﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
~T{ §zámú
törvényj avaslat
a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról
Előadó:
Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2016. december
2016. évi... törvény
a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról
l.§
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 8. § (2)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A településkép védelme érdekében)
,,d) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezést adhat ki és bírságot
szabhat ki, ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos,
valamint a településképi bírságot.”
2.§
A Tvtv. a következő 4/A-4/C. alcímmel egészül ki:
„4/A. A reklámok elhelyezése közterületen és a közterületről látható magánterületen
11/A. § (1) A településkép fokozottabb védelme érdekében a települések közigazgatási területén
lévő közterületen, valamint a közterületnek nem minősülő ingatlanon (a továbbiakban:
magánterület) közterületről látható reklámhordozó és reklám csak úgy és olyan méretben,
megjelenési formában helyezhető el, illetve tehető közzé, hogy az a település vagy településrész
jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát és szerkezetének - az építészeti, táji
érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását
aránytalanul ne sértse vagy akadályozza.
(2)	A reklámhordozók és a reklámok elhelyezésének részletszabályait megállapító, e törvény
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet és településképi rendeletek megalkotása és
végrehajtása során érvényre kell juttatni azt az alapelvet, hogy a reklámok mennyisége és
településképet befolyásoló jellege a településkép védelmének megfelelő, ésszerű mértékű legyen.
(3)	Reklám az (1) és (2) bekezdés szerinti követelménynek megfelelően - településképi bejelentési
eljárás alapján - a településképi rendeletben e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet
keretei között meghatározott
a)	számú és formai feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá
b)	méretben és technológiával
helyezhető el.
(4)	Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet és településképi rendeletek nem
állapíthatnak meg
a)	a reklámok tartalmi megítélésére vonatkozó, valamint
b)	a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban a reklámok közúton és annak környezetében történő
közzétételének feltételeiről megállapított rendelkezésektől eltérő
szabályokat.
11/B. § (1) A település közigazgatási területéhez tartozó - az 1. mellékletben meghatározott -
fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám
-jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.
2
(2)	Az 1. mellékletben meghatározott területen kívül reklámhordozó közterületi és magánterületi
elhelyezésére vonatkozó szerződés legfeljebb öt évre köthető.
(3)	Magánterületi ingatlanon legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el, ha a településképi
rendelet a település egyes területei tekintetében eltérően nem rendelkezik.
(4)	A településképi rendelet legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést
engedhet az (1) és (2) bekezdésben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól, ha a település szempontjából
jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében az szükséges.
11/C. § (1) A 11/B. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az e törvény végrehajtására kiadott
kormányrendeletben és településképi rendeletben meghatározott tilalmak megszegése és
kötelezettségek elmulasztása esetén a Kormány rendeletében kijelölt hatóság (a továbbiakban:
hatóság) közigazgatási bírságot szab ki a reklám közzétevőjével szemben és megfelelő határidővel
elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését. A bírság mértéke 150000 forinttól 3000000 forintig
teqedhet, amely a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt
ismételten is kiszabható.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási bírság kiszabása során a hatóság mérlegeli a jogsértő
magatartás súlyát, különösen a jogsértések számát és a településkép védelméhez fűződő érdek
sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát, a jogsértéssel elért előny mértékét és a
reklámot közzétevő vállalkozás előző évi adózott eredményét.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő
állapot megszüntetésének kötelezettsége alól. A jogerősen kiszabott és be nem fizetett közigazgatási
bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.
1 l/D. § Az ezen alcímben megállapított rendelkezések nem érintik a közúti közlekedésről szóló
törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt, a közutak környezetében
elhelyezett reklámokra vonatkozóan közlekedésbiztonsági céllal meghatározott rendelkezéseket.
4/B. Településképi bírság
11/E. § (1) Aki idegen vagyontárgyon a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati
tulajdonban lévő vagyontárgy esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulása nélkül
plakátot helyez el (tartósan rögzít), közigazgatási bírsággal sújtható.
(2)	A közigazgatási bírság kiszabására a közterület-felügyelet jogosult.
