának alkalmazását.
23.	Hatályba léptető rendelkezések
48.	§ (1) Ez a törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.
(2)	Hatályát veszti a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény.
24.Atmeneti rendelkezések
49.	§ A Hivatalos Statisztikai Szolgálatnake törvény hatálybalépésének napját megelőző
napon tagjainak akkreditálását a KSH kezdeményezi, és azt a Hivatalos Statisztikai Szolgálat
29
tagjaival egyeztetett ütemterv alapján legkésőbb 2018. december 31-ig elvégzi. Amennyiben a
Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja az akkreditáció feltételeinek nem felel meg, úgy a tagság
megszüntetésének van helye az 5. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével.
50.	§ A KSH - e törvény hatályba lépése előtt kinevezett - elnökének és elnökhelyettesének
megbízatása a jelen törvény hatálybalépésével egyidejűleg a 13. § (1), illetve (2) bekezdése
szerinti kinevezéssé alakul át.
25.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
51.	§ Ez a törvény
a)	az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai
adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló
1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról
szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának
létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről
szóló 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b)	az európai statisztikákról szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról szóló 2015. április 29-
i 2015/759 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
c)	a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról és a
2186/93/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. február 20-i
177/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
d)	a tagállamok közötti áruforgalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 638/2004/EK
rendelet módosításáról szóló 2009. március 11-i 222/2009/EK európai parlamenti tanácsi
rendelet.
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
26.	Módosító rendelkezés
52.	§ A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
134. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az illetménykiegészítés mértéke)
„2. a minisztériumban és - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - a költségvetési
fejezetet irányító más szervnél,”
foglalkoztatott felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének
50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az alapilletményének 15%-a.
30
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A hivatalos statisztika feladata az állami, kormányzati, helyi (nemzetiségi) önkormányzati,
gazdálkodó és civil szervezetek, a pénzügyi piacok, valamint a széles közvélemény, az ország
ügyei iránt érdeklődő polgárok tájékoztatása az ország helyzetéről, állapotáról, a gazdasági és
társadalmi folyamatok alakulásáról, a környezet állapotáról. A hivatalos statisztika a
demokrácia fontos eszköze, mivel lehetővé teszi az adatok minden felhasználója számára,
hogy független forrásból származó, megbízható, tényszerű, megalapozott nyilvános és
tudományosan megalapozott módszertan alkalmazásával készült ellenőrzött minőségű
adatokra, információkra alapozza politikai, szakpolitikai, gazdasági, üzleti vagy személyes
döntéseit.
A hivatalos statisztikának ebből a feladatából következik, hogy a nemzeti statisztikai
hivatalnak az állami szervezetrendszerben elfoglalt helyét a fejlett statisztikai rendszert
működtető országokban úgy határozzák meg, hogy a hivatalos statisztika pártatlansága,
objektivitása, semlegessége, és működésének hatékonysága, eredményessége megfelelően
garantált legyen.
A hivatalos statisztika működését a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (a
továbbiakban: Stt.), az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó
statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő
továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a
közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek
statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi
határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. március 11-i 223/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 223/2009/EK rendelet), illetve az ENSZ
Közgyűlésének a Hivatalos Statisztika Alapelveiről szóló határozata és az Európai Statisztika
Gyakorlati Kódexében foglalt alapelvek határozzák meg.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a hatályos szabályozás szerint szakmailag független
kormányhivatal, amelynek felügyeletét a Miniszterelnökséget vezető miniszter látja el. A Stt.
a KSH szakmai függetlenségét deklarálja, azonban a pártatlanság, objektivitás és semlegesség
gyakorlati érvényesüléséhez, valamint a hivatalos statisztikai szolgálat koordinálásához
szükséges intézményi függetlenséget a kormányhivatalok jogállását szabályozó jogszabályok
(a felügyeleti jogkör létéből adódóan, például a szervezetalakítás tekintetében) jelenleg
korlátozzák.
A KSH a hivatalos statisztikai szolgálat egészének koordinálásával összefüggő
kötelezettségének megfelelő jogi eszközök hiánya miatt nem tud eleget tenni. A Stt. a KSH
feladatai közé sorolja az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (a továbbiakban: OSAP)
végrehajtásának figyelemmel kísérését a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainál, a
statisztikai tevékenység összehangolását, szakmai koordinációját, melynek keretében a KSH
tájékoztatást kérhet e szervek statisztikai tevékenységéről. Sem a Stt., sem a statisztikáról
szóló 1993. évi XLVI. törvény végrehajtásáról szóló 170/1993. (XII. 3.) Korm. rendelet nem
rendelkezik ugyanakkor konkrétan arról, hogy e feladatait a KSH a Hivatalos Statisztikai
Szolgálathoz tartozó szervezeteket illetően hogyan, milyen szabályozási és egyéb eszközökkel
31
tudja ellátni. Erre a problémára az Állami Számvevőszék V-5-32/2003. számú jelentése már
2003-ban felhívta a figyelmet, azonban nem történt érdemi előrelépés ezen a területen.
