﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/14680.
Benyújtás dátuma: 2017-03-28 15:25
Parlex azonosító: EARGZAUF0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Pintér Sándor, belügyminiszter
Törvényjavaslat címe: Egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról
A Kormány megtárgyalta és elfogadta az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló
törvényj avaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
A törvényjavaslat 9-14. §-a, 17. § a)-c) pontja és 29-30. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának „igen” szavazata szükséges.

2017. évi.....törvény
egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
1.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 17. §
(2)	bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartásból adatok az alábbi csoportosítás szerint szolgáltathatók:)
   „f) természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím és értesítési cím adatok.”
2.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a
következő 19/B. §-sal egészül ki:
„19/B. §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, az állami tisztviselőkről szóló törvény, valamint a
rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
törvény hatálya alá tartozó foglalkoztatási jogviszonyban a foglalkoztató szerv
   a)	az általa törvény alapján vezetett személyügyi nyilvántartás adattartalmának ellenőrzése
   céljából, valamint
   b)	a jognyilatkozatok elektronikus dokumentumban történő, törvény szerinti közlése, illetve
   ehhez kapcsolódva az általa foglalkoztatottal való elektronikus kapcsolattartás folyamatos
   biztosítása céljából
jogosult kérni az általa foglalkoztatott polgárnak a 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatait.”
3.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24.
§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A körözési nyilvántartó szerv a személyazonosító igazolvány adatainak a körözési
nyilvántartási rendszerbe rögzítését megelőző ellenőrzése céljából jogosult átvenni a polgár 11. §
(1)	bekezdés a)-e) pontja szerinti adatait, valamint a polgár személyazonosító igazolványának
okmányazonosítóját.”
4.	§
2
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény IV.
fejezete a következő 24/G. §-sal egészül ki:
„24/G. §
A nyilvántartást kezelő szerv a körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás
nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben
meghatározottak szerint a polgár arcképmását átadja.”
5.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. §
 (11)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(11) Az ideiglenes személyazonosító igazolvány tartalmazza
 a)	a (2) bekezdés a)-l) pontja szerinti adatokat,
 b)	magyar állampolgár esetén a (3) bekezdés szerinti gépi olvasásra alkalmas adatsort,
c)	külföldi állampolgárságú vagy hontalan polgár esetén annak tényét, hogy az ideiglenes
személyazonosító igazolvány külföldre történő utazásra nem jogosít,
 d)	a (6) bekezdés szerinti adattároló kódot, valamint
 e)	a kiadásának okát.”
6.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
29/H. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 „(2) Ha az (1) bekezdés szerinti személyazonosító igazolvány
a)	időközben megkerült, vagy
b)	lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt
körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,
 a nyilvántartást kezelő szerv az (1) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető
 jelzés és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel
 törléséről.
 (3)	Ha kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve
 az eltűnt kitöltetlen személyazonosító igazolvány megkerüléséről értesül, a nyilvántartást kezelő
 szerv gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen
 keresztül történő elhelyezéséről, illetve törléséről, valamint az Interpol Magyar Nemzeti Iroda
 értesítésével kezdeményezi az okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési
 adatbázisába történő továbbítását, illetve az abban szereplő tétel törlését.”
7. §
3
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény a
következő 52/D. §-sal egészül ki:
„52/D. §
E törvénynek az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel
megállapított 29. § (11) bekezdését a 2017. június 1-jétől kiadott ideiglenes személyazonosító
igazolványokra kell alkalmazni. A 2017. június 1-jét megelőzően kiadott ideiglenes
személyazonosító igazolványok tartalmára vonatkozóan e törvénynek a 2017. május 31-én
hatályban volt szabályait kell alkalmazni.”
8.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
    a)	12. § (3) bekezdésében a „p) pontjában” szövegrész helyébe az „i) pontjában”,
    b)	17. § (2) bekezdés d) pontjában a „p) pontja” szövegrész helyébe az „i) pontja”, valamint
    c)	24/E. §-ában a „17. § (4)” szövegrész helyébe a „18. § (5)”
szöveg lép.
2.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
9.	§
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az
1.	§ (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:
elvégzi]
   „bc) a bb) alpontban meghatározott szervek, az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi
   hatóság, az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, valamint a Kormány által rendeletben
   meghatározott befogadó állomás kormánytisztviselői, köztisztviselői, állami szolgálati,
   közalkalmazotti, továbbá az igazságügyi szakértői intézmény igazságügyi alkalmazotti
   jogviszonyban álló tagjai,”
[(a ba)-be) alpontban meghatározottak a továbbiakban együtt: védett állomány) megbízhatósági
vizsgálatát,]
(2)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1a) bekezdése a következő f) ponttal
egészül ki:
(Megbízhatósági vizsgálat alá az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő, továbbá állami
tisztviselő és állami ügykezelő vonható, aki döntés előkészítésére, döntésre vagy ellenőrzésre
jogosult)
„f) személyazonosító igazolvány, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, vezetői engedély, útlevél,
4
  magyar igazolvány, magyar hozzátartozói igazolvány, forgalmi engedély, gépjármű törzskönyv,
  egyéni vállalkozói igazolvány, hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával összefüggő
  ügyekben.”
10. §
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) A megbízhatósági vizsgálatot - a szükségességének indokolásával - a belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője a védett szerv tagjával, vagy a védett szerv valamely
állománycsoportjához tartozó, meghatározott szolgálati feladatot teljesítő, az elrendeléskor még
nem nevesíthető tagjával szemben, határozattal rendeli el. A megbízhatósági vizsgálat elrendeléséről
és befejezéséről - az arra vonatkozó határozat, valamint elrendelés esetén a részletes terv, befejezés
esetén az összesítő jelentés megküldésével - az ügyészt haladéktalanul tájékoztatni kell. A határozat
és a megbízhatósági vizsgálat végrehajtásáról szóló részletes terv alapján az ügyész a
megbízhatósági vizsgálat elrendelését két munkanapon belül jóváhagyja, vagy a jóváhagyást
megtagadja.”
(2)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A. § (3) és (4) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„(3) A védett állomány megbízhatósági vizsgálattal érintett tagját a megbízhatósági vizsgálat
megindításáról nem, befejezéséről - ideértve az (5) bekezdés szerinti megszüntető határozat
meghozatalát is - tizenöt munkanapon belül kell tájékoztatni.
(4)	A védett állomány tagjára vagy tagjaira vonatkozóan megbízhatósági vizsgálatot elrendelni - az
(5)	bekezdésben foglaltak kivételével - naptári évenként legfeljebb három alkalommal lehet.”
(3)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel
egészül ki:
„(5) Ha az (1) bekezdésben meghatározott mesterséges élethelyzet kialakítása objektív körülmények
miatt meg sem kezdődött, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv eljárást
megszüntető határozatot hoz, azonban a megbízhatósági vizsgálat évenkénti elrendelésére
vonatkozóan a (4) bekezdésben meghatározott korlátozást figyelmen kívül kell hagyni.
(6)	A megbízhatósági vizsgálat időtartama alkalmanként legfeljebb tizenöt nap, amelyet a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője egy alkalommal tizenöt nappal
meghosszabbíthat. A megbízhatósági vizsgálat során végzett tevékenységeket dokumentálni kell.”
11. §
(1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a
5
következő rendelkezés lép:
(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja
a következők szerint végezheti:)
  „a) polgári felhasználású robbanóanyaggal és pirotechnikai termékkel kapcsolatos szabálysértést,
  valótlan bejelentés szabálysértést, vámszabálysértést, vámszabálysértés elkövetőjének segítése
  szabálysértést, vámorgazdaság szabálysértést, minősített adat biztonságának megsértése
  szabálysértést, külföldiek rendészetével kapcsolatos szabálysértést, közúti közlekedési igazgatási
  szabályok megsértése szabálysértést, közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése
  szabálysértést, víziközlekedési szabályok megsértése szabálysértést, köztisztasági szabálysértést,
  határrendészeti szabálysértést, valamint olyan szabályszegést követhet el, amelynek esetén
  közigazgatási bírság kiszabásának van helye,”
(2)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja
a következők szerint végezheti:
nem követhet el)
   „bb) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvényben (a továbbiakban: Btk.)
   meghatározott bűncselekményt, a személyes adattal visszaélés (Btk. 219 §), a magánlaksértés
   (Btk. 221. §), a minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád (Btk. 268. §), a hatóság
   félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), az információs
   rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), a szerzői vagy szerzői joghoz
   kapcsolódó jogok megsértése (Btk. 385. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása
   (Btk. 392. §), a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 393. §), a készpénz-
   helyettesítő fizetési eszköz hamisításának elősegítése (Btk. 394. §), a versenytárs utánzása (Btk.
   419. §), illetve a Btk. XXVII., XXXIII. és XXXIX. Fejezetében felsorolt bűncselekmények
   kivételével,”
(3)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja
a következők szerint végezheti:)
  „c) elkövetheti a jövedéki adóról szóló törvény szerinti szabálytalanságot, illetve megsértheti a
  jövedéki adóról szóló törvény szerinti kötelezettséget,”
(4)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/B. § (2) bekezdése a következő d) ponttal
egészül ki:
(A megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja
a következők szerint végezheti:)
  „d) elkövetheti a környezetvédelmi termékdíj-kötelezettségi szabályok megsértését, a
  fémkereskedő fémkereskedelmi tevékenységével, fémkereskedelmi engedélyköteles anyagok más
  személy általi értékesítésével, szállításával, fuvarozásával, raktározásával, tárolásával,
  hasznosításával összefüggő szabályok megsértését, az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző
6
 rendszerbe a közúti fuvarozáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettséghez kötődő szabályok
 megsértését, költségvetési vagy egyéb pénzeszközök, állami támogatások felhasználásával
 összefüggésben adózási bejelentési, bevallási, megfizetési kötelezettségek, számviteli renddel
 kapcsolatos kötelezettségek megsértését.”
12.	§
 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 34. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül
 ki:
 „(4) Ha az elővezetendő személy cselekvőképességet érintő gondnokság alatt áll, az elővezetés
 foganatosításának tervezett időpontjáról előzetesen a törvényes képviselőt értesíteni kell, ha az a
 rendőri intézkedés foganatosítását nem akadályozza.
 (5)	A gondnok - értesítés ellenére történő - távol maradása esetén a rendőri intézkedés
 foganatosítására a gondnok távollétében kerül sor. A rendőrség a távolmaradás tényéről a szükséges
 intézkedések megtétele érdekében az illetékes gyámhatóságot értesíti.”
13.	§
 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül
 ki:
 (Az)
 „d) a (2) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat
 az egészségügyről szóló 1997. CLIV törvény 94-96. §-ában meghatározott feladatok ellátásának
 szervezése, koordinálása és irányítása céljából”
 (használható fel.)
14.	§
 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 „(1) A 42. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 42. § (1), (2), (5)-(5c) és (5e)
 bekezdése szerint rögzített felvételből
 a)	- jogszabályban meghatározott szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási,
 nemzetbiztonsági, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 94-96. §-ában
 meghatározott feladatok ellátása céljából - a nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az
 ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a terrorizmust elhárító szerv, a közlekedés
 szabályainak megsértése miatt közigazgatási hatósági eljárást folytató hatóság, az állami
 mentőszolgálat, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság,
 b)	jogainak gyakorlása érdekében az érintett, valamint
 c)	a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának gyakorlása érdekében
7
 harmadik személy
 igényelhet adatot.”
15.	§
 A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/K. § (1) bekezdése helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 „(1) A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az Európai Unió kötelező jogi aktusaival
 összhangban az államhatáron átlépők által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során
 használt gépjármű adatait különösen az alábbi nyilvántartások adataival veti össze:
 a)	a központi idegenrendészeti nyilvántartás,
 b)	a körözési nyilvántartási rendszer,
 c)	az útiokmány-nyilvántartás,
 d)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás,
 e)	a közúti közlekedési nyilvántartás,
 f)	a Schengeni Információs Rendszer,
 g)	a szabálysértési nyilvántartási rendszer, valamint
 h)	az INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető nyilvántartások.”
16.	§
 (1)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 104. § a) és b) pontja helyébe a következő
 rendelkezések lépnek:
 (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
 „a) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi
 rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a
 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről
 szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (2) bekezdése,
 b)	az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet
 módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK
 tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló
 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. és 47. cikke [91/L. § (3) bekezdése],”
 (2)	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 104. § e) pontja helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 (E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
 „e) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi
 rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a
 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről
 szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40. cikk (8) bekezdés első
 albekezdése,”
8
17. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
  a)	42. § (6) bekezdésének nyitó szövegrészében az „Az” szövegrész helyébe az „A(z)”,
  b)	62/A. § (1) bekezdésében az „A gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló
  eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében
  történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló,
  2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet” szövegrész helyébe az
  „Az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet
  módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK
  tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló
  2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet”,
  c)	62/A. § (5) bekezdésében az „a gyorsreagálású határvédelmi csapatok felállítására szolgáló
  eljárás bevezetéséről, valamint a 2007/2004/EK tanácsi rendeletnek ezen eljárás tekintetében
  történő módosításáról és a kiküldött határőrök feladatai és hatáskörei szabályozásáról szóló,
  2007. július 11-i 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikk (8) bekezdésében,
  valamint az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért
  Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, 2004. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi
  rendelet 10.” szövegrész helyébe az „az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399
  európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti
  és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon
  kívül helyezéséről szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 40.”, valamint
  d)	91/L. § (2) bekezdésében a „szolgálatoknak” szövegrész helyébe a „szolgálatoknak, továbbá az
  állami adó- és vámhatóságnak”
szöveg lép.
18.	§
Hatályát veszti a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/K. § (2) bekezdése.
3.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
19.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/I. § (6) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az (5) bekezdés a) pontja szerint kért utasadatot az adatelemek elrejtésével
személyazonosításra alkalmatlanná tették, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző
Központ csak akkor adhatja át a teljes - személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó -
utasadatot, ha a kérelem megalapozott és az adatkérés célja a 3. számú melléklet szerinti
bűncselekmény megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése, feltéve, hogy az ügyészség az
9
utasadatok újbóli személyazonosításra alkalmassá tételét követő átadására engedélyt adott. Az
ügyészség engedélyének beszerzésére vonatkozóan az 52/L. §-t kell megfelelően alkalmazni.”
20.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/K. és 52/L. §-a helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„52/K. §
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központtól a 30/A. § a)-f) pontjában
meghatározott együttműködő szervek, valamint a büntetőeljárás során az ügyészség, illetve az 52/L.
§ (2) bekezdése szerint a büntetőeljárás során a bíróság a 3. számú mellékletben meghatározott
bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése céljából jogosultak utasadatokat
vagy azok kezelésének eredményeit kérni és kapni az információk további vizsgálata vagy a
megfelelő intézkedések megtétele érdekében.
52/L. §
(1)	Ha az utasadatot az adatelemek elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tették, a
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ
a)	a büntetőeljárás során eljáró bíróság kivételével az 52/K. §-ban meghatározott szervek,
b)	az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységei, valamint
c)	az Európai Unió tagállamainak a 2016/681/EU parlamenti és tanács irányelv szerinti illetékes
hatóságai
indokolt megkeresése alapján csak akkor adhatja át a teljes - személyazonosításra alkalmas
adatokat is tartalmazó - utasadatot, ha az adatkérés célja a 3. számú melléklet szerinti
bűncselekmény megelőzése, felderítése, nyomozása és üldözése, és az ügyészség az újból
személyazonosításra alkalmassá tett utasadat átadására engedélyt adott.
(2)	A büntetőeljárás során eljáró bíróság megkeresése esetén az ügyészség engedélyét nem kell
kérni, a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az 52/K. §-ban meghatározott
feltételek esetén átadja a teljes - személyazonosításra alkalmas adatokat is tartalmazó - utasadatot.
(3)	Az engedélyezésről a legfőbb ügyész által kijelölt ügyészi szerv dönt.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés esetén a megkeresésben kért, az adatelemek
elrejtésével személyazonosításra alkalmatlanná tett utasadatokat a Terrorelhárítási Információs és
Bűnügyi Elemző Központ az engedélyezés érdekében, ideiglenesen személyazonosításra újból
alkalmassá teszi.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti megkeresést az ott meghatározott szervek a Terrorelhárítási Információs
és Bűnügyi Elemző Központnak küldik meg. A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző
10
Központ a megkeresést három munkanapon belül megküldi az ügyészségnek. Az ügyészség a
Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ előterjesztése alapján öt munkanapon
belül dönt az adattovábbítás engedélyezéséről.
(6)	Ha az ügyészségi engedélyezés olyan késedelemmel járna, amely az adattovábbítással elérni
kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az (1) bekezdésben meghatározott szerv erre vonatkozó
kifejezett és megalapozott kérelmére a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az
ügyészség döntését megelőzően átadhatja a kért utasadatot. Ha az ügyészség a megkeresés
teljesítésére utóbb nem ad engedélyt, a megkeresés alapján korábban átadott utasadatokat törölni
kell. Ha az ügyészség a megkeresés teljesítésére nem ad engedélyt, ugyanazon szerv kérelmére,
ugyanabból a célból, változatlan indok alapján ismételten nem adhatóak át az utasadatok az
ügyészség engedélyét megelőzően.
(7)	A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ az (1) bekezdés szerinti egyedi
engedély alapján továbbított adatokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
a)	a személyazonosításra újból alkalmassá tett adatok közlésének rövid indokolását,
b)	a személyazonosításra újból alkalmassá tett adatok közlésének időpontját,
c)	az érintett adatok körét és
d)	azt, hogy mely szerv kérésére került sor a személyazonosításra újból alkalmassá tett adatok
közlésére.
(8)	A (7) bekezdésben meghatározott adatokat az ismét személyazonosításra alkalmassá tett
utasadatokkal azonos ideig kell megőrizni, és az utasadatokkal egyidejűleg törölni kell.”
21.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény „A Terrorelhárítási Információs
és Bűnügyi Elemző Központ adatkezelésére vonatkozó különös rendelkezések” alcíme a következő
52/M. §-sal egészül ki:
„52/M. §
A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ évente, jogszabályban meghatározottak
szerint az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja a részére szolgáltatott utasadatokról
összeállított statisztikai információkat; ezek az információk személyes adatokat nem
tartalmazhatnak.”
22.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 71/A. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fennállása alatt a kockázatmentes biztonsági
11
szakvélemény érvényességi idejének lejártát megelőző 180. és 90. nap között köteles
kezdeményezni a kezdeményezésre jogosult az új nemzetbiztonsági ellenőrzést.”
23.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 78. § (1b) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1b) Felhatalmazást kap a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter,
hogy rendeletben szabályozza
a)	a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ és az utasadat szolgáltatója közötti
kapcsolattartás, valamint adatátadás módját, valamint
b)	a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ által az Európai Bizottság részére
történő adatszolgáltatás részletes szabályait és a statisztikai adatok körét.”
