﻿Magyarország Kormánya

2017. évi ..... törvény
az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról

1. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1988. évi I. törvény módosítása
1. §
A közúti közlekedés szabályairól szóló 1988. évi I. törvény 20/B. § c) pontjában a
„terrorcselekmény (Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „terrorcselekmény (Btk. 314-316/A.
§)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása
(Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.
2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása
2. §
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
a) 7/E. § (1) bekezdés a) pont aa) alpont 2. pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a
„(Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a
„terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg,
b) 69. § (5) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A.
§)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus
finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg
lép.
3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
3. §
(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 10. § f) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell
elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]
„f) a bűnügyi zárlatot elrendelő, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről,
illetve visszaállításáról, valamint az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére
kötelezésről szóló határozat,”
(2) A Vht. 317. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(E törvény)
„e) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i
2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
2
(való megfelelést szolgálja.)
4. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
4. §
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában a
„(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk.
318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás
(Btk. 331. §)” szöveg lép.
5. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
5. §
A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
a) 5. § h) pont hb) alpontjában a „külföldre szökés (Btk. 434. §)” szövegrész helyébe „szökés
(Btk. 434. §)” szöveg,
b) 6. § l) pont lb) alpontjában a „külföldre szökés (Btk. 434. §)” szövegrész helyébe „szökés (Btk.
434. §)” szöveg,
c) 6. § m) pont mb) alpontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A.
§)”, a „terrorizmus finanszírozását (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus
finanszírozását (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítást (Btk. 331. §)” szöveg,
d) 36. § b) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg,
e) 3. számú melléklet 1.2 pontjában a „[Btk. 314. § (1)-(2) bekezdés, 315. § (1)-(2) bekezdés,
316. §]” szövegrész helyébe a „[Btk. 314. § (1)-(2) bekezdés, 315. § (1)-(2) bekezdés, 316-316/A.
§]” szöveg,
f) 3. számú melléklet 1.3 pontjában a „terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. § (1)-(2) bekezdés]”
szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk.
331. §)]” szöveg
lép.
6. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása
6. §
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 2. §-
a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. §
A jogsegély iránti megkeresés nem teljesíthető és nem terjeszthető elő, ha az sértené Magyarország
közrendjét, illetve alapvető nemzetbiztonsági érdekét. E kérdésben az igazságügyért felelős
3
miniszter (a továbbiakban: miniszter), illetve a legfőbb ügyész állásfoglalása irányadó.”
7. §
Az Nbjt. 19. §-a az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A megkereső állam által a nemzetközi elfogatóparancsban vagy a kiadatási kérelemben
megjelölt, a 30. § (1) bekezdés szerinti tárgyak lefoglalását a kiadni kért személy elfogásakor eljáró
hatóság is elrendelheti.”
8. §
Az Nbjt. 20. §-a az alábbi (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Fővárosi Törvényszék a kiadatási letartóztatást elrendelő jogerős végzését az iratokkal
együtt a miniszternek terjeszti fel a kiadatás kérdésében történő döntéshozatalra.”
9. §
Az Nbjt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. §
(1) A külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítélet (a továbbiakban: külföldi ítélet)
elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a szabadságvesztés büntetés, a
szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus
adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket a
miniszter fogadja, és ha a 2. § nem zárja ki annak teljesítését, megküldi a bíróságnak. A külföldi
ítélet elismerésére, valamint annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a
szabadságelvonással járó intézkedés, a vagyonelkobzás vagy az elkobzás, valamint az elektronikus
adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a
Fővárosi Törvényszéknek van hatásköre és illetékessége.
(2) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról szóló
XXIX. Fejezetének általános szabályait – az 555. § (2) bekezdés b), d) és j) pontjában
meghatározott rendelkezés kivételével – kell alkalmazni.”
10. §
Az Nbjt. 47. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő cím és rendelkezés lép:
„KÜLFÖLDI ÍTÉLET ELISMERÉSE
4
47. §
(1) A külföldi bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete a magyar bíróság ítéletével azonos
érvényű, ha a külföldi bíróság jogerős ítéletét magyar bíróság e törvény alapján elismerte. Külföldi
bíróság büntetőügyben hozott el nem ismert ítélete a büntetőeljárásban nem vehető figyelembe.
(2) E cím rendelkezéseit az Európai Unió tagállamának bírósága által hozott ítéletre nem lehet
alkalmazni.
(3) A külföldi bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete akkor ismerhető el, ha az elkövetővel
szemben külföldön folyamatban volt eljárás, valamint a kiszabott büntetés, illetve alkalmazott
intézkedés nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.
(4) Ha a magyar joghatóság alá tartozó cselekményt külföldi bíróság már elbírálta, azonban a
külföldi bíróság ítélete nem ismerhető el, a külföldön fogvatartásban, előzetes fogvatartásban,
valamint házi őrizetben töltött időt a magyar bíróság által kiszabott büntetésbe be kell számítani.
(5) Külföldi bíróság ítéletén törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződéssel, továbbá az Egyesült
Nemzetek Biztonsági Tanácsa kötelező határozatával létrehozott nemzetközi büntető bíróság
jogerős ítéletét is érteni kell.”
11. §
(1) Az Nbjt. 48. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésként ismeri el a külföldi
ítéletben kiszabott büntetést, ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely
tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani és a fennmaradó rész végrehajtását
próbaidőre felfüggesztette. Ebben az esetben a bíróság a külföldi ítéletben végrehajtani rendelt
büntetést a felfüggesztett szabadságvesztésből kitöltött büntetésként, a próbaidő tartamát – az (5)
bekezdés megfelelő alkalmazásával – a külföldi ítélet próbaidejének megfelelően határozza meg.”
(2) Az Nbjt. 48. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A külföldi bíróság által kiszabott feltételes szabadságra bocsátás megszüntetésére,
felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére, továbbá a külföldi ítéletben
alkalmazott javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás
megszüntetésére csak a büntetetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor.”
12. §
Az Nbjt. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. §
5
(1) Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha
a külföldön fogvatartásban lévő elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és az átvétel iránti
kérelemnek a miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek legalább hat hónap letöltendő büntetése
van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve, hogy az elítélt magyar állampolgár és
állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy
Magyarország által menekültként elismert nem magyar állampolgár.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi ítéletben kiszabott
szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása az elítélt
hozzájárulása nélkül is átvehető, ha az külföldi ítélettel összefüggésben a külföldön fogvatartásban
lévő elítéltet Magyarországra kitoloncolják, vagy más olyan határozat hoznak, amely szerint az
elítélt a szabadulása esetén nem tartózkodhat tovább a külföldi ítéletet hozó államban.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak, a külföldi ítéletben kiszabott
szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása átvehető, ha az
elítélt a büntetés végrehajtása előtt Magyarországra visszatért. Ebben az esetben a büntetés
végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül is átvehető.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható azzal az elítélttel szemben, akit a külföldi bíróság a
távollétében ítélt végrehajtandó szabadságvesztésre, vagy a próbaidőre felfüggesztett
szabadságvesztés végrehajtását a külföldi bíróság azért rendelte el, mert a büntetés végrehajtása
előtt Magyarországra visszatért.
(5) A (2) bekezdés alkalmazása esetén a végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított elítélttel
szemben az átszállítása előtt elkövetett, a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy
szabadságelvonással járó intézkedést alkalmazó külföldi ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől
különböző egyéb bűncselekmény tekintetében a 34/A. §-ban meghatározott specialitás szabályával
kapcsolatos rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elítélt a specialitás
szabályáról történő lemondásával kapcsolatban a fogvatartás helye szerint illetékes büntetésvégrehajtási
bíró előtt tehet nyilatkozatot.
(6) A végrehajtás átvételét a miniszter ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a külföldi igazságügyi
hatóság előzetes hozzájárulást ad a külföldi ítélet alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző
bűncselekmény elkövetése miatti büntetőeljárás lefolytatásához.
(7) Ha a miniszter a végrehajtás átvételét megtagadja, a bíróság indokolt esetben a 28. §-ban
foglaltak szerint jár el.”
13. §
Az Nbjt. 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. §
6
(1) A bíróság a külföldi ítéletet – ha a külföldi ítélet elismerésére vonatkozó eljárásban a
szabadságvesztés végrehajtásának átvételére vonatkozó kérelem már ismert, akkor azzal
egyidejűleg – megvizsgálja, és határozatot hoz arról, hogy a büntetés végrehajtás átvételének e
törvény szerinti feltételei fennállnak-e. A bíróság a határozatát az iratokkal együtt megküldi a
miniszternek.
(2) Ha a külföldi ítélet elismeréséről a bíróság korábban jogerős határozatot hozott, az abban foglalt
döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van.
Ez a szabály nem alkalmazható, ha
a) a külföldi ítélet elismerését azért tagadták meg, mert az elismeréshez szükséges adatok nem
álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának
átvételére irányuló eljárásban beszerezhetők, vagy
b) a szabadságvesztés végrehajtásának átvételéhez a külföldi ítélet olyan rendelkezésének
elismerése szükséges, amelyről az elismerésről hozott korábbi határozat nem, vagy nem a
törvénynek megfelelően rendelkezett.
(3) A bíróság a 49. § (1) és (2) bekezdése esetén az iratok alapján dönt, a 49. § (3) bekezdése esetén
ülést tart.
(4) A büntetés végrehajtásának átvételéről a miniszter dönt. Ha a bíróság határozata szerint a
büntetés végrehajtása átvételének e törvény szerinti feltételei nem állnak fenn, a megkeresést a
bíróság határozatára utalással utasítja el.”
14. §
Az Nbjt. 52. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a külföldi bíróság által hozott ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés időpontjában
az elítélt ellen a megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás folyik, az eljárást a
végrehajtás átvételéről szóló döntés meghozataláig fel lehet függeszteni.”
15. §
Az Nbjt. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. §
(1) A büntetés végrehajtásának átvételéről szóló megállapodásról a miniszter értesíti a Fővárosi
Törvényszéket. Az elítélt átvételéről a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
(2) A külföldi bíróság által kiszabott szabadságvesztés végrehajtására átvett elítéltet a büntetés
végrehajtás szervezetét irányító miniszter által kijelölt büntetés végrehajtási intézetbe kell
befogadni.”
7
16. §
Az Nbjt. 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyben külföldön fogvatartásban, előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben töltött időt az
átvett büntetésbe be kell számítani.”
17. §
Az Nbjt. a következő 55/A. §-sal egészül ki:
„55/A. §
(1) A 49. § (3) bekezdés esetén a bíróság az ügyész indítványára a végrehajtás átvétele iránti
megkeresés teljesítése során elrendelheti a Magyarország területén tartózkodó elítélt ideiglenes
végrehajtási letartóztatását, ha
a) az előzetes adatok alapján a végrehajtás átvételét kizáró körülmény nem merült fel, és
b) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzne, szökést
kísérelne meg, vagy más módon kivonná magát a büntetés végrehajtása alól.
(2) Ha az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatásának elrendelése valószínűsíthető, az ügyész
elrendelheti az elítélt őrizetbe vételét.
(3) A bíróság az ideiglenes végrehajtási letartóztatás tárgyában ülést tart, amelyen az ügyész és a
védő részvétele kötelező.
(4) Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a végrehajtás átvételével kapcsolatos
megállapodás megkötéséig tart, és a tartama nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az ideiglenes
végrehajtási letartóztatásban töltött időt be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés
büntetésbe vagy szabadságelvonással járó intézkedésbe. A bíróság az ideiglenes végrehajtási
letartóztatás indokoltságát háromhavonta felülvizsgálja.”
18. §
(1) Az Nbjt. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabadságvesztés végrehajtásának átadása esetén az elítélt átadását a NEBEK a rendőrség
közreműködésével végzi.”
(2) Az Nbjt. 58. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A külföldi államnak az elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, az átszállítás alapjául
szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény miatti büntetőeljárás lefolytatásához
történő hozzájárulásával kapcsolatos kérelméről a miniszter a 16. § (1)-(3) bekezdés megfelelő
8
alkalmazásával dönt.”
19. §
Az Nbjt. 75/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75/B. §
(1) Az átmenő átszállítás során az e fejezetben foglalt eltérésekkel az átmenő átszállítás alapját
képező jogsegély szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A külföldön fogvatartott személynek, a külföldi államok közötti bűnügyi jogsegély teljesítése
céljából Magyarország területén történő átmenő átszállításának engedélyezéséről a megkereső állam
kérelmére a miniszter dönt.
(3) A légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállításhoz a miniszter engedélye nem
szükséges.
(4) Ha az átmenő átszállítás légi úton, Magyarország területén tervezett leszállással, vagy nem légi
úton történik, az átmenő átszállítás engedélyezésekor meg kell határozni mindazokat a feltételeket,
amelyekkel az átmenő átszállítás történik.
(5) Ha a miniszter a fogvatartott személy átmenő átszállítását engedélyezte, az érintett személy – a
megkereső állam engedélye nélkül – Magyarország területén csak az átmenő átszállítás érdekében
tartható fogva, személyi szabadságától más okból csak abban az esetben fosztható meg, ha az
átmenő átszállítás során Magyarország területén újabb bűncselekményt követ el.
(6) Magyarország területén az átmenő átszállításról a NEBEK a rendőrség közreműködésével
gondoskodik. Az átmenő átszállítás tartama alatt az érintett személy a rendőrség őrizete alatt áll.
(7) Az érintett személyt őrizetbe kell venni, ha
a) az átmenő átszállítást légi úton, leszállás nélkül tervezik, és Magyarország területén előre nem
látott leszállás történik, vagy
b) a nem légi úton tervezett átmenő átszállítást előre nem látható akadály miatt megszakítani, és
az akadály elhárítása belátható időn belül nem lehetséges.”
20. §
Az Nbjt. 75/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75/C. §
(1) A fogvatartott személynek bűnügyi jogsegély teljesítése céljából más állam területén történő
átmenő átszállítására irányuló kérelmet a miniszter terjeszti elő.
9
(2) Nem szükséges az átmenő átszállításra irányuló kérelem előterjesztése a légi úton, leszállás
nélkül tervezett átmenő átszállítás esetén.
(3) Az átmenő átszállítást a NEBEK készíti elő, és a rendőrség közreműködésével végzi.
(4) Ha az átmenő átszállítást a megkeresett államban megszakítják, vagy a légi úton történő átmenő
átszállítás során előre nem tervezett leszállásra kerül sor, az érintett személy továbbszállítása, illetve
fogvatartása érdekében a miniszter intézkedik, indokolt esetben erre irányuló jogsegélyt kell
előterjeszteni.”
21. §
Az Nbjt.
a) 17. §-ában a „súlyára” szövegrész helyébe a „tárgyi súlyára” szöveg,
b) 41. §-ában az „Interpol” szövegrész helyébe a „NEBEK” szöveg
c) 79/A. § (3) bekezdés b) pontjában az „Interpol” szövegrész helyébe a „NEBEK” szöveg,
d) 80. § (4) bekezdésében az „Interpol” szövegrész helyébe a „NEBEK” szöveg,
e) 83. § (2) bekezdés e) pontjában a „külföldi ítélet érvényének elismerése” szövegrész helyébe a
„külföldi ítélet elismerése” szöveg
lép.
7. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
22. §
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11. § (3) bekezdés b) pont 12. alpontjában a
„Btk. 314-316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314-316/A. §” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása
(Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús
uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.
8. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi
CLIX. törvény módosítása
23. §
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX.
törvény 6. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk.
314-316/A. §)” szöveg lép.
9. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
24. §
10
(1) A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. § (3) bekezdése a
következő e) ponttal egészül ki:
(Büntetőeljárást nem lehet indítani, a már megindult büntetőeljárást meg kell szüntetni, vagy
felmentő ítéletet kell hozni, ha)
„e) a terhelt azonos cselekményét az Európai Unió tagállamában (a továbbiakban: tagállam)
jogerősen elbírálták, vagy egy tagállamban a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak,
amely azonos cselekmény vonatkozásában – a határozatot hozó tagállam joga alapján – akadályát
képezi újabb büntetőeljárás megindításának, vagy annak, hogy a büntetőeljárást hivatalból vagy
rendes jogorvoslat alapján tovább folytassák.”
(2) A Be. 6. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (3) bekezdés e) pontja nem akadálya a büntetőeljárás megindításának és lefolytatásának, ha
a) a tagállami ítélet nem vehető figyelembe,
b) a cselekményt egészében Magyarország területén követték el, kivéve, ha a terhelt elítélése
esetén a tagállami ítélettel kiszabott büntetést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban
van, vagy a jogerős ítéletet hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott esetben a büntetőeljárás megindításáról a legfőbb ügyész dönt.
Az így lefolytatott eljárásban történt elítélés esetén a külföldön végrehajtott büntetést, intézkedést
vagy személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedést a magyar bíróság által kiszabott
büntetésbe vagy intézkedésbe be kell számítani.”
25. §
(1) A Be. 73/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kibocsátására kerülhet sor)
„c) a 73. § (3b) bekezdése esetén, ha a külföldön fogvatartásban lévő terhelt jelenléte a
büntetőeljárásban eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható.”
(2) A Be. 73/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság a terhelt ellen elfogatóparancsot bocsátott
ki, és tudomást szerez arról, hogy más eljárásban a terhelt ellen európai elfogatóparancsot, illetve a
nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény alapján nemzetközi elfogatóparancsot bocsátottak
ki – ha annak a terhelt, illetve az elfogatóparanccsal érintett bűncselekmény tekintetében a
törvényben meghatározott feltételei fennállnak, és ha a külföldön fogvatartásban lévő terhelt
jelenléte a büntetőeljárásban eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható –, európai
elfogatóparancsot, illetve nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsát, illetve ennek érdekében
intézkedik.”
26. §
11
A Be. 178/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, e
személyről haladéktalanul be kell szerezni a bűnügyi nyilvántartási rendszer és a szabálysértésekről,
a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti
szabálysértési nyilvántartások (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartások) adatait.”
27. §
A Be. 178/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„178/B. §
(1) Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy
a) magyar állampolgár, be kell szerezni a tagállamok bíróságai által magyar állampolgárokkal
szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokat, vagy
b) más tagállam állampolgára, a bűnügyi nyilvántartó szerv útján be kell szerezni a terhelt
korábbi – az állampolgársága szerinti tagállamban kezelt – elítélésére vonatkozó adatokat.
(2) Ha a nyomozó hatóság vagy az ügyész megállapítja, hogy a gyanúsítottal kapcsolatban tagállami
ítélet áll rendelkezésre, a tagállami ítéletet törvényben meghatározottak szerint figyelembe veszi,
illetve az ügyész – ha annak feltételei fennállnak – az arra jogosult bíróságnál a tagállami ítélet
megfeleltetését indítványozza.
(3) Ha azt nemzetközi szerződés előírja, az ügyész vagy a nyomozó hatóság a terhelt
vonatkozásában beszerzi az Európai Unió tagállamától eltérő külföldi állam bírósága által hozott
jogerős ítéletet is.
(4) Ha az eljárás adatai alapján megállapítható, hogy olyan, az Európai Unió tagállamától eltérő
külföldi állam bírósága által hozott jogerős ítélet áll rendelkezésre, amelynek elismerésére nem
került sor, és amellyel kapcsolatban megalapozottan feltehető, hogy az ítéletnek a folyamatban lévő
eljárásban való figyelembevétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti
minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja, az ügyész az arra
jogosult bíróságnál haladéktalanul kezdeményezi a külföldi ítélet elismerését.”
28. §
(1) A Be. 188. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)
„e) jogsegély külföldi vagy tagállami hatóság általi végrehajtása vagy teljesítése szükséges, és
további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs,”
(2) A Be. 188. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
12
(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)
„i) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény alapján
konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási
cselekmény már nincs, valamint a gyanúsított nem áll személyi szabadságot elvonó vagy
korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt,”
(3) A Be. 188. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az ügyész határozattal felfüggeszti a nyomozást, ha)
„k) a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezte, és további,
Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint az eljárás a külföldi ítélet
elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható.”
29. §
A Be. 266. § (1) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bíróság az eljárást)
„e) hivatalból felfüggeszti, ha a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését
kezdeményezte, és további, Magyarországon elvégzendő eljárási cselekmény nincs, valamint az
eljárás a külföldi ítélet elismerése vagy a tagállami ítélet megfeleltetése nélkül nem folytatható,
f) hivatalból felfüggeszti, ha az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről
szóló törvény alapján konzultációs eljárás lefolytatására kerül sor, és további, Magyarországon
elvégzendő eljárási cselekmény már nincs, valamint a vádlott nem áll személyi szabadságot
elvonó vagy korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt.”
30. §
A Be. 268. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bíróság a megkeresésre vonatkozó szabályok szerint okiratok, adatok rendelkezésre
bocsátását, valamint felvilágosítás adását kérheti állami és helyi önkormányzati szervtől, hatóságtól,
köztestülettől, gazdálkodó szervezettől, alapítványtól, közalapítványtól és egyesülettől. Ennek
keretében a bizonyítás eredményessége érdekében adatok szolgáltatását igényelheti különösen az
adóhatóságtól, az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől, a banktitoknak,
értékpapírtitoknak, pénztártitoknak, egyéb üzleti titoknak minősülő adatot kezelő szervtől, a
hírközlési szolgáltatást nyújtó szervezettől, a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint az
ingatlan-nyilvántartásból is. A bíróság a vádlottra vonatkozóan beszerzi a bűnügyi nyilvántartási
rendszer és a szabálysértési nyilvántartások adatait, továbbá a 178/B. § (2) bekezdése alapján a
vádlottal kapcsolatos tagállami ítéletre vonatkozó adatokat is. Ha a bíróság megállapítja, hogy a
vádlottal kapcsolatban tagállami ítélet áll rendelkezésre, a tagállami ítéletet törvényben
meghatározottak szerint figyelembe veszi, illetve ha annak feltételei fennállnak, az arra jogosult
bíróságnál a tagállami ítélet megfeleltetését kezdeményezi. Ha a bíróság az eljárás adatai alapján
megállapítja, hogy a vádlottal kapcsolatban olyan, az Európai Unió tagállamától eltérő külföldi
13
állam bírósága által hozott jogerős ítéletet áll rendelkezésre, amelynek elismerésére nem került sor,
és amelynek figyelembe vétele a büntetőeljárás szempontjából lényeges lehet, az arra jogosult
bíróságnál az ítélet elismerését kezdeményezi.”
31. §
A Be. 532. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A külföldön fogvatartásban lévő terhelt távollétében az eljárás lefolytatásának az (1) és (2)
bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor van helye, ha a terhelt részvétele az
eljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményen eljárási jogsegélykérelem előterjesztésével nem
biztosítható, vagy ezek alkalmazását a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve az ügy megítélése nem
indokolja.”
32. §
A Be. 608. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) E törvény az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban
való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak való
megfelelést szolgálja.”
33. §
A Be.
a) 16. § (1) bekezdés n) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A.
§)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus
finanszírozása (Btk. 318. és 318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg,
b) 158/D. § (1) bekezdés b) pontjában a „terrorcselekmény (Btk. 314-316. §) vagy terrorizmus
finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorcselekmény (Btk. 314-316/A. §),
terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. és 318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg,
c) 178/A. § (1) bekezdésében, 358. § (2a) bekezdésében és 420. § (1) bekezdésében a „jellege”
szövegrész helyébe a „megítélése” szöveg,
lép.
10. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
34. §
A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 357. § (3) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314-316. §)”
szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)”
szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk.
331. §)” szöveg lép.
14
11. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény
módosítása
35. §
A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 3. számú
melléklet 7. pontjában a „Btk. 314-316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314-316/A. §” szöveg, a
„terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk.
318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.
12. A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény módosítása
36. §
A haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának
engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 5. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „(Btk.
314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása
(Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús
uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.
13. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
37. §
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005.
évi CXXXIII. törvény 6. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész
helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész
helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)”
szöveg lép.
14. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása
38. §
A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjstv.) 1. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény
a) a szabálysértési jogsegély ügyekben nemzetközi szerződés, illetve európai közösségi jogi aktus
alapján, valamint
b) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i
15
2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: 2014/41/EU irányelv)
nemzeti jogukba átültető államok által kibocsátott európai nyomozási határozat (a továbbiakban:
ENYH) kibocsátása és végrehajtása során
alkalmazandó.”
39. §
(1) A Szjstv. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabálysértési jogsegély formái:
a) az eljárási jogsegély,
b) ENYH kibocsátása és végrehajtása,
c) a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat végrehajtásának átvétele, illetve
átadása.”
(2) A Szjstv. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szabálysértési jogsegély akkor bocsátható ki, illetve hajtható végre, ha az abban foglalt eljárási
cselekmény végrehajtása arányos, megfelelő és alkalmazható.”
40. §
(1) A Szjstv. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E törvény alkalmazásában központi hatóság:
a) az eljárási jogsegély kibocsátásával és teljesítésével kapcsolatban – a d) pontban foglaltak
kivételével – a legfőbb ügyész,
b) az ENYH kibocsátásával, valamint végrehajtásával kapcsolatban a legfőbb ügyész,
c) a pénzbírságot kiszabó jogerős szabálysértési határozat átvételével és átadásával kapcsolatban
a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter rendeletében meghatározott szerv, valamint
d) a közúti közlekedési nyilvántartás jármű nyilvántartásából történő automatizált adatkeresés
esetén a közúti közlekedési nyilvántartó szerv.”
(2) A Szjstv. 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) E törvény alkalmazásában
1. ENYH: az arra jogosult hatóság által az 1. számú mellékletben foglalt formanyomtatványnak
megfelelően szabálysértési eljárásban kibocsátott, bizonyíték megszerzése céljából egy vagy több
eljárási cselekmény végrehajtására, illetve a végrehajtó tagállam illetékes hatósága számára már
rendelkezésre álló bizonyítási eszköz átadására irányuló jogsegélykérelem,
2. tagállami hatóság: tagállami bíróság vagy ügyészség, vagy az ENYH kibocsátására vagy
végrehajtására a tagállam joga alapján jogosult hatóság.”
41. §
16
A Szjstv. I. Fejezete a 3. §-t követően a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. §
Az ENYH kibocsátása és végrehajtása során az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványban
megjelölt gyanúsított vagy vádlott alatt az eljárás alá vont személy, a nyomozás alatt a
szabálysértési eljárás értendő.”
42. §
(1) A Szjstv. 4. §-t megelőző alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A jogsegély iránti megkeresés, az ENYH előterjesztésének és visszavonásának általános
szabályai”
(2) A Szjstv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabálysértési jogsegély iránti megkeresést írásban, indokolt esetben az előterjesztő
azonosítását lehetővé tevő más alkalmas módon vagy eszközzel lehet előterjeszteni. Az ENYH-t az
1. számú melléklet szerinti formanyomtatványnak megfelelően hivatalból, illetve az eljárás alá vont
személy vagy képviselője kezdeményezésére az a bíróság vagy szabálysértési hatóság jogosult
kibocsátani, amely előtt a szabálysértési eljárás folyamatban van.”
43. §
A Szjstv. a következő 8/A-8/G. §-sal egészül ki:
„8/A. §
Az ENYH-t az 1. számú melléklet szerinti formanyomtatványnak a végrehajtó tagállam hivatalos
nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának
felhasználásával, a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságának, vagy ha az adott
tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell megküldeni.
8/B. §
Az ENYH-t a kibocsátó bíróság vagy szabálysértési hatóság az ENYH végrehajtásáról szóló döntés
kézhezvételéig bármikor jogosult visszavonni. A kibocsátó bíróság vagy szabálysértési hatóság a
visszavonásról köteles a központi hatóság útján haladéktalanul tájékoztatni a tagállami hatóságot.
8/C. §
17
Ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja a központi hatóságot, hogy az eljárási cselekménnyel
érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentességének felfüggesztése egy
másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a mentesség
felfüggesztésére jogosult döntése a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló törvény (a továbbiakban: Szabs.tv.) alapján indítványozható. Ha a
mentesség felfüggesztését nem indítványozzák, vagy az nem vezet eredményre, az ENYH-t vissza
kell vonni.
8/D. §
(1) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság – a kérelem indokainak megjelölése mellett – az ENYHban
kérheti a tagállami hatóságtól, hogy
a) a bíróság vagy a szabálysértési hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási
cselekmény végrehajtásakor jelen lehessen;
b) az ENYH-t vagy az abban megjelölt eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott
időpontban hajtsák végre.
(2) Ha az (1) bekezdés b) pontjával összefüggésben a tagállami hatóság azt a tájékoztatást adja,
hogy az ENYH a kért időben nem hajtható végre, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság
megfontolja az ENYH módosítását vagy visszavonását, és erről – a központi hatóság útján –
tájékoztatja a tagállami hatóságot.
8/E. §
Ha a tagállami hatóság tájékoztatása szerint az ENYH végrehajtása jelentős költségekkel jár, a
bíróság vagy a szabálysértési hatóság – a központi hatóság útján – a tagállami hatósággal egyeztet,
és megvizsgálja, hogy az ENYH-val elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási cselekménnyel
elérhető-e. Ha ez lehetséges, a bíróság vagy a szabálysértési hatóság az ENYH-t ennek megfelelően
módosítja, vagy kiegészíti, és azt a központi hatóság útján haladéktalanul továbbítja a tagállami
hatóságnak.
8/F. §
(1) Az ENYH végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során beszerzett bizonyítási
eszközt az ENYH-t előterjesztő bíróság vagy szabálysértési hatóság veszi át.
(2) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami hatóság azt kéri, a bíróság vagy a szabálysértési
hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak,
amint arra Magyarországon már nincs szükség.
(3) ENYH kibocsátása esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon biztosított bizonyítási eszköz
Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való rendelkezésre a tagállami
jogszabályok irányadók. A bizonyítási eszköz átvételét követően a bizonyítási eszközről a magyar
18
jogszabályok szerint kell rendelkezni.
8/G. §
(1) Ha a Szabs.tv. rendelkezései alapján az eljárási cselekmény elrendelése – ideértve a
kényszerintézkedések elrendelését is – határozati formát igényel, a határozat meghozatalára az
ENYH kibocsátásával kerül sor. Az ENYH-ra a továbbiakban – a kézbesítésre vonatkozó
rendelkezések kivételével – a Szabs.tv.-nek az eljárási cselekményt elrendelő határozatra vonatkozó
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ha a Szabs.tv. rendelkezései alapján az eljárási cselekményt elrendelő határozat kézbesítése
szükséges, úgy arra az ENYH jogorvoslati jogról szóló kioktatást és a jogosultra vonatkozó
rendelkezéseket tartalmazó kivonatának kézbesítése útján kerülhet sor.”
44. §
A Szjstv. Költségviselési szabályok alcíme a 11. §-t követően a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. §
(1) Magyarország viseli mindazokat a költségeket, amelyek az ENYH-ban foglalt eljárási
cselekmény végrehajtásával kapcsolatban Magyarország területén merülnek fel.
(2) Ha a bíróság vagy a szabálysértési hatóság úgy ítéli meg, hogy az ENYH végrehajtása
aránytalan költségekkel járna, úgy – a központi hatóság útján – az aránytalannak ítélt költségrész
bemutatását követően megállapodhat a kibocsátó hatósággal a költségek megosztásáról és a
megosztás módjáról, illetve az ENYH esetleges módosításáról.
(3) Az ENYH előterjesztése kapcsán Magyarország területén felmerülő költség szabálysértési
költség.”
45. §
A Szjstv. a 12. §-t követően a következő alcímmel és a 12/A-12/O. §-sal egészül ki:
„Az ENYH végrehajtásának szabályai
12/A. §
Az ENYH olyan módon történt előterjesztése esetén, amely lehetővé teszi az ENYH hitelességének
megállapítását, az ENYH előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.
12/B. §
19
(1) Az ENYH-t a központi hatóság fogadja és annak átvételét haladéktalanul, de legkésőbb az
átvételtől számított hét napon belül – a végrehajtó tagállam hivatalos nyelveinek egyikén vagy a
tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával – a 2. számú
melléklet szerinti formanyomtatvány megküldésével igazolja a tagállami hatóság felé.
(2) Ha központi hatósághoz valamely tagállamból olyan ENYH érkezik, amelynek végrehajtására
nincs hatásköre vagy nem illetékes, úgy – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – az ENYH-t
haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy hatósághoz,
és erről a tagállami hatóságot az (1) bekezdésben meghatározott módon tájékoztatja.
(3) Ha a tagállami hatóság az ENYH-t – az ENYH végrehajtásáról szóló döntésről való tájékoztatást
megelőzően – visszavonja, a központi hatóság az ENYH végrehajtását megszünteti.
12/C. §
(1) A központi hatóság az ENYH átvételét követően haladéktalanul megvizsgálja, hogy a magyar
jogszabályok alapján a tagállami hatóság által kibocsátott ENYH végrehajtásának feltételei
fennállnak-e, és dönt annak végrehajtásáról.
(2) A központi hatóság indokolt esetben – megfelelő határidő megállapításával – az ENYH
kiegészítését, illetve módosítását, továbbá az ENYH végrehajtásával kapcsolatos döntéshez
szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kérheti a tagállami hatóságtól.
(3) A központi hatóság az (1) bekezdés szerinti döntését – a tagállami hatóság soron kívüli
végrehajtásra irányuló kérelmére, vagy az ENYH-ban az eljárási cselekmény végrehajtására
meghatározott időpontra figyelemmel – legkésőbb az ENYH kézhezvételétől számított harminc
napon belül hozza meg.
(4) Ha a (3) bekezdésben foglalt határidőn belül az ENYH végrehajtásáról szóló döntés nem
hozható meg, a központi hatóság erről – a késedelem okainak megjelölése mellett – haladéktalanul
tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a döntéshez szükséges időtartamot. Ebben az
esetben az (1) bekezdés szerinti döntést legkésőbb az ENYH kézhezvételétől számított hatvan
napon belül kell meghozni.
12/D. §
A 12/C. § (1) bekezdésében foglalt döntése alapján a központi hatóság
a) intézkedik az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény végrehajtásáról, vagy
b) az ENYH végrehajtását megtagadja.
12/E. §
(1) A központi hatóság az ENYH végrehajtásáról a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat, ha
20
megalapozottan feltehető, hogy
a) az ENYH-t nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki,
b) az ENYH kibocsátása – annak céljával és az érintett személy jogaival össze nem egyeztethető
módon – indokolatlan vagy aránytalan volt, illetve
c) az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem lenne
elvégezhető.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja esetén, ha megállapítható, hogy az ENYH-t nem az arra jogosult
tagállami hatóság bocsátotta ki, a központi hatóság az ENYH-t a tagállami hatóság részére
visszaküldi.
12/F. §
(1) A központi hatóság az ENYH végrehajtását megtagadhatja, ha
a) a végrehajtás sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,
b) az ENYH alapjául szolgáló cselekmény a magyar jog szerint nem szabálysértés, és a tagállam
joga szerint sem valósít meg sem szabálysértést, sem bűncselekményt,
c) az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem létezik, vagy
végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok szerint nem állnak fenn,
d) az ENYH alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon vagy egy másik tagállamban
jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely – a
határozatot hozó tagállam joga alapján – azonos cselekmény vonatkozásában újabb eljárás
megindításának akadályát képezi,
e) az eljárási cselekménnyel érintett személy Magyarországon mentelmi joggal rendelkezik, vagy
nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogát, illetve a mentességét az arra
jogosult nem függesztette fel,
f) nem áll rendelkezésre az ENYH szabályszerűen előterjesztett, magyar, angol, német vagy
francia nyelvű fordítása,
g) az ENYH olyan mértékben hiányos, pontatlan, hogy erre figyelemmel nem hajtható végre, és a
kiegészítésre, illetve módosításra megállapított határidő eredménytelenül telt el, vagy az ENYH a
kiegészítést, illetve a módosítást követően sem hajtható végre.
(2) A tanú vagy a szakértő távbeszélő készülék útján történő meghallgatására irányuló ENYH az (1)
bekezdés c) pontja alapján nem tagadható meg abból az okból, hogy a Szabs.tv. nem teszi lehetővé
e jogintézmény alkalmazását. Ebben az esetben a 16. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
12/G. §
(1) Az ENYH, valamint az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény eredményes végrehajtása
érdekében a központi hatóság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 12/F. § (1)
bekezdésében foglalt valamely megtagadási ok merül fel, és egyeztetést kezdeményez.
(2) A központi hatóság indokolt esetben
21
a) a kibocsátó tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy
b) más tagállami hatósággal is
egyeztetést kezdeményezhet.
(3) Ha a központi hatóság a tagállami hatósággal egyeztetést folytat, az ENYH kiegészítésére,
illetve módosítására, valamint az ENYH végrehajtásáról szóló döntéshez szükséges információk,
adatok, iratok rendelkezésre bocsátására – az ENYH végrehajtására rendelkezésre álló határidőre is
figyelemmel – határidőt állapíthat meg.
12/H. §
A központi hatóság az ENYH végrehajtásának megtagadásáról a tagállami hatóságot a megtagadás
indokainak megjelölésével, haladéktalanul tájékoztatja.
12/I. §
Ha az ENYH előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a magyar jog szerint
bűncselekmény, vagy a cselekmény a magyar jog szerint sem szabálysértésnek, sem
bűncselekmények nem minősül, a központi hatóság az ENYH-t végrehajtás végett továbbítja az
Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerint kijelölt
hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja. Ebben az esetben a 12/F. § (1) bekezdés b)
pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható.
12/J. §
(1) Az ENYH végrehajtására az ENYH alapjául szolgáló eljárási cselekmény tekintetében a
Szabs.tv. alapján hatáskörrel rendelkező bíróság vagy szabálysértési hatóság rendelkezik
hatáskörrel.
(2) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság illetékességét az ENYH-ban megjelölt eljárási
cselekmény elvégzésének helye – így különösen a meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási
helye vagy székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye – határozza meg. Ha az
eljárási cselekmény vagy eljárási cselekmények elvégzésének több helyszíne állapítható meg, vagy
az eljárási cselekmény elvégzésének helye nem állapítható meg, a központi hatóság kijelöli a
végrehajtó hatóságot.
12/K. §
(1) Az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekményt – a tagállami hatóság soron kívüli végrehajtásra
irányuló kérelmére, vagy az ENYH-ban az eljárási cselekmény végrehajtására meghatározott
időpontra figyelemmel – az ENYH végrehajtásáról hozott döntést követő kilencven napon belül kell
végrehajtani.
22
(2) Ha az eljárási cselekmény az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hajtható végre,
a bíróság vagy a szabálysértési hatóság – a központi hatóság útján – a késedelem okának
megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, valamint megjelöli a
végrehajtáshoz szükséges időtartamot, és egyeztetést folytat a tagállami hatósággal az eljárási
cselekmény végrehajtásának megfelelő ütemezéséről.
(3) A központi hatóság indokolt esetben az eljárási cselekmény eredményes végrehajtása érdekében
a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.
(4) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság – a központi hatóság útján – a tagállami hatóságot
haladéktalanul tájékoztatja, ha az eljárási cselekmény elvégzése során olyan körülmény merül fel,
amely miatt az eljárási cselekmény nem végezhető el.
(5) Ha az eljárási cselekmény elvégzését akadályozó körülmény nem küszöbölhető ki, és e körben a
tagállami hatósággal folytatott egyeztetés sem vezet eredményre, a központi hatóság az ENYH
végrehajtását befejezi, és erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.
12/L. §
(1) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság – a központi hatóság útján – haladéktalanul tájékoztatja
a tagállami hatóságot, ha a magyar jogszabályok alapján rendelkezésre áll olyan eljárási
cselekmény, amely alkalmas az ENYH-ban megjelölt bizonyíték megszerzésére, de az ENYH-ban
megjelölt eljárási cselekménynél kisebb jogkorlátozással jár.
(2) Ha a bíróság vagy a szabálysértési hatóság úgy ítéli meg, hogy az ENYH eredményes
végrehajtásához, vagy az ENYH-ban meghatározott bizonyítás eredményességéhez az ENYH-ban
megjelölt eljárási cselekményen túl további eljárási cselekmény elvégzése is célszerű, erről a
tagállami hatóságot – a központi hatóság útján – haladéktalanul tájékoztatja.
12/M. §
A bíróság vagy a szabálysértési hatóság – a központi hatóság útján – haladéktalanul vagy a
tagállami hatóság által megjelölt időpontban átadja a tagállami hatóságnak az eljárási cselekmény
elvégzése során megszerzett, illetve a már rendelkezésére álló bizonyítási eszközt, valamint az azzal
kapcsolatos iratokat.
12/N. §
(1) Ha az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése a Szabs.tv. rendelkezései alapján
határozati formát igényel, az ellen a Szabs.tv. rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye. A
jogorvoslatban az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható.
(2) A bíróság vagy a szabálysértési hatóság – a központi hatóság útján – tájékoztatja a tagállami
23
hatóságot az ENYH végrehajtása során hozott határozattal szemben előterjesztett jogorvoslatról,
valamint a jogorvoslat elbírálásának eredményéről.
12/O. §
Ha az ENYH-ban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen jogorvoslatot terjesztettek elő, a
bíróság vagy a szabálysértési hatóság – a központi hatóság útján – a jogorvoslati kérelmet
haladéktalanul továbbítja a tagállami hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.”
46. §
A Szjstv. 42. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) E törvény 1. § (1) bekezdése, 2. §-a, 3. § (4) és (5) bekezdése, 3/A. §-a, 4. §-t megelőző alcíme,
4. § (1) bekezdése, 8/A-8/G. §-a, 11/A. §-a, 12. §-t követő alcíme, 12/A-12/O. §-a, 1. számú
melléklete és 2. számú melléklete a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról
szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést
szolgálja.”
47. §
A Szjstv.
a) 9. § (1) bekezdésében a „szabálysértési jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor” szövegrész
helyébe a „szabálysértési jogsegély iránti megkeresés, illetve az ENYH végrehajtásakor” szöveg;
b) 9. § (3) bekezdésében az „eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor” szövegrész
helyébe az „eljárási jogsegély iránti megkeresés, illetve az ENYH végrehajtásakor” szöveg;
c) 12. § (3) bekezdésében az „a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló törvényt kell” szövegrész helyébe az „a Szabs. tv.-t kell” szöveg
lép.
48. §
Hatályát veszti a Szjstv. 23. §-a és az azt megelőző alcím.
49. §
(1) A Szjstv. az 1. számú melléklet szerinti 1. számú melléklettel egészül ki.
(2) A Szjstv. a 2. számú melléklet szerinti 2. számú melléklettel egészül ki.
15. A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről
szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról
szóló 2007. évi XLVIII. törvény módosítása
24
50. §
A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló,
2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007.
évi XLVIII. törvény 4. § (5) bekezdés c) pontjában a „314-316. §” szövegrész helyébe a „314-
316/A. §”, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus
finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.
16. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
51. §
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 22. § (5) bekezdés b) pontjában a
„(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus
finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §)
vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.
17. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
52. §
(1) A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. §
(1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)
„k) a külföldi ítélet elismerése, illetve az Európai Unió más tagállamában magyar állampolgárral
szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet)
megfeleltetése esetén
ka) ennek tényét,
kb) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar
bíróság megnevezését,
kc) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar
bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,
kd) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott
bűncselekmény megnevezését és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
ke) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott
szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés tartamát, továbbá a
25
külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok közül a foganatba vétel
időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének
időpontját, a büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni felfüggesztése esetén a
próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját, a korábbi felfüggesztett vagy
részben felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendelése esetén a felfüggesztett vagy
részben felfüggesztett büntetést kiszabó külföldi bíróság megnevezését, határozatának számát
és jogerőre emelkedésének napját,
kf) a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának
átvétele esetén ennek tényét, az elismert vagy megfeleltetett és átvett szabadságvesztés
időtartamát,
kg) a törvényi mentesítés várható időpontját;”
(2) A Bnytv. 12. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1b) Ha a 11. § (1) bekezdés k) pont ke) alpontjában meghatározott, a külföldi ítéletben vagy a
tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés
végrehajtására vonatkozó adat nem áll az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó
magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó szerv a külföldi ítélet elismerését vagy a
tagállami ítélet megfeleltetését követően a külföldi hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a
külföldi hatóságtól származó, hiteles irattal igazolt végrehajtási adatokat bejegyzi a nyilvántartásba.
Ha a foganatba vétel időpontja nem ismert, a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet jogerőre
emelkedésének a napját kell a foganatba vétel időpontjának tekinteni.”
(3) A Bnytv. 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Ha a külföldi ítéletet elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetését végző magyar bíróság
által közölt, a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontig a külföldi ítélet vagy a
tagállami ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat beszerezni nem lehet, a bűnügyi nyilvántartó
szerv a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontig tartja nyilván a bűntettesek
nyilvántartásában a külföldi ítélettel vagy a tagállami ítélettel kapcsolatos adatokat.
(3) Ha a külföldi ítéletet elismerő vagy a tagállami ítélet megfeleltetését végző magyar bíróság nem
közölte a 11. § (1) bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti időpontot és a külföldi ítélet vagy a
tagállami ítélet végrehajtásával kapcsolatos adatokat a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami
ítélet megfeleltetését követően beszerezni nem lehet, akkor a büntetés vagy az intézkedés –
foganatba vétel napjától számított – teljes tartama lejáratának a napját kell a büntetés vagy
intézkedés kitöltése utolsó napjának tekintetni.”
