﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13919. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti Stratégiai Partnerségi
Megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter
Budapest, 2017. február
2017. évi.....törvény
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti Stratégiai Partnerségi
Megállapodás kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és
tagállamai, másrészről Kanada közötti Stratégiai Partnerségi Megállapodás (a továbbiakban:
Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„STRATÉGIAI PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁS
EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL KANADA
KÖZÖTT
PREAMBULUM
AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: „az Unió”
továbbá
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
1
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő
felei, a továbbiakban: a tagállamok,
egyrészről, valamint
KANADA
másrészről,
a továbbiakban együttesen: „a Felek”,
ALAPUL VÉVE az Európa és Kanada népei között kiterjedt történelmi, kulturális, politikai
és gazdasági kapcsolataik útján régóta fennálló barátságot,
FIGYELEMBE VÉVE az Európai Közösségek és Kanada között létrejött 1976. évi
kereskedelmi és gazdasági együttműködési keretmegállapodás, az Európai Közösség és
tagállamai, valamint Kanada közötti transzatlanti kapcsolatokról szóló 1990. évi nyilatkozat,
az Unió és Kanada közötti kapcsolatokról szóló 1996. évi közös politikai nyilatkozat és az
Unió és Kanada közötti akcióterv, a 2004. évi EU-Kanada partnerségi menetrend, valamint az
Európai Unió és Kanada közötti, Kanadának az Európai Unió válságkezelési műveleteiben
történő részvétele kereteinek meghatározásáról szóló 2005. évi megállapodás óta elért
előrehaladást,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Feleknek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában
lefektetett demokratikus alapelvek és emberi jogok iránti erős elkötelezettségét,
OSZTVA azt a nézetet, mely szerint a tömegpusztító fegyverek elterjedése súlyos fenyegetést
jelent a nemzetközi biztonságra nézve,
ÉPÍTVE a Felek régóta folytatott együttműködésére a béke, a biztonság és a jogállamiság
nemzetközi alapelveinek előmozdítása érdekében,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Felek elkötelezettségét a terrorizmus és a szervezett bűnözés
elleni, kétoldalú és többoldalú csatornákon történő küzdelem iránt,
OSZTVA a szegénység csökkentése, az inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása, valamint
a fejlődő országok politikai és gazdasági reformok megvalósítására irányuló erőfeszítéseinek
támogatása iránti elkötelezettséget,
ELISMERVE a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójának
előmozdítására irányuló szándékukat;
2
BÜSZKÉN az európai és kanadai polgárok közötti kiterjedt személyes kapcsolatokra,
valamint a Felek elkötelezettségére a kulturális kifejezések sokszínűségének védelme és
előmozdítása iránt,
ELISMERVE azt a fontos szerepet, amelyet a hatékony multilaterális szervezetek játszhatnak
az együttműködés előmozdításában, valamint eredmények elérésében a globális kérdések és
kihívások terén,
SZEM ELŐTT TARTVA dinamikus kereskedelmi és befektetési kapcsolataikat, amelyeket
még tovább gazdagít majd az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás hatékony
végrehajtása,
EMLÉKEZTETVE arra, hogy az e megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló
szerződés Harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült
Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként, és nem az Európai Unió részeként
kötelezik, feltéve, hogy az Európai Unió és az Egyesült Királyság és/vagy Írország nem
értesítette együttesen Kanadát arról, hogy a rendelkezések az Egyesült Királyságot és
Írországot az Európai Unió részeként kötelezik a szabadság, jogérvényesülés és biztonság
területe vonatkozásában az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió
működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló
21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett rendelkezések az Egyesült
Királyságra és/vagy Írországra többé nem mint az Európai Unió részeire nézve kötelezőek - a
21. jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően -, az Európai Unió az Egyesült Királysággal
és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti Kanadát a két tagállam helyzetében
bekövetkezett változásról, és ez esetben a megállapodás rendelkezései e két tagállamot saját
jogon kötelezik. Ugyanez vonatkozik Dániára, az említett szerződésekhez csatolt, Dánia
helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően,
ELISMERVE a Európai Unióban a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése óta bekövetkezett
intézményi változásokat,
MEGERŐSÍTVE, hogy a Felek stratégiai partnernek tekintik egymást és elkötelezettek
amellett, hogy tovább gazdagítják és magasabb szintre emelik kapcsolataikat és nemzetközi
együttműködésüket a kölcsönös tiszteletre és párbeszédre építve, hogy előmozdítsák közös
érdekeiket és értékeiket,
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy egy ilyen együttműködést fokozatosan és pragmatikusan kell
megvalósítani szakpolitikáik fejlődésével párhuzamosan,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
I.	CÍM
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ALAPJA
1.	cikk
Általános alapelvek
3
1.	A Felek támogatásukat fejezik ki az Egyesült Nemzetek Alapokmányában
megfogalmazott közös alapelvek iránt.
2.	Stratégiai kapcsolatukat szem előtt tartva a Felek törekednek arra, hogy
összehangoltabban fejlesszék kétoldalú, regionális és multilaterális szintű együttműködésüket.
3.	A Felek ezt a megállapodást közös értékeik, a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az
egyenlő partnerség, a multilateralizmus, a konszenzus, valamint a nemzetközi jog tiszteletben
tartásának alapelve alapján hajtják végre.
II.	CÍM
EMBERI JOGOK, ALAPVETŐ SZABADSÁGOK, DEMOKRÁCIA ÉS
JOGÁLLAMISÁG
2.	cikk
A demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok
tiszteletben tartása és előmozdítása
1.	Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és olyan más, az Unió vagy az uniós
tagállamok és Kanada részvételével működő, meglévő emberi jogi szerződésekben és más
jogilag kötelező eszközben meghatározott demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető
szabadságok tiszteletben tartása a Felek bel- és külpolitikájának alapja és e megállapodás
lényeges elemét képezi.
2.	A Felek törekednek arra, hogy együttműködnek és tiszteletben tartják ezeket a jogokat
és alapelveket saját szakpolitikáikban, továbbá más államokat is arra bátorítanak, hogy
csatlakozzanak ezekhez a nemzetközi emberi jogi szerződésekhez és jogilag kötelező
eszközökhöz, valamint, hogy hajtsák végre saját emberi jogi kötelezettségeiket.
3.	A Felek elkötelezettek a demokrácia előmozdítása iránt, ideértve a nemzetközi
normáknak megfelelő szabad és tisztességes választásokat. Az egyes Felek tájékoztatják
egymást választási megfigyelő misszióikról és adott esetben felkérik egymást az ezekben való
részvételre.
4.	A Felek elismerik, hogy a jogállamiság fontos az emberi jogok védelméhez és a
demokratikus államok kormányzati intézményeinek hatékony működéséhez. Ide tartozik a
független igazságszolgáltatás, a törvény előtti egyenlőség, a tisztességes eljáráshoz való jog és
a magánszemélyek hatékony jogorvoslati mechanizmusokhoz való hozzáférése.
III.	CÍM
NEMZETKÖZI BÉKE ÉS BIZTONSÁG, HATÉKONY MULTILATERALIZMUS
3.	cikk
Tömegpusztító fegyverek
4
1.	A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők
közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek (WMD) és hordozóeszközeik
állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.
