﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/14681.
Benyújtás dátuma: 2017-03-28 15:30
Parlex azonosító: 9ONZDWWY0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter
Törvényjavaslat címe: A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény
módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013.
évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat 3-8. §-a, 22. §-a, 35. § (1) bekezdés c)-h) pontja, valamint 36. § (2) bekezdés a)
pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján, sarkalatosnak minősül, ezért elfogadásához a
jelen lévő országgyűlési képviselő kétharmadának „igen” szavazata szükséges.
2017. évi.....törvény
a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról
1.	§
A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhvtv.) 2. §
 13.	és 14. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 [E törvény alkalmazásában:]
„13. haltermelés: a közös halászati politikáról szóló 1380/2013/EU rendelet szerinti akvakultúra
gyűjtőfogalmon belül valamely halfaj állományának mesterséges módon történő termelése, amely
      a)	extenzív, ha a természetes táplálékbázis mellett kiegészítő természetes anyagokkal végzett
      hozamfokozó módszer,
      b)	félintenzív, ha a természetes táplálékbázis mellett kiegészítő takarmány,
      c)	intenzív, ha kizárólag teljes értékű haltakarmány
 felhasználásával történik;
14.	haltermelési létesítmény: olyan mesterséges létesítmény, amelyet hal vagy más hasznos
víziállat termelésére használnak, valamint azt ezekre a célokra terveztek és engedélyeztek - ide
értve a halkeltető állomást -, továbbá a települések belterületén vagy tanya földterületén fekvő
állóvizek (kerti tó vagy tanyató), amennyiben azokat haltermelési céllal hasznosítják;”
2.	§
 A Hhvtv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodási hatóság által jóváhagyott halgazdálkodási tervben foglaltak alapján
haltermelés a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen vagy annak részén is folytatható.”
3.	§
 A Hhvtv. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államot megillető halgazdálkodási jog haszonbérbe vagy vagyonkezelésbe adható, az
önkormányzatot megillető halgazdálkodási jog a 23/A. §-ban foglaltak szerint haszonbérbe adható.”
4.	§
 A Hhvtv. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. §
Az önkormányzatot illeti meg a halgazdálkodási jog, ha az ingatlan, amelyen a lefolyástalan állóvíz
típusú halgazdálkodási vízterület fekszik, a folyam, folyó, vízfolyás mentett oldalán helyezkedik el,
2
 és az önkormányzat többségi tulajdonában áll.”
5.	§
 A Hhvtv. 23/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) Ha az önkormányzat nem kíván élni a 23. § szerinti halgazdálkodási jogával, akkor
 a)	e joga nyilvános pályázat útján, a 32. §-ban meghatározottakra figyelemmel haszonbérbe
 adható vagy
 b)	e jogáról a halgazdálkodási hatóság felé tett nyilatkozatával az állam javára mondhat le.”
6.	§
 (1)	A Hhvtv. 29. § (5) bekezdése a következő e)-f) ponttal egészül ki:
 [A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés nem köthető azzal, aki]
 „e) az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt büntetett előéletű:
     ea)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében
     meghatározott közélet tisztasága elleni bűncselekmény vagy XVII. fejezetében meghatározott
     gazdasági bűncselekmény,
      eb)	a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVII. fejezetében meghatározott
      korrupciós bűncselekmény, XXXVIII. fejezetében meghatározott pénz- és bélyegforgalom
      biztonsága elleni bűncselekmény, XXXIX. fejezetében meghatározott költségvetést károsító
      bűncselekmény, XL. fejezetében meghatározott pénzmosás, XLI. fejezetében meghatározott
      gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény, XLII. fejezetében meghatározott fogyasztók
      érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő bűncselekmény vagy XLIII. fejezetében
      meghatározott tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmény,
 f)	gazdálkodó szervezetben vezető tisztség betöltését kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt
 áll.”
 (2)	A Hhvtv. 29. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
 „(8) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés csak akkor köthető meg, ha a
 szerződő fél hatósági bizonyítvánnyal igazolja a miniszter részére, hogy vele szemben nem áll fenn
 az (5) bekezdés e) pont és f) pontjában meghatározott kizáró ok.
 (9)	A szerződés hatályának időtartama alatt a miniszter a szerződő felet írásban, a mulasztás
 jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja annak igazolására, hogy vele szemben az (5)
 bekezdés e) pont és f) pontjában meghatározott kizáró ok fennáll-e.
 (10)	A miniszter
 a)	a (8) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a szerződés
 megkötésének időpontjáig,
 b)	a (9) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a szerződés
3
hatályának megszűntéig
kezeli.”
7.	§
A Hhvtv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló szerződés megszűnik a haszonbérlő
a)	felszámolását elrendelő végzés jogerőre emelkedését követő napon,
b)	végelszámolásának kezdő időpontját követő napon, vagy
c)	jogutód nélküli megszűnésének napján.”
8.	§
A Hhvtv. 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A halgazdálkodási jog - a haszonbérletre irányuló szerződés megszűnését követő naptól
számított 6 hónapon belüli - ismételt haszonbérbe adása esetén az (1) bekezdés szerinti ellenértéket
az új haszonbérlő köteles az előző haszonbérlő részére megfizetni.”
9.	§
A Hhvtv. 37. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A halgazdálkodási vízterületeken a hal fogása és a halfogásra irányuló tevékenység]
„a) bemutatási célú halászat, vagy ökológiai célú, szelektív halászat, vagy más hasznos víziállat
forgalmazási célú gyűjtése esetén halászati engedéllyel,”
[e törvény rendelkezéseinek betartásával folytatható.]
10.	§
A Hhvtv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A halászati engedély kizárólag azon a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületen jogosít
bemutatási célú halászat, vagy ökológiai célú, szelektív halászat végzésére, vagy más hasznos
víziállat forgalmazási célú gyűjtésére, amelyre kiadásra kerül.”
11.	§
(1)	A Hhvtv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Állami horgászjegyet és horgász fogási naplót az a természetes személy válthat ki, aki
rendelkezik állami horgászvizsgával vagy korábbi érvényes állami horgászjegyét bemutatja,
horgászszervezeti tagságát igazolja. A horgász az állami horgászvizsgát állami horgászvizsga-
4
bizonyítvánnyal igazolja. Magyar állami horgászvizsgával nem rendelkező természetes személy
más országban kiállított horgászati okirat vagy okmány bemutatásával jogosult az állami
horgászjegy és a horgász fogási napló kiváltására.”
