﻿          Országgyűlési képviselő
                                               Iromány száma: T/14660.
                                                Benyújtás dátuma: 2017-03-27 18:16
                                                Parlex azonosító: 1NF40Q810002
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Jakab István (Fidesz), Győrffy Balázs (Fidesz)
Törvényjavaslat címe: A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról
szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról
Az Alaptörvény 6. cikkének (1) bekezdése alapján „ a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és
Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosításáról” címmel a mellékelt
törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
2017. évi.....törvény
a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI.
törvény módosításáról
1.	§
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI.
törvény (a továbbiakban: Tv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. §
E törvény hatálya a Magyarország területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel,
telephellyel, kereskedelmi képviselettel vagy fiókteleppel rendelkező gazdára és gazdálkodó
szervezetre, valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a
továbbiakban: agrárkamara) terjed ki.”
2.	§
(1)	A Tv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az azonos időpontban az (1) bekezdés a) és b) pontjának is megfelelő gazda esetében egy
agrárkamarai tagsági jogviszony keletkezik. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell arra az
esetre is, ha a gazda azonos tárgyéven belül szünteti meg egyéni vállalkozói tevékenységét, de
őstermelői igazolványt vált ki, adja vissza őstermelői igazolványát és vált ki egyéni vállalkozói
igazolványt, vagy egyéni vállalkozását egyéni céggé alakítja át.”
(2)	A Tv. 5. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
„(14) Amennyiben az érintett személynek a kamarai tagság adott jogcímen történő megszűnését
követő napon más jogcímen kamarai tagsága keletkezik, agrárkamarai tagságát folyamatosnak kell
tekinteni.”
3.	§
A Tv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Megszűnik az agrárkamarai tagság, ha
a)	az őstermelő:
      aa)	meghal,
      ab)	az őstermelői igazolványát visszaadja, visszavonják,
ac)	az őstermelői igazolvány hatályának lejártát követő negyedik hónap utolsó napján;
b)	az egyéni vállalkozó:
2
     ba)	meghal,
      bb)	az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó összes tevékenységét megszünteti,
     bc)	egyéni céggé alakul át, feltéve, ha az egyéni cég agrárgazdasági tevékenységet nem
     folytat;
 c)	az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó személyt a földművesekről vezetett nyilvántartásból
 törlik;
 d)	a gazdálkodó szervezet:
      da)	jogutód nélkül megszűnik,
      db)	a 2. § b) pont ba) alpontja szerinti esetben az agrárgazdasági tevékenység körébe tartozó
      főtevékenységét megszünteti,
      dc)	a 2. § b) pont bb) alpontja szerinti esetben az élelmiszerlánc-felügyeleti információs
      rendszerből kivezetésre kerül, illetve valamennyi agrárgazdasági tevékenység folytatását
      megszünteti,
     dd)	a db) és a dc) alpont hatálya alá nem tartozó gazdálkodó szervezetet a mezőgazdasági
     termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásból való törléssel.”
  4. §
 (1)	A Tv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) A tagjegyzék tartalmazza:
 a)	gazda esetében
      aa)	a nevét,
      ab)	a lakcímét,
      ac)	az értesítési címét,
      ad)	az elektronikus levelezési címét,
      ae)	a születési helyét és idejét,
      af)	az anyja nevét,
      ag)	az adóazonosító jelét, adószámát,
      ah)	az egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, székhelyét, telephelyét, fióktelepét, egyéni
      vállalkozói tevékenység szüneteltetésének kezdetét és végét,
      ai)	az őstermelői igazolványa számát, annak hatályossági időtartamát,
      aj) a családi gazdálkodói nyilvántartási számát,
      ak) a közös őstermelői igazolványban szereplő családtagjainak aa), ab), ac), ae), af) ag), al),
      ar) alpontok szerinti adatait,
      al) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél azonosító
      számát, technikai azonosítóját,
      am) az agrárkamarai nyilvántartási számát,
      an) az általa folytatott agrárgazdasági tevékenységek körét,
     ao) a bankszámla számát,
      ap) a tagsági viszony kezdetét,
     aq) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által az élelmiszerlánc-felügyeleti információs
3
      rendszerben nyilvántartott FELIR azonosítót,
      ar) a személyi azonosítóját,
      as) a kamarai igazolvány számát, érvényességének kezdetét és végét;
  b)	gazdálkodó szervezet esetében:
      ba)	a cégnevét,
      bb)	a székhelyét, telephelyét, fióktelephelyét, elektronikus levelezési címét,
     bc)	a cégjegyzékszámát, a nem a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
     végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) hatálya alá tartozása
     esetében - a gazdálkodó szervezet azonosításához szükséges nyilvántartási számát, a
