﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/14461. számú
törvényjavaslat
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról
Előadó: Dr. Fazekas Sándor
földművelésügyi miniszter
Budapest, 2017. március
2017. évi.......törvény
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
2009. évi XXXVII. törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról
1. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
2009. évi XXXVII. törvény módosítása
1. §
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Evt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § E törvény célja, hogy az erdő, az erdőgazdálkodás, és a társadalom viszonyának
szabályozásával, kiemelten a fenntartható erdőgazdálkodás feltételeinek meghatározásával
biztosítsa az erdő, mint a természeti tényezőktől függő és az emberi beavatkozásokkal érintett
életközösség és élőhely fennmaradását, védelmét, gyarapodását, továbbá az erdő hármas
funkciójának, azaz a környezetre, társadalomra, valamint a gazdaságra gyakorolt hatásának
kiteljesedését, és ezzel kiemelten hozzájáruljon:
a)	a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez,
b)	a biológiai sokféleség megőrzéséhez,
c)	a vidékfejlesztéshez, az erdőgazdálkodás vidéki gazdaságban betöltött szerepének, valamint
az erdőgazdálkodással összefüggő foglalkoztatási lehetőségeknek a bővítéséhez,
d)	az ország környezeti állapotának javulásához,
e)	a felszíni és felszín alatti vizek védelméhez,
f)	a termőtalaj, a mezőgazdasági területek védelméhez,
g)	a fa, mint megújuló energia- és nyersanyagforrás biztosításához,
h)	a tiszta ivóvíz biztosításához,
i)	az egészséges élelmiszerek előállításához,
azaz az emberi élet fenntartásához és minőségének, biztonságának javításához, megfelelő
összhangot teremtve az egészséges környezethez és a tulajdonhoz fűződő alapjogok között.”
2.	§
(1)	Az Evt. 4. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény hatálya kiterjed:)
„ e) a faanyag kereskedelmi lánc szereplőire, a faanyag készletezésére, tárolására, szállítására,
forgalomba hozatalára.”
(2)	Az Evt. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvény hatálya nem terjed ki a fával, faállománnyal borított területek közül:
a)	az arborétumra;
b)	a közparkra;
c)	az üzemmel, állandó jellegű mezőgazdasági telephellyel, temetővel, valamint közüzemi
létesítményekkel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;
1
d)	az ingatlan-nyilvántartás szerint a település zártkertjében fekvő ingatlanra, a nemzeti
vagy közösségi támogatással létesített erdő, valamint az állam 100 %-os tulajdonában
álló földrészlet kivételével;
e)	a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a
továbbiakban: Földforgalmi törvény) szerinti tanya területére;
f)	a közút, vasút, árvízvédelmi töltés, csatorna, valamint egyéb vonalas műszaki
létesítménnyel azonos földrészleten lévő, művelés alól kivett területre;
g)	a honvédelmi és katonai célú építményeknek az országos településrendezési és építési
követelményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint kijelölt és körülkerített
működési és védőterületére;
h)	a fás szárú növényekből álló, külön jogszabály szerint létesített ültetvényre;
i)	a belterületre, az Országos Erdőállomány Adattárban (a továbbiakban: Adattár)
erdőrészletként nyilvántartott erdők, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterületek kivételével;
j) a karácsonyfa, díszítőgally, vadgyümölcs és vessző termelését szolgáló területre;
k) az erdészeti hatóság engedélyével termelésből kivont területre.”
(3)	Az Evt. 4. §-a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Folyók nagyvízi medrében lévő erdő esetén e törvény rendelkezéseit a vízgazdálkodásról
szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
3.	§
(1)	Az Evt. 5. § 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„10. erdősítés: az erdőfelújítás, erdőtelepítés befejezetté nyilvánításáig végzett
erdőgazdálkodási tevékenységek összessége;”
(2)	Az Evt. 5. § 12. és 13. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
„12. faállomány záródása: a faállományt alkotó fák koronavetületének és a faállomány által
elfoglalt területnek százalékban kifejezett viszonyszáma;
13.	folyamatos erdőborítás: olyan állapot, amikor az erdő többkorú faállománya folyamatosan
borítja az erdő talaját, annak megújulása, felújítása az erdő faállományának védelmében,
véghasználati terület nélkül történik, és az erdő tájképi megjelenése jelentős mértékben nem
változik;”
(3)	Az Evt. 5. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„20. erdészeti tájidegen fafaj: őshonos fafaj, amely az adott erdészeti táj klimatikus és
termőhelyi viszonyai között természetes módon nem fordul elő;”
2
(4)	Az Evt. 5. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„25. véghasználat: vágásos vagy átmeneti üzemmódban kezelt erdőben végrehajtott
fakitermelés, amelynek következtében erdőfelújítási kötelezettség keletkezik;”
(5)	Az Evt. 5. § 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„31. erdei faválaszték: az álló, élő vagy elhalt fa kitermelése, valamint a földön fekvő fa
feldolgozása során előállított, jellemző műszaki paraméterek alapján - faapríték esetében annak
származása alapján - a fafeldolgozás termékeitől jól elkülöníthető
a)	hengeres vagy hasított faanyag,
b)	tűzifa minden felkészítési formában, illetve
c)	faapríték;”
(6)	Az Evt. 5. §-a a következő 42-50. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„42. erdészeti feltáróhálózat: az erdőgazdálkodási tevékenység folytatása érdekében az
erdőgazdálkodó által kialakított és fenntartott, erdészeti magánutakból, épített közelítő
nyomokból és közelítő nyomokból álló erdei úthálózat;
43.	erdészeti magánút: az erdészeti szállítást és más erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló,
hosszú távú, rendszeres gépjárműforgalom céljára - a talajfelszín megbontásával, idegen anyag
elhelyezésével és tömörítésével - létrehozott erdei burkolt út;
44.	épített közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló,
időszakos, több éven át ismétlődő, eseti gépjárműforgalom céljára - a talajfelszín
megbontásával - létrehozott erdei földút;
45.	közelítő nyom: az erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását szolgáló alkalomszerű
terepi anyagmozgatás céljára, az erdő talaján - a talajfelszín építési jellegű megbontása, illetve
idegen anyag elhelyezése nélkül - létesített nyompálya, amelynek területe a használat
megszűnése után újraerdősítésre alkalmas állapotban marad, vagy azzá tehető;
46.	erdei fafaj: az erdőt, valamint a jogszerűen fenntartott fásításokat alkotó - e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - fafaj, fafajból levezethető fajta, vagy
azok államilag elismert természetes vagy mesterséges hibridjei;
47.	őshonos fafaj: a Kárpát-medence területén nem behurcolás vagy betelepítés eredményeként
flóraelemmé vált - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - erdei fafaj;
48.	idegenhonos fafaj: a Kárpát-medence területén behurcolás vagy betelepítés
következményéként megtelepedett - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott - erdei fafaj;
49.	intenzíven terjedő fafaj: az adott termőhelyen, a környezetében lévő fás szárú növényeknél
gyorsabban terjedő, és a többi faállomány alkotó fafajt növekedésével és térfoglalásával
3
jellemzően kiszorító - e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott -
idegenhonos fafaj;
50.	termesztésbe vonható idegenhonos fafaj: faállomány alkotó fafajként alkalmazható - e
törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott - idegenhonos fafaj.”
4.	§
(1)	Az Evt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) Erdőnek minősül az Adattárban:
a)	erdőrészletként, vagy
b)	szabad rendelkezésű erdőként
nyilvántartott terület.
(2)	Az erdészeti hatóság a telepített erdőt, vagy a külterületen található, erdei fafajokból álló,
összefüggő, legalább ötven - felnyíló erdő esetén legalább harminc - százalékos záródású, és két
métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által
elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső
fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri,
a)	telepített erdő esetében a telepítési-kivitelezési tervben, illetve a bejelentésben foglaltakkal
összhangban az (1) bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja
szerinti szabad rendelkezésű erdőként,
b)	az a) pont alá nem tartozó esetben
ba)	a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak - a tulajdonos és az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának
hozzájárulásával benyújtott - kérelmére, a kérelemben foglaltakkal összhangban az (1)
bekezdés a) pontja szerinti erdőként, vagy az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad
rendelkezésű erdőként, vagy
bb)	ha a faállományról nem a ba) alpont szerinti kérelem útján szerez tudomást, akkor
hivatalból lefolytatott eljárásban az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabad rendelkezésű
erdőként
az Adattárban nyilvántartásba veszi.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazásában összefüggőnek kell tekinteni a faállományt, ha azt
a)	közút,
b)	vasút,
c)	folyó,
d)	20 méternél szélesebb, erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem minősülő
terület, vagy
e)	az állam 100%-os tulajdonában nem álló földrészlet határa
nem szakítja meg.
(4)	Ahol e törvény erdőt említ, ott - eltérő rendelkezés hiányában - az (1) bekezdés a) pontja
szerinti erdőt kell érteni.”
(2)	Az Evt. a következő 6/A és 6/B. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) Az erdészeti hatóság felnyíló erdővé minősíti az erdőt, ha annak faállománya
termőhelyi okok miatt természetes módon alacsony záródásban - ligetesen, vagy fás, illetve
fátlan területrészek váltakozásával - borítja a területet.
4
(2) Az erdészeti hatóság a felnyíló erdővé minősítés során a terület fás- és lágyszárú
növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése
előtti állapotot, illetve a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.
6/B. § (1) Az erdészeti hatóság a tulajdonos hozzájárulásával az erdőgazdálkodó kérelmére, az
erdő rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban
-	a véghasználat megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak
kivételével - erdőgazdálkodási, közjóléti vagy védelmi okból engedélyezheti a vágásos
üzemmódú erdő termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb, de legalább ötven
százalékos záródással való kialakítását és fenntartását (a továbbiakban: felnyitott erdő),
amennyiben az az erdő fenntartását, felújítását jelentősen nem akadályozza. Az erdészeti
hatóság az engedélyt visszavonja, ha az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.
(2)	Az erdészeti hatóság
a)	a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból, vagy
b)	árvízvédelmi rendeltetésű erdő esetében a vízügyi hatóság kezdeményezésére
árvízvédelmi célból
előírhatja a termőhelyi viszonyoknak megfelelő záródásnál alacsonyabb záródású erdő
felnyitott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti hatóság a kötelezést visszavonja, ha
annak indokoltsága megszűnik.
(3)	Ha
a)	az (1) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy az engedély határozott
időszakra szól, és az időszak lejár, vagy
b)	a (2) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül,
akkor az erdő faállományát az erdő felújítására vonatkozó rendelkezések szerint helyre kell
állítani.”
5.	§
(1)	Az Evt. 7. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdőket a bennük található erdei életközösség természetességi állapota szerint, - aszerint, hogy
a természetes folyamatok és a korábbi erdőgazdálkodás együttes hatására kialakult, vagy kialakított
állapotuk mennyire áll közel a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársuláshoz - az Adattárban
a következők szerint kell elkülöníteni:)
„e) kultúrerdők: az emberi beavatkozás célja miatt a termőhelynek megfelelő természetes
erdőtársulást alkotó fafajaitól jelentősen eltérő fafajokból álló erdők, amelyek elegyarányát
tekintve több, mint 70%-ban idegenhonos, erdészeti tájidegen, vagy több, mint 50%-ban
intenzíven terjedő fafajokból állnak, vagy ahol az adott termőhelynek megfelelő természetes
erdőtársulást alkotó őshonos fafajai kevesebb, mint 30%-os elegyarányban, vagy egyáltalán
nincsenek jelen;”
(2)	Az Evt. 7. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A természetességi állapotot az erdészeti hatóság erdőrészletenként állapítja meg.
(3)	Az erdőgazdálkodási tevékenységet úgy kell végezni, hogy - a természetességi állapotra
vonatkozó alapelvárás figyelembevételével - az erdők természetességi állapota az
erdőgazdálkodás következtében ne romoljon.”
(3)	Az Evt. 7. §-a a következő (5) - (7) bekezdéssel egészül ki:
5
„(5) Az erdészeti hatóság az erdő első nyilvántartásba vételekor az erdő aktuális - erdőtelepítés
esetén tervezett - természetességi állapotával, rendeltetésével, valamint az erdőgazdálkodás
közérdekű korlátozásival összhangban, erdőrészletenként meghatározza, hogy az
erdőgazdálkodás során az erdőben az (1) bekezdésben foglaltak közül melyik természetességi
állapotot kell legalább fenntartani (a továbbiakban: természetességi állapotra vonatkozó
alapelvárás).
(6)	A természetességi állapotra vonatkozó alapelvárást az erdészeti hatóság az erdő természeti
viszonyaiban bekövetkező változás, vagy az erdő valamely rendeltetéséhez kapcsolódó cél
elérése érdekében - a (3) bekezdésben valamint a 22. § (1) bekezdésében foglaltakkal
összhangban - az erdőgazdálkodónak az erdő tulajdonosának hozzájárulásával benyújtott
kérelmére vagy hivatalból módosíthatja.
(7)	Ha az (1) bekezdés a) - d) pontjában foglalt erdő természetességi állapota a természetességi
állapotra vonatkozó alapelváráshoz képest az erdőgazdálkodó, vagy a tulajdonos tevékenysége
vagy mulasztása következtében romlik, az erdészeti hatóság az erdőnevelésre és erdőfelújításra
vonatkozó szabályozás szerint intézkedik a természetességi állapot helyreállításáról.”
6.	§
(1)	Az Evt. 8. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az állam 100%-os tulajdonában álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű,
a)	5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő, természetes erdő, természetszerű erdő
és származék erdő természetességi állapotú erdő, valamint
b)	5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény
természetességi állapotú erdő
állami tulajdonból történő kikerülésére kizárólag azonos vagy magasabb természetességi állapotú
erdővel történő birtokösszevonási célú földcsere vagy csere útján, az állami birtokszerkezet
javításának elősegítése érdekében kerülhet sor. Az állam 100 %-os tulajdonában nem álló
ingatlanokkal körülvett, a természetben összefüggően 3 hektárnál nem nagyobb kiterjedésű
gazdasági elsődleges rendeltetésű, a) pont szerinti természetességi állapotú erdő állami
tulajdonból történő kikerülésére a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint
kerülhet sor.
(5)	Az állam 100%-os tulajdonában álló,
a)	gazdasági elsődleges rendeltetésű, 5 hektárnál nem nagyobb, természetben összefüggő,
átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő, valamint
b)	erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület
állami tulajdonból történő kikerülésére az állami birtokszerkezet javításának elősegítése
érdekében, elsődlegesen birtokösszevonási célú földcsere, vagy csere útján, ezek sikertelensége
esetén vagyonátruházással kerülhet sor. Az állam 100 %-os tulajdonában nem álló ingatlanokkal
körülvett, a természetben összefüggően 3 hektárnál nem nagyobb kiterjedésű, a) pont szerinti
természetességi állapotú erdő vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló
földterület állami tulajdonból történő kikerülésére a Nemzeti Földalapról szóló törvényben
foglaltak szerint kerülhet sor. Az erdő, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló
földterület ellenértékét erdő tulajdonjogának megszerzésére kell fordítani.”
(2)	Az Evt. 8. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 8. § a következő (10) és
(11)	bekezdéssel egészül ki:
6
„(9) Az osztatlan közös tulajdonú erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló
földterület állami tulajdonban lévő hányadának a használatára, hasznosítására, - a (10)
bekezdésben foglalt kivétellel - a Nemzeti Földalapba tartozó vagyonra vonatkozó általános
szabályokat kell alkalmazni.
(10)	Az osztatlan közös, részben állami tulajdonban álló erdőre, illetve erdőgazdálkodási
tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozóan nyilvános pályáztatás
mellőzésével köthető haszonbérleti szerződés a 20/A. § (3) bekezdésének, illetve a mező- és
erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes
rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban:
Fétv.) 71. § (1a) bekezdésének alkalmazása esetén. A használatba adásra ebben az esetben az e
törvényben foglalt eltérésekkel a Fétv. közös tulajdonban álló földek használatára vonatkozó
szabályait kell alkalmazni.
(11)	E §-ban foglaltak alkalmazása tekintetében természetben összefüggőnek kell tekinteni azt az
erdőt, amelyet közút, vasút, folyó vagy más, erdőnek vagy fátlan állapotban tartott erdőnek nem
minősülő terület nem szakít meg.”
(3)	Az Evt. 8. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az állam 100%-os tulajdonában álló erdőben - ide nem értve az állam kizárólagos
tulajdonában álló és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont
képező erdőt - az e törvény hatályba lépésekor már fennálló és ráépítéssel létesített épület önálló
ingatlanként az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaság ráépítő
tulajdonaként az ingatlan-nyilvántartásban feltüntethető.”
(4)	Az Evt. 8. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az állam kizárólagos tulajdonában álló és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt
jelentőségű nemzeti vagyont képező erdőben a (12) bekezdésben foglaltaknak megfelelően
hozható létre osztott tulajdon a ráépítéssel korábban létrehozott épületen.”
7.	§
Az Evt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § Az állam 100%-os tulajdonában álló erdő és erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül
szolgáló földterület vagyonkezelője - a Nemzeti Földalap kezelésére kijelölt szerv előzetes
hozzájárulását követően - a földterületet vagy annak meghatározott részét erdőgazdálkodási
céloktól eltérő, de az erdő termelésből való kivonásával nem járó közjóléti, kulturális, illetve
szabadidős hasznosítása érdekében harmadik személy részére, hatósági engedély alapján végzett
tevékenység gyakorlására, a hatósági engedélyekben előírt feltételekkel és időtartamra, de
legfeljebb 5 évre átengedheti. Az erdőgazdálkodási céloktól eltérő hasznosítás nem terjedhet ki
az erdei haszonvételek gyakorlására, és nem érintheti a vagyonkezelőnek a földhasználati
jogosultságát.”
8.	§
Az Evt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az egyes erdőtervezési körzetekben a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti
természetességi állapotú, az állam 100%-os tulajdonában álló, Natura 2000 rendeltetésű, illetve
természetvédelmi, talajvédelmi, tájképvédelmi, vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők
területének az e törvény hatálybalépését követő
7
a)	első körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egyötöd,
síkvidéki erdők legalább egytized részén,
b)	második körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább egynegyed,
síkvidéki erdők legalább egynyolcad részén,
c)	harmadik körzeti erdőtervezést követően a hegy- vagy dombvidéki erdők legalább
egyharmad, síkvidéki erdők legalább egyhatod részén,
örökerdő, faanyagtermelést nem szolgáló, vagy átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodást kell
folytatni.
(2)	Az állam 100 %-os tulajdonában álló,
a)	természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű,
b)	a 7. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerinti természetességi állapotú, és
c)	az erdő-felújítási kötelezettségre vonatkozó előírást alapul véve természetes mageredetű
erdőfelújításra alkalmas
erdőben - a (3) bekezdésben és a 73. § (6) bekezdésben foglalt eset kivételével - tilos a tarvágás.
(3)	Az erdészeti hatóság az erdőtervben vagy annak módosítása során lehetővé teheti a tarvágást
a (2) bekezdés szerinti erdőben, ha az
a)	termőhelyi vagy erdővédelmi okból, vagy
b)	a természetes újulat megőrzése - sarj eredetű felújítás esetén megtelepedése - érdekében
indokolt.
(4)	Az állam 100 %-os tulajdonában álló erdőre, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterületre vonatkozó természetvédelmi, vagy árvízvédelmi indokból
jogszabályban, vagy határozatban jogszerűen elrendelt korlátozás - e törvény eltérő rendelkezése
hiányában - kártalanítási igényt nem keletkeztet.”
9.	§
Az Evt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt az Adattárban a 38. § (2) bekezdés
a), b) és d) pontjában foglalt egyszerűsített adattartalommal tartja nyilván.
(2)	Szabad rendelkezésű erdő
a)	telepítését,
b)	felújítását, valamint
c)	faállományának teljes vagy részleges kitermelését
-	annak megkezdése előtt 21 nappal - előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(3)	Szabad rendelkezésű erdő mezőgazdasági művelésbe vonását előzetesen be kell jelenteni az
erdészeti hatóság részére.
(4)	A (2) bekezdésben foglalt tevékenység végrehajtását annak befejezését követő 30 napon
belül be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(5)	Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített, felújított, vagy
fenntartott szabad rendelkezésű erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli
el, ha
a)	az a termőhelyre, vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára
nézve jelentős káros hatással van, vagy előreláthatólag jelentős káros hatással lesz, illetve
b)	annak fennmaradása jogszabályba ütközik.
8
(6)	Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt törli az Adattárból, ha az a 6. § (2)
bekezdésében foglalt feltételeknek már nem felel meg.
(7)	Az erdészeti hatóság a szabad rendelkezésű erdőt a földhasználati nyilvántartásban szereplő
földhasználónak - a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve
haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott - kérelmére átminősíti a 6. § (1)
bekezdés a) pontja szerinti erdővé.
(8)	A szabad rendelkezésű erdő esetében - az e §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény
rendelkezései közül az erdőtelepítés feltételeire (45. §), a károsítók károkozása elleni védelemre
(58. és 59. §), a káros tevékenységek elleni védelemre [61. § (1) bekezdés b) pont, 61. § (2)
bekezdés], az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §),
erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91-96. §),
valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.”
10.	§
Az Evt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Fásításnak minősül a külterületen található, erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek,
vagy erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületnek nem minősülő, e
törvény hatálya alá tartozó, fával, faállománnyal borított terület.
(2)	Az erdészeti hatóság a telepítési feltételeknek nem megfelelően telepített vagy fenntartott
fásítás faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha
a)	az a termőhelyre, vagy a környező erdők életközösségére, természetességi állapotára
nézve jelentős káros hatással van, vagy előre láthatóan jelentős káros hatással lesz,
illetve
b)	annak fennmaradása jogszabályba ütközik.
(3)	Fásításban tervezett - a fa tövében mérve - 10 centimétert meghaladó átmérőjű fa
kitermelését, annak megkezdése előtt 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti
hatóság részére.
(4)	Fásítás esetében - az e §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései
közül az erdőtelepítés feltételeire [45. § (1) és (3)-(6) bekezdés], a károsítók károkozása elleni
védelemre (58. § és 59. §), az erdő tűz elleni védelmére (64-67. §), valamint a bejelentési
kötelezettségre (102. §) vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.”
11.	§
Az Evt. 13. § és 14. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„13. § (1) Erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület az Adattárban egyéb
részletként nyilvántartott
a)	tisztás, amely erdőben természetes folyamat útján létrejött, vagy mesterségesen kialakított,
erdei fafajok által legfeljebb szórványosan, erdei cserjefajok által legfeljebb 50 százalékos
mértékben fedett terület;
b)	terméketlen terület, amely az erdészeti hatóság által termőhelyi adottságainál fogva erdő
fenntartására alkalmatlanná minősített terület;
9
c)	erdei farakodó és készletező hely, amely erdei faanyag és egyéb erdei termék rendszeres
átmeneti tárolására kialakított terület;
d)	erdészeti létesítményhez tartozó terület, amely az erdő igénybevétele nélkül létrehozott
erdészeti létesítmény által elfoglalt, illetve az erdészeti létesítményhez a funkciója betöltése
céljából csatlakozó terület, amennyiben az nem minősül erdőnek;
e)	vadföld, amely a vadászatra jogosult által művelt mezőgazdasági terület, amelyen a
termesztési cél a vadállománynak szánt növényhozam előállítása;
f)	erdei vízfolyás, erdei tó, amely erdőben található vagy ahhoz csatlakozó természetes
vízfolyás, tó;
g)	nyiladék, amely az erdőgazdálkodási egységek térbeli rendjének kialakítását, a vonalas
jellegű létesítmények fenntartását, illetve az erdők tűz elleni védelmét szolgáló, az erdőben
mesterségesen kialakított, fátlan állapotban fenntartott, 6 méternél szélesebb terület;
h)	cserjés, amely erdőnek nem minősülő területen természetes folyamat útján létrejött, vagy
erdőből kialakított, erdei cserjefajok által legalább 50 százalékos mértékben fedett terület;
i)	erdészeti kutatóhely, amely erdészeti kutatás célját szolgáló terület.
(2)	Az erdészeti hatóság az erdő természeti és gazdálkodási viszonyaival, rendeltetéseivel,
valamint közérdekű korlátozásaival összhangban - az a) és e) pont tekintetében a véghasználat
megkezdése és az erdőfelújítás befejezetté nyilvánítása közötti időszak kivételével - az
erdőgazdálkodó által a tulajdonos hozzájárulásával beadott kérelmére engedélyezheti az erdő
területén az (1) bekezdésben foglalt
a)	tisztásként,
b)	erdei farakodóként és készletező helyként,
c)	nyiladékként,
d)	cserjésként vagy
e)	erdészeti létesítményhez tartozó területként
-	az a) és d) pont esetében legfeljebb egy hektár kiterjedésű területet érintően, a b), c) és e) pont
esetében az indokolt kiterjedésű területet érintően - fátlan állapot kialakítását és fenntartását (a
továbbiakban: fátlan állapotban tartott erdő). Az erdészeti hatóság az engedélyt visszavonja, ha
az engedély alapjául szolgáló ok már nem áll fenn.
(3)	Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére természetvédelmi okból
előírhatja az erdő faállománnyal nem borított területének - az erdőfelújítási kötelezettség alatt
álló terület kivételével - fátlan állapotban tartott erdőként való további fenntartását. Az erdészeti
hatóság a kötelezést visszavonja, ha annak indokoltsága megszűnik.
(4)	Az erdészeti hatóság
a)	a honvédelemért felelős miniszter kezdeményezésére honvédelmi, vagy
b)	a határrendészetért felelős miniszter kezdeményezésére határrendészeti
célú vonalas létesítmény elhelyezése, kialakítása céljából elrendelheti az erdő területén fátlan
állapotban tartott erdő kialakítását. Az erdészeti hatóság a kötelezést, ha annak indokoltsága
megszűnik - az érintett miniszter kezdeményezésére - visszavonja.
(5)	Ha
a)	a (2) bekezdés szerinti engedély visszavonásra kerül, vagy ha az engedély határozott
időszakra szól, és az időszak lejár, vagy
b)	a (3) vagy (4) bekezdés szerinti kötelezés visszavonásra kerül,
10
akkor a fátlan állapotban tartott erdő területén a faállományt az erdőfelújításra vonatkozó
rendelkezések szerint helyre kell állítani.
(6)	Hivatalból vagy az erdőgazdálkodó bejelentésére az erdészeti hatóság az erdő területét
terméketlen területté minősítheti, amelynek során elsősorban a terület fás- és lágyszárú
növényzetét, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület esetén a véghasználat megkezdése előtti
állapotot, valamint a termőhelyi jellemzőket veszi alapul.
(7)	Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre - az e §-ban, valamint
a 14. §-ban szereplő rendelkezések mellett - e törvény rendelkezései közül
a)	a fátlan állapotban tartott erdőre az erdőnek minősülő föld használatára, használatba
adására, továbbá az erdőgazdálkodóra, és annak nyilvántartására (17-20. §), a
fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére (41. § és 42.
§), a károsítók károkozása elleni védelemre (58. § és 59. §), a káros tevékenységek elleni
védelemre (61. §), az erdő talajának védelmére (62. § és 63. §), az erdő igénybevételére
(77-85. §), erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő
látogatására (91-96. §), valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §),
b)	az a) pont alá nem tartozó, egyéb erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló
földterületre, a fakitermelés éves erdőgazdálkodási tevékenységként történő bejelentésére
(41. § és 42. §), a káros tevékenységek elleni védelemre (61. §), erdőgazdálkodási célú
erdei járműforgalomra (87. § és 88. §), az erdő látogatására (91-96. §), valamint a
bejelentési kötelezettségre (102. §)
vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell.
14.	§ (1) Az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet az erdészeti
hatóság az Adattárban a 38. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, a fátlan állapotban tartott erdő
esetében továbbá a 38. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt adatokkal tartja nyilván.
(2) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet -
a fátlan állapotban tartott erdő kivételével - az erdőgazdálkodónak a tulajdonos hozzájárulásával
tett bejelentésére kivezeti az Adattárból, ha az erdőgazdálkodó nyilatkozata alapján a terület
erdőgazdálkodási célt már nem szolgál.”
12.	§
Az Evt. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és az Evt. „Az erdészeti létesítmény” alcíme a
következő 15/A. §-sal és 15/B. §-sal egészül ki:
„15. § (1) Erdészeti létesítménynek minősül a legalább részben erdőben található vagy ahhoz
csatlakozó
a)	erdészeti magánút, épített közelítő nyom, valamint azok műtárgyai és tartozékai;
b)	erdőgazdálkodási vagy közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt
keskeny nyomközű vasúti pálya és annak tartozékai;
c)	az erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet, így különösen az erdő
védelmét, illetve az erdei haszonvételek gyakorlását, az erdő látogatását, az erdő
bemutatását az erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó, kerítés, erdei épület
és egyéb létesítmény;
d)	közjóléti tevékenységgel összefüggésben épített és használt sípálya és annak műszaki
tartozékai (a továbbiakban együtt: erdei sípálya).
(2)	Erdészeti létesítményt létesíteni, elhelyezni és működtetni az erdő rendeltetéseivel valamint
az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban úgy lehet, hogy az az erdei élőhelyet, az erdei
11
életközösséget, az erdő biológiai sokféleségét, felszíni és felszín alatti vizeit, valamint talaját a
lehető legkisebb mértékben károsítsa, illetve veszélyeztesse.
(3)	Honvédelmi rendeltetésű erdőben közjóléti létesítményt létesíteni csak abban az esetben
lehet, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel összeegyeztethető.
(4)	Az engedélyköteles erdészeti létesítmények kivételével az erdészeti létesítmény létesítését,
bővítését, korszerűsítését, megszüntetését, vagy rendeltetésének megváltoztatását, annak
megkezdése előtt 21 nappal előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóság részére.
(5)	Az erdészeti létesítmények közül
a)	az erdészeti magánút és annak tartozékai,
b)	a négy méter átlagos koronaszélességet elérő épített közelítő nyom és annak tartozékai,
valamint
c)	az erdei kerítés - az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor,
az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, továbbá a magtermés védelme
érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével -
létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez, vagy rendeltetésének
megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges. A kiadott engedély öt évre szól.
(6)	Vadkárelhárítási célból erdei kerítés csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság
véleménye alapján az erdőtelepítés, erdőfelújítás védelme a vadállomány apasztásával vagy más
vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható. A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a
rendes erdőgazdálkodás körét.
(7)	Az erdőgazdálkodó az erdészeti létesítmény (4) vagy (5) bekezdés szerinti létesítésének,
bővítésének, korszerűsítésének, valamint rendeltetése megváltoztatásának megvalósulását az
erdészeti hatóság részére 30 napon belül bejelenti.
(8)	Az erdőgazdálkodási tevékenységet már nem szolgáló, a rendeltetésszerű használatra
alkalmatlanná vált, vagy nem az engedélyezési feltételeknek megfelelően fenntartott erdészeti
létesítményt fel kell számolni. Ha erre az erdészeti hatóság felszólítására sem kerül sor, a
felszámolást az erdészeti hatóság elrendeli, vagy azt a hatáskörrel rendelkező hatóságnál
kezdeményezi.
15/A. § (1) Épített közelítő nyomon vízelvezetést szolgáló műtárgy, valamint - összességében
legfeljebb az út hosszának 10%-át elérő mértékben - hulladéknak nem minősülő javító anyag
elhelyezhető.
(2) Az erdészeti feltáróhálózat részét képező, erdészeti létesítménynek nem minősülő közelítő
nyom kialakítása során be kell tartani a 15. § (2) bekezdésben foglalt előírásokat.
15/B. § (1) Az erdészeti magánút közforgalom elől elzárt magánútnak minősül. Az erdészeti
magánutat a közforgalom számára megnyitni a közúti közlekedésről szóló törvényben foglaltak
szerint, a közvetlenül határos erdők erdőgazdálkodóinak egyetértése mellett lehet, amennyiben
az erdei életközösséget, a fenntartható erdőgazdálkodást, illetve az erdő közjóléti és védelmi
rendeltetéseinek érvényesülését az nem veszélyezteti.
(2)	Honvédelmi rendeltetésű erdőben található erdészeti magánút közforgalom számára történő
megnyitása akkor engedélyezhető, ha az a területen folytatott katonai tevékenységgel
összeegyeztethető.”
13. §
12
(1)	Az Evt. 16. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az erdőtagon belül az erdőrészlet az erdőgazdálkodási tevékenység és az erdészeti
igazgatás, nyilvántartás olyan alapegysége, amely a rajta található erdei életközösség, a
fenntartható erdőgazdálkodási tevékenység jellemzői, valamint az erdő használati viszonyai
alapján egységesnek tekinthető.
