﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13472. számú
törvényjavaslat
a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok
kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2016. december
2017. évi .... törvény
a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről
szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok
kezeléséről szóló 2011. CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk. törvény) 2. § 1. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„1. aszály: az a természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott
növény vegetációs időszakában harminc egymást követő napon belül
a)	a lehullott csapadék összes mennyisége a tíz millimétert nem éri el, vagy
b)	a lehullott csapadék összes mennyisége a huszonöt millimétert nem éri el és a napi
maximum hőmérséklet legalább tizenöt napon meghaladja a 31°C-ot;”
(2)	Az Mkk. törvény 2. § 30a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
„30a. tavaszi fagykár: a téli nyugalmi periódus végét követően jelentkező tavaszi fagy
miatt, a kockázatviselés helyén termesztett növényben bekövetkezett olyan káresemény,
amely a növénykultúrában hozamcsökkenést okoz;”
2.	§
Az Mkk. törvény 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszközből - törvény eltérő rendelkezése
hiányában - kizárólag az országos jégkármegelőző rendszer működtetésére és kárenyhítő
juttatás céljára teljesíthető kifizetés.”
3.	§
Az Mkk. törvény 8. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági termelőt sújtó időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági
biztosítás díjának támogatására a következő pénzforrások használhatóak fel:)
„b) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Európai Unió kötelezően
alkalmazandó jogi aktusában foglaltakkal összhangban nyújtott támogatás.”
4.	§
Az Mkk. törvény 11. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
1
[Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő az e
törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén - a (2)-(5) bekezdésben, valamint a 12. § (5) és
(6)	bekezdésében foglaltakra is figyelemmel - kárenyhítő juttatásra jogosult, amennyiben:]
„d) üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában
15%-ot meghaladó mértékű hozamérték-csökkenést szenvedett el,”
5.	§
Az Mkk. törvény 12. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tárgyévi kárenyhítő juttatás összegének meghatározásánál a tárgyévet megelőző
év november 1-től a tárgyév október 31-ig bekövetkezett és e törvény alapján igazolt elemi
káreseményt kell figyelembe venni.
(5)	Aszálykár és mezőgazdasági árvízkár után abban az esetben fizethető ki kárenyhítő
juttatás, ha legkésőbb a tárgyév október 31-ig az aszályhelyzetről, illetve a mezőgazdasági
árvízhelyzetről a miniszter közleményt ad ki.”
6.	§
(1)	Az Mkk. törvény 14. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatás iránti
kérelmére dönt:)
,f az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában
számított hozamérték-csökkenés mértékéről.”
(2)	Az Mkk. törvény 14. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az agrárkár-megállapító szerv a (2) bekezdés szerinti döntést a mezőgazdasági
termelő kérelmére az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra
vonatkozásában számított hozamérték-csökkenés mértékének feltüntetése nélkül is
meghozza.”
7. §
Az Mkk. törvény 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A mezőgazdasági termelő az uniós jogi aktusban foglaltak szerint az
időjárási kockázatokra kötött és az e törvényben, valamint a Vidékfejlesztési Program
keretében meghirdetett pályázati felhívásban (a továbbiakban: pályázati felhívás) foglaltaknak
megfelelő mezőgazdasági biztosítási szerződés (a továbbiakban: mezőgazdasági biztosítási
szerződés) díjához támogatást vehet igénybe.
(2)	A miniszter szakmai javaslata alapján az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter
a biztosító tárgyév január 31-ig benyújtott kérelmére - az uniós jogi aktusban foglalt előírások
teljesítésének vizsgálatát követően - a tárgyév március 31-ig előzetesen jóváhagyja a biztosító
2
által alkalmazott mezőgazdasági biztosításra vonatkozó, az (1) bekezdés szerinti szerződés
különös szerződési feltételeit.”
8. §
(1)	Az Mkk. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosító a mezőgazdasági biztosítási szerződés megkötését követően legkésőbb
a tárgyév július 15-ig adategyeztetés céljából köteles az agrárkár-enyhítési szerv részére a
mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai közül:
a)	a szerződő fél és a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására (név, székhely
vagy lakcím, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),
b)	a mezőgazdasági biztosítási szerződés azonosítására (szerződéskötés dátuma,
kötvényszám, módozat, biztosítási esemény),
c)	a biztosított növénykultúra megnevezésére (hasznosítási kód) és a növénykultúra
referenciahozamára,
d)	a kockázatviselés helyére (blokkazonosító),
e)	a terület nagyságára (hektár), valamint
f)	a biztosítási összegre, a nettó díjelőírás és a kedvezménnyel csökkentett nettó
díjelőírás összegére
vonatkozó adatokat átadni.”