(3)	Ha a helyszíni intézkedés alkalmával az (1) bekezdés szerinti természetes személy a jogsértést
teljes mértékben elismeri, a (2) bekezdés szerinti eljáró hatóság helyszíni bírságot szabhat ki.
(4)	A közigazgatási bírság összege 10000 forinttól 100000 forintig teijedhet. A helyszíni bírság
összege 5000 forinttól 50000 forintig teijedhet.
(5)	A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság kiszabása során a (2) bekezdés szerinti eljáró hatóság
a közigazgatási bírság, a helyszíni bírság mértékét korlátlanul enyhítheti vagy a jogsértő magatartás
csekély súlya miatt a kiszabását mellőzheti, feltéve, hogy a jogsértő magatartást tanúsító személy a
plakátot nyomban eltávolítja.
(6)	A jogerősen kiszabott és be nem fizetett közigazgatási bírság, helyszíni bírság, adók módjára
behajtandó köztartozásnak minősül.
(7)	A kiszabott közigazgatási bírság, helyszíni bírság az államháztartás önkormányzati
alrendszerének bevételét képezi.
4/C. Értelmező rendelkezések
11/F. § E törvény alkalmazásában:
1.	közterület: az Étv. 2. § 13. pontja szerinti közterület, valamint a magyar állam vagy a helyi
önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút;
3
2.	plakát: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklámnak, valamint a választási eljárásról szóló
2013. évi XXXVI. törvény szerinti kampányeszköznek nem minősülő falragasz vagy felirat,
mérettől és hordozóanyagtól függetlenül;
3.	reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi
XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve
a)	a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást
népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,
b)	az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,
c)	a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá
d)	a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást
(hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének
megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseke;.
4.	reklámhordozó: olyan eszköz, berendezés, létesítmény, amelynek rendeltetésszerű céljai közé
tartozik az e törvény szerinti reklám közzététele.”
3-§
(1)	A Tvtv. 12. § (1) bekezdése a következő d)-g) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„á) a közterületen és a közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámok megengedett
méreteit, a reklámközzététel megengedett technológiáit, módszereit, eszközeit,
e)	a reklámhordozók általános formai követelményeit,
f)	az e törvény szerinti reklámközzététel és reklámhordozó-elhelyezés szabályainak megszegéséért
megállapítható jogkövetkezmények alkalmazására hatáskörrel rendelkező államigazgatási hatóság
kijelölését,
g)	a 11/E. § szerinti közigazgatási bírság, helyszíni bírság kiszabásának mérlegelési szempontjait és
megfizetése módjának részletszabályait.”
(2)	A Tvtv. 12. § (2) bekezdése a következő g)-i) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), hogy a településképi
rendeletben állapítsa meg)
,g) a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól e törvény által
megengedett eltéréseket,
h)	a helyi önkormányzat illetékességi területén létesíthető reklámhordozók számát, megjelenésük
különös formai (műszaki) követelményeit.”
4-§
A Tvtv. a következő 15-17. §-sal egészül ki:
„15. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIY. törvény módosításáról szóló 2016.
évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követően új reklámhordozó elhelyezésére
a Módtv. és a végrehajtásra kiadott jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kerülhet sor.
(2)	E törvénynek a Módtv. által megállapított rendelkezéseit a Módtv. és a végrehajtásra kiadott
kormányrendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
4
(3)	A Módtv. hatálybalépését megelőzően elhelyezett olyan reklámhordozó, amely nem felel meg e
törvény - Módtv. által megállapított - rendelkezéseinek, valamint a felhatalmazása alapján
megalkotott kormányrendelet és településképi rendelet rendelkezéseinek, legfeljebb 2020. december
31. napjáig használható reklám közzététele céljából.
(4)	A (3) bekezdés szerinti reklámhordozó használatára vonatkozó, határozott időre szóló szerződés
időbeli hatálya nem hosszabbítható meg, és az érintett reklámhordozó használatára új szerződés
nem köthető, kivéve, ha a reklámhordozót e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek
követelményei szerint, településképi bejelentési eljárás alapján átalakították.
