﻿MAGYARORSZAG KORMANYA
OrazággyöSés Hivatala
irományszám’.
Érkezeti 2017 FEBR 2 0.
TI.... számú
törvényjavaslat
a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények
módosításáról
Előadó: Dr.-Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2017. február
2017. évi... törvény
(M ^ A	'
' * *-* V í	V
a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes törvények
módosításáról
1.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
l-§
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 4. § (1)
bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény hatálya kiterjed)
,,c) a menedékjogról szóló törvény szerint, arra a tizennyolcadik életévét be nem töltött
menedékjogi kérelmet benyújtó külföldi gyermekre - kivéve a tömeges bevándorlás okozta
válsághelyzet idején a tizennegyedik életévét betöltött és tizennyolcadik életévét be nem
töltött elismerését kérő kísérő nélküli kiskorúra —, aki jogszabály vagy szokás alapján
felügyeletéért felelős nagykorú személy kísérete nélkül lépett Magyarország területére, vagy a
belépést követően maradt felügyelet nélkül, mindaddig amíg ilyen személy felügyelete alá
kerül - feltéve, hogy az illető gyermek kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.
2.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi
II.	törvény módosítása
2.§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény 45/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45/C. § A 43. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően az idegenrendészeti hatóság
nem utasítja ki azt a jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgárt, aki a
menedékjog iránti kérelmét a menedékjogról szóló törvény 71/A. § (1) bekezdés b) pontja
vagy IX/A. Fejezete szerint nyújtotta be.”
3.§
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény 62. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben kötelező tartózkodási helyet
tranzitzónában is ki lehet jelölni.”
(2)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1
t
„(4) A közösségi szálláson, a befogadó állomáson, vagy a tranzitzónában történő
tartózkodással összefüggésben felmerülő költségeket - a humanitárius célú tartózkodási
engedéllyel rendelkező, illetve a menekültügyi hatóság vagy bíróság által nemzetközi vagy
kiegészítő védelemben részesített harmadik országbeli állampolgár kivételével - a harmadik
országbeli állampolgár viseli.”
4-§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény 110. §-a a következő (20) bekezdéssel egészül ki:
„(20) E törvénynek a határőrizeti területen'lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos egyes
törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.)
megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is
alkalmazni kell.”
3.	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
5-§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a 80/A. §-t megelőzően a következő
fejezetcímmel egészül ki: -
„ TKJA. Fejezet
TÖMEGES BEVÁNDORLÁS OKOZTA VÁLSÁGHELYZET’
6.§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 80/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet rendelhető el, ha)
,,c) az a) és b) pontban meghatározott eseteken kívül bármely olyan migrációs helyzettel
összefüggő körülmény alakul ki, amely
ca) a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti
magyarországi határvonal védelmét közvetlenül veszélyezteti,
eb) Magyarország területének a Schengeni határ-ellenőrzési kódex 2. cikk 2. pontjának
megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 60 méteres sávja,
illetve valamely magyarországi település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet
közvetlenül veszélyezteti, különösen, ha e területen, illetve az adott településen vagy annak
külterületén található befogadó állomáson vagy a külföldiek elhelyezését biztosító egyéb
létesítményben zavargás tör ki, vagy erőszakos cselekményeket követnek el.
7.§
2
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény a következő alcímmel és az azt követő
80/H-80/K. §-sal egészül ki:
Eljárási szabályok tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén
80/H. § Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén a I-IV. Fejezet és a V/A-VIII.
Fejezet rendelkezéseit a 80/I-80/K. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
80/1. § Nem kell alkalmazni
a)	a 30-31. §-t,
b)	a 35. § (1) és (6) bekezdését,
c)	a 36. § (4) bekezdését,
d)	a 48. §-t,
e)	a 49. § (5) bekezdését,
f)	az 53. § (3) bekezdését,
g)	az 54. §-t,
h)	a 66. § (2), (4)-(6) bekezdését, valamint
i)	a 71/A-72. §-t.
80/J. § (1) Menedékjog iránti kérelmet a menekültügyi hatóság előtt személyesen, kizárólag a
tranzitzónában lehet benyújtani, kivéve, ha az elismerését kérő
a)	személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, hatálya alatt
áll,
b)	a menekültügyi hatóság által elrendelt menekültügyi őrizet hatálya alatt áll, vagy
c)	jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő
elhelyezését.