     nyilvántartás megnevezésével,
      bd)	az adószámát,
      be)	a bejelentett törvényes képviselője nevét, anyja nevét és lakcímét, elérhetőségeit, és -
      önkéntes adatszolgáltatás alapján, a gazdálkodó szervezet erre irányuló kérelme esetén - a
      kamarai kapcsolattartásra jogosult személy nevét és elérhetőségeit,
      bf)	a statisztikai azonosítóját,
      bg)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél nyilvántartott ügyfél azonosító
      számát, technikai azonosítóját,
      bh)	az agrárkamarai nyilvántartási számát,
      bi)	az általa folytatott agrárgazdasági tevékenységek körét,
      bj) a bankszámla számát,
      bk) a tagsági viszony kezdetét,
     bl) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által az élelmiszerlánc-felügyeleti információs
     rendszerben nyilvántartott FELIR azonosítót,
     bm) értesítési címét,
      bn) kamarai igazolvány számát, érvényességének kezdetét és végét;
  c)	természetes személy pártoló, önkéntes, tiszteletbeli tag a) pontban rögzített adatait;
 d)	nem természetes személy pártoló, önkéntes, tiszteletbeli tag b) pont ba)-bn) alpontokban
 rögzített adatait;
  e)	a kamarai tag önkéntes adatszolgáltatása alapján nyújtott adatait;
  f)	a kamarai tagra vonatkozóan a 10. § (3) bekezdés szerinti kizárásra vonatkozó adatot.”
  (2)	A Tv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
  „(3) A gazdaságszerkezeti nyilvántartás tartalmazza a tag által
  a)	használt földterület művelési ágára és nagyságára vonatkozó adatokat;
  b)	folytatott agrárgazdasági tevékenységből származó árbevételének adatait;
  c)	igénybe vett agrár-, vidékfejlesztési, valamint halászati támogatási jogcímeket, a támogatás
  alapjául szolgáló mértéket, a támogatáshoz kapcsolódó térinformatikai és az azzal összefüggő
  adatokat, a támogatás összegét, valamint a mezőgazdasági vagyoni értékű jogokat;
  d)	az agrárgazdasági tevékenysége folytatásához használt épületekre és építményekre, valamint
 e)	az a)-d) pontban foglaltakon kívüli, a vállalkozás gazdaságszerkezetére, feldolgozó
 kapacitására vonatkozó adatokat.”
4
5. §
A Tv. 7/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A tagjegyzék, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartás nem nyilvános. Harmadik személy -
a tagra vonatkozó adatok tekintetében - csak az érintett tag hozzájárulásával vagy törvényi
felhatalmazás alapján tekinthet be a tagjegyzékbe, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba.”
6. §
(1)	A Tv. 8. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2d) A földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásból
adatszolgáltatásra jogosult szerv az adat keletkezésével, illetve a változás átvezetésével egyidejűleg
köteles adatot szolgáltatni az agrárkamara részére
a)	a földműves
      aa)	természetes személyazonosító adatairól,
      ab)	lakcíméről,
      ac)	személyi azonosítójáról,
b)	a mezőgazdasági termelőszervezet
     ba)	megnevezéséről,
      bb)	- a Ctv. hatálya alá tartozása esetében - cégjegyzékszámáról, - a nem a Ctv. hatálya alá
      tartozása esetében - a mezőgazdasági termelőszervezet azonosításához szükséges
      nyilvántartási számáról a nyilvántartás megnevezésével,
      bc)	székhelyéről (telephelyéről, fióktelepéről).”
(2)	A Tv. 8. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
„(2e) Az agrárkamara a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII.
törvény 103. §-ában meghatározott feladatának ellátása érdekében az ingatlan-nyilvántartásból
adatszolgáltatást vagy lekérdezést igényelhet a tulajdonos valamennyi ingatlanáról, ide értve a
tulajdonosok jegyzékéből (névmutatóból) történő igénylést is.”
(3)	A Tv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az általa kezelt adatok közül a tárgyévet
követő év június 1. napjáig köteles adatot szolgáltatni a kamara részére a tárgyévben a központi
költségvetésből, illetve az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (a továbbiakban:
EMVA), az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a továbbiakban: EMGA), továbbá az
Európai Halászati Alapból (a továbbiakban: EHA) - ideértve ezen pénzügyi alapok helyébe lépő
közösségi pénzügyi forrásokat is - finanszírozott támogatásban részesülő kamarai tagra
vonatkozóan a következő adattartalommal:
5
 a)	ügyfélazonosító száma;
 b)	családi és utóneve (elnevezése), lakóhelye, székhelye, telephelye;
 c)	támogatási jogcíme;
 d)	a jóváhagyott támogatási összege;
 e)	az EMGA-ból finanszírozott intézkedések esetében továbbá
      ea)	a támogatás alapjául szolgáló területek vonatkozásában a blokkhoz legközelebb fekvő
      település neve, a parcella sorszáma, a hasznosítás típusa, a hasznosítás típusához tartozó
      terület mérete hektárban,
      eb)	a támogatás alapjául szolgáló állatlétszám,
      ec)	a támogatás alapjául szolgáló jogosultság típusa és mértéke;
 f)	az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott, beruházási jellegű intézkedések esetében továbbá
 a beruházás megvalósulási helyének települése;
 g)	adóazonosító jele, adószáma.”