(7)	Az erdőtagot és az erdőrészletet a körzeti erdőtervezés során, illetve az erdő telepítésének
engedélyezésekor az erdészeti hatóság jelöli ki. Az erdészeti hatóság az erdőtagon belül az
erdőrészlet beosztást két körzeti erdőtervezés között indokolt esetben módosítja.”
(2)	Az Evt. 16. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A körzeti erdőtervezés terepi felvételezési munkálatai során kialakított, a földrészlet,
alrészlet határától, vagy a használati megosztásról szóló megállapodásban foglalt használati rend
szerinti határvonaltól eltérő, természetben nem azonosítható, újonnan kialakított
erdőrészlethatárok töréspontjait az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóval ismerteti.”
14.	§
Az Evt. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvényben foglalt erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek - a haszonvételi
joggyakorlás kivételével - az erdőgazdálkodót illetik, illetve terhelik.”
15.	§
Az Evt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. § (1) Az erdőgazdálkodó, valamint a használatában álló erdő, illetve erdőgazdálkodási
tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület (a 18-21/B. § tekintetében a továbbiakban együtt:
erdőnek minősülő föld) adatairól az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet (a továbbiakban:
erdőgazdálkodói nyilvántartás).
(2)	Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatok változását - a (7)
bekezdés c) pont ce) és ch) alpontjában foglalt kivétellel - 30 napon belül az erdészeti
hatósághoz bejelenti. Az erdészeti hatóság a bejelentésben foglalt változásokat a nyilvántartáson
átvezeti.
(3)	Az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek a nyilvántartásba történő bejegyzéssel
keletkeznek és - a határozott idejű szerződéseket kivéve - a nyilvántartásból való törléssel
szűnnek meg.
(4)	Az erdőgazdálkodói nyilvántartásba a (7) bekezdés szerinti adat bejegyzésének,
megváltoztatásának vagy törlésének közhiteles hatósági nyilvántartásból történő adatátvétel,
közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van helye.
(5)	Aki erdőnek minősülő föld használatára jogosult - a haszonvételi joggyakorló kivételével -,
köteles azt a használati jog fennállását igazoló okiratok benyújtásával, a használati jogosultság
keletkezésétől számított 30 napon belül az erdészeti hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából
bejelenteni.
13
(6)	Az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai országosan vezetettek, - a (7) bekezdés a) pont ab),
ac), ae) és af) alpontjában foglaltak kivételével - nyilvánosak, azokból az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - elektronikus úton is - hiteles
vagy nem hiteles, illetve teljes vagy szemle másolat adható.
(7)	Az erdőgazdálkodói nyilvántartás
a)	a természetes személy erdőgazdálkodó esetén a következő adatokat tartalmazza:
aa)	családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,
ab)	születési hely, idő,
ac)	anyja neve,
ad)	állandó lakhely,
ae)	adóazonosító jel vagy adószám,
af)	a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,
ag)	erdőgazdálkodói kód,
ah)	levelezési cím;
b)	jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet erdőgazdálkodó esetén a következő
adatokat tartalmazza:
ba)	szervezet megnevezése,
bb)	székhely,
bc)	képviselő neve,
bd)	gazdálkodó szervezet földhasználó esetén a statisztikai számjel,
be)	adószám,
bf)	a mezőgazdasági vidékfejlesztési támogatási szerv által kiadott regisztrációs szám,
bg)	erdőgazdálkodói kód;
c)	az erdőgazdálkodó használatában álló, erdőnek minősülő földre vonatkozó következő
adatokat tartalmazza:
ca)	a település neve,
cb)	a földrészlet fekvésének (belterület, külterület) megjelölése,
cc)	a földrészlet helyrajzi száma,
cd)	az alrészlet jele,
ce)	használati megosztás esetén a földrészlet részterületének azonosítására a használati
rendben alkalmazott alszám,
cf)	a földterület erdészeti azonosítója,
cg)	a használt terület nagysága,
ch)	a használat jogcíme,
ci)	a nyilvántartásba vétel időpontja,
cj) a használat időtartama,
ck) erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettség fennállása;
d)	az erdőgazdálkodó által alkalmazott erdészeti szakszemélyzetre, jogosult erdészeti
szakszemélyzetre, illetve erdészeti szakirányító vállalkozásra vonatkozóan annak a
szakirányítói névjegyzékben rögzített nyilvántartási kódja.
(8)	Az erdőgazdálkodói nyilvántartás
a)	a (7) bekezdés a) pont ag) alpontjában, és b) pont bg) alpontjában, valamint
b)	a (7) bekezdés c) pont ch) - cj) alpontjában foglalt, az ingatlan-nyilvántartásban erdő
művelési ágban nyilvántartott földrészletekre, illetve alrészletekre vonatkozó adatok
tekintetében
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”
16. §
Az Evt. 19. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
14
(A szerződésben - jogcímtől függetlenül - fel kell tüntetni)
„c) a felújítási biztosíték nyújtására vonatkozó rendelkezéseket.”
17.	§
Az Evt. „Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatának általános
szabályai” alcíme a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) E törvény alkalmazása során valamely személy hozzájárulása vagy nyilatkozata
alatt - eltérő rendelkezés hiányában - az érintett személy közokiratba vagy teljes bizonyító erejű
magánokiratba foglalt hozzájáruló nyilatkozatát kell érteni.
(2)	A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2)
bekezdésében, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, valamint a 33. § (9)
bekezdésében foglaltak alkalmazása során tulajdonosi hozzájárulás alatt
a)	a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított egyszerű többségének - ha egy
tulajdonos a tulajdoni hányadok több mint felével rendelkezik, vagy a kisebbségben maradt
tulajdonosok közül a három legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező személy együttesen
az összes tulajdoni hányad egyharmadát meghaladó részével rendelkezik, akkor kétharmad
részének - közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt hozzájáruló
nyilatkozatát, vagy
b)	ha a kérelemben foglaltakkal kapcsolatban a tulajdonosok jogszabály szerint tulajdonosi
közgyűlés keretében kötelesek dönteni, akkor a tulajdonosi közgyűlés érvényes döntését
kell érteni.
(3)	A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2)
bekezdésében, a 20-21/B. §-ban, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, a 33. § (9)
bekezdésében foglaltak alkalmazása során tulajdonos alatt a föld tulajdonosát, haszonélvezeti jog
fennállása esetén a haszonélvezőt kell érteni.”
18.	§
Az Evt. „Erdőgazdálkodási haszonbérlet” alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőnek minősülő föld használatba adásának különös
szabályai
20.	§ (1) Erdőnek minősülő, közös tulajdonban álló föld esetében a használati megosztásról szóló
megállapodásban a használati rend meghatározása során több tulajdonostárs tulajdoni
hányadának megfelelő mértékű terület - a Fétv. 71. § (2a) bekezdésében foglaltak mellett -
akkor is kijelölhető egyben, ha azt az érintett tulajdonostársak a 20/A. § (3) bekezdésében foglalt
társult erdőgazdálkodás keretében egységesen kívánják használni, vagy azt egységesen
többlethasználati megállapodással az egyik érintett tulajdonostárs használatába kívánják adni.
(2)	Erdőnek minősülő földet magában foglaló földrészlet használati megosztásáról szóló
megállapodással a földrészleten található erdőnek minősülő föld tekintetében legfeljebb két
darab, egyenként legalább egy hektár kiterjedésű földterület kialakulását eredményező használati
rend alakítható ki.
20/A. § (1) A földrészlet, vagy - használati megosztásról szóló megállapodás esetén - annak a
20.	§ (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint meghatározott részterületén található erdőnek
15
minősülő föld (a továbbiakban: önálló erdőgazdálkodási egység) használatára, illetve
használatba adására annak további területi megbontása nélkül, egységesen kerülhet sor.
(2)	Ha az önálló erdőgazdálkodási egység területe nem egyezik meg az érintett erdőrészletek,
illetve egyéb részletek Adattárban nyilvántartott területével, akkor a földhasználati jogosultság
megszerzőjének a használati jogosultság erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétele céljából az
erdészeti hatóság részére történő bejelentésekor az e törvényben foglaltak szerint kérelmeznie
kell az érintett erdőrészletek, illetve egyéb részletek önálló erdőgazdálkodási egység határai
mentén történő megosztását az Adattárban. A földhasználati jogosultságnak az erdőgazdálkodói
nyilvántartásba való bejegyzésére csak a szükséges megosztásokat követően kerülhet sor.
(3)	Ha a közös tulajdonban álló önálló erdőgazdálkodási egységet a tulajdonostársak
többlethasználati megállapodás vagy földhasználati szerződés útján nem adják egy személy
használatába, akkor azon
a)	erdőbirtokossági társulat alapításával vagy
b)	erdőkezelésbe adás útján
társult erdőgazdálkodást kötelesek folytatni.
(4)	A földrészleten található erdőnek minősülő föld egészére vonatkozó, a Fétv. 72. § (1)
bekezdésében foglalt ajánlatban az ajánlattevő rendelkezhet arról, hogy az ajánlat részleges, de
legalább a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többségének elfogadása esetén az
ajánlat a földrészletnek a Fétv. 72. § (7) bekezdésében foglaltak szerint kialakított használati
rendben meghatározott, az ajánlatot elfogadó tulajdonostársak által használható részterületére is
vonatkozik, amennyiben addig más földhasználati szerződés nem lép hatályba.
20/B. § (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő
átadására az erdei haszonvételek csak egy részének gyakorlására kiterjedően is sor kerülhet.
Ilyen esetben az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásban erdőgazdálkodóként a
68. § a) pontjában foglalt erdei haszonvétel gyakorlására jogosult személyt veszi nyilvántartásba.
Az önálló erdőgazdálkodási egység további használója haszonvételi joggyakorlónak minősül.
(2)	Erdőnek minősülő föld haszonvételi joggyakorlására vonatkozó szerződés hatályosságához
az erdőgazdálkodó írásbeli hozzájárulása szükséges.
(3)	Az önálló erdőgazdálkodási egység használatának egy személy részére történő átadásáról
szóló szerződésben a felek kiköthetik, hogy meghatározott erdei haszonvétel - a 68. § b)
pontjában foglalt erdei haszonvétel kivételével - gyakorlására irányuló jogot a használatba adó a
saját részére visszatart. Ha az érintett haszonvétel gyakorlására irányuló tevékenységet csak az
erdőgazdálkodó végezheti, akkor azt a tulajdonos nevében és javára, illetve költségviselése
mellett az erdőgazdálkodó hajtja végre.
20/C. § (1) A Földforgalmi törvény 44. § (2) bekezdése szerinti termelési időszak az erdő soron
következő véghasználatához kapcsolódóan keletkező erdőfelújítási kötelezettség teljesítésére
vonatkozó határidő erdészeti hatóság által történő meghatározásának időpontjáig tart. Ha a felek
szerződésben foglalt nyilatkozata szerint a szerződéssel érintett erdő esetében a vágásérettségi
kor nem értelmezhető, vagy a szerződéssel érintett erdő egészére nézve egyöntetűen nem
határozható meg, az erdőnek minősülő föld haszonbérbe adásáról szóló szerződés legfeljebb
ötven évre szóló időszakra köthető.
(2)	Haszonbérlet esetében a szerződő felek
a)	a haszonbérleti díjfizetési időszakonként egy évnél hosszabb időszakot is
meghatározhatnak,
16
b)	a haszonbérleti díjfizetési időszakra járó haszonbér megfizetésére a haszonbérleti
díjfizetési időszak lejártát megelőző időpontot, illetve előlegfizetést is kiköthetnek,
c)	a használat fejében az erdőgazdálkodás eredményétől függő, változó összegű
ellentételezésről is megállapodhatnak.
20/D. § (1) A használatba adó azonnali hatállyal felmondhatja a többlethasználati megállapodást
vagy a földhasználati szerződést, ha a használó
a)	olyan gazdálkodást folytat, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek minősülő föld
fennmaradását, illetve a fenntartható erdőgazdálkodást,
b)	az erdőfelújítási kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
c)	haszonvételi jogosultságát az erdészeti hatóság jogerősen korlátozta.
(2)	Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló többlethasználati megállapodás
vagy földhasználati szerződés felmondása igazoltan folyamatban van, akkor a tulajdonos, vagy
az érintett tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított 25 %-a kérelmére az erdészeti
hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságát átmeneti időszakra korlátozza. Az
erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó haszonvételi jogosultságának korlátozását visszavonja, ha a
szerződés nem került felmondásra.
(3)	A 21/B. § (7) bekezdésében, vagy a Fétv. 74. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a
tulajdonos javára letétbe helyezett összeget, ha annak jogosultja azért a letétbe helyezést követő
ötödik naptári év végéig nem jelentkezik, az érintett erdő fenntartására, fejlesztésére kell
fordítani.
21.	§ (1) Ha az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai alapján megállapítja,
hogy az erdőgazdálkodói nyilvántartásban a közös tulajdonban álló erdőnek minősülő földre 60
napot meghaladóan nincs bejegyzett erdőgazdálkodó, a jogkövetkezményekre való tájékoztatás
mellett, határidő tűzésével felszólítja a tulajdonostársakat a használati megosztásról szóló
megállapodás megkötésére és az annak megfelelő földhasználatnak az erdőgazdálkodói
nyilvántartásba való bejelentésére.
(2)	Ha a (1 ) bekezdésben meghatározott felszólítás nem vezet eredményre, akkor az erdőnek
minősülő föld az erdészeti hatóság határozata alapján erdőkezelő kezelésébe kerül (a
továbbiakban: elrendelt erdőkezelés). Az elrendelt erdőkezelésre a 21/A. § (3) bekezdésében,
valamint a 21/B. § (1)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. Elrendelt erdőkezelés során
a tulajdonos köteles együttműködni az erdőkezelővel.
(3)	Az erdészeti hatóság határozatával létrejött erdőkezelési jogviszony időtartama 5 év, kivéve,
ha a tulajdonostársak a határozat jogerőre emelkedését követően a használati megosztásról
megállapodnak, és az annak megfelelő földhasználat az erdőgazdálkodói nyilvántartásba
bejegyzésre kerül. Ez esetben az erdészeti hatóság határozatával létrejött erdőkezelési jogviszony
megszűnik.”
19.	§
Az Evt. I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Erdőkezelés
21/A. § (1) Az önálló erdőgazdálkodási egység területét az érintett tulajdonos az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek megfelelő, az erdészeti hatóság által
erdőkezelőként nyilvántartott erdészeti szakirányító vállalkozás (a továbbiakban: erdőkezelő)
kezelésébe adása útján is hasznosíthatja (a továbbiakban: erdőkezelés).
17
(2)	Az erdőkezelésre irányuló szerződést írásba kell foglalni. Közös tulajdonban álló önálló
erdőgazdálkodási egység esetén a szerződés létrejöttéhez az érintett tulajdonostársak tulajdoni
hányad alapján számított többségének írásbeli döntése szükséges.
(3)	Erdőkezelés esetén az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásba erdőgazdálkodóként
az erdőkezelőt jegyzi be.
21/B. § (1) Az erdőkezelő a tulajdonos javára, de saját nevében eljárva, a használat Földforgalmi
törvényben foglaltak szerinti megszerzésével nem járó erdőgazdálkodási tevékenységet folytat,
amelynek során az erdei haszonvételeket az erdőkezelő gyakorolja és jogosult az erdő hasznai
szedésére. Az erdőkezelőt tevékenységéért díj illeti meg, amely magában foglalja az
erdőgazdálkodási tevékenység költségei mellett az erdőkezelő közreműködésének ellenértékét is.
(2)	Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységeket a tulajdonos közreműködésével és
egyetértésével határozza meg, amelynek végrehajtásában a tulajdonos közreműködhet.
(3)	Az erdőgazdálkodásból eredő bevételeket az erdőkezelő szedi be, amelyből a díj levonását
követően keletkező jövedelmet a tulajdonos részére megfizeti.
(4)	Az erdőkezelő a (3) bekezdésben foglalt kifizetés során a tárgyévet követő három évben -
erdőfelújítási kötelezettség keletkezése, illetve fennállása esetén az erdőfelújítás befejezetté
nyilvánításáig terjedő időszakban - felmerülő költségek fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja.
(5)	A tulajdonos jogosult a részére járó jövedelmet vagy annak egy részét természetben kérni.
(6)	Az erdőkezelő az erdőgazdálkodási tevékenységek bevételeiről és költségeiről, valamint a
tulajdonost illető és részére kiadott jövedelemről legkésőbb az elszámolási időszakot követő év
június 30-ig részletes beszámolót készít.
(7)	Ha a tulajdonos nem érhető el, az erdőkezelő a tulajdonos részére a (3) bekezdésben foglaltak
szerint járó jövedelmet készpénzben bírósági vagy közjegyzői letétbe helyezi.
(8)	A tulajdonos azonnali hatállyal felmondhatja az erdőkezelési szerződést, ha az erdőkezelő
a)	a feladatait nem, vagy olyan módon látja el, amely súlyosan veszélyezteti az erdőnek
minősülő föld fennmaradását, a fenntartható erdőgazdálkodást, vagy
b)	a (6) bekezdés szerinti számadási kötelezettségének nem tesz eleget.”
20.	§
(1)	Az Evt. 22. §-a és 23.§-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„22. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás hosszú távú célját, lehetőségeit, illetve korlátozásait -
egymással megfelelően összehangolva - az erdő rendeltetései határozzák meg.
(2)	Az erdő rendeltetéseként a
a)	24. § (2) bekezdés szerinti védelmi,
b)	25. § szerinti közjóléti, és
c)	26. § szerinti gazdasági
rendeltetések határozhatók meg.
23.	§ (1) Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak
kivételével - az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult kérelmére
állapítja meg.
18
(2)	Az erdészeti hatóság az erdő rendeltetését
a)	országos jelentőségű védett természeti terület esetén a védetté nyilvánító jogszabály alapján,
b)	erdei génrezervátum, árvízvédelmi, vadaspark és vadaskert rendeltetés esetén a hatáskörrel
rendelkező hatóság határozata alapján,
c)	honvédelmi rendeltetés esetén a honvédelemért felelős miniszter által vezetett
minisztériummal kötött vagyonkezelői szerződés alapján,
d)	határrendészeti rendeltetés esetén a rendészetért felelős miniszter kijelölése alapján,
e)	Natura 2000 rendeltetés esetén az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi
rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet alapján,
f)	talajvédelmi rendeltetés esetén az erdő elhelyezkedése alapján
a b)-d) pont esetében a hatáskörrel rendelkező hatóság, illetve miniszter rendeltetést megalapozó
változásról szóló tájékoztatását követően állapítja meg.
(3)	Az erdő rendeltetésének közérdekből történő megállapítását feladat- és hatáskörén belül
a)	a miniszter,
b)	a környezetvédelemért felelős miniszter,
c)	a természetvédelemért felelős miniszter,
d)	az oktatásért felelős miniszter,
e)	az egészségügyért felelős miniszter,
f)	a honvédelemért felelős miniszter,
g)	a határrendészetért felelős miniszter,
h)	a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter,
i)	a vízgazdálkodásért felelős miniszter,
j) a vízvédelemért felelős miniszter,
k) a közlekedésért felelős miniszter,
l) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, vagy
m) az érintett települési önkormányzat jegyzője
is kezdeményezheti.
(4)	Ha az erdő rendeltetésének a megállapítására a (3) bekezdésben foglaltak szerint közérdekből
kerül sor, a rendeltetés fennállása alatt az erdőgazdálkodó az ebből eredő kárának és
többletköltségének megtérítésére jogosult. A kezdeményező köteles a kár és a többletköltség
elemeiről, mértékéről, megfizetésének módjáról az erdőgazdálkodóval megállapodni, és a
megállapodást a rendeltetés megállapításának kezdeményezéskor az erdészeti hatóság számára
bemutatni.
(5)	Fokozottan védett természeti területen található erdőnek gazdasági, valamint vadaspark
további rendeltetése, honvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőnek közjóléti valamint tanerdő
további rendeltetése nem lehet.
(6)	Az erdészeti hatóság törli az erdő érintett rendeltetését
a)	az erdőgazdálkodó javaslatára meghatározott rendeltetés esetén az erdőgazdálkodó törlésre
irányuló kérelmére,
b)	természetvédelmi rendeltetés esetén a védettség feloldásakor,
c)	a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglaltak szerint meghatározott rendeltetések esetében a
rendeltetést megalapozó döntés, szerződés érvényességének, illetve tény, állapot
fennállásának megszűnésekor, vagy
d)	ha a megváltozott földhasználati és természetbeni viszonyok, illetve az erdőgazdálkodás
közérdekű korlátozása miatt a rendeltetés érvényesítése a továbbiakban nem lehetséges.
(7)	Az erdő rendeltetésének a kérelemre történő megállapításához vagy törléséhez a tulajdonos
hozzájárulása szükséges.
19
(8)	Az erdő rendeltetésének megállapításakor vagy törlésekor az erdészeti hatóság szükség
esetén gondoskodik az erdő Adattárban nyilvántartott adatainak, illetve az erdőtervnek a
módosításáról is.”
(2) Az Evt. a következő 23/A. §-sal egészül ki:
„23/A. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás tervezése szempontjából az erdő 23. §-ban foglaltak
szerint megállapított rendeltetései közül a leginkább meghatározó rendeltetés az erdő elsődleges
rendeltetése, amelyet az erdészeti hatóság az erdő egyéb megállapított rendeltetései,
természetbeni állapota, az erdőgazdálkodás célja és közérdekű korlátozásai, valamint az
erdőgazdálkodó javaslatának figyelembevételével állapít meg.
(2)	A természetvédelmi rendeltetést - a (4)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - az erdő
elsődleges rendeltetéseként kell megállapítani.
(3)	Kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelynek minősülő, természetes vagy
természetszerű erdő természetességi állapotú erdő esetében - védett természeti terület, illetve a
(4)-(6)	bekezdésben foglalt kivétellel - elsődleges rendeltetésként a Natura 2000 rendeltetést kell
megállapítani.
(4)	Az Országos Területrendezési Tervről szóló törvényben foglaltak alapján különleges
honvédelmi területként kijelölt területen lévő erdő esetében az erdő elsődleges rendeltetéseként -
az (5) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a honvédelemért felelős miniszter
kezdeményezésére a honvédelmi rendeltetést kell megállapítani.
(5)	Folyók nagyvízi medrének elsődleges és másodlagos levezető sávjába eső erdő esetében az
erdő elsődleges rendeltetéseként a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvízvédelmi
rendeltetést kell megállapítani.
(6)	Folyók nagyvízi medrének átmeneti levezető sávjába eső erdő esetében az árvízvédelmi
rendeltetés a vízügyi igazgatási szerv kezdeményezésére az árvizek levezetésében betöltött
szerepétől, illetve az erdő egyéb közérdekű funkcióitól függően az erdő elsődleges
rendeltetéseként is megállapítható.”
21.	§
(1)	Az Evt. 24. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Védelmi rendeltetések az alábbiak:)
„g) part- vagy töltésvédelmi: csatorna, folyó, tó és holtág partszakaszait védő, illetve az
árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő;”
(2)	Az Evt. 24. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Védelmi rendeltetések az alábbiak:)
„k) műtárgyvédelmi: az utak és műtárgyai, a vízi létesítmények, a vasutak és tartozékai
védelmét, takarását, a közlekedés biztonságát szolgáló, környezeti terhelésének csökkentését
szolgáló erdő;”
(3)	Az Evt. 24. § (2) bekezdésp) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
20
(Védelmi rendeltetések az alábbiak:)
,,p) különleges védelmi rendeltetések:
pa) árvízvédelmi: a folyók nagyvízi medrében elhelyezkedő, az árhullámok biztonságos
levezetését biztosító erdő;
pb) honvédelmi: a Magyar Honvédség szervezeteinek a honvédelemről és a Magyar
Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi
CXIII. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározott feladatai ellátására a Hvt. 42. § (1)
bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésre bocsátott erdő;
pc) határrendészeti: a határrendészeti és nemzetbiztonsági feladatok ellátására kijelölt erdő.”
22.	§
Az Evt. 26. §-a a következő e)-h) ponttal egészül ki:
(Gazdasági rendeltetések az alábbiak:)
„ e) mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő;
f)	tanerdő: a szakmai vagy erdei iskolai oktatást szolgáló erdő;
g)	kísérleti: az erdészeti kutatás vagy kísérlet céljára kijelölt erdő;
h)	erdészeti génrezervátum: az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodás biológiai alapjainak
megőrzését szolgáló erdő.”
23.	§
Az Evt. „Az erdő rendeltetésének megváltoztatása” alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az erdő egyes rendeltetéséhez, közérdekű funkciójához kapcsolódó különös erdőgazdálkodási
szabályok
27.	§ (1) Természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetességi
állapotú erdőben
a)	az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére
természetvédelmi célból a véghasználattal érintett terület legfeljebb 5 százalékos mértékéig
hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló - több
erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont - visszahagyását írhatja elő;
b)	nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a
hagyásfa csoportok területén - amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez - a
természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű,
összetételű, és elhelyezkedésű, hektáronként együttesen 5 köbméter mennyiségű álló és
fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;
c)	az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az
intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a
faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös
faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.
(2)	Természetvédelmi rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti természetességi állapotú
erdőben az erdő felújítását és nevelését az erdő természetességi állapotának javítására törekedve
kell végrehajtani.
(3)	Ha meghatározott erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területen történő végzésére e
törvény, vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály természetvédelmi célból korlátozási
21
időszakot határoz meg úgy, hogy a tevékenység korlátozási időszakban történő folytatását nem köti
a Tvt. 33. § (4) bekezdése szerinti természetvédelmi hatósági engedélyhez, akkor a tevékenységet a
korlátozási időszakban csak természetvédelmi kezelési, növény-egészségügyi, vagy erdővédelmi
okból, annak megkezdése előtt 15 nappal az erdészeti hatóság részére tett előzetes bejelentést
követően lehet végezni.
28.	§ Natura 2000 rendeltetésű, a 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti természetességi állapotú
erdőben
a)	az erdészeti hatóság a véghasználatok során a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére
természetvédelmi célból a véghasználattal érintett terület legfeljebb 5 százalékos mértékéig
hagyásfák vagy hagyásfa csoportok végleges vagy meghatározott időszakra szóló - több
erdőrészlet véghasználata esetében lehetőség szerint összevont - visszahagyását írhatja elő;
b)	nevelővágások, bontás jellegű véghasználatok és egészségügyi termelések során, továbbá a
hagyásfa csoportok területén - amennyiben az erdővédelmi kockázatot nem eredményez - a
természetes úton megjelenő holt faanyagból a fennálló védelmi céltól függő méretű,
összetételű, és elhelyezkedésű, hektáronként együttesen 5 köbméter mennyiségű álló és
fekvő holt faanyagot kell visszahagyni a területen;
c)	az erdőnevelések tervezése és végrehajtása során fokozott figyelmet kell fordítani az
intenzíven terjedő fa- és cserjefajok visszaszorítására, az elegyesség fenntartására, a
faállomány szerkezeti változatosságának növelésére, valamint a meglévő idős, böhöncös
faegyedek, az őshonos cserjeszint és az erdőszegély megőrzésére.
28/A. § (1) Az erdészeti hatóság a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére
a)	természetvédelmi rendeltetésű erdőben a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal,
valamint a védetté nyilvánítás céljával összhangban természetvédelmi célból,
b)	Natura 2000 rendeltetésű,
ba)	az Adattárban rögzített elhelyezkedésű jelölő erdei élőhelyek kedvező természetvédelmi
helyzetének fenntartása érdekében, illetve
bb)	közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű jelölő faj kedvező
természetvédelmi helyzetének megőrzése érdekében a jelölő faj monitorozott adatok alapján
megállapított jelentős állományának Adattárban rögzített elhelyezkedésű élőhelyeként
szolgáló erdőben, valamint
c)	védett vagy fokozottan védett faj megőrzése, védelme érdekében a faj bizonyítottan
előforduló és populáció kialakítására képes állományának Adattárban rögzített
elhelyezkedésű élőhelyeként szolgáló erdőben
az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban foglaltak szerint a 27. §-ban, illetve a 28. §-ban
foglaltakat meghaladóan is korlátozhatja, illetve feltételekhez kötheti az erdőgazdálkodást.
(2)	A korlátozást megalapozó állapot megszűnése esetén az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben
foglalt korlátozást visszavonja.
(3)	Helyi jelentőségű védett természeti terület esetében az erdészeti hatóság az érintett település
jegyzőjének kezdeményezésére természetvédelmi célból az erdőgazdálkodási tevékenységet csak a
természetvédelmi rendeltetés 23. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti megállapítását követően
korlátozza.
(4)	A Natura 2000 rendeltetésű erdőben található jelölő erdei élőhelyek és fajok természetvédelmi
helyzetének javítását az állam tájékoztatással, szemléletformálással és támogatással segíti elő.
28/B. § Árvízvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a nagyvízi
mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, az árvíz és jég megfelelő lefolyásának
biztosítása érdekében
a)	vágásos üzemmódú erdőgazdálkodás folytatható,
22
b)	az adott termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulástól eltérő fafajösszetételű,
szerkezetű és záródású faállományt alakítható ki, és tartható fenn, továbbá
c)	a fák várható árvízszint alatti ágait, a természetesen megjelenő erdőszegély, valamint
cserjeszint a rendes gazdálkodás részeként eltávolítható.
28/C. § Part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, valamint a
nagyvízi mederkezelési tervben foglalt előírásokkal összhangban, a partszakasz vagy az
árvízvédelmi töltés védelmének biztosítása érdekében
a)	őshonos, természetes felújulásra nagy egyedszámmal képes fafajokból álló, több szintű, zárt
faállomány kialakítására és fenntartására kell törekedni,
b)	a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos, legfeljebb 50 méter széles sávban a
faállományt alkotó faegyedek vízjárásnak megfelelő magasságban történő elágaztatása,
illetve a fakorona sűrű ágszerkezetének kialakítása céljából a faegyedek törzse
meghatározott időközönként visszavágható, valamint
c)	a véghasználattal érintett terület és a töltés mellett szabadon tartandó sáv között az
erdőfelújítás befejezéséig a partszakasszal vagy a töltéssel párhuzamos 10 méter széles
sávban előírható a faállomány fenntartása.
28/D. § Honvédelmi rendeltetésű erdőben az erdő további rendeltetéseivel, az erdő természetességi
állapotával, valamint az erdőgazdálkodás üzemmódjával összhangban lévő erdőgazdálkodási,
illetve erdőfenntartási tevékenység mellett a katonai tevékenységhez kapcsolódóan, továbbá a
katonai tevékenység ellátását biztosító létesítmények környezetében
a)	az erdészeti hatóság
aa)	engedélyezheti az erdő fátlan állapotban tartását,
ab)	engedélyezheti az erdőfelújítás katonai tevékenységre, illetve katonai tevékenység
ellátását biztosító létesítményekre kisebb kockázattal járó fafajok alkalmazásával
történő végrehajtását, illetve
ac)	módosíthatja az erdőfelújítás megkezdésére vagy befejezésére előírt határidőt, továbbá
b)	az erdőgazdálkodó
ba)	a természetestől eltérő záródású és szerkezetű faállományt alakíthat ki, és tarthat fenn,
bb)	az erdőszegélyt, az erdő cserjeszintjét valamint lágyszárú növényzetét átmeneti
időszakra vagy tartósan eltávolíthatja, illetve
c)	az erdőgazdálkodó vagy a honvédelmi feladat végrehajtója legkésőbb a tevékenység
megkezdését követő 3 napon belül tett utólagos bejelentés mellett az erdőtervben nem szereplő,
rendkívüli fakitermelést végezhet.”
24.	§
Az Evt. II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozása az állam valamint önkormányzat 100%-os
tulajdonában nem álló erdőben
28/E. § (1) Az állam valamint az önkormányzat 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az
erdőgazdálkodás (2) bekezdés a)-c) pontban foglalt jelentős közérdekű korlátozása esetén a
tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának
hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult - a (2)
bekezdés c) pontjában foglalt esetben a véghasználat megkezdése előtt - kezdeményezheti az erdő
adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami tulajdonba vételét. A helyben kialakult
piaci árat meg nem haladó ajánlati áron való állami tulajdonba vételt az állam 100 %-os
tulajdonában lévő földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv nem utasíthatja vissza.
(2)	Az erdőgazdálkodás jelentős közérdekű korlátozásának minősül, ha
23
a)	faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód megállapítására,
b)	fafajcserés erdőszerkezet-átalakítást eredményező erdőfelújítási előírás kizárólagos
meghatározására,
c)	erdő fátlan vagy a termőhelyi viszonyoknak megfelelőnél alacsonyabb záródással való
fenntartásának előírására,
d)	csak átmeneti, illetve örökerdő üzemmódra való áttéréssel teljesíthető korlátozásra,
e)	a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdőben az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottnál magasabb vágásérettségi kor
meghatározására,
f)	fokozatos felújítóvágás, szálalóvágás esetén - amennyiben a területen fél méter
átlagmagasságot elérő újulat található, és a véghasználat befejezését e törvény egyébként
lehetővé teszi - a véghasználata befejezésének korlátozására,
g)	az erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásának bármely okból öt évnél hosszabb
időtartamra vonatkozó korlátozására
közérdekből, nem az erdőgazdálkodó kezdeményezésére, vagy egyetértésével kerül sor.”
