﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13268. számú
törvényjavaslat
a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes
törvények módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. december
2016. évi
törvény
a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes
törvények módosításáról
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
1.	§
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.)
28. § (12)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(12) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi
személy, egyéb szervezet által vagy az ilyen jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján
fizetett kamat és osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező
jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek
az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére
fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések
megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban
belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs
hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén.
(13) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi
személy, egyéb szervezet jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján
történő leszállítása következtében a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-
tulajdonosi) jogviszonya alapján - a jogi személy, egyéb szervezet vagyonából megszerzett
bevételnek a jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló
értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ugyancsak egyéb
jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb
szervezet vagyonából a magánszemély által - tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi)
jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy
jog átruházását) következtében - megszerzett bevételnek a jogi személy, egyéb szervezet által
kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított
értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére fordított értéket az
árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés időpontját a
vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell
megállapítani.”
2.	§
Az Szja tv. a következő 91. §-sal egészül ki:
„91. § A magánszemély 2016-ra és az azt megelőző bármely adóévre választhatja, hogy
adókötelezettségeit a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes
törvények módosításáról szóló 2016. évi .... törvénnyel módosított 7. § (2) bekezdés és 28. §
(12)-(13) bekezdés szerint, a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes
törvények módosításáról szóló 2016. évi ... törvénnyel hatályon kívül helyezett 3. § 85. pont
és 28. § (20)-(22) bekezdés figyelmen kívül hagyásával teljesíti.”
2
3. §
(1)	Hatályát veszti az Szja tv.
1.	3. § 85. pontja,
2.	28. § (20)-(22) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az Szja tv. 7. § (2) bekezdésében a „vagy egyébként ellenőrzött külföldi
társaság" szövegrész.
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
4.	§
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tao. törvény) 4. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„ 11. ellenőrzött külföldi társaság:
a)	a belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak nem minősülő külföldi
személy, amely tekintetében az adózó (önmagában vagy kapcsolt vállalkozásaival együttesen)
aa)	a szavazati jogok 50 százalékát meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel
rendelkezik, vagy
ab)	a jegyzett tőkéből 50 százalékot meghaladó közvetlen vagy közvetett részesedéssel
rendelkezik, vagy
ac)	adózott nyereségéből 50 százalékot meghaladó részre jogosult,
abban az üzleti évében, amelyben a külföldi személy által ténylegesen megfizetett
társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a különbözet, amellyel az a társasági adó,
amelyet a székhelye szerinti államot Magyarországnak feltételezve fizetett volna, meghaladja
a külföldi személy által megfizetett társasági adónak megfelelő adót,
valamint
b)	a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye abban az adóévében, amelyben a
külföldi telephely által megfizetett társasági adónak megfelelő adó kisebb, mint az a
különbözet, amellyel az a társasági adó, amelyet a telephely szerinti államot Magyarországnak
feltételezve fizetett volna, meghaladja a külföldi telephely által megfizetett társasági adónak
megfelelő adót,
azzal, hogy
c)	nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy, illetve a külföldi
telephely, ha egyértelműen megállapítható, hogy megfelelő személyzettel, felszereltséggel,
eszközállománnyal és helyiséggel rendelkezik, amelynek révén érdemi gazdasági
tevékenységet folytat,
d)	a c) alpont alkalmazásakor - figyelemmel az e)-f) alpontban foglaltakra is - minden
esetben úgy kell tekinteni, hogy a külföldi személy, illetve a külföldi telephely érdemi