2015.	április 29-én megjelent az Európai Unió Hivatalos Lapjában az európai statisztikákról
szóló 223/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2015. április 29-i 2015/759 európai
parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2015/759 európai parlamenti és tanácsi
rendelet), amelynek legfontosabb célja az Európai Statisztikai Rendszer iránti bizalom
erősítése. Az Európai Statisztikai Rendszerbe a tagállamok nemzeti statisztikai hivatalai,
köztük a KSH, valamint egyéb, az európai statisztikák fejlesztésében, előállításában,
nyilvánosságra hozatalában részt vevő nemzeti hatóságai és az Európai Unió statisztikai
hivatala, az Eurostat tartoznak. Az Eurostat maga nem végez statisztikai adatgyűjtést vagy
adatfeldolgozást. Ez, valamint a nemzeti szintű tájékoztatás a nemzeti statisztikai hivatalok
feladata, amelyek megküldik adataikat az Eurostatnak, utóbbi pedig jellemzően a tagországi
adatokat összesíti és az európai szintű adatokat teszi közzé. Az Európai Statisztikai Rendszer
erősítése ezért elsődlegesen a nemzeti statisztikai hivatalok szakmai és szervezeti erősítését
igényli.
A 223/2009/EK rendelet módosítására azért kerül sor, mert mind az európai intézmények,
mind a nemzeti hatóságok fokozni kívánják a nemzeti statisztikai hivatalok szakmai és
intézményi függetlenségét annak érdekében, hogy az európai szintű statisztikák
megbízhatósága megkérdőjelezhetetlen legyen, és a valós gazdasági, társadalmi folyamatokra
vonatkozó adatokat Európa-szerte garantáltan független, semleges és az objektivitás alapján
működő statisztikai hivatalok állítsák elő. Ez a célkitűzés összhangban áll a magyar EU-
elnökség alatt elfogadott „hatos csomagban” a statisztikai adatok megbízhatósága iránt
megfogalmazott követelményekkel is. Fontos célja az új európai szintű szabályozásnak, hogy
az esetleges torzító kormányzati szándékot (lásd Görögország) a jövőben el lehessen kerülni.
Emellett a Tanácsnak a gazdasági szereplők adminisztratív terheinek csökkentésére vonatkozó
kezdeményezését is támogatja az új szabályozás.
A 223/2009/EK rendelet módosítása ennek megfelelően a nemzeti statisztikai hivatalok
szakmai és intézményi függetlenségére fókuszál. Előírja a nemzeti statisztikai hivatalok
vezetői kinevezésének és felmentésének egyértelmű törvényi szabályozását, a nemzeti
statisztikai hivatalok függetlenségének biztosítását szakmai, intézményi, költségvetési és a
szervezeten belüli vezetési és irányítási kérdésekben, ugyanakkor azt is megkívánja, hogy a
nemzeti statisztikai hivatalok a megnövekedett felelősség mellett rendszeresen beszámoljanak
a legmagasabb nemzeti szintű intézményeknek (Országgyűlés, Kormány) a hivatal
tevékenységéről és a költségvetés felhasználásáról. Az új európai szabályozás megköveteli,
hogy a nemzeti statisztikai hivatalok az országon belül működő Hivatalos Statisztikai
Szolgálatot koordinálják, és azzal kapcsolatban minőségbiztosítási feladatokat is ellássanak.
Ezzel összefüggésben a KSH elnökének szerepe is átalakul, és a KSH vezetése mellett az
ország főstatisztikusaként kell a szakmai irányítói, minőségbiztosítói szerepkört is betöltenie a
Hivatalos Statisztikai Szolgálat vonatkozásában.
Az adatszolgáltatók terheinek csökkentése érdekében az európai szabályozás előírja, hogy a
nemzeti statisztikai szolgálatok az adminisztratív és hatósági adatforrásokhoz,
nyilvántartásokhoz azonnal és ingyenesen hozzáférjenek statisztikai feldolgozás céljából,
mivel ezzel potenciálisan kiválthatók a gazdálkodó szervezeteket és természetes személyeket
közvetlenül terhelő adatgyűjtések. Emellett a jogszabály arról is rendelkezik, hogy a nemzeti
statisztikai hivatalokat be kell vonni az adminisztratív nyilvántartások kialakításának,
32
módosításának és megszüntetésének folyamatába, valamint a nyilvántartásokkal kapcsolatos
standardizációs tevékenységekbe. Mindez azt szolgálja, hogy a statisztikai adatátvétel
szempontjából érintett adminisztratív adatok alkalmasak legyenek a statisztikai
állományokkal való egyedi, rekordszintű összekapcsolásra és a rájuk vonatkozó részletes
metaadatokkal együtt kerüljenek átadásra.
A 223/2009/EK rendelet mellett fontos kiemelni a 2005-ben született, majd 2011
novemberében módosult Európai Statisztika Gyakorlati Kódexét, amelynek alkalmazását a
223/2009/EK rendelet előírja.
Az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexe alapelveinek megvalósulását az Európai
Statisztikai Rendszer valamennyi tagja esetében (így Magyarország tekintetében is)
átvilágítás, audit útján vizsgálták 2014-2015 folyamán.
Az auditorok a helyszíni látogatás, az önértékelő kérdőívben foglaltak, a KSH működését
érintő jogszabályok, belső szabályozások és alapdokumentumok tanulmányozása és saját
kutatásaik alapján állították össze országjelentésüket, illetve fogalmazták meg ajánlásaikat.
Az ajánlások tartalma összhangban van a 2015/759 európai parlamenti és tanácsi rendeletben
foglalt rendelkezésekből fakadó jogharmonizációs kötelezettséggel, amely szükségessé teszi a
statisztika jogi környezetének felülvizsgálatát.
A jelentésnek a statisztikai irányításra, intézményi környezetre vonatkozó ajánlásai közül
többnek a közvetlen címzettje Magyarország hatáskörrel és illetékességgel bíró szervezete,
külön nevesítés nélkül a jogszabályalkotásra jogosult Országgyűlés és Kormány. A többi
ajánlás címzettje a KSH.