(4) A Bnytv. 16. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása
tartalmazza)
„j) a külföldi ítélet elismerése, illetve a tagállami ítélet megfeleltetése esetén
ja) ennek tényét,
jb) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar
26
bíróság megnevezését,
jc) a külföldi bíróság és az elismerő vagy a megfeleltetésről szóló határozatot hozó magyar
bíróság által hozott határozat számát, keltét, jogerőre emelkedésének napját,
jd) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott
bűncselekmény megnevezését, és az 1978. évi IV. törvény vagy a Btk. szerinti minősítését,
je) a magyar bíróság által elismert vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott büntetés vagy
intézkedés tartamát, a büntetés vagy intézkedés kitöltésének időpontját, továbbá a
szabadságvesztés esetében a külföldön történt büntetés-végrehajtással kapcsolatos adatok
közül a foganatba vétel időpontját, a feltételes szabadságra bocsátás napját, a kitöltés
időpontját, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztése vagy részbeni
felfüggesztése esetén a próbaidő tartamát és a felfüggesztés leteltének időpontját,
jf) a kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén ennek tényét, az
elismert vagy megfeleltetett és átvett büntetés vagy intézkedés időtartamát;”
(5) A Bnytv. 17. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3b) Ha a 16. § (1) bekezdés j) pont je) alpontjában meghatározott, a magyar bíróság által elismert
vagy megfeleltetett ítéletben meghatározott szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtására vonatkozó adat nem áll az elismerő vagy a tagállami ítélet
megfeleltetéséről szóló határozatot hozó magyar bíróság rendelkezésére, a bűnügyi nyilvántartó
szerv a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően a külföldi
hatóságtól adatközlés útján megkapott, illetve a külföldi hatóságtól származó, hiteles iratban
található végrehajtási adatokat bejegyzi a nyilvántartásba. Ha a foganatba vétel időpontja nem
ismert, a külföldi ítélet vagy a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének a napját kell a foganatba
vétel időpontjának tekinteni.”
(6) A Bnytv. 20/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20/A. §
Ha a 16. § (1) bekezdés j) pont je) alpontjában meghatározott, a magyar bíróság által elismert vagy
megfeleltetett ítéletben meghatározott büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó adatokat
a külföldi ítélet elismerését vagy a tagállami ítélet megfeleltetését követően beszerezni nem lehet,
akkor a büntetés vagy az intézkedés – foganatba vétel napjától számított – teljes tartama lejáratának
a napját kell a büntetés vagy intézkedés kitöltése utolsó napjának tekintetni. Ilyen esetben úgy kell
tekinteni, hogy a 18-20. §-ban meghatározott időtartam az azt befolyásoló körülmény
bekövetkezése nélkül telt el.”
(7) A Bnytv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. §
Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
27
nyilvántartásában (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása) szereplő adatok kezelésének
célja a tagállami ítéletekben foglalt adatoknak:
a) a tagállamok közötti – az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés
keretében folytatott – kölcsönös cseréjének elősegítése,
b) az elítélttel szemben más bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytatott
büntetőeljárásban való figyelembevétele, illetve
c) a büntetett előélet igazolásának, illetve a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának az
elősegítése.”
(8) A Bnytv. 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a magyar bíróság a tagállami ítélettel kapcsolatban a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió
tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást
folytatott le, a tagállami ítéletek nyilvántartása tartalmazza a tagállami ítélet elismeréséről, illetve
megfeleltetéséről szóló határozatot hozó bíróság megnevezését, a határozat számát és keltét,
valamint a határozat jogerőre emelkedésének napját.”
(9) A Bnytv. a következő 33/B. §-sal egészül ki:
„33/B. §
(1) A bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet nyilvántartásba vételekor, illetve a tagállami ítélet
nyilvántartásba vett adatainak a módosításakor vagy javításakor az érintett személyazonosító adatai
alapján elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a tagállami ítélet adatait a bűntettesek, illetve a
hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában
kezelt adatokkal. Az összehasonlítás célja, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy az
Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény
(a továbbiakban: EUtv.) 111/C. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján van-e helye a tagállami
ítélet esetében az ügyészség útján megfeleltetési eljárás kezdeményezésének.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összehasonlítás alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja,
hogy a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló, büntetlen előéletű
személyek nyilvántartásában szerepel olyan bírósági határozat, amely esetében a tagállami ítéletre
tekintettel az érintettel összefüggésben feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett
szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, javítóintézeti nevelésből történő ideiglenes
elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése lehet indokolt, az ügyészség útján intézkedik a
megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében. A bűnügyi nyilvántartó szerv ilyen esetben az Európai
Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, a 33. § (1) és (2) bekezdése
szerinti adatokat, továbbá a bűntettesek, illetve a hátrányos jogkövetkezmények hatálya alatt álló,
büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szereplő bírósági határozat azonosításához
szükséges adatokat küldi meg az ügyészségnek.”
28
(10) A Bnytv. Közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel alcíme a 68. §-t követően a következő
68/A. §-sal egészül ki:
„68/A. §
Ha
a) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a kifogástalan
életvitel ellenőrzése céljából,
b) a rendőrség a 68. § (2) bekezdés a), b), d)-h) és j) pontjában meghatározott célból,
c) a köztársasági elnök a 68. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, illetve
d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai
igazgatás területi szerve a 68. § (5) bekezdésében meghatározott célból
közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és az a
személy, akire az adatkérés vonatkozik, magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv biztosítja
az érintett személyazonosító adatainak elektronikus úton történő összehasonlítását a tagállami
ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokkal.”
(11) A Bnytv. 73. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Ha a kérelmező magyar állampolgár, a bűnügyi nyilvántartó szerv elvégzi a 76/A. §-ban és
76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést, megfeleltetési eljárás kezdeményezése esetén a
hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást felfüggeszti.”
53. §
A Bnytv. V. Fejezete a 76. §-t követően a következő alcímmel, illetve 76/A-76/C. §-sal egészül ki:
„A bűnügyi nyilvántartási rendszerből való adattovábbítás és a tagállami ítéletek
nyilvántartása közötti kapcsolat
76/A. §
(1) Ha
a) a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve a kifogástalan
életvitel ellenőrzése céljából,
b) a rendőrség a 68. § (2) bekezdés a), b), d)-h) és j) pontjában meghatározott célból,
c) a köztársasági elnök a 68. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, illetve
d) a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve, valamint a katonai
igazgatás területi szerve a 68. § (5) bekezdésében meghatározott célból
közvetlen hozzáféréssel adatokat kíván átvenni a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, és a 76/E. §-a
alapján annak tényéről kap tájékoztatást, hogy az érintett szerepel a tagállami ítéletek
nyilvántartásában, kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv a 76/B. §-ban meghatározottak szerint
intézkedjen a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében. .
29
(2) Ha az adatigénylő a bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatigénylés alapján kér adatokat és az a
személy, akire az adatátvétel vonatkozik, magyar állampolgár, az adatigénylő az adatigénylés
keretében, azzal egyidejűleg kérheti, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrizze, hogy szerepel-e
az érintettre vonatkozó adat a tagállami ítéletek nyilvántartásában.
(3) Ha a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban a kérelmező magyar állampolgár,
a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrzi, hogy szerepel-e a kérelmezőre vonatkozó adat a tagállami
ítéletek nyilvántartásában.
76/B. §
(1) Ha a 76/A. §-a szerinti esetben a bűnügyi nyilvántartó szerv megállapítja, hogy a tagállami
ítéletek nyilvántartásában a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétellel vagy az adatigényléssel
érintett személyre, illetve a kérelmezőre vonatkozó, magyar bíróság által még nem elismert vagy
nem megfeleltetett tagállami ítélet szerepel, a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a bíróságnál
kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést végezze el.
(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az (1) bekezdés alapján az érintettre, illetve a kérelmezőre
vonatkozó, az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, a 33. §
(1) és (2) bekezdése szerinti adatokat küldi meg a bíróságnak, továbbá tájékoztatja a bíróságot, hogy
a megfeleltetési eljárás lefolytatására közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel vagy adatigénylés
alapján történő adattovábbítás teljesítése érdekében, illetve hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása
iránti eljárás során van szükség.
(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv nem kezdeményezi, hogy a magyar bíróság a megfeleltetést
végezze el, ha az érintett személlyel, illetve a kérelmezővel szemben hozott tagállami ítélet alapján
a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy intézkedés nemére, tartamára, illetve a tagállami
ítélet jogerőre emelkedésének időpontjára tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet
megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő
bejegyzésének nem lenne helye,
b) az adatátvétel, illetve az adatigénylés céljára tekintettel nyilvánvaló, hogy a tagállami ítélet
megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre
vagy adatigénylésre jogosult szervnek történő továbbításának nem lenne helye, illetve
c) a hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolni kívánt tény jellegére tekintettel nyilvánvaló, hogy
a tagállami ítélet megfeleltetése esetén az ítélettel kapcsolatos adatok a hatósági erkölcsi
bizonyítványban igazolni kívánt tény igazolását nem érintenék.
(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami ítélet megfeleltetését a bíróságnál kezdeményezi, a
hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárást legfeljebb a megfeleltetési eljárás jogerős
befejezéséig, illetve a megfeleltetés esetén az adatoknak a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe történő
bejegyzéséig felfüggeszti.
(5) Ha a magyar bíróság a tagállami ítéletet megfeleltette, a bűnügyi nyilvántartási szerv
30
a) a megfeleltetett tagállami ítélettel kapcsolatos adatokat továbbítja a közvetlen hozzáféréssel
történő adatátvételre vagy az adatigénylésre jogosult szervnek, illetve
b) a megfeleltetett tagállami ítélettel kapcsolatos adatok figyelembevételével állítja ki a hatósági
erkölcsi bizonyítványt.
76/C. §
A bűnügyi nyilvántartó szerv jogszabályban meghatározottak szerint tájékoztatja a közvetlen
hozzáféréssel történő adatátvételre vagy az adatigénylésre jogosult szervet a 76/A. §, illetve a 76/B.
§ alapján tett intézkedésekről, illetve arról, ha ilyen intézkedésre nem került sor.”
54. §
A Bnytv. V/A. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„V/A. Fejezet
ADATTOVÁBBÍTÁS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL
MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK
NYILVÁNTARTÁSÁBÓL
76/D. §
A nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel jogosult átvenni az
Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásának adatállományából arra a magyar állampolgárságú, bűncselekmény elkövetésével
megalapozottan gyanúsítható személyre vonatkozóan kezelt adatot, akivel szemben külföldi bíróság
tagállami ítéletet hozott és az ítélet esetében magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
szóló törvény szerinti, a külföldi ítélet elismerésére irányuló eljárást, illetve az Európai Unió
tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvény szerinti megfeleltetési eljárást még
nem folytatott le.
76/E. §
Ha a 68/A. §-ban meghatározott elektronikus úton történő összehasonlítás eredményeként
megállapítható, hogy az a személy, akire az adatkérés vonatkozik, szerepel a tagállami ítéletek
nyilvántartásában, a bűnügyi nyilvántartó szerv ennek tényéről a közvetlen hozzáféréssel történő
adatátvétel keretében, elektronikus úton tájékoztatja a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételre
jogosult szervet.”
55. §
31
A Bnytv. Átmeneti rendelkezések alcíme a 100. §-t követően a következő 100/A. §-sal egészül ki:
„100/A. §
E törvénynek az európai uniós és a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozó törvények, és
ehhez kapcsolódóan más törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2017. évi …
törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított 68/A. §-át, 71. § (1) bekezdését, 73. § (2)
bekezdését, 76/A-76/C. §-át és 76/E. §-át a Módtv1. hatálybalépését követően kezdeményezett
közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel és adatigénylés esetén, illetve a Módtv1. hatálybalépését
követően indult hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban kell alkalmazni.”
56. §
A Bnytv.
a) 11. § (1) bekezdés k) pontjában a „külföldi ítélet érvényének elismerése” szövegrész helyébe a
„külföldi ítélet elismerése” szöveg,
b) 12. § (1b) bekezdésében a „külföldi ítélet érvényének elismerését” szövegrész helyébe a
„külföldi ítélet elismerését” szöveg,
c) 13. § (2) és (3) bekezdésében a „külföldi ítélet érvényét elismerő” szövegrész helyébe a
külföldi ítéletet elismerő” szöveg,
d) 16. § (1) bekezdés j) pontjában a „külföldi ítélet érvényének elismerése” szövegrész helyébe a
„külföldi ítélet elismerése” szöveg,
e) 17. § (3b) bekezdésében a „külföldi ítélet érvényének elismerését” szövegrész helyébe a
„külföldi ítélet elismerését” szöveg,
f) 33. § (2) bekezdés g) pontjában és 34. § (1) bekezdésében a „mentesítés” szövegrész helyébe a
„törlés”,
g) 34. § (1) bekezdésében a „mentesítésre” szövegrész helyébe a „törlésre”,
h) 59. § h) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a
„terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk.
318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg, és
i) 71. § (1) bekezdésében a „bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján”
szövegrész helyébe a „bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok alapján, a 76/A. §-ban és
76/B. §-ban meghatározottak szerinti ellenőrzést követően”
lép.
18. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási
rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása
57. §
A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló
2012. évi II. törvény 199/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
32
„(2) E § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta hatóanyagtartalma
a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg. A só formában előforduló vegyületek esetén
tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.”
19. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
58. §
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 184/D. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 184-184/C. § alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha annak tiszta
hatóanyag-tartalma a 2 gramm mennyiséget nem haladja meg. A só formában előforduló vegyületek
esetén tiszta hatóanyag-tartalom alatt a bázis formában megadott hatóanyag-tartalmat kell érteni.”
59. §
A Btk. 316. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„316. §
Aki terrorcselekmény elkövetésével fenyeget, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.”
60. §
A Btk. Terrorcselekmény alcíme a következő 316/A. §-sal egészül ki:
„316/A. §
(1) Aki
a) a 314. § (1) vagy (2) bekezdésében meghatározott bűntett elkövetése vagy az elkövetésére
történő felhívás, ajánlkozás, vállalkozás, a közös elkövetésben megállapodás, vagy az elkövetés
elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása, illetve
b) terrorista csoporthoz csatlakozás céljából Magyarország területére beutazik, onnan kiutazik
vagy azon átutazik,
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki az ott meghatározott utazást szervezi, vagy az ilyen
utazás támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt.”
61. §
33
(1) A Btk. 318. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„318. §
(1) Aki
a) terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,
b) terrorcselekmény
ba) elkövetésére készülő személyt,
bb) elkövetőjét, vagy
bc) a ba) vagy bb) alpontban meghatározott személyre tekintettel mást
anyagi eszközzel támogat, vagy
c) a b) pontban meghatározott személyek támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy
gyűjt
bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban
történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport
tevékenységét egyéb módon támogatja, vagy a terrorista csoport ilyen támogatása céljából anyagi
eszközt szolgáltat vagy gyűjt, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(2) A Btk. Terrorizmus finanszírozása alcíme a következő 318/A. és 318/B. §-sal egészül ki:
„318/A. §
(1) Aki
a) terror jellegű bűncselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,
b) terror jellegű bűncselekmény
ba) elkövetésére készülő személyt,
bb) elkövetőjét, vagy
bc) a ba) vagy bb) alpontban meghatározott személyre tekintettel mást
anyagi eszközzel támogat, vagy
c) a b) pontban meghatározott személy támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés vonatkozásában terror jellegű bűncselekmény:
a) az emberölés [160. § (1) bekezdés, 160. § (2) bekezdés, ha a cselekmény a nemzetközi polgári
repülést kiszolgáló repülőtéren vagy repülésben levő légijármű fedélzetén vagy tengeren hajózó
hajón tartózkodó személy, vagy nemzetközileg védett személy ellen irányul],
b) a testi sértés (164. §, ha a cselekmény a nemzetközi polgári repülést kiszolgáló repülőtéren
vagy repülésben levő légijármű fedélzetén vagy tengeren hajózó hajón tartózkodó személy vagy
nemzetközileg védett személy ellen irányul),
c) az emberrablás [190. § (1)-(4) bekezdés],
d) a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény (232. §, ha a cselekmény légi jármű vagy
34
tengeren hajózó hajó ellen irányul)
e) a radioaktív anyaggal visszaélés (250. §),
f) a rombolás (257. §),
g) a nemzetközileg védett személy elleni erőszak (313. §),
h) a jármű hatalomba kerítése (320. §),
i) a közveszély okozása [322. § (1)-(3) bekezdés],
j) a közérdekű üzem működésének megzavarása (323. §),
k) a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (324. §, ha a cselekményt közérdekű üzem,
illetve középület vagy építmény területén követik el),
l) a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (325. §, ha a cselekmény közérdekű üzem, illetve
középület vagy építmény területén követik el).
318/B. §
A 318. § és a 318/A. § alkalmazásában anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes
személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001.
december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi
dokumentumokat és okiratokat kell érteni.”
62. §
A Btk. 319. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„319. §
A 315. §, a 316/A. § és a 318. § alkalmazásában terrorista csoport a három vagy több személyből
álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja terrorcselekmény
elkövetése.”
63. §
A Btk. 459. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
„32. nemzetközileg védett személy: az a külföldi hivatalos személy, aki a rá vonatkozó
nemzetközi szerződés alapján nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvez.”
64. §
Hatályát veszti a Btk. 313. § (4) bekezdése.
65. §
35
A Btk.
a) 37. § (3) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „[314. § (1)-(2) bekezdés, 315-316. §]” szövegrész
helyébe a „[314. § (1)-(2) bekezdés, 315-316/A. §]” szöveg, a „[318. § (1)-(2) bekezdés]
szövegrész helyébe a „[318. § és 318/A. §]” szöveg,
b) 74/A. § (2) bekezdés h) pontjában a „[314. §, 315. § (1)-(2) bekezdés és 316. §]” szövegrész
helyébe a „[314. §, 315. § (1)-(2) bekezdés, 316. § és 316/A. §]” szöveg, a „[318. § (1)-(2)
bekezdés]” szövegrész helyébe a „[318. § és 318/A. §]” szöveg,
c) 282. § (3) bekezdés b) pontjában a „[318. § (1)-(2) bekezdés]” szövegrész helyébe a „[318. §
és 318/A. §]” szöveg
d) 399. § (3) bekezdésében a „bűncselekményének” szövegrész helyébe a „büntetendő
cselekményének” szöveg,
e) 400. § (1) bekezdésében a „bűncselekményből” szövegrész helyébe a „büntetendő
cselekményből” szöveg
lép.
20. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes
törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX.
törvény módosítása
66. §
Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az
iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 5. § (2)
bekezdés c) pontjában a „(Btk. 314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a
„terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk.
318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.
21. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi
CLXXX. törvény módosítása
67. §
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX.
törvény (a továbbiakban: EUtv.) 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik a terhelt átadásának elrendelésére a tagállami
igazságügyi hatóság által rendelkezésre bocsátott magyar nyelvű európai elfogatóparancs alapján
kerülhet sor. Ha a kibocsátó tagállam olyan nyilatkozatot tett, hogy nem kizárólag a saját hivatalos
nyelven előterjesztett európai elfogatóparancsot fogad el, a tagállami igazságügyi hatóság az
európai elfogatóparancsot angol, francia vagy német nyelven, vagy ilyen nyelvre történt fordítással
is rendelkezésre bocsáthatja.”
68. §
36
(1) Az EUtv. 5. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadja, ha)
„f) az európai elfogatóparancs végrehajtása súlyosan sértené a büntetőeljárás során a terheltet
megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat.”
(2) Az EUtv. 5. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott megtagadási ok esetén, a bíróság az európai
elfogatóparancs végrehajtásáról a magyar büntetőeljárást folytató bíróság vagy ügyész
álláspontjának figyelembe vételével dönt. A terhelt átadása ahhoz a feltételhez köthető, hogy a
tagállam a magyar büntetőeljárást vegye át. A bíróság az európai elfogatóparancs végrehajtása
tárgyában hozott döntéséről a magyar büntetőeljárást folytató bíróságot vagy ügyészt is tájékoztatja.
(10) Ha az európai elfogatóparancs megtagadására a (2) bekezdés e) pontja alapján kerül sor, a
bíróság megteszi a szükséges intézkedést a büntetőeljárás Magyarországon történő lefolytatása
végett.”
69. §
Az EUtv. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A bíróság a kényszerintézkedés tárgyában hozott határozatát haladéktalanul megküldi a
miniszternek, és a miniszter útján intézkedik az európai elfogatóparancs beszerzése végett.”
70. §
Az EUtv. 10. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A bíróság az (1)-(3) bekezdés megfelelő alkalmazásával intézkedik a tagállami igazságügyi
hatóság által nyújtandó garancia beszerzése érdekében, ha a terhelt átadása a tagállami igazságügyi
hatóság által nyújtott garanciához kötött, illetve ha olyan megtagadási ok merült fel, amely a
tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garanciával kiküszöbölhető.”
71. §
Az EUtv. 18. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a terhelt az átadásba beleegyezett és az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalához
kizárólag a tagállami igazságügyi hatóság által nyújtott garancia beszerzése szükséges, a Fővárosi
Törvényszék a tagállami garancia megérkezését követően az ideiglenes átadási letartóztatásban lévő
terhelt átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását az iratok alapján is elrendelheti. E
lehetőségről a terheltet az ideiglenes átadási letartóztatás elrendelésekor tájékoztatni kell.”
72. §
37
(1) Az EUtv. 25. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A külföldön fogvatartásban lévő terhelttel szemben európai elfogatóparancs az (1)-(3)
bekezdésben meghatározott feltételek esetén is csak akkor bocsátható ki, ha a terhelt részvétele a
büntetőeljárásban, illetve jelenléte az eljárási cselekményeken eljárási jogsegélykérelem
előterjesztésével nem vagy – az a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve az ügy megítélése okán – nem
megfelelően biztosítható.”
(2) Az EUtv. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az európai elfogatóparancsot a 2. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a
formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által
megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával, az 1. számú melléklet
figyelembevételével kell kibocsátani.”
73. §
Az EUtv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. §
A keresett személy átvételét a NEBEK a rendőrség közreműködésével – szükség esetén az átmenő
átszállításra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával – végzi.”
74. §
(1) Az EUtv. IV. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„IV. Fejezet
Az európai nyomozási határozat végrehajtására irányuló jogsegély
35. §
(1) Az eljárási jogsegély IV/B. Fejezetben foglalt formáira vonatkozó rendelkezéseket ide nem
értve, e fejezet állapítja meg az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási
jogsegélyre vonatkozó rendelkezéseket.
(2) Ha az Európai Unió valamely tagállama az eljárási jogsegély iránti megkeresést azért nem e
fejezetnek megfelelően terjeszti elő, mert
a) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i
2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában:
irányelv) elfogadásában nem vett részt, vagy
38
b) az irányelv rendelkezéseit nemzeti jogába nem ültette át,
az eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság vagy az ügyész a IV/A. Fejezet szerint teljesíti.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt valamely tagállam által a bizonyítási eszközök biztosítására
irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés esetén a megkeresést a jogsegély formájától függően a
bíróság vagy az ügyész a IV/A. Fejezet vagy a VI. Fejezet szerint teljesíti.
(4) A bíróság vagy az ügyész csak az Európai Unió (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
tagállamai tekintetében terjeszthet elő a IV/A. Fejezet szerint eljárási jogsegély iránti megkeresést.
36. §
E fejezet alkalmazásában
1. európai nyomozási határozat: az arra jogosult hatóság által büntetőeljárásban kibocsátott,
bizonyíték megszerzése céljából egy vagy több eljárási cselekmény végrehajtására, illetve a
végrehajtó tagállam illetékes hatósága számára már rendelkezésre álló bizonyítási eszköz
átadására irányuló jogsegélykérelem;
2. tagállami hatóság: tagállami igazságügyi vagy nyomozó hatóság.
22. Az európai nyomozási határozat végrehajtásának általános szabályai
37. §
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a
járásbíróság vagy az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a
Be. alapján hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján az ügyészség hatásköre nem állapítható meg, az európai nyomozási
határozat végrehajtására a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság vagy az ügyészség illetékességét az európai
nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének helye – így különösen a
kihallgatandó vagy meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye, a tárgyi
bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye – határozza meg. Ha az eljárási cselekmény vagy eljárási
cselekmények elvégzésének több helyszíne állapítható meg, vagy az eljárási cselekmény
elvégzésének helye nem állapítható meg, a megelőzés az irányadó.
