﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T / 14232. számú
törvényjavaslat
az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2017. február
2017. évi ... törvény
az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
1.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
1.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 21. § (3) bekezdés a)
pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben szabályozott eseteken kívül]
„a) a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben a
vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés tárgyában
eljárt,”
2.	§
(1)	A Be. 70. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Hirdetményi úton kell kézbesíteni
a)	a hivatalos iratot az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére, és
b)	az értesítést, ha ezt az érdekeltek jelentős száma indokolttá teszi.”
(2)	A Be. 70. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény tartalmazza, hogy a címzett az iratot melyik
bíróságnál, ügyészségnél, illetve nyomozó hatóságnál veheti át. Hirdetményben az értesítettek neve
nem közölhető.”
(3)	A Be. 70. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hirdetményt tizenöt napra közzé kell tenni a kézbesítést elrendelő bíróság, ügyészség
vagy nyomozó hatóság elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, és tizenöt napra ki kell
függeszteni a bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság hirdetőtáblájára.”
(4)	A Be. 70. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az (5) bekezdés a) pontja esetén a hirdetményt tizenöt napra a terhelt utolsó ismert
belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi önkormányzat hirdetőtáblájára is ki kell
függeszteni.
(6b) Az iratot a hirdetménynek a kézbesítést elrendelő bíróság, ügyészség vagy nyomozó
hatóság hirdetőtábláján történt kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek
tekinteni.”
3.	§
(1)	A Be. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vádirat benyújtása előtt elrendelt előzetes letartóztatás az elsőfokú bíróságnak a
tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart. Az előzetes
letartóztatást a nyomozási bíró az előzetes letartóztatás elrendelésétől számított egy év elteltéig
2
alkalmanként legfeljebb három hónappal, ezt követően alkalmanként legfeljebb két hónappal
meghosszabbíthatj a.”
(2) A Be. 131. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyomozási bíró határozata ellen bejelentett fellebbezést a törvényszék másodfokú
tanácsa bírálja el.”
4.	§
(1)	A Be. 142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a vádirat benyújtásáig az ideiglenes kényszergyógykezelés indokoltságát annak
megkezdésétől számított hat hónap elteltével, ezt követően hathavonta felülvizsgálja. A
felülvizsgálat iránt az ügyész a határidő lejárta előtt öt nappal tesz indítványt a bíróságnak.”
(2)	A Be. 142. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság (2) bekezdés szerinti határozata ellen bejelentett fellebbezést a törvényszék
másodfokú tanácsa bírálja el.”
5.	§
(1)	A Be. 195. § (6) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A panaszt elbíráló ügyészségnél a kézbesítéstől számított nyolc napon belül felülbírálati
indítvány terjeszthető elő)
„b) a gyanúsított vagy a védő által a 185. § (3) bekezdés alapján a nyomozási cselekményről
történő eltávolítás elrendelése elleni panaszt elbíráló, illetve a 185. § (4) bekezdés szerinti értesítést
mellőző határozat elleni panaszt elutasító határozat ellen,
c)	a 151. § (2) és (4) bekezdése, a 153. § (2) bekezdése és a 155. § (1) bekezdése szerinti
ügyészi határozat elleni panaszt elutasító határozat ellen, valamint”
(amelyet az ügyészség az iratokkal és indítványával együtt három napon belül megküld a
bíróságnak.)
(2)	A Be. 195. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A panaszt elbíráló ügyészségnél a kézbesítéstől számított nyolc napon belül felülbírálati
indítvány terjeszthető elő)
„d) a nyomozó hatóság 151. § (2) bekezdés b) pontja szerinti határozata elleni panaszt
elutasító határozat ellen”
(amelyet az ügyészség az iratokkal és indítványával együtt három napon belül megküld a
bíróságnak.)
6.	§
(1) A Be. 403. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(1) A bíróság határozatának hatályon kívül helyezése vagy az Alkotmánybíróság általi
megsemmisítése esetén az eljárást meg kell ismételni.”
(2) A Be. 403. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A megismételt eljárásban a XII. Fejezet és a XIII. Fejezet rendelkezéseit az e fejezetben
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
7.	§
A Be. XVI. Fejezete a 406. §-t követően a következő II/A. Címmel és 406/A. §-sal egészül ki:
„II/A. Cím
A RENDKÍVÜLI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS MEGISMÉTLÉSE
406/A. § (1) Ha az Alkotmánybíróság a Kúria felülvizsgálati eljárás során hozott határozatát
megsemmisíti, a Kúria eljárására a XVIII. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Ha az Alkotmánybíróság a Kúriának a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat
alapján hozott határozatát megsemmisíti, a Kúria eljárására a XIX. Fejezet rendelkezéseit kell
alkalmazni.”
8.	§
(1)	A Be. 471. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A katonai büntetőeljárásra tartozó ügyben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai
tanácsa jár el.
(3)	A nyomozási bíróként eljáró katonai bíró határozata elleni fellebbezést a törvényszék
másodfokú tanácsa bírálja el.”
(2)	A Be. 471. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A perújítás megengedhetőségének kérdésében, valamint perújítás elrendelése esetén a
perújítási eljárásban hozott ítélet felülbírálata során másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla más tanácsa is
eljárhat.
(5)	A katonai bíró a nem katonai büntetőeljárásra tartozó ügyekben is eljárhat.”