25.	§
Az Evt. „Az üzemmód” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Az erdőgazdálkodás üzemmódja
29.	§ (1) Az erdőgazdálkodás üzemmódja az erdő faállományával való gazdálkodás során - az erdő
természetességi állapotával, rendeltetéseivel, valamint az erdőgazdálkodás korlátozásaival
összhangban - alkalmazandó erdőművelési és faállomány-gazdálkodási módszerek és eljárások
átfogó rendszere.
(2)	Az erdőgazdálkodás üzemmódja lehet:
a)	vágásos üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben közel egykorú faállomány
fenntartása és nevelése valósul meg, amely faállomány térben és időben rendszeres
ciklikussággal véghasználatra és erdőfelújításra kerül;
b)	örökerdő üzemmód: az erdőgazdálkodás során az erdőben erdőfelújítási kötelezettséget
keletkeztető véghasználati fakitermelés nem történik, az erdő faállománya az örökerdő
fenntartási tervben foglaltaknak megfelelően alakul, annak összetétele, kor- és térbeli
szerkezete változatos, és ezzel megvalósul a folyamatos erdőborítás;
c)	átmeneti üzemmód: az erdőgazdálkodás fő célja a vágásos üzemmódról az örökerdő
üzemmódra való áttérés, vagy a homogén, közel egykorú faállományok kisterületű
szerkezeti változatosságának a növelésével az erdőborítás vágásos üzemmódú
erdőgazdálkodáshoz képest folyamatosabb fenntartása a (3) bekezdésben, valamint az
átalakítási, illetve erdőfelújítási tervben foglaltakkal összhangban;
d)	faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód: az erdőgazdálkodás során faállomány-
gazdálkodásra nem kerül sor, az erdőben fakitermelés kísérleti, erdővédelmi,
természetvédelmi, közjóléti, erdőfelújítási, vagy egyéb közérdekű céllal folytatható.
(3)	Átmeneti üzemmód esetében az erdőfelújítási időszak lehetséges elhúzása érdekében a
véghasználati és erdőfelújítási tevékenységek térben illetve időben több ütemben kerülnek
végrehajtásra, az erdőben az átalakítási, vagy erdőfelújítási tervben foglaltak szerint legfeljebb 1,5
hektáros egybefüggő, erdőfelújítási kötelezettség alatt álló, végvágott területeket keletkeztető
véghasználatokra kerül sor, és e tevékenységek végrehajtása során kiemelt szempont az erdő
felújulásának vagy felújításának folyamatos biztosítása.
24
(4)	Az erdőgazdálkodás üzemmódját az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglaltakkal
összhangban az erdő Adattárban történő nyilvántartásba vételekor az erdőgazdálkodó erdőtelepítési
tervben foglalt, vagy a nyilvántartásba vételi eljárásban tett javaslata alapján állapítja meg, illetve az
erdőgazdálkodó kérelmére módosítja. A 6. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint
nyilvántartásba vett erdőre vonatkozóan az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodás üzemmódjaként az
erdőgazdálkodó javaslatának hiányában vágásos üzemmódot állapít meg.
(5)	Az erdészeti hatóság a (4) bekezdésben foglalt eljárásban örökerdő, illetve átmeneti üzemmód
lehetőségének fennállása esetén annak alkalmazására - különösen a védelmi és közjóléti
rendeltetésű erdők esetében - felhívja az erdőgazdálkodó figyelmét.
(6)	Az erdőgazdálkodás üzemmódjának az erdőgazdálkodó kérelmére történő módosításához a
tulajdonos hozzájárulása szükséges.
(7)	Az átmeneti és az örökerdő üzemmódban kezelt erdőkre az erdőgazdálkodónak az üzemmódra
való áttéréskor, valamint azt követően a körzeti erdőtervezések alkalmával átalakítási, erdőfelújítási
vagy örökerdő kezelési tervet kell készíteni, és tájékoztatásul az erdészeti hatóság részére
benyújtani.
(8)	Az erdőgazdálkodás üzemmódjának módosításakor az erdészeti hatóság - a (7) bekezdésben
foglalt tervben foglaltak figyelembe vételével - szükség esetén gondoskodik az erdőterv
módosításáról is.”
26.	§
Az Evt. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az erdővagyon védelmét, az erdők állapotának figyelemmel kísérését, fenntartását,
rendeltetései betöltését, szolgáltatásai, haszonvételi lehetőségei folyamatos biztosítását, az
erdőhöz fűződő közérdek érvényesülését, valamint a fenntartható erdőgazdálkodási
tevékenység tervszerűségét az állam
a)	az erdők, valamint a fával, faállománnyal borított területek mennyiségi és minőségi
paramétereinek, ökológiai és egészségi állapotának folyamatos figyelemmel kísérésével
(a továbbiakban: erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer);
b)	az erdészeti tájakra vonatkozó különös erdőgazdálkodási és körzeti erdőtervezési
szabályokról szóló miniszteri rendelet kiadásával,
c)	az erdők állapotának és a fenntartható erdőgazdálkodás tartalmi kereteinek erdőtervezési
körzet szintű rendszeres felülvizsgálatával, illetve erdőrészlet szintű meghatározásával (a
továbbiakban: körzeti erdőtervezés),
d)	az Adattár működtetésével és az abban foglalt egyes adatok kötelező felhasználásával,
valamint
e)	az erdőgazdálkodási tevékenység engedélyezési, bejelentési és ellenőrzési rendszerével
biztosítja.”
27. §
Az Evt. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Az erdészeti hatóság az erdőtervezési körzetre vonatkozóan - az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban foglalt ütemezés szerint tízévenként - körzeti erdőtervezést
végez, amelynek során
a)	igazgatási tevékenység keretében
aa)	felülvizsgálja az erdők állapotát, és
25
ab)	összegyűjti - örökerdő és átmeneti üzemmód esetén örökerdő-, átalakítási- vagy
erdőfelújítási terv részeként - az erdőgazdálkodók következő időszak erdőgazdálkodására
vonatkozó javaslatait, valamint
b)	az a) pontban foglaltak szerint összegyűjtött adatok és javaslatok alapján összevont
hatósági eljárásban (a továbbiakban: körzeti erdőtervezési eljárás)
ba)	szükség esetén javítja az Adattár 38. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjában foglalt
adatait,
bb)	szükség esetén módosítja az erdő faállományának vágásérettségi korát, és
bc)	az erdő természetbeni állapotával, valamint a 38. § (2) bekezdés e) pontjában foglalt
adatokkal összhangban meghatározza a következő körzeti erdőtervezésig terjedő
időszakban végrehajtható, illetve végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési
beavatkozások módját, és a végrehajtásukra vonatkozó rendelkezéseket, valamint az
erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségeket, illetve előírásokat (a
továbbiakban: erdőterv).
(2)	A körzeti erdőtervezési eljárás ügyintézési határideje kilencven nap. Az erdészeti hatóság a
körzeti erdőtervezési eljárást a tárgyévben szeptember 1. és november 30. közötti időszakban
indítja meg. Az erdészeti hatóság az eljárás megindításáról a honlapján közleményt helyez el,
valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki
gondoskodik az eljárás megindításáról szóló tájékoztatás helyben szokásos módon történő
közzétételéről.
(3)	A körzeti erdőtervezési eljárásban az érintett erdő erdőgazdálkodója - a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdésében foglaltak külön vizsgálata nélkül - ügyfélnek
minősül.
(4)	Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott határozat rendelkező részét és
indokolásának kivonatát a honlapján közzéteszi, valamint értesíti az erdőterület elhelyezkedése
szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, aki gondoskodik a határozatról szóló tájékoztatás,
valamint a határozat honlapon való elérhetőségének helyben szokásos módon történő
közzétételéről.
(5)	Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezési eljárásban hozott döntését
a)	az erdőgazdálkodó ügyfél, illetve az eljárás során nyilatkozatot tett tulajdonos ügyfél
részére a határozatnak az ügyfél erdőgazdálkodási tevékenységével vagy tulajdonával
érintett erdőkre vonatkozó részének megküldésével,
b)	az a) pontba nem tartozó, az eljárás során nyilatkozatot tett ügyfelek részére a döntés
rendelkező része és indoklása kivonatának megküldésével
közli.
(6)	Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó ügyfelek részére - a döntés közlése mellett -
megküldi az érintett erdő- és egyéb részletek Adattárban nyilvántartott térképi és leíró adatait
tartalmazó szemlemásolatokat is.
(7)	Az erdőtervben foglalt jogok és kötelezettségek az erdő mindenkori erdőgazdálkodóját
jogosítják és kötelezik.
(8)	Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban
a)	ha az erdő rendeltetésében, üzemmódjában, állapotában bekövetkezett, a körzeti
erdőtervezéskor előre nem látott változás ezt indokolja, hivatalból indított eljárás során,
vagy
b)	az erdőgazdálkodó kérelmére
26
módosíthatja az erdőtervet.
(9)	Az erdőterv véghasználati fakitermelést eredményező, illetve az erdőfelújítás előírást érintő
módosítására az erdőgazdálkodó kezdeményezése esetén a tulajdonos hozzájárulása mellett
kerülhet sor.”
28. §
Az Evt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Az erdők, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek, és a
szabad rendelkezésű erdők adatainak, valamint a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatos
hatósági döntések, és a végrehajtott erdőgazdálkodási tevékenységek adatainak erdőrészlet szintű
nyilvántartása, továbbá az erdőgazdálkodás ellenőrzése és elemzése céljából a miniszter - az
erdészeti hatóság által hatósági nyilvántartásként vezetett - Adattárat működtet.
(2)	Az Adattár az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a nyilvántartott terület erdőgazdasági azonosító adatai, területe és térképi ábrázolása,
b)	az érintett földrészlet, illetve alrészlet ingatlan-nyilvántartási azonosító adatai,
c)	az erdőgazdálkodó erdőgazdálkodói kódja,
d)	a nyilvántartott terület termőhelyi viszonyaira, faállományára jellemző adatok,
e)	az erdőben folytatható erdőgazdálkodás hosszú távú célját és módját meghatározó alábbi
adatok:
ea)	az erdő rendeltetései, valamint elsődleges rendeltetése, illetve azokhoz kapcsolódóan a 27-
28/D. §-ban foglaltak alapján meghatározott korlátozásokra vonatkozó adatok,
eb)	az erdőgazdálkodás üzemmódja,
ec)	az erdő természetességi állapotára vonatkozó alapelvárás,
ed)	vágásos és átmeneti üzemmódú erdő esetén a faállomány vágásérettségi kora,
ee)	örökerdő üzemmód és átmeneti üzemmód esetén az örökerdő fenntartási, átalakítási,
illetve erdőfelújítási tervben foglalt adatok,
ef)	erdőkkel, erdőgazdálkodással kapcsolatban fennálló természetvédelmi korlátozást
megalapozó természeti értékek, védett, fokozottan védett fajok, közösségi jelentőségű,
jelölő élőhelyek, jelölő fajok előfordulására, illetve azokhoz kapcsolódóan a 30. § (1)
bekezdés b) pontjában foglalt jogszabály rendelkezései alapján meghatározott
korlátozásokra vonatkozó adatok,
f)	a következő körzeti erdőtervezésig terjedő időszakban az erdőben végrehajtható, illetve
végrehajtandó fakitermelések, erdőnevelési beavatkozások módja, és a végrehajtásukra
vonatkozó rendelkezések,
g)	az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó lehetőségek, illetve előírások,
h)	a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési tervek adatai,
i)	a 41. § (1) bekezdése, valamint a 42. § szerinti bejelentések adatai,
j) az erdészeti létesítmények alábbi adatai:
ja) megnevezés, egyedi azonosító,
jb) földrajzi elhelyezkedés,
jc) létesítmény típusa és jogszabályban meghatározott műszaki paraméterei,
k) az erdőfelújítások és erdőtelepítésekre vonatkozó adatok, valamint
l) az erdőfelújítási biztosíték előírására, teljesítésére, felszabadítására, illetve a kötelezettség
törlésére vonatkozó adatok.
(3)	Az erdészeti hatóság az Adattárban az erdő faállományának fatérfogatára, továbbá ezzel
összefüggésben az erdőterv érvényességi időszakában elvégezhető vagy elvégzendő fakitermelés
fatérfogatára vonatkozó adatot csak tájékoztató adatként tart nyilván.
27
(4)	Az Adattár a (2) bekezdés szerinti adatok tekintetében - a (2) bekezdés b) és c) pontjában, a
(2)	bekezdés j) pont jc) alpontjában, valamint a (3) bekezdésben foglalt adatok kivételével -
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(5)	Az erdészeti hatóság hivatalból intézkedik az Adattár (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti
adat módosításáról, ha a módosítást szükségessé tevő információ jut tudomására.
(6)	Az Adattárba való bejegyzésre, valamint az onnan való törlésre irányuló eljárás során a
hatóság bizonyítékként kizárólag közokiratot, teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint az
erdészeti hatósági eljárások során keletkező iratot használhat fel.
(7)	Az erdészeti hatóság az ingatlan-nyilvántartásban - az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.
évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló rendelet előírásai alapján - nem a megfelelő művelési
ágban nyilvántartott erdő, szabad rendelkezésű erdő valamint erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterület vonatkozásában kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a
művelési ág módosítását.”
29.	§
(1)	Az Evt. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az erdészeti hatóság térítésmentesen elektronikus hozzáférést biztosít
a)	az erdőgazdálkodó és az általa meghatalmazott jogosult erdészeti szakszemélyzet részére az
erdőgazdálkodó használatában álló erdők,
b)	a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére a működési
területükön fekvő védett és Natura 2000 területeken található erdők,
c)	a katonai hatóság részére a honvédelmi rendeltetésű erdők,
d)	a működési terület szerint érintett vízügyi igazgatási szerv részére az árvízvédelmi
rendeltetésű erdők,
e)	a működési terület szerint érintett közútkezelő részére a műtárgyvédelmi, valamint a közúttal
határos erdők,
f)	az ingatlanügyi hatóság részére a földügyi igazgatási feladatok ellátása céljából az erdők és
szabad rendelkezésű erdők
Adattárban nyilvántartott adataihoz.”
(2)	Az Evt. 39. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az Adattárból a fokozottan védett fajokra és azok élőhelyeire vonatkozó adat csak az
erdőgazdálkodó és a jogosult erdészeti szakszemélyzet részére adható ki.”
30.	§
Az Evt. 41. §-a és 42. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„41. § (1) Az erdőgazdálkodó
a)	az erdőtervben foglalt erdősítési, erdőnevelési és fakitermelési tevékenységet - a (2)
bekezdés kivételével - ,
b)	a (3) bekezdésben foglalt esetben az erdőtervben nem szereplő fakitermelést
a tevékenység megkezdését 21 nappal megelőzően az erdészeti hatóság részére tett bejelentést
követően végezhet.
28
(2)	Az erdőgazdálkodási tevékenység az (1) bekezdés szerinti bejelentés mellőzésével is
végrehajtható, ha
a)	az erdőgazdálkodó a 33. § (8) bekezdésében foglalt kérelmében az erdőgazdálkodási
tevékenység tárgyévben történő végrehajtására vonatkozó szándékát jelezte, és az
erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatóság az erdőterv módosításával lehetővé
tette,
b)	az erdőgazdálkodási tevékenységet a 73. § (6) bekezdése vagy a 106. § (1) bekezdése
alapján az erdészeti hatóság rendelte el, vagy
c)	az erdő engedélyezett igénybevétele iránti kérelemben az engedélyes a fakitermelés
tárgyévi vagy a tárgyévet követő évi végrehajtására vonatkozó szándékát előre jelezte.
(3)	Az erdőtervben nem szereplő fakitermelésre az alábbi esetekben van lehetőség:
a)	az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület kezelését,
fenntartását szolgáló fakitermelés,
b)	az erdészeti hatóság részére bejelentett erdőkár következtében károsodott, az erdőrészlet
faállományának 10 százalékát meg nem haladó mennyiségű faanyag egészségügyi
fakitermelés keretében történő kitermelése,
c)	a 7. § (1) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben intenzíven
terjedő fafajok egyéb termelésként történő kitermelése, illetve
d)	az erdő engedélyezett igénybevételéhez kapcsolódó fakitermelés.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt fakitermelést a jogosult erdészeti szakszemélyzet felmérése alapján
a (3) bekezdés
a)	b) pontja esetén az erdőkár bejelentésben foglaltakkal összhangban,
b)	b) és c) pontja esetén a kitermelésre tervezett fák szakszerű megjelölését követően,
c)	d) pontja esetén az erdő igénybevételét engedélyező határozatban foglaltakkal összhangban
kell bejelenteni.
(5)	A 77. § (1) bekezdés d) pontja szerint igénybe vett területen a vezeték biztonsági övezetét
sértő növényzet eltávolítását szolgáló fakitermelést a vezetékjog jogosultja is bejelentheti, illetve
végrehajthatj a
a)	ha ahhoz az erdőgazdálkodó - annak hiányában a tulajdonos - hozzájárul, vagy
b)	az a) pont szerinti hozzájárulás nélkül, ha a fakitermelést a vezetékjog jogosultjának
jogszerű felhívására az erdőgazdálkodó vagy a tulajdonos nem végezte el.
(6)	Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodási tevékenységeket a 104/A. §-ban foglalt eljárás
során a bekövetkezett eseménnyel arányosan feltételhez kötheti, korlátozhatja, vagy - az a)
pontban foglalt esetben súlyos vagy ismételt jogsértés esetén - megtilthatja, ha
a)	az erdőgazdálkodó gazdálkodása során az e törvényben előírt szabályokat megszegte,
b)	az erdő állapotában korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre
tekintettel az erdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban, vagy
c)	a védett természeti területen a védelmi célok megváltozását eredményező, illetve azokat
veszélyeztető, korábban előre nem látható esemény következett be, amelyre tekintettel az
erdőterv érintett tartalmának módosítása van folyamatban.
(7)	A (6) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében erdőkezelést is végző erdőgazdálkodó
gazdálkodása alatt
a)	az erdőgazdálkodó erdőkezelésébe adott területre bejelentett tevékenység vonatkozásában a
bejelentett erdőgazdálkodási tevékenységgel érintett önálló erdőgazdálkodási egységben,
b)	az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló területre bejelentett tevékenység
vonatkozásában az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló önálló erdőgazdálkodási
egységekben
folytatott gazdálkodást kell érteni.
29
(8)	Az (1) bekezdés szerinti bejelentésben foglalt tevékenység legkorábban a tárgyév első napján
kezdhető meg. A tárgyévben megkezdett, de be nem fejezett fakitermelés a részleges végrehajtás
42. §-ban foglaltak szerinti bejelentését követően a tárgyévet követő év végéig végrehajtható.
42.	§ Az erdőgazdálkodó a 41. § (1) bekezdésében foglaltak szerint bejelentés-köteles
erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtását az erdészeti hatóság részére bejelenti.”
31.	§
(1)	Az Evt. 43. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdőgazdálkodási tevékenységek közül a nyilvánosság biztosítása szempontjából jelentős
tevékenységnek minősül:)
„a) az erdészeti magánút, az engedélyköteles épített közelítő nyom, valamint az erdei sípálya
létesítése, bővítése,”
(2)	Az Evt. 43. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A miniszter ötévenként tájékoztatót tesz közzé az ország erdőállományának helyzetéről,
állapotáról, az állami erdővagyon mennyiségének és minőségének alakulásáról, valamint az
állami erdőgazdálkodás eredményeiről.”
32.	§
Az Evt. IV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„IV. Fejezet
ERDŐTELEPÍTÉS
44.	§ (1) Az erdő telepítése erdőnek, szabad rendelkezésű erdőnek vagy fátlan állapotban tartott
erdőnek nem minősülő területen a 6. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő faállomány
létrehozására irányuló tevékenység.
(2)	Erdőtelepítés a tulajdonos, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői,
illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával, az erdészeti hatóság által jóváhagyott
erdőtelepítési-kivitelezési terv alapján végezhető.
(3)	Az erdészeti hatóság által jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv 5 évre szól.
45.	§ (1) Erdőtelepítés a termőhelynek megfelelő, az erdei fafajok listájában szereplő, őshonos vagy
termesztésbe vonható idegenhonos fafajjal végezhető.
(2)	Erdőtelepítéshez csak igazolt minőségű és származású szaporítóanyagot szabad felhasználni.
(3)	Természetes erdő vagy természetszerű erdő természetességi állapotú erdő, valamint nem erdő
művelési ágú, védett természeti terület vagy Natura 2000 területként kijelölt közösségi jelentőségű,
jelölő élőhely száz méteres körzetében intenzíven terjedő fafajjal erdőt telepíteni tilos.
(4)	Repülőterek és leszállóhelyek védőövezetében erdőként vagy egyéb fával borított területként fát,
illetve faállományt telepíteni csak a repülések biztonságának veszélyeztetése nélkül lehet.
30
(5)	Folyók nagyvízi medrében erdőként vagy egyéb fával borított területként fát, illetve faállományt
telepíteni csak a víz és a jég megfelelő lefolyásának biztosítása mellett, a nagyvízi mederkezelési
tervvel összhangban lehet.
(6)	Műtárgyvédelmi rendeltetésű erdő kivételével az erdőtelepítéssel érintett terület határvonalán
belül elhelyezkedő három - amennyiben az erdőtelepítés gépi ápolása miatt szükséges, akkor öt -
méteres sávban nem ültethető fa.
46.	§ Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés végrehajtását, illetve az erdőtelepítések állapotát
rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőtelepítések műszaki átvétele). Az erdőtelepítések
műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor. Az ellenőrzés eredményeit
az erdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.
47.	§ (1) Az erdészeti hatóság az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a
jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembe vételével az Adattárban
erdőként nyilvántartásba veszi.
(2) A jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv az (1) bekezdés szerinti átvezetést követően a
következő körzeti erdőtervezés alapján készült erdőterv kiadásáig erdőtervnek minősül.
48.	§ (1) A jóváhagyott erdőtelepítési kivitelezési terv nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően
telepített erdő fennmaradásáról az erdészeti hatóság határozatban dönt.
(2)	Az erdészeti hatóság a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv nélkül vagy az abban
foglaltaktól eltérően telepített erdő faállományának teljes vagy részleges felszámolását rendeli el, ha
a)	az a termőhelyre vagy a környező erdők életközösségére káros hatással van, vagy előre
láthatóan káros hatással lesz,
b)	annak fennmaradása jogszabályba ütközik, vagy
c)	az erdőtelepítési engedélyezés feltételei nem állnak fenn.
49.	§ Az erdőtelepítést az erdészeti hatóság az erdőtelepítés műszaki átvétele során befejezetté
nyilvánítja, ha az erdőtelepítési-kivitelezési tervben meghatározott fafajok egyedei az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott számban, arányban és minőségben jelen
vannak.
50.	§ Ha az erdőtelepítés a befejezetté nyilvánítás előtt bármilyen okból meghiúsul és a telepítő a
telepítést nem folytatja, az erdészeti hatóság kérelemre az erdőt törli az Adattárból.”
33.	§
Az Evt. 51-52/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„51. § (1) Az erdő felújítása az erdő kitermelt vagy kipusztult faállományának újbóli
létrehozására irányuló tevékenység.
(2)	Az erdő faállományát
a)	annak véghasználatát követően,
b)	ha az összefüggően ötezer négyzetmétert meghaladó területen bármilyen okból kipusztult,
illetve hiányzik, és az erdészeti hatóság az érintett területen az erdő fátlan állapotban tartását
nem engedélyezte, vagy
c)	ha annak záródása összefüggően két hektárt meghaladó területen hatvan - felnyíló erdő esetén
harminc, felnyitott erdő esetén ötven - százalék alá csökkent,
31
az erdőgazdálkodónak az e fejezetben foglaltak szerint az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott határidőig fel kell újítania.
(3)	A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben az erdő felújítását az erdészeti hatóság
a)	az idős faállomány véghasználata nélkül, a faállomány természetes vagy mesterséges
kiegészítése útján, vagy
b)	ha szükséges, az idős faállomány véghasználatának legfeljebb két éven belüli megkezdésével
írja elő.
(4)	Az erdő felújítása történhet:
a)	természetes módon:
aa)	a kitermelésre kerülő faállomány talajra hulló magjáról (mageredetű természetes
felújítás);
ab)	a kitermelt faállomány gyökeréről vagy tuskójáról kihajtott sarjakról (sarjeredetű
természetes felújítás);
b)	mesterséges módon, amelynek során a kitermelendő faállomány védelmében, vagy a
kitermelt, illetve kipusztult és eltávolított faállomány helyén magvetéssel, csemeteültetéssel
vagy dugványozással gondoskodnak a faállomány újbóli létrehozásáról.
(5)	Sarjeredetű természetes felújítással - az erdészeti hatóságnak a talajvédelmi, a mezővédő,
vagy part- vagy töltésvédelmi rendeltetésű, valamint a felnyíló erdőre hozott eltérő döntése
kivételével - az éger, az akác, az őshonos nyár, valamint a fűz főfafajú erdők újíthatók fel.
(6)	Ha a termőhelynek megfelelő őshonos állományalkotó főfafajok mageredetű természetes
felújításának feltételei adottak, ezt a felújítási módot kell alkalmazni.
(7)	Mesterséges erdőfelújítás, illetve az erdőfelújítások mesterséges pótlása esetén csak igazolt
származású és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott szaporítóanyagot
szabad felhasználni.
(8)	Az erdőt a termőhelyi viszonyoknak megfelelő, a természetességi állapotra vonatkozó
alapelvárással és az erdő közérdekű korlátozásaival összhangban álló - lehetőség szerint több
fafajból álló, elegyes - faállomány létrehozásával kell felújítani.
(9)	Származék-, természetes és természetszerű erdővel közvetlenül határos erdőben idegenhonos
fafajokkal az erdő mesterséges felújítása csak akkor végezhető, ha az a környező erdők
természetességi állapotát nem rontja, nem veszélyezteti.
(10)	Az erdészeti hatóság az erdőfelújítási kötelezettség teljesítését, illetve az erdőfelújítások
állapotát rendszeresen ellenőrzi (a továbbiakban: erdőfelújítások műszaki átvétele). Az
erdőfelújítások műszaki átvételére évente, a tárgyév október 15-ig bezárólag kerül sor. Az
ellenőrzés eredményeit az erdészeti hatóság műszaki átvételi jegyzőkönyvben rögzíti.
(11)	Ha az erdőfelújítás műszaki átvételére a (10) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül sor,
az erdőgazdálkodó az erdőfelújítás állapotát évente, a tárgyév október 31-ig bejelenti az erdészeti
hatóság részére.
52.	§ (1) Tarvágással érintett erdőben az erdőfelújítást az erdőgazdálkodónak legkésőbb az
erdőfelújítási kötelezettség keletkezésének évétől számított második évben, az erdőfelújítás
műszaki átvételéig meg kell kezdenie.
(2)	Az erdőfelújítás megkezdésének minősül, ha az erdőgazdálkodó az erdősítést az erdőtervben
foglaltakkal, valamint az erdőgazdálkodás közérdekű korlátozásaival összhangban, szakszerűen
32
végrehajtja, és az újulat ápolásáról megfelelően gondoskodik.
(3)	Fokozatos felújító vágással, vagy szálalóvágással érintett erdőben a véghasználatot és az
erdőfelújítást úgy kell végrehajtani, hogy az idős faállomány és a sikeresen megtelepedett újulat
együttes záródása ne csökkenjen hatvan százalék alá. Az újulat károsodása eredményeképpen
bekövetkező eredménycsökkenést - ha a megfelelő fafajú és minőségű újulat természetes úton
való megtelepedése nem biztosítható - legkésőbb a soron következő év április 15-ig mesterséges
úton pótolni kell.
(4)	Az erdőfelújítás megkezdését - a (3) bekezdésben foglalt esetben a véghasználatok
befejezését - követően az erdőfelújítás befejezéséig az erdőgazdálkodó köteles a területen az
erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő minőségű és mennyiségű újulatot létrehozni
és fenntartani.
52/A. § (1) Az erdőfelújítást az erdészeti hatóság az erdőfelújítás műszaki átvétele során
befejezetté nyilvánítja, ha az alábbi feltételeknek megfelel:
a)	az újulat fafajösszetétele, eredete, mennyisége az erdőtervben meghatározott erdőfelújítási
előírásnak megfelel,
b)	az erdőfelújítási előírás szerinti állományalkotó főfafajú egyedek átlagos magassága
kocsánytalan tölgy és molyhos tölgy esetében az 1,0 métert, egyéb fafaj esetében az 1,5
métert meghaladja, és
c)	az erdőfelújítás további fejlődése az erdőfelújítási előírással összhangban biztosított.
(2)	Az erdőgazdálkodó kérelmére az erdő felújításának befejezésére meghatározott határidő
leteltekor az erdészeti hatóság akkor is befejezetté nyilváníthatja az erdőfelújítást, ha az (1)
bekezdés a) pontjában foglalt feltételnek az nem felel meg, de a természetességi állapotra
vonatkozó alapelvárásnak megfelelő erdő a befejezett erdősítés ápolásával és tisztítás
fakitermelési módú erdőnevelési beavatkozással várhatóan kialakítható, és ezt az
erdőgazdálkodó erdőfelújítási biztosíték nyújtása mellett vállalja.
(3)	Ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint a befejezett erdőfelújítás faállományát a megadott
határidőre nem sikerül megfelelő állapotba hozni, akkor az erdészeti hatóság az erdőt ismét
erdőfelújítási kötelezettség alá vonja.
(4)	A (2) bekezdésben foglaltak szerint nyújtott erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság a
(2) bekezdésben foglalt elvárás, vagy a (3) bekezdés szerint előírt erdőfelújítási kötelezettség
teljesítésekor szabadítja fel.
(5)	Ha az erdőfelújítás megkezdésére, illetve befejezésére biztosított határidő elmulasztása az
erdőgazdálkodónak nem felróhatóan, így különösen jelentősebb biotikus vagy abiotikus
károsítás, továbbá honvédelmi, határrendészeti, nemzetbiztonsági, természetvédelmi, illetve
kulturális örökség védelmi célú korlátozás miatt következik be, az erdészeti hatóság a
tudomásszerzést követően a határidőt a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig hivatalból
módosítja.
(6)	Az erdőgazdálkodó változása esetén az erdészeti hatóság az új erdőgazdálkodó kérelmére az
erdőfelújítás befejezésére biztosított határidőt - az 52. § (1) illetve (4) bekezdésében foglalt
feltételek teljesítését követően - a rendes munkavégzéshez szükséges mértékig módosítja.”
34.	§
Az Evt. 53. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
33
„(1) A befejezett erdőtelepítések és erdőfelújítások további fejlődését az újulat, illetve a
faállomány megfelelő fafajösszetételének és szerkezetének kialakítását célzó ápolással,
ápolóvágással, majd erdőnevelési célú fakitermelésekkel (a továbbiakban együtt: erdőnevelés)
kell biztosítani, az erdő rendeltetésével vagy rendeltetéseivel, üzemmódjával, valamint az erdő
természetességi állapotára vonatkozó alapelvárással összhangban.”
35.	§
Az Evt. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a befejezett erdőfelújítás állapota a felülvizsgálat időpontjában nem felel meg a
befejezésekor vizsgált feltételeknek, az erdészeti hatóság az erdőt vagy annak meghatározott,
legalább fél hektárt meghaladó részét ismét erdőfelújítási kötelezettség alá vonhatja, és
elrendelheti
a)	az erdősítés megismétlését, amennyiben az erdőfelújítás állapota erdőneveléssel nem
hozható helyre, vagy
b)	a szükséges erdőnevelési feladatok végrehajtását.”
36.	§
Az Evt. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) Erdőszerkezet-átalakításnak minősül a meglévő erdő természetességi állapotán
erdőgazdálkodási beavatkozással történő javítás, valamint a sarjeredetű állomány után egy
legalább azonos természetességű, nem sarj eredetű állomány létrehozása, az erdő természetességi
állapotának, a természetességi állapotra vonatkozó alapelvárással összhangban történő
helyreállítása kivételével.
(2) Az erdőszerkezet-átalakítás nem tartozik a rendes erdőgazdálkodás körébe.”