2.	A Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a
tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedésének megakadályozásához a
leszerelésről és nonproliferációról szóló nemzetközi megállapodásokkal és ENSZ Biztonsági
Tanácsának határozataival kapcsolatos kötelezettségeik teljes körű betartásával és
végrehajtásával. Ezenkívül a Felek adott esetben továbbra is együttműködnek az elterjedés
megakadályozására irányuló erőfeszítések érdekében azon export-ellenőrzési rendszerekben
való részvételük útján, melynek mindketten részes felei. A Felek megállapodnak abban, hogy
e rendelkezés a megállapodás lényeges elemét képezi.
3.	A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a
tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozásához azáltal,
hogy:
a)	adott esetben lépéseket tesznek minden olyan vonatkozó nemzetközi leszerelési és
nonproliferációról szóló szerződés aláírása, megerősítése, illetve az ezekhez való csatlakozás,
valamint azon szerződésekből származó kötelezettségeik teljes mértékű végrehajtása
érdekében, amelyeknek már részes felei; továbbá minden államot arra bátorítanak, hogy
csatlakozzanak ezekhez a szerződésekhez;
b)	hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszert tartanak fenn, amely ellenőrzi a
tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját, illetve megakadályozza az ezekkel
kapcsolatos tiltott brókertevékenységet és azok tranzitját (beleértve a kettős felhasználású
technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését),
valamint hatékony szankciókat helyeznek kilátásba az exportellenőrzés megsértése esetére;
c)	küzdenek a vegyi-, biológiai- és toxinfegyverek elterjedése ellen. A Felek
megállapodnak arról, hogy a vonatkozó fórumokon együttműködnek az olyan nemzetközi
egyezmények egyetemes tiszteletben tartásának előmozdítása érdekében, mint például a
vegyifegyver-tilalmi egyezmény (Egyezmény a vegyi fegyverek kifejlesztésének,
gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről) és a
biológiai- és toxinfegyver-tilalmi egyezmény (Egyezmény a bakteriológiai (biológiai) és
toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek
megsemmisítéséről).
4.	A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeresen magas szintű EU-Kanada-
találkozókat rendeznek a nonproliferációval és a leszereléssel kapcsolatos kérdések terén
folytatott együttműködés előmozdításának módjairól folytatandó eszmecsere érdekében.
4.	cikk
Kézi- és könnyűfegyverek
1.	A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges
lőszerek tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, továbbá túlzott felhalmozása, helytelen
kezelése, nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly
fenyegetést jelentenek a békére és a nemzetközi biztonságra.
5
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek,
valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmére vonatkozó
kötelezettségvállalásaikat a vonatkozó nemzetközi eszközök keretében, ideértve a kézi- és
könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, az ellene folytatott
küzdelemről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési programot, valamint az ENSZ
Biztonsági Tanácsának határozataiból származó kötelezettségeket.
3.	A Felek törekednek arra, hogy globális, regionális és nemzeti szinten lépéseket tesznek
a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme
elleni küzdelemben, és biztosítják a többi országnak e téren nyújtott segítségük
koordinációját, egyeztetését, kiegészítő jellegét és szinergiáját.
5.	cikk
Nemzetközi Büntetőbíróság
1.	A Felek megerősítik, hogy a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb
bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, azok hatékony üldözését nemzeti szinten
hozott intézkedésekkel és a nemzetközi együttműködés fokozásával kell biztosítani, a
Nemzetközi Büntetőbíróságot (NBB) is bevonva.
2.	A Felek osztják az irányú elkötelezettségüket, hogy előmozdítsák az NBB Római
Statútumának egyetemes megerősítését vagy az ahhoz való egyetemes csatlakozást, és azon
dolgoznak, hogy az NBB részes felei hazai szinten hatékonyan hajtsák végre a Statútumot.
6.	cikk
Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben
1.	A Felek elismerik, hogy a terrorizmus elleni küzdelem közös prioritás számukra, és
hangsúlyozzák, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet a jogállamiság, a nemzetközi jog -
különös tekintettel az Egyesült Nemzetek Alapokmányára és az ENSZ Biztonsági Tanácsának
vonatkozó határozataira -, az emberi jogok, a nemzetközi menekültjog, a humanitárius jog és
az alapvető szabadságok tiszteletben tartása mellett kell folytatni.
2.	A Felek magas szintű terrorizmusellenes konzultációkat tartanak és ad hoc kapcsolatot
tartanak fenn azzal a céllal, hogy - amikor csak lehet - ösztönözzék a közös
terrorizmusellenes műveleti erőfeszítéseket és együttműködési mechanizmusokat. Ide tartozik
a terroristák jegyzékeivel, az erőszakos szélsőségek elleni stratégiákkel és a felmerülő
terrorizmusellenes kérdések új megközelítéseivel kapcsolatos rendszeres egyeztetések.
3.	A Felek közös elkötelezettséget tanúsítanak a terrorizmus elleni küzdelem átfogó
nemzetközi megközelítése iránt, az ENSZ vezetésével. A Felek különösen arra törekednek,
hogy együttműködnek a területtel kapcsolatos nemzetközi konszenzus mélyítése érdekében az
ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiája és adott esetben az ENSZ Biztonsági Tanácsa
vonatkozó határozatainak teljes mértékű végrehajtása céljából.
4.	A Felek továbbra is szorosan együttműködnek a terrorizmus elleni küzdelem
világfóruma és annak munkacsoportjai keretében.
6
5.	A Felek a Pénzügyi Akció Munkacsoport által lefektetett nemzetközi ajánlások szerint
küzdenek a terrorizmus finanszírozása ellen.
6.	A Felek megfelelően folytatják együttműködésüket más államok terrorizmus elleni
kapacitásainak növelése érdekében, hogy megelőzzék, felderítsék a terrorista
tevékenységeket, valamint reagáljanak azokra.
7.	cikk
Együttműködés a nemzetközi béke és stabilitás előmozdítása érdekében
A nemzetközi béke és biztonság, valamint a hatékony multilaterális intézmények és
szakpolitikák megteremtésével kapcsolatos közös érdekeik előmozdítása érdekében a Felek:
a)	folytatják a transzatlanti biztonság további erősítésére irányuló erőfeszítéseiket,
tekintetbe véve az Európa és Észak-Amerika között meglévő transzatlanti biztonsági
szervezet központi szerepét;
b)	megerősítik a válságkezelés és a kapacitásépítés támogatására irányuló közös
erőfeszítéseiket, és tovább mélyítik együttműködésüket e tekintetben, ideértve az Unió
műveleteit és misszióit is. A Felek törekednek arra, hogy előmozdítják az ilyen
tevékenységekben való részvételt, többek között korai konzultáció és tervezési információk
megosztása útján, amennyiben a Felek ezt megfelelőnek tartják.
8.	cikk
Együttműködés a multilaterális, regionális és nemzetközi fórumok és szervezetek
keretében
1.	A Felek elkötelezettek a mulilateralizmus mellett és az arra irányuló erőfeszítések
iránt, hogy javítsák az olyan regionális és nemzetközi fórumok és szervezetek, mint például az
ENSZ és szakosított szervezetei és ügynökségei, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet (OECD), az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO), az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint más multilaterális fórumok hatékonyságát.
2.	A Felek hatékony konzultációs mechanizmust működtetnek a multilaterális
fórumokhoz kapcsolódóan. Az ENSZ keretében az emberi jogok és demokrácia területén már
működő párbeszédükön túl a Felek állandó konzultációs mechanizmust alakítanak ki az
Emberi Jogi Tanácson, az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlésén és az ENSZ bécsi
intézményein, valamint adott esetben egyéb, a Felek megegyezése szerinti fórumokon belüli
együttműködéshez kapcsolódóan.