(2)	Az Mkk. törvény 17. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti adatokat a biztosító a 18. § (6) bekezdés szerinti
adatszolgáltatás alapján véglegesíti és azokat legkésőbb a tárgyév szeptember 30-ig
visszaküldi az agrárkár-enyhítési szerv részére.
(1b) Az agrárkár-enyhítési szerv a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához
nyújtott támogatás helyszíni ellenőrzését a biztosító és a mezőgazdasági termelő közötti
szerződés vizsgálatával látja el, amelynek során a biztosító a 16. § (1) bekezdés szerinti
szerződés vonatkozásában az (1) bekezdésben felsorolt adatokat az agrárkár-enyhítési szerv
ellenőrzésének végrehajtása céljából az agrárkár-enyhítési szerv részére rendelkezésre
bocsátja.”
9. §
(1)	Az Mkk. törvény 18. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis állami tulajdonban van, amely
felett a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja, az abban foglalt adatok kezelője az
agrárkár-enyhítési szerv.”
(2)	Az Mkk. törvény 18. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis tartalmazza:)
3
„e) a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatással és a díjtámogatott
konstrukcióban kötött biztosítási szerződéssel kapcsolatos,”
(adatokat.)
(3)	Az Mkk. törvény 18. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kockázatkezelési adatbázis adatállományának - egyedi azonosításra alkalmas
módon történő - megismerésére jogosult
a)	a miniszter a felügyeleti jogkör gyakorlása és a mezőgazdasági káreseményekkel
kapcsolatos szakmapolitikai döntések meghozatala,
b)	a mezőgazdasági igazgatási szerv az agrárkár-megállapító szerv feletti szakmai
irányítási feladatainak ellátása,
c)	az agrárkár-megállapító szerv az illetékességi területére vonatkozó adatok
tekintetében az agrárkár-megállapítással összefüggő feladatainak ellátása,
d)	az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézmény statisztikai és
gazdaságelemzési feladatai ellátása, és
e)	a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás tekintetében a (2) bekezdés e) pontja
szerinti adatok vonatkozásában az agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter a Vidékfejlesztési
Program végrehajtásához kapcsolódó ellenőrzési és monitoring feladatainak ellátása
céljából.
(2b) Az országos meteorológiai szerv, a földmérési és térinformatikai államigazgatási
szerv, valamint a vízügyi igazgatási szerv a kockázatkezelési adatbázis tartalmát egyedi
azonosításra nem alkalmas módon, a mezőgazdasági káresemények bekövetkezésével
kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése
céljából jogosult megismerni.
(2c) Ha szükséges, az agrárkár-megállapító szerv a kármegállapítással összefüggő
feladatai ellátásába bevonja a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési
Kamara szervezetéhez tartozó falugazdászt (a továbbiakban: falugazdász). Az agrárkár-
megállapításhoz kapcsolódó feladatok teljesítése céljából - a cél megvalósulásához szükséges
mértékben - az agrárkár-megállapító szerv a falugazdász rendelkezésére bocsátja a
mezőgazdasági kockázatkezelési adatbázis (2) bekezdés a)-b) és f) pontjában meghatározott
adatokat.
(2d) Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatkezelési adatbázisból erre irányuló
kérelemre tudományos, valamint kutatási célra térítésmentesen adhat át anonimizált adatot.”
(4)	Az Mkk. törvény 18. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az agrárkár-enyhítési szerv a biztosító 17. § (1) bekezdés szerinti tájékoztatását
követően az agrárkár-enyhítési szerv és a biztosítók közötti megállapodás alapján, de
legkésőbb a tárgyév augusztus 1-ig tájékoztatja az érintett biztosítót a mezőgazdasági
biztosítási díjtámogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő
a)	nevéről és eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosítójáról, továbbá
4
b)	az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban biztosított növénykultúráinak
tárgyévi egységes kérelemben bejelentett, a tárgyév július 31-i állapot szerinti teljes
területéről és azok MePAR szerinti blokkazonosítójáról.”