(2)	Az elismerést kérő menekültügyi eljárás hatálya alatt áll a nemzetközi védelem iránti
kérelme menekültügyi hatóság előtt történő előterjesztésétől az eljárásban hozott, további
jogorvoslattal nem támadható döntés közléséig.
(3)	A rendőr a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó, menedékjog iránti kérelem
előterjesztése iránti szándéknyilatkozatot tevő külföldit az államhatárról szóló törvényben
meghatározott államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény kapuján átvezeti. A
külföldi a menedékjog iránti kérelmét az (1) bekezdésben meghatározottak szerint nyújthatja
be.
(4)	Az elismerését kérőt az eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és c)
pontjában foglalt jogosultságok.
(5)	A menekültügyi hatóság az elismerését kérő részére a jogorvoslattal tovább nem
támadható döntés vagy a dublini átadásáról hozott végzés végrehajthatóvá válásáig
tartózkodási helyként a tranzitzóna területét jelöli ki. Az elismerését kérő a tranzitzóna
területét a kiléptető kapun keresztül hagyhatja el.
3
1
(6)	Ha az elismerését kérő 14 év alatti kísérő nélküli kiskorú, akkor az országba való
beléptetést követően a menekültügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint
folytatja le. A menekültügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a gyermek ideiglenes hatályú
elhelyezéséről és egyidejűleg megkeresi a gyámhatóságot a kiskorú képviseletét ellátó
gyermekvédelmi gyám kirendelése iránt. A gyermekvédelmi gyámot a menekültügyi hatóság
megkeresésének megérkezését követő nyolc napon belül kell kirendelni. A kirendelt
gyermekvédelmi gyám személyéről a gyámhatóság haladéktalanul tájékoztatja a kísérő
nélküli kiskorút és a menekültügyi hatóságot.
80/K. § (1) A kérelmet elfogadhatatlanság miatt elutasító döntéssel szemben vagy a gyorsított
eljárásban hozott elutasító döntéssel szemben felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől
számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi
hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt három napon
belül megküldi a bíróságnak.
(2)	A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást
megszünteti, ha az elismerését kérő
a)	kérelmét írásban visszavonja,
b)	a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem elbírálását megakadályozza,
c)	ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi,
vagy
d)	a tranzitzónát elhagyja.
(3)	A menekültügyi hatóság a döntés közléséről annak meghozatalát követő három napon
belül gondoskodik.
(4)	Az eljárást a (2) bekezdés alapján megszüntető végzéssel szemben bírósági
felülvizsgálatnak nincs helye.
(5)	A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg. A személyes
meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, ha az. eljáró bíró - bírósági titkár - a
személyes meghallgatást a bíróság székhelyéről vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről
folytatja. Ebben az esetben az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot
egyidejűleg továbbító készülék biztosítja. A felülvizsgálati eljárásban az érdemi határozat
meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.
(6)	A bíróság az általa hozott határozatokat az elismerését kérővel az anyanyelvén, vagy az
általa értett más nyelven közli.
(7)	A tranzitzónát elhagyó elismerését kérő részére a bíróság eljárást befejező döntését
hirdetmény útján kell közölni. A hirdetményt - a Pp. hirdetmény kifüggesztésére és
közzétételére vonatkozó szabályaitól eltérően - úgy kell közzétenni, hogy tizenöt napra ki kell
függeszteni annak a tranzitzónának a hirdetőtáblájára, amelyben a felülvizsgálati kérelmet
4
előterjesztették. A hirdetményt az elismerését kérő anyanyelvén vagy az általa értett más
nyelven kell közzétenni.
(8)	A bíróság eljárást befejező döntésének hirdetményi kézbesítése esetén az iratot a
hirdetménynek a tranzitzóna hirdetőtábláján való kifüggesztése napján kézbesítettnek kell
tekinteni.
(9)	A hirdetmény a Pp.-ben meghatározott figyelemfelhívástól eltérően a (8) bekezdés szerinti
jogkövetkezményre vonatkozó figyelemfelhívást tartalmaz, valamint arról ad tájékoztatást,
hogy a címzett a kézbesítendő iratot a tranzitzónában hol veheti át.