3.	A Felek törekednek a választásokkal kapcsolatos konzultációkra is, a multilaterális
szervezetekben való hatékony képviselet kialakítása érdekében.
IV.	CÍM
GAZDASÁGI ÉS FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS
9.	cikk
7
Párbeszéd és globális vezető szerep a gazdasági kérdésekben
Elismerve, hogy fenntartható globalizációt és nagyobb jólétet csak nyílt, piaci alapú,
hatékony szabályozásra és erős globális intézményekre támaszkodó világgazdaságban lehet
megvalósítani, a Felek törekednek arra, hogy:
a)	vezető szerepet játszanak a szilárd gazdaságpolitikák és a prudens pénzgazdálkodás
előmozdításában úgy belföldön, mint regionális és nemzetközi kötelezettségvállalásaik útján;
b)	rendszeres magas szintű párbeszédet tartanak a makrogazdasági kérdésekről - adott
esetben központi banki képviselők bevonásával - azzal a céllal, hogy együttműködjenek a
kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyekben;
c)	bátorítják adott esetben a kölcsönös érdeklődésre számot tartó globális gazdasági
kérdésekről megfelelő időben és hatékonyan folytatott párbeszédet és együttműködést a Felek
részvételével működő multilaterális szervezetekben és fórumokon, mint például az OECD, a
G-7, a G-20, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és a Kereskedelmi Világszervezet
(WTO).
10.	cikk
A szabad kereskedelem előmozdítása és a befektetések növelése
1.	A Felek együttműködnek a közöttük folytatott kereskedelem és befektetések
fenntartható növekedésének és fejlődésének kölcsönös előnyükre történő előmozdítása
érdekében, az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás rendelkezéseinek megfelelően.
2.	A Felek törekednek együttműködni annak érdekében, hogy tovább erősítsék a WTO-t,
mint az erős, inkluzív és szabályokra épülő globális kereskedelmi rendszer leghatékonyabb
keretét.
3.	A Felek folytatj ák a vámügyi együttműködést.
11.	cikk
Adóügyi együttműködés
Gazdasági együttműködésük megerősítése és fejlesztése céljából a Felek igazodnak a jó
adóügyi kormányzás alapelveihez, mint például az átláthatóság alapelve, az információcsere
és a káros adózási gyakorlatok kivédése - és adott esetben az OECD káros adóztatási
gyakorlatokkal foglalkozó fóruma és a vállalkozások adózására vonatkozó uniós magatartási
kódex keretében alkalmazzák azokat. A Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek ezen
alapelvek nemzetközi végrehajtásának előmozdítása és javítása érdekében.
12.	cikk
Fenntartható fejlődés
1.	A Felek megerősítik amelletti elkötelezettségüket, hogy az eljövendő generációk
szükségleteinek veszélyeztetése nélkül adnak választ a ma nemzedékeinek szükségleteire. A
8
Felek elismerik, hogy a hosszabb távon fenntartható gazdasági növekedés feltétele a
fenntartható fejlődés alapelveinek tiszteletben tartása.
2.	A Felek folytatják az erőforrások felelősségteljes és hatékony felhasználásának
ösztönzését, és felhívják a figyelmet a környezeti károk gazdasági és társadalmi költségeire,
valamint ezeknek az emberek jóllétére gyakorolt járulékos hatásaira.
3.	Párbeszéd, a bevált gyakorlatok megosztása, a jó kormányzás, valamint a hatékony és
eredményes pénzgazdálkodás útján a Felek továbbra is bátorítják a fenntartható fejlődés
ösztönzésére irányuló erőfeszítéseket.
4.	A Felek közös célkitűzése a szegénység csökkentése és az inkluzív gazdasági fejlődés
támogatása világszerte, és e cél érdekében a lehetőségek szerint minél gyakoribb
együttműködésre törekednek.
5.	E cél érdekében a Felek rendszeres szakpolitikai párbeszédet alakítanak ki a fejlesztési
együttműködés terén, hogy javítsák a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekben a
szakpolitikai koordinációt, valamint fejlesztési együttműködésük minőségét és hatékonyságát,
a segélyhatékonyság nemzetközi szinten elfogadott alapelveinek megfelelően. A Felek
együttműködnek az elszámoltathatóság és az átláthatóság erősítése érdekében a fejlesztési
eredmények javítására koncentrálva, és elismerik annak fontosságát, hogy a fejlesztési
együttműködés minél több szereplő bevonásával valósuljon meg, ideértve a magánszektort és
a civil társadalmat is.
6.	A Felek elismerik az energiaágazat jelentőségét a gazdasági jólét, valamint a
nemzetközi béke és stabilitás szempontjából Egyetértenek abban, hogy az energiaellátás
javítására és diverzifikálására, az innováció ösztönzésére és az energiahatékonyság növelésére
van szükség az energiával kapcsolatos lehetőségek, az energiabiztonság, valamint a
fenntartható és megfizethető energia támogatása érdekében. A Felek magas szintű energiaügyi
párbeszédet folytatnak, továbbá bilaterális és multilaterális csatornákon folytatják
együttműködésüket a nyílt versenypiacok támogatása, a bevált gyakorlatok megosztása, a
tudományos alapú, átlátható szabályozás előmozdítása, valamint az energiaügyi
együttműködés különböző területeinek megvitatása érdekében.
7.	A Felek nagy jelentőséget tulajdonítanak a környezet védelmének és megőrzésének, és
elismerik a szigorú környezetvédelmi normák szükségességét annak érdekében, hogy
megőrizhető legyen a környezet a jövő generációi számára.
8.	A Felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás globális fenyegetést jelent, és a
kibocsátáscsökkentés céljából azonnali és további intézkedéseket kell hozni, hogy az
üvegházhatású gázok légköri koncentrációját olyan szinten stabilizálják, amely
megakadályozza az éghajlati rendszerbe való veszélyes mértékű emberi beavatkozást. Közös
céljuk, hogy innovatív megoldásokat találjanak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére és e
hatásokhoz való alkalmazkodásra. A Felek elismerik e kihívás globális jellegét és tovább
támogatják az igazságos, hatékony, átfogó és szabályokon alapuló rendszer kialakítására
irányuló nemzetközi erőfeszítéseket az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezményének
(UNFCCC) keretében, amely a keretegyezmény minden részes felére alkalmazandó, ideértve
a párizsi megállapodás előrevitelében történő közös munkát.
9
9.	A Felek magas szintű párbeszédet folytatnak a környezetről és az éghajlatváltozásról,
melynek célja a bevált gyakorlatok megosztása, valamint a hatékony és inkluzív
együttműködés ösztönzése az éghajlatváltozással kapcsolatos együttműködésről és más,
környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekről.
10.	A Felek elismerik a bilaterális és multilaterális szintű párbeszéd és együttműködés
fontosságát a foglalkoztatás, a szociális ügyek és a tisztességes munka területén, különösen a
globalizáció és a demográfiai változások tükrében. A Felek törekednek az együttműködés,
valamint az információ- és tapasztalatcsere ösztönzésére a foglalkoztatási és szociális
kérdések vonatkozásában. A Felek megerősítik továbbá elkötelezettségüket a Felek által
felvállalt nemzetközileg elismert munkaügyi normák - mint például a Nemzetközi
Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munkára vonatkozó alapelvekről és alapvető jogokról szóló
1998. évi nyilatkozatában és az annak nyomán hozott intézkedésekben említett munkaügyi
normák - tiszteletben tartása, előmozdítása és megvalósítása mellett.
