﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13473. számú
törvényjavaslat
a Magyarország Kormánya és az Iraki Köztársaság Kormánya között a jövedelem- és a
vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának
megakadályozásáról szóló Egyezmény kihirdetéséről
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2016. december
2017. évi
törvény
a Magyarország Kormánya és az Iraki Köztársaság Kormánya között a jövedelem- és a
vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának
megakadályozásáról szóló Egyezmény kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és az Iraki Köztársaság
Kormánya között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az
adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény)
kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő:
„EGYEZMÉNY
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA ÉS
AZ IRAKI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA KÖZÖTT
A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRŐL
ÉS AZ ADÓZTATÁS KIJÁTSZÁSÁNAK
MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL
A JÖVEDELEM- ÉS A VAGYONADÓK TERÜLETÉN
Magyarország Kormánya és az Iraki Köztársaság Kormánya attól az óhajtól vezérelve, hogy
Egyezményt kössenek a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának
megakadályozásáról a jövedelem- és a vagyonadók területén, és hogy kapcsolatukat
továbbfejlesszék és előmozdítsák,
Az alábbiak szerint állapodtak meg:
2
1.	Cikk
SZEMÉLYI HATÁLY
Ez az Egyezmény azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik vagy mindkét Szerződő Államban
belföldi illetőségűek.
2.	Cikk
AZ EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ADÓK
1.	Ez az Egyezmény azokra a jövedelem- és vagyonadókra terjed ki, amelyeket az egyik Szerződő
Állam vagy annak helyi hatóságai vetnek ki, a beszedés módjára való tekintet nélkül.
2.	Jövedelem- és vagyonadóknak tekintendők mindazok az adók, amelyeket a teljes jövedelem vagy
teljes vagyon, illetve a jövedelem vagy vagyon részei után vetnek ki, beleértve az ingó vagy
ingatlan vagyon elidegenítéséből származó nyereség utáni adókat, a vállalkozások által fizetett
bérek és fizetések teljes összege utáni adókat, valamint a tőke értéknövekedésének adóját.
3.	Azok a jelenleg létező adók, amelyekre az Egyezmény különösen kiterjed:
(a)	Magyarország esetében:
(i)	a személyi jövedelemadó;
(ii)	a társasági adó;
(iii)	a telekadó és
(iv)	az építményadó
(a továbbiakban: „magyar adó”);
(b)	az Iraki Köztársaság esetében:
(i)	a jövedelemadó;
(ii)	az ingatlanadó;
(iii)	a beépítetlen telek-adó; és
(iv)	az iraki munkavégzésre szerződő külföldi olajtársaságokra vonatkozó
jövedelemadó
(a továbbiakban: „iraki adó”).
4.	Az Egyezmény kiterjed minden olyan azonos vagy lényegét tekintve hasonló adóra is, amelyet az
Egyezmény aláírása után a jelenleg létező adók mellett vagy azok helyett vezetnek be. A Szerződő
Államok illetékes hatóságai értesíteni fogják egymást a vonatkozó adójogszabályaikban
végrehajtott bármely lényeges változásról.
3.	Cikk
ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSOK
1.	Az Egyezmény alkalmazásában, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván:
(a)	a „Magyarország” kifejezés Magyarország területét jelenti a magyar jogszabályok
szerint, a nemzetközi jognak megfelelően;
3
(b)	az „Iraki Köztársaság” kifejezés az Iraki Köztársaság területét jelenti, beleértve
szárazföldjeit, belvizeit, felségvizeit és az ezek feletti légteret és bármely olyan területet, amely
felett nemzeti jogszabályainak és a nemzetközi jognak megfelelően az Iraki Köztársaság szuverén
jogait és joghatóságát gyakorolja;
(c)	az „egyik Szerződő Állam” és a „másik Szerződő Állam” kifejezés Magyarországot vagy
az Iraki Köztársaságot jelenti a szövegösszefüggésnek megfelelően;
(d)	a „személy” kifejezés magában foglalja a természetes személyt, a társaságot és bármely
más személyi egyesülést;
(e)	a „társaság” kifejezés bármely jogi személyt vagy egyéb olyan jogalanyt jelent, amely az
adóztatás szempontjából a jogi személyekkel azonos módon kezelendő;
(f)	a „vállalkozás” kifejezés bármely üzleti tevékenység végzésére vonatkozik;
(g)	az „egyik Szerződő Állam vállalkozása” és „a másik Szerződő Állam vállalkozása”
kifejezések az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, illetve a másik Szerződő
Államban belföldi illetőségű személy által folytatott vállalkozást jelentik;
(h)	a „nemzetközi forgalom” kifejezés az egyik Szerződő Állam vállalkozása által
üzemeltetett hajó vagy légi jármű igénybevételével végzett bármilyen szállítást jelent, kivéve, ha
a hajót vagy a légi járművet kizárólag a másik Szerződő Államban lévő helyek között
üzemeltetik;
(i)	az „illetékes hatóság” kifejezés a következőt jelenti:
(i)	Magyarország esetében az adópolitikáért felelős minisztert vagy meghatalmazott
képviselőjét;
(ii)	az Iraki Köztársaság esetében a pénzügyminisztert vagy jogi képviselőjét;
(j) az „állampolgár” kifejezés a következőt jelenti:
(i)	bármely természetes személyt, aki az egyik Szerződő Állam állampolgárságával
rendelkezik;
(ii)	bármely jogi személyt, személyegyesítő társaságot, egyesülést vagy egyéb olyan
jogalanyt, amely ezt a jogállását az egyik Szerződő Államban hatályos
jogszabályokból nyeri.
(k) az „üzleti tevékenység” kifejezés magában foglalja a szabad foglalkozás vagy más önálló
jellegű tevékenység végzését.
2.	Az Egyezménynek az egyik Szerződő Állam által bármely időpontban történő alkalmazásánál az
Egyezményben meghatározás nélkül szereplő kifejezéseknek - ha a szövegösszefüggés mást nem
kíván - olyan jelentésük van, mint amit ennek az államnak a jogszabályaiban abban az időpontban
jelentenek azokra az adókra vonatkozóan, amelyekre az Egyezmény alkalmazást nyer; ennek az
4
államnak az adójogszabályaiban foglalt meghatározások az irányadók ennek az államnak az egyéb
jogszabályaiban foglalt meghatározásokkal szemben.
4.	Cikk
BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ SZEMÉLY
1.	Az Egyezmény alkalmazásában az „egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy”
kifejezés olyan személyt jelent, aki ennek a Szerződő Államnak a jogszabályai szerint lakóhelye,
székhelye, üzletvezetési helye, bejegyzési helye vagy bármely más hasonló ismérv alapján
adóköteles, beleértve az államot és annak bármely helyi hatóságát. Ez a kifejezés azonban nem
foglalja magában azokat a személyeket, akik ebben az államban kizárólag az ebben az államban
lévő forrásokból származó jövedelem vagy az ott lévő vagyon alapján adókötelesek.
2.	Amennyiben egy természetes személy az 1. bekezdés rendelkezései értelmében mindkét
Szerződő Államban belföldi illetőségű, helyzetét az alábbiak szerint kell meghatározni:
(a)	csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel
rendelkezik; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az
államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak
(a létérdekek központja);
(b)	amennyiben nem határozható meg, hogy melyik államban van létérdekeinek a központja,
vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendő
belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van;
(c)	amennyiben mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs,
csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára;
(d)	amennyiben mindkét Szerződő Állam állampolgára, vagy egyiké sem, a Szerződő
Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
3.	Amennyiben az 1. bekezdés rendelkezései értelmében valamely nem természetes személy
mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, csak abban az államban tekintendő belföldi
illetőségűnek, amelyben tényleges üzletvezetésének helye található.
5.	Cikk
TELEPHELY
1.	Az Egyezmény alkalmazásában a „telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent,
amelyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét egészben vagy részben kifejti.
2.	A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen:
(a)	az üzletvezetés helyét;
(b)	a fióktelepet;
(c)	az irodát;
5
(d)	a gyártelepet;
(e)	a műhelyt; és
(f)	a bányát, az olaj- és a földgázkutat, a kőfejtőt és a természeti kincsek kiaknázására
szolgáló bármely más telepet.
3.	a) Az építési terület, az építkezési, szerelési vagy beszerelési munkálatok telephelyet
keletkeztetnek, de csak ha kilenc hónapnál tovább tartanak.
b)	Az egyik Szerződő Állam vállalkozása által vagy annak munkavállalóin vagy a vállalkozásnál
erre a célra elkötelezett más személyeken keresztül nyújtott tanácsadási vagy adminisztratív
szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek, de csak akkor, ha az ilyen természetű tevékenységek a
másik Szerződő Állam területén bármely tizenkét hónapos időszakban egyfolytában vagy
megszakításokkal összesen hat hónapnál hosszabb időszakban folynak.
4.	E Cikk előző rendelkezéseire tekintet nélkül nem minősül „telephelynek”:
(a)	létesítmények használata kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak raktározása,
kiállítása vagy kiszolgáltatása céljára;
(b)	készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag raktározás, kiállítás vagy
kiszolgáltatás céljára;
(c)	készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag abból a célból, hogy
azokat egy másik vállalkozás feldolgozza;
(d)	állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére javakat
vagy árukat vásároljanak vagy információkat szerezzenek;
(e)	állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére
bármilyen más előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenységet folytassanak;
(f)	állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy az (a)-(e) pontokban említett
tevékenységek bármely kombinációját végezze, feltéve, hogy az állandó üzleti helynek az ilyen
kombinációból származó teljes tevékenysége előkészítő vagy kisegítő jellegű.
5.	Tekintet nélkül az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseire, ha egy személy - kivéve a független
képviselőt, akire a 6. bekezdés rendelkezése alkalmazandó - egy vállalkozás számára
tevékenykedik és az egyik Szerződő Államban meghatalmazása van, amellyel ott rendszeresen él,
arra, hogy a vállalkozás nevében szerződéseket kössön, úgy ez a vállalkozás telephellyel bírónak
tekintendő ebben az államban minden olyan tevékenység tekintetében, amelyet ez a személy a
vállalkozás részére kifejt, kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége a 4. bekezdésben említett
tevékenységekre korlátozódik, amelyek, ha azokat egy állandó üzleti helyen keresztül fejtenék ki,
az említett bekezdés rendelkezései értelmében nem tennék ezt az állandó üzleti helyet telephellyé.
6.	Egy vállalkozást nem lehet úgy tekinteni, mintha annak az egyik Szerződő Államban telephelye
lenne csupán azért, mert tevékenységét ebben az államban alkusz, bizományos vagy más független
képviselő útján fejti ki, feltéve, hogy ezek a személyek rendes üzleti tevékenységük keretében
járnak el.
6
7.	Az a tény, hogy az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság olyan társaságot
ellenőriz, vagy olyan társaság ellenőrzése alatt áll, amely a másik Szerződő Államban belföldi
illetőségű, vagy üzleti tevékenységet fejt ki ebben a másik államban (akár telephely útján, akár más
módon), önmagában még nem teszi egyik társaságot sem a másik telephelyévé.