(10)	Az elismerését kérő a további jogorvoslattal nem támadható döntés közlését követően a
tranzitzónát elhagyja.
(11)	Ha az elismerését kérő ismételt kérelmét azt követően nyújtja be, hogy korábbi kérelme
tárgyában jogerős megszüntető vagy elutasító döntés született, az elismerését kérőt nem illetik
meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt jogosultságok.”
8. §
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 84. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) A menekültügyi hatóság az (l)-(2) bekezdésnek megfelelő szabályok szerint kezeli a
tranzitzónában elhelyezett személyek (1) bekezdés szerinti és az ellátásukhoz szükséges
adatait.
(4)	A befogadó állomás által az (1) bekezdés szerint kezelt adatokat - az e törvényben és
külön jogszabályban meghatározott ellátások és támogatások biztosítása céljából - a
menekültügyi hatóság kezelheti, azokat a menekültügyi hatóság részére a befogadó állomás
továbbítja.”
9.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény Átmeneti rendelkezések alcíme a következő
92/C. §-sal egészül ki:
„92/C. § E törvénynek a határőrizeti területen lefolytatott eljárás szigorításával kapcsolatos
egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv. 3.)
megállapított rendelkezéseit a Módtv. 3. hatálybalépésekor folyamatban lévő menedékjog
iránti kérelmek elbírálása során is alkalmazni kell, azzal, hogy az elismerését kérő a
tranzitzónát a jogerős döntésig elhagyhatja.”
10.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 71/A. § (1) bekezdés b) pontjában a
„személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexének létrehozásáról szóló
5
2016/399 EU rendelet” szövegrész helyébe a „személyek határátlépésére irányadó szabályok
uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399
európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex)”
szöveg lép.
4.	Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása
11.	§
Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5. §-a a következő (lb) bekezdéssel
egészül ki:
„(lb) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején a rendőr Magyarország területén
feltartóztathatja a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldit, és az (1)
bekezdés szerinti létesítmény legközelebbi kapuján átkísérheti, kivéve, ha bűncselekmény
elkövetésének gyanúja merül fel.”
12. §
(1)	Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 15/A. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) A tranzitzónában tartózkodó, elismerést kérő személy Magyarországra történő
beléptetésére akkor kerülhet sor,
a)	ha menekültügyi hatóság nemzetközi védelmet biztosító döntést hoz,
b)	ha a menekültügyi eljárás általános szabályok szerinti lefolytatásának feltételei fennállnak
vagy
c)	ha a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 71/A. § (4) és (5) bekezdésében
meghatározottak szerint kell eljárni.”
(2)	Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 15/A. §-a a következő (2a)
bekezdésessel egészül ki:
„(2a) Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a tranzitzónában tartózkodó,-elismerést
kérő személy Magyarországra történő beléptetésére a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti
esetben kerülhet sor.”
(3)	Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 15/A. §-a a következő (4)
bekezdésessel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésben foglaltakkal ellentétben tömeges bevándorlás okozta
válsághelyzetben tranzitzóna céljára az 5. § (1) bekezdésében megjelölt helytől eltérő helyen
található létesítmény is kijelölhető.”
5.	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
6
13.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény a következő 123/A. alcímmel egészül ki:
„123/A. Kötelező tartózkodás szabályainak megszegése
168/A. §
Aki a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet időtartama alatt nem a harmadik országbeli
állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben, vagy a menedékjogról szóló
törvényben meghatározott kötelező tartózkodási hely kijelölésére vonatkozó hatósági
döntésben számára meghatározott helyen tartózkodik, szabálysértést követ el.”
6.	Záró rendelkezések
14.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
7
Általános indokolás
Jelen törvényjavaslat a menekültügyi eljárás határon történő lefolytatását, valamint a
schengeni országhatárok maradéktalan megvédését tűzi ki célul. A törvényjavaslat elfogadása
esetén senki sem léphet jogosulatlanul Magyarország és az Európai Unió területére.
Magyarország Kormánya a migrációs válság elhúzódására számít, továbbra is jelentős
embertömegek tervezik, hogy Európa irányába induljanak. Emellett továbbra is megoldatlan
azon migránsok helyzete, akik már az EU határain belül vannak.