10.	§
Az Mkk. törvény II. fejezete a következő 5. alcímmel egészül ki:
„5. Az országos jégkármegelőző rendszer
19/A. § (1) Az országos jégkármegelőző rendszert működtető szerv az e törvényben és
a miniszterrel kötött megállapodásban foglaltaknak megfelelően a nemzetgazdaságban
okozott jégesőkárok megelőzése, valamint a jégesőkárok enyhítésére szolgáló 7. § (1)
bekezdés szerinti mezőgazdasági kockázatkezelési pénzeszköz felhasználásának
tehermentesítése érdekében országos jégkármegelőző rendszert működtet.
(2)	Az országos jégkármegelőző rendszer keretében létrehozott, valamint működő
berendezések tárgyévi működtetéséhez - a miniszter előzetes jóváhagyása alapján - évente
legfeljebb 1.500 millió forint használható fel.
(3)	A (2) bekezdés szerinti pénzösszeg forrása:
a)	a 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszköz, valamint
b)	önkéntes befizetések
(a továbbiakban együtt: jégkár-megelőzési pénzeszköz).
(4)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti pénzeszköz a miniszter által vezetett
minisztérium költségvetési fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának bevételét képezi.
(5)	Az országos jégkármegelőző rendszert működtető szerv a tárgyévet követő év
március 31-ig a miniszter részére összefoglaló jelentést nyújt be az országos jégkármegelőző
rendszer tárgyévi működtetéséről.
(6)	Az országos jégkármegelőző rendszer működtetéséhez a (3) bekezdés b) pontja
szerinti pénzeszközt kell elsődlegesen felhasználni.
(7)	A jégkár-megelőzési pénzeszköz jégkármegelőző rendszer működtetése céljából a
tárgyévet követő évben rendelkezésre bocsátott és fel nem használt része a következő évben
felhasználható azzal, hogy annak összege a vonatkozó évre biztosítandó, a (2) bekezdésben
foglalt pénzösszeget csökkenti.
(8)	Az ország egész területét lefedő jégkármegelőző rendszer teljes kiépítéséig a
jégkármegelőző rendszer tárgyévi működtetésére legfeljebb a (2) bekezdésben meghatározott
pénzösszeg arányos része használható fel.
(9)	A (8) bekezdés szerinti arányszám meghatározásánál a mezőgazdasági termelők
által az országos jégkármegelőző rendszerrel lefedett megyékben megfizetett kárenyhítési
hozzájárulást kell az ország egésze vonatkozásában megfizetett kárenyhítési hozzájáruláshoz
viszonyítani.”
5
11. §
Az Mkk. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	az agrárkár-megállapító szervet,
b)	az agrárkár-enyhítési szervet,
c)	a mezőgazdasági igazgatási szervet,
d)	az agrárgazdasági elemzésekkel foglalkozó intézményt, valamint
e)	az országos jégkármegelőző rendszert működtető szervet
rendeletben jelölje ki.”
12. §
Az Mkk. törvény 27. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a törvény)
,,d) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó
vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
kockázatkezelésről szóló 36., termény-, állat- és növénybiztosításról szóló 37. cikke,”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.)
13.	§
Az Mkk. törvény
a)	2. § 13. és 27. pontjában a „referenciahozam-érték” szövegrész helyébe a
„referencia hozamérték” szöveg,
b)	11. § (5) bekezdésében a „referenciahozam-értékének” szövegrész helyébe a
„referencia hozamértékének” szöveg,
c)	17. § (2) bekezdésében az „a díjtámogatott konstrukcióban” szövegrész helyébe az
„a pályázati felhívás szerinti díjtámogatott konstrukcióban (a továbbiakban: díjtámogatott
konstrukció)” szöveg
lép.
14.	§
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 79/B. §
(4)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ökológiai jelentőségű területet tárgyévben bejelentő ügyfél köteles az
ökológiai jelentőségű terület tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének erre irányuló felhívása
esetén az adott ökológiai jelentőségű területen
6
a)	elvégezni a parlagfű és más veszélyes gyomok elleni védekezést a jogszabályban
foglaltaknak megfelelően,
b)	elszállítani a szilárd hulladékot, és
c)	elvégezni a rágcsálók és egyéb állati kártevők elleni védekezést.”
15.	§
Hatályát veszti az Mkk. törvény
a)	12. § (6) bekezdése,
b)	24. § (2) bekezdés f pontja, valamint
c)	27. § a)-b) pontja.
