﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/13927. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti
politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről
Előadó: Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Budapest, 2017. február
1
2017. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti
politikai párbeszédről és együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és
tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti politikai párbeszédről és
együttműködésről szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának
elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A KUBAI
KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI POLITIKAI PÁRBESZÉDRŐL ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL
SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁS
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
2
MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő
felei, a továbbiakban: az Európai Unió tagállamai, és
AZ EURÓPAI UNIÓ,
egyrészről, valamint
A KUBAI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Kuba,
másrészről
FIGYELEMBE VÉVE a Felek azon óhaját, hogy politikai párbeszédük, együttműködésük,
gazdasági és kereskedelmi kapcsolataik megszilárdítása révén megerősítsék és elmélyítsék
kapcsolataikat;
HANGSÚLYOZVA, hogy fontosnak tartják a bilaterális és nemzetközi kérdésekről folytatott
politikai párbeszéd megerősítését;
HANGSÚLYOZVA a kölcsönös érdekek által érintett kérdésekben a nemzetközi fórumokon
való együttműködésre irányuló szándékukat;
SZEM ELŐTT TARTVA elkötelezettségüket az Európai Unió, valamint Latin-Amerika és a
Karib-térség között létrehozott stratégiai partnerség, valamint az EU-karibi közös partnerségi
stratégia további előmozdítása mellett, valamint figyelembe véve a regionális együttműködés
és integráció kölcsönös előnyeit;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Kubai Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának és
politikai függetlenségének tiszteletben tartását;
3
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a hatékony multilateralizmus és az Egyesült
Nemzetek szerepének fokozása, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt
elvek és célok iránt;
MEGERŐSÍTVE az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más vonatkozó nemzetközi
emberjogi okmányokban szereplő egyetemes emberi jogok iránti tiszteletüket;
EMLÉKEZTETVE a demokrácia, jó kormányzás és a jogállamiság elismert elvei iránti
elkötelezettségükre;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a nemzetközi béke és biztonság előmozdítása,
valamint a viták békés rendezése mellett, a jogérvényesülés és a nemzetközi közjog elveinek
megfelelően;
FIGYELEMBE VÉVE elkötelezettségüket a leszerelés és a tömegpusztító fegyverek és
hordozóeszközeik elterjedésének megakadályozása területén tett nemzetközi kötelezettségeik,
valamint az említett területen folytatott együttműködés mellett;
FIGYELEMBE VEVE elkötelezettségüket a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme és
felhalmozása elleni küzdelem mellett teljes mértékben eleget téve a nemzetközi okmányokból
fakadó kötelezettségeinek, valamint az említett területen folytatott együttműködés mellett;
MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a megkülönböztetés valamennyi formája - ideértve a
fajon, bőrszínen vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon,
koron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést is - elleni küzdelem és azok
felszámolása iránt;
HANGSÚLYOZVA elkötelezettségüket az inkluzív és fenntartható fejlődés, valamint a 2030-
ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend célkitűzéseinek megvalósítása
céljából való együttműködés mellett;
ELISMERVE, hogy Kuba fejlődő szigetország, és figyelembe véve a Felek fejlettségi szintjét;
ELISMERVE a fejlesztési együttműködés fontosságát a fejlődő országok fenntartható
gazdasági növekedése, fenntartható fejlesztése, valamint a nemzetközileg elfogadott
fejlesztési célok teljes megvalósítása tekintetében;
ALAPUL VEVE a megosztott felelősségek elvét, és meggyőződve a jogellenes kábítószer-
előállítás, -kereskedelem és -fogyasztás megelőzésének fontosságáról;
EMLÉKEZTETVE elkötelezettségükre a korrupció, a pénzmosás, a szervezett bűnözés, az
emberkereskedelem és a migránscsempészés leküzdése mellett;
ELISMERVE a jogérvényesülés és a polgárok biztonságának előmozdítása és a migráció
területén folytatott megerősített együttműködés szükségességét;
TUDATÁBAN annak, hogy e megállapodás célkitűzéseit valamennyi érdekelt fél - ideértve
adott esetben a regionális és helyi önkormányzatokat, a civil társadalmat és a magán szektort
is - bevonásával folytatott párbeszéd és együttműködés révén kell előmozdítani;
EMLÉKEZTETVE a Felek szociális fejlesztéssel - ideértve az oktatást, az egészségügyet és a
munkajogokat is -, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatban tett nemzetközi
kötelezettségvállalásaira;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az államok nemzeti erőforrásaik feletti szuverén jogát és a
környezet megóvására vonatkozó felelősségét, összhangban nemzeti jogukkal, a nemzetközi
közjog elveivel, valamint a fenntartható fejlődéssel foglalkozó ENSZ-konferencia
nyilatkozatával.
4
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Felek által a nemzetközi kereskedelmet szabályozó, különösen
a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó 1994. április 15-i megállapodásban, valamint az
ahhoz csatolt többoldalú megállapodásokban szereplő alapelveknek és szabályoknak, továbbá
azok átlátható és megkülönböztetésmentes alkalmazásának tulajdonított fontosságot;
MEGISMETELVE a területen kívüli hatású unilaterális - a nemzetközi közjoggal és a szabad
kereskedelem elveivel ellentétes - kényszerintézkedéseket ellenző álláspontjukat, és
elkötelezve magukat azok eltörlése iránt;
MEGJEGYEZVE, hogy amennyiben a Felek e megállapodás keretében úgy határoznak, hogy
külön megállapodásokat kívánnak kötni a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése
területén, amelyeket az Uniónak az Európai Unió működéséről szóló szerződés Harmadik
részének V. címe alapján kellene megkötnie, az ilyen jövőbeni megállapodások rendelkezései
nem kötelezőek az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve, kivéve akkor, ha az Unió,
az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal egyidejűleg, korábbi bilaterális kapcsolataik
tekintetében, értesíti Kubát, hogy az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió
működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a
szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló
helyzetéről szóló (21.) jegyzőkönyvével összhangban az ilyen megállapodások az Európai
Unió részeként az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve kötelezővé válnak. A
fentihez hasonlóan, az Európai Unió által e megállapodás végrehajtása céljából, az Európai
Unió működéséről szóló szerződés Harmadik részének V. címe alapján elfogadott bármilyen
későbbi belső intézkedés nem kötelező az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra nézve,
kivéve, ha a 21. jegyzőkönyvvel összhangban bejelentették, hogy részt kívánnak venni ilyen
intézkedések elfogadásában és alkalmazásában. Megjegyezve továbbá, hogy az ilyen jövőbeni
megállapodások vagy az Európai Unió ilyen későbbi belső intézkedései a fenti
szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv hatálya alá esnek,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
I.	RESZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	CIKK
Alapelvek
1.	A Felek megerősítik egy erős és hatékony multilaterális rendszer, valamint a
nemzetközi jog és az Egyesült Nemzetek Chartájában (a továbbiakban: ENSZ-Charta) foglalt
célok és elvek teljes körű tiszteletben tartása melletti kötelezettségvállalásukat.
2.	Hasonlóképpen, e megállapodás alapvető vonatkozásának tekintik az Európai Unió és
Kuba közötti kapcsolataik lefektetett alapjai - amelyek középpontjában az egyenlőség,
kölcsönösség és egymás kölcsönös tiszteletben tartása áll - melletti kötelezettségvállalásukat.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy az e megállapodás alá tartozó összes fellépést
vonatkozó alkotmányos elveikkel, jogi kereteikkel, jogszabályaikkal, előírásaikkal és
szabályozásaikkal, valamint azon alkalmazandó nemzetközi jogi eszközökkel összhangban
hajtják végre, amelynek a Felek részes felei.
4.	A Felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés előmozdítása iránt,
amely a megállapodás végrehajtásának vezérelve.
5.	A demokratikus elvek tiszteletben tartása és előmozdítása, az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozatában és az alapvető nemzetközi emberjogi eszközökben, valamint a
5
Felekre alkalmazandó opcionális jegyzőkönyveikben lefektetett összes emberi jog tiszteletben
tartása, továbbá a jogállamiság tiszteletben tartása e megállapodás alapvető elemét képezi.
6.	Együttműködésük keretében a Felek elismerik, hogy minden népnek joga van ahhoz,
hogy politikai rendszerét szabadon határozza meg, valamint gazdasági, társadalmi és
kulturális fejlődését szabadon alakítsa.
2.	CIKK
Célkitűzések
A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás célkitűzései a következők:
(a)	a Felek között a politikai párbeszéd, az együttműködés és a kereskedelem területén
meglévő kapcsolatok konszolidálása és megerősítése egymás kölcsönös tiszteletben
tartása, a viszonosság, a közös érdek és a Felek szuverenitásának tiszteletben tartása
alapján;
(b)	a kubai gazdasági és társadalom korszerűsítésének végigkísérése a párbeszéd és
együttműködés átfogó keretének biztosításával;
(c)	eredményközpontú párbeszéd folytatása a nemzetközi közjog alapján a bilaterális
együttműködés megerősítése és a nemzetközi fórumokon - különösen az Egyesült
Nemzetek Szervezetében - való kölcsönös szerepvállalás érdekében, az emberi jogok és
a demokrácia megerősítése, a fenntartható fejlődés elérése, valamint a
megkülönböztetés valamennyi vonatkozásának megszüntetése céljából;
(d)	a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend célkitűzéseinek
elérését szolgáló erőfeszítések támogatása;
(e)	kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok előmozdítása a nemzetközi kereskedelmet
szabályozó elveknek és szabályoknak megfelelően, a Kereskedelmi Világszervezet
(WTO) megállapodásaiban foglaltak szerint;
(f)	a karibi és latin-amerikai régiók regionális együttműködésének megerősítése a célból,
hogy lehetőség szerint regionális válaszokat alakítsanak ki a regionális és globális
kihívásokra, valamint előmozdítsák a régió fenntartható fejlődését;
(g)	megértés előmozdítása a kubai és uniós országok közötti kapcsolatfelvétel, párbeszéd és
együttműködés előmozdításával minden szinten.
II.	RÉSZ
POLITIKAI PÁRBESZÉD
3.	CIKK
Célkitűzések
A Felek megállapodnak abban, hogy politikai párbeszédet folytatnak. A fenti párbeszéd
célkitűzései a következők:
(a)	a politikai kapcsolatok megerősítése, valamint cserék és kölcsönös megértés
előmozdítása közös érdekű és közös problémát jelentő kérdéseket illetően;
(b)	a Felek között a nemzetközi fórumokon képviselt álláspontokról széles körű vélemény-
és információcsere elősegítése, a kölcsönös bizalom előmozdítása, továbbá lehetőség
szerint közös megközelítések meghatározása és megerősítése;
(c)	az Egyesült Nemzetek Szervezetének - mint a multilaterális rendszer magjának -
megerősítése az ENSZ-Charta és a nemzetközi közjog fényében, a globális kihívások
hatékony kezelése céljából;
(d)	az Európai Unió, valamint a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC)
közötti stratégiai partnerség további előmozdítása.
6
4.	CIKK
Területek és módozatok
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy a politikai párbeszédre rendszeres időközönként
magas beosztású tisztviselői és politikai szinten kerül sor, és a politikai párbeszéd magában
foglalja a regionális vagy nemzetközi szinten közös érdeklődésre számot tartó összes kérdést.
A politikai párbeszéd során tárgyalandó kérdésekről a Felek előzetesen állapodnak meg.
2.	A Felek közötti politikai párbeszéd arra szolgál, hogy egyértelművé tegye mindkét Fél
érdekeit és álláspontját, valamint hogy közös alapot teremtsen a bilaterális együttműködési
kezdeményezésekhez vagy multilaterális fellépéshez az e megállapodásban meghatározott,
valamint a Felek közötti megállapodás által azokat esetlegesen kiegészítő területeken.
3.	A Felek célzott párbeszédet alakítanak ki a kölcsönös megállapodás szerint szükséges
területeken.
5.	CIKK
Emberi jogok
Az átfogó politikai párbeszéd keretében a Felek megállapodnak abban, hogy emberjogi
párbeszédet alakítanak ki a Felek közötti gyakorlati együttműködés megerősítése céljából,
mind multilaterális, mind bilaterális szinten. A Felek - saját érdekeiket tükrözve -
megállapodnak az egyes párbeszéd-alkalmak napirendjéről, valamint gondoskodnak arról,
hogy kiegyensúlyozottan kezeljék a polgári és politikai jogokat, valamint a gazdasági,
szociális és kulturális jogokat.
6.	CIKK
Kézi- és könnyűfegyverek és más hagyományos fegyverek tiltott kereskedelme
1.	A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek - valamint a szükséges lőszerek -
tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, valamint túlzott felhalmozása, helytelen kezelése,
nem megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést
jelentenek a nemzetközi békére és biztonságra.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy betartják és teljes körűen végrehajtják az e
területtel kapcsolatos, alkalmazandó nemzetközi megállapodásokból és ENSZ-határozatokból,
illetve a kézi- és könnyűfegyverekről szóló ENSZ cselekvési programot minden szempontból
elismert keretnek tekintő egyéb nemzetközi okmányokból fakadó kötelezettségeiket és
kötelezettségvállalásaikat.
3.	A Felek újólag megerősítik az önvédelem ENSZ-Charta 51. cikkében foglalt
természetes jogát, és újólag megerősítik minden állam ahhoz való jogát, hogy kézi- és
könnyűfegyvereket állítson elő, importáljon, tartson védelmi és nemzetbiztonsági célból,
valamint annak érdekében, hogy az ENSZ-Chartával összhangban békefenntartó
műveletekben, valamint az egyes Felek döntése alapján.
4.	A Felek elismerik a hagyományos fegyverek átadására vonatkozó belső
kontrollrendszer fontosságát, a 2. bekezdésben meghatározott nemzetközi jogi eszköznek
megfelelően. A Felek elismerik az ilyen ellenőrzések felelősségteljes alkalmazásának
fontosságát, mivel az hozzájárul a nemzetközi és regionális békéhez, biztonsághoz és
stabilitáshoz, az emberi szenvedés csökkentéséhez, valamint a hagyományos fegyverek tiltott
kereskedelmének vagy engedélyezetlen felhasználókhoz történő eljuttatásának
megelőzéséhez.
7
5.	A Felek megállapodnak továbbá arról, hogy bilaterális, regionális és nemzetközi
szinten együttműködnek, valamint koordinációt, kiegészítő jelleget és szinergiát biztosítanak
azon erőfeszítéseiket illetően, amelyekkel megfelelő jogszabályokat, szabályozásokat és
eljárásokat kívánnak biztosítani a kézi- és könnyűfegyverek és más hagyományos fegyverek
előállításának, kivitelének, behozatalának, átadásának vagy továbbadásának hatékony
ellenőrzése, valamint a tiltott fegyverkereskedelem megelőzése leküzdése és felszámolása
céljából, ezáltal hozzájárulva a nemzetközi béke és biztonság megőrzéséhez. Megállapodnak
arról, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kíséri és megerősíti e
vállalást, figyelembe véve az egyes Felek esetében a tiltott fegyverkereskedelem jellegét,
kiterjedését és nagyságrendjét.
7.	CIKK
Leszerelés és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása
1.	A Felek - újólag megerősítve az általános és teljes körű leszerelés iránti
kötelezettségvállalásukat - úgy vélik, hogy a nemzetközi békét, stabilitást és biztonságot
veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a nukleáris, vegyi és biológiai
fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.