gazdasági tevékenységet folytat, ha az általa saját eszközzel és munkaviszonyban
foglalkoztatott alkalmazottakkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató,
befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevétele eléri összes bevétele
legalább 50 százalékát,
3
e)	a d) alpont szerinti arány megállapításakor a külföldi személy, illetve a külföldi
telephely bevételei mellett számításba kell venni a külföldi személy székhelye, illetve a
külföldi telephely fekvése szerinti államban székhellyel rendelkező valamennyi kapcsolt
vállalkozása összes bevételét, valamint a saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott
alkalmazottakkal folytatott termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy
kereskedelmi tevékenységből származó bevételét is,
f)	a d)-e) alpont alkalmazásakor befektetői tevékenységnek minősül a tulajdoni
részesedést jelentő tartós befektetés, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megszerzése,
tartása és elidegenítése, valamint a külföldi személy székhelye, illetve a külföldi telephely
fekvése szerinti államban az értékpapírokra, befektetési szolgáltatásokra vonatkozó
jogszabályok által szabályozott, illetve a pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási
tevékenység felügyeletét ellátó hatóság által felügyelt, illetve engedélyezett alap, társaság
vagy egyéb szervezet, továbbá az említett állam illetékes hatóságának engedélyével
rendelkező alapkezelő által kezelt, ugyanazon országban alapított vagy bejegyzett alap,
társaság vagy egyéb szervezet befektetése, illetve tevékenysége,
g)	nem minősül ellenőrzött külföldi társaságnak a külföldi személy abban az üzleti
évében, amelynek minden napján van egy benne legalább 25 százalékos részesedéssel
rendelkező olyan tagja, részvényese, amely, vagy amelynek kapcsolt vállalkozása az üzleti év
első napján már legalább öt éve elismert tőzsdén jegyzett,
h)	az e rendelkezésben foglaltakat az adózó köteles bizonyítani;.”
5.	§
(1)	A Tao. törvény 8. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„f) az adózó azon adóévében, amelyben az ellenőrzött külföldi társaság üzleti évének
utolsó napja van, az ellenőrzött külföldi társaság e törvény szerinti szabályok szerint (az
ellenőrzött külföldi társaságot belföldi illetőségű adózónak tekintve) kiszámított üzleti évi
jövedelméből (adóalapjából) az a rész, amely az ellenőrzött külföldi társaság következő
jövedelmeiből ered
fa)	kamat és pénzügyi eszközből származó jövedelem,
fb)	szellemi alkotások jogából származó jövedelem,
fc)	részvény, részesedés tartásából és kivezetéséből származó jövedelem,
fd)	pénzügyi lízing tevékenységből származó jövedelem,
fe)	biztosítási, banki és egyéb pénzügyi tevékenységekből származó jövedelem,
ff)	olyan személytől származó jövedelem, amely áruk és szolgáltatások kapcsolt
vállalkozások számára való értékesítéséből, illetve tőlük való beszerzéséből származik,
amennyiben ezen személy nem vagy csak kis mértékben valósít meg hozzáadott gazdasági
értéket,
feltéve, hogy e rész pozitív (nyereség), továbbá meghaladja az ellenőrzött külföldi társaság
teljes jövedelmének egyharmadát, vagy - ha az ellenőrzött külföldi társaság az fd)-fe) alpont
szerinti tevékenységet folytat - teljes jövedelmének több, mint egyharmada származik az
adózóval vagy az adózó kapcsolt vállalkozásaival folytatott ügyletből,”
(2)	A Tao. törvény. 8. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az adózás előtti eredményt növeli:)
„m) az adózónál
4
ma) az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedésre az adóévben ráfordításként
elszámolt értékvesztésből, árfolyamveszteségből, valamint e részesedés bármely jogcímen
történő kivezetése következtében elszámolt veszteségből, árfolyamveszteségből az a rész,
amely meghaladja az f) pont alapján az ellenőrzött külföldi társaságra tekintettel az adóévben
vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény növeléseként elszámolt összeget,
mb) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt
értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés bármely jogcímen történő kivezetése (ide nem
értve az átalakulás, egyesülés, szétválás miatti elszámolást) következtében elszámolt
veszteség, árfolyamveszteség (figyelembe véve az üzleti vagy cégérték kivezetése
következtében elszámolt ráfordítást is),”
6.	§
A Tao. törvény 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésben nem említett esetben a belföldi illetőségű adózó és a külföldi
vállalkozó a társasági adóból adóvisszatartás formájában levonhatja a külföldön fizetett
(fizetendő), a társasági adónak megfelelő adót, ideértve az ellenőrzött külföldi társaság által
külföldön megfizetett társasági adónak megfelelő adóból azt a részt is, amely arra a
jövedelmére jut, amelyet az adózó a 8. § (1) bekezdés f) pontja alapján az adózás előtti
eredmény növeléseként számolt el.”