16.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő hónap 15. napján lép hatályba.
7
Általános indokolás
Magyarországon 2012. január 1-jétől működik a kétpilléres1 mezőgazdasági
kockázatkezelési rendszer a növénytermesztés kedvezőtlen éghajlati jelenségekből eredő
kockázatainak kezelésére.
A rendszer törvényi szintű jogalapját a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és
más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk.
törvény) képezi, amelynek a jelen előterjesztés szerinti többrétegű módosítására az alábbi
indokok miatt kerül sor:
I.	A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer kibővítése az országos, talajgenerátoros
jégkármegelőző rendszerre vonatkozó rendelkezésekkel
A jégesőkárok évente több milliárd forint kárt okoznak a mezőgazdasági termelőknek,
veszélyeztetve ezzel a termésbiztonságot valamint a mezőgazdaságból élők egzisztenciáját.
2015-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a pünkösdi, Bács-Kiskun és Csongrád
megyékben a június elején bekövetkezett jégverés mezőgazdasági kára meghaladta a 10
milliárd forintot. A 2016. június-augusztus időszakban szintén jelentős jégverés és károk
voltak például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Balaton északi partján és a Tokaji
Borvidéken. Ugyanakkor a jégesőkárok nem csak a mezőgazdasági termelőket sújtják, hanem
jelentős károkat okoznak a lakossági, önkormányzati épületekben, egyéb vagyontárgyakban
is.
A 2015. évre vonatkozóan a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I. pillérét
alkotó agrárkár-enyhítési rendszerben jégesőkárokra kifizetett kárenyhítő juttatás közel 1
milliárd forint volt, míg a biztosítók által a mezőgazdasági jégesőkárokra kifizetett kártérítési
összeg megközelítette a 2,5 milliárd forintot.
A fenti adatok ismeretében indokolt egy, az egész országra kiterjedő, talajgenerátoros
jégkármegelőző rendszer létrehozása.
Az Európában alkalmazott védekezési módszerek közül Magyarországon az ún.
talajgenerátoros eljárásnak van a legnagyobb szakmai támogatottsága. Jelenleg Baranya,
Somogy és Tolna megyékben működtet ilyen rendszert a NEFELA Dél-magyarországi
Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA). Az alkalmazott eljárás során a hatóanyagot [a
természetes jégkristályokhoz leginkább hasonlító szerkezetű ezüst-jodid (AgI) kristályokat]
párologtatással a felhőbe juttatják, ami csökkenti a jégszemcsék méretét. Szükséges
megjegyezni, hogy ez a módszer nem szünteti meg teljes mértékben a jégesők kialakulását,
viszont a kialakult kisebb jégszemcsék a föld közelébe érve elolvadnak, illetve a kisebb
méretű jégszemek károsító hatása is lényegesen kisebb. Korábbi szakhatósági, valamint
európai bizottsági állásfoglalás alapján az AgI kristályok felhőbe juttatása nem jelent
egészségügyi és környezetvédelmi kockázatot. A NEFELA-tól származó információk alapján
1 A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer I. pillére az agárkár-enyhítési pillér, amely teljes mértékben a
nemzeti költségvetésből finanszírozott, a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki
térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014-2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatás
alapján notifikált program (SA. 38822). A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer II. pillére biztosítási
díjtámogatási pillér, amely 2016. évtől kezdve a 1305/2013 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37.
cikke alapján, a Vidékfejlesztési Program keretében működik.
8
a talajgenerátoros jégeső-elhárítás működtetése 1 Ft ráfordítással - csak a mezőgazdasági
termelőágazatban - az elmúlt évtizedek átlagában 33,6 Ft termelési értéket mentett meg.
A Vidékfejlesztési Program „Éghajlatváltozáshoz kapcsolódó és időjárási kockázatok
megelőzésére szolgáló beruházások támogatása” megnevezésű alintézkedése keretében 100%-
os támogatási intenzitású forrás áll rendelkezésre az országos jégkármegelőző rendszer
létesítésére. Az országos hálózat kiépítését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tervezi
megvalósítani az ország területének több régióra bontásával. Az egyik régió és
diszpécserközpont a már 1991 óta a NEFELA által működtetett rendszer lenne. A NEFELA
által Baranya, Tolna, Somogy megyékben 1 diszpécserközponttal jelenleg működtetett 141
talajgenerátoros rendszer országos bővítéséhez további több száz talajgenerátor beszerzése
szükséges. Az egységes országos rendszer kialakításának beruházási költsége előzetes
becslések szerint 1,2 milliárd Ft, amely annak ÁFA vonzatával együttesen mintegy 1,6
milliárd Ft-ot tesz ki.