2.	A Felek tudomásul veszik a Latin-Amerika és a Karib-térség békeövezetnek való
kikiáltását, amely magában foglalja az említett régió államainak nukleáris leszerelés
előmozdítása iránti elkötelezettségét, valamint a Latin-Amerika és a Karib-térség nukleáris
fegyverektől mentes övezet státuszát.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a nemzetközi
leszerelési erőfeszítésekhez, a tömegpusztító fegyverek minden formája és hordozóeszközeik
elterjedése elleni küzdelemhez, valamint a fegyverek nemzeti exportellenőrzéseihez, a
fennálló leszerelési és nonproliferációs nemzetközi szerződések, megállapodások, valamint a
Felekre vonatkozó egyéb nemzetközi kötelezettségeknek, valamint a nemzetközi közjog
elveinek és előírásainak való teljes körű megfelelés és azok nemzeti végrehajtása révén.
4.	A Felek megállapodnak, hogy e rendelkezés e megállapodás alapvető részét képezi.
5.	A Felek megállapodnak továbbá arról, hogy véleményt cserélnek és együttműködnek a
célból, hogy adott esetben lépéseket tegyenek vonatkozó nemzetközi jogi eszközök esetleges
aláírására, megerősítésére vagy azokhoz való csatlakozásra, valamint végrehajtsák és teljes
mértékben eleget tegyenek azon eszközöknek, amelyeknek részes feleik.
6.	A Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres párbeszédet folytatnak az e területen
folytatott együttműködésük kiegészítése céljából.
8.	CIKK
Küzdelem a terrorizmus valamennyi formája és megnyilvánulása ellen
1.	A Felek újólag megerősítik a terrorizmus valamennyi formája és megnyilvánulása
megelőzésének és leküzdésének fontosságát, valamint megállapodnak arról, hogy tapasztalat-
és információcsere révén együttműködnek, teljes mértékben tiszteletben tartva az ENSZ-
Charta elveit, a jogállamiságot és a nemzetközi közjogot, ideértve a nemzetközi emberi jogi
normákat és humanitárius jogot is, figyelembe véve az ENSZ terrorizmus elleni globális
stratégiáját is, amely az ENSZ Közgyűlés 2006. szeptember 8-i 60/288. sz. határozatában és
annak időszaki felülvizsgálataiban szerepel.
2.	A Felek ennek különösen az alábbiakkal tesznek eleget:
8
(a)	a releváns ENSZ-határozatok végrehajtása, a terrorizmus elleni egyetemes jogi
eszközök, valamint a Felek tekintetében releváns más jogi eszközök megerősítése és
végrehajtása;
(b)	együttműködés a terrorista csoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos
információcsere terén, a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban;
(c)	együttműködés a terrorizmus és a terrorcselekményekre való felbujtás megfékezésére
alkalmazott eszközökkel, módszerekkel és bevált gyakorlatokkal kapcsolatos
véleménycsere révén, ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a
terrorizmus megelőzését is;
(d)	együttműködés a célból, hogy a terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása elleni
küzdelemre, valamint annak szabályozási keretére vonatkozóan nemzetközi konszenzust
segítsenek elő, valamint hogy a lehető leghamarabb megállapodás szülessen a
nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezménnyel kapcsolatban, a hatályos,
terrorizmus elleni ENSZ-eszközök és más olyan alkalmazandó nemzetközi terrorizmus
elleni eszközök kiegészítése érdekében, amelynek a Felek részes felei;
(e)	az ENSZ-tagállamok közötti együttműködés előmozdítása, az ENSZ terrorizmus elleni
globális stratégiája egészének minden megfelelő eszközzel történő hatékony
végrehajtása céljából.
9.	CIKK
A nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények
1.	A Felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb
bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, üldözésüket nemzeti és nemzetközi szinten
hozott intézkedésekkel kell biztosítani, adott esetben a Nemzetközi Büntetőbíróságot is
beleértve.
2.	A Felek újólag hangsúlyozzák a kapcsolódó bíróságokkal és törvényszékekkel való
együttműködés fontosságát, összhangban a Felek vonatkozó jogszabályaival és alkalmazandó
nemzetközi kötelezettségeikkel.
3.	A Felek megállapodnak arról, hogy az ENSZ-Charta és a nemzetközi közjog céljai és
elvei alapvető fontosságúak a nemzeti igazságügyi rendszert kiegészítő nemzetközi büntető
joghatóság tekintetében.
4.	A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek a nemzetközi közösséget
legsúlyosabban aggasztó bűncselekmények megelőzését és büntetését célzó jogi keret
megerősítése céljából, többek között a közösen elfogadott területeket érintő tapasztalatcsere és
kapacitásépítés révén.
10.	CIKK
Unilaterális kényszerintézkedések
1.	A Felek véleményt cserélnek az egyoldalú jellegű, területen kívüli hatályú, a
nemzetközi közjoggal és a nemzetközi kereskedelem közösen elfogadott szabályaival
ellentétes azon kényszerintézkedésekről, amelyek mindkét Felet érintik, és amelyeket államok
elleni politikai és gazdasági nyomásként és más államok szuverenitásának befolyásolására
alkalmaznak.
2.	A Felek rendszeres párbeszédet folytatnak az ilyen intézkedések alkalmazásáról,
valamint hatásaik megelőzéséről és enyhítéséről.
11.	CIKK
Az emberkereskedelem és migránscsempészés elleni küzdelem
9
1.	A közös fellépési területek azonosítása és megközelítések meghatározása céljából a
Felek véleményt cserélnek a migránscsempészés és emberkereskedelem valamennyi
formájának megelőzéséről és leküzdéséről, valamint az áldozatok védelméről, összhangban az
ENSZ-Chartával és vonatkozó nemzetközi jogi eszközökkel, különösen az Egyesült
Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezménnyel, az
emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről,
felszámolásáról és megbüntetéséről szóló ENSZ-jegyzőkönyv és a migránsok szárazföldön,
légi úton és tengeren történő csempészete elleni fellépésről szóló ENSZ-jegyzőkönyvvel,
valamint az ENSZ emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló, az ENSZ-Közgyűlés 64/293.
sz. határozatával elfogadott globális cselekvési tervvel.
2.	A Felek különösen az alábbiakra helyezik a hangsúlyt:
(a)	az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni
egyezmény, az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem
megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló ENSZ-jegyzőkönyv és a
migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren történő csempészete elleni fellépésről
szóló ENSZ-jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban álló jogszabályok és
szakpolitikák előmozdítása.
(b)	bevált módszerek és olyan tevékenységek, amelyeket a migránsokat csempésző és
emberkereskedelmet folytató bűnszervezetek azonosításának, letartóztatásának és
bíróság elé állításának elősegítésére, valamint az ilyen bűncselekmények áldozatainak
támogatására dolgoztak ki.
12.	CIKK
A kábítószerek előállítása, kereskedelme és fogyasztása elleni küzdelem
1.	A Felek újólag megerősítik a véleménycsere és bevált módszerek megosztásának
fontosságát a célból, hogy közös fellépési területeket azonosítsanak és megközelítéseket
határozzanak meg a tiltott kábítószerek és összes variánsuk - ideértve az új pszichoaktív
anyagokat is - előállításának, kereskedelmének és fogyasztásának megakadályozása céljából,
összhangban az ENSZ-Chartával és releváns nemzetközi jogi eszközökkel, különösen az
ENSZ három fő - 1961., 1971. és 1988. évi - kábítószer-ellenőrzési egyezményével, az
Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1998. júniusi, kábítószerekről szóló huszadik rendkívüli
ülésszakán jóváhagyott politikai nyilatkozattal és a kábítószerek iránti kereslet csökkentésére
vonatkozó iránymutatásokról szóló különleges nyilatkozattal, valamint az ENSZ Kábítószer-
bizottságának 2009. márciusi 52. ülésén elfogadott politikai nyilatkozatával és cselekvési
tervével.
2.	A Felek más országokkal is igyekeznek együttműködni a kábítószerek előállításának
és kereskedelmének csökkentése céljából, a nemzetközi közjog, az államok szuverenitásának,
valamint a közös és megosztott felelősség elvének teljes mértékű tiszteletben tartásával.
13.	CIKK
A rasszizmus, a faji alapú megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az ezekhez társuló
intolerancia elleni küzdelem
1.	A Felek elkötelezik magukat a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet
és kapcsolódó intolerancia elleni globális küzdelem iránt, többek között a faji
megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezmény
egyetemes megerősítése és végrehajtása révén.
10
2.	Ebben az összefüggésben bevált módszereket cserélnek a faji megkülönböztetés, az
idegengyűlölet és kapcsolódó intolerancia elleni - a Felek területén és globális szinten
folytatott - küzdelmet előmozdító stratégiákról és szakpolitikákról, különösen a durbani
nyilatkozat és cselekvési program végrehajtásáról.
3.	Véleményt cserélnek továbbá az Afrikai származású emberek nemzetközi ENSZ-
évtizede (2015-2024) végrehajtásának leghatékonyabb módjairól.
4.	Mérlegelik annak lehetőségét, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete és más fórumok
keretében fellépéseket hajtanak végre a faji megkülönböztetés leküzdése céljából.
14.	CIKK
Fenntartható fejlődés
1.	A Felek üdvözlik az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése által elfogadott, a
2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és annak fenntartható
fejlesztési céljait, és elkötelezik magukat amellett, hogy nemzeti és nemzetközi szinten azon
munkálkodnak, hogy teljesítsék azokat.
2.	Megállapodnak abban, hogy fontos a szegénység valamennyi formájának felszámolása
és a fenntartható fejlődés elérése, annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi
vonatkozásait illetően egyaránt, kiegyensúlyozott és integrált módon. E célból újólag
megerősítik elkötelezettségüket a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési
menetrend végrehajtása iránt, saját kapacitásaiknak és körülményeiknek megfelelően.
3.	A Felek elismerik, hogy a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési
menetrend mind a 17 fenntartható fejlődési célkitűzését végre kell hajtani a fenntartható
fejlődés eléréséhez. Megállapodnak abban, hogy véleményt cserélnek arról, hogy miként
működhetnek együtt legjobban a fenntartható fejlesztési célkitűzések, többek között az
alábbiak elérése érdekében:
(a)	a szegénység, éhínség, írástudatlanság és rossz egészségi állapot felszámolása, valamint
tartós, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés biztosítása mindenki számára;
(b)	kellő prioritás helyezendő az összes környezetvédelmi probléma - ideértve az
éghajlatváltozást is - közös megoldására, valamint a víz, a tengerek és a földi
ökoszisztémák fenntartható kezelésére és felhasználására;
(c)	együttműködés a nők társadalmi szerepvállalásának növelése, az országok közötti és
országokon belüli egyenlőtlenségek csökkentése, az igazságszolgáltatáshoz való
általános hozzáférés megkönnyítése, valamint minden szinten elszámoltatható, hatékony
és inkluzív intézmények létrehozása céljából
4.	A Felek megállapodnak abban, hogy célzott párbeszédet alakítanak ki a 2030-ig tartó
időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendről annak érdekében, hogy a politikai
párbeszéd átfogó keretében feltérképezzék a közöttük folytatott gyakorlati együttműködés
fejlesztésének lehetőségeit. Az egyes párbeszédalkalmak napirendjéről a Felek állapodnak
meg.
5.	A Felek elkötelezik magukat a globális fejlesztési partnerség megerősítése, minden
szinten szakpolitikai koherencia előmozdítása, valamint az összes rendelkezésre álló állami,
magán, belső és nemzetközi erőforrás mozgósítására és hatékony felhasználására vonatkozó
átfogó innovatív megközelítés kialakítása iránt, a fejlesztési célú finanszírozásról szóló
addisz-abebai cselekvési menetrendben foglaltak szerint.
6.	A Felek elismerik a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési
menetrend és a fejlesztési célú finanszírozásról szóló addisz-abebai cselekvési menetrend
rendszeres nyomon követésének és felülvizsgálatának szükségességét globális szinten, az
ENSZ fenntartható fejlődésről szóló magas szintű politikai fórumának égisze alatt, többek
között a végrehajtási módok tekintetében, adott esetben nemzeti és regionális szinten.
11
7.	A Felek újólag megerősítik, hogy minden fejlett országnak bruttó nemzeti jövedelme
0.7.%-át	kell biztosítania hivatalos fejlesztési támogatásra, a feltörekvő gazdaságoknak és
közepes jövedelmű országoknak (felső sáv) pedig célértékeket kell meghatározniuk a
nemzetközi közpénzekhez való hozzájárulásuk növelésére.
III.	RÉSZ
EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS ÁGAZATPOLITIKAI PÁRBESZÉD
I.	CÍM
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
15.	CIKK
Célkitűzések
1.	Az e megállapodás alapján folytatott együttműködés és ágazatpolitikai párbeszéd
általános célja az Európai Unió és a Kubai Köztársaság közötti bilaterális kapcsolatos
megerősítése az erőforrások, mechanizmusok, eszközök és eljárások elérésének
megkönnyítésével.
2.	A Felek megállapodnak a következőkben:
(a)	olyan együttműködési fellépéseket hajtanak végre, amelyek kiegészítik Kuba gazdasági
és társadalmi szempontból fenntartható fejlődésre irányuló erőfeszítéseit, az e rész I-VI.
címében meghatározott prioritási területeken;
(b)	inkluzív fenntartható fejlődést mozdítanak elő a gazdasági növekedés, a
munkahelyteremtés, a társadalmi kohézió és szociális védelem, valamint a
környezetvédelem egymást kölcsönösen támogató jellegének megerősítésével;
(c)	hatékony együttműködési intézkedésekkel járulnak hozzá a 2030-ig tartó időszakra
vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend célkitűzéseinek eléréséhez;
(d)	rendszeres véleménycsere és az együttműködési területek azonosítása révén kölcsönös
bizalmat mozdítanak elő a mindkét Fél számára közös érdeket képviselő átfogó
kérdéseket illetően.
16.	CIKK
Alapelvek
1.	Az együttműködés támogatja és kiegészíti a Felek saját fejlesztési politikájuk és
stratégiáik által meghatározott prioritások végrehajtására irányuló erőfeszítéseit.
2.	Az együttműködés a Felek közötti párbeszéd eredménye.
3.	Az együttműködési tevékenységeket mind bilaterális, mind regionális szinten
határozzák meg, egymást kiegészítő jelleggel, az e megállapodásban meghatározott
célkitűzések támogatása céljából.
4.	A Felek előmozdítják az összes releváns szereplő bevonását szakpolitikáik
kialakításába és együttműködésükbe, az e megállapodásban előírtak szerint.
5.	A Felek kölcsönösen elfogadott keretek között fokozzák együttműködésük
hatékonyságát, a kölcsönösen elfogadott nemzetközi vállalások figyelembe vételével.
Előmozdítják a donorok közötti harmonizációt, összehangolást és koordinációt, valamint az
együttműködési tevékenységek elvégzéséhez kapcsolódó kölcsönös kötelezettségvállalások
teljesítését.
6.	A Felek egyetértenek abban, hogy együttműködési tevékenységeik tervezésénél
figyelembe veszik eltérő fejlettségi szintjüket.
12
7.	A Felek megállapodnak arról, hogy a megállapodás szerinti fellépésekre rendelkezésre
álló pénzügyi erőforrásokat átláthatóan és elszámoltatható módon kezelik.
8.	A Felek megállapodnak arról, hogy az e megállapodás szerinti együttműködést az e
célból kialakított eljárásaikkal összhangban folytatják.
9.	Az együttműködés célja a fenntartható fejlődés elérése, valamint a hosszú távú
fenntarthatóságot célzó nemzeti, regionális és helyi kapacitások megsokszorosítása.