 (4)	A Tv. 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
 „(3a) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az általa kezelt adatok közül havonta, a
 tárgyhót követő hónap 15. napjáig köteles adatot szolgáltatni a kamara részére a kamara
 közreműködésével - ideértve a jogszabályban meghatározott kamarai meghatalmazott útján -
 benyújtott agrártámogatásokra vonatkozó következő adatokról:
 a)	a kérelmező ügyfélazonosító száma,
 b)	a kérelmező adóazonosító jele, adószáma,
 c)	a kérelmező neve,
 d)	a kérelmező lakóhelye, székhelye, telephelye,
 e)	a kérelem jogcíme,
 f)	a kérelmet benyújtó kamarai alkalmazott ügyfélazonosító száma,
 g)	a kérelem benyújtásának időpontja.”
 (5)	A Tv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) Az 5. § (9) bekezdése szerinti szervezetek az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv,
 az állami és önkormányzati adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, az
 agrárkár-enyhítési szerv, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv, a fogyasztóvédelmi hatóság, az
 ingatlanügyi hatóság, a munkaügyi hatóság, a kereskedelmi hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal, a
 polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő szerv és a
 mezőgazdasági igazgatási szerv az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartások
 vezetéséhez szükséges, az e törvényben meghatározott adatokat, továbbá az agrárkamarai
 közfeladatok ellátásához szükséges nyilvános adatokat átadja az agrárkamara számára.”
 (6)	A Tv. 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
 „(7) A kamarai tagot nyilvántartó bíróság - ide nem értve a cégbíróságot - az e törvényben
 meghatározott agrárkamarai nyilvántartás vezetése és az agrárkamarai közfeladatok ellátása
 érdekében a kamarai tagra vonatkozó, az e törvényben meghatározottak szerinti, és a bíróság
6
 nyilvántartásában szereplő nyilvános adatokat tovább feldolgozásra alkalmas módon, elektronikus
 úton, díj- és térítésmentesen átadja az agrárkamara számára. Az adatszolgáltatás lebonyolításának
 részletes szabályait a kamara és a kamarai tagot nyilvántartó bíróság közti megállapodásban kell
 meghatározni.”
7.	§
 (1)	A Tv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) Az agrárkamara tagja köteles
a)	az alapszabályban és az agrárkamara más szabályzatában a tagra előírt rendelkezéseket
megtartani,
 b)	az agrárkamara tagnyilvántartásába a tagsága keletkezésével egyidejűleg bejelentkezni,
 c)	az alapszabályban megállapított tagdíjat megfizetni,
d)	a statisztikáról szóló törvény vagy az agrárkamara adatszolgáltatási szabályzata szerint
adatszolgáltatási kötelezettséggel járó, a kamara által végrehajtott statisztikai adatgyűjtéshez
adatokat szolgáltatni,
e)	a tagsági jogviszonyának megszűnését követő tizenöt napon belül az agrárkamara területi
szervének leadni a kamarai igazolványát.”
 (2)	A Tv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a tag a kötelezettségeit megszegi, az alapszabályban meghatározottak szerinti
testület határozatával, meghatározott időre, de legfeljebb három évig a tag által igénybe vehető
kamarai szolgáltatások, vagy azok meghatározott körének igénybevételéből kizárható.”
8.	§
 A Tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) A meg nem fizetett kamarai tagdíj, pótlék, valamint a nyilvántartásba vételi díj köztartozás,
 amelyet meg nem fizetésük esetén az állami adóhatóság adók módjára hajt be.”
9.	§
 A Tv. a IV. Fejezet 1. alcímét megelőzően a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. §
(1)	Az agrárkamarát az ügyfél jogállása illeti meg azon közigazgatási hatósági ügyekben és az
azokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárásokban, amelyekben nem közigazgatási hatóságként
jogszabály által meghatározott feladatot lát el.
