﻿Fidesz- Magyar Polgári Szövetség
Törvényjavaslat



Font Sándor
Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
2016. évi... törvény
zártkertként nyilvántartott ingatlanok művelés alóli kivonásával
kapcsolatban egyes törvények módosításáról
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLL törvény módosítása
1.§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 72. §-a a
következő (3) bekezdéssel egészül ki;
„(3) A miniszter a szakmai irányításával összefüggő feladatai ellátása érdekében
térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a földmérési és térinformatikai államigazgatási
szerv által kezeli és üzemeltetett adatbázisokhoz.”
2.§
Az Inytv. 89/A. § (1) bekezdésében a „2016” szövegrész helyébe a „2017” szöveg lép.
2.	A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosítása
3.§
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 4. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt zártkertként nyilvántartott ingatlan művelési
ágának az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 89/A. §-a alapján művelés
alól kivett területként történő átvezetésének kezdeményezéséhez mellékelni kell a hegybíró
igazolását arról, hogy az ingatlanon az ültetvény kivágásra került.”
3.	A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
4.§
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: TfVt.). 3. §-a
helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § A termőföld művelési ágának megváltoztatását - az erre vonatkozó jogszabály
rendelkezéseinek megfelelően - be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak, amely a
bejélentés elmulasztása esetén földvédelmi bírságot szab ki.”
A Tfvt 9. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Nem minősül a termőföld más célú hasznosításának, ha az ingatlan-nyilvántartásról szóló
1997. évi CXLÍ. törvény 89/A. §-ában foglaltak alapján a tulajdonos a zártkerti ingatlana
művelési ágának zártkerti művelés alól kivett területként történő átvezetését kérelmezi az
ingatlanügyí hatóságnál.”

A Tfvt. 16/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 9. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a zártkerti -ingatlanon megvalósított
engedély nélküli más célú hasznosítás miatt az ingatlanügyi hatóság az eljárást nem indítja
meg vagy a folyamatban lévő eljárást megszünteti.”
7.§	-
(1)	A Tfvt. a 17IC. §-t követően a következő alcím címmel és 18. §-sal egészül ki:
„A földvédelmi eljárás igazgatási szolgáltatási díja
„18. § (1) Az első fokon kérelemre, illetve bejelentésre induló földvédelmi eljárásért -
ideértve az ingatlanügyi hatóságnak a jogszabály szerinti, a, termőföld mennyiségi
védelmének érvényre juttatásával kapcsolatos szakhatósági közreműködését is — valamint a
földvédelmi eljárásban igénybe vehető valamennyi jogorvoslati eljárásért az e törvény
végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott összegű igazgatási. szolgáltatási díjat ;kell
fizetni.
(2)	Az újrahasznosítási eljárás ;mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség
alól.”
8.§
A Tfvt. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az (1) bekezdés a) pontja és b) pont ,ba) alpontja szerinti földvédelmi bírságot-a
földhasználóval szemben kell kiszabni. Ha a földhasználati nyilvántartásban nincs bejegyzett
földhasználó, a földvédelmi bírságot a tulajdonossal, állami tulajdonban álló termőföld
esetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelővel, ennek hiányában a
tulajdonosi joggyakorló szervezettel (a továbbiakban együtt: tulajdonos) szemben kell
kiszabni. Ha az érintett földrészletnek a földhasználati nyilvántartás szerint több
földhasználója van, illetve az érintett földrészlet közös tulajdonban áll, a földvédelmi bírság
megfizetésének a kötelezettsége a földhasználókat, illetve tulajdonosokat egyetemlegesen
terheli.”
9.§
A Tfvt. a következő 73. §-sal egészül ki:
„73. § E törvénynek zártkertként nyilvántartott ingatlanok művelés alóli kivonásával
kapcsolatban egyes törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel (a továbbiakban:
Módtv3.) megállapított 9. § (2) bekezdését és 16/B. § (3) bekezdését a Módtv3.
hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”
10.	§
A Tfvt.
a)	1/B. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
2004.	évi CXL. törvény” szövegrész helyébe az „a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)”,
b)	17/B. § (3) bekezdésében az „eredeti állapot helyreállításának függő” szövegrész helyébe
az „eredeti állapot helyreállítása teljesítésének függő”,
c)	24. § (5) bekezdésében a „földvédelmi bírság a tulajdonosokat” szövegrész helyébe a
„földvédelmi bírság megfizetésének a kötelezettsége a tulajdonosokat”
szöveg lép.
11. §
Hatályát veszti a Tfvt.
a) 4. §-a;
b)	8. § (1) bekezdésében a „földvédelmi szakkérdést vizsgál vagy”;
c)	8. § (2) bekezdésében az illetve a földvédelmi szakkérdés vizsgálata”
szövegrész.