A Vidékfejlesztési Program éves fejlesztési kerete az 1248/2016. (V. 18.) Korm.
határozatban meghirdetésre került, amely a beruházás forrásait is tartalmazza, a vonatkozó
pályázati felhívás megjelenése 2016.év végéig várható. Az országos talajgenerátoros
jégkármegelőző rendszer tervezési és előkészületi munkálatai már 2016. második felétől
megkezdhetők, mivel az ezekhez kapcsolódó költségek a Vidékfejlesztési Programban utólag
is elszámolhatóak lesznek. A teljes országos kiépítés a tervek szerint 2018 végére várható.
Az egész országra kiterjedően a talajgenerátoros rendszer tervezett éves működtetési
költsége a meteorológiai kiszolgálás költségével és az anyagköltség ÁFA-vonzatával együtt
becslések szerint bruttó 1,5 milliárd Ft-ban határozható meg. A működtetési költségek
forrásául javarészt az Mkk. törvénnyel létrehozott Kárenyhítési Alap szolgál. Tekintve, hogy
egy ilyen rendszer működtetése előnyeiből az egész nemzetgazdaság részesül, nem zárható ki,
hogy harmadik felek is hozzájáruljanak az országos jégkármegelőző rendszer
működtetéséhez. Az országos jégkármegelőző rendszer működtetésének ilyen keretek közötti
finanszírozása az Európai Bizottság engedélyét is bírja, tekintve, hogy nem valósul meg
ágazatok közötti szelektivitás.
A jégkármegelőzés bevezetése után a jégesőkárok jelentős csökkenése várható,
melynek következményeként lényegesen kisebb összegű kárenyhítő juttatás kerülhet
kifizetésre ezen káresemények után, így a forrás felhasználása a kárenyhítési alap
szempontjából is logikus, az Mkk. törvény céljaival összeegyeztethető, és mivel a hangsúly az
utólagos kárenyhítésről a prevencióra tevődik át, a termelők szempontjából különösen
előnyös.
II.	Az aszály fogalom módosítása
A kormányzati szándékkal összhangban az „aszály” definíció módosításával a
jogalkotó célja a definíció kiterjesztése a termelőket a nyári időszakban ért hőség miatti
aszálykárokra is. A módosítás szakmai alapját a 2012-2015 időszakban a június-augusztusi
napokra lekért OMSZ hőmérsékleti és csapadék adatok képezik. A hatályos „aszály” definíció
alapján ugyanis kizárólag a csapadékadatok alapján lehet aszálykárra hivatkozással kárenyhítő
juttatásban részesülni. A jelenlegi módosítás értelmében azonban az adott időszakban (30
egymást követő napon belül) lehullott csapadék (25 mm alatt) és a mért hőmérsékleti
maximumok (legalább 15 napon 31°C-ot meghaladó hőmérséklet) függvényében is
kárenyhítő juttatásra lehet jogosult aszálykár után a termelő.
9
III. A növénykultúra szintű hozamérték -csökkenést érintő módosítások
A jelenlegi, 15%-os üzemi szintű hozamérték-csökkenési (bevételkiesés) limit
jelentős, egyúttal indokolatlan szűrőként funkcionál az adott kárenyhítési évben kifizethető
kárenyhítő juttatások nagysága szempontjából, miközben egyes években több milliárd
forintos károkról adnak számot az érintett gazdák és a média. A jelenlegi szabály alapján a
nem károsult növénykultúra hozamérték-többlete kioltja a kárenyhítő juttatás elszámolható
költségeként funkcionáló hozamérték-csökkenést, így a kifizethető kárenyhítő juttatásokat
fékezi. Tekintettel arra, hogy uniós szabályok ezen támogatási feltétel lazítását nem tiltják,
valamint a kárenyhítési alapban időközben jelentős források halmozódtak fel (2017
márciusára 24 milliárd forint), amelyek minden esetben a károsult termelőknél hasznosulnak a
legjobban (és nem az állam számláján), ezért indokolt a károsult növénykultúra szintjén
meghatározni a 15%-os hozamérték-csökkenési limitet. Amennyiben adott kárenyhítési évben
az új szabály szerinti jogos termelői igények meghaladnák az adott évi rendelkezésre álló
forrásokat, úgy visszaosztással juthatnának a károsultak kárenyhítéshez.