9.	§
A Be. 486. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„486. § A katonai büntetőeljárásban a nyomozási bíró feladatait a törvényszék katonai bírája
látja el. A nyomozási bíróként eljáró katonai bíró határozata elleni fellebbezést a törvényszék
másodfokú tanácsa bírálja el.”
10.	§
(1)	A Be. 542/L. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„542/L. § Az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban
védő részvétele kötelező.”
4
(2)	A Be. az 542/M. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás”
(3)	A Be. 542/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„542/M. § (1) Fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az 542/J. §-t akkor kell alkalmazni, ha az
eljárás a fiatalkorú ellen kizárólag az 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt van
folyamatban.
(2)	Fiatalkorú esetén az egyesbíró az (1) bekezdésben meghatározott esetben tanács elé
utalhatja az ügyet.
(3)	Ha a fiatalkorú életkorának igazolására nem áll rendelkezésre közokirat, az életkort más
módon kell megállapítani.
(4)	A nem magyar állampolgár, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási
hellyel nem rendelkező fiatalkorú esetében a környezettanulmány elkészítése nem szükséges, ha az
eljárás a fiatalkorú ellen kizárólag a 542/D. §-ban meghatározott bűncselekmény miatt van
folyamatban.
(5)	Ha környezettanulmány elkészítése szükséges, az a 453. § (2) bekezdésétől eltérően nem
tartalmazza a köznevelési intézmény által nyilvántartott és kezelt adatokat, a munkahely által adott
tájékoztatást, illetve a bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelést.
(6)	Ha a bíróság kísérő nélküli fiatalkorú terhelt házi őrizetét rendeli el, a terhelt számára
lakásként gyermekvédelmi intézményt is kijelölhet.”
11. §
A Be. 604. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
„n) a büntetőeljárásban alkalmazható hirdetmény útján történő értesítés szabályait,”
(rendeletben szabályozza.)
12. §
A Be. a következő 606/B. §-sal egészül ki:
„606/B. § (1) E törvénynek a ... szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított 21. § (3)
bekezdés a) pontját a folyamatban lévő eljárásokban és a jogerős ítélettel elbírált ügyek tekintetében
is alkalmazni kell azzal, hogy
a)	e törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ...
törvény hatálybalépése napját megelőző napon hatályban volt 207. § (6) bekezdésében
meghatározott ügyekben, illetve a házi őrizet egy éven túli meghosszabbítása tárgyában a
törvényszék egyesbírájaként eljáró bíró a 2013. november 22. után indult büntetőeljárások esetében
minősül kizártnak,
b)	a törvényszék másodfokú tanácsának tagjaként a 215. § (3) bekezdése alapján eljáró bíró a
2016. november 30. után indult büntetőeljárások esetében minősül kizártnak,
c)	e törvénynek az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ...
törvény hatálybalépése napját megelőző napon hatályban volt 131. § (3) bekezdése, 138. § (3)
bekezdése, 142. § (4) bekezdése, illetve 486. §-a alapján az ítélőtábla tanácsának tagjaként eljáró
bíró a 2016. november 30. után indult büntetőeljárások esetében minősül kizártnak.
5
(2)	Az előzetes letartóztatásnak az elrendelésétől számított egy év elteltét követő
meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására
vonatkozó szabályok szerint határoz, ha az előzetes letartóztatás meghosszabbítása iránti ügyészi
indítvány az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény
hatálybalépése napja előtt a törvényszékhez érkezett.
(3)	Az ideiglenes kényszergyógykezelésnek az elrendelésétől számított egy éven túli
felülvizsgálata tárgyában a törvényszék egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására
vonatkozó szabályok szerint határoz, ha az ideiglenes kényszergyógykezelés felülvizsgálata iránti
ügyészi indítvány az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény
hatálybalépése napja előtt a törvényszékhez érkezett.
(4)	A házi őrizetnek az elrendelésétől számított egy év elteltét követő meghosszabbítása
tárgyában a törvényszék egyesbíróként eljárva, a nyomozási bíró eljárására vonatkozó szabályok
szerint határoz, ha a házi őrizet meghosszabbítása iránti ügyészi indítvány az egyes büntetőjogi
tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény hatálybalépése napja előtt a
törvényszékhez érkezett.
(5)	Az ítélőtábla tanácsa a törvényszék másodfokú tanácsára vonatkozó szabályok szerint
bírálj a el
a)	a (2)-(4) bekezdés szerinti esetben a törvényszék egyesbírájának a határozata ellen
bejelentett fellebbezést,
b)	az előzetes letartóztatásnak az elrendelésétől számított egy év elteltét követő
meghosszabbítása tárgyában a törvényszék egyesbírója által hozott határozat ellen bejelentett
fellebbezést, ha a fellebbezés folytán az iratok az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
szóló 2017. évi ... törvény hatálybalépése napja előtt az ítélőtáblához érkeztek.
c)	az ideiglenes kényszergyógykezelésnek az elrendelésétől számított egy éven túli
felülvizsgálata tárgyában a törvényszék egyesbírója által hozott határozat ellen bejelentett
fellebbezést, ha a fellebbezés folytán az iratok az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
szóló 2017. évi ... törvény hatálybalépése napja előtt az ítélőtáblához érkeztek,
d)	a házi őrizetnek az elrendelésétől számított egy éven túli meghosszabbítása tárgyában a
törvényszék egyesbírója által hozott határozat ellen bejelentett fellebbezést, ha a fellebbezés folytán
az iratok az egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény
hatálybalépése napja előtt az ítélőtáblához érkeztek.”