10.	Az együttműködés során figyeleembe kell venni a horizontális kérdéseket.
17.	CIKK
Ágazatpolitikai párbeszéd
1.	A Felek arra törekednek, hogy ágazatpolitikai párbeszédet folytassanak a kölcsönös
érdeket képviselő területeken. Az ilyen párbeszéd kiterjedhet az alábbiakra:
(a)	az érintett ágazatokra vonatkozó szakpolitikák kialakításával és tervezésével
kapcsolatos információcsere;
(b)	véleménycsere a Felek jogi keretének nemzetközi szabályokkal és szabványokkal való
összehangolását, valamint e szabályok és szabványok végrehajtását illetően;
(c)	bevált módszerek megosztása az ágazatpolitikák kialakításával, a szakpolitikák
koordinációjával és irányításával, illetve konkrét ágazati kihívásokkal kapcsolatban.
2.	A Felek arra törekednek, hogy ágazatpolitikai párbeszédüket adott esetben konkrét
együttműködési intézkedésekkel támasszák alá.
18.	CIKK
Együttműködési módok és eljárások
1.	A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködésüket az alábbi módozatok és
eljárások szerint alakítják ki:
(a)	műszaki és pénzügyi segítségnyújtás, párbeszéd, vélemény- és információcsere a
megállapodás célkitűzései végrehajtásához való hozzájárulás eszközeiként;
(b)	bilaterális együttműködésük fejlesztése Kuba fejlesztési stratégiáit és szakpolitikáit
elősegítő és kiegészítő elfogadott prioritások alapján;
(c)	Kuba részvételének előmozdítása az EU regionális együttműködési programjaiban;
(d)	Kuba részvételének előmozdítása az EU tematikus együttműködési programjaiban;
(e)	Kuba társult partnerként való részvételének előmozdítása az Európai Unió
keretprogramj aiban;
(f)	együttműködés előmozdítása a Felek vagy a Felek és harmadik országok közös érdekét
képviselő területeken;
(g)	innovatív együttműködési és finanszírozási módozatok és eszközök előmozdítása az
együttműködés hatékonyságának javítása érdekében;
(h)	az együttműködés további gyakorlati lehetőségeinek feltérképezése, a Felek kölcsönös
érdekének szolgálatában;
2.	Az Európai Unió tájékoztatja Kubát azon új mechanizmusokról és eszközökről,
amelyben Kuba részt vehet.
3.	Az EU humanitárius segítségnyújtását közösen azonosított szükségletek alapján
nyújtják, a humanitárius elvekkel összhangban, természeti vagy más katasztrófa előfordulása
esetén.
4.	A Felek közösen reaktív munkaeljárásokat állapítanak meg az együttműködés
hatékonyságának és eredményességének garantálása érdekében. Az ilyen munkaeljárások
magukban foglalhatják adott esetben egy rendszeresen ülésező koordinációs bizottság
létrehozását az összes együttműködési fellépés, valamint a fellépésekhez rendelkezésre álló
13
uniós támogatással kapcsolatos tudatosítást célzó tájékoztató és kommunikációs
tevékenységek megtervezése, koordinálása és szisztematikus nyomon követése céljából.
5.	Illetékes meghatalmazott szervei révén Kuba:
(a)	vámdíjaktól és illetékektől mentesen elvégzi az összes behozatali eljárást az
együttműködési fellépésekkel kapcsolatos áruk és inputokra vonatkozóan;
(b)	az egészségügyi és mezőgazdasági hatóságokkal együtt szükség esetén irányítja az
egészségügyi, állat- és növény-egészségügyi ellenőrzéseket; valamint
(c)	elvégzi az elfogadott együttműködési fellépések céljából Kubába utazó alkalmazottak
migrációs eljárásait, valamint az ideiglenesen Kubában dolgozó expatrióta személyzet
egyéb ideiglenes munkavállalási és tartózkodási engedélyeivel kapcsolatos eljárásokat.
19.	CIKK
Az együttműködés szereplői
A Felek megállapodnak, hogy az együttműködést vonatkozó eljárásaikkal összhangban
különféle társadalmi szereplők hajtják végre, többek között:
(a)	a kubai kormányintézmények vagy az általuk kijelölt állami szervek;
(b)	különböző szintű helyi önkormányzatok;
(c)	nemzetközi szervezetek és ügynökségeik;
(d)	az Európai Unió tagállamainak fejlesztési ügynökségei; továbbá
(e)	a civil társadalom, ideértve a tudományok, műszaki, kulturális, művészeti, sport, baráti
és szolidaritási társulásokat, szociális szervezeteket, szakszervezeteket és
szövetkezeteket.
20.	CIKK
Együttműködési ágazatok
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy elsősorban az e rész I-VI. címében
meghatározott ágazatokban folytatnak együttműködést.
2.	A Felek megállapodnak arról, hogy az azonosítandó együttműködési fellépések a
fejlesztés horizontális és stratégiai vektoraként az alábbiakat foglalják magukban:
(a)	fenntartható fejlődés,
(b)	emberi j ogok és jó kormányzás,
(c)	környezeti fenntarthatóság,
(d)	katasztrófa-megelőzés,
(e)	nemi dimenzió,
(f)	kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek,
(g)	nemzeti kapacitásépítés és
(h)	tudásmenedzsment.
21.	CIKK
Az együttműködéshez szükséges erőforrások és a Felek pénzügyi érdekeinek védelme
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy - amennyiben saját forrásaik és előírásaik
lehetővé teszik - az e megállapodásban kitűzött együttműködési célok elérése érdekében
rendelkezésre bocsátják a szükséges forrásokat, a pénzügyi eszközöket is beleértve.
2.	A Felek a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveinek megfelelően
használják fel a pénzügyi segítségnyújtást, és együttműködnek pénzügyi érdekeik védelme
érdekében. A Felek az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken hatékony intézkedéseket
hoznak a csalás, a korrupció és minden egyéb illegális tevékenység megelőzése és az ezek
14
elleni küzdelem érdekében, többek között kölcsönös igazgatási és jogi segítségnyújtás révén.
Minden további, a Felek által kötendő megállapodás vagy finanszírozási eszköz tartalmaz
egyedi pénzügyi együttműködési záradékokat, amelyek olyan koordinált fellépéseket ölelnek
fel, mint például a helyszíni ellenőrzések, vizsgálatok és csalás elleni intézkedések, ideértve
többek között az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a Kubai Köztársaság
Számvevőszéke által végzetteket is.
II.	CÍM
DEMOKRÁCIA, EMBERI JOGOK ÉS JÓ KORMÁNYZÁS
22.	CIKK
Demokrácia és emberi jogok
1.	A Felek - tudatában annak, hogy az emberi jogok és alapvető szabadságok védelme és
előmozdítása a kormányok elsődleges felelőssége, szem előtt tartva a nemzeti és regionális
sajátosságok, valamint a különféle történelmi, kulturális és vallási hátterek jelentőségét,
valamint elismerve, hogy kötelességük politikai, gazdasági és kulturális rendszereiktől
függetlenül védelmezni az összes emberi jogot és alapvető szabadságot - megállapodnak
arról, hogy együttműködnek a demokrácia és emberi jogok területén.
2.	A Felek elismerik, hogy a demokrácia alapja az emberek szabadon kifejezett akarata
saját politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális rendszerük meghatározására, valamint az
élet valamennyi vonatkozásában való részvételükre vonatkozóan.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a célból, hogy megerősítsék a
demokráciát, valamint a demokrácia gyakorlására és az emberi jogokra - ideértve a
kisebbségek jogait is - vonatkozó elvek végrehajtását szolgáló kapacitásaikat.
4.	Az együttműködés magában foglalhat többek között a Felek által kölcsönösen
elfogadott tevékenységeket az alábbiak céljából:
(a)	az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tiszteletben tartása és betartása, valamint a
polgári, politikai, gazdasági, szociális és kulturális jogok előmozdítása és védelmezése
mindenki számára;
(b)	az emberi jogok globális kezelése tisztességes és egyenlő módon, azonos alapon,
ugyanolyan hangsúllyal, felismerve, hogy az emberi jogok egyetemlegesek,
oszthatatlanok, egymástól függőek és egymással összefüggőek;
(c)	a nemzetközi emberjogi eszközök és az egyes Felekre alkalmazandó választható
jegyzőkönyveik, valamint az ENSZ emberjogi testületei által kiadott és a Felek által
elfogadott ajánlások hatékony végrehajtása;
(d)	az emberi jogok előmozdításának és védelmének beépítése a belső politikákba és
fejlesztési tervekbe;
(e)	az emberi jogokkal, a demokráciával és a békével kapcsolatos tudatosító tevékenység és
oktatás előmozdítása;
(f)	a demokráciával és az emberi jogokkal foglalkozó intézmények, valamint az emberi
jogok előmozdításával és védelmével kapcsolatos jogi és intézményi keretek
megerősítése;
(g)	kölcsönös érdek által fedett közös kezdeményezések kialakítása a megfelelő többoldalú
fórumokon.
23.	CIKK
Jó kormányzás
15
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy a jó kormányzás területen folytatott
együttműködés az ENSZ-Charta és a nemzetközi közjog elveinek szigorú tiszteletben tartásán
alapszik.
2.	Az ilyen együttműködési tevékenységek magukban foglalhatnak többek között a Felek
által kölcsönösen elfogadott tevékenységeket az alábbiak céljából:
(a)	a jogállamiság tiszteletben tartása;
(b)	átlátható, elszámoltatható, hatékony, stabil és demokratikus intézmények előmozdítása;
(c)	tapasztalatcsere és kapacitásépítés jogi kérdések és igazságszolgáltatási kapacitás
tekintetében;
(d)	információcsere a jogi rendszerek és jogalkotás tekintetében;
(e)	a jó kormányzással, elszámoltathatósággal és minden szinten átlátható irányítással
kapcsolatos bevált módszerek megosztásának előmozdítása;
(f)	közös igyekezet olyan inkluzívabb jellegű politikai folyamatok érdekében, amelyek
lehetővé teszik az összes polgár tényleges részvételét.
24.	CIKK
Az intézmények és a jogállamiság megerősítése
A Felek minden szinten különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság
konszolidációjának - ideértve az igazságszolgáltatáshoz és tisztességes eljáráshoz való jogot
is - és az intézmények megerősítésének, különösen a végrehajtás és bűnüldözés és az
igazságszolgáltatás működése területén.
25.	CIKK
A közigazgatás korszerűsítése
A Felek megállapodnak abban, hogy közigazgatásuk korszerűsítése céljából együttműködnek
többek között az alábbi területeken:
(a)	a szervezeti hatékonyság növelése;
(b)	az intézmények szolgáltatási hatékonyságának növelése;
(c)	az elszámoltathatóság és a közforrások átlátható kezelésének javítása;
(d)	tapasztalatcsere a jogi és intézményi keret j avítására vonatkozóan;
(e)	kapacitásépítés, többek között a közszolgáltatások nyújtásával, a digitális kormányzattal
és a korrupció ellenes intézkedésekkel kapcsolatos szakpolitikák tervezéséhez,
végrehajtásához és értékeléséhez;
(f)	véleménycsere és a bevált módszerek megosztása az államháztartási gazdálkodást
illetően;
(g)	a decentralizációs folyamatok megerősítése a nemzeti gazdasági és szociális fejlesztési
stratégiákkal összhangban.
26.	CIKK
Konfliktus-megelőzés és megoldás
1.	A Felek megállapodnak arról, hogy tapasztalatot és bevált módszereket osztanak meg
a konfliktus-megelőzéssel és -megoldással kapcsolatban, a konfliktus kiváltó okai
kezelésének kölcsönös megértése alapján.
2.	A konfliktusmegelőzés és -megoldás területén folytatott együttműködés célja, hogy
megerősítse a konfliktusok megoldását szolgáló kapacitásokat, és kiterjedhet többek között a
közvetítési, tárgyalási és békítő folyamatok támogatására, valamint regionális és nemzetközi
szinten a bizalomépítést és a béketeremtést célzó tágabb értelemben vett erőfeszítésekre.
16
III. CÍM
A JOGÉRVÉNYESÜLÉS ÉS A POLGÁROK BIZTONSÁGÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA,
VALAMINT A MIGRÁCIÓ
27.	CIKK
A személyes adatok védelme
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a személyes adatok magas
szintű védelmének biztosítása érdekében, multilaterálisan elfogadott előírásokkal, valamint
egyéb nemzetközi jogi eszközökkel és gyakorlatokkal összhangban.
2.	A személyes adatok védelme területén folytatott együttműködés - a két Fél kölcsönös
megállapodása szerint - kiterjedhet többek között a kapacitásépítésre, technikai
segítségnyújtásra és információcserére.
28.	CIKK
Tiltott kábítószerek
1.	A Felek együttműködnek a globális kábítószer-probléma megelőzése és kezelése
céljából átfogó, integrált és kiegyensúlyozott megközelítés biztosítása érdekében, az illetékes
hatóságok fellépése, valamint a közöttük folyó hatékony koordináció révén, többek között az
egészségügy, oktatás, bűnüldözés, vámügyek, szociális ügyek, bel- és igazságügy területén,
azzal a céllal, hogy felszámolják vagy minimálisra csökkentsék a tiltott kábítószerek
előállítását, kínálatát, kereskedelmét és birtoklását, a kábítószerekről szóló belső
jogszabályokkal összhangban és az emberi jogok kellő figyelembe vételével. Az ilyen
együttműködés célja továbbá, hogy enyhítse a kábítószerek hatását, megkülönböztetés-mentes
és inkluzív ellátás biztosításával segítse az áldozatokat, foglalkozzon az új pszichoaktív
anyagok előállítása és használata okozta problémával, valamint hogy hatékonyabban
megelőzze a kábítószer-prekurzorok kábítószerek és pszichotróp anyagok illegális
előállítására történő tiltott felhasználását.
2.	A Felek megállapodnak a fenti célkitűzések elérése céljából alkalmazott
együttműködési módokban. A fellépések közösen elfogadott elveken alapulnak, összhangban
a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel különösen az ENSZ három fő - 1961., 1971. és
1988. évi - kábítószer-ellenőrzési egyezményével, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése 1998.
júniusi, kábítószerekről szóló huszadik rendkívüli ülésszakán jóváhagyott politikai
nyilatkozattal és a kábítószerek iránti kereslet csökkentésére vonatkozó iránymutatásokról
szóló különleges nyilatkozattal, valamint az ENSZ Kábítószer-bizottságának 2016. áprilisi 52.
ülésszakán a magas szintű csoport által elfogadott politikai nyilatkozatával és cselekvési
tervével.
3.	Az egyéb együttműködési mechanizmusok sérelme nélkül a Felek megállapodnak
abban, hogy régiók közötti szinten az Európai Unió és Latin-Amerika, valamint a Karib-
térség közötti kábítószerekkel kapcsolatos koordinációs és együttműködési mechanizmust
használják erre a célra, és együttműködnek eredményességének fokozása érdekében.
4.	A Felek megállapodnak továbbá a kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűnözés
elleni együttműködésben, a megfelelő nemzetközi testületekben és fórumokon történő
fokozott koordináció révén, többek között a rendőrségi és igazságügyi együttműködés
területén.
5.	A Felek tapasztalatot cserélnek olyan területeken, mint például a szakpolitika-alakítás,
jogalkotás és intézményi fejlesztés, a személyzet képzése, kábítószerrel kapcsolatos kutatás,
megelőzés, kezelés, rehabilitáció, a kábítószer-fogyasztók társadalmi reintegrációja, a
17
kábítószer-fogyasztás káros közegészségügyi és társadalmi következményeinek minimálisra
csökkentése céljából.