8.	Tekintet nélkül az 1., 2. és 3. bekezdések rendelkezéseire, az egyik Szerződő Állam
vállalkozását, amely a természetes szénhidrogénekkel kapcsolatos feltárási, kiaknázási és
kitermelési tevékenységeket végez a másik Szerződő Államban, úgy kell tekinteni, mint ami a
másik Államban egy ott lévő telephely révén fejt ki üzleti tevékenységet, kivéve, ha a kérdéses
tevékenységeket a másik Államban bármely tizenkét hónapos időszakban egyfolytában vagy
megszakításokkal összesen kevesebb mint 30 napig végzik.
6.	Cikk
INGATLAN VAGYONBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM
1.	Az a jövedelem, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik
Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyonból szerez (beleértve a mezőgazdaságból és az
erdőgazdálkodásból származó jövedelmet), megadóztatható ebben a másik államban.
2.	Az „ingatlan vagyon” kifejezésnek olyan jelentése van, amit annak a Szerződő Államnak
jogszabályai szerint jelent, amelyikben a szóban forgó vagyon fekszik. Ez a kifejezés minden
esetben magában foglalja az ingatlan vagyon tartozékának minősülő vagyont, az állatállományt és a
mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban használatos berendezéseket, azokat a jogokat,
amelyekre a földtulajdonra vonatkozó magánjogi rendelkezések nyernek alkalmazást, az ingatlan
vagyon haszonélvezeti jogát, valamint az ásványlelőhelyek, források és más természeti erőforrások
kitermelésének vagy kitermelési jogának ellenértékeként járó változó vagy állandó kifizetésekhez
való jogot; hajók, belvízi hajók és légi járművek nem tekintendők ingatlan vagyonnak.
3.	Az 1. bekezdés rendelkezései ingatlan vagyon közvetlen használatából, bérbeadásából, vagy
hasznosításának bármely más formájából származó jövedelemre is alkalmazandók.
4.	Az 1. és 3. bekezdés rendelkezései a vállalkozás ingatlan vagyonából származó jövedelemre is
alkalmazandók.
7.	Cikk
VÁLLALKOZÁSI NYERESÉG
1.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának nyeresége csak ebben az államban adóztatható,
kivéve, ha a vállalkozás a másik Szerződő Államban egy ott lévő telephelyen keresztül fejt ki üzleti
tevékenységet. Amennyiben a vállalkozás ily módon fejt ki üzleti tevékenységet, a telephelynek a 2.
bekezdés rendelkezéseinek megfelelően betudható nyereség megadóztatható ebben a másik
államban.
2.	Az e Cikk és a 23. Cikk alkalmazásában, az egyik Szerződő Államban lévő, 1. bekezdésben
meghatározott telephelynek betudható nyereségnek azt a nyereséget kell tekinteni, amelyet akkor
7
érhetne el, különösen a vállalkozás más részeivel folytatott ügyleteiben, ha önálló és elkülönült
vállalkozásként azonos vagy hasonló tevékenységet végezne azonos vagy hasonló feltételek mellett,
figyelembe véve a vállalkozás által a telephelyen vagy a vállalkozás más részein keresztül elvégzett
feladatokat, felhasznált eszközöket és vállalt kockázatokat.
3.	Amennyiben az egyik Szerződő Állam a 2. bekezdéssel összhangban megállapítja az egyik
Szerződő Állam vállalkozása telephelyének betudható nyereséget, és ennek megfelelően
megadóztatja a vállalkozás olyan nyereségét, amely a másik államban adókötelezettség alá esett, a
másik Állam, az e nyereséget terhelő kettős adóztatás elkerülése érdekében a szükséges mértékben
megfelelő kiigazítást tesz az erre a nyereségre számított adó összegére vonatkozóan. Ennek a
kiigazításnak a megállapításánál a Szerződő Államok illetékes hatóságai szükség esetén egyeztetnek
egymással.
4.	Amennyiben a nyereség olyan jövedelemtételeket tartalmaz, amelyekkel a jelen Egyezmény más
Cikkei külön foglalkoznak, úgy azoknak a Cikkeknek a rendelkezéseit e Cikk rendelkezései nem
érintik.
8.	Cikk
NEMZETKÖZI SZÁLLÍTÁS
1.	A nyereség, amely hajók vagy légi járművek nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből
származik, csak abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben a vállalkozás tényleges
üzletvezetésének helye található.
2.	A belvízi szállítmányozásban használt hajók üzemeltetéséből származó nyereség csak abban a
Szerződő Államban adóztatható, amelyben a vállalkozás tényleges üzletvezetésének helye található.
3.	Amennyiben egy hajózási vállalkozás vagy egy belvízi szállítmányozással foglalkozó vállalkozás
tényleges üzletvezetésének helye egy hajó fedélzetén található, akkor úgy kell tekinteni, hogy az
abban a Szerződő Államban található, amelyben a hajó hazai kikötője van, vagy, ha nincs ilyen
hazai kikötő, abban a Szerződő Államban, amelyben a hajó üzemeltetője belföldi illetőségű
személy.
4.	Az 1. bekezdés rendelkezései alkalmazandók azokra a nyereségekre is, amelyek valamely
poolban, közös üzemeltetésben vagy nemzetközi üzemeltetésű szervezetben való részvételből
származnak.
9.	Cikk
KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK
1.	Amennyiben
(a)	az egyik Szerződő Állam vállalkozása közvetlenül vagy közvetve a másik Szerződő
Állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében részesedik, vagy
(b)	ugyanazok a személyek közvetlenül vagy közvetve az egyik Szerződő Állam
vállalkozásának és a másik Szerződő Állam vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében
vagy tőkéjében részesednek,
8
és bármelyik esetben a két vállalkozás egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi kapcsolataiban
olyan feltételekben állapodik meg vagy olyan feltételeket szab, amelyek eltérnek azoktól,
amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a nyereség, amelyet a
vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, de e feltételek miatt nem ért el, beszámítható
ennek a vállalkozásnak a nyereségébe, és megfelelően megadóztatható.
2.	Ha az egyik Szerződő Állam ezen állam valamely vállalkozásának a nyereségéhez olyan
nyereséget számít hozzá - és adóztat meg ennek megfelelően -, amelyet a másik Szerződő Állam
vállalkozásánál megadóztattak ebben a másik államban, és az így hozzászámított nyereség olyan
nyereség, amelyet az elsőként említett állam vállalkozása ért volna el, ha a két vállalkozás olyan
feltételekben állapodott volna meg, mint amelyekben független vállalkozások egymással
megállapodnának, úgy ez a másik állam megfelelően kiigazítja az ilyen nyereségre ott kivetett adó
összegét, amennyiben egyetért az elsőként említett állam által végrehajtott kiigazítással. Az ilyen
kiigazítás megállapításánál kellően figyelembe kell venni jelen Egyezmény egyéb rendelkezéseit, és
a Szerződő Államok illetékes hatóságai szükség esetén egyeztetnek egymással.
10.	Cikk
OSZTALÉK
1.	Az osztalék, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság a másik Szerződő
Államban belföldi illetőségű személynek fizet, megadóztatható ebben a másik államban.
2.	Mindazonáltal ez az osztalék abban a Szerződő Államban is megadóztatható, és annak az
államnak a jogszabályai szerint, amelyben az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, ha
azonban az osztalék haszonhúzója a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, az így
megállapított adó nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének 5 százalékát.
A Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik e korlátozások
alkalmazási módját. E bekezdés rendelkezései nem érintik a társaság adóztatását azon nyereség
után, amelyből az osztalékot fizetik.
3.	E Cikk alkalmazásában az „osztalék” kifejezés részvényekből, élvezeti jegyekből vagy élvezeti
jogokból, bányarészjegyekből, alapítói részvényekből vagy más nyereségből való részesedést
biztosító jogokból - kivéve a hitelköveteléseket - származó jövedelmet, valamint olyan más
társasági jogokból származó jövedelmet jelent, amelyet annak az államnak az adózási jogszabályai,
amelyben a nyereséget felosztó társaság belföldi illetőségű, a részvényekből származó
jövedelemmel azonos adóztatási elbánás alá vetnek.
4.	Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztaléknak egyik Szerződő
Államban belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben az osztalékot
fizető társaság belföldi illetőségű, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki, és az
érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik.
Ebben az esetben a 7. Cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.
5.	Ha az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság nyereséget vagy jövedelmet élvez a
másik Szerződő Államból, úgy ez a másik állam nem adóztathatja meg a társaság által kifizetett
osztalékot, kivéve, ha az osztalékot ebben a másik államban belföldi illetőségű személynek fizetik,
vagy ha az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen a másik államban lévő
telephelyhez kapcsolódik, sem pedig a társaság fel nem osztott nyereségét nem terhelheti a társaság
9
fel nem osztott nyeresége után kivetett adóval, még akkor sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel
nem osztott nyereség egészben vagy részben ebben a másik államban keletkező nyereségből vagy
jövedelemből áll.
11.	Cikk
KAMAT
1.	A kamat, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerződő Államban
belföldi illetőségű személynek fizetnek, megadóztatható ebben a másik államban.
2.	Mindazonáltal az egyik Szerződő Államban keletkező kamat ebben az államban is
megadóztatható ennek az államnak a jogszabályai szerint, de ha a kamat haszonhúzója a másik
Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, az így megállapított adó nem haladhatja meg a
kamat bruttó összegének 5 százalékát. A Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös
egyetértéssel rendezik e korlátozások alkalmazási módját.
3.	Tekintet nélkül a 2. bekezdés rendelkezéseire, a kamat, amely az egyik Szerződő Államban
keletkezik, és amelynek haszonhúzója a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy, csak
ebben a másik Államban adóztatható, ha ezt a kamatot:
a)	bármilyen áru vagy berendezés hitelre történő eladásával kapcsolatban fizetik;
b)	bank által nyújtott bármilyen kölcsönre vagy hitelre fizetik;
c)	a másik Szerződő Állam Kormányának, beleértve annak bármely politikai alegységét vagy
helyi hatóságát, a Központi Banknak vagy bármely, a Kormány tulajdonában vagy ellenőrzésében
lévő pénzügyi intézménynek fizetik;
d)	a másik Állam Kormánya, beleértve annak bármely politikai alegységét vagy hatóságát, a
Központi Bank vagy bármilyen, ezen Kormány által tulajdonolt vagy ellenőrzött pénzügyi
intézmény által biztosított kölcsönnel vagy hitellel kapcsolatban fizetik a másik Államban belföldi
illetőségű személynek.
4.	E Cikk alkalmazásában a „kamat” kifejezés mindenfajta követelésből származó jövedelmet
jelent, akár van jelzáloggal biztosítva, akár nem, és akár ad jogot az adós nyereségéből való
részesedésre, akár nem, és magában foglalja különösen az állami értékpapírokból származó
jövedelmet, a kötvényekből és az adósságlevelekből származó jövedelmet, beleértve az ilyen
értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat, de
nem fogalja magában a 10. Cikkben említett jövedelmet. E Cikk alkalmazásában a késedelmes
fizetés utáni büntető terhek nem tekintendők kamatnak.
5.	Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a kamat egyik Szerződő Államban
belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben a kamat keletkezik, egy ott
lévő telephely útján üzleti tevékenységet folytat, és a követelés, amely után a kamatot fizetik,
ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. Cikk rendelkezéseit kell
alkalmazni.