13.	§
Hatályát veszti a Be.
a)	67. § (3) bekezdése,
b)	67. § (6) bekezdésében a „Sajtóhirdetményben az értesítettek neve nem közölhető.”
szövegrész,
c)	142. § (3) bekezdése és
d)	207. § (6) bekezdése.
2.	A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
14.	§
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 151. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A motozás az elítélt testének és ruházatának, valamint a nála lévő személyes tárgyainak
az átvizsgálása. Az elítélt motozását - ide nem értve a motozásnál közreműködő orvost és
6
egészségügyi szakszemélyzetet, valamint a technikai eszközzel történő ruházatátvizsgálást - az
elítélttel azonos nemű személy végezheti.”
15.	§
A Bv. tv.
a)	10/A. § (8) bekezdésében a „kielégíteni.” szövegrész helyébe a „kielégíteni azzal, hogy ha
a kártalanítás összege nem fedezi az azonos soron felsorolt valamennyi követelést, akkor e
követeléseket arányosan kell kielégíteni.” szöveg,
b)	70/A. § (1) bekezdésében a „döntést.” szövegrész helyébe a „döntést, továbbá az ügyész
véleményének beszerzését mellőzheti.” szöveg és
c)	434. § (2) bekezdés k) pontjában a „Börtönlelkészi Szolgálatra” szövegrész helyébe a
„börtönlelkészi szolgálatra és a börtönmissziós tevékenységre” szöveg
lép.
3.	Záró rendelkezések
16.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
17. §
E törvény 5. §-a a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek
az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló, 2014. április 3-i 2014/42/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
7
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	Az Alkotmánybíróság a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatában megállapította, hogy az
Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelmény a büntetőeljárásról
szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 21. § (3) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor,
hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi
szakaszában, így akár a nyomozás során bíróként járt el.
A 21/2016. (XI. 30.) AB határozat indokolása szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1)
bekezdésében foglalt pártatlanság követelménye megkívánja, hogy a büntetőügy további
elintézésében ne vegyen részt olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a
nyomozás során bírói feladatokat látott el, ugyanis azzal szükségszerűen együtt jár a bizonyítékok
bizonyos szintű, előzetes értékelése. E körben nincs alapvető különbség a nyomozási bíró, a
nyomozás során a törvényszéknek az előzetes letartóztatás egy éven túli hosszabbítása tárgyában
eljáró bírája, vagy a nyomozás során az előzetes letartóztatás elrendelése, illetve meghosszabbítása
tárgyában hozott elsőfokú bírósági határozat elleni fellebbezést elbíráló másodfokú bíróság tanácsa
tagjainak feladatai között. Ebből fakadóan pedig a Be. 21. § (3) bekezdés a) pontjának - amely
szerint a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el -
szűkítő értelmezése sem lehet alkotmányosan megalapozott.
A bíró kizárására vonatkozó, a Be. 21. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezést érinti
az Alkotmánybíróság korábban hozott 34/2013. (XI. 22.) AB határozata is, ebben határozta meg a
testület alkotmányos követelményként, hogy a 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján a nyomozási
bíróra vonatkozó szabályok szerint eljáró törvényszéki egyesbíró is kizártnak minősül az ügy
érdemi elbírálása során.
Az alkotmányos követelménynek a jogalkalmazás számára történő egyértelművé tétele
indokolja a Be.-nek az említett alkotmánybírósági határozatokkal összefüggésben álló rendelkezései
módosítását.
Ennek megfelelően a bíró kizárására vonatkozó általános szabályok között pontosan meg kell
fogalmazni azt, hogy a vádemelést követően a bíróság további eljárásából ki van zárva, aki az
ügyben a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró határozata elleni fellebbezés
tárgyában eljárt. Indokolt ugyanakkor a nyomozási bíró hatáskörét tágítani, mellyel megteremthető,
hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbítása és az ideiglenes kényszergyógykezelés
felülvizsgálata tárgyában az elrendeléstől számított egy éven túl döntést hozhasson, hiszen a
kényszerintézkedések hatálya alatt töltött hosszabb idő nem indokolja a döntéshozó fórum
megváltoztatását. A nyomozási bíró hatáskörének változtatása folytán módosítani kell a nyomozási
bíró határozatával szemben bejelentett fellebbezés elbírálásának fórumrendszerére vonatkozó
hatályos szabályokat is.
A 21/2016. (XI. 30.) AB határozat a Be. 21. § (3) bekezdés a) pontjára vonatkozó
alkotmányos követelmény rögzítése mellett megsemmisítette a Kúria egy felülvizsgálati eljárásban
hozott határozatát vis. Mindez rámutatott arra, hogy a Be. rendelkezései jelenleg csak abban az
esetben tartalmaznak szabályozást a megismételt eljárás lefolytatásra vonatkozóan, ha az
Alkotmánybíróság a rendes jogorvoslat keretében hozott határozatot semmisít meg. Tekintettel arra,
hogy a rendkívüli jogorvoslati eljárásban, illetőleg a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat
alapján hozott határozat megsemmisítését követő eljárásra vonatkozó törvényi előírások jelenleg
hiányoznak, módosítás útján azok pótlása is szükséges. A rendes jogorvoslati eljárásban hozott
határozat megsemmisítése esetére pedig a szabályozás egyértelműségét hivatott szolgálni az a
rendelkezés, amely az eljárás megismétlésének félreérthetetlen kötelezettségét írja elő, ha az
Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisíti.