(2)	A Hhvtv. 40. §-a a következő (7)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az állami horgászvizsga letétele alól a halgazdálkodási hatóság felmentést ad azon vak vagy
gyengénlátó személy részére, aki ezen állapotát igazoló okmányokat benyújtja.
(8)	Az állami horgászjegy és a horgász fogási napló összevont halfogásra jogosító okmányként is
kiadható.
(9)	Az állami horgászvizsgáztatást a halgazdálkodási hatóság vagy az általa horgászvizsgáztatásban
való közreműködésre feljogosított szervezet végzi.”
12. §
(1)	A Hhvtv. 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Halászati engedély, állami halászjegy, állami horgászjegy, turista állami horgászjegy nem
adható annak a személynek - a halgazdálkodási hatóság által a bírságot kiszabó határozatban
megállapított eltiltás időtartamára -, akivel szemben halvédelmi bírságot szabtak ki. A
halgazdálkodási hatóság által megállapított időtartam lejártát követően halászati engedély, állami
halászjegy, állami horgászjegy, turista állami horgászjegy csak akkor adható ki, amennyiben az
igénylő a halvédelmi bírságot megfizette.”
(2)	A Hhvtv. 43. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a
következő (5) bekezdéssel és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti eltiltás időtartama három hónaptól három évig terjedhet. Az eltiltás
időtartamát a halgazdálkodási hatóság az eset összes körülményére - így különösen az érintettek
érdekei sérelmének körére, súlyára, a jogsértő állapot időtartamára és a jogsértő magatartás ismételt
tanúsítására, a jogsértéssel elért előnyre - tekintettel határozza meg a halvédelmi bírságot kiszabó
határozatban.
(4)	A halászati engedély, állami halászjegy, halász fogási napló megsemmisülését vagy elvesztését a
jogosult haladéktalanul köteles bejelenteni a halgazdálkodási hatóságnak. A halgazdálkodási
hatóság a megsemmisült vagy elveszett okmányt a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására
kiadott rendelet szerinti díj megfizetése ellenében pótolja.
(5)	Az állami horgászjegy vagy horgász fogási napló megsemmisülését vagy elvesztését a jogosult,
  a)	az állami horgászjegyet kiállító halgazdálkodási hatóság megbízása alapján a horgászok és a
  horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba
  vett szervezet, mint az állami horgászjegy és a horgász fogási napló forgalmazásával megbízott
  azon forgalmazási pontján, ahol számára az okmány kiadásra került vagy
5
 b)	ha az a) pontban meghatározott helyen az állami horgászjegy forgalmazás megszűnt, a
 horgászok és a horgász egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági
 nyilvántartásba vett szervezetnek
 haladéktalanul köteles bejelenteni.
 (6)	Az (5) bekezdésben meghatározott szervezet a megsemmisült, illetve elveszett állami
 horgászjegyet vagy horgász fogási naplót a jogosult kérelmére az e törvény végrehajtására kiadott
 rendelet szerinti díj megfizetése ellenében pótolja.”
13.	§
 (1)	A Hhvtv. 44. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(6) A halgazdálkodásra jogosult köteles nyilvántartást vezetni az általa kiadott területi jegyekről,
 továbbá köteles
 a)	a halgazdálkodási hatóságnak és
 b)	- a (6a) bekezdés a) pontjában foglalt adatok kivételével - a tagszervezeti, speciális jogállású
 tagi vagy tagszervezeti tagi jogviszonya esetén, a horgászok és a horgász egyesületek országos
 érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezetnek
 a nyilvántartásba való betekintést lehetővé tenni és a nyilvántartásból adatot szolgáltatni.”
 (2)	A Hhvtv. 44. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
 „(6a) A (6) bekezdés szerinti területi jegy nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
 a)	a területi jeggyel rendelkező családi és utóneve;
 b)	a területi jeggyel rendelkező állami horgászjegyének, turista állami horgászjegyének vagy
 állami halászjegyének száma, amelyhez a területi jegy kiadásra került;
 c)	a területi jegy sorszáma;
 d)	a területi jegy váltásának időpontja az év, hónap, nap, óra, perc megadásával;
 e)	a területi jeggyel érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterület vagy vízterületek
 megnevezése, víztérkódja;
 f)	a területi jegy érvényességének időtartama.”
14.	§
 A Hhvtv. 46. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (7a)-(7d)
 bekezdéssel egészül ki:
 „(7) Az (5) és (6) bekezdés szerint engedélyezett halfogási tevékenység a miniszternél
 nyilvántartott, minősítési-üzembehelyezési vizsgával rendelkező, kétévenkénti elektromos
 érintésvédelmi felülvizsgálattal megfelelőnek nyilvánított egyenáramú elektromos eszközzel
 végezhető.
(7a) Az (5) bekezdés szerinti engedélyt kérelmező a (7b) bekezdésben foglalt adatokat - az
6
egyenáramú elektromos eszköz megfelelőségét igazoló minősítési-üzembehelyezési vizsgát és az
érvényes elektromos érintésvédelmi felülvizsgálati vizsgát igazoló irat egyidejű benyújtásával -
köteles a halgazdálkodási hatóságnak nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni.
 (7b) A (7) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza:
 a)	a kérelmező nevét és címét;
 b)	az egyenáramú elektromos eszköz tulajdonosának nevét és címét;
 c)	az egyenáramú elektromos eszköz gyártmányát, típusát, gyártási számát;
d)	az egyenáramú elektromos eszköz minősítési-üzembehelyezési vizsga-igazolásának számát;
e)	az egyenáramú elektromos eszköz elektromos érintésvédelmi felülvizsgálat helyét és
időpontját;
 f)	az egyenáramú elektromos eszköz nyilvántartásba vételi határozat iktatószámát.
(7c) Az (5) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező a (7b) bekezdésben meghatározott adatokban
történt változást haladéktalanul, de legkésőbb az adatváltozás bekövetkezésétől számított 30 napon
belül bejelenti a miniszternek.
(7d) A halgazdálkodási hatóság az elektromos érintésvédelmi felülvizsgálattal nem megfelelőnek
nyilvánított, üzemen kívül helyezett, elveszett, megsemmisült vagy elkobzott elektromos eszközt
törli a nyilvántartásból. Az elektromos eszköz soron következő elektromos érintésvédelmi
felülvizsgálata - a sikertelenség kivételével - a nyilvántartást nem érinti.”
15.	§
 (1)	A Hhvtv. 47. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
 [Az (1) bekezdés szerinti felmentés, illetve a 46. § (5) bekezdés szerinti engedély - közösségi
 jelentőségű halfajok esetében a 16. § előírásainak figyelembevételével - a következő okokból
 adható meg:]
 „h) folyóvíz hosszirányú átjárhatóságának akadályozottsága esetén a halállomány áttelepítéséhez
 szükséges befogási célból.”