24.	§
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/C. § (6) bekezdésében az „az
Európai Rendőrségi Hivatal” szövegrész helyébe az „a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós
Ügynöksége” szöveg lép.
25.	§
Hatályát veszti a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 52/H. § (9a)-(11)
bekezdése.
      4.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
                    használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása
26.	§
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló 1996. évi XX. törvény 37. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres
adatátadást teljesít a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető szervnek a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott polgár családi és utónevének, születési
nevének, anyja születési, családi és utónevének, születési helyének és időpontjának,
állampolgárságának, lakcímének változásáról, külföldön történő letelepedéséről, valamint az érintett
elhalálozásáról.”
27. §
12
Hatályát veszti a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (2) bekezdés d) pontja.
5.	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény módosítása
28. §
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény 23. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A mezőőr az (1) bekezdésben meghatározottakon túl jogosult a jogszabályban meghatározott
esetben helyszíni bírságot kiszabni.”
6.	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
29.	§
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 4. §-a a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„f) pótlás: úti okmány kiállítása az útlevélhatóság által kiadott elveszett, eltulajdonított vagy
megsemmisült úti okmány helyett, annak érvényességi idején belül a korábbi úti okmánnyal - az
okmányazonosító adat és a kiállítás dátumának kivételével - megegyező adattartalommal;
g)	elektronikus adat: az útiokmány-nyilvántartás számítógépes adathordozón kezelt
adatállománya.”
30.	§
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 16/B. § (5) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(5) Az útlevélhatóság a bíróság, illetve az ügyész, valamint a bűnügyi nyilvántartó szerv értesítése
alapján az útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést vagy az abból törlést haladéktalanul
elvégzi.”
31.	§
(1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az útlevélhatóság a 20. § (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott esetekben az érvénytelen
úti okmányt visszavonja.”
(2)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 19. § (3) bekezdése helyébe a következő
13
rendelkezés lép:
 „(3) Az útlevélhatóság a kiskorú úti okmányát visszavonja, ha azt
 a)	a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult bármelyik szülő vagy a gyám azért kéri, mert az
 úti okmány kiadásához való hozzájárulását visszavonta, vagy
 b)	a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő azért kéri, mert a másik szülő - akinek a
 szülői felügyeleti joga megszűnt vagy szünetel - a kiskorú úti okmányát a felügyeleti jog
 szünetelése alatt vagy megszűnését követően nem adta át.”
32.	§
 (1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. § (1) bekezdése helyébe a következő
 rendelkezés lép:
 „(1) Érvénytelen az úti okmány, ha
 a)	elvesztését, megsemmisülését vagy eltulajdonítását bejelentették, valamint ha azt a hatóság
 elvette, illetve bevonta vagy szabálysértési, illetve büntetőeljárásban tárgyi bizonyítási
 eszközként lefoglalta,
 b)	személyazonosság megállapítására alkalmatlan, betelt, megrongálódott,
 c)	hamis vagy meghamisították,
 d)	jogosulatlanul használták fel vagy jogosulatlan felhasználás gyanúja alapján szabálysértési
 vagy büntetőeljárás indult,
 e)	az arra való jogosultság megszűnt,
 f)	érvényességi ideje lejárt,
 g)	annak jogosultja külföldre utazási korlátozás alatt áll, a korlátozás időtartama alatt,
 h)	a 19. § (3) bekezdésében foglalt okból visszavonták,
 i)	a használatára jogosult meghalt, vagy
 j) annak jogosultja az úti okmányáról lemondott.”
 (2)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 20. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül
 ki:
 „(3) Az érvénytelenség tényét az (1) bekezdés a), b) és e)-j) pontja szerinti esetekben haladéktalanul
 be kell jegyezni az útiokmány-nyilvántartásba.”
33.	§
 A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 21/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül
 ki:
 „(5a) Ha az úti okmány tároló eleme a kérelmező második biometrikus adatát tartalmazza, az úti
 okmány pótlására abban az esetben van lehetőség, ha a kérelmező a 32/A. § (1) bekezdés a) pontja
 alapján a második biometrikus adat tárolásához hozzájárult.”
14
34. §
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény a következő 21/C. §-sal egészül ki:
„21/C. §
Ha az útlevélhatóság határozatának meghozatala az ügyfél magyar állampolgárságának
megállapításától mint előkérdés előzetes elbírálásától függ, a közreműködő hatóság vagy az
általános hatáskörű útlevélhatóság az eljárást felfüggeszti.”
35.	§
(1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(Az adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartásban a következő adatokat kezeli:)
„a) az állampolgár családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja
születési családi és utónevét, továbbá annak megváltozása esetén anyja előző születési családi és
utónevét, nemét, állampolgárságát, menekült, menedékes, bevándorolt vagy oltalmazott jogállását
(a továbbiakban együtt: személyi adat), külföldre utazásra felhasználható - személyazonosságát
igazoló - hatósági igazolványának számát, továbbá értesítési címét, illetve lakcímét, valamint
hozzájárulása esetén e-mail címét, telefonszámát,”
(2)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő, úti okmánnyal
rendelkező magyar állampolgárok (1) bekezdésben meghatározott elektronikus adatait az
útiokmány-nyilvántartásban elkülönülten kezeli.”
(3)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) Az útiokmány-nyilvántartás adatállományát az úti okmány kiadására irányuló eljárás során
keletkezett jogszabály szerinti alapiratok és az azokon alapuló, valamint az e törvény által
meghatározott elektronikus adatok képezik.
(5)	A kiskorú gyermek úti okmány kiadására irányuló kérelme ügyében a kiskorú gyermek úti
okmányát érintő útlevélhatósági eljárásban keletkezett, nyilvántartás adatállományát képező alapirat
vonatkozásában az iratbetekintés jogával a szülői felügyeleti jog gyakorlására jogosult szülő vagy a
gyám élhet.”
36.	§
15
(1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az adatkezelő szerv - a törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából - a 24. § (1)
bekezdés g) pontjában meghatározott adatok kivételével a büntetőügyekben eljáró hatóságoknak, a
bíróságnak, az ügyészségnek, a rendőrségnek, a nemzetbiztonsági szolgálatoknak, az állami adó- és
vámhatóságnak, a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek, az
állampolgársági ügyekért felelős miniszternek, az állampolgársági ügyekben eljáró szervnek, az
idegenrendészeti hatóságnak, valamint a menekültügyi hatóságnak adhat át adatot.”
(2)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül
ki:
„(1c) Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatokat a körözési
nyilvántartó szerv részére az úti okmány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe rögzítését
megelőző ellenőrzése céljából átadhatja.”
(3)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (4)-(7) bekezdése helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„(4) Az útlevélhatóság, illetve az adatkezelő szerv a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve,
valamint a konzuli tisztviselő részére a személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás
során a személyazonosítás céljára a 24. § (1) bekezdés a)-c), valamint e) és f) pontjában
meghatározott adatokat szolgáltathatja.
(5)	Az adatkezelő szerv jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban
bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul
a Schengeni Információs Rendszerbe és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezetének az
INTERPOL FIND hálózati adatbázis által elérhető adatbázisába (a továbbiakban: a Nemzetközi
Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisa) továbbítja az útiokmány-nyilvántartásban
érvénytelenítésre került hivatalos útlevél és magánútlevél törvényben meghatározott adatait, ha az
okmány nincs az útlevélhatóság, vagy a 20. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben a
visszatartására jogosult szerv birtokában.
(6)	Ha az (5) bekezdés szerinti hivatalos útlevél vagy magánútlevél
  a)	időközben megkerült, vagy
  b)	lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt
  körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,
az adatkezelő szerv az (5) bekezdés szerint gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés és a
Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisában szereplő tétel törléséről.
(7)	Ha a kitöltetlen úti okmány eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról, illetve az eltűnt
kitöltetlen okmány megkerüléséről értesül, az adatkezelő szerv gondoskodik a schengeni
figyelmeztető jelzés jogszabály szerinti NS.CP Portál felületen keresztül történő elhelyezéséről,
16
illetve törléséről, valamint az Interpol Magyar Nemzeti Iroda értesítésével kezdeményezi az
okmányadatok Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisába történő
továbbítását, illetve az abban szereplő tétel törlését.”
37.	§
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 31. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Az adatkezelő szerv a 24. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat az úti okmány
érvényességi idejének lejártától számított tizenöt évig kezeli.”
38.	§
 (1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
 a)	24/A. § (2) bekezdésében a „24. § a)-f)” szövegrészek helyébe a „24. § (1) bekezdés a)-f)”,
 b)	26. § (1) bekezdés b) pontjában
      ba)	a „24. § alapján” szövegrész helyébe a „24. § (1) bekezdése alapján”, valamint
      bb)	a „24. § g)” szövegrész helyébe a „24. § (1) bekezdés g)”,
 c)	27. § (1) és (2) bekezdésében a „24. § g)” szövegrész helyébe a „24. § (1) bekezdés g)”,
 d)	27. § (1a) bekezdésében a „24. § d)” szövegrész helyébe a „24. § (1) bekezdés d)”,
 e)	27. § (1b) és (2a) bekezdésében a „24. § a)” szövegrész helyébe a „24. § (1) bekezdés a)”,
 f)	27. § (3) bekezdésében a „24. § a)-f)” szövegrész helyébe a „24. § (1) bekezdés a)-f)”, valamint
 g)	30. § (1) bekezdésében a „24. §-ban” szövegrész helyébe a „24. § (1) bekezdésében”
 szöveg lép.
 (2)	Hatályát veszti a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény
 a)	23. § (2) bekezdésében az „ , amely a visszavonásról öt napon belül dönt” szövegrész,
 b)	23. § (4) bekezdése, valamint
 c)	24/A. § (1) bekezdésében és 27. § (12) bekezdésében a „központi” szövegrész.
7.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása
39.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 4. § (2)-(4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A nyilvántartó a jogszabályban meghatározott, lefoglalásra vagy büntetőeljárásban
bizonyítékként való felhasználásra irányuló figyelmeztető jelzés elhelyezése céljából haladéktalanul
a Schengeni Információs Rendszerbe (a továbbiakban: SIS II) továbbítja a közúti közlekedési
nyilvántartásban érvénytelenítésre került forgalmi engedélynek, vezetői engedélynek, illetve a
jármű hatósági jelzésének a törvényben meghatározott adatait, ha az okmány, illetve a hatósági
17
 jelzés nincs a hatóság birtokában.
(3)	Ha a (2) bekezdés szerinti okmány, illetve hatósági jelzés
a)	időközben megkerült, vagy
b)	lefoglalás vagy büntetőeljárásban bizonyítékként történő felhasználása céljából elrendelt
körözésének adatai a körözési nyilvántartási rendszerből törlésre kerültek,
a nyilvántartó a (2) bekezdés szerinti módon gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés
törléséről.
(4)	Ha a kitöltetlen vezetői engedély eltűnéséről, elvesztéséről, eltulajdonításáról vagy az eltűnt
kitöltetlen okmány megkerüléséről értesül, a nyilvántartó a jogszabályban meghatározott NS.CP
Portál felületen keresztül gondoskodik a schengeni figyelmeztető jelzés elhelyezéséről, illetve
törléséről.”
40.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 8. § (2) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(2) Az engedély-nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül tartalmazza a SIS
II-ben elhelyezendő figyelmeztető jelzés (a továbbiakban: figyelmeztető jelzés) kezelésével
kapcsolatos, törvényben, személyes adatoknak nem minősülő adatok esetében jogszabályban
meghatározott adatokat is.”
41.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény a következő 22/B. §-sal
egészül ki:
„22/B. §
A járműnyilvántartásból történő terület alapú adatszolgáltatás esetén a lekérdezés alapja a kapcsolati
kód alkalmazásával a személyiadat- és lakcímnyilvántartás által szolgáltatott aktuális lakcímadat,
kivéve, ha az adatszolgáltatás az érvényes okmányban szereplő, vagy történeti lakcímadatok szerinti
lekérdezésre irányul.”
8.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény módosítása
42.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a
következő 27/A. §-sal egészül ki:
18
27/A. §
Az ideiglenesen munkát vállaló turisták foglalkoztatására vonatkozó nemzetközi szerződések
alapján Magyarország ideiglenes tartózkodási engedélyt állít ki.”
43.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény a
következő 35. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl Magyarországon történő letelepedés céljából nemzeti
letelepedési engedélyt a harmadik országbeli állampolgár akkor kaphat, ha letelepedése
Magyarország érdekeivel összhangban áll.”
44.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
106. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az idegenrendészeti hatóság a körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás
nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben
meghatározottak szerint a 95. §, 96. §, 98. § és 99. § szerinti résznyilvántartások hatálya alá tartozó
személyek arcképmását átadja.”
45.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
120. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény)
„f) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi
rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a
2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről
szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikkének (107. §);”
(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
9.	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása
46.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A menekültügyi hatóság a körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás
nyilvántartásba vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben
19
meghatározottak szerint a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását
átadja.”
10.	A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása
47.	§
A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény a 11. §-t követően a következő alcímmel
egészül ki:
„A társulat megalakulása
12.	§
A társulat megalakul, ha a működési területen ingatlantulajdonnal rendelkező vagy az ingatlant
egyéb jogcímen használó természetes és jogi személyeknek, valamint jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezeteknek (a továbbiakban együtt: érdekelt) az érdekeltségi egység aránya szerint
számított legalább kétharmada az alakuló közgyűlésen
a)	kimondja megalakulását,
b)	elfogadja a társulat alapszabályát,
c)	megválasztja a társulat vezető testületi szerveit és tisztségviselőit, valamint
d)	megválasztja a küldötteket.
13.	§
A társulat cégbejegyzéséig az alapszabály érvénytelenségére a Polgári Törvénykönyvről szóló
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A cégbejegyzés után az alapszabály megtámadására nincs
mód, és az alapszabály semmisségét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló törvényben meghatározott okokon kívül csak akkor lehet megállapítani, ha a
társulat alakuló gyűlésén az összes érdekelt érdekeltségi egység szerint számított több mint
kétharmadának igen szavazata hiányzott.”
48.	§
A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény a 46. §-t követően a következő alcímmel
egészül ki:
„A társulat egyesülése és szétválása
47.	§
A társulat más típusú jogi személlyé nem alakulhat át.
48.	§
20
A társulat más társulattal összeolvadás útján egyesülhet.
49.	§
A társulat különválással több társulatra szétválhat.”
11.	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása
49.	§
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 18. pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„18. iparbiztonsági ellenőrzés: a gazdálkodó szervezet cégellenőrzése, az iparbiztonsági
ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló
kormányrendelet alapján nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett személyek, valamint a
minősített adatot felhasználó személyek nemzetbiztonsági ellenőrzése.”
50.	§
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 3. § 17. pontjában a „gazdaság”
szövegrész helyébe a „gazdálkodó” szöveg lép.
12.	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. CVI. törvény módosítása
51.	§
A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Közfoglalkoztatási jogviszony csak határozott időre létesíthető. A határozott idő nem lehet
hosszabb, mint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló jogszabály alapján nyújtott támogatásról
szóló hatósági szerződésben előírt időtartam. A hatósági szerződés meghosszabbítása vagy a
korábbi támogatási időszak lejártát követő hat hónapon belül újabb hatósági szerződés megkötése
esetén a közfoglalkoztatási jogviszony Mt. 192. § (2) bekezdése szerint számított időtartama az öt
évet meghaladhatja, azonban nem haladhatja meg a tíz évet.”
13.	A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény
módosítása
52.	§
21
A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 4. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés szerinti együttműködési megállapodással rendelkező polgárőr egyesület
működési területe - a (3) bekezdésen túl - kiterjed a közforgalmú vasúti személyszállítási eszköz,
valamint a közforgalmú közúti személyszállítást végző autóbusz területére és a vasúti, valamint az
autóbuszos személyszállító szolgáltató által használt, a nyilvánosság számára megnyitott
területekre, építményekre is.”
53.	§
A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény 3. § (2)
bekezdés j) pontjában, 4. § (4) bekezdésében, 5. § (9) bekezdésében, 6. § (1) bekezdésében, 14. §
(2)	bekezdés e) pontjában és 15. § (7) bekezdésében a „vasúti személyszállítási” szövegrész helyébe
a „vasúti, illetve autóbuszos személyszállítási” szöveg lép.
     14.	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
                       rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
54.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény 29. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény eltérő rendelkezésének hiányában]
„h) a büntethetőséget kizáró vagy korlátozó okokra”
[a Btk. által - az a)-d), h) és i) pont esetén az általános részben, az e)-g) pont esetén a záró részben,
valamint a j) pont esetén a különös részi tényállásokban - meghatározottakat a szabálysértések
tekintetében is alkalmazni kell.]
55.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. §
Ha a szabálysértési hatóságnak vagy a bíróságnak az ügyben nincs hatásköre vagy illetékessége, az
ügyet - a szabálysértési hatóság határozattal, a bíróság végzéssel - haladéktalanul átteszi a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz vagy bírósághoz. A 23. § (1) bekezdés b) és d)
pontja esetén a döntésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételre a
tényállás tisztázását követően kerülhet sor.”
56.	§
22
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabálysértési hatóság az ügy megítélése szempontjából lényeges körülményeket köteles
tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, bizonyítási eljárást folytat le. A
tényállás tisztázási kötelezettség a 23. § (1) bekezdés b) és d) pontja esetén azt a szabálysértési
hatóságot terheli, amely az újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértés miatti eljárás lefolytatására
az ismételt elkövetés nélkül jogosult lenne.”
57.	§
(1)	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a tényállás tisztázásához személy, tárgy vagy helyszín közvetlen megtekintése, illetve
megfigyelése szükséges, a szabálysértési hatóság, a 39. § (1) bekezdése alapján helyszíni bírság
kiszabására jogosult, továbbá a bíróság szemlét tart.”
(2)	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény 70. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a szemlét a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy folytatta, a (3)
bekezdés szerinti jegyzőkönyvet haladéktalanul meg kell küldeni a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező szabálysértési hatóságnak.”
58.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény 78. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabálysértési eljárás feljelentés, vagy a szabálysértési hatóság vagy a bíróság hivatali
hatáskörében szerzett tudomása, illetve a helyszíni bírság kiszabására jogosult szerv vagy személy
általi észlelelés, illetve a közlekedési baleset helyszínén folytatott szemle alapján indul meg.”
59.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény 81. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a feljelentés, illetve az előkészítő eljárás adatai alapján nem került sor a feljelentés
elutasítására, a szabálysértési eljárást meg kell indítani. A szabálysértési eljárás kezdőnapja a
feljelentésnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szabálysértési hatósághoz, vagy a 123/A.
§ szerinti eljárás esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz érkezését követő nap,
illetve az előkészítő eljárás befejezését követő nap. A szabálysértési hatóság részéről eljáró személy
23
észlelelése vagy tudomása alapján induló eljárás kezdő napja megegyezik az észlelés vagy
tudomásra jutás, a helyszíni bírság kiszabására jogosult által foganatosított szemle esetén a szemle
napjával.”