7
(2)	A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő
egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 103. §-a alapján a
helyi földbizottság feladatkörében eljáró agrárkamarát a helyi földbizottság állásfoglalása ellen
előterjesztett kifogás elbírálására irányuló eljárásban - ideértve a jogorvoslati eljárásokat is - az
ügyfél jogállása, továbbá a kifogás elbírálásáról szóló döntés bírósági felülvizsgálata
vonatkozásában keresetindítási jog illeti meg.”
10.	§
A Tv. 14. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az őstermelők nyilvántartásba vételével, az igazolvány kiállításával, érvényesítésével és
visszaadásával kapcsolatos hatósági feladatokat - kormányrendeletben meghatározottak szerint - az
agrárkamara látja el. Az agrárkamara jogosult ezen feladatával összefüggésben tudomására jutott
adatok kezelésére, valamint azoknak a tagjegyzékbe, illetve a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba
történő átvételére és ezen nyilvántartásokban való kezelésére, továbbá az őstermelői igazolvány
iránti kérelem előállításához a jogszabályban meghatározott őstermelői nyilvántartásban szereplő
ügyféladatok és az ügyfélhez kapcsolódó igazolványadatok lekérdezésére. Az őstermelői igazolvány
visszavonásáról - az agrárkamara egyidejű értesítése mellett - a Kormány által rendeletben
meghatározott szerv határoz.”
11.	§
A Tv. 15/B. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(Az agrárkamara ellátja:)
„g) a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság titkárságának működtetésével”
(összefüggő feladatokat.)
12.	§
A Tv. 16. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Az agrárkamara jogosult a tagjai részére kamarai igazolványt kiadni.
(11)	Az agrárkamara jogosult naprakészen bárki számára ingyenesen az interneten, valamint
mobiltelefonokon használható alkalmazás keretében folyamatosan megismerhetővé tenni azt, hogy
melyik kamarai igazolvány szám vonatkozásában áll vagy nem áll fenn kamarai tagság, valamint a
10.	§ (3) bekezdés szerinti kizárás.”
13.	§
(1)	A Tv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„(2) Az agrárkamara küldöttgyűlése négy alelnököt választ, akik közül 1-1 fő felelős:
a)	a mezőgazdaságért,
b)	az élelmiszeriparért,
c)	a vidékfejlesztésért, valamint
d)	az általános agrárgazdasági ügyekért, aki egyben az elnök általános helyettese.”
(2)	A Tv. 23. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az alelnökök feladatkörükben felelnek a mikro-, kis-, és középvállalkozásokkal kapcsolatos
ügyek intézéséért is.”
14.	§
A Tv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. §
(1)	Az agrárkamara a választottbíróságokról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban állandó
választottbíróságot működtet.
(2)	Az állandó választottbíróság tagjait a küldöttgyűlés öt évre választja meg.
(3)	Az agrárkamara tagjai közötti agrárgazdasági tevékenységgel összefüggő szerződésben
választottbíróságként csak az agrárkamara mellett működő választottbíróság köthető ki. Az ezzel
ellentétes választottbírósági kikötés semmis.”
15.	§
A Tv. 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. §
(1)	Az agrárkamara tagjai az országos küldöttgyűlés által meghatározott időpontban az
agrárkamarai küldöttek választása céljából megyénként országos küldöttválasztó közgyűlést
tartanak.
(2)	Az országos küldöttgyűlés a megyei (fővárosi) küldöttgyűlési küldöttek választásának
időpontját, és ennek alapján a megyei alakuló küldöttgyűlés, továbbá az országos alakuló
küldöttgyűlés időpontját a megyei küldöttek mandátumának lejártát legfeljebb hat hónappal
megelőző időpontban is meghatározhatja.
(3)	Azt a megyei küldöttlistát kell megválasztottnak tekinteni, amelyik küldöttlista a szavazás
alkalmával a legtöbb szavazatot kapta.
9
(4)	A megyei-, továbbá az országos alakuló küldöttgyűlésen a megyei-, illetve az országos kamarai
tisztségek, továbbá a választottbíróság tagjainak megválasztására a javaslatot a jelölő bizottság
jogkörében eljárva a megyei küldöttválasztás során nyertes listát állító jelölő szervezet jogosult
megtenni.”
16.	§
(1)	A Tv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országos, illetve a megyei alakuló küldöttgyűlés megtartására vonatkozó részletes
szabályokat - a törvényben, valamint az agrárkamara alapszabályában foglaltakkal összhangban -
az országos küldöttgyűlés által elfogadott eljárási szabályzat határozza meg.”
(2)	A Tv. 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az országos-, illetve a megyei alakuló küldöttgyűlést
a)	az alapszabályban foglaltak szerint megalakított Országos Kamarai Választási Bizottság (a
továbbiakban: OKVB) hívja össze, továbbá
b)	a nyertes megyei küldöttlistát, illetve országosan a legtöbb nyertes megyei küldöttlistát állító
jelölő szervezet javaslata alapján az OKVB által felkért megyei-, illetve országos küldött vezeti.”
