﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T /13091. számú
törvényjavaslat
a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak
megszüntetéséről
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető
miniszter
Budapest, 2016. november
2016. évi .... törvény
a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak
megszüntetéséről
1.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2) bekezdés 5.
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a
társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön
jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva
illetékmentes eljárások:)
„5. az anyakönyvi kivonat kiállítása;”
(2)	Az Itv. 33. § (2) bekezdése a következő 60-67. ponttal egészül ki:
(Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a
társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön
jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva
illetékmentes eljárások:)
„60. a lakáscélú állami támogatás igényléséhez szükséges, a fennálló biztosítási
jogviszonyt igazoló egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállítása évente két
alkalommal;
61.	közműpótló talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése;
62.	hatósági bizonyítvány kiállítása az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő
adatokról;
63.	a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 27/A. § (1) bekezdése és 27/D. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételével
kapcsolatos eljárás;
64.	Magyarország területén kívül élő magyar állampolgár kérelemre történő személyi,
lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásba vételére irányuló eljárás;
65.	az értesítési cím bejelentésével kapcsolatos eljárás;
66.	az igazságügyi szakértői névjegyzékbe vétel és a szakterület kiterjesztése iránti eljárás;
67.	a termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére
irányuló telekalakítási eljárás.”
(3)	Az Itv. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 18. életévét be nem töltött személy mentesül a 29. § (1) bekezdés szerinti illeték
megfizetése alól.”
1
(4)	Az Itv. 45. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A szociális szövetkezet, a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti
társaság és a betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes.”
(5)	Az Itv. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke zártkörűen működő
részvénytársaság esetén 50 000 Ft, azzal, hogy amennyiben az egyszerűsített
cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az
egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az
illeték (1) bekezdés szerinti összegre történő kiegészítésére.”
(6)	Az Itv. 45. § (1) bekezdés d) pontjában az „a)-c) pont” szövegrész helyébe az „a) és b)
pont” szöveg lép.
(7)	Az Itv. Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2.	§
Hatályát veszti az Itv.
a)	33. § (2) bekezdés 4. pont c) alpontja,
b)	45. § (1) bekezdés b) pontjában a „ , korlátolt felelősségű társaság” szövegrész,
c)	45. § (1) bekezdés c) és e) pontja.
2.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
3.	§
Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény 36. § (4) bekezdésében és a 47. § (2) bekezdés c) pontjában az „az értesítési
cím bejelentéséért,” szövegrész.
3.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
4.	§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„31. § (1) A vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a
szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket)
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
2
(2) Mentes a díjfizetési kötelezettség alól az öntözési berendezések engedélyezési eljárása,
ha arra nem a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor.”
4.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
módosítása
5.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény (a
továbbiakban: Díjtv.) 31. § (1) bekezdése a következő m) és n) ponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles
tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az)
,,m) az eljáró szerv - ideértve a bíróságot - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény XVIII. Fejezete szerinti gondnokság alá helyezés iránti perben,
n) a törvényszéki végrehajtó a Magyar Államot illető végrehajtandó összeg iránti
végrehajtási ügyben”
(kéri.)
(2)	A Díjtv. 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Természetes személy számára évente két alkalommal díjmentes az elektronikus
dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése.”
(3)	A Díjtv. 32/C. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Tárgyánál fogva díjmentes:)
„m) a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XVIII. Fejezete szerinti
gondnokság alá helyezés tényének feljegyzése iránti eljárás.”
5.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
módosítása
6.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (4)
bekezdésében az „a telekalakítási” szövegrész helyébe az „az illetékekről szóló törvény
szerinti termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére
irányuló eljárás kivételével a telekalakítási” szöveg lép.
3
6. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
7.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény 20. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem kell közzétételi költségtérítést fizetni a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni
cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén.”
7. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása
8.	§
Hatályát veszti az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (2)
bekezdés m) pontjában az „a névjegyzékbe-vételi eljárás, a szakterület kiterjesztése iránti
eljárás,” szövegrész.
8.	Záró rendelkezés
9. §
Ez a törvény 2017. március 1-jén lép hatályba.
4
1. melléklet a 2016. évi
törvényhez
1.	Az Itv. Melléklet IX. cím I. alcím 7. pontja a következő e) alponttal egészül ki:
(Illetékmentes)
„e) a 65. életévét betöltött személy magánútlevele.”