60. §
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012.	évi II. törvény 82/G. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közvetítői eljárás során az első közvetítői megbeszélést a közvetítői eljárást elrendelő döntés
pártfogó felügyelői szolgálathoz érkezésének napját követő naptól számított tizenöt napon belül kell
összehívni. Indokolt esetben - a 82/F. § (1) bekezdésében meghatározott határidő betartása mellett -
ismételt közvetítői megbeszélés is összehívható.”
61.	§
(1)	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény 141. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1a) A bíróság és a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben
meghatározott hatóságok, személyek feladat- és hatáskörébe tartozó szabálysértési eljárások során
kiszabott vagy végrehajtott pénzbírságból, szabálysértési költségből, rendbírságból, helyszíni
bírságból származó bevételt a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben
meghatározott központi bírságkezelő szerv (a továbbiakban: központi bírságkezelő szerv) a
kincstárnál vezetett központosított beszedési számlákon kezeli.”
(2)	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény 141. § (2d)-(2h) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2d) A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott
hatóságok, személyek által kiszabott helyszíni bírság, valamint a bíróság és a központi bírságkezelő
szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóság által kiszabott pénzbírság,
rendbírság, megállapított szabálysértési költség befizetésének ellenőrzésére és azonosítására,
továbbá a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott
hatóságok, személyek által kiszabott vagy a végrehajtási eljárás során befizetett helyszíni bírság
azonosítására a központi bírságkezelő szerv is feladat- és hatáskörrel rendelkezik.
(2e) A (2d) bekezdésben meghatározott feladat ellátása érdekében a központi bírságkezelő szerv
kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott szerveknek a központosított bevétel
beszedési számláira beérkezett, (1a) bekezdésben meghatározott bevételek banki kivonatait és a
Magyar Posta Elszámoló Központja által megadott adatállományait elektronikus úton a továbbutalt
bevételek beazonosítása érdekében a központi bírságkezelő szerv rendelkezésére bocsátja.
(2f) A központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott
24
szabálysértési hatóság a központi bírságkezelő szerv részére a (2d) bekezdésben meghatározott
feladat ellátása érdekében a rendelkezésére álló,
 a)	a 151. § (2) bekezdés a) pont aa), ab), ad), ae) és ah) alpontja szerinti,
 b)	a 153. § (2) bekezdés c) pontjában szereplő adatokból az eljárt szabálysértési hatóság vagy
 bíróság megnevezésére, határozatának számára, a határozat jogerőre emelkedésének napjára
 vonatkozó,
c)	a 153. § (2) bekezdés d) pontjában szereplő adatokból a pénzbírság, továbbá a kiszabott
rendbírság, megállapított szabálysértési költség összegére vonatkozó,
 d)	a 153. § (2) bekezdés f) pontjában szereplő, valamint
 e)	a 153. § (2) bekezdés o) pont oa)-od) alpontban szereplő
 adatokat elektronikus formában automatikusan továbbítja.
(2g) A központi bírságkezelő szerv a (2f) bekezdésében meghatározott adatokról a bevételekkel
kapcsolatos követelésekkel és kötelezettségekkel összefüggő jelentési kötelezettség teljesítése
érdekében nyilvántartást vezet. A központi bírságkezelő szerv a nyilvántartásban az adatokat a
nyilvántartásba vételüktől számított nyolc évig kezeli. A nyilvántartásból - törvény eltérő
rendelkezésének hiányában - adattovábbításnak nincs helye.
(2h) A központi bírságkezelő szerv a (2d) bekezdésben meghatározott feladat elvégzése során
összeveti a feladatellátásával összefüggésben rendelkezésére álló adatokat, és az összevetés
eredményeként kapott adatokat a szabálysértési nyilvántartásokba történő rögzítés, illetve annak
kezdeményezése érdekében elektronikus formában automatikusan megküldi a szabálysértési
nyilvántartásokban ezen adatokat rögzítő illetékes hatóságnak.”
62.	§
 (1)	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
 szóló 2012. évi II. törvény 153. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartása tartalmazza)
 „l) a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe
 lépő szabálysértési elzárás tényleges kezdő és utolsó napját, az azonnali szabadítás
 elrendelésének az időpontját, az elzárás felfüggesztésének tényét és a próbaidő tartamát,”
 (2)	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
 szóló 2012. évi II. törvény 153. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában a (2) bekezdésben
meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti:)
 „e) a (2) bekezdés l) pontja esetén - kivéve a (3a) és a (3b) bekezdésben foglaltakat - a büntetés-
 végrehajtási intézet, valamint a szabálysértési elzárás, illetve a pénzbírság, a helyszíni bírság, a
 közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárás rendőrségi fogdán történő végrehajtásakor a
 szabálysértési hatóság,”
 (3)	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
25
szóló 2012. évi II. törvény 153. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3b) A 139. § (1a) bekezdése esetén a (2) bekezdés l) pontjában a szabálysértési elzárás tényleges
kezdő- és utolsó napjára vonatkozó adatot az előkészítő eljárást lefolytató szerv rögzíti.”
63.	§
(1)	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény 193. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
(Aki a felügyelete alatt álló kutyát)
„c) szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - segítő kutya kivételével -
szállítja,
d)	vendéglátó üzlet kivételével élelmiszer-elárusító üzletbe, közfürdő területére vagy játszótérre -
segítő kutya kivételével - beengedi, illetve beviszi,”
(szabálysértést követ el.)
(2)	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről
szóló 2012. évi II. törvény 193. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E § alkalmazásában segítő kutya a segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és
alkalmazhatóságának szabályairól szóló rendelet szerinti segítő kutya.”
64.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012.	évi II. törvény 196. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Köztisztasági szabálysértés miatt nem vonható felelősségre az a fogyatékos személyek
jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján fogyatékos személynek minősülő
személy, aki az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott cselekményt a felügyelete alatt lévő
vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő kutyára vonatkozóan követi el.”
65.	§
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012.	évi II. törvény 206/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„206/C. §
(1)	Aki az egységes európai segélyhívó számot, illetve a nemzeti segélyhívó számot annak
rendeltetésétől eltérő célból, szándékosan felhív, illetve sms-ben, mms-ben, e-mailben, vagy a
segítségkérés érdekében létrehozott webfelületről a rendeltetéstől eltérő célból, szándékosan
26
 szöveges vagy képi üzenetet küld szabálysértést követ el.
(2)	Az a vagyonvédelmi rendszerek programozását végző vállalkozás vagy gazdasági társaság
vezetője vagy ilyen tevékenységet végző személy, aki a vagyonvédelmi riasztórendszer
programozását, kivitelezését úgy hajtja vagy hajtatja végre, hogy a vagyonvédelmi rendszer
bármilyen formában, de elsősorban sms-ben segélyhívásnak nem minősülő, automatikus jelzést
vagy üzenetet küld az egységes európai segélyhívó számra, illetve bármely nemzeti segélyhívó
számra szabálysértést követ el.
(3)	Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség
hatáskörébe tartozik.
(4)	E § alkalmazásában segélyhívás a segélyhívásokat fogadó szerv hatásköréről, feladatairól,
továbbá feladatai ellátásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti segélyhívás.”
66.	§
 A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
 2012.	évi II. törvény 250. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
 „a) kijelölje a Kormány alárendeltségébe tartozó szervek által kiszabott szabálysértési bírságok
 befizetésének ellenőrzését végrehajtó szervet,”
67. §
 A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
 2012.	évi II. törvény
a)	75. § (1) bekezdésben a „lefoglalhatja azt” szövegrész helyébe a „lefoglalhatja, valamint
ideiglenesen elveheti azt”,
 b)	77. § (1) bekezdés i) pontjában a „szerv, szabálysértési hatóság illetve” szövegrész helyébe a
 „szerv, a szabálysértési hatóság, illetve”,
 c)	91. § (2) bekezdés a) pontjában a „hatóság, illetve” szövegrész helyébe a „hatóság, a helyszíni
 bírság kiszabására jogosult, illetve”,
 d)	91. § (2) bekezdés d) pontjában a „tagja, a” szövegrész helyébe a „tagja, a helyszíni bírság
 kiszabására jogosul személy, a”, valamint
e)	157. § (2b) bekezdés b) pontjában a „bekezdés a) pontjában” szövegrész helyébe a
„bekezdésében”,
 szöveg lép.
     15.	Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
törvény módosítása
27
68. §
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 8. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A rendészeti feladatokat ellátó személy részére - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - a
szolgálati igazolványt, valamint a szolgálati jelvényt a rendőrség a munkáltató kezdeményezésére
állítja ki. A kérelem benyújtásakor
  a)	a munkáltató nyilatkozik arról, hogy az érintett az 5. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott
  alkalmazási feltételeket igazolta, vagy
  b)	munkáltató hiányában a kérelmező igazolja, hogy az 5. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott
  alkalmazási feltételek fennállnak.”
69.	§
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 5. A rendészeti
feladatokat ellátó személy szolgálati igazolványa és jelvénye, valamint a rendészeti feladatokat
ellátó személyek nyilvántartása alcíme a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. §
Az elveszett vagy eltulajdonított szolgálati igazolvány, illetve szolgálati jelvény körözését a
rendőrség rendeli el.”
       16.	A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
  információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
  Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény
  módosítása
  70.	§
A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről,
továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal
összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 6. § (4) bekezdésében a „bíróság”
szövegrész helyébe a „SIRENE Iroda” szöveg lép.
71.	§
Hatályát veszti a Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
28
 Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény
 a)	6. § (5) bekezdése, valamint
 b)	6. § (6) bekezdésében az „elhelyezi a figyelmeztető jelzést és a kiegészítő adatot, valamint”
 szövegrész.
       17.	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
                azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása
72.	§
 A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
 2013.	évi LXXXVIII. törvény 1. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 (E törvény alkalmazásában)
 „d) körözés: személy esetén törvényben, holttest és dolog esetén jogszabályban meghatározottak
 szerinti döntés, a Rendőrségről szóló törvény szerinti rejtett ellenőrzés, valamint az
 elfogatóparancs, az európai elfogatóparancs és a nemzetközi körözés,
 e)	körözési eljárás: az ismeretlen helyen lévő személyek és dolgok hollétének megállapítására,
 ismeretlen személyek, holttestek, ismeretlen eredetű dolgok azonosítására irányuló eljárás,
 valamint a Rendőrségről szóló törvény szerinti rejtett ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések
 összessége,”
73.	§
 A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
 2013.	évi LXXXVIII. törvény 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(5) A körözés e törvényben meghatározott adatait
 a)	a körözést elrendelő,
 b)	a bíróság - ideértve a büntetés-végrehajtási bírót is - által kibocsátott európai
 elfogatóparancsot vagy nemzetközi elfogatóparancsot a SIRENE iroda
 [az a) és a b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: körözést elrendelő] rögzíti a
 nyilvántartásba.”
74.	§
 (1)	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
 szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontja a következő aj) alponttal egészül ki:
 (A körözött személyek nyilvántartása a következő adatokat tartalmazza: a körözött személy:)
   „aj) személyiadat- és lakcímnyilvántartás, a központi idegenrendészeti nyilvántartás, illetve a
   menekültügyi nyilvántartás szerinti arcképmását.”
 (2)	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
 szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
29
„(3) A körözött személyek nyilvántartásába a (2) bekezdés a) pont aa)-ai) alpontjában, valamint a
 (2)	bekezdés b) és d)-j) pontjában meghatározott adatokat a körözést elrendelő rögzíti.”
75.	§
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
 2013.	évi LXXXVIII. törvény 3. alcíme a következő 3/A-3/C. §-sal egészül ki:
„3/A. §
(1)	A 3. § (2) bekezdés a) pont aa)-ai) alpontjában meghatározott adatok rögzítését követően a
nyilvántartó közvetlen adatkapcsolat útján megkeresi
 a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervet,
b)	a központi idegenrendészeti nyilvántartásnak a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 95. §-a, 96.
§-a, 98. §-a és 99. §-a szerinti résznyilvántartásait vezető szervet, valamint
 c)	a menekültügyi nyilvántartást vezető szervet, hogy
 a körözött személy általa vezetett nyilvántartásban szereplő arcképmását közvetlen adatkapcsolat
 útján továbbítsa a nyilvántartó részére.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatközlésre kötelezett szerv az arcképmás nyilvántartásba vétele
céljából közvetlen adatkapcsolat útján továbbítja a nyilvántartó részére a körözött személy
arcképmását.
3/B. §
(1)	A nyilvántartó a 3. § (2) bekezdés a) pontjában szereplő adatokat - azok változásának
nyomonkövetése céljából - a 3. § (2) bekezdés a)-l) pontjában meghatározott adatok rögzítésekor,
módosításakor vagy javításakor, valamint a nyilvántartásból való adatigénylést vagy adattovábbítást
megelőzően elektronikus úton összehasonlítja
 a)	a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a személyiadat-
 és lakcímnyilvántartást kezelő szerv által kezelt adatokkal,
 b)	a központi idegenrendészeti nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek esetében a központi
 idegenrendészeti nyilvántartásnak a Harmtv. 95. §-a, 96. §-a, 98. §-a és 99. §-a szerinti
 résznyilvántartásait vezető szerv által kezelt adatokkal,
c)	a menekültügyi nyilvántartást hatálya alá tartozó személyek esetében a menekültügyi
nyilvántartást vezető szerv által kezelt adatokkal.
(2)	Az adatváltozást az (1) bekezdés szerinti adategyeztetés után a körözött személyek
nyilvántartásában haladéktalanul át kell vezetni.
3/C. §
30
 A körözött személyek nyilvántartásában szereplő adatokat a nyilvántartó
 a)	a körözés visszavonását követő harmadik napig,
 b)	eltűnt személy esetén - ha a körözés visszavonására nem került sor, - a körözés elrendelésétől
 számított 90 évig,
 c)	eltűnt személy esetén az eltűntnek nyilvánító határozat visszavonását követő harmadik napig,
 vagy
 d)	a körözött személy haláláig
 kezeli.”
76.	§
 (1)	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
 szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(5) A nyilvántartó a (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában szereplő adatokat - azok ellenőrzésének
 és változásának nyomon követése céljából - a (2) bekezdés a)-h) pontjában meghatározott adatok
 rögzítésekor, módosításakor vagy javításakor elektronikus úton összehasonlítja
 a)	a közúti közlekedési nyilvántartás engedély- és jármű-nyilvántartás adataival,
 b)	a talált dolgok nyilvántartásának adataival,
 c)	az útiokmány-nyilvántartás adataival, valamint
d)	a személyazonosítás céljára szolgáló, illetve jogosultságot igazoló okmányok
nyilvántartásának adataival.”
 (2)	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
 szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 4. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
 (A körözött dolgok nyilvántartásában található adatokat a nyilvántartó)
 „e) lőfegyver esetén a körözés elrendelésétől számított 90 évig”
 (kezeli.)
77.	§
 A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
 2013.	évi LXXXVIII. törvény 9. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A nyilvántartó a nyilvántartásból az e törvényben meghatározottak szerint)
 „c) a körözés tényére vonatkozóan adatot igazol.”
78.	§
 (1)	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
 szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(3) A menekültügyi hatóság, az állampolgársági ügyben eljáró szerv és az idegenrendészeti hatóság
 a személyazonosság megállapítása céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni adatot - a
31
rejtett ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével - a körözött személyek
nyilvántartásából és a körözött dolgok nyilvántartásából a körözött okmányokra vonatkozóan.”
(2)	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések
lépnek:
„(6) A személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szerv, az útlevélhatóság és a közúti közlekedési
nyilvántartó szerv az okmánykiadással kapcsolatos eljárás során az e törvény szerinti azonosítási
tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött személyek
nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés céljából elrendelt körözés adatainak kivételével.
(7)	A jogszabály alapján állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat kiadására feladat- és
hatáskörrel rendelkező szerv okmány kiadásával kapcsolatos eljárása során az e törvény szerinti
azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult adatot átvenni a körözött
személyek nyilvántartásából és a körözött dolgok nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés céljából
elrendelt körözés adatainak kivételével.”
(3)	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) A bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági bizonyítvány kiadására irányuló eljárása vagy a
bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokra vonatkozó tájékoztatás iránti kérelmek
teljesítése során az e törvény szerinti azonosítási tevékenység céljából közvetlen hozzáféréssel
jogosult adatot átvenni a körözött személyek nyilvántartásából a rejtett ellenőrzés céljából elrendelt
körözés adatainak kivételével.”
79.	§
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló
2013.	évi LXXXVIII. törvény 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A találatot elérő szerv a rejtett ellenőrzés végrehajtása során az Rtv. 46/C. §-ban foglalt
intézkedést foganatosítja.”
80.	§
(1)	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény
a)	6. § (2) bekezdés d) pontjában a „pontjában” szövegrész helyébe a „pont aa)-ai) alpontjában
szöveg,
b)	8. § (1) bekezdésében az „aa)-ad) és ag)” szövegrész helyébe az „aa)-ad), ag) és aj)” szöveg,
valamint
c)	8. § (3) bekezdésében az „aa)-ad) alpontjában” szövegrész helyébe az „aa)-ad) és aj)
32
   alpontjában” szöveg
lép.
(2)	Hatályát veszti a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény
    a)	3. § (7)-(9) bekezdése, valamint
    b)	8. § (1) bekezdésében a „vagy olyan nemzetközi körözés” szövegrész.
18.	A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
81.	§
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
2015. évi XLII. törvény 171. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hivatásos állomány tagja részére lakhatási támogatás nyújtható, amelyek különösen az alábbiak:)
    „h) a rendvédelmi szerv bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jogával érintett lakás biztosítása,
    bérleti díj megfizetése mellett.”
82. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
2015. évi XLII. törvény 94. alcíme a következő 177/A. §-sal egészül ki:
„177/A. §
Az 58. § (5) bekezdése szerinti, területi és helyi szerv vezetője részére biztosítható vezetői lakhatási
juttatásokat a miniszter rendeletben határozza meg.”
83.	§
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pontja a következő i) alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az általa irányított rendvédelmi szerv tekintetében
rendeletben:
meghatározza)
    „i) a területi és helyi szerv vezetője részére biztosítható vezetői lakhatási juttatások fajtáit,
    mértékét, a jogosultság feltételeit, különösen a bérleti díj megfizetését, lakbértámogatás vagy
    albérleti díj támogatás mértékét, és a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulást,”
84.	§
33
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
2015. évi XLII. törvény 364. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és
tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a
2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről
szóló 2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikk (2), (3), (4), (11) és (12)
bekezdésének, a 21. cikk (4) bekezdésének, valamint a 22. cikk (2) és (3) bekezdésének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
85.	§
Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
a)	171. § (1) bekezdés e) pontjában az „az egyedülállók és gyermektelen házaspárok részére
szükség esetén”, valamint
 b)	171. § (1) bekezdés f) pontjában az „a lakással rendelkezők részére”
 szövegrész.