37.	§
Az Evt. „Az erdővédelem általános szabályai” alcíme a következő 57/A. §-sal egészül ki:
„57/A. § Ha az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdő legalább két hektárt elérő területén -
beleértve a folyamatban lévő erdőfelújítás területét is - a faállomány az erdőgazdálkodónak fel
nem róható okból öt éven belül egymást követően legalább két alkalommal 70%-ot elérő
mértékben károsodik, és az újabb károsodás kockázata - amely ellen a védekezés az
erdőgazdálkodótól nem várható el - tartósan fennáll, akkor a tulajdonos, közös tulajdon esetén a
tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az
erdőgazdálkodó, annak hiányában az erdő használatára jogosult
a)	kezdeményezheti az erdő adásvétel vagy értékarányos földcsere útján történő állami
tulajdonba vételét, vagy
b)	kérelmezheti az erdő mezőgazdasági művelésbe vonását, ha az a) pontban foglalt ajánlat
nem haladta meg a helyben kialakult piaci árat és ezért az állam 100 %-os tulajdonában lévő
földek tulajdonosi joggyakorlására jogosult szerv azt visszautasította. A kérelmet az
erdészeti hatóság a közérdekűség és a kivételesség vizsgálata nélkül bírálja el.”
38.	§
(1) Az Evt. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
34
„(1) A zárlati károsítók kivételével a károsítók erdőben az erdőgazdálkodónak felróható okból
történő tömeges elszaporodása esetén - ha annak jelenléte az erdő fennmaradására nézve jelentős
kockázattal jár, illetve a károsító környező erdőkben történő továbbterjedése valószínűsíthető -
az erdészeti hatóság kötelezheti az erdőgazdálkodót a szükséges védekezés elvégzésére.”
(2) Az Evt. 58. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti károsító tömeges elszaporodására nem az erdőgazdálkodónak
felróható okból kerül sor, vagy ha a károsító elleni védekezés eredményes végrehajtása az
erdőgazdálkodótól el nem várható, az erdészeti hatóság közérdekű védekezést rendel el. A
közérdekű védekezés költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben az e célra
meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére kell gondoskodni.”
39.	§
Az Evt. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Tilos erdőben
a)	a 76/C. §-ban foglaltakkal ellentétesen legeltetni;
b)	hulladékot elhelyezni;
c)	élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot, mohát gyűjteni.”
40.	§
(1)	Az Evt. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erdőben szennyvíz, hígtrágya, vagy talajszennyező anyag, valamint - a (2a)
bekezdésben foglalt kivétellel - szennyvíziszap elhelyezése tilos.”
(2)	Az Evt. 63. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az erdészeti hatóság a hulladéknak nem minősülő, és mezőgazdasági hasznosítású
termőföldön alkalmazható szennyvíziszap alkalmazását
a)	erdőtelepítés talajelőkészítése, valamint
b)	a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő esetében a
mesterséges erdőfelújítás talajelőkészítése
során a talaj tápanyag- és vízgazdálkodásának javítása céljából - kérelemre, védett természeti
terület és Natura 2000 terület kivételével - engedélyezi, ha az erdőgazdálkodó megfelelő
akkreditációval rendelkező kutatóhely közreműködésével biztosítja a kihelyezett szennyvíziszap
termőhelyre, és erdei életközösségre való hatásainak folyamatos, legalább húsz éven keresztül
történő figyelemmel kísérését.”
41.	§
Az Evt. 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az erdőgazdálkodó turisztikai célból - tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos -
tűzrakó helyet alakíthat ki. A kialakított tűzrakóhelyen a tűzvédelmi rendelkezések betartásával
bárki jogosult tüzet rakni.”
42.	§
35
Az Evt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„67. § (1) Az ország teljes területére, illetve megye vagy település területére vonatkozóan a
fokozott tűzveszély időszakának - a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervével való
egyeztetés mellett történő - meghatározásáról, valamint az érintett erdőgazdálkodók, erdészeti
szakszemélyzet és a lakosság erről történő tájékoztatásáról a miniszter gondoskodik.
(2) Fokozott tűzveszély időszakában az erdőgazdálkodó az erdőbe való belépést és az ott
tartózkodást a 95. §-ban foglaltak alkalmazásával korlátozhatja, illetve megtilthatja.”
43.	§
Az Evt. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„68. § Erdei haszonvételnek minősül az erdő anyagi javainak és nem anyagi jellegű
szolgáltatásainak a hasznosítása, így különösen:
a)	a fakitermelés;
b)	az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;
c)	a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;
d)	az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetve elhalt, száraz ág nyesése;
e)	a kidöntött fáról történő gally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;
f)	a gomba, vadgyümölcs, virág, illetve gyógynövény gyűjtése;
g)	a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;
h)	a méhészeti tevékenység;
i)	a fenyőgyanta gyűjtése;
j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése;
k) az erdei legeltetés;
l) az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása;
m) az erdei forrásvíz hasznosítása.”
44.	§
(1)	Az Evt. 69. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Természetvédelmi elsődleges rendeltetésű erdőben a 68. § l) pontjában meghatározott erdei
haszonvételt a védett természeti terület természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az ott folyó
erdőgazdálkodási tevékenységekkel összhangban, az erdőgazdálkodó előzetes értesítése mellett
gyakorolhatja.”
(2)	Az Evt. 69. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az állam 100 %-os tulajdonában álló erdőben az
erdőgazdálkodó köteles tűrni az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba,
vadgyümölcs, gyógynövény gyűjtését, valamint forrásvíz elhordását.”
45.	§
Az Evt. 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fakitermelésnek minősül a fa tőtől, illetve talajtól való elválasztása, valamint a kitermelt
faanyag erdőben történő mozgatása, és felkészítése, ide nem értve az erdőfelújítás érdekében
36
végzett vágástakarítást és a rakodókról végzett szállítást. Az erdőben fakitermelést - e törvény
eltérő rendelkezése hiányában - az erdőtervben foglalt előírásokkal összhangban lehet végezni.”
46.	§
Az Evt. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fakitermelés módja lehet:
a)	tisztítás: a fiatal erdő nevelése, megfelelő fejlődése céljából végzett fakitermelés;
b)	gyérítés: az erdő faállománya minőségének javítását és a fahozam növelését szolgáló
fakitermelés;
c)	tarvágás: a faállomány egy beavatkozással végrehajtott kitermelése, véghasználata;
d)	fokozatos felújítóvágás: a faállomány fokozatos, időben elhúzódó, de 30 évet nem
meghaladó időtartamú, több alkalommal végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése,
ideértve a természetes záródáshiány következtében megjelent újulat megőrzése érdekében az
idős állomány végvágását is;
e)	szálalóvágás: a faállomány fokozatos, 30 évet meghaladó időtartamú, több alkalommal
végrehajtott véghasználat jellegű kitermelése;
f)	készletgondozó használat: a folyamatos erdőborítás fenntartása mellett végrehajtott - vegyes
korú és szerkezetű erdő kialakítását és fenntartását célzó - fakitermelés, amelynek mértéke a
készletgazdálkodáson alapul;
g)	egészségügyi fakitermelés: az elhalt, a súlyosan sérült vagy a veszélyes károsítók
elszaporodását előidéző, beteg fák kitermelése;
h)	egyéb termelés: egyéb fakitermelés, amely után erdőfelújítási kötelezettség nem keletkezik.”
47.	§
Az Evt. a következő 71/A. §-sal egészül ki:
„71/A. § (1) Vágásos és átmeneti üzemmódú erdőgazdálkodás esetén a faállomány
véghasználatának tervezését megalapozó vágásérettségi kort az erdészeti hatóság az erdő
rendeltetéseinek, az erdőgazdálkodás üzemmódjának, valamint az erdőgazdálkodás céljainak és
korlátozásainak figyelembevételével, a termőhelyi viszonyok, a faállományt alkotó fafajok
jellemzői, egészségi állapota függvényében, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
foglalt értékek között határozza meg.
(2)	Faültetvény és kultúrerdő természetességi állapotú, az állam 100%-os tulajdonában nem álló
erdő esetén a vágásérettségi kor csak ajánlásként kerül meghatározásra.
(3)	Faanyagtermelési elsődleges rendeltetésű, az állam 100%-os tulajdonában nem álló, átmeneti
erdő természetességi állapotú erdő véghasználatára - amennyiben az erdőfelújítás feltételei
biztosítottak -
a)	gyorsan növő fafajok esetén tíz évvel,
b)	lassan növő fafajok esetében húsz évvel
a vágásérettségi kor elérése előtt sor kerülhet.”
48.	§
37
Az Evt. 72. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a 72. § a következő
(4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha
a)	az erdőgazdálkodó, illetve a tulajdonában álló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet a tarvágás bejelentésének évében vagy az azt megelőző két évben az
erdészeti hatóság jogerős határozatban tett megállapítása szerint az adott tárgyév első napján
erdőfelújítási kötelezettség alatt álló erdeinek 5 százalékán - összesen legalább egy hektár
területen - túllépi az erdő felújítására vonatkozó határidőt,
b)	a tarvágásra a 7. § (1) bekezdés a) - d) pontjában foglalt természetességi állapotú erdőben
kerül sor, vagy az erdőgazdálkodónak az erdőterve alapján a 7. § (1) bekezdés e) vagy f)
pontjában foglalt természetességi állapotú erdőkben öt hektárnál nagyobb tarvágás
végrehajtására van lehetősége, és
ba)	az erdőgazdálkodó személyét az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói
nyilvántartásban öt évnél rövidebb ideje vette nyilvántartásba, vagy
bb)	az erdőgazdálkodó korábban eredményes erdőfelújítási tevékenységet - az 52. § (4)
bekezdésében foglalt feltétel teljesítésével - még nem végzett, vagy
c)	azt az ingatlan ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog
jogosultja, ezek hiányában az ingatlan tulajdonosa, közös tulajdon esetén azok tulajdoni
hányad alapján számított legalább 25%-a kéri.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazása tekintetében a határidő-túllépést
a)	az erdőgazdálkodó erdőkezelésébe adott területen bejelentett tarvágás esetén a tarvágással
érintett önálló erdőgazdálkodási egység,
b)	az erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló területen bejelentett tarvágás esetén az
erdőgazdálkodó jogszerű használatában álló önálló erdőgazdálkodási egységek
vonatkozásában kell vizsgálni.
(3)	Nem kell erdőfelújítási biztosítékot nyújtania az erdőgazdálkodónak az (1) bekezdés b) vagy
c)	pontjában foglalt esetben, ha az erdőterv által az erdőrészletben lehetővé tett tarvágást
legfeljebb az érintett terület felén végzi el, és azt csak az erdőfelújítás 52. § (3) bekezdésében
foglalt eredményességgel történő végrehajtását követően folytatja.
(4)	Erdőfelújítási biztosítékként az erdészeti hatóság
a)	bankgaranciát,
b)	az erdészeti hatóság letéti számlájára elhelyezett készpénzt, államkötvényt, vagy
c)	okirattal igazolt ügyvédi vagy bírói letétbe helyezett készpénzt, illetve államkötvényt
fogadhat el.
(4a) Az erdészeti hatóság az erdőfelújítás 52. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti megkezdését
követően a biztosíték 70%-át, az erdőfelújítás befejezését követően pedig a fennmaradó
biztosítékot - a (4b) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - felszabadítja.
(4b) Ha a 106. § (6) bekezdésében foglalt kötelezett a biztosíték nyújtójával nem egyezik meg,
akkor az erdészeti hatóság a biztosítékot - amennyiben a biztosíték nyújtója és az erdő
tulajdonosai ellentétes megállapodást nem kötöttek - a kötelezett javára szabadítja fel.”
49.	§
Az Evt. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
38
„74. § (1) Tarvágás következtében az erdőben
a)	sík és dombvidéki
aa)	gazdasági elsődleges rendeltetésű faültetvényekben és kultúrerdőkben húsz hektárnál,
ab)	gazdasági elsődleges rendeltetésű származék és átmeneti erdőkben tíz hektárnál,
ac)	az aa)-ab) alpont alá nem tartozó, egyéb erdőkben öt hektárnál nagyobb,
b)	hegyvidéki erdőben öt hektárnál nagyobb
egybefüggő erdőfelújítási kötelezettség alatt álló terület nem keletkezhet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt területi korláttól
a)	erdőkárok bekövetkezése esetén,
b)	természetvédelmi célból, vagy
c)	gyorsan növő főfafajjal telepített erdő esetén, ha az erdőtelepítés - az erdészeti hatóság
engedélyével - az (1) bekezdés alapján meghatározott területi korlátnál nagyobb egybefüggő
területen, egyszerre valósult meg,
el lehet térni.”
50.	§
Az Evt. VII. Fejezete a 76. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:
„Földalatti gomba gyűjtése
76/A. § (1) Földalatti gomba az erdőgazdálkodó hozzájárulásával, az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban foglaltak szerint gyűjthető.
(2)	Az erdészeti hatóság - a földalatti gomba gyűjtésével foglalkozó szervezetek véleményének
figyelembe vételével -
a)	ha az időjárási viszonyok miatt kialakuló sajátos gombaérés azt indokolja, a földalatti gomba
gyűjtési időszakát adott naptári évre, az ország egészére vagy egy részére, illetve adott
gombafajra vonatkozóan az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott
időszaktól eltérően is meghatározhatja, illetve
b)	a földalatti gomba fajállományának csökkenése miatt vagy egyéb fajvédelmi okból az ország
egészére vagy egy részére a földalatti gomba gyűjtését adott naptári évre vonatkozóan
korlátozhatja, illetve megtilthatja.
(3)	Az erdészeti hatóság az e § alapján hozott határozatát fellebbezésre tekintet nélkül
végrehajthatóvá nyilváníthatja, és azt a honlapján közzéteszi.
76/B. § (1) Az erdészeti hatóság az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott
feltételeknek megfelelő személyekről, valamint a részükre kiadott tanúsítványról és a gyűjtési
naplóról az alábbi adatokkal hatósági nyilvántartást vezet:
a)	a feltételeket teljesítő személy természetes személyazonosító adatai,
b)	a tanfolyam elvégzésének ideje,
c)	a tanfolyam elvégzéséről szóló tanúsítvány sorszáma,
d)	a földalatti gomba gyűjtéséhez kiadott gyűjtési napló sorszáma, valamint
e)	a gyűjtési napló kiadásának ideje.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt adat kivételével -
közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
Erdei legeltetés
39
76/C. § (1) Erdőben, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen
legeltetni vagy pihentetni (a továbbiakban: erdei legeltetés) kizárólag lovat, szarvasmarhát és juhot
szabad.
(2)	Erdei legeltetésre
a)	a legeltetésre szolgáló mezőgazdasági területtel közvetlenül szomszédos
aa)	7. § (1) bekezdés e) ésf) pontja szerinti természetességi állapotú erdőben, valamint
ab)	erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen - az erdei vízfolyás,
erdei tó kivételével -, továbbá
b)	nagyvízi mederben, a kezelési tervekben foglaltakkal összhangban
kerülhet sor.
(3)	Tilos az erdei legeltetés a véghasználat megkezdésétől az erdőfelújítás befejezését követő ötödik
év végéig.
(4)	Az erdei legeltetés során megfelelő módon gondoskodni kell a legeltetett állat szomszédos
erdőkbe való bejutásának megakadályozásáról.
(5)	Erdei legeltetési tevékenység a tulajdonos és az erdőgazdálkodó hozzájárulásával, valamint az
erdészeti hatóság részére - Natura 2000 hálózat részeként kijelölt területen annak megkezdése előtt
21	nappal - történő előzetes bejelentést követően, felügyelő személy állandó biztosítása mellett
végezhető.
(6)	A legeltetést felügyelő személy köteles magánál tartani a tulajdonos és az erdőgazdálkodó
legeltetéshez való hozzájárulását tartalmazó dokumentumot.”
51.	§
Az Evt. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„77. § (1) Az erdő igénybevétele
a)	az erdő mezőgazdasági művelésbe vonása;
b)	az erdő termelésből való kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység
gyakorlása (a továbbiakban: termelésből kivonás);
c)	az erdő termelésből való időleges kivonásával járó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység
gyakorlása (a továbbiakban: időleges igénybevétel);
d)	az erdő termelésből való kivonásával nem járó, de annak rendeltetésszerű használatát
időlegesen vagy tartósan akadályozó létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása,
különösen villamos vezeték, gázvezeték, távközlő- vagy más közművezeték, sí- és egyéb
sportpálya létesítése és fenntartása (a továbbiakban együtt: rendeltetésszerű használatot
akadályozó igénybevétel).
(2)	Nem minősül erdő igénybevételének:
a)	a vadaskert, vadaspark létesítése és fenntartása,
b)	a honvédelmi rendeltetésű erdőben a Magyar Honvédség feladatai végrehajtásához
szükséges állapotának fenntartását, valamint a befogadó nemzeti támogatás katonai
feladatainak ellátását biztosító létesítmény elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása,
c)	a határrendészeti rendeltetésű erdőben a határrendészeti vagy nemzetbiztonsági célokat
szolgáló létesítmények elhelyezése vagy tevékenység gyakorlása,
d)	az alábbi erdészeti létesítmény elhelyezése:
da)	nem engedélyköteles erdészeti létesítmény,
db)	erdőtelepítéseket, erdőfelújításokat védő vadkárelhárító kerítés,
40
dc)	épített közelítő nyom, valamint
e)	az erdő 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint engedélyezett fátlan állapotban tartása.”
52.	§
(1)	Az Evt. 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Erdőt igénybe venni - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - csak kivételes
esetben, a közérdekkel összhangban lehet.”
(2)	Az Evt. 78. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az erdészeti hatóság az (1) bekezdésben foglalt szempontok vizsgálata nélkül is
engedélyezheti
a)	gazdasági elsődleges rendeltetésű kultúrerdő vagy faültetvény természetességi állapotú erdő
77.	§ (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt igénybevételét, az adott erdő fekvése szerinti,
vagy az azzal szomszédos településen végrehajtott, az igénybe vett erdővel legalább azonos
területű, azzal megegyező vagy annál magasabb természetességi állapotú csereerdősítés
elvégzésének feltétele mellett, vagy
b)	az állam 100%-os tulajdonában nem álló faültetvény vagy kultúrerdő természetességi
állapotú felnyíló erdő mezőgazdasági művelésbe vonását.
(4)	A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás, közműfejlesztési célú
beruházás, valamint az erdő árvízvédelmi, honvédelmi vagy határrendészeti célú igénybevétele
esetén a közérdekkel való összhangot vélelmezni kell.”
(3)	Az Evt. 78. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint igénybe vett erdő területén a mezőgazdasági
művelésbe vonást követő 10 éven belül állami támogatás igénybevételével faállomány nem
létesíthető.
(6)	Az erdő igénybevétel engedélyezési eljárásában az erdészeti hatóság - ha szükséges - az
erdőtervet is módosítja.”
53.	§
Az Evt. a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § Az erdészeti hatóság az erdő igénybevételét a 78. § (1) bekezdésében foglalt
szempontok mérlegelése nélkül engedélyezi, ha az erdő igénybevételét - megegyező tartalommal
-	korábban elvi engedélyezési eljárásban vagy más hatóság eljárásában szakhatóságként vagy
szakkérdés vizsgálatával már engedélyezhetőnek ítélte és a döntést tartalmazó határozat
hatályban van.”
54.	§
Az Evt. 79. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A termelésből kivont erdők területén tíz éven belül tervezett tevékenységgel, illetve
létesítménnyel kapcsolatos eljárásban - amennyiben az a szomszédos erdőkre hatással van -
erdővédelmi szakkérdésként azt is vizsgálni kell, hogy a termelésből történő kivonás a tervezett
tevékenységre, illetve létesítményre tekintettel is engedélyezhető lett volna-e. A tervezett
41
tevékenység, illetve létesítmény nem engedélyezhető, ha a tevékenységre, illetve létesítményre
tekintettel az erdészeti hatóság korábban nem engedélyezte volna a termelésből történő
kivonást.”
55.	§
(1)	Az Evt. 81. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdővédelmi járulék mértéke
erdő mezőgazdasági művelésbe vonásáért hektáronként)
„bb) egyéb esetben - valamint az 57/A. § b) pont szerinti esetben természetes és természetszerű
természetességi állapotú, valamint védelmi elsődleges rendeltetésű erdő esetén is - az
erdővédelmi járulékalap ötszöröse;”
(2)	Az Evt. 81. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdővédelmi járulék mértéke)
„d) a fátlan állapotban tartott erdőnek minősülő erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül
szolgáló földterületek igénybevétele esetén - a (2a) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével
-	az erdő igénybevételére megállapítható erdővédelmi járulék összege.”
(3)	Az Evt. 81. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés alkalmazásában a fátlan állapotban tartott erdő elsődleges rendeltetéseként,
illetve természetességi állapotaként a területen korábban fenntartott erdő - ha annak adatai az
Adattárban nem találhatóak meg, akkor az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló
földterület kerületével legnagyobb mértékben érintett erdő - elsődleges rendeltetését és
természetességi állapotát kell alapul venni.”
56.	§
(1)	Az Evt. 82. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni,)
„d) faültetvény vagy kultúrerdő természetességi állapotú felnyíló erdő mezőgazdasági
művelésbe vonásáért;”
(2)	Az Evt. 82. § (3) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
(Nem kell erdővédelmi járulékot fizetni,)
„ e) védett természeti terület mezőgazdasági művelésbe vonásáért, ha a természetvédelmi hatóság
a természetvédelmi kezelési tervben foglaltakkal összhangban nem erdei élőhely fenntartását,
vagy helyreállítását írta elő;
f)	kulturális örökségvédelmi rendeltetésű erdő igénybevételéért, ha a kulturális örökségvédelmi
hatóság a terület erdő fenntartását kizáró rendezését írta elő.”
42
(3) Az Evt. 82. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lép:
„(5) A szabad rendelkezésű erdő erdővé történő átminősítése csereerdősítésnek minősül.”
57.	§
Az Evt. „Az erdő igénybevétele” alcíme a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § Erdőben vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen e törvény
hatályba lépése előtt engedéllyel elhelyezett és funkciójának megfelelően működtetett, illetve
fenntartott létesítmény által elfoglalt területre vonatkozóan az erdészeti hatóság a tulajdonos, a
tulajdonos hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, vagy a tulajdonos hozzájárulásával az
igénybevevő kérelmére az igénybevétel feltételeinek vizsgálata nélkül, továbbá erdővédelmi
bírság, erdővédelmi járulék, illetve csereerdősítés előírása nélkül engedélyezi az
igénybevételt.”
58.	§
Az Evt. 85. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„85. § Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság
fennmaradási eljárást folytat le, amelynek során
a)	ha az igénybevevő által benyújtott dokumentumok alapján az igénybevétel
engedélyezésének feltételei fennállnak, erdővédelmi bírság egyidejű kiszabása mellett
engedélyezheti a kialakult állapot fennmaradását, vagy
b)	határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt - amennyiben az igénybevevő
nem ismert vagy az igénybevevővel szemben a végrehajtási eljárás sem vezet eredményre,
akkor a használatra jogosultat - a helyreállításra.”
59.	§
Az Evt. 86. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„86. § (1) Erdő megosztásával - erdő igénybevétele kivételével - csak olyan erdő művelési ágú
földrészlet vagy alrészlet alakítható ki, amelynek szélessége átlagosan legalább harminc méter,
és területe egy hektárnál nagyobb.
(2)	A használati megosztással érintett erdő művelési ágú földrészlet vagy alrészlet csak a
használati megosztással elhatárolt önálló erdőgazdálkodási egységek határai mentén osztható
meg, kivéve, ha a megosztás célja erdő igénybevétele.”
60.	§
Az Evt. IX. Fejezetének címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„ERDŐGAZDÁLKODÁSI CÉLÚ ERDEI JÁRMŰFORGALOM, A FAANYAG
KERESKEDELMI LÁNC, AZ ERDŐ LÁTOGA TÁSA ”
61.	§
Az Evt. „Az erdészeti termékek szállítása” alcíme helyébe a következő alcím lép:
43
„Erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom
87.	§ (1) Erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomnak minősül az erdészeti erő- és munkagép,
valamint erdőgazdálkodási tevékenységet szolgáló egyéb jármű erdőben, valamint az erdészeti
feltáróhálózat részét képező erdei úton való közlekedése.
(2)	Az erdészeti hatóság az erdő és erdészeti létesítmény védelme érdekében, halasztást nem tűrő
esetben a helyszínen intézkedhet a nem közérdekű erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom
korlátozásáról, illetve súlyos veszélyeztetés esetén megtiltásáról.
(3)	Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalomra - annak megfelelő
helyszíni jelzésével - a közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi rendet és korlátozást
határozhat meg.
88.	§ (1) Ha az erdőgazdálkodó használatában álló erdő vagy erdészeti magánút nem csatlakozik
közúthoz vagy közforgalom elől el nem zárt magánúthoz, akkor az erdőgazdálkodó kizárólag
erdőgazdálkodási célú járműforgalom céljára - kiemelten az erdészeti haszonvételből származó
termékek elszállításához - közforgalom elől elzárt magánutat, erdészeti feltáróhálózat részét képező
erdei utat, utak hiányában más használatában levő erdőt igénybe vehet. Az igénybevételre a Polgári
Törvénykönyvnek az átjárási szolgalomra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(2)	Ha a közforgalom elől elzárt magánutat, az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei utat,
vagy az erdőt erdőgazdálkodási célú járműforgalomra veszik igénybe, a szolgalommal terhelt erdő
erdőgazdálkodója, illetőleg az erdészeti magánút kezelője követelheti kárának és költségének
megtérítését.
(3)	Honvédelmi, nemzetbiztonsági és határrendészeti célú erdőben lévő magánút a hatáskörrel
rendelkező hatóság engedélyével vehető igénybe.”
62.	§
Az Evt. 90. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A fakitermelés jogosultja, illetve a kitermelt erdei faválasztékkal rendelkezni jogosult vagy
annak meghatalmazottja az erdőből, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló
földterületről, szabad rendelkezésű erdőből, fásításból, valamint e törvény hatálya alá nem
tartozó területről kitermelt erdei faválaszték származásáról köteles a szállításhoz szükséges
igazolást (a továbbiakban: szállítójegy) kiállítani.
(2) Nem szükséges szállítójegyet kiállítani az erdőrészleten belül végzett közelítéshez, valamint
az erdőben kialakított farakodó és az erdőrészlet közötti szállításhoz, ha a készletre vétel a
farakodón erdőrészletre elkülönítetten történik.”
63.	§
Az Evt. 90/F. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A faanyag kereskedelmi lánc szereplője a 90/E. § (1) bekezdésében meghatározott
nyilvántartás vezetéséhez szükséges adatokat elektronikus úton küldi meg az erdészeti hatóság
részére.
44
(7)	Az erdészeti hatóság a nyilvántartásba vételt követően a honlapján elérhető elektronikus
felületen, kereshető formában közzéteszi a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjének a 90/E. § (2)
bekezdés a) és b) pontja szerinti azonosító adatait, és a 90/E. § (2) bekezdés e) pontja szerinti
tevékenységeit, valamint ha a faanyag kereskedelmi lánc szereplője
a)	természetes személy, annak nevét, lakcímét, születési helyét és dátumát,
b)	gazdálkodó szervezet, annak cégnevét, adószámát és székhelyét.”
64.	§
Az Evt. 90/G. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1) bekezdés b) és e) pontjában meghatározott adatszolgáltatást az erdészeti hatóság
részére közvetlen elektronikus hozzáférés biztosításával kell teljesíteni.”
65.	§
Az Evt. 90/K. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelete keretében végzett, e
törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés
súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével
a következő intézkedéseket hozhatja:)
„c) illegális kitermelés vagy annak vélelme esetén zárlati intézkedést rendel el, melynek
keretében:
ca)	a cselekményhez felhasznált szállítóeszköz használatát korlátozza, vagy megtiltja és a
tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,
cb)	elrendeli a már forgalomba hozott fatermék forgalomból való kivonását, behozatalát,
kivitelét; reklámozását feltételhez köti, korlátozza, felfüggeszti, megtiltja; a tilalom
betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,
cc)	elrendeli, hogy az importőr saját költségére, kockázatára haladéktalanul vigye vissza a
faterméket a származási helyére, amennyiben egy hónapon belül nem igazolja a fa vagy
fatermékek 995/2010/EU rendelet 2. cikk f) pontja szerinti legális eredetét,
cd)	vállalkozás, létesítmény működési engedélyének módosítását, felfüggesztését,
visszavonását kezdeményezi, illetve
ce)	a fatermékkel kapcsolatos tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy
részlegesen felfüggeszti, korlátozza, a működést megtiltja, az újbóli működést feltételhez köti;
a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket vezet be,”
66.	§
Az Evt. 90/M. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az erdészeti hatóság a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos ellenőrzési
tevékenysége eredményes lefolytatása érdekében a faanyag kereskedelmi lánc egyes szereplőitől
-	legfeljebb harminc napos - határidő kitűzésével, az előállított vagy forgalmazott fával és
fatermékkel kapcsolatban írásban adatszolgáltatást kérhet.”
67.	§
(1) Az Evt. 91. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
45
„(1) Az erdőben - annak rendeltetésétől függetlenül - pihenés, üdülés, sportolás és kirándulás
céljából gyalogosan, emberi erővel hajtott kerékpárral, lóval, valamint az erdészeti feltáróhálózat
részét képező erdei úton sport vagy turisztikai célú, lóval vontatott járművel bárki saját
felelősségére közlekedhet, illetve ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve,
ha
a)	más jogszabály azt korlátozza, vagy
b)	az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.
(1a) Az állam illetve a helyi önkormányzat 100 %-os tulajdonában nem álló erdőben az erdészeti
feltáróhálózat részét képező erdei úton kívül való lovaglást, és emberi erővel hajtott kerékpárral
való közlekedést az erdőgazdálkodó korlátozhatja, illetve megtilthatja, ha a terület tulajdoni
jellegét és a korlátozást, illetve tiltást a területen megfelelően jelzi.”
(2)	Az Evt. 91. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1d) A megjelölt turista- vagy kerékpáros utak kereszteződésén a lovas kizárólag lépésben
haladhat át.”
68.	§
Az Evt. 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az erdőben látogatás céljából járművel - ideértve a nem sport vagy turisztikai célú, lóval
vontatott járművet, valamint a nem csak emberi erővel hajtott kerékpárt is - közlekedni csak
a)	a közforgalom számára megnyitott erdészeti magánúton,
b)	a (2) bekezdés szerint járműközlekedésre kijelölt erdei úton, valamint
c)	az erdőgazdálkodó beleegyezésével az erdészeti feltáróhálózat részét képező egyéb erdei úton
szabad.”
69.	§
Az Evt. 92/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92/A. § Erdőben, illetve az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton quaddal, terep -
motorkerékpárral, segédmotoros kerékpárral, valamint motorkerékpárral - erdőgazdálkodási célú
járműforgalom kivételével - közlekedni tilos.”
70.	§
Az Evt. 94. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A Magyar Honvédség szervezetei az erdőgazdálkodó és az erdészeti hatóság tájékoztatása
mellett korlátozhatják a honvédelmi rendeltetésű erdő látogatását, valamint annak területére való
bármilyen célú belépést, ha a területen folyó katonai tevékenység az élet-, baleset-, illetve
vagyonbiztonságot veszélyezteti, vagy az ott tartózkodás a katonai tevékenységet akadályozza.
(4)	Katonai lőterek és gyakorlóterek biztonságos üzemeltetése érdekében a lőtér és a gyakorlótér
működtetéséért felelős parancsnok az erdő látogatását, valamint az erdőben végzett
tevékenységet a szükséges mértékben nem honvédelmi rendeltetésű erdő esetén is korlátozhatja.”
71.	§
46
Az Evt. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) Az erdőgazdálkodónak az erdőgazdálkodási tevékenység szakszerűségének biztosítása
érdekében jogosult erdészeti szakszemélyzetet kell alkalmaznia, kivéve, ha az erdőgazdálkodó -
gazdálkodó szervezet esetén annak személyesen közreműködő tagja - jogosult erdészeti
szakszemélyzeti besorolással szerepel az erdészeti szakirányítói névjegyzékben.
(2) Jogosult erdészeti szakszemélyzet alkalmazásának minősül
a)	az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzet
munkaviszony keretében vagy megbízással történő alkalmazása, valamint
b)	az erdészeti szakirányítói névjegyzékben szereplő jogosult erdészeti szakszemélyzetet
munkaviszony keretében alkalmazó erdészeti szakirányító vállalkozás megbízása.”
72.	§
Az Evt. „Az erdészeti szakszemélyzet kötelezettségei és jogosultságai” alcím címe helyébe a
következő rendelkezés lép és ezen alcím a következő 97/A. §-sal egészül ki:
„Az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító
vállalkozás kötelezettségei, jogosultságai, valamint nyilvántartása
97/A. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során
a)	ellátja az erdőben jogszerűen végezhető erdőgazdálkodási tevékenységek szakmai irányítását,
valamint
b)	az erdő fennmaradását, fejlődését veszélyeztető állapotról, eseményről, vad általi károsításról
való tudomásszerzést követően az erdőgazdálkodót, vagy az erdőgazdálkodó által alkalmazott
jogosult erdészeti szakszemélyzetet haladéktalanul értesíti, illetve a veszély elhárításában a
tőle elvárható módon közreműködik.
