﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13159. számú
törvényjavaslat
egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. december
2016. évi .... törvény
egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról
1.	Fejezet
EGYES ADÓZÁST ÉS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT
MEGILLETŐ BEFIZETÉSEKET SZABÁLYOZÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
1.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (4) bekezdésében a „10”
szövegrészek helyébe a „9” szöveg lép.
2.	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása
2.	§
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) a 11. §-t követően a
következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a
településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.”
3.	§
A Htv. a 12. §-t követően a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § Az adó alanya a 11/A. § szerinti esetben az, aki az év első napján a
reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa.”
4.	§
A Htv. 14. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 11/A. § szerinti esetben az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére
vonatkozó hatósági engedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való
elhelyezését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség a reklámhordozó
lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése
évének utolsó napjával szűnik meg.”
5.	§
A Htv. a 15. §-t követően a következő 15/A. §-sal egészül ki:
„15/A. § A 11/A. § szerinti esetben az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre
használható, m2-ben - két tizedesjegy pontossággal - számított felülete.”
2
6. §
A Htv. a 16. §-t követően a következő 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § Az adó évi mértékének felső határa a 15/A. § szerinti adóalap esetén 12 000
Ft/m2.”
3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
7.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)
62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ingatlan, ingatlanra vonatkozó vagyoni értékű jog átruházásából származó
jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-
(3)	bekezdés szerint kiszámított összeg (e § alkalmazásában: számított összeg)
1.	100 százaléka a megszerzés évében és az azt követő évben,
2.	90 százaléka a megszerzés évét követő második évben,
3.	60 százaléka a megszerzés évét követő harmadik évben,
4.	30 százaléka a megszerzés évét követő negyedik évben,
5.	0 százaléka a megszerzés évét követő ötödik és további évben.”
8.	§
Az Szja tv.
1.	3. § 5. pontjában a „legfeljebb 10 százalék” szövegrész helyébe a „kevesebb, mint 9
százalék ” szöveg,
2.	29. §-ában a „27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás” szövegrész helyébe a
„22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás” szöveg, a „megállapított jövedelem 78
százalékát’ szövegrész helyébe a „megállapított jövedelem 82 százalékát’ szöveg,
3.	29. §-ában a „22 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás” szövegrész helyébe a
„20 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás” szöveg, a „megállapított jövedelem 82
százalékát’ szövegrész helyébe a „megállapított jövedelem 83 százalékát’ szöveg,
4.	47. § (5) bekezdésében a „megállapított rész 78 százaléka” szövegrész helyébe a
„megállapított rész 82 százaléka” szöveg, a „27 százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulás megfizetésére” szövegrész helyébe a „22 százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulás megfizetésére” szöveg,
5.	47. § (5) bekezdésében a „megállapított rész 82 százaléka” szövegrész helyébe a
„megállapított rész 83 százaléka” szöveg, a „22 százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulás megfizetésére” szövegrész helyébe a „20 százalékos mértékű egészségügyi
hozzájárulás megfizetésére” szöveg,
6.	49. § (4) bekezdés záró szövegrészében az „a vállalkozói személyi jövedelemadó-
előleget az adóelőleg-alap 500 millió forintot meg nem haladó összegére 10 százalékkal, a
meghaladó részre 19 százalékkal állapítja meg” szövegrész helyébe az „a vállalkozói
személyi jövedelemadó-előleg az adóelőleg-alap 9 százaléka” szöveg,
7.	49/B. § (9) bekezdés nyitó szövegrészében a „módosított vállalkozói adóalap - 500
millió forintot meg nem haladó összege után 10 százalék, az e feletti összegre 19 százalék”
szövegrész helyébe a „módosított vállalkozói adóalap - 9 százaléka” szöveg,
3
8.	49/B. § (10) bekezdésében az „adóévi összegét az adóévben érvényesített összes
kedvezmény értékéből az 500 millió forintot meg nem haladó rész után 10 százalék, az e feletti
összegre 19 százalék adómértékkel kell kiszámítani” szövegrész helyébe az „adóévi összege
az adóévben érvényesített összes kedvezmény 9 százaléka” szöveg
9.	62/A. § (1) bekezdés záró szövegrészében a „(4) és (6) bekezdése nem alkalmazhatók”
szövegrész helyébe a „ (4) bekezdése nem alkalmazható” szöveg;
10.	63. § (10) bekezdésében a „(4), illetve (6) bekezdésének” szövegrész helyébe a „(4)
bekezdésének” szöveg
lép.
9.	§
Hatályát veszti az Szja tv. 62. § (6) bekezdése.
4.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény
módosítása
10.	§
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao. törvény) 7. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(Az adózás előtti eredményt csökkenti:)
„m) a korai fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a
szerzést követő tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is) háromszorosa a
részesedés szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben, de
adóévenként legfeljebb 20 millió forint, figyelemmel a (8)-(8d) bekezdésben foglaltakra,”
11.	§
A Tao. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. § A társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka.”
12.	§
(1)	A Tao. törvény 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adózó a (2) és (4) bekezdés szerinti, részére kiadott támogatási igazolásban
szereplő összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek
adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben
lezáruló adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e
támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. Az
adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó a (8) bekezdés szerint arra jogosult
szervezet részére a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás
juttatásának adóévében megfizeti.”
(2)	A Tao. törvény 22. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás az adókedvezményre jogosító
támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § szerinti adókulccsal kiszámított értékének
legalább 75 százaléka.”
(3)	A Tao. törvény 22. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(12) Ha az adózó a (6) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatást a támogatás
adóévét követően, de legkésőbb a támogatás adóévére vonatkozó társasági adóbevallás
benyújtására nyitva álló határidőig fizeti meg, akkor az (1) bekezdés szerinti adókedvezményt
legfeljebb az e §-ban foglaltak szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő
összeg 80 százalékáig veheti igénybe.”
13.	§
A Tao. törvény 22/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az adózó az adókedvezményt a beruházás üzembe helyezését követő adóévben -
vagy döntése szerint a beruházás üzembe helyezésének adóévében - és az azt követő tizenkét
adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve a kérelem benyújtásának adóévét követő
tizenhatodik adóévben veheti igénybe.”
14.	§
(1)	A Tao. törvény 22/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az adózó a (3) bekezdés szerint a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő
összegig - döntése szerint - a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából,
de utoljára a támogatás (juttatás) naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév
adójából - feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás
igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása -
adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás
előtti eredményét az adóalap megállapításakor.”
