﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13484. számú
törvényjavaslat
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2016. december
2017. évi .... törvény
a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosításáról
1.	§
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) a 18/L. §-t követően
a következő alcímmel egészül ki:
„A menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon
végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést
biztosító munkavállalók pihenőidejére vonatkozó rendelkezések
18/M. § (1) A közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert
meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a
zavartalan közlekedést biztosító munkavállalók pihenőidejének kiadásánál az Mt.-ben
meghatározott szabályoktól a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérések alkalmazhatóak.
(2)	Ha az (1) bekezdésben meghatározott munkavállaló napi pihenőideje - a napi munka
befejezése és a következő napi munkakezdés között - eléri az összesen 12 órát, akkor a napi
pihenőidő két részben is kiadható, ahol az egyik rész egybefüggően legalább 9 órás, a másik
rész egybefüggően legalább 3 órás, és a hosszabbik rész esik a következő napi munkakezdést
közvetlenül megelőző időre. A pihenőidő alatt a munkavállalónak munkáltatója irányában
sem rendelkezésre állási, sem egyéb kötelezettsége nincs. Ekkor más napokon történő
kompenzáció nem szükséges.
(3)	A folyamatos személyszállítási szolgáltatás fenntartását veszélyeztető vagy akadályozó,
időjárási vagy egyéb okokból kialakult rendkívüli közlekedési helyzetben a szolgáltatás
fenntartása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott munkavállaló napi pihenőideje 8 óra
egybefüggő időtartamra is csökkenthető, amennyiben a következő napi pihenőidő az így
kimaradt pihenőidőnek megfelelő mértékben megnövelésre kerül.
(4)	A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól az (1) bekezdésben meghatározott munkavállalók
esetében a felek írásbeli megállapodása vagy kollektív szerződés csak a munkavállalók
biztonságának és egészségének védelme szempontjából kedvezőbb eltérést engedhet.”
2.	§
A Kkt. 49. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
„g) a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikke.”
3.	§
Ez a törvény 2018. január 1-jén lép hatályba.
4.	§
Ez a törvény a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i
2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikkének való megfelelést szolgálja.
1
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja, hogy a 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelv (a továbbiakban: Irányelv) 17. cikkében szereplő eltérési szabályok a közlekedésben
és azon belül a közúti autóbuszos személyszállításban meglévő, az általánostól eltérő
munkavégzési körülményeknek megfelelően, mind a közlekedés speciális helyzetére, mind a
munkavállalók elvárható pihentségére tekintettel kerüljenek kialakításra, ezáltal biztosítva azt,
hogy az Irányelv által kitűzött cél ne sérüljön, de a közlekedésben fennálló speciális igények
is megfelelően érvényesülhessenek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat a Bizottsággal folytatott személyes egyeztetés alapján a napi pihenőidő két
részletben történő kiadását tartalmazza. Ezt a személyszállítási igények ciklikussága, a
döntően reggeli és esti csúcsigények kielégítésének szükségessége indokolja, amikor a
megnövekedett személyszállítási igény kielégítésére több járművet, ezáltal több járművezetőt
kell a szolgáltatóknak forgalomba állítani. Ezzel szemben napközben ez az igény jelentősen
csökken. A folyamatosság és a nem egyenletesen fennálló utazási igények biztosításához
elengedhetetlen a járművezetők osztott munkaidőben történő foglalkoztatása azzal, hogy
amikor a forgalmi igények miatt nem kell munkát végezniük, biztosítva legyen a
pihenőidejükkel való szabadon rendelkezés.
A járművezetők fontos szerepe rendkívüli helyzetben még inkább felértékelődik. A rendkívüli
helyzetet olyan vis maiornak tekinthető körülmények okozhatják, mint az időjárás szélsőséges
- egyre gyakrabban előforduló - jelenségei, a közlekedést akadályozó más természeti
jelenségek, súlyos balesetek, a munkáltatónál felmerülő rendkívüli munkaszervezési
problémák, a menekültkérdés kezelésével kapcsolatosan fölmerülő kivételes és azonnali
jellegű és nagy létszámú személyszállítási feladatok. Az ilyen helyzetek kezelésével, a
személyszállítási szolgáltatás folyamatos ellátásával kapcsolatban szükséges olyan
szabályokat alkotni, amelyek egyrészt lehetővé teszik ezen feladatok megfelelő színvonalú
ellátását, másrészt a gépkocsivezetők kipihentsége is biztosított.
A 2. §-hoz
Az Európai Unió jogának való megfelelés kiegészítése.
A 3. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz, amely a hazai gépkocsivezetői hiány miatt a
tervezett szabályozás hatályba lépését 2018. január 1-jéig javasolja elhalasztani.
A 4. §-hoz
Jogharmonizációs záradék.
2