IV. A technikai módosítások
A technikai módosítások indoka egyrészt az Mkk. törvény mezőgazdasági
kockázatkezelési adatbázis (a továbbiakban: adatbázis) feletti rendelkezési jogára valamint az
adatbázisból származó adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseinek az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel való összhangjának a
megteremtése. Fontos megemlíteni, hogy ezen technikai módosítások átvezetése nélkül nem
léphet hatályba az időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével
kapcsolatos végrehajtási költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásáról szóló FM
rendelet tervezet.
Az Mkk. törvény technikai jellegű módosítását indokolja továbbá, hogy a
mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer II. pillérét alkotó mezőgazdasági biztosítási
díjtámogatás finanszírozása átkerült a Vidékfejlesztési Programba. A biztosítási díjtámogatás
2012-től 2014-ig a közvetlen támogatásokra vonatkozó uniós forrásból került finanszírozásra,
majd a 2015. évben - átmenetileg - a támogatási program a 702/2014/EU bizottsági rendelet
szerinti mezőgazdasági csoportmentességi rendelet alapján 100%-ban magyar forrásból
működött. A 2016. évben a támogatási program a Vidékfejlesztési Program keretén belül
került meghirdetésre, azonban ehhez módosítani szükséges az Mkk. törvény biztosítási
díjtámogatásokra vonatkozó részét.
10
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Az (1) bekezdés szerinti „aszály” definíció módosításával a jogalkotó célja a definíció
kiterjesztése a termelőket a nyári időszakban ért hőség miatti aszálykárokra is. A módosítás
szakmai alapját a 2012-2015 évek kapcsán a június-augusztusi időszak napjaira az Országos
Meteorológiai Szolgálattól lekért hőmérsékleti és csapadék adatok képezik. A hatályos
aszálydefiníció alapján ugyanis kizárólag a csapadékadatok alapján lehet aszálykárra
hivatkozással kárenyhítő juttatásban részesülni, amely értelmében aszálynak minősül az a
természeti esemény, amelynek során a kockázatviselés helyén az adott növény vegetációs
időszakán belül harminc egymást követő napon belül a lehullott csapadék összes mennyisége
a tíz millimétert nem éri el. A jelenleg hatályos definíció azonban nem kezeli azon
hőségnapokat, amikor bár több csapadék esik le tíz milliméternél, mégis súlyos aszálykárokat
szenved el a termelő, mivel a hőmérséklet huzamosabb ideig magas tartományban
tartózkodik.
A jelenlegi módosítás értelmében ezért az adott időszakban (30 egymást követő napon
belül) lehullott csapadék (25 mm alatt) és a mért hőmérsékleti maximumok (legalább 15
napon 31°C-ot meghaladó hőmérséklet) függvényében is kárenyhítő juttatásra lehet jogosult a
termelő az aszálykára után. Az OMSZ becslései szerint a javasolt módosítás az elmúlt
években kb. másfélszeresére növelte volna azon települések számát, ahol az aszály
bekövetkezett volna. A fenti módosítás szakmailag indokolt és hozzájárul a valós termelői
károk kezeléséhez, amely az Európai Bizottság előzetes jóváhagyását, továbbá az aszály
bekövetkezését is jelző, az OMSZ által működtetett www.agro.met.hu honlap informatikai
fejlesztését is igényli, és legkorábban a 2017. kárenyhítési évtől alkalmazható. A módosítási
szándék 2016. augusztus elején bejelentésre került a Bizottság részére.
A jelenleg hatályos definíció ugyanis azt a látszatot kelti, mintha a tavaszi fagykár
kizárólag ültetényekben keletkezhetne, ezért a (2) bekezdésében szereplő „tavaszi fagykár”
definíció módosításának célja annak egyértelműsítése, hogy ez a kárnem valamennyi
növénykultúrára értendő.
A 2. §-hoz
Meghatározza a kiépülő országos jégkármegelőző rendszer működtetéséhez szükséges
forrás felhasználásának a célját a 1248/2016. (V. 18.) Korm. határozatban foglaltakkal
összhangban.