Az elmúlt időszak tapasztalatai- alapján rengeteg illegális bevándorló él vissza a hatályos
uniós jogszabályokkal. Menedékkérelmet nyújtanak be, de az erről szóló döntést megelőzve
szabadon mozognak az Európai Unióban. Ez jelentős biztonsági kockázatot hordoz magában:
az elmúlt hónapok terrorcselekményeinek elkövetői közül többen is menedékkérőnek álcázták
magukat, és kihasználva az uniós szabályozás kiskapuit, szabadon mozogtak az EU területén.
Magyarországon is számos visszaélés történt: illegális bevándorlók magukat sérülékeny
csoportba tartozónak vallották, így kivonták magukat a határon lefolytatott eljárás szabályai
alól.
A Kormány a fenti tapasztalatok alapján arról döntött, hogy megerősíti a jogi határzárat: meg
kell akadályozni az elutasított menedékkérők, illetve azon menedékkérők Magyarország
terültén belüli szabad mozgását, akik kérelmében még nem született végleges, végrehajtható
döntés. A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a fent említett személyek
esetében az eljárás lefolytatásának időtartamára kötelező tartózkodási helyet jelöl ki a
hatóság. Az illegális bevándorlóknak a jövőben a határon kijelölt tranzitzónában kellene
megvárniuk menedékkérelmük elbírálását.
A javaslatban speciális szabályok rendelkeznek a menedékjog iránti kérelem benyújtásának
lehetőségéről, a befogadási körülményekről, valamint az eljárási szabályokról, annak
érdekében, hogy az országba illegálisan érkező külföldi ne tudjon az ország területére belépni.
Az ország területén elfogott, illegálisan tartózkodókat a határkerités kapuján keresztül a
Rendőrség kikíséri, így a külföldiek a tranzitzónában ellenőrzött körülmények között
nyújthatják be kérelmüket.
A tranzitzónából a menedékkérő szabadon visszamehet abba az országba, ahonnan
Magyarország területére lépett az eljárás bármely szakában. Az illegális bevándorlót a
tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idején nem csak a határtól számított 8 km-es sávon
belül, hanem az ország egész területéről vissza lehetne kísérni a tranzitzónába: ez a megoldás
biztosítaná, hogy minden kérelmet a határon lefolytatott eljárás keretében bíráljanak el. A
javaslat biztosítja, hogy a kötelező tartózkodási helyként kijelölt helyen tartózkodó
menedékkérő a területet csak a hatóság engedélyével hagyhatja el. Amennyiben ezt nem tartja
be, úgy szabálysértést követ el, és elzárással sújtható.
A tervezet biztosítja az illető személyek (ide érteve a sérülékeny csoportba tartozó
menedékkérőket) elszállásolását, egészségügyi és egyéb szükséges ellátását a menekültügyi
eljárás teljes ideje alatt.
A kormányzati döntés közvetlen előzménye a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció,
amelyben 2015-ben több mint egymillió magyar állampolgár vett részt. A konzultációban
résztvevők túlnyomó többsége a bevándorlási szabályok jelentős szigorítása mellett foglalt
állást. A Kormány a konzultáció egyértelmű eredményeit is figyelembe vette a javaslat
megfogalmazása során.
A kötelező tartózkodási helyen való tartózkodásra vonatkozó szabályok meghatározása, a jogi
határzár megerősítése Magyarország szuverenitásának védelmét szolgálja. Ilyen értelemben a
törvényjavaslat szorosan illeszkedik a Kormány által meghirdetett Új Nemzeti Politikához. A
Kormány álláspontja szerint a bevándorlási válságot mindenekelőtt úgy lehet kezelni, ha
Magyarország és az Európai Unió megvédi határait.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
Az általános szabályok szerint a menekülteljárásban a 14. életévét betöltött, de 18 év alatti
kérelmezőt is megilleti az eljárási képesség, így az új szabályozásban a 14 és 18 év közötti
kísérő nélküli kiskorúak is a tranzitzónában kerülnek elhelyezésre a menekülteljárás
lefolytatásának idejére. Ennek érdekében szükséges a gyermekvédelmi törvény módosítása. A
14 év alatti kísérő nélküli kiskorúak esetén azonban továbbra is biztosított a gyermekvédelmi
intézményben történő elhelyezés.