17.	§
A Tv. 36. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A megyei küldöttek mandátuma a 33. §-ban foglaltak szerint megtartott alakuló megyei
küldöttgyűlés napjával, az (1) bekezdésben foglaltak szerinti más tisztséget viselők, valamint a
választottbíróság tagjainak a mandátuma az alakuló megyei-, valamint az országos
küldöttgyűlésnek az adott tisztségre történő új választás időpontjával szűnik meg.”
18.	§
A Tv. 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. §
(1)	Az agrárkamara törvényben, illetve az alapszabályban meghatározott céljai megvalósítása
érdekében végezhet gazdasági, vállalkozási tevékenységet.
(2)	Az agrárkamara gazdasági társaságot alapíthat, továbbá részesedést szerezhet gazdasági
társaságban azzal, hogy az érintett gazdasági társaságban az agrárkamarát megillető adózott
eredményt kizárólag az agrárkamara feladatkörébe tartozó célokra fordíthatja.
(3)	Az agrárkamara csak olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet
10
részesedést, amelyben felelőssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg.
(4)	Az agrárkamara (2) bekezdés szerinti gazdasági társasága az agrárkamara gazdasági
tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása során a közfeladatai ellátását veszélyeztető
mértékű kölcsönt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem
bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást kölcsön fedezetéül, illetve kölcsön
törlesztésére nem használhatja fel, továbbá ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak
állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti.”
19.	§
A Tv. a következő 59. §-sal egészül ki:
„59. §
(1)	E törvénynek a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012.
évi CXXVI. törvény módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: 2017. évi ...
törvény) 9. §-ával megállapított 13/A. §-át a 2017. évi ... törvény hatályba lépésekor folyamatban
levő ügyekben és folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)	E törvénynek a 2017. évi . törvény 8. §-ával megállapított 11. § (2) bekezdését a folyamatban
levő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell.
(3)	E törvénynek a 2017. évi ... törvény 13. §-ával megállapított 23. § (2) bekezdését első
alkalommal a 2017. évi . törvény hatályba lépése után megtartott kamarai választások során kell
alkalmazni.”
20.	§
A Tv. 8. § (2b) bekezdésében a „cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.)” szövegrész helyébe a „Ctv.” szöveg lép.
21. §
Hatályát veszti a Tv. 2. § c) pontja.
22.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő harmadik
napon lép hatályba.
(2)	A 8. § e törvény kihirdetését követő harmincegyedik napon lép hatályba.
11
Általános indokolás
A javaslatban foglaltak alapvetően két kérdéskört ölelnek át: egyrészt a Nemzeti Agrárgazdasági
Kamara a megvalósított informatikai fejlesztéseknek köszönhetően - a kötelező tagság keretei
között - egyre naprakészebb tagi nyilvántartással rendelkezik, ami szükségessé teszi a rendszer
finomhangolását, másrészt szükséges a kamara ügyféli jogállásával, valamint perképességével
kapcsolatos még rendezetlen jogi helyzetre megoldási javaslat kidolgozása.
A kamarai tagokról vezetett nyilvántartás naprakésszé tétele érdekében a kamara törvény alapján
más adatkezelőktől adatokat vesz át. Az eddigi tapasztalatok szerint ezen nyilvántartási rendszer
egyértelműen a gazdaság fehérítése irányába hat.
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény egyes
rendelkezései, illetve a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII.
törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII.
törvény 103/A. § (1) bekezdése szövegrésze alaptörvény-ellenességének megállapításáról és
megsemmisítéséről, alkalmazásuk kizárásáról, valamint alkotmányos követelmények
megállapításáról szóló 17/2015. (VI. 5.) AB határozat megállapította, hogy a mező- és
erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényben a földbizottságok számára
biztosított jogosultság a termőföldre vonatkozó adásvételi szerződés megakadályozására nem
ellentétes az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított, a P) cikkel a termőföld tekintetében
korlátozott tulajdonhoz való joggal.
Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában a földbizottságok eljárásával kapcsolatos
alkotmányos követelményként megállapította, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7)
bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való alapjog érvényesülése csak akkor biztosított, ha
a)	a földbizottságok állásfoglalása a törvényben megkövetelt értékelést olyan részletességgel
tartalmazza, hogy annak okszerűsége érdemben is elbírálható a hatósági eljárásban, a hatósági
döntés ténybeli megalapozottsága és jogszerűsége pedig nemcsak formai szempontból, hanem
érdemben is felülbírálható a bírósági felülvizsgálat során, illetve
b)	a helyi önkormányzat képviselő-testületének a földbizottság állásfoglalása ellen benyújtott
kifogást elbíráló határozata, mint közbenső érdemi döntés ellen bírósági felülvizsgálat igénybe
vehető.