(4) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett európai nyomozási határozat végrehajtására – ha
az európai nyomozási határozatból más nem következik – a jogi személy székhelye vagy telephelye
szerint illetékes bíróság vagy ügyészség jogosult.
(5) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész rendelkezése alapján az európai nyomozási határozat
hatékony végrehajtása érdekében a végrehajtás során az (1)-(4) bekezdés alapján hatáskörrel és
illetékességgel nem rendelkező ügyészség is eljárhat.
39
(6) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat átvételéről haladéktalanul, de
legkésőbb az átvételtől számított hét napon belül a 19. számú mellékletben megjelölt
formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek
egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával
tájékoztatja a tagállami hatóságot.
(7) Ha a bírósághoz vagy az ügyészséghez valamely tagállamból olyan európai nyomozási határozat
érkezik, amelynek végrehajtására nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, az európai
nyomozási határozatot haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
bírósághoz vagy ügyészséghez, és erről a tagállami hatóságot a (6) bekezdésben meghatározott
módon tájékoztatja.
(8) Késedelmet nem tűrő esetben – ha a (7) bekezdés szerinti intézkedés az eljárási cselekmény
eredményes elvégzését veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az európai nyomozási határozatban
megjelölt eljárási cselekmény elvégzésére a hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező
bíróság vagy ügyészség is jogosult, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bíróságot vagy ügyészséget a (6) bekezdés szerinti intézkedésével egyidejűleg
tájékoztatni.
(9) A (6) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség azt a bíróságot vagy ügyészséget is terheli,
amelyhez az európai nyomozási határozatot a (7) bekezdés szerint továbbították.
38. §
(1) Az európai nyomozási határozat a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint
magyar nyelven, vagy a formanyomtatvány angol, francia vagy német nyelven rendelkezésre álló
fordításának felhasználásával bocsátható ki. Az európai nyomozási határozat bármely olyan módon
előterjeszthető, amely lehetővé teszi az európai nyomozási határozat hitelességének megállapítását.
(2) Az európai nyomozási határozatnak az (1) bekezdésben meghatározott módon történő
továbbítása esetén az európai nyomozási határozat kibocsátását és előterjesztését szabályszerűnek
kell tekinteni.
(3) Az európai nyomozási határozat szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a tagállami
hatóság az európai nyomozási határozatot az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust
biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.
(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a tagállami hatóság részéről továbbított más iratok, illetve
tájékoztatás, és a bíróság vagy az ügyész részéről a tagállami hatóság részére továbbított iratok,
illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
39. §
(1) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat átvételét követően haladéktalanul
40
megvizsgálja, hogy az európai nyomozási határozat végrehajtásának feltételei a magyar
jogszabályok alapján fennállnak-e, és dönt annak végrehajtásáról.
(2) A bíróság vagy az ügyész az (1) bekezdés szerinti döntését – a tagállami hatóság soron kívüli
végrehajtásra irányuló kérelmére, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási
cselekmény elvégzésének meghatározott időpontjára figyelemmel – legkésőbb az európai
nyomozási határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül hozza meg.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt határidőn belül az európai nyomozási határozat végrehajtásról
szóló döntés nem hozható meg, a bíróság vagy az ügyész erről a késedelem okainak megjelölése
mellett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti
döntést az európai nyomozási határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell
meghozni.
(4) Az (1) bekezdésben foglalt döntése alapján a bíróság vagy az ügyész
a) intézkedik az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzéséről, ha
az eljárási cselekmény elvégzésének feltételei fennállnak,
b) az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadja.
(5) Ha megalapozottan feltehető, hogy
a) az európai nyomozási határozatot nem az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki,
b) az európai nyomozási határozat kibocsátása, annak céljával és az érintett személy jogaival
össze nem egyeztethető módon indokolatlan vagy aránytalan volt, illetve
c) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a tagállam szabályai szerint
nem lenne elvégezhető,
a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtásáról a tagállami hatósággal
egyeztetést folytathat.
(6) Ha az (5) bekezdés a) pontja esetén megállapítható, hogy az európai nyomozási határozatot nem
az arra jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási
határozatot a tagállami hatóság részére visszaküldi, és az európai nyomozási határozat végrehajtását
megszünteti.
(7) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a magyar
jogszabályok alapján olyan eljárási cselekmény áll rendelkezésre, amely alkalmas az európai
nyomozási határozatban megjelölt bizonyíték megszerzésére, de az európai nyomozási határozatban
megjelölt eljárási cselekménynél kisebb jogkorlátozással jár.
40. §
(1) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadhatja, ha
a) az súlyosan sértené a büntetőeljárás során a terheltet megillető, nemzetközi szerződésben vagy
európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat,
b) a végrehajtás sértené Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét,
41
c) a végrehajtás veszélyeztetné az informátor, a bizalmi személy, a magyar hatósággal titkosan
együttműködő más személy vagy a fedett nyomozó személyét, illetve tevékenységét,
d) a végrehajtás sértené a kettős büntethetőség elvét,
e) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a magyar jogszabályok
szerint nem ismert, vagy elvégzésének feltételei a magyar jogszabályok szerint nem állnak fenn,
f) az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló cselekményt Magyarországon vagy egy
másik tagállamban jogerősen elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak,
amely – a határozatot hozó tagállam joga alapján – azonos cselekmény vonatkozásában újabb
büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,
g) az eljárási cselekménnyel érintett személy Magyarországon mentelmi joggal rendelkezik vagy
nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentelmi jogát, illetve mentességét az arra
jogosult nem függesztette fel,
h) nem áll rendelkezésre az európai nyomozási határozat szabályszerűen előterjesztett, magyar,
angol, német vagy francia nyelvű fordítása,
i) az európai nyomozási határozat oly mértékben hiányos, pontatlan, hogy erre figyelemmel nem
hajtható végre, és a kiegészítésre, illetve kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el, vagy
az európai nyomozási határozat a kiegészítést, illetve a kijavítást követően sem hajtható végre.
(2) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadásáról a
tagállami hatóságot a megtagadás indokainak megjelölésével, haladéktalanul tájékoztatja.
41. §
(1) A 40. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész
állásfoglalása irányadó.
(2) A bíróság és az ügyész a kettős büntethetőséget nem vizsgálhatja, és az európai nyomozási
határozat végrehajtását a 40. § (1) bekezdés d) pontja alapján nem tagadhatja meg
a) a 21. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények esetében, ha a tagállamban az adott
bűncselekmény legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó
intézkedéssel büntetendő,
b) ha a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam joga
szerint szabálysértés, vagy
c) ha e tekintetben a tagállam viszonosságot biztosít.
(3) Az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén a
kettős büntethetőség vonatkozásában az európai nyomozási határozat végrehajtásának nem
akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, illetve
adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-,
illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a tagállam joga.
(4) Ha az európai nyomozási határozat előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a
tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a bíróság vagy az
42
ügyész az európai nyomozási határozatot végrehajtás végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről
szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja.
Ebben az esetben a (2) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezés nem alkalmazható.
42. §
(1) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 40. § (1)
bekezdés e) pontjában meghatározott megtagadási ok merül fel, és a magyar jogszabályok alapján
az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekménytől eltérő olyan végrehajtható
eljárási cselekmény áll rendelkezésre, amely az európai nyomozási határozattal elérni kívánt
bizonyíték megszerzésére vezethet.
(2) A 40. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye az európai nyomozási határozat végrehajtása
megtagadásának, illetve az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak, ha az európai nyomozási határozat
az alábbiak egyikére irányul:
a) a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság birtokában lévő bizonyítási eszköz átadása, ha a
bizonyítási eszköz a magyar jogszabályok szerint büntetőeljárásban felhasználható,
b) adatbázisokban található olyan adat megszerzése, amelyhez a bíróság, az ügyész vagy a
nyomozó hatóság a magyar jogszabályok szerint büntetőeljárás keretében közvetlenül
hozzáférhet,
c) valamely személy terheltként, tanúként vagy szakértőként történő ki- illetve meghallgatása
Magyarország területén,
d) olyan eljárási cselekmény elvégzése, amely nem jár kényszerintézkedés elrendelésével,
e) adott telefonszámmal vagy IP-címmel szerződés alapján rendelkező személy azonosítása.
(3) A 40. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott megtagadási ok egy büntetőjogi felelősséget
megállapító tagállami határozat tekintetében csak akkor alkalmazható, ha a tagállami határozatban
kiszabott büntetést vagy intézkedést végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a
határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre.
(4) A 40. § (1) bekezdés g) pontja esetében az európai nyomozási határozat végrehajtásának
megtagadását megelőzően a bíróság vagy az ügyész saját hatáskörben intézkedik az eljárási
cselekménnyel érintett személy mentelmi jogának, illetve nemzetközi jogon alapuló mentességének
felfüggesztése iránt, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
(5) Ha az eljárási cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességének
felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a
bíróság vagy az ügyész erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. Ebben az esetben az
európai nyomozási határozat végrehajtása a 40. § (1) bekezdés g) pontja alapján akkor tagadható
meg, ha a tagállami hatósággal történt egyeztetést követően a mentesség felfüggesztésére ésszerű
időn belül nem kerül sor.
(6) Ha az európai nyomozási határozat tartalmát tekintve közös nyomozó csoport létrehozására és
43
bizonyíték közös nyomozó csoporton belüli megszerzésére irányul, akkor a bíróság vagy az ügyész
az európai nyomozási határozatot megküldi a legfőbb ügyésznek, és azt a továbbiakban a IV/B.
Fejezet szerinti közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegélyként kell
végrehajtani. A bíróság vagy az ügyész erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
43. §
(1) Az európai nyomozási határozat, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási
cselekmény eredményes végrehajtása, illetve elvégzése érdekében a bíróság vagy az ügyész
haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha a 40. § (1) bekezdés a)-c), f) és i) pontjában
meghatározott valamely megtagadási ok merül fel, és egyeztetést kezdeményez.
(2) A bíróság vagy az ügyész indokolt esetben
a) az európai nyomozási határozatot előterjesztő tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg
nem határozott okból is, vagy
b) más tagállam hatóságával is
egyeztetést kezdeményezhet.
(3) Ha a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal egyeztetést folytat, indokolt esetben az
európai nyomozási határozat kiegészítését, illetve módosítását, valamint a végrehajtással
kapcsolatos döntéséhez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kérheti a
tagállami hatóságtól, és erre – az eljárási határidőre is figyelemmel – határidőt tűzhet.
44. §
(1) A bíróság vagy az ügyész abban az esetben is tájékoztatja a tagállami hatóságot a megtagadási
okkal érintett eljárási cselekményekről és a felmerült megtagadási okról, ha a megtagadási ok nem
valamennyi, az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tekintetében áll fenn.
(2) Ha a tagállami hatósággal történő egyeztetés alapján az egyes eljárási cselekmények
tekintetében fennálló megtagadási ok kiküszöbölésére nincs lehetőség, a bíróság vagy az ügyész a
megtagadási okkal nem érintett eljárási cselekményeket végzi el.
45. §
(1) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot a bíróság vagy az ügyész tájékoztatása
alapján, az európai nyomozási határozat végrehajtása során felmerült körülményekre figyelemmel
vagy más okból kiegészíti, illetve módosítja, a bíróság vagy az ügyész a 37-44. §-ok megfelelő
alkalmazásával dönt a kiegészített, illetve módosított európai nyomozási határozat végrehajtásáról,
valamint az abban megjelölt eljárási cselekmény elvégzéséről.
(2) Az európai nyomozási határozat kiegészítését, illetve módosítását a tagállami hatóság
Magyarországon jelen lévő tagja közvetlenül is átadhatja a bíróságnak vagy az ügyésznek. Az így
44
előterjesztett európai nyomozási határozatot is szabályszerűnek kell tekinteni.
(3) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot visszavonja, a bíróság vagy az ügyész
az európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti.
(4) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során lefoglalás elrendelésére került sor, a
végrehajtás megszüntetésével egyidejűleg a bíróság vagy az ügyész a lefoglalást megszünteti, és a
lefoglalt dolgot a lefoglalást szenvedő részére adja ki. E rendelkezést a végrehajtás során
alkalmazott más adatot, dolgot vagy vagyont érintő kényszerintézkedés tekintetében is megfelelően
alkalmazni kell.
46. §
(1) A 42. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel európai nyomozási határozat alapján a tagállam által
kért bármely, a Be. alapján végrehajtható, bizonyítási eszköz beszerzésére alkalmas eljárási
cselekmény elvégezhető, ha az eljárási cselekmény elvégzésére az európai nyomozási határozat
alapjául szolgáló bűncselekmény miatt magyar büntetőeljárásban is sor kerülhetne.
(2) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzése során – a (3)
bekezdés kivételével – a magyar jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) A tagállami hatóság kérelmére az eljárási cselekmény elvégzése során a tagállami hatóság által
megjelölt szabályokat és technikai módszert kell alkalmazni, feltéve, hogy az nem
összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ha a bíróság vagy az ügyész a tagállami
hatóság által megjelölt szabályok és technikai módszerek alkalmazását nem tudja teljesíteni, erről a
tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, és megjelöli azokat a feltételeket, amelyekkel a
végrehajtás teljesíthető.
(4) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt – a tagállami hatóság soron
kívüli végrehajtásra irányuló kérelmére, valamint az eljárási cselekmény elvégzésének
meghatározott időpontjára figyelemmel – legkésőbb az európai nyomozási határozat végrehajtásáról
szóló döntés meghozatalát követő kilencven napon belül kell elvégezni.
(5) Ha az eljárási cselekmény a (4) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem végezhető el, a
bíróság vagy az ügyész a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a
tagállami hatóságot, megjelöli az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges időtartamot, és
egyeztetést folytat a tagállami hatósággal az eljárási cselekmény elvégzésének megfelelő
ütemezéséről.
(6) Az európai nyomozási határozat végrehajtása esetén a külföldi személyek ki- és beutazásának,
valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevélszabályok, az idegenrendészeti és a
vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.
46/A. §
45
(1) A bíróság vagy az ügyész indokolt esetben az eljárási cselekmény eredményes elvégzése
érdekében a tagállami hatósággal egyeztetést folytathat.
(2) A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja, ha az eljárási
cselekmény elvégzése során olyan körülmény merül fel, amely miatt az eljárási cselekmény nem
végezhető el.
(3) Ha az eljárási cselekmény elvégzését akadályozó körülmény nem küszöbölhető ki, és e körben a
tagállami hatósággal folytatott egyeztetés sem vezet eredményre, a bíróság vagy az ügyész az
európai nyomozási határozat végrehajtását megszünteti, és erről a tagállami hatóságot
haladéktalanul tájékoztatja.
(4) Ha a bíróság vagy az ügyész úgy ítéli meg, hogy az európai nyomozási határozat eredményes
végrehajtásához, vagy az európai nyomozási határozatban meghatározott bizonyítás
eredményességéhez az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményen túl további
eljárási cselekmény elvégzése is célszerű, erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
47. §
(1) A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság kérésére engedélyezi, hogy a tagállam valamely
hatóságának tagja az eljárási cselekmény elvégzése során jelen legyen, ha
a) ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel,
b) nem sérti Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét, és
c) a tagállami hatóság tagja a tagállam joga szerint részt vehet az eljárási cselekményen.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kérdésben a miniszter, illetve a legfőbb ügyész
állásfoglalása irányadó.
(3) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára a Be. eljárási cselekményen történő
jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(4) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának a (3) bekezdéstől eltérő jogosultságaira a bíróság vagy
az ügyész a tagállami hatósággal megállapodást köthet. A megállapodásra a közös nyomozó csoport
megállapodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(5) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország
területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására
vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján
kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezen felül további
kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.
48. §
(1) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény
46
elvégzését ésszerű időtartamra elhalaszthatja, ha Magyarországon büntetőeljárás vagy más eljárás
van folyamatban, és az eljárás sikerét az eljárási cselekmény elvégzése veszélyeztetné.
(2) A bíróság vagy az ügyész az eljárási cselekmény elvégzésének elhalasztásáról szóló döntéséről –
az elhalasztás indokának és várható időtartamának megjelölésével – a tagállami hatóságot
haladéktalanul tájékoztatja.
(3) Az elhalasztás időtartama a 46. § (4) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.
(4) Ha az eljárási cselekmény elvégzése elhalasztásának oka megszűnt, a bíróság vagy az ügyész
haladéktalanul intézkedik az eljárási cselekmény elvégzéséről, és erről a tagállami hatóságot
haladéktalanul tájékoztatja.
(5) Ha az elhalasztás indoka nem valamennyi, az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási
cselekmény tekintetében áll fenn, a bíróság vagy az ügyész az elhalasztással nem érintett eljárási
cselekményeket a 46. §-ban foglaltak szerint végzi el.
49. §
(1) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul vagy a tagállami hatóság által megjelölt időpontban
átadja a tagállami hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során megszerzett, illetve a már
rendelkezésére álló bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.
(2) Ha a bizonyítási eszköz átadását a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatban nem
kéri, a bíróság vagy az ügyész az (1) bekezdésben foglaltakat azzal teljesíti, hogy a tagállami
hatóságot a bizonyítási eszköz átadása helyett annak rendelkezésre állásáról tájékoztatja.
(3) A bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok a tagállami hatóság jelen lévő tagja
részére is átadhatók, ha a tagállami hatóság erre vonatkozó kérését az európai nyomozási
határozatban jelezte, és a bizonyítási eszköz ilyen módon történő átadása a magyar jogszabályok
szerint is lehetséges.
(4) A bizonyítási eszköz átadásának feltételéül szabható, hogy a tagállami hatóság a bizonyítási
eszközt az átadáskorival azonos állapotban szolgáltassa vissza Magyarországnak, amint arra a
tagállamban már nincs szükség.
(5) A bíróság vagy az ügyész – a tagállami hatóság egyidejű tájékoztatása és az átadás várható
időpontjának megjelölésével – a bizonyítási eszköz átadását a bizonyítási eszköz rendelkezésre
állásához szükséges időtartamra elhalaszthatja, ha a bizonyítási eszköz más bűncselekmény
felderítéséhez, bizonyításához szükséges.
(6) A bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszköz átadását akkor is elhalaszthatja, ha a bíróságnak
vagy az ügyésznek az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozata vagy
intézkedése ellen jogorvoslattal éltek, kivéve, ha az európai nyomozási határozat alapján a
bizonyítási eszköz azonnali átadása szükséges. A bizonyítási eszköz átadását a jogorvoslat
47
elbírálásáig el kell halasztani, ha az átadás az érintett személynek súlyos hátrányt okozna.
(7) A bíróság vagy az ügyész a bizonyítási eszköz átadásának elhalasztása esetén a bizonyítási
eszközt meghatározott időtartamra ideiglenesen is átadhatja a tagállami hatóságnak, azzal a
feltétellel, hogy a tagállami hatóság azt a közösen megállapított időpontban visszaszolgáltatja.
(8) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során lefoglalt vagy más módon biztosított
bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell
rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (4) vagy a (6) bekezdésében meghatározott
feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő
rendelkezésre a tagállam joga irányadó.
50. §
(1) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozat vagy intézkedés ellen a Be.
rendelkezései alapján jogorvoslatnak van helye, azonban a jogorvoslatban az európai nyomozási
határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható.
(2) A bíróság vagy az ügyész tájékoztatja a tagállami hatóságot az európai nyomozási határozat
végrehajtása során hozott határozattal vagy intézkedéssel szemben előterjesztett jogorvoslatról,
valamint a jogorvoslat elbírálásának eredményéről.
(3) Ha az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen éltek
jogorvoslattal, a bíróság vagy az ügyész a jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja a
tagállami hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.
51. §
A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtásáról a Be. rendelkezései
alapján a tagállami hatóság előzetes tájékoztatását és a tagállami hatóság álláspontjának
figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.
52. §
(1) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során Magyarország területén felmerülő
költségeket a magyar állam viseli.
(2) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy az
ügyész a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a tagállami hatóságot, és a végrehajtás
feltételéül szabhatja, hogy a tagállami hatóság a költségeket részben vagy egészben térítse meg
vagy előlegezze. A végrehajtással kapcsolatos költségek megtérítéséről vagy előlegezéséről, vagy az
európai nyomozási határozat módosításáról egyeztetést kell kezdeményezni a tagállami hatósággal.
23. Az európai nyomozási határozat kibocsátásának általános szabályai
48
53. §
(1) A 42. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási
határozatban bármely, a Be. szerinti, bizonyítási eszköz beszerzésére alkalmas eljárási cselekmény
elvégzését kezdeményezheti, ha az a büntetőeljárásban szükséges és arányos, és az európai
nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény az ott leírt feltételekkel a magyar
jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.
(2) Európai nyomozási határozatot hivatalból, illetve a terhelt vagy a védő indítványára az a bíróság
vagy ügyész bocsáthat ki, amely előtt a büntetőeljárás folyamatban van.
(3) Ha a Be. rendelkezései alapján az eljárási cselekmény elrendelése határozati formát igényel –
ideértve a kényszerintézkedések elrendelését is –, a határozat meghozatalára az európai nyomozási
határozat kibocsátásával kerül sor, és a továbbiakban az európai nyomozási határozatra a Be.-nek az
eljárási cselekmény elvégzését elrendelő határozatra vonatkozó szabályait kell megfelelően
alkalmazni.
(4) Ha a nyomozás során az eljárási cselekmény elrendelésére a nyomozási bíró jogosult, az
elrendelésről a bíróság az ügyész indítványára az európai nyomozási határozat jóváhagyásával
rendelkezik.
(5) A (4) bekezdés alkalmazása esetén az ügyész a nyomozási bíró döntésére irányuló, a Be.
rendelkezéseinek megfelelő indítványával együtt a bíróság részére megküldi az európai nyomozási
határozatot. Ha a bíróság az ügyész indítványát elutasítja, az európai nyomozási határozatot az
ügyész részére visszaküldi. Ha az ügyész indítványában megjelölt eljárási cselekmény
elrendelésének feltételei fennállnak, a bíróság az európai nyomozási határozatot a 18. számú
mellékletben megjelölt formanyomtatvány L. szakaszának kitöltésével hagyja jóvá.
54. §
(1) Az európai nyomozási határozatot a 18. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány
szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a
tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kell kibocsátani.
(2) Az európai nyomozási határozatban több eljárási cselekmény elvégzése akkor
kezdeményezhető, ha valamennyi eljárási cselekmény elrendelése azonos szerv hatáskörébe
tartozik.
(3) Az európai nyomozási határozatot a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a központi hatóságnak kell
megküldeni.
(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az európai
nyomozási határozat végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és
49
illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat
kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.