A 3. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer II. pillérét alkotó
biztosítási díjtámogatás uniós forrása a 2014-2020 időszakban már az Európai Mezőgazdasági
Vidékfejlesztési Alap, ezért ebből a bekezdésből szükséges volt törölni a Európai
Mezőgazdasági Garancia Alapra történő hivatkozást.
A 4. §-hoz
A jelenlegi, 15%-os üzemi szintű hozamérték-csökkenési (bevételkiesés) limit
jelentős, egyúttal indokolatlanul szigorú szűrőként funkcionál a kárenyhítési alapban képződő
11
bevételekhez és az abból adott kárenyhítési évben kifizethető kárenyhítő juttatások
nagyságához képest, miközben egyes években több milliárd forintos károkról adnak számot
az érintett gazdák és a média. A 2012. kárenyhítési évhez kapcsolódóan 7,4 Mrd Ft került
kifizetésre 4.400 termelő részére. A 2013. kárenyhítési év kapcsán 2,5 Mrd Ft 1.200 termelő,
a 2014. kárenyhítési évhez kapcsolódóan 1,2 Mrd Ft 500 termelő, míg a 2015. kárenyhítési
évhez kapcsolódóan 6 Mrd Ft került kifizetésre 3.300 termelő részére. Az agrárkár-enyhítési
rendszer tagjainak száma 72.000-80.000 termelő között mozog és éves szinten a fentiekben is
jelzett 8,6 Mrd Ft képződik a kárenyhítési alapban, amely az elmúlt öt évben folyam atosan
meghaladta a kifizethető kárenyhítő juttatások nagyságát.
A jelenlegi szabály alapján a nem károsodott növénykultúrához kapcsolódó (vagy a
referenciaárak jelentős emelkedéséből származtatható) hozamérték-többlet kioltja a
károsodott növénykultúrához kapcsolódó (vagy a referenciaárak jelentős csökkenéséből
származtatható) hozamérték-csökkenést. Üzemi szinten így nehéz elérni a 15%-os limitet, így
a jelenlegi támogatási feltétel a kifizethető kárenyhítő juttatások összegét jelentően beszűkíti.
A 11. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szerinti módosítás alapján a hozamérték-csökkenésre
vonatkozó 15%-os támogatási feltételt már nem üzemi szinten kell nézni, hanem az kizárólag
azon növénykultúránál figyelendő, amely károsodott (azaz 30%-ot meghaladó
hozamcsökkenéssel érintett).
Fontos megemlíteni ugyanis, hogy az agrárkár-enyhítési rendszer - az állami
támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján - kizárólag a 30%-ot meghaladó
hozamcsökkenésből fakadó károkat kompenzálhatja, így a növénykultúra ennél kisebb
hozamcsökkenését okozó kárainak kezelése nem a rendszer feladata.
A fenti két támogatási feltétel (30%-ot meghaladó hozamcsökkenés és károsodott
növénykultúra szintjén a 15%-ot meghaladó hozamérték-csökkenés) közül a hozamérték-
csökkenést a tagállam - európai bizottsági jóváhagyással - módosíthatja, erre vonatkozóan
nincs külön uniós előírás.
A kifizethető kárenyhítő juttatások elszámolható költségét megalapozó hozamérték-
csökkenés összegét az uniós szabályok alapján még csökkenteni kell bizonyos egyéb
tételekkel (pl. a mezőgazdasági káresemény miatt elmaradt betakarítás költsége). Az így
maradt összeg legfeljebb 80%-a támogatható, ha a károsult termelő rendelkezik megfelelő
mezőgazdasági biztosítással. Ez utóbbi hiányában legfeljebb 40%-os kárenyhítő juttatási
összeg nyújtható.
Tekintettel arra, hogy uniós szabályok a hozamérték-csökkenésre vonatkozó
támogatási feltétel lazítását nem tiltják, valamint a kárenyhítési alapban időközben jelentős
források halmozódtak fel (2017 márciusára 24 milliárd forint), amelyek minden esetben a
károsult termelőknél hasznosulnak legjobban (és nem az állam számláján), ezért indokolt a
károsodott növénykultúra szintjén meghatározni a 15%-os hozamérték-csökkenési limitet.
Amennyiben az adott kárenyhítési évben az új szabály szerinti jogos termelői igények
meghaladnák az adott évi rendelkezésre álló forrásokat, úgy visszaosztással juthatnának a
károsultak kárenyhítéshez.