(2)	A jogosult erdészeti szakszemélyzet az (1) bekezdésében megfogalmazottakon túl
a)	az erdőgazdálkodó részére szakmai tájékoztatást és tanácsot ad a jogai gyakorlása és
kötelezettségei teljesítése érdekében,
b)	az erdőgazdálkodót szakmai kérdésekben képviseli a helyszíni szemléken, hatósági
ellenőrzéseken, valamint a körzeti erdőtervezéshez kapcsolódó egyeztetéseken,
c)	a tudomására jutott, az erdőgazdálkodót érintő tényekről, adatokról az erdőgazdálkodót
haladéktalanul tájékoztatja,
d)	az erdőgazdálkodó erdészeti hatóság felé tett bejelentéseit, adatszolgáltatásait ellenjegyzi,
illetve lehetőség szerint azt elektronikus úton benyújtja, valamint
e)	kiállítja a műveleti lapot.
(3)	Felsőfokú erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkező jogosult erdészeti szakszemélyzet
jogosult
a)	erdőtelepítési kivitelezési terv készítésére,
b)	termőhelyfeltárási szakvélemény készítésére,
c)	erdészeti magánút, épített közelítő nyom, illetve azok tartozékai tervezésére, felelős műszaki
vezetésére, műszaki ellenőrzésére,
d)	körzeti erdőtervezés kivételével erdészeti térképezésre,
e)	erdő rendeltetését szolgáló műtárgy, csatorna, tározó tervezésére, felelős műszaki
vezetésére, műszaki ellenőrzésére,
f)	közjóléti létesítmény engedélyezési tervének készítésére, felelős műszaki vezetésére,
műszaki ellenőrzésére, valamint
g)	örökerdő fenntartási terv, átalakítási terv és erdőfelújítási terv készítésére.”
47
73. §
(1)	Az Evt. 98. § (1)-(1e) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a 98. § a
következő (1f) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az erdészeti hatóság az erdészeti munkák szakmai irányítására és az erdő őrzésére,
valamint az erdőkezelésre jogosult személyekről, illetve vállalkozásokról erdészeti
szakirányítói névjegyzéket vezet.
(1a) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakszemélyzet, illetve a jogosult
erdészeti szakszemélyzet alábbi adatait tartalmazza:
a)	családi és utónév, ideértve a születési családi és utónevet,
b)	születési hely, idő,
c)	anyja neve,
d)	lakcím vagy tartózkodási hely,
e)	adóazonosító jel,
f)	levelezési cím,
g)	telefonszám, e-mail cím,
h)	az erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolásai:
ha)	jogosult erdészeti szakszemélyzet,
hb)	felsőfokú végzettségű erdészeti szakszemélyzet,
hc)	rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet,
i)	nyilvántartási kód,
j) a továbbképzéseken való részvételt igazoló bejegyzések,
k) az erdészeti hatóság által az erdészeti szakszemélyzettel szemben alkalmazott
szankciók.
(1b) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az erdészeti szakirányító vállalkozás alábbi adatait
tartalmazza:
a)	egyéni vállalkozó esetében:
aa)	családi és utónév,
ab)	székhely,
ac)	telephely,
ad)	levelezési cím,
ae)	egyéni vállalkozói nyilvántartási szám,
af)	adószám,
b)	jogi személy esetében:
ba)	szervezet megnevezése,
bb)	székhely,
bc)	telephely,
bd)	képviselő neve,
be)	adószám,
c)	nyilvántartási kód,
d)	erdőkezelésre való jogosultság fennállása esetén a jogosultság ténye,
e)	szakirányító vállalkozás által alkalmazott erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti
szakszemélyzet azonosító adatai, valamint
f)	az erdészeti hatóság által az erdészeti szakirányító vállalkozással szemben alkalmazott
szankciók.
(1c) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék az (1a) bekezdés h)-k) pontjában, valamint az (1b)
bekezdés c)-f) pontjában foglalt adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak
minősül.
48
(1d) Az erdészeti szakirányítói névjegyzék adatai országosan vezetettek, - az (1a) bekezdés b),
c)	és e) pontban foglaltak kivételével - nyilvánosak, azokból az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban meghatározottak szerint - elektronikus úton is - betekintés biztosítható,
és szemle másolat adható.
(1e) A névjegyzékben szerepelő személy a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkező
változást köteles az erdészeti hatóság állandó lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye, vagy
telephelye szerint illetékes területi szervéhez 15 napon belül bejelenteni.
(1f) A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti
szakszemélyzet szolgálati igazolványának tartalmára, kiadására, nyilvántartásba vételére és
nyilvánosságára, valamint szolgálati jelvényére az egyes rendészeti feladatokat ellátó
személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
biztosító módosításáról szóló törvény rendelkezései az irányadók.”
74.	§
Az Evt. „Jogosult erdészeti szakszemélyzet” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„Az erdészeti gépek kezelésére vonatkozó követelmények
101. § (1) Az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott erdészeti gépet az adott
erdészeti gép vonatkozásában erdészeti gépkezelői jogosítványt (a továbbiakban: gépkezelői
jogosítvány) szerzett személy kezelhet.
(2) A gépkezelői jogosítvány megszerzésének feltétele az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott
a)	szakmai végzettség megléte vagy
b)	felkészítő tanfolyamot követően a miniszter által kijelölt intézmény által szervezett
gépkezelői vizsga letétele.”
75.	§
(1)	Az Evt. 103. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek részére igazolványt, az
igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt és egyenruhát kell biztosítani.”
(2)	Az Evt. 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult az
erdőgazdálkodó, annak hiányában a terület jogszerű használójának engedélye nélkül külön térítés
fizetése nélkül az erdészeti feltáróhálózat részét képező erdei úton, valamint az erdő
megközelítéséhez szükséges egyéb úton közlekedni, az erdőt és a fásítást bejárni, ott vizsgálatot,
mérést, megfigyelést, valamint az azok elvégzéséhez szükséges mértékig vizsgálati mintát
venni.”
(3)	Az Evt. 103. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az erdészeti hatósági feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult
a)	az erdőben folyó tevékenység jogszerűségét ellenőrizni, a jogszerűtlen tevékenység
leállítását elrendelni, valamint
49
b)	az erdőt és a fásítást veszélyeztető tevékenység beszüntetését, illetve az attól való
tartózkodást elrendelni.”
76.	§
Az Evt. „Eljárási szabályok” alcíme a következő 104/A. §-sal egészül ki:
„104/A. § (1) E törvényben meghatározott bejelentés-köteles tevékenységek közül
a)	az erdészeti hatóság
aa)	a 11. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában,
ab)	a 15. § (4) bekezdésében, valamint
ac)	a 41. § (1) bekezdésében,
b)	a természetvédelmi hatóság
ba)	védett természeti területen, illetve Natura 2000 hálózat részét képező területen a 11. §
(2)	bekezdésének c) pontjában,
bb)	védett természeti területen, illetve Natura 2000 hálózat részét képező területen a 12. §
(3)	bekezdésében,
bc)	a 27. § (3) bekezdésében, valamint
bd)	Natura 2000 hálózat részét képező területen a 76/C. § (5) bekezdésében
foglalt bejelentések esetében a bejelentett tevékenységet ellenőrzi, és ha az nem felel meg a
jogszabályban foglalt követelményeknek, akkor azt a tevékenység megkezdésére való
jogosultság megnyílásáig terjedő időszakban megtilthatja, korlátozhatja, illetve feltételekhez
kötheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésre a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvény bejelentésekre vonatkozó szabályozása nem
vonatkozik.”
77.	§
(1)	Az Evt. 105. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az erdészeti hatósági eljárás a Ket.-ben meghatározott jelentős számú ügyfelet érint,
akkor a hatóság - a körzeti erdőtervezési eljárás kivételével - az ügyféllel hirdetményi úton tart
kapcsolatot.”
(2)	Az Evt. 105. §-a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az erdészeti hatóság a rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet erdészeti
szakirányítói névjegyzékbe történő felvételére irányuló eljárását a rendészeti tevékenység
gyakorlásához szükséges szolgálati igazolvány és jelvény kiállítása iránti eljárás jogerős
lezárásáig felfüggeszti.
(13) Erdőgazdálkodási bírság kiszabása iránti eljárásban, ha a bírságolásra az erdő állapotának
vizsgálata és értékelése alapján kerül sor és ezért az erdészeti hatóság a bizonyítási eljárás
részeként helyszíni szemlét tart, a szemlén való részvételre az erdőgazdálkodónak vagy az őt
képviselő jogosult erdészeti szakszemélyzetnek az erdészeti hatóság lehetőséget biztosít.”
78.	§
Az Evt. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„105. § (1) Erdészeti hatósági eljárásban
50
a)	az erdészeti hatóság az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel írásban tart kapcsolatot,
b)	kérelmet előterjeszteni csak írásban lehet,
c)	döntést szóban közölni nem lehet,
d)	hatósági ellenőrzést az ügyfél nem kérhet,
e)	szünetelés nem kérhető.
(2)	Erdészeti hatósági eljárásban a hatóság az ügyfelet az általános közigazgatási rendtartásról szóló
2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 44. § b) pontjában foglalt esetben két alkalommal
hiánypótlásra hívhatja fel.
(3)	Erdőtelepítés vagy erdőfelújítás befejezetté nyilvánítására irányuló eljárás ügyintézési határideje
az érintett erdőtelepítés vagy erdőfelújítás műszaki átvételekor kezdődik.
(4)	Az ügyintézési határidő
a)	erdőterv-módosítási eljárás, az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vagy
engedélyezésére irányuló eljárás, jogosulatlan igénybevétel fennmaradásának
engedélyezésére irányuló, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vételi eljárás esetén
-	az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel kivételével - kilencven nap,
b)	a körzeti erdőtervezési eljárás és a faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyelettel
kapcsolatos eljárás esetén százhúsz nap.
(5)	Az erdészeti hatóságnak az Ákr. szerinti függő hatályú döntésében nem kell rendelkezni a
kérelmezett jog gyakorlásáról
a)	az erdő igénybevételének elvi engedélyezésére vagy engedélyezésére,
b)	jogosulatlan igénybevétel fennmaradásának engedélyezésére,
c)	az erdő fátlan állapotban tartásának engedélyezésére,
d)	az erdő alacsonyabb záródással való fenntartásának engedélyezésére,
e)	az erdő rendeltetésének megállapítására vagy törlésére,
f)	az erdőterv módosítására, és
g)	a szennyvíziszap alkalmazásának engedélyezésére
irányuló eljárásban.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti eljárásokban sommás eljárás nem alkalmazható.
(7)	Az erdő igénybevételének engedélyezésére vagy elvi engedélyezésére irányuló eljárásban súlyos
eljárási jogszabálysértésnek minősül, ha az erdészeti hatóság a közérdekűség vagy a kivételesség e
törvény szerinti vizsgálata nélkül dönt.
(8)	Erdőgazdálkodási bírság kiszabása iránti eljárásban, ha a bírságolásra az erdő állapotának
vizsgálata és értékelése alapján kerül sor és ezért az erdészeti hatóság a bizonyítási eljárás részeként
helyszíni szemlét tart, a szemlén való részvételre az erdőgazdálkodónak vagy az őt képviselő
jogosult erdészeti szakszemélyzetnek az erdészeti hatóság lehetőséget biztosít.
(9)	Az erdészeti hatóság végleges döntésében foglalt kötelezettség végrehajtását - a pénzügyi
kötelezés kivételével - az erdészeti hatóság foganatosítja.”
79.	§
Az Evt. 105. §-a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A miniszter az e törvényben foglalt hatósági nyilvántartásokhoz kapcsolódóan az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben
foglaltakkal összhangban hatósági engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs
51
rendszert (a továbbiakban: Erdészeti Szakigazgatási Információs és Ügyintézési Rendszer)
működtet.
(11)	Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely eljárás lefolytatására
vonatkozóan az Erdészeti Szakigazgatási Információs és Ügyintézési Rendszer használatát írja
elő, akkor az eljárásban
a)	az ügyfél a kérelmet elektronikus úton nyújtja be,
b)	a hatóság és a szakhatóság az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus
ügyintézés keretében folytatja le, továbbá
c)	az ügyfél és a szakhatóság az érintett hatósági nyilvántartás számára nyilvános adataiba
elektronikus úton betekinthet.”
80. §
(1)	Az Evt. 105/A. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Az erdészeti hatóság jogosult)
,,d) a rendőrségtől - az erdészeti szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet
nyilvántartásával kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges mértékben - az egyes
rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény hatálya alá tartozó, a
rendőrség által rendészeti feladatot ellátó személyként nyilvántartásba vett erdészeti
szakszemélyzet és jogosult erdészeti szakszemélyzet természetes személyazonosító adataira,
valamint a szolgálati igazolványa és szolgálati jelvénye sorszámára”
(vonatkozó adat igénylésére.)
(2)	Az Evt. 105/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az erdészeti hatóság által vezetett közhiteles hatósági nyilvántartás adataiban bekövetkező
változások bejelentése azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás tartalmaz
közhitelesen, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv
-	ha ezt tőle a bejelentésre kötelezett személy kéri - a bejelentési kötelezettségre meghatározott
határidőben értesíti az erdészeti hatóságot.”
81.	§
Az Evt. XI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Erdőgazdálkodási tevékenység gyakorlásával kapcsolatos eljárásokban fizetendő igazgatási
szolgáltatási díj
105/B. § (1) Az e törvényben foglalt, kérelemre induló eljárásokért - beleértve a szakhatósági
eljárásokat - valamint igazgatási jellegű szolgáltatásokért, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel,
igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(2)	Nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni az alábbi eljárásokban:
a)	erdőgazdálkodó nyilvántartásba vétele, nyilvántartásból történő törlése,
b)	erdőgazdálkodói nyilvántartás adatainak módosítása,
c)	erdő rendeltetésének megállapítása vagy törlése,
d)	erdő üzemmódjának módosítása,
e)	átmeneti erdőterv kérelme,
52
f)	erdőterv módosítása,
g)	erdő, szabad rendelkezésű erdő átminősítése.
(3)	Az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságoknak az e törvényben foglalt eljárásokért
nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetnie.”
82.	§
Az Evt. XI. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:
„Az erdészeti hatóság elsőfokú és másodfokú eljárásaiban közreműködő szakhatóságok
105/C. § (1) Part- vagy töltésvédelmi, árvízvédelmi és vízvédelmi rendeltetésű erdő esetén, ha a
tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati
engedély nem szükséges, a (2) bekezdés szerinti eljárásban
a)az	erdészeti hatóság elsőfokú eljárásában
aa)	a part- vagy töltésvédelem és árvízvédelem tekintetében a területi vízügyi hatóságot,
ab)	a vízvédelem tekintetében a területi vízvédelmi hatóságot,
b)az	erdészeti hatóság másodfokú eljárásában
ba)	a part- vagy töltésvédelem és árvízvédelem tekintetében az országos vízügyi hatóságot,
bb)	vízvédelem tekintetében az országos vízvédelmi hatóságot
szakhatóságként kell bevonni.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szakhatóság
a)	fásítás faállománya felszámolásának előírására,
b)	fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba vételére,
c)	erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, korszerűsítésének, megszűntetésének,
fennmaradásának vagy a rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére, valamint a
felszámolásának elrendelésére,
d)	az erdőterv meghatározására,
e)	az erdőterv módosítására,
f)	az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására,
g)	az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának
engedélyezésére,
h)	az erdőterület igénybevételére vonatkozó elvi engedélyezésére,
i)	az erdőterület igénybevételének engedélyezésére,
j) az erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén a kialakult állapot
fennmaradásának engedélyezésére,
k) az erdő rendeltetésének, elsődleges rendeltetésének kérelemre induló megállapítására,
l) cserjék kivágásának engedélyezésére
irányuló eljárás esetén, szakhatósági eljárása során vizsgálja, hogy a tevékenység, a beruházás
vagy a terv az árvízvédelem és a vízvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a
kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.
(3)	A területi vízügyi hatóság, a területi vízvédelmi hatóság, az országos vízügyi hatóság, valamint
az országos vízvédelmi hatóság szakhatósági eljárásának ügyintézési határideje 15 nap.
105/D. § (1) A honvédelemért felelős minisztert elsőfokú eljárásban szakhatóságként kell bevonni
a)	honvédelmi rendeltetésű erdő, valamint az aa), ab), ai) és aj) alpontok tekintetében a
Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló, erdőnek nem minősülő földterületek esetén
aa)	fásítás faállománya felszámolásának előírására,
53
ab)	fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba
vételére,
ac)	erdő felnyitott erdőként történő fenntartásának engedélyezésére és előírására, felnyitott
erdő helyreállításának előírására.
ad)	erdőben fátlan állapot kialakításának és fenntartásának engedélyezésére, fátlan állapot
fenntartásának előírására, fátlan állapotban tartott erdő helyreállításának előírására,
ae)	erdészeti létesítmény létesítésének, bővítésének, korszerűsítésének, megszűntetésének,
fennmaradásának vagy rendeltetése megváltoztatásának engedélyezésére, valamint a
felszámolásának elrendelésére,
af)	az erdő rendeltetésének, elsődleges rendeltetésének kérelemre induló megállapítására,
ag)	az erdőterv meghatározására,
ah)	az erdőterv módosítására,
ai)	az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására,
aj) az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának
engedélyezésére,
ak) az erdő igénybevételének engedélyezésére,
al) az erdő igénybevételére vonatkozó elvi engedély megadására,
am) az erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén a kialakult állapot
fennmaradásának engedélyezésére,
an) a járműközlekedésre használható út kijelölésére, és
ao) a lovas és technikai sportverseny rendezésének engedélyezésére, valamint
b)	az állami repülések céljára szolgáló repülőterek, valamint a közös felhasználású katonai és
polgári repülőtérré fejleszthető állami repülések céljára szolgáló repülőterek védőterületén
található erdő, valamint a ba) és bb) alpontok tekintetében erdőnek nem minősülő földterületek
esetén
ba)	fásítás faállománya felszámolásának előírására,
bb)	fásítás területének erdőként, szabad rendelkezésű erdőként történő nyilvántartásba
vételére,
bc)	az erdőterv meghatározására,
bd)	az erdőterv módosítására,
be)	az erdőtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására, és
bf)	az engedély nélkül vagy engedélytől eltérően telepített faállomány fennmaradásának
engedélyezésére
irányuló eljárásban, annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és
szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek
mellett biztosíthatóak-e.
(2)	A honvédelemért felelős miniszter szakhatósági eljárásának ügyintézési határideje 15 nap.”
83.	§
(1)	Az Evt. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az erdőgazdálkodó - az állam 100%-os tulajdonában álló erdő kivételével - az erdészeti
hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget e törvény szerinti erdőgazdálkodási
kötelezettségének, és ezáltal az erdő fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, a szükséges
erdőgazdálkodási tevékenységeket az erdészeti hatóság - az (1c) bekezdésben foglaltak
figyelembe vételével - az erdőgazdálkodó költségére elrendeli és elvégezteti. Ha az elrendelt
erdőgazdálkodási tevékenység költségei a kötelezettel szemben vezetett végrehajtási eljárásban
nem térülnek meg, az erdő használatára, használatba adására jogosult köteles a költségeket
megtéríteni.”
54
(2)	Az Evt. 106. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az erdőgazdálkodói nyilvántartás adatai alapján az erdő jogszerű használójának
személye nem ismert és az erdő fennmaradása, fejlődése vagy állapotának megőrzése veszélybe
kerül, az erdészeti hatóság 30 napos határidő kitűzésével felszólítja az erdő használatára,
használatba adására jogosultat
a)	az erdő használatba adására, illetve
b)	az erdő használatára való jogosultság 18. § (5) bekezdésében foglaltak szerinti bejelentésére.
(1b) Ha az (1a) bekezdésben meghatározott felszólítás nem vezet eredményre, az erdészeti
hatóság az erdő fenntartása érdekében halaszthatatlan erdőgazdálkodási tevékenységet - az (1c)
bekezdésben foglaltak figyelembe vételével - az erdő használatára, használatba adására jogosult
költségére rendeli, illetve végezteti el.
(1c) Erdő felújításához kapcsolódó erdőgazdálkodási tevékenységet az erdészeti hatóság - ha
annak feltételei fennállnak - az (1), illetve (1b) bekezdésben foglalt kötelezett kötelezését
megelőzően, az alábbi sorrend biztosításával rendeli és végezteti el:
a)	a nyújtott erdőfelújítási biztosíték terhére,
b)	az erdőfelújítási kötelezettséget eredményező véghasználat végrehajtója terhére.”
(3)	Az Evt. 106. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatot az erdő használatára, használatba
adására jogosultnak is kézbesíteni kell.”
(4)	Az Evt. 106. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység végrehajtásával az erdészeti hatóság
erdőkezelésre jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást bíz meg. A megbízott erdőkezelő felel
a rábízott tevékenység végrehajtásának szakszerűségéért.”
(5)	Az Evt. 106. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az erdészeti hatóság az erdő felújításához kapcsolódó erdőgazdálkodási tevékenység
elrendelését mellőzheti, ha a felszólítására a kötelezett a tevékenység elvégzésével legkésőbb a
mulasztás megállapítása évének végéig egy erdőkezelésre jogosult erdészeti szakirányító
vállalkozást bíz meg, és a hatályos megbízási szerződést az erdészeti hatóság részére bemutatja.
(7)	Ha a kötelezett mulasztása miatt a (6) bekezdésben foglalt tevékenység a következő évben az
erdőfelújítás műszaki átvételéig nem kerül végrehajtásra, az erdészeti hatóság a kötelezett
részére a tárgyévet követő öt évben erdőgazdálkodási tevékenység elrendeléséhez kapcsolódóan
a (6) bekezdésben foglalt lehetőséget nem biztosít.”
84.	§
(1)	Az Evt. 107. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó)
„a) erdejében jogszerűtlen fakitermelést végzett vagy arra megbízást adott, illetve ilyen
fakitermelésről tudomással bírt és azt haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak;”
55
(2)	Az Evt. 107. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó)
„h) valamely tevékenység végrehajtására, vagy az erdő állapotára vonatkozóan e törvényben
előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget;”
(3)	Az Evt. 107. § (1) bekezdés k)-m) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó)
„k) az erdőnevelési feladatok elmulasztásával akadályozza az erdő e törvény szerint elvárt
állapotának kialakulását és fenntartását;
l) az állam 100 %-os tulajdonában álló erdőben
la) túllépi az erdő felújítására és a felújítás befejezésére megállapított határidőt, vagy
lb) pótlási kötelezettségének az erdészeti hatóság felhívása ellenére sem tesz határidőben
eleget;
m) az állam 100 %-os tulajdonában nem álló erdőben túllépi az erdőfelújítás befejezésére
megállapított határidőt;”
(4)	Az Evt. 107. § (1) bekezdése a következő s)-u) ponttal egészül ki:
(Az erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot kell kiszabni, ha az erdőgazdálkodó)
„s) megsérti a 15. § (2) bekezdésben foglaltakat;
t) a 106. § (7) bekezdésében foglalt mulasztást követi el;
u) erdei legeltetési tevékenységhez jogszerűtlenül járul hozzá.”
(5)	Az Evt. 107. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni, aki)
„a) a 18. § (2) vagy (5) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztja;
b)	e törvény alapján engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységet - a fakitermelés
kivételével - engedély nélkül, vagy az engedélyben illetve a bejelentésben foglaltaktól, valamint
az erdészeti hatóság rendelkezésétől eltérően hajtja végre;”
85.	§
(1)	Az Evt. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki
a)	az e törvény hatálya alá tartozó terület tulajdonosára, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett
vagyonkezelői, földhasználati, haszonélvezeti, használati jog jogosultjára, vagy
b)	az erdészeti szakszemélyzetre vagy jogosult erdészeti szakszemélyzetre,
ha jogszerűtlen fakitermelésre megbízást adott vagy ilyen fakitermelésről tudomással bírt és azt
haladéktalanul nem jelentette az erdészeti hatóságnak.”
(2)	Az Evt. 108. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdészeti hatóság hivatalból, vagy a természetvédelmi hatóság, illetőleg az erdőgazdálkodó
kezdeményezésére hozott határozata alapján a vadászatra jogosult erdővédelmi bírságot köteles
fizetni, ha)
56
„a) az erdősítésben vagy annak összefüggően fél hektárt meghaladó részterületén a vadászható
vadfajok egyedei az adott erdősítés előírt célállományának megfelelő fő- és mellékfafajok
vezérhajtásait 30%-ot meghaladó mértékben károsították;”
86. §
(1)	Az Evt. 112. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben)
„d) határozza meg az erdőkezelés részletes szabályait és feltételeit.”
(2)	Az Evt. 112. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben)
„e) határozza meg az erdészeti hatósági eljárások részletes szabályait.”
(3)	Az Evt. 112. § (2) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„1. az erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel, az egyszerűsített erdőgazdálkodói nyilvántartásba
vétel, valamint az erdőgazdálkodói nyilvántartás vezetésének részletes szabályait;”
(4)	Az Evt. 112. § (2) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„9. az erdészeti mérő- és megfigyelő rendszer működésének, valamint az erdőt károsító hatások
megelőzésének és mérséklésének részletes szabályait;”
(5)	Az Evt. 112. § (2) bekezdés 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„17. az erdészeti szakszemélyzet, a jogosult erdészeti szakszemélyzet, és az erdészeti
szakirányító vállalkozás nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból történő törlésének, valamint
az erdészeti szakszemélyzet és a jogosult erdészeti szakszemélyzet tevékenységének,
továbbképzésének részletes szabályait és feltételeit;”
(6)	Az Evt. 112. § (2) bekezdés 21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„21. az erdészeti hatósági és igazgatási feladatokat ellátó személyek tevékenységének,
továbbképzésének részletes szabályait;”
(7)	Az Evt. 112. § (2) bekezdés 27. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
57
„27. az elektronikus úton az erdészeti hatóság felé teljesítendő kérelem-, bejelentés, valamint
adatszolgáltatási kötelezettség eseteit, az elektronikus ügyintézés, nyilvántartás és
adatszolgáltatás részletes szabályait, az erdészeti hatósággal való elektronikus kapcsolattartás
feltételeit, valamint az elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos részletes szabályokat;”
(8)	Az Evt. 112. § (2) bekezdése a következő 28-32. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
„28. az erdészeti gépkezelői jogosítvánnyal üzemeltethető erdészeti gépek körét, valamint az
erdészeti gépkezelői jogosítvány megszerzésének és kiadásának részletes szabályait;
29.	a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével kapcsolatos bejelentés, adatszolgáltatás,
nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályait;
30.	a fatermék szállításának, készletnyilvántartásának részletes szabályait, a szállítójegy
adattartalmára, a szállítójegy és műveleti lap, előállítására, forgalmazására, nyilvántartására,
valamint alkalmasságának megfelelőségére vonatkozó előírásokat;
31.	a szállítójegy és a műveleti lap nyomtatványok előállítására használt programokkal szembeni
követelményeket, valamint ezek használatára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséggel
kapcsolatos szabályokat;
32.	az erdő rendeltetése, elsődleges rendeltetése, üzemmódja meghatározásának részletes
szabályait.”
(9)	Az Evt. 112. § (3) bekezdése a következő 4-6. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - védett természeti területen lévő erdő vonatkozásában a
természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:)
„4. erdő terméketlen területté, illetve felnyíló erdővé minősítésének részletes szabályait;
5.	fátlan állapotban tartott, illetve felnyitott erdő kialakításának és fenntartásának részletes
szabályait;
6.	a bejelentés köteles erdőgazdálkodási tevékenységek tiltásának, korlátozásának, illetve
feltételekhez kötésének részletes szabályait.”
(10)	Az Evt. 112. § (4) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben
-	rendeletben állapítsa meg:)
„1. az erdei fafajok, azon belül az őshonos fafajok, az idegenhonos fafajok, az intenzíven terjedő
fafajok, valamint a termesztésbe vonható idegenhonos fafajok jegyzékét;”
(11)	Az Evt. 112. § (4) bekezdése a következő 3-6. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben
-	rendeletben állapítsa meg:)
58
„3. az erdőgazdálkodás és a körzeti erdőtervezés egyes erdészeti tájakra vonatkozó különös
szabályait;
4.	az erdőgazdálkodás természetvédelmi célú korlátozásainak különös szabályait;
5.	a jelölő erdei élőhelyek kijelölésének szabályait;
6.	az erdő természetességi állapota, természetességi állapotra vonatkozó alapelvárása
meghatározásának részletes szabályait.”
(12)	Az Evt. 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter
egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a fokozott tűzveszély időszaka
meghatározásának részletes szabályait, továbbá az erdők tűz elleni védelmét szolgáló egyéb
megelőzési szabályokat és intézkedéseket.”
(13)	Az Evt. 112. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben,
rendeletben határozza meg a jelentős közérdekű korlátozással, valamint az erdőgazdálkodó által
kivédhetetlen károsítással érintett erdő állami tulajdonba vételének részletes szabályait.”
87. §
Az Evt. 113. §-a következő (18)-(30) bekezdéssel egészül ki:
„(18) Ha az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII.
törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a
továbbiakban: módosító törvény) hatálybalépése előtt e törvény alapján kiadott erdőterv lejártáig
az új erdőterv nem kerül kiadásra, akkor az új erdőterv jogerőre emelkedéséig a korábbi erdőterv
érvényessége fennmarad.
(19)	A módosító törvény hatályba lépésekor az erdőgazdálkodás üzemmódja az erdőterv
módosítása nélkül
a)	átalakító üzemmódú erdő esetében átmeneti üzemmódra,
b)	szálaló üzemmódú erdő esetén örökerdő üzemmódra
változik, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.
(20)	A módosító törvény hatályba lépéséig üzemmód megállapítással nem érintett erdőrészletek
üzemmódja vágásos, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.
(21)	A módosító törvény hatályba lépését követően
a)	a partvédelmi rendeltetés part- vagy töltésvédelmi rendeltetésnek,
b)	a vízgazdálkodási rendeltetés árvízvédelmi rendeltetésnek,
c)	a gyógyerdő rendeltetés parkerdő rendeltetésnek
minősül, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.
(22)	Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatályba lépését követően, 2017. december 31-ig
az Adattárban törli az erdő rendeltetései közül
a)	az erdészeti arborétum rendeltetést,
59
b)	a településvédelmi rendeltetést, ha az nem erdőgazdálkodó kérelmére, vagy közérdekből
való kezdeményezésre került megállapításra.
(23)	Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatályba lépését követően, 2017. december 31-ig
az erdő rendeltetéseit a 23. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel, elsődleges rendeltetéseit
a 23/A. §-ban foglalt rendelkezésekkel összhangban felülvizsgálja és a szükséges módosításokat
az Adattáron átvezeti.
(24)	Az önerdősülés útján létrejött, az Adattárban e törvény hatályba lépését követően hivatalból
nyilvántartásba vett erdőt az erdészeti hatóság a tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok
tulajdoni hányad alapján számított kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó,
erdőgazdálkodó hiányában az erdő használatára jogosult kezdeményezésére átminősíti szabad
rendelkezésű erdővé. Az átminősítés kezdeményezésére a módosító törvény hatálybalépését -
követő két éven belül van lehetőség. A nem erdő művelési ágú területek esetében, ha a megadott
határidő ideje alatt az adott területen nincs erdőgazdálkodó, a terület adattári nyilvántartásáról
való tudomásszerzést követően a módosító törvény hatálybalépését követő öt éven belül van
lehetőség.
(25)	Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény 13. § (4) bekezdés a) pontja
alapján megkötött megbízási szerződések 2018. december 31-én hatályukat vesztik, az ilyen
jogcímen fennálló bejegyzéseket az erdészeti hatóság törli az erdőgazdálkodói nyilvántartásból.
(26)	A módosító törvény hatályba lépésekor az Adattárban nyilvántartott erdő természetességi
állapotára vonatkozó alapelvárásnak az erdő Adattárban nyilvántartott természetességi állapota
minősül, amelyet az erdészeti hatóság 2017. december 31-ig az Adattáron átvezet.
(27)	Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatályba lépésekor az Adattárban nyilvántartott, az
állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőt, ha az a szélső fák tőben mért távolságát tekintve
átlagosan nem éri el a harminc méter szélességet, és tízezer négyzetméter kiterjedést, a
tulajdonos, közös tulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított
kétharmadának hozzájárulásával az erdőgazdálkodó, erdőgazdálkodó hiányában az erdő
használatára jogosult kérelmére
a)	kivezeti az Adattárból, vagy
b)	ha a terület a 6. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel, átminősíti szabad
rendelkezésű erdővé.
A kérelem benyújtására a módosító törvény hatálybalépését követő két éven belül van lehetőség.
(28)	Az erdészeti hatóság a módosító törvény hatályba lépésekor az Adattárban nyilvántartott
erdőt, ha az a 4. § (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, az erdőgazdálkodó kérelmére,
de legkésőbb a soron következő körzeti erdőtervezéskor kivezeti az Adattárból.