 (2)	A Hhvtv. 47. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
 „(4) A 46. § (5) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem kizárólag elektronikusan nyújtható be a
 miniszternek.”
16.	§
 (1)	A Hhvtv. 49. § (3) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [A halgazdálkodási terv tartalmazza]
 „h) a halállomány őrzésének módját, a halászati őrök és a társadalmi halőrök vonatkozásában az e
 törvény végrehajtására kiadott rendeletben megállapított, illetve az államot megillető
 halgazdálkodási jog haszonbérleti jogviszony keretében történő átengedésére irányuló
7
 pályázatban vagy szerződésben a kötelezőn felül vállalt minimális létszámát,”
 (2)	A Hhvtv. 49. § (3) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
 [A halgazdálkodási terv tartalmazza]
„j) a helyi horgászrend azon rendelkezéseit, amelyek - ha erre jogszabály lehetőséget ad - a
jogszabályban meghatározott korlátozásokat enyhítik,
 k) a helyi horgászrendben, illetve helyi halászrendben szereplő, e törvényre és végrehajtására
 kiadott rendeletre való hivatkozást.”
17.	§
 A Hhvtv. a következő 49/A. §-sal egészül ki:
„49/A. §
(1)	A 24. § (2) bekezdése, valamint a 26. § (2) bekezdése szerinti alhaszonbérbe adás esetén a
haszonbérlőt nem terheli halgazdálkodási terv készítési kötelezettség, amennyiben az alhaszonbérbe
adás a haszonbérleti szerződés hatálybalépésének napjától számított 60 napon belül megvalósul,
ebben az esetben a halgazdálkodási terv készítési kötelezettség az alhaszonbérlőt terheli. E
rendelkezés a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halászati őrzését nem érinti, annak
működését biztosítani kell.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti, a haszonbérleti szerződés és az alhaszonbérleti szerződés
hatálybalépése közötti legfeljebb 60 napos időtartam alatt az adott nyilvántartott halgazdálkodási
vízterületen halfogási tevékenység - a haszonbérlő hozzájárulásával - a nem nyilvántartott
halgazdálkodási vízterületre vonatkozó szabályok szerint végezhető.”
18.	§
 (1)	A Hhvtv. 56. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
 „(2a) A (2) bekezdés szerinti halászati őri vizsga érvényességét a halászati őr működési helyének,
 illetve illetékességének megváltozása nem érinti.”
 (2)	A Hhvtv. 56. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(6) Állami alkalmazásban álló halászati őr
 a)	feladat- és hatáskörében országos illetékességgel eljárhat,
b)	a hal származását bármely természetes személynél vagy jogi személynél - beleértve a hal
forgalmazásával, fuvarozásával, étkezési célú feldolgozásával és értékesítésével foglalkozókat is
 -	ellenőrizheti, valamint a tevékenység végzésének helyére beléphet,
 c)	feladatteljesítése során az árvízvédelmi töltést - beleértve a forgalomtól elzárt területeket is -
 engedély nélkül használhatja.”
8
(3)	A Hhvtv. 56. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr
az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási
vízterületen és annak partján jogosult:]
  „c) a kifogható mérettartományon kívüli, a területi jegyen meghatározott mennyiségen felüli, a
  tilalmi időben kifogott, valamint a védett halat és más hasznos víziállatot a vízbe kíméletesen
  visszahelyeztetni, az élettelen halat elismervény ellenében az egyes rendészeti feladatokat ellátó
  személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést
  biztosító módosításáról szóló törvény szerint elvenni,”
(4)	A Hhvtv. 56. § (7) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló törvény szerint alkalmazott halászati őr
az ott meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazásán túl a halgazdálkodási
vízterületen és annak partján jogosult:]
  „f) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, a
  vízpartról élve elszállítani megkísérelt halat abba a nyilvántartott halgazdálkodási vízterületbe
  visszaengedni, amelyből a halat kifogták, vagy elismervény ellenében elvenni és gyorsan,
  kíméletesen leölni.”
(5)	A Hhvtv. 56. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a halászati őr jogosult a (7) bekezdésben foglalt
intézkedése keretében megismert személyes adatok kezelésére az intézkedése alapján indult eljárás
megindításáig.”
(6)	A Hhvtv. 56. §-a a következő (13) bekezdéssel és (14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve alkalmazásában álló állami halászati
őr a jogellenes halgazdálkodási tevékenység felderítése érdekében próbavásárlást végezhet. A
próbavásárláshoz az állami halászati őr közreműködő személyt vehet igénybe. A közreműködő
személy részére a közreműködést igénybe vevő halgazdálkodási hatóság megbízólevelet állít ki,
amely tartalmazza a közreműködő nevét, továbbá azt, hogy mely forgalmazónál milyen típusú
ellenőrzésben vehet részt. A közreműködő személyre a halgazdálkodási hatóság ügyintézőjére
vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni.
(14) Próbavásárlás esetén az állami halászati őr az ellenőrzési jogosultságát a próbavásárlás
befejezésekor igazolja, ezzel egyidejűleg a forgalmazó képviseletében eljáró személy a termék
visszavétele mellett köteles a vételárat visszatéríteni. Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági
ellenőrzés során a termék károsodik, részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási
költségnek minősül.”
19. §
9
A Hhvtv. a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„56/A. §
(1)	A halászati őr a nyilvántartott halgazdálkodási vízterület halállományának és élőhelyének őrzése
érdekében az 56. § (7) bekezdés f) pontja szerinti tevékenysége során a kép-, video-, illetve
hangrögzítő készüléket a következő feltételek együttes fennállása esetén üzemeltetheti:
a)	a kép-, video-, illetve hangfelvétel rögzítése a jogsértő cselekmények megelőzését és
bizonyítását szolgálja,
b)	a fennálló körülmények valószínűsítik, hogy a jogvédelem más módszerrel, mint a felvételek
felhasználása, nem érhető el,
c)	a készülék alkalmazása az a) pontban meghatározott célok eléréséhez elengedhetetlenül
szükséges mértékig terjed, és nem jár az információs önrendelkezési jog aránytalan
korlátozásával.
(2)	Az (1) bekezdés alapján rögzített felvételhez - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel -
kizárólag a halászati őr, a halgazdálkodásra jogosult és a halgazdálkodási hatóság férhet hozzá, az
más részére nem továbbítható.