Az auditorok ajánlásai között hangsúlyos szerepe van az új statisztikai törvény
megalkotásának, amely törvény - az európai jogszabályokkal összhangban megerősíti a KSH
függetlenségét, autonómiáját a közigazgatáson belül és megfelelő eszközöket biztosít a
statisztikai tevékenység nemzeti szintű koordinációjához. Az ajánlások alapján a Hivatalos
Statisztikai Szolgálaton belüli hatékony koordináció érdekében elsőként világosan definiálni
kell a hivatalos statisztikai tevékenységet, majd a törvényben fel kell hatalmazni a KSH-t a
más szervezetek által végzett összes statisztikai tevékenység irányítására és koordinálására. A
Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak egységes kritériumrendszernek kell megfelelniük,
amelyet a KSH rendszeresen felül kell, vizsgáljon. A koordináció kérdése mellett az ajánlások
megerősítették a 223/2009/EK rendeletben foglalt adminisztratív adatokhoz való
hozzáféréssel kapcsolatos követelményeket is. A nyilvántartások kialakításával,
módosításával és megszüntetésével összefüggésben pedig egyetértési jog rögzítése kerül
előírásra az új statisztikai törvényben. Külön ajánlás rögzíti azt is, hogy az új statisztikai
törvényben részletesen rendelkezni szükséges a KSH elnökének kinevezésével és
felmentésével összefüggő szabályokról, azzal, hogy mind a kinevezésre, mind pedig a
felmentésre kizárólag jogszabályban rögzített szakmai indokok alapján kerülhet sor.
Az új európai szabályozás mellett a hazai jogszabályi környezet is a KSH függetlenségének és
hivatalos statisztikai szolgálaton belüli szakmai irányító, felügyelő szerepének megerősítése
mellett szól.
33
Az Alaptörvény a közjogi berendezkedés hosszú távú stabilitásának biztosítása mellett nagy
hangsúlyt fektet a jövő nemzedékek viszonylagos biztonságának megteremtése érdekében az
államadósság mértékének korlátozására. Az Alaptörvénybe beépített normatív követelmény
törvényszerűen maga után vonja, hogy a normatív érték betartásának mérése csak független,
pontos, sztenderd módszertani és szakmai alapon nyugvó folyamat eredménye lehet. Ezt maga
az Alaptörvény is rögzíti, amikor nemcsak az adósság mértékét korlátozza, hanem az
államadósság és a teljes hazai össztermék számítási módját törvényben rendeli szabályozni.
A közigazgatás különböző szervei által számított adatok, vagy a makrostatisztikai mutatók
számításához a KSH rendelkezésére bocsátott alapadatok (pl. adósságállomány, költségvetési
egyenleg, fizetési mérleg egyenlege) előállítási folyamatának KSH általi ellenőrzésének
lehetősége KSH oldalán a megfelelő szakmai koordinációs és ellenőrzési hatáskör,
szabályozási jogkör hiányában erősen korlátozott.
Ahhoz, hogy a Hivatalos Statisztikai Szolgálaton belül biztosítható legyen a megfelelő
minőségű statisztikák előállítása, szükséges egy egységes kritériumrendszer kidolgozása,
mely Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexként határozza meg a hazai hivatalos statisztikák
fejlesztésével, előállításával és nyilvánosságra hozatalával kapcsolatos alapelveket és
gyakorlati szabályokat. A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexnek kidolgozását, illetve
egyes, részletesebb szakmai szabályokat tartalmazó módszertani, tájékoztatási és egyéb
iránymutatások kialakítását a KSH, mint a hivatalos statisztika koordinációjáért felelős
szervezet - a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak együttműködésével - tudja elvégezni,
míg azok kiadásáért a KSH elnöke felelős.
Az egységes szabályrendszernek való megfelelést folyamatosan figyelemmel kell kísérni, és a
hivatalos statisztikákba vetett bizalom megőrzésének érdekében biztosítani kell az abban
foglaltak végrehajtását a Hivatalos Statisztikai Szolgálat valamennyi tagja tekintetében.
Ennek a monitorozási folyamatnak a felelőse a koordinációs feladatköréhez kapcsolódóan
szintén a KSH.
Mindezek alapján - a 223/2009/EK rendelet módosításának végrehajtásából eredő
jogharmonizációs kötelezettség teljesítése, valamint az Európai Statisztika Gyakorlati
Kódexének auditja kapcsán tett ajánlások megvalósítása érdekében - szükséges a hivatalos
statisztikára vonatkozó törvény megalkotása és a KSH jogállására vonatkozó rendelkezések
kiegészítése.
A KSH jogállás tekintetében továbbra is kormányhivatal marad, ugyanakkor a miniszteri
felügyelet, illetve a szakmai önállóság biztosítása érdekében a törvénytervezet további
garanciális szabályokat tartalmaz.
Ennek megfelelően a törvény kimondja, hogy jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó
eszköz nem sértheti a KSH szakmai függetlenségét.
Az új törvény tartalmazza a KSH elnökének kinevezésével, felmentésével kapcsolatos
részletes szabályokat, a KSH Hivatalos Statisztikai Szolgálaton belüli koordinációs hatáskörét
és eljárásrendjét, beleértve a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexének kidolgozását, a
Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjaival kapcsolatos akkreditációs és ahhoz kapcsolódó
felülvizsgálati jogkör megállapítását és a hivatalos statisztikai szolgálaton belüli
koordinációval kapcsolatos kérdések megvitatásához a Nemzeti Statisztikai Koordinációs
testület létrehozását.
34
A fentieken túlmenően a Stt. számos egyéb helyen szorult felülvizsgálatra, átalakításra.