(5)	A (4) bekezdés szerinti, határozott időre szóló szerződés lejártával, de legkésőbb a (3) bekezdés
szerinti határidők elteltével a reklámhordozót a tulajdonosa köteles a saját költségén eltávolítani, ide
nem értve a (4) bekezdés szerinti átalakítás esetét.
16.	§ (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az e törvény felhatalmazása alapján kiadott - a
Módtv. rendelkezéseit végrehajtó - kormányrendelet hatálybalépését követő 90 napon belül
felülvizsgálja a Módtv. hatálybalépésekor fennálló, a település közterületének reklámcélú
hasznosítására vonatkozó szerződéseit és kezdeményezi azoknak a Módtv. által megállapított és a
végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseknek megfelelő módosítását vagy új
szerződések megkötését, legkésőbb a 15. § (3) bekezdése szerinti hatállyal.
(2)	A helyi önkormányzat képviselő-testülete az e törvény felhatalmazása alapján kiadott - a
Módtv. rendelkezéseit végrehajtó - kormányrendelet hatálybalépését követően - legkésőbb 2017.
október 1. napjáig - e törvénynek a Módtv. által megállapított szabályaival és a végrehajtására
kiadott kormányrendelettel összhangban megalkotja vagy módosítja a településképi rendeletét.
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti szerződésmódosítás, vagy az eredeti szerződés helyébe lépő új
szerződés megkötése meghiúsul, a helyi önkormányzat a szerződést - a szerződés szerinti
felmondási jog gyakorlásán túlmenően - hathavi felmondási idővel felmondhatja.
17.	§ Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
5.§
A Tvtv. a következő 18. §-sal egészül ki:
„18. § Az állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv és e szervezetek együtt, vagy külön-
külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek kizárólag olyan reklámhordozón
helyezhetnek vagy helyeztethetnek el reklámot, amely megfelel az e törvény - Módtv. által
megállapított - és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseinek.”
6.§
A Tvtv. az 1. melléklet szerinti 1. melléklettel egészül ki.
7-§
A Tvtv.
a)	3. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint 14. § (2) bekezdésében a „reklámberendezések”
szövegrész helyébe a „reklámhordozók” szöveg,
b)	14. § (2) bekezdésében a „2017. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2017. szeptember 30-
ig” szöveg
lép.
5
Záró rendelkezések
8. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép
hatályba.
(2)	Az 5. § 2017. október 1-jén lép hatályba.
9-§
Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
6
1. melléklet a .../2016. évi törvényhez
„1. melléklet a 2016. évi LXXIV. törvényhez
A településkép védelme szempontjából kiemelt területek
1.	a világörökségi helyszín területe és védőövezetének területe;
2.	a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe;
3.	a történelmi emlékhely és a nemzeti emlékhely;
4.	a történeti kert és a történeti táj területe;
5.	a védett temető területe;
6.	a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe;
7.	a helyi jelentőségű védett érték területe;
8.	a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, a tájvédelmi körzet területe, az országos
jelentőségű természetvédelmi területe, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos
ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe;
9.	a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe;
10.	a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.”
7
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alaptörvény XXI. cikk (1) bekezdésében elismert egészséges környezet védelméhez fűződő
alapvető jog magában foglalja nemcsak a természeti környezet, hanem az ember alkotó munkájával
létrehozott épített környezet védelmét is. A XXI. században az emberi élet egyik alapvető helyszíne
a települési környezet, amely jelentősen befolyásolja az életminőséget, a települések élhetőségét.
Ennek egyik fontos eleme a látványkömyezet, a települések külső képének esztétikai minősége. Ezt
a minőséget komoly mértékben érinti a közösségi tereken látható reklámok egyre növekvő száma és
mérete. Mindmáig a puszta gazdasági érdekek, a reklámpiac igényei voltak a meghatározóak a
települések és azok környezetének arculatát dinamikusan formáló látványelemek tekintetében, és a
gazdasági reklámokra vonatkozó törvényi szabályozás is csak a gazdasági, illetve fogyasztóvédelmi
szempontok mentén rendezte a reklámok tárgykörét.