29.	CIKK
Pénzmosás
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek annak megakadályozása
érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket, intézményeiket, kijelölt nem pénzügyi
vállalkozásaikat és szakmáikat bűncselekményekből - például tiltott kábítószer-
kereskedelemből és korrupcióból - származó bevételek tisztára mosására, valamint a
terrorizmus finanszírozására használják.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy bevált módszereket, szakértelmet, kapacitásépítő
kezdeményezéseket és képzést osztanak meg egymás között, közös megállapodás szerint, a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet célzó szabályozások fejlesztését
és végrehajtását és az azt szolgáló mechanizmusok hatékony működését célzó technikai és
igazgatási segítségnyújtást illetően.
3.	Az együttműködés a következőkre irányul:
(a)	a vonatkozó információk cseréje a Felek kapcsolódó jogalkotási keretein belül;
(b)	a pénzmosás, valamint a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló - az e
területen tevékeny releváns nemzetközi testületek, például adott esetben a Pénzügyi
Akció Munkacsoport ás a Latin-Amerikával foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport,
által elfogadottakkal egyenértékű - megfelelő előírások elfogadása és hatékony
végrehajtása.
30.	CIKK
Szervezett bűnözés
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a szervezett bűnözés - ideértve
a nemzetközi szervezett bűnözést is - és a pénzügyi bűnözés elleni küzdelemben. Ennek
érdekében előmozdítják és kicserélik a bevált módszereket, valamint végrehajtják a vonatkozó
nemzetközi előírásokat és okmányokat, úgy mint az ENSZ nemzetek feletti szervezett
bűnözésről szóló egyezményét, és kiegészítő jegyzőkönyveit, valamint az ENSZ korrupció
elleni egyezményét.
2.	A Felek megállapodnak abban is, hogy együttműködnek a polgárok biztonságának
fokozása érdekében, a biztonsági politikák és stratégiák terén nyújtott támogatás révén. Ez az
együttműködés hozzájárul a bűnmegelőzéshez, és olyan tevékenységeket ölelhet fel, mint a
rendőri és igazságügyi hatóságok közötti regionális együttműködési projektek, képzési
programok, illetve a bűnüldözési profilalkotással kapcsolatos bevett módszerek cseréje.
Kiterjedhet továbbá többek között a jogi szabályozással kapcsolatos eszmecserére, igazgatási
és technikai segítségnyújtásra a bűnüldöző hatóságok intézményi és operatív kapacitásainak
megerősítése céljából, valamint információcserére és intézkedésekre a nyomozásokkal
kapcsolatos együttműködés megerősítése céljából.
31.	CIKK
A korrupció elleni küzdelem
1.	A Felek együttműködnek a vonatkozó nemzetközi előírások és okmányok, többek
között az ENSZ korrupcióellenes egyezményének végrehajtása és előmozdítása terén.
2.	A Felek együttműködnek különösen a következők terén:
18
(a)	a szervezeti hatékonyság javítása, valamint az állami források átlátható kezelésének
garantálása és elszámoltathatóság, a korrupció elleni küzdelem céljából létrehozott
intézmények részvételével;
(b)	bevált módszerek megosztása a releváns intézmények - ideértve a bűnüldöző
hatóságokat és az igazságszolgáltatást is - megerősítése céljából;
(c)	a korrupció és a megvesztegetés megelőzése a nemzetközi ügyletekben;
(d)	a helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi szintű, korrupció ellenes küzdelmet célzó
szakpolitikák értékelése és végrehajtása az ENSZ Korrupció elleni egyezményének
végrehajtására vonatkozó felülvizsgálati mechanizmus keretében;
(e)	az átláthatóság és törvényesség kultúráját, valamint az emberek korrupt gyakorlatokkal
kapcsolatos hozzáállásának megváltoztatását előmozdító cselekvések;
(f)	a pénzeszközök azonosítását és visszaszolgáltatását célzó intézkedések elősegítése,
bevált módszerek előmozdítása és kapacitás-építés.
32.	CIKK
A kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme
1.	A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek a kézi- és könnyűfegyverek,
valamint részeik, összetevőik és lőszereik tiltott kereskedelmének megelőzése és leküzdése
tekintetében az ENSZ cselekvési program elismert keretének végrehajtása révén, a kézi- és
könnyűfegyverek tiltott kereskedelem valamennyi vonatkozásának megelőzése leküzdése és
felszámolása céljából. Ebben az összefüggésben megállapodnak arról, hogy együttműködnek
a célból, hogy tapasztalatot és képzést osszanak meg az illetékes hatóságok között, ideértve a
vámhatóságokat, a rendőrséget és az ellenőrző hatóságokat is.
2.	Az (1) bekezdésben említett ENSZ cselekvési programban foglaltak szerint, a Felek
ennek összefüggésében újólag megerősítik többek között az ENSZ-Charta 51. cikkében
foglalt, az egyéni vagy kollektív önvédelem természetes jogát, valamint minden állam ahhoz
való jogát, hogy kézi- és könnyűfegyvereket állítson elő, importáljon, tartson önvédelmi és
biztonsági, valamint a célból, hogy az ENSZ-Chartával összhangban részt vehessen
békefenntartó műveletekben, valamint az egyes Felek döntése alapján.
33.	CIKK
A terrorizmus elleni küzdelem
1.	A Felek együttműködnek a terrorizmus elleni küzdelem terén a 8. cikkben elfogadott
keret és előírások végrehajtásával.
2.	A Felek együttműködnek annak érdekében is, hogy biztosítsák, hogy a
terrorcselekmények finanszírozásában, kitervelésében, előkészítésében vagy elkövetésében
résztvevő, vagy azt támogató valamennyi személyt bíróság elé állítsák. A Felek egyetértenek
abban, hogy a terrorizmus elleni küzdelmet valamennyi ENSZ határozatnak való megfelelés
mellett, a Felek szuverenitása, a jogszerű eljárás, az emberi jogok és alapvető szabadságok
tiszteletben tartása mellett kell folytatni.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a terrorcselekmények rendőri és
igazságügyi együttműködés révén való megelőzése és kiküszöbölése terén.
4.	Elkötelezve az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiája iránt, a Feleknek elő kell
mozdítaniuk a stratégia kiegyensúlyozott végrehajtását, valamint megállapodnak abban, hogy
a stratégiában említett fellépéseket adott esetben a lehető leghatékonyabban hajtják végre a
terrorizmusveszély megszüntetése érdekében.
19
5.	A Felek megállapodnak továbbá arról, hogy az ENSZ keretében együttműködnek a
nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezményről szóló megállapodás-tervezet
véglegesítése során.
34.	CIKK
Migráció, emberkereskedelem és a migránsok csempészése
1.	Az együttműködést a Felek között - igényeikről és álláspontjaikról folytatott -
konzultációk fényében kell előre vinni, valamint a Felek jogalkotási kereteivel összhangban
kell végrehajtani. Az együttműködés elsősorban a következőkre helyezi a hangsúlyt:
(a)	a migráció alapvető okai;
(b)	nemzeti jogszabályok és gyakorlatok fejlesztése és alkalmazása a nemzetközi védelemre
vonatkozóan, összhangban a nemzetközi közjog elveivel és előírásaival, ideértve a
nemzetközi védelem elvét is azon esetekben, amelyekre alkalmazandó;
(c)	a befogadott személyek befogadására vonatkozó szabályok, jogaik és jogállásuk, a
velük szemben alkalmazott tisztességes bánásmód, illetve a jogszerűen ott tartózkodó
személyek társadalomba történő integrációja, a legális migránsok oktatása és képzése, a
rasszizmus és idegengyűlölet elleni intézkedések, valamint a migránsok emberi jogaira
vonatkozó valamennyi alkalmazandó rendelkezés;
(d)	mechanizmusok és szakpolitikák értékelése a hazautalások megkönnyítése érdekében;
(e)	a körkörös migráció és az agyelszívás megelőzésével kapcsolatos vélemények és bevált
módszerek megosztása, valamint a közös érdeket képviselő kérdések megvitatása;
(f)	adott esetben és kölcsönös megegyezés alapján tapasztalatcsere és a bevált módszerek
megosztása, technikai, technológiai, operatív és igazságügyi együttműködés az
emberkereskedelem és migránscsempészés leküzdésével kapcsolatos kérdésekről,
ideértve az emberkereskedők és embercsempészek hálózatai és bűnszervezetei elleni
küzdelmet, valamint védelem, segítségnyújtás és támogatás biztosítását az ilyen
bűncselekmények áldozatai számára;
(g)	a másik Fél területén illegálisan tartózkodó személyek emberséges, biztonságos és
tisztességes körülmények között történő visszaküldése, emberi jogaik teljes mértékű
tiszteletben tartásával, ideértve önkéntes visszatérésük előmozdítását is, valamint e
személyek visszafogadása a 2. bekezdés szerint;
(h)	a visszaküldött személyek fenntartható beilleszkedését célzó támogató intézkedések.
2.	Az illegális bevándorlás megakadályozását és ellenőrzését célzó együttműködés
keretében, az emberkereskedelem áldozatai számára biztosítandó védelem szükségességének
sérelme nélkül, a Felek megállapodnak továbbá a következőkben:
(a)	kérés esetén azonosítják állítólagos állampolgáraikat, valamint az állampolgárság
megállapítása után szükségtelen késedelem és további alakiságok nélkül, az uniós
tagállamok és Kuba alkalmazandó migrációs jogszabályaiban megállapított határidőn
belül, valamint az előírásokkal és eljárásokkal összhangban visszafogadják az Európai
Unió tagállamainak vagy Kuba területén illegálisan tartózkodó állampolgáraikat;
(b)	visszafogadandó állampolgáraikat e célból megfelelő személyazonosító okmányokkal
látják el.
3.	A Felek megállapodnak arról, hogy kérésre és a lehető legrövidebb időn belül
tárgyalnak az Európai Unió tagállamai és Kuba migrációs kérdéseket - ideértve a
visszafogadást is - érintő konkrét kötelezettségeit szabályozó megállapodásról.
35.	CIKK
Konzuli védelem
20
Kuba beleegyezik abba, hogy az Európai Unió bármely, Kuba területén képviselettel
rendelkező tagállamának diplomáciai és konzuli hatóságai - a saját állampolgáraik számára
nyújtott védelemmel azonos feltételek mellett - konzuli védelmet biztosítsanak az Európai
Unió más, Kuba területén állandó képviselettel ténylegesen nem rendelkező tagállamának
állampolgárai számára.
36.	CIKK
Civil társadalom
A Felek elismerik, hogy a civil társadalom - többek között az egyetemi élet szereplői, az
agytrösztök és a média - potenciálisan hozzájárulhat e megállapodás célkitűzéseinek
teljesítéséhez. Megállapodnak arról, hogy fellépéseket mozdítanak elő annak támogatására,
hogy a civil társadalmat fokozottabban bevonják a releváns fejlesztési és ágazati
együttműködési tevékenységek kialakításába és végrehajtásába, többek között kapacitásépítés
révén.
IV.	CÍM
TÁRSADALMI FEJLŐDÉS ÉS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ
37.	CIKK
Társadalmi fejlődés és társadalmi kohézió
1.	A Felek - elismerve, hogy a társadalmi fejlődésnek együtt kell járnia a gazdasági
fejlődéssel - megállapodnak abban, hogy együttműködnek a társadalmi kohézió fokozása
érdekében a szegénység, igazságtalanság, egyenlőtlenség és társadalmi kirekesztés
csökkentése révén, különös figyelemmel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható
fejlesztési menetrend célkitűzéseinek, valamint a mindenki számára biztosítandó tisztességes
munka előmozdítása nemzetközileg elfogadott célkitűzésének teljesítése érdekében. A fenti
célkitűzések megvalósítása érdekében a Felek jelentős finanszírozási forrásokat mozgósítanak
mind az együttműködéshez elkülönített, mind belső forrásokból.
2.	E célból a Felek együttműködnek annak érdekében, hogy bevált módszereket
mozdítsanak elő és osszanak meg az alábbiak tekintetében:
(a)	társadalmi jövőképpel rendelkező, befogadóbb társadalmat és az egyenlőtlenség és
méltánytalanság csökkentése érdekében jobb jövedelem-eloszlást célzó
gazdaságpolitikák;
(b)	szem előtt tartva a kereskedelem és a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatot, a
méltányos kereskedelmet, a vidéki és városi, állami és nem állami vállalkozások és
érdekképviseleti szervezeteik, valamint vállalatok társadalmi felelősségvállalást célzó
kereskedelmi és befektetési politikák;
(c)	méltányos és rendezett fiskális politikák, amelyek lehetővé teszik a javak jobb
újraelosztását, valamint biztosítják a szociális kiadások megfelelő szintjét;
(d)	hatékony állami szociális kiadások, amelyek világosan azonosított, eredményorientált
megközelítés felé tartó szociális célokhoz kapcsolódnak;
(e)	hatékony szociális politikák és mindenki számára a szociális szolgáltatásokhoz való
méltányos hozzáférés javítása olyan különféle területeken, mint például az oktatás, az
egészségügy, a táplálkozás, a higiénia, a lakhatás, az igazságszolgáltatás és a
társadalombiztosítás;
(f)	a mindenki számára biztosítandó tisztességes munka felé mutató foglalkoztatáspolitikák
a nemzetközi és nemzeti munkaügyi előírásoknak megfelelően, valamint gazdasági
21
lehetőségek kialakítása, különös hangsúllyal a legszegényebb és legkiszolgáltatottabb
helyzetű csoportokra, valamint a leghátrányosabb helyzetben levő régiókra;
(g)	befogadóbb és átfogóbb jellegű szociális védelmi rendszerek többek között a
nyugdíjakra, egészségügyre, balesetekre és munkanélküliségre vonatkozóan, a
szolidaritás és a megkülönböztetés-mentesség elve alapján;
(h)	az idegengyűlölet és többek között a nemi, faji, meggyőződésen, etnikai hovatartozáson
vagy fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelmet szolgáló stratégiák és
politikák;
(i)	a fiatalok gazdasági, politikai és társadalmi életbe való integrációját célzó konkrét
szakpolitikák és programok.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy ösztönzik a nemzeti tervek vagy stratégiák
szociális fejlesztéssel és kohézióval kapcsolatos vetületeit érintő információk és tapasztalatok
cseréj ét.
38.	CIKK
Foglalkoztatás és szociális védelem
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a foglalkoztatás és a szociális
védelem előmozdítása érdekében, cselekvések és programok révén, amelyek célja különösen:
(a)	mindenki számára biztosítandó tisztességes munka;
(b)	befogadóbb és jobban működő munkaerőpiac kialakítása;
(c)	a szociális védelem által fedett területek kiterjesztése;
(d)	a szociális párbeszéd előmozdítása;
(e)	a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet egyezményeiben azonosított alapvető munkaügyi
normák tiszteletben tartása;
(f)	az informális gazdasággal kapcsolatos kérdések kezelése;
(g)	különös figyelem fordítása a hátrányos helyzetű csoportokra, és a hátrányos
megkülönböztetés elleni küzdelemre;
(h)	az emberi erőforrások minőségének fejlesztése az oktatás és a képzés fejlesztése révén,
beleértve a hatékony szakképzést is;
(i)	a munkahelyi egészségügyi és biztonsági feltételek javítása, különösen a munkavédelmi
felügyelőségek megerősítésével, valamint egészségügyi és biztonsági fejlesztések
támogatásával;
(j) a munkahelyteremtés és a vállalkozói tevékenység ösztönzése a kis- és
középvállalkozások létrehozásához szükséges intézményi keret megerősítésével,
valamint a hitelhez és mikro-finanszírozáshoz jutás megkönnyítéséhez.
39.	CIKK
Oktatás
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy tapasztalatot és bevált módszereket cserélnek az
oktatás minden szinten történő folyamatos fejlesztése tekintetében.