2.	Az Itv. Melléklet XV. cím IV. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Illetékmentes és igazgatási szolgáltatási díjmentes)
„b) az engedély alapján épített, legfeljebb 300 m összes hasznos alapterületű új lakóépület
használatbavételi engedélyezési, a használatbavétel tudomásulvételi eljárása, valamint az
engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóság eljárása.”
3.	Az Itv. Melléklet XXII. cím 1. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kérelemre indult eljárások illetéke)
„a) közműpótló berendezés - a külön jogszabályban meghatározott talajvízkút kivételével
-	létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése esetén, továbbá vízi állás
létesítésének, használatbavételének, fennmaradásának vagy átalakításának engedélyezése
esetén 5000 forint;”
4.	Hatályát veszti az Itv. Melléklet
a)	IX. cím I. alcím 1. pontjában az „és a 70. életévét betöltött személy” szövegrész,
b)	XV. cím I. pont 11. alpontja,
c)	XV. cím II. pontja,
d)	XXI. cím 3. pontja.
5
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az állami ügyintézés reformjának továbbra is célja, hogy az állampolgárok és a vállalkozások
széles körét terhelő fizetési kötelezettségeket keletkeztető adminisztratív terheket
egyszerűsítse vagy megszüntesse. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási hatósági eljárások
körében a fizetési kötelezettségeket is keletkeztető adminisztratív terhek elsősorban illeték,
valamint igazgatási szolgáltatási díj fizetésére vonatkozó kötelezettség formájában érintik az
állampolgárokat és a vállalkozásokat, ezért a Kormány az érintettek véleményét kérte a
megszüntetendő illetékek vagy díjak meghatározásához.
A Kormány az állampolgárok bevonásával a 2016. évben ismételten lakossági konzultációt
kezdeményezett a hatósági eljárások díjának mérsékléséről vagy díjmentessé tételéről. A
lakossági konzultáció a fentiek mellett kiterjedt a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel
kapcsolatos kérdésekre is.
A lakossági konzultáció 2016. július 11-től augusztus 20-ig tartott, és ezen időszak alatt
összesen 244 830 db kérdőív került beküldésre. A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel
kapcsolatos kérdőíveket nem számítva a hatósági eljárások díjának mérséklésével vagy
díjmentessé tételével kapcsolatban összesen 142 589 db kérdőív került kitöltésre, ebből 102
799 db (70%) az állampolgári terheket, és 39 790 db (30%) a vállalkozások terheit érintően.
Tekintettel arra, hogy egy kérdőíven több javaslatot is lehetett támogatni, a hatósági eljárások
díjának mérséklésével vagy díjmentessé tételével kapcsolatban 479 930 db javaslatot tettek.
Ezen belül az állampolgári terhekkel kapcsolatban 348 751 db, a vállalkozásokkal
kapcsolatban 131 179 db javaslat érkezett.
A jogszabály-módosítások előkészítésére az állampolgároktól és a vállalkozásoktól érkezett
javaslatok, valamint az állampolgárokat és a vállalkozásokat érintő hatósági eljárások
adatainak figyelembevételével került sor.
Az előterjesztés célja a közigazgatási hatóságok által lefolytatott eljárások során fizetendő
egyes illetékek és igazgatási szolgáltatási díjak megszüntetése az állampolgárok és a
vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. és a 2. §-hoz
6
Az illetékekről szóló törvény (a továbbiakban: Itv.) módosításának eredményeként
illetékmentessé válik az anyakönyvi kivonat. Az anyakönyvi kivonat kiállítása jelenleg is
számos esetben illetékmentes, és nem indokolt fenntartani az illetékhez kötött, rendkívül szűk
kört. A törvény alapján könnyebbé válik a lakáscélú állami támogatás igényléséhez
kapcsolódó ügyintézés, mert illetékmentessé válik a fennálló biztosítási jogviszonyt igazoló
egészségbiztosítási pénztári hatósági bizonyítvány kiállítása. Illetékmentes lesz a közműpótló
talajvízkút létesítésének, átalakításának, megszüntetésének engedélyezése.
A módosítás eredményeként illetékmentessé válik továbbá a hatósági bizonyítványnak az
egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatokról történő kiállítása. A korlátolt
felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzésére
irányuló cégbírósági eljárás illetékmentessége e cégformák alapításának megkönnyítésére
irányul.
A személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatban díjmentessé váló értesítési cím
bejelentésével összefüggésben szükséges kizárni az illetékfizetési kötelezettséget is, hogy az
ne lépjen a díj helyébe. Ezzel együtt a szállásadói nyilatkozattal kapcsolatos illeték is
megszüntetésre kerül. Ugyancsak a személyiadat- és lakcímnyilvántartással kapcsolatos az a
módosítás, amely megkönnyíti a Magyarország területén kívül élő magyar állampolgárok
számára, hogy a nyilvántartásba vételükre irányuló eljárást kezdeményezzenek, mert az
illetékmentessé válik.
Mindemellett a családok, ezen belül a kiskorúak ügyeinek intézését könnyíti meg, hogy a 18.
életévüket be nem töltött személyek mentesülnek az általános tételű közigazgatási eljárási
illeték megfizetése alól.
Mentessé válik az illetékfizetés alól a 65. életévét betöltött személy magánútlevele.
Az egyes építésügyi eljárásokhoz kapcsolódó illetékek csökkentése, illetve megszüntetése az
építésügyi eljárási szabályokkal áll összefüggésben. Az építésügyi hatóság hatáskörébe
tartozó hatósági bizonyítvány kiadása iránti illetékfizetési kötelezettség az általános tételű
3000 forintra csökken, ezzel a módosítással az építésügyi hatóság által és az építésfelügyeleti
hatóság által kiállítandó a hatósági bizonyítvány illetéke azonos mértékűvé válik.
Az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos jogszabály-módosításokkal összhangban már csak a
korábban engedély alapján épített, és ezért használatbavételi eljáráshoz kötött épület esetében
szükséges a legfeljebb 300 m összes hasznos alapterületű új lakóépülettel kapcsolatos
illetékmentességről rendelkezni.
A 3. §-hoz
Az értesítési cím bejelentésének díjmentessé tételére irányuló módosítás.
7
A 4. §-hoz
A vízgazdálkodásról szóló törvény alapján a vízügyi hatóság által lefolytatott egyes
közigazgatási eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A módosítás
eredményeként a kérelmező az öntözési berendezések engedélyezésnek eljárása során
mentesül az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól.
Az 5. §-hoz
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdoni lap
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló törvény módosításának eredményeként az
állampolgárok mentesülnek évente két alkalommal az elektronikus dokumentumként
szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezésért fizetendő igazgatási szolgáltatási
díj alól, megkönnyítve ingatlanügyeik intézését.
A módosítás mindemellett egyértelműsíti, hogy a gondokság alá helyezés iránti eljárásban a
bíróság is mentesül a nem hiteles tulajdonilap-másolat díja alól. Szintén az egységes
jogalkalmazást célozza a Magyar Állam személyes díjmentességével összefüggésben, hogy
egyértelműsítésre kerül a mentesség azon törvényszéki végrehajtási ügyben, amelyben a
végrehajtandó összeg a Magyar Államot illeti. A gondnokság alá helyezés tényének
feljegyzése kapcsán nincs olyan jogszerző, aki a díj viselésére kötelezhető lenne, ezért az
eljárás díjmentessége kerül rögzítésre.
A 6. §-hoz
A termőföld birtokösszevonási célú telekcsoport-újraosztására és telekegyesítésére irányuló
telekalakítási eljárásért fizetendő díj megszüntetése megkönnyíti az illetékekről szóló törvény
szerinti termőfölddel kapcsolatos különböző, telekalakítással orvosolható problémák
rendezését, különösen a kisebb értékű ingatlanok esetén, amelyek tekintetében a díj eddig a
megoldást hátráltató tényező volt. A módosítás elősegíti a szétaprózott termőföldek
egyesítését.
A 7. §-hoz
Az Itv. módosításával összhangban a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a
közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén a cégbírósági eljárás illetéke mellett
a közzétételi költségtérítés is megszüntetésre kerül.
A 8. §-hoz
Az igazságügyi szakértői névjegyzékbe történő bejegyzés és a szakterület kiterjesztésének
díja is megszüntetésre kerül a szakértővé válás megkönnyítése, az igazságügyi szakértők
számának növekedése érdekében.
8
A 9. §-hoz
A hatályba lépés időpontjáról szóló rendelkezés.
9