A helyi földbizottságok ügyféli jogairól szóló 175/2016. (VII. 1.) Korm. rendelet értelmében a
helyi földbizottság vagy az annak feladatát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló
2013. évi CCXII. törvény 103. §-a alapján ellátó Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és
Vidékfejlesztési Kamara az ügyfél jogait gyakorolja az e feladatkörét érintő közigazgatási
hatósági eljárásokban.
12
A Kamara földbizottsági feladatkörében eddig már több mint százezer ügyben járt el a részére
megállapított törvényes határidőn belül. Az elutasítások aránya átlag az ügyek 2%-a körül alakul.
Az elutasítások ellen - az AB határozatában foglaltakkal összhangban - az érintettek az érintett
település önkormányzatánál élhetnek jogorvoslattal. Jelenleg számos olyan per, illetve
felülvizsgálati kérelem van folyamatban, amikor a képviselőtestület, vagy annak nevében eljáró
személy (polgármester) vagy önkormányzat bizottsága a kamara állásfoglalását megváltoztatta,
amellyel a kamara nem értett egyet. A folyamatban levő perek közül a Kúria a közelmúltban egy
felülvizsgálati kérelem kapcsán arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kamara bár a
kormányrendelet szerint ügyféli jogállással rendelkezik, azonban ez a jogállása nem foglalja
magában az un. kereshetőségi (keresetindítási) jogot.
A földforgalom szabályozási rendjének egyik fontos alapeleme a földbizottsági eljárás, amely
épp azt hivatott biztosítani, hogy a törvényben általános érvénnyel meghatározott birtokpolitikai
prioritások az egyedi ügyekben is érvényesüljenek, miközben a jogorvoslat lehetősége is
biztosított.
Miután a bírói gyakorlat a kamara ügyféli jogállását és a kereshetőségi (keresetindítási) jogát
egymástól szétválasztja, ezért a javaslat egyik legfontosabb rendelkezése - az eredeti jogalkotói
szándékok egyértelmű érvényre juttatása érdekében - a kamara ügyféli jogállásának valamint
kereshetőségi (keresetindítási) jogának a törvényi szinten való rendezése.
A javaslat többi rendelkezése a földbizottsági feladatok ellátásához, valamint a kamara
működéséhez szükséges technikai rendelkezéseket állapítja meg.
Részletes indokolás
1. §
A törvény 2. § b) pontja telephellyel, kereskedelmi képviselettel rendelkező gazdálkodó
szervezeteket említ, azonban a törvény 1. §-a szerint a törvény hatálya ezekre nem terjed ki.
Ennek okán a jogi koherencia megteremtése érdekében az 1. §-t szükséges összhangba hozni a 2.
§ b) pontjával.
2. §
Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti módosítás oka, hogy nem célszerű tárgyévre szűkíteni a
kettős tagsági nyilvántartottságot megszüntető szabály alkalmazhatóságát.
A (2) bekezdésben foglaltak szerinti kiegészítés oka, hogy a kamarai tagsági nyilvántartás és
státusz folytonosságának biztosítása könnyebben kezelhető legyen mind a kamara, mind a tagjai
részéről.
3.	§
13
Az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos jogszabályok lehetőséget adnak az őstermelői
igazolvány hatóság általi visszavonására, amely esetben az érintett őstermelői jogviszonya
megszűnik és eltiltásra is kerül bizonyos időre az őstermelői tevékenység folytatásának
lehetőségétől az érintett. A javaslat ezen rendelkezést vezeti át. A javaslat ezen túlmenően
technikai szövegpontosítást tartalmaz.
4.	§
Az egyéni vállalkozó kamarai tag székhelyének, telephelyének, fióktelepének adatai sokkal
relevánsabb adatok, mint a lakcíme, ezért került kiegészítésre ezen adatkörrel a törvény.
Tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése alatt az agrárkamarai
tagsági jogviszony szünetel, ezért ezen információ nyilvántartása elengedhetetlen.
Az egyéni cég adat nem tekinthető családtagi adatnak, ezért került törlésre.
Célszerű bővíteni a nyilvántartott adatok körét egyéb releváns nyilvántartás általi azonosítóval,
mivel nem minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában értelmezhető a cégjegyzékszám.
A gazdálkodó szervezet törvényes képviselőjének, valamint kapcsolattartásra feljogosított
személynek elérhetőségi adatainak nyilvántartása indokolt a gazdálkodó szervezetekkel való
gyors kommunikáció érdekében.