8
A 21/2016. (XI. 30.) AB határozatnak a katonai büntetőeljárásokban való alkalmazása teszi
indokolttá a katonai büntető eljárásokban hozott határozatok felülbírálati rendszerét és fórumát
érintő rendelkezés módosítását. A katonai bírák létszáma ugyanis önmagában is viszonylag csekély,
a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010.
évi CLXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése alapján katonai tanács csak a kijelölt törvényszékeken
működik (a Fővárosi, a Szegedi, a Győri, a Debreceni és a Kaposvári Törvényszéken), melyek által
első fokon elbírált ügyekben a 3. § (2) bekezdés alapján - országos illetékességgel - a Fővárosi
Ítélőtábla katonai tanácsa jár el. A 21/2016. (XI. 30.) AB határozat alapján, ha a nyomozási bíróként
eljárt katonai bíró határozatát az ítélőtábla fellebbezés folytán felülbírálja, kizárttá válik az ügy
másodfokú érdemi elbírálásából. Az általános eljárási szabályok által rendezett vádemelés előtti
bírósági feladatoknak az alkotmányos követelmény érvényre juttatása érdekében szükségessé vált
megváltoztatása indokolttá teszi a katonai büntetőeljárásban ugyanezen feladatokat ellátó bírósági
fórumrendszer ezzel történő összhangba hozatalát. A módosítás következtében nem sérül a
jogorvoslati rendszerben hagyományosan érvényesülő azon garancia, hogy a fellebbezés folytán
eljáró bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
Az átmeneti rendelkezések megalkotását lényegesen meghatározó körülmény, hogy a
21/2016. (XI. 30.) AB határozat - ellentétben a már hivatkozott és hasonló tárgyú döntést
megfogalmazó 34/2013. (XI. 22.) AB határozattal - nem tartalmazza azt a megkötést, hogy az
alkotmányos követelményt a határozat közzétételét követően indult büntetőeljárásokban kell csak
alkalmazni, továbbá meg is semmisítette a kifogásolt kúriai ítéletet. Emiatt kérdésessé vált a
21/2016. (XI. 30.) AB határozatban kifejtett alkotmányos követelmény érvényesítésének az
időbelisége, azaz hogy ezt az új, és a bíróságok által értelemszerűen az eddigi ítélkezés során nem
követett alkotmányos követelményt mely időponttól kell alkalmazni, illetve az alkotmányos
követelményt mely ítéletek esetében kell érvényesíteni, ezt pedig legfőképpen a jogalkalmazásban
tapasztalt jogértelmezési különbségekből fakadó bizonytalanság igazolt. Az Alkotmánybíróság által
nyitva hagyott kérdést a jogalkotónak kell egyértelműen rendeznie. Ezért a módosítás rögzíti az
említett két AB határozat közzétételének napjára figyelemmel, hogy mely időponttól kezdődően
kell kizártnak tekinteni a vádemelés utáni bírósági eljárásból a nyomozás során eljárt bírót és az
észszerűség szempontjaira figyelemmel a folyamatban lévő ügyek tárgyában való döntéshozatal
során eljáró tanácsokat.
2.	A törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) a fentieken kívül a bűncselekmény elkövetési
eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és
elkobzásáról szóló 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban:
2014/42/EU irányelv) való megfelelést is szolgálja.
3.	A Javaslat emellett tartalmaz néhány kisebb módosítást a jogalkalmazói tapasztalatok és
ombudsmani észrevételek alapján a büntetőeljárásban alkalmazható hirdetményi kézbesítés és a
határzáras bűncselekményekkel kapcsolatos külön eljárás vonatkozásában.
4.	A Javaslat tartalmazza továbbá büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és
a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.)