    19.	Az arcképelemzési nyilvántartásból és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
    CLXXXVIII. törvény módosítása
    86.	§
(1)	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény 1. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
 „j) arckép profil nyilvántartás: az adatközlésre kötelezett szerv által átadott arcképmásból képzett
 arckép profilt, az ahhoz rendelt technikai kapcsoló számot és a metaadatokat tartalmazó hatósági
 nyilvántartás,”
(2)	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény 1. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„m) metaadat: az arckép profil alapját képző arcképmás nyilvántartásba kerülésének a dátuma,
valamint az arcképmáshoz tartozó személy születési éve és neme.”
87.	§
(1)	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az arckép profil nyilvántartás tartalmazza)
„h) az a)-g) pontban meghatározott adathoz rendelt technikai kapcsoló számot, valamint a
34
  metaadatokat.”
(2)	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény 4. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az adatközlésre kötelezett szerv az általa vezetett nyilvántartásban szereplő természetes
személyhez és annak arcképmásához rendelten technikai kapcsoló számot képez. Az adatközlésre
kötelezett szerv az arcképmást, a technikai kapcsoló számot és a metaadatokat közvetlen
adatkapcsolat útján továbbítja a központi szerv részére.
(3)	A (2) bekezdés szerint továbbított arcképmásból a központi szerv arckép profilt képez és azt a
technikai kapcsoló számmal és a metaadatokkal együtt nyilvántartásba veszi. A központi szerv az
arckép profil és a technikai kapcsoló szám nyilvántartásba vételét követően a részére továbbított
arcképmást haladéktalanul törli.”
(3)	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A központi szerv az adatközlésre kötelezett szerv (6) bekezdésben meghatározott értesítése
alapján haladéktalanul törli a nyilvántartásból az értesítésben megjelölt technikai kapcsoló számot,
az ahhoz tartozó, általa kezelt arckép profilt és a metaadatokat, valamint az adatközlésre kötelezett
szerv az ezen arckép profil alapjául szolgáló arcképmáshoz kapcsolódóan általa nyilvántartott
technikai kapcsoló számot.”
88.	§
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII.
törvény 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerint képzett arckép profilt az arcképelemző tevékenységet végző szerv az
arcképelemző rendszer igénybevételével az arckép profil nyilvántartásban kezelt arckép profilokkal
összehasonlítja. Az összehasonlítást megelőzően az arcképelemző tevékenységet végző szerv a
metaadatok felhasználásával jogosult az arcképelemző rendszerben szűrési szempontokat
meghatározni, és az informatikai alkalmazás segítségével történő összehasonlítás folyamatát a
kiválasztott szűrési szempontok alapján megkezdeni.”
89.	§
(1)	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény 12. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Az igénybevételre jogosult szerv - ha törvény alapján a természetes személyazonosító adatok
kezelésére jogosult - a 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyazonosító adat, valamint
az érintett személy természetes személyazonosító adatai közlésével az adatközlésre kötelezett
35
szervtől kérheti, hogy az adatközlésre kötelezett szerv az általa vezetett nyilvántartásból a
személyazonosság ellenőrzésével érintett személy arcképmásához tartozó technikai kapcsoló
számot részére továbbítsa.
(2)	Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az igénybevételre jogosult szerv kérelmére az
igénybevételre jogosult szerv által részére átadott arcképmásból arckép profilt képez. Amennyiben
az átadott arcképmás alapján arckép profil nem képezhető, az arcképelemző tevékenységet végző
szerv ennek tényéről haladéktalanul értesíti az igénybevételre jogosult szervet.”
(2)	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az arcképelemző tevékenységet végző szerv az általa képzett arckép profilt az arcképelemző
rendszer igénybevételével összehasonlítja a részére az igénybevételre jogosult szerv által továbbított
technikai kapcsoló számhoz tartozó arckép profillal.”
(3)	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti feladata ellátása során az arcképelemző tevékenységet végző szerv
jogosult felhasználni a metaadatokat.”
90.	§
Hatályát veszti az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény
a)	11. § (4) bekezdése,
b)	11. § (5) bekezdésében az „és (4)” szövegrész
c)	12. § (3) bekezdése, valamint
d)	12. § (7) bekezdésében az „és (6)” szövegrész.
20.	Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.
                               évi CCXXII. törvény módosítása
91.	§
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény 14. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (3) bekezdés szerinti, a gazdálkodó szervezetre vonatkozó nyilvántartás a hivatalos
elérhetőség nyilvántartásba vétele, valamint üzemeltetése érdekében elektronikus úton,
térítésmentesen és nyilvántartás céljából átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek,
valamint a gazdálkodó szervezet által megjelölt biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím
szolgáltatónak a gazdálkodó szervezetre vonatkozó, a gazdálkodó szervezet és a képviseletére
36
jogosult személy azonosításához szükséges, az adott nyilvántartásban szereplő nyilvános adatokat.
Az adatszolgáltatás lebonyolításának technikai szabályait az érintett szervek megállapodásban
rögzítik.”
92.	§
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény 25. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek kötelesek az ügyek intézésével kapcsolatos, a
Kormány rendeletében meghatározott adatokról - ha jogszabály szigorúbb követelményt nem
állapít meg - legalább a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti gyakorisággal és rendben
mentéseket létrehozni, valamint a biztonsági mentéseket a Kormány által kijelölt, az adatok
őrzéséért felelős szervnek megküldeni. A biztonsági mentés adataiba az adatok őrzéséért felelős
szerv nem tekinthet bele.”
93.	§
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény 38. § (1) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az alábbi központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban
kijelölt szolgáltató útján:)
„l) űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás,”
94.	§
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény a következő VII/A. Fejezettel egészül ki:
„VII/A. Fejezet
EGYES E-ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE
42/A. §
A törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott szabályozott elektronikus ügyintézési
szolgáltatások és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások - a Kormány rendeletében
meghatározott módon - az elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv által is igénybevehető.”
95.	§
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
37
CCXXII. törvény 55. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti, az érintett személy személyes adatainak továbbítására vonatkozó
tájékoztatási kötelezettséget a 74. § (3) bekezdés d) pont da) alpontja szerinti központi elektronikus
ügyintézési szolgáltatást igénybe vevő állami szervek a 74. § (3) bekezdés d) pont db) alpontja
alapján biztosítják.”
96.	§
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény 74. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A 38. §-ban meghatározott szolgáltatásokon túl az alábbi központi elektronikus ügyintézési
szolgáltatásokat a Kormány biztosítja a jogszabályban kijelölt szolgáltató útján:)
„d) központi kormányzati szolgáltatás busz, amelynek keretében
     da)	a szolgáltató az együttműködő szervek, valamint a szolgáltatáshoz önkéntesen
     csatlakozott egyéb szervezetek információs rendszereinek automatikus információátadási
     felületei csatlakoztatásával, ennek hiányában információátadási szolgáltatásként biztosítja az
     egymás közötti automatikus információátadás biztonságos feltételeit, valamint
     db)	a csatlakozott együttműködő szervek személyes adatokat tartalmazó információs
     rendszereinek adattovábbítási nyilvántartásai vonatkozásában - az információs önrendelkezési
     jogról és az információszabadságról szóló törvény alapján - az érintett személyes adatainak
     továbbítására vonatkozó tájékoztatásadást támogató egyablakos, tájékoztatási szolgáltatást
     biztosít.”
97.	§
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény a következő 104/A. §-sal egészül ki:
„104/A. §
(1)	A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló
kormányrendeletben kijelölt központi szolgáltató (a továbbiakban: központi szolgáltató) a nem a
Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek részére biztosítja
a)	az e-közigazgatásért felelős miniszter rendeletében meghatározott informatikai rendszer
fejlesztését, üzemeltetését, vagy közreműködik annak fejlesztésében, valamint
b)	a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló
kormányrendelet szerinti központosított informatikai és hírközlési szolgáltatásokat,
ha a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vezetője ezek
igénybevételét az e-közigazgatásért felelős miniszternél kezdeményezi.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások igénybevételének, a központi szolgáltató feladatai
38
 ellátásának a fedezetéül szolgáló forrást - az e-közigazgatásért felelős miniszter és a nem a
 Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv vezetője egyeztetésének
 eredményétől függően -
 a)	az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében, vagy
 b)	a központi szolgáltatóval történő közvetlen szerződéskötés esetén a nem a Kormány irányítása
 vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervnek a központi szolgáltatóval kötött
 megállapodásában foglaltak alapján
 kell biztosítani.”
98.	§
 (1)	Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
 CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
 „b) az elektronikus ügyintézési szolgáltatásnak és a központi elektronikus ügyintézési
 szolgáltatásnak az elektronikus ügyintézést nem biztosító szerv által történő felhasználása
 feltételeit, a felhasználás során a Felügyelet feladatát és eljárását, valamint a szolgáltatás
 használatáért számítható díj megállapításának módját,”
 (2)	Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
 CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
 „o) az elektronikus ügyintézést biztosító szerveknek az ügyek intézésével kapcsolatos adatai
 biztonsági mentésének rendjét és gyakoriságát, valamint az adatok őrzéséért felelős szervet.”
99.	§
 Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
 CCXXII. törvény 106. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap az e-közigazgatásért felelős miniszter, hogy)
 „d) a 104/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a központi szolgáltató által fejlesztett vagy
 üzemeltetett informatikai rendszert, valamint a nem a Kormány irányítása vagy felügyelete alá
 tartozó költségvetési szerv által igénybevett központosított informatikai és hírközlési
 szolgáltatásokat”
 (rendeletben állapítsa meg.)
100.	§
 Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
 CCXXII. törvény 108. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
 „(4a) Az 1. § 17. pont d) alpontja szerinti jogalanyok esetében a (2), a (3) és a (4) bekezdésben,
39
valamint a 109. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott jogokat és kötelezettségeket az Országos
Bírósági Hivatal teljesíti, illetve gyakorolja.”
101.	§
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény 1. § 1. pontjában az „űrlapbenyújtás támogatási” szövegrész helyébe az
„űrlapbenyújtás-támogatási” szöveg lép.
21. Az egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő
módosításáról szóló 2016. évi XCVII. törvény módosítása
102.	§
Az egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról szóló
2016.	évi XCVII. törvény 9. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„9. §
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1d) Az adatkezelő szerv a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény szerinti szervező részére a
természetes személy által megadott, a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényben meghatározott
adatok nyilvántartási adatokkal való egyezőségének és az úti okmány érvényességének tényéről
adatszolgáltatást teljesít a természetes személy személyazonosságának igazoló ellenőrzése
céljából.””
22.	Záró rendelkezések
103.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon
lép hatályba.
(2)	A 70. §, a 71. §, valamint a 73. § az e törvény kihirdetését követő kilencvenedik napon lép
hatályba.
(3)	A 2. § 2017. május 1-jén lép hatályba.
(4)	Az 5. § és a 7. § 2017. június 1-jén lép hatályba.
(5)	A 81-83. § és a 85. § 2017. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6)	A 4. §, a 44. §, a 46. §, a 72. §, a 74. §, a 75. §, a 78. §, a 79. § és a 80. § (1) bekezdése, valamint
(2)	bekezdés a) pontja 2017. december 1-jén lép hatályba.
40
(7) A 26. §, a 37. §, a 41. §, a 92. §, a 94. §, a 95. § és a 98. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
104.	§
A 9-14. §, a 17. § a)-c) pontja, a 22. § és a 23. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
105. §
(1)	A 3. alcím az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos
bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő
felhasználásáról szóló 2016. április 27-i 2016/681/EU irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény 15. §-a, 16. §-a, 17. § b) és c) pontja, 47. §-a, valamint 84. §-a az Európai Határ- és
Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a
863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a
2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. szeptember14-i
2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapít meg.
41
Általános indokolás
1.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása mindenekelőtt az állandó és az ideiglenes személyazonosító igazolvány
adattartalmának módosítására, illetve kiegészítésére irányul, mindemellett a körözési
nyilvántartó szerv számára jogalapot teremt az arcképmás-adatok automatikus átvételéhez,
valamint elvégzi a normaszöveg koherenciájának fenntartásához szükséges technikai jellegű
pontosításokat. A módosítás pontosítja továbbá a biankó okmányokra vonatkozó schengeni
jelzéskezelési folyamatok szabályozását.
2.	A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása mindenekelőtt azon törvényi
lehetőség megteremtésére irányul, hogy az állami mentőszolgálat a rendőrség által kezelt
térfigyelő kamerák felvételeibe valósidőben betekinthessen. Pontosításra kerülnek mindemellett
a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által végrehajtott
megbízhatósági vizsgálatra vonatkozó törvényi szintű rendelkezések is.
3.	A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása
jogharmonizációs célokat szolgál.
4.	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok
használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres automatikus
információátadást teljesítsen a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető
szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott polgár lakcímének
változásáról, külföldön történő letelepedéséről, valamint az érintett elhalálozásáról.
5.	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény jogtechnikai jellegű módosítása korrigálja az érintett szöveghelyen pillanatnyilag
tévesen szereplő jogszabályi hivatkozást.
6.	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosításának nyomán egyrészt
meghatározásra kerül az úti okmány pótlásának fogalma, másrészt sor kerül az úti okmány
érvénytelenségi okainak újbóli meghatározására a személyazonosító igazolvány érvényességi
okaival való harmonizáció érdekében, harmadrészt a normaszövegen mindazon pontosítások és
korrekciók is átvezetésre kerülnek, amelyek elengedhetetlenek a szabályozás koherenciájának
változatlan módon történő további fenntartásához. A hazai schengeni jelzéskezelés egységes
elvek mentén történő szabályozása, valamint a bűnüldözési érdekek hatékonyabb
érvényesülésének elősegítése csak úgy valósítható meg az úti okmányok (személyazonosító
igazolvány és útlevél) esetében, ha az okmány érvénytelenségi okok és a hozzá kapcsolódó
intézkedések szabályozása is egységes elveken alapul.
7.	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása a
42
különböző adatigénylők - köztük mindenekelőtt a nyomozóhatóság - területi alapú igényeinek
pontos teljesítéséhez szükséges adatszolgáltatási tárgyú rendelkezéseinek megállapítására
irányul. A módosítás további célja a schengeni jelzéskezelési eljárások egységes módon történő
meghatározása a szabályozás által érintett okmányok és hatósági jelzések tekintetében is.
8.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény módosítása jogharmonizációs célokat szolgál.
9.	A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény kiegészítése azon törvényi felhatalmazásnak
az ágazati joganyagban történő deklarálását célozza, amelynek alapján a menekültügyi hatóság
körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a
körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a menekültügyi
nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadhatja.
10.	A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítására a Ptk.-val történő összhang
megteremtése érdekében van szükség akként, hogy a vízitársulatokra mint jogi személyekre
alkalmazandó általános polgári jogi előírásoktól eltérő különös rendelkezések a korábbi
kormányrendeleti szint helyett a továbbiakban immár törvényi szinten kerüljenek rögzítésre.
11.	A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása korrigálja az
iparbiztonsági ellenőrzés jogintézményét definiáló törvényi fogalom-meghatározást annak
érdekében, hogy az értelmező rendelkezésben foglalt normatartalomnak a szóbanforgó
jogintézményre vonatkozó tételes rendelkezésekkel való maradéktalan összhangja biztosított
legyen.
12.	A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények
módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása speciális rendelkezést állapít meg a
közfoglalkoztatási jogviszony időtartamára: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
192. § (2) bekezdésétől eltérően a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkavégzés
meghaladhatja az öt évet, de legfeljebb tíz év lehet.
13.	A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvényt
érintő módosítás a polgárőrség közterületi járőrtevékenységének lehetséges hatókörét a
közforgalmú vasúti személyszállításra használt közlekedési eszközök mellett a közforgalmú
közúti autóbuszos személyszállítási tevékenység infrastrukturális elemeire is kiterjeszti.
14.	A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítására egyrészt az alapvető jogok biztosának
vizsgálatai során feltárt egyes szabályozási hiányosságok adnak okot, másrészt meg kell
teremteni annak törvényi lehetőségét, hogy a közúti közlekedési szabálysértések esetén a
rendőrség közlekedési szakirányának munkatársai abban az esetben is megtarthassák a helyszíni
szemlét, ha egyébként a későbbiekben nem ők járnak el szabálysértési hatóságként. Módosítást
43
igényel továbbá a segélyhívó rendszer zavartalan működésének védelméhez és a segélyhívó
rendszer alternatív csatornákon (sms, mms, e-mail, web-portál) érkező segélyhívási
lehetőségekkel való bővítésének a védelme oly módon, hogy a technika által biztosított
automatikus, rendeltetéstől eltérő jelzések továbbítása is büntethető legyen.
15.	A pillanatnyilag ellentmondásos jogalkalmazói gyakorlat felszámolása érdekében az egyes
rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvényben
rögzítésre kerül egyrészt az, hogy a kérelem benyújtásakor a munkáltató nyilatkozik a
törvényben meghatározott alkalmazási feltételek fennállásáról, másrészt az, hogy a rendészeti
feladatokat ellátó személyek elveszett vagy eltulajdonított szolgálati igazolványainak, illetve
szolgálati jelvényeinek körözését a szolgálati igazolvány és szolgálati jelvény kiadására feladat-
és hatáskörrel rendelkező rendőri szerv köteles elrendelni.
16.	A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő
információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary
Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény
módosításai az európai, illetve a nemzetközi elfogatóparancs Schengeni Információs
Rendszerbe, illetőleg a SIRENE Iroda által történő elrendelésnek a SIS II rendszerbe történő
átvezetésének elősegítését szolgálják.
17.	A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény változatos tárgyköröket érintő módosítása
többek között az európai, illetve a nemzetközi elfogatóparancs Schengeni Információs
Rendszerbe, illetőleg a SIRENE Iroda által történő elrendelésnek a SIS II rendszerbe történő
átvezetése elősegítését szolgálja, lehetőséget teremt a körözési nyilvántartás vezetésére kijelölt
szervezet számára az arcképmás-adatoknak a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági
igazolványok nyilvántartásából történő átvételére, bűnüldözési érdekből meghosszabbított
adatkezelési határidőt állapít meg a lőfegyverekre vonatkozóan elrendelt körözések tekintetében
abban az esetben, ha a fegyver holléte a büntetőeljárás jogerős befejezéséig nem válik ismertté,
valamint kiegészíti a körözésekhez kapcsolódó intézkedések körét a rejtett ellenőrzés
végrehajtása során foganatosítandó intézkedéssel.
18.	A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv területi és helyi
szervei vezetőjének öt vagy tízévente kötelező szolgálatihely-váltása miatt felvetődő lakhatási
problémák kezeléséhez, megoldásához szükséges korrekciókat tartalmazza.