(5) Az európai nyomozási határozat továbbítására, valamint a tagállami hatósággal való
kapcsolattartásra a 38. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
55. §
(1) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján
a) az 53. § (1) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesültek,
b) az európai nyomozási határozat végrehajtásával vagy az abban megjelölt eljárási cselekmény
elvégzésével kapcsolatban megtagadási ok merült fel,
c) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény a tagállam joga szerint nem
ismert, az elvégzés feltételei nem állnak fenn, vagy az eljárási cselekmény célja a tagállam joga
szerint kisebb jogkorlátozással járó eljárási cselekmény útján is elérhető,
a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság tájékoztatása, vagy a tagállami hatósággal történt
egyeztetés alapján az európai nyomozási határozat végrehajtásához szükséges adatokat,
információkat, iratokat a tagállami hatóság rendelkezésére bocsáthatja, vagy az európai nyomozási
határozatot kiegészítheti, módosíthatja vagy visszavonhatja.
(2) Ha az európai nyomozási határozat eredményes végrehajtása, vagy az európai nyomozási
határozatban megjelölt eljárási cselekmény eredményes elvégzése érdekében szükséges, a bíróság
vagy az ügyész az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő más esetben is egyeztetést folytathat a
tagállami hatósággal. Az egyeztetés során az (1) bekezdésben foglaltak megfelelően irányadók.
(3) A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóság által kért kiegészítést, módosítást, illetve adatok,
információk, iratok rendelkezésre bocsátását a tagállami hatóság által megjelölt határidőben
teljesíti, vagy ennek akadályáról a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
(4) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot a tagállami hatóság tájékoztatása, a
végrehajtás során felmerülő körülmények alapján vagy más indokolt esetben az európai nyomozási
határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésének megkezdése előtt vonhatja vissza.
(5) Ha a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási
cselekmény elvégzésekor jelen van, a bíróság, az ügyész vagy – az ügyész jóváhagyásával – a
nyomozó hatóság tagja az európai nyomozási határozat kiegészítését vagy módosítását közvetlenül
is átadhatja a tagállami hatóságnak. Ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, ez nem
mentesít az európai nyomozási határozat kiegészítésének vagy módosításának a központi hatóság
számára történő megküldésének kötelezettsége alól.
(6) Ha a tagállami hatóság arról tájékoztatja a bíróságot vagy az ügyészt, hogy az eljárási
cselekménnyel érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és mentességének
felfüggesztése egy másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a
mentesség felfüggesztésére jogosult döntése a Be. alapján indítványozható. Ha a mentesség
50
felfüggesztését nem indítványozzák, vagy az nem vezet eredményre, az európai nyomozási
határozatot vissza kell vonni.
56. §
(1) A bíróság vagy az ügyész az indokok megjelölése mellett, az európai nyomozási határozatban
kérheti a tagállami hatóságtól, hogy
a) az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok
figyelembevételével, illetve az általa meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el,
b) a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az
eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen, feltéve, hogy erre a magyar jogszabályok szerint
is jogosult lenne, illetve
c) az európai nyomozási határozatot vagy az abban megjelölt eljárási cselekményt soron kívül
vagy meghatározott időpontban hajtsák végre, illetve végezzék el.
(2) Ha az (1) bekezdés a) vagy c) pontja értelmében a tagállami hatóság tájékoztatása szerint a kért
eljárási szabályok, illetve technikai módszerek nem alkalmazhatók, vagy az európai nyomozási
határozat vagy az eljárási cselekmény a kért időben nem hajtható végre, illetve nem végezhető el, a
bíróság vagy az ügyész megfontolja az európai nyomozási határozat kiegészítését, módosítását vagy
visszavonását.
(3) Ha a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási
cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a tagállami szabályok szerint
köteles eljárni. A bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság jelen lévő tagjának jogosultságaira a
tagállami hatósággal megállapodás köthető, amelyre a közös nyomozó csoport megállapodására
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A magyar állam az európai nyomozási határozat végrehajtásával összefüggésben a bíróság, az
ügyész vagy a nyomozó hatóság jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt
a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét a tagállam jogának megfelelően megtéríti.
57. §
(1) Az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredményét, illetve a végrehajtás során
megszerzett bizonyítási eszközt az európai nyomozási határozatot kibocsátó bíróság vagy ügyész,
vagy ezek megbízása alapján a nyomozó hatóság veszi át.
(2) Ha a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási
cselekmény elvégzésekor jelen van, az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredményét,
illetve a végrehajtás során megszerzett bizonyítási eszközt a bíróság, az ügyész vagy – az ügyész
jóváhagyásával – a nyomozó hatóság tagja is átveheti, ha a magyar jogszabályok alapján arra
jogosult, és az átvétel e módja a bizonyítás eredményességét nem veszélyezteti.
51
(3) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami hatóság azt kéri, a bíróság vagy az ügyész a
bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a tagállamnak, amint arra
Magyarországon már nincs szükség.
(4) Ha a tagállami hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a bíróság vagy az ügyész a
bizonyítási eszköz ideiglenes – a bizonyítási eszközzel összefüggésben Magyarországon tervezett
eljárási cselekmény elvégzésének megfelelő, meghatározott időtartamra szóló – átadását
kezdeményezeti. A bizonyítási eszköz ideiglenes átadása esetén a bíróság vagy az ügyész a
bizonyítási eszközt a közösen megállapított időpontban visszaszolgáltatja a tagállami hatóságnak.
(5) Az európai nyomozási határozat kibocsátása esetén a tagállamban lefoglalt vagy más módon
biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről való
rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (3) vagy
a (4) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően a
bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.
58. §
(1) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a Be.
szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.
(2) A bíróság vagy az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az (1) bekezdés
alapján az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen
Magyarországon jogorvoslattal éltek. A bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóságot a jogorvoslat
elbírálásának eredményéről is tájékoztatja.
59. §
(1) Az európai nyomozási határozat kibocsátása kapcsán Magyarország területén felmerülő költség
bűnügyi költség.
(2) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján az európai nyomozási határozat végrehajtása
jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal egyeztet, és megvizsgálja,
hogy az európai nyomozási határozattal elérni kívánt cél kisebb költséggel járó eljárási
cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási
határozatot módosítja vagy kiegészíti.
(3) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozat végrehajtását a végrehajtás költségeinek
magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi függővé, a
költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető a tagállami hatósággal. Ha a
megállapodás megkötése meghiúsul, a bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot
visszavonhatja.
24. Az európai nyomozási határozatban megjelölhető eljárási cselekmények egyes különös
52
formáira vonatkozó szabályok
59/A. §
Az eljárási cselekmények egyes formái különösen:
a) ideiglenes intézkedés,
b) adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról,
c) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot kibocsátó
tagállamba,
d) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot végrehajtó
tagállamba,
e) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,
f) kihallgatás távbeszélő-készülék útján,
g) a titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményei.
25. Ideiglenes intézkedés
60. §
(1) Bizonyítási eszköz megsemmisítésének, átalakításának, elhelyezése megváltoztatásának,
továbbításának, átruházásának vagy elidegenítésének ideiglenes megakadályozása (a továbbiakban
együtt: bizonyítási eszköz biztosítása) iránt kibocsátott európai nyomozási határozat végrehajtására
az az ügyészség rendelkezik illetékességgel, amelynek területén a bizonyítási eszköz található.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célból kibocsátott európai nyomozási határozatot abban az
esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami hatóság kifejezetten kéri.
(3) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a (2) bekezdés alapján a bíróság jár el,
eljárására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az ügyész a bizonyítási eszköz biztosítására irányuló európai nyomozási határozat
végrehajtásáról haladéktalanul dönt. A döntésről – lehetőség szerint – az európai nyomozási
határozat kézhezvételétől számított huszonnégy órán belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.
(5) Az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha az európai nyomozási határozat
végrehajtása akadályba ütközik, különösen, ha a bizonyítási eszköz eltűnt, megsemmisült, az
európai nyomozási határozatban meghatározott helyen nem található, illetve kiegészítő információ
kérése ellenére nem áll rendelkezésre elegendő adat ahhoz, hogy a bizonyítási eszközt az ügyész
megtalálja.
(6) Ha a Be. alapján az ügyész hivatalból, illetve jogorvoslat vagy indítvány alapján az európai
nyomozási határozat végrehajtása érdekében elrendelt kényszerintézkedés megszüntetését tartja
indokoltnak, erről a tagállami hatóságot előzetesen tájékoztatja, és a kényszerintézkedés
megszüntetése előtt megfelelő határidőt állapít meg a tagállami hatóságnak arra, hogy észrevételt
53
tegyen. A megszüntetés tárgyában hozott döntésről az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami
hatóságot.
61. §
(1) A bíróság vagy az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki
a) bizonyítási eszköz lefoglalása, vagy
b) információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés
végrehajtása iránt, ha a bizonyítási eszköz a tagállam területén található.
(2) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli, hogy a lefoglalni kért
bizonyítási eszköz vagy a megőrzésre kötelezéssel érintett adatok átadását
a) az eljárási cselekmény elvégzését követően haladéktalanul kéri,
b) a várható időpont megjelölésével, egy későbbi időpontban kéri, vagy
c) nem kéri.
(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén meg kell jelölni a bizonyítási eszközről vagy a megőrzésre
kötelezéssel érintett adatról történő rendelkezés várható időpontját.
(4) Ha az eljárási cselekmény elvégzését vagy a bizonyítási eszköz átvételét megelőzően az (1)
bekezdésben megjelölt kényszerintézkedés elrendelésének oka megszűnt, a bíróság vagy az ügyész
erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.
26. Adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról
62. §
(1) Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási határozatot
a) a tagállamban büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy valamely, Magyarország
területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett számla feletti, akár
számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorolt rendelkezési jogának megállapítása,
valamint e számlának a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatainak átadása
iránt, illetve
b) a Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett
valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre
vonatkozó, a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatok –
ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a
Magyarország területén működő bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő
számlaadatok átadása iránt
bocsátotta ki, az európai nyomozási határozatot a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye
szerint illetékes ügyész hajtja végre.
(2) Az európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami
54
hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása során a
bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el. Ha az európai
nyomozási határozat végrehajtása során a bíróság jár el, eljárására az ügyészre vonatkozó
szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
62/A. §
(1) A bíróság vagy az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki
a) annak megállapítása iránt, hogy a Magyarországon büntetőeljárás alatt álló természetes vagy
jogi személy akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorol-e rendelkezési jogot
a tagállam területén működő valamely hitelintézetnél vagy a pénzforgalmi szolgáltatás
nyújtásáról szóló törvény szerinti más pénzforgalmi szolgáltatónál (a továbbiakban együtt:
pénzforgalmi szolgáltató) vezetett számla felett, továbbá e számlának a pénzforgalmi szolgáltató
birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve
b) a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett valamely számlával
kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a
számlavezető pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatok – ideértve az adott művelettel
érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a tagállam területén működő pénzforgalmi
szolgáltató birtokában lévő számlaadatok átadása iránt.
(2) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli
a) azokat az okokat, amelyek miatt a kért adatok érdemi jelentőségűek lehetnek a
Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából,
b) azokat az okokat, amelyek alapján feltételezhető, hogy a büntetőeljárás alatt álló természetes
vagy jogi személy a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla felett
rendelkezési jogot gyakorol, és – ha lehetséges – azt, hogy mely pénzforgalmi szolgáltatók
lehetnek ezek, valamint
c) mindazon rendelkezésre álló információt, amely elősegítheti az európai nyomozási határozat
végrehajtását.
27. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot kibocsátó
tagállamba
62/B. §
(1) A Magyarországon fogva tartott személynek a tagállam területén elvégzendő eljárási
cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadásáról
a) előzetes letartóztatásban lévő személy esetén az ügyben eljáró bíróság vagy az ügyész,
b) jogerős szabadságvesztés vagy elzárás büntetést vagy szabadságelvonással járó intézkedést
töltő személy esetén a büntetés-végrehajtási bíró
köt megállapodást a tagállami hatósággal.
(2) A fogvatartott személy ideiglenes átadására csak az érintett erre vonatkozó előzetes
55
hozzájárulása esetén kerülhet sor. Ha a fogvatartott személy védővel rendelkezik, az ideiglenes
átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a fogvatartott személy a
védőjével egyeztethessen. A fogvatartott személy az ideiglenes átadásához írásban, vagy a bíróság
vagy az ügyész előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával járulhat hozzá.
(3) A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt
okokon túl akkor is megtagadhatja, ha
a) a fogvatartott személy az ideiglenes átadásához nem járult hozzá, vagy
b) az ideiglenes átadás a fogvatartás időtartamát meghosszabbítaná.
(4) Előzetes letartóztatásban lévő személy ideiglenes átadásának önmagában nem akadálya, hogy a
végrehajtás során az előzetes letartóztatás meghosszabbítása válhat indokolttá. Ilyen esetben a
bíróság vagy az ügyész a tagállami hatósággal együttműködve biztosítja az előzetes letartóztatásban
lévő személy részvételét az előzetes letartóztatás meghosszabbításával kapcsolatos
döntéshozatalban.
(5) Ha a fogvatartott személy tagállamba történő átszállítása, illetve Magyarország területére történő
visszaszállítása harmadik tagállam területén keresztül történik, az ideiglenes átadás akkor hajtható
végre, ha a tagállami hatóság kötelezettséget vállal arra, hogy a fogvatartott személy e harmadik
tagállam területén is fogvatartásban marad.
(6) A fogvatartott személy ideiglenes átadására vonatkozó eseti megállapodásnak tartalmaznia kell
a) a fogvatartott személy ideiglenes átadásának időtartamát,
b) a tagállamba történő átszállítás és a Magyarország területére történő visszaszállítás határidejét,
körülményeit,
c) a tagállami hatóság (5) bekezdés szerinti kötelezettségvállalását,
d) a fogvatartott személy tagállamban történő fogva tartásának részleteit,
e) a (4) bekezdés alkalmazása esetén a fogvatartott személy előzetes letartóztatás
meghosszabbításával kapcsolatos döntéshozatalban való részvételének biztosítására vonatkozó
rendelkezéseket,
f) a tagállami hatóság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a fogvatartott személyt a
bíróság vagy ügyész tájékoztatása alapján haladéktalanul szabadon bocsátja.
(7) Az európai nyomozási határozat végrehajtásából eredő külföldi fogvatartás teljes időtartamát a
Btk.-nak az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó szabályai szerint kell beszámítani az
elrendelt előzetes letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott szabadságelvonással
járó intézkedésbe.
(8) Ha a fogvatartás oka megszűnt, erről a bíróság vagy ügyész a fogvatartott személy szabadon
bocsátása végett haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.
(9) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő
visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli.
56
(10) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításáról és a Magyarország területére történő
visszaszállításról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
63. §
(1) A tagállamban fogva tartott személynek a Magyarország területén elvégzendő eljárási
cselekményen való jelenléte érdekében történő ideiglenes átadásáról a tagállami hatósággal az a
bíróság vagy ügyész köt megállapodást, amely az európai nyomozási határozatot kibocsátotta.
(2) A megállapodás tartalmára a 62/B. § (6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az érintett személy fogvatartását a bíróság vagy az ügyész rendelkezése alapján, a fogva tartás
jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási szabályok szerint kell
biztosítani Magyarországon.
(4) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján az szükséges, a bíróság vagy az ügyész a
megállapodásban foglaltak vagy a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján a tagállami
jogszabályoknak megfelelően biztosítja a fogvatartott személy részvételét a fogva tartás
meghosszabbításával kapcsolatos döntésben.
(5) Ha a tagállami hatóság tájékoztatása alapján a tagállamban a fogvatartás oka megszűnt, a
fogvatartott személyt haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
(6) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt
Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg
szabadságától.
(7) A (6) bekezdés nem alkalmazható, ha
a) a fogvatartott személy ideiglenes átvételére terheltként került sor az európai nyomozási
határozat alapjául szolgáló bűncselekmény vonatkozásában,
b) a bíróság vagy az ügyész újabb európai nyomozási határozatot bocsátott ki az érintett személy
terheltként történő ideiglenes átvétele iránt, és annak végrehajtását a tagállam elrendelte,
c) az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt napon belül nem hagyta el – bár erre
lehetősége lett volna – Magyarország területét, vagy
d) az érintett személy Magyarország területére visszatért.
(8) A (6)-(7) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az ideiglenes
átvétel időtartama alatt vagy a tagállamba történt visszaszállítását követően a külföldön tartózkodó
terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy folytassanak, ha
annak feltételei fennállnak.
(9) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállítását és a tagállamba történő
visszaszállítását a NEBEK – szükség esetén a X. Fejezet alkalmazásával – a rendőrség
közreműködésével végzi. A harmadik állam közreműködéséről a tagállami hatóságot tájékoztatni
57
kell.
(10) A fogvatartott személy Magyarországra történő átszállításával és a tagállamba történő
visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség. Az érintett személy
magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költségeket a magyar állam viseli.
28. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot végrehajtó
tagállamba
63/A. §
(1) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon történő
elvégzéséről, és a tagállamban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte
érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadásáról a bíróság vagy az ügyész köt
megállapodást a tagállami hatósággal.
(2) A végrehajtás során a 62/B. § (3) bekezdés a) pontját, a (6) és (10) bekezdését, valamint a 63. §
(3)-(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(3) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a tagállamba történő
visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli. A érintett személy
magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.
63/B. §
(1) Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény tagállamban történő
elvégzéséről, és a Magyarországon fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte
érdekében a tagállamnak történő ideiglenes átadásáról a tagállami hatósággal az a bíróság vagy
ügyész köt megállapodást, amely az európai nyomozási határozatot kibocsátotta.
(2) A fogvatartott személy ideiglenes átadására csak az érintett erre vonatkozó előzetes
hozzájárulása esetén kerülhet sor. Ha a fogvatartott személy védővel rendelkezik, az ideiglenes
átadáshoz történő hozzájárulással kapcsolatban biztosítani kell, hogy a fogvatartott személy a
védőjével egyeztethessen. A fogvatartott személy az ideiglenes átadásához írásban, vagy a bíróság
vagy az ügyész előtt szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával járulhat hozzá. A
hozzájárulás tényét és módját az európai nyomozási határozatban fel kell tüntetni.
(3) A fogvatartott személy ideiglenes átadása során a 62/B. § (4) és (6)-(8) bekezdését, valamint a
63. § (9) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(4) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő
visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.
29. Kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján
58
63/C. §
(1) A tagállami hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy
szakértőként audiovizuális eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt kibocsátott
európai nyomozási határozatot a bíróság az érintett személy zártcélú távközlő hálózat útján történő
kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével hajtja végre.
(2) Az európai nyomozási határozat végrehajtására a tanúként vagy terheltként kihallgatandó
személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként
meghallgatandó személy lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróság illetékes. Ha a szabadlábon
lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy
tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel
vagy székhellyel nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a Pesti Központi
Kerületi Bíróság illetékes.
(3) A terheltként kihallgatandó személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása csak az
érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén rendelhető el. A terheltként kihallgatandó
személy a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásához írásban, vagy a bíróság előtt
szóban tett, jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával járulhat hozzá.
(4) A bíróság az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is
megtagadhatja, ha
a) a terheltként kihallgatandó személy a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatásához
nem járult hozzá, vagy
b) a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás a konkrét esetben
ellentétes lenne a magyar jogrendszer alapelveivel.
(5) Ha az európai nyomozás határozatban foglaltak alapján nem állapítható meg, a zártcélú távközlő
hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtásának részleteit és az alkalmazandó
eljárási szabályokat a bíróság a tagállami hatósággal előzetesen egyezteti.
63/D. §
(1) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatást vagy meghallgatást elrendelő végzés
megküldésével egyidejűleg a bíróság tájékoztatja az érintetteket a tagállam joga értelmében fennálló
jogaikról is.
(2) A kihallgatásra vagy a meghallgatásra a tagállam jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a
meghallgatást a tagállami hatóság folytatja le azzal, hogy
a) a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a
vallomás, a közreműködés vagy a véleménynyilvánítás megtagadásának jogával,
b) az eljárási cselekményen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy mellett jelen lehet az,
aki a magyar jogszabályok szerint az érintett személy zártcélú távközlő hálózat útján történő
59
kihallgatása vagy meghallgatása során jelen lehet,
c) az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén, - ha a tagállami hatóság ettől eltérő kérelmét
a bíróság nem engedélyezte, - csak a magyar jogszabályok szerint meghatározott személyek
lehetnek jelen,
d) az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az európai nyomozási határozatot végrehajtó
bíróság tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy
meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar
jogszabályoknak, ideértve a terhelt jogainak, a tanú vallomástételének akadályaira, valamint a
szakértő kizárására vonatkozó rendelkezéseknek a tiszteletben tartásáról.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakról az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén jelen lévőket a
kihallgatás vagy a meghallgatás előtt tájékoztatni kell.
(4) Az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.
(5) A bíróság a tagállami hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy meghallgatandó
személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 95-96. §-ában, a 98. §-ában,
valamint a 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti védelméről.
(6) A bíróság az európai nyomozási határozat megfelelő végrehajtása, a tagállami hatósággal való
megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.
(7) A bíróság a tagállami hatósággal történt egyeztetés alapján a kihallgatandó vagy a
meghallgatandó személy indítványára, vagy a tagállami hatóság kérelmére tolmácsot rendelhet ki
abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a (2) bekezdésre figyelemmel az
eljárás nyelvét megértse.
(8) A bíróság a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült
jegyzőkönyvet, valamint a Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt haladéktalanul
megküldi a tagállami hatóságnak.
64. §
(1) A bíróság európai nyomozási határozatot bocsáthat ki a tagállamban tartózkodó személy
tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása vagy
meghallgatása iránt.
(2) Ha az ügyész a nyomozás során a Be. 211. § (5) bekezdése alapján a tagállamban tartózkodó
személy tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő
kihallgatását vagy meghallgatását tartja indokoltnak, az európai nyomozási határozatot az 53. § (4)-
(5) bekezdés megfelelő alkalmazásával bocsátja ki. Ha a tagállami hatóság az európai nyomozási
határozat végrehajtását elrendeli, az eljárási cselekmény elvégzését a tagállami hatósággal
együttműködve az ügyész készíti elő. Ebben az esetben az e § bíróságra vonatkozó rendelkezéseit
az ügyész eljárására megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a zártcélú távközlő hálózat útján
60
történő kihallgatást vagy meghallgatást a nyomozási bíró végzi.
(3) A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtása során
alkalmazandó eljárási szabályokat az európai nyomozási határozatban kell feltüntetni, vagy arról a
bíróság a tagállami hatósággal előzetesen egyeztethet. Az európai nyomozási határozatban vagy az
egyeztetés során a bíróság megjelöli a terheltnek a magyar jogszabályok értelmében fennálló jogait,
a tanú vallomástételének akadályaira, továbbá a szakértő kizárásra vonatkozó rendelkezéseket.
(4) Ha a tagállamnak nem állnak rendelkezésére a kihallgatáshoz vagy a meghallgatáshoz szükséges
technikai eszközök, azokat a bíróság, szükség esetén az ügyész közreműködésével, a tagállami
hatóság rendelkezésére bocsáthatja.
(5) A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság folytatja le.
(6) A bíróság a tagállami hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács
kirendeléséről határozhat.
(7) A bíróság kérheti, hogy a tagállami hatóság a kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve a
meghallgatandó szakértő részére tolmácsot biztosítson, hogy az érintett személy a tagállami eljárás
nyelvét megértse.
(8) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy
védelme indokolt, a bíróság egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal a tagállam által
biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság a Be. 95-96. §-ában, a 98. §-ában, valamint
a 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.