7.	§
A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (53) bekezdéssel egészül ki:
„(53) Az adózó a 2016-ban kezdődő adóévére választhatja, hogy adókötelezettségeit a
közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények módosításáról
szóló 2016. évi .... törvénnyel megállapított 4. § 11. pontja, 8. § (1) bekezdésf) és m) pontja
és 28. § (3) bekezdése szerint teljesíti.”
3.	Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
8.	§
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a
továbbiakban: Gst.) V. fejezete a következő 8/D. és 8/E. alcímmel egészül ki:
„8/D. Utólagos adófizetés
39/D. § (1) A személyi jövedelemadó alanyának minősülő természetes személy a személyi
jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint 2016. június 30-ig megszerzett, a (2)-(3)
bekezdés szerint meghatározott bevétele tekintetében választhatja, hogy adókötelezettségeit -
az adózás rendjéről szóló törvénynek és a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek
egyébként a bevételre irányadó rendelkezései helyett - a (4)-(7) bekezdés szerint teljesíti.
(2)	A természetes személyt az (1) bekezdés szerinti választási lehetőség a személyi
jövedelemadóról szóló törvény szerinti következő adókötelezettségi jogcím alá eső jövedelem
alapjául szolgáló bevételei tekintetében illeti meg:
a)	egyéb jövedelem;
b)	kamatjövedelem;
5
c)	értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem;
d)	csereügyletből származó jövedelem;
e)	osztalékból származó jövedelem;
f)	árfolyamnyereségből származó jövedelem;
g)	ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem;
h)	vállalkozásból kivont jövedelem.
(3)	A természetes személyt nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti választási lehetőség az
olyan jövedelem alapjául szolgáló bevételeivel kapcsolatban,
a)	amelyet terhelő személyi jövedelemadót vagy személyijövedelemadó-előleget az
adózás rendjéről szóló törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezés
alapján a kifizető köteles megállapítani, vagy
b)	amellyel összefüggésben a kifizető az adózás rendjéről szóló törvény vagy a személyi
jövedelemadóról szóló törvény alapján adatszolgáltatásra vagy igazolás kiállítására kötelezett.
(4)	A természetes személy (1) bekezdés szerinti választása esetén az (1)-(3) bekezdés
szerinti jövedelmet terhelő személyi jövedelemadó mértéke 10 százalék. A fizetendő adó a
jövedelem és az adómérték szorzata. A természetes személy az (1) bekezdés szerinti
választásával visszavonhatatlanul lemond arról, hogy a fizetendő adó megállapításakor a
számított adót csökkentő bármely tételt (így különösen, adókedvezményt vagy -beszámítást)
vegyen figyelembe.
(5)	A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmet e törvény
szerinti személyi jövedelemadón és önellenőrzési pótlékon kívül más fizetési kötelezettség
nem terheli.
(6)	A (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadóval összefüggő adókötelezettségeit a
természetes személy, önadózás helyett, az Európai Gazdasági Térségről szóló
megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező olyan bank útján teljesíti, amelyet
az állami adóhatóság - a bank kérelmére - erre kijelölt. Az adókötelezettségek ilyen módon
történő teljesítésének az a feltétele, hogy a bank által a természetes személy javára az
adókötelezettségek teljesítése céljából megnyitott bankszámlán (4) bekezdés szerinti személyi
jövedelemadó alapjául szolgáló pénzösszeget 2017. június 30-ig (különösen befizetés vagy
utalás alapján) jóváírják.
(7)	A bank az adókötelezettségek teljesítésére szolgáló bankszámlát a természetes személy
nyilatkozata alapján nyitja meg. A természetes személy az önellenőrzési pótlék megállapítása
érdekében nyilatkozatában közli a bankkal, hogy a (4) bekezdés szerinti személyi
jövedelemadó alapjául szolgáló jövedelmet mely adóévben (vagy adóévekben) szerezte meg;
ilyen közlés hiányában azt kell feltételezni, hogy a jövedelem megszerzése a nyilatkozattétel
adóévét megelőző hatodik adóévben történt, és ennek megfelelően kell megállapítani az
önellenőrzési pótlék összegét.