A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) az átfogó
szabályozás igényével lépett fel a települések látványkömyezetének hosszú távú formálása
érdekében, és ennek körében alapvetően a helyi önkormányzatokra bízta a települések közterületén
a reklámok, reklámcélú berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó
településképi követelmények meghatározását és ezek egyedi esetekben való érvényesítését.
Tekintettel a tárgykörnek az egészséges környezethez való alkotmányos alapjoggal való közvetlen
kapcsolatára, és arra, hogy az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése szerint az alapvető jogokra és
kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, a településképre vonatkozó
követelmények körében is részletesebb törvényi szabályozás szükséges a reklámok tárgykörének
szabályozásában, az nem adható teljes mértékben az egyes önkormányzatok önálló szabályozási
hatáskörébe. Másrészt a reklámokkal összefüggő önkormányzati rendeleti szabályozás
alkotmányossági alapfeltétele az is, hogy a felhatalmazást adó törvény meghatározza azokat az
alapvető követelményeket, amelyek végrehajtására felhatalmazást kap az önkormányzat.
Mindezekre tekintettel szükséges a Tvtv.-nek a települések közigazgatási területén elhelyezett
reklámokra, reklámhordozókra és plakátokra vonatkozó szabályozásának kiegészítése
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben a polgármester számára
megállapított bírságkiszabási jogköréből kiiktatja a reklámhordozók és reklámok jogellenes
elhelyezésével kapcsolatos bírságot, mert azt a Javaslat a Kormány által kijelölt hatóság
hatáskörébe adja.
A 2. §-hoz
A Javaslat alapvetően elvi követelményeket állapít meg: a településkép fokozottabb védelme
érdekében közterületen, valamint magánterületen a közterületről látható reklámhordozó és reklám a
település értékeit, építészeti arculatát aránytalanul ne sértse vagy akadályozza. Másrészt alapelvi
célként jelöli meg, hogy a reklámok mennyisége és településképet befolyásoló jellege a
településkép védelmének megfelelő, ésszerű mértékű legyen.
8
A Javaslat háromféle konkrét követelményt, illetve tilalmat állapít meg:
-	a fokozott védelem alatt álló területeken (pl. világörökségi területi, műemlékvédelmi,
természetvédelmi terület, NATURA 2000 terület) reklámhordozó és reklám nem helyezhető el,
-	reklámhordozó közterületi és magánterületi elhelyezésére vonatkozó szerződés legfeljebb
öt évre köthető,
-	magánterületi ingatlanon legfeljebb egy reklámhordozó helyezhető el, ha a településképi
rendelet a település egyes területei tekintetében eltérően nem rendelkezik.
Ezen túlmenően a műszaki vagy formai jellegű általános követelményeket (pl. a reklámhordozók
fajtáit, a reklámok közzétételének technológiáját) a Kormány rendeletben állapítja meg, a helyi
szabályokat pedig az önkormányzat településképi rendelete, amely egyes esetekben (a
magánterületi korlátozásra vonatkozóan, illetve általában is, de csak évente 12 heti időszakban)
eltérhet a törvényi és kormányrendeleti szabályoktól. Ez kellő mozgásteret biztosít az
önkormányzatoknak a helyi sajátosságok és az indokolt kivételek érvényesítésére.
Fontos elem, hogy a Javaslat szerinti szabályok nem érintik a közúti közlekedésről szóló törvényben
és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt, a közutak környezetében elhelyezett
reklámokra vonatkozóan közlekedésbiztonsági céllal meghatározott rendelkezéseket. Ezek célja és
alkotmányos alapja ugyanis egyfelől más (közlekedésbiztonság, vagyis az életvédelem), másrészt a
közlekedésre, az utakra vonatkozó reklámszabályok megfelelően kiegyensúlyozott, ugyanakkor
szigorú rendszert alkotnak, és biztosítani szükséges, hogy ezekkel ne ütközhessenek a településképi
szempontú, hasonló tárgyú szabályok.