motozásra vonatkozó szabályának az alapvető jogok biztosa jelentésében megfogalmazott
ajánlásának megfelelő módosítását, valamint az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények
miatti kártalanítás szabályainál is végez apróbb pontosításokat.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
9
A bíró kizárására vonatkozó szabályozás körében a Be. 21. § (3) bekezdés a) pontját illetően
az Alkotmánybíróság - alkotmányos követelményt megfogalmazva - a legutóbbi 4 évben két
határozatot is hozott. A testület a 34/2013. (XI. 22.) AB határozatban alkotmányos követelményként
azt rögzítette, hogy a 21. § (3) bekezdés a) pontja alapján a bíróság további eljárásából a nyomozási
bíróra vonatkozó szabályok szerint eljáró törvényszéki egyesbíró is kizártnak minősül, majd utóbb a
21/2016. (XI. 30.) AB határozat azt állapította meg, hogy alkotmányos követelmény az is, hogy a
büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt egyáltalán olyan bíró, aki az eljárás bármely
korábbi szakaszában, így akár fellebbezés nyomán bíróként járt el. Az Alkotmánybíróság
határozatainak indokolása szerint az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében foglalt
pártatlanság követelménye megkívánja, hogy a büntetőügy további elintézésében ne vegyen részt
olyan bíró, aki az eljárás bármely korábbi szakaszában, így akár a nyomozás során bírói feladatokat
látott el, ugyanis azzal szükségszerűen együtt jár a bizonyítékok bizonyos szintű, előzetes
értékelése. E körben pedig nincs alapvető különbség a nyomozási bíró, a nyomozás során a
törvényszéknek az előzetes letartóztatás egy éven túli hosszabbítása tárgyában eljáró bírája, vagy a
nyomozás során az előzetes letartóztatás elrendelése, illetve meghosszabbítása tárgyában hozott
elsőfokú bírósági határozat elleni fellebbezést elbíráló másodfokú bírósági tanács tagjainak feladatai
között. Ebből fakadóan pedig a Be. 21. § (3) bekezdés a) pontjának - amely szerint a bíróság
további eljárásából ki van zárva, aki az ügyben nyomozási bíróként járt el - szűkítő értelmezése
nem lehet alkotmányosan megalapozott. Az alkotmányos követelménynek a jogalkalmazás számára
történő egyértelművé tétele indokolja a Be. 21.§ (3) bekezdés a) pontjában írt rendelkezés
újraszövegezését annak egyértelmű rögzítésével, hogy a vádemelést követően a bíróság további
eljárásából ki van zárva, aki a vádemelés előtt nyomozási bíróként vagy a nyomozási bíró
határozata elleni fellebbezés tárgyában eljárt. Nem minősül tehát kizártnak az a bíró, aki a
nyomozási bíró kizárásának kérdésében döntött, vagy a nyomozási bíró végzése ellen a
törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat tárgyában eljárt, továbbá az a bírósági vezető sem,
aki a titkos információgyűjtés tényét igazolta.
A 2. és 11. §-hoz
A Be. hatályos rendelkezései a hirdetmény útján történő kézbesítés módjaként az ismeretlen
helyen tartózkodó terhelt esetén az ügyiratot küldő bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság és a
meghatározott helyi önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztést, nagyszámú érdekeltet
érintő értesítés esetén a sajtóhirdetményben történő közzétételt írják elő. A hirdetményi kézbesítés
ezen módjai azonban a címzettek szempontjából kifejezetten korlátozott elérhetőséget biztosítanak a
kézbesítendő ügyirathoz, amelyet a gyakorlati tapasztalatok is alátámasztanak.
A Javaslat ezért az Országos Bírósági Hivatal elnökének kezdeményezése alapján a
folyamatosan bővülő lakossági internethasználatra tekintettel, a tartós és akár kereshető
hozzáférhetőség megvalósítása érdekében a hirdetmények interneten történő közzétételét
rendszeresíti.
A Javaslat - a feltehetően adminisztrációs terhei és bűnügyi költségként el sem számolható
költségvonzatai miatt - a jogalkalmazásban kevéssé alkalmazott sajtóhirdetmény útján történő
értesítés lehetőségét megszünteti, azt hirdetményi kézbesítés útján rendeli közzétenni. A terheltnek
szóló hivatalos iratok kézbesítéséhez ugyanakkor a Be. számos esetben olyan jelentős
következményeket társít, hogy a minél szélesebb körű hozzáférés lehetőségének fenntartása
indokolt. A Javaslat ezért az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt esetén fenntartja azt, hogy a
hirdetményt a terhelt utolsó ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti helyi
önkormányzat hirdetőtábláján is ki kell függeszteni.
A 3. §-hoz
10
A bíróság vádemelés előtti feladatait első fokon a törvényszék elnöke által kijelölt bíró mint
nyomozási bíró látja el. A nyomozási bíró dönt többek között a bíróság hatáskörébe tartozó
kényszerintézkedések közül az előzetes letartóztatás elrendelése és korlátozott ideig történő
meghosszabbítása tárgyában. A hatályos szabályozás az előzetes letartóztatás tartama szerint
differenciál, amikor az előzetes letartóztatás egy éven túli meghosszabbításáról való döntés
meghozatalát a törvényszék hatáskörébe utalja. A kényszerintézkedés időtartamának ugyanakkor
nincs jelentősége abban a tekintetben, hogy a kényszerintézkedésről milyen szintű bíróság dönt. Az
előzetes letartóztatásban töltött hosszabb idő nem indokolja a döntéshozó fórum megváltoztatását,
mivel ez nem jelent többletgaranciát. Nem magyarázható ugyanis az a különbségtétel, hogy ha a
nyomozási bíró az előzetes letartóztatás elrendeléstől számított egy évig meg tudja ítélni a
kényszerintézkedés meghosszabbításának indokoltságát, akkor egy év elteltét követően miért nem
teheti ezt meg. Így a Javaslat az előzetes letartóztatás vádemelés előtti meghosszabbítását az
elrendeléstől számított időtartamtól függetlenül a nyomozási bíró határkörébe utalja.
Tekintettel arra, hogy a Javaslat alapján az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában
a kényszerintézkedés tartamától függetlenül nyomozás bíró jár el, a határozata elleni fellebbezés
elbírálását indokolt a vádemelést követő jogorvoslatot elbíráló fórumrendszerrel összhangban
szabályozni.
A 4. §-hoz
Az ideiglenes kényszergyógykezelés - a kényszerintézkedés elrendelése esetén - a bíróság
tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig tart. A jogintézmény kényszerintézkedés jellegére
figyelemmel indokoltságnak időszakos vizsgálata nem mellőzhető, melyre a bíróság jogosult.