az 2. - 3.§-hoz
Tekintettel arra, hogy tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben a menedékjogról szóló
törvény speciális szabályokat tartalmaz a menekültügyi eljárás vonatkozásában, indokolt
azokhoz a Harmtv. szabályainak igazítása is. Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben
az idegenrendészeti hatóság a mélységben elfogott jogellenesen tartózódó harmadik
országbeli állampolgárokat nem utasítja ki, amennyiben kinyilvánítják a menedékjogi
kérelemre vonatkozó szándékukat. Ez esetben a rendőrség a Met. rendelkezései alapján az
ideiglenes biztonsági határzár kapuján a külföldit átkíséri, hogy a kérelmét a tranzitzónában a
menekültügyi hatóság előtt előterjeszthesse. Új rendelkezés, hogy kötelező tartózkodási helyet
a tranzitzónában is ki lehet jelölni.
a 4. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
a 5. §-hoz
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére vonatkozó szabályokat indokolt új
fejezetben rendezni.
a 6. §-hoz
Az ún nyugat-balkáni útvonalat magába foglaló országokban jelenleg közel 100.000 fő
tartózkodik, és a korábbi évek tapasztalatai alapján valószínűsíthető, hogy a nyugat-európai
9
célországokba történő eljutás során továbbra is a Magyarországon át vezető legrövidebb utat
fogják alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet során
alkalmazandó különleges eljárási szabályok célja annak megakadályozása, hogy a
Magyarországon tartózkodási jogosultsággal nem rendelkezők az országba illegálisan ne
léphessenek be, szükséges olyan rendelkezéseket megalkotni, ami figyelemmel van az ún.
migrációs balkáni útvonalon tartózkodó, oda továbbra is nagy számban áramló külföldiek
jelentette veszélyre.
az 7. §-hoz
A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben során alkalmazandó menekültügyi eljárás
szabályait az I-IV. fejezet, valamint az V/A-VIII. fejezethez képest az ebben a fejezetben
meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Ennek értelmében indokolt kizárni a menedékjogi
törvény azon rendelkezéseit, amelyek a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén nem
alkalmazhatók. A speciális eljárás keretében a menedékjog iránti kérelmet a menekültügyi
hatóság előtt személyesen, kizárólag a tranzitzónában lehet benyújtani.
Ez alól kivételt képezne az az eset, ha a menedékkérő személyes szabadságot korlátozó
intézkedés, menekültügyi őrizet hatálya alatt vagy egyébként jogszerűen tartózkodik az ország
területén. Az elismerését kérő a menedékkérelme menekültügyi hatóság előtti előterjesztésétől
a menekültügyi eljárásban hozott jogerős döntésig áll a menekültügyi-eljárás hatálya alatt.
Szükséges a Rendőrséget feljogosítani arra, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezésektől
eltérően a Magyarország területén jogszerűtlenül tartózkodó külföldi esetében a feltartóztatás
és az államhatár rendjének védelmét biztosító kapun történő átvezetés ne legyen a „8 km-es
szabályhoz” korlátozva.
A külföldi ellen fő szabály szerint továbbra sem indulna idegenrendészeti eljárás, hanem az
átvezetés után a tranzitzónában nyújthatja be a menedékjog iránti kérelmét. A Met. 5. § (1)
bekezdés a) pontja rendelkezik arról, hogy az elismerését kérő jogosult a Magyarország
területén történő tartózkodásra, valamint az arra jogosító engedélyre.-.Ezt a .tranzitzónában
lefolytatott speciális eljárás keretében nem lehet alkalmazni, hiszen a menedékkérők az
eljárásuk jogerős befejezésig nem léphetnek be, illetve tartózkodhatnak Magyarország
területén. A tranzitzóna speciális helyzetére tekintettel ugyancsak indokolt a Met. 5. § (1)
bekezdés c) pontja szerinti munkavégzéshez való jogot is kizárni a tranzitzónában. A tömeges
bevándorlás okozta válsághelyzet esetén alkalmazandó jogszabályok esetében azonban
biztosítani kell -a kérelmezők, különösen a sérülékeny, különleges elbánásban részesítendő
személyek (pl. kiskorúak, családok, fogyatékosok) nemzetközi és hazai előírások szerinti
elszállásolását és ellátását, egészségügyi és egyéb szükséges ellátását a menekültügyi eljárás
teljes ideje alatt (ide értve a jogorvoslati, bírósági felülvizsgálati eljárás időtartamát is).