4.	Záró rendelkezések
12. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A zártkerteknek eredetileg a mezőgazdasági termelő-funkciót szánták, ahol a családok
előállíthatták a saját maguk számára szükséges élelmiszereket és a pótlólagos
jövedelemtermelés színhelyei voltak. A gyakorlatban rendkívül sokféle terület kapott zártkerti
besorolást. A dombvidékeken túlnyomó részt a régi szőlő- és gyümölcs-ültetvények,
iparvidékeken a meddőhányók, elhagyott bányatavak környéke, nagyvárosok környékén a
település közeli hegyoldalak, az alföldi régióban kenderföldek és szántó területek. Az
életviszonyok változásával összefüggésben a zártkerti területek elaprózódása, a
mezőgazdasági, funkciójuk visszaesése és az üdülőfunkció erősödése következett be, amely
különösen az üdülőkörzetekben érezhető. A legtöbb, kifejezetten üdülőként használt
zártkertek a városi agglomerációkban, a kiemelt üdülőkörzetekben és a történelmi
borvidékeken jelentek meg. A területek szabályozása nem tudta követni á folyamatokat,
hiszen a jogszabályok túl általánosak voltak, a területek viszont rendkívül sokfélévé alakultak.
A 2014. május 1-jével hatályba lépett új magyar földforgalmi szabályozás a zártkertek
esetében a földekre vonatkozó szabályok alkalmazását rendelte. Ha a zártkert tulajdonosa
értékesíteni szeretné ingatlanát, úgy a Földforgalmi törvény földre vonatkozó rendelkezései az
irányadók amennyiben a földterület művelési ága szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő
(gyep), nádas, erdő és fásított terület. Ugyanakkor a mezőgazdasági funkciójukat ténylegesen
már elvesztett zártkertek vonatkozásában teljesen indokolatlan a földekre vonatkozó
szabályozás fenntartása.
A szabályozásban változást az egyes ingatlan-nyilvántartással és földméréssel összefüggő
törvények módosításáról szóló 2015. évi XLIV. törvény.lehetővé tette, hogy átmeneti ideig
2016. december 31-ig a tulajdonos kérheti az ingatlan-nyilvántartásban zártkertként
nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését.
Az érintett földtulajdonosok igen széles köre élt ezzel a lehetőséggel, azonban az érdeklődés
nagysága miatt érdemes meghosszabbítani további egy évvel ezen lehetőséget, ami mellett
garanciális szabályokat kell az eljárásba beépíteni;
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A hivatali szervezet integrációját követően is biztosítani szükséges, hogy a miniszternek
hozzáférése legyen az ingatlan-nyilvántartási és térképi adatbázisokhoz.
a 2. §-hoz
Meghosszabbítja 2017. december 31-ig annak lehetőségét, hogy tulajdonos kérheti az
ingatlan-nyilvántartásban zártkertként nyilvántartott ingatlana művelési ágának művelés alól
kivett területként történő átvezetését.
a 3. §-hoz
Borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt zártkertként nyilvántartott ingatlan vonatkozásában a
szőlőterületek védelme érdekében szigorítás szükséges, hogy csak olyan ingatlan esetében
kerülhessen sor a művelés alóli kivonásra, ahol korábban az ingatlanon az ültetvény kivágásra
került.
a 4. §-hoz
Megfogalmazásbeli pontosítás, amely szerint a földvédelmi bírság kiszabásra kerül a művelési
ág bejelentésének elmulasztása esetén.
az 5. és 6. §~hoz
A földvédelmi eljárás lefolytatásának szükségessége és a földvédelmi járulék fizetése
szempontjából fontos, hogy a zártkerti ingatlan művelési ágának zártkerti művelés alól kivett
területként történő átvezetése nem minősül a termőföld más célú hasznosításának.
a 7..§~hoz
Főszabályként a földvédelmi eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, azonban az
újrahasznosítási eljárás mentes a díjfizetési kötelezettség álól.
a 8. §-hoz
A rendelkezés kibővítésre kerül az állami tulajdonban álló termőföld esetkörével, amikor a
földvédelmi bírságot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelővel, ennek
hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezettel szemben kell kiszabni.	.
a 9. §-hoz
A rendelkezés kiteijeszti a szabályok alkalmazhatóságát a folyamatban levő eljárásokra.
a 10. §-hoz
Szövegcserés módosítások terminológiai pontosítás érdekében.
all. §-hoz
Hatályon kívül helyezés a 7. §-ban foglalt módosítással, valamint a földvédelmi eljárásnak
más hatósági eljárásokba történt integrációjával összefüggésben.
a 12. §~hoz
Hatályba léptető rendelkezés.