Ezen módosítások pontosan meghatározzák a statisztikai adatfelvételek rendszerét, azokon
belül az elsődleges és másodlagos adatforrások szerepét, különös tekintettel a statisztikai
adatátvételekre. Az OSAP a törvényjavaslat szerint már nem a Kormány rendeletében
elrendelt közvetlen adatgyűjtéseket és néhány statisztikai adatátvételt takar, hanem a
Hivatalos Statisztikai Szolgálat valamennyi elsődleges és másodlagos adatforrását.
A Kormány rendeletben történő szabályozás a törvényjavaslat szerint csak azon statisztikai
adatgyűjtések és egyes adatátvételek esetén indokolt, ahol szükséges a tényleges
adatszolgáltatási kötelezettség kimondása. Ez ugyanakkor az adminisztratív adatforrásból
történő statisztikai adatátvételek esetében nem indokolt, hiszen az ezekhez való közvetlen
hozzáférés jogalapját maga a törvényjavaslat biztosítja, annak részleteit - beleértve az
átadandó metaadatok körét is - pedig az adatátadó és az adatátvevő szerv együttműködési
megállapodásban rendezik.
Az adatvédelemre és az adatok adatnyilvánosságára vonatkozó rendelkezések a továbbiakban
is teljes körűen biztosítják az egyedi statisztikai adatok védelmét, külön hangsúlyozva a
hivatalos statisztikai cél kizárólagosságát és az egyedi statisztikai adatok hatósági, nyomozási,
bírósági és egyéb, nem statisztikai célra történő felhasználásának tiltását.
A törvényjavaslat - az európai uniós szabályozással és gyakorlattal összhangban, megfelelő
garanciák mellett - kifejezetten rendelkezik a közvetett azonosítást lehetővé tevő adatokhoz
történő, tudományos célú hozzáférés lehetőségéről.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	§-hoz
A javaslat tárgyi hatálya a hivatalos statisztikai tevékenységre terjed ki, amely folytatásának
alapvető feltétele a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjaként történő akkreditáció, amelyet a
KSH rendszeresen felülvizsgál. Hivatalos statisztikai tevékenységet csak a Hivatalos
Statisztikai Szolgálat tagjai végezhetnek. A hivatalos statisztikai tevékenység magában foglal
minden, a statisztikai adatelőállítási folyamathoz tartozó tevékenységet.
A javaslat hatálya kiterjed minden olyan személyre, szervezetre, aki, vagy amely a hivatalos
statisztikai tevékenységben adatgyűjtőként, adatszolgáltatóként, adatátadóként,
felhasználóként érintett.
2. §-hoz
35
A javaslat az abban szereplő fogalmak értelmezésének megkönnyítése érdekében értelmező
rendelkezéseket határoz meg.
3.	§-hoz
A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai által végzett hivatalos statisztikai tevékenységet az
európai uniós jogszabályokkal - különös tekintettel a 223/2009/EK európai parlamenti és
tanácsi rendeletre, az Európai Statisztika Gyakorlati Kódexére -, valamint egyéb nemzetközi
ajánlásokban megfogalmazottakkal összhangban kell ellátni.
Mindezek mellett a javaslat meghatározza a hivatalos statisztikai tevékenység legfontosabb
alapelveit is, melyeknek részletes tartalmát és azok ismérveit a KSH elnöke által kiadott
Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe állapítja meg.
4-5. §-hoz
A javaslat 4. §-a meghatározza, mely szervezetek lehetnek a Hivatalos Statisztikai Szolgálat
tagjai.
A KSH a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagja, elnöke főstatisztikusi feladatkörében ellátja a
Hivatalos Statisztikai Szolgálat koordinációját. A főstatisztikus megjelölést a világ és Európa
számos statisztikai hivatalára vonatkozó jogszabály alkalmazza a hivatal elnöke esetén. A
főstatisztikusi feladatok elsődleges célja annak kifejezése, hogy a statisztikai hivatal elnöke
nem csupán a statisztikai hivatal, mint szervezet vezetője, hanem az egész nemzeti statisztikai
szolgálat tevékenységének összehangolásáért, szakmai koordinációjáért egy személyben felel.
A Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexe tartalmazza azokat az alapvető és egységes
kritériumokat, amelyeknek valamennyi hivatalos statisztikát előállító szervezet meg kell, hogy
feleljen.
A megfelelés megállapítása a KSH által lefolytatott akkreditációs eljárás keretében történik,
melynek során a megfelelés szintjének megállapítása mellett intézkedési javaslatok
megfogalmazására is sor kerül, a hivatalos statisztikai tevékenység folyamatos fejlesztését
célozva.
A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak folyamatosan meg kell felelniük a törvényben és a
Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexében megfogalmazott előírásoknak, ezért a kezdeti
akkreditációt követően a megfelelést 5 évente felülvizsgálni szükséges.
6. §-hoz
36
A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) fontos szerepet tölt be a hazai hivatalos
statisztikák és az európai statisztikák előállítása terén, szorosan együttműködve a KSH-val,
valamint a Hivatalos Statisztikai Szolgálat többi tagjával. Az MNB a Hivatalos Statisztikai
Szolgálat tagja, ugyanakkor e tevékenysége és a KSH koordinációs szerepe nem érinti a
jegybanki függetlenséget, melyet a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény rögzít. Az MNB a
Központi Bankok Európai Rendszerének tagjaként az Európai Statisztikai Rendszertől
elkülönülten is részt vesz statisztikák előállításában, mindemellett a 223/2009/EK európai
parlamenti és tanácsi rendelet alapján jelentős szerepe van a rendelet szerinti európai
statisztikákkal kapcsolatos tevékenységekben is.