6.	A kamatot az egyik Szerződő Államban keletkezőnek kell tekinteni, ha annak fizetője az adott
Államban belföldi illetőségű. Ha azonban az adósság, amelyre a kamatot fizetik, a kamatot fizető
személynek - tekintet nélkül arra, hogy belföldi illetőségű-e a Szerződő Államban vagy sem - egy,
a Szerződő Államban lévő telephelyével kapcsolatban merül fel, és a kamatot az adott telephely
viseli, úgy kell tekinteni, hogy a kamat abban a Szerződő Államban keletkezik, ahol a telephely
található.
10
7.	Ha a kamatot fizető személy és a haszonhúzó közötti, vagy kettejük és egy harmadik személy
közötti különleges kapcsolat miatt a kamat összege ahhoz a követeléshez viszonyítva, amely után
fizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a kamatot fizető személy és a haszonhúzó ilyen
kapcsolat hiányában megállapodtak volna, úgy e Cikk rendelkezéseit csak az utóbb említett
összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett többletösszeg mindkét Szerződő Állam
jogszabályai szerint megadóztatható marad, az Egyezmény egyéb rendelkezéseinek kellő
figyelembevételével.
12.	Cikk
JOGDÍJ
1.	A jogdíj, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerződő Államban
belföldi illetőségű személynek fizetnek, megadóztatható ebben a másik államban.
2.	Mindazonáltal ez a jogdíj abban a Szerződő Államban és annak az államnak a jogszabályai
szerint is megadóztatható, amelyben keletkezik, de ha a jogdíj haszonhúzója a másik Szerződő
Államban belföldi illetőségű, az így megállapított adó nem haladhatja meg a jogdíj bruttó
összegének 5 százalékát. A Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik
e korlátozások alkalmazási módját.
3.	E Cikk alkalmazásában a „jogdíj” kifejezés bármely olyan jellegű kifizetést jelent, amelyet
irodalmi, művészeti vagy tudományos művek (ideértve a filmalkotást) szerzői jogának, bármilyen
szabadalomnak, védjegynek, formatervezési vagy más mintának, tervnek, titkos formulának vagy
eljárásnak hasznosításáért vagy hasznosítási jogáért, valamint ipari, kereskedelmi vagy tudományos
tapasztalatokra vonatkozó információért ellenértékként kapnak.
4.	Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a jogdíj egyik Szerződő Államban
belföldi illetőségű haszonhúzója a másik Szerződő Államban, amelyben a jogdíj keletkezik, egy ott
lévő telephely útján üzleti tevékenységet folytat, és a jog vagy vagyoni érték, amely után a jogdíjat
fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. Cikk rendelkezéseit
kell alkalmazni.
5.	A jogdíjat az egyik Szerződő Államban keletkezőnek kell tekinteni, ha annak fizetője az adott
Államban belföldi illetőségű. Ha azonban a fizetési kötelezettség, amelyre a jogdíjat fizetik, a
jogdíjat fizető személynek - tekintet nélkül arra, hogy belföldi illetőségű-e a Szerződő Államban
vagy sem - egy, a Szerződő Államban lévő telephelyével kapcsolatban merül fel, és a jogdíjat az
adott telephely viseli, úgy kell tekinteni, hogy a jogdíj abban a Szerződő Államban keletkezik, ahol
a telephely található.
6.	Ha a jogdíjat fizető személy és a haszonhúzó, vagy kettejük és egy harmadik személy közötti
különleges kapcsolat miatt a jogdíj összege azon hasznosításhoz, joghoz vagy információhoz
mérten, amiért fizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a jogdíjat fizető személy és a
haszonhúzó ilyen kapcsolat hiányában megállapodott volna, úgy e Cikk rendelkezéseit csak az
utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett többletösszeg mindkét
Szerződő Állam jogszabályai szerint megadóztatható marad, az Egyezmény egyéb rendelkezéseinek
kellő figyelembevételével.
13.	Cikk
11
ELIDEGENÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG
1.	Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek a 6. Cikkben meghatározott és a
másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyona elidegenítéséből származó nyeresége
megadóztatható ebben a másik államban.
2.	Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek olyan részvények vagy hasonló
érdekeltségek elidegenítéséből származó nyeresége, amelyek értékének több mint 50 százaléka
közvetlenül vagy közvetve a másik Szerződő Államban fekvő ingatlan vagyonból származik,
megadóztatható ebben a másik államban.
3.	Az e Cikk 2. bekezdésében nem említett egyéb nyereség, amely olyan ingó vagyon
elidegenítéséből származik, amely az egyik Szerződő Állam vállalkozása másik Szerződő Államban
lévő telephelye üzleti vagyonának része, beleértve az ilyen telephelynek (önmagában vagy az egész
vállalkozással együtt történő) elidegenítéséből elért nyereséget, megadóztatható ebben a másik
államban.
4.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajók vagy légi
járművek elidegenítéséből, vagy az ilyen hajók vagy légi járművek üzemeltetését szolgáló ingó
vagyon elidegenítéséből származó nyeresége csak ebben az államban adóztatható.
5.	Az 1., 2., 3. és 4. bekezdésekben nem említett bármely vagyon elidegenítéséből származó
nyereség csak abban a Szerződő Államban adóztatható, amelyben az elidegenítő belföldi illetőségű.
14.	Cikk
MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM
1.	A 15., 17., 18. és 20. Cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló
díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy munkaviszonyra
tekintettel kap, csak ebben az államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik Szerződő
Államban végzik. Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott díjazás megadóztatható
ebben a másik államban.
2.	Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, amelyet az egyik Szerződő Államban
belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államban végzett munkára tekintettel kap, csak az
elsőként említett államban adóztatható, ha:
(a)	a kedvezményezett a másik államban nem tartózkodik egyfolytában vagy
megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott adóévben kezdődő vagy
végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és
(b)	a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem
belföldi illetőségű a másik államban, és
(c)	a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye viseli.
3.	Tekintet nélkül e Cikk előző rendelkezéseire, a nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajó vagy
légi jármű fedélzetén végzett munkáért kapott díjazás megadóztatható abban a Szerződő Államban,
amelyben a hajót, a légi járművet üzemeltető vállalkozás belföldi illetőségű.
12
15.	Cikk
IGAZGATÓK TISZTELETDÍJA
Az igazgatói tiszteletdíj és más hasonló kifizetés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi
illetőségű személy, a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű társaság igazgatótanácsának
vagy felügyelőbizottságának tagjaként kap, megadóztatható ebben a másik államban.
16.	Cikk
MŰVÉSZEK ÉS SPORTOLÓK
1.	Tekintet nélkül a 7. és a 14. Cikkek rendelkezéseire, az a jövedelem, amelyet az egyik Szerződő
Államban belföldi illetőségű személy előadóművészként, mint színpadi, film-, rádió- vagy
televíziós művész vagy zeneművész, vagy sportolóként élvez a másik Szerződő Államban ilyen
minőségében kifejtett személyes tevékenységéből, megadóztatható ebben a másik államban.
2.	Amennyiben egy előadóművész vagy egy sportoló által ilyen minőségében kifejtett személyes
tevékenységéből származó jövedelem nem az előadóművésznél vagy sportolónál magánál, hanem
egy másik személynél jelentkezik, úgy ez a jövedelem, tekintet nélkül a 7. és a 14. Cikkek
rendelkezéseire, megadóztatható abban a Szerződő Államban, amelyben az előadóművész vagy a
sportoló a tevékenységét kifejti.
3.	Tekintet nélkül e Cikk 1. és 2. bekezdésének rendelkezéseire, az e Cikkben említett, és az egyik
Szerződő Államban belföldi illetőségű művésznek vagy sportolónak juttatott jövedelem mentes az
adó alól abban a másik Szerződő Államban, amelyikben a művész vagy a sportoló tevékenységét
kifejti, feltéve, hogy ezen tevékenységet jelentős részben az elsőként említett Állam a közalapjaiból
támogatják. Ebben az esetben a jövedelem csak abban a Szerződő Államban adóztatható,
amelyikben a művésznek vagy a sportolónak illetősége van.
17.	Cikk
NYUGDÍJAK
A nyugdíj és más hasonló térítés, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelyet a
másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek korábbi, munkavégzésre tekintettel
fizetnek, csak az elsőként említett államban adóztatható.
18.	Cikk
KÖZSZOLGÁLAT
1.	(a) A fizetések, bérek és más hasonló díjazások, amelyeket az egyik Szerződő Állam vagy annak
helyi hatósága fizet természetes személynek az ezen Államnak vagy hatóságnak teljesített
szolgálatért, csak ebben az államban adóztathatók.
(b)	Ezen fizetések, bérek és más hasonló díjazások azonban csak a másik Szerződő Államban
adóztathatók, ha a szolgálatot ebben a másik Államban teljesítették, és a természetes személy ebben
az Államban olyan belföldi illetőségű személy, aki:
13
(i)	ennek az Államnak az állampolgára; vagy
(ii)	nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából vált ebben az Államban belföldi
illetőségű személlyé.
2.	Az egyik Szerződő Állam vagy annak helyi hatósága által folytatott üzleti tevékenységgel
kapcsolatosan teljesített szolgálatért fizetett fizetésekre, bérekre és más hasonló díjazásokra a 14.,
15.	és 16. Cikkek rendelkezései alkalmazandók.
19.	Cikk
TANULÓK
Azok a kifizetések, amelyeket olyan tanuló, ipari és kereskedelmi tanuló vagy gyakornok kap
ellátására, tanulmányi vagy képzési célokra, aki közvetlenül az egyik Szerződő Államba való utazás
előtt a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű volt, vagy jelenleg is az, és aki az elsőként
említett államban kizárólag tanulmányi vagy képzési célból tartózkodik, nem adóztatható meg
ebben az államban, amennyiben az ilyen kifizetések ezen az államon kívüli forrásból származnak.
20.	Cikk
TANÁROK ÉS OKTATÓK
1.	Az a tanár vagy oktató, aki az egyik Szerződő Államot meglátogatja attól az időponttól
számított egy évet meg nem haladó időszakra, amikor először látogatja meg ezt az államot
kizárólag az ebben a Szerződő Államban lévő egyetemen, főiskolán vagy más elismert kutató
intézetben vagy felsőoktatási intézményben tanítás vagy felsőfokú tanulmányok folytatása
(beleértve a kutatást) céljából, és aki közvetlenül ezen látogatás előtt a másik Szerződő Államban
belföldi illetőségű személy volt, az elsőként említett Szerződő Államban mentes az adó alól az
ilyen tanításért, tanulmányért kapott díjazás után.
2.	Ennek a Cikknek az előző rendelkezései nem alkalmazandók az olyan díjazásra, amelyet a tanár
vagy az oktató kutatás folytatásáért kap, ha a kutatást elsősorban egy meghatározott személy vagy
személyek egyéni haszna érdekében végzik.
21.	Cikk
EGYÉB JÖVEDELEM
1.	Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy jövedelmének az Egyezmény előző
Cikkeiben nem tárgyalt részei, bárhol is keletkeznek, csak ebben az Államban adóztathatók.
2.	Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a 6. Cikk 2. bekezdésében meghatározott
ingatlan vagyonból származó jövedelmen kívüli jövedelemre, ha az ilyen jövedelemnek az egyik
Szerződő Államban belföldi illetőségű kedvezményezettje a másik Szerződő Államban egy ott lévő
telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki, és a jog vagy vagyoni érték, amelyre tekintettel a
jövedelmet fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. Cikk
rendelkezéseit kell alkalmazni.