(2)	A Tao. törvény 22/C. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Az adózó a támogatási igazolásban meghatározott összeg 19. § szerinti adókulccsal
számított értéke legalább 75 százalékát köteles szponzori vagy támogatási szerződés
keretében, kizárólag a szerződésben meghatározott sporttevékenység támogatása érdekében
a)	az (1) bekezdés a)-d) pontja hatálya alá tartozó támogatás esetén - az adózó döntése
szerint - vagy a támogatási igazolás szerint támogatásban részesített látvány-csapatsport
országos sportági szakszövetsége részére, vagy az e látvány-csapatsport keretében vagy
érdekében az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározottak szerint működő sportszervezet
(sportiskola), közhasznú alapítvány részére,
b)	az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott támogatás esetén a támogatásban részesített
Magyar Olimpiai Bizottság részére
a támogatás adóévében megfizetni.”
15.	§
A Tao. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A belföldi illetőségű adózó és a külföldi vállalkozó a társasági adó megállapításakor
az adóalapot úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet, ha
nemzetközi szerződés így rendelkezik.”
16.	§
A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (47)-(52) bekezdéssel egészül ki:
5
„(47) A 18/D. § (1) és (7) bekezdésének alkalmazásában az áttérést megelőző adóév
fizetendő adóját az adózó a 19. § áttérés adóévének első napján hatályos rendelkezései szerint
előírt mértékkel számítottan veszi figyelembe.
(48)	Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 22/B. § (6) bekezdését első alkalommal a 2016. december 31-ét
követően benyújtott fejlesztési adókedvezmény iránti bejelentésekben és kérelmekben
szereplő beruházások vonatkozásában lehet alkalmazni.
(49)	Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel megállapított 22/C. § (2) bekezdését első alkalommal a 2011-2012-es támogatási
időszakra nyújtott támogatások kapcsán lehet alkalmazni.
(50)	Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi ...
törvénnyel hatályon kívül helyezett 22. § (7) bekezdését és 22/C. § (3b) bekezdését a 2016.
adóévi adózás előtti eredmény terhére nyújtott támogatásokra is alkalmazni kell.
(51)	Annak az adózónak, amely a 2015. adóévi társasági adókötelezettség megállapítása
során a 2015. adóévben hatályos 19. § (1) bekezdése szerinti mértéket alkalmazta, a 26. §-ban
foglaltaktól eltérően a 2017. adóév első félévében fizetendő adóelőlege a 2015. adóévre
fizetendő adója kilenc tizenkilenced részének 20 millió forinttal növelt összegének 50
százaléka, de legfeljebb a 2015. adóévre fizetendő adója összegének fele. A 2017. adóév első
félévében fizetendő adóelőleg összegéről az állami adó- és vámhatóság 2017. adóév első
hónapjának 15. napjáig határozatban dönt.
(52)	A 26. §-ban foglaltaktól eltérően a 2017. adóév második félévében, és a 2018. adóév
első félévében fizetendő adóelőleget a 19. § 2017. január 1-jétől hatályos rendelkezései
szerint előírt mértékkel számítottan (ideértve különösen az adókedvezmények összegét) kell
megállapítani.”
17.	§
A Tao. törvény 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
18.	§
A Tao. törvény
1.	4. § 11. pont nyitó szövegrészében és 4. § 11. pont c) alpontjában a „10 százalékot”
szövegrész helyébe a „9 százalékot” szöveg;
2.	15/A. § (6) bekezdésében a „19. § (1) bekezdése szerinti mértékkel” szövegrész helyébe
a „ 19. § szerinti adókulccsal” szöveg;
3.	26/A. § (8) bekezdésében a „19 százalékával” szövegrész helyébe a „9 százalékával”
szöveg;
4.	26/A. § (11) bekezdésében a ,,19%-ának” szövegrész helyébe a „9 százalékának”
szöveg
lép.
19.	§
Hatályát veszti a Tao. törvény
1.	22. § (7) bekezdése;
2.	22. § (8) bekezdésében az „és (7)” szövegrész;
6
3.	22/C. § (3) bekezdés a) pontjában az „és (3b) ” szövegrész;
4.	22/C. § (3b) bekezdése.
5.	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
20.	§
Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.)
3.§ (1) bekezdésében a „27 százalékos mértékű” szövegrész helyébe a „22 százalékos
mértékű” szöveg lép.
21. §
Az Eho tv. 3.§ (1) bekezdésében a „22 százalékos mértékű” szövegrész helyébe a „20
százalékos mértékű” szöveg lép.
6.	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
módosítása
22.	§
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a
továbbiakban: Pftv.) 8/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb
törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (3) bekezdésében felsorolt
közfoglalkoztatót a közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére az egyes
adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI.
törvény (a továbbiakban: Eat.) szerinti szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető
részkedvezmény illeti meg. A részkedvezmény egyenlő a közfoglalkoztatott természetes
személyt az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál
figyelembe vett, a közfoglalkoztatottat terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem
csökkentett közfoglalkoztatási bér, de legfeljebb a közfoglalkoztatási garantált bér 130
százaléka után az Eat. 459. § (1) bekezdése szerinti adó mértékének 50 százalékával
megállapított összeggel.”
23.	§
A Pftv. 16/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Rehabilitációs kártyára az a megváltozott munkaképességű személy jogosult, aki a
rehabilitációs hatóság által végzett hatályos komplex minősítés szerint a megváltozott
munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi
CXCI. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában, vagy b) pont ba) vagy bb) alpontjában foglalt
minősítési kategóriába tartozik.
7
(2)	Rehabilitációs kártyára az a személy is jogosult, aki 2011. december 31-én III.
csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rendszeres szociális járadékban
részesült.
(3)	A rehabilitációs kártyára való jogosultság megszűnik, ha a rehabilitációs hatóság
megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti feltétel nem teljesül.”
24.	§
A Pftv. 16/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkaadó az őt az érvényes Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott
munkaképességű személlyel fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező
munkaviszonyra tekintettel terhelő számított adóból adókedvezményt vehet igénybe. A
kedvezmény az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő
közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a
minimálbér kétszeresének az Eat. 459. § (1) bekezdésben meghatározott adómérték szerinti
része.”