(3)	Az (1) bekezdés alapján rögzített felvételt tárolni kell abból a célból, hogy az a rögzítés
helyszínén elkövetett jogsértő cselekmény miatt indult eljárásban bizonyítékul felhasználható
legyen. A megismert adatokat és a felvételeket a halászati őr, a halgazdálkodásra jogosult és az
eljáró halgazdálkodási hatóság 5 évig kezeli, ezt követően a rögzített felvételt haladéktalanul törölni
kell úgy, hogy az többé ne legyen helyreállítható.
(4)	Bíróság vagy más hatóság törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából előterjesztett,
az (1) bekezdés alapján rögzített felvétel megismerésére irányuló megkeresésére a rögzített felvétel
másolatát a megkereső szerv számára haladéktalanul meg kell küldeni.”
20.	§
A Hhvtv. 57. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés a) pontja szerinti halászati őri vizsga érvényességét a társadalmi halőr
működési helyének megváltozása nem érinti. Az a társadalmi halőr, aki az 56. § (2) bekezdés
szerinti halászati őri vizsgával rendelkezik, a (2) bekezdés a) pontjában előírt halászati őri vizsga
letételére nem köteles.”
21.	§
A Hhvtv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„59. §
10
(1)	Valamennyi halnak és halterméknek a forgalmazás során meg kell felelnie a tenyésztett
víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és
a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről szóló
miniszteri rendeletben foglaltaknak, valamint az Európai Unió közvetlenül is alkalmazandó jogi
aktusában meghatározott fogyasztói tájékoztatási követelményeknek.
(2)	A forgalmazás során az eltérő beszerzésből származó valamennyi hal és haltermék csak
elkülönítetten tárolható.”
22.	§
A Hhvtv. a következő 60/A. §-sal egészül ki:
„60/A. §
A 22. § (1) bekezdésétől eltérően a Balaton különleges rendeltetésű nyilvántartott halgazdálkodási
vízterület tekintetében az államot megillető halgazdálkodási jog hasznosítását az állam 100%-os
tulajdonában álló Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. látja el.”
23.	§
A Hhvtv. a következő 60/B. §-sal egészül ki:
„60/B. §
A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. tekintetében az államot megillető tulajdonosi jogok és
kötelezettségek összességét a miniszter gyakorolja.”
24.	§
A Hhvtv. 61. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A halgazdálkodási hatóság hatósági feladatainak ellátása során]
„n) azonnali eljárási cselekmény érdekében a helyszíni szemlét a lezárt terület, épület, helyiség
felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére is megtarthatja;”
25.	§
A Hhvtv. a 62. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„19/A. Egyes eljárási rendelkezések
62/A. §
11
Halgazdálkodási hatósági ügyben
 a)	a kérelem kizárólag írásban terjeszthető elő,
 b)	legfeljebb két ízben van helye hiánypótlásra felhívásnak.
62/B. §
(1)	A halgazdálkodási hatóság felfüggeszti az eljárását, ha a halgazdálkodási hatósági ügy
előkérdését más szerv büntetőeljárásban folytatott eljárása képezi.
 (2)	A halgazdálkodási hatóság a határozatát hivatalból a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok
 sérelmével is módosíthatja vagy visszavonhatja illetve szakhatóságként a döntést hozó hatóságnál
 kezdeményezheti a közreműködésével kiadott határozat módosítását vagy visszavonását abban az
 esetben, ha az őshonos halállomány fennmaradását és természetes módon történő megújulását,
 gyarapodását, a hal és élőhelyének védelmét akadályozó szempontok azt szükségessé teszik.
(3)	Ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra
irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv a végrehajtást elrendelő
hatóság.”
26.	§
 (1)	A Hhvtv. 63. § (3) bekezdése a következő s)-w) ponttal egészül ki:
[A központi költségvetésről szóló törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására
évente meghatározott forrást a miniszter a következőkre fordítja:]
„s) halra, haltermékre, halkereskedelemre vagy halból készült ételekre vonatkozó nemzeti
minőségrendszerek, illetve védjegyek támogatása,
t) halat, horgászatot, valamint halászatot bemutató muzeális gyűjtemények, illetve bemutató
intézmények, épületek, létesítmények létrehozásának támogatása,
u) halat, horgászatot, valamint halászatot ábrázoló művészeti alkotások létrehozásának
támogatása,
 v) halgazdálkodási és halvédelmi kutatások támogatása,
w) a halgazdálkodási szakpolitikát meghatározó nemzetközi szervezetekben Magyarország
tagságának támogatása.”
 (2)	A Hhvtv. 63. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti bevétel a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű
 szervének bevétele, amelyet a következőkre fordít:]
 „b) az állami halőri szolgálat működtetése.”
27.	§
 A Hhvtv. 20. alcíme a következő 63/A. §-sal egészül ki:
12
63/A. §
A halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve a 63. § (1) bekezdés c) és d) pont szerinti
díjbevételeiről és annak a 63. § (4) bekezdésében meghatározott felhasználásáról a tárgyévet követő
év június 30-ig a miniszter részére részletes szakmai és költségvetési beszámolót készít.”
28.	§
A Hhvtv. a következő 65/A. §-sal egészül ki:
„65/A. §
A halgazdálkodási hatósági eljárás keretében elkobzott, ideiglenesen visszatartott vagy tulajdonosa
által hátrahagyott horgászkészséget, halászeszközt, egyéb eszközt - ha az erről szóló döntés
jogerőre emelkedésének vagy a hátrahagyott eszköz megtalálásának időpontjától számított hat
hónapon belül nem jelentkezik érte tulajdonosa - a halgazdálkodási hatóság jogosult
megsemmisíttetni vagy a tulajdonos nevében és helyett rendelkezni vele.”
29.	§
A Hhvtv. 66. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki a halgazdálkodásra jogosulttal
szemben, ha]
„h) a 10. § (3) bekezdés szerint előírt kötelezettségének teljesítését a határozat kézhezvételétől
számított 60 napon belül nem kezdi meg.”
30.	§
(1)	A Hhvtv. 67. § (1) bekezdése a következő o)-q) ponttal egészül ki:
[A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki]
„o) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltnál nagyobb testhosszúságú, jogszerűen
kifogott halat a vízpartról nem leölve elszállító,
p) a kifogott halat korábban kifogottal kicserélő,
q) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt meghatározás szerint kívülről akasztott
halat megtartó”
[személlyel szemben.]
(2)	A Hhvtv. 67. §-a a következő (4) bekezdés és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki az igazolatlan eredetű, nem nyomon
követhető halat, halterméket vagy más hasznos víziállatot forgalmazó természetes vagy jogi
személlyel szemben.