13.	cikk
Egyéb kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken folytatott párbeszéd
Elismerve közös elkötelezettségüket amellett, hogy elmélyítsék és kiterjesszék régóta tartó
kapcsolataikat, valamint elismerve a köztük meglévő együttműködést, a Felek vállalják, hogy
a megfelelő bilaterális és multilaterális fórumokon ösztönzik a szakértők közti párbeszédet és
a bevált gyakorlatok cseréjét a közös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai területeken.
Ezek a területek többek között - de nem kizárólag - a következőket foglalják magukban:
mezőgazdaság, halászat, nemzetközi óceán- és tengerpolitika, vidékfejlesztés, nemzetközi
szállítmányozás, foglalkoztatás, valamint a tudomány és technológia területét is felölelő, a
sarkköri területekkel kapcsolatos kérdések. Adott esetben az együttműködés magában
foglalhatja a jogalkotási, szabályozási és közigazgatási gyakorlatra, valamint a döntéshozatali
eljárásokra vonatkozó tapasztalatcserét.
14.	cikk
A polgárok jólléte
1.	Felismerve annak jelentőségét, hogy kiterjesszék és elmélyítsék párbeszédüket és
együttműködésüket a polgáraik és a nagyobb globális közösség jóllétét befolyásoló kérdések
széles köréről, a Felek ösztönzik és elősegítik a párbeszédet, a konzultációt és - ahol
lehetséges - az együttműködést a polgárok jóllététét befolyásoló, kölcsönös érdeklődésre
számot tartó, már napirenden lévő és felmerülő új kérdésekről.
2.	A Felek elismerik a fogyasztóvédelem jelentőségét, és bátorítják a területtel
kapcsolatos információk és bevált gyakorlatok cseréjét.
3.	A Felek bátorítják a kölcsönös együttműködést és információcserét a globális
egészségügyi kérdésekről, valamint a nemzetközi horderejű közegészségügyi
szükséghelyzetekre való felkészülésről és reagálásról.
10
15. cikk
Együttműködés a tudás, a kutatás, az innováció és a kommunikációs technológiák
terén
1.	Elismerve, hogy a globális kihívások kezelése szempontjából mennyire fontos az új
tudás, a Felek továbbra is bátorítják az együttműködést a tudomány, a technológia, a kutatás
és az innováció területén.
2.	A Felek - elismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák fontos
szerepet töltenek be a mai világban és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés
szempontjából - törekednek arra, hogy megfelelően együttműködjenek és megvitassák
nézeteiket a területtel kapcsolatos nemzeti, regionális és nemzetközi szakpolitikákról.
3.	Elismerve, hogy globális kihívást jelent az internet biztonságosságának és
stabilitásának fenntartása az alapvető jogok és szabadságok teljes mértékű biztosítása mellett,
a Felek törekednek arra, hogy párbeszéd és szakértelem cseréje útján bilaterális és
multilaterális szinten egyaránt együttműködjenek.
4.	A Felek elismerik, hogy az űrrendszerek használata egyre fontosabb ahhoz, hogy
megvalósítsák társadalmi-gazdasági, környezetvédelmi és nemzetközi politikai
célkitűzéseiket. A Felek tovább bővítik együttműködésüket az űreszközök fejlesztése és
használata terén a polgárok, vállalkozások és kormányzati szervezetek támogatására.
5.	A Felek törekednek arra, hogy folytassák együttműködésüket a statisztika területén,
különös tekintettel a bevált gyakorlatok és a szakpolitikák megosztásának aktív ösztönzésére.
16.	cikk
A kulturális kifejezések sokszínűségének előmozdítása, oktatás és ifjúság, emberek
közötti kapcsolatok
1.	A Felek büszkék a közöttük régóta fennálló kulturális és nyelvi kapcsolatokra és
hagyományokra, melyek egymás megértését elősegítő kapcsolódási pontokat alakítottak ki
közöttük. A kormányzat és társadalom minden szintjén léteznek transzatlanti kapcsolatok, és e
kapcsolat hatása a kanadai és az európai társadalmakban egyaránt jelentős. A Felek e
kötelékek ösztönzésére és olyan új módok feltárására törekednek, amelyek emberek közötti
kapcsolatok útján mozdítják elő a kapcsolatokat. A Felek törekednek az olyan nem
kormányzati szervezeteken és agytrösztökön keresztül megvalósuló cserék hasznosítására,
amelyek összefogják a fiatalságot és más gazdasági és társadalmi szereplőket, hogy
kiterjesszék és elmélyítsék ezeket a kapcsolatokat, valamint gazdagítsák a közös kihívások
megoldására vonatkozó gondolatok áramlását.
2.	Elismerve az évek alatt kialakult, kiterjedt kapcsolataikat a felsőoktatás, az oktatás, a
sport, a kultúra, a turizmus és a fiatalok mobilitása terén, a Felek üdvözlik és adott esetben
bátorítják az ilyen kapcsolatok kiterjesztésére irányuló, folytatódó együttműködést.
3.	A Felek törekednek a kulturális kifejezések sokszínűségének előmozdítására, ide értve
adott esetben a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló
2005. évi UNESCO-egyezmény alapelveinek és célkitűzésinek előmozdítását is.
11
4.	A Felek törekednek arra, hogy kulturális intézményeik és ágazatbeli szakembereik
között bátorítsák és könnyebbé tegyék a cseréket, az együttműködést és a párbeszédet.
17.	cikk
Katasztrófákkal szembeni ellenálló-képesség és veszélyhelyzet-kezelés
A természeti és ember okozta katasztrófák hatásainak minimalizálása, valamint a
társadalom és az infrastruktúra ellenálló-képességének növelése érdekében a Felek
megerősítik közös elkötelezettségüket a megelőzési, felkészültségi, reagálási és helyreállítási
intézkedések ösztönzése mellett, többek között - adott esetben - bilaterális és multilaterális
szintű együttműködés útján.
V.	CÍM
JOGÉRVÉNYESÜLÉS, SZABADSÁG ÉS BIZTONSÁG
18.	cikk
Igazságügyi együttműködés
1.	A Felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében
törekednek arra, hogy a vonatkozó nemzetközi megállapodások alapján fokozzák a kölcsönös
jogsegélyre és kiadatásra vonatkozó együttműködést. A Felek - illetékességük és hatáskörük
keretein belül - törekednek a meglévő mechanizmusok megerősítésére, és adott esetben
mérlegelik a területen folytatott nemzetközi együttműködés megkönnyítését célzó új
mechanizmusok kialakítását. Ez magában foglalja adott esetben a vonatkozó nemzetközi
dokumentumokhoz való csatlakozást és azok végrehajtását, valamint az Eurojusttal folytatott
szorosabb együttműködést.
2.	A Felek - hatáskörüknek megfelelően - adott esetben fejlesztik igazságügyi
együttműködésüket polgári és kereskedelmi ügyekben, különösen a polgári igazságügyi
együttműködéssel kapcsolatos többoldalú egyezmények megtárgyalását, megerősítését és
végrehajtását illetően, ideértve a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia egyezményei t a
nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek védelme terén.
19.	cikk
Együttműködés a tiltott kábítószerek elleni küzdelem terén
1.	Illetékességük és hatáskörük keretein belül a Felek együttműködnek egy, a kábítószer-
kérdésre vonatkozó kiegyensúlyozott és integrált megközelítés kidolgozásában. A Felek a
következőkre koncentrálják erőfeszítéseiket:
-	a tiltott kábítószerek elleni küzdelmet szolgáló struktúrák megerősítése;
-	a tiltott kábítószerek kínálatának, kereskedelmének és keresletének csökkentése;
-	a tiltott kábítószerrel való visszaélés egészségügyi és szociális következményeinek
kezelése; valamint
12
-	az olyan struktúrák hatékonyságának maximalizálása, amelyek célja a kémiai
prekurzorok kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállítására történő felhasználásának
csökkentése.