Tekintettel arra, hogy a Javaslat alapján az előzetes letartóztatás meghosszabbítása tárgyában való
döntés - függetlenül a meghosszabbítás időtartamától - a nyomozási bíró hatáskörébe kerül,
indokolt az ideiglenes kényszergyógykezelésre vonatkozó szabályoknak e rendelkezéssel való
összhangba hozatala.
Miután a Javaslat alapján az ideiglenes kényszergyógykezelés indokoltságának felülvizsgálata
tárgyában - az előzetes letartóztatás meghosszabbítására irányuló eljáráshoz hasonló módon - a
kényszerintézkedés tartamától függetlenül nyomozás bíró jár el, a határozata elleni fellebbezés
elbírálását indokolt a vádemelést követő jogorvoslatot elbíráló fórumrendszerrel összhangban
szabályozni.
Az 5. §-hoz
A 2014/42/EU irányelv 8. cikk (4) bekezdése értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kell,
hogy az érintett személynek tényleges lehetősége legyen a későbbi elkobzás céljából vagyon
befagyasztását elrendelő határozatot (a magyar szabályok értelmében a Be. 151. § (2) bekezdés b)
pontja szerinti lefoglalásról és a zár alá vételről rendelkező határozatot) a bíróság előtt megtámadni.
A bíróság előtti jogorvoslat lehetősége a zár alá vétel esetében adott. A Be. 151. § (2) bekezdés b)
pontja szerinti, az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítására elrendelt lefoglalás kapcsán azonban a
Be. 195. § (6) bekezdésének hatályos szövege csak akkor teszi lehetővé a bírósági felülvizsgálatot,
ha a lefoglalást elrendelő határozatot az ügyész hozta. A 2014/42/EU irányelv 8. cikk (4) bekezdése
értelmében azonban ezt a lehetőséget a tagállamoknak akkor is biztosítaniuk kell nemzeti jogukban,
ha a lefoglalásról igazságügyi hatóságtól eltérő hatóság (vagyis a magyar szabályok szerinti
nyomozó hatóság) rendelkezik. A Javaslat ennek megfelelően a Be. 195. § (6) bekezdésébe új d)
pontot illeszt, amellyel lehetővé válik a nyomozó hatóság 151. § (2) bekezdés b) pontja szerinti
határozata elleni panaszt elutasító határozat ellen a bírósági felülvizsgálat. A módosítással
11
Magyarország a 2014/42/EU irányelv 8. cikk (4) bekezdésében foglalt előírásnak teljes mértékben
megfelel.
A 6. §-hoz
Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban:
Ab. tv.) 42. § (1) és (2) bekezdése alapján alaptörvény-ellenesség esetén megsemmisíti az
alkotmányjogi panasszal érintett egyedi ügyben hozott ügydöntő határozatot, mely döntés eljárási
jogkövetkezményére a bírósági eljárások szabályait tartalmazó törvények rendelkezéseit kell
alkalmazni. A Javaslat a szabályozás egyértelműségét hivatott szolgálni annak félreérthetetlen
kimondásával, hogy ha az Alkotmánybíróság a bíróság határozatát megsemmisíti, azt az eljárást,
melyben a megsemmisített határozat született, újra le kell folytatni, egyben meg is adja a
megismételt eljárás lefolytatásának eljárásjogi kereteit.
A 7. §-hoz
A 21/2016. (XI. 30.) AB határozat a 21. § (3) bekezdés a) pontjában írt alkotmányos
követelmény rögzítése mellett a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott határozatát egy
alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásban megsemmisítette. A hatályos büntetőeljárási törvény
rendelkezései azonban csak azon eljárás lefolytatásra vonatkozóan tartalmaznak szabályozást,
amelyben az Alkotmánybíróság a rendes jogorvoslat keretében hozott határozatot semmisít meg, a
rendkívüli jogorvoslati eljárásban, illetve a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján
hozott határozat megsemmisítését követő eljárásra vonatkozó törvényi előírások hiányoznak. Ezt
pótolja a módosítás annak előírásával, hogy a Kúria felülvizsgálati eljárásban, továbbá a
törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat keretében hozott határozatának megsemmisítése
esetén a Kúria eljárását a felülvizsgálatra, valamint a törvényesség érdekében bejelentett
jogorvoslatra vonatkozó szabályok alapján kell újra lefolytatni.