7.	§-hoz
A javaslat meghatározza a KSH jogállását, mely - az ebben a törvényben foglalt eltérésekkel
-	a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásárólszóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti kormányhivatal.
A rendelkezések biztosítják a KSH számára azt a szakmai és intézményi függetlenséget,
melyet az európai uniós jogszabály elvár, illetve lehetővé teszi, hogy a KSH hatékonyan el
tudja látni koordinációs tevékenységét a Hivatalos Statisztikai Szolgálaton belül. A
törvénytervezet kimondja, hogy jogszabály, valamint közjogi szervezetszabályozó eszköz
nem sértheti a KSH szakmai függetlenségét.
8.	§-hoz
A KSH alapfeladata statisztikai adatok gyűjtése, feldolgozása, tárolása, elemzése, közlése és
az adatok védelme. A statisztikai módszerekkel kezelt adatok képet adnak a tárgyév vagy
valamely kiválasztott időszak társadalmi, gazdasági, népesedési, valamint környezeti
helyzetének és folyamatainak alakulásáról, a folyamatok irányáról.
Mind az állami és közigazgatási feladatok ellátásához, mind a társadalmi, gazdasági élet
szereplői tevékenységéhez nélkülözhetetlenek az ezt megalapozó információk, adatok. Ezen
információk biztosítása érdekében kiemelkedő feladat az OSAP tervezetének összeállítása és
végrehajtása.
Ugyancsak jelentős feladata a KSH-nak a hivatalos statisztikai tevékenységben általánosan
alkalmazásra kerülő módszerek, fogalmak és osztályozások kialakítása.
A hivatalos statisztikai tevékenység minőségének folyamatos javítása érdekében a KSH-nak
ellenőrző, hitelesítő, auditáló funkcióval kell rendelkeznie, így a törvény rögzíti, hogy a KSH
joga és feladata, illetve felelőssége a hivatalos statisztikai tevékenységek koordinációja,
ellenőrzése, összehangolása, a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainak akkreditációja,
akkreditációj ának felülvizsgálata.
37
9-20. §-hoz
A KSH vezetői az elnök és az elnökhelyettesek. Az elnök fő feladata a hivatalos statisztika
hazai tevékenységének a belső és az európai uniós szabályrendszernek megfelelő irányítása, a
hivatal legfelsőbb szintű képviselete, emellett egyszemélyi felelős vezetőként vezeti a KSH
szervezetét. Fontos kritérium a szakmai függetlenség szempontjából, hogy a törvény rögzíti, a
KSH elnöke feladatainak ellátása során nem utasítható.
A KSH szakmai függetlenségének másik biztosítéka a költségvetési önállóság, melyhez
kapcsolódóan a törvény felsorolja a KSH elnöke, mint a költségvetési fejezetet irányító szerv
vezetőjének jogosítványait, a szervezetalakítási jogkört, valamint a munkáltatói jogok
gyakorlására vonatkozó előírásokat. A kormányzati működéshez való hozzájárulást, a
Kormány munkájának elősegítését szolgálja az a rendelkezés, miszerint a KSH elnöke állandó
meghívottként részt vesz a Kormány ülését megelőző döntés-előkészítő fórum ülésén, illetve,
hogy a Kormány ülésén a KSH-t érintő napirendi pont tárgyalásához meg kell hívni.
Az elnökhelyettesek - az elnök szakmai irányítása mellett - a hivatalos statisztikai
tevékenység egy-egy részterületének szakmai vezetését látják el, a közvetlen
alárendeltségükbe tartozó szervezeti egységek közreműködésével.
A 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5a. cikkének (4) bekezdése szerint a
tagállamoknak biztosítani kell, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok vezetőire vonatkozó
személyzeti felvételi és kinevezési eljárások átláthatóak legyenek, és kizárólag szakmai
kritériumokon alapuljanak. A rendelet kimondja, hogy a nemzeti statisztikai hivatalok vezetői
csak olyan indokkal bocsáthatóak el vagy helyezhetőek át más beosztásba, amely nem
veszélyezteti a szakmai függetlenséget.
A fenti rendelkezések figyelembevételével a törvény részletesen meghatározza a KSH
elnökének kinevezésére és felmentésére vonatkozó szabályokat.
A KSH elnökét a miniszterelnök nevezi ki hét évre, amely kinevezés kétszer megújítható.
Az elnökhelyettest az elnök nevezi ki, mely kinevezés a közszolgálati tisztviselőkre
vonatkozó törvény szerinti határozatlan idejű vezetői kinevezés.
Az elnök kinevezéséhez a törvény szakmai és személyi, vezetői alkalmassági feltételeket
határoz meg. Meghatározza a képesítési követelményeket, valamint vezetői gyakorlat
meglétét írja elő.
A javaslat megerősíti a tisztségviselők pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét biztosító
alapvető összeférhetetlenségi szabályokat.
A javaslat a kinevezés feltételei mellett részletesen meghatározza azt is, milyen esetekben
kerülhet sor az elnök, elnökhelyettesek felmentésére.
A KSH függetlenségét biztosító fontos garanciális szabály, hogy az elnök megbízatásának
megszűnésére, illetve megszüntetésére csak e törvényben felsorolt okból kerülhet sor a
megbízatás időtartamának lejárta előtt.
A KSH elnöke államtitkári díjazásra és juttatásokra, az elnökhelyettesek a helyettes
államtitkáréval megegyező illetményre és juttatásokra jogosultak.