2.	A Felek együttműködnek e célkitűzések megvalósítása érdekében, lehetőség szerint
többek között technikai segítségnyújtási programjaik összehangolásával, valamint azon
országok megerősítésre és végrehajtásra bátorításával, amelyek még nem erősítették meg és
hajtották végre azokat a meglévő, kábítószerek visszaszorításáról szóló nemzetközi
egyezményeket, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok és Kanada részes felei. A Felek
tevékenységüket a kábítószerek visszaszorításáról szóló vonatkozó nemzetközi
egyezményekkel összhangban általánosan elfogadott alapelvekre alapozzák, és tiszteletben
tartják a világ kábítószer-problémájának megoldására irányuló egységes és kiegyensúlyozott
stratégia érdekében folytatott nemzetközi együttműködésről szóló, az ENSZ által 2009-ben
elfogadott politikai nyilatkozat és cselekvési terv átfogó célkitűzéseit.
20.	cikk
Bűnüldözési együttműködés, valamint a szervezett bűnözés és a korrupció elleni
küzdelem
1.	A Felek elkötelezettek aziránt, hogy együttműködést folytatnak a szervezett, a
gazdasági és a pénzügyi bűncselekmények, a korrupció, a hamisítás, a csempészet és az
illegális pénzügyi műveletek elleni küzdelem terén azáltal, hogy betartják az e területen
hatályos kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupciós
cselekményekből származó vagyoni vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott
hatékony együttműködés tekintetében.
2.	A Felek megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy bűnüldözési együttműködést
alakítanak ki, többek között az Europollal való folytatódó együttműködés útján.
3.	Ezenkívül a Felek törekednek arra, hogy együttműködjenek a nemzetközi fórumokon a
Felek részvételével működő, az ENSZ keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés
elleni egyezményhez és annak kiegészítő jegyzőkönyveihez való csatlakozás és ezek
végrehajtásának előmozdítása érdekében.
4.	A Felek adott esetben az ENSZ Korrupció elleni egyezménye végrehajtásának
előmozdítására is törekednek, többek között szigorú felülvizsgálati mechanizmus működtetése
útján, az átláthatóság alapelvének tiszteletben tartása és a civil társadalom részvétele mellett.
21.	cikk
Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
1.	A Felek elismerik annak szükségességét, hogy együttműködjenek annak megelőzése
érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket bűncselekményekből - például a kábítószer-
kereskedelemből és a korrupcióból - származó bevételek tisztára mosására használják fel,
valamint hogy küzdjenek a terrorizmus finanszírozása ellen. Ez az együttműködés kiterjed a
bűncselekményből származó vagyoni vagy pénzeszközök elkobzására, a vonatkozó jogi és
jogszabályi kereteken belül.
13
2.	A Felek adott esetben saját jogi keretüknek és jogszabályaiknak megfelelően
vonatkozó információkat cserélnek és megfelelő intézkedéseket hajtanak végre a pénzmosás
és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekében, amit a Pénzügyi Akció
Munkacsoport ajánlásai és a területen tevékeny más nemzetközi szervek által elfogadott
standardok vezérelnek.
22.	cikk
Számítástechnikai bűnözés
1.	A Felek elismerik, hogy a számítástechnikai bűnözés globális reagálást igénylő
globális probléma. E célból a Felek információk és gyakorlati tudás cseréje útján megerősítik
a számítástechnikai bűnözés megelőzésére és az az elleni küzdelemre irányuló
együttműködésüket, vonatkozó jogi kereteiknek és jogszabályaiknak megfelelően. A Felek
együttműködésre törekednek, hogy adott esetben a más államoknak segítséget és támogatást
nyújtsanak olyan hatékony jogszabályok, szakpolitikák és gyakorlat kialakításában, amelyek
az elkövetés helyétől függetlenül a számítástechnikai bűnözés megelőzésére és az az elleni
küzdelemre irányulnak.
2.	A Felek - vonatkozó jogi és jogszabályi kereteiken belül - információt cserélnek
különböző területeken, ideértve a számítástechnikai bűnözést felderítő szakemberek oktatását
és képzését, a számítástechnikai bűnözéssel kapcsolatos vizsgálatok lebonyolítását és a
digitális igazságügyi szakértelmet.
23.	cikk
Migráció, menekültügy és határigazgatás
1.	A Felek megerősítik az iránti elkötelezettségüket, hogy vonatkozó törvényeik és
rendeleteik keretein belül együttműködnek és nézetet cserélnek a migráció (beleértve a legális
migrációt, az irreguláris migrációt, az emberkereskedelmet, a migrációt és a fejlesztést), a
menekültügy, az integráció, a vízumok és a határigazgatás terén.
2.	A Felek közös célja, hogy vízummentes utazást tegyenek lehetővé az Unió és Kanada
között valamennyi polgáruk számára. A Felek együttműködnek és minden erőfeszítést
megtesznek annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül vízummentes utazást
biztosítsanak területeik között minden érvényes útlevéllel rendelkező polgáruk részére.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek az irreguláris migráció
megelőzése és ellenőrzése érdekében. E célból:
a)	Kanada - az érintett tagállam kérésére, és amennyiben azt külön megállapodás nem
szabályozza, további formaságok nélkül - visszafogadja valamennyi olyan állampolgárát, aki
illegálisan tartózkodik valamelyik tagállam területén;
b)	Minden tagállam - Kanada kérésére, és amennyiben azt külön megállapodás nem
szabályozza, további formaságok nélkül - visszafogadja valamennyi olyan állampolgárát, aki
illegálisan tartózkodik Kanada területén;
14
c)	A tagállamok és Kanada e célból megfelelő úti okmányokkal látják el
állampolgáraikat;
d)	A Felek olyan külön megállapodás megkötésére irányuló tárgyalások folytatására
törekednek, amely rögzítené a visszafogadással kapcsolatos kötelezettségeket, ideértve a
harmadik országok állampolgárainak és a hontalan személyeknek a visszafogadását is.
24.	cikk
Konzuli védelem
1.	Kanada lehetővé teszi az uniós polgárok számára, hogy amennyiben az a tagállam,
amelynek az érintett uniós polgár állampolgára, nem rendelkezik Kanadában elérhető állandó
képviselettel, az uniós polgár igénybe veheti Kanadában bármely tagállam diplomáciai és
konzuli hatóságainak védelmét.
2.	A tagállamok lehetővé teszik a kanadai állampolgárok számára, hogy amennyiben
Kanada nem rendelkezik valamely tagállamban elérhető állandó képviselettel, a kanadai
állampolgár a Kanada által kijelölt bármely más tagállam diplomáciai és konzuli hatóságának
védelmét igénybe veheti.
3.	Az (1) és (2) bekezdésnek nem célja megszüntetni azokat az esetleges értesítési és
jóváhagyási kötelezettséget, amelyek egyébként alkalmazandók abban az esetben, amikor
lehetővé teszik uniós vagy kanadai polgár képviseletét bármely olyan állam által, amelynek az
érintett nem állampolgára.