30. Kihallgatás távbeszélő-készülék útján
64/A. §
(1) A Magyarországon tartózkodó személy tanúként vagy szakértőként, telefon-konferencia útján
történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot az ügyész
hajtja végre.
(2) Az európai nyomozási határozat végrehajtására a tanúként kihallgatandó személy lakóhelye,
tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy
lakóhelye vagy székhelye szerinti járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha a
szabadlábon lévő, tanúként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási
hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy
székhellyel nem rendelkezik, az európai nyomozási határozat végrehajtására a Fővárosi
Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(3) Az európai nyomozási határozatot abban az esetben hajtja végre a bíróság, ha azt a tagállami
hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat végrehajtása során a (2)
bekezdés szerint illetékességgel rendelkező járásbíróság jár el azzal, hogy ha az illetékesség ez
61
alapján nem állapítható meg, a Pesti Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és
illetékességgel. Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a bíróság jár el, eljárására az
ügyészre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az ügyész feladatait alügyész, a (3)
bekezdésben foglalt esetben a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.
(5) Az európai nyomozási határozat végrehajtása során a 63/C. § (5) bekezdését, valamint a 63/D. §
(1)-(3) és (5)-(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(6) Az európai nyomozási határozat végrehajtása nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a Be.
nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását.
31. A titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményei
64/B. §
(1) Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása iránt kibocsátott
európai nyomozási határozat végrehajtására a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel.
(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján
kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött
szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(3) Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:
a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és időtartamáról, a szállítás módjáról, a
szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,
b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,
c) az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,
d) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,
e) a kísérés módjáról,
f) a kísérésben részt vevő személyek számáról,
g) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,
h) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,
i) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.
(4) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása
az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött
szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalnak az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel
hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének
vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről azzal egyidejűleg
tájékoztatni kell az ügyészt.
62
(5) Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során – ideértve
annak irányítását, ellenőrzését – a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban
közreműködő szerv a tagállami hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más szervekkel
együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv ellenőrzött
szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer
alapelveivel.
(6) Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyész engedélyével a tagállami hatóság tagja is részt
vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására
vonatkozó szabályok szerint vehet részt.
64/C. §
(1) Az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki ellenőrzött szállításnak egy vagy több
tagállam területén keresztül történő végrehajtása iránt.
(2) A több tagállamot érintő ellenőrzött szállítás esetén az európai nyomozási határozatot
valamennyi tagállam részére meg kell küldeni. A tagállami hatóságot az ellenőrzött szállításban
részt vevő további tagállamokról is tájékoztatni kell.
(3) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján
kerülhet sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött
szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(4) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás
eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás
kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az
esetben az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt.
(5) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján
megalapozottan feltehető, hogy az ellenőrzött szállítással elérni kívánt bizonyíték beszerzése más
módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.
(6) Az eseti megállapodás tartalmára a 64/B. § (3) bekezdés, a magyar hatóság tagjának vagy a
fedett nyomozónak a közreműködésére a 64/B. § (6) bekezdés rendelkezései irányadók.
64/D. §
Ellenőrzött szállítás végrehajtása vagy kezdeményezése esetén az ügyész az Eurojust magyar
nemzeti tagját a következő adatok közlésével tájékoztatja a legalább három államot és ebből
legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:
a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,
b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen büntetőeljárás
63
van folyamatban,
c) a szállítás típusa,
d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatban az ellenőrzött szállítást végzik.
64/E. §
(1) Tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak
Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt kibocsátott európai
nyomozási határozat végrehajtására a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére feljogosított
ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet
sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó
alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása a
fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett
nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a
rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az európai nyomozási határozat alapjául
szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó alkalmazásának
végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett
nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt.
(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása
során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító
szerv a tagállami hatósággal, és tagállami fedett nyomozó alkalmazása esetén a tagállami fedett
nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami
hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem
ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.
(5) A magyar fedett nyomozónak másik tagállam területén történő alkalmazása során a tagállam
jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles
megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása
során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.
(6) Az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását a 40. §-ban foglalt okokon túl akkor is
megtagadhatja, ha az ügyész és a tagállami hatóság nem tudott megállapodni a fedett nyomozó
alkalmazásának részleteiről.
65. §
(1) Az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki magyar fedett nyomozónak a tagállam
területén, illetve tagállami fedett nyomozónak Magyarország vagy valamely tagállam területén
64
történő alkalmazása iránt.
(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállami hatósággal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet
sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó
alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó
alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1)
bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban
kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának
kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt.
(4) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján
megalapozottan feltehető, hogy a fedett nyomozó alkalmazásával elérni kívánt bizonyíték
beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.
(5) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak valamely tagállam területén történő alkalmazása
során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti tagállam jogszabályai az irányadók azzal,
hogy a magyar fedett nyomozó tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban
előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót
foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.
(6) A tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar
jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami
hatósággal és a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó
alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv
kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.
65/A. §
(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján
továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő
megismerése és rögzítése iránt kibocsátott európai nyomozási határozatot az ügyész a Be. bírói
engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető
titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.
(2) Az európai nyomozási határozat végrehajtására a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel.
Ha az európai nyomozási határozat végrehajtására illetékességgel rendelkező ügyészség nem
állapítható meg, a végrehajtásra a Fővárosi Főügyészség rendelkezik illetékességgel.
(3) Ha az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez kötött
titkos adatszerzés elrendelésével végezhető el, az ügyész indítványáról a Be. szabályai szerint a
nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a titkos adatszerzés elrendelésére irányuló indítványt
65
elutasítja, az ügyész a tagállami hatóságot tájékoztatja, hogy az európai nyomozási határozatban
megjelölt eljárási cselekmény nem végezhető el, és az európai nyomozási határozat más módon
történő végrehajtása érdekében egyeztetést folytathat a tagállami hatósággal.
(4) Az európai nyomozási határozat végrehajtásának eredménye, illetve a rögzített adatok az
alábbiak szerint továbbíthatók a tagállami hatóság részére:
a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy
b) a tagállami hatóság kérése alapján, ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen
továbbítással, a megfigyelés eredményének a tagállami hatóság eszközére történő átirányítása
útján.
(5) A tagállami hatóság közvetlen továbbításra irányuló kérése esetén az ügyész a végrehajtás
módját és alkalmazhatóságát a végrehajtó szerv álláspontjának figyelembe vételével egyezteti a
tagállami hatósággal.
(6) A tagállami hatóság indokolt kérelmére és költségére az ügyész elrendelheti
a) az eljárási cselekmény elvégzése során rögzített adatok írásba foglalását,
b) az eljárási cselekmény elvégzése során rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett
adat eredeti állapotába történő visszaállítását.
(7) Ha az európai nyomozási határozat végrehajtása során a végrehajtással összefüggő adatok
védelmére a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint
minősítéssel került sor, az adat minősítése nem képezheti akadályát a végrehajtás eredménye, illetve
a rögzített adatok átadásának. A minősítő a tagállami hatóság kérésére az adat minősítését
felülvizsgálja, és – ha annak törvényi lehetősége fennáll – megszünteti.
(8) Ha a tagállami hatóság az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan európai
nyomozási határozatot bocsátott ki, amely bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésként vagy az
egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésként hajtható végre, az
ügyész az európai nyomozási határozatot a (2)-(8) bekezdés megfelelő alkalmazásával hajtja végre.
65/B. §
(1) Az ügyész európai nyomozási határozatot bocsáthat ki az elektronikus hírközlési szolgáltatás
útján, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációnak az érintett
személy tudta nélkül, leplezett módon történő megismerésének és rögzítésének a tagállamban
történő végrehajtása iránt.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt több tagállam is el tudja végezni, az európai
nyomozási határozatot csak a megjelölt eljárási cselekményt leghatékonyabban elvégezni képes –
lehetőség szerint az érintett személy tartózkodási helye szerinti – tagállamba lehet továbbítani.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott, bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végrehajtása iránt
kibocsátott európai nyomozási határozat esetén a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés
66
engedélyezésére vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
(4) Az európai nyomozási határozatnak a Be. 203. § (2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.
(5) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli azokat az okokat, amelyek alapján
megalapozottan feltehető, hogy a megjelölt eljárási cselekmény alkalmazásával elérni kívánt
bizonyíték beszerzése más módon kilátástalan, vagy aránytalanul nagy nehézséggel járna.
(6) Az ügyész az európai nyomozási határozatban megjelöli, hogy a végrehajtás eredményének,
illetve a rögzített adatoknak a továbbítását
a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy
b) közvetlen továbbítással, a megfigyelés eredményének a végrehajtásban közreműködő magyar
szerv eszközére történő átirányítása útján
kéri.
(7) A (6) bekezdés b) pontja esetén az ügyész a végrehajtás módját és alkalmazhatóságát a
végrehajtásban közreműködő magyar szerv álláspontjának figyelembe vételével egyezteti a
tagállami hatósággal.
(8) Az ügyész indokolt esetben kérheti
a) az eljárási cselekmény elvégzése során rögzített adatok írásba foglalását,
b) az eljárási cselekmény elvégzése során rejtjelezett vagy más módon megismerhetetlenné tett
adat eredeti állapotába történő visszaállítását, vagy
c) az adat minősítésének megszüntetését.
(9) Ha a tagállam kéri a (8) bekezdés alkalmazása kapcsán felmerülő költség megtérítését, azt a
magyar állam előlegezi. Az így felmerült költség bűnügyi költség.
(10) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés
vagy az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtés tagállamban
történő végrehajtása iránt európai nyomozási határozat a (2)-(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával
bocsátható ki.
65/C. §
(1) A Magyarország területén tartózkodó személy elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy
számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációjának, az érintett személy
tudta nélkül, leplezett módon, magyar technikai segítség nélkül folytatott megismerésével és
rögzítésével kapcsolatos, a tagállami hatóság által a 20. számú mellékletben megjelölt
formanyomtatvány szerint magyar nyelven, vagy a formanyomtatvány angol, francia vagy német
nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kiállított értesítés fogadására a Fővárosi
Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(2) Az értesítés kézhezvételét követően a Fővárosi Főügyészség haladéktalanul megvizsgálja, hogy
67
a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be. bírói
engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető
titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei fennállnak-e.
(3) Ha a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be.
bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során
végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei nem állnak fenn, erről
az ügyész az (1) bekezdésben megjelölt értesítés kézhezvételét követő legfeljebb kilencvenhat órán
belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.
65/D. §
(1) Ha a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárásban a 65/B. § (1) bekezdésében
meghatározott, bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával
érintett személy nem tartózkodik Magyarország területén, azonban a továbbított kommunikáció
megismeréséhez, illetve rögzítéséhez az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállam
közreműködése nem szükséges, az ügyész a titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy tervezett
végrehajtásáról az érintett személy tartózkodási helyéről való tudomásszerzést követően
haladéktalanul, a 20. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány
tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven
rendelkezésre álló fordításának felhasználásával értesíti az érintett személy tartózkodási helye
szerinti tagállam hatóságát.
(2) Ha a tagállami hatóság az értesítés kézhezvételét követő kilencvenhat órán belül arról
tájékoztatja az ügyészt, hogy nemzeti joga szerint a titkos adatszerzés nem engedélyezhető, vagy a
már végrehajtott titkos adatszerzés eredménye nem vagy csak meghatározott feltételekkel
használható fel, az ügyész a Be. alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.
(3) Ha az ügyész a tagállami hatóság értesítésével nem ért egyet, szükség esetén az Eurojust
közreműködésével a tagállami hatósággal egyeztetést kezdeményezhet.”
(2) Az EUtv. Harmadik része a következő IV/A. és IV/B. Fejezettel egészül ki:
„IV/A. Fejezet
Eljárási jogsegély az európai nyomozási határozatot nem alkalmazó tagállamokkal
66. §
(1) E fejezet állapítja meg
a) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i
2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban e fejezet alkalmazásában:
irányelv) elfogadásában részt nem vett tagállamokkal folytatott eljárási jogsegély iránti
68
megkeresés előterjesztésére és teljesítésére, valamint
b) az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogába át nem ültető tagállamok által előterjesztett eljárási
jogsegély iránti megkeresés Magyarország általi teljesítésére
vonatkozó rendelkezéseket.
(2) E fejezet rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés eltérően nem
rendelkezik.
(3) E fejezet rendelkezéseit alkalmazni kell a jogi személlyel szemben indult büntetőeljárással
összefüggésben előterjesztett jogsegély iránti megkeresésre is.
32. Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének általános szabályai
66/A. §
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e fejezet szerinti, büntetőügyekben folytatott
együttműködés során a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett eljárási jogsegély iránti
megkeresés fogadására a büntetőeljárás megindítását követően a magyar igazságügyi hatóság
közvetlenül jogosult.
(2) A magyar igazságügyi hatóság nemzetközi szerződés alapján a tagállam bűnüldöző szerveitől is
elfogadhat eljárási jogsegély iránti megkeresést, ha a tagállam belső joga lehetővé teszi azt, hogy a
bűnüldöző szerv a büntetőügyekben folytatott jogsegélyben részt vegyen. Ebben az esetben a
megkeresést előterjesztő tagállami bűnüldöző hatóságra a tagállami igazságügyi hatóságra
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a
járásbíróság, vagy a megkeresés alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében a Be. alapján
hatáskörrel rendelkező ügyészség rendelkezik hatáskörrel.
(4) A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény 62. §-ban foglalt esetben az eljárási jogsegély
iránti megkeresés teljesítésére a járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel.
(5) A magyar igazságügyi hatóság illetékességét az eljárási cselekmény elvégzésének helye – így
különösen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy
székhelye, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helye – határozza meg. Ha több teljesítési
hely állapítható meg, vagy a teljesítés helye nem állapítható meg, a megelőzés az irányadó.
(6) A jogi személy vonatkozásában előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére –
ha a megkeresésből más nem következik – a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint
illetékes magyar igazságügyi hatóság jogosult.
(7) A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész rendelkezése alapján az eljárási jogsegély iránti
megkeresés hatékony teljesítése érdekében a (2)-(6) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel
nem rendelkező ügyészség is eljárhat.
69
(8) Ha a magyar igazságügyi hatósághoz olyan eljárási jogsegély iránti megkeresés érkezik,
amelynek teljesítésére nincs hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, a megkeresést
haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező magyar igazságügyi
hatósághoz. A megkeresés továbbításáról – a magyar igazságügyi hatóság pontos megjelölésével – a
továbbító magyar igazságügyi hatóság tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.
(9) Késedelmet nem tűrő esetben – ha a (8) bekezdés szerinti intézkedés az eljárási cselekmény
eredményes elvégzését veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az eljárási jogsegélyben megjelölt
eljárási cselekmény elvégzésére a hatáskörrel vagy illetékességgel nem rendelkező magyar
igazságügyi hatóság is jogosult, köteles azonban erről a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező
igazságügyi hatóságot a (8) bekezdés szerinti intézkedésével egyidejűleg tájékoztatni.
66/B. §
A büntetőeljárás megindítása előtt a tagállami bűnüldöző szerv által megküldött eljárási jogsegély
iránti megkeresés fogadására és teljesítésére a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről
szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása előtt előterjesztett
eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az
együttműködést a továbbiakban – a közvetlen tájékoztatás kivételével – csak e törvény szerint lehet
folytatni.
66/C. §
(1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé
teszi a megkeresés hitelességének megállapítását. Az így előterjesztett eljárási jogsegély iránti
megkeresést szabályszerűnek kell tekinteni.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés szabályszerű előterjesztésének minősül az is, ha a
tagállami igazságügyi hatóság a megkeresést az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust
biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés rendelkezéseit a tagállami igazságügyi hatóság részéről továbbított más
iratok, illetve tájékoztatás, és a magyar igazságügyi hatóság részéről a tagállami igazságügyi
hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
66/D. §
(1) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés fogadását követően
megvizsgálja, hogy a magyar jogszabályok alapján a megkeresés teljesítésének feltételei
fennállnak-e.
(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglaltak alapján a teljesítés nem vagy csak
részben lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság e körülményről haladéktalanul tájékoztatja a
70
tagállami igazságügyi hatóságot, és ezzel egyidejűleg megjelölheti azokat az adatokat, illetve
iratokat, amelyeknek ismerete a megkeresés teljesítéséhez szükséges. A magyar igazságügyi hatóság
a megkeresés teljesítéséhez szükséges adatok, illetve iratok megküldésére határidőt tűzhet.
66/E. §
Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely
a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a magyar igazságügyi
hatóság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben
meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot tájékoztatja. Ebben
az esetben a 66/A. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés nem alkalmazható.
66/F. §
(1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elvégzése során – a (2)
és (3) bekezdés kivételével – a magyar jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási cselekmény elvégzése során a tagállami igazságügyi
hatóság által kifejezetten kért és megjelölt szabályok szerint, illetve technikai módszert alkalmazva
jár el, ha ez nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Ha a magyar igazságügyi
hatóság a tagállami igazságügyi hatóság által megjelölt szabályok és technikai módszerek
alkalmazását nem tudja teljesíteni, erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul
tájékoztatja, és megjelöli azokat a feltételeket, amelyekkel a megkeresés teljesíthető.
(3) Az eljárási cselekmény elvégzése során az érintett személy tanúként vagy terheltként történő
kihallgatásakor a magyar és – erre vonatkozó kérelem esetén – a tagállam jogának a kihallgatásra, a
vallomástétel megtagadására, illetve a vallomástételi mentességekre és akadályokra vonatkozó
rendelkezéseit is alkalmazni kell.
(4) Az eljárási cselekményt a tagállami igazságügyi hatóság által kért határidőt alapul véve kell
elvégezni.
(5) Ha az eljárási cselekmény elvégzése az eljárási jogsegély iránti megkeresésben foglalt határidőn
belül nem lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság a késedelem okainak megjelölésével
haladéktalanul tájékoztatást ad a tagállami igazságügyi hatóságnak az eljárási cselekmény
elvégzéséhez szükséges időtartamról.
(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése esetén a külföldi személyek ki- és
beutazásának, valamint a tárgyak átadásának és átvételének a magyar útlevélszabályok, az
idegenrendészeti és a vámjogszabályok rendelkezései nem képezhetik akadályát.
(7) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést visszavonja, vagy a
megkeresés egyéb okból nem teljesíthető, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti
megkeresés teljesítését megszünteti.
71
(8) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalás elrendelésére került sor, a
teljesítés megszüntetésével egyidejűleg a magyar igazságügyi hatóság a lefoglalást megszünteti, és
a lefoglalt dolgot a lefoglalást szenvedő részére adja ki. E rendelkezést a teljesítés során alkalmazott
más adatot, dolgot vagy vagyont érintő kényszerintézkedés tekintetében is megfelelően alkalmazni
kell.
66/G. §
Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a magyar
igazságügyi hatóság és a tagállami igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.
66/H. §
(1) A magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatóság kérésére engedélyezheti, hogy a
tagállam valamely hatóságának tagja az eljárási cselekmény elvégzése során jelen legyen, ha az
nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel.
(2) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának jogosultságára Be. eljárási cselekményen történő
jelenléttel kapcsolatos rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A tagállami hatóság jelen lévő tagjának a (2) bekezdéstől eltérő jogosultságaira a magyar
igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi hatósággal megállapodást köthet. A megállapodásra a
közös nyomozó csoport megállapodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország
területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására
vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján
kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezen felül további
kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.
66/I. §
(1) A magyar igazságügyi hatóság átadja a tagállami igazságügyi hatóságnak az eljárási cselekmény
elvégzése során megszerzett bizonyítási eszközt, valamint az azzal kapcsolatos iratokat.
(2) A bizonyítási eszköz, valamint az azzal kapcsolatos iratok a tagállami hatóság jelen lévő tagja
részére is átadhatók, ha ezt a tagállami igazságügyi hatóság kéri, és a bizonyítási eszköz ilyen
módon történő átadása a magyar jogszabályok szerint is lehetséges.
(3) A bizonyítási eszköz átadásának feltételéül szabható, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a
bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban szolgáltassa vissza Magyarországnak, amint
arra a tagállamban már nincs szükség.
(4) A magyar igazságügyi hatóság – a tagállami igazságügyi hatóság egyidejű tájékoztatása és az
72
átadás várható időpontjának megjelölésével – a bizonyítási eszköz átadását a bizonyítási eszköz
rendelkezésre állásához szükséges időtartamra elhalaszthatja, ha a bizonyítási eszköz más
bűncselekmény felderítéséhez, bizonyításához szükséges.
(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során lefoglalt vagy más módon biztosított
bizonyítási eszköz átadásáig a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell
rendelkezni. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (3) bekezdésében meghatározott feltétellel
került sor, a bizonyítási eszköz átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a
tagállam joga irányadó.
66/J. §
(1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során hozott határozat vagy intézkedés ellen a
Be. rendelkezései alapján jogorvoslatnak van helye, azonban a jogorvoslatban az eljárási jogsegély
iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése nem támadható.
(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen
éltek jogorvoslattal, a magyar igazságügyi hatóság a jogorvoslati kérelmet haladéktalanul továbbítja
a tagállami igazságügyi hatóságnak, és erről a jogorvoslat előterjesztőjét tájékoztatja.
66/K. §
A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséről a Be.
rendelkezései alapján, a tagállami igazságügyi hatóság előzetes tájékoztatását és a tagállami
igazságügyi hatóság álláspontjának figyelembevételét követően adhat felvilágosítást.
66/L. §
(1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során Magyarország területén felmerülő
költségeket a magyar állam viseli.
(2) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar
igazságügyi hatóság a költségek előrelátható összegéről tájékoztatja a tagállami igazságügyi
hatóságot, és a megkeresés teljesítésének feltételéül szabhatja, hogy a tagállami igazságügyi hatóság
a költségeket részben vagy egészben előlegezze vagy térítse meg. A megkeresés teljesítésével
kapcsolatos költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről, vagy az eljárási jogsegély iránti
megkeresés módosításáról a magyar igazságügyi hatóság egyeztetést kezdeményez.
33. Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésének általános szabályai
67. §
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az e fejezet szerinti, büntetőügyekben folytatott
73
együttműködés során az eljárási jogsegély iránti megkeresés közvetlen előterjesztésére a
büntetőeljárás megindítását követően az a magyar igazságügyi hatóság jogosult, amely előtt a
büntetőeljárás folyamatban van.
(2) Eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor terjeszthető elő, ha az a büntetőeljárásban szükséges
és arányos, és a megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény az ott leírt feltételekkel a magyar
jogszabályok szerint is elvégezhető lenne.
67/A. §
A büntetőeljárás megindítása előtt a magyar bűnüldöző szerv által megküldött nemzetközi
együttműködés iránti megkeresés előterjesztésére a bűnüldöző szervek nemzetközi
együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a büntetőeljárás megindítása
előtt előterjesztett megkeresés végrehajtása során az ügyben a büntetőeljárást megindítják, az
együttműködést a továbbiakban – a közvetlen tájékoztatás kivételével – csak e törvény szerint lehet
folytatni.