(29)	Az Adattárban nyilvántartott,
a)	a 13. § (1) bekezdés c), f) és g) pontjában foglalt erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterület a módosító törvény hatályba lépését követően,
b)	a 13. § (1) bekezdés a), b), d), h) és i) pontjában foglalt erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterület 2018. január 1-jétől
fátlan állapotban tartott erdőnek minősül, amely változást az erdészeti hatóság az Adattáron
átvezet.
(30)	A 33. § (1)-(6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a módosító törvény hatályba lépésekor
folyamatban lévő körzeti erdőtervezésekre is alkalmazni kell.”
60
88. §
Az Evt. XIII Fejezete, a „Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések” alcímet követően, a következő
alcímmel egészül ki:
„ Sarkalatos rendelkezések megállapítása
114/A. § E törvény
a)	8. § (1)-(7) és (9)-(11) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
b)	8. § (13) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.”
89.	§
Az Evt.
1.	2. § (1) bekezdésében a „során a fenntartható” szövegrész helyébe a „során - kiemelten az
állam 100 %-os tulajdonában álló erdők esetében - a fenntartható” szöveg,
2.	3. § (2) bekezdésében az „Erdőprogram” szövegrész helyébe az „Erdőstratégia (a
továbbiakban: Stratégia)” szöveg,
3.	4. § (3) bekezdésében az „a természet védelméről szóló törvényben” szövegrész helyébe az
„a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Tvt.)” szöveg,
4.	5. § 5. pontjában a „magvetés vagy” szövegrész helyébe a „magvetés, sarjaztatás vagy”
szöveg,
5.	5. § 7. pontjában a „szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő” szövegrész helyébe az „által
vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben erdészeti szakszemélyzetként nyilvántartott”
szöveg,
6.	5. § 9. pontjában a „közcélú” szövegrész helyébe a „közérdekű” szöveg,
7.	5. § 14. pontjában a „jogosult szakszemélyzeti névjegyzékében szereplő” szövegrész
helyébe az „által vezetett erdészeti szakirányítói névjegyzékben jogosult erdészeti
szakszemélyzet besorolással nyilvántartott” szöveg,
8.	5. § 18. pontjában az „erdő jön” szövegrész helyébe a „faállomány jön” szöveg,
9.	5. § 41. pontjában a „hatósági eljárás” szövegrész helyébe a „hatósági ellenőrzés, eljárás”
szöveg,
10.	18/A. §-ában az „az erdő” szövegrész helyébe az „a legfeljebb 10 személy tulajdonában álló
erdőnek minősülő föld” szöveg,
11.	„Erdő vagy erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterület használatának általános
szabályai” alcíme címében, valamint 19. § (1) bekezdésében az „Erdő vagy erdőgazdálkodás
célját közvetlenül szolgáló földterület” szövegrészek helyébe az „Erdőnek minősülő föld”
szöveg,
12.	19. § (2) bekezdés a) pontjában a „18. § (6) bekezdés aa)-ad) vagy (6) bekezdés ba)-be)
pontja” szövegrész helyébe a „18. § (7) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontja vagy 18. § (7)
bekezdés b) pont ba)-be) alpontja” szöveg,
13.	19. § (2) bekezdés b) pontjában a „18. § (6)” szövegrész helyébe a „18. § (7)” szöveg,
14.	30. § (2) bekezdésében az „a körzeti erdőterv és a körzeti vadgazdálkodási terv” szövegrész
helyébe az „a körzeti erdőtervezés és a körzeti vadgazdálkodási tervezés” szöveg,
15.	„A körzeti erdőterv” alcíme címében az „erdőterv” szövegrész helyébe az „erdőtervezés,
erdőterv” szöveg,
16.	33. § (5) bekezdés b) pontjában az „, az eljárás során nyilatkozatot tett ügyfelek részére a
döntés rendelkező része és indoklása kivonatának megküldésével” szövegrész helyébe az
„ügyfelek részére közhírré tétellel” szöveg,
17.	39. § (2) bekezdésében a „teljes vagy” szövegrész helyébe a „betekintés biztosítható, és”
szöveg,
18.	43. § (1) bekezdés b) pontjában az „és ” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
19.	43. § (1) bekezdés c) pontjában a „védelmi és” szövegrész helyébe a „védelmi vagy” szöveg,
61
20.	43. § (2) bekezdés b) pontjában az „erdőterv elkészítését követően 30” szövegrész helyébe
az „erdőtervezés befejezését követő harminc” szöveg,
21.	43. § (4) bekezdésében a „Nemzeti Erdőprogram” szövegrész helyébe a „Stratégia” szöveg,
22.	53. § (2) bekezdésében az „a szálaló és átalakító” szövegrész helyébe az „az örökerdő és
átmeneti” szöveg,
23.	„A befejezett erdősítés felülvizsgálata” alcíme címében az „erdősítés” szövegrész helyébe az
„erdőfelújítás” szöveg,
24.	56. § (1) bekezdés e) pontjában a „változása, fagy” szövegrész helyébe a „változása, belvíz,
aszály, fagy” szöveg,
25.	60. § (2) bekezdésében az „erdősítések befejezését” szövegrész helyébe az „erdő
fennmaradását vagy felújítását ” szöveg,
26.	61. § (2) bekezdésében az „erdei utakon és az erdőben” szövegrész helyébe az „erdészeti
magánúton, erdőgazdálkodás célját közvetlenül szolgáló földterületen és az erdőben”
szöveg,
27.	65. § (1) bekezdésében az „erdő tulajdonosa” szövegrész helyébe az „erdő jogszerű
használója” szöveg,
28.	65. § (2) bekezdésében az „erdőgazdálkodó” szövegrész helyébe az „erdőgazdálkodó -
haszonvételi joggyakorlás esetén a haszonvételi joggyakorló -” szöveg,
29.	69. § (4) bekezdésében az „A 68. § b), valamint d)-j) pontjai szerinti erdei” szövegrész
helyébe az „Az erdei” szöveg,
30.	72. § (6) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrészek helyébe az „(5) bekezdés” szöveg,
31.	73. § (1) bekezdésében az „Az ápoló- és tisztítóvágás” szövegrész helyébe az „A
tisztítóvágás” szöveg,
32.	76. § (2) bekezdésében a „Vízgazdálkodási” szövegrész helyébe az „Árvízvédelmi” szöveg,
33.	79. § (3) bekezdésében a „tulajdonos” szövegrész helyébe a „tulajdonos és az ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultja” szöveg,
34.	79. § (3a) bekezdésében a „tulajdonosának vagy tulajdonosainak” szövegrész helyébe a
„tulajdonosának és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve
haszonélvezeti jog jogosultj ának” szöveg,
35.	81. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „és” szövegrész helyébe a „vagy” szöveg,
36.	81. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában, valamint 81. § (2) bekezdés c) pont ca)
alpontjában a „természetes és természetszerű” szövegrészek helyébe a „természetes erdő
vagy természetszerű erdő” szöveg,
37.	82. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „kultúr és faültetvény” szövegrész helyébe a
„kultúrerdő vagy faültetvény” szöveg,
38.	82. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „természetes, természetszerű, származék-,
átmeneti ” szövegrész helyébe a „természetes erdő, természetszerű erdő, származékerdő
vagy átmeneti erdő” szöveg,
39.	82. § (3) bekezdés c) pontjában az „és kultúrerdő faállomány kipusztulását vagy erdőterv
szerinti véghasználatát követő” szövegrész helyébe a „vagy kultúrerdő természetességi
állapotú erdő faállományának kipusztulását vagy erdőterv szerinti véghasználatát követően a
terület” szöveg,
40.	82. § (4) bekezdésének nyitó szövegrészében a „csereerdősítést” szövegrész helyébe az „az
erdővédelmi járulék helyett a (3) bekezdésben foglalt csereerdősítést” szöveg,
41.	83. § (2) bekezdésében az „előhasználat” szövegrész helyébe az „előhasználat, valamint az
erdőfelújítás időszakában a mezőgazdasági köztesművelés” szöveg,
42.	90/E. § (2) bekezdés e) pontjában a „tevékenységeit,” szövegrész helyébe a „tevékenységeit,
azok telephelyenkénti elkülönítésével,” szöveg,
43.	90/F. § (2) bekezdésében a „hatóság az ügyfél” szövegrész helyébe a „hatóság hivatalból, a
bejelentésre kötelezett ügyfél esetében annak,” szöveg,
44.	90/I. § (1) bekezdésében a „lefoglalható” szövegrész helyébe a „lefoglalható vagy zár alá
vehető” szöveg,
45.	90/K. § (6) bekezdésében a „lefoglalt” szövegrész helyébe az „elkobzott” szöveg,
62
46.	90/L. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés i) pontjában a „jogerős” szövegrész helyébe a
„végleges” szöveg,
47.	90/L. § (1) bekezdésében a „honlapján közzéteszi” szövegrész helyébe a „honlapján
haladéktalanul közzéteszi” szöveg,
48.	90/L. § (2) bekezdés c) pontjában a „jogerő beálltára” szövegrész helyébe a „véglegessé
válásra” szöveg,
49.	90/M. § (1) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe a
„Ket.” szöveg,
50.	92. § (2) bekezdésében a „járműközlekedésre utat az” szövegrész helyébe az „erdészeti
feltáróhálózat részét képező utat járműközlekedésre az” szöveg,
51.	100. § (1) bekezdésében az „erdészeti szakszemélyzet” szövegrész helyébe az „erdészeti
szakszemélyzet valamint a jogosult erdészeti szakszemélyzet” szöveg,
52.	106. § (3) bekezdésében a „költségét” szövegrész helyébe a „költségeinek megelőlegezését”
szöveg,
53.	107. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „erdőgazdálkodóra erdőgazdálkodási bírságot
kell kiszabni” szövegrész helyébe az „erdészeti hatóság az erdőgazdálkodóra
erdőgazdálkodási bírságot szab ki” szöveg,
54.	107. § (1) bekezdésf) pontjában a „73. § (3)” szövegrész helyébe a „69. § (1)” szöveg,
55.	107. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „Erdőgazdálkodási bírságot köteles fizetni”
szövegrész helyébe az „Az erdészeti hatóság erdőgazdálkodási bírságot szab ki arra” szöveg,
56.	108. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „Erdővédelmi bírságot köteles fizetni”
szövegrész helyébe az „Az erdészeti hatóság erdővédelmi bírságot szab ki arra” szöveg,
57.	108. § (1) bekezdés k) pontjában az „(1)” szövegrész helyébe az „(1), (4) vagy (5)” szöveg,
58.	108. § (3) bekezdés c) pontjában a „0,1” szövegrész helyébe a „0,5” szöveg,
59.	108. § (3) bekezdés c) pontjában a „nagyságú területen” szövegrész helyébe a „nagyságú
egybefüggő területen” szöveg,
60.	108. § (4) bekezdésében az „Erdővédelmi bírság megfizetésére kötelezhető a faanyag
kereskedelmi lánc szereplője” szövegrész helyébe az „Az erdészeti hatóság erdővédelmi
bírságot szab ki a faanyag kereskedelmi lánc szereplőjére” szöveg,
61.	108. § (5) bekezdés b) pontjában az „elrendelt” szövegrész helyébe az „e törvényben,
valamint e törvény végrehajtására kiadott rendeletben előírt” szöveg,
62.	112. § (1) bekezdés b) pontjában a „módját” szövegrész helyébe a „módját, valamint
kiszabásának és megfizetésének részletes szabályait” szöveg,
63.	112. § (2) bekezdés 5. pontjában az „erdőterv készítésének” szövegrész helyébe az
„erdőtervezés” szöveg,
64.	112. § (2) bekezdés 19. pontjában az „az átalakítási és szálalási terv” szövegrész helyébe az
„az örökerdő, az átalakítási és az erdőfelújítási terv” szöveg,
65.	112. § (2) bekezdés 22. pontjában a „megállapításának” szövegrész helyébe a
„megállapításának, megszűntetésének” szöveg,
66.	113. § (13) bekezdésében az „erdőterv határozatban” szövegrész helyébe az „erdőtervben”
szöveg,
67.	113. § (17) bekezdésének nyitó szövegrészében a „jogerőre emelkedéséig” szövegrész
helyébe a „véglegessé válásáig” szöveg
lép.
90. §
Hatályát veszti az Evt.
1.	preambulumában a „fenntartója által biztosított” szövegrész,
2.	5. § 3., 11., 15., 17., 19., 21., 22. és 24. pontja,
3.	7. § (1) bekezdésf) pontjában a „legalább 15 éves vágásfordulóval” szövegrész,
4.	8. § (8) bekezdésében az „elsődleges” szövegrész,
63
5.	16. § (8) bekezdése,
6.	17. § (1) bekezdésében a „tulajdonos, vagy” szövegrész,
7.	17. § (5)-(9) bekezdése,
8.	19. § (3) bekezdése,
9.	24. § (1) és (3)-(5) bekezdése,
10.	24. § (2) bekezdés c), d), e), h) és l) pontja,
11.	24. § (2) bekezdés i) pontjában a „ , valamint belterületi” szövegrész,
12.	25. § a), c) és d) pontja,
13.	„A körzeti erdőgazdálkodás” alcíme,
14.	33. § (2) bekezdésében az „A körzeti erdőtervezési eljárás ügyintézési határideje kilencven
nap.” szövegrész,
15.	33. § (3) bekezdésében az „- a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 15. § (1) bekezdésében
foglaltak külön vizsgálata nélkül -” szövegrész,
16.	34-36. §-a,
17.	„Közjóléti erdőtervezés és nyilvántartás” alcíme,
18.	39/A. §-a,
19.	„Az erdőterv” alcíme,
20.	56. § (2) bekezdése,
21.	66. § (2) bekezdésében az „ ,az erdészeti hatóságot vagy az erdőgazdálkodót” szövegrész,
22.	69/A. §-a,
23.	70. § (2) bekezdése,
24.	73. § (2), (3), (5), (7) és (8) bekezdése,
25.	80. § (5) bekezdése,
26.	83. § (1) bekezdése,
27.	„Erdészeti termékek szállítása más használatában lévő erdőben” alcíme,
28.	90. § (4) bekezdése,
29.	90/K. § (1) bekezdés d), ésf)-i) pontja,
30.	90/K. § (2) bekezdése,
31.	90/L. § (1) bekezdésében a „ , vagy fellebbezésre tekintet nélkül” szövegrész,
32.	90/M. § (2) bekezdése,
33.	91. § (1c) bekezdése,
34.	91. § (6) bekezdésében az „és bejelentett” szövegrész,
35.	93. § (6) bekezdése,
36.	95. § (1) és (2) bekezdése,
37.	95. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdéstől eltérő egyéb esetben az” szövegrész,
38.	105. § (2) bekezdése,
39.	107. § (1) bekezdés b) pontjában a „vagy a 41. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat -”
szövegrész
40.	107. § (1) bekezdés g) pontjában az „(1), (2),” szövegrész,
41.	107. § (1) bekezdés e) pontjában a „ , (2) bekezdésében, valamint a 74. § (4)” szövegrész,
42.	107. § (1) bekezdés j) pontjában a „ , szálalást” szövegrész
43.	107. § (1) bekezdés n) pontja,
44.	107. § (2) bekezdése,
45.	107. § (3) bekezdés c) pontja,
46.	112. § (2) bekezdés 12. és 23. pontja,
47.	112. § (3) bekezdés 2. pontja,
48.	112. § (7) és (10) bekezdése,
49.	112. § (8) bekezdésében a „, a díjfizetés alóli mentesség eseteit” szövegrész,
50.	113. § (5)-(7), (10)-(12), (14)-(16) bekezdése,
51.	114. §-a.
64
2.	Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
2009. évi XXXVII. törvény módosításához kapcsolódó egyéb törvények módosításáról
91.	§
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 33. § (4) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(4) Ha meghatározott erdőgazdálkodási tevékenység védett természeti területen történő végzésére
az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Evt.) vagy az annak végrehajtására kiadott jogszabály természetvédelmi célból
korlátozási időszakot határoz meg, akkor azt a korlátozási időszakban csak természetvédelmi
kezelési, növény-egészségügyi, vagy erdővédelmi okból, az Evt. 27. § (3) bekezdésében foglalt
kivétellel a természetvédelmi hatóság engedélyével lehet végezni.”
92.	§
Hatályát veszti a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a
Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény
a)	23. § h) pontjában az „erdőfelújítás,”
b)	24. § m) pontjában az „erdőfelújítást,”
szövegrész.
93.	§
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 38/A. § (3a)
bekezdésében a „18. § (6) bekezdés” szövegrész helyébe a „18. § (7) bekezdés” szöveg lép.
94.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény
a)	243. § (1) bekezdés b) pontjában a „törvény hatálya alá tartozó területről kitermelt
faanyagot” szövegrész helyébe a „törvényben meghatározott erdei faválasztékot” szöveg,
b)	243. § (1a) bekezdésében az „(1) bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe az „(1)
bekezdésben” szöveg
lép.
95.	§
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. § (18) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(18) Az erdészeti hatóság jogosult a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjában foglalt adatbázisból a
körzeti erdőtervezéshez, az Országos Erdőállomány Adattár vezetéséhez, valamint az erdészeti
mérő- és megfigyelő rendszer működtetéséhez szükséges, miniszteri rendeletben meghatározott
adatok igénylésére.”
96.	§
65
(1)	A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban:
Fétv.) a következő 82. §-sal egészül ki:
„82. § Az erdőnek minősülő földre vonatkozó haszonbérleti szerződés esetén a mezőgazdasági
igazgatási szerv az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényben
meghatározott feltételek közül vizsgálja, hogy
a)	használati megosztás benyújtása esetén a szerződés valamely önálló erdőgazdálkodási
egység területére vonatkozik-e, és a használatba adásról a használati megállapodásban
megjelölt tulajdonostárs, illetve tulajdonostársak rendelkeztek-e,
b)	a haszonbérlet időtartamának meghatározása az erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló törvényben foglaltaknak megfelel-e, és
c)	a haszonbér meghatározása az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló
törvényben foglaltaknak megfelel-e.”
(2)	A Fétv. 69. § (2) bekezdésében az „erdőnek minősülő földnek az erdőről, az erdő védelméről és
az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdőgazdálkodási” szövegrész helyébe az „erdőnek
minősülő föld” szöveg lép.
97.	§
A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések
kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 4.
§ (2) bekezdés d) pontjában a „38. § (2) bekezdés a) és b) pontjában” szövegrész helyébe a „18. §
(7)	bekezdés a)-c) pontjában” szöveg lép.
3.	Záró rendelkezések
98.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - 2017. július 1-jén lép hatályba.
(2)	A 65. és 66. §, a 78. §, a 82. §, a 86. § (2) bekezdése, a 89. § 9., 16., 44-46., 48. és 67. pontja, a
90.	§ 14. és 15., valamint 29-32. pontja 2018. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A 79. § 2019. január 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény
a)	6. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
b)	6. § (4) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
66
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Evt.) az erdők védelme, illetve használata tekintetében számos előremutató változást
eredményezett, ugyanakkor az alkalmazása során több hiányosságára, ellentmondásra is fény derült.
Az erdők közérdekű szolgáltatásainak biztosítása, illetve az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának
biztosítása továbbra is az erdészeti ágazati szabályozás kiemelt célja és eszköze, ez azonban az
ágazati szereplők véleménye szerint - különösen a magántulajdonú erdők esetében - a gazdálkodás
és a tulajdon megalapozottabb korlátozása mellett, illetve kisebb adminisztrációs terheket
eredményezve is megfelelően érvényesíthető.
Az állami tulajdonban lévő erdők elsődleges funkciója továbbra is az erdőkkel kapcsolatos
közérdekű szolgáltatások és társadalmi igények fokozottabb kielégítése. Az állami erdők kiemelt
szerepkörének hangsúlyozása érdekében a törvény alapelvei is pontosításra kerültek.
A szükséges és elégséges szintű szabályozás a cél. Ezzel összhangban nem szükségszerű, hogy a
törvény hatálya, vagy teljes hatálya a fával, faállománnyal borított területek ilyen széles körére
kiterjedjen. Az erdőtörvény területi kategóriái - különösen az erdő fogalma - mennyiségi és
minőségi szempontból felülvizsgálatra szorul.
Az erdőgazdálkodással szemben megalapozott közérdekű korlátozást megfogalmazó szakterületek
köre az elmúlt időszakban érzékelhetően megszaporodott. Erre tekintettel az ágazati szabályozást
indokolt úgy módosítani, hogy az erdészeti igazgatás a körzeti erdőtervezés és a hatósági eljárások
során ezen szakterületi szempontokat megfelelően fel tudja tárni, és össze tudja hangolni.
Az Evt. hatályba lépését követően alkotta meg az Országgyűlés az új földforgalmi szabályozást. A
két szabályozás között ellentmondások keletkeztek, amelyek akadályozzák a magántulajdonban álló
erdők használatát, használatba adását. Elsősorban az osztatlan közös tulajdonú erdők esetében ezzel
kapcsolatban maga az Evt. szabályozása is hiányos, illetve ellentmondásos.
A törvény célja többek között az is, hogy megteremtse az összhangot a 2018. január 1-jétől hatályba
lépő, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseivel és - az
Ákr. által biztosított körben - egyes erdészeti eljárásoknál eltérő szabályokat vezessen be.
Tekintettel arra, hogy a tervezett törvénymódosítás 2017. július 1-jén lép hatályba, így az átmeneti
időszakban az eljárásjogi rendelkezéseknek még a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályiról szóló 2004. évi CXV. törvénnyel való összhangját kell biztosítani.
A klímaváltozás kapcsán ugyancsak sürgős intézkedéseket kell tenni. Az erdők ugyanis amellett,
hogy kiemelkedő a jelentőségűk a klímaváltozás elleni küzdelemben, egyben védelemre is
szorulnak a klímaváltozás hatásaival szemben. Bár a klímaváltozás ténye már egyértelmű igazolást
nyert, a következményeit kellő megbízhatósággal még nem látjuk előre. Az intézkedésekre emiatt -
a megfelelő ismeretek megszerzésével párhuzamosan - várhatóan csak több lépcsőben kerülhet sor.
Az Egyszerű Állam Programmal és a Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Programmal
összhangban az elmúlt időszakban számos javaslat fogalmazódott meg az Evt. módosításával
kapcsolatban.
Az erdészeti igazgatás, az erdőtulajdonosokat, erdőgazdálkodókat és erdész szakembereket
képviselő szakmai szervezetek, valamint az erdő gazdasági, közjóléti és védelmi szolgáltatásai
révén érintett további szakterületek képviselői a törvény hatályba lépése óta nagy számú észrevételt
és javaslatot fogalmaztak meg a törvényben foglaltakkal kapcsolatban.
67
A fentiek alapján a törvénymódosítás főbb általános célkitűzései:
1.	A jogalkalmazás során a törvény hatályba lépése óta feltárt szabályozási ellentmondások, illetve
hiányosságok megszűntetése (technikai jellegű módosítások).
2.	A törvény egyes szabályozási területeinek az erdőket, erdőgazdálkodást érintően újonnan
felmerülő, vagy korábban is ismert, de a törvényben nem megfelelően kezelt változásokkal,
elvárásokkal összhangban történő érdemi módosítása (tartalmi módosítások).
3.	Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai adminisztráció egyszerűsítése egyes eljárások
megszűntetésével, átalakításával, illetve egy korszerű és teljes körű erdészeti informatikai szakmai
adatbázis, és elektronikus ügyintézési rendszer megvalósításával (a vállalkozások és az igazgatás
adminisztratív terheinek csökkentése).
Fontos hangsúlyozni, hogy a javasolt módosítások nem érintik a törvény preambulumában
lefektetett célkitűzéseket, illetve a törvényben az erdők, erdei életközösségek védelme érdekében
rögzített elvárásokat és korlátozásokat. A szabályozás legfontosabb célja továbbra is az erdők, az
erdei élőhelyek, és ez által az erdei életközösségek védelme, az erdők szakszerű kezelése, károsító
hatásoktól, túlzott használattól és igénybevételtől való megóvása, természetességi állapotának
fenntartása, valamint az erdő rendeltetésének, a termőhelyi viszonyainak és a természetességi
állapotának megfelelő fafajokkal történő felújítása marad.
A javasolt módosítások elsősorban a szabályozottság növelését, a jogalkalmazás átláthatóbbá,
megalapozottabbá tételét, az erdőkkel szorosabb kapcsolatban álló személyek, gazdálkodó
szervezetek, hatóságok, illetve szakterületek közötti viszonyrendszer megfelelő rendezését, illetve
az általuk képviselt szempontok megfelelő összehangolását szolgálja.
A törvénymódosítás célja továbbá az erdőgazdálkodó anyagi és adminisztrációs terheinek
csökkentése. Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó sokrétű hatósági eljárások, illetve szakmai
adminisztrációs feladatok kifejezetten közérdeket szolgálnak, így indokolt az érintettek számára
ezekre az eljárásokra vonatkozóan teljes díjmentességet megállapítani. Az új földforgalmi
szabályozás értelmében a földhasználati nyilvántartásba vétel mentes az igazgatási szolgáltatási
díjfizetési kötelezettség alól, a javasolt törvénymódosítással elérhető, hogy az erdőgazdálkodó
nyilvántartásba vétele és nyilvántartásból történő törlése is díjmentes legyen.
68
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A fenntartható erdőgazdálkodásról szóló törvény célja nem lehet csupán az erdő és a társadalom
viszonyának szabályozása, hiszen az erdők közel felének magántulajdonba adását követően ebben a
tekintetben mindenképpen kulcsszereplő az erdő tulajdonosa és használója is. Ennek megfelelően
szükséges a törvény célját meghatározó rendelkezések pontosítása.
A 2.§-hoz
A törvény hatályáról szóló rendelkezés az elmúlt időszakban megjelent egyéb szabályozások,
intézkedések illetve más ágazati törvényekhez illeszkedően kerül módosításra.
Belterületen csak az Adattárban már korábban is szereplő erdők szabályozása a cél. A belterületi
ingatlanokon található erdők egy részét erre tekintettel - a külterületi tanya, üzem, major, vonalas
infrastruktúrák, valamint elkerített honvédségi objektum területén található erdőkhöz hasonlóan -
indokolt a törvény hatálya alól kivonni.
Hasonló okból indokolt a zártkerti, támogatás nélkül létesült magán ingatlanok kivonása a törvény
hatálya alól.
Az erdőtörvény az erdőgazdálkodás szabályozása részeként a kitermelt faanyag készletezésére,
tárolására, szállítására, forgalomba hozatalára nem tér ki, illetve ezen tevékenységek a törvény
hatálya alá nem tartozó területek esetében sem szabályozottak. A faanyag kereskedelmi lánc
hatósági felügyelete tekintetében viszont a tevékenységek szabályozására szükség van, ezért a
törvény tárgyi hatályát indokolt kiterjeszteni ezen tevékenységekre.
A 3.§-hoz
A javasolt módosítások a törvény értelmezése szempontjából meghatározó jelentőségű fogalmak
meghatározását pótolják, illetve pontosítják.
A 4. §-hoz
A törvény a módosítást követően, továbbra is az erdők két részhalmazát különítené el, erdő, illetve
szabad rendelkezésű erdő megnevezéssel, de azok elhatárolása a tervezetben pontosításra került.
Fontos változás ezen kívül az, hogy az erdőkre meghatározott tulajdonságokkal bíró,
nyilvántartásban nem szereplő területeket - természetes úton önerdősült területeket - az erdészeti
hatóság a továbbiakban hivatalból nem erdőként, hanem szabad rendelkezésű erdőként venné
nyilvántartásba, valamint hogy ezek a területek - a jogértelmezési bizonytalanságok megszűntetése,
és a jogalkalmazási feladatok csökkentése érdekében - a továbbiakban nem a törvény erejénél
fogva, hanem a nyilvántartásba vételüktől kezdődően minősülnének erdőnek.
Az erdők, szabad rendelkezésű erdők és fásítások megfelelő elhatárolása céljából indokolt a
faállomány területi összefüggőségére vonatkozó rendelkezést megfelelően kiegészítve ebben a
szakaszban szerepeltetni.
A javasolt szabályozás értelmében az erdővel határos ingatlanon önerdősülés révén létrejött
faállomány által elfoglalt területet a törvény területi kategóriáiba sorolás tekintetében indokolt
69
önállóan minősíteni, ami így az erdő definíciójával összhangban adott esetben csak fásításnak
minősülne.
A törvény korábban is ismerte a felnyíló erdő kategóriát, azonban megállapításához nem rendelt
szabályozást. Az új 6/A. § ezt a hiányt pótolja.
A komplex területhasználat érdekében, illetve természetvédelmi okból felmerülhet, hogy a
gazdálkodó az erdőt az fatermesztési szempontból optimálisnál alacsonyabb záródás mellett tartsa
fenn (ligeterdő). Ennek lehetővé tétele - amennyiben az erdő rendeltetésével, közérdekű
korlátozásaival összhangban áll - az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából nem
kockázatos, adott esetben pedig hozzájárulhat a biológiai sokféleség, illetve a táji változatosság
illetve a közjólét funkció fenntartásához, növeléséhez.
Az 5. §-hoz
Részben pontosítást szolgáló rendelkezések.
A törvény több rendelkezése alapoz az erdők természetességi állapotára. Ezek megfelelő
értelmezése és alkalmazása érdekében az erdő pillanatnyi természetességi állapotára utaló leíró adat
mellett indokolt egy új adat bevezetése, amely - a törvény azon rendelkezésével összhangban,
miszerint az erdőgazdálkodás következtében az erdő természetességi állapota nem romolhat - az
erdőre vonatkozó természetességi állapot elvárást mutatná. A két adat a környezeti változások, a
gazdálkodási tevékenységek következtében, illetve ha az erdőre vonatkozóan a pillanatnyi állapottól
eltérő hosszú távú elvárás (erdőszerkezet-átalakítás) kerül meghatározásra, hosszabb-rövidebb
időszakra eltérhet egymástól, mely alapján meghatározhatók a szükséges intézkedések, illetve
kimutatható a javulás is.
A 6. §-hoz
A rendelkezés egy része egy korábbi - át nem vezethető - módosítás ismételt megállapítását
célozza.
A „Földet a gazdáknak!” Program keretében eladásra került közel 200 ezer hektárnyi föld. Az
értékesített mezőgazdasági művelésű földek sok esetben magukban foglalnak az állam tulajdonában
maradt, kis területű, zárvány erdőfoltokat, amelyek jelentős természeti értéket nem képeznek,
gazdaságosan nem tarthatók fenn, így azok állami tulajdonban tartása a továbbiakban inkább csak
sorozatos problémák forrásául szolgálhat. A helyzet rendezését a törvény hatályos rendelkezései
akadályozzák, ugyanis ezen állami erdők értékesítését is kizárják. A módosítási javaslat ezt a
problémát rendezné.
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: NFA Tv.) 21. § (3a)
bekezdése alapján nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés
olyan földrészletre, amely nem haladja meg a három hektárt. Habár a Kormány döntése alapján
lezárult a „Földet a gazdáknak!” Program, a 3 hektár térmértéket meg nem haladó nagyságú földek
értékesítését az NFA Tv. tehát továbbra is lehetővé teszi. Indokolt az erdőtörvény állami tulajdonú
erdők forgalomképességét korlátozó rendelkezéseit az NFA Tv. ezen rendelkezésével összhangban
módosítani.
Az életjáradék program eredményeképpen az állam nagyszámú erdőingatlanban szerzett jellemzően
kicsi résztulajdont. Az állami tulajdonú föld hasznosítására vonatkozó szabályozást (NFA törvény)
az állam résztulajdonában álló ingatlanok esetében is alkalmazni kell. Az állami, illetve magán
vegyes tulajdonra tekintettel így az érintett erdők hasznosítása során eltérő szabályozásokat kell
70
együttesen alkalmazni, ami jelentősen hátráltatja az érintett erdők használatba adását. A rendelkezés
a szabályozások összhangját hivatott biztosítani.
A természetbeni összefüggést az állami erdők esetére külön szükséges meghatározni.
Egy régóta fennálló probléma megoldása érdekében indokolt a tervezetben rendelkezni továbbá
arról, hogy az állami erdőgazdasági társaságok által korábban - jellemzően évtizedekkel ezelőtt -
erdőterületre ráépítéssel létesített épületek az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként
feltüntethetőek.
A 7. §-hoz
A törvény 9. §-ában található rendelkezések egy kivétellel megismétlődnek a Nemzeti Földalapról
szóló törvényben, így azok erdőtörvényben való szerepeltetése már nem indokolt.
Továbbra is indokolt ugyanakkor állami erdőkben is egyes, a hagyományos erdőgazdálkodás részét
nem képező hasznosítási tevékenységek gyakorlásának lehetővé tétele akár olyan módon is, hogy
azokat nem az állami erdő vagyonkezelője gyakorolja.