22. Cikk
14
VAGYON
1.	A 6. Cikkben említett olyan ingatlan vagyon, amely az egyik Szerződő Államban belföldi
illetőségű személy tulajdonát képezi és a másik Szerződő Államban fekszik, megadóztatható ebben
a másik államban.
2.	Az ingó vagyon, amely az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a másik Szerződő Államban
lévő telephelye üzleti vagyonának részét képezi, megadóztatható ebben a másik államban.
3.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajókból vagy
légi járművekből álló vagyona, és az ilyen hajók vagy légi járművek üzemeltetésére szolgáló ingó
vagyona csak ebben az államban adóztatható.
4.	Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy minden más vagyonrésze csak ebben az
Államban adóztatható.
23.	Cikk
A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSE
1.	Magyarországon a kettős adóztatást a következő módon kell elkerülni:
(a)	Amennyiben egy Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelmet élvez, vagy
olyan vagyona van, amely ezen Egyezmény rendelkezései szerint megadóztatható az Iraki
Köztársaságban, és azt ott ténylegesen megadóztatják, Magyarország a (b) pontban és a 3.
bekezdésben foglalt rendelkezések fenntartásával mentesíti az ilyen jövedelmet vagy vagyont az
adó alól.
(b)	Amennyiben egy Magyarországon belföldi illetőségű személy olyan jövedelemtételeket élvez,
amelyek a 10., 11. és 12. Cikk rendelkezései szerint megadóztathatók az Iraki Köztársaságban,
Magyarország megengedi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét terhelő adóból azon
összeg levonását, amely megegyezik az Iraki Köztársaságban megfizetett adóval. Az így levont
összeg azonban nem haladhatja meg a levonás előtt számított adónak azt a részét, amely az Iraki
Köztársaságból származó ilyen jövedelemtételekre esik.
2.	Az Iraki Köztársaságban a kettős adóztatást a következő módon kell elkerülni:
Az Iraki Köztársaság a belföldi illetőségű személyeire történő adók kivetésekor beszámíthatja az
adóalapba, amire az ilyen adókat kivetik, azokat a jövedelem- és vagyonelemeket, amelyek ezen
Egyezmény rendelkezései szerint megadóztathatóak Magyarországon is, de megengedi az ezen
adóalapra számított adóból a Magyarországon megfizetett adó összegével megegyező összeg
levonását. Ez a levonás azonban nem haladhatja meg a levonás előtt számított Iraki Köztársaságbeli
adó azon részét, ami megfelel annak a jövedelemnek, ami ezen Egyezmény rendelkezéseivel
összhangban megadóztatható Magyarországon.
3.	Amennyiben ezen Egyezmény bármely rendelkezése szerint valamely, az egyik Szerződő
Államban belföldi illetőségű személy által élvezett jövedelem, vagy a tulajdonát képező vagyon
mentesül az adó alól ebben az államban, ez az állam mindazonáltal ennek a belföldi illetőségű
személynek a többi jövedelme vagy vagyona utáni adó kiszámításánál figyelembe veheti a
mentesített jövedelmet vagy vagyont.
15
4.	Az 1. bekezdés (a) pont és a 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók az egyik Szerződő
Államban belföldi illetőségű személy jövedelemére vagy vagyonára, ha a másik Szerződő Állam
ezen Egyezmény rendelkezéseit alkalmazva mentesíti az ilyen jövedelmet vagy vagyont az adó alól,
vagy az ilyen jövedelemre a 10., 11. és 12. Cikk 2. bekezdése rendelkezéseit alkalmazza.
24.	Cikk
EGYENLŐ ELBÁNÁS
1.	Az egyik Szerződő Állam állampolgárai nem vethetők a másik Szerződő Államban olyan
adóztatás, vagy azzal összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az adóztatás
vagy azzal összefüggő kötelezettség, amelynek e másik állam állampolgárai azonos körülmények
között - különös tekintettel a belföldi illetőségre - alá vannak vagy alá lehetnek vetve. Ez a
rendelkezés, tekintet nélkül az 1. Cikk rendelkezéseire, azokra a személyekre is alkalmazandó, akik
nem belföldi illetőségűek az egyik vagy mindkét Szerződő Államban.
2.	Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű hontalan személyek egyik Szerződő Államban
sem vethetők olyan adóztatás vagy azzal összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb,
mint az az adóztatás vagy azzal összefüggő kötelezettség, amelynek az adott állam állampolgárai
azonos körülmények között - különös tekintettel a belföldi illetőségre - alá vannak vagy alá
lehetnek vetve.
3.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a másik Szerződő Államban lévő telephelyét ebben a
másik államban nem lehet kedvezőtlenebb adóztatás alá vetni, mint ennek a másik államnak azonos
tevékenységet folytató vállalkozásait. Ez a rendelkezés nem értelmezendő akként, mintha az egyik
Szerződő Államot arra kötelezné, hogy a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű
személyeknek a polgári jogállás vagy családi kötelezettségek alapján adózási célból olyan személyi
kedvezményeket, mentességeket és levonásokat nyújtson, amelyeket a saját belföldi illetőségű
személyeinek nyújt.
4.	Az egyik Szerződő Állam vállalkozása által a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű
személynek fizetett kamat, jogdíj és más kifizetések az ilyen vállalkozás adóköteles nyereségének
megállapításánál ugyanolyan feltételek mellett vonhatók le, mintha azokat az elsőként említett
államban belföldi illetőségű személy részére fizették volna, kivéve, ha a 9. Cikk 1. bekezdésének, a
11.	Cikk 7. bekezdésének vagy a 12. Cikk 6. bekezdésének rendelkezései alkalmazandók.
Hasonlóképpen az egyik Szerződő Állam vállalkozásának a másik Szerződő Államban belföldi
illetőségű személlyel szemben fennálló tartozásai az ilyen vállalkozás adóköteles vagyonának
megállapításánál ugyanolyan feltételek mellett vonhatók le, mintha azok az elsőként említett
államban belföldi illetőségű személlyel szemben álltak volna fenn.
5.	Az egyik Szerződő Állam olyan vállalkozásai, amelyeknek tőkéje teljesen vagy részben,
közvetlenül vagy közvetve, a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű egy vagy több személy
tulajdonában vagy ellenőrzése alatt van, nem vethetők az elsőként említett Szerződő Államban
olyan adóztatás vagy azzal összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az
adóztatás és azzal összefüggő kötelezettség, amelynek az elsőként említett állam más hasonló
vállalkozásai alá vannak vagy alá lehetnek vetve.
6.	E Cikk rendelkezései, tekintet nélkül a 2. Cikk rendelkezéseire, bármilyen fajtájú és
megnevezésű adóra alkalmazandók.
16
25.	Cikk
KÖLCSÖNÖS EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS
1.	Ha egy személy véleménye szerint az egyik vagy mindkét Szerződő Állam intézkedései rá nézve
olyan adóztatáshoz vezetnek vagy fognak vezetni, amely nem felel meg ezen Egyezmény
rendelkezéseinek, úgy ezeknek az államoknak a belső jogszabályai által biztosított jogorvoslati
lehetőségektől függetlenül, ügyét előterjesztheti annak a Szerződő Államnak az illetékes
hatóságához, amelyben belföldi illetőségű, vagy ha ügye a 24. Cikk 1. bekezdése alá tartozik, annak
a Szerződő Államnak az illetékes hatóságához, amelynek állampolgára. Az ügyet az Egyezmény
rendelkezéseinek meg nem felelő adóztatáshoz vezető intézkedésre vonatkozó első értesítést követő
három éven belül kell előterjeszteni.
2.	Az illetékes hatóság, amennyiben a kifogást megalapozottnak találja, és önmaga nem képes
kielégítő megoldást találni, törekedni fog arra, hogy az ügyet a másik Szerződő Állam illetékes
hatóságával együtt kölcsönös egyetértéssel rendezze azzal a céllal, hogy elkerüljék az olyan
adóztatást, amely nem áll összhangban az Egyezménnyel. Az így létrejött megállapodást a Szerződő
Államok belső jogszabályaiban előírt határidőktől függetlenül végre kell hajtani.
3.	A Szerződő Államok illetékes hatóságai törekedni fognak arra, hogy az Egyezmény
értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket vagy kétségeket kölcsönös
egyetértéssel oldják fel. Közös tanácskozásokat tarthatnak annak érdekében, hogy olyan esetekben
is elkerüljék a kettős adóztatást, amelyekről az Egyezmény nem rendelkezik.
4.	A Szerződő Államok illetékes hatóságai közvetlenül érintkezhetnek egymással, beleértve egy
saját magukból vagy képviselőikből álló közös bizottságot, abból a célból, hogy az előző
bekezdések értelmében egyetértésre jussanak.
26.	Cikk
INFORMÁCIÓCSERE
1.	A Szerződő Államok illetékes hatóságai tájékoztatni fogják egymást a jelen Egyezmény
rendelkezéseinek végrehajtásához, vagy a Szerződő Államok vagy azok helyi hatóságai által
kivetett, bármilyen fajtájú vagy megnevezésű adóra vonatkozó belső jogszabályi rendelkezések
végrehajtásához és érvényesítéséhez előreláthatóan fontos információról, amennyiben az ezek
alapján való adóztatás nem ellentétes az Egyezménnyel. Az információcserét az 1. és a 2. Cikk nem
korlátozza.
2.	A Szerződő Államnak az 1. bekezdés alapján kapott bármely információt ugyanúgy titokként kell
kezelnie, mint az ennek az államnak a saját belső jogszabályai alapján megszerzett információkat és
csak olyan személyek vagy hatóságok (beleértve a bíróságokat és a közigazgatási szerveket) részére
szabad felfednie, amelyek az 1. bekezdésben említett adók megállapításával vagy beszedésével,
ezek érvényesítésével és a vonatkozó peres eljárással, vagy az ezekkel az adókkal kapcsolatos
jogorvoslat elbírálásával vagy a fentiek felügyeletével foglalkoznak. Ezek a személyek vagy
hatóságok az információt csak ilyen célokra használhatják fel. Nyilvános bírósági tárgyalásokon
vagy bírósági határozatokban az információt nyilvánosságra hozhatják.
3.	Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, mintha
valamelyik Szerződő Államot arra köteleznék, hogy:
17
(a)	az egyik vagy a másik Szerződő Állam jogszabályaitól vagy államigazgatási
gyakorlatától eltérő államigazgatási intézkedést hozzon;
(b)	olyan információt nyújtson, amely az egyik vagy másik Szerződő Állam jogszabályai
szerint, vagy az államigazgatás szokásos rendjében nem szerezhető be;
(c)	olyan információt nyújtson, amely bármely szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi vagy
foglalkozási titkot vagy szakmai eljárást fedne fel, vagy amelynek felfedése sértené a
közrendet.
4.	Ha az egyik Szerződő Állam a jelen Cikknek megfelelően információt kér, a másik Szerződő
Állam saját információszerzési intézkedéseit alkalmazza a kért információ megszerzése érdekében,
még akkor is, ha a másik Államnak az információra saját adóügyi céljaira nincs szüksége. A
megelőző mondatban foglalt kötelezettségre a 3. bekezdés korlátozásai vonatkoznak, de ezek a
korlátozások semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Állam számára
megengedik az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azért, mert az információhoz nem
kapcsolódik hazai érdeke.