67/B. §
(1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést a tagállam hivatalos nyelvére, hivatalos nyelveinek
egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre lefordítva, a tagállam hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező igazságügyi hatóságának, vagy ha az adott tagállam központi hatóságot jelölt ki, a
központi hatóságnak kell megküldeni.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé
teszi a megkeresés hitelességének megállapítását.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust
biztonságos távközlési rendszerén keresztül is előterjeszthető.
(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az eljárási
jogsegély iránti megkeresés teljesítésére melyik igazságügyi hatóság rendelkezik hatáskörrel és
illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat
kapcsolattartó pontjain keresztül is be lehet szerezni.
(5) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit a magyar igazságügyi hatóság részéről továbbított más
iratok, illetve tájékoztatás, és a tagállami igazságügyi hatóság részéről a magyar igazságügyi
hatóság részére továbbított iratok, illetve tájékoztatás tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
(6) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés eredményes teljesítése érdekében szükséges, a
magyar igazságügyi hatóság és a tagállami igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással.
67/C. §
74
(1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a megkeresésben
megjelölt eljárási cselekményt a magyar jogszabályok figyelembevételével, illetve az általa
meghatározott technikai módszert alkalmazva végezze el.
(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölheti az
eljárási cselekmény elvégzésének határidejét és a határidő kitűzésének indokát. A magyar
igazságügyi hatóság azt is kérheti a tagállami igazságügyi hatóságtól, hogy az eljárási cselekményt
soron kívül vagy meghatározott időpontban végezze el.
67/D. §
(1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti a tagállami igazságügyi hatóságot, hogy a magyar
igazságügyi vagy nyomozó hatóság egy vagy több tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény
elvégzésekor jelen lehessen.
(2) Ha a magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagja a tagállam területén az eljárási
cselekmény elvégzésekor jelen van, feladatának teljesítése során a tagállami szabályok szerint
köteles eljárni. A magyar igazságügyi vagy nyomozó hatóság jelen lévő tagjának jogosultságaira a
tagállami igazságügyi hatósággal megállapodás köthető, amelyre a közös nyomozó csoport
megállapodására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) A magyar állam az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével összefüggésben a magyar
igazságügyi vagy nyomozó hatóság tagállamban jelen lévő tagja által a feladatainak ellátása során
okozott kár miatt a tagállam által kifizetett kártérítés teljes összegét a tagállam jogának megfelelően
megtéríti.
67/E. §
(1) A magyar igazságügyi hatóság kérheti, hogy az eljárási jogsegély iránti megkeresés
teljesítésének eredményét, illetve a teljesítés során beszerzett bizonyítási eszközt a magyar
igazságügyi vagy nyomozó hatóságnak az eljárási cselekmény elvégzése során jelen lévő tagja
részére adják át.
(2) Ha a bizonyítási eszköz átadásakor a tagállami igazságügyi hatóság azt kéri, a magyar
igazságügyi hatóság a bizonyítási eszközt az átadáskorival azonos állapotban visszaszolgáltatja a
tagállamnak, amint arra Magyarországon már nincs szükség.
(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz átadását elhalasztja, a magyar
igazságügyi hatóság a bizonyítási eszköz ideiglenes átadását kezdeményezheti.
(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése esetén a tagállamban lefoglalt vagy más
módon biztosított bizonyítási eszköz Magyarországnak történő átadásáig a bizonyítási eszközről
való rendelkezésre a tagállami jogszabályok irányadók. Ha a bizonyítási eszköz átadására nem a (2)
vagy a (3) bekezdésben meghatározott feltétellel került sor, a bizonyítási eszköz átvételét követően
75
a bizonyítási eszközről a magyar jogszabályok alapján kell rendelkezni.
67/F. §
Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény elrendelése ellen a Be.
szabályai szerint van helye jogorvoslatnak.
67/G. §
(1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztése kapcsán Magyarország területén felmerülő
költség bűnügyi költség.
(2) Ha a tagállami igazságügyi hatóság tájékoztatása alapján az eljárási jogsegély iránti megkeresés
teljesítése jelentős költségekkel jár, a magyar igazságügyi hatóság a tagállami igazságügyi
hatósággal egyeztet, és megvizsgálja, hogy az megkereséssel elérni kívánt cél kisebb költséggel járó
eljárási cselekménnyel elérhető-e. Ha ez lehetséges, a magyar igazságügyi hatóság az eljárási
jogsegély iránti megkeresést módosíthatja vagy kiegészítheti.
(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítését a teljesítés
költségeinek magyar állam általi teljes vagy részleges előlegezésétől vagy megtérítésétől teszi
függővé, a költségek előlegezéséről vagy megtérítéséről megállapodás köthető a tagállami
igazságügyi hatósággal. Ha a megállapodás megkötése meghiúsul, a magyar igazságügyi hatóság az
eljárási jogsegély iránti megkeresést módosíthatja, kiegészítheti vagy visszavonhatja.
34. Az eljárási jogsegély egyes formáira vonatkozó különös szabályok
67/H. §
Az eljárási jogsegély formái különösen:
a) adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról,
b) fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő
tagállamba,
c) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,
d) kihallgatás távbeszélő-készülék útján,
e) ellenőrzött szállítás,
f) fedett nyomozó alkalmazása,
g) bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés.
35. Adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról
68. §
(1) Ha a tagállami igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresést
76
a) a tagállamban büntetőeljárás alatt álló természetes vagy jogi személy valamely, Magyarország
területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett számla feletti, akár
számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorolt rendelkezési jogának megállapítása,
valamint e számlának a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatainak átadása
iránt, illetve
b) a Magyarország területén működő banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezetett
valamely számlával kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre
vonatkozó, a számlavezető bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő adatok –
ideértve az adott művelettel érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a
Magyarország területén működő bank vagy egyéb pénzügyi intézmény birtokában lévő
számlaadatok átadása iránt
terjesztette elő, az eljárási jogsegély iránti megkeresést a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény
székhelye szerint illetékes ügyész teljesíti.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést abban az esetben teljesíti a bíróság, ha azt a tagállami
igazságügyi hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés
teljesítése során a bank vagy egyéb pénzügyi intézmény székhelye szerint illetékes bíróság jár el.
Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése során a bíróság jár el, eljárására az ügyészre
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
68/A. §
(1) A magyar igazságügyi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő
a) annak megállapítása iránt, hogy a Magyarországon büntetőeljárás alatt álló természetes vagy
jogi személy akár számlatulajdonosként, akár meghatalmazottként gyakorol-e rendelkezési jogot
a tagállam területén működő valamely hitelintézetnél vagy a pénzforgalmi szolgáltatás
nyújtásáról szóló törvény szerinti más pénzforgalmi szolgáltatónál (a továbbiakban együtt:
pénzforgalmi szolgáltató) vezetett számla felett, továbbá e számlának a pénzforgalmi szolgáltató
birtokában lévő adatainak átadása iránt, illetve
b) a tagállam területén működő a pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett valamely számlával
kapcsolatban, meghatározott időszakban végrehajtott fizetési műveletekre vonatkozó, a
számlavezető pénzforgalmi szolgáltató birtokában lévő adatok – ideértve az adott művelettel
érintett valamennyi számla adatainak – átadása, illetve a tagállam területén működő pénzforgalmi
szolgáltató birtokában lévő számlaadatok átadása iránt.
(2) A magyar igazságügyi hatóság az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelöli
a) azokat az okokat, amelyek miatt a kért adatok érdemi jelentőségűek lehetnek a
Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárás szempontjából,
b) azokat az okokat, amelyek alapján feltételezhető, hogy a büntetőeljárás alatt álló természetes
vagy jogi személy a tagállam területén működő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számla felett
rendelkezési jogot gyakorol, és – ha lehetséges – azt, hogy mely a pénzforgalmi szolgáltatók
lehetnek ezek, valamint
77
c) mindazon rendelkezésre álló információt, amely elősegítheti az eljárási jogsegély iránti
megkeresés teljesítését.
36. Fogvatartott személy ideiglenes átadása az eljárási jogsegély iránti megkeresést teljesítő
tagállamba
68/B. §
(1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény Magyarországon
történő elvégzéséről, és a tagállamban fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való
jelenléte érdekében Magyarországnak történő ideiglenes átadásáról a magyar igazságügyi hatóság
köt megállapodást a tagállammal.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eseti megállapodásnak tartalmaznia kell, különösen
a) a fogvatartott személy ideiglenes átadásának időtartamát,
b) a Magyarország területére történő átszállítás és a tagállamnak történő visszaszállítás
határidejét, körülményeit,
c) a fogvatartott személy Magyarország területén történő fogva tartásának részleteit,
d) Magyarország arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a fogvatartott személyt a tagállam
tájékoztatása alapján haladéktalanul szabadon bocsátja.
(3) Az ideiglenesen átszállított személy fogva tartását a magyar igazságügyi hatóság rendelkezése
alapján, a fogva tartás jellegének leginkább megfelelő módon, a magyar büntetés-végrehajtási
szabályok szerint kell biztosítani Magyarország területén.
(4) A fogvatartott személlyel szemben az átszállítása előtt elkövetett bűncselekmény miatt
Magyarországon nem indítható büntetőeljárás, nem ítélhető el, és egyéb módon sem fosztható meg
szabadságától.
(5) A (4) bekezdés nem alkalmazható, ha az érintett személy a szabadon bocsátását követő tizenöt
napon belül – bár erre lehetősége lett volna – nem hagyta el Magyarország területét, vagy
Magyarország területére visszatért.
(6) A (4) és az (5) bekezdés nem akadálya, hogy az ideiglenesen átvett személlyel szemben az
ideiglenes átvétel időtartama alatt vagy a tagállamba történt visszaszállítását követően a külföldön
tartózkodó terhelt távollétében történő eljárás szabályai szerint büntetőeljárást indítsanak vagy
folytassanak, ha annak feltételei fennállnak.
(7) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításáról és a tagállamba történő
visszaszállításáról a NEBEK a rendőrség közreműködésével gondoskodik.
(8) A fogvatartott személy Magyarország területére történő átszállításával és a tagállamba történő
visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költséget a tagállam viseli. A érintett személy
magyarországi fogvatartásával kapcsolatban felmerült költséget a magyar állam viseli.
78
68/C. §
(1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény tagállamban történő
elvégzéséről, és a Magyarországon fogva tartott személynek az eljárási cselekményen való jelenléte
érdekében a tagállamnak történő ideiglenes átadásáról a tagállammal az a magyar igazságügyi
hatóság köt megállapodást, amely az eljárási jogsegély iránti megkeresést előterjesztette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eseti megállapodás tartalmára a 68/B. § (2) bekezdését kell megfelelően
alkalmazni.
(3) A fogvatartott személy ideiglenes átadására csak az érintett erre vonatkozó előzetes
hozzájárulása esetén kerülhet sor. A fogvatartott személy hozzájáruló nyilatkozatát tartalmazó iratot
és annak fordítását csatolni kell az eljárási jogsegély iránti megkereséshez.
(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítéséből eredő külföldi fogvatartás teljes
időtartamát a Btk.-nak az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó szabályai szerint kell
beszámítani az elrendelt előzetes letartóztatásba, a kiszabott büntetésbe vagy az alkalmazott
szabadságelvonással járó intézkedésbe.
(5) Ha a fogvatartás oka megszűnt, a magyar igazságügyi hatóság a fogvatartott személy szabadon
bocsátása végett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállamot.
(6) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállítását és a Magyarország területére történő
visszaszállítását a NEBEK a rendőrség közreműködésével végzi.
(7) A fogvatartott személy tagállamba történő átszállításával és a Magyarország területére történő
visszaszállításával kapcsolatos valamennyi költség bűnügyi költség.
36/A. Kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján
68/D. §
(1) A tagállami igazságügyi hatóság által Magyarországon tartózkodó személy tanúként, terheltként
vagy szakértőként, audiovizuális eszköz útján történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt
előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést a bíróság az érintett személy zártcélú távközlő
hálózat útján történő kihallgatásának vagy meghallgatásának elrendelésével teljesíti.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként vagy terheltként kihallgatandó
személy lakóhelye, tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként
meghallgatandó személy lakóhelye vagy székhelye szerinti bíróság illetékes. Ha a szabadlábon
lévő, tanúként vagy terheltként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy
tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel
vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Pesti
Központi Kerületi Bíróság illetékes.
79
(3) A terheltként kihallgatandó személy zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása csak az
érintett erre vonatkozó előzetes hozzájárulása esetén rendelhető el.
(4) A kihallgatásra vagy a meghallgatásra az e §-ban foglaltak figyelembevételével a tagállam
jogszabályai irányadók. A kihallgatást vagy a meghallgatást a tagállami igazságügyi hatóság
folytatja le.
(5) A kihallgatás vagy a meghallgatás magyarországi helyszínén a megkeresést teljesítő bíróság
tagja jár el, és a Be. szabályainak alkalmazásával gondoskodik a kihallgatandó vagy a
meghallgatandó személy személyazonosságának ellenőrzéséről, valamint a magyar jogszabályok
tiszteletben tartásáról. E feladatot bírósági titkár is elláthatja.
(6) A kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy a magyar jogszabályok szerint is élhet a
vallomás, illetve a közreműködés vagy a véleménynyilvánítás megtagadásának jogával. Erre az
érintett személyt a kihallgatás vagy a meghallgatás előtt figyelmeztetni kell.
(7) A bíróság a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére intézkedhet a kihallgatandó vagy a
meghallgatandó személynek vagy e személyre tekintettel más személynek a Be. 95- 96. §-ában, a
98. §-ában, illetve a 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti védelméről.
(8) A bíróság az eljárási jogsegély iránti megkeresés megfelelő teljesítése, a tagállami igazságügyi
hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács kirendeléséről határozhat.
(9) A bíróság a tagállami igazságügyi hatósággal történt egyeztetés alapján a kihallgatandó vagy a
meghallgatandó személy indítványára, vagy a tagállami igazságügyi hatóság kérelmére tolmácsot
rendelhet ki abból a célból, hogy az érintett személy a magyar nyelvet, illetve a (4) bekezdésre
figyelemmel az eljárás nyelvét megértse.
(10) A bíróság a zártcélú távközlő hálózat útján történt kihallgatásról vagy meghallgatásról készült
jegyzőkönyvet, valamint a Be. 244/D. § (2) bekezdése szerinti kép- és hangfelvételt megküldi a
tagállami igazságügyi hatóságnak.
(11) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban Magyarország területén
felmerülő valamennyi költséget a tagállam igazságügyi hatóság viseli. A tagállami igazságügyi
hatóság és a bíróság közötti, a költségek viseléséről folytatott egyeztetés alapján a bíróság a
költségek tagállami igazságügyi hatóság által történő viseléséről részben vagy egészben lemondhat.
68/E. §
(1) A bíróság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a tagállamban tartózkodó személy
tanúként, terheltként vagy szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatása vagy
meghallgatása iránt.
(2) Ha az ügyész a nyomozás során a tagállamban tartózkodó személy tanúként, terheltként vagy
szakértőként, zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatását vagy meghallgatását tartja
80
indokoltnak, az eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére az ügyész jogosult.
(3) Ha a tagállamnak nem állnak rendelkezésére a kihallgatáshoz vagy a meghallgatáshoz szükséges
technikai eszközök, azokat a bíróság, szükség esetén az ügyész közreműködésével, a tagállami
igazságügyi hatóság rendelkezésére bocsáthatja.
(4) A kihallgatást vagy a meghallgatást a magyar jogszabályok alapján a bíróság folytatja le.
(5) A bíróság a tagállami igazságügyi hatósággal való megfelelő kommunikáció érdekében tolmács
kirendeléséről határozhat.
(6) A bíróság kérheti, hogy a tagállami igazságügyi hatóság a kihallgatandó tanú vagy terhelt, illetve
a meghallgatandó szakértő részére tolmácsot biztosítson, abból a célból, hogy az érintett személy a
tagállami eljárás nyelvét megértse.
(7) Ha a kihallgatandó vagy a meghallgatandó személy, illetve e személyre tekintettel más személy
védelme indokolt, a bíróság egyeztetést folytathat a tagállami igazságügyi hatósággal a tagállam
által biztosítható védelem eszközeiről. Ennek során a bíróság a Be. 95-96. §-ában, a 98. §-ában,
valamint a 244/C. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazását is kezdeményezheti.
(8) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésével kapcsolatban a tagállam területén
felmerülő valamennyi költség bűnügyi költség, kivéve, ha a tagállami igazságügyi hatóság és a
bíróság közötti, a költségek viseléséről folytatott egyeztetés alapján a tagállami igazságügyi hatóság
a költségek bíróság által történő viseléséről részben vagy egészben lemond.
36/B. Kihallgatás távbeszélő-készülék útján
68/F. §
(1) A Magyarországon tartózkodó személy tanúként vagy szakértőként, telefon-konferencia útján
történő kihallgatása vagy meghallgatása iránt előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az
ügyész teljesíti.
(2) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítése nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a
Be. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a tanúként kihallgatandó személy lakóhelye,
tartózkodási helye vagy fogvatartásának helye, illetve a szakértőként meghallgatandó személy
lakóhelye vagy székhelye szerinti járási ügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(4) Ha a szabadlábon lévő, tanúként kihallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel vagy
tartózkodási hellyel, illetve a szakértőként meghallgatandó személy Magyarországon lakóhellyel
vagy székhellyel nem rendelkezik, az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a Fővárosi
Főügyészség rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
81
(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresést abban az esetben teljesíti a bíróság, ha azt a tagállami
igazságügyi hatóság kifejezetten kéri. Ebben az esetben az eljárási jogsegély iránti megkeresés
teljesítése során a (3) bekezdés szerint illetékességgel rendelkező járásbíróság jár el. Ha a bíróság
illetékessége a (3) bekezdés alapján nem állapítható meg, a megkeresés teljesítésére a Pesti
Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ha az eljárási jogsegély iránti
megkeresés teljesítése során a bíróság jár el, eljárására az ügyészre vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni.
(6) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés csak a tanúként kihallgatandó vagy a szakértőként
meghallgatandó személy előzetes hozzájárulása esetén teljesíthető.
(7) A távbeszélő-készülék útján történő kihallgatás vagy meghallgatás végrehajtásának részleteit és
az alkalmazandó eljárási szabályokat az ügyész a tagállami igazságügyi hatósággal előzetesen
egyezteti.
(8) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésekor a 68/D. § (4)-(10) bekezdését megfelelően
alkalmazni kell.
(9) Az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén az ügyész feladatait alügyész, az (5)
bekezdésben foglalt esetben a bíróság feladatait bírósági titkár is elláthatja.
36/C. Ellenőrzött szállítás
69. §
(1) Ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása iránt előterjesztett
eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel.
(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet
sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás
végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(3) Az eseti megállapodásban rendelkezni kell:
a) a szállítmány tartalmáról, várható útvonaláról és időtartamáról, a szállítás módjáról, a
szállítóeszköz azonosítására alkalmas adatokról,
b) az ellenőrzött szállítást irányító személyről,
c) az ellenőrzött szállításban közreműködő szervről,
d) a résztvevők kapcsolattartásának módjáról,
e) a kísérés módjáról,
f) a kísérésben részt vevő személyek számáról,
g) a szállítmány átadásának, átvételének körülményeiről,
h) az elfogás esetén alkalmazandó intézkedésekről,
i) a váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedésekről.
82
(4) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása
az ellenőrzött szállítás eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött
szállítás engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és
Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés alapjául szolgáló bűncselekményre
figyelemmel hatáskörrel rendelkező, az ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt
szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben az ellenőrzött szállítás engedélyezéséről, azzal
egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt.
(5) Az ellenőrzött szállítás Magyarország területén keresztül történő végrehajtása során – ideértve
annak irányítását, ellenőrzését –¬ a magyar jogszabályok irányadók. Az ellenőrzött szállításban
közreműködő szerv a tagállami igazságügyi hatósággal és az ellenőrzött szállításban részt vevő más
szervekkel együttműködik. Az ellenőrzött szállítást kezdeményező vagy az abban részt vevő szerv
ellenőrzött szállítás végrehajtását érintő kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar
jogrendszer alapelveivel.
(6) Az ellenőrzött szállítmány kísérésében az ügyész engedélyével a tagállami hatóság tagja is részt
vehet. Az ellenőrzött szállítmány kísérésében fedett nyomozó a fedett nyomozó alkalmazására
vonatkozó szabályok szerint vehet részt.
69/A. §
(1) Az ügyész ellenőrzött szállításnak egy vagy több tagállam területén keresztül történő
végrehajtása végett eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő.
(2) Az ellenőrzött szállítás végrehajtására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet
sor. Az eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrzött szállítás
végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése az ellenőrzött szállítás
eredményes végrehajtását veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – az ellenőrzött szállítás
kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
ellenőrzött szállítás végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az
esetben az ellenőrzött szállítás kezdeményezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt.
(4) Több tagállamot érintő ellenőrzött szállítás esetén az eljárási jogsegély iránti megkeresést
valamennyi tagállam részére meg kell küldeni. A tagállamot az ellenőrzött szállításban részt vevő
további tagállamokról tájékoztatni kell.
(5) Az eseti megállapodás tartalmára a 69. § (3) bekezdésének, a nyomozó hatóság tagjának vagy
fedett nyomozónak a közreműködésére a 69. § (6) bekezdésének rendelkezései irányadók.
69/B. §
Ellenőrzött szállítás végrehajtása vagy kezdeményezése esetén az ügyész az Eurojust magyar
83
nemzeti tagját a következő adatok közlésével tájékoztatja a legalább három államot és ebből
legalább két tagállamot érintő ellenőrzött szállításról:
a) az érintett tagállamok és hatáskörrel rendelkező hatóságok,
b) olyan személy, csoport vagy szervezet azonosító adatai, aki vagy amely ellen büntetőeljárás
van folyamatban,
c) a szállítás típusa,
d) annak a bűncselekménynek a típusa, amellyel kapcsolatban az ellenőrzött szállítást végzik.
36/D. Fedett nyomozó alkalmazása
69/C. §
(1) Tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén, valamint magyar fedett nyomozónak
Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása iránt előterjesztett eljárási
jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezésére
feljogosított ügyész rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az
eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó
alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése vagy ügyészi jóváhagyása a
fedett nyomozó alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett
nyomozó (1) bekezdés szerinti alkalmazásának engedélyezésére huszonnégy óra időtartamra a
rendőrségnek vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak az eljárási jogsegély iránti megkeresés
alapjául szolgáló bűncselekményre figyelemmel hatáskörrel rendelkező, a fedett nyomozó
alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az
esetben a fedett nyomozó alkalmazásának engedélyezéséről, azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az
ügyészt.
(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása
során a magyar jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító
szerv a tagállami hatósággal, és tagállami fedett nyomozó alkalmazása esetén a tagállami fedett
nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó alkalmazása során a tagállami
hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv kérése akkor teljesíthető, ha az nem
ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.
(5) A magyar fedett nyomozónak másik tagállam területén történő alkalmazása során az adott
tagállam jogszabályai irányadók azzal, hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles
megtartani a magyar jogszabályokban előírt kötelezettségeket is. A fedett nyomozó alkalmazása
során a magyar fedett nyomozót foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.
69/D. §
84
(1) Magyar fedett nyomozónak a tagállam területén, illetve tagállami fedett nyomozónak
Magyarország vagy valamely tagállam területén történő alkalmazása végett az eljárási jogsegély
iránti megkeresést az ügyész terjeszti elő.