13
 (5)	A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki a 38. § (2) bekezdése alapján kiadott
 halászati engedély 38. § (3) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott rendelkezését megsértő
 természetes személlyel vagy jogi személlyel szemben.”
31.	§
 A Hhvtv. a következő 69/A. §-sal egészül ki:
„69/A. §
 A halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási bírság és a halvédelmi bírság kiszabása során
 megismert személyes adatokat a halgazdálkodási bírság esetén 15 évig, a halvédelmi bírság esetén 5
 évig kezeli.”
32.	§
 A Hhvtv. 70. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [A halgazdálkodási hatóság figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont személyt, ha]
 „b) halfogásra jogosító okmányok nélkül bemutatási vagy ökológiai célból halászott vagy más
 hasznos víziállatot forgalmazási célból gyűjtött, de a halgazdálkodási hatóság által előírt
 határidőn belül bemutatja a halászat vagy a gyűjtés időpontjában érvényes halászati engedélyét,
 fogási naplóját, valamint a személyazonosság igazolására szolgáló arcképes igazolványát, és
 amennyiben az ellenőrzés időpontjáig a fogási naplóban rögzítendő, de nem rögzített halat, illetve
 a más hasznos víziállatot nem tartotta meg,”
33.	§
 A Hhvtv. 72. § (1) bekezdése a következő 38-43. ponttal egészül ki:
 [Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg]
 „38. az államot megillető halgazdálkodási jog haszonbérleti jogviszonyának időtartama alatti, a
 tulajdonosi ellenőrzésre, valamint haszonbérlői adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó
 részletes szabályokat;
 39.	az akvakultúrás termeléshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségekre, továbbá az
 adatok gyűjtésére vonatkozó részletes szabályokat;
 40.	a halgazdálkodási vízterületről kifogott halak és más hasznos víziállatok haltermelési
 létesítménybe történő telepítésének részletes feltételeit;
 41.	az egyenáramú elektromos eszköz minősítési-üzembehelyezési vizsgáztatását és elektromos
 érintésvédelmi felülvizsgálatát elvégezni jogosult szervezeteket;
 42.	az idegenhonos halak és más hasznos víziállatok szállításának szabályait;
 43.	az állami halőri szolgálat szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat.”
34.	§
14
 (1)	A Hhvtv. 74. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
 „(4a) A (4) bekezdés szerinti jogosult halgazdálkodási jogáról a halgazdálkodási hatóság felé tett
 nyilatkozatával lemondhat.”
 (2)	A Hhvtv. 74. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(7) Az e törvény hatálybalépését megelőzően létrejött olyan társult halászati jog esetén, amelynél a
 halászati jog gyakorlásának alapját képező ingatlan, illetve ingatlanok tekintetében az állami
 tulajdonjog hányada nem haladja meg az 50%-ot, a halgazdálkodási jog gyakorlása körében az
 államot a halgazdálkodási hatóság országos illetékességű szerve képviseli, amennyiben meghaladja
 az 50%-ot, a miniszter által meghatalmazott személy képviseli.”
35.	§
 (1)	A Hhvtv.
 a)	2. § 3. pontjában a „nyomtatvány” szövegrész helyébe az „űrlap” szöveg,
 b)	2. § 9. pontjában a „kereskedelmi” szövegrész helyébe a „bemutatási” szöveg,
 c)	22. § (3) bekezdés c) pontjában az „állam” szövegrész helyébe az „állam, vagy - a 23/A. §-ban
 foglalt esetben - az önkormányzat” szöveg,
 d)	24. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „költségvetési szerv” szövegrész helyébe a
 „központi költségvetési szerv” szöveg,
 e)	29. § (6) bekezdésében az „(5) bekezdés b) vagy d) pontja” szövegrész helyébe az „(5)
 bekezdés b) vagy d)-f) pontja” szöveg,
 f)	30. § (1) bekezdés a) pontjában a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé
 válását” szöveg,
 g)	31. § (1) bekezdés a) pontjában a „hal és élőhelyének” szövegrész helyébe a „hal élőhelyének”
 szöveg,
 h)	30. § (2) bekezdésében a „jogerősen” szövegrész helyébe a „véglegesen”,
 i)	40. § (1) bekezdésben az „az általa írásban forgalmazásra feljogosított szervezet” szövegrész
 helyébe „a kiállító halgazdálkodási hatóság megbízása alapján a horgászok és a horgász
 egyesületek országos érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett
 szervezet, mint az állami horgászjegy és a horgász fogási napló forgalmazásával megbízott”
 szöveg,
 j) 44. § (5) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „végleges, illetve jogerős” szöveg,
 k) 45. § (1) bekezdés a) pont aa) pontjában a „kereskedelmi, ökológiai, valamint szelektív célú
 halászat” szövegrész helyébe a „bemutatási célú halászat, ökológiai célú, szelektív célú halászat,
 illetve más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtése” szöveg,
 l) 54. § (4) bekezdés b) pontjában a „feljogosított” szövegrész helyébe a „megbízott” szöveg,
 m) 56. § (7) bekezdés d) pontjában a „horgászrendet” szövegrész helyébe a „horgászrendet vagy
 helyi halászrendet” szöveg
 lép.
15
 (2)	A Hhvtv.
 a)	57. § (2) bekezdés b) pontjában a „halgazdálkodási hatóság” szövegrész helyébe a „működési
 helye szerinti halgazdálkodási hatóság” szöveg,
 b)	58. § (1), (2) és (5) bekezdésében a „hal vagy haltermék” szövegrész helyébe a „hal,
 haltermék, vagy más hasznos víziállat”szöveg,
 c)	63. § (3) bekezdés c) pontjában a „halfajok” szövegrész helyébe a „halfajok, más hasznos
 víziállatok”szöveg,
 d)	65. § f) pontjában a „lefoglalását” szövegrész helyébe a „lefoglalását, zár alá vételét” szöveg,
 e)	65. § h) pontjában a „lefoglalhat” szövegrész helyébe a „lefoglalhat, zár alá vehet” szöveg,
 f)	69. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedésétől” szövegrész helyébe a „véglegessé
 válásától” szöveg,
 g)	72. § (1) bekezdés 10. és 30. pontjában a „fogási napló” szövegrész helyébe a „papíralapú és
 az elektronikus fogási napló” szöveg,
 h)	75. §-ában a „22-32. §” szövegrész helyébe a „22-32. §, továbbá a 60/A. §” szöveg
 lép.
36.	§
 (1)	Hatályát veszti a Hhvtv. 21/A. alcíme.