2.	A Felek egyetértenek abban, hogy az együttműködésnek támogatnia kell a
humánerőforrást az oktatás valamennyi szintjén, külön tekintettel a felsőoktatásra, ideértve a
sajátos nevelési igényeket is. A Felek a meglévő programokon keresztül előmozdítják a
hallgatók, kutatók és egyetemi alkalmazottak cseréjét, valamint felsőoktatási rendszereik
korszerűsítése céljából megerősítik a kapacitásépítést.
40.	CIKK
Közegészségügy
22
1.	A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek az egészségügyi ágazat közös
érdeket képviselő területein, különösen a tudományos kutatás, az egészségügyi rendszer
irányítása, a táplálkozás, a gyógyszerek, a megelőző egészségügy, valamint a szexuális és
reproduktív egészség - ideértve olyan fertőző betegségeket, mint pl. a HIV/AIDS, és olyan
nem fertőző betegségeket, mint például a rák és szívbetegségek, valamint más fontos
egészségügyi veszélyek, mint például a dengue-láz, a chikungunya-láz és a Zika-vírus -
területén. A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy együttműködnek azon nemzetközi
egészségügyi megállapodások végrehajtása terén, amelyeknek részes feleik.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy külön figyelmet fordítanak a közegészségügy
területén végrehajtott regionális fellépésekre és programokra.
41.	CIKK
Fogyasztóvédelem
A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a fogyasztóvédelmi kérdéseket illetően,
az emberi egészség és a fogyasztói érdekek védelme céljából.
42.	CIKK
Kultúra és örökség
1.	A Felek vállalják, hogy együttműködést mozdítanak elő a kultúra területén, ideértve a
kulturális örökséget is, sokszínűségük kellő tiszteletben tartásával. Vonatkozó
jogszabályaiknak megfelelően az ilyen együttműködés kölcsönös megértést és kultúrák
közötti párbeszédet mozdít elő, valamint kiegyensúlyozott kulturális cseréket és
kapcsolattartást segít elő a releváns felekkel, ideértve mindkét Fél civil társadalmi szervezeteit
is.
2.	A Felek együttműködést mozdítanak elő a művészet, az irodalom és a zene területén,
többek között tapasztalatcsere útján.
3.	A Felek közötti együttműködésre a vonatkozó belső szerzői jogi rendelkezésekkel és
más, kulturális kérdéseket érintő rendelkezésekkel, valamint olyan nemzetközi
megállapodásokkal összhangban kerül sor, amelynek a Felek részes felei.
4.	A Felek megállapodnak, hogy együttműködést mozdítanak elő a kulturális örökség
helyreállítása és fenntartható kezelése tekintetében. Az együttműködés kiterjed többek között
a természeti, valamint tárgyi és szellemi kulturális örökség megőrzésére és előmozdítására,
beleértve a kulturális örökség tiltott kereskedelmének megelőzését és az ellen való fellépést is,
a nemzetközi eszközökkel összhangban.
5.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködést mozdítanak elő az audiovizuális
és médiaágazatokban, ideértve a rádiót és a sajtót is, közös képzési, illetve audiovizuális
fejlesztésre irányuló kezdeményezések, produkciós és terjesztési tevékenységek révén, többek
között az oktatás és a kultúra területén.
6.	A Felek ösztönzik az UNESCO keretében zajló együttműködést, a kulturális
sokszínűség előmozdítása érdekében, többek között a kulturális kifejezésmódok
sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény ratifikációja és
végrehajtása kapcsán tartott konzultációk révén. Az együttműködés a kulturális sokszínűség
előmozdítására is kiterjed.
43.	CIKK
Kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek
23
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok javára
folytatott együttműködés során elsőbbséget kell biztosítani a kiszolgáltatott helyzetben lévő
személyek bevonásával járó intézkedéseknek, ideértve innovatív szakpolitikákat és
projekteket is. Az együttműködésnek elő kell mozdítania a humán fejlődést, az
életkörülmények javítását, valamint a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek teljes
társadalmi integrációját.
2.	Az együttműködés többek között információcserét foglal magában az emberi jogok
védelméről, a kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportok esélyegyenlőségét garantáló
szakpolitikák előmozdításáról és végrehajtásáról, gazdasági lehetőségek megteremtéséről,
valamint olyan konkrét szociális politikák előmozdításáról, amelyek célja az emberi
erőforrások fejlesztése az oktatás és képzés, az alapvető szociális szolgáltatásokhoz, a
szociális hálóhoz és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés révén, különös figyelemmel
többek között a fogyatékossággal élőkre és családjaikra, a gyermekekre és az idősekre.
44.	CIKK
Nemi dimenzió
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy az együttműködés segíti a férfiak és a nők
egyenlő részvételének és lehetőségeinek biztosítását, javítását és kiterjesztését célzó
politikákat, programokat és mechanizmusokat, a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális
életben, különösen a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának
kiküszöböléséről szóló egyezmény és a Pekingi Nyilatkozat és Cselekvési Platform hatékony
végrehajtása céljából. Adott esetben pozitív diszkriminációt kell alkalmazni a nők
támogatására.
2.	Az együttműködés előmozdítja a nemi szemlélet integrációját az együttműködés
minden releváns területén, beleértve a közpolitikát, a fejlesztési stratégiákat és cselekvéseket,
valamint az azok hatását mérő mutatószámokat is.
3.	Az együttműködés emellett elősegíti a férfiak és a nők egyenlő hozzáférését minden
olyan szolgáltatáshoz és erőforráshoz, amely lehetővé teszi számukra alapvető jogaik
gyakorlását, többek között az oktatás, az egészségügy, a szakképzés, a foglalkoztatási
lehetőségek, a politikai döntéshozatal, a kormányzati struktúrák és a magánvállalkozások
tekintetében.
4.	Kiemelt figyelmet kell fordítani a nők elleni erőszak valamennyi formájának
megelőzését és kezelést célzó programokra.
45.	CIKK
Ifjúság
1.	A Felek közötti együttműködés támogatja az összes releváns ifjúsággal kapcsolatos
szakpolitikát. Az együttműködés kiterjed a képzés és foglalkoztatás, valamint a család- és
nevelési politikák támogatására, továbbá a fiatalok számára álláslehetőségek biztosítására,
emellett tapasztalatcserét mozdít elő a fiatalkorú bűnözés megelőzését, illetve a gazdasági és
társadalmi életbe való visszailleszkedést célzó társadalmi és igazságszolgáltatási
programokról.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy előmozdítják a fiatalok aktív részvételét a
társadalomban, beleértve a fiatalok fejlődéséhez hozzájáruló és életükre hatást gyakorló
politikák kialakítását is.
3.	Mindkét oldal megállapodik abban, hogy programokat - többek között
csereprogramokat - hajtanak végre az ifjúsági szervezetek közötti együttműködés
elősegítésére.
24
46.	CIKK
Helyi közösségek fejlesztése
1.	A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek fenntartható helyi közösségek
fejlesztésének előmozdítása céljából, olyan integrált fellépések révén, amelyek előmozdítják a
helyi gazdasági fejlesztésben élenjárók kezdeményezéseit, valamint elősegítik a rendelkezésre
álló erőforrások helyi közösség szintjén való felhasználását.
2.	Az együttműködésnek olyan fellépéseket kell támogatnia, mint például:
(a)	helyi kezdeményezések a vonatkozó területi stratégiai tervvel összhangban;
(b)	a helyi termelő vállalkozások és szolgáltatók gazdasági irányítási kapacitásának
megerősítése.
V.	CÍM
KÖRNYEZET, KATASZTRÓFAKOCKÁZAT-KEZELÉS ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS
47.	CIKK
Együttműködés a környezetvédelem és éghajlatváltozás terén
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a környezet minőségének
megvédésében és javításában, helyi, regionális és globális szinten, figyelemmel a fenntartható
fejlődés elérésére.
2.	A Felek - e megállapodás hatásának tudatában - kellő figyelmet fordítanak a fejlesztés
és a környezetvédelem közötti kapcsolatra. A Felek azon munkálkodnak, hogy kiaknázzák a
tiszta technológiák nyújtotta beruházási lehetőségeket.
3.	Az együttműködésnek elő kell segítenie továbbá a vonatkozó nemzetközi
konferenciákon való előrelépést, valamint elő kell mozdítani az olyan területeken kötött
multilaterális megállapodások hatékony elfogadásának és elfogadott elvek tiszteletben
tartásának előmozdítását, mint például a biodiverzitás, az éghajlatváltozás, az elsivatagosodás,
a szárazság és a vegyianyag-kezelés.
4.	Az együttműködés kiterjed különösen a következőkre:
(a)	a természeti erőforrások, a biodiverzitás és az ökoszisztémák megőrzése és fenntartható
kezelése, ideértve az erdőket és a halászati területeket, valamint az általuk nyújtott
szolgáltatásokat is;
(b)	az édesvizek és tengerek, valamint a levegő és a talaj szennyezése elleni küzdelem,
többek között a megfelelő hulladékgazdálkodás, a szennyvizek, a vegyi anyagok, és
egyéb veszélyes anyagok megfelelő kezelése révén;
(c)	olyan globális kérdések, mint az éghajlatváltozás, az ózonréteg csökkenése, az
elsivatagosodás és aszály, az erdőirtás, a parti zónák védelme, a biodiverzitás és a
biológiai biztonság megőrzése;
5.	Ezzel összefüggésben az együttműködés a közös kezdeményezések elősegítését
célozza az éghajlatváltozás enyhítése és az ahhoz való alkalmazkodás területén, ideértve az
éghajlatváltozás kezelését célzó szakpolitikák megerősítését is.
6.	Az együttműködés olyan intézkedésekre terjed ki, mint például:
(a)	szakpolitikai párbeszéd és végrehajtásának előmozdítása, információ- és
tapasztalatcsere környezetvédelmi jogszabályokról, műszaki szabályokról, tisztább
előállításról és bevált környezetvédelmi gyakorlatokról, valamint az összes ágazatot
illetően, minden kormányzati szinten kapacitásépítés a környezetgazdálkodás és -
monitoring, valamint a kontrollrendszerek megerősítése céljából;
25
(b)	a fenntartható tiszta technológiák és know-how átadása és felhasználása, beleértve
innovációs és környezetvédelmi ösztönzők, illetve mechanizmusok kialakítását is;
(c)	a környezetvédelmi szempontok beépítése más politikai területeken, beleértve a
földhasználat kezelését is;
(d)	a fenntartható termelési és fogyasztási minták előmozdítása, többek között az ökológiai
rendszerek, szolgáltatások és termékek fenntartható használata révén;
(e)	a környezeti tudatosság és oktatás, valamint a civil társadalom, különösen a helyi
közösségek fokozott részvételének előmozdítása a környezetvédelemre és a fenntartható
fejlődésre irányuló erőfeszítésekben;
(f)	a regionális együttműködés ösztönzése és előmozdítása a környezetvédelem területén;
(g)	azon többoldalú környezetvédelmi egyezmények végrehajtásának segítése, amelyeknek
a Felek részes felei.
48.	CIKK
Katasztrófakockázat-kezelés
1.	A Felek elismerik az egy vagy több állam területét érintő valamennyi
katasztrófakockázat kezelésének szükségességét. A Felek - társadalmaik és az infrastruktúra
ellenálló-képességének növelése érdekében - újólag megerősítik közös elkötelezettségüket a
megelőzést, enyhítést, a felkészültséget, az elhárítást és a helyreállítást célzó intézkedések
javítása mellett, valamint adott esetben kétoldalú és multilaterális politikai szinten folytatott, a
katasztrófakockázat-kezelés javítását szolgáló együttműködés mellett.
2.	A Felek megállapodnak arról, hogy a katasztrófakockázat-kezelés területén folytatott
együttműködésnek az a célja, hogy csökkentse a sebezhetőséget és kockázatokat, megerősítse
a monitoring- és korai előrejelzési kapacitásokat, valamint katasztrófákkal szemben
ellenállóbbá tegye Kubát többek között a belső erőfeszítések támogatása révén, a regionális
keret esetében pedig a sebezhetőség csökkentését és a katasztrófahelyzetekre való reagálást
szolgáló kapacitásokat, a regionális kutatás megerősítése és a bevált módszerek terjesztése
céljából, levonva a katasztrófakockázat-csökkentés, felkészültség, tervezés, megelőzés,
enyhítés, reagálás és helyreállítás tanulságait.
49.	CIKK
Vízellátás és szennyvízelvezetés
1.	A Felek elismerik, hogy mindenki számára biztosítani kell a vízellátást és a
vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást, valamint megfelelő higiénés körülményeket,
és ebből következően megállapodnak arról, hogy együtt működnek többek között az alábbiak
tekintetében:
(a)	kapacitásépítés a vízellátási és csatornázási hálózatok hatékony kezelése céljából;
(b)	a vízminőség egészségügyi mutatókra gyakorolt hatása;
(c)	a vízminőséghez kapcsolódó technológiák korszerűsítése, az ellenőrzéstől kezdve a
laboratóriumokig;
(d)	a vízkészletek megőrzése, ésszerű felhasználása és az integrált vízgazdálkodás
szükségességének előmozdítását célzó oktatási programok.
2.	A Felek külön figyelmet fordítanak az e területen végrehajtott regionális fellépésekre
és együttműködési programokra.
VI.	CÍM
GAZDASÁGI FEJLŐDÉS
26
50.	CIKK
Mezőgazdaság, vidékfejlesztés, halászat és akvakultúra
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a mezőgazdaság, a
vidékfejlesztés, a halászat és akvakultúra területén, többek között az alábbi célokból:
(a)	a termelékenység és terméshozam fejlesztése;
(b)	a mezőgazdasági, halászati és akvakultúrás termékek minőségének növelése;
(c)	a városi és elővárosi mezőgazdaság fejlesztése;
(d)	a termelési láncok megerősítése;
(e)	vidékfejlesztés;
(f)	egészséges szokások előmozdítása a táplálkozási szint javítása céljából;
(g)	mezőgazdasági és halászati piacok, nagykereskedelmi piacok, valamint a pénzügyi
hitelhez jutás fejlesztése;
(h)	üzletfejlesztési szolgáltatások előmozdítása szövetkezetek, kis magángazdaságok és
kisüzemi halászattal foglalkozó közösségek számára;
(i)	piacaik fejlesztése és nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása;
(j) az ökológiai termelés fejlesztése;
(k) fenntartható mezőgazdaság és akvakultúra fejlesztése a környezetvédelmi
követelmények és kihívások integrálásával;
(l) a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel, halászattal és akvakultúrával, valamint ezen
erőforrások ipari feldolgozásával kapcsolatos tudományok, technológia és innováció
előmozdítása;
(m) a halászati erőforrások fenntartható kiaknázása és a fenntartható halászati gazdálkodás
előmozdítása;
(n) a halászati gazdálkodás bevált módszerek előmozdítása;
(o)	az adatgyűjtés javítása, annak érdekében, hogy a legjobb rendelkezésre álló tudományos
adatokat lehessen figyelembe venni az erőforrások/halállomány értékelése és kezelése
során;
(p) a monitoring, az ellenőrző és megfigyelő rendszer megerősítése a halászatban;
(q) az illegális, nem bejelentett és nem szabályozott halászat elleni fellépés;
(r) az együttműködés megerősítése annak biztosítása céljából, hogy több kapacitás álljon
rendelkezésre a halászati és akvakultúra-termékek feldolgozását szolgáló, hozzáadott
értékű technológiák fejlesztéséhez.
2.	Az együttműködés magában foglalhatja többek között technikai szakértelem és
támogatás nyújtását, kapacitásépítést, valamint az információs és tapasztalatok megosztását.
A Felek megállapodnak arról, hogy előmozdítják az intézményi együttműködést, valamint
megerősítik a nemzetközi szervezetekkel, továbbá belső és regionális halászati gazdálkodási
szervezetekkel folytatott együttműködést.