19.	Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi
CLXXXVIII. törvény módosításának célja egyrészt a metaadatokra, azaz az arcképmás
nyilvántartásba vételének dátumára, az arcképmáshoz tartozó személy születési évére és nemére
vonatkozó adatokra való előzetes szűrési funkció arcképelemzési folyamatba építéséhez
44
szükséges jogszabályi feltételek megteremtése. A módosítás másrészt egyszerűsíteni és a
gyakorlatban is alkalmazhatóvá tenni kívánja a személyazonosság ellenőrzést, az adatvédelmi
követelmények teljeskörű figyelembevétele mellett.
20.1.	Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015.
évi CCXXII. törvényt érintő módosítások a továbbiakban egyrészt KEÜSZ-ként nevesítik a
Központi Kormányzati Szolgáltatási Buszt (KKSZB), amelyet az automatikus információátadás
során az e-ügyintézésre kötelezett állami szervek kötelesek használni, másrészt törvényi
felhatalmazást adnak az egyes SZEÜSZ-ök és KEÜSZ-ök (pl. ügyfélkapu, e-kártya, kézbesítési
szolgáltatások) felhasználási feltételeinek, az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet feladatainak,
az ezekhez esetlegesen kapcsolódó egyes díjak felszámításának, valamint az e-ügyintézést
biztosító szervek ügyintézési adatai archiválási rendjének és idejének kormányrendeleti szintű
szabályozására, harmadrészt pontosítják az űrlapokkal kapcsolatos SZEÜSZ megnevezését,
valamint egyértelművé teszik, hogy a bíróságok tekintetében az OBH jogosult az egyes
elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos bejelentéseket megtételére. A törvénymódosítás
mindemellett megteremti az ún. Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (KKSzB)
megindításához szükséges törvényi hátteret.
Az elektronikus ügyintézés elterjedése során fokozott figyelemmel kell lenni az elektronikus
ügyintézést biztosító szervek adatainak biztonságára, az általuk kezelt vagy náluk keletkezett
adatok megőrzésére.
A hatályos szabályozás szerint az állami és önkormányzati szervek elektronikus
információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény (Ibtv.) hatálya alá tartozó elektronikus
információs rendszereket be kell sorolni egy-egy biztonsági osztályba a bizalmasság, a
sértetlenség és a rendelkezésre állás szempontjából. A biztonsági osztályba sorolás alkalmával -
az érintett elektronikus információs rendszer vagy az általa kezelt adat bizalmasságának,
sértetlenségének vagy rendelkezésre állásának kockázata alapján - 1-től 5-ig számozott
fokozatot kell alkalmazni, a számozás emelkedésével párhuzamosan szigorodó védelmi
előírásokkal együtt.
A hatályos rendelkezések azonban nem adnak megfelelő fogódzót a szervek számára abban a
tekintetben, hogy mi az a minimális archiválási kötelezettség, amelyet be kell tartaniuk. Erre
figyelemmel indokolt, hogy jogszabály határozza meg azt, hogy az elektronikus ügyintézést
biztosító szervek milyen rendben és időközönként kötelesek archiválni az elektronikus
ügyintézés során kapott vagy keletkezett adatokat.
A törvényben előírt kötelezettség azt is biztosítja, hogy valamennyi elektronikus ügyintézést
biztosító szerv (így nem csak az Ibtv. hatálya alá tartozók, hanem egyéb szervek is) köteles
legyen rendezett ütemben archiválni az adatokat. A kötelezettség betartását az Elektronikus
Ügyintézési Felügyelet lesz jogosult ellenőrizni.
45
Az elektronikus adatok biztonságos megőrzése érdekében a javaslat előírja az e-ügyintézést
biztosító szervek számára, hogy az egyes, Kormány rendeletében meghatározott adatokról a
Kormány rendeletében meghatározott időben és rendben biztonsági mentést kell készítsen, és
azokat - őrzésre - a Kormány által kijelölt szervnek adja át.
20.2. A törvény módosításának további célja annak biztosítása, hogy az állami tulajdonban lévő
központi szolgáltató (a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., valamint
leányvállalata, az Idomsoft Zrt.) által nyújtott szolgáltatások teljes köre a Kormány irányítása alá
nem tartozó állami szervezetek számára is hozzáférhető legyen. A módosítás garanciális eleme,
hogy a szolgáltatások központi szolgáltatótól történő igénybevétele csak az érintett szervezet
vezetőjének kezdeményezése alapján lehetséges.
21.	Az egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő
módosításáról szóló 2016. évi XCVII. törvény jogtechnikai jellegű módosításának kizárólagos
célja annak elkerülése, hogy egyazon törvényi rendelkezést két különböző norma módosítsa
párhuzamosan.
Részletes indokolás
1. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a
továbbiakban: Törvény) módosításával a nyilvántartásból a természetes személyazonosító
adatok, valamint a lakcím és értesítési cím adatok csoportosítás szerint is szolgáltathatók adatok,
amely új adatcsoport megjelenítése a 19/B. § miatt szükséges.
2.	§
A Törvény módosítása nyomán az állami szervek meghatározott köre a pontos személyügyi
nyilvántartás vezetése érdekében jogosult lesz lekérni a foglalkoztatott természetes
személyazonosító adatait, valamint lakcímét. Az adatigénylés az elektronikus kapcsolattartás
céljából szükséges.
3.	§
A Törvény módosítása nyomán a körözési nyilvántartó szerv a körözési nyilvántartó szerv
jogosult lesz a személyazonosító igazolvány adatainak a körözési nyilvántartási rendszerbe
rögzítését megelőző ellenőrzése céljából, a polgárnak 11. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti
adatainak, valamint a polgár személyazonosító igazolványának okmányazonosítójának
átvételére.
4.	§
A Törvény új 24/G. §-sal történő kiegészítése azon törvényi felhatalmazásnak az ágazati
46
joganyagban történő deklarálását célozza, amelynek alapján a nyilvántartást kezelő szerv a
körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a
körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint a polgár
arcképmását átadhatja.
5.,	7. §
A törvénymódosítás biztosítja, hogy az ideiglenes személyazonosító igazolvány is tartalmazza a
külföldre utazáshoz szükséges, ún. MRZ sort, valamint 2D vonalkódot.
6.	§
A törvénymódosítás kiegészíti a hatályos rendelkezést azzal az esetkörrel, amikor ugyan nem
került meg a figyelmeztető jelzéssel érintett személyazonosító igazolvány, de a körözési
szabályoknak megfelelően a körözését törölték a körözési nyilvántartási rendszerből. Ebben az
esetben a körözési nyilvántartási rendszerből való törlés alapján lehetőség lesz a figyelmeztető
jelzés törlésére is. Mindezeken túl a kitöltetlen személyazonosító igazolvány eltűnése,
eltulajdonítása, elvesztése vagy megkerülése esetén kiegészül a hatályos rendelkezés azzal, hogy
az adatokat a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete körözési adatbázisába is továbbítani
vagy éppen onnan törölni kell.
8. §
Jogtechnikai jellegű szövegpontosítás.
9.	§
A megbízhatósági vizsgálat körét indokolt kiterjeszteni az igazságügyi szakértői intézmény
igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló tagjai, valamint a közszférában foglalkoztatott,
meghatározott feladatokat ellátó személyekre.
A hatályos normaszövegben nem szereplő, a közigazgatás különböző szegmenseiben
jelentőséggel bíró, az állam okmánykiállítói tevékenysége során eljáró kormánytisztviselők is
nagy korrupciós nyomásnak vannak kitéve. Erre példa, hogy az egyszerűsített honosítási
eljárásokhoz kapcsolódó korrupciós cselekmények felderítése során új elkövetési módként
azonosítható, hogy a más nevére szóló állampolgársági igazolásokkal, honosítási okiratokkal
arra jogosulatlan személyek magyar okmányokhoz jutnak.
Ezért indokolt, hogy az okmányok kiállítása során eljáró ügyintézőkre is végrehajtható legyen
megbízhatósági vizsgálat, valamint egyértelműen kerüljenek meghatározásra a felderítésekkel
érinthető feladatkörök.
A módosítás alapján megbízhatósági vizsgálat alá vonható személyi kör sem az ellátott
közfeladat fontossága, sem pedig a korrupciós fenyegetettség mértéke szempontjából érdemben
nem különbözik a hatályos rendelkezések alapján megbízhatósági vizsgálat alá vonható személyi
körtől.
10.	§
A rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a megbízhatósági vizsgálat ne csak nevesített
személyek kapcsán legyen elrendelhető és lefolytatható. A vizsgálat elrendelése megvalósítható a
védett szerv egy adott területen szolgálatot ellátó, az elrendeléskor még ismeretlen
47
személyazonosságú tagjával/tagjaival szemben is.
A megbízhatósági vizsgálatok egy része nem hajtható végre, mert objektív körülmények miatt az
eszközéül szolgáló mesterséges élethelyzet nem alakul ki. Leggyakoribb oka, hogy a tervezés
során számításba vett szolgálati beosztás betegség vagy más ok miatt módosul. A módosítás
alapján ilyenkor a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv eljárást
megszüntető határozatot hoz, azonban a megbízhatósági vizsgálat évenkénti elrendelésére
vonatkozóan a (4) bekezdésben meghatározott korlátozást figyelmen kívül kell hagyni. A
megbízhatósági vizsgálat meghatározó, a vizsgálatot érdemi tartalommal kitöltő eleme a
mesterséges élethelyzet, ezért annak elmaradása esetén a megbízhatósági vizsgálat lényegét
tekintve nem jön létre, az érdemi ellenőrzés meghiúsul. Erre figyelemmel nem indokolt az ilyen
típusú meghiúsult ellenőrzést a törvényben meghatározott alkalmazási korlát (évi három
alkalom) tekintetében figyelembe venni.
A jogalkalmazási gyakorlat alapján szükséges a megbízhatósági vizsgálat meghosszabbítására
törvényi lehetőséget biztosítani. A megbízhatósági vizsgálatok jelentős része közigazgatási
hatósági eljáráshoz kapcsolódik, amelyek ügyintézési határideje meghaladhatja a megbízhatósági
vizsgálat 15 napos határidejét. Mivel az ilyen típusú vizsgálatoknál kialakított mesterséges
élethelyzet eredménye jellemzően a hatósági döntésben (más típusú eljárásban a az egyéb,
például támogatási kérelmet elbíráló döntésben) mutatkozik meg, indokolt lehet a
megbízhatósági vizsgálat időtartamának meghosszabbítása.
11. §
A hatályos rendelkezésekhez képest bekövetkezett jogszabályi változások miatt indokolt a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagjai által a megbízhatósági vizsgálat
lefolytatása érdekében ügyészi engedéllyel megvalósítható, büntetni vagy egyéb módon
szankcionálni rendelt cselekmények körét aktualizálni (például jövedéki adóról szóló törvény
szerinti szabálytalanság) vagy bővíteni (például személyes adattal visszaélés).
12. §
A törvénymódosítás nyomán egyértelműen rögzítésre kerül, hogy a cselekvőképességet teljesen
korlátozó gondnokság alatt álló személyt érintő rendőri intézkedés - elővezetés - esetén a
gondnok jelenlétét, a gondnokolt törvényes képviseletét biztosítani kell. Ehhez előzetesen az
elővezetés tervezett időpontjáról a törvényes képviselőt értesíteni kell, feltéve, hogy az a rendőri
intézkedés foganatosítását nem akadályozza. Kimondja ugyanakkor a törvény azt is, hogy a
gondnok távolmaradása esetén a rendőri intézkedés foganatosítására a gondnok távollétében is
sor kerül, hiszen így lehet biztosítani azt, az elővezetést ne lehessen szándékosan
megakadályozni a törvényes képviselő távolmaradásával.
Ahhoz, hogy a cselekvőképességében teljes korlátozás alatt álló nagykorú személy gondnokát a
rendőri intézkedést megelőzően értesíteni lehessen, indokolt a gondnokoltak és az előzetes
jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása is, annak
érdekében, hogy a rendőrség a fogvatartott gondnokának értesítése céljából az ott szereplő
adatokat megismerhesse.
48
13-14. §
Az állami mentőszolgálat szervezetén belül a Központi Irányító Csoport látja el a 104-es
hívószámra beérkező hívások mentőszolgálatra vonatkozó tevékenység-irányítását. A feladat
hatékony ellátása, illetve a szakszerű beavatkozások mielőbbi biztosíthatósága érdekében meg
kell teremteni annak törvényi lehetőségét, hogy az állami mentőszolgálat a rendőrség
rendszerében elérhető térfigyelő kamerák felvételeibe valós időben betekinthessen.
E jogpolitikai célkitűzés megvalósítása érdekében a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV.
törvény (Rtv.) 42. § (6) bekezdésének, valamint 42/A. § (1) bekezdésének módosítása
lehetőséget biztosít a rendőrség számára az általa kezelt közterületi térfigyelő kamaraképeknek
meghatározott célból az állami mentőszolgálat részére történő átadására.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 96. § (2) bekezdése szerint a mentés feladatait
az állami mentőszolgálat mellett - a működési engedélyben és az állami mentőszolgálattal kötött
együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint - más, mentésre feljogosított
szervezetek is ellátják. A térfigyelő kamera képeit nem a mentésben résztvevő mentőautó
személyzete, hanem a Központi Irányító Csoport tudja figyelemmel kísérni. Tekintettel arra,
hogy minden segélyhívás az OMSZ Központi Irányító Csoportjához fut be (amely az
együttműködési megállapodás alapján tartja a kapcsolatot más mentésre feljogosított
szervezettel), elegendő az állami mentőszolgálat részére biztosítani a képekhez történő
hozzáférést.
15.,	18. §
Az Rtv. 91/K. §-ában foglalt - a határrendészeti adatkezelésről szóló - rendelkezéseire
vonatkozó új normaszöveg mind az államhatáron átlépő harmadik országbeli állampolgárok,
mind a szabad mozgás jogával rendelkező személyek vonatkozásában - felhatalmazást ad a
határforgalom ellenőrzése során a bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt
gépjárművek adatainak ellenőrzésére a normaszövegben - nem taxatív céllal - említett
adatbázisok felhasználásával. Egyidejűleg utalást tartalmaz a közvetlenül alkalmazandó uniós
jogi aktusokra. Így biztosítható a nemzeti jogi rendelkezések összhangja a jövőben hatályba lépő
uniós szabályozással.
16-17. §
Az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet
módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK
tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló
2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EBCG rendelet) 2016.
október 6-ai hatályba lépését követően az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való
Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, többször
módosított 2007/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: FRONTEX rendelet) helyébe lépett.
A FRONTEX rendelet végrehajtásához szükséges egyes rendelkezéseket az Rtv, a Harmtv. és a
Hszt. tartalmazza. Az EBCG rendelet hatályba lépése e körben tartalmi módosítást nem tesz
49
szükségessé, a jelen törvényjavaslat a FRONTEX rendeletre és annak egyes cikkeire való
hivatkozásokat cseréli ki az Rtv. érintett rendelkezéseiben az EBCG rendeletre és annak a
megfelelő cikkeire való hivatkozással.
19-21., 24-25. §
Az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos
bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében
történő felhasználásáról szóló 2016/681/EU irányelv (a továbbiakban: PNR irányelv) 2016.
május 17-én lépett hatályba, azt a tagállamoknak 2018. május 25-éig kell átültetniük. A PNR
irányelv legtöbb rendelkezése az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi
CXVI. törvénnyel át lett ültetve. Az irányelv szerinti utas-adat információs egység feladatait
ellátó TIBEK Utasadat-információs Főosztályának próbaüzemi időszaka alatt szerzett gyakorlati
tapasztalatok (munkafolyamatok, a főosztállyal együttműködő szervek aktivitása, a beérkező
kérések és azok teljesítési határidői), az irányelv átültetésével kapcsolatban a többi tagállamtól
szerzett információ, valamint az irányelv egyes rendelkezéseivel kapcsolatos Bizottsági
értelmezés alaposabb ismerete alapján szükséges és az átültetési határidőben elvégezhető az
Nbtv. egyes átültető rendelkezéseinek további pontosítása és az esetleges joghézagok
megszüntetése az irányelv még hatékonyabb végrehajtása, az annak való még teljesebb
megfelelés érdekében. A jelenlegi szabályozás nem felel meg tökéletesen a 6 hónapnál régebben
beérkezett, majd személyazonosításra alkalmatlanná tett (személytelenített) utasadat bűnüldözési
célú közlésére az irányelvben előírt garanciális követelményeknek.
Az Nbtv. 52/I. § (6) bekezdésének módosítása a harmadik országokból érkező megkeresések
vonatkozásában előírt ügyészi engedélyezésre is megfelelően alkalmazni rendeli az engedélyezés
26. § szerint megállapítandó részletszabályait.
Az Nbtv. módosuló 52/K. §-ában meghatározott, az utasadatok kérésére és átvételére jogosult
szervek körében az ügyészséget, és a büntetőeljárás során a bíróságot is nevesíti. Az 52/L. § (1)
bekezdésének módosítása az irányelv helyes értelmezésével összhangban az ilyen adatok -
személyazonosításra alkalmassá tételt követő - közlése vonatkozásában írja elő az ügyészség -
mint az irányelv szerinti igazságügyi hatóság - engedélyezési jogkörét, és az adatok átadásának
célját is az irányelv által nevesített körre szűkíti. Az adatok ilyen célú átvételére jogosult szervek
körét az érintett nemzeti hatóságok mellett - az irányelv helyes értelmezésével összhangban -
kiterjeszti az Európai Unió tagállamainak utasadat-információs egységeire, valamint az Európai
Unió tagállamainak az irányelv szerinti illetékes hatóságaira is, tekintettel arra, hogy ez utóbbiak
vonatkozásában is engedélyköteles az ilyen adatok közlése.
Az Nbtv. módosuló 52/L § (3) bekezdése az irányelv szerinti igazságügyi engedélyező
hatóságként a legfőbb ügyész által kijelölt ügyészi szervet jelöli ki. A (2) bekezdés kivételt jelent
ez alól, ha ugyanis a bíróság a vádemelést követően a saját döntése alapján tartaná szükségesnek
a teljes PNR-adatok megküldését, maga a megkeresést megküldő büntetőbíróság lenne az
engedélyező igazságügyi hatóság is egyben.
Az Nbtv. 52/L. §-ának módosuló rendelkezései részletszabályokat állapítanak meg az ügyészség
engedélyének beszerzésére vonatkozóan. Az adatot kérő szervnek az irányelvben foglalt
feltételek fennállásának megállapításához szükséges tényeket tartalmazó megkeresést kell
küldenie a TIBEK-nek, amely azt az erre vonatkozó indítványával együtt továbbítja az
50
ügyészségnek. Az ügyészség ezt követően haladéktalanul dönt az engedélyezésről. Kivételes
esetben, ha az ügyészség engedélyének bevárása az adatkérés célját veszélyezteti, a TIBEK
annak megérkezése előtt továbbítja a kért utasadatot. Ha ezután értesül a TIBEK az engedély
meg nem adásáról, az átadott adat megsemmisítését kezdeményezi a megkereső szervnél. Az új
(4)-(5) bekezdések az utasadatok személyazonosításra újból alkalmassá tételét követően ügyészi
engedéllyel történt közlése esetére az irányelv által előírt nyilvántartási kötelezettségről
rendelkezik.