Szabályozásra kerül, hogy a kérelmező köteles a jogerős döntés vagy a dublini átadó végzés
végrehajthatóvá válásáig a tranzitzónában tartózkodni, mindamellett a — magyarországi
útirány kivételével - az eljárás bármelyik szakaszában szabadon távozhat a külföldi.
Kivételként kell megjeleníteni a 14 év alatti kísérő nélküli kiskorúakat, akik esetében
szükséges gondoskodni a megfelelő gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezésről. Az
10
életkor vonatkozásában az általános szabálytól - mely a 18 év alatti személyekről rendelkezik
-	való eltérést, az indokolja, hogy a jelenlegi szabályok a felnőtt kísérő nélkül érkező 18 év
alattiak esetében kizárják a menekülteljárás lefolytatását a tranzitzónában, mely szabállyal
számtalan esetben visszaéltek a kérelmezők. Tekintettel arra, hogy az általános szabályok
szerint a menekülteljárásban a 14. életévét betöltött, de 18 év alatti kérelmezőt is megilleti az
eljárási képesség, míg a 14 év alattiak egyedül nem járhatnak el, a gyermekek érdekében
szükséges a menedékkérőt megfelelő gyermekvédelmi intézményben elhelyezni.
A menekültügyi eljárások gyors lefolytatása érdekében a speciális menekültügyi eljárás
keretei között lerövidülne a kérelmet elfogadhatatlanság miatt vagy gyorsított eljárásban
hozott végzés ellen benyújtható felülvizsgálati kérelem határideje 3 napra. Az eljárás
megszüntetésére az általános szabályokhoz képest szűkebb körben van lehetőség, amelynek
jogalapját a menedékkérelem visszavonása,a tranzitzóna elhagyása, valamint a hatósággal
történő együttműködési kötelezettség megtagadása teremti meg. A jogszabály a megszüntető
végzésekkel szemben kizárja a jogorvoslat lehetőségét. A bírósági felülvizsgálatra vonatkozó
rendelkezések biztosítják, hogy a kérelmezőnek ne kelljen elhagynia a tranzitzónát a
személyes meghallgatás foganatosítása érdekében sem. Ha az elismerését kérő ismeretlen
helyen tartózkodik, akkor a bíróság hirdetmény útján közölt döntését ésszerű a kifüggesztés
napján kézbesítettnek tekinteni.
Indokolt kimondani, hogy az elismerését kérőnek a további jogorvoslattal nem támadható
döntést követően el kell hagynia a tranzitzónát. Szabályozásra kerül, hogy amennyiben a
jogerős és végrehajtható döntést követően nyújt be a kérelmező menedékjogi kérelmet, akkor
ez új kérelemnek minősül, azonban az újabb eljárásban az ellátáshoz való jog sem illetné meg
a külföldit.
' a 8. §-hoz
Szükséges rendelkezni a tranzitzónában elhelyezettek adatinak kezelhetőségéről.
a 9. §-hoz
Átmeneti rendelkezés.
a 10. §-hoz
Pontosító rendelkezés.
a 11. — 12.§-hoz
> A menedékjogról szóló törvény tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet idejére alkalmazni
rendelt szabályaival való összhang miatt szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy a
rendőr a tranzitzónába kísérje a Magyarország területén jogellenesen tartózkodó külföldit.
a 13. §-hoz
A tényállás akkor valósul meg, ha a külön törvény alapján számára tartózkodásul kijelölt
helyet elhagyta, vagy oda nem érkezett meg. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet
11
idején a közbiztonság és a közrend fenntartása érdekében szükséges, hogy a tényállás
elkövetői a legsúlyosabb szabálysértési jogban ismert szankcióban részesülhessenek
(szabálysértési elzárás, pénzbírság).
a 14. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
12