A jelzett módosítás az Európai Bizottság jóváhagyását bírja és legkorábban a 2017.
kárenyhítési évtől alkalmazható.
12
Az 5. §-hoz
Az Mkk. törvény 12. § (4) bekezdését érintő módosítás technikai jellegű, a
bekezdésben szereplő káresemények felsorolása az elemi káresemény gyűjtőfogalommal
került helyettesítésre.
Az Mkk. törvény 12. § (5) bekezdésében az aszálykár és a mezőgazdasági árvízkár
után kifizethető kárenyhítő juttatás feltételei kerültek összhangba, a vonatkozó uniós állami
támogatási szabályokra is figyelemmel.
A 6. §-hoz
Az (1)-(2) bekezdésében rögzített javaslat - a törvényjavaslat 14. §-hoz kapcsolódóan
-	a 15%-os üzemi szintű hozamérték-csökkenés károsodott növénykultúra szintre történő
módosítására irányul.
A 7. és a 8. §-hoz
A módosítás indoka, hogy a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer II. pillérét
alkotó mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás finanszírozása átkerült a Vidékfejlesztési
Programba. A biztosítási díjtámogatásra vonatkozó pályázati felhívás már 2016 februárjában
megjelent. Tekintettel azonban arra, hogy az ebben a szakaszban szereplő módosítások
nélkülözhetetlenek a díjtámogatási rendszer Vidékfejlesztési Programmal való összhangjának
megteremtéséhez, ezért azokat jelen törvénymódosítással rendezni szükséges.
A 9. §-hoz
A módosítás indoka az Mkk. törvény megfeleltetése az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek. Erre a módosításra
azért van szükség, mert enélkül nem kerülhet kihirdetésre a mezőgazdasági kockázatkezelési
adatbázis feletti rendelkezési jogról és az abból származó adatok kezeléséről, valamint az
időjárási kockázatkezelési rendszer működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos végrehajtási
költségek fedezetére szolgáló pénzforrás felhasználásáról szóló rendelet tervezet (vhr3).
A 10. §-hoz
Az országos talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer létrehozása jelentős védelmet
nyújthat a mezőgazdasági termelők, a civil lakosság és a vállalkozások számára egyaránt. A
működtetés forrásainak megteremtése azonban legalább olyan lényeges, mint a rendszer
kialakítása, hiszen irracionális lenne egy rendszert kialakítani, ha annak működési költségei
hosszú távon nem biztosítottak.
A fentiek alapján egyértelműen látható, hogy az országos talajgenerátoros
jégkármegelőző rendszer működtetését nem lehet egy bizonytalan, kizárólag önkéntes
befizetésekből megoldani. Az országos talajgenerátoros jégkármegelőző rendszer hosszú távú
finanszírozási céljának eléréséhez szükséges egy konkrét, törvényi szinten magalapozott
forrást is meghatározni, és annak felhasználásáról rendelkezni. Az Mkk. törvény 19/A.§-sal
történő kiegészítése ennek a célnak kíván eleget tenni.
13
A 11. §-hoz
Az (1) bekezdés felhatalmazó rendelkezés a Kormány részére, hogy rendeletben jelölje
ki az országos jégkármegelőző rendszert működtető szervet.
A 12. §-hoz
A jogharmonizációs záradék tartalmának a pontosítása.
A 13. §-hoz
Szövegcserés módosítások átvezetése.
A 14. § -hoz
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a
továbbiakban: az MVH Eljárási törvény) hatályos 79/B. § (4) bekezdése alapján az MVH
jelenleg a támogatás időtartama alatt csak olyan ügyfélről adhat ki adatot a tulajdonos vagy a
vagyonkezelő részére, aki ökológiai jelentőségű terület vonatkozásában támogatásban
részesült.
Támogatásban az ügyfél (esetleges előleget kivéve) a tárgyévet követő évben részesül
ténylegesen, vagyis ha a „támogatás időtartama” kifejezés alatt a tárgyévet értjük, akkor az
MVH Eljárási tv. 79/B. § (4) bekezdésében meghatározott két feltétel időben különválik, a
tárgyévet követő évben derül ki, hogy ki volt köteles a tárgyévben elvégezni az adott
tevékenységeket. A módosítás célja az MVH Eljárási tv. 79/B. § (4) bekezdésében fennálló
időintervallumok pontosítása.
A 15. §-hoz
A hatályukat vesztő rendelkezések felsorolása.
A 16. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
14