7.	Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény módosítása
25.	§
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: Különadó tv.) 11. § (3) és (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A különadó alapjának 9. § szerint meghatározott összegét
a)	az Szja tv. rendelkezéseinek alkalmazásában a jövedelem kiszámításánál nem kell
figyelembe venni, azonban a kifizetés évére vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallásban
elkülönítve be kell vallani;
b)	a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló törvény alkalmazásában - figyelemmel a d) pont
rendelkezésére - nem kell járulékalapnak tekinteni;
c)	az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) alkalmazásában - figyelemmel a d) pont
rendelkezésére - nem kell a szociális hozzájárulási adó alapjának tekinteni;
d)	a b) és c) pont rendelkezésétől eltérően, a felmentési (felmondási) időnek a
munkavégzési kötelezettséggel nem járó részére kifizetett munkabért, illetmény összegét
szociális hozzájárulási adó alapként és nyugdíj alapjául szolgáló jövedelemként, valamint a
munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejét nyugdíjra jogosító szolgálati időként kell
figyelembe venni.
(4)	A szociális hozzájárulási adó alapjának nem minősülő különadó-alap után a kifizető az
egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti
egészségügyi hozzájárulást fizet. A (3) bekezdés d) pontjában említett különadó-alap után a
kifizető az Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű szociális hozzájárulási adót
fizet, továbbá a magánszemély a járulékfizetési kötelezettségét is a 10. § szerinti adó
megfizetésével teljesíti.”
8
8. A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény módosítása
26. §
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény (a továbbiakban: Szakhoz. tv.) 4. § (1b) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1b) A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti az azon foglalkoztatott természetes
személyeknek (munkavállalóknak) a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál
figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett
(bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként
havonta 500 ezer forint, amely munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a
szociális hozzájárulási adó alanya az Eat. 462/F. §-ában meghatározott, kutatók
foglalkoztatása után járó az Eat. 459. § (1) bekezdésében meghatározott adómérték szerinti
szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén
legfeljebb 500 ezer forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe. E bekezdés
alkalmazásában részmunkaidős foglalkoztatásnak az a foglalkoztatás minősül, amelynek
munkaszerződésben meghatározott időtartama nem éri el a betöltött munkakörre érvényes
teljes munkaidőt.”
9.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról
szóló 2011. évi CLVI. törvény módosítása
27.	§
Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Eat.) 459. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az adó mértéke 22 százalék. A fizetendő adó az adóalap után számított adó (számított
adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető
adókedvezmények összegével.”
28.	§
Az Eat. 459. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó mértéke 20 százalék. A fizetendő adó az adóalap után számított adó (számított
adó), csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető
adókedvezmények összegével.”
29. §
Az Eat. a következő 467/J. §-sal egészül ki:
„467/J. § Az adó, az adókedvezmény mértékének változása esetén az adó alanya a
megváltozott adómértéket, kedvezménymértéket az arra a hónapra vonatkozóan bevallott
jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban a megváltozott adómérték,
kedvezménymérték hatályba lép.”
9
30. §
Az Eat.
1.	461. § (2) bekezdésében a „de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával” szövegrész
helyébe a „de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50
százalékával megállapított összeggel’ szöveg;
2.	462. § (3) bekezdésében a „munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének a
13,5 százalékával” szövegrész helyébe a „munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszerese
után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel”
szöveg;
3.	462/A. § (2) bekezdésében a „de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét
százalékával” szövegrész helyébe a „de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 459. § (1)
bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel” szöveg;
4.	462/B. § (2) bekezdésében a „100 ezer forint 27 százalékával” szövegrész helyébe a
„100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel”
szöveg;
5.	462/B. § (3) bekezdésében a „de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával”
szövegrész helyébe a „de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti
adómérték 50 százalékával megállapított összeggel” szöveg;
6.	462/C. § (2) bekezdésében a „de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával” szövegrész
helyébe a „de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel
megállapított összeggel ” szöveg, a „14,5 százalékával” szövegrész helyébe a „de legfeljebb
100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított
összeggel” szöveg;
7.	462/D. § (2) bekezdésében a „de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával” szövegrész
helyébe a „100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított
összeggel” szöveg, a „ 14,5 százalékával” szövegrész helyébe a „ 100 ezer forint után a 459. §
(1)	bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel” szöveg;
8.	462/D. § (3) bekezdésében a „de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával” szövegrész
helyébe a „de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel
megállapított összeggel ” szöveg, a „14,5 százalékával” szövegrész helyébe a „100 ezer
forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel”
szöveg;
9.	462/E. § (2) bekezdésében a „de legfeljebb 100 ezer forint 27 százalékával” szövegrész
helyébe a „de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel
megállapított összeggel” szöveg, a „ 14,5 százalékával” szövegrész helyébe a „ 100 ezer forint
után a 459. § (1) bekezdés szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeggel”
szöveg;
10.	462/F. § (2) bekezdés a) pontjában a „de legfeljebb 500 ezer forint 27 százalékával”
szövegrész helyébe a „de legfeljebb 500 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti
adómértékkel megállapított összeggel” szöveg;
11.	462/F. § (2) bekezdés b) pontjában a „de legfeljebb 200 ezer forint 14,5 százalékával”
szövegrész helyébe a „de legfeljebb 200 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti
adómérték 50 százalékával megállapított összeggel” szöveg;
12.	462/G. § (2) bekezdésében a „de legfeljebb 100 ezer forint 14,5 százalékával”
szövegrész helyébe a „de legfeljebb 100 ezer forint után a 459. § (1) bekezdés szerinti
adómérték 50 százalékával megállapított összeggel” szöveg;
10
13.	462/H. § (2) bekezdésében a „50 százalékának 19 százalékos adókulccsal számított
összegével” szövegrész helyébe a „50 százalékának a Tao. törvény 19. §-a szerinti
adókulccsal számított összegével” szöveg;
lép.
10.	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény módosítása
31.	§
A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.
törvény (a továbbiakban: Katv.)
1.	10. § (1) bekezdésében az „ellátások számításának alapja havi 81 300 forint’
szövegrész helyébe az „ellátások számításának alapja havi 90 000 forint’ szöveg, a „136 250
forint” szövegrész helyébe a „ 150 000 forint” szöveg ,
2.	21. § (1) bekezdésében a „ 16” szövegrész helyébe a „ 14” szöveg
lép.
32.	§
A Katv.
1.	10. § (1) bekezdésében az „ellátások számításának alapja havi 90 000 forint’
szövegrész helyébe a „ellátások számításának alapja havi 93 500 forint’ szöveg, a „150 000
forint’ szövegrész helyébe a „157 000 forint’ szöveg,
2.	21. § (1) bekezdésében a ,,14” szövegrész helyébe a „13” szöveg,
3.	23. § (2) bekezdésében a „ 14” szövegrész helyébe a „ 13” szöveg
lép.
11.	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló CXXVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény
módosítása
33.	§
Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény
33.	§-ában a Katv. 23. § (2) bekezdését megállapító rendelkezés a „16” szövegrész helyett a
„14” szöveggel lép hatályba.