A 8. §-hoz
Jelentős és megőrzendő vívmánya a törvénynek az, hogy állami tulajdonú erdőkben előírja a
folyamatos erdőborításra való átállás ütemezett megkezdését. Az eredmények szempontjából is
fontos ugyanakkor az, hogy az erdőgazdálkodók ezt a rendelkezést ne átgondolatlan korlátozásként
értékeljék. Ennek érdekében az átállás ütemezésének alapjául szolgáló erdők lehatárolása során
elsősorban azon erdőket indokolt számításba venni, amely erdők esetében az adott üzemmódok
szakmai szempontból nagy biztonsággal ténylegesen alkalmazhatóak (hegy- vagy dombvidéki,
magas természetességi állapotú erdők), illetve az erdők rendeltetéséhez kapcsolódóan a folyamatos
erdőborításra való átállás megalapozott közérdekű elvárásként értelmezhető (Natura 2000
rendeltetésű, illetve egyes védelmi, valamint közjóléti elsődleges rendeltetésű erdők).
A törvény hatályba lépése óta kellő tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy az állami tulajdonú
erdőkben a tarvágás korlátozásáról szóló rendelkezések az eredeti célokkal összhangban, de az
alkalmazhatóság tekintetében is megfelelően módosításra kerüljenek. A javasolt módosítások célja
kizárólag az, hogy olyan esetben ne legyen tiltva a tarvágás, ahol az erdőfelújításra más módon
nincs lehetőség, illetve az erdő rendeltetéseiből fakadó közérdekű elvárások a tarvágást általános
érvényűen nem zárják ki.
A 9. §-hoz
A szabad rendelkezésű erdőkre vonatkozó speciális szabályozást - a szabályozás átláthatósága és
könnyebb értelmezhetősége érdekében - a tervezet a törvény egy alcímében, összevontan
tartalmazza.
Szabad rendelkezésű erdőkre a törvénynek csak a legfontosabb erdő-, illetve talajvédelmi célú
rendelkezései vonatkoznak, és ezzel összhangban a szabad rendelkezésű erdőkben a gazdálkodást
kisebb mértékű hatósági kontroll, illetve szakmai adminisztráció - elsősorban előzetes bejelentések
-	mellett lehet folytatni.
A fásításokban bejelentett fakitermelésekhez kapcsolódóan korlátozására az erdészeti hatóság
részére nem, csak a védett és Natura 2000 területek vonatkozásában a természetvédelmi hatóság
részére szükséges hatáskört biztosítani.
71
A 10. §-hoz
A fásítás kategóriába tartozó területek meghatározása, illetve a fásításokra vonatkozó szabályozás
jelentősen egyszerűsödne.
A fásításokra vonatkozó speciális szabályozást - a szabályozás átláthatósága és könnyebb
értelmezhetősége érdekében - a tervezet a törvény egy alcímében összevontan tartalmazza.
Fásítás telepítését elegendő megfelelően szabályozni, illetve jogszerűtlen telepítés esetén az
erdészeti hatóság részére megfelelő intézkedési lehetőséget biztosítani. Az egyes fák, facsoportok
telepítésének előzetes bejelentését szükségtelen előírni.
Fásításokban tervezett fakitermelések előzetes bejelentési kötelezettségét a kitermelt faanyag
megfelelő nyomon követhetősége érdekében indokolt fenntartani, de azok korlátozására az erdészeti
hatóság részére nem, csak a védett és Natura 2000 területek vonatkozásában a természetvédelmi
hatóság részére szükséges hatáskört biztosítani.
A 11. §-hoz
A javasolt módosításokkal pontosításra kerül az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül
szolgáló földterületek köre, illetve újabb ilyen területek létesítésének módja.
Az erdészeti hatóság az Adattárban erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló
földterületekként még mindig sok olyan, az üzemtervezés korszakából származó, az üzemhez
tartozott, de nem feltétlen az erdőhöz és az erdőgazdálkodáshoz tartozó, jellemzően nem
erdőművelési ágú területet tart nyilván, amelynek az Adattárban való megtartása indokolatlan.
Indokolatlan azoknak az egyéb területeknek Adattári nyilvántartása is, ahol a földhasználó
egyértelműen nyilatkozik, hogy a terület hasznosítása nem az erdőgazdálkodást szolgálja.
Pontosítani szükséges az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületek Adatári
nyilvántartására vonatkozó rendelkezést.
A 12. §-hoz
A javasolt módosítások meghatározott esetekben megkönnyítik az erdészeti létesítmények
létesítését.
A törvényben egyértelműen meghatározásra kerülne az engedélyköteles, illetve a bejelentés köteles
erdészeti létesítmények köre.
Az 13. §-hoz
Pontosítást szolgáló módosítási javaslatok. Az erdőgazdálkodás lehetőségeit illetve korlátozásait
meghatározott földrajzi helyhez kell kötni, aminek elsődleges eszköze az erdő gazdasági beosztása,
az erdőtag és erdőrészlet megfelelő kialakítása illetve lehetőleg annak állandósága.
A 14. §-hoz
A törvény általános szabályozása alapján az erdőgazdálkodói jogok és kötelezettségek az
erdőgazdálkodót illetik. Ez alól a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi
CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi
72
CCXII. törvény (Fétv.) által definiált haszonvételi joggyakorlás kivétel, hiszen annak keretében
valamely erdei haszonvétel gyakorlására más személy szerez jogot.
Az erdészeti hatóság a hatósági tevékenysége megalapozottsága érdekében minden
erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földrészlet jogszerű használóját nyilvántartja
az erdőgazdálkodói nyilvántartásban, ugyanakkor az erdőgazdálkodói nyilvántartás csak az erdő
művelési ágú földrészletek, illetve alrészletek tekintetében minősül közhiteles hatósági
nyilvántartásnak. Egyéb földek esetében a földhasználó tekintetében a földhasználati nyilvántartás
minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.
A 15-19. §-hoz
Az erdők polgárjogi értelemben vett használatára, használatba adására, valamint az erdő
földhasználójának nyilvántartására való szabályozás - különösen az osztatlan közös tulajdonban
álló magánerdők tekintetében - jelentős átdolgozásra szorul annak érdekében, hogy a tulajdonosok,
illetve tulajdonosi közösségek részére az erdeik hasznosítására megfelelően szabályozott választási
lehetőségek álljanak rendelkezésre.
Használati megosztás lehetősége erdő esetében
A hatályos szabályozás szerint erdőt a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított egyszerű
többségi hozzájárulással haszonbérbe lehet adni, azzal a kitétellel, hogy a földforgalmi szabályozás
vélelmi rendelkezéseit ebben az esetben nem kell, illetve lehet alkalmazni. A kisebbségi tulajdonosi
jogok védelme érdekében a tervezet ennek a speciális rendelkezésnek a hatályon kívül helyezésére
tesz javaslatot, melynek következményeként a földforgalmi szabályozásban előírt teljes tulajdonosi
hozzájárulás lenne az elvárás erdők esetében is.
Annak érdekében, hogy az új elvárás ne okozzon fennakadást az erdők használatba adása során,
illetve a tartós tulajdonosi önszerveződések elősegítése, illetve megkönnyítése céljából a tervezett
szabályozás két részre osztás erejéig erdő esetében is lehetővé tenné a használati megosztást,
amennyiben az így kialakított önálló erdőgazdálkodási egységek területe több mint egy hektár (ami
megegyezik az erdő ingatlan-nyilvántartási megosztásának esetére a törvényben előírt
határértékkel).
Ez azt jelenti, hogy ha a teljes tulajdonosi egyetértés nincs meg, de a többség használatba kívánja
adni az erdőt, akkor erre a tervezet úgy ad lehetőséget, ha a két tulajdonosi csoport által használt
terület használati megosztással elhatárolásra kerül.
Erdő használati megosztásához kapcsolódó, a földforgalmi szabályozástól eltérő különös
rendelkezések:
-	Az ismertetett szabályozási elképzelés szerint az erdő használati megosztása során
kialakított önálló erdőgazdálkodási egységek jellemzően több tulajdonostárs tulajdoni
hányadának megfelelő területet fed majd le, amelyre így általános lehetőséget kell
biztosítani.
-	Amennyiben a tulajdonosok használati megosztást nem a meglévő erdőrészlet határok
mentén szándékoznak megvalósítani, akkor az erdőrészlet megosztását az erdő jogszerű
használóinak az erdőgazdálkodó nyilvántartásba vételi eljárás során kellene
kezdeményezniük, az az erdő ingatlan-nyilvántartási megosztásakor alkalmazott eljáráshoz
hasonlóan.
73
-	Az önálló erdőgazdálkodási egység (a földrészlet teljes, vagy a használati megosztás során
lehatárolt részterülete) használatára, illetve használatba adására csak annak további területi
megbontása nélkül, egységesen kerülhet sor.
Erdő használatára, használatba adására vonatkozó különös rendelkezések
A törvénytervezet a hatályos szabályozáshoz képest lényegesen eltérően határozza meg a társult
erdőgazdálkodás fogalmát. Társult erdőgazdálkodásról ugyanis nem beszélhetünk akkor, ha a
tulajdonosok az erdőt egy személy használatába adják. A tervezet alapján társult erdőgazdálkodás
alatt a tényleges tulajdonosi közösségi használatot értenénk, amelyre a tervezet szerint a törvény
speciális társulási forma (erdőbirtokossági társulat), illetve a tulajdonosi közösség bevonásával
folytatott, vagyonkezelés jellegű erdőhasználat (erdőkezelés) útján adna lehetőséget.
A hatályos szabályozással összhangban kialakult gyakorlat szerint az erdők használatba vételére tett
ajánlat a teljes földrészletet lefedi. Teljes tulajdonosi támogatás hiányában az erdő használatba
adására - a használati megosztásra vonatkozó szabályozási javaslat szerint - csak használati
megosztást követően kerülhet sor. Indokolt annak a lehetőségét megteremteni, hogy ilyen esetben a
többségi tulajdonosok tulajdoni hányadára eső terület használatba vételére az ajánlatot ne kelljen
megismételni, ha az eredeti ajánlat a földrészlet támogató tulajdonosok tulajdoni hányadának
megfelelő részterületére is ajánlatként értelmezhető.
Erdő esetében indokolt a földhasználati szerződés rendkívüli felmondásának eseteit szabályozni,
hogy a közérdekkel is ellentétes tevékenység folytatása esetén arra a törvény rendelkezése szerint
mielőbb sor kerülhessen.
A földhasználati szerződés felbontásának időszakában az erdei haszonvételek gyakorlása a
tulajdonosi jogok sérülésével járhat, illetve további jogvitákra adhat okot, ezért a tulajdonosoknak
lehetőséget kell biztosítani azok átmeneti szüneteltetésének kezdeményezésére.
A földforgalmi szabályozás a használat ellenértékének letétbe helyezéséről rendelkezik, ha azt a
tulajdonos nem veheti, illetve veszi át. Ennek a rendelkezésnek azonban nem lehet a célja az, hogy
a letétbe helyezett összeg a letét költségeként rövid időn belül lenullázódjon. Erdő esetében ennek
elkerülése céljából indokolt arról rendelkezni, hogy a letétbe helyezett összeget öt év elmúltával az
erdő fenntartására, fejlesztésére kell fordítani.
Az erdő közérdekű funkciói csak rendezett gazdálkodási viszonyok mellett érvényesülnek
megfelelően. Erre tekintettel erdő esetében is intézkedési lehetőséget kell biztosítani a hatóság
részére a rendezetlen gazdálkodói viszonyok felszámolására. Erre a tulajdonosi érdekek sérülése
nélkül csak erdőkezelésbe adás útján van lehetőség.
Erdő haszonbérbe adására vonatkozó különös rendelkezések
A Földforgalmi törvény speciális szabályozást tartalmaz az erdőkre a haszonbérleti jogviszony
lehetséges leghosszabb időszakára vonatkozóan. Ez azonban nem minden esetben értelmezhető,
ezért indokolt egy értelmező rendelkezést adni ahhoz.
Erdő haszonbérlete esetében a díjfizetés időszakára, valamint a díjfizetés időpontjára vonatkozóan
is speciális rendelkezések szükségesek.
Erdő esetében a hozamok nem egyenletesen szedhetők, illetve a költségek a hozamok ütemétől
eltérően is felmerülhetnek. Erre tekintettel megfelelő szabályozás mellett a haszonbérleti jogviszony
esetében is indokolt lehetőséget biztosítani a változó összegű, a mindenkori hozamokhoz, illetve
költségekhez igazodó haszonbérleti díj meghatározására.
74
Haszonvételi joggyakorlás erdő esetében
Az erdő párhuzamosan több haszonvételi lehetőséget is nyújt. Ezek használatára, használatba
adására vonatkozóan a tulajdonosoknak a hatályos szabályozás szerint „egy csomagban” kell
dönteniük, ami egyes esetekben a tulajdon optimális hasznosítását akadályozhatja. A
tulajdonosoknak igénye van arra, hogy egyes haszonvételek gyakorlását az erdő használatának
átadása esetén is visszatarthassák a maguk részére, vagy az erdő használatát az egyes haszonvételi
módok tekintetében elkülönítetten, több személy részére adhassák át, ezért a földforgalmi
szabályozás szerinti haszonvételi joggyakorlás lehetőségét speciális szabályozással erdő esetében is
indokolt megteremteni. Ilyen használati formák például az újonnan megjelenő erdei legeltetés, vagy
akár a gombagyűjtés, elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú
hasznosítása, pl. erdei lovagoltatás.
Ilyen esetben erdőgazdálkodó alatt az erdő faállományával gazdálkodó személyt kell érteni, aki a
törvény szabályozása értelmében felelős az erdő állapotáért, illetve az erdőben folytatott
tevékenységekért. Emiatt erdőben a haszonvételi joggyakorlásra csak rendezett erdőgazdálkodási
viszonyok, illetve az erdőgazdálkodó hozzájárulása mellett kerülhet sor. Ha pedig egy haszonvételi
tevékenységet a törvény szabályozása alapján csak az erdőgazdálkodó végezhet, akkor azzal
összefüggésben a haszonvételi joggyakorlás kivitelezésére - a haszonvételi joggyakorló nevében és
javára - az erdőgazdálkodó jogosult.
Erdőkezelés
A korábban hatályos, az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény lehetőséget
adott a tulajdonosi közösségeknek a közös képviseleti társult erdőgazdálkodásra. Ezt a szervezeti
formát a tulajdonosi közösségek jelentős arányban (a gazdálkodás alatt álló magánerdők közel felét
érintően) választották. A jelenleg hatályos erdőtörvény azonban ezt a lehetőséget már nem
tartalmazza. Érdemi társult erdőgazdálkodás folytatására így jelenleg csak erdőbirtokossági társulat
alapítása útján van lehetőség.
Az erdőbirtokossági társulati formának azonban a hatályos szabályozás mellett csak a nagyobb
kiterjedésű, jelentős számú földrészleten folytatott gazdálkodás esetében van létjogosultsága. Ehhez
viszont - mivel a társulat létrehozása csak a tulajdonosi közösségek vagyon- és kockázati
közösségeként alapítható - az erdőtulajdonosok részéről egyelőre hiányzik a megfelelő társulási
hajlandóság.
Ezt a hiányt pótolni szükséges, azaz egy alacsony fenntartási költségekkel járó társult
erdőgazdálkodási formát újra ki kell alakítani. Olyan módon azonban, hogy az erdőgazdálkodás
fenntarthatósága - mind a tulajdonosi, mind pedig a közérdekek oldaláról - biztosított legyen.
Erre megoldás lehet, ha a tulajdonosok az erdeiket akkreditált szakmai vállalkozás (erdőkezelő)
„vagyonkezelésébe” (erdőkezelés) adhatják. Ez nem jelentené a részükről a használat Ptk., illetve
földforgalmi szabályozás vonatkozásában történő átadását. Az erdőgazdálkodás tartalmi
kérdéseiben a tulajdonosok és az erdőkezelő közösen dönthetnének, illetve annak végrehajtásában a
tulajdonosok is részt vehetnének. Az erdőkezelő az erdőgazdálkodás megszervezéséért és szakmai
felügyeletéért, illetve a tulajdonosok által nem vállalt tevékenységek végrehajtásáért lenne felelős.
Az erdőkezelők személyére vonatkozóan a törvény végrehajtási rendelete személyi és tárgyi
feltételeket határoz majd meg, a törvény pedig rendelkezik az erdőkezelésre jogosult személyek
nyilvántartásáról.
75
Az erdő erdőkezelésbe adás útján történő hasznosításához a tervezet a tulajdoni hányadok alapján
számított egyszerű többségi tulajdonosi hozzájárulást határoz meg.
A tervezet arról rendelkezik, hogy erdőkezelésbe adás esetén az erdőgazdálkodói nyilvántartásban
erdőgazdálkodóként az erdőkezelőt kell nyilvántartásba venni. Ez azonban egy speciális
erdőgazdálkodói jogosultság, amelyhez kapcsolódóan rendelkezni kell az erdei haszonvételek
gyakorlásának, illetve az erdőgazdálkodással kapcsolatban a törvény által meghatározott
felelősségek tartalmi kérdésiről is.
Az erdőgazdálkodó az erdőgazdálkodást a tulajdonosok javára, de a saját nevében, megosztott
felelősségvállalás, és megfelelő elszámolási kötelezettség mellett végezné.
A javasolt szabályozás szerint az erdőkezelő a tevékenységéért az Evt. tekintetében, mint erdészeti
szakirányító vállalkozás viselne felelősséget.
A 20-22. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint az erdőgazdálkodás hosszú távú célját, valamint az ahhoz
kapcsolódó lehetőségeket és korlátozásokat az erdő elsődleges és további rendeltetései határozzák
meg. Ez a szabályozási elv átlátható és megalapozott részletszabályozásra és jogalkalmazásra ad
lehetőséget, ugyanakkor az elmúlt időszakban néhány árnyoldalával is szembesülhetünk. Az erdők
rendeltetéseinek, elsődleges rendeltetésének meghatározása tekintetében az erdőgazdálkodó és az
erdő közérdekű korlátozása kapcsán érintett szakterületek között, de az erdőkkel szemben
támasztott társadalmi elvárások sokasodása következtében maguk az érintett szakterületek között is
egyfajta versengés alakult ki. Ez sok esetben akadályozza azt a törekvést, hogy az erdőgazdálkodás
helyi szintű szabályozása (körzeti erdőtervezés) során az erdő összes funkciója kimutatásra és
megfelelő összehangolásra kerüljön. Ennek érdekében a rendeltetések definícióit, meghatározásuk
szabályait, valamint az erdő rendeltetései közötti összhang biztosításának módját indokoltnak
tartjuk a törvényben a jelenleginél részletesebben és árnyaltabban meghatározni.
Az erdő egyes rendeltetései az erdészeti hatóság mérlegelési jogkörén kívül eső döntésekből
következnek (pl. természetvédelmi, Natura 2000, honvédelmi, határrendészeti, árvízvédelmi,
örökségvédelmi, erdei génrezervátum, vadaspark, vadaskert rendeltetések). Ezeket a rendeltetéseket
az erdészeti hatóságnak a rendeltetést megalapozó döntés tudomására jutását követően hivatalból
kell megállapítania, illetve ellentétes döntés esetén hivatalból kell törölnie, nem várhat az
erdőgazdálkodó kezdeményezésére, ahogy ezt a hatályos rendelkezések tartalmazzák.
A gyakorlatban igen ritkán alkalmazott rendeltetéseket (erdei arborétum, gyógyerdő rendeltetések)
indokolt törölni a törvényből.
Egyes rendeltetések definícióját pontosítani szükséges annak érdekében, hogy azok csak olyan
erdők esetében kerüljenek meghatározásra, amikor az adott rendeltetés - a rendeltetések
meghatározásának céljaival összhangban - valóban hosszú távon hatással van az erdőgazdálkodási
tevékenységre.
A természetvédelmi rendeltetéshez hasonlóan egyes további rendeltetések esetében is indokolt azon
erdők lehatárolása, amikor az adott rendeltetést - akár más, hasonlóan kiemelt rendeltetések
ellenében is - a törvény erejénél fogva elsődleges rendeltetésként kell meghatározni. Ilyen
rendelkezést hozni jelenleg az árvízvédelmi és a honvédelmi rendeltetés esetében lehet indokolt.
A hatályos törvény természetvédelmi elsődleges rendeltetés mellett gazdasági rendeltetés további
rendeltetésként történő meghatározását kizárja. Ilyen rendelkezést más rendeltetések esetében is
indokolt meghatározni, illetve a hatályos rendeltetést az alábbiakra tekintettel indokolt módosítani.
76
A faanyagtermelő rendeltetésű erdő, illetve a faanyagtermelést nem szolgáló üzemmód törvényi
meghatározásából következik, hogy amely erdő esetében a faanyagtermelést nem szolgáló
üzemmód nem került megállapításra, abban - adott esetben nyilvánvalóan csak meghatározott
feltételekkel - lehet faanyagtermelést folytatni, így a faanyagtermelő rendeltetés megállapításának
helye van. Erre tekintettel a gazdasági további rendeltetés meghatározását az egyedi mérlegelés
kizárásával, törvény erejénél fogva csak fokozottan védett természeti területen található erdő esetén
indokolt kizárni.
A 23. §-hoz
Az erdő közérdekű korlátozásainak körét és tartalmát az előzőekkel összhangban elsődlegesen az
erdő rendeltetései határozzák meg. Az erdőgazdálkodás általános érvényű korlátozásai tekintetében
érdemes elkülöníteni a fenntartható erdőgazdálkodással szemben támasztott alapelvárásokat,
valamint a faanyagtermelő rendeltetés mellett, illetve helyett meghatározott egyéb rendeltetések
esetében alkalmazandó további, speciális elvárásokat. A szabályozás átláthatósága érdekében ezeket
a rendelkezéseket célszerű a fenntartható erdőgazdálkodást egységesen szabályozó törvényben,
illetve abban is egy alcímben szerepeltetni.
A 24. §-hoz
Különösen a védelmi rendeltetésű, magántulajdonban álló erdők esetében indokolt a törvényben
meghatározni az erdőgazdálkodás jelentősebb, a rendes gazdálkodás körét meghaladó közérdekű
korlátozások körét. Az ilyen mértékű korlátozással érintett erdőkben a közérdekű szempontok
zavartalan érvényesítésére egyes esetekben csak állami tulajdonba vételt követően van lehetőség.
A 25. §-hoz
Annak érdekében, hogy a folyamatos erdőborítás szakmai elfogadottsága növekedjen, és hazai
termőhelyi adottságok között is legalább az előírt mértékben alkalmazásra kerüljön, a szálaló
üzemmód megnevezés helyett örökerdő üzemmód megnevezést indokolt bevezetni. A nemzetközi,
európai erdészeti gyakorlat a lombos erdőkben folytatott vágáskor és véghasználatok nélküli
folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás megnevezésére az örökerdőt (Dauerwald -
continuous cover forestry) használja. A szálaló üzemmód alatt az örökerdő speciális árnytűrő
fafajok alkotta (jegenyefenyő, lucfenyő, bükk elegyes erdők) változatát értik. Fényigényesebb
fafajokból álló erdőben (pl. tölgyesek) folyó gazdálkodásra szálaló üzemmód kifejezést nem
használnak. Korábban az erdészeti ágazat oktatási és tudományos szinten elhatárolódott - ezen
jegenyefenyő elegyes erdők rendkívül csekély hazai előfordulása miatt - a szálalás hazai
alkalmazásának nagyobb mértékű bevezetésétől, melynek háttere elsősorban e fogalmi
különbségben gyökerezik. A változtatás a meglévő, jelenleg már szálaló üzemmódban lévő
erdőkben semmiféle negatív változást nem hoz a gyakorlatban, azonban eredménye a folyamatos
erdőborítás hazai elfogadottságának, a hazai és nemzetközi szintű oktatási, kutatási területeken a
magyar eljárások kialakításának, befogadottságának és megértésének a növekedése lesz. Az egyes
területeken meglévő már megszokott szálalóerdő megnevezést (pl.: Szentgyörgyvölgyi Szálalóerdő)
a változtatás szintén nem érinti, hiszen nem a terület megnevezése, hanem az üzemmód besorolása
fog változni. Az örökerdő olyan gyűjtő fogalom, mely a szálaló üzemmódhoz képest a folyamatos
erdőborítás fogalmát szélesebb körben határozza meg, és a hazai viszonyok között a folyamatos
erdőborítás elterjedését szolgálja.
Annak érdekében, hogy a vágásos erdőgazdálkodáson belül határozottabban lehessen
megkülönböztetni az erdei életközösségre nézve kisebb bolygatást eredményező,
természetkímélőbb erdőművelési eljárásokat, illetve az erdőgazdálkodással szemben támasztott
közérdekű elvárásoknak jobban megfelelő kategóriákat alakítsunk ki, indokolt az átalakító
77
üzemmód leszűkítése és átnevezése is - átmeneti üzemmód megnevezéssel. A társadalom, de a
természetvédelem számára is leginkább az erdőfelújtásiterületek nagysága és összefüggő területi
kiterjedése jelent problémát. Az erdők jelenlegi korszerkezetének köszönhetően nagy területeken
közel egykorú faállományok terülnek el. A vágásos üzemmódban ezek a homogén állományok
többnyire újratermelődnek. Az új átmeneti üzemmód a véghasználatok nagyságát 1,5 ha-ban
maximálná és véghasználati területek kialakítását nemcsak térben de időben is jobban széthúzza
(small-scale), ezáltal növelné az erdők kisterületű, mozaikos szerkezeti változatosságát, azokon a
területeken is, ahol az örökerdő üzemmód a megváltozott termőhelyi okok (természetes újulat
hiánya), megfelelő feltártság hiánya, vagy a szabdalt, meredek terep miatt nem vezethető be. Az új
üzemmód eredményeképpen az erdőgazdálkodás területileg nem nagy tömbökben, hanem
kisterületen oldaná fel az erdők kori és szerkezeti homogenitását, növelné a horizontális szerkezeti
változatosságot, kevésbé zavarná a tájképi megjelenést. Az új üzemmód azonban főbb eljárásaiban
hasonlatos lenne az örökerdő üzemmódra való áttérést szolgáló átalakító üzemmódhoz, ezért a két
üzemmódot indokolt - átmeneti üzemmód néven - egy kategóriába vonni. A jelenlegi átalakító
üzemmód is lehetővé teszi a véghasználatok elvégzését, azonban ennek címén sokszor nem történik
valódi előrelépés. A javaslat biztosítja az előrelépés feltételeit. Továbbá a kisterületű
véghasználatokkal megbarátkozó gazdálkodók könnyebben térnek át az örökerdő üzemmódra, mint
a vágásos üzemmódban nagyobb véghasználati területeket alkalmazó gazdálkodók.
Védett területeken az örökerdőre történő áttérés akadálya - különösen nehezebb terepviszonyok
esetén - a megfelelő feltártság hiánya. Az örökerdő rendszeresen visszatérő beavatkozásokat,
állandó bolygatást jelent, ahol az egész területen egyes fákat, illetve néhány fából álló lékeket,
csoportokat lehet kitermelni. Megfelelő feltártság hiányában szakszerűen ezt nem lehet
végrehajtani. Ekkor, megfelelő természetvédelmi támogatás hiányában az egyáltalán elérhető cél a
véghasználati területek nagyságának 1,5 ha-ban történő maximálása. Ezért az átmeneti üzemmód
nemcsak egy köztes állapotot jelenthet az egykorú vágásos erdő és a vegyeskorú örökerdő közötti
átalakulási folyamatban, hanem egy végső célt is, melyen a feltártsági problémák, illetve
megváltozott termőhelyi adottságok (természetes újulat hiánya) miatt nem lehet túllépni.
A 26-27. §-hoz
Az erdők védelme érdekében az erdőgazdálkodás tervszerűségének, illetve erdőrészlet szintű
szabályozottságának biztosítása továbbra is fontos állami feladat. Indokolt azonban az eddigi
többlépcsős szabályozási és tervezési rendszert (erdőtervrendeletek, körzeti erdőtervezés, erdőterv
kiadás) a lehetséges módon egyszerűsíteni, illetve azt jogalkotási és eljárásjogi szempontból is
megfelelően kialakítani.
A fenntartható erdőgazdálkodás erdőrészlet szintű keretszabályai továbbra is a körzeti erdőtervezés
során kerülnének meghatározásra. A feladat átlátható, megfelelő tartalommal és határidőben történő
végrehajtásának elősegítése a törvénymódosítás egyik kiemelt célja. Ehhez nagyban hozzájárulhat a
fenntartható erdőgazdálkodás szabályozottságának a korábbi fejezetek szerinti növelése, illetve a
körzeti erdőtervezési tevékenység megfelelő végrehajtási rendeleti szintű szabályozásának
megteremtése. Ezek biztosítanak ugyanis lehetőséget arra, hogy a körzeti erdőtervek a továbbiakban
gördülékenyebben, de egyúttal megalapozottabban és átláthatóbban készülhessenek el.
Az említett elvárásokkal is összefüggő további fontos szabályozási cél, hogy a körzeti erdőtervezési
tevékenység, és az azt megalapozó jogalkotási és hatósági döntések kerüljenek időben is
megfelelően elhatárolásra, és így az egyébként jogalkotás vagy hatósági eljárás hatáskörébe tartozó
döntések - a jogalkotási, illetve eljárásjogi szabályozásban foglalt garanciák kikerülését
eredményezve - bújtatott módon ne váljanak a körzeti erdőtervezési folyamat részévé.
Az elmúlt fél évtized jogalkotási tapasztalatai azt mutatják, hogy az évenkénti
erdőtervrendeletekben az eredeti szabályozási céltól eltérően a fenntartható erdőgazdálkodás
78
területspecifikus szabályai, illetve az abból levezethető erdőtervezési irányelvek helyett sokkal
szélesebb körben inkább általános erdőgazdálkodási szabályok évről évre eltérő,
„ügyintézőspecifikus” megfogalmazásai emelkedtek jogszabályi szintre, illetve az
erdőtervrendeletek útján az egyes szakterületek a saját szabályozási hiányosságaikat próbálták
megszüntetni. A túlburjánzó, áttekinthetetlen szabályozás, illetve az egyes szabályozási területek
indokolatlan átfedéseinek elkerülése érdekében ezért az általános érvényű rendelkezéseket a
törvényben vagy annak általános végrehajtási rendeletében, az ország egyes erdészeti tájaira
vonatkozó, a körzeti erdőtervezési tevékenységre nézve is meghatározó, ténylegesen
területspecifikus erdőgazdálkodási szabályokat pedig évenkénti erdőtervrendeletek helyett
megfelelő területi differenciálás mellett egy átfogó végrehajtási rendeletben indokolt meghatározni.
A körzeti erdőtervezési tevékenység a lényegét tekintve két jól elkülöníthető munkafázisból áll. A
konkrét tervezést megelőzően az Országos Erdőállomány Adattárban az erdőkről nyilvántartott
termőhelyi és faállomány leíró és térképi adatok kerülnek helyesbítésre, pontosítása, aktualizálásra
terepi helyszínelés alapján. Ezt követően erdőgazdálkodók tervidőszakra vonatkozó fakitermelési
lehetőségeinek, illetve erdőnevelési, erdőfelújítási kötelezettségeinek meghatározását jelenti a
hatósági eljárások során a már korábban megállapított, vagy jogszabály által előírt, az egyes
erdőkben folytatható erdőgazdálkodásra nézve meghatározó kategóriákkal (pl. rendeltetések,
üzemmód, természetességi állapot elvárás, vágásérettségi kor, véghasználati időszak hossza), az
erdőgazdálkodás tekintetében elrendelt korlátozásokkal, az erdő természetbeni állapotával,
környezetével, valamint a gazdálkodási szempontokkal összhangban.
Az erdőtervezés eljárásrendjét, a kapcsolódó egyeztetések, illetve az egyeztetésekbe bevont
személyek és szervezetek körét ennek megfelelően kell meghatározni. A körzeti erdőtervezési
tevékenység során elsősorban az erdőgazdálkodók és az erdő rendeltetései szerint érintett hatóságok
és kezelő szervezetek, valamint az eljárásba formálisan bejelentkezett erdőtulajdonosok
közreműködését indokolt biztosítani, hiszen a körzeti erdőtervezés tekintetében meghatározó
javaslatokat csak ők tehetnek. Az érintett hatóságok és kezelő szervezetek a körzeti erdőtervezést
megelőzően, illetve a körzeti erdőtervezési folyamat végén kapnak meghatározó szerepet.
A körzeti erdőtervezés a hatályos szabályozás szerint egy jóváhagyási eljárás, egy olyan tervezési
folyamat, amelynek a terméke viszont a törvény rendelkezése értelmében meghatározó az
erdőtervhatározat hatósági eljárás keretében történő kiadása során. Ez több szempontból,
elsősorban eljárásjogi szempontból aggályos, hiszen egy joghatással nem bíró dokumentumot
megkerülhetetlen kiindulási alapként kell kezelni az azt követő hatósági eljárások során. Ennek
egyben az is a következménye, hogy az erdőtervek egyedi hatósági eljárás keretében történő kiadása
során az erdőgazdálkodók részére gyakorlatilag nincs biztosítva érdemi jogorvoslati lehetőség.