38
21.	§-hoz
A javaslat alapján az Országos Statisztikai Tanács (a továbbiakban: OST) a KSH elnökének
az adatszolgáltatók és felhasználók képviselőiből álló tanácsadó, véleményező testületévé
alakul át.
Tekintettel arra, hogy a Hivatalos Statisztikai Szolgálat működésével kapcsolatos kérdések
megvitatására egy külön testületet hoz létre a törvény (Nemzeti Statisztikai Koordinációs
Testület), az OST tevékenységének fókusza az adatelőállítók oldaláról az adatszolgáltatók és
felhasználó felé helyeződik át.
Az OST feladatköre kiegészül a Nemzeti Statisztika Gyakorlati Kódexének véleményezésével
és az abban foglaltak végrehajtásának figyelemmel kísérésével, a Hivatalos Statisztikai
Szolgálat tájékoztatási programjának megvitatásával, valamint kiemelt jelentőségére
tekintettel a tudományos célú adathozzáférés feltételeinek véleményezésévelés a felhasználói
igényekről szóló elemzések megvitatásával.
Az új szerepre és feladatkörre tekintettel az OST tagsága is átalakul, a testületnek a Hivatalos
Statisztikai Szolgálat képviselői nem tagjai, de a szoros együttműködésre tekintettel az
üléseken állandó meghívottként részt vesznek.
A minisztériumok az OST tagságában, mint adatfelhasználók, illetve adott esetben, mint
adminisztratív adatforrást kezelő szervek jelennek majd meg, nem pedig adatelőállítókként,
adatelőállítói minőségükben azonban állandó meghívottként lesznek jelen az OST-ben.
Az OST tagok kinevezésére, mandátumuk megszűnésére vonatkozó szabályok nem változnak,
őket továbbra is a miniszterelnök nevezi ki, a KSH elnökének a javaslatára, 3 éves határozott
időtartamra.
22.	§-hoz
A javaslat létrehozza a Nemzeti Statisztikai Koordinációs Testületet (a továbbiakban:
Koordinációs Testület), amelynek célja, hogy a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai a
hivatalos statisztikai tevékenységgel kapcsolatos kérdéseket megvitassák.
A Koordinációs Testület tagjait a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai jelölik, őket a jelölés
alapján határozatlan időre a KSH elnöke bízza meg. A Koordinációs Testület elnöke a KSH
elnöke.
A Koordinációs Testület döntéshozatali jogkörrel nem bír, megvitat minden olyan kérdést,
amely kapcsolódik a hivatalos statisztika fejlesztésére, előállítására és nyilvánosságra
hozatalához, így különösen az egyes prioritásokat, stratégiai kérdéseket, szükséges
erőforrásokat.
A Koordinációs Testület véleményezi az OSAP és a különböző statisztikai osztályozások
tervezetét, javaslatot tesz a hivatalos statisztikai tevékenységen belüli párhuzamosságok
kiküszöbölésére, illetve megvitat egyéb módszertani kérdéseket.
39
A javaslat meghatározza a tagok kinevezésére, mandátumuk megszűnésére vonatkozó
szabályokat.
23-29. §-hoz
A hivatalos statisztikai célra felhasznált, illetve felhasználható adatforrások az utóbbi években
jelentősen átalakultak, illetve jelenleg is átalakulóban vannak a KSH és a Hivatalos
Statisztikai Szolgálat egyéb tagjainak gyakorlatában is. Egyre jellemzőbb az adminisztratív
adatok statisztikai célú felhasználásában rejlő hivatalos statisztikai potenciál kinyerése és így
a statisztikai adatgyűjtések számának csökkenése, egyben pedig a statisztikai adatátvételek
számának növekedése.
Ez a változás szükségessé tette a korábbi statisztikai adatgyűjtésekre vonatkozó
szabályrendszer új struktúrába rendezését, és a nemzetközi gyakorlatoknak is megfelelő
módon való különválasztását a statisztikai adatgyűjtések keretében előálló adatállományok
(ún. elsődleges adatforrások), illetve a statisztikai adatátvételek keretében előálló
adatállományokétól (ún. másodlagos adatforrások). A szétválasztásnak számos statisztikai
módszertani oka van, többek között az adatgyűjtési módszertanok, illetve az adatelőkészítés
eltérő megoldásai, technikái. Ezzel összhangban a törvény külön szól a statisztikai
adatgyűjtések, illetve a statisztikai adatátvételek kezeléséről.
Az egyik legfontosabb különbség, hogy a statisztikai adatgyűjtések esetén keletkeztetett
adatszolgáltatói kötelezettséget jogszabálynak kell kimondania, ennek megfelelően a törvény
rendelkezik ezen adatforrások esetén a megfelelő elrendelés jogalapjának előállításáról (a jogi
személy, valamint a gazdasági tevékenységére vonatkozóan a gazdasági tevékenységet
folytató természetes személy és személyiségi joga szerint jogképes szervezet statisztikai
adatszolgáltatási kötelezettségét minden év november 30-ig a Kormány rendelete állapítja
meg). A statisztikai adatátvételek részét képző adminisztratív adatátvételek esetén az uniós
szabályozással összhangban a törvény teremti meg azt az általános jogalapot, amelyre
hivatkozva az adminisztratív adatok hivatalos statisztikák céljára történő hasznosítása
megvalósul. Az adminisztratív adatátvételek esetén beépítésre kerültek a törvénybe azok az
adminisztratív adatok hivatalos statisztikai célú hasznosítására vonatkozó kulcselemek,
amelyek 2015/759 európai parlamenti és tanácsi rendelet elfogadásával az európai
jogszabályba kerültek. Ezek az új rendelkezések teremtik meg azokat az általános jogi
garanciákat, amelyek az adminisztratív adatok statisztikai célú felhasználásának jelenlegi
megoldásait és gyakorlatát jelentősen bővítik, egységesítik és alkalmazásukkal a hivatalos
statisztikák minősége tovább javítható, az adatszolgáltatói terhek tovább csökkenthetők.