12.	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016.
évi CXXV. törvény módosítása
34.	§
Nem lép hatályba az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról
szóló 2016. évi CXXV. törvény
1.	16. § (2) bekezdése,
2.	22. §-a.
11
II. Fejezet
A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓK, A BIZTOSÍTÓK ÉS VISZONTBIZTOSÍTÓK, A
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK
MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
13.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
módosítása
35.	§
(1)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Bszt.) 12. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A (12) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső
szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre
vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási
eljárás maximális díjával szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza
meg.”
(2)	A Bszt. 12. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
„(15) A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a
tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat - ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat
is - a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási
eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni,
azokat harmadik személy részére nem továbbíthatj a.
(16) A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azon
munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti titkokhoz
hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a
tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség
terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is.”
36.	§
A Bszt . 117. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az
árutőzsdei szolgáltatóban)
„e) a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató által megbízott tanúsító szervezet
és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.”
(személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot
-	a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni.)
37.	§
A Bszt. 180. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy)
12
„a) a befektetési szolgáltatási tevékenység végzésének, a kiegészítő szolgáltatás
nyújtásának és az árutőzsdei szolgáltatás nyújtásának személyi, tárgyi, technikai, biztonsági
feltételeit és a tanúsítási eljárás maximális díjával szemben támasztott feltételeit,”
(rendeletben állapítsa meg.)
14.	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
38.	§
(1)	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban:
Fsztv.) 12/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső
szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre
vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási
eljárás maximális díjával szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza
meg.”
(2)	Az Fsztv. 12/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a
tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat - ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat
is - a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási
eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni,
azokat harmadik személy részére nem továbbíthatj a.
(5)	A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azon
munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti titkokhoz
hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a
tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség
terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is”
39.	§
Az Fsztv. 60. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Fizetési titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)
„d) a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény által megbízott
tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.”
40.	§
Az Fsztv. 88. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza)
„a) a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a pénzforgalmi
szolgáltatási, elektronikuspénz-kibocsátási tevékenységet végző Posta Elszámoló Központot
működtető intézmény informatikai rendszerének biztonsági követelményeit, továbbá a
pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vonatkozásában a
biztonsági tanúsítási eljárás lefolytatásának maximális díjára vonatkozó mértéket és”
13
15. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII.
törvény módosítása
41.	§
(1)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII törvény
(a továbbiakban: Hpt.) 67/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső
szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre
vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási
eljárás maximális díjával szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza
meg.”
(2)	A Hpt. 67/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a
tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat - ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat
is - a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási
eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni,
azokat harmadik személy részére nem továbbíthatj a.
(5)	A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azon
munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti tikokhoz
hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a
tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség
terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is”
42.	§
A Hpt. 161. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)
„d) a pénzügyi intézmény által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a
tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.”
43.	§
A Hpt. 290. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„c) a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdésében meghatározott pénzügyi
szolgáltatások, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatások folytatásához szükséges személyi és
tárgyi feltételekre, továbbá a tanúsítási eljárás maximális díjával szemben támasztott
feltételekre,”
(vonatkozó részletes szabályokat.)
14
16. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
44.	§
(1)	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII törvény (a továbbiakban: Bit.)
94. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést külső szakértő
(a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott, az informatikai rendszerre vonatkozó
tanúsítással kell igazolni. A tanúsító szervezettel, a tanúsítással és a tanúsítási eljárás
maximális díjával szemben támasztott követelményeket külön jogszabály határozza meg.”
(2)	A Bit. 94. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A tanúsító szervezet és alvállalkozója a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a
tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat - ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat
is - a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási
eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni,
azokat harmadik személy részére nem továbbíthatj a.
(8)	A tanúsító szervezet és alvállalkozója köteles szabályzatban rögzíteni azon
munkaköröket, amelyeket betöltő személyek a tanúsítási eljárás során az üzleti titkokhoz
hozzáférhetnek, annak tartalmát megismerhetik. Az eljárásban részt vevő munkatársakat a
tanúsítási eljárás során tudomásukra jutott üzleti titok tekintetében titoktartási kötelezettség
terheli a tanúsító szervezetnél fennálló jogviszonyuk megszűnését követően is.”
45.	§
A Bit. 137. §-a a következő c) ponttal egészül ki:
(Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)
„c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója
ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.”
46.	§
A Bit. 437. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„c) a biztosítók és viszontbiztosítók informatikai rendszere védelmének követelményeire
és a tanúsítási eljárás maximális díjával szemben támasztott követelményeire,”
(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.)
15
III. Fejezet
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
17. Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi
LXV. törvény módosítása
47.	§
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV.
törvény 5. §-sa a következő (10)-(14) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A sportigazgatási szerv a sportcélú ingatlan elidegenítéséhez szükséges
hozzájárulást az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül - az (5) bekezdés
szerinti feltételektől függetlenül - köteles kiadni abban az esetben, ha a (4) bekezdés szerinti
elidegenítési tilalom időtartamából hátralevő idő nem haladja meg az 5 évet és az érintett
sportcélú ingatlan elidegenítése folytán a Magyar Állam szerzi meg 1/1 tulajdoni arányban a
sportcélú ingatlan tulajdonjogát.
(11)	A (10) bekezdés szerinti esetben a (4) bekezdés szerinti elidegenítési és terhelési
tilalom a Magyar Állam tulajdonjogának megszerzésével egyidejűleg megszűnik.
(12)	A sportigazgatási szerv a sportcélú ingatlan megterheléséhez szükséges hozzájárulást
az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 8 napon belül - az (5) bekezdés szerinti
feltételektől függetlenül - köteles kiadni abban az esetben, ha a (4) bekezdés szerinti terhelési
tilalom időtartamából hátralevő idő nem haladja meg az 5 évet és a megterhelés folytán a
Magyar Állam szerez jogosultságot az érintett sportcélú ingatlanon.
(13)	A (10) bekezdés, illetve a (12) bekezdés alkalmazása esetén a Magyar Állam által a
tulajdonjog, illetve egyéb vagyonértékű jog megszerzéséért teljesítendő ellenérték nem
haladhatja meg az érintett ingatlan, illetve vagyonértékű jog igazságügyi ingatlanforgalmi
szakértő által megállapított értékének 1. számú mellékletben meghatározott értékekkel
csökkentett összegét.
(14)	A (10) és (12) bekezdés szerinti kérelemhez a sportszervezet, mint kérelmező az
ingatlan tulajdonjoga megszerzésének időpontját igazoló okiratot, valamint az ingatlan (10)
bekezdés szerinti elidegenítésére, illetve (12) bekezdés szerinti terhelésére vonatkozó
okiratokat, valamint a (13) bekezdés szerinti értékbecslést köteles csatolni.”