(2) Fedett nyomozó alkalmazására a tagállammal kötött eseti megállapodás alapján kerülhet sor. Az
eseti megállapodást a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó
alkalmazásának végrehajtására jogszabályban kijelölt szerve készíti elő.
(3) Késedelmet nem tűrő esetben – ha az eseti megállapodás megkötése a fedett nyomozó
alkalmazásának eredményességét veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a fedett nyomozó (1)
bekezdés szerinti alkalmazásának kezdeményezésére huszonnégy óra időtartamra a rendőrség vagy
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtására jogszabályban
kijelölt szervének vezetője is jogosult. Ebben az esetben a fedett nyomozó alkalmazásának
kezdeményezéséről azzal egyidejűleg tájékoztatni kell az ügyészt.
(4) A magyar vagy a tagállami fedett nyomozónak valamely tagállam területén történő alkalmazása
során a fedett nyomozó alkalmazásának helye szerinti tagállam jogszabályai az irányadók azzal,
hogy a magyar fedett nyomozó a tevékenysége során köteles megtartani a magyar jogszabályokban
előírt kötelezettségeket is. A magyar fedett nyomozó alkalmazása során a magyar fedett nyomozót
foglalkoztató szerv a tagállami hatósággal együttműködik.
(5) A tagállami fedett nyomozónak Magyarország területén történő alkalmazása során a magyar
jogszabályok irányadók. A fedett nyomozó alkalmazásának végrehajtását irányító szerv a tagállami
hatósággal és a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szervvel együttműködik. A fedett nyomozó
alkalmazása során a tagállami hatóság, illetve a tagállami fedett nyomozót foglalkoztató szerv
kérése akkor teljesíthető, ha az nem ellentétes a magyar jogrendszer alapelveivel.
36/E. A bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés
69/E. §
(1) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján
továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő
megismerése és rögzítése végett előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresést az ügyész a Be.
bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során
végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályai szerint hajtja végre.
(2) A megkeresés teljesítésére a megyei főügyészség rendelkezik hatáskörrel. Ha a megkeresés
teljesítésére illetékességgel rendelkező ügyészség nem állapítható meg, a teljesítésre a Fővárosi
Főügyészség rendelkezik illetékességgel.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés akkor teljesíthető, ha a tagállami hatóság a saját
államának joga szerint engedéllyel rendelkezik.
85
(4) Ha az eljárási jogsegély iránti megkeresésben megjelölt eljárási cselekmény bírói engedélyhez
kötött titkos adatszerzés elrendelésével hajtható végre, a titkos adatszerzés engedélyezéséről az
ügyész indítványára a Be. szabályai szerint a nyomozási bíró határoz. Ha a nyomozási bíró a titkos
adatszerzés engedélyezésére irányuló indítványt elutasítja, az ügyész erről tájékoztatja a tagállami
igazságügyi hatóságot.
(5) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésének eredménye, illetve a rögzített adatok az
alábbiak szerint továbbíthatók a tagállam részére:
a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy
b) ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés
eredményének a tagállam eszközére történő átirányítása útján.
(6) A tagállam indokolt kérelmére az ügyész az (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben
elrendelheti a bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés végrehajtása során rögzített adatok írásba
foglalását.
(7) Ha a tagállam az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból olyan eljárási jogsegély iránti
megkeresést terjesztett elő, amely bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésként vagy az egyéb
adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésként teljesíthető, az ügyész a
megkeresést az (1)-(6) bekezdés megfelelő alkalmazásával teljesíti.
69/F. §
(1) Elektronikus hírközlési szolgáltatás, vagy számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján
továbbított kommunikációnak az érintett személy tudta nélkül, leplezett módon történő
megismerésének és rögzítésének a tagállamban történő végrehajtása végett az eljárási jogsegély
iránti megkeresést az ügyész terjeszti elő.
(2) Az ügyész az eljárási jogsegély iránti megkeresést kizárólag a magyar jogszabályok szerinti
bírói engedély beszerzését követően terjesztheti elő.
(3) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésnek a Be. 203. § (2) bekezdésében foglaltakat is
tartalmaznia kell.
(4) Az eljárási jogsegély iránti megkeresésben az ügyész megjelöli, hogy a teljesítés eredményének,
illetve a rögzített adatoknak a továbbítását
a) az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy
b) ha annak technikai feltételei biztosíthatók, közvetlen továbbítással, a megfigyelés
eredményének a végrehajtásban közreműködő magyar szerv eszközére történő átirányítása útján
kéri.
(5) Az ügyész a (4) bekezdés a) pontjában foglalt esetben – ha az indokolt – kérheti az eljárási
jogsegély iránti megkeresés teljesítése során rögzített adatok írásba foglalását.
86
(6) Az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő célból bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés,
vagy az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtés tagállamban
történő végrehajtása végett eljárási jogsegély iránti megkeresés az (1)-(5) bekezdés megfelelő
alkalmazásával terjeszthető elő.
69/G. §
(1) A Magyarország területén tartózkodó személy elektronikus hírközlési szolgáltatás vagy
számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációjának, az érintett személy
tudta nélkül, leplezett módon, magyar technikai segítség nélkül folytatott megismerésével és
rögzítésével kapcsolatos tagállami tájékoztatás fogadására a Fővárosi Főügyészség rendelkezik
hatáskörrel és illetékességgel.
(2) A tájékoztatás kézhezvételét követően a Fővárosi Főügyészség haladéktalanul megvizsgálja,
hogy a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be. bírói
engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során végezhető
titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei fennállnak-e.
(3) Ha a tagállami hatóság által tervezett, folytatott vagy befejezett eljárási cselekménynek a Be.
bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre, illetve az egyéb adatszerző tevékenység során
végezhető titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályok szerinti feltételei nem állnak fenn, erről
az ügyész az (1) bekezdésben megjelölt értesítés kézhezvételét követő legfeljebb kilencvenhat órán
belül tájékoztatja a tagállami hatóságot.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt határidő szükség esetén további nyolc nappal meghosszabbítható.
A Fővárosi Főügyészség a határidő meghosszabbításáról és annak indokairól tájékoztatja a
tagállami hatóságot.
69/H. §
(1) Ha a Magyarországon folyamatban lévő büntetőeljárásban a bírói engedélyhez kötött titkos
adatszerzés során a titkos adatszerzés alkalmazásával érintett személy nem tartózkodik
Magyarország területén, azonban a továbbított kommunikáció megismeréséhez, illetve rögzítéséhez
az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállam közreműködése nem szükséges, az ügyész a
titkos adatszerzés végrehajtásáról vagy tervezett végrehajtásáról az érintett személy tartózkodási
helyéről való tudomásszerzést követően haladéktalanul tájékoztatja az érintett személy tartózkodási
helye szerinti tagállami hatóságot.
(2) Ha a tagállami hatóság a tájékoztatás kézhezvételét követő kilencvenhat órán – ha a tagállam él
a 69/G. § (4) bekezdés szerinti határidő-hosszabbítás lehetőségével, akkor tizenkét napon – belül
arról tájékoztatja az ügyészt, hogy nemzeti joga szerint a titkos adatszerzés nem engedélyezhető,
vagy a már végrehajtott titkos adatszerzés eredménye nem vagy csak meghatározott feltételekkel
használható fel, az ügyész a Be. alapján megteszi a szükséges intézkedéseket.
87
(3) Ha az ügyész a tagállami hatóság tájékoztatásával nem ért egyet, szükség esetén az Eurojust
közreműködésével a tagállami hatósággal egyeztetést kezdeményezhet.
IV/B. Fejezet
Közös nyomozócsoport létrehozása, közvetlen tájékoztatás, hivatalos irat kézbesítése és tárgy
visszaadása
70. §
E fejezet rendelkezéseit az Európai Unió bármely tagállamával folytatott eljárási jogsegélyre
alkalmazni kell.
36/F. Közös nyomozócsoport létrehozása
70/A. §
A tagállami igazságügyi hatóság által közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási
jogsegély iránti megkeresés teljesítésére a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész rendelkezik
hatáskörrel és illetékességgel.
70/B. §
(1) Közös nyomozócsoport létrehozására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresést a legfőbb
ügyész vagy az általa kijelölt ügyész az alábbi esetekben terjeszthet elő:
a) a nyomozás során, ha a több tagállamra kiterjedő bűncselekmény felderítése különösen
bonyolult;
b) a bűncselekmény miatt több tagállam folytat büntetőeljárást, ezért a nyomozások
összehangolására van szükség.
(2) A bűncselekmény különösen akkor több tagállamra kiterjedő, ha
a) azt több tagállamban követték el;
b) azt egy tagállamban követték el, de előkészületének, irányításának, illetve a hozzá kapcsolódó
részesi magatartásoknak a jelentős részét egy másik tagállamban fejtik ki;
c) azt egy tagállamban követték el, de abban olyan bűnszervezet érintettsége állapítható meg,
amely egynél több tagállamban folytat büntetendő tevékenységet;
d) azt egy tagállamban követték el, de más tagállam társadalmi vagy gazdasági rendjét is sérti
vagy veszélyezteti.
70/C. §
(1) A közös nyomozócsoport a legfőbb ügyész vagy az általa kijelölt ügyész és a tagállami hatóság
88
közötti eseti megállapodással jön létre.
(2) A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló eseti megállapodásban rendelkezni kell
különösen:
a) a bűncselekmény leírásáról, amellyel kapcsolatban a közös nyomozócsoportot létrehozzák,
b) a közös nyomozócsoport működési területéről,
c) a közös nyomozócsoport összetételéről,
d) a közös nyomozócsoport vezetőjéről vagy vezetőiről,
e) a közös nyomozócsoport működésének időtartamáról és a meghosszabbítás feltételeiről,
f) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagjának jogairól és kötelezettségeiről,
g) a közös nyomozócsoport működésének feltételeiről,
h) az eljárási cselekmények közös nyomozócsoport működése során történő kezdeményezésének,
elvégzésének módjáról, és az eljárási cselekmények eredménye vagy a közös nyomozócsoport
keretei között beszerzett más bizonyítási eszközök átadásának módjáról,
i) a működés költségeinek viseléséről,
j) a közös nyomozócsoport más tagállamban eljáró tagja által működési körében okozott károkért
való felelősség szabályairól szóló tájékoztatásról.
(3) A közös nyomozócsoport magyar vezetője ügyész lehet.
(4) A közös nyomozócsoport működése során, a megállapodásban foglaltaknak megfelelően, a
közös nyomozócsoport magyar vagy tagállami tagja által, Magyarországon vagy egy tagállamban
beszerzett, illetve átadott bizonyítási eszközt vagy elvégzett eljárási cselekményt úgy kell tekinteni,
mintha azt a bizonyítási eszköz beszerzésére, átadására, vagy az eljárási cselekmény elvégzésére
irányuló eljárási jogsegély keretei között végezték volna.
70/D. §
(1) A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény
esetén
a) a közös nyomozócsoport, az e törvényben meghatározott kivételekkel, a magyar jogszabályok
alapján jár el,
b) a közös nyomozócsoport működését – a megállapodásban foglaltak szerint – a közös
nyomozócsoport magyar vezetője irányítja,
c) közös nyomozócsoport tagállami tagja Magyarország területén a közös nyomozócsoport
magyar vezetőjének utasítása szerint jár el,
d) a közös nyomozócsoport működésének feltételeit a közös nyomozócsoport magyar vezetője,
indokolt esetben a nyomozó hatóság közreműködésével biztosítja.
(2) A közös nyomozócsoport magyar vezetője haladéktalanul tájékoztatja az érintett tagállami
hatóságot, ha a közös nyomozócsoport tagállami tagja a magyar jogszabályok szerint büntetendő
cselekményt követett el.
89
70/E. §
(1) A közös nyomozócsoport működése során Magyarország területén végzett eljárási cselekmény
esetén a tagállami hatóság vagy a közös nyomozócsoport tagállami tagja által megjelölt szabályok
szerint, illetve technikai módszert alkalmazva kell eljárni, ha ez nem összeegyeztethetetlen a
magyar jogrendszer alapelveivel.
(2) A közös nyomozócsoport Magyarország területén eljáró tagállami tagja
a) az eljárási cselekményeken jelen lehet, azokról a tagállam joga szerint és hivatalos nyelvén
jegyzőkönyvet készíthet,
b) a tagállam joga szerint és hivatalos nyelvén – a 44. § rendelkezéseire figyelemmel – tanút vagy
terheltet hallgathat ki és erről jegyzőkönyvet készíthet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben, ha a közös nyomozócsoport Magyarország
területén eljáró tagállami tagja az eljárási cselekmény során a tagállam hivatalos nyelvét használja,
az ügyész vagy a nyomozó hatóság – szükség esetén – tolmácsot rendel ki.
(4) A közös nyomozócsoport létrehozásáról szóló megállapodásban vagy a közös nyomozó csoport
működése során a tagállami igazságügyi hatósággal kötött eseti megállapodás alapján a tagállami
hatóság Magyarország területén eljáró tagállami tagja
a) a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek
megfelelően kényszerítő eszközt alkalmazhat,
b) szolgálati lőfegyverét magánál tarthatja, azt kizárólag jogos védelmi helyzetben, illetve
végszükségben használhatja.
(5) A tagállami hatóság Magyarország területén eljáró tagállami tagja a magyar bűnüldöző szervek
tevékenységére vonatkozó jogszabályokban meghatározott, a (4) bekezdésben foglaltaktól eltérő
más kényszerítő eszközt nem vehet igénybe.
(6) A tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során Magyarország
területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy károkozására
vonatkozó szabályok szerint a magyar állam felel. A magyar állam az e rendelkezés alapján
kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti a tagállamtól. Ezen felül további
kártérítési igény a tagállammal szemben nem érvényesíthető.
70/F. §
(1) A közös nyomozócsoport működése során a tagállam területén végzett eljárási cselekmény
esetén
a) a közös nyomozócsoport a tagállam jogszabályai alapján jár el,
b) a közös nyomozócsoport működését – a megállapodásban foglaltak szerint – az eljárási
cselekmény elvégzésének helye szerinti tagállami vezető irányítja, és biztosítja a közös
nyomozócsoport működését.
90
(2) A közös nyomozócsoport magyar tagja a tagállam területén az eljárási cselekmény elvégzése
során a közös nyomozócsoport tagállami vezetőjének utasítása szerint jár el. A közös
nyomozócsoport magyar tagja nem utasítható olyan eljárási cselekmény elvégzésére, amely a
magyar jogrendszer alapelveivel ellentétes. Ilyen esetben a közös nyomozócsoport magyar tagja az
utasítás végrehajtását megtagadja és erről haladéktalanul tájékoztatja a közös nyomozócsoport
magyar vezetőjét.
70/G. §
(1) A közös nyomozócsoport működése során a tagállam területén végzett eljárási cselekmény
esetén az ügyész vagy a nyomozó hatóság, illetve a közös nyomozócsoport magyar tagja kérheti,
hogy az eljárási cselekmény elvégzésére, illetve a bizonyítási eszköz beszerzésére a magyar
jogszabályokban foglaltak szerint, illetve meghatározott technikai módszert alkalmazva kerüljön
sor.
(2) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja a közös nyomozócsoport
működése során a tagállami jogszabályok alapján, a megállapodásban foglaltak szerint végezhet
eljárási cselekményt, illetve működhet közre az eljárási cselekmény elvégzése során.
(3) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja kényszerítő eszközt, illetve
szolgálati lőfegyvert a tagállami jogszabályok alapján, a megállapodásban foglaltak szerint
alkalmazhat, illetve tarthat magánál. Kényszerítő eszköz alkalmazása, illetve a szolgálati lőfegyver
használata során a magyar jogszabályokat is alkalmazni kell.
(4) A közös nyomozócsoport tagállam területén eljáró magyar tagja kérheti, hogy a tagállam
területén elvégzett eljárási cselekmény során a magyar nyelvet használhassa, és ennek érdekében a
tagállami hatóság tolmács részvételét biztosítsa.
(5) A magyar állam a tagállam jogának megfelelően megtéríti a közös nyomozócsoport tagállam
területén eljáró magyar tagja által a feladatainak ellátása során okozott kár miatt a tagállam által
kifizetett kártérítés teljes összegét.
70/H. §
(1) Az Eurojust tagja, illetve az Europol tisztviselője a közös nyomozócsoportban a
megállapodásban foglaltak szerint működhet közre, a feladatának végrehajtása során
kényszerintézkedést vagy kényszerítő eszközt nem alkalmazhat.
(2) Az Europol közös nyomozócsoportban részt vevő tisztviselője a feladatának végrehajtása során
Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján, a hivatalos személy
károkozására vonatkozó szabályok szerint felel. A kárt a közös nyomozócsoportban részt vevő
nyomozó hatóság, ha a közös nyomozócsoportban több nyomozó hatóság vesz részt, a rendőrség
téríti meg. A magyar állam az általa kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti az
91
Europoltól.
36/G. Közvetlen tájékoztatás
71. §
(1) A magyar igazságügyi hatóság a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügyben a tagállami
igazságügyi hatóságnak közvetlenül tájékoztatást adhat, illetve ilyen üggyel kapcsolatban
közvetlenül tájékoztatást kérhet.
(2) A nyomozó hatóság vagy az ügyész a büntetőeljárással kapcsolatban a bűncselekmény
elkövetésével gyanúsítható személy kilétének, tartózkodási helyének megállapítása, elrejtőzésének,
a bűncselekmény befejezésének vagy újabb bűncselekmény elkövetésének megakadályozása végett,
vagy késedelmet nem tűrő más okból a tagállami igazságügyi hatóságtól vagy bűnüldöző szervtől
közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat. A tájékoztatás tényéről és
tartalmáról a nyomozó hatóság az ügyészt haladéktalanul értesíti.
71/A. §
(1) Ha a 67/D. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatáskérés eredménytelen vagy előreláthatóan nem
vezetne eredményre, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a 3. számú mellékletben megjelölt
formanyomtatvány szerint előterjesztett tájékoztatás iránti kérelemmel fordulhat a tagállami
illetékes bűnüldöző szervhez vagy igazságügyi hatósághoz. Ha a kérelmet a nyomozó hatóság
terjeszti elő, erről a tényről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul értesíti.
(2) A nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem teljesítése végett a tagállami
bűnüldöző szerv vagy igazságügyi hatóság számára tizennégy napos határidőt állapít meg.
(3) Ha a tájékoztatás iránti kérelem az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekmények
valamelyikére vonatkozik, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a tájékoztatás iránti kérelem
teljesítésére
a) hétnapos határidőt,
b) sürgősségi megkeresés esetén nyolcórás határidőt
állapíthat meg.
71/B. §
(1) Ha a tagállami bűnüldöző szervtől vagy igazságügyi hatóságtól a 67/D. § (2) bekezdésében
meghatározott adatra vonatkozó, a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint
érkezik megkeresés, a nyomozó hatóság vagy az ügyész a rendelkezésére álló információt átadja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást a 4. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány
szerint kell megadni. Ha az információról a nyomozó hatóság ad tájékoztatást, erről és a
92
tájékoztatás tartalmáról az ügyészséget haladéktalanul értesíti.
(3) A megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyész a hozzáérkezésétől számított tizennégy napon
belül teljesíti.
(4) Ha a megkeresés az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták valamelyikére
vonatkozik, és a kért információ a nyomozó hatóság vagy ügyész számára közvetlenül
hozzáférhető, a megkeresést a nyomozó hatóság vagy az ügyész a hozzáérkezésétől számított
a) hét napon,
b) sürgősségi megkeresés esetén nyolc órán
belül teljesíti.
(5) Ha a (4) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás teljesítése aránytalan terhet jelent, azt a
nyomozó hatóság vagy az ügyész legfeljebb három nappal elhalasztja. Erről a megkereső hatóságot
haladéktalanul értesíti, és a késedelem okát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével
indokolja.
(6) Ha a (3)-(4) bekezdésben meghatározott határidőn belül a tájékoztatásadás nem teljesíthető, a
nyomozó hatóság vagy az ügyész erről a megkereső hatóságot haladéktalanul értesíti, és a
késedelem indokát a 4. számú melléklet megfelelő részének kitöltésével indokolja.
(7) A megkeresés teljesítését a nyomozó hatóság vagy az ügyész megtagadja, ha
a) a teljesítés
aa) Magyarország alapvető nemzetbiztonsági érdekét sérti, vagy
ab) folyamatban lévő nyomozás vagy bűnüldözési, bűnmegelőzési feladatok ellátását, illetve
valamely személy biztonságát veszélyezteti, vagy
b) a kért információ
ba) jelentősége nem áll arányban a megkeresésben foglalt céllal, illetve a cél szempontjából
lényegtelen,
bb) csak külön engedély alapján hozzáférhető, és ezen engedély hiányzik, vagy
bc) csak más tagállam vagy harmadik ország hozzájárulásával adható át, és ezen hozzájárulás
hiányzik.
(8) A (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglalt kérdésben a legfőbb ügyész állásfoglalása
irányadó.
(9) A megkeresés teljesítése megtagadható, ha a kérelem olyan bűncselekményre vonatkozik, amely
egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel vagy elzárással büntetendő.
71/C. §
(1) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság a bűncselekményből származó
jövedelem és bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának
elősegítése érdekében az erre a feladatra kijelölt tagállami közigazgatási, bűnüldözési vagy
93
igazságügyi hatóságtól közvetlenül tájékoztatást kérhet, illetve annak tájékoztatást adhat.
(2) A külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság által előterjesztett tájékoztatáskérésre a
67/E. §, az általa történő tájékoztatásadásra a 67/F. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell
alkalmazni, hogy a 3. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint előterjesztett
kérelemben meg kell jelölni a megkereséssel érintett vagyonnal, illetve a vélhetően érintett
természetes vagy jogi személlyel összefüggő ismert adatokat is. A külön jogszabályban
meghatározott nyomozó hatóság a kérelemről és annak tartalmáról az ügyészt haladéktalanul
értesíti.
(3) Ha a külön jogszabályban meghatározott nyomozó hatóság olyan tény vagy adat birtokába jut,
amely alapján megalapozottan feltehető, hogy a bűncselekményből származó jövedelem és
bűncselekményhez kapcsolódó más vagyon felkutatásának és azonosításának elősegítése céljából a
kijelölt tagállami hatóságnak feladata ellátásához erre szüksége van, a birtokába jutott adatról vagy
tényről az (1) bekezdésben meghatározott kérelem nélkül is tájékoztatást adhat.
36/H. Hivatalos irat kézbesítése
71/D. §
(1) A magyar igazságügyi hatóság a hivatalos iratot egy másik tagállamban tartózkodó címzett
részére közvetlenül, posta útján, tértivevény többletszolgáltatással feladott postai küldeményként
kézbesítési bizonyítvánnyal, zárt iratban küldi meg.
(2) A hivatalos iratot – ha a címzett a magyar nyelvet nem ismeri – le kell fordítani a címzett
anyanyelvére vagy az általa ismertként megjelölt más nyelvre, vagy – ha ezek a magyar igazságügyi
hatóság előtt nem ismertek – a címzett tartózkodás helye szerinti tagállam hivatalos nyelvére,
hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre. Az irathoz mellékelni kell a
címzett tájékoztatását az eljárási jogairól és kötelezettségeiről.
(3) Hivatalos iratot csak abban az esetben lehet