3.	A katasztrófának kitett területek tekintetében a Felek kockázatelemzést és megfelelő
intézkedéseket ösztönöznek az ellenállóképesség javítása érdekében, az élelmezésbiztonság és
mezőgazdasági együttműködés keretében.
51.	CIKK
Fenntartható idegenforgalom
1.	A Felek elismerik az idegenforgalmi ágazat jelentőségét a helyi közösségek társadalmi
és gazdasági fejlődésére nézve, valamint mindkét régió jelentős gazdasági potenciálját az e
területen tevékenykedő vállalkozások fejlesztése szempontjából.
2.	E célból megállapodnak abban, hogy együttműködnek a fenntartható idegenforgalom
előmozdítása terén, különösen a következők támogatása céljából:
27
(a)	az idegenforgalom társadalmi-gazdasági hatásainak optimalizálását célzó szakpolitikák
kialakítása;
(b)	idegenforgalmi termékek létrehozása és piaci megszilárdítása nem pénzügyi
szolgáltatások, képzés, technikai segítségnyújtás és szolgáltatások biztosítása révén;
(c)	a környezeti, kulturális és szociális szempontok integrálása az idegenforgalmi ágazat
fejlesztésébe, beleértve mind a kulturális örökség, mind a természeti erőforrások
védelmét;
(d)	a helyi közösségek bevonása az idegenforgalmi fejlesztés folyamatába, különösen a
falusi és közösségi idegenforgalom, illetve az ökoturizmus tekintetében;
(e)	marketing- és reklámstratégiák, az intézményi kapacitások és humán erőforrások
fejlesztése, a nemzetközi előírások előmozdítása;
(f)	a magán- és közszféra közötti együttműködés előmozdítása;
(g)	menedzsment tervek kidolgozása a belső és regionális idegenforgalom-fejlesztés
tekintetében;
(h)	az információs technológia előmozdítása az idegenforgalom területén.
52.	CIKK
Együttműködés a tudomány, a technológia és az innováció területén
1.	A Felek arra törekednek, hogy tudományos, technológiai és innovációs kapacitást
építsenek a létrehozott mechanizmusok vagy közös érdekű együttműködési megállapodások
hatálya alá tartozó összes tevékenységet felölelve. A fenti célból a Felek belső szabályaikkal
összhangban elősegítik az információcserét, kutató szervezeteik részvételét, valamint a
technológiafejlesztést az alábbi együttműködési tevékenységek tekintetében:
(a)	információcsere tudományos és technológiai szakpolitikáikat illetően;
(b)	közös kutatási és fejlesztési tevékenységek a tudományos haladás ösztönzése, valamint
a technológia- és know-how-átadás - ideértve információs és kommunikációs
technológiák használatát is - ösztönzése céljából.
2.	Különös hangsúlyt kell fektetni a humán képességek kiépítésére mint a tudományos és
technológiai kiválóság hosszú távú alapjára, valamint a fenntartható kapcsolatok kialakítására
a Felek tudományos és technológiai közösségei között, mind belső, mind regionális szinten.
Ennek érdekében a kutatók és a kutatási projektekben alkalmazott bevált módszerek cseréjét
elő kell mozdítani.
3.	Az Európai Unió és Kuba területén található kutatóközpontokat, felsőoktatási
intézményeket és egyéb érdekelteket adott esetben be kell vonni a tudomány, a technológia és
az innováció terén folytatott együttműködésbe.
4.	A Felek megállapodnak abban, hogy felhasználnak minden mechanizmust a magasan
képzett szakemberek számának és szakértelmének növelésére, többek között képzés,
együttműködő kutatás, ösztöndíjak és csereprogramok révén.
5.	A Felek előmozdítják saját jogalanyaik részvételét a másik Fél tudományos és
technológiai programjaiban, a kölcsönös előnyöket szolgáló tudományos kiválóság
előnyeinek elérése érdekében, összhangban a harmadik országok jogalanyaik részvételére
vonatkozó belső rendelkezéseikkel.
53.	CIKK
Technológiatranszfer
1.	Felismerve a technológiatranszfer - ideértve az automatizációs folyamatokat is -
területén folytatott együttműködés és technikai segítségnyújtás fontosságát, a Felek
28
megállapodnak abban, hogy együttműködnek a technológia-transzfer előmozdítása céljából, a
közöttük megvalósuló tudástranszfert célzó egyetemi és szakmai programok révén.
2.	Az Európai Unió elősegíti és előmozdítja Kuba - többek között technológiai
fejlesztést célzó - kutatási és fejlesztési programokban való részvételét.
54.	CIKK
Energia, ideértve a megújuló energiát is
1.	Elismerve a megújuló energia és az energiahatékony megoldások egyre növekvő
fontosságát a fenntartható fejlődésre nézve, a Felek megállapodnak abban, hogy közös céljuk
az energiaügyi együttműködés elősegítése, a Felek által azonosítottak szerint, többek között a
fenntartható tiszta és megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság, az
energiatakarékossági technológiák, a vidéki villamosítás és az energiapiacok regionális
integrációja terén, a belső jogszabályoknak megfelelően.
2.	Az együttműködés többek között a következőkre terjedhet ki:
(a)	szakpolitikai párbeszéd és együttműködés az energiaágazatban, különös tekintettel az
energiaellátás fejlesztésére és diverzifikálására, valamint az energiapiacok fejlesztésére,
ideértve az energia-előállítást, -átvitelt és -elosztást is;
(b)	kapacitásépítő programok, technológia- és know-how-transzfer, ideértve a kibocsátási
előírásokkal kapcsolatos munkát is, az energiaágazatban, különös tekintettel az
energiahatékonyságra és az ágazat vezetésére;
(c)	az energiatakarékosság, energiahatékonyság, a megújuló energia és az energiatermelés,
illetve fogyasztás környezeti hatásai vizsgálatának előmozdítása, különösen a
biodiverzitásra, valamint az erdők és földek megváltozott használatára nézve;
(d)	megújuló energiával és energiahatékonysággal kapcsolatos kísérleti projektek
kidolgozása, különösen a nap- és szélenergia, a biomassza, a vízenergia, a
tengerhullám-energia és az árapály-energia területén.
(e)	a lakosság általános tudatosítását, valamint a megújuló energiaforrások és az
energiahatékonyság ismeretének javítását célzó programok;
(f)	a szilárd vagy folyékony hulladék újrahasznosítása vagy energetikai felhasználása.
55.	CIKK
Közlekedés
1.	A Felek megállapodnak arról, hogy a közlekedés területén folytatott együttműködés a
következőkre összpontosul: a közlekedés és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra-rendszerek
szerkezetátalakítása és korszerűsítése, a személyek és áruk mozgásának megkönnyítése és
fejlesztése, valamint a városi, légi, tengeri, belvízi, vasúti és közúti szállítási piacokhoz való
jobb hozzáférés biztosítása azáltal, hogy a közlekedés irányítását működési és igazgatási
szempontból finomítják, és ösztönzik a működtetéssel kapcsolatos magas szintű előírásokat.
2.	Az együttműködés magában foglalhatja a következőket:
(a)	a Felek közlekedéspolitikájával kapcsolatos információcsere, főleg a városi
közlekedésre és a kombinált szállítási hálózatok összekapcsolására és
interoperabilitására, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó egyéb kérdésekre
vonatkozóan;
(b)	a belvízi utak, közutak, vasutak, kikötők és repülőterek működtetése, az érintett
hatóságok közötti megfelelő együttműködést is ideértve;
(c)	a globális navigációs műholdrendszer európai technológiájának átadásával és a városi
tömegközlekedési központokkal kapcsolatos együttműködési projektek;
29
(d)	a biztonsági és szennyezésmegelőzési szabványok fejlesztése, a nemzetközi szabványok
jobb végrehajtására irányuló, megfelelő nemzetközi fórumokon való együttműködést is
beleértve.
(e)	a légi és tengeri közlekedés fejlesztésének előmozdítását célzó tevékenységek.
56.	CIKK
A gazdasági és szociális modell korszerűsítése
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködési fellépéseket dolgoznak ki a
kubai közigazgatás és a kubai gazdaság megerősítésének és korszerűsítésének támogatása
céljából. Megállapodnak abban, hogy támogatják a vállalkozások és szövetkezetek
fejlesztését, különös hangsúlyt fektetve a helyi fejlesztésre.
2.	Ezen együttműködést olyan kölcsönös érdeket képviselő területeken alakíthatják ki,
mint például:
(a)	makrogazdasági politikák, ideértve a fiskális politikát is;
(b)	statisztika;
(c)	kereskedelmi információs rendszerek;
(d)	a kereskedelmi eljárások egyszerűsítését célzó intézkedések;
(e)	minőségügyi rendszerek és szabványok;
(f)	helyi fejlesztési kezdeményezések támogatása;
(g)	agráripari fejlesztés;
(h)	állami ellenőrzés és felügyelet;
(i)	vállalatszervezés és -működés, ideértve az állami vállalatokat is.
3.	A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködést mozdítanak elő és ösztönöznek
azon intézmények - ideértve az ágazati alapú intézményeket is - között, amelyek eszközöket
mozdítanak elő a kkv-k támogatására, különösen azok esetében, amelyek a
versenyképességet, technológiai innovációt, az értékláncok integrációját, a hitelhez és
képzéshez való hozzáférést igyekeznek javítani, valamint az intézményi kapacitást és
intézményi keretet igyekeznek megerősíteni. Megállapodnak továbbá arról, hogy
kapcsolatfelvételt mozdítanak elő mindkét Fél vállalatai között nemzetközi piacokra,
befektetésekbe és technológiatranszferbe való bevonásuk támogatása céljából.
57.	CIKK
Statisztika
1.	A Felek megállapodnak arról, hogy együttműködnek a nemzetközileg elfogadott
előírásoknak megfelelő jobb statisztikai módszerek és programok kifejlesztésében, beleértve a
statisztikai adatok gyűjtését, feldolgozását, minőségellenőrzését és terjesztését, a Felek közötti
fokozott összehasonlíthatóságot célzó jelzőszámok kialakítása céljából, ezzel lehetővé téve a
Felek számára, hogy azonosítsák az e megállapodás által felölelt területeket érintő statisztikai
információkra vonatkozó követelményeket. A Felek elismerik a bilaterális együttműködés
hasznosságát e célkitűzések támogatása terén.
2.	Ezen együttműködés körébe tartozhat többek között a Kuba nemzeti statisztikai és
információs hivatala és az Európai Unió tagállamainak statisztikai hivatalai, valamint az
Eurostat közötti technikai egyeztetések, ideérve a tudósok cseréjét is; hatékonyabb és
következetes adatgyűjtési, tényezőkre bontási, elemzési és értelmezési módszerek kialakítása;
valamint szemináriumok, munkacsoportok vagy programok szervezése a statisztikai
kapacitások kiegészítéseként.
58.	CIKK
Jó kormányzás az adózás területén
30
1.	A Felek elismerik az adózás területén folytatott jó kormányzás elveit - azaz az
átláthatóságot, az információcserét, valamint a tisztességes adóversenyt -, és elkötelezik
magukat azok teljesítése iránt.
2.	A Felek saját hatáskörükben javítják az adózás területén folytatott nemzetközi
együttműködést, megkönnyítik a törvényes adóbevételek beszedését, és intézkedéseket
dolgoznak ki az adózás területén alkalmazott jó kormányzás minimumkövetelményeinek
hatékony végrehajtására.
VII.	CÍM
REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS
59.	CIKK
Regionális együttműködés
1.	Az együttműködés támogatja a Kuba és karibi szomszédjai közötti regionális
együttműködés fejlesztésével kapcsolatos, a CARIFORUM összefüggésében végzett,
különösen az EU-karibi közös partnerségi stratégiában azonosított prioritási területeket érintő
tevékenységeket. A tevékenységek hozzájárulhatnak a karibi térség regionális integrációjának
megerősítéséhez is.
2.	Az együttműködés megerősíti az összes szektor - ideértve a civil társadalmat is -
bevonását a regionális együttműködésbe és az integrációs folyamatba, a Felek által
megállapított feltételekkel összhangban, és kiterjed a konzultációs mechanizmusok és
figyelemfelhívó kampányok támogatására.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy az összes létező együttműködési eszközt
kiaknázzák a célból, hogy aktív együttműködést alakítsanak ki az Európai Unió és Kuba,
illetve Kuba és a Latin-Amerika és a Karib-térség más országai és/vagy régiói között a
megállapodás hatálya alá tartozó összes területen. Külön figyelmet fordítanak a kutatást és
innovációt, valamint az oktatást érintő regionális együttműködési programokra, valamint arra,
hogy olyan kezdeményezésekkel folytassák az Európai Unió, valamint Latin-Amerika és a
Karib-térség közötti (EU-LAC) tudásalapú térség fejlesztését, mint például a közös kutatási
térség és a közös felsőoktatási térség. A regionális és kétoldalú együttműködési
tevékenységek esetében a kiegészítő jellegre kell törekedni.
4.	A Felek arra törekednek, hogy véleményt cseréljenek és együttműködjenek a célból,
hogy multilaterális fórumokon közös fellépéseket fogadjanak el és alakítsanak ki.
IV.	RÉSZ
KERESKEDELEM ÉS KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS
60.	CIKK
Célkitűzések
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy a kereskedelem területén folytatott
együttműködésük célkitűzései magukban foglalják többek között az alábbiakat:
(a)	kereskedelmi és gazdasági kapcsolataik megerősítése, különösen a kereskedelmi
ügyekben folytatott párbeszéd előmozdítása, valamint a Felek közötti fokozott
kereskedelmi forgalom ösztönzése;
(b)	Kuba világgazdaságba való integrációjának előmozdítása;
(c)	a régiók közötti, valamint az Európai Unióval folytatott kereskedelem fejlesztésének és
diverzifikációjának előmozdítása;
31
(d)	a kereskedelem fenntartható fejlődéshez - ideértve annak környezeti és társadalmi
vonatkozásait is - való hozzájárulásának megerősítése;
(e)	a kubai gazdaság diverzifikációjának támogatása, valamint megfelelő üzleti klíma
előmozdítása;
(f)	a befektetés nagyobb beáramlásának ösztönzése a kölcsönös befektetés számára vonzó
és kiszámítható környezet kialakításával, olyan következetes párbeszéd révén, amelynek
célja a befektetési kérdések megértésének és az azokkal kapcsolatos együttműködésnek
a megerősítése, valamint a megkülönböztetés-mentes befektetési rendszer előmozdítása.
I. CÍM
KERESKEDELEM
61.	CIKK
Szabályokon alapuló kereskedelem
1.	A Felek elismerik, hogy a vámok és a kereskedelem útjában álló más akadályok
jelentős csökkentése, valamint a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat illetően a
megkülönböztető magatartás megszüntetése fontos eszközként szolgál a növekedés, a
gazdasági diverzifikáció és a jólét előmozdításához.
2.	A Felek újólag megerősítik azon közös érdeküket, hogy szabályokon alapuló
multilaterális kereskedelmi rendszer szerint kereskedjenek, amely alapján a Felek felelősek a
szabályok elsőbbségének fenntartásáért, valamint hatékony, tisztességes és kiegyensúlyozott
végrehajtásáért.
62.	CIKK
Legnagyobb kedvezményes elbánás
1.	Az 1994.évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (a továbbiakban: a GATT-
egyezmény) I. cikkével és a rá vonatkozó értelmező megjegyzésekkel összhangban -
amelyeket belefoglaltak e megállapodásba és értelemszerűen annak részeit képezik - mindkét
Fél a legnagyobb kedvezményes elbánásban részesíti a másik Fél áruit.
2.	Az 1. bekezdés nem alkalmazandó a valamely Fél által a WTO-egyezményekkel
összhangban egy másik ország áruinak nyújtott kedvezményes eljárás tekintetében.