A törvénymódosítás deklarálja továbbá, hogy a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző
Központ által évente, jogszabályban meghatározottak szerint az Európai Bizottság
rendelkezésére bocsátott, az utasadatokról összeállított statisztikai információk személyes
adatokat nem tartalmazhatnak.
A törvénymódosítás mindemellett aktualizálja az Európai Rendőrségi Hivatal nevét a
Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynökségéről (Europol), valamint a 2009/371/IB,
a 2009/934/IB, a 2009/935/IB, a 2009/936/IB és a 2009/968/IB tanácsi határozat felváltásáról és
hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/794/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek
megfelelően.
Hatályon kívül helyezésre kerül az Nbtv. 52/H. § (9a) bekezdését tekintettel arra, hogy az
irányelv a személytelenített utasadatok személyazonosításra való újbóli alkalmassá tételét nem
köti igazságügyi hatósági engedélyhez.
22.	§
A nemzetbiztonsági ellenőrzés jogalkalmazási tapasztalatai alapján szükséges az érvényességi
idő lejáratával összefüggő új nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésének végső határideje
mellett a kezdeményezhetőség kezdő időpontját is meghatározni, ezzel kizárva, hogy az
érvényes biztonsági szakvéleménnyel rendelkező személy ellen indokolatlanul kezdődjön új
nemzetbiztonsági ellenőrzés. A biztonsági szakvélemény érvényességi időszakában a
nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személlyel kapcsolatos kockázati körülmények - a feltételek
fennállta esetén - felülvizsgálati eljárás keretében vizsgálhatóak.
23.	§
A hatályos szabályozás törvényi szinten rendezi a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi
Elemző Központ által az Európai Bizottság részére történő statisztikai adatszolgáltatási
szabályokat. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a statisztikai adatszolgáltatás során személyes
adatok kezelésére nem kerül sor, így a törvényi szabályozás helyett elegendő miniszteri rendeleti
szinten megállapítani az adatköröket és az eljárási szabályokat.
26-27. §
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló 1996. évi XX. törvény módosítása lehetővé teszi, hogy a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - rendszeres automatikus
információátadást teljesítsen a közúti közlekedési nyilvántartás járműnyilvántartását vezető
szervnek a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nyilvántartott polgár lakcímének
változásáról, külföldön történő letelepedéséről, valamint az érintett elhalálozásáról.
28.	§
51
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény 23. § (3a) bekezdése az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett
rendelkezésre - a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Mőtv.) 51. § (4) bekezdésére - hivatkozik. Ez a rendelkezés azonban kizárja
annak lehetőségét, hogy a Mőtv. 143. § (4) bekezdés d) pontjának felhatalmazása alapján kiadott
önkormányzati rendelet a mezőőrt helyszíni bírság kiszabásával ruházza fel.
Az új szabály kezeli az ellentmondást és biztosítja annak lehetőségét, hogy a mezőőr az
önkormányzati rendeletben meghatározott esetekben is a jogellenes magatartást tanúsító
személyekkel szemben helyszíni bírságot szabjon ki.
29.	§
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (Utv.) kiegészítése a pótlás fogalommal azért
indokolt, mert az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 33. § (2) bekezdés 53. pontja
kimondja, hogy egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése,
valamint a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön
jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes
eljárás az eltulajdonított okmányok pótlására irányuló eljárás. Gyakorlati tapasztalatok
indokolják, hogy a pótlás fogalma a törvényszövegben expressis verbis kerüljön meghatározásra,
ugyanis az eljárás csak abban az esetben minősül pótlásnak - és ilyenként illetékmentesnek -, ha
a birtokból kikerült úti okmány érvényességi idejével megegyező érvényességi idővel kerül az
eltulajdonított úti okmány helyébe lépő új okmány kiállításra. A jogalkotó célja az eltulajdonított
okmány illetékmentes pótlásának biztosításával az, hogy az ügyfelet olyan helyzetbe hozza,
mintha az eltulajdonított okmány nem került volna ki annak birtokából. Abban az esetben, ha az
ügyfél úgy dönt, hogy az eltulajdonított okmány érvényességi idejéből hátralevő időnél hosszabb
érvényességi idejű magánútlevelet kíván szerezni, - a jogszabály által előírt illeték megfizetése
mellett - új okmány kiállítását kezdeményezheti. Az ügyfelek számára a pótlás fogalmának
meghatározásával nyilvánvalóvá válik a fent hivatkozott két eljárás között fennálló lényegi
különbség mibenléte.
Mindemellett szükségessé vált az elektronikus adat fogalmának a törvény értelmező
rendelkezéseinek körében történő önálló meghatározása.
30.	§
E törvénymódosítás az adminisztrációs terhek csökkentésének, valamint a hatósági tevékenység
racionalizálásának célját szolgálja, amely módosítás nyomán az útlevélhatóság a jövőben az
útiokmány-nyilvántartásba történő bejegyzést is haladéktalanul köteles elvégezni.
31.	§
1.	A 31. § (1) bekezdésének módosításakor követett szabályozási logika lényege, hogy az
érvénytelenség ténye kerül rögzítésre a nyilvántartásban, az érvénytelenségi okok bekövetkezte
külön aktus nélkül érvénytelenné teszi az okmányt. Ehhez bizonyos esetekben az okmány
52
visszavonása társul jogi aktusként (pl. olyan indokolatlan esetben is, amikor elhalálozott az
okmány birtokosa), de nem a visszavonás eredményezi az érvénytelenséget.
2.	Az Utv. 19. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott jogosulti kör 31. § (2) bekezdése
szerinti kiegészítést a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:223. §-ában
foglalt azon előírás indokolja, amely szerint a szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú gyámság
alá tartozik; előfordulhat ugyanis olyan eset, amikor a gyámság alatt álló kiskorú a gyám
hozzájárulása nélkül kíván külföldre távozni.
Az Utv. jelen módosításának eredményeképpen a kiskorú úti okmánya - a korábbi gyakorlattal
ellentétben - a visszavonás következtében véglegesen érvénytelenné válik, vissza nem adható, a
visszavont úti okmányt az útlevélhatóságnak minden esetben le kell adni. Az okmány a leadást
követően selejtezésre kerül.
32.	§
Az Utv. 20. § (1) bekezdését érintő módosítás a személyazonosító igazolvány érvénytelenségi
okaival való harmonizációt hivatott biztosítani.
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm.
rendelet 16. § (2) bekezdése értelmében, ha a kérelmezőt a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartása magyar állampolgárként nem tartalmazza és a kérelmező nem
rendelkezik az állampolgárság igazolására alkalmas okmánnyal, az eljáró útlevélhatóság vagy az
eljárásban közreműködő hatóság az állampolgárság megállapítása érdekében megkeresi az
állampolgársági ügyekben eljáró szervet. Fenti rendelkezésre tekintettel indokolt az eljárás
felfüggesztését lehetővé tenni ebben az esetben.
33.	§
Az Utv. 21/B. §-ának kiegészítése útján indokolt deklarálni a törvényszövegben, hogy
amennyiben az úti okmány tároló eleme a kérelmező második biometrikus adatát tartalmazza, az
úti okmány pótlására abban az esetben van lehetőség, ha a kérelmező a második biometrikus
adat tárolásához hozzájárult.
34.	§
Az Utv. új 21/C. §-aként törvénybeiktatott rendelkezés kimondja, hogy abban az esetben, ha az
útlevélhatóság határozatának meghozatala az ügyfél magyar állampolgárságának
megállapításától mint előkérdés előzetes elbírálásától függ, a közreműködő hatóság vagy az
általános hatáskörű útlevélhatóság az eljárást felfüggeszti.
35.	§
1.	Az Utv. 24. § (1) bekezdés a) pontjának a 35. § (1) bekezdése szerinti módosítása az
ügyfélbarát közigazgatás erősítését, valamint az ügyfél adminisztrációs terheinek csökkentését
kívánja elősegíteni.
53
2.	A 35. § (2) és (3) bekezdése szerinti törvénymódosítást megelőzően hatályban volt
szabályozás meghatározta ugyan a nyilvántartott adatok körét, de nem különítette el a papíralapú
és az elektronikus adatállományt. Az elektronikus adatok egy része a papír alapú kérelmeken
alapul, a módosítás azt teszi egyértelművé, hogy a nyilvántartási adatállomány két
adatállományból áll össze.
Az úti okmány kiadására irányuló eljárás során keletkezett iratanyagba való betekintésre
irányuló kérelemmel az úti okmánnyal rendelkező kiskorú gyermek felett szülői felügyelet
gyakorlására nem jogosult szülők is gyakorta fordulnak az adatkezelő szervhez. Mivel az alapirat
az úti okmány kiadására irányuló eljárás iratanyaga és a nyilvántartás adatállományát képezi, az
abba történő betekintésre a szülői felügyelet gyakorlására jogosult kérelmezőt lehet feljogosítani.
Abban az esetben, ha a szülő a szülői felügyeleti jog gyakorlására nem jogosult, az alapirat
megismerésére sem jogosult, azonban adatszolgáltatásra irányuló kérelemmel élhet a jogszabály
által meghatározott adatkör vonatkozásában az Utv. 28. § (1) és (2) bekezdése alapján.
36.	§
Az Utv. 27. § (4) bekezdésének módosítása - annak jogszabályban meghatározott hatásköreire
tekintettel - a konzuli tisztviselőt is beemeli a személyazonosítás céljára szolgáló egyes adatok
átvételére jogosultak körébe.
37.	§
Az adatkezelési idő 5 évről 15 évre történő felemelését a gyakorlati jogalkalmazás során szerzett
tapasztalatok indokolják, amely módosítás egyszersmind a személyiadat- és lakcímnyilvántartás
történeti állományra vonatkozó adatkezelési idejével való egységet is megteremti. Számos olyan
gyakorlati eset merült fel, amikor büntetőeljárás során kellette volna adatszolgáltatást teljesíteni,
de már az adat törlésre került. Ennek indoka, hogy az adott cselekmény büntethetősége -
amelyhez az útiokmány eszközként vagy tárgyként szolgált - hosszabb idő alatt évül el, mint a
jelenlegi adatkezelési idő.
38.	§
Az Utv.-nek a jelen törvénymódosítást megelőzően hatályban volt szövege következetlenül
használta mindenekelőtt a „központi útiokmány-nyilvántartás”, illetve az „útiokmány-
nyilvántartás” fogalmait, amely terminológia egységesítése nyomán a továbbiakban egyöntetűen
az útiokmány-nyilvántartás fogalom marad használatban, tekintettel arra, hogy helyi és központi
nyilvántartások helyett csupán egyetlen nyilvántartás létezik, amely mind a járási (fővárosi
kerületi) hivatalok, mind az általános hatáskörű útlevélhatóság részéről hozzáférhető.
A szövegcserés módosítások mindemellett a normaszöveg koherenciáját fenntartani hivatott
további jogtechnikai jellegű pontosításokat is elvégzik.
39.	§
A módosítás célja egyrészt a figyelmeztető jelzés ágazati törvény szerinti fogalmának
pontosítása, másrészt a schengeni jelzéskezelési eljárások egységes módon történő
54
meghatározása a szabályozás által érintett okmányok és hatósági jelzések tekintetében is.
40.	§
A módosítás biztosítja, hogy a járműnyilvántartásból területi alapon is lehessen információt
lekérni.
41.	§
A nem rendszeres adatszolgáltatások során a katasztrófavédelmi hatóságnak, illetve a
rendőrhatóságnak átadásra kerülnek a hatóság által megadott megyék vagy települések
vonatkozásában a hatóság által meghatározott fajtájú járművek forgalmi rendszámára és további
műszaki paraméterei vonatkozó adatok, valamint a hozzájuk tartozó aktuális üzembentartók és
tulajdonosok név- és címadatai.
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) 22/A. §-a
értelmében a nyilvántartó a járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatás során a személyiadat-
és lakcímnyilvántartás szerinti lakcím adatokat adja át, feltéve, hogy az adatkérés nem az azt
tartalmazó okmányban szereplő lakcímadatra vagy a történeti állomány adatára irányul.
Ez a szakasz akkor használható, ha már ismert, hogy az adatigénylőnek melyik jármű
tulajdonosának vagy üzembentartójának adataira van szüksége. Nem megoldható az adatigénylés
azonban akkor, ha az adtaigénylő az általa megadott időpontban és megjelölt területen élő
járművekkel kapcsolatosan kér adatokat, hiszen a járműnyilvántartásnak nem eleme a tulajdonos
és az üzembentartó legfrissebb lakcíme, hiszen annak adattartalma csupán a forgalmi engedély
kiállításának időpontjára vonatkozó lakcímadatokra terjed ki.
Annak érdekében, hogy a különböző adatigénylők - és köztük különösen a nyomozóhatóság -
területi alapú igényeit pontosan teljesíteni lehessen, szükség van a járműnyilvántartásban
szereplő tulajdonosoknak és üzembentartóknak az adott adatszolgáltatás időpontjában fennálló
lakcímadatai ismeretére.
42.	§
A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
(Harmtv.) új 27/A. §-ának törvénybeiktatása az ideiglenesen munkát vállaló turisták
programjával (Working Holiday Program) kapcsolatos nemzetközi szerződések egyeztetése
során felmerült szabályozási kérdések rendezése érdekében vált szükségessé, mivel az ideiglenes
tartózkodási engedélyt mint speciális vízumfajtát a jogintézmény részletes szabályait
megállapító, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.
évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet mellett a Harmtv.-ben is
indokolt nevesíteni.
43.	§
Magyarország szuverenitásának biztosítása érdekében indokolt a nemzeti letelepedés
engedélyezési feltételeként megkövetelni, hogy a harmadik országbeli állampolgár nemzeti
55
letelepedése az ország érdekében álljon, a nemzeti letelepedési engedély biztosítása ugyanis a
feltételek teljesítése esetén sem alanyi jog.
44.	§
A Harmtv. 106. §-ának kiegészítése azon törvényi felhatalmazásnak az ágazati joganyagban
történő deklarálását célozza, amelynek alapján az idegenrendészeti hatóság körözési
nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba vétele céljából - a körözési
nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint az egyes idegenrendészeti
résznyilvántartások hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadja.
45.,	84. §
Az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet
módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK
tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló
2016/1624/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EBCG rendelet) 2016.
október 6-ai hatályba lépését követően az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való
Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról szóló, többször
módosított 2007/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: FRONTEX rendelet) helyébe lépett.
A FRONTEX rendelet végrehajtásához szükséges egyes rendelkezéseket az Rtv., a Harmtv. és a
Hszt. tartalmazza. E körben az EBCG rendelet hatályba lépése érdemi jogszabály-módosítást
nem tesz szükségessé, a jelen törvényjavaslat a FRONTEX rendeletre és annak egyes cikkeire
való hivatkozásokat cseréli ki a Harmtv. és a Hszt. érintett rendelkezéseiben az EBCG rendeletre
és annak a megfelelő cikkeire való hivatkozással.
46.	§
A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 87. §-ának kiegészítése azon törvényi
felhatalmazásnak az ágazati joganyagban történő deklarálását célozza, amelynek alapján a
menekültügyi hatóság körözési nyilvántartási rendszer részére - az arcképmás nyilvántartásba
vétele céljából - a körözési nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározottak szerint
a menekültügyi nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek arcképmását átadhatja.
47.	§
A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvénynek (Vttv.) a Magyarország 2017. évi központi
költségvetésének meglapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvényben szabályozott deregulációja
során a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezéseitől eltérő
szabályai is hatályon kívül kerültek. E rendelkezéseket törvényi szinten szükséges szabályozni.
Ennek megfelelően a Ptk. 3:19 §-a értelmében a jogi személyek esetében a határozathozatalhoz
többségi szavazat szükséges, viszont a vízitársulatok esetében ennél nagyobb arányú támogatást
indokolt előírni. A korábban kormányrendeleti szinten rögzített kétharmados szabály - a Ptk.
irányadó rendelkezéseitől való eltérés lehetőségét biztosító különös előírás megfelelően magas
jogforrási szintű megjelenítése érdekében - a Vttv.-be kerül áthelyezésre.
56
A Ptk. 3:15. §-a tartalmazza a létesítő okirat érvénytelenségére vonatkozó szabályokat, amelynek
kiegészítő szabályaként kerül meghatározásra, hogy a cégbejegyzés után az összes érdekelt
érdekeltségi egység szerint számított legalább kétharmados támogatottságának hiánya miatt is
semmisség állapítható meg.
48.	§
A Ptk. 3:39. §-a lehetőséget ad a jogi személynek más jogi személlyé történő átalakulásra,
amelyhez képest a vízitársulások átalakulására vonatkozó speciális tilalom alacsonyabb -
kormányrendeleti - szinten került rögzítésre, figyelemmel az ellátott feladat célirányosságára,
illetve az állami közfeladat-ellátásban való közreműködésére. Mivel az átalakulás Ptk.-ban
biztosított lehetősége csak törvényben zárható ki, a vízitársulatokra nézve korábban
kormányrendeleti szinten rögzített tilalmat a továbbiakban a Vttv.-ben szükséges szerepeltetni.
Szintén a társulati jogi szabály specialitása az egyesülésnél a beolvadás, szétválásnál a kiválás
intézményének kizárása, amelyre úgyszintén csak törvényi szinten van lehetőség: a szabályozás
módosítására e követelményekre tekintettel kerül sor.
49.	§
A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (Mavtv.) 3. § 18. pontjának a jelen
törvénymódosítást megelőzően hatályban volt szövege szerint iparbiztonsági ellenőrzésen a
gazdálkodó szervezet cégellenőrzését, a gazdálkodó szervezetnél a minősített adatot felhasználó
személyek nemzetbiztonsági ellenőrzését és a minősített adat fizikai, adminisztratív és
elektronikus biztonsági feltételei meglétének ellenőrzését kellett érteni. E törvényi
fogalomhasználat ugyanakkor nem állt maradéktalan összhangban a Mavtv. 16. § (2)
bekezdésében írtakkal arra figyelemmel, hogy az iparbiztonsági ellenőrzés a gazdálkodó
szervezet cégellenőrzését, valamint a minősített adatot felhasználó személyek nemzetbiztonsági
ellenőrzését foglalja magában. Az egyszerűsített telephely biztonsági tanúsítványt kérelmező
gazdálkodó szervezet ugyanis nem szándékozik a székhelyén, telephelyén vagy fióktelepén
minősített adatot kezelni, ezért a fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételek
megteremtése nem célja. A telephely biztonsági tanúsítvány (a továbbiakban: TBT) és az
egyszerűsített TBT közötti különbség kizárólag abból adódik, hogy az egyszerűsített TBT-vel
rendelkező gazdálkodó szervezet a saját telephelyén nem kezelhet minősített adatot, mert az
ehhez szükséges feltételek részéről nem biztosítottak. Ennek megfelelően az egyszerűsített TBT
kiadása nem kötődik sem adatkezelési, sem rendszerengedély meglétéhez. Ugyanakkor mind a
TBT, mind az egyszerűsített TBT kiadásának előfeltétele az iparbiztonsági ellenőrzés
lefolytatása, ezért az kizárólag a nemzetbiztonsági ellenőrzést foglalhatja magában, a minősített
adat fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonsági feltételei meglétének ellenőrzését azonban
nem.