(8)	A bank a (4) bekezdés szerinti személyi jövedelemadót és a (7) bekezdés alapján
megállapított önellenőrzési pótlékot a (6) bekezdés szerinti jóváírást követő 8 napon belül
megállapítja és levonja, valamint a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallásában bevallja és
az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Az önellenőrzési pótlékot a jövedelem
megszerzésének adóévére vonatkozó személyijövedelemadó-bevallás benyújtására előírt
határidőtől a jóváírás hónapjára vonatkozó adóbevallás benyújtására előírt határidőig terjedő
időszakra kell felszámítani. A bank adóbevallásában a megállapított személyi jövedelemadó
tekintetében a természetes személyre vonatkozó adatszolgáltatást nem teljesít.
6
(9)	A bank a személyi jövedelemadó (7) bekezdés szerinti megállapításáról igazolást állít
ki a természetes személynek, amelyben - szükség esetén az érintett adóévek szerinti
megosztásban - feltünteti a személyi jövedelemadó és az alapjául szolgáló jövedelem,
valamint a kapcsolódó önellenőrzési pótlék összegét. A banki igazolás bizonyítja, hogy a
természetes személy az (1)-(3) bekezdés szerint meghatározott jövedelemmel összefüggő
adókötelezettségeit jogszerűen teljesítette.
(10)	Az adókötelezettségek (4)-(9) bekezdés szerinti teljesítésének részletes szabályait
(így különösen, az adókötelezettségek teljesítésére jogosult bankok kijelölésére vonatkozó
eljárás rendjét, valamint az adókötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó nyilatkozatokat és
igazolásokat) az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet állapítja meg.
8/E. Részesedés kedvezményes megszerzése
39/E. § (1) A jogi személy, az egyéb szervezet által kibocsátott részvény vagy más
forgalomképes tagi részesedés (a továbbiakban együtt: tagi részesedés) megszerzése az azt
megszerző személynél - az e törvény szerinti fizetési kötelezettségeket megállapító törvények
rendelkezéseitől eltérően, figyelemmel a (2)-(3) bekezdésben foglaltakra is - nem
eredményezi e törvény szerinti fizetési kötelezettség keletkezését, ha
a)	a megszerzett tagi részesedés legalább 10 százalékos részesedést biztosít az azt
kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet saját tőkéjében és
b)	a tagi részesedés 2017. június 30-ig történő átruházását közokiratba, vagy ügyvéd,
jogtanácsos által ellenjegyzett okiratba foglalt szerződés tartalmazza;
c)	a tagi részesedés megszerzése ingyenesen történt, vagy a tagi részesedés vételárának
teljesítése az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban
székhellyel rendelkező olyan bank által vezetett bankszámla megterhelésével 2017. június 30-
ig megtörtént, amelyet az állami adóhatóság - a bank kérelmére - erre kijelölt;
d)	a tagi részesedés megszerzését
da)	az azt megszerző személy az e célra rendszeresített nyomtatványon 2017. június 30-ig
bejelenti az adóhatóságnak, ha a tagi részesedés megszerzése ingyenesen történt, vagy
db)	az azt megszerző személynek a c) pont szerinti bankszámlát vezető bank által kiállított
igazolás bizonyítja.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezése nem alkalmazható, ha
a)	a tagi részesedést kibocsátó jogi személy, egyéb szervezet a Gazdasági Együttműködési
és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő államban rendelkezik székhellyel,
b)	a jogi személy, az egyéb szervezet által kibocsátott értékpapírt a tőkepiacról szóló
törvény szerinti tőzsdén forgalmazzák, vagy a tőzsdei forgalmazás engedélyezése iránti
eljárás már folyamatban van, vagy
c)	a tagi részesedés megszerzése - az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés figyelmen kívül
hagyása esetén - a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nem önálló
tevékenységből származó jövedelem megszerzését eredményezi.
