﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13849. számú
törvényjavaslat
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az
egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú
építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2017. február
2
2017. évi ... törvény
az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az
egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú
építésére történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról
1.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Étv.) 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/A. § (1) A 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépület
építése; műemlék kivételével, a meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet
meg nem haladó méretűre bővítése; valamint ezen építési munkákhoz szükséges tereprendezés,
támfalépítés egyszerű bejelentéssel történik.
(2)	A természetes személy építtető egyszerű bejelentéssel bejelenti a 300 négyzetméter összes
hasznos alapterületet meghaladó új lakóépületet érintő építési tevékenységet, ha azt saját lakhatás
biztosítása céljából végzi és az így megépült új lakóépület egy lakásnál többet nem tartalmaz.
(3)	A természetes személy építtető - műemlék kivételével - egyszerű bejelentéssel bejelenti a
meglévő lakóépület 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladó bővítésére irányuló
építési tevékenységet, ha azt saját lakhatása biztosítására szolgáló lakóépület tekintetében végzi.
(4)	Egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenység esetén
a)	az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal -
kormányrendeletben meghatározottak szerint - a nevének és lakcímének, szervezet esetén a
megnevezésének és székhelyének megjelölésével, kizárólag elektronikus úton bejelenti a
kormányrendeletben kijelölt szervnek,
b)	ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása
érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon
belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni,
c)	a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell
mellékelni,
d)	a bejelentéstől a kormányrendeletben meghatározottak szerint lehet eltérni.
(5)	Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenység esetén az építtető köteles építész
tervezőt tervezői művezetésre megbízni.
(6)	Az egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenységet a bejelentéstől számított tíz éven
belül meg kell valósítani és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni a
kormányrendeletben kijelölt szervtől.
(7)	Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem valósították meg az (1)-(3) bekezdés szerinti
építési tevékenységet,
a)	új lakóépület építése esetén az elkészült építményt le kell bontani,
b)	meglévő lakóépület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett építményrészt a
visszamaradó lakóépület állékonyságára és rendeltetésszerű használatára tekintettel le kell bontani,
és a terep felszínének eredeti állapotát vissza kell állítani.
(8)	A (6) bekezdés szerinti hatósági bizonyítványért miniszteri rendeletben meghatározott
mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.”
3
2. §
Az Étv. 47. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Az építésügyi hatóságnak külön kormányrendeletben foglaltak szerint el kell rendelnie:)
„g) az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését vagy az építmény
felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak
állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot veszélyezteti.”
3. §
Az Étv. 48. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a pont a
következő bc) és bd) alponttal egészül ki:
(Jogszerűtlen az építési tevékenység, ha
a 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet)
„bb) természetes személy esetében 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meghaladóan
nem saját lakhatás biztosítása érdekében, illetve a megépült lakóépületben nem csak egy lakást
kialakítva,
bc)	természetes személy esetében a meglévő lakóépületet 300 négyzetméter összes hasznos
alapterületet meghaladó bővítését nem saját lakhatás biztosítása céljából, nem saját lakhatásra
szolgáló lakóépület tekintetében, vagy
bd)	természetes személy építtető kivételével, 300 négyzetméter összes hasznos alapterületet
meghaladó lakóépület esetében bejelentéssel
(végzik.)
4. §
Az Étv. a következő 60/E. §-sal egészül ki:
„60/E. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az
egyszerű bejelentés 300 négyzetméternél nagyobb lakóingatlan nem kereskedelmi célú építésére
történő kiterjesztésével összefüggő módosításáról szóló 2017. évi ... törvény hatályba lépése előtt
indult építésügyi engedélyezési eljárások esetében az építési engedélyezési eljárást a kérelem
benyújtása napján hatályos rendelkezések szerint kell lefolytatni.”
5. §
Az Étv.
a)	46. § (4) bekezdés a) pontjában az „a)-c) pontja” szövegrész helyébe az „a) és b) pontja”
szöveg,
b)	47. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, c) pont ca) alpontjában, valamint 48. § (5) bekezdés d)
pontjában a „köz- és vagyonbiztonságot” szövegrész helyébe a „közbiztonságot” szöveg,
c)	48/A. § (1a) bekezdésében a „(2) és (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „(6) és (7)
bekezdése” szöveg,
d)	48/A. § (2) bekezdésében az „építésügyi hatóság vagy jogszabályban meghatározott esetekben
az építésfelügyeleti hatóság” szövegrész helyébe az „építésügyi hatóság” szöveg,
e)	49. § (1) bekezdésében az „a 48. §” szövegrész helyébe az „a 48/A. §” szöveg,
f)	62. § (3) bekezdés 2. pontjában az „építésügyi hatóság” szövegrész helyébe az „építésügyi és az
építésfelügyeleti hatóság” szöveg
4
lép.
6.	§
Hatályát veszti az Étv.
a)	30/B. § (3) bekezdése,
b)	46. § (2) bekezdés c) pontja,
c)	46. § (3) bekezdés d) pontja,
d)	47. § (2) bekezdés e) pontjában a „valamint” szövegrész,
e)	48. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „vagy” szövegrész,
f)	1. melléklete.
7. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
5
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az új lakóépületek egyszerű bejelentésének bevezetésével 2016. január 1. napjával megvalósult a
korábbi engedélyezései eljárást felváltó, lényegesen egyszerűbb rendszer bevezetése, egyelőre csak
a 300 m2 összes hasznos alapterületet meg nem haladó új lakóépületek vonatkozásában. 2017.
január 1-jei hatállyal az egyszerű bejelentés intézménye kiterjesztésre került a meglévő lakóépület
300 négyzetméter összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre bővítésére és átalakítására.
A már megvalósult eredmények, valamint a január 1-jével bevezetett új szabályok mellett célszerű,
hogy az egyszerű bejelentés intézményének köre tovább bővüljön. A cél az, hogy a 300
négyzetméter feletti, nem kereskedelmi céllal épített vagy bővített lakóépületek is megvalósíthatók
legyenek egyszerű bejelentéssel. Ez azt jelenti, hogy e mérethatár felett azok fognak tudni élni az
egyszerű bejelentéssel, akik saját lakhatásuk megoldása érdekében építkeznek.
A Javaslatban foglaltakkal főként a bővítés területén érhető el jelentősebb eredmény. Jelenleg
ugyanis egy 300 négyzetméter feletti lakóházban, ahol jellemzően több lakás van, nem végezhető
bővítés egyszerű bejelentéssel akkor sem, ha az adott magánszemély tulajdonában lévő lakás 300
négyzetméter alatt van. Az új rendelkezésekkel ez megváltozik, így megnyílik az út az ilyen lakások
egyszerű bejelentéssel történő bővítésére is. A lehetőség arra az esetre is nyitva áll, amikor egy
lakást több tulajdonos - így jellemzően házastársak vagy egyéb rokonok - építtet, ha feltételeknek
mindannyian megfelelnek.
Fontos kiemelni, hogy az új szabályozás bevezetése után is lehet majd 300 négyzetméter alapterület
alatt értékesítési céllal építkezni. Ha ez nem így volna, annak beláthatatlan gazdasági
következményei lennének, tekintettel arra, hogy a jelenlegi szabályok szerint ez megengedett. Erre
alapozva nagyszámú építőipari kivitelezés folyik vagy áll előkészítés alatt, amelyek nagyban
hozzájárulnak a hazánkban fennálló lakáshiány enyhítéséhez.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A rendelkezés a fent részletezett szabályozást teremti meg.
Meglévő többlakásos házak egyes lakásainak így megteremtődik a bővítési lehetősége, ami sok
esetben nem kényszeríti az ott élőket nagyobb - pl. több gyermek esetén - más helyen új ház
építésére, hanem eredeti környezetükben ezt megtehetik. Ez mindenképpen szociálisan kedvező,
nem bomlanak fel a már kialakult lakóközösségek.
A 2. §-hoz
Már az egyszerű bejelentés körének korábbi bővítésével is jelentős mértékű feladat-átcsoportosítás
következett be az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok között. 2017. január 1-jétől minden,
az egyszerű bejelentéshez kapcsolódó feladat az építésfelügyeleti hatóságnál összpontosul. A
javaslattal további eltolódás várható, tekintettel arra, hogy további ügyek kerülnek át az építési
engedélyezést bonyolító építésügyi hatóságoktól az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos feladatokat
ellátó építésfelügyeleti hatósághoz. Ezért a mostani törvényi szabályozással megteremtjük, hogy az
építésfelügyeleti hatóság által folytatott jókarbantartási eljárás, már a folyamatban lévő eljárásokat
is ideértve, az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről
6
szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatal építésügyi hatóságához kerülhessen át.
A 3. §-hoz
A jogszerűtlen építési tevékenység fogalmát hozzá kell igazítani az egyszerű bejelentés új
szabályaihoz. Ebből kifolyólag akkor válik jogszerűtlenné az egyszerű bejelentéssel folytatott
építési tevékenység, ha a természetes személy nem saját lakhatás céljára építkezik, vagy ha nem
természetes személy az építtető.
A 4. §-hoz
Azokban az ügyekben, amelyekben zajlik az építési engedélyezési eljárás, nem célszerű
megengedni és a jogbiztonságot veszélyeztetné, ha az eljásás közben át lehetne térni egyszerű
bejelentési eljárásra. Ezért a javaslat úgy rendelkezik, hogy ahol törvény hatályba lépése előtt indult
építésügyi engedélyezési eljárások esetében az építésügyi engedélyezési eljárást a kérelem
benyújtásakor hatályos rendelkezések szerint le kell folytatni.
Az 5. §-hoz
A jókarbantartási eljárás építésfelügyeleti hatóságtól való elkerülését követi le a Javaslat.
A 6. §-hoz
A hatályon kívül helyezés a Javaslatban fogaltaknak megfelelő pontosításokon túlmenően az
összevont telepítési eljárásban az építésügyi hatósági szolgáltatás igénybevételére vonatkozó
jogszabályi rendelkezések összhangjának megteremtése érdekében szükséges. Az építésügyi
hatósági szolgáltatás igénybevételének „fakultatív” jellegére tekintettel a törvényi előírás
fenntartása nem indokolt.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 29. § (2) bekezdése
alapján igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat - törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott
kormányrendelet felhatalmazása alapján - a miniszter az adópolitikáért felelős miniszter
egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg. A Javaslat ennek megfelelően a törvényből
kiveszi az egyszerű bejelentéssel megépített lakóépület meglétét igazoló hatósági bizonyítvány
kiadásakor fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét megállapító mellékletet, amelyet
miniszteri rendelet fog szabályozni.
A 7. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.