5.	A 3. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben nem értelmezhetők úgy, hogy a Szerződő Állam
számára megengedik az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azért, mert az információ
banknak, más pénzintézetnek, kijelölt személynek vagy képviselői vagy bizalmi minőségben eljáró
személynek áll rendelkezésére, vagy mert az egy személyben lévő tulajdonosi érdekeltségre
vonatkozik.
27.	Cikk
DIPLOMÁCIAI ÉS KONZULI KÉPVISELETEK TAGJAI
Az Egyezmény semmilyen módon nem érinti a diplomáciai vagy konzuli képviseletek tagjait a
nemzetközi jog általános szabályai szerint vagy külön egyezmények rendelkezései alapján megillető
adózási kiváltságokat.
28.	Cikk
KEDVEZMÉNYEKRE VALÓ JOGOSULTSÁG
1.	Tekintet nélkül ezen Egyezmény más rendelkezéseire, az ezen Egyezmény alapján adott
kedvezmény nem biztosítható egy jövedelem- vagy vagyonelem vonatkozásában, amennyiben
minden releváns tényre és körülményre tekintettel indokolt arra következtetni, hogy ennek a
kedvezménynek a megszerzése volt az egyik fő célja bármely megállapodásnak vagy ügyletnek,
ami közvetlenül vagy közvetve ezt a kedvezményt eredményezte, kivéve ha megállapításra kerül,
hogy a kedvezmény megadása ezen körülmények között összhangban lenne az Egyezmény
vonatkozó rendelkezéseinek tárgyával és céljával.
2.	Mielőtt az előző mondat alapján az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személytől
megtagadnák az ezen Egyezmény alapján nyújtott kedvezményt, a Szerződő Államok illetékes
hatóságai egyeztetnek egymással. Hasonlóképpen, a Szerződő Államok illetékes hatóságai e Cikk
alkalmazása tekintetében egyeztethetnek egymással.
18
29.	Cikk
VITARENDEZÉS
Tekintet nélkül a 25. Cikk rendelkezéseire, a Szerződő Államok kölcsönös egyetértéssel
konzultáció révén rendezhetnek és megoldhatnak bármely, ezen Egyezmény alkalmazásából eredő
vitát.
30.	Cikk
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉS
Jelen Egyezmény semmilyen módon nem befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek
Magyarország európai uniós tagságából fakadnak.
31.	Cikk
HATÁLYBALÉPÉS
1.	A Szerződő Államok diplomáciai úton értesítik egymást arról, hogy az Egyezmény
hatálybalépéséhez szükséges belső követelményeknek eleget tettek.
2.	Az Egyezmény az 1. bekezdésben említett értesítések közül a későbbinek a kézhezvételét követő
30. napon lép hatályba, és rendelkezései mindkét Szerződő Államban alkalmazandók:
(a)	a forrásnál levont adók tekintetében az Egyezmény hatálybalépésének évét követő első
naptári év január 1-jén vagy azt követően keletkezett jövedelmekre;
(b)	az egyéb jövedelemadók és a vagyonadók tekintetében az Egyezmény hatálybalépésének
évét követő első naptári év január 1-jén vagy azután kezdődő bármely adóévre kivethető
adókra.
3.	Ezen Egyezmény mindkét Szerződő Állam egyetértésével és az egyik vagy mindkét Állam
kérésének megfelelően módosítható. Az egyes Szerződő Államok diplomáciai csatornákon
keresztül, írásban értesítik egymást arról, hogy eleget tettek a belső joguk szerinti, ezen Egyezmény
módosításának hatálybalépéséhez szükséges eljárásoknak. Ezen Egyezmény módosítása az
értesítések közül a későbbinek a kézhezvételét követő 30. napon lép hatályba.
32.	Cikk
FELMONDÁS
Az Egyezmény mindaddig hatályban marad, ameddig az egyik Szerződő Állam fel nem mondja. Az
Egyezményt annak hatálybalépésétől számított öt év után bármelyik Szerződő Állam felmondhatja
úgy, hogy legalább hat hónappal bármely naptári év vége előtt a felmondásról diplomáciai úton
értesítést küld.
Ebben az esetben az Egyezmény mindkét Szerződő Államban hatályát veszti:
(a)	a forrásnál levont adók tekintetében a felmondásról szóló értesítés adásának évét követő
első naptári év január 1-jén vagy azt követően keletkezett jövedelmekre;
19
(b)	az egyéb jövedelemadók és a vagyonadók tekintetében a felmondásról szóló értesítés
adásának évét követő első naptári év január 1-jén vagy azt követően kezdődő bármely
adóévre kivethető adókra.
Ennek hiteléül az arra kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak az Egyezményt aláírták.
Készült két példányban Budapesten, 2016. november 22. napján magyar, arab és angol nyelven,
mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó.
Magyarország Kormánya nevében	az Iraki Köztársaság Kormánya nevében”
20
“C O N V E N T I O N
BETWEEN THE GOVERNMENT OF HUNGARY
AND
THE GOVERNMENT OF THE REPUBLIC OF IRAQ
FOR THE AVOIDANCE OF DOUBLE TAXATION AND THE PREVENTION
OF FISCAL EVASION WITH RESPECT TO TAXES ON INCOME AND ON CAPITAL
The Government of Hungary and the Government of the Republic of Iraq, desiring to conclude a
Convention for the avoidance of double taxation and the prevention of fiscal evasion with respect to
taxes on income and on capital, and to further develop and facilitate their relationship,
Have agreed as follows:
21
Article 1
PERSONAL SCOPE
This Convention shall apply to persons who are residents of one or both of the Contracting States.
Article 2
TAXES COVERED
1.	This Convention shall apply to taxes on income and on capital imposed on behalf of a
Contracting State or of its local authorities, irrespective of the manner in which they are levied.
2.	There shall be regarded as taxes on income and on capital all taxes imposed on total income, on
total capital or on elements of income or of capital, including taxes on gains from the alienation of
movable or immovable property, taxes on the total amount of wages or salaries paid by enterprises,
as well as taxes on capital appreciation.
3.	The existing taxes to which the Convention shall apply are in particular:
(a)	in Hungary:
(i)	the personal income tax;
(ii)	the corporate tax;
(iii)	the land parcel tax; and
(iv)	the building tax
(hereinafter referred to as “Hungarian tax”);
(b)	in the Republic of Iraq:
(i)	the income tax;
(ii)	the real estate tax;
(iii)	the vacant land tax; and
(iv)	the income tax on foreign oil companies contracting for work in Iraq
(hereinafter referred to as “Iraqi tax”).
4.	The Convention shall apply also to any identical or substantially similar taxes that are imposed
after the date of signature of the Convention in addition to, or in place of, the existing taxes. The
competent authorities of the Contracting States shall notify each other of any significant changes
that have been made in their respective taxation laws.
Article 3
GENERAL DEFINITIONS
1.	For the purposes of this Convention, unless the context otherwise requires:
22
(a)	the term “Hungary” means the territory of Hungary as defined by its laws in accordance with
international law;
(b)	the term “Republic of Iraq” means the territory of the Republic of Iraq including its lands,
internal waters, territorial waters and the air space above these and any area over which the
Republic of Iraq exercises its sovereign rights and jurisdiction in accordance with its national
legislation and international law;
(c)	the terms “a Contracting State” and “the other Contracting State” mean Hungary or the Republic
of Iraq, as the context requires;
(d)	the term “person” includes an individual, a company and any other body of persons;
(e)	the term “company” means any body corporate or any entity which is treated as a body
corporate for tax purposes;
(f)	the term “enterprise” applies to the carrying on of any business;
(g)	the terms “enterprise of a Contracting State” and “enterprise of the other Contracting State”
mean respectively an enterprise carried on by a resident of a Contracting State and an enterprise
carried on by a resident of the other Contracting State;
(h)	the term “international traffic” means any transport by a ship or aircraft operated by an
enterprise of a Contracting State, except when the ship or aircraft is operated solely between places
in the other Contracting State;
(i)	the term “competent authority” means:
(i)	in the case of Hungary, the minister responsible for tax policy or his authorised
representative;
(ii)	in the case of the Republic of Iraq, the Minister of Finance or his legal representative;
(j) the term “national” means:
(i)	any individual possessing the nationality of a Contracting State;
(ii)	any legal person, partnership, association or other entity deriving its status as such from
the laws in force in a Contracting State;
(k) the term “business” includes the performance of professional services and of other activities of
an independent character.
2.	As regards the application of the Convention at any time by a Contracting State, any term not
defined therein shall, unless the context otherwise requires, have the meaning that it has at that time
under the law of that State for the purposes of the taxes to which the Convention applies, any
23
meaning under the applicable tax laws of that State prevailing over a meaning given to the term
under other laws of that State.
Article 4
RESIDENT
1.	For the purposes of this Convention, the term “resident of a Contracting State” means any person
who, under the laws of that State, is liable to tax therein by reason of his domicile, residence, place
of management, place of incorporation or any other criterion of a similar nature, and also includes
that State and any local authority thereof. This term, however, does not include any person who is
liable to tax in that State in respect only of income from sources in that State or capital situated
therein.
2.	Where by reason of the provisions of paragraph 1 an individual is a resident of both Contracting
States, then his status shall be determined as follows:
(a)	he shall be deemed to be a resident only of the State in which he has a permanent home available
to him; if he has a permanent home available to him in both States, he shall be deemed to be a
resident only of the State with which his personal and economic relations are closer (centre of vital
interests);
(b)	if the State in which he has his centre of vital interests cannot be determined, or if he has not a
permanent home available to him in either State, he shall be deemed to be a resident only of the
State in which he has an habitual abode;
(c)	if he has an habitual abode in both States or in neither of them, he shall be deemed to be a
resident only of the State of which he is a national;
(d)	if he is a national of both States or of neither of them, the competent authorities of the
Contracting States shall settle the question by mutual agreement.
3.	Where by reason of the provisions of paragraph 1 a person other than an individual is a resident
of both Contracting States, then it shall be deemed to be a resident only of the State in which its
place of effective management is situated.
Article 5
PERMANENT ESTABLISHMENT
1.	For the purposes of this Convention, the term “permanent establishment” means a fixed place of
business through which the business of an enterprise is wholly or partly carried on.
2.	The term “permanent establishment” includes especially:
(a)	a place of management;
(b)	a branch;
24
(c)	an office;
(d)	a factory;
(e)	a workshop; and
(f)	a mine, an oil or gas well, a quarry or any other place of extraction of natural resources.
3.	a) A building site, a construction, assembly or installation project constitutes a permanent
establishment only if it lasts more than nine months.
b)	The furnishing of consultancy or administrative services, by an enterprise of a Contracting State
or through employees or other personnel engaged by the enterprise for such purpose constitutes a
permanent establishment, but only where activities of that nature continue in the territory of the
other Contracting State for a period or periods exceeding in the aggregate six months within any
twelve month period.