(3)	A Magyarországon székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által
kibocsátott tagi részesedés megszerzése esetén az (1) bekezdés rendelkezései csak akkor
alkalmazhatók, ha annak megszerzése belföldön székhellyel nem rendelkező jogi személytől,
egyéb szervezettől, vagy belföldön állandó lakóhellyel nem rendelkező természetes
személytől történt.
7
(4)	Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének részletes szabályait (így különösen, az
adókötelezettségek teljesítésére jogosult bankok kijelölésére vonatkozó eljárás rendjét,
valamint az (1) bekezdés b) pont szerinti szerződésre és az (1) bekezdés c) pontja szerinti
bankszámla megnyitására vonatkozó részletes szabályokat) az e törvény felhatalmazása
alapján kiadott miniszteri rendelet állapítja meg.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti részesedés megszerzését az adózó nem jelentheti be a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 5. pontja alapján az
adóhatósághoz.”
9.	§
(1)	A Gst. 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az utólagos adófizetés
részletes szabályait rendeletben határozza meg.”
(2)	A Gst. 45. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a részesedés
kedvezményes megszerzésének részletes szabályait rendeletben határozza meg.”
10.	§
A Gst. a következő alcímmel egészül ki:
„14. Átmeneti rendelkezések
47. § A közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények
módosításáról szóló 2016. évi .... törvény kihirdetését követő 30. napig megnyitott Stabilitási
Megtakarítási Számlán teljesített befizetéssel összefüggő adókötelezettségekre a 8/C.
alcímnek a közteherviselést és az állami szervek feladatellátását érintő egyes törvények
módosításáról szóló 2016. évi ... törvény kihirdetését követő 30. napot megelőző napon
hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
11.	§
Hatályát veszti a Gst. 8/C. alcíme.
4.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
12. §
A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 10. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül
ki:
[(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai
vezető]
„e) sportszövetség vagy sportegyesület tisztségviselője legyen.”
8
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
13.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	Az 1-3. § és a 8-10. § 2017. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 4-7. § és a 11. § a törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
9
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó Európai Uniós szabályozás fokozatos átvétele
érdekében első lépésként indokolt az uniós szabályozás alapvető jellemzőinek és fogalom
meghatározásainak átültetése a magyar szabályozásba. A belső piac működését közvetlenül
érintő adókikerülési gyakorlatok elleni szabályok megállapításáról szóló tanácsi irányelv az
ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó szabályozást jogi személyek, egyéb szervezetek által
(közvetlenül vagy közvetve) tulajdonolt off-shore társaságok esetére tartja fenn. Az uniós
szabályozással való összhang megteremtése érdekében indokolt, hogy az ellenőrzött külföldi
társaságra vonatkozó szabályok kikerüljenek a személyi jövedelemadóról szóló törvényből.
Az adóelkerülés elleni eredményes fellépés érdekében a nem egyezményes, alacsony
adókulcsot alkalmazó államokban (az ún. „alacsony adókulcsú államokban”) székhellyel
rendelkező off-shore cégekre vonatkozó büntető jellegű szabályokat azonban továbbra is
indokolt fenntartani.
Az adóbevételek növelése érdekében a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a természetes
személyek nem kifizetőtől származó egyes jövedelmeik után kedvezményes szabályok szerint
fizessenek adót. A törvényjavaslat egyben rendelkezik a Stabilitási Megtakarítási Számlára
vonatkozó szabályok hatályon kívül helyezéséről is. A törvényjavaslat szerint a nem
kifizetőtől származó egyes jövedelmek esetében a természetes személyek választhatják, hogy
a személyi jövedelemadót 10 százalékos mértékkel fizessék meg. Az adókötelezettségek
teljesítésére kizárólag az állami adóhatóság által e célra kijelölt (a Magyarországon vagy az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel
rendelkező) bank útján van lehetőség. Az adókötelezettségek teljesítésének egyes szabályait
végrehajtási rendelet határozza meg.