48.	§
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV.
törvény 16. §-sa helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § 2012. január 1-je után ingyenesen szerzett sportcélú ingatlanok esetében az 5. § (5)
bekezdés a) és b) pontjában foglalt rendelkezések, valamint a (10) bekezdés rendelkezései
nem alkalmazhatóak.”
49.	§
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV.
törvény a következő 17. §-sal egészül ki:
16
„17. § Az 5. § (10) bekezdés alapján a Magyar Állam tulajdonába került sportcélú ingatlan
esetében a Kormány nyilvános határozatban dönthet az ingatlan sportcéltól eltérő
hasznosításáról.”
50.	§
Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV.
törvény a 2. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
18.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény módosítása
51.	§
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény
96. § (1) bekezdésében a „kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege” szövegrész
helyébe a „kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum
összege ” szöveg lép.
19.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
módosítása
52.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. §-a a
következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
(1a) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek a nyugdíjbiztosítás szervei közreműködésével
nyújtott juttatások nyújtása, valamint a nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátásokkal és
nyugdíjbiztosítás szervei közreműködésével nyújtott juttatásokkal kapcsolatos kormányzati
tájékoztatás céljából, a tájékoztatás teljesítéséhez, valamint a juttatás nyújtásához és
nyújtásának ellenőrzéséhez szükséges időtartamban kezelhetik az ellátásban, juttatásban
részesülő személyek nevére, lakcímére, nyugdíjfolyósítási törzsszámára és a folyósított
ellátásra, nyújtott juttatásra vonatkozó adatokat.
20.	A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló
2008. évi XLVIII. törvény módosítása
53.	§
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény (a továbbiakban: Grt.) 5./C. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„ (1) A reklámközvetítő a reklám közzétevőjétől vagy más személytől a reklámközvetítés
során vagy a reklámközvetítési tevékenységével összefüggésben közvetve vagy közvetlenül -
a reklámközvetítési tevékenységre vonatkozó díjon felül - ajándékot, a reklám közzétevőjétől
vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőtől kapott árengedmény kivételével
vagyoni előnyt vagy más juttatást nem fogadhat el. A reklám közzétevője vagy a nevében
17
eljáró médiahirdetésifelület-értékesítő a reklámközvetítő részére árengedmény kivételével
vagyoni előnyt vagy más juttatást nem adhat.”
54.	§
A Grt. 5/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) Az a reklámszolgáltató, aki a reklám közzététele tekintetében tervezési, tanácsadási
vagy a reklám közzétételére alkalmas eszköz kiválasztására - ide nem értve a
reklámközvetítést - vonatkozó szolgáltatást nyújt, a reklám közzétételére alkalmas eszközzel
rendelkező személytől vagy a nevében eljáró médiahirdetésifelület-értékesítőtől ajándékot,
árengedményt, kedvezményt, vagyoni előnyt vagy más juttatást nem fogadhat el. A reklám
közzétételére alkalmas eszközzel rendelkező személy vagy a nevében eljáró
médiahirdetésifelület-értékesítő a reklám közzététele tekintetében tervezési, tanácsadási vagy
a reklám közzétételére alkalmas eszköz kiválasztására - ide nem értve a reklámközvetítést -
vonatkozó szolgáltatást nyújtó reklámszolgáltató részére árengedményt, kedvezményt,
vagyoni előnyt vagy más juttatást nem adhat.”
55.	§
A Grt. 5/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5/F. § (1) Az 5/C. § és az 5/D. § (1) és (4) bekezdésének megsértése esetén a
fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi bírság összege az elért vagyoni előny
ötvenszerese. A fogyasztóvédelmi bírságot azzal szemben kell kiszabni, akinél a vagyoni
előny jelentkezik, illetve aki a vagyoni előnyt nyújtja.
(2)	Amennyiben az állami adóhatóság az 5/C. § és az 5/D. § (1) és (4) bekezdésében
foglaltak megsértésére utaló körülmény jut tudomására, abban az esetben köteles ezt
haladéktalanul a fogyasztóvédelmi hatóság tudomására juttatni.
(3)	A reklámközvetítésre vonatkozó szerződés és a reklám közzétételére irányuló
szerződésnek az 5/C. § és az 5/D. § (1) bekezdésébe ütköző rendelkezése semmis.”
56.	§
A Grt. a következő 5/G. §-sal egészül ki:
„5/G. § Az 5/C. § és az 5/D. § (1) és (4) bekezdésének megsértése esetén a Gazdasági
Versenyhivatal köteles versenyfelügyeleti eljárás lefolytatni az érintett személyekkel, illetve
szervezetekkel szemben.”
21.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
57.	§
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv
vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a szervvel állami
18
vezetői szolgálati jogviszonyban vagy állami vezetőként betöltött jogviszonyban, vezetői
munkakörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre, illetve a
miniszterelnök közvetlen irányítása alatt álló és kormányrendeletben a központi
államigazgatási szervnél irányítási jogkörrel felruházott kormánybiztosra ruházhatja, aki a
döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el.”
IV. Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
58.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 35. §-46. §, 53. §-54. §, és a 56. § a törvény kihirdetését követő 8. napon lép
hatályba.
(3)	Az 1. §, a 7. §, a 8. § 1., 2., 4., 6-10. pontjai, 9. §-20. §, 22. §-27. §, 29. §-31. §, 51. §,
57.	§ és az 1. melléklet 2017. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 55. § a törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(5)	A 2. §-6. §, a 8. § 3. és 5. pontjai, 21. §, 28. §, 32. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
19
1. melléklet a 2016. évi ... törvényhez
A Tao. törvény 3. számú melléklet A) rész 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység
érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]
„12. a 22. § (6) és (8) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatás és a 22/C. § (3a)
bekezdésében meghatározott kiegészítő sportfejlesztési támogatás adóévi adózás előtti
eredmény terhére elszámolt összege;”
20
2. melléklet a 2016. évi ... törvényhez
„ 1. melléklet az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV.
törvényhez
Forgalmi értéket az elidegenítési és terhelési tilalomból még fennálló évek alapján csökkentő összeg	
fennálló elidegenítési és terhelési tilalom időtartama (év)	értékcsökkenés mértéke = forgalmi érték x (elidegenítési és terhelési tilalom fennálló időtartama (év)/15)
1	értékcsökkenés mértéke = forgalmi érték x 1/15
2	értékcsökkenés mértéke = forgalmi érték x 2/15
3	értékcsökkenés mértéke = forgalmi érték x 3/15
4	értékcsökkenés mértéke = forgalmi érték x 4/15
5	értékcsökkenés mértéke = forgalmi érték x 5/15
21
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Magyarország versenyképességének javítása érdekében a Kormány a társasági adó
mértékének 9 százalékra való csökkentéséről döntött általános érvénnyel. Az adókulcs
csökkentése érinti az egyéni vállalkozók vállalkozói jövedelem szerinti adózását is.