 (2)	Hatályát veszti a Hhvtv.
 a)	29. § (5) bekezdés c) pontjában a „vagy” szövegrész,
 b)	38. § (7) bekezdése,
 c)	52. § (4) bekezdése,
 d)	58. § (4) bekezdésében az „állategészségügyi hatóság közreműködésével” szövegrész,
 e)	58. § (5) bekezdésében a „szálláshely vagy” szövegrész,
 f)	63. § (4) bekezdés c) pontja,
 g)	67. § (1) bekezdés d) pontjában az „a törvény által” szövegrész,
 h)	67. § (1) bekezdés j) pontja,
 i)	69. § (3) bekezdése,
 j) 74. § (8) bekezdése.
37.	§
 (1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
 (2)	A 2. §, a 15. § (2) bekezdés, a 24. és 25. §, a 35. § (1) bekezdés f), h) és j) pontja, 35. § (2)
 bekezdés d)-f) pontja, 36. § (1) bekezdése, 36. § (2) bekezdés c) és i) pontja 2018. január 1-jén lép
 hatályba.
38.	§
16
E törvény 3-8. §-a, 22. §-a, 35. § (1) bekezdés c)-h) pontja, valamint 36. § (2) bekezdés a) pontja az
Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
17
Általános indokolás
A törvényjavaslat a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvényt (a
továbbiakban: Hhvtv.), annak hatálybalépését követően a jogalkalmazás során nyert
tapasztalatok alapján módosítja. A törvényjavaslat ennek keretében technikai jellegű pontosító
módosításokat, a gyakorlatban történő működéshez elengedhetetlen érdemi kiegészítéseket,
továbbá a törvényjavaslat által érintett szabályozásra vonatkozó, az általános közigazgatási
rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 2018. január 1-jével történő hatálybalépésével
szükségessé vált módosításokat tartalmaz.
Részletes indokolás
1. §
A módosítás a haltermelés és a haltermelési létesítmény fogalmát pontosítja.
A haltermelés fogalmának pontosítása meghatározza a különböző intenzitású haltermelési
megoldásokat, emellett a haltermelési céllal hasznosított kerti tavak és tanyatavak helyzetét is
rendezi.
A haltermelési létesítmény esetében a pontosítás kiterjeszti a haltermelési létesítmény fogalmát -
a hal mellett - a más, vízben termelhető állatra is, lehetőséget biztosítva többek között az
édesvízi ráktenyésztés szabályozására is.
A módosítás következtében a halkeltető állomások is a haltermelési létesítmények körébe
kerülnek annak érdekében, hogy lehetővé váljon a Balaton vízrendszerén belül nemcsak a busa
nevelésének, hanem a mesterséges szaporításának tiltása is.
2. §
A módosítás technikai jellegű pontosítást tartalmaz.
3.	§
A rendelkezés - összhangban a törvényjavaslat által megállapított új 23/A. §-sal - deklarálja az
önkormányzatot megillető halgazdálkodási jog átengedésének lehetőségét.
4.	§
A módosítás a tó jellegű (lefolyástalan állóvíz) és folyóvízzel nem befolyásolt vízjárású (mentett
oldalon elhelyezkedő) víztestek esetében nevesíti a meder többségi tulajdonjogával rendelkező
önkormányzatok ex lege halgazdálkodási jogát, mivel a gyakorlatban értelmezési nehézséget
okozott a vízfolyások medrén és partjain kialakított olyan tározók halgazdálkodási jogának
státusza, ahol nincs árvízvédelmi mű. (A mentett oldal kifejezés ugyanis csak ott értelmezhető,
18
ahol árvízvédelmi mű a vízfolyás eredeti árterültét mentett oldalra és hullámtérre osztja.)
5.	§
A módosítás lehetővé teszi, hogy az önkormányzat az őt ex lege megillető halgazdálkodási jogot
haszonbérlet formájában érdemi halgazdálkodónak átadhassa. E megoldással a halgazdálkodás
gyakorlati megvalósítására nem képes önkormányzat az őt megillető halgazdálkodási jog révén a
haszonbérleti díjjal úgy is bevételhez juthat, hogy a törvény által a halgazdálkodóra megállapított
kötelezettségek a pályázati úton kiválasztott, felkészült, a halgazdálkodás gyakorlatát érdemben
végrehajtani képes haszonbérlőt terhelik.
6.	§
A módosítás új szempontot vezet be a halgazdálkodási jog haszonbérletére irányuló
szerződéskötés alanya esetében. A leendő haszonbérlő esetében a halgazdálkodási jog
haszonbérletére irányuló szerződés megkötésének feltétele annak igazolása, hogy a megjelölt
bűncselekmények elkövetése miatt nem büntetett előéletű.
7.	§
A Hhvtv. 30. §-a rendelkezik a halgazdálkodási jog haszonbérletére vonatkozó szerződés
megszűnésének eseteiről. A módosítás a megszűnés esetkörét bővíti ki, összhangban a Ptk.
kapcsolódó szabályaival.
8.	§
A módosítás pontosan megadja, hogy a 6 hónapon belüli ismételt haszonbérbe adás esetén ez az
időszak a haszonbérletre irányuló szerződés megszűnését követő naptól számítandó.
9.	§
A Hhvtv. értelmében kereskedelmi célú halászati engedély 2016. január 1-jétől nem kerülhet
kiadásra, ugyanakkor szükséges olyan típusú engedély kiadása, amellyel őshonos halfajok - nem
kereskedelmi célú - halászata lehetséges. Ennek érdekében a módosítás bevezeti a bemutatási
célú halászati engedélyt, amelyet bizonyos rendezvényhez, látványhalászathoz kapcsoltan (pl.
Tihanyi Gardália, Tatai Öreg-tavi nagyhalászat, Gemenci halászat) a halgazdálkodási hatóság
adhat ki. Emellett a módosítás következtében a más hasznos víziállat (pl. csővájó féreg,
árvaszúnyog lárva) forgalmazási célú (horgászati, haltermelési és akvarisztikai igények) gyűjtése
is halászati engedélyhez kötött tevékenység.
10.	§
A módosítást a kereskedelmi célú halászat helyett bevezetni kívánt bemutatási célú halászat,
valamint a más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtésének szabályozása indokolja.
11.	§
Az állami horgászjegyhez jutást biztosító, a hazai horgászok számára megszokott rendszer
19
komoly akadályt jelent a külföldi vendéghorgászok számára, akik közül csak keveseknek jó
alternatíva a mindössze 3 hónapig érvényes turista állami horgászjegy. A módosítással a külhoni
horgászok külföldön kiállított horgászati okirat vagy okmány bemutatásával is jogosultak
lesznek az állami horgászjegy és a horgász fogási napló kiváltására.