A Javaslat a törvényi és rendeleti szintű szabályok megszegésének szankcionálására külön bírságot
intézményesít, amely - a jogsértés súlyától, ismételtségétől stb. függően - 150 ezer forinttól 3
millió forintig terjedhet. A Javaslat rögzíti továbbá a jogellenesen kihelyezett plakátokkal
összefüggésben kiszabható bírság mértékét, és a bírságolásra jogosult hatóságot. A bírságból
befolyt bevétel az államháztartás önkormányzati alrendszerének bevételét képezi.
A Javaslat pontosan meghatározza a törvény alkalmazásában a reklám, a reklámhordozó, a plakát és
a közterület fogalmát. Reklámnak a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes
korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény szerinti gazdasági reklámot kell tekinteti egyes ésszerű
kivételekkel. így a törvény szabályait nem kell alkalmazni a következőkre:
-	a cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a
vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,
-	az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám,
-	a járművön elhelyezett gazdasági reklám,
-	a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati
felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének
megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket.
A reklámhordozó pedig olyan eszköz, berendezés, létesítmény, amelynek rendeltetésszerű céljai
közé tartozik az e törvény szerinti reklám közzététele. Feltétel tehát, hogy az adott objektum egyik
(de nem feltétlenül kizárólagos) alaprendeltetése legyen a reklámok közzétételére szolgáló felület
biztosítása, így pl. az utasváró építménynek ez az egyik célja, míg pl. a hirdetőoszlopnak
kizárólagos célja a reklámközzététel. Ugyanakkor pl. a házfalra vetített képből/filmből álló reklám
esetében nem a házfal a reklámhordozó, hanem a vetítő berendezés.
A Javaslat bevezeti továbbá a plakát fogalmát, amely azokra a falragaszokra és feliratokra
vonatkozik, amelyek nem gazdasági reklámok és nem választási kampányeszközök, de számos
9
helyen elszaporodtak (villanyoszlopok, kerítések, házfalak stb.) és a településképre negatív hatással
vannak.
A 3. §-hoz
A Javaslat megállapítja a szabályainak végrehajtásához szükséges részletszabályok kiadásához
szükséges felhatalmazásokat a Kormány és az önkormányzatok számára.
A 4. §-hoz
A Javaslat meghatározza az új reklámközzétételi szabályok bevezetésének rendjét és a meglévő, de
a Javaslatban foglaltaknak nem megfelelő reklámhordozók további sorsát kezelő átmeneti
szabályokat.
Egyfelől rögzíti, hogy új reklámhordozó elhelyezésére a törvénymódosítás és a végrehajtására
kiadott jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kerülhet sor. Másrészt meghatározza, hogy az új
szabályoknak nem megfelelő (vagy olyanná át nem alakított) reklámhordozó a szabályozás
hatálybalépésekor hatályos szerződés alapján 2020. december 31-ig használható reklám közzététele
céljából.
Előírja a Javaslat, hogy az önkormányzat a rendeletét köteles 2017. október 1-ig a törvényhez és a
végrehajtására kiadott kormányrendelethez igazítani, valamint felülvizsgálja a Módtv.
hatálybalépésekor fennálló, a település közterületének reklámcélú hasznosítására vonatkozó
szerződéseit. Ha a szerződések nem állnak összhangban az új szabályokkal, azok módosítását vagy
új szerződés megkötését kell kezdeményeznie. Ennek meghiúsulása esetén felmondhatja a
hatályban lévő szerződéseit.
Az 5. §-hoz
A Javaslat rögzíti továbbá azt a körülményt, hogy az állami és önkormányzati szektorba tartozó
szervezetek csak a jogszabályoknak megfelelő reklámhordozót vehetnek igénybe.
A 6. §-hoz
A 2. §-sal összefüggésben a Javaslat kiegészíti a Tvtv.-t egy 1. számú melléklettel.
A 7. §-hoz
Szövegcserés módosítást tartalmaz.
A 8-9. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés és uniós jogi klauzula.
10