A kormány továbbá hat évre szóló, a munkáltatókat a foglalkoztatással összefüggésben
terhelő közterhek mértékét csökkentő programról is döntött. Az egyes pénzügyi és gazdasági
tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: javaslat) a program
első két évére - 2017-re és 2018-ra - vonatkozóan tartalmazza
-	az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény,
-	a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény,
-	a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény,
-	az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény,
-	a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII.
törvény,
-	az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról 2010. évi XC. törvény,
-	a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi
CLV. törvény,
-	az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011.
évi CLVI. törvény,
-	a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény,
-	az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI.
törvény és
-	az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi
CXXV. törvény
2017.	január 1-jétől és 2018. január 1-jétől hatályba lépő módosításait.
A javaslat ezen túlmenően tartalmazza
-	a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény,
-	az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV.
törvény
-	az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény,
-	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény,
-	a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII törvény,
-	a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008.
évi XLVIII. törvény,
-	a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény,
-	a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az
ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény,
-	az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV törvény,
22
-	a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII törvény
és
-	a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII törvény
módosítását.
A javaslat - figyelemmel a településképvédelmi szempontokra, a településkép védelméről
szóló törvénnyel összefüggésben, az önkormányzatok adóztatási mozgásterének bővítése
érdekében - 2018. január 1-jétől módosítja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt. A
javaslat szerint az építményadóztatás szabályai kiegészülnek a településkép védelméről
törvény szerinti reklámhordozó utáni adókötelezettség tényállásával.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
I.	Fejezet
EGYES ADÓZÁST ÉS A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT
MEGILLETŐ BEFIZETÉSEKET SZABÁLYOZÓ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
1.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
az 1. §-hoz
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (4) bekezdése és 26. § (20) bekezdése
egyes kedvező illetékszabályok alkalmazását feltételhez köti az adóelkerülést célzó ügyletek
visszaszorítása érdekében. Így a külföldi társaságoknak egyes illetékmentességi,
illetékkedvezményi rendelkezések érvényesítése esetén nyilatkozniuk kell arról, hogy a
székhelyük, üzletvezetésük helye szerinti államban a társasági adó (vagy annak megfelelő
közteher) mértéke eléri a 10 százalékot, illetve a vagyoni betét, továbbá részesedés
értékesítéséből származó jövedelmet minimum 10 százalékos társasági adónak megfelelő
adófizetési kötelezettség terheli.
Tekintettel arra, hogy a magyarországi társasági adó mértéke módosul, a javaslat a kedvező
illetékszabályok alkalmazhatóságának feltételrendszerét rögzítő szabályban is megváltoztatja
az elvárt minimális mértékű társasági adónak megfelelő adómértékre utaló rendelkezést.
2.	A helyi adókról szóló 1990. évi C törvény módosítása
a 2. §-hoz
A javaslat kiterjeszti az építményadó tárgyi hatályát a településkép védelméről szóló 2016. évi
LXXIV. törvény szerinti reklámhordozóra.
a 3.§-hoz
A javaslat rögzíti, hogy a reklámhordozó utáni építményadó esetén az adó alanya a
reklámhordozó tulajdonosa.
a 4. §-hoz
A javaslat megállapítja a reklámhordozóhoz kapcsolódó építményadó-kötelezettség
keletkezésének és megszűnésének szabályait.
23
az 5. §-hoz
A javaslat megállapítja a reklámhordozóhoz kapcsolódó építményadó alapját, mely a
reklámhordozó felülete m -ben kifejezve.
a 6. §-hoz
A javaslat 12 000 forintban rögzíti a reklámhordozók utáni építményadó négyzetméterenkénti
legmagasabb éves összegét. Az önkormányzat - a helyi sajátosságokat mérlegelve - szabadon
állapíthatja meg az adó mértékét a 0 forint és e felső határ között a település egészére vagy az
általa kialakított övezetek, településrészek szerint differenciálva.
3.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
a 7. §-hoz
A javaslat egységesíti az ingatlan, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből
származó jövedelem - az időmúlás függvényében történő - megállapítására vonatkozó
szabályokat: bármely ingatlan, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékesítéséből
származó jövedelem a szerzés évét követő ötödik évtől kezdődően adómentessé válik.
a 8. §-hoz
A javaslat 9 százalékra csökkenti a vállalkozói személyi jövedelemadó mértékét a társasági
adó mértékének csökkentésével összhangban (7. és 8, pont). Ezen túlmenően a javaslat a
vállalkozói jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás
mértékének csökkenésével összefüggő módosítások az Szja tv. más rendelkezéseiben: az
alacsony adókulcsú állam fogalmában, az összevont adóalap megállapítását szabályozó
rendelkezésben (a hatályos szabály a jövedelem 78 százalékában rendeli akkor, ha szociális
hozzájárulási adó vagy a 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetésére a magánszemély
maga köteles), az előzőekkel összefüggésben az adóelőleg megállapításának szabályában és a
vállalkozói személyi jövedelemadó előleg megállapítására vonatkozó szabályban. A
rendelkezés egyebekben jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
a 9. §-hoz
Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem megállapításának új szabályával
összefüggésben feleslegessé vált rendelkezés hatályon kívül helyezése. A javaslat összefügg a
2.	§-ban foglalt módosítással.
4.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. módosítása
az 10. §-hoz
A korai fázisú vállalkozások adóalap-kedvezményének mértéke nem haladhatja meg a korai
fázisú vállalkozásban szerzett részesedés bekerülési értékének (ideértve a szerzést követő
tőkeemelésre tekintettel a bekerülési érték növekményét is) háromszorosát a részesedés
szerzésének adóévében és az azt követő három adóévben, egyenlő részletekben.
a 11. §-hoz
A javaslat szerint a társasági adó mértéke a pozitív adóalap 9 százaléka lesz 2017. január 1-
jétől.