4.	Notwithstanding the preceding provisions of this Article, the term “permanent establishment”
shall be deemed not to include:
(a)	the use of facilities solely for the purpose of storage, display or delivery of goods or
merchandise belonging to the enterprise;
(b)	the maintenance of a stock of goods or merchandise belonging to the enterprise solely for the
purpose of storage, display or delivery;
(c)	the maintenance of a stock of goods or merchandise belonging to the enterprise solely for the
purpose of processing by another enterprise;
(d)	the maintenance of a fixed place of business solely for the purpose of purchasing goods or
merchandise or of collecting information, for the enterprise;
(e)	the maintenance of a fixed place of business solely for the purpose of carrying on, for the
enterprise, any other activity of a preparatory or auxiliary character;
(f)	the maintenance of a fixed place of business solely for any combination of activities mentioned
in subparagraphs (a) to (e), provided that the overall activity of the fixed place of business resulting
from this combination is of a preparatory or auxiliary character.
5.	Notwithstanding the provisions of paragraphs 1 and 2, where a person - other than an agent of an
independent status to whom paragraph 6 applies - is acting on behalf of an enterprise and has, and
habitually exercises, in a Contracting State an authority to conclude contracts in the name of the
enterprise, that enterprise shall be deemed to have a permanent establishment in that State in respect
of any activities which that person undertakes for the enterprise, unless the activities of such person
are limited to those mentioned in paragraph 4 which, if exercised through a fixed place of business,
would not make this fixed place of business a permanent establishment under the provisions of that
paragraph.
6.	An enterprise shall not be deemed to have a permanent establishment in a Contracting State
merely because it carries on business in that State through a broker, general commission agent or
25
any other agent of an independent status, provided that such persons are acting in the ordinary
course of their business.
7.	The fact that a company which is a resident of a Contracting State controls or is controlled by a
company which is a resident of the other Contracting State, or which carries on business in that
other State (whether through a permanent establishment or otherwise), shall not of itself constitute
either company a permanent establishment of the other.
8.	Notwithstanding the provisions of paragraphs 1, 2 and 3, an enterprise of a Contracting State
which carries on exploration, exploitation and extraction activities connected with natural
hydrocarbons in the other Contracting State, shall be deemed to carry on business in that other State
through a permanent establishment situated therein, unless the activities in question are carried on
in the other State for a period or periods of less than in the aggregate 30 days in any twelve-months
period.
Article 6
INCOME FROM IMMOVABLE PROPERTY
1.	Income derived by a resident of a Contracting State from immovable property (including income
from agriculture or forestry) situated in the other Contracting State may be taxed in that other State.
2.	The term “immovable property” shall have the meaning which it has under the law of the
Contracting State in which the property in question is situated. The term shall in any case include
property accessory to immovable property, livestock and equipment used in agriculture and
forestry, rights to which the provisions of general law respecting landed property apply, usufruct of
immovable property and rights to variable or fixed payments as consideration for the working of, or
the right to work, mineral deposits, sources and other natural resources; ships, boats and aircraft
shall not be regarded as immovable property.
3.	The provisions of paragraph 1 shall apply to income derived from the direct use, letting or use in
any other form of immovable property.
4.	The provisions of paragraphs 1 and 3 shall also apply to the income from immovable property of
an enterprise.
Article 7
BUSINESS PROFITS
1.	Profits of an enterprise of a Contracting State shall be taxable only in that State unless the
enterprise carries on business in the other Contracting State through a permanent establishment
situated therein. If the enterprise carries on business as aforesaid, the profits that are attributable to
the permanent establishment in accordance with the provisions of paragraph 2 may be taxed in that
other State.
2.	For the purposes of this Article and Article 23, the profits that are attributable in each Contracting
State to the permanent establishment referred to in paragraph 1 are the profits it might be expected
to make, in particular in its dealings with other parts of the enterprise, if it were a separate and
independent enterprise engaged in the same or similar activities under the same or similar
26
conditions, taking into account the functions performed, assets used and risks assumed by the
enterprise through the permanent establishment and through the other parts of the enterprise.
3.	Where, in accordance with paragraph 2, a Contracting State adjusts the profits that are
attributable to a permanent establishment of an enterprise of one of the Contracting States and taxes
accordingly profits of the enterprise that have been charged to tax in the other State, the other State
shall, to the extent necessary to eliminate double taxation on these profits, make an appropriate
adjustment to the amount of the tax charged on those profits. In determining such adjustment, the
competent authorities of the Contracting States shall if necessary consult each other.
4.	Where profits include items of income which are dealt with separately in other Articles of this
Convention, then the provisions of those Articles shall not be affected by the provisions of this
Article.
Article 8
INTERNATIONAL TRANSPORT
1.	Profits from the operation of ships or aircraft in international traffic shall be taxable only in the
Contracting State in which the place of effective management of the enterprise is situated.
2.	Profits from the operation of boats engaged in inland waterways transport shall be taxable only in
the Contracting State in which the place of effective management of the enterprise is situated.
3.	If the place of effective management of a shipping enterprise or of an inland waterways transport
enterprise is aboard a ship or boat, then it shall be deemed to be situated in the Contracting State in
which the home harbour of the ship or boat is situated, or, if there is no such home harbour, in the
Contracting State of which the operator of the ship or boat is a resident.
4.	The provisions of paragraph 1 shall also apply to profits from the participation in a pool, a joint
business or an international operating agency.
Article 9
ASSOCIATED ENTERPRISES
1.	Where
(a)	an enterprise of a Contracting State participates directly or indirectly in the management,
control or capital of an enterprise of the other Contracting State, or
(b)	the same persons participate directly or indirectly in the management, control or capital
of an enterprise of a Contracting State and an enterprise of the other Contracting State,
and in either case conditions are made or imposed between the two enterprises in their commercial
or financial relations which differ from those which would be made between independent
enterprises, then any profits which would, but for those conditions, have accrued to one of the
enterprises, but, by reason of those conditions, have not so accrued, may be included in the profits
of that enterprise and taxed accordingly.
27
2.	Where a Contracting State includes in the profits of an enterprise of that State - and taxes
accordingly - profits on which an enterprise of the other Contracting State has been charged to tax
in that other State and the profits so included are profits which would have accrued to the enterprise
of the first-mentioned State if the conditions made between the two enterprises had been those
which would have been made between independent enterprises, then that other State shall make an
appropriate adjustment to the amount of the tax charged therein on those profits if it agrees with the
adjustment made by the first-mentioned State. In determining such adjustment, due regard shall be
had to the other provisions of this Convention and the competent authorities of the Contracting
States shall if necessary consult each other.
Article 10
DIVIDENDS
1.	Dividends paid by a company which is a resident of a Contracting State to a resident of the other
Contracting State may be taxed in that other State.
2.	However, such dividends may also be taxed in the Contracting State of which the company
paying the dividends is a resident and according to the laws of that State, but if the beneficial owner
of the dividends is a resident of the other Contracting State, the tax so charged shall not exceed 5
per cent of the gross amount of the dividends.
The competent authorities of the Contracting States shall by mutual agreement settle the mode of
application of these limitations. This paragraph shall not affect the taxation of the company in
respect of the profits out of which the dividends are paid.
3.	The term “dividends” as used in this Article means income from shares, “jouissance” shares or
“jouissance” rights, mining shares, founders’ shares or other rights, not being debt-claims,
participating in profits, as well as income from other corporate rights which is subjected to the same
taxation treatment as income from shares by the laws of the State of which the company making the
distribution is a resident.
4.	The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the dividends,
being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State of which
the company paying the dividends is a resident through a permanent establishment situated therein
and the holding in respect of which the dividends are paid is effectively connected with such
permanent establishment. In such case the provisions of Article 7 shall apply.
5.	Where a company which is a resident of a Contracting State derives profits or income from the
other Contracting State, that other State may not impose any tax on the dividends paid by the
company, except insofar as such dividends are paid to a resident of that other State or insofar as the
holding in respect of which the dividends are paid is effectively connected with a permanent
establishment situated in that other State, nor subject the company's undistributed profits to a tax on
the company's undistributed profits, even if the dividends paid or the undistributed profits consist
wholly or partly of profits or income arising in such other State.
28
Article 11
INTEREST
1.	Interest arising in a Contracting State and paid to a resident of the other Contracting State may be
taxed in that other State.
2.	However, interest arising in a Contracting State may also be taxed in that State according to the
laws of that State, but if the beneficial owner of the interest is a resident of the other Contracting
State, the tax so charged shall not exceed 5 per cent of the gross amount of the interest. The
competent authorities of the Contracting States shall by mutual agreement settle the mode of
application of this limitation.
3.	Notwithstanding the provisions of paragraph 2, interest arising in a Contracting State and
beneficially owned by a resident of the other Contracting State shall be taxable only in that other
State if such interest is paid:
a)	in connection with the sale on credit of any merchandise or equipment;
b)	on any loan or credit of whatever kind granted by a bank;
c)	to the Government of the other Contracting State, including any political subdivision or local
authority thereof, the Central Bank or any financial institution owned or controlled by that
Government;
d)	to a resident of the other State in connection with any loan or credit guaranteed by the
Government of the other State, including any political subdivision or local authority thereof, the
Central Bank or any financial institution owned or controlled by that Government.
4.	The term “interest” as used in this Article means income from debt-claims of every kind, whether
or not secured by mortgage and whether or not carrying a right to participate in the debtor's profits,
and in particular, income from government securities and income from bonds or debentures,
including premiums and prizes attaching to such securities, bonds or debentures, but does not
include income dealt with in Article 10. Penalty charges for late payment shall not be regarded as
interest for the purpose of this Article.
5.	The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the interest, being
a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State in which the
interest arises, through a permanent establishment situated therein, and the debt-claim in respect of
which the interest is paid is effectively connected with such permanent establishment. In such case
the provisions of Article 7 shall apply.
6.	Interest shall be deemed to arise in a Contracting State when the payer is a resident of that State.
Where, however, the person paying the interest, whether he is a resident of a Contracting State or
not, has in a Contracting State a permanent establishment in connection with which the
indebtedness on which the interest is paid was incurred, and such interest is borne by such
permanent establishment, then such interest shall be deemed to arise in the State in which the
permanent establishment is situated.
7.	Where, by reason of a special relationship between the payer and the beneficial owner or between
both of them and some other person, the amount of the interest, having regard to the debt-claim for
which it is paid, exceeds the amount which would have been agreed upon by the payer and the
beneficial owner in the absence of such relationship, the provisions of this Article shall apply only
to the last-mentioned amount. In such case, the excess part of the payments shall remain taxable
29
according to the laws of each Contracting State, due regard being had to the other provisions of this
Convention.
Article 12
ROYALTIES
1.	Royalties arising in a Contracting State and paid to a resident of the other Contracting State may
be taxed in that other State.
2.	However, such royalties may also be taxed in the Contracting State in which they arise and
according to the laws of that State, but if the beneficial owner of the royalties is a resident of the
other Contracting State, the tax so charged shall not exceed 5 per cent of the gross amount of the
royalties. The competent authorities of the Contracting States shall by mutual agreement settle the
mode of application of this limitation.
3.	The term “royalties” as used in this Article means payments of any kind received as a
consideration for the use of, or the right to use, any copyright of literary, artistic or scientific work
(including cinematograph films) any patent, trade mark, design or model, plan, secret formula or
process, or for information concerning industrial, commercial or scientific experience.
4.	The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the royalties,
being a resident of a Contracting State, carries on business in the other Contracting State in which
the royalties arise, through a permanent establishment situated therein, and the right or property in
respect of which the royalties are paid is effectively connected with such permanent establishment.