A 8-9. §-hoz
A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló
2010. évi CLXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése alapján katonai tanács a kijelölt törvényszékeken
működik (a Fővárosi, a Szegedi, a Győri, a Debreceni és a Kaposvári Törvényszéken), melyek által
első fokon elbírált ügyekben a 3. § (2) bekezdés alapján - országos illetékességgel - a Fővárosi
Ítélőtábla katonai tanácsa jár el. A 21/2016. (XI. 30.) AB határozat alapján, ha a nyomozási bíróként
eljárt katonai bíró határozatát az ítélőtábla fellebbezés folytán felülbírálja, kizárttá válik az ügy
másodfokú érdemi elbírálásából. Az említett AB határozatban kimondott alkotmányos követelmény
következében a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa ezt követően az adott ügy másodfokú
elbírálásából ki van zárva, azaz az elsőfokú ügydöntő határozat elleni fellebbezés tárgyában nem
járhat el. Az általános eljárási szabályok által rendezett, vádemelés előtti bírósági feladatoknak az
alkotmányos követelmény érvényre juttatása érdekében szükségessé vált megváltoztatása indokolttá
teszi a katonai büntetőeljárásban ugyanezen feladatokat ellátó bírósági fórumrendszer ezzel történő
összhangba hozatalát. A módosítás következtében nem sérül a jogorvoslati rendszerben
hagyományosan érvényesülő azon garancia, hogy a fellebbezés folytán eljáró bíróság három
hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
A 10. §-hoz
A magyar büntetőeljárási szabályozás hagyományosan kiemelt védelemben részesíti a
fiatalkorúak csoportját, de a védelem egyes eszközeinek igénybevétele szükségszerűen lassítja az
eljárást, ezért e védelem a határzárral kapcsolatos bűncselekmények külön eljárásában nem volt
általánosan érvényesíthető. Mivel azonban a jogalkalmazói tapasztalatok szerint határzárral
12
kapcsolatos eljárásban fiatalkorúval szemben büntetés kiszabására egyáltalán nem, bírósági eljárás
lefolytatására pedig csak kivételesen került sor, a fiatalkorúaknak biztosított büntetőeljárási
védelem erősítése nem járhat az eljárások gyorsaságának és hatékonyságának csökkenésével. A
Javaslat ennek megfelelően bevezeti a fiatalkorúak eljárásának szabályait a határzárral kapcsolatos
külön eljárásba, egyúttal fenntart néhány olyan eltérő rendelkezést, amely továbbra is biztosítja az
ilyen ügyek kellően gyors elintézésének lehetőségét és mellőz egyes olyan merev kötelezéseket,
amelyek az ilyen eljárásban valós garanciális tartalmat nem hordozhatnak.
A Javaslat a fiatalkorúak tekintetében első fokon az egyesbíró eljárását csak arra az esetre
teszi kötelezővé, ha az eljárás tárgya kizárólag határzárral kapcsolatos bűncselekmény. Ilyen
esetben is lehetőséget biztosít az általános szabályok szerinti tanács elé utalásra.
A kötelezően elkészítendő környezettanulmány várhatóan nem érné el célját az olyan
fiatalkorúak esetén, akiknek háttere nem térképezhető fel. A Javaslat ilyennek tekinti azokat a nem
magyar állampolgárokat, akik Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel
nem rendelkeznek. Amennyiben mégis szükséges a környezettanulmány elkészítése, úgy az
rövidített tartalommal is kibocsátható.
A Be. 542/H. § (1) bekezdése a házi őrizet végrehajtási helyeként a menedékjogról és a
harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó
személyek elhelyezésére, ellátására és fogva tartására szolgáló létesítményt jelöli ki. A Javaslat az
ettől való eltérés lehetővé tétele érdekében írja elő, hogy a kísérő nélküli fiatalkorú terhelt házi
őrizete gyermekvédelmi intézményben is végrehajtható legyen. Ilyen döntés meghozatalakor is
figyelemmel kell lenni a gyermekvédelmi intézményrendszerben való elhelyezés sajátos
szabályaira, mert a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.
törvény 72. §-ának rendelkezése alapján ilyen esetben is fennállnak az ideiglenes hatályú elhelyezés
feltételei, ezért arról is dönteni kell, legkésőbb a házi őrizet elrendelésével együtt.
A 12. §-hoz
A Javaslatban foglalt átmeneti rendelkezések megalkotását lényegesen meghatározó
körülmény, hogy a 21/2016. (XI. 30.) AB határozat - ellentétben a már hivatkozott és hasonló
tárgyú döntést megfogalmazó 34/2013. (XI. 22.) AB határozattal - nem tartalmazza azt a
megkötést, hogy az alkotmányos követelményt a határozat közzétételét követően indult
büntetőeljárásokban kell csak alkalmazni, továbbá meg is semmisítette a kifogásolt kúriai ítéletet.
Mindezekre tekintettel kérdésessé vált a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatban kifejtett alkotmányos
követelmény érvényesítésének az időbelisége, azaz hogy ezt az új, és a bíróságok által
értelemszerűen az eddigi ítélkezés során nem követett alkotmányos követelményt mely időponttól
kell alkalmazni, illetve az alkotmányos követelményt mely ítéletek esetében kell érvényesíteni. Az
aggályt leginkább a 21/2016. (XI. 30.) AB határozat kihirdetését követően a jogalkalmazásban
tapasztalt jogértelmezési különbségekből fakadó bizonytalanság igazolta. Az alkotmányos
követelmény érvényesítése érdekében a bírósági vezetők ugyanis megkezdték a folyamatban lévő
összes ügy áttekintését és az érintett büntetőügyek átszignálását, egy konkrét büntető ügyben eljáró
kis létszámú törvényszéken pedig a bírák kizártságukra hivatkozással más törvényszék kijelölését
kérték az eljárás lefolytatására. Ez azonban az időszerűségi mutatók romlásával járhat, hiszen a
hivatásos bíró személyének megváltozása maga után vonja az eljárás megismétlésének
kötelezettségét, hiszen ennek megsértése feltétlen, tehát mérlegelést nem tűrő hatályon kívül
helyezési ok.