24
a 12. §-hoz
A javaslat szerint az adózó kultúra támogatás esetén az adókedvezményt a támogatás
(juttatás) adóéve és az azt követő adóévek adójából, de utoljára a támogatás (juttatás) naptári
évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából veheti igénybe 2017. január 1-
jétől. A javaslat szerint az adózó kiegészítő támogatásként az alaptámogatás 9 százalékos
adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát köteles megfizetni. A javaslat szerint
továbbá a pótlólagos kiegészítő támogatás megszűnik.
a 13. §-hoz
A javaslat szerint fejlesztési adókedvezmény esetében a kedvezmény a beruházás üzembe
helyezését követő adóévben - vagy az adózó döntése szerint a beruházás üzembe
helyezésének adóévében - és az azt követő tizenkét adóévben, legfeljebb a bejelentés, illetve
a kérelem benyújtásának adóévét követő tizenhatodik adóévben vehető igénybe a 2017. január
1-jétől benyújtott bejelentések és kérelmek vonatkozásában.
a 14. §-hoz
A javaslat szerint sporttámogatás esetében az adókedvezmény utoljára a támogatás (juttatás)
naptári évét követő nyolcadik naptári évben lezáruló adóév adójából vehető igénybe. A
javaslat továbbá jogtechnikai jellegű pontosítást tartalmaz. A javaslat szerint az adózó
kiegészítő sportfejlesztési támogatásként az alaptámogatás 9 százalékos adókulccsal számított
értéke legalább 75 százalékát köteles megfizetni. A javaslat szerint továbbá a pótlólagos
kiegészítő sportfejlesztési támogatás megszűnik.
a 15. §-hoz
A javaslat kivezeti a progresszív mentesítésre vonatkozó szabályt, tekintettel arra, hogy a
társasági adó kulcsa 2017. január 1-jétől egységesen kerül meghatározásra.
a 16. §-hoz
A javaslat szerint az IFRS-ekre történő áttérést megelőző adóév fizetendő adóját az adózó az
áttérés adóévének első napján hatályos rendelkezései szerint előírt mértékkel számítottan
veszi figyelembe.
A javaslat szerint a fejlesztési adókedvezmény igénybevétele időtartamának
meghosszabbítása a 2016. december 31-ét követően benyújtott fejlesztési adókedvezmény
iránti bejelentésekben és kérelmekben szereplő beruházások vonatkozásában alkalmazható.
A javaslat kimondja, hogy sporttámogatás esetében az adókedvezmény igénybevételi idejének
meghosszabbítása a korábbi támogatási időszakokra is vonatkozik.
A javaslat rögzíti, hogy a pótlólagos kiegészítő támogatást a 2016. adóévi adózás előtti
eredmény terhére nyújtott támogatásokra is alkalmazni kell.
A javaslat gondoskodik a 2015-ben és 2016-ban felsőkulcsot alkalmazó adózók
vonatkozásában az adóelőleg kötelezettség törvény erejénél fogva történő mérsékléséről.
Naptári éves adózóknál ez azt jelenti, hogy az adóhatóság a 2017. január-június időszakra fog
határozatot hozni 2017. január 15-ig. Az eltérő üzleti éves adózóknál az ennek értelemszerűen
megfeleltethető időszakra, például ha a 2017. adóév március 1-jén kezdődik, akkor a 2017.
március-augusztusi időszakra fog vonatkozni az adóhatósági határozat, melyet március 15-ig
kell meghozni.
25
a 17. §-hoz
A melléklet módosítására vonatkozó javaslat 9 százalékos kulcs bevezetésével
összefüggésben.
a 18. §-hoz
1.	Az ellenőrzött külföldi társaság szabályozása kapcsán 9 százalékos kulcs kerül
előírásra külföldi viszonylatban.
2.	J ogtechnikai jellegű pontosítás.
3.	J ogtechnikai jellegű pontosítás.
4.	J ogtechnikai jellegű pontosítás.
a 19. §-hoz
A Tao. törvény egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése az egységes 9 százalékos
adókulcs bevezetésével összefüggésben.
5.	Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény módosítása
a 20. §-hoz
A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése miatt szükséges az egészségügyi
hozzájárulás 27 százalékos kulcsának 22 százalékra történő csökkentése.
a 21. §-hoz
Az egészségügyi hozzájárulás 2018. január 1-jétől hatályos mértékének megállapítása.
6.	A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
módosítása
a 22. §-hoz
A közfoglalkoztatási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetére a szociális hozzájárulási
adóból igénybe vehető részkedvezmény mértékének meghatározása szociális hozzájárulási
adó mértékének csökkentésével összefüggésben.
a 23. §-hoz
A módosítással 2017. január 1-től azon megváltozott munkaképességű személyek után is
igényelheti a munkáltatója a kedvezményt, akik érvényes komplex minősítéssel rendelkeznek
és minősítésük kategóriája „B2”, vagy „C2”.
a 24. §-hoz
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásra tekintettel érvényesíthető
kedvezmény mértékének 22 százalékra történő csökkentése a szociális hozzájárulási adó
mértékének csökkentésével összefüggésben.
26
7. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról 2010. évi XC. törvény módosítása
a 25. §-hoz
Jogtechnikai pontosítás a szociális hozzájárulási adó és az egészségügyi hozzájárulás
mértékének változása miatt.
8.	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló
2011. évi CLV. törvény módosítása
a 26. §-hoz
A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése miatt szükséges technikai módosítás.
9.	Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló
2011. évi CLVI. törvény módosítása
a 27. §-hoz
A szociális hozzájárulási adó mértékének 22 százalékban történő megállapítása.
a 28. §-hoz
A szociális hozzájárulási adó 2018. január 1-jétől hatályos mértékének megállapítása 20
százalékban.
a 29. §-hoz
Átmeneti szabály az adókulcs csökkentése, az adókedvezmények mértékének változása miatt.
a 30. §-hoz
A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkenésével összefüggő egyéb módosítások
átvezetése az Eat. kedvezményrendszerében. Az adókulcs 22 százalékra történő
csökkentésével összefüggésben a maximális kedvezmény mértéket is 22 százalékra szükséges
csökkenteni. A 14,5 százalékos és a 13,5 százalékos mértékű kedvezmények esetében
egységesítésre kerül a kedvezmény mértéke. A kedvezmény új mértéke az adó általános
mértéke 50 százalékával megállapított összeg. A rendelkezés a társasági adókulcs változása
miatti technikai pontosítást is tartalmaz.
10.	A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi
CXLVII. törvény módosítása
a 31. §-hoz
Az 1. pont szerinti javaslat a tételes adófizetés alapján járó ellátás alapját módosítja a szociális
hozzájárulási adó mértékének csökkentésével összefüggésben a 2017. évre vonatkozóan.
A 2. pont szerinti javaslat a kisvállalati adó mértékét módosítja 2017. január 1-jétől.
a 32. §-hoz
Az 1. pont szerinti javaslat a tételes adófizetés alapján járó ellátás alapját módosítja a szociális
hozzájárulási adó mértékének csökkentésével összefüggésben a 2018. évre vonatkozóan.