Mindezen megfontolások konklúziójaként a Mavtv. 3. § 18. pontjában foglalt fogalom-
meghatározás megfelelő pontosítása vált szükségessé.
50.	§
57
A Mavtv. 3. § 17. pontjában foglalt értelmező rendelkezés szövegében kodifikációs hiba folytán
korábban tévesen - „gazdaság szervezetként” - szerepelt „gazdálkodó szervezet” megjelölés
megfelelő korrekciója vált szükségessé.
51.	§
A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 192. § (2) bekezdése
előírja, hogy a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a
meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés megszűnésétől számított
hat hónapon belül létesített újabb határozott tartamú munkaviszony tartamát is. Ez a rendelkezés
az ESZSZ, az UNICE és a CEEP által a határozott ideig tartó munkaviszonyról kötött
keretmegállapodásról szóló 1999/70/EK Tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: Irányelv)
megfelelő intézkedést tartalmaz. Az Irányelv 5. szakasz 1. pontja rögzíti, hogy a tagállamok a
munkáltatói visszaélések megakadályozását célzó egy vagy több intézkedést kötelesek
bevezetni, melyek a következők lehetnek:
a)	az ilyen szerződések vagy munkaviszonyok megújítását alátámasztó objektív okok;
b)	az egymást követő, határozott időre létrejött munkaszerződések vagy munkaviszonyok
maximális teljes időtartama;
c)	az ilyen szerződések vagy jogviszonyok megújításának száma.
Az Mt. 192. § (2) bekezdésében foglalt korlátozási módszer az Irányelv 5. szakasz 1. b)
pontjának felel meg. Határozott idejű jogviszonyként a közfoglalkoztatási jogviszony is az
Irányelv hatálya alá tartozik. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó,
valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (1) bekezdése
értelmében az Mt. 192. § (2) bekezdése szerinti ötéves szabályt kell a közfoglalkoztatási
jogviszonyra is alkalmazni. Az Irányelv 5. szakasz 1. b) pontja ugyanakkor konkrét időtartamot
nem határoz meg, ami azt jelenti, hogy lehetőség van az Mt.-ben foglalt ötéves szabálytól való
eltérésre. A módosítás ilyen rendelkezést tartalmaz és a közfoglalkoztatási jogviszony
vonatkozásában a maximális időtartamot 10 évben határozza meg.
52-53. §
A 2013. január 1-jével hatálybalépett törvénymódosítás nyomán a polgárőrség önkéntesen
közreműködhet többek között a közforgalmú vasúti személyszállítás rendjének biztosításában,
amely jogosítvány szabályszerű gyakorlása - a polgárőrség közterületi járőrtevékenységének a
közforgalmú vasúti szállítóeszközökön történő megfelelő ellátása útján - számottevő mértékben
képes hozzájárulni a szóbanforgó szolgáltatás rendjének és biztonságának fenntartásához.
A jelen törvénymódosítás ugyanezen polgárőrségi jogosítványnak a közforgalmú közúti
autóbuszos személyszállítási tevékenységre történő kiterjesztésére irányul.
58
54. §
A Szabs. tv. 29. § (1) bekezdés hatályos h) pontja nem terjed ki a Büntető Törvénykönyv Btk.
büntethetőséget korlátozó okokra vonatkozó szabályaira. Tekintettel arra, hogy a Szabs. tv.-ben
nincs rendelkezés a büntethetőséget korlátozó ok esetére, illetve ez a hivatkozás a Btk. szabályait
felhívó rendelkezések körében nem szerepel, a normavilágosság követelményének megfelelően
szükséges ezen büntetőjogi szabály szabálysértési jogi alkalmazhatóságát nevesíteni.
55-56. §
A hatályos szabályok pontosítására vonatkozó igényt egy, a joggyakorlatban fellépő
jogértelmezési probléma váltotta ki, mely abból alakult ki, hogy abban az esetben, amikor az
elkövető 6 hónapon belül harmadik alkalommal újabb pénzbírsággal büntethető szabálysértést
követ el több általános szabálysértési hatóság azon tény észlelését követően, hogy 6 hónapon
belüli harmadik elkövetésre került sor, haladéktalanul bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül
áttette az ügyet a bíróságra. A bíróság - tekintettel arra, hogy a tényállás nem volt tisztázott -
ezeket az eljárásokat nagy számban megszüntette.
A módosítás értelmében az ismételt elkövetés meghatározott két esetében (amikor a
pénzbírsággal büntetendő szabálysértés az ismételt elkövetés okán elzárásossá válik) a
szabálysértési hatóságnak az általános szabályok szerint le kell folytatnia a „bizonyítást”
tekintettel arra, hogy amennyiben nem 3. elkövetésről lenne szó, az „alapügyben” amúgy is ez a
szabálysértési hatóság folytatná le az eljárást. A tényállás tisztázását követően azonban, az
elzárással fenyegetettségre tekintettel az ügyet döntésre át kell adnia a bíróságnak. A
szabálysértési hatóság köteles a tényállás tisztázására, de az érdemi döntés - megszüntetés,
elmarasztalás - a bíróság hatáskörébe tartozik.
Ezen tényállást tisztázó eljárási szakaszok nem tartozhatnak az előkészítő eljárás kategóriájába,
hiszen alapesetben nem elzárással fenyegetett, társadalomra veszélyesebb cselekményekről van
szó. A pontosítással a törvényi szabályozás egyértelműbbé válik, azonban a törvény azon
koherenciája sem törik meg, miszerint az elzárással büntethető szabálysértések esetén a bírósági
eljárást megelőző előkészítő eljárás lefolytatására kizárólag a rendőrség jogosult.
57.	§
A balesethelyszínelői tevékenység jogi szabályozottsága nem hiánymentes. Hiánytalan a jogi
feltétel a bűncselekmények miatti helyszíni eljárások tekintetében, ugyanis a büntetőeljárásról
szóló 1998. évi XIX. törvény felhatalmazása alapján halasztást nem tűrő esetben hatáskörtől és
illetékességtől függetlenül bármely nyomozóhatóság eljárhat.
A szabálysértésnek minősülő balesetek miatti helyszíni eljárások vonatkozásában azonban a
helyszíni tevékenység jellemzően eljárási szabályok nélkül, hatósági eljárásnak nem minősülő
tevékenységként folyik, amelynek jogalapja mindössze az Rtv. 32. §-a szerinti felvilágosítás-
kérés.
59
Elvileg ugyan a helyi szerveknél biztosítható - és ez egyes rendőri szerveknél az ügyrendben
adott felhatalmazás alapján meg is történik -, hogy a Szabs. tv. alapján szemlét folytat le a
helyszíni bírság kiszabására jogosult, így pl. a közlekedésrendészeti szolgálati ág, ugyanakkor ez
a területi rendőri szerveknél nem alkalmazható, ugyanis e szervek az ilyen ügyekben nem
minősülnek szabálysértési hatóságnak.
Egységes megoldást ezért az jelent, ha a helyszíni bírság kiszabására jogosultak is törvényi
felhatalmazást kapnak a szemle lefolytatására.
Mindemellett rendelkezni szükséges továbbá arról is, hogy a helyszíni bírság kiszabására
jogosult által foganatosított szemléről készült jegyzőkönyv a szabálysértési hatósághoz
megküldésre kerüljön.
58.	§
A szabálysértési eljárás megindul a helyszíni bírság kiszabására jogosult által foganatosított
szemlével is, ezért indokolt a törvény módosítása.
59.	§
Az ügyintézési határidő kezdőnapjáról abban az esetben is rendelkezni kell, ha a szabálysértési
eljárás a helyszíni bírság kiszabására jogosult által lefolytatott szemle alapján indul meg.
60.	§
A jelen törvénymódosítás nyomán - a jogintézmény rugalmasabbá tétele és minél szélesebb körű
alkalmazása érdekében - egyértelműsítésre kerül, hogy a mediációs megbeszélés összehívásának
rövid, 15 napos határideje nem zárja ki a további egyeztetés lehetőségét. Indokolt esetben -
különösen, ha az első megbeszélés objektív okok miatt elmaradt, vagy a megállapodáshoz
további körülmény tisztázása szükséges, - a megbeszélés egy újabb időpontra is összehívható,
annak figyelembevételével, hogy a közvetítői eljárás befejezésének végső határideje nem
változik.
61.	§
1.	2017. január 1-jén lépett hatályba az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)
42. § (2a) bekezdése, amelynek értelmében a szabálysértés miatt eljáró szerveknek az általuk
kiszabott vagy végrehajtott bírságokat és szabálysértési költséget a Magyar Államkincstárnál
vezetett központosított beszedési számlára kell beszedniük. Az Áht. módosítása miatt szükséges
a Szabs. tv. vonatkozó rendelkezéseinek a 61. § (1) bekezdése szerinti pontosítása is.
A külön kormányrendeletben meghatározott hatóságokon kívül indokolt a „személyek”
szóhasználat is, tekintettel arra, hogy a Szabs. tv. 39. §-ában a helyszíni bírságolásra jogosultak
nem minden esetben hatóságként, hanem személyként - pl. közterület-felügyelő, mezőőr -
kerültek nevesítésre.
2.1.	A Szabs. tv. 141. § (2d) bekezdésének módosításával pontosításra kerül a tényállás abban a
tekintetben, hogy a jelen módosító törvénnyel bevezetett felhatalmazó rendelkezés alapján
60
megalkotott, a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben
meghatározott központi bírságkezelő szerv az abban meghatározott szervek esetében jogosult a
befizetések azonosítására. Ezen azonosítást természetesen az érintett szerv is végrehajthatja, ez a
bekezdés annak lehetőségét teremti meg, hogy a befizetések központilag is azonosításra
kerülhessenek.
2.2.	2017. január 1-jén lépett hatályba az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.)
42.	§ (2a) bekezdése, amelynek értelmében a bevételt beszedő költségvetési szerv a külön
kormányrendeletben foglaltak szerint korlátozottan rendelkezik a központosított beszedési
számla felett. Ezt követően a Szabs. tv.-nek és a hozzá kapcsolódó rendeleteknek már csak arról
kell rendelkeznie, hogy a külön kormányrendeletben meghatározott beszedési számlájára
érkezett, de a befizetések azonosítására jogosult szerv által vezetett központosított beszedési
számlára továbbított befizetésekkel kapcsolatos - azonosításhoz szükséges - bankkivonatokat és
egyéb adatokat biztosítsák a számlatulajdonosok.
2.3.	Annak érdekében, hogy a kiszabott, végrehajtott bírság befizetését a külön
kormányrendeletben meghatározott központi bírságkezelő szerv be tudja azonosítani, szükséges
a törvényi felhatalmazás, ami alapján a központi bírságkezelő szerv az azonosításhoz szükséges
adatok kezelésére jogosulttá válik.
2.4.	A külön kormányrendelet által kijelölt központi bírságkezelő szerv okán szükséges a
kapcsolódó bekezdések pontosítása.
62.	§
A Szabs. tv. 2017. január 1-től hatályos 139. § (1b) és (1c) bekezdése szerint meghatározott
esetekben a szabálysértési elzárás végrehajtását az elfogás helye szerint illetékes rendőrségi
fogdában kell megkezdeni, illetve végrehajtani.
A Szabs. tv. 153. § (2) bekezdés l) pontja alapján nyilvántartási kötelezettség terheli a
hatóságokat a szabálysértési elzárás kezdő és utolsó napjára vonatkozóan, amely adatokat a
büntetés-végrehajtási intézet, valamint az előkészítő eljárást folytató szerv rögzíti. A hatályos
szabályozás nem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy akár a büntetésként kiszabott
szabálysértési elzárás, akár a pénzbírság, a helyszíni bírság, a közérdekű munka helyébe lépő
szabálysértési elzárás akár részben, vagy egészében rendőrségi fogdán történő végrehajtása
esetén a fenti kezdő és utolsó napra vonatkozó adatokat mely szervnek kell rögzítenie, ezért
indokolt a törvény kiegészítése.
63.	§
A veszélyeztetés kutyával elnevezésű szabálysértési tényállásnak a szabálysértésekről, a
szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
(Szabs. tv.) 193. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti alakzatai nem vonatkoznak az inkriminált
cselekmények vakvezető, illetve a mozgáskorlátozott személyeket segítő kutyával történő
61
elkövetésének esetkörére.
Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a tárgykör tekintetében irányadó, a segítő kutya kiképzésének,
vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályairól szóló 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet a
vakvezető, illetve a mozgáskorlátozott személyeket segítő ebek mellett a segítő kutyák további
kategóriáit is megkülönbözteti (hangot jelző, rohamjelző, személyi segítő, valamint terápiás
kutya), az ez utóbbi körbe tartozó állatokkal történő elkövetés esetkörét úgyszintén mentesíteni
szükséges a szóbanforgó szabálysértés elkövetőit sújtó joghátrányok alól.
64.	§
A Szabs. tv. 196. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezés értelmében köztisztasági
szabálysértést követ el az, aki a felügyelete alatt lévő állat által a közterületen, a közforgalom
céljait szolgáló épületben, vagy a közforgalmú közlekedési eszközön okozott szennyezés
megszüntetéséről nem gondoskodik.
Tekintettel arra, hogy a felügyeletük alatt lévő vakvezető, illetve mozgáskorlátozottakat segítő
kutya által okozott szennyezés megfelelő eltávolítása az állapotuknál fogva nem feltétlenül
várható el a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény
alapján fogyatékos személynek minősülő személyektől, az e körbe tartozó érintetteket a törvény
erejénél fogva szükséges mentesíteni a szóbanforgó szabálysértés elkövetőit sújtó joghátrányok
alól.
65.	§
A Szabs. tv. 206/C. § (1) bekezdésének módosítása azért szükséges, mert a közeljövőben
várhatóan megvalósul az alternatív csatornákon (sms, mms, e-mail, web-portál) érkező
segélyhívások fogadásának lehetősége, amelynek rosszhiszemű igénybevétele a társadalomra
való veszélyesség tekintetében megegyezik a hangalapú hívással megvalósított szabálysértések
veszélyességével.
A Szabs. tv. 206/C. §-ának új bekezdéssel való kiegészítése mindemellett azért szükséges, mert
jelenleg számos vagyonvédelmi riasztórendszer nem segélyhívásnak minősülő, automatikus
rendszerriasztásokat küld sms-ben a 112-es segélyhívószámra, amely körülmény az alternatív
csatornák bevezetését követően jelentősen akadályozhatja az sms-en történő tényleges
segélyhívások fogadását, hiszen azok kezelése feleslegesen terheli a hívásfogadó központok
operátorait.
A szabálysértés vonatkozásában segélyhívásként kell tekinteni a külön jogszabályban - a
segélyhívásokat fogadó szerv hatásköréről, feladatairól, továbbá feladatai ellátásának részletes
szabályairól szóló Kormányrendelet - meghatározott, a természetes személy vagy segélyhívás
kezdeményezésére képes technikai rendszer által segélykérővonalon kezdeményezett jelzést,
amely vészhelyzet vagy egyéb veszélyes körülmény bejelentését tartalmazza.
62
A vészhelyzet olyan ember, állat, műszaki hiba, elemi erő, természeti esemény, baleset, betegség
vagy élettani körülmény okozta helyzet, ami az életben, testi épségben, anyagi javakban okozott
kárral, illetve a természetes és mesterséges környezet fokozott megrongálásával vagy ezek
veszélyeztetésével jár, és amelyet a segélyt kérő természetes személy, illetve a környezetében
lévők a készenléti szervek helyszíni segítsége nélkül önállóan megoldani nem képesek.
Egyéb veszélyes körülménynek minősül az ember, állat, műszaki hiba, elemi erő, természeti
esemény, baleset, betegség vagy élettani körülmény okozta olyan helyzet, ami az életben, testi
épségben, anyagi javakban okozott kárral, illetve a természetes és mesterséges környezet
fokozott megrongálásával vagy ezek veszélyeztetésével jár, és amelyet a segélyt kérő
természetes személy, illetve a környezetében lévők nem képesek önállóan a közmű üzemeltetők
vagy - a készenléti szerveken kívüli - hatóság, hivatalos szerv helyszíni segítsége nélkül
megoldani.
66.	§
Figyelemmel a bíróságoknál, a szabálysértési hatóságoknál és egyes helyszíni bírság kiszabására
jogosult szerveknél az elmúlt időszakban végrehajtott informatikai fejlesztésekre, lehetővé vált
az e szervek által kiszabott vagy végrehajtott bírság- és szabálysértésiköltség-befizetések
központosított ellenőrzése. A jelen törvénymódosítás annak lehetőségét teremti meg, hogy adott
befizetés beazonosítását, ellenőrzését ne a kiszabó, hanem egy kormányrendeletben kijelölt szerv
végezze. Ezzel az érintett szervek tekintetében, jelentős munkateher-csökkenés érhető el.
67.	§
A normaszöveg koherenciáját fenntartani hivatott, jogtechnikai jellegű módosítások.
68.	§
A rendőrségnek a bűncselekmények megakadályozására és felderítésére, valamint a
közbiztonság és a közrend, illetve az államhatár rendjének védelmére és fenntartására vonatkozó
feladatainak eredményes végrehajtásában működnek közre azon rendészeti feladatokat ellátó
személyek, akik feladataik ellátása során az általuk észlelt bűncselekmény, szabálysértés,
közigazgatási bírsággal szankcionálandó jogellenes cselekmény vagy önkormányzati rendeletben
megállapított jogellenes cselekmény észlelése esetén a helyszínen intézkedésre és szükség esetén
kényszerítő eszköz alkalmazására jogosultak. A jogviszony létesítésekor az alkalmazási
feltételeket a munkáltató részére az érintettnek igazolnia kell. A rendőrség azonban a munkáltató
által benyújtott kérelem alapján, közigazgatási eljárás keretében úgy állítja ki a tevékenység
tényleges ellátásához szükséges igazolványt és jelvényt, hogy csupán vélelmezi a feltételek,
köztük az általa később évente ellenőrzendő bűnügyi előéleti feltételek fennállását.
Ezen ellentmondásos gyakorlat felszámolása érdekében az egyes rendészeti feladatokat ellátó
személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 8. § (1) bekezdésének szövegében rögzíteni
kell, hogy a kérelem benyújtásakor a munkáltató nyilatkozik a törvényben meghatározott
63
alkalmazási feltételek fennállásáról.
69. §
Mivel a jelen törvénymódosítást megelőzően hatályban volt szabályozás nem tette lehetővé a
rendészeti feladatokat ellátó személyek elveszett vagy eltulajdonított szolgálati igazolványainak,
illetve szolgálati jelvényeinek körözését, e szabályozási hiányosság kiküszöbölése érdekében a
körözés elrendelését az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint
egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
törvény a továbbiakban a rendőrség kötelezettségévé teszi.
