﻿ Miniszterelnökség
                                               Iromány száma: T/14679.
                                                Benyújtás dátuma: 2017-03-28 15:15
Parlex azonosító: ORBL278H0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter
Törvényjavaslat címe: Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási
együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi
közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról
szóló törvényjavaslatot.
2017. évi.....törvény
az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosításáról
1. §
 Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes
 szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 4. §-a a következő (7) és (8)
 bekezdéssel egészül ki:
  „(7) Az V/C. Fejezet alkalmazásában:
  1.	illetékes hatóság: az Európai Unió tagállama vagy az Európai Unió tagállamán kívüli
  Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) részes állam hatáskörrel
  rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;
  2.	spontán információcsere: az információ bármely időpontban történő, előzetes megkeresés
  nélküli, nem rendszeres közlése az Európai Unió tagállamával vagy az Európai Unió tagállamán
  kívüli Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben (OECD) részes állam hatáskörrel
  rendelkező hatóságával.
  (8)	Az V/D. Fejezet és a 3. melléklet alkalmazásában:
  1.	adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes multinacionális vállalatcsoport: olyan
 vállalatcsoport, amelynek az adatszolgáltatási pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozó
 összevont (éves) konszolidált beszámolójában szereplő összevont (konszolidált) bevétele nem éri
 el a 750 000 000 eurót vagy a 750 000 000 euróval a Magyar Nemzeti Bank által közzétett 2015.
 január havi átlagos devizaárfolyam alapján számított, megközelítően egyező forintösszeget;
  2.	adatszolgáltatási pénzügyi év: az a pénzügyi év, amelynek pénzügyi és operatív eredményeit az
  országonkénti jelentés ismerteti;
  3.	adatszolgáltatásra kötelezett szervezet: az a csoporttag, amelynek országonkénti jelentés
  benyújtási kötelezettsége áll fenn;
  4.	anyavállalatnak kijelölt szervezet: a multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amelyet
  a végső anyavállalat kijelöl az országonkénti jelentésnek a multinacionális vállalatcsoport
  nevében való benyújtására, amennyiben a 43/N. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egy vagy több
  feltétel fennáll;
  5.	automatikus információcsere: előre meghatározott információk előzetes megkeresés nélküli,
  előre meghatározott időszakonként történő rendszeres közlése a hatáskörrel rendelkező
  hatósággal;
  6.	CCN-hálózat: a közös kommunikációs hálózaton (CCN) alapuló, a hatáskörrel rendelkező
  hatóságok között a vám- és adóügyek területén teljes körű elektronikus információtovábbításhoz
  az Európai Unió által kifejlesztett közös felület;
  7.	csoporttag:
     a)	egy multinacionális vállalatcsoport olyan különálló üzleti egysége, amely a pénzügyi
     beszámolás céljából a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves
2
   beszámolóiban szerepel, vagy amely azokban szerepelne, ha a multinacionális vállalatcsoport
   adott üzleti egységében való tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén
   kereskedés folyna,
   b)	bármely üzleti egység, amely mérete vagy jelentősége alapján nem szerepel a
   multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolóiban, vagy
   c)	a multinacionális vállalatcsoport a) vagy b) pont szerinti különálló üzleti egységének
   állandó telephelye, ha az üzleti egység az adott állandó telephely tekintetében pénzügyi
   beszámolási, szabályozási, adóbevallási vagy belső ellenőrzési okokból külön pénzügyi
   kimutatást készít;
8.	elektronikus út: az adatok (információk) elektronikus berendezések segítségével történő
feldolgozása (a digitális tömörítést is ideértve) és tárolása, vezetékes vagy rádión keresztül
történő továbbítása optikai technológiák vagy más elektromágneses megoldás alkalmazásával;
9.	harmadik állam: olyan nem európai uniós tagállam, amellyel Magyarországnak az
országonkénti jelentésekkel kapcsolatos automatikus információcserét előíró, hatályos
nemzetközi megállapodása van;
10.	hatáskörrel rendelkező hatóság: az Európai Unió tagállama vagy harmadik állam hatáskörrel
rendelkező hatóságként kijelölt hatósága;
11.	illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás: az Európai Unió egy olyan tagállamának
és egy olyan nem uniós államnak, illetve területnek, amelyek nemzetközi megállapodás részes
felei, a meghatalmazott képviselői közötti olyan megállapodás, amely előírja a részes államok,
illetve területek között az országonkénti jelentések automatikus megosztását;
12.	multinacionális vállalatcsoport: olyan vállalatcsoport, amely legalább két különböző
államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező vállalkozásból áll, vagy amely olyan
vállalkozást foglal magában, amely egy államban, illetve területen székhely szerinti adóügyi
illetőséggel rendelkezik, és egy másik államban, illetve területen állandó telephelyen keresztül
adóköteles üzleti tevékenységet végez, és nem minősül adatszolgáltatási kötelezettség alól mentes
multinacionális vállalatcsoportnak;
13.	nemzetközi megállapodás: az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív
segítségnyújtásról szóló egyezmény, egyéb két- vagy többoldalú adóegyezmény vagy olyan
adóügyi információcserére vonatkozó megállapodás, amelynek Magyarország a részese, és amely
felhatalmazást ad adóügyi információk államok, illetve területek közötti cseréjére, az információk
automatikus cseréjét is ideértve;
14.	országonkénti jelentés: az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által a multinacionális
vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évére vonatkozóan az állami adóhatósághoz teljesített
kötelezettség;
15.	összevont (konszolidált) éves beszámoló: a multinacionális vállalatcsoport olyan pénzügyi
évre vetített kimutatása, amely a végső anyavállalat és a csoporttagok eszközeit, kötelezettségeit,
nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mint egyetlen gazdálkodó szervezet eszközeit,
kötelezettségeit, nyereségét, kiadásait és cash flow-ját mutatja be;
16.	pénzügyi év: azon éves beszámolási időszak, amelyre vonatkozóan a multinacionális
vállalatcsoport végső anyavállalata a pénzügyi beszámolóját elkészíti;
17.	rendszerhiba: az automatikus információcserének egy tagállamnak egy állammal vagy
3
 területtel kötött, hatályos, hatáskörrel rendelkező hatóságok közötti elismert megállapodása
 ellenére - a megállapodás rendelkezéseitől eltérő okból - történő felfüggesztése, továbbá a
 rendelkezésére álló, az adott tagállamban csoporttaggal rendelkező multinacionális
 vállalatcsoportra vonatkozó országonkénti jelentésnek az adott tagállam részére történő
 automatikus továbbításának egy állam, illetve terület általi egyéb módon történő tartós
 elmulasztása;
 18.	terület: az államtól különböző, külön, autonóm adóügyi jogrendszerrel rendelkező terület;
 19.	vállalatcsoport: tulajdonjog vagy ellenőrzés révén egymással kapcsolatban álló vállalkozások
 olyan együttese, amely az alkalmazandó számviteli alapelvek szerint a pénzügyi beszámolás
 céljára összevont (konszolidált) éves beszámolót készít, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a
 vállalkozások bármelyikében fennálló tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén
 kereskedés folyna;
 20.	végső anyavállalat: a multinacionális vállalatcsoport azon csoporttagja, amely
      a)	közvetlenül vagy közvetetten részesedéssel rendelkezik a multinacionális vállalatcsoport
      egy vagy több másik csoporttagjában, amely alapján összevont pénzügyi kimutatások
      készítésére kötelezett az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen általában
      alkalmazott számviteli előírások szerint, vagy ilyen kötelezettsége állna fenn, ha a benne való
      tulajdoni részesedésekkel nyilvános értékpapírtőzsdén kereskedés folyna az adóügyi
      illetősége szerinti államban, illetve területen és
     b)	a multinacionális vállalatcsoportnak nincs másik olyan csoporttagja, amely benne
     közvetlenül vagy közvetetten az a) pont szerinti érdekeltséggel rendelkezik.”
2.	§
 Az Aktv. a következő V/D. Fejezettel egészül ki:
„V/D. Fejezet
Az országonkénti jelentésekkel kapcsolatos adatszolgáltatás és automatikus információcsere
43/N. §
 (1)	A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata országonkénti
 jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. számú melléklet szerinti
 tartalommal.
 (2)	A multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatától eltérő csoporttagja országonkénti
 jelentést nyújt be az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. számú melléklet szerinti
 tartalommal az alábbi feltételek fennállása esetén:
 a)	a csoporttag magyar adóügyi illetőségű, és
 b)	az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
      ba)	a multinacionális vállalatcsoport végső anyavállalatának nincs országonkénti jelentés
4
      benyújtási kötelezettsége az adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen,
      bb)	az az állam, illetve terület, ahol a végső anyavállalat adóügyi illetőséggel rendelkezik,
      olyan hatályos nemzetközi megállapodás részese, amelyben Magyarország részes fél, de az
      adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti jelentés benyújtására a
      multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napján nincs olyan
      hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása, amelyben Magyarország részes
      fél,
      bc)	a végső anyavállalat adóügyi illetősége szerinti államban, illetve területen rendszerhiba áll
      fenn és ezt a körülményt az állami adóhatóság jelezte a csoporttagnak, és
  c)	multinacionális vállalatcsoportnak nincs olyan csoporttagja, amely az adatszolgáltatási
  pénzügyi év tekintetében teljesíti a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, az Európai
  Unióban adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagja tekintetében az országonkénti jelentés
  benyújtási kötelezettséget.
(3)	A (2) bekezdés szerinti csoporttag kikéri végső anyavállalatától az országonkénti jelentés
benyújtási kötelezettség teljesítéséhez szükséges, a (9) bekezdésben meghatározott adatokat. Ha a
csoporttag nem tudja beszerezni az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges
valamennyi adatot, a rendelkezésére álló adatoknak az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése
során történő átadásával egyidejűleg erről a tényről tájékoztatja az állami adóhatóságot. Az állami
adóhatóság a hiányos adatszolgáltatás tényéről tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot,
továbbá megvizsgálja a 43/S. § szerinti jogkövetkezmény alkalmazhatóságát.
(4)	Ha a multinacionális vállalatcsoport több csoporttagja is rendelkezik adóügyi illetőséggel az
Európai Unióban és a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételek közül egy vagy több teljesül, továbbá
a multinacionális vállalatcsoport kijelölte egy magyar adóügyi illetőségű csoporttagját arra, hogy
teljesítse a multinacionális vállalatcsoport valamennyi, Európai Unióban adóügyi illetőséggel
rendelkező csoporttagja tekintetében az adatszolgáltatási pénzügyi évre vonatkozó országonkénti
jelentés benyújtási kötelezettséget, a kijelölt csoporttag országonkénti jelentést nyújt be az állami
adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. számú melléklet szerinti tartalommal.
(5)	A csoporttag nem jelölhető ki a (4) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnek,
ha a (9) bekezdés szerinti adatokat nem tudja beszerezni. Ez a rendelkezés nem érinti a
csoporttagnak a (3) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségét.
(6)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti egy vagy több feltétel fennállása esetén a (2) bekezdés szerinti
csoporttag nem köteles az országonkénti jelentés benyújtására, ha azon multinacionális
vállalatcsoport, amelynek a csoporttagja, országonkénti jelentést tett hozzáférhetővé egy olyan
anyavállalatnak kijelölt szervezeten keresztül, amely a (8) bekezdés szerinti határidőig benyújtja az
országonkénti jelentést az adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület adóhatóságának, és - ha
az anyavállalatnak kijelölt szervezet Európai Unión kívüli államban, illetve területen rendelkezik
adóügyi illetőséggel -
  a)	az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület joga
  megköveteli az országonkénti jelentés benyújtását,
5
  b)	az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti államnak, illetve területnek az
  országonkénti jelentés benyújtására vonatkozó, a (8) bekezdés szerinti időpontban hatályos,
  illetékes hatóságok közötti elismert, olyan megállapodása van, amelynek Magyarország részese,
  c)	az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület nem
  értesítette az állami adóhatóságot rendszerhibáról,
  d)	az a csoporttag, amely az anyavállalatnak kijelölt szervezet adóügyi illetősége szerinti
  államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkezik, az érintett multinacionális
  vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjáig tájékoztatta ezt az államot,
  illetve területet arról, hogy anyavállalatnak kijelölt szervezetnek minősül, és
  e)	a tagállam a 43/O. § (2) bekezdés szerinti bejelentést kapott.
(7)	A magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezet országonkénti jelentés nyújt be
az állami adóhatósághoz a (9) bekezdés és a 3. számú melléklet szerinti tartalommal.
(8)	Az adatszolgáltatásra kötelezett szervezet az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettségét a
multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napjától számított 12
hónapon belül teljesíti az állami adóhatósághoz.
(9)	Az országonkénti jelentés - a 3. számú mellékletben foglaltakat figyelembe véve - tartalmazza
  a)	minden egyes olyan állam, illetve terület tekintetében, amelyben a multinacionális
  vállalatcsoport gazdasági tevékenységet végez, a bevétel összegét és pénznemét, az adózás előtti
  eredményt, a megfizetett nyereségadó összegét, a fizetendő nyereségadó összegét, a jegyzett tőke
  összegét, az eredménytartalékot, a foglalkoztatottak számát és a készpénzen és készpénznek
  minősülő eszközökön kívüli tárgyi eszközöket, valamint
  b)	a multinacionális vállalatcsoport csoporttagjainak azonosító adatait, ideértve a csoporttagok
  adóügyi illetősége szerinti állam, illetve terület meghatározását, és - amennyiben az különbözik
  az adóügyi illetőség szerinti államtól, illetve területtől - annak az államnak, illetve területnek a
  meghatározását, amelynek a joga szerint az adott csoporttag létrehozására sor került, valamint az
  adott csoporttag fő üzleti tevékenységének vagy tevékenységeinek a megnevezését.
43/O. §
(1)	A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja nevének
(elnevezésének), székhelyének, adóazonosító számának feltüntetésével a végső anyavállalati,
anyavállalatnak kijelölt szervezeti vagy a 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján
adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagi minőségét, valamint a multinacionális vállalatcsoport
adatszolgáltatási pénzügyi éve utolsó napját a multinacionális vállalatcsoport adatszolgáltatási
pénzügyi évének utolsó napjáig bejelenti az állami adóhatóságnak.
(2)	A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja nevének
(elnevezésének), székhelyének, adóazonosító számának feltüntetésével a végső anyavállalati,
anyavállalatnak kijelölt szervezeti vagy a 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése alapján
adatszolgáltatásra kötelezett csoporttagi minőségének hiányát, valamint az országonkénti jelentéssel
6
kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett szervezet nevét és adóügyi illetőségét az (1) bekezdésben
meghatározott időpontig bejelenti az állami adóhatóságnak.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerint bejelentett adatok változását a multinacionális vállalatcsoport
magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a változást követő 30 napon belül jelenti be az állami
adóhatósághoz.
43/P. §
Az állami adóhatóság automatikus információcsere keretében a multinacionális vállalatcsoport azon
adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 15 hónapon belül, amelyre az országonkénti
jelentés vonatkozik, továbbítja az országonkénti jelentést minden olyan hatáskörrel rendelkező
hatóságnak, amelyben az országonkénti jelentésben foglalt információk alapján az
adatszolgáltatásra kötelezett szervezet multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több
csoporttagja adóügyi illetőséggel rendelkezik, vagy a multinacionális vállalatcsoport állandó
telephelyén keresztül végzett üzleti tevékenysége után adófizetési kötelezettsége áll fenn.
43/Q. §
(1)	Az állami adóhatóság az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat fogadja,
nyilvántartja és azokat a transzferárazáshoz, az adóalap-erózióhoz és a nyereségátcsoportosításhoz
kapcsolódó kockázatelemzési célra használja fel, ideértve annak a kockázatnak a felmérését is, hogy
a multinacionális vállalatcsoport tagjai mennyiben felelnek meg a szokásos piaci ár megállapítására
vonatkozó szabályoknak.
(2)	Az állami adóhatóság az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokat gazdasági
és statisztikai elemzés céljára felhasználhatja.
(3)	Az állami adóhatóság a szokásos piaci ár megállapításával összefüggő megállapítását nem
alapíthatja az automatikus információcsere keretében beérkezett adatokra. Az így beérkezett
információkat azonban további adóellenőrzési célból felhasználhatja, és ennek eredményeként a
csoporttagok adókötelezettségét érintően megállapításokat tehet.
43/R. §
(1)	A 43/N. § szerinti adatszolgáltatásra, illetve a 43/O. § szerinti bejelentésre kötelezett e
kötelezettségét elektronikus úton, az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített elektronikus
űrlapon teljesíti.
(2)	Az állami adóhatóság a 43/P. §-ban meghatározott automatikus információcsere tárgyát képező
adatokat az Európai Bizottság által az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a
77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi
irányelv 26. cikk (2) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően meghatározott nyelvhasználati
7
szabályok szerint továbbítja. E nyelvhasználati szabályok hiányában a 16. § (4) bekezdésében
foglaltak megfelelően alkalmazandók.
(3)	Az állami adóhatóság az automatikus információcserét a 3. melléklet szerinti tartalmú
formanyomtatvány felhasználásával, az Európai Unió tagállama esetén CCN-hálózaton keresztül
elektronikus úton, harmadik állam esetén a harmadik állammal kötött megállapodásban
meghatározott módon teljesíti.
(4)	Az állami adóhatóság a honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza
a)	a hatálybalépés időpontjának feltüntetésével azon államok, illetve területek listáját, amelyekkel
Magyarországnak hatályos, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodása van, és
b)	azon államok, illetve területek listáját, amelyek vonatkozásában rendszerhiba áll fenn.
(5)	Az állami adóhatóság megküldi az adópolitikáért felelős miniszter, valamint az Európai
Bizottság részére az automatikus információcsere hatékonyságáról, valamint a gyakorlatban elért
eredményekről szóló éves értékelés adatait.
43/S. §
(1)	A 43/N. § szerinti adatszolgáltatási, illetve a 43/O. § szerinti bejelentési, változásbejelentési
kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az
állami adóhatóság a bejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezettet 20 millió forintig terjedő mulasztási
bírsággal sújthatja.
(2)	Az (1) bekezdés alapján nincs helye mulasztási bírság kiszabásának, ha a bejelentésre,
változásbejelentésre, adatszolgáltatásra kötelezett mulasztását, késedelmét, hibás, valótlan tartalmú
vagy hiányos teljesítését annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható.”
3.	§
Az Aktv. 16. alcíme a következő 45/F. §-sal egészül ki:
„45/F. §
(1)	A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata, illetve a
magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezet az adó- és egyéb közterhekkel
kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII.
törvény módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv1.) által megállapított
43/N. § (1) bekezdése, illetve (7) bekezdése szerinti kötelezettségét először a multinacionális
vállalatcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évének
utolsó napját követő 12 hónapon belül teljesíti az állami adóhatósághoz.
8
(2)	A csoporttag a Módtv1. által megállapított 43/N. § (2) bekezdése, illetve (4) bekezdése szerinti
kötelezettsége először a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi
év tekintetében keletkezik.
(3)	A multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a Módtv1. által
megállapított 43/O. § (1)-(2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét először a multinacionális
vállaltcsoport 2016. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évének
utolsó napját követő 12 hónapon belül teljesíti.
(4)	Az állami adóhatóság a Módtv1. által megállapított 43/P. §-ban meghatározott országonkénti
jelentésre vonatkozó adattovábbítási kötelezettségét először a multinacionális vállalatcsoport 2016.
január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi évére vonatkozóan, az
adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napját követő 18 hónapon belül teljesíti.”
4.	§
Az Aktv. 46. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A 4. § (8) bekezdése, az V/D. Fejezet, a 45/F. §, valamint a 3. melléklet az adózás területén
való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló,
2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás területére vonatkozó kötelező
automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról szóló, 2016. május 25-i
2016/881/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”
5.	§
Az Aktv. az 1. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.
6.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő tizenhatodik napon lép hatályba.
7.	§
Ez a törvény az adózás területén való közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EGK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. február 15-i 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás
területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról
szóló, 2016. május 25-i 2016/881/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
9
3. melléklet a 2013. évi XXXVII. törvényhez
1.	melléklet a 2017. évi.....törvényhez
 Országonkénti jelentés
I. A nyereségek, az adók és az üzleti tevékenységek adójogrendszerek szerinti áttekintése
i.	A Multinacionális vállalatcsoport neve
ii.	A Multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve
iii.	A nyomtatvány kitöltésekor alkalmazott pénznem
1. Adójogrendszerenkénti bontásban (állam, illetve terület)
1.1.	Bevétel:
1.1.1.	Nem kapcsolt fél
1.1.2.	Kapcsolt fél
1.1.3.	Összesen
1.2.	Adózás előtt eredmény
1.3.	Megfizetett nyereségadó
1.4.	Fizetendő nyereségadó - a folyó évre vonatkozóan
1.5.	Jegyzett tőke
1.6.	Eredménytartalék
1.7.	Foglalkoztatottak száma
1.8.	Készpénzen és készpénznek minősülő eszközökön kívüli tárgyi eszközök
II.	A multinacionális vállalatcsoport csoporttagjainak felsorolása adójogrendszerek szerinti
bontásban
i.	A Multinacionális vállalatcsoport neve
ii.	A Multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve
1. Adójogrendszerenkénti bontásban (állam, illetve terület)
1.1.	Az adott államban, illetve területen adóügyi illetőséggel rendelkező csoporttagok
1.1.1.	Az alapítás vagy cégbejegyzés helye szerinti állam, illetve terület (adójogrendszer), ha
különbözik az adóügyi illetőség szerinti államtól, illetve területtől
1.1.1.1.	Fő üzleti tevékenység(ek)
1.1.1.1.1.	Kutatásfejlesztés
1.1.1.1.2.	Szellemi tulajdon birtoklása vagy kezelése
1.1.1.1.3.	Beszerzés
1.1.1.1.4.	Gyártás és termelés
1.1.1.1.5.	Értékesítés, forgalmazás vagy disztribúció
1.1.1.1.6.	Adminisztrációs, menedzsment- vagy támogató szolgáltatások
1.1.1.1.7.	Szolgáltatásnyújtás Nem kapcsolt felek számára
1.1.1.1.8.	Belső vállalati pénzügyek
1.1.1.1.9.	Szabályozott pénzügyi szolgáltatások
1.1.1.1.10.	Biztosítás
1.1.1.1.11.	Tulajdoni részesedések vagy egyéb tőkeinstrumentumok birtoklása
1.1.1.1.12.	Alvó vállalkozás
10
1.1.1.1.13.	Egyéb (Az „Egyéb” rovat bejelölése esetén a ^Kiegészítő információké táblázatban kell
ismertetni a csoporttag tevékenységének jellegét)
III.	Kiegészítő információk
i.	A Multinacionális vállalatcsoport neve
ii.	A Multinacionális vállalatcsoport érintett pénzügyi éve”
11
Általános indokolás
Az elmúlt években, különösen a 2008-as pénzügyi világválság után kiemelt jelentősége lett az
adókijátszás és az adóelkerülés elleni állami fellépésnek. Az adókijátszás és adóelkerülés, mint
az adóbevételek alakulására rendkívül komoly hatást gyakorló jelenségek mind az Európai
Unióban, mind világszerte komoly aggodalmak tárgyát képezik. Az adóügyi automatikus
információcsere e tekintetben kiemelt állami, államközi eszköznek tekinthető. Az Európai
Bizottság már 2012. december 6-i közleményében kiemelte, hogy határozottan elő kell
mozdítani az adóügyi automatikus információcserét, mint az adózás területén az átláthatóság és
az információcsere jövőbeli európai és nemzetközi eszközét. Az Európai Tanács a 2013. május
22-i következtetéseiben az adókijátszás és az agresszív adótervezés elleni küzdelem céljából
kérte az automatikus információcsere uniós és világszintű kiterjesztését.
A több országban működő vállalatcsoportoknak - szemben a belföldön tevékenykedő
vállalatokkal - nyilvánvalóan több lehetőségük van arra, hogy kiterjedtebb adótervezést
folytassanak. Ez az adótervezés a belföldi, tipikusan kis- és középvállalkozásokat a
versenyhelyzet szempontjából hátrányosan érintheti, mivel relatív adóterhük magasabb lesz,
mint a multinacionális vállalatcsoportoké. Ugyanakkor az adótervezéssel érintett államokban - az
adóbevétel-kiesés veszélyén túl - a káros adóverseny jelensége is megfigyelhető, mivel ezen
országok a multinacionális vállalatcsoportok adóelőnyök nyújtásával történő megnyerésében
lesznek érdekeltek.
A tagállami adóhatóságoknak ezért a multinacionális vállalatcsoportok struktúrájára,
transzferárazással kapcsolatos tevékenységére, továbbá egyes uniós és azon kívüli ügyleteire
vonatkozóan információkra van szükségük. Ezek az információk lehetővé teszik a tagállamok
számára, hogy jogszabály-módosítással, megfelelő kockázatelemzéssel és adóellenőrzéssel
fellépjenek az adókijátszás és adóelkerülés jelensége ellen és felderítsék egyes vállalkozások
mesterséges nyereségátcsoportosításra irányuló tevékenységét.
A szabályozás eredményeként várhatóan megvalósuló nagyobb fokú adóügyi átláthatóság arra
ösztönözheti a multinacionális vállalatcsoportokat, hogy a jogszabályok által előírt mértékben
eleget tegyenek adófizetési kötelezettségüknek abban az országban, ahol nyereségre tesznek
szert. A multinacionális vállalatcsoportok átláthatóságának növelése tehát lényegi részét képezi
az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás elleni küzdelemnek.
Az uniós kapcsolt vállalkozások transzferárazási dokumentációjára vonatkozó magatartási kódex
(a továbbiakban: EU TPD) már tájékoztatási kötelezettséget ír elő az ilyen vállalatcsoportok
számára a globális üzleti tevékenységeikről és transzferárazási politikájukról (cégcsoport szintű
transzferár-nyilvántartás), valamint a helyi gazdálkodó egység konkrét tranzakcióiról (helyi
szintű transzferár-nyilvántartás). Az EU TPD ugyanakkor nem rendelkezik a Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által kidolgozott országonkénti jelentések
készítésére vonatkozó mechanizmusról.
12
Az OECD 2013 júliusában tette közzé az adóalap-erózióval és a nyereségátcsoportosítással
kapcsolatos cselekvési tervét (BEPS cselekvési terv), melyet a G20-ak vezetői 2015 októberében
jóváhagytak. A BEPS cselekvési terv 13. pontjára vonatkozó munka eredményeképpen több
standard született a multinacionális vállalatcsoportok által teljesítendő adatszolgáltatásról,
amelyek a cégcsoport szintű és a helyi szintű transzferár-nyilvántartásra és az országonkénti
jelentésre is kiterjednek.
Mivel az országonkénti jelentésekre vonatkozó szabályok megállapításakor nem hagyható
figyelmen kívül az OECD ilyen irányú tevékenysége, a Miniszterek Tanácsa elfogadta az adózás
területén való közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU tanácsi irányelvnek az adózás
területére vonatkozó kötelező automatikus információcsere tekintetében történő módosításáról
szóló 2016/881/EU tanácsi irányelvet (DAC4). Az irányelv alapján a multinacionális
vállalatcsoportoknak minden évben országonkénti jelentést kell benyújtaniuk, amelyben meg
kell adniuk a bevétel összegét, az adózás előtti eredményt, valamint a megfizetett és a fizetendő
nyereségadót minden egyes olyan adójogrendszer (állam, illetve terület) tekintetében, amelyben
üzleti tevékenységet folytatnak. A multinacionális vállalatcsoportoknak a foglalkoztatotti
létszámukról, jegyzett tőkéjükről, felhalmozott nyereségükről és tárgyi eszközeikről is adatot
kell szolgáltatniuk minden egyes adójogrendszer (állam, illetve terület) vonatkozásában. Végül
az ilyen vállalatcsoportoknak fel kell tüntetniük a csoporthoz tartozó minden olyan gazdálkodó
egységet, amely az adott adójogrendszerben (államban, illetve területen) üzleti tevékenységet
folytat, továbbá fel kell tüntetniük minden egyes gazdálkodó egység üzleti tevékenységeit.
Adóharmonizációs kötelezettségünkből fakadóan ez a tervezet az adó- és egyéb közterhekkel
kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi
XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) módosításával az uniós DAC4 szabályozás magyar
átvételét végzi el. Ugyanakkor a törvényjavaslat egyéb nemzetközi kötelezettségek
végrehajtására is irányul, mivel Magyarország 2016 decemberében írta alá az országonkénti
jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodást, amelyben a
2016/881/EU irányelvvel azonos tartalmú kötelezettségeket vállalt a Megállapodást aláíró
államok viszonylatában.
Részletes indokolás
1.	§
Ezek a rendelkezések az Aktv. V/C., V/D. Fejezetében szabályozott spontán, valamint
automatikus információcsere tekintetében tartalmaznak meghatározásokat. Ennek megfelelően a
módosítás a következő fogalmakat tünteti fel: spontán információcsere, illetékes hatóság,
hatáskörrel rendelkező hatóság, pénzügyi év, adatszolgáltatási pénzügyi év, országonkénti
jelentés, vállalatcsoport, multinacionális vállalatcsoport, adatszolgáltatási kötelezettség alól
mentes multinacionális vállalatcsoport, végső anyavállalat, anyavállalatnak kijelölt szervezet,
csoporttag, rendszerhiba, illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás, nemzetközi
13
megállapodás, összevont (konszolidált) éves beszámoló, CCN-hálózat, harmadik állam, terület,
elektronikus út (adatfeldolgozás, tárolás, továbbítás).
2.	§
Ezek a rendelkezések új V/D. Fejezettel, továbbá 43/N-S. §-okkal egészítik ki az Aktv. hatályos
rendelkezéseit. Az új szabályok az országonkénti jelentésekre vonatkozó adatszolgáltatás és
automatikus információcsere egyes szabályait részletezik.
A 43/N-S. §-ok rendezik az országonkénti jelentéssel kapcsolatos bejelentés, változás-bejelentés,
adatszolgáltatás, valamint automatikus információcsere szabályait.
A 43/N. § a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalatának
vagy más, az országonkénti jelentéssel kapcsolatos adatszolgáltatásra kötelezett szervezetnek az
állami adóhatóság felé fennálló, az országonkénti jelentés benyújtási kötelezettségét (belső
adatszolgáltatási kötelezettség), valamint e kötelezettség adattartalmát rögzíti. Az új szabályok
alapján a kötelezettség teljesítésének határideje az adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napjától
számított 12 hónap. Az adattartalom egyes elemeinek meghatározására vonatkozó magyarázatot
az Aktv. 3. melléklete tartalmazza.
A 43/O. § tartalmazza azokat a bejelentési, változás-bejelentési szabályokat, melyek alapján az
állami adóhatóság tudomást szerez a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű
csoporttagjának végső anyavállalati, anyavállalatnak kijelölt szervezeti, vagy csoporttagi
minőségéről, vagy annak hiányáról, valamint az országonkénti jelentéssel kapcsolatos
adatszolgáltatásra kötelezett szervezet kilétéről.
Az új 43/P. § tartalmazza az állami adóhatóság ún. külső, meghatározott államok hatáskörrel
rendelkező hatósága felé irányuló, automatikus információcsere keretében teljesítendő
adatszolgáltatási kötelezettségét. E kötelezettség teljesítésének határideje az adatszolgáltatási
pénzügyi év utolsó napját követő 15 hónap, vagyis a belső adatszolgáltatás után 3 hónap áll az
állami adóhatóság rendelkezésére az országonkénti jelentésben foglalt információknak olyan
más állam hatáskörrel rendelkező hatósága részére való megküldésére, ahol az adatszolgáltatásra
kötelezett szervezet multinacionális vállalatcsoportjának egy vagy több csoporttagja adóügyi
illetőséggel rendelkezik, vagy ahol a multinacionális vállalatcsoportnak az állandó telephelyén
keresztül végzett üzleti tevékenysége után adófizetési kötelezettsége áll fenn.
A 43/Q. § tartalmazza azokat a garanciális szabályokat, melyek szerint az automatikus
információcsere keretében más államtól beérkezett adatokat csak a transzferárazáshoz, az
adóalap-erózióhoz és nyereségátcsoportosításhoz kapcsolódó kockázatelemzési, illetve
gazdasági és statisztikai elemzési célra használhatja fel, továbbá a szokásos piaci ár
megállapításával összefüggő adó-és adóalap-módosítást nem alapíthatja kizárólag az
automatikus információcsere keretében beérkezett adatokra. Az így beérkezett információkat
azonban további adóellenőrzési célból felhasználhatja, és ennek eredményeként a csoporttagok
14
adókötelezettségét érintően megállapításokat tehet.
A 43/R. § rendelkezik az automatikus információcserével kapcsolatos belső és külső
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésének formájáról, és az adatközlés nyelvhasználati
szabályairól, valamint az automatikus információcsere értékelési adatainak átadásáról.
A jogkövető magatartás biztosítása és az esetleges jogsértés következményeinek különös
szabályként történő meghatározása céljából - a 2016/881/EU irányelv vonatkozó rendelkezését
figyelembe véve - az Aktv. módosítási tervezet új, 43/S. §-a rögzíti az egyes bejelentési,
változás-bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségek késedelmes, hibás, valótlan tartalmú
vagy hiányos teljesítése esetén az állami adóhatóság által alkalmazandó adóigazgatási szankció
lehetőségét, amely alapján a bejelentésre, változás-bejelentésre, valamint adatszolgáltatásra
kötelezett - annak gazdasági teljesítményét is figyelembe véve - 20 millió forintig terjedő
mulasztási bírsággal sújtható. A tervezet alapján ugyanakkor nincs helye mulasztási bírság
megállapításának, ha az adózó késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy
az az adott helyzetben általában elvárható.
3.	§
A javaslat új 45/F. §-a átmeneti szabályokat tartalmaz.
A javaslat a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű végső anyavállalata,
illetve a magyar adóügyi illetőségű anyavállalatnak kijelölt szervezet országonkénti jelentés
benyújtási kötelezettségének először történő teljesítési időpontját is rögzíti, amikor a 2016.
január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napjától számított
12 hónapon belüli teljesítést ír elő.
A javaslat rögzíti továbbá, hogy a csoporttag 43/N. § (2), illetve (4) bekezdés szerinti
kötelezettsége a 2017. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év
tekintetében keletkezik.
A javaslat alapján a multinacionális vállalatcsoport magyar adóügyi illetőségű csoporttagja a
43/O. § (1)-(2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét először a 2016. január 1-jén vagy
azt követően kezdődő adatszolgáltatási pénzügyi év utolsó napját követő 12 hónapon belül
teljesíti az állami adóhatóság felé.
A javaslat alapján az állami adóhatóság az automatikus információcsere keretében teljesítendő
adatszolgáltatási kötelezettségét az adatszolgáltatási pénzügyi évének utolsó napját követő 18
hónapon belül teljesíti (ez tehát először az általános 3 hónapos határidőtől eltérően 3 hónappal
hosszabb, vagyis 6 hónapos teljesítési határidőt jelent).
4.	§
A javaslat szerinti módosítás a módosított törvény 2016/881/EU irányelv átvételét jelző
15
jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
  5.	§
A javaslat az 1. mellékletnek megfelelően az Aktv. 3. számú melléklettel történő kiegészüléséről
rendelkezik.
  6.	§
Hatályba léptető rendelkezés.
  7.	§
A rendelkezés a módosító törvény jogharmonizációs záradékát tartalmazza.
                             1. melléklethez
Az Aktv. új, 3. melléklete tartalmazza a 2016/881/EU irányelv mellékletében meghatározott
adatcserére szolgáló tartalmi elemeket.
16