A tervezet a vak vagy gyengénlátó személyek esetében megadja az állami horgászvizsga alóli
felmentés lehetőségét annak, aki ezzel a lehetőséggel élni kíván és az állapotát igazolja. A
felmentéssel az egységes - vagyis nem moduláris jellegű - írásbeli horgászvizsga-kötelezettség
alól szerezhető mentesség.
12.	§
A módosítás kiegészíti a turista állami horgászjegy váltásával is a rendelkezést, tekintettel arra,
hogy ennek hiányában a halvédelmi bírsággal sújtott személyek turista állami horgászjegyet
válthatnának az eltiltás időtartama alatt.
Emellett a módosítás biztosítja az országosan egységes és a gyakorlatiasság érdekében átalakított
rendszert az elvesztett vagy megsemmisült okmányok pótlásával kapcsolatos ügyintézés és a
kapcsolódó díjfizetések tekintetében.
13.	§
A hatályos rendelkezés kiegészítése segíti a horgászati célú halgazdálkodás központi szervezését,
koordinációját és tervezését azzal, hogy a horgászok és a horgász egyesületek országos
érdekképviseletét és koordinációját ellátó, bírósági nyilvántartásba vett szervezet kötelékébe
tartozó halgazdálkodók a központi érdekképviselet számára a nyilvántartásba betekintést
nyújtanak és abból adatot szolgáltatnak.
14.	§
A pontosítás segíti a jogkövető magatartást és egyben bürokráciacsökkentés is megvalósít: az
elektromos halászgépek regisztrációja a jövőben deklaráltan egyszeri aktus lesz, amit az
érintettek ilyen szövegezés mellett nem téveszthetnek össze a kétévente baleset-megelőzési
célból elvégzendő érintésvédelmi felülvizsgálattal. A nyilvántartásból való törlés eseteinek
pontos megadása a naprakész nyilvántartás kialakítását és fenntartását is szolgálja.
15.	§
Az (1) bekezdés szerinti kiegészítés révén lehetőség nyílik arra, hogy hosszirányú átjárhatóság
hiányával jellemezhető folyókon a halállomány hosszú távú fenntartását az állomány egy
részének folyón belüli áthelyezése is segíthesse. E szakmai szempontból megalapozott igény
jogszerű kielégítésére a Hhvtv. hatályos szövegezése nem ad lehetőséget.
A (2) bekezdés szerinti módosítás rögzíti, hogy a jövőben az adminisztrációcsökkentés és a
felhasználóbarát ügyintézés érdekében kifejezetten ehhez kialakított elektronikus rendszer ad
20
lehetőséget a kutatási, illetve nem kutatási, hanem pl. halmentési, anyahal-befogási célból
egyenáramú elektromos eszköz használatát lehetővé tevő miniszter engedély kérelmezésére.
16.	§
A jelenleg hatályos rendelkezés szerint a halgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell a halászati
őrök és a társadalmi halőrök létszámát. A halőri létszám - különösen a társadalmi halőrök
esetében - azonban gyakran változik, melynek következtében minden esetben szükséges lenne a
halgazdálkodási terv módosítása is. Tekintettel arra, hogy a személyi nyilvántartás az Országos
Halgazdálkodási Adattár részét képezi, az előírt/vállalt létszám feletti állomány változása a
halgazdálkodási terv módosítása nélkül is nyomon követhető. A módosítással egyértelművé
válik, hogy a halgazdálkodási tervben kizárólag a halászati őrök és a társadalmi halőrök előírt,
vállalt létszámának megjelenítése szükséges.
A Hhvtv. 49. § (3) bekezdésének j) pontja szerint jelenleg a halgazdálkodási terv kötelezően
tartalmazza a helyi horgászrend minden olyan rendelkezését, mely a jogszabályi előírásoktól
eltér, aminek egyik célja, hogy ezekre hivatkozva is kezdeményezhető legyen halvédelmi
szabálysértési eljárás. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozás alapján a helyi horgászrend
viszonylag gyakori változtatásait a halgazdálkodásra jogosult köteles minden esetben
halgazdálkodási tervének módosításával is lekövetni. A módosítás bürokráciacsökkentő hatása,
hogy számos esetben szükségtelenné válhat halvédelmi szabálysértési eljárás indítása, továbbá
várhatóan a halgazdálkodási terv is csak indokolt esetben kerül módosításra.
A rekreációs célú halászati tevékenységet adott vízterületen nem a helyi horgászrend, hanem a
helyi halászrend szabályozza. Ezért fontos, hogy a halgazdálkodás terv tartalmazza a helyi
halászrendet is, amennyiben a vízterületen folyik rekreációs célú halászat.
17.	§
A módosítással az alhaszonbérleti szerződések megkötéséig rendelkezésre álló idő alatt is
biztosított lesz az érintett nyilvántartott halgazdálkodási vízterületek halállományának őrzése,
valamint lehetőséget teremt a vonatkozó szabályok szerinti halfogási tevékenységre (azaz
horgászni korlátozott hal-elviteli lehetőségekkel e vizeken ebben az átmeneti időszakban is lehet
állami horgászjegy birtokában).
18.	§
A halászati őri vizsga elfogadtatására vonatkozó módosítás azt kívánja biztosítani, hogy egy
adott megyében letett halászati őri vizsga érvényes legyen bármely más megyében is, ha a
halászati őr máshol vállal munkát, és ne legyen szükség újra vizsgát tennie az adott megyében. A
módosítás következtében sem a működési hely, sem az illetékesség váltása a már letett vizsgát
nem érinti. (Az illetékesség váltás akkor fordul elő, ha egy halászati őr állami halászati őrként
kerül alkalmazásba, akiknek illetékességi területe az egész ország területe).
A hatályos szabályozás értelmében az állami alkalmazásban álló halászati őr csak „bármely
21
halgazdálkodási vízterületen” jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzési jogosultság így a
halgazdálkodási vízterületen kívül eső területen (például üzlet- vagy irodahelyiségben) már nem
adott. Ez azonban - leggyakrabban - a hal és haltermék forgalmazási, kereskedelmi, szállítási
útjának ellenőrzése (például halboltok vagy éttermek ellenőrzése) során komoly nehézséget
jelent, amelynek feloldása a teljes körű ellenőrzési lehetőség megteremtése érdekében szükséges.
A halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapításáról szóló 133/2013. (XII.