27
A 2. és 3. pont szerinti javaslat a kisvállalati adó, illetve az adóelőleg mértékét módosítja
2018.	január 1-jétől.
11.	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI.
törvény módosítása
a 33. §-hoz
A javaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény
eltérő szöveggel történő hatályba lépéséről rendelkezik annak érdekében, hogy kisvállalati
adóelőleg is 14%-os mértékkel legyen megállapítható 2017-ben az adó mértékének
csökkenésével összhangban.
12.	Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016.
évi CXXV. törvény módosítása
a 34. §-hoz
A javaslat az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi
CXXV. törvény kapcsán rendelkezik arról, hogy egyes rendelkezések egységes 9 százalékos
társasági adó bevezetésére tekintettel nem lépnek hatályba.
II.	Fejezet
A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓK, A BIZTOSÍTÓK ÉS VISZONTBIZTOSÍTÓK, A
BEFEKTETÉSI VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ ÁRUTŐZSDEI SZOLGÁLTATÓK
MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
13.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az
általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII törvény
módosítása
a 35. §-hoz
A pénzügyi intézmények informatikai rendszereinek biztonsági tanúsításával kapcsolatos
eljárások tekintetében szükségesnek látszik a piac szabályozására figyelemmel, hogy az
eljárás lefolytatásáért fizetendő díjazás felső értéke meghatározásra kerüljön. Ennek
megteremtése érdekében szükséges a Kormány részére felhatalmazás biztosítása, hogy a
szükséges szabályozás megszülethessen.
a 36. §-hoz
Lásd a 35. §-hoz tartozó indokolást.
a 37. §-hoz
Lásd a 35. §-hoz tartozó indokolást.
14.	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV törvény módosítása
a 38. §-hoz
Lásd a 35. §-hoz tartozó indokolást.
28
a 39. §-hoz
Lásd a 35. §-hoz tartozó indokolást.
a 40. §-hoz
Lásd a 35. §-hoz tartozó indokolást.
15.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII
törvény módosítása
a 41. §-hoz
Lásd a 35. §-hoz tartozó indokolást.
a 42. §-hoz
Lásd a 35. §-hoz tartozó indokolást.
a 43. §-hoz
Lásd a 35. §-hoz tartozó indokolást.
16.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII törvény módosítása
a 44. §-hoz
Lásd a 35. §-hoz tartozó indokolást.
Lásd a 35. §-hoz tartozó indokolást.
Lásd a 35. §-hoz tartozó indokolást.
a 45. §-hoz
a 46. §-hoz
III.	Fejezet
EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA
17.	Az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi
LXV. törvény módosítása
a 47. §-hoz
A sportigazgatási szerv a sportcélú ingatlan elidegenítéséhez vagy megterheléséhez szükséges
hozzájárulást az erre irányuló kérelem benyújtásától számított 15 napon belül köteles kiadni
abban az esetben, ha az elidegenítési, illetve a terhelési tilalom időtartamából hátralevő idő
nem haladja meg az 5 évet, és az érintett sportcélú ingatlan elidegenítése folytán a Magyar
Állam szerzi meg 1/1 tulajdoni arányban a sportcélú ingatlan tulajdonjogát, illetve ha a
megterhelés folytán a Magyar Állam szerez jogosultságot az érintett sportcélú ingatlanon.
a 48. §-hoz
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény a 2012. január 1-je után ingyenesen
megszerzett, nemzeti vagyon körébe tartozó sportcélú ingatlanok esetében szintén
alkalmazandó, ezért szükséges az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének
29
rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény 16. §-ának kiegészítése a nemzeti vagyonba
tartozó sportcélú ingatlanok átruházására vonatkozó rendelkezésekre vonatkozóan is.
a 49. §-hoz
Az az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV.
törvény 5. § (10) bekezdése szerint szerzett, a Magyar Állam tulajdonában lévő ingatlanra az
egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény
hatálya nem terjed ki.
az 50. §-hoz
Melléklet beiktatására vonatkozó rendelkezést tartalmaz
18.	Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII.
törvény módosítása
az 51. §-hoz
Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 96. §
(1)	bekezdése értelmében az igazságügyi alkalmazottak illetménye alapilletményből továbbá
pótlékokból tevődik össze. E rendelkezés csupán annyit ír elő, hogy az alapilletmény és az
alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege nem lehet kevesebb, mint a legkisebb
munkabér (minimálbér) összege. A hatályos rendelkezés alapján igazságügyi alkalmazottak
részére - szemben más munkavállalókkal - a garantált bérminimum összege nem lenne
kifizethető 2017. január 1-ével.
19.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény
módosítása
az 52. §-hoz
A javaslat adatkezelési felhatalmazást ad a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveknek a
nyugdíjfolyósító szerv által folyósított ellátásokkal kapcsolatos kormányzati tájékoztatás és
kapcsolattartás céljából.
20.	A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló
2008. évi XLVIII. törvény módosítása
az 53. §-hoz
és
az 54. §-hoz
A javaslat kiterjeszti a jogellenesen nyújtott kedvezmények nyújtásának tilalmát azon felekre
is, akik ezt nyújtják a reklámközvetítő felé.
az 55. §-hoz
A javaslat megemeli a kiszabható bírság mértékét, valamint tájékoztatási kötelezettséget ír elő
az állami adóhatóság számára, hogy amennyiben tiltott kedvezmény nyújtására vonatkozó
információ a hivatalos tudomására jut, abban az esetben köteles jelzéssel élni a bírság
kiszabására jogosult hatóság felé.
30
az 56. §-hoz
A javaslat a tiltott kedvezmény nyújtására vonatkozó esetekben előírja a versenyfelügyeleti
eljárás megindítását, ezzel is bővítve a szankciók sorát.
21.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
az 57. §-hoz
A módosításra az elmúlt időszak tapasztalatait figyelembe véve, valamint a törvényjavaslaton
belüli koherencia megteremtése érdekében van szükség. A módosítás megteremti annak a
lehetőségét, hogy a központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv
vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes kiadmányozási jogot a miniszterelnök közvetlen
irányítása alatt álló és kormányrendeletben irányítási jogkörrel felruházott kormánybiztosra
ruházza.
IV.	Fejezet
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
az 58. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
az 1. melléklethez
A Tao. törvény 3. számú mellékletének pontosítása az egységes 9 százalékos társasági adó
bevezetésére tekintettel.
a 2. melléklethez
A Javaslat 47. §- 50. §-ira tekintettel melléklet beiktatására vonatkozó rendelkezést tartalmaz.
31