A kiszámíthatóság és a jogbiztonság követelményére figyelemmel azonban az ügyek széles
körét érintő kétség nem tartható fenn, ezért az Alkotmánybíróság által nyitva hagyott kérdést a
13
jogalkotónak kell egyértelműen rendeznie. A rendelkezés a folyamatban lévő és - a módosítás
specialitására tekintettel - a jogerősen lezárt ügyekre is tartalmaz átmeneti rendelkezéseket. Az Ab.
tv. 43. és 45. §-ának rendelkezéseiből következően az Alkotmánybíróság határozatának ex tunc
hatálya csak akkor van, ha az Alkotmánybíróság a határozatában Alaptörvénnyel ellentétes
jogszabályt semmisít meg és egyúttal kifejezetten rendelkezik is arról, hogy ez a felül nem vizsgált
bírói döntéseket is érinti. Miután az Alkotmánybíróság a 21/2016. (XI. 30.) AB határozatában nem
rendelkezett alaptörvény-ellenes jogszabályi rendelkezés megsemmisítéséről, az ezen AB
határozatban írt alkotmányos követelménynek az AB határozat közzétételét követően meginduló
eljárásokban kell érvényesülnie. Az említett két AB határozat közzététele napjára figyelemmel
rendezi a Javaslat azt, hogy mely időponttól kezdődően kell kizártnak tekinteni a vádemelés utáni
bírósági eljárásból a nyomozás során eljárt bírót és az észszerűség szempontjaira figyelemmel a
folyamatban lévő ügyek tárgyában való döntéshozatal során eljáró tanácsokat.
A Javaslatban foglalt további átmeneti rendelkezések megállapítása annak kizárását célozza,
hogy az egyébként szigorú határidőkhöz kötött kényszerintézkedésekről szóló nyomozási bírói
ügyekben az áttételek a határidő lejártát, ezzel együtt a kényszerintézkedés tárgyában való döntés
eredményességét veszélyeztessék.
A 13. §-hoz
A rendelkezés a Javaslat szerinti módosítások folytán szükségtelenné vált törvényi
rendelkezések hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
A 14. §-hoz
Az alapvető jogok biztosa mint nemzeti megelőző mechanizmus az AJB-3865/2016. sz.
jelentésében ajánlást fogalmazott meg az igazságügyi miniszternek a Bv. tv. és végrehajtási
rendelete motozásra vonatkozó szabályainak a módosítására annak érdekében, hogy egyértelműek
legyenek a motozás tartalmi elemei. A Bv. tv. 151. §-ának megfogalmazása eltérő értelmezésre
vezethetett abban a tekintetben, hogy a motozás és a ruházatátvizsgálás eltérő fogalmat takarnak-e.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy a motozás milyen cselekményeket foglal magában, vagyis
hogy a ruházatátvizsgálás a motozás egyik típusa.
A 15. §-hoz
A Javaslat az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás szabályainál
végez apróbb pontosításokat. A kártalanításból levonható követeléseknek csak egy részénél indult
végrehajtási eljárás, más esetben, így a polgári jogi igény büntetés-végrehajtási bíró határozatával
történő beszámítása esetén mögöttes szabályként nem lenne alkalmazható a bírósági végrehajtásról
szóló 1994. évi LIII. törvény. Ezért a Bv. tv.-ben - a kielégítési sorrend mellett - önálló törvényi
rendelkezést igényel az a kérdés is, hogy ha a kártalanítás összege nem fedezi a követeléseket,
akkor a követelések kielégítésére milyen arányban kerülhet sor. A szabályozást egyértelművé téve a
módosítás rögzíti, hogy az azonos soron lévő követelések kielégítésére a követelések arányában
kerülhet sor.
Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás egy speciális büntetés-
végrehajtási bírói eljárás, amelyre a Bv. tv. 50. § (1) bekezdés d) pontja szerinti, az elítélt vagy az
egyéb jogcímen fogvatartott, illetve védőjük kérelmére vonatkozó általános szabályokhoz képest -
annak sajátosságaira figyelemmel - egyedi eljárási ügymenet került bevezetésre. A bv. intézet a
véleményével együtt terjeszti fel a kérelmet, meghatározott dokumentumok csatolásával, amelyek
az esetek túlnyomó többségében önmagukban alkalmasak a kérelem jogi alapjának eldöntésére.
Szükségtelen adminisztratív terhet jelentene tehát ezekben az ügyekben, ha a büntetés-végrehajtási
14
bíró minden esetben kötelezően beszerezné az ügyészi véleményt. A módosítás ennek mellőzéséhez
teremti meg a jogszabályi alapot, a bíróság mérlegelésére bízva annak megkérését.
A Javaslat pontosítja továbbá a Bv. tv. egy felhatalmazó rendelkezését abból a célból, hogy az
kiterjedjen valamennyi, a vallásgyakorlás büntetés-végrehajtási szervezetrendszerben történő
gyakorlása szervezeti kérdéseivel kapcsolatban szabályozandó tárgykörre.
A 16. §-hoz
Valamennyi módosítás esetén indokolt a mielőbbi hatálybalépés, ezért rendelkezik úgy a
Javaslat, hogy a kihirdetést követő nyolcadik napon lép hatályba.
A 17. §-hoz
A jogharmonizációs záradék rögzíti, hogy a Javaslat mely rendelkezései biztosítják az uniós
jognak való megfelelést.
15