Célszerű bővíteni a nyilvántartott adatok körét a kamara által kiadott kamarai tagsági igazolvány
számával és érvényességi adataival.
A kiegészítés rögzíti, hogy a tagjegyzék az önkéntes, pártoló és tiszteletbeli tagok
vonatkozásában milyen adatokat tartalmaz. Az önkéntes, pártoló és tiszteletbeli tag
vonatkozásában azért szükséges külön rendelkezni a tagjegyzékben rögzítendő adatok köréről,
mivel nem minden önkéntes, pártoló és tiszteletbeli tag minősül gazdának vagy gazdálkodó
szervezetnek.
A kiegészítés megteremti a lehetőségét annak, hogy a tagjegyzék olyan adatokat is tartalmazzon,
amelyet a kamarai tag önkéntesen, hozzájárulása alapján ad meg, mint például a telefonszáma,
email címe.
Indokolt a tagjegyzékben nyilvántartani azt, ha a kamarai tag a kamarai szolgáltatások
igénybevételéből kizárásra került.
5.	§
Technikai jellegű szövegpontosítás.
6.	§
14
Az (1) bekezdésben foglaltak pontosítást szolgálnak, figyelemmel arra, hogy a földművesekről, a
mezőgazdasági termelőszervezetekről vezetett nyilvántartásból történő adatszolgáltatást
esetenként eltérő szervezet végzi (lásd a 38/2014. (II. 24.) Korm. rendelet 22/A. §-át). Ezen
túlmenően célszerű bővíteni az ingatlanügyi hatóság adatszolgáltatási kötelezettségét a
mezőgazdasági termelőszervezettel, mivel nem minden mezőgazdasági termelőszervezetnek van
cégj egyzékszáma.
A (2) bekezdésben foglaltakat az indokolja, miszerint a földbizottsági ügyekben eddig
lefolytatott bírósági eljárások egyik tapasztalata, hogy a kamara az adásvételi szerződés
elutasítását csak abban az esetben tudja megvédeni, ha azt részletes indokolással látja el (pl. a
felhalmozási célú elutasítási ok). Annak érdekében, hogy a kamara ezen kötelezettségének eleget
tudjon tenni, a kamara számára biztosítani kell azt, hogy adatszolgáltatást vagy lekérdezést
igényelhessen a tulajdonos valamennyi ingatlanáról, ide értve a tulajdonosok jegyzékét
(névmutatót) is.
Az (5) és (6) bekezdésben foglaltak szerint szükséges rögzíteni, hogy azon esetben, ha a bíróság
tartja nyilván az adott személyt (pl.: civil szervezetek bírósági nyilvántartása), akkor az
adatszolgáltatás lehetősége adott legyen annak érdekében, hogy a kamara a törvényben
meghatározott nyilvántartás vezetési feladatainak eleget tudjon tenni. A módosítással rögzítésre
kerül az is, hogy a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból
is jogosult a kamara az e törvényben meghatározott agrárkamarai nyilvántartások vezetéséhez
szükséges, e törvényben meghatározott adatokra, továbbá az agrárkamarai közfeladatok
ellátásához szükséges nyilvános adatokra, mint például a földműves kamarai tag elhalálozásának
időpontjára vonatkozó adat, amely adat szükséges a tagjegyzék naprakész vezetéséhez.
7.	§
Az (1) bekezdésben foglaltak szerinti módosítás a 16. § (10) bekezdésének kiegészítésére
figyelemmel állapít meg rendelkezést, amely szerint a kamara jogosult tagjai részére kamarai
igazolványt kiadni, ezért szükséges rendezni az igazolvány visszaadásának szabályait.
A (2) bekezdésben foglaltak szerinti módosítás indoka, hogy a kamara nem csak térítésmentes
szolgáltatásokat nyújt tagjai részére. Ezen szolgáltatások egy része ugyanis a kamarai tagok
számára kedvezményes díjtétellel kerül nyújtásra.
8.	§
A kamarai tagdíj mellett a tag által az alapszabályban meghatározottak szerint fizetendő pótlék,
valamint a meg nem fizetett kamarai nyilvántartásba vételi díj is köztartozásnak minősülne.
9. §
A javaslat az általános indokolásban kifejtetteknek megfelelően törvényi szinten rendezi a
kamara ügyféli jogállását, valamint keresetindítási jogát.
15
10. §
A javaslatban foglaltak szerinti kiegészítés egyértelművé teszi, hogy az őstermelői igazolvány
kiállításához az őstermelői nyilvántartásban szereplő ügyféladatokhoz a kamara hozzáférhet.
11.	§
A javaslat a kamarának az agrártanácsadással kapcsolatos egyes hazai feladatait rögzíti.
12.	§
A kamara szolgáltatási feladatainak hatékony ellátása érdekében a módosítással egyértelművé
válik, hogy a kamara jogosult kamarai igazolvány kibocsátására tagjai részére. A módosítás
megteremti annak a lehetőségét, hogy egyes kamarai szolgáltatásokat kamarai igazolvány
birtokában lehessen igénybe venni, ezzel is biztosítva, hogy a kamara által nyújtott
kedvezményes díjú vagy térítésmentes szolgáltatásokat csak a kamara tagjai vehessék igénybe.
A javaslatban foglaltak szerinti kiegészítés megteremti annak lehetőségét, hogy bárki
ellenőrizhesse azt, hogy egy kamarai igazolvány vonatkozásában áll-e fenn ténylegesen kamarai
tagság. Ezzel csökkenthető annak kockázata, hogy a kamara volt tagja az igazolvány visszaadási
kötelezettségének elmulasztása esetén az igazolvány használatával visszaélhessen. Továbbá a
kamarai szolgáltatást nyújtó ellenőrizhesse, hogy a kamarai igazolványt felmutató személy a 10.
§ (3) bekezdés szerinti kizárás hatálya alatt áll-e.
13.	§
A javaslat a kamara alelnökeinek a mikro-, kis, - és középvállalkozások ügyeinek intézéséért
való felelősségének erősítését tartalmazza.
14.	§
Jogtechnikai pontosítás, miszerint az agrárkamara által működtetett állandó választottbíróság
működésére a választottbíróságokról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A javaslatban foglaltak szerinti módosítás ezen túlmenően megteremti az összhangot a termőföld
tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására
irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 3. § (1)-(2)
bekezdésében alkalmazott jogtechnikai megoldással.
15.	§
A javaslat a kamarai választásokkal összefüggésben egyértelművé teszi, hogy a választások
lebonyolításának időpontját az országos küldöttgyűlés állapítja meg. A kamarai választások
lebonyolításának esetleges előre hozatalának a lehetőségét a kamarai választások
lebonyolításával összefüggő gyakorlati szempontok indokolják.
A kamarai választások lebonyolításának egyik fontos garanciális szabálya, hogy a kamarai
16
tagság sajátos összetétele miatt az egyes gazdasági, illetve szakmai érdekek sajátosságok
kiegyensúlyozott formában jelenjenek meg. A javaslat ezt a felelősséget egyértelműen a nyertes
listát állító jelölő szervezetnél állapítja meg. Ezen megoldást egyrészt az egyértelmű felelősségi
viszonyok, másrészt a stabil, kiszámítható kamarai működés indokolja.
16.	§
A javaslat pontosítja, hogy a kamarai választások lebonyolításával összefüggő technikai eljárási
szabályok megállapítása az országos küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik.
Az Országos Kamarai Választási Bizottság (OKVB) egyik legfőbb feladata, hogy mint testület a
kamarai választások zavartalan és törvényes lebonyolításához a szükséges feltételeket biztosítsa.
A javaslat az alakuló küldöttgyűlések zavartalan lebonyolításához szükséges jogosítványt
biztosít az OKVB-nek. A javaslat az esetleges többes jelölésekre is figyelemmel pontosítja az
OKVB egyeztetési kötelezettségét.
17.	§
A javaslat a kamarai választásokkal összefüggésben határozza meg, hogy egyes tisztségek mely
időpontban szűnnek meg. E rendelkezésnek a kamara folyamatos működése szempontjából van
jelentősége.
18.	§
A javaslat megteremti annak a lehetőségét, hogy a kamara tagjai részére egyre bővülő körben
szolgáltatási tevékenységet is végezzen.
19.	§
Annak érdekében, hogy a földforgalmi ügyekben az eredeti jogalkotói szándék egyértelműen
érvényesülni tudjon, rendelkezni kell arról is, hogy a módosított rendelkezéseket a folyamatban
levő ügyekben és folyamatban lévő jogorvoslati eljárásokban is alkalmazni kelljen. A Pp. 339/A.
§-a értelmében a bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
-	a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül.
Figyelemmel arra, hogy a javaslat ebben az esetben jogot állapít meg, és nem pedig jogot szüntet
meg, így a rendelkezés nem esik a visszamenőleges hatályú szabályozás tilalmába.
20-22. §
A Tv. 2. § c) pontjának hatályon kívül helyezésére a törvény szövege belső koherenciájának
biztosítása miatt indokolt.
A javaslat rövid (3 napos) hatályba léptetését az indokolja, hogy azokat a jelenleg is folyamatban
levő eljárások tekintetében is alkalmazni lehessen. Alapvető jogbiztonsági érdekek sérülnének,
ha ugyanazon tényállások alapján egymástól eltérő ítéletek születnének meg.
17