4.	A Felek évente felülvizsgálják az (1) és (2) bekezdés igazgatási szintű működését.
25.	cikk
A személyes adatok védelme
1.	A Felek elismerik, hogy a személyes adatok védelmet igényelnek, és együttműködésre
törekednek a magas szintű nemzetközi normák előmozdítása érdekében.
2.	A Felek elismerik az alapvető jogok és szabadságok védelmének fontosságát, ideértve
a magánélethez való jogot a személyes adatok védelme tekintetében. E célból a Felek
vállalják, hogy vonatkozó törvényeik és rendeleteik keretein belül tiszteletben tartják a fenti
jogokkal kapcsolatban vállalt kötelezettségeiket, többek között a terrorizmus és más,
nemzetközi jellegű súlyos bűncselekmények - ideértve a szervezett bűnözést is - megelőzése
és az ellenük folytatott küzdelem során.
3.	A Felek - vonatkozó törvényeik és rendeleteik keretein belül - párbeszéd és adott
esetben szakértelem cseréje útján bilaterális és multilaterális szinten folytatják
együttműködésüket, tiszteletben tartva a személyes adatok védelmét.
VI.	CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS KONZULTÁCIÓS MECHANIZMUS
15
26. cikk
Politikai párbeszéd
A Felek törekednek arra, hogy hatékony és pragmatikus módon erősítsék a köztük folyó
párbeszédet és konzultációt fejlődő kapcsolataik támogatása, kapcsolataik továbbvitele,
valamint annak érdekében, hogy multilaterális kötelezettségvállalásaik révén előmozdítsák
közös érdekeiket és értékeiket.
27.	cikk
Konzultációs mechanizmus
1.	A Felek közötti párbeszédre folyamatos kapcsolattartás, eszmecserék és konzultációk
révén kerül sor, többek között a következő formákban:
a)	vezetői szintű találkozók évente vagy kölcsönös megegyezés szerint, melyeket
felváltva tartanak az Unióban és Kanadában;
b)	külügyminiszteri szintű találkozók;
c)	miniszteri szintű konzultációk a kölcsönös érdeklődésre számot tartó szakpolitikai
területekről;
d)	vezető tisztviselői és munkacsoporti szintű konzultációk kölcsönös érdeklődésre
számot tartó kérdésekről, illetve tájékoztatás és együttműködés a nagyobb horderejű
belföldi és nemzetközi fejleményekkel kapcsolatban;
e)	az Európai Parlament és Kanada országgyűlése közötti delegációcserék ösztönzése.
2.	Miniszteri szintű vegyes bizottság
a)	Létrejön a miniszteri szintű vegyes bizottság.
b)	A miniszteri szintű vegyes bizottság:
i.	a transzatlanti párbeszéd helyébe lép;
ii.	társelnökei Kanada külügyminisztere és az Unió külügyi és biztonságpolitikai
főképviselője;
iii.	évente, vagy - ha a körülmények úgy kívánják - kölcsönös megállapodásnak
megfelelően találkozik;
iv.	elfogadja saját napirendjét, szabályait és eljárásait;
v.	mindkét Fél j óváhagyásával fogadj a el határozatait;
vi.	a kapcsolatok helyzetéről évente jelentést kap az együttműködési vegyes
bizottságtól és aj ánlásokat tesz az együttműködési vegyes bizottság munkáj ával
16
kapcsolatban, többek között a jövőbeli együttműködés új területeiről és
bármely olyan vita megoldásáról, amely a megállapodás végrehajtása során
merült fel;
vii. a Felek képviselőiből áll.
3.	Együttműködési vegyes bizottság
a)	A Felek együttműködési vegyes bizottságot hoznak létre.
b)	A Felek biztosítják, hogy az együttműködési vegyes bizottság:
i.	ajánlásokat tesz a Felek közötti együttműködés prioritásaival kapcsolatban;
ii.	nyomon követi a Felek közötti stratégiai kapcsolatok fejlődését;
iii.	véleményt cserél és j avaslatot tesz valamennyi közös érdekű kérdésben;
iv.	az eredményességre, nagyobb hatékonyságra és a Felek közötti szinergiák
növelésére tesz ajánlást;
v.	biztosítja e megállapodás megfelelő érvényesülését;
vi.	a Felek által közzétételre kerülő éves jelentést készít a miniszteri szintű vegyes
bizottság számára a kapcsolatok állapotáról e cikk (2) bekezdése b) pontja vi.
alpontjának megfelelően;
vii.	bármely olyan kérdéssel foglalkozik, amelyet a Felek e megállapodás
keretében elé terjesztenek;
viii.	albizottságokat hoz létre, hogy munkája elvégzésében segítsék. Ezek az
albizottságok azonban nem jöhetnek létre olyan területen, amelyen a Felek
közötti más megállapodás már létrehozott valamilyen szervet;
ix.	megtárgyalja azokat a helyzeteket, amelyekben valamelyik Fél azt állítja, hogy
külön megállapodással nem szabályozott területre irányuló döntéshozatali
folyamatok sértették vagy sérthetik az érdekeit.
c)	A Felek biztosítják, hogy az együttműködési vegyes bizottság évente egyszer, az
Unióban és Kanadában felváltva ülésezik; hogy bármelyik Fél kérésére az együttműködési
vegyes bizottság külön ülést tart; hogy az együttműködési vegyes bizottság társelnökei
Kanada egy vezető tisztviselője és az Unió egy vezető tisztviselője; valamint hogy az
együttműködési vegyes bizottság maga állapítja meg hatáskörét, ideértve a megfigyelők
részvételét is.
d)	Az együttműködési vegyes bizottság a Felek képviselőiből áll, megfelelően
figyelembe véve a hatékonysági és gazdaságossági szempontokat a részvétel szintjeinek
megállapításánál.
17
e)	A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködési vegyes bizottság kérheti a
Felek közötti meglévő kétoldalú megállapodások által létrehozott bizottságokat és hasonló
szerveket, hogy rendszeresen jelentést tegyenek tevékenységükről az együttműködési
vegyes bizottságnak a Felek közötti kapcsolatok folyamatos és átfogó felülvizsgálatának
részeként.
28.	cikk
A kötelezettségek teljesítése
1.	A megállapodás által megtestesített kölcsönös tisztelet és együttműködés szellemében
a Felek megteszik azokat az általános vagy különleges intézkedéseket, amelyek a
megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek.
2.	Amennyiben a megállapodás végrehajtásával vagy értelmezésével kapcsolatban
kérdések vagy nézeteltérések merülnek fel, a Felek megerősítik a konzultációra és
együttműködésre irányuló erőfeszítéseiket, hogy e kérdéseket időben és baráti módon
megoldják. Valamely Fél kérésére a kérdést vagy nézeteltérést az együttműködési vegyes
bizottság elé terjesztik további megvitatásra és tanulmányozásra. A Felek közösen úgy is
dönthetnek, hogy ezeket az ügyeket az együttműködési vegyes bizottságnak j elentést tevő
különleges albizottságok elé terjesztik. A Felek biztosítják, hogy az együttműködési vegyes
bizottság vagy a kinevezett albizottság ésszerű időn belül összeül a megállapodás
végrehajtásával vagy értelmezésével kapcsolatban felmerült nézeteltérések megoldása
érdekében, melyre korai egyeztetések, a tények gondos vizsgálata - ideértve adott esetben a
szakértői véleményeket és tudományos bizonyítékokat is -, valamint hatékony párbeszéd
útján kerül sor.