Megoldás az lehet, ha a körzeti erdőtervezési folyamat hatósági eljárás keretében kerül lefolytatásra,
amely eljárás a körzeti erdőtervi adattartalomról szóló egyedi hatósági döntéssel zárul.
A 28-29. §-hoz
Az Országos Erdőállomány Adattár az erdők, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás kereteit
meghatározó hatósági döntések erdőrészlet szintű nyilvántartását szolgálja. Ezt törvényben is
szükséges rögzíteni, mert ez a hatályosnál pontosabban meghatározza az Adattár adattartalmát,
illetve az abban nyilvántartott területek körét.
A hatályos szabályozás szerint az Adattárban szereplő erdő- és egyéb részlet csak erdő igénybevétel
keretében vezethető ki. Nincs lehetőség tehát - még egyedi mérlegelés mellett sem - a megváltozott
szabályozás következtében a törvény hatálya alól, vagy az erdők köréből kikerült területek
kivezetésére. A javasolt módosítás erre megfelelő szabályozás mellett lehetőséget biztosít.
79
A hatályos törvény nem tartalmaz rendelkezést az Adattár és az ingatlan-nyilvántartás közötti
összhang biztosítása érdekében az erdészeti hatóság feladataira vonatkozóan. Ezt a szabályozási
hiányt a 38. § javasolt kiegészítése pótolja.
A törvény hatályos rendelkezése értelmében az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő
tervezés, irányítás, ellenőrzés és tájékoztatás az Adattár adatainak felhasználásával történik. Ezzel
összhangban indokolt meghatározott ügyfelek és hatóságok részére a lehető legközvetlenebb
betekintési lehetőséget biztosítani az Adattár meghatározott adataihoz.
Az erdészeti és közjóléti létesítmények adatait az Adattár tartalmazza, ezek típusainak
meghatározását, létrehozásukat, nyilvántartásuk tételes szabályozását rendeleti szinten szükséges
szabályozni.
A 30. §-hoz
A hatályos szabályozás módosítása szükséges annak érdekében, hogy az erdőterv által lehetővé tett,
és időközben vissza nem vont erdőgazdálkodási tevékenység éves bejelentéséhez kapcsolódóan
korlátozására már csak nagyon indokolt esetben kerülhessen sor.
Jelentős egyszerűsítést eredményez az a javasolt módosítás, melynek értelmében egyes esetekben a
bejelentést az erdőterv módosításához kapcsolódóan - vagy annak módosítása nélkül - is meg
lehetne tenni.
A 31. §-hoz
Pontosítást szolgáló módosítások.
A 32. §-hoz
Elsősorban pontosítást, kiegészítést szolgáló módosítások.
A javasolt módosítások értelmében az erdők, a fásítások és szabad rendelkezésű erdők telepítésére
vonatkozó általános szabályok együttesen kerülnek megfogalmazásra.
A 33-36. §-hoz
Az előírások átláthatósága érdekében az erdészeti ágazati szabályozásból egyértelműen
levezethetőnek kell lennie annak, hogy a természetességi állapot fenntartása érdekében adott erdő
felújítását milyen fafajokkal és elegyarányokkal, valamint milyen módon lehet, illetve kell
végrehajtani.
A szabályozásnak biztosítania kell azt is, hogy a fennálló környezeti feltételek mellett az előírások
reálisan végrehajthatóak legyenek, és a létrehozott új erdők fennmaradása a környezeti feltételek
várható változása mellett is biztosított legyen.
A hatályos szabályozás szerint az erdőfelújítási kötelezettségre, illetve annak teljesítésére
vonatkozó szabályozást nagyobbrészt a törvény végrehajtási rendelete tartalmazza. Ezek közül
egyes általános rendelkezéseket indokolt a törvényben szerepeltetni.
Az erdőfelújítási kötelezettségre vonatkozó szabályozás hatékony, de ugyanakkor méltányos
hatósági érvényesítése érdekében a szabályozást - egyes esetekben csak a magántulajdonú erdők
vonatkozásában - indokolt az alábbiakkal kiegészíteni:
80
-	Az erdőfelújítás sikeres megkezdésének az erdősítés szakszerű előkészítése és végrehajtása, illetve
a vegetációs időszakban való szakszerű ápolása minősüljön. Az erdősítés eredményét illetően
mennyiségi elvárás ekkor még ne kerüljön meghatározásra. Az első erdősítés sikertelensége sok,
egymástól nehezen elhatárolható okra vezethető vissza, és a gazdálkodó ilyen esetben köteles az
erdősítést részben vagy teljesen megismételni, különben a következő évben szankcióra számíthat.
Legfeljebb az igazgatási feladatok csökkenését eredményezi tehát a két ellenőrzési feladat
összevonása, ami viszont az erdőgazdálkodókkal szemben csak abban az esetben méltányos eljárás,
ha nem vezethet a kötelezettség érvényesítése szempontjából szükségtelen szankcionáláshoz, azaz
indokolatlan forráselvonáshoz.
-	Az erdősítési határidőt az erdészeti hatóság az azt megalapozó körülmények tudomására jutását
követően a szükséges mértékben hivatalból módosítsa.
-	Új erdőgazdálkodó részére az erdősítési határidők a szükséges mértékben kérelemre - megfelelő
garanciák mellett - azonnal, tehát nem csak a sikeres erdősítés végrehajtását követően legyenek
módosíthatóak.
-	Rendkívüli esetben, amennyiben az erdőfelújítási kötelezettség teljesítése az erdőgazdálkodónak
fel nem róható okból akadályozott (pl. egyes hátrányos helyzetű térségekben az erdősítések területét
rendszeresen emberi gondatlanságra visszavezethető károk érik), azzal a feltétellel, hogy a területet
erdősítésre alkalmas állapotban kell tartani, átmeneti időre engedélyezhető legyen az erdő fátlan
állapotban tartása.
-	Rendkívüli esetben, kisebb súlyú állapotromlás esetén legyen lehetőség az erdőfelújítás átmeneti
befejezésére, azaz a létrehozott erdő fenntartására a terület eredeti elvárásoknak megfelelő
erdőfelújítására ismételten alkalmassá válásáig, amikor is az erdőfelújítást meg kell ismételni.
-	Az erdőfelújítás sikeres megkezdésének, illetve az előírt állapotban való fenntartásának
elmaradása esetén a magántulajdonú erdők esetében bírságolás helyett az erdészeti hatóság a
szükséges erdőgazdálkodási tevékenységek elvégzését rendelje el a mulasztó költségére. Ezzel az
aktív hatósági eszközzel biztosítható ugyanis hatékonyan az erdőfelújítási kötelezettség
érvényesítése, azaz az erdők megfelelő határidőben és minőségben történő felújítása.
-	A törvényben rendelkezni kell arról, hogy az erdőgazdálkodó által nyújtott erdőfelújítási
biztosítékot mely esetekben és milyen módon lehet az erdőfelújítás hatósági végrehajtásának
finanszírozására felhasználni.
Az erdőnevelés szabályozását is összhangba szükséges hozni az erdő természetességi állapotának
megőrzésére vonatkozó alapvető törvényi elvárással.
A 37-42. §-hoz
Többségében pontosítást szolgáló módosítási javaslatok.
Az erdőgazdálkodók károsítókkal szembeni fellépésére vonatkozó hatályos szabályozás kisebb
módosítása indokolt annak érdekében, hogy egyértelmű legyen, a védekezés mely esetben kinek a
felelőssége.
Erdei haszonvételi lehetőségként megfelelő szabályozás mellett a jövőben lehetőség lenne az erdei
legeltetésre. Ezzel összhangban az eddigi kategorikus tiltást tartalmazó rendelkezést módosítani
szükséges.
Az intenzív erdőgazdálkodású területeken, a teljesfás fakitermelések során az erdőfelújításban
felmerülhet a tápanyag-utánpótlás, így a megfelelő garanciákkal ellátott szennyvíziszap komposzttal
történő talaj tápanyagértékének pótlása illetve a talaj szerkezetének javításának kérdése. Ezért az
erdőfelújításkor, kísérleti jelleggel, ellenőrzött körülmények között, tapasztalatszerzés céljából
engedélyezhető lehet a szántóföldi kultúrában már használatos tápanyag-utánpótlási forma.
81
A hatályos törvény a tűzgyújtási tilalom elrendelését ellentmondásosan, illetve a miniszter részére
felesleges hatósági hatáskört telepítve szabályozza. A javaslat ezt a kérdést megfelelően rendezi.
A 43-50. §-hoz
A javasolt módosítások azt a célt szolgálják, hogy a törvényi szabályozás rugalmasan tegye
lehetővé az újonnan felmerülő erdei haszonvételi lehetőségek erdőgazdálkodó rendelkezési körébe
tartozó kihasználását. Ennek érdekében az erdei haszonvételeket a törvényben szövegszerűen, és
nem tételes felsorolással szükséges definiálni.
A törvényben lévő - a továbbiakban tehát csak példálózó - felsorolást indokolt kiegészíteni két
újonnan felmerülő erdei haszonvételi móddal, az erdő védelmi illetve közjóléti funkciójához
kapcsolódó szolgáltatási tevékenységgel, valamint meghatározott feltételekkel az erdei legeltetéssel.
Az erdei legeltetést - súlyának megfelelően - külön alcímben szükséges szabályozni. Az
erdőgazdálkodás korai szabályozásainak - lásd pl. Mária Terézia erdőrendtartását - egyik fő kiváltó
oka a túlzott mértékű fakitermelések mellett az erdők általánosan tapasztalt túllegeltetése volt.
Ennek figyelembe vételével az erdei legeltetést az újonnan felmerülő igényekkel összefüggésben
csak a tapasztalatok birtokában, több lépcsőben javasolt lehetővé tenni. Első menetben ott, ahol az
jelentős erdővédelmi kockázatot nem eredményez, vagy a közérdekből elvárt állapot fenntartásához
az hozzájárul, így a legeltetésre szolgáló területekkel határos alacsony természetességi állapotú
erdőkben és fátlan állapotban tartott erdőkben, illetve az árvízvédelmi rendeltetésű területeken. Az
erdei legeltetést Natura 2000 területen a tervezet csak a természetvédelmi hatóság kontrollja mellett
teszi lehetővé. A tervezet szerint ezeken a területeken sem folytatható a legeltetés továbbá az
erdőfelújítás időszakában.
A 51-59. §-hoz
Erdő igénybevételi eljárást az erdőgazdálkodást szolgáló erdészeti létesítmények létesítéséhez
kapcsolódóan a hatályos szabályozáshoz képest lényegesen kisebb körben indokolt lefolytatni.
Emellett az erdészeti létesítmények létesítése esetén az erdő igénybevételhez kapcsolódóan indokolt
a jellemzően minimális mértékű csereerdősítési kötelezettségtől eltekinteni.
A magántulajdonban álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű, kultúrerdő vagy faültetvény
természetességi állapotú erdő mezőgazdasági művelésbe vonásának engedélyezését a nem indokolt
mérlegelési szempontok elhagyásával szükséges egyszerűsíteni.
Erdő igénybevétele meghatározott célból lehetséges. A visszaélések elkerülése végett a fennmaradó
erdők környezetében az erdészeti hatóságnak indokolt intézkedési lehetőséget biztosítani az
igénybevétel megvalósulását követő időszakra vonatkozóan is annak érdekében, hogy
beruházásokra csak az igénybevételi engedélyben foglalt céllal összhangban kerülhessen sor.
Ugyancsak a visszaélések elkerülése érdekében indokolt az erdőgazdálkodási tevékenységet
közvetlenül szolgáló földterületek igénybevételére vonatkozó szabályozást a javaslat szerint
cizellálni.
Többek között az ingatlan-nyilvántartási hatóság önálló feladatellátása érdekében indokolt előírni,
hogy az erdő ingatlan-nyilvántartási megoszthatóságának új határértéke minden erdőre vonatkozóan
egy hektár legyen.
Az 60-61. §-hoz
82
Az erdészeti termékek szállításra vonatkozó szabályozást indokolt kiterjeszteni, hiszen az
erdőgazdálkodási célú erdei járműforgalom a hatályos törvényben szabályozottakhoz képest
sokrétűbb tevékenység.
A 62-64. §-hoz
A faanyag nyomon követhetőségét szolgáló pontosítások, illetve kiegészítések.
A faanyag kereskedelmi lánc szereplőinek adatszolgáltatási kötelezettsége csak azokra vonatkozik,
akik a fatermékeket forgalomba hozzák és nem kizárólag erdőgazdálkodási tevékenységet
végeznek. Ezen ügyfélkör részére az elektronikus adatszolgáltatási kötelezettség meghatározása a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Ket.) 28/B. § (2) bekezdés alapján törvényi szinten indokolt.
A faanyag származás igazolása és nyomon követhetősége érdekében, valamint annak érdekében,
hogy a faanyag kereskedelmi lánc szereplői a számukra előírt kellő gondosság elvén alapuló
rendszerben a kockázatcsökkentési eljárásaikat megfelelő módon tudják alkalmazni szükséges
ezeknek az azonosító adatoknak a közzététele.
A 995/2010/EU rendelet, illetve az erdőtörvény előírásai alapján meghatározott fát és faterméket, az
uniós piacon első alkalommal forgalomba helyező piaci szereplőknek (természetes és jogi
személyeknek) „kellő gondossággal” kell eljárniuk, illetve ezen az elven alapuló kockázatelemzési
rendszert kell létrehozniuk és működtetniük, melynek eredményeként minimálisra kell
csökkenteniük az illegálisan kitermelt fa forgalomba hozatalának kockázatát. Ezt a forgalmazott
fáról, fatermékről szóló információk gyűjtésével, illetve azok felhasználásán alapuló
kockázatértékelési eljárások alapján kell megtenniük, melyhez elengedhetetlenül szükséges a
termékek származási helyének beazonosítása, útjának nyomon követhetősége, valamint az, hogy a
faanyag kereskedelmi láncban ténylegesen résztvevő személyek, a törvényjavaslatban
meghatározott adatok segítségével különösebb nehézség és adminisztrációs teher nélkül be tudják
egymást azonosítani.
Tekintettel arra, hogy az EKÁER a faanyag-kereskedelmi lánc működésének ellenőrzésében illetve
a faanyagszállítmányok követésében kiemelt jelentőségű, ezért hatékony és gyors
információáramlást szükséges biztosítani.
A 65-66. §-hoz
A rendelkezések módosítása részben azért vált szükségessé, hogy az abban foglaltak összhangba
kerüljenek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban:
Ákr.) lefoglalásra, illetve zár alá vételre vonatkozó rendelkezéseivel. Ugyanakkor a hatályos
törvényben az illegális fakitermelés esetén alkalmazandó szankciók gyakorlati alkalmazása
nehézségekbe ütközik, ezért a rendelkezések pontosításra szorulnak. Erre tekintettel a szankciók
egyrészt átcsoportosításra kerülnek, valamint egyértelműen meghatározásra kerül, hogy a
hivatkozott jogkövetkezmények az Evt. fogalom-meghatározásai közt is szereplő „zárlati
intézkedés” lehetséges módozatai és így a 108. § (5) bekezdése szerinti bírságtényállás is
egyértelműbbé válik.
Az Evt. 90/M. § (1) bekezdése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény való hivatkozást tartalmaz, amit az Ákr. hatálybalépésével szükséges
hatályon kívül helyezni. A 90/M. § (1) bekezdése helyébe kerülő általános adatszolgáltatási
kötelezettségre vonatkozó új rendelkezés jelenleg a faanyag kereskedelmi lánc felügyeletével
kapcsolatos bejelentés, nyilvántartás és ellenőrzés részletes szabályairól szóló 26/2016. (IV. 11.)
FM rendelet 3.§ (2) bekezdése tartalmazza, azonban annak általános és részben eljárásjogi
szabályozási jellegére tekintettel indokolt törvényi szinten megjeleníteni. A törvényi szintű
83
szabályozást indokolja az is, hogy a rendelkezésben megállapított kötelezettség elmulasztása
bírság kiszabásának alapjául is szolgál. A rendelkezés nem csak arra határoz meg kötelezettséget,
akivel szemben eljárás indul, vagy eljárás van folyamatban van, hanem a faanyag kereskedelmi lánc
minden szereplőjétől kérhet az erdészeti hatóság adatot, információgyűjtés, kockázatelemzés-
készítés céljából, vagy a hatósági ellenőrzéshez kapcsolódóan.
A 67-70. §-hoz
Nagyrészt pontosítást szolgáló módosítások.
Az erdő látogatásával kapcsolatos hatósági feladatokat - azokat részben erdőgazdálkodói
felelősségbe adva - lehetséges és indokolt csökkenteni.
Indokolt az erdészeti magánutakra vonatkozó szabályozást a közúti közlekedésről szóló törvény
szabályozásával összehangolni, és ennek keretében egyértelművé tenni, hogy az erdészeti magánút
az egyéb magánutakhoz hasonlóan a közúti közlekedésről szóló törvény hatálya és általános
szabályozása alá tartozik, azokra az Evt. csak néhány speciális rendelkezést tartalmaz.
Az erdészeti hatóság turistautak kijelölésére és nyilvántartására vonatkozó hatásköreit indokolt
megszűntetni, mert ez nem erdészeti szakfeladat, és ennek megfelelően ilyen feladatokat az
erdészeti hatóság nem is lát el.
A 71-73. §-hoz
Az erdőgazdálkodási tevékenység szakmai irányítására vonatkozó szabályozás kiegészítését és
pontosítását szolgáló módosítások.
A 74. §-hoz
A törvényjavaslat az Evt-t új alcímmel egészíti ki, amely megállapítja az erdészeti gépek kezelésére
vonatkozó követelményeket. Az Evt. felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott
erdészeti gépekkel kizárólag erdészeti gépkezelői jogosítvány megléte mellett lehet munkát
végezni. A gépkezelői jogosítvány megszerzésének feltétele a miniszter által kijelölt intézmény által
szervezett gépkezelői vizsga letétele vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben
meghatározott szakmai végzettség megléte.
A 75. §-hoz
Egy korábban tévesen törölt rendelkezés visszaállítása, valamint pontosító módosítások.
A 76. §-hoz
A törvénymódosítás révén egy sor, korábban engedélyköteles eljárás helyébe bejelentési eljárás lép.
Ezek egy része a hatóság tájékoztatását szolgálja, más esetben viszont a hatóság a bejelentett
tevékenységet egy meghatározott időszak lejártáig tilthatna, korlátozhatna, vagy feltételekhez
köthetne. Normatakarékosság céljából az utóbbi intézkedési lehetőséget a törvény egy helyen
szabályozza, meghivatkozva azon jogszabályhelyeket, amelyek esetében a szabályozást alkalmazni
kell.
A 77. §-hoz
84
A tervezet a körzeti erdőtervezési eljárásban érintett széles ügyfélkör részére kiadott végzések és
határozatok közlését részletesen szabályozza, így erre az eljárásra a hirdetményi úton való
kapcsolattartásról szóló rendelkezést nem indokolt kiterjeszteni.
A rendészeti feladatokat ellátó erdészeti szakszemélyzet nyilvántartását a rendőrségi
nyilvántartásokkal összhangban szükséges vezetni. Ehhez azonban szükséges a rendőrségi
nyilvántartás adatainak az erdészeti hatóság részére történő átadása. Amennyiben erre nem kerül
sor, az erdészeti hatósági eljárást fel kell függeszteni.
Az erdőgazdálkodási bírságolási eljárás részeként tartott helyszíni szemle esetén indokolt előírni,
hogy a szemlén való részvételre az erdőgazdálkodónak vagy az őt képviselő jogosult erdészeti
szakszemélyzetnek lehetőséget kell biztosítani.
A 78. §-hoz
Az Ákr. hatályba lépéséhez kapcsolódó, 2018. január 1-én hatályba lépő eljárásjogi rendelkezések.
Tekintettel arra, hogy a törvény, illetve a végrehajtási rendeletei az egyes erdőgazdálkodói
beadványokra jellemzően formanyomtatványokat határoznak meg, illetve a kérelmekhez
bizonylatokat, nyilatkozatokat kell csatolni - a kialakult hatósági joggyakorlattal összhangban -
indokolt az Ákr-től eltérően szabályozni a következőket:
-	az erdészeti hatósági eljárásokban az ügyfelekkel való kapcsolattartás kötött módon, írásban
történik,
-	az ügyfelek a kérelmeiket írásban terj eszthetik elő,
-	a döntést szóban nem lehet közölni, illetve
-	az eljárás szünetelése nem kérhető.
Az erdőgazdálkodási tevékenységeket az erdészeti hatóság körzeti erdőtervezés során keretjelleggel
előre meghatározza, illetve azok végrehajtását engedélyezések, bejelentések és rendszeres
ellenőrzések útján folyamatában kontrollálja. Az elvárások jogszabályi meghatározása, illetve a
hatósági ellenőrzések pedig nem a végrehajtás módját, hanem a tevékenység erdőre gyakorolt
hatásait helyezi előtérbe. Nem életszerű tehát, hogy az erdőgazdálkodó a tevékenysége kapcsán az
említetteken felül külön hatósági ellenőrzést kezdeményezzen.
Az erdészeti hatósági eljárásokban a kérelmek összetettségére való tekintettel - az Ákr.-ben
biztosított lehetőségen túl - egy alkalommal indokolt hiánypótlási lehetőséget biztosítani.
Tekintettel arra, hogy az ügyintézési határidőbe az Ket. által korábban biztosított időszakok nem
számítanak bele és erre alapozva az Ákr. a teljes eljárás határidejét is 60 napban állapítja meg, így
az eljárás szakszerű lefolytatása érdekében - az általános határidőtől már most is hosszabb
ügyintézési határidejű eljárásoknál - az Ákr. általános szabályaitól eltérő, hosszabb határidőt
indokolt megállítani.
Az erdősítések befejezése a műszaki átvételnek nevezett hatósági ellenőrzés során kerül sor. A
műszaki átvételek - mivel annak keretében sok és szétszórtan elhelyezkedő erdősítés ellenőrzésére
kerül sor, és az ellenőrzés elég összetett - egy több hónapra elhúzódó folyamat, amely július végén,
augusztusban kezdődik, és október közepén ér véget. Az ügyfél kérelme ehhez képest akár már az
év elején beérkezhet. Erre tekintettel a kérelmezett eljárás megkezdésére vonatkozóan speciális
rendelkezést indokolt hozni.
Jól körülhatárolható az a néhány erdészeti hatósági eljárás, amelyek esetében az Ákr. szabályozása
mellett is indokolt
-	az általánoshoz képest hosszabb ügyintézési határidőt meghatározni, illetve
85
-	rögzíteni, hogy a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog
gyakorlásáról.
Az erdészeti hatósági által kérelemre lefolytatott eljárások - mivel egy kiemelt jelentőségű
természeti elem állapotát befolyásolják - sok esetben terepi helyszínelést, vagy a benyújtott
dokumentumok alapos vizsgálatát igényelik. Erre való tekintettel indokolt több eljárás esetében
kimondani, hogy az Ákr. sommás eljárásra vonatkozó szabályozását ezen hatósági eljárásokban
nem kell alkalmazni.
Az erdészeti hatóság kötelezései elsődlegesen általában valamely erdőgazdálkodási tevékenység
szakszerű végrehajtására irányulnak. A kötelezések eredménytelensége esetén azok végrehajtásának
foganatosítása így csak speciális felkészültségű személyek (kiemelt erdészeti szakirányító
vállalkozások) útján lehet eredményes. Erre való tekintettel ezt a feladatot az Ákr. általános
szabályozása alól - miszerint a végrehajtás foganatosítását az adóhatóság végzi - indokolt kivonni.
A 79. §-hoz
Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó szakmai adminisztrációs feladatokat, valamint az ahhoz
kapcsolódó eljárásokat indokolt törvényi rendelkezés útján elektronikus ügyintézés keretébe utalni.
A 80. §-hoz
A törvényt más törvények bürokráciacsökkentést célzó módosításához hasonlóan indokolt
kiegészíteni a hatóságok közötti adatátadást lehetővé tevő rendelkezéssel.
A 81. §-hoz
Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény értelmében a kapcsolódó
igazgatási szolgáltatási díjat, mint fizetési kötelezettséget, törvényben szükséges szabályozni.
Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó sokrétű hatósági eljárások, illetve szakmai adminisztrációs
feladatok kifejezetten közérdeket szolgálnak, így indokolt az érintettek számára ezekre az
eljárásokra vonatkozóan teljes díjmentességet megállapítani.
A javasolt rendelkezéssel elérhető, hogy a földhasználati nyilvántartásba vétel erdő esetében is
(erdőgazdálkodói nyilvántartásba vétel) díjmentes legyen.
A 82. §-hoz
Az Ákr. szabályozása szerint az eljárásban szakhatóság közreműködését csak közérdeken alapuló
kényszerítő indok alapján, illetve csak törvényben vagy kormányrendeletben lehet előírni. Ezzel
összhangban a tervezet a törvényt 2018. január 1-i hatályba lépéssel kiegészíti a vízügyi, vízvédelmi
és a honvédelmi hatóság indokolt szakhatósági kijelöléseivel. Tekintettel arra, hogy az erdészeti
hatósági eljárásokban részt vevő szakhatóságok száma kevés, valamint az egyes eljárások köre jól
körülhatárolható, így a rendelkezések törvényben való szerepeltetésének nincs akadálya.
A 83. §-hoz
A tervezet egyes erdőgazdálkodási kötelezettségek hatósági érvényesítése tekintetében a
mulasztókkal szemben a sokat támadott passzív bírságolás helyett aktívabb intézkedések
megtételére ad lehetőséget a hatóság számára. A tervezet ennek érdekében megerősíti az
erdőfelújítási biztosítéknyújtás, valamint az erdőgazdálkodási tevékenység kötelezett költségére,
vagy a nyújtott erdőfelújítási biztosíték terhére történő elrendelésének intézményét. Ezzel várhatóan
86
elkerülhetővé válik az, hogy a sok éves eredménytelen bírságolást követően az erdő felújítása
rendre mégis elmaradjon, sőt egy idő után akár kivitelezhetetlenné is váljon.
Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységek végrehajtásának szakmai garanciáját biztosítja, ha az
erdészeti hatóság ezen feladatokkal a törvény javasolt rendelkezése értelmében megbízható
erdészeti vállalkozást bíz meg.
A tervezet ezen szakasza rendelkezik továbbá a felmerülő kötelezettségek kapcsán az
erdőgazdálkodók és az erdőtulajdonosok közötti felelősségi viszonyokról. A hatályos
szabályozáshoz képest a tervezet szűkebb körben rögzíti a tulajdonosok háttérfelelősségét, ezzel
szemben megteremti az erdőgazdálkodói jogviszonyból kilépő erdőgazdálkodók későbbi anyagi
kötelezhetőségének lehetőségét.
A 84-85. §-hoz
Többnyire pontosítást szolgáló, illetve a szankciórendszer indokolt kiegészítését tartalmazó
módosítások.
A 86-87. §-hoz
A törvény korábbi fejezeteinek módosításához kapcsolódó felhatalmazó és átmeneti rendelkezések
módosítása, kiegészítése.
A 88. §-hoz
Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelést szolgáló előírás. Az
Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdés értelmében a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a
nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.
Az állami tulajdonban lévő erdőkkel kapcsolatos alapvető szabályok a fentiek értelmében sarkalatos
rendelkezéseknek minősülnek.
Tekintettel arra, hogy az Evt. 8. § (1)-(3) és (6)-(7) bekezdései nem az Alaptörvény hatálybalépését
követően léptek hatályba, így azok - az Alaptörvény hatálybalépésétől - az Alaptörvény erejénél
fogva sarkalatosak, ezért ebben az esetben a sarkalatossági záradék feltüntetése - a jogbiztonság
erősítése érdekében - ennek jelzésére szolgál.
Az Evt. 8. § (4) és (5) bekezdés módosítása egy korábbi - át nem vezethető - módosítás ismételt
megállapítására irányul, valamint a 8. § (9)-(12) bekezdései újonnan beépülő, illetve módosuló
rendelkezések. Tekintettel arra, hogy az érintett bekezdések a nemzeti vagyonra - és részben
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonra - vonatkozó alapvető
rendelkezéseket állapítanak meg, így sarkalatos rendelkezésként történő megállapításuk indokolt az
Alaptörvény 38. cikk (1), illetve (2) bekezdése alapján.
A 89-90. §-hoz
Pontosítást szolgáló, vagy a korábbi módosításokhoz kapcsolódó szövegmódosító és hatályon kívül
helyező rendelkezések.
A 91. §-hoz
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 33. § (4) bekezdésében
foglaltak alapján az erdőgazdálkodók vegetációs időszakban csak rendkívüli esetben, a
87
természetvédelmi hatóság külön engedélyével végezhetnek fakitermelési tevékenységet. A törvény
ugyanakkor a vegetációs időszakot nem határozza meg, ami a jogalkalmazás során bizonytalanságot
eredményez. Jelenleg ezt a bizonytalanságot az erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) végrehajtási rendeletei oldják fel azzal,
hogy erdőtervezési körzetenként meghatározzák a vegetációs időszakot.
Az Evt. a 2009. évi hatályba lépése óta a fakitermelés már nem csak a fák tőtől való elválasztását
jelenti, hanem a teljes fakitermelési folyamatot a faanyag erdőből történő kiszállításáig bezárólag.
További probléma, hogy a hideg, havas téli napok számának jelentős lecsökkenése miatt az
erdőgazdálkodók a hagyományosan télen végzett fakitermelések egy részét kénytelenek az év
egyéb, lehetőleg száraz időszakában végezni. Az előbbiek miatt a Tvt. rendelkezése lényegesen
több esetben indokolja a természetvédelmi hatóság eljárását.
Természetvédelmi szempontok miatt az év egyes időszakaiban már nem csak a fakitermelést,
hanem esetenként egyéb erdőgazdálkodási tevékenységek végzését is korlátozza, amelyhez
kapcsolódóan ugyancsak felmerül az egyedi engedélyezés lehetőségét megteremteni.
A Tvt. hivatkozott rendelkezését az előbbiekre tekintettel indokolt úgy módosítani, hogy az
általában az erdőgazdálkodás - erdészeti ágazati szabályozásban meghatározott - természetvédelmi
célú korlátozási időszakára vonatkozzon.
A 92. §-hoz
A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni
Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény néhány rendelkezése
Az erdő, mint természeti terület védelmét a természetvédelmi törvény és az annak horizontális
természetvédelmi rendelkezéseivel összhangban álló erdőtörvény szabályozása megfelelőszinten és
részletességgel szolgálja. Ha egy erdő fokozottabb védelemre szorul, akkor ezen törvények alapján
a szükséges intézkedések meghozhatók. Ha természetvédelmi szempontból kívánatos eltérő
szabályozás, akkor az a Természetvédelmi törvény felhatalmazása alapján szabályozható. A konkrét
erdőgazdálkodás pedig a körzeti erdőtervezéssel irányítható. Indokolatlan tehát, hogy egy
területrendezési jogszabály hasonló tartalmú szabályozást tartalmazzon, az erdővel történő
gazdálkodás egyetlen momentumát (az erdőfelújítást) kiemelve.
A 93. §-hoz
Az Evt.-re vonatkozó merev hivatkozás technikai jellegű módosítása.
A 94. §-hoz
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012.	évi II. törvény pontosítása az illegális fakitermelések kapcsán.
A 95. §-hoz
Az erdőgazdálkodók nyilvántartása, a körzeti erdőtervek készítése, az erdészeti hatósági
nyilvántartások vezetése, illetve további erdészeti igazgatási feladatok szakszerű végrehajtása nem
lehetséges ingatlan-nyilvántartási és állami alapadatnak minősülő térképi adatok eseti, illetve nagy
tömegű felhasználása nélkül. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény javasolt
módosításai ennek a kérdéskörnek a rendezését szolgálja.
A 96. §-hoz
88
A 14-19. §-okhoz adott indoklásban foglaltakkal összhangban, valamint az erdészeti és a
földforgalmi szabályozások összhangjának a megteremtése érdekében indokolt a mező- és
erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes
rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény egyes rendelkezéseinek a tervezet szerinti
módosítása.
A 97. §-hoz
Az Evt. egy rendelkezésére vonatkozó merev hivatkozás technikai jellegű módosítása.
A 98. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
A tervezett törvénymódosítások jelentős része 2017. július 1-én lép hatályba.
Az Ákr. szabályozásával való összhang biztosítása céljából szükséges rendelkezések 2018. január
1-én lépnek hatályba.
A tervezett Erdészeti Szakigazgatási Információs és Ügyintézési Rendszer használatára vonatkozó
szabályozást - a szükséges fejlesztési feladatok végrehajtásához szükséges idő biztosítása céljából -
indokolt későbbi időpontban - 2019. január 1-én hatályba léptetni.
89