In such case the provisions of Article 7 shall apply.
5.	Royalties shall be deemed to arise in a Contracting State when the payer is a resident of that
State. Where, however, the person paying the royalties, whether he is a resident of a Contracting
State or not, has in a Contracting State a permanent establishment in connection with which the
liability to pay the royalties was incurred, and such royalties are borne by such permanent
establishment, then, such royalties shall be deemed to arise in the State in which the permanent
establishment is situated.
6.	Where, by reason of a special relationship between the payer and the beneficial owner or between
both of them and some other person, the amount of the royalties, having regard to the use, right or
information for which they are paid, exceeds the amount which would have been agreed upon by
the payer and the beneficial owner in the absence of such relationship, the provisions of this Article
shall apply only to the last-mentioned amount. In such case, the excess part of the payments shall
remain taxable according to the laws of each Contracting State, due regard being had to the other
provisions of this Convention.
Article 13
CAPITAL GAINS
1.	Gains derived by a resident of a Contracting State from the alienation of immovable property
referred to in Article 6 and situated in the other Contracting State may be taxed in that other State.
30
2.	Gains derived by a resident of a Contracting State from the alienation of shares or comparable
interests deriving more than 50 per cent of their value directly or indirectly from immovable
property situated in the other Contracting State may be taxed in that other State.
3.	Gains, other than those dealt with in paragraph 2 of this Article, from the alienation of movable
property forming part of the business property of a permanent establishment which an enterprise of
a Contracting State has in the other Contracting State including such gains from the alienation of
such a permanent establishment (alone or with the whole enterprise), may be taxed in that other
State.
4.	Gains derived by an enterprise of a Contracting State from the alienation of ships or aircraft
operated in international traffic or movable property pertaining to the operation of such ships or
aircraft shall be taxable only in that State.
5.	Gains from the alienation of any property other than that referred to in paragraphs 1, 2, 3 and 4,
shall be taxable only in the Contracting State of which the alienator is a resident.
Article 14
INCOME FROM EMPLOYMENT
1.	Subject to the provisions of Articles 15, 17, 18 and 20, salaries, wages and other similar
remuneration derived by a resident of a Contracting State in respect of an employment shall be
taxable only in that State unless the employment is exercised in the other Contracting State. If the
employment is so exercised, such remuneration as is derived therefrom may be taxed in that other
State.
2.	Notwithstanding the provisions of paragraph 1, remuneration derived by a resident of a
Contracting State in respect of an employment exercised in the other Contracting State shall be
taxable only in the first-mentioned State if:
(a)	the recipient is present in the other State for a period or periods not exceeding in the aggregate
183 days in any twelve-month period commencing or ending in the tax year concerned, and
(b)	the remuneration is paid by, or on behalf of, an employer who is not a resident of the other
State, and
(c)	the remuneration is not borne by a permanent establishment which the employer has in the
other State.
3.	Notwithstanding the preceding provisions of this Article, remuneration derived in respect of an
employment exercised aboard a ship or aircraft operated in international traffic may be taxed in the
Contracting State in which the enterprise which operates the ship or aircraft is a resident.
Article 15
DIRECTORS’ FEES
31
Directors' fees and other similar payments derived by a resident of a Contracting State in his
capacity as a member of the board of directors or the supervisory board of a company which is a
resident of the other Contracting State may be taxed in that other State.
Article 16
ARTISTES AND SPORTSPERSONS
1.	Notwithstanding the provisions of Articles 7 and 14, income derived by a resident of a
Contracting State as an entertainer, such as a theatre, motion picture, radio or television artiste, or a
musician, or as a sportsperson, from his personal activities as such exercised in the other
Contracting State, may be taxed in that other State.
2.	Where income in respect of personal activities exercised by an entertainer or a sportsperson in his
capacity as such accrues not to the entertainer or sportsperson himself but to another person, that
income may, notwithstanding the provisions of Articles 7 and 14, be taxed in the Contracting State
in which the activities of the entertainer or sportsperson are exercised.
3.	Notwithstanding the provisions of paragraphs 1 and 2 of this Article, income mentioned in this
Article accruing to an artiste or sportsperson resident of a Contracting State shall be exempt from
tax in the other Contracting State, in which the activity of the entertainer or sportsperson is
exercised, provided that this activity is supported in a considerable part out of public funds of the
first-mentioned State. In such a case, the income shall be taxable only in the Contracting State of
which the artiste or sportsperson is a resident.
Article 17
PENSIONS
Pensions and other similar remuneration arising in a Contracting State and paid to a resident of the
other Contracting State in consideration of past employment shall be taxable only in the first-
mentioned State.
Article 18
GOVERNMENT SERVICE
1.	(a) Salaries, wages and other similar remuneration paid by a Contracting State or a local authority
thereof to an individual in respect of services rendered to that State or authority shall be taxable
only in that State.
(b)	However, such salaries, wages and other similar remuneration shall be taxable only in the other
Contracting State if the services are rendered in that State and the individual is a resident of that
State who:
(i)	is a national of that State; or
(ii)	did not become a resident of that State solely for the purpose of rendering the services.
32
2.	The provisions of Articles 14, 15 and 16 shall apply to salaries, wages and other similar
remuneration in respect of services rendered in connection with a business carried on by a
Contracting State or a local authority thereof.
Article 19
STUDENTS
Payments which a student, apprentice or business trainee who is or was immediately before visiting
a Contracting State a resident of the other Contracting State and who is present in the first-
mentioned State solely for the purpose of his education or training, receives for the purpose of his
maintenance, education or training shall not be taxed in that State, provided that such payments
arise from sources outside that State.
Article 20
PROFESSORS AND TEACHERS
1.	A professor or teacher who visits one of the Contracting States for a period not exceeding one
year reckoned from the date he first visits that Contracting State for the sole purpose of teaching or
carrying out advanced study (including research) at a university, college or other recognised
research institute or other establishment for higher education in that Contracting State and who was
immediately before that visit a resident of the other Contracting State shall be exempt from tax in
the first-mentioned Contracting State on any remuneration for such teaching or study.
2.	The preceding provisions of this Article shall not apply to remuneration which a professor or
teacher receives for conducting research if the research is undertaken primarily for the private
benefit of a specific person or persons.
Article 21
OTHER INCOME
1.	Items of income of a resident of a Contracting State, wherever arising, not dealt with in the
foregoing Articles of this Convention shall be taxable only in that State.
2.	The provisions of paragraph 1 shall not apply to income, other than income from immovable
property as defined in paragraph 2 of Article 6, if the recipient of such income, being a resident of a
Contracting State, carries on business in the other Contracting State through a permanent
establishment situated therein and the right or property in respect of which the income is paid is
effectively connected with such permanent establishment. In such case the provisions of Article 7
shall apply.
Article 22
CAPITAL
1.	Capital represented by immovable property referred to in Article 6, owned by a resident of a
Contracting State and situated in the other Contracting State, may be taxed in that other State.
33
2.	Capital represented by movable property forming part of the business property of a permanent
establishment which an enterprise of a Contracting State has in the other Contracting State may be
taxed in that other State.
3.	Capital of an enterprise of a Contracting State represented by ships or aircraft operated in
international traffic and by movable property pertaining to the operation of such ships or aircraft,
shall be taxable only in that State.
4.	All other elements of capital of a resident of a Contracting State shall be taxable only in that
State.
Article 23
ELIMINATION OF DOUBLE TAXATION
1.	In Hungary double taxation shall be eliminated as follows:
(a)	Where a resident of Hungary derives income or owns capital which, in accordance with the
provisions of this Convention may be taxed in the Republic of Iraq, and it is effectively taxed there,
Hungary shall, subject to the provisions of subparagraph (b) and paragraph 3, exempt such income
or capital from tax.
(b)	Where a resident of Hungary derives items of income which, in accordance with the provisions
of Article 10, 11 and 12 may be taxed in the Republic of Iraq, Hungary shall allow as a deduction
from the tax on the income of that resident an amount equal to the tax paid in the Republic of Iraq.
Such deduction shall not, however, exceed that part of the tax, as computed before the deduction is
given which is attributable to such items of income derived from the Republic of Iraq.
2.	In the Republic of Iraq double taxation shall be eliminated as follows:
The Republic of Iraq, when imposing taxes on its residents, may include in the tax base upon which
such taxes are imposed the items of income and of capital which according to the provisions of this
Convention may also be taxed in Hungary, but shall allow as a deduction from the amount of tax
computed on such a base an amount equal to the tax paid in Hungary. Such deduction shall not,
however, exceed that part of the tax of the Republic of Iraq, as computed before the deduction is
given, which is appropriate to the income which, in accordance with the provisions of this
Convention, may be taxed in Hungary.
3.	Where in accordance with any provision of the Convention income derived or capital owned by a
resident of a Contracting State is exempt from tax in that State, such State may nevertheless, in
calculating the amount of tax on the remaining income or capital of such resident, take into account
the exempted income or capital.
4.	The provisions of paragraphs 1 (a) and 2 shall not apply to income derived or capital owned by a
resident of a Contracting State where the other Contracting State applies the provisions of this
Convention to exempt such income or capital from tax or applies the provisions of paragraph 2 of
Article 10, 11 and 12 to such income.
34
Article 24
NON-DISCRIMINATION
1.	Nationals of a Contracting State shall not be subjected in the other Contracting State to any
taxation or any requirement connected therewith, which is other or more burdensome than the
taxation and connected requirements to which nationals of that other State in the same
circumstances, in particular with respect to residence, are or may be subjected. This provision shall,
notwithstanding the provisions of Article 1, also apply to persons who are not residents of one or
both of the Contracting States.
2.	Stateless persons who are residents of a Contracting State shall not be subjected in either
Contracting State to any taxation or any requirement connected therewith, which is other or more
burdensome than the taxation and connected requirements to which nationals of the State concerned
in the same circumstances, in particular with respect to residence, are or may be subjected.
3.	The taxation on a permanent establishment which an enterprise of a Contracting State has in the
other Contracting State shall not be less favourably levied in that other State than the taxation levied
on enterprises of that other State carrying on the same activities. This provision shall not be
construed as obliging a Contracting State to grant to residents of the other Contracting State any
personal allowances, reliefs and reductions for taxation purposes on account of civil status or family
responsibilities which it grants to its own residents.
4.	Except where the provisions of paragraph 1 of Article 9, paragraph 7 of Article 11, or paragraph
6 of Article 12, apply, interest, royalties and other disbursements paid by an enterprise of a
Contracting State to a resident of the other Contracting State shall, for the purpose of determining
the taxable profits of such enterprise, be deductible under the same conditions as if they had been
paid to a resident of the first-mentioned State. Similarly, any debts of an enterprise of a Contracting
State to a resident of the other Contracting State shall, for the purpose of determining the taxable
capital of such enterprise, be deductible under the same conditions as if they had been contracted to
a resident of the first-mentioned State.
5.	Enterprises of a Contracting State, the capital of which is wholly or partly owned or controlled,
directly or indirectly, by one or more residents of the other Contracting State, shall not be subjected
in the first-mentioned Contracting State to any taxation or any requirement connected therewith
which is other or more burdensome than the taxation and connected requirements to which other
similar enterprises of the first-mentioned State are or may be subjected.
6.	The provisions of this Article shall, notwithstanding the provisions of Article 2, apply to taxes of
every kind and description.