3.	Megerősítve az emberi jogok és a nonproliferáció iránti közös elkötelezettségüket a
Felek dönthetnek úgy, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében és a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt
kötelezettségek különösen súlyos és lényegi megsértését különösen sürgős esetként kezelik. A
Felek úgy vélik, hogy egy helyzet akkor minősülhet a 2. cikk (1) bekezdése „különösen
súlyos és lényegi megsértésének”, ha az kivételes súlyú és jellegű, mint például az államcsíny
vagy az olyan súlyos bűncselekmények, amelyek a nemzetközi közösség békéjét, biztonságát
és j óllétét veszélyeztetik.
4.	Amennyiben egy harmadik országban alakul ki a különösen sürgős esettel
egyenértékűnek minősíthető súlyosságú és jellegű helyzet, a Felek bármely Fél kérésére
törekednek sürgős konzultációt tartani a helyzettel kapcsolatos álláspontok megvitatása és a
lehetséges reagálás mérlegelése érdekében.
5.	Abban a valószínűtlen és váratlan esetben, ha a különösen sürgős eset valamely Fél
területén alakul ki, bármely Fél a miniszteri szintű vegyes bizottság elé terjesztheti az ügyet.
A miniszteri szintű vegyes bizottság kérheti az együttműködési vegyes bizottságot, hogy 15
napon belül tartson sürgős konzultációt. A Felek rendelkezésre bocsátanak minden olyan
vonatkozó információt és bizonyítékot, amely szükséges a helyzet alapos vizsgálatához,
valamint időben és hatékony módon való megoldásához. Amennyiben az együttműködési
vegyes bizottság nem tudja megoldani a helyzetet, az ügyet a miniszteri szintű vegyes
bizottsághoz utalhatja sürgős megvizsgálás céljából.
18
6.	a) Amennyiben különösen sürgős esetben a miniszteri szintű vegyes bizottság
nem képes megoldani a helyzetet, bármely Fél úgy dönthet, hogy felfüggeszti a megállapodás
rendelkezéseinek alkalmazását. Az Unióban a rendelkezések alkalmazásának
felfüggesztéséhez egyhangú döntésre van szükség. Kanadában a rendelkezések
alkalmazásának felfüggesztésére vonatkozó határozatot Kanada kormánya hozza saját
törvényeinek és rendeleteinek megfelelően. Az érintett Fél késedelem nélkül írásban értesíti
határozatáról a másik Felet, és a felfüggesztésre vonatkozó határozatot az ügy Felek számára
elfogadható módon való megoldásához szükséges legrövidebb ideig alkalmazza;
b)	A Felek folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet, amely az említett határozat
meghozatalát eredményezte, és amely alapot adhat arra, hogy a megállapodás keretein kívüli
egyéb megfelelő intézkedéseket tegyenek. Az alkalmazás felfüggesztését vagy egyéb
intézkedést meghozó Fél visszavonja e lépéseit, amint ez indokolttá válik.
7.	Ezenkívül a Felek elismerik, hogy az emberi jogok vagy a nonproliferáció (3)
bekezdésben meghatározott különösen súlyos és lényegi megsértése alapot adhat az Unió és
Kanada közötti átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás felmondására is, összhangban
annak 30.9. cikkével.
8.	Ez a megállapodás nem érinti vagy nem sértheti a Felek közötti egyéb megállapodások
értelmezését vagy alkalmazását. Különösen e megállapodás vitarendezési rendelkezései nem
lépnek a Felek közötti egyéb megállapodások vitarendezési rendelkezéseinek helyébe, és
semmilyen módon nem befolyásolják azokat.
VII.	CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
29.	cikk
Biztonság és információközlés
1.	Ez a megállapodás nem értelmezhető akként, hogy az sértse az Uniónak, a
tagállamoknak vagy Kanadának a hivatalos iratokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó
törvényeit és rendeleteit.
2.	E megállapodás nem értelmezhető akként, hogy az bármelyik Felet arra kötelezze,
hogy olyan információt szolgáltasson, amelynek közlését alapvető biztonsági érdekeivel
ellentétesnek ítéli meg.
30.	cikk
Hatálybalépés és megszüntetés
1.	A Felek értesítik egymást a megállapodás hatályba lépéséhez szükséges belső
eljárásaik lezárulásáról. E megállapodás az utolsó értesítés időpontját követő hónap első
napján lép hatályba.
19
2.	Az (1) bekezdés ellenére az Unió és Kanada ideiglenesen alkalmazza a megállapodás e
bekezdésben megállapított részeit a megállapodás hatálybalépéséig, belső eljárásaiknak és
jogszabályaiknak megfelelően.
Az ideiglenes alkalmazás az azon napot követő második hónap első napjától veszi kezdetét,
amelyen az Unió és Kanada értesítették egymást a következőkről:
a)	Értesítés az Unió részéről az e célból szükséges belső eljárások lezárulásáról, amely
megjelöli a megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit; valamint
b)	Értesítés Kanada részéről az e célból szükséges belső eljárások lezárulásáról, amely
megerősíti Kanada jóváhagyását a megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit illetően;
3.	Bármelyik Fél írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás felmondására
irányuló szándékáról. A felmondás az értesítést követően hat hónappal lép hatályba.
31.	cikk
Módosítás
E megállapodás a Felek írásbeli megállapodásával módosítható. A módosítás az azon napot
követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik egymást a módosítás
hatálybalépéséhez szükséges valamennyi belső eljárás lezárulásáról.
32.	cikk
Értesítések
A 30. és 31. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg
Kanada Külügyi, Kereskedelmi és Fejlesztési Minisztériumának, vagy ezek jogutódainak kell
megküldeni.
33.	cikk
Területi hatály
Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai
Unió alapját képező szerződések alkalmazandók, az ezekben a szerződésekben meghatározott
feltételekkel, másrészről Kanada területén.
34.	cikk
A Felek meghatározása
E megállapodás alkalmazásában a Felek egyrészről - hatásköreiktől függően - az Európai
Unió vagy tagállamai, illetve az Európai Unió és tagállamai, és másrészről Kanada.
Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn,
francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál,
román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
20
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott, erre kellően feljogosított meghatalmazottak aláírták ezt a
megállapodást.
CtcraBeHO b BproKcen Ha TpugeceTu oktombpu npe3 gBe xu.ragu u mecraageceTa roguHa.
Hecho en Bruselas, el treinta de octubre de dos mil dieciséis.
V	Bruselu dne tricátého ríjna dva tisíce sestnáct.
Udferdiget i Bruxelles den tredivte oktober to tusind og seksten.
Geschehen zu Brüssel am dreiBigsten Oktober zweitausendsechzehn.
Kahe tuhande kuueteistkümnenda aasta oktoobrikuu kolmekümnendal paeval Brüsselis.
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gtí^ xpiávxa OKxroPpíou 5úo xi^iá5s^ SsKas^i.
Done at Brussels on the thirtieth day of October in the year two thousand and sixteen.
Fait á Bruxelles, le trente octobre deux mille seize.
Sastavljeno u Bruxellesu tridesetog listopada godine dvije tisuce sesnaeste.
Fatto a Bruxelles, addi trenta ottobre duemilasedici.
Brisele, divi tukstosi sespadsmita gada trisdesmitaja oktobri.
Priimta du tukstanciai sesioliktq met^ spalio trisdesimt^ dien^ Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizenhatodik év október havának harmincadik napján.
Maghmul fi Brussell, fit-tletin jum ta' Ottubru fis-sena elfejn u sittax.
Gedaan te Brussel, dertig oktober tweeduizend zestien.
Sporz^dzono w Brukseli dnia trzydziestego pazdziernika roku dwa tysi^ce szesnastego.