29.) VM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) értelmében a 30 cm-nél nagyobb testhosszúságú hal
vízpartról élve történő elszállítása tiltott. A módosítás e szabály megszegése esetén lehetőséget
teremt a halászati őr részére a hal visszaengedésére vagy visszatartására.
A módosítás azt is biztosítja, hogy indokolt esetben a halászati őr a jogellenesen kifogott halat
vagy más hasznos víziállatot elismervény ellenében a jogsértő személytől elvegyen.
A módosítás ezek mellett lehetőséget teremt, hogy a rendészeti vizsgát tett halászati őr kép-,
videó-, hangrögzítő készülékkel felvételt készíthessen, amely jogsértő cselekmény gyanúja
esetén nagymértékben megkönnyít a hatósági eljárás lefolytatatását.
A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy gyakran előfordul olyan eset, amikor háznál
árulnak halat, horgászboltok saját horgászfogású halat adnak el csalinak vagy „halászeszközt és
halászati lehetőséget lehet bérelni”, továbbá vannak horgászok, akik rendszeresen értékesítési
céllal horgásznak. Az ilyen esetek felderítését a NÉBIH Állami Halőrzési Csoportja
próbavásárlással tudja elvégezni, így ennek lehetőséget biztosítani kell.
Az állami halászati őrök és a halászati őrök részére biztosítandó új jogosultságok kialakítását a
gyakorlati jogalkalmazás [NÉBIH (állami halászati őr), MOHOSZ (halászati őrök) által javasolt]
tapasztalatai támasztják alá, a többletfeladatok ellátásához szükséges forrás náluk rendelkezésre
áll.
19.	§
A kiegészítés a rendészeti vizsgát tett halászati őr kép-, videó-, hangrögzítő készülékkel készített
felvételeinek adatkezelési szabályait rendezi.
20.	§
A pontosítás rendezi, hogy a társadalmi halőrök amennyiben másik megyében vállalnak munkát,
s ezzel változik a működési helyük, akkor ne kelljen a másik megyében újra vizsgát tenniük.
21-22. §
A módosítás elengedhetetlen a hal és haltermék kereskedelme és forgalmazása során végzett
ellenőrző munka hatékonyságának biztosításához. Az eltérő forrásból származó hal vagy
haltermék elkülönített tárolásának előírása okvetlenül szükséges, mert ennek hiányában az
eredete és kereskedelmi útjának nyomon követése nem megvalósítható. A rendelkezés
22
halvédelmi célokat szolgál, hiszen így a természetes vizekből származó hal vagy haltermék
eredete nem fedhető el azzal, hogy a más helyről beszerzett áruval együtt, azzal elkeverve
tárolják.
23-24. §
A módosítással - a fennálló helyzethez igazodva - a Hhvtv. rögzíti, hogy a Balaton esetében az
államot megillető halgazdálkodási jog hasznosítását a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában
álló Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. látja el, aminek tulajdonosi joggyakorlójaként a
(halgazdálkodásért felelős) minisztert nevesíti.
25.	§
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény elfogadása miatt szükséges rendelkezések.
26.	§
A módosítás által az állami halász- és horgászjegy díj, továbbá a halgazdálkodási haszonbérleti,
valamint vagyonkezelési díj felhasználási köre bővítésre kerül. A módosítás a rendelkezésre álló
keret lehetséges felhasználási formáit bővíti, a keret mértékét ez nem érinti.
27.	§
A módosítás az országos illetékességű halgazdálkodási hatóság részére meghatározott
díjbevételeiről, valamint azok felhasználásáról szakmai és költségvetési beszámoló készítését
írja elő.
28.	§
A módosítás lehetőséget teremt a hatósági eljárás során visszatartott vagy elkobzott eszközök
kezelésére.
29.	§
A módosítás révén kiegészül a halgazdálkodási bírságok köre: a halgazdálkodási hatóság ezzel
biztosított szankcionálási lehetőségére azért van szükség, hogy az őshonos halállományt
veszélyeztető állatok elleni fellépést elrendelő határozatnak megfelelő tevékenységet az érintett
halgazdálkodásra jogosultak valóban el is végezzék.
30.	§
A módosítás által kiegészítésre kerül a halvédelmi bírságok köre. Mivel az itt szereplő tételeket a
Hhvtv. végrehajtására kiadott rendelet tiltja, jelenleg is hatósági eljárás indítását eredményezi, ha
ilyen tevékenységen ér tetten valakit a halászati őr, ugyanakkor jelenleg egy eredménnyel
végigvitt hatósági eljárás is legfeljebb figyelmeztetést eredményezhet, mert halvédelmi bírság
kiszabására a hatályos jogszabályi környezet ezen esetekben nem ad lehetőséget.
Emellett a módosítás lehetőséget teremt arra is, hogy jogi személlyel szemben is érvényesíthető
23
legyen a halvédelmi bírság olyan esetekben, amikor a bírságot megalapozó cselekmény
felelőssége nem természetes személyt terhel.
31.	§
A kiegészítés a halgazdálkodási és a halvédelmi bírság kiszabásához kapcsolódóan keletkezett
adatok szabályszerű kezeléshez szükséges.
32.	§
A pontosítás a kereskedelmi célú halászat helyett bevezetni kívánt bemutatási célú halászat,
valamint a más hasznos víziállat forgalmazási célú gyűjtésének szabályozása miatt szükséges.
33.	§
A módosítás a halgazdálkodási és halvédelmi rendszer egységes működéséhez szükséges
jogszabályok megalkotására teremt lehetőséget.
34.	§
A módosítás lehetőséget teremt, hogy ha egy érintett halgazdálkodásra jogosult nem kíván élni
az őt 2028. augusztus 31-ig megillető halgazdálkodási joggal, akkor a halgazdálkodási hatóság
felé tett nyilatkozatával e jogáról az állam javára lemondhasson.
A módosítás lehetőséget teremt arra is, hogy a minisztert egy általa erre meghatalmazott személy
képviselhesse olyan korábban létrejött társult olyan halászati jog esetén, ahol az állami
tulajdonjog hányada meghaladja az 50%-ot.
35-36. §
A módosítás szövegcserés, technikai jellegű pontosításokat és hatályon kívül helyezéseket
tartalmaz, amiket főként a megszűnt kereskedelmi célú, ugyanakkor bevezetni kívánt bemutatási
célú halászati tevékenység, illetve a halgazdálkodási hatóságot is érintő szerveseti átalakítások
indokolnak.
Ezen túlmenően a módosítások érintik az Ákr. miatt szükséges változtatásokat is.
37-38. §
Hatályba léptető, valamint a törvényjavaslat sarkalatos rendelkezéseinek megjelölése.
24