Article 25
MUTUAL AGREEMENT PROCEDURE
1.	Where a person considers that the actions of one or both of the Contracting States result or will
result for him in taxation not in accordance with the provisions of this Convention, he may,
irrespective of the remedies provided by the domestic law of those States, present his case to the
competent authority of the Contracting State of which he is a resident or, if his case comes under
paragraph 1 of Article 24, to that of the Contracting State of which he is a national. The case must
35
be presented within three years from the first notification of the action resulting in taxation not in
accordance with the provisions of the Convention.
2.	The competent authority shall endeavour, if the objection appears to it to be justified and if it is
not itself able to arrive at a satisfactory solution, to resolve the case by mutual agreement with the
competent authority of the other Contracting State, with a view to the avoidance of taxation which
is not in accordance with the Convention. Any agreement reached shall be implemented
notwithstanding any time limits in the domestic law of the Contracting States.
3.	The competent authorities of the Contracting States shall endeavour to resolve by mutual
agreement any difficulties or doubts arising as to the interpretation or application of the Convention.
They may also consult together for the elimination of double taxation in cases not provided for in
the Convention.
4.	The competent authorities of the Contracting States may communicate with each other directly,
including through a joint commission consisting of themselves or their representatives, for the
purpose of reaching an agreement in the sense of the preceding paragraphs.
Article 26
EXCHANGE OF INFORMATION
1.	The competent authorities of the Contracting States shall exchange such information as is
foreseeably relevant for carrying out the provisions of this Convention or to the administration or
enforcement of the domestic laws concerning taxes of every kind and description imposed on behalf
of the Contracting States, or of their local authorities, insofar as the taxation thereunder is not
contrary to the Convention. The exchange of information is not restricted by Articles 1 and 2.
2.	Any information received under paragraph 1 by a Contracting State shall be treated as secret in
the same manner as information obtained under the domestic laws of that State and shall be
disclosed only to persons or authorities (including courts and administrative bodies) concerned with
the assessment or collection of, the enforcement or prosecution in respect of, the determination of
appeals in relation to the taxes referred to in paragraph 1, or the oversight of the above. Such
persons or authorities shall use the information only for such purposes. They may disclose the
information in public court proceedings or in judicial decisions.
3.	In no case shall the provisions of paragraphs 1 and 2 be construed so as to impose on a
Contracting State the obligation:
(a)	to carry out administrative measures at variance with the laws and administrative practice
of that or of the other Contracting State;
(b)	to supply information which is not obtainable under the laws or in the normal course of
the administration of that or of the other Contracting State;
(c)	to supply information which would disclose any trade, business, industrial, commercial
or professional secret or trade process, or information the disclosure of which would be
contrary to public policy (ordre public).
36
4.	If information is requested by a Contracting State in accordance with this Article, the other
Contracting State shall use its information gathering measures to obtain the requested information,
even though that other State may not need such information for its own tax purposes. The obligation
contained in the preceding sentence is subject to the limitations of paragraph 3 but in no case shall
such limitations be construed to permit a Contracting State to decline to supply information solely
because it has no domestic interest in such information.
5.	In no case shall the provisions of paragraph 3 be construed to permit a Contracting State to
decline to supply information solely because the information is held by a bank, other financial
institution, nominee or person acting in an agency or a fiduciary capacity or because it relates to
ownership interests in a person.
Article 27
MEMBERS OF DIPLOMATIC MISSIONS AND CONSULAR POSTS
Nothing in this Convention shall affect the fiscal privileges of members of diplomatic missions or
consular posts under the general rules of international law or under the provisions of special
agreements.
Article 28
ENTITLEMENT TO BENEFITS
1.	Notwithstanding the other provisions of this Convention, a benefit under this Convention shall
not be granted in respect of an item of income or capital if it is reasonable to conclude, having
regard to all relevant facts and circumstances, that obtaining that benefit was one of the principal
purposes of any arrangement or transaction that resulted directly or indirectly in that benefit, unless
it is established that granting that benefit in these circumstances would be in accordance with the
object and purpose of the relevant provisions of this Convention.
2.	Before a resident of a Contracting State is denied the benefits under this Convention by reason of
the preceding sentence, the competent authorities of the Contracting States shall consult each other.
Likewise, the competent authorities of the Contracting States may consult each other with regard to
the application of this Article.
Article 29
DISPUTE RESOLUTION
Notwithstanding the provisions of Article 25, the Contracting States may settle and resolve any
dispute arising as a result of the implementation of this Convention by mutual agreement through
consultation.
Article 30
SPECIAL PROVISION
Present Convention shall in no way prejudice to the obligations deriving from Hungary’s
membership in the European Union.
37
Article 31
ENTRY INTO FORCE
1.	The Contracting States shall notify each other through diplomatic channels that their domestic
requirements for the entry into force of this Convention have been complied with.
2.	This Convention shall enter into force on the 30th day following the receipt of the latter of the
notifications referred to in paragraph 1 and its provisions shall have effect in both Contracting
States:
(a)	with respect to taxes withheld at source, on income derived on or after 1 January of the
calendar year next following that in which the Convention enters into force;
(b)	with respect to other taxes on income and taxes on capital, for taxes chargeable for any tax
year beginning on or after 1 January of the calendar year next following that in which the
Convention enters into force.
3.	This Convention may be modified with the consent of both Contracting States and according to
the request of one or both States. Each of the Contracting States shall notify each other in writing,
through diplomatic channels of the completion of the procedures required by its law for the bringing
into force of the modification of this Convention. The modification of this Convention shall enter
into force on the 30th day following the date of receipt of the latter of the notifications.
Article 32
TERMINATION
This Convention shall remain in force until terminated by a Contracting State. Either Contracting
State may terminate the Convention through diplomatic channels, by giving notice of termination at
least six months before the end of any calendar year after five years from the date of entry into force
of the Convention.
In such event, this Convention shall cease to have effect in both Contracting States:
(a)	with respect to taxes withheld at source, on income derived on or after 1 January of the
calendar year next following that in which the notice is given;
(b)	with respect to other taxes on income and taxes on capital, to taxes chargeable for any tax
year beginning on or after 1 January of the calendar year next following that in which the
notice is given.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned, duly authorised thereto, have signed this Convention.
38
Done in duplicate at Budapest this 22 day of November 2016, in the Hungarian, Arabic and English
languages, each text being equally authentic. In case of divergence of interpretation the English text
shall prevail.
On behalf of the Government of Hungary	On behalf of the Government of
the Republic of Iraq”
4. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § az Egyezmény 31. Cikk (2) bekezdésének nyitó szövegrészében
meghatározott időpontban lép hatályba.
(3)	Az Egyezmény, a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős
miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett
közleményével állapítja meg.
(4)	Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
39
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését nagymértékben elősegíti a jogilag megfelelően
szabályozott gazdasági környezet. Az adóegyezmény megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb
gazdasági és jogi hátteret biztosít mindkét szerződő fél befektetői számára.
A Kormány 1079/2016. (II. 25.) Korm. határozata adott felhatalmazást az Egyezmény aláírására,
amire 2016. november 22-én, Budapesten került sor.
A Magyarország és Irak között megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezmény fő célja
az adóztatás szabályozása, kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. Az Egyezmény
hatálya a jövedelem- és a vagyonadókra terjed ki. Jelentősége, hogy alkalmazásával kizárja a
magánszemélyek, illetve vállalkozások jövedelmének kettős adóztatását oly módon, hogy
meghatározza, hogy az egyes jövedelemfajták és vagyontípusok tekintetében melyik szerződő
félnek milyen körben van adóztatási joga.
Az Egyezmény a szerződő felek illetékes hatóságai számára információcserére nyújt lehetőséget,
biztosítja továbbá azt, hogy bármelyik szerződő fél egyeztető eljárás lefolytatását kezdeményezze a
másik félnél, amennyiben úgy látja, hogy annak adóztatása nem felel meg az Egyezmény
rendelkezéseinek.
Az Egyezmény tartalmát tekintve törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések
megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint
kihirdetésére törvényben van mód.
40
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az Iraki Köztársasággal megkötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezmény alapvetően az
OECD Modellegyezmény szabályait követi és a jövedelem- és vagyon kettős adóztatásának
elkerülése vonatkozásában megfelel a magyar szerződéskötési gyakorlatnak.
Az 1. §-hoz
Az Országgyűlés által az Egyezmény kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazásról
rendelkezik.
A 2. §-hoz
Az Egyezmény kihirdetéséről rendelkezik.
A 3. §-hoz
Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövegét tartalmazza.
Az Egyezmény főbb rendelkezései a következők:
-	2. Cikk: Az Egyezmény hatálya a jövedelem- és a vagyonadókra terjed ki.
-	4. Cikk: A nem természetes személyek belföldi illetőségét kettős illetőség esetén a tényleges
üzletvezetés helye határozza meg.
-	5. Cikk: Építkezési tevékenység esetében 9, míg a szolgáltatások nyújtása esetén 6 hónap után
keletkezik telephely. A szénhidrogénekkel kapcsolatos feltárási, kitermelési és kiaknázási
tevékenységek egy hónap után keletkeztetnek telephelyet.
-	8. Cikk: Hajók vagy légi járművek nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből szerzett
nyereség a vállalkozás tényleges üzletvezetési helyének államában adózik.
-	10. Cikk: Az osztalék forrásadója 5%.
-	11. Cikk: A kamat forrásadója 5%, meghatározott kivételekkel, amelyek esetében nincs forrásadó.
-	12. Cikk: A jogdíj forrásadója 5%.
-	13. Cikk 2. bekezdés: Az egyik Szerződő Állam belföldi illetőségű személyének olyan részvények
elidegenítéséből származó nyeresége, amely értékének több mint 50 százaléka a másik Szerződő
Államban fekvő ingatlan vagyonból származik, megadóztatható ebben a másik államban.
-	16. Cikk 3. bekezdés: Amennyiben az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű előadóművész
vagy sportoló a másik Szerződő Államban kifejtett tevékenységét döntően az elsőként említett
Szerződő Állam közalapjaiból finanszírozzák, a jövedelem a tevékenység kifejtésének államában
mentes lesz az adó alól.
-	20. Cikk 2. bekezdés: A vendégtanár nem adóztatható a fogadó államban kapott díjazás után, ha
tanítás céljából egy évet meg nem haladó időtartamra utazik a fogadó államba.
-	23. Cikk 2. bekezdés: A kettős adóztatás elkerülésére iraki részről a beszámítás módszerét
alkalmazzák.
-	26. Cikk: Az illetékes hatóságok közötti teljes körű adóügyi információcseréről rendelkezik.
-	28. Cikk: Az Egyezmény kedvezményei nem biztosíthatók, ha a releváns tények, körülmények
alapján az igazolható, hogy bármely megállapodás vagy ügylet elsődleges célja az Egyezmény
kedvezményének elérése volt.
-	30. Cikk: Magyarország európai uniós tagságára utal.
-	31. Cikk: Az Egyezmény hatálybalépéséről és módosításáról rendelkezik.
-	32. Cikk: Az Egyezmény felmondásáról rendelkezik.
41
A 4. §-hoz
Az első három bekezdése a törvény hatálybalépéséről rendelkezik, a negyedik bekezdés a törvény
végrehajtásáért felelős minisztert nevezi meg.
42