30.	§-hoz
A népmozgalmi statisztika keretében felmérésre kerülnek olyan jelenségek, amelyek
megfigyeléséhez személyes adatok felvétele szükséges. Természetes személy személyes
adatát csak törvény felhatalmazása alapján lehet gyűjteni, ezért a törvény meghatározza
azokat az adatköröket, amelyeket az adatszolgáltató szerveken keresztül a KSH népmozgalmi
statisztikai célra jogosult gyűjteni.
40
31. §-hoz
A statisztikai adatfelvételek logikai vázát alkotó statisztikai adatgyűjtések, illetve statisztikai
adatátvételek rendszerét az OSAP tartalmazza, amely felváltja a korábbi adatgyűjtési
programot. Az adatfelhasználók jobb eligazodását szolgálja, hogy a nemzeti statisztikai
rendszerek ún. statisztikai munkatervvel rendelkezzenek. A korábbi OSAP teljes egészében
egy kormányrendeletre épült, amely az adott évi statisztikai adatszolgáltatásokat és egyes
adatátvételeket rendelte el. A statisztikai adatfelvételek logikája alapján az új OSAP és a
kormányrendelet elválnak egymástól. A kormányrendelet csupán a statisztikai
adatgyűjtésekhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek, illetve egyes egyéb statisztikai
adatátvételek jogalapját teremti meg, míg az OSAP egységesen tartalmazza mindazon
statisztikai adatfelvételeket, amelyeket a Hivatalos Statisztikai Szolgálat a hivatalos
statisztikák előállítási érdekében felhasznál, így az összes statisztikai adatgyűjtést és
adatátvételt. Ennek köszönhetően az új OSAP egyben statisztikai munkatervnek is tekinthető,
egyúttal pedig tisztán elválik egymástól a statisztikai adatgyűjtések, illetve a statisztikai
adatátvételek kezelése, teljes összhangban a törvény 23-29. §-ainak rendelkezéseivel.
32-34. §-hoz
A statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségek megsértése súlyosan veszélyeztetheti a
hivatalos statisztikák minőségét, megbízhatóságát, ezen keresztül pedig a statisztikai adatokra
alapozott döntések helytállóságát. Mindezekre tekintettel a törvény megállapítja az ilyen
esetekben alkalmazható jogkövetkezményeket és az ahhoz kapcsolódó bírság mértékét.
A bírság kiszabására közigazgatási hatósági eljárás keretében kerülhet sor, melyet az
illetékességgel rendelkező kormányhivatal folytat le a Hivatalos Statisztikai Szolgálat
statisztikai adatfelvételt végrehajtó tagja kezdeményezésére.
A bírság mértéke természetes személyek esetén nem tartalmaz alsó korlátot, míg jogi
személyek esetében mérlegelési jogot hagy a kormányhivatal számára a legalacsonyabb és a
legmagasabb lehetséges összeg közötti döntésre.
Tekintettel arra, hogy a hivatalos statisztikának nem célja és nem elsődleges érdeke a bírság
kiszabása, hanem a cél a minél teljesebb körű adatszolgáltatás és a lehető legjobb minőségű
hivatalos statisztikai adat előállítása, ezért a nyilvánosságnak kiemelt jelentősége van a
visszatartó erő szempontjából. Ennek alapján a törvény lehetővé teszi, hogy a Hivatalos
Statisztikai Szolgálat statisztikai adatfelvétel végrehajtásáért felelős tagja saját honlapján
nyilvánosságra hozza a jogerősen lezárt hatósági eljárásban bírsággal sújtott jogi személy és
személyes joga szerint jogképes szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, adószámát és a
kiszabott bírság összegét.
35-37. §-hoz
41
A hivatalos statisztikák előállítása céljából a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai ún.
felvételi kereteket (listákat) használnak az adatszolgáltatók kijelölése céljából. Ezek a listák
jellemző módon rendszeresen karbantartott statisztikai nyilvántartásokra épülnek, ezeket
különböztetjük meg statisztikai regiszterekként.
A Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai közötti információcsere, illetve az adatszolgáltatói
kijelölések módszertani összhangjának megteremtése érdekében fontos, hogy az elérhető
statisztikai regiszterek ismertek és dokumentáltak legyenek a Hivatalos Statisztikai Szolgálat
tagjai és általában a felhasználók számára. Ennek érdekében a törvény általánosan
meghatározza a statisztikai regiszterek adatköreinek tartalmát.
38.	§-hoz
A jogi személyek, valamint a gazdasági tevékenységet folytató természetes személyek és
személyes joga szerint jogképes szervezetek nyilvántartását szolgálja a statisztikai számjel,
amelyet nem csupán a KSH, hanem egyéb, adminisztratív nyilvántartások is használnak. A
törvény szabályozza a statisztikai számjel kiadásának folyamatát, ami az adminisztratív terhek
csökkentése érdekében a szervezetet nyilvántartásba vevő szerven keresztül, egyablakos
rendszer keretében történik.