A jogi személyekben, egyéb szervezetekben történő részesedés-szerzés megkönnyítése
érdekében a törvényjavaslat egy átmeneti időszakra lehetővé teszi ilyen részesedések adó-,
járulék-, hozzájárulás- és illeték-fizetés nélkül történő megszerzését. A törvényjavaslat szerint
a jogi személy, az egyéb szervezet által kibocsátott részvény vagy más tagi részesedés 2017.
január 1. és június 30. között átlátható körülmények között történő megszerzése nem
eredményez adó- és más hasonló fizetési kötelezettséget. A kedvezmény csak akkor
érvényesíthető, ha a részesedés ingyenes megszerzését a szerző fél bejelenti az állami
adóhatóságnak, vagy a részesedés vételárának kifizetése EGT-tagállamban lévő bank útján
történik. A kedvezményes szerzésre vonatkozó részletes szabályokat végrehajtási rendelet
állapítja meg.
A sportról szóló törvény preambuluma szerint az állampolgárok sporthoz való jogát az állam
biztosítja. Ennek keretein belül az állam kiemelt feladata a magyar sport hazai és nemzetközi
sikereihez történő tevékeny hozzájárulás, a hazai sportélet fejlődésének előmozdításában
történő közreműködés.
Kívánatos jogalkotói cél ezért - a sport szervezetei önállóságának tiszteletben tartása mellett -
olyan jogi környezet kialakítása, amely az állam szervei és a sport világa közötti
együttműködés, közvetlen eszmecsere lehetőségeinek bővítése, valamint a viszonylagos
szervezeti átjárhatóság megteremtése útján előmozdítja a magyar sport céljainak hatékonyabb
elérését.
A jogszabályok jelenleg különösen szigorú keretek közé szorítják a politikai vezetők
szerepvállalását az élet más területein. A jogalkotónak nem célja ezen rezsim alapvető
szabályainak megváltoztatása. A magyar sport évszázados hagyományának ápolása, jövőbeli
sikereinek biztosítása ugyanakkor kiemelt nemzeti érdek. A hazai sport ügyét előmozdíthatja,
10
ha sportszövetségek és az állam vezetése között - az egyes vezetői pozíciók átjárhatósága
útján is - közvetlenebb kommunikáció valósulhat meg.
Jelenleg sem a politikai vezetők nem tölthetnek be sportvezetői tisztséget, sem sportvezetők
nem válhatnak politikai vezetővé, amely a közvetlen együttműködés indokolatlan korlátját
jelenti. Jelen törvényjavaslat a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány
tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott összeférhetetlenségi
szabályokhoz fűzött különös kivétel hozzáadásával lehetővé teszi azt, hogy a sportszövetség
vagy a sportegyesület tisztségviselője politikai vezetői tisztséget vállalhasson, vagy politikai
vezető - megválasztása esetén - sportszövetségi, illetve sportegyesületi tisztséget tölthessen
be.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
2.	A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása
Az 1-7. §-okhoz
Az uniós szabályozással való összhang megteremtése érdekében indokolt, ha az ellenőrzött
külföldi társaságra vonatkozó szabályok kikerülnek a személyi jövedelemadóról szóló
törvényből. Az adóelkerülés elleni eredményes fellépés érdekében a nem egyezményes,
alacsony adókulcsot alkalmazó államokban (az ún. „alacsony adókulcsú államokban”)
székhellyel rendelkező off-shore cégekre vonatkozó büntető jellegű szabályokat azonban
továbbra is indokolt fenntartani. Az ellenőrzött külföldi társaságra vonatkozó definíció
elhelyezése a Tao. tv. értelmező rendelkezései között indokolt.
3.	Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
A 8-11. §-okhoz
A természetes személyek kedvezményes adózásának megteremtésére a Gst. új alcímekkel
kerül kiegészítésre. A Stabilitási Megtakarítási Számlára vonatkozó szabályok a törvény
kihirdetését követő 30. napon hatályon kívül helyezésre kerülnek. Egy új átmeneti
rendelkezés alapján a rendelkezések hatályon kívül helyezéséig megnyitott Stabilitási
Megtakarítási Számlákra a jelenleg hatályos rendelkezések alkalmazhatók.
4.	A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása
A 12. §-hoz
A Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény módosítását tartalmazza
akként, hogy a politikai vezetőre vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi szabályok alól
kivételt jelenthessen az ugyancsak közérdeket szolgáló egyes sportvezetői tisztségek
betöltése.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A 13. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
11