Feito em Bruxelas, em trinta de outubro de dois mil e dezasseis.
Intocmit la Bruxelles la treizeci octombrie doua mii saisprezece.
V	Bruseli tridsiateho októbra dvetisícsestnásf.
V	Bruslju, dne tridesetega oktobra leta dva tisoc sestnajst.
Tehty Brysselissa kolmantenakymmenentena paivana lokakuuta vuonna
kaksituhattakuusitoista.
Som skedde i Bryssel den trettionde oktober ár tjugohundrasexton.
Voor het Koninkrijk Belgie
Pour le Royaume de Belgique
Für das Königreich Belgien
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de
Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brussels
Hoofdstedelijk Gewest.
21
Cette signature engage également la Communauté fran9aise, la Communauté flamande, la
Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de
Bruxelles-Capitale.
Diese Unterschrift bindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flamische
Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flamische
Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.
3a Penyö^HKa Bt^rapHa
Za Ceskou republiku
For Kongeriget Danmark
Für die Bundesrepublik Deutschland
Eesti Vabariigi nimel
Thar cheann Na hÉireann
For Ireland
ria Tnv EX^nvtK^ AnM-OKpaiía
Por el Reino de Espana
Pour la République fran9aise
Za Republiku Hrvatsku
Per la Repubblica italiana
ria xnv KunpiaK^ An^oKpaxia
Latvijas Republikas varda -
Lietuvos Respublikos vardu
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Magyarország részéről
Ghar-Repubblika ta' Malta
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Für die Republik Österreich
W imieniu Rzeczypospolitej Polskiej
Pela República Portuguesa
Pentru Romania
Za Republiko Slovenijo
Za Slovenskú republiku
Suomen tasavallan puolesta
För Republiken Finland
För Konungariket Sverige
For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
22
3a EBponefícKHA ci>ro3
Por la Unión Europea
Za Evropskou unii
For Den Europ^iske Union
Für die Europaische Union
Euroopa Liidu nimel
ria xnv EupronaiK^ 'Evroan
For the European Union
Pour l'Union européenne
Za Europsku uniju
Per l'Unione europea
Eiropas Savienibas varda -
Europos S^jungos vardu
Az Európai Unió részéről
Ghall-Unjom Ewropea
Voor de Europese Unie
W imieniu Unii Europej skiej
Pela Uniao Europeia
Pentru Uniunea Europeana
Za Európsku úniu
Za Evropsko unijo
Euroopan unionin puolesta
För Europeiska unionen
For Canada
Pour le Canada”
4.§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § a Megállapodás 30. cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	A Megállapodás, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért
felelős miniszter annak ismertté válását követően, a Magyar Közlönyben haladéktalanul
közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
23
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada közötti Stratégiai Partnerségi
Megállapodás kötelező hatályának elismeréséről szóló törvényjavaslathoz
Jelen törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről Kanada
közötti Stratégiai Partnerségi Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező
hatályának elismerése és törvényben való kihirdetése.
A Megállapodás célja a kétoldalú együttműködés megerősítése számos külpolitikai és ágazati
területen. Ezek között találjuk a nemzetközi békét és biztonságot, a terrorizmus elleni
küzdelmet, a válságkezelést, a tengeri biztonságot, a globális kormányzást, az energiát, a
közlekedést, a kutatást és fejlesztést, az egészségügyet, a környezetvédelmet és az
éghajlatváltozást, de olyan fontos területeket is érint, mint a tudomány és technológia.
A Megállapodás további célja, hogy fokozza az együttműködés azon formáit, amelyek
közvetlen hatást gyakorolnak az egyes állampolgárokra, például a fiatalokat célzó, oktatási és
kulturális programok, és a konzuli védelem.
A Megállapodásról szóló tárgyalások 2011-ben kezdődtek, majd a feleknek 2014. május
végén sikerült megállapodniuk. 2014. szeptember 8-án John Baird, akkori kanadai
külügyminiszter és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai
főképviselője Ottawában bejelentették a Megállapodás parafálását, melyet Brüsszelben, 2016.
október 30-án írtak alá.
A Megállapodás létrehozása összhangban áll a Kormány azon törekvésével, hogy
Magyarország az Európai Unió tagjaként a harmadik országokkal való együttműködés
megerősítését és elmélyítését támogassa, és ezáltal bilaterális kapcsolatait fejlessze.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a
továbbiakban: Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (3) bekezdésre tekintettel a nemzetközi
szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés szövegének
ismeretében az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés esetében
erre felhatalmazást ad.
A 2. §-hoz
A Megállapodást az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
A Megállapodás hét címből és 34 cikkből áll, melyek részletesen szabályozzák az Európai
Unió és tagállamai, valamint Kanada közötti stratégiai partnerségi viszonyt, illetve az ennek
keretében folytatandó együttműködést és annak céljait.
24
A Megállapodás 1. Címe lefekteti az együttműködés általános alapelveit.
A II. Cím a demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben
tartására és előmozdítására hívja fel a Feleket.
A III. Cím a nemzetközi béke és biztonság témakörében a tömegpusztító-, a kézi- és a
könnyűfegyverek, illetve a terrorizmus elleni küzdelem terén, valamint multilaterális és
nemzetközi fórumokon és szervezetekben, továbbá a Nemzetközi Büntetőbírósággal való
együttműködés keretében, a béke és stabilitás együttes előmozdítását tűzi ki célul.
A IV. Cím a gazdasági és fenntartható fejlődés területein folytatandó együttműködés kereteit
és célrendszerét vázolja fel, érintve - többek között - a szabadkereskedelem előmozdítása, a
befektetések növelése, az adóügyi együttműködés, a kutatás, az innováció és a
kommunikációs technológiák területén folytatandó kooperáció, a népek és kultúrák közötti
kapcsolatok elősegítése, valamint a katasztrófák kezelésének és megelőzésének kérdését.
Az V. Cím a jogérvényesülés, szabadság és biztonság kérdéskörét tartalmazza. A Felek
törekednek az igazságügyi együttműködés fokozására a kábítószerek, a korrupció, a
pénzmosás, a terrorizmus, valamint a számítástechnikai bűnözés ellen. A 23. cikk alapján a
Felek együttműködnek az irreguláris migráció megelőzésében és ellenőrzésében. A 24. cikk
biztosítja a konzuli védelem lehetőségét valamennyi uniós tagállam polgárai számára.
A VI. Cím a politikai párbeszéd kereteit rögzíti. Ösztönzi a rendszeres vezetői találkozókat.
Létrejön a miniszteri szintű vegyesbizottság, a kanadai külügyminiszter és az Unió külügyi és
biztonságpolitikai főképviselőjének elnökletével. Megalakul az együttműködési vegyes
bizottság a Megállapodás érvényesülésének elősegítése érdekében.
A 4. §-hoz
A törvény - a 2. és a 3. § kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba. A
Megállapodás 30. Cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint „a felek értesítik egymást a
megállapodás hatályba lépéséhez szükséges belső eljárásaik lezárulásáról. A Megállapodás az
utolsó értesítés időpontját követő hónap első napján lép hatályba.” A Megállapodást eddig
egyetlen uniós tagállam, Észtország ratifikálta. Ugyanezen Cikk (2) bekezdésében foglaltak
értelmében, az Unió és Kanada ideiglenesen alkalmazza a Megállapodást a saját
jóváhagyásuk megtörténtét követően.
A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető jogszabálynak a
Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 2-3. §-ai hatálybalépésnek naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
közzétett közleményével állapítja meg.
25