39-44. §-hoz
A hivatalos statisztika célja, hogy a lehető legjobb minőségű hivatalos statisztikai adatok
előállítása útján tájékoztassa a társadalom, a gazdaság, a környezet állapotáról és annak
változásairól a közvéleményt, az állami szerveket, a gazdasági szervezeteket - beleértve a
pénzügyi piacokat -, a civil szervezeteket, a tudományos tevékenységet végzőket vagy a
média szereplőit.
A hivatalos statisztikai adatok nyilvánosságát az adatszolgáltatók adatainak védelméhez
fűződő érdek korlátozhatja.
Mindezek alapján a korábbi szabályozással összhangban nem hozható nyilvánosságra az
egyedi statisztikai adat, azaz olyan adat vagy adatok olyan együttese, amely - a mindenkori
legjobb technikai lehetőségek igénybevételével - lehetővé teszi a statisztikai egység közvetlen
vagy közvetett azonosítását, valamint azon keresztül új, eddig nem ismert információ
felfedését.
A fenti szabály alól rendkívül szűk körben a törvény kivételt tesz. Ezen kivételek az
adatszolgáltató saját adataival való rendelkezési jogának gyakorlását, az Európai Statisztikai
Rendszer, illetve a Központi Bankok Európai Rendszere és a Hivatalos Statisztikai Szolgálat
egymás közötti adatcseréit foglalják magukban, melyet a hivatalos statisztikák
költséghatékony és jobb minőségű előállítása tesz indokolttá.
Kivételt tesz a törvény a KSH által vezetett néhány statisztikai regiszter esetén a korábbi
rendelkezésekkel összhangban, szűk körben és meghatározott adatok, valamint az
42
adatszolgáltató kezelésében lévő közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatok
tekintetében.
Nagyon fontos garancia, hogy a törvény egyértelműen kimondja, hogy tilos a statisztikai
adatfelvétel keretében kezelt egyedi adat nem statisztikai célú felhasználása, különös
tekintettel az egyedi adat büntető-, polgári peres, nemperes eljárás, hatósági, adóigazgatási
eljárás során történő felhasználására, illetve belföldi jogsegély keretében történő átadására.
A személyes adatok kezelésére a törvény a korábbi szabályozással összhangban, de azt
pontosítva külön rendelkezéseket tartalmaz, melyek alapján a személyazonosító adatokat az
adatállománytól leválasztva kell kezelni, és azok az adatállománnyal csak statisztikai célra, a
cél eléréséhez szükséges ideig kapcsolhatóak össze. Ilyen cél lehet a felvételi keret kijelölése,
újabb adatállományok meglévőhöz történő kapcsolása, állomány validálása, editálása.
A törvény az európai uniós szabályozási gyakorlattal összhangban külön rendelkezik a
hivatalos statisztikai adatokhoz való tudományos célú hozzáférés szabályairól.
A tudományos kutatások céljához sok esetben szükséges felfedés elleni védelemmel ellátott
táblázatos adatoknál részletesebb adatokra van szükség, melyek esetében fennállhat a
közvetett azonosítás kockázata. A törvény - megfelelő biztosítékok mellett - lehetővé teszi
ezeknek az adatoknak a tudományos célú megismerését, elismerve a tudományos célhoz
fűződő kiemelt érdeket.
A megfelelő biztosítékot, amely garantálja az adatszolgáltatók érdekeinek védelmét, egyrészt
a biztonságos fizikai környezet jelenti, melyet az adatkezelő ellenőrzése alatt tart, és amelyből
csak felfedés elleni védelemmel ellátott eredmény vihető ki, amely esetében a statisztikai
egységek felfedési kockázata a mindenkori legjobb eljárásokkal összhangban minimális.
A biztonságos környezet mellett megfelelő felfedés elleni védelmi módszerek alkalmazásával
az adatállományok is hozzáférhetővé tehetők előzetesen igazolt tudományos célból.
A javaslat előírja, hogy a hivatalos statisztikai adatok kezelésének részletes szabályait a
Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjai belső szabályzatban állapítsák meg, mely szabályzat
kiadásához a KSH elnökének az egyetértése szükséges.
45.	§-hoz
A KSH koordinációs feladatai, jogköre a tájékoztatás területére is kiterjednek, így különösen
az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat részére történő adatküldésekre. Ilyen
adatküldést kizárólag az Európai Statisztikai Rendelet szerinti, KSH elnöke által megjelölt
nemzeti statisztikai hatóság, illetve az MNB teljesíthet.
46. §-hoz
43
Az előállított és nyilvánosságra hozott hivatalos statisztikai adatok közfeladat ellátásához
kapcsolódóan keletkeznek, és mint ilyenek közérdekű adatnak minősülnek.
Az egyedi kérésre összeállított adatállományok - különös tekintettel a tudományos célú
adathozzáférésre - ugyanakkor a kért tartalomban és formában nem szükségszerűen állnak
közvetlenül rendelkezésre a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjainál, ezek előállítása sokszor
jelentős többletmunkával és közvetett költségekkel (pl. biztonságos környezet üzemeltetése)
jár. A törvény lehetővé teszi, hogy ezekben az esetekben a Hivatalos Statisztikai Szolgálat
tagjai az önköltségszámítás szabályai szerint a költségek fedezésére térítési díjat számoljanak
fel az adatkérővel szemben.
Az adathozzáférés és a térítés szabályait belső szabályzatban kell rögzíteni, és az abban
foglaltakat nyilvánosságra kell hozni.
47-54. §-hoz
A Záró rendelkezések körében a javaslat tartalmazza a felhatalmazó rendelkezéseket a
Kormány és a KSH felügyeletét ellátó miniszter számára, a jogharmonizációs záradékot,
valamint azokat hatályon kívül helyező és módosító rendelkezéseket.