63.	CIKK
Nemzeti elbánás
Az 1994.évi GATT-egyezmény III. cikkével és a rá vonatkozó értelmező megjegyzésekkel
összhangban - amelyeket belefoglaltak e megállapodásba és értelemszerűen annak részeit
képezik - mindkét Fél nemzeti elbánásban részesíti a másik Fél áruit.
64.	CIKK
Átláthatóság
1.	A Felek újólag megerősítik az átláthatóság elvének alkalmazását kereskedelmi
intézkedéseikben, valamint megállapodnak arról, hogy a külkereskedelmet érintő
szakpolitikákat és szabályozásokat egyértelműen kell közölni és magyarázni.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy az érdekelt felek számára lehetőséget kell
biztosítani arra, hogy értesüljenek az egyes Felek nemzetközi kereskedelmet érintő
szabályozásairól.
32
65.	CIKK
A kereskedelmi eljárások egyszerűsítése
A Felek megerősítik a kereskedelmi eljárások egyszerűsítéséről szóló WTO-megállapodás
melletti kötelezettségvállalásukat.
66.	CIKK
A kereskedelem technikai akadályai
1.	A Felek újólag megerősíti a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-
megállapodás (a továbbiakban: WTO TBT-megállapodás) szerinti jogaikat és
kötelezettségeiket.
2.	E cikk rendelkezéseit kell alkalmazni a WTO TBT-megállapodásban meghatározottak
szerinti műszaki előírásokra, szabványokra és megfelelőségértékelési eljárásokra.
3.	A Felek elismerik a műszaki előírásokkal, szabványokkal, megfelelőségértékelési
eljárásokkal kapcsolatos értesítést és információcserét szolgáló hatékony mechanizmusok
jelentőségét a WTO TBT-megállapodással összhangban.
67.	CIKK
Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) intézkedések
1.	A Felek újólag megerősítik az állat- és növény-egészségügyi intézkedések
alkalmazásáról szóló megállapodás, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény, a Codex
Alimentarius Bizottsága és az Állategészségügyi Világszervezet által rögzített jogokat,
kötelezettségeket, elveket és célkitűzéseket.
2.	A Felek elismerik az SPS-re és állatjóléti intézkedésekre vonatkozó konzultációt,
értesítést és információcserét szolgáló hatékony mechanizmusok fontosságát, az illetékes
nemzetközi szervezetek keretében.
68.	CIKK
A kereskedelem védelme
A Felek újólag megerősítik az alábbi WTO-megállapodások szerinti kötelezettségvállalásaikat
és kötelezettségeiket: Megállapodás a védintézkedésekről, megállapodás a támogatásokról és
kiegyenlítő intézkedésekről, valamint megállapodás a GATT 1994 VI. cikkének
végrehajtásáról.
69.	CIKK
Felülvizsgálati záradék
A Felek e részt közös megegyezéssel módosíthatják és felülvizsgálhatják kereskedelmi és
befektetési kapcsolataik elmélyítése céljából.
70.	CIKK
Záradék az általános kivételekről
A Felek megerősítik, hogy az 1994. évi GATT-egyezmény XX. cikke és annak értelmező
megjegyzései szerint fennálló jogaikat és kötelezettségeiket értelemszerűen belefoglalják e
megállapodásba, és annak részévé teszik.
33
II.	CÍM
KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS EGYÜTTMŰKÖDÉS
71.	CIKK
Vámügyek
1.	A Felek előmozdítják és elősegítik a vámhatóságaik közötti együttműködést a
határbiztonság garantálása, a vámeljárások egyszerűsítése és a jogszerű kereskedelem
megkönnyítése céljából, az ellenőrzési kapacitások fenntartása mellett.
2.	Az együttműködés többek között a következőkre szolgáltat alkalmat:
(a)	a vámügyi jogszabályokkal és eljárásokkal kapcsolatos információcsere, különösen a
következő területeken:
(i)	a vámeljárások egyszerűsítése és modernizálása;
(ii)	a tranzitforgalom megkönnyítése;
(iii)	a szellemi tulajdonjogok vámhatóságok általi érvényesítése;
(iv)	az üzleti közösséggel való kapcsolatok;
(v)	az áruk szabad áramlása és a regionális integráció;
(vi)	a határokon végzett vámellenőrzés megszervezése;
(b)	Közös kezdeményezések kialakítása kölcsönös megállapodás szerinti területeken;
(c)	Megfelelő határrendészeti szervek közötti együttműködés előmozdítása, mind az
országokon belül, mind a határokon átnyúlóan.
3.	A Felek kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást biztosítanak vámügyekben. E célból
kölcsönös megállapodással bilaterális eszközöket hozhatnak létre.
72.	CIKK
Együttműködés a kereskedelem megkönnyítése terén
1.	A Felek megerősítik elkötelezettségüket a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése terén
folytatott együttműködés megerősítése iránt annak biztosítása céljából, hogy a releváns
jogszabályok, a releváns eljárások és a vámhatóságok igazgatási kapacitása hozzájáruljon a
hatékony ellenőrzés és a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése célkitűzéseinek teljesítéséhez.
2.	A Felek megállapodnak, hogy többek között a következő területeken működnek
együtt:
(a)	vámügyi kapacitás-építés és szakértelem biztosítása az illetékes hatóságok részére,
többek között az eredetigazolással és eredetvizsgálattal kapcsolatban, valamint műszaki
ügyekben, a regionális vámeljárások megerősítése érdekében;
(b)	mechanizmusok és modern vámeljárási technikák alkalmazása, beleértve a
kockázatértékelést, az előzetes kötelező érvényű határozatokat, az áruk egyszerűsített
beléptetését és kiadását, a vámellenőrzéseket és a vállalati ellenőrzési módszereket;
(c)	olyan eljárások és gyakorlatok bevezetése, amelyek a lehető leginkább tükrözik a
vámügyek és a kereskedelem területén alkalmazandó nemzetközi szabályokat,
okmányokat és előírásokat, ideértve többek között a kereskedelmi eljárások
egyszerűsítéséről szóló WTO-megállapodást, a vámeljárások egyszerűsítéséről és
összehangolásáról szóló nemzetközi egyezményt, módosított formájában (felülvizsgált
Kiotói Egyezmény), valamint a Vámigazgatások Világszervezetének a globális
kereskedelem biztonságát és könnyítését szolgáló szabványkeretét;
(d)	információs rendszerek, valamint a vám- és más kereskedelmi eljárások automatizálása,
különösen engedélyezett vállalkozók és információs szolgáltatások esetében a
kereskedelmi eljárások egyszerűsítését szolgáló intézkedések végrehajtása céljából.
34
73.	CIKK
Szellemi tulajdon
1.	A Felek elismerik a szellemi tulajdon - ideértve a földrajzi jelzések oltalmát is -
területén folytatott technikai együttműködés fontosságát, és megállapodnak arról, hogy
együttműködnek az annak eredményeként született konkrét együttműködési projektek
kölcsönösen elfogadott feltételeit illetően, összhangban a Felek belső jogszabályaival,
valamint azon nemzetközi megállapodásokkal, amelyeknek a Felek részes felei.
2.	A Felek megállapodnak arról, hogy intézményi együttműködést, információcserét,
technikai segítségnyújtást, kapacitásépítést és képzést mozdítanak elő. A Felek
megállapodnak arról, hogy a technikai együttműködést társadalmi-gazdasági fejlettségük
szintjével, prioritásaikkal és fejlesztési igényeikkel összhangban folytatják.
3.	A Felek megállapodnak arról, hogy az együttműködésnek hozzá kell járulnia a
technológiai innovációhoz és a technológia átadásához és terjesztéséhez a technológiai tudás
előállítóinak és felhasználóinak kölcsönös előnyét és a szociális és gazdasági jólétet szolgáló
módon, a jogok és kötelezettségek egyensúlya mellett.
74.	CIKK
Együttműködés a kereskedelem technikai akadályai terén
1.	A Felek elismerik az együttműködés és technikai segítségnyújtás fontosságát a
kereskedelem technikai akadályai tekintetében, valamint megállapodnak arról, hogy ösztönzik
az együttműködést a szabványosításért, metrológiáért, akkreditációért és
megfelelőségértékelésért felelős hatóságaik között.
2.	A Felek megállapodnak, hogy együttműködnek többek között a következő területeken:
(a)	kapacitásépítés és szakértelem biztosítása - ideértve releváns infrastruktúra fejlesztését
és megerősítését is -, valamint képzés és technikai segítségnyújtás biztosítása a műszaki
szabályozások, szabványosítás, megfelelőség-értékelés, akkreditáció és a metrológia
területén, többek között az Európai Unió követelményei megértésének, valamint az
azoknak való megfelelésnek az elősegítése céljából;
(b)	az illetékes hatóságok közötti együttműködés előmozdítása releváns nemzetközi
szervezetek keretében;
(c)	információk, tapasztalatok és bevált módszerek cseréje;
(d)	közös álláspontok kialakítása;
(e)	igyekezet a technikai szabályozások és megfelelőségértékelési eljárások közötti
megfelelőség és konvergencia kialakítására;
(f)	a kereskedelem szükségtelen akadályainak elhárítása.
75.	CIKK
Együttműködés élelmiszerbiztonsági, egészségügyi és növény-egészségügyi, valamint
állatjóléti ügyekben
1.	A Felek együttműködést és koordinációt mozdítanak elő az illetékes hatóságok között,
többek között a releváns nemzetközi szervezetek keretében, az élelmiszer-biztonság, állat- és
növény-egészségügy, valamint az állatjólét tekintetében, bilaterális kereskedelmi kapcsolataik
javára. Együttműködést segítenek elő az SPS-intézkedések egyenértékűségének elismerése és
összehangolása céljából, valamint tanácsot és technikai segítségnyújtást biztosítanak az ilyen
intézkedések végrehajtását illetően.
35
2.	Az élelmiszer-biztonság, állat- és növény-egészségügyi kérdések, valamint az
állatjólét területén folytatott együttműködésnek az a célja, hogy erősítse mindkét Fél
kapacitásait annak érdekében, hogy javítsák a másik Fél piacához való hozzáférést,
ugyanakkor pedig megőrizzék az emberek, állatok és növények védelme, illetve az állatjólét
szintjét.
3.	Az együttműködés többek között a következőkre terjedhet ki:
(a)	a jogalkotás kialakításához és végrehajtásához, illetve hivatalos állat- és növény-
egészségügyi ellenőrző rendszerek - beleértve a mentesítési programokat, az
élelmiszerbiztonsági rendszereket és a riasztásokat is - kialakításához szükséges
jogalkotási és műszaki kapacitásokkal kapcsolatos szakértelem, valamint az állatjóléttel
kapcsolatos szakértelem biztosítása;
(b)	a kubai intézményi és igazgatási kapacitások - ideértve az ellenőrzési kapacitásokat is -
fejlesztésének és megerősítésének támogatása, az állat- és növény-egészségügyi helyzet
javítása érdekében;
(c)	kapacitásépítés Kubában az állat- és növény-egészségügyi követelmények teljesítése
érdekében, a másik Fél piacához való hozzáférés javítása céljából, fenntartva a védelem
szintjét;
(d)	az Európai Unióba irányuló exportok hivatalos kontrollrendszerének megerősítése a
nemzeti laboratóriumok analitikai kapacitásának növelésével és irányításával, hogy
azok eleget tegyenek az uniós jogszabályokban meghatározott követelményeknek;
(e)	tanácsadás és technikai segítség nyújtása az Európai Unió egészségügyi és növény-
egészségügyi szabályozó rendszerével, illetve az Európai Unió piacán érvényes
előírások végrehajtásával kapcsolatban;
(f)	a releváns nemzetközi szervezetekkel (a köz-, állat- és növény-egészségügyi
intézkedések alkalmazásáról szóló WTO-megállapodás SPS-bizottságával, a
Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménnyel, az állategészségügyi Világszervezettel és a
Codex Alimentarius bizottságával) való együttműködés előmozdítása a nemzetközi
szabványok alkalmazásának fokozása céljából.
76.	CIKK
Hagyományos és kisüzemi termékek
A Felek elismerik a hagyományos és kisüzemi termékek előállítását ösztönző együttműködési
programok j elentőségét.
Az együttműködés konkrétabban a következő területekre koncentrál:
(a)	kapacitásfejlesztés a kisüzemi termékek hatékony piacra jutási lehetőségeinek
elősegítése céljából;
(b)	a városi és vidéki ágazatok kisüzemi termékeket gyártó és exportáló mikro-, kis- és
középvállalkozásainak támogatása, többek között az illetékes támogató intézmények
megerősítésével;
(c)	a hagyományos termékek megőrzésének előmozdítása;
(d)	a kisüzemi termelők üzleti teljesítményének javítása.
77.	CIKK
Kereskedelem és fenntartható fejlődés
1.	A Felek elismerik, hogy az egymást kölcsönösen támogató kereskedelmi,
környezetvédelmi és szociális politikák hozzájárulhatnak a fenntartható fejlődés céljához.
36
2.	A III. rész III. és IV. címében szereplő tevékenységek kiegészítése céljából a Felek
megállapodnak abban, hogy együttműködnek többek között az alábbi területeken:
(a)	programok és fellépések kidolgozása a multilaterális környezetvédelmi megállapodások
és környezetvédelmi jogszabályok kereskedelemmel kapcsolatos vonatkozásainak
végrehajtását illetően;
(b)	a fenntartható fejlődéshez hozzájáruló, az áruk és szolgáltatások kereskedelmét
elősegítő keret kialakításának támogatása, többek között a vállalati társadalmi
felelősségvállalásra vonatkozó gyakorlatok terjesztésével;
(c)	fenntarthatóan kezelt nemzeti erőforrásokból származó termékek kereskedelmének
előmozdítása, többek között a vadon élő állatok és növények, a halászat és erdészet
megőrzését és fenntartható kezelését célzó hatékony intézkedések révén, valamint a
környezetvédelmi vonatkozású tiltott kereskedelem leküzdését célzó intézkedések
kifejlesztése, többek között végrehajtási tevékenységek és vámügyi együttműködés
révén;
(d)	a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos elemzésre és fellépésre
vonatkozó intézményi kapacitások megerősítése.
78.	CIKK
Együttműködés a kereskedelem védelme terén
A Felek megállapodnak abban, hogy tapasztalatcsere, technikai segítségnyújtás és
kapacitásépítés révén együttműködnek a kereskedelem védelme területén.
79.	CIKK
Származási szabályok
A Felek elismerik, hogy a származási szabályok fontos szerepet játszanak a nemzetközi
kereskedelemben, és megállapodnak abban, hogy technikai segítségnyújtással és
kapacitásépítéssel, valamint az e területet érintő tapasztalatcserével működnek együtt.
80.	CIKK
Beruházás
A Felek a vonatkozó jogszabályok kölcsönös ismeretével, valamint a kölcsönös
befektetésekhez szükséges vonzó és kiszámítható környezet kialakításával ösztönzik a
befektetés nagyobb beáramlását olyan párbeszéd révén, amelynek célja a befektetési kérdések
megértésének és az azokkal kapcsolatos együttműködésnek a megerősítése, valamint stabil,
átlátható, és megkülönböztetés-mentes üzleti és befektetési rendszer előmozdítása.
V.	RÉSZ
ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
81.	CIKK
Vegyes tanács
1.	Létrejön a vegyes tanács. A vegyes tanács felügyeli e megállapodás célkitűzéseinek
megvalósítását, és ellenőrzi annak végrehajtását. A vegyes tanács miniszteri szinten
rendszeresen, de legalább kétévente ülésezik, valamint rendkívüli üléseket is tart, ha a
körülmények úgy kívánják, és a Felek erről megegyeznek.
37
2.	A vegyes tanács megvizsgál minden, a megállapodás keretében felmerülő nagyobb
jelentőséggel bíró kérdést, valamint a kölcsönös érdekek tárgyát képező egyéb kétoldalú,
többoldalú vagy nemzetközi kérdést.
3.	A vegyes tanács a Felek miniszteri szintű képviselőiből áll, a Felek megfelelő belső
megállapodásainak megfelelően, és figyelemmel az adott ülésen tárgyalt konkrét témákra.
4.	A vegyes tanács elfogadja eljárási szabályzatát.
5.	A vegyes tanács elnöki tisztét az ülések között felváltva az Európai Unió képviselője
és a Kubai Köztársaság képviselője látja el, az eljárási szabályzatában foglalt
rendelkezésekkel összhangban.
6.	A megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében a vegyes tanács jogosult
határozatokat hozni. E határozatok mindkét Felet kötik, akik minden szükséges intézkedést
megtesznek azok végrehajtásához.
7.	A vegyes tanács megfelelő ajánlásokat is tehet.
8.	A vegyes tanács a Felek kölcsönös egyetértése mellett fogadja el határozatait és
ajánlásait. Ezen eljárás a megállapodás által létrehozott minden egyéb végrehajtó testületre
vonatkozik.
82.	CIKK
Vegyes bizottság
1.	A vegyes tanácsot feladatai ellátásában vegyes bizottság segíti, amely a Felek magas
beosztású tisztviselői szintű képviselőiből áll, a tárgyalandó konkrét kérdésekre figyelemmel.
2.	E megállapodás általános végrehajtásáért a vegyes bizottság felelős.
3.	A vegyes bizottság elj árási szabályzatát a vegyes tanács állapítja meg.
4.	A vegyes bizottság a vegyes tanács által átruházott jogkörökben jogosult határozatokat
hozni.
5.	A vegyes bizottság általában évente egyszer ül össze a megállapodás végrehajtásának
általános áttekintése céljából, az egyik évben Brüsszelben, a következő évben pedig Kubában,
a Felek által előzetesen egyeztetett időpontban és napirenddel. Rendkívüli ülések közös
megegyezéssel bármelyik Fél igénye alapján tarthatók. A vegyes bizottság elnöki tisztét az
ülések között felváltva az Unió képviselője és a Kubai Köztársaság képviselője látja el.
83.	CIKK
Albizottságok
1.	A vegyes bizottság határozhat úgy, hogy feladatai ellátásának segítése céljából
albizottságokat hoz létre. Megváltoztathatja az albizottságok feladatait és feloszlathatja
azokat.
2.	Az albizottságok évente egyszer ülnek össze, bármelyik Fél vagy a vegyes bizottság
kérésére, megfelelő szinten. Személyes megjelenés esetén az üléseket felváltva Brüsszelben
vagy Kubában tartják. Az ülések bármilyen, a Felek rendelkezésére álló technikai eszköz
révén is megtarthatók.
3.	Az albizottság elnökségét a Felek képviselői felváltva, egyéves időtartamra látják el.
4.	Egy albizottság létrehozása vagy létezése nem gátolja a Feleket abban, hogy bármilyen
ügyet közvetlenül a vegyes bizottság elé terjesszenek.
5.	A vegyes bizottság eljárási szabályzatot fogad el, amely meghatározza az ilyen
albizottságok összetételét és feladatait, valamint működésük módját, amennyiben ez a
megállapodás erről nem rendelkezik.
6.	Létrejön az együttműködési albizottság. Feladata, hogy segítse a vegyes bizottságot a
megállapodás III. részével kapcsolatos feladatai ellátásában. Továbbá:
38
(a)	a vegyes bizottság megbízása alapján eljár minden együttműködéssel kapcsolatos
ügyben;
(b)	nyomon követi e megállapodás III. részének általános végrehajtását;
(c)	megvitat minden kapcsolódó együttműködésre vonatkozó kérdést, amely érintheti e
megállapodás III. részét.
84.	CIKK
A Felek meghatározása
E megállapodás alkalmazásában a Felek egyrészről hatásköreiktől függően az Európai Unió
vagy tagállamai, illetve az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság.
85.	CIKK
A kötelezettségek teljesítése
1.	A Felek az e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges
valamennyi intézkedést meghoznak, valamint gondoskodnak arról, hogy azok összhangban
álljanak a megállapodásban foglalt célkitűzésekkel.
2.	Ha a Felek egyike úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette a megállapodásból eredő
valamely kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket hozhat. Mielőtt ezt megteszi, a különösen
sürgős esetek kivételével a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges valamennyi fontos
információt 30 napon belül benyújtja a vegyes tanácsnak, a mindkét Fél számára elfogadható
megoldás megkeresése érdekében. Az elfogadandó intézkedések kiválasztása során azokat
kell előnyben részesíteni, amelyek a megállapodás végrehajtását legkevésbé zavarják. Ilyen
intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a másik Felet, és amennyiben a másik Fél kéri,
az intézkedésekről konzultációt kell tartani a vegyes bizottságban.
3.	A Felek megállapodnak abban, hogy a 2. bekezdésben említett „rendkívül sürgős
esetek” e megállapodás valamely Fél által történő súlyos megsértését jelentik. A Felek
megállapodnak továbbá abban, hogy a 2. bekezdésben említett „megfelelő intézkedések” a
nemzetközi jog szerint meghozott intézkedéseket jelentik. Elfogadott, hogy a felfüggesztés
alkalmazására csak legvégső esetben kerülhet sor. E megállapodás súlyos megsértése a
következő esetekben valósul meg:
(a)	e megállapodás részben vagy egészben történő teljesítésének a nemzetközi jog általános
szabályai által nem szankcionált megtagadása;
(b)	a megállapodás - 1. cikkének 5. bekezdésében és 7. cikkében leírt - lényegi elemeinek
megsértése.
4.	Ha egy Fél rendkívül sürgős esetben folyamodik egy intézkedéshez, a másik Fél
kérheti, hogy a Feleket 15 napon belül hívják össze sürgős ülésre.
86.	CIKK
Hatályba lépés, ideiglenes alkalmazás, időtartam és megszűnés
1.	A megállapodást a Felek saját belső jogi eljárásaik szerint hagyják jóvá.
2.	A megállapodás az azt követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek
értesítették egymást az 1. bekezdésben említett belső jogi eljárások befejezéséről.
3.	A 2. bekezdés sérelme nélkül az Európai Unió és Kuba a megállapodást - az e
bekezdésben foglaltak szerint - részben vagy egészben ideiglenesen alkalmazza a
megállapodás hatálybalépéséig, belső eljárásaiknak és jogszabályaiknak megfelelően.
Az ideiglenes alkalmazás az azon dátumot követő második hónap első napjától veszi kezdetét,
amelyen az Európai Unió és Kuba értesítették egymást a következőkről:
39
(a)	Értesítés az Unió részéről az e célból szükséges belső eljárások lezárulásáról, amely
megjelöli a megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit; továbbá
(b)	Értesítés Kuba részéről az e célból szükséges belső eljárások lezárulásáról, amely
megerősíti Kuba jóváhagyását a megállapodás ideiglenesen alkalmazandó részeit
illetően.
4.	Ez a megállapodás határozatlan ideig érvényes. Bármelyik Fél írásban értesítheti a
másik Felet az e megállapodás megszüntetésére irányuló szándékáról. A megszüntetés az
értesítés időpontjától számított hat hónap elteltével lép hatályba.
5.	Az e cikkel összhangban tett értesítéseket az Európai Unió esetében az Európai Unió
Tanácsa Főtitkárságának, a Kubai Köztársaság esetében pedig a Kubai
Külügyminisztériumnak kell megküldeni, akik e megállapodás letéteményesei.
87.	CIKK
Módosítás
Ez a megállapodás a Felek közötti írásbeli megállapodással módosítható. E módosítások a
Felek megállapodása szerinti időpontban vagy időpontokban, a vonatkozó jogi
követelmények és eljárások befejeztével lépnek hatályba.
88.	CIKK
Területi hatály
Ezt a megállapodást egyrészről azon területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai
Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az
említett szerződésekben meghatározott feltételek szerint, másrészről pedig a Kubai
Köztársaság területén.
89.	CIKK
Hiteles szövegek
E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia,
görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román,
spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
FENTIEK HITELÉÜL az alulírott meghatalmazottak e megállapodást alább kézjegyükkel
látták el.
4.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	A 2. § és a 3. § a Megállapodás 86. cikk 2. bekezdésében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	A Megállapodás, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
40
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
41
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai Köztársaság közötti
politikai párbeszédről és együttműködésről szóló Megállapodás kötelező hatályának
elismeréséről szóló törvényjavaslathoz
Jelen törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Kubai
Köztársaság közötti politikai párbeszédről és együttműködésről szóló Megállapodás
kihirdetése.
A Megállapodás mérföldkőnek tekinthető az EU és Kuba kapcsolataiban, tekintettel arra,
hogy az EU Kubával kapcsolatos politikáját 1996-tól az egyoldalú Közös Álláspont határozta
meg. A 2010-es években kezdődött lassú és óvatos kubai gazdasági és politikai változások
következtében úgy az EU, mint a tagállamok részéről megfogalmazódott az igény egy új
külpolitikai irányvonal kialakítása, a kapcsolatok kétoldalú alapokra helyezése iránt. Az EU
Külügyek Tanácsa 2010. október 25-én felkérte Catherine Ashton külügyi és
biztonságpolitikai főképviselőt, hogy tárja fel a Kubával fennálló kapcsolatok fejlesztésének
lehetőségeit. A KÜT 2012. november 19-i ülésén elfogadott következtetései alapján az EU
szolgálatai megkezdték az EU és Kuba között létrehozandó jövőbeli kétoldalú megállapodás
tárgyalási irányelveinek szövegezését. A KÜT 2014. február 10-i ülésén elfogadott tárgyalási
irányelvek alapján 2014 áprilisában indultak az EU és Kuba közötti politikai, együttműködési
és kereskedelmi kapcsolatokat kodifikáló Megállapodás létrehozására irányuló tárgyalások. A
tárgyalások 2016. márciusi lezárását követően a Megállapodás szövegét Federica Mogherini
külügyi és biztonságpolitikai főképviselő 2016. március 10-11-i havannai látogatása
alkalmával parafálták a felek. A Megállapodás jogi jellegéről folytatott vita lezárását
követően, 2016 őszén kezdődtek meg az egyeztetések az egyes cikkek ideiglenes
alkalmazásáról.
A Megállapodás aláírására - a vonatkozó tanácsi határozat elfogadásának függvényében - az
EU Külügyek Tanácsa 2016. december 12-i ülésének margóján kerülhet sor. Ezzel új fejezet
nyílhat az EU és Kuba kapcsolatainak történetében, s megkezdődhet a politikai és
kereskedelmi kapcsolatok kiegyensúlyozott fejlesztése. A Megállapodás Magyarország
számára is lehetőséget teremt a jelenleg meglehetősen alacsony kereskedelmi forgalom
élénkítésére.
RÉSZLETES INDOKLÁS
Az 1. §-hoz
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény (a továbbiakban
Nsztv.) 7. § (1) bekezdés a) pontjára és (2)-(3) bekezdésére figyelemmel, a Megállapodás kötelező
hatályának elismerésére az Országgyűlés ad felhatalmazást, és az törvénnyel kerül kihirdetésre.
A 2. §-hoz
A Megállapodást az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében törvénnyel kell kihirdetni.
A 3. §-hoz
42
Az Nsztv. 10. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve a (2) bekezdésében foglaltaknak
megfelelően, a törvénytervezet e szakasza rögzíti a belső jogba transzformált Megállapodás
hiteles magyar nyelvű szövegét. A Megállapodás két-két eredeti példányban készült angol,
bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar,
máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven; a szövegek
mindegyike egyaránt hiteles. A Megállapodás hiteles magyar nyelvű változatát az Európai
Bizottság Fordítási Főigazgatósága készítette el.
A 89 cikkből álló Megállapodás részletesen szabályozza az Európai Unió és tagállamai,
illetve a Kubai Köztársaság közötti kapcsolatokat.
Az Általános rendelkezésekről szóló I. Rész rögzíti az együttműködés alapelveit és a
Megállapodás célkitűzéseit.
A II. Rész a Politikai párbeszédre vonatkozó részletes szabályokat tartalmazza. Rendelkezik
többek között az emberi jogokról, a terrorizmus valamennyi formája és megnyilvánulása
elleni küzdelemről, az egyoldalú kényszerintézkedésekről, az emberkereskedelem és a
migránscsempészés elleni küzdelemről, kábítószerek előállítása, kereskedelme és fogyasztása
elleni küzdelelemről, valamint a fenntartható fejlődésről.
Az Együttműködésről és ágazatpolitikai párbeszédről szóló III. Rész hét címre tagolódik. Az
I.	Cím az általános rendelkezéseket foglalja magában, meghatározza az együttműködés
módjait és eljárásait, továbbá kijelöli az együttműködés szereplőit és ágazatait. A II. Cím
tartalmazza a Feleknek a demokrácia, emberi jogok és jó kormányzás terén tett vállalásait. A
Jogérvényesülés és a polgárok biztonságának előmozdítása, valamint a migráció témájának
szentelt III. Cím tartalmazza többek között a pénzmosás, a szervezett bűnözés és a korrupció,
továbbá a terrorizmus, a migráció, az emberkereskedelem és a migránscsempészés elleni
küzdelem részletszabályait. A VI. Cím a Társadalmi fejlődés és társadalmi kohézió
témakörében rögzíti a foglalkoztatás, az oktatás, a kultúra és örökségvédelem terén folytatott
együttműködés elveit. A V. Cím a Környezet, katasztrófakockázat-kezelés és éghajlatváltozás
kérdéskörét taglalja. A Gazdasági fejlődésre vonatkozó VI. Cím biztosítja a mezőgazdaság és
vidékfejlesztés, az idegenforgalom, a tudomány, technológia és innováció terén folytatott
együttműködés kereteit. E cím alatt szerepel a kubai fél számára kiemelt fontosságú téma, a
gazdasági és szociális modell korszerűsítése (56. cikk). A VII. Cím a regionális integrációkról
és az azok közötti együttműködésről szól (EU-CARIFORUM, EU-CELAC).
A IV. Rész tartalmazza a Kereskedelemre és a kereskedelmi együttműködésre vonatkozó
rendelkezéseket. Az I. Cím rögzíti a legnagyobb kedvezményes elbánás elvét, míg a II. Cím -
többek között - megerősíti a Felek elkötelezettség a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése
iránt.
Az Általános és záró rendelkezésekről szóló V. Rész - a teljesség igénye nélkül - rendelkezik
a vegyes tanács és vegyes bizottság létrehozásáról, a Megállapodás hatálybalépéséről és
ideiglenes alkalmazásáról.
A 4. §-hoz
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Megállapodás, annak 86. cikk 2.
bekezdése szerint az azt követő második hónap első napján lép hatályba, amikor a Felek
értesítették egymást az 1. bekezdésben említett belső jogi eljárások befejezéséről. A 86. cikk
43
2.	bekezdése sérelme nélkül az Európai Unió és Kuba a megállapodást részben vagy egészben
ideiglenesen alkalmazza a megállapodás hatálybalépéséig, belső eljárásaiknak és
jogszabályaiknak megfelelően.
A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját, továbbá a kihirdető jogszabálynak a
Megállapodás kihirdetéséről rendelkező 2-3. §-ai hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben
közzétett közleményével állapítja meg.
A Megállapodás a 86. cikk 4. pontja értelmében határozatlan időre jön létre.