﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13922. számú
törvényjavaslat
a Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a magyar-ukrán
államhatáron lévő közúti határhidak fenntartásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Dr. Seszták Miklós
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2017. február
2017. évi ... törvény
A Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a magyar-ukrán
államhatáron lévő közúti határhidak fenntartásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és Ukrajna
Miniszteri Kabinetje között a magyar-ukrán államhatáron lévő közúti határhidak
fenntartásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának
elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Megállapodás hiteles orosz és magyar nyelvű szövege a következő:

4. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § a Megállapodás 16. Cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban
lép hatályba.
(3)	A Megállapodás, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a közlekedésért felelős miniszter
gondoskodik.

INDOKOLÁS

Általános indokolás
A törvény Magyarország Kormánya és Ukrajna Miniszteri Kabinetje között a magyar-ukrán
államhatáron lévő közúti határhidak fenntartásáról szóló Megállapodás (a továbbiakban:
Megállapodás) kihirdetéséről szól.
A 136,7 km hosszú magyar-ukrán államhatáron négy közúti határhíd (Záhony-Csop,
Tiszabecs-Vilok, Lónya-Harangláb, Nagyhódos-Nagypalád) található, amelyek működtetése a
két ország közös feladata. A hidak tulajdonosa és kezelője a két állam, ötven-ötven
százalékban. A határhidak kezelését ukrán részről Ukrajna Állami Közúti Hivatala
(„Ukravtodor”), magyar részről pedig a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő
Részvénytársaság végzi. A határhidak karbantartása kapcsán a magyar és az ukrán hídkezelő
között közvetlen és állandó kapcsolat alakult ki, közöttük folyamatos az információcsere és a
feladatok egyeztetése. Ugyanakkor elengedhetetlen, hogy az együttműködés jogi hátterét
kétoldalú nemzetközi szerződésben szabályozzuk.
Az ukrán félnek Magyarország 2005-ben tett először javaslatot a határhidak fenntartásáról
szóló kétoldalú megállapodás kidolgozására, azonban az érdemi egyeztetések csak 2008-ban
kezdődtek meg. A tervezet egyeztetése levelezés útján, illetve több kétoldalú szakértői
találkozó keretében történt. A megállapodás-tervezet szövegének véglegesítésére és
parafálására 2014. június 4-én, Ungváron került sor. Ezt követően azonban az ukrán belső jogi
eljárás folyamata elhúzódott és az ukrán fél részéről több érdemi módosítás merült fel a
véglegesített tervezettel kapcsolatosan, amely magyar részről ismételt szakterületi egyeztetést
tettek szükségessé.
A Megállapodás rögzíti, hogy az egyes hidak fenntartása mely szerződő fél kötelezettsége. A
dokumentum előírja a fenntartás során alkalmazandó jogszabályokkal és műszaki előírásokkal
való összhang szükségességét, a határjelek, információs határtáblák és egyéb közúti jelek
védelmének elengedhetetlenségét.
A Megállapodás részletesen rögzíti a fenntartási munkákból adódó forgalomkorlátozásra
vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget, az ehhez szükséges engedélyek beszerzésének
szükségességét, valamint a rendkívüli események esetén végrehajtandó intézkedéseket. A
dokumentum meghatározza a határhidak fenntartását végző szolgálati személyzet
határátlépési rendjét, kijelöli a végrehajtásáért felelős meghatalmazott szerveket és illetékes
szervezeteket, illetve tartalmazza a szükséges záró rendelkezéseket.
A Megállapodást dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter és Vladimir J. Khistion
miniszterelnök-helyettes írta alá 2016. november 24-én Budapesten, a magyar-ukrán
kormányfői találkozón.
A Megállapodás szorosan illeszkedik a Magyarország és Ukrajna közötti határátkelőhelyek és
infrastrukturális összeköttetések fejlesztésére indított átfogó programhoz, a legutóbbi magyar-
19
ukrán kormányfői találkozó keretében aláírt Szándéknyilatkozatban foglalt projektek
megvalósításához.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Megállapodás tárgykörére tekintettel az Nksztv. 7. § (1) bekezdés a) pontja, illetve (3)
bekezdés b) pontja alapján az Országgyűlés ad felhatalmazást a Megállapodás kötelező
hatályának elismerésére. Jelen § - az Alaptörvény 1. cikk (2) bekezdés d) pontjával, illetve az
Nksztv. 7. (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban - a szerződéskötési eljárás e belső jogi
aktusát rögzíti.
A 2.§-hoz
Az Nksztv. által megteremtett ún. egyszerűsített dualista-transzformációs rendszernek
megfelelően a kötelező hatály elismerésére adott felhatalmazás a kihirdetéssel egy aktusba
olvad össze [Nksztv. 7. § (2) bekezdés, illetve 9. § (1) bekezdés]. Mivel a Megállapodás
tárgyából kifolyólag az Országgyűlés a cselekvő belső jogi síkon, a kihirdetés is törvényi
formát ölt.
A 3. §-hoz
Az Nksztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően tartalmazza a belső jogba
transzformált megállapodás hiteles orosz és magyar nyelv szövegét.
A 4. §-hoz
E szakasz rendelkezik a Megállapodás belső jogi hatálybalépésének napjáról (amely az
Nksztv. 10. § (3) bekezdése értelmében egybeesik a nemzetközi jogi hatálybalépés
időpontjával). A hatálybalépés naptári napját a külgazdasági és külügyminiszter annak
ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével
állapítja meg.
20