70-71. §
E módosítások az európai, illetve a nemzetközi elfogatóparancs Schengeni Információs
Rendszerbe, illetőleg a SIRENE Iroda által történő elrendelésnek a SIS II rendszerbe történő
átvezetése elősegítését szolgálják.
A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről,
továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési
Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása a SIRENE
Iroda feladatává teszi a bíróság által kibocsátott európai és nemzetközi elfogatóparancsot a
körözési nyilvántartási rendszerben történő rögzítését. A jogalkalmazói gyakorlatban felmerült
problémák megoldása és a SISII jelzésműveletek hatékony kezelése érdekében szükséges
továbbá a körözési adatrögzítés általános érvényű szabályai alóli kivételként nevesíteni az
európai és a nemzetközi elfogatóparancs miatti személykörözéseket.
A figyelmeztető jelzések alapiratai (szkennelt európai elfogatóparancs, fénykép, ujjnyomat) a
SIRENE Iroda részére rendelkezésre állnak, illetve hazai nyilvántartásban elérhetőek: ezen
figyelmezető jelzések naprakész és teljes körű elrendelése, valamint a kiegészítő információk
továbbítása a SIRENE Irodánál biztosított.
72.	§
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról
szóló 2013. LXXXVIII. törvény (Körtv.) 1. § d) pontja definiálja a körözés fogalmát, mely
jelenleg nem tartalmazza a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (Rtv.)
meghatározott rejtett ellenőrzést, mint speciális körözési tevékenységet. Az Rtv. 46/B. § alapján
a rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési és bűnfelderítési célból rejtett ellenőrzésre irányuló
figyelmeztető jelzés elhelyezését rendelhet el a Schengeni Információs Rendszerben (a
továbbiakban: SISII rendszer) személyre, valamint a SISII tv. 10. § (1) bekezdés a)-c) pontjában
meghatározott tárgyakra. A SISII tv. rendelkezései szerint a körözési nyilvántartási rendszer
útján kell elhelyezni a rejtett ellenőrzésre irányuló figyelmeztető jelzést, de a SISII rendszer
2013 áprilisában kialakított működési rendje szerint erre csak abban az esetben van lehetőség, ha
a figyelmeztető jelzéshez tartozik egy nemzeti körözés is. Miután a Körtv. körözés és körözési
eljárás definíciói jelenleg nem tartalmazzák a rejtett ellenőrzést, ezért azok kiegészítése
64
szükséges.
A törvénymódosítás mindemellett a „körözési eljárás” törvényi fogalmát is megfelelően
pontosítja.
73.	§
A jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémák megoldása és a SISII jelzésműveletek
hatékony kezelése érdekében a körözési adatrögzítés általános érvényű szabályai alóli
kivételként kell nevesíteni az európai és a nemzetközi elfogatóparancs miatti
személykörözéseket, az adatrögzítői feladatok SIRENE irodához történő telepítésével.
74-75. §
A Körtv. jogalapot ad a nyilvántartó számára a személyi azonosítóval történő kommunikációra a
körözött személy azonosítása céljából, a (10) bekezdés pedig - az ott meghatározottak szerinti
azonosítást követően - lehetőséget teremt az arcképmás-adatoknak a személyazonosság
igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartásából történő átvételére. Az arcképmás-
adatok automatizmussal történő körözési adatokhoz csatolása érdekében - a Körtv.
módosításával egyidejűleg - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása is szükségessé válik az adattovábbítás jogalapjának
biztosítása céljából. A jogalapok biztosításával a fénykép-adatok - körözési adatrögzítési
ügymenetbe épített - rendszer-rendszerkapcsolattal történő átvétele megvalósulhat, aminek
eredményeként a személykörözési adatok nyilvántartásba vételével egyidejűleg a közérdekből
nyilvános adatoknál a körözött személy - személyazonosítását nagymértékben elősegítő -
fénykép-adata is megjelenítésre kerülhet a rendőrség honlapján. A (11) bekezdés lehetőséget
biztosít a fénykép-adat manuális csatolására abban az esetben, ha nem szerepel a körözött
személy adata a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok
nyilvántartásában.
76. §
1.	A hatóság hatékonyabb feladatellátásnak előmozdítása céljából szükségessé vált a nyilvántartó
által rögzített adatok összehasonlításának alapjául szolgáló referencia-adatbázisok körének
egyrészt a közúti közlekedési nyilvántartás engedély- és jármű-nyilvántartásának, másrészt az
útiokmány-nyilvántartással, harmadrészt a személyazonosítás céljára szolgáló, illetve a
jogosultságot igazoló okmányok nyilvántartásával történő - a 76. § (1) bekezdése szerinti -
kiegészítése.
2.	A körözés alapját képező eljárás megszűnése esetén a körözés jogalapja is megszűnik, minek
okán a körözés visszavonásra kerül. Bűnüldözési érdekből a lőfegyver-körözések tekintetében -
a 76. § (2) bekezdésében foglaltak szerint - speciális adatkezelési határidő megállapítása
szükséges annak érdekében, hogy az eltulajdonított lőfegyverek körözésének visszavonására ne
kerüljön sor még a büntetőeljárás jogerős befejezését követően sem, ha a lőfegyver holléte
továbbra sem ismert a hatóság előtt.
65
77. §
A Körtv. nem tartalmaz arra vonatkozó szabályokat, hogy a törvény rendelkezései szerint ki és
milyen esetben jogosult „adatot igazolni”. Tekintettel arra, hogy a Hermon-KÖNYIR rendszer
adatai nyilvánosságáról - legalábbis a bárki számára megismerhető adatok tekintetében - a
törvény egyébként is rendelkezik, a körözési adat tényének igazolására vonatkozó lehetőséget
indokolt bármely címzett számára biztosítani, hiszen ez legfeljebb annyi információt
tartalmazhat, hogy a kérelemben közölt adatok szerinti személy vagy dolog szerepel-e vagy nem
szerepel a körözési nyilvántartási rendszerben („hit/no hit”).
78.	§
Bűnügyi, bűnmegelőzési érdekek indokolják, hogy a rejtett ellenőrzés miatt elrendelt személy és
járműkörözési adatok továbbítását a törvény kizárja. Az Rtv. a rejtett ellenőrzéssel kapcsolatban
a rendőr számára határoz meg teendőket. A rejtett ellenőrzési célból elrendelt körözés más
hatóságnak történő átadásával bűnügyi érdekek sérülhetnek, ezért ezt kivételként kell nevesíteni
az átadandó adatok körében.
79.	§
A Körtv. szabályozási logikájára figyelemmel indokolt a körözésekhez kapcsolódó intézkedések
kiegészítése a rejtett ellenőrzés végrehajtása során foganatosítandó, az Rtv. 46/C. §-a szerinti
intézkedéssel. A rejtett ellenőrzés során foganatosítandó intézkedés végrehajtójaként - a
jogintézmény specialitása okán - a találatot elérő szervet indokolt nevesíteni, amely adott
esetben egyaránt lehet rendőri és nem rendőri szerv (Nemzeti Adó- és Vámhivatal).
80.	§
1.	A 80. § (1) bekezdése a normaszöveg koherenciáját fenntartani hivatott, jogtechnikai jellegű
módosításokat állapítja meg.
2.	A más ország által elrendelt nemzetközi körözési adatok adatgazdája az a külföldi hatóság,
amely az alapügyben a személy körözését elrendelte. Ezeknek az adatoknak a nyilvánosságra
hozatala a hozzájárulásuk nélkül aggályos és adott esetben bűnügyi, bűnüldözési érdekeket is
sérthet. Ennek megfelelően a Körtv. 8. § (1) bekezdésből - a 80. § (2) bekezdésében írtak szerint
- indokolt hatályon kívül helyezni a „vagy olyan nemzetközi körözés ” szövegrészt.
81.,	85. §
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
2015. évi XLII. törvény (Hszt.) 171. § (1) bekezdése tartalmaz egy felsorolást a hivatásos
állomány tagja részére nyújtható lakhatási támogatások formájáról. Ezen felsorolás egyes
elemeinek a gyakorlati igényeknek megfelelő módosítása szükséges az alábbiak szerint.
A Hszt. 171. § (1) bekezdés e) pontjából elhagyásra kerül az a szövegrész, amely alapján szálló-
vagy garzonelhelyezés kizárólag egyedülállók, illetve gyermektelen házaspárok részére
nyújtható, tekintettel arra, hogy a gyakorlat meghaladta ezt a szabályt és akár ezen körön kívül is
lehetőség van szálló- vagy garzonelhelyezést biztosítani. Indokolatlan például a hivatásos
66
állomány azon tagjának megszüntetni az elhelyezését, akinek házastársával a határozott
időtartamú elhelyezés ideje alatt gyermeke születik, hiszen ettől még az ő lakhatása nem válik
megoldottá. Ezáltal a támogatásban részesíthető kör kiszélesítésre kerül.
A Hszt. 171. § (1) bekezdés f) pontjából elhagyásra került az a bizonytalan tartalmú szövegrész,
mely szerint a lakhatással kapcsolatos költségekhez való hozzájárulásban a „lakással
rendelkezők” részesíthetők. Nem volt egyértelmű a normaszöveg atekintetben, hogy ez a
szűkítés pontosan miként értelmezendő: csak a tulajdonjogot foglalja magába vagy a bérleti
jogot, esetleg más lakáshasználati jogot is. A kérdéses szövegrész elhagyásával egyértelmű lesz,
hogy a rendelkezés nem csak a lakástulajdonnal rendelkezők részére nyújtható támogatás.
A Hszt. 171. § (1) bekezdés h) pontjának újramegállapításával a hatályos szövegrészhez képest
részben elhagyásra kerül az a szűkítés, miszerint a támogatás csak önkormányzati tulajdonban
lévő lakások vonatkozásában nyújtható, így a jövőben esetlegesen olyan lakások is bevonhatók a
támogatási körbe, amelyek ugyan nem önkormányzati tulajdonban állnak, de a rendvédelmi
szerv bérlőkijelölési joggal rendelkezik. Másrészt a bérlőkijelölési jog mellett a jövőben
feltüntetésre kerül a bérlőkiválasztási jog is.
82-83. §
A Hszt. 58. § (5) bekezdése szerint a területi és a helyi szerv vezetője öt évre nevezhető ki
vezetői beosztásába. A kinevezés azonos szolgálati helyen egy alkalommal, öt évvel
hosszabbítható meg, ha a vezető egyéni teljesítményértékelése, valamint az általa irányított
területi vagy helyi szerv szervezeti teljesítményértékelésének ötévi átlaga legalább jó
teljesítményfokozatú. Az érintett vezetői állomány öt- vagy tízévente történő folyamatos
változása felvet lakhatással kapcsolatos problémákat, amelyek kezeléséhez, megoldásához -
tekintettel arra, hogy az adott vezetői beosztást betöltő személyek meghatározott idő letelte utáni
változtatása szolgálati érdekből történik - a munkáltatónak is segítséget kell nyújtania. A Hszt.
fentiekben jelzett kisebb pontosítása lehetőséget teremt a jelenleg működő belügyi lakhatási
támogatási rendszert szabályozó miniszteri rendeleteknek a területi és helyi szervek vezetői
részére nyújtható - a szolgálati érdekeknek megfelelő - speciális lakástámogatási feltételekkel
történő kiegészítésére.
86-90. §
Az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII.
törvény módosításának célja egyrészt a metaadatokra, azaz az arcképmás nyilvántartásba
vételének dátumára, valamint az arcképmáshoz tartozó személy születési évére és nemére
vonatkozó adatokra való előzetes szűrési funkció arcképelemzési folyamatba építéséhez
szükséges jogszabályi feltételek megteremtése. A hatályos szabályozás szerint csak az
arcképmást és a technikai kapcsolószámot kapja meg a központi szerv. A találati lista
leszűkítését segíti ugyanakkor az, hogy ha arcképelemzést végző rendelkezik a referencia-
nyilvántartásban található arcképmáshoz tartozó személy születési évére és nemére vonatkozó
adatokkal. A módosítás másrészt egyszerűsíteni és a gyakorlatban is alkalmazhatóvá tenni
kívánja a személyazonosság ellenőrzést az adatvédelmi követelmények teljeskörű
67
figyelembevétele mellett.
91-96., 98., 101. §
1.	A Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (a továbbiakban: KKSZB) az informatikai
rendszerek (különböző szakrendszerek, valamint adatbázisok) technikai szinten megvalósuló
interoperabilitását szolgáló informatikai műszaki megoldás, amely kulcseleme az E-ügyintézési
tv. harmadik részében előírt informatikai együttműködés megvalósításának.
Az E-ügyintézési tv. által elvárt informatikai együttműködés csak biztonságos elektronikus
csatorna útján történhet, amely biztosítja az eljáró szerv és személy azonosíthatóságát, a
küldemény sértetlenségét, a küldemény kézbesítésének igazolását és a kézbesítés időpontjának
megállapíthatóságát.
A KKSZB az információk, döntések és nyilatkozatok elektronikus úton történő beszerzéséhez
egy gyors, megbízható, időtálló és rugalmas technológiai megoldást képes nyújtani, amelynek
révén a vonatkozó szabályozási környezet adatvédelmi és információbiztonsági előírásainak
megfelelően megvalósítható a törvény által előírt informatikai együttműködés.
A szolgáltatás audit (a továbbiakban: SZA) célja, hogy az adatkezelő az információs
önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti
tájékoztatási kötelezettségének, valamint az érintett tájékoztatáshoz való jogának gyakorlati
érvényesülése érdekében elektronikus megoldást nyújtson a KKSZB-re csatlakozott elektronikus
ügyintézést biztosító szervek adatkezelésében lévő nyilvántartásainak vonatkozásában. A SZA
szolgáltatás további célja, hogy az érintett saját személyes adatai tekintetében az egyes
nyilvántartásokhoz kapcsolódó adattovábbítási nyilvántartási adatokat egységes elvek mentén
kialakított, egységes technikai platformon megvalósított szolgáltatás igénybevételével
igényelhesse. A szolgáltatás révén az érintettek gyakorlatilag egyablakos megoldás keretében,
egy tájékoztatás kérés révén kaphatnak elektronikus úton tájékoztatást a több különböző szerv
adatkezelésében lévő személyes adataik továbbítására vonatkozó információkról.
A KKSZB, valamint az SZA esetében nem támogatható a szolgáltatások piaci alapon működő
szolgáltató általi nyújtásának biztosítása, ezért szükséges a jogintézmény központi elektronikus
ügyintézési szolgáltatásként történő szabályozása.
Törvényi szinten szükséges továbbá előírni a KKSZB és az SZA KEÜSZ-ök kötelező
igénybevételét a meghatározott alanyi kör számára a személyes adatok tekintetében annak
érdekében, hogy az E-ügyintézési tv. keretében konzisztens módon kerüljön szabályozásra a két
új KEÜSZ-re vonatkozó szabályrendszer.
2.	A módosuló szabályozás előírja, hogy az e-ügyintézést biztosító szervek megfelelő
időközönként mentsék és a Kormány rendeletében meghatározott szervnél tárolják a Kormány
rendeletében meghatározott adatokat. A szerv adatfeldolgozónak minősül.
68
3.	A törvénymódosítás felhatalmazást ad a Kormány számára a kötelezően biztosított
szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásoknak vagy a központi elektronikus
ügyintézési szolgáltatásoknak az E-ügyintézési tv. Második és Harmadik Részében foglalt
rendelkezések hatálya alá nem tartozó ügyekben történő felhasználásának feltételei, valamint a
felhasználás során az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet feladata és eljárása, továbbá a
szolgáltatások ilyen körben történő igénybevétele esetén a szolgáltatásért számítható díj
mértékének rendeleti úton történő szabályozására, illetve megállapítására.
A törvénymódosítás mindemellett arra is felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletben határozza
meg az e-ügyintézést biztosító szervek ügyintézési adatainak archiválási rendjét és idejét.
4.	A létező megoldások (pl. cégnyilvántartás, MNB adatkapcsolat, bírósági végrehajtói rendszer)
működésének biztosítása érdekében a javaslat kivételszabály lehetőségét biztosítja a gazdálkodó
szervezeteknek történő kézbesítés tekintetében.
5.	Biztosítani kell, hogy a bíróságok esetében az elektronikus ügyintézés kialakításával
kapcsolatos egyes nyilatkozatokat az OBH tegye meg.
97.,	99-100. §
A módosítási javaslat célja annak biztosítása, hogy az állami tulajdonban lévő központi
szolgáltató (a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő
Részvénytársaság és az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság) által
nyújtott szolgáltatások teljes köre a Kormány irányítása alá nem tartozó állami szervezetek
számára is hozzáférhető legyen.
A módosítás garanciális eleme, hogy a szolgáltatások központi szolgáltatótól történő
igénybevétele csak az érintett szervezet vezetőjének kezdeményezése alapján lehetséges.
102.	§
Az egyes törvényeknek a tiltott szerencsejáték megakadályozásával összefüggő módosításáról
szóló 2016. évi XCVII. törvény ). §-ában foglalt módosító rendelkezést érintő jogtechnikai jellegű
korrekció kizárólagos célja annak elkerülése, hogy egyazon - a jelen törvénymódosítás keretei
között korábbi hatálybalépési időpont mellett felülírt - törvényi rendelkezést két különböző
norma módosítsa párhuzamosan.
103.	§
1.	A jelen csomagban foglalt törvénymódosítások a 103. § (1) bekezdéseként rögzített főszabály
szerint a kihirdetésüket követő nyolcadik napon lépnek hatályba.
2.	A körözés nyilvántartás és a körözési eljárás magasabb jogforrási szintű szabályait
megállapító, a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és
azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény és a Schengeni Információs Rendszer második
generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények
ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi
69
CLXXXI. törvény módosításainak végrehajtása több szervezet által üzemeltetett nyilvántartások,
illetve szakrendszerek összehangolt fejlesztésével valósítható meg, ezért indokolt a 103. § (2) és
(6)	bekezdése szerinti megfelelő felkészülési idő biztosítása.
3.	A tervezési és engedélyezési eljárásokkal összefüggésben az új ideiglenes okmány
bevezetésének elhúzódása várható, ezért a módosuló törvényi rendelkezéseket - a 103. § (4)
bekezdésében írtak szerint - 2017. június 1. napjával szükséges hatálybaléptetni.
4.	A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról
szóló 2015. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseit érintő módosítások 103. § (5) bekezdése
szerinti eltérő időpontban - 2017. szeptember 1-jén - történő hatálybaléptetését a szóbanforgó
előírások hatálya alá tartozó címzettek lakáshelyzetének rendezése érdekében szükséges további
jogalkotási és infrastrukturális intézkedések teszik szükségessé.
5.	Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény egyes módosításainak a 103. § (7) bekezdése szerinti eltérő időpontban történő
hatálybaléptetését a szükséges fejlesztések végrehajtását szolgáló felkészülési idő biztosítására
irányuló törvényalkotói szándék indokolja.
104.	§
Sarkalatossági záradék.
105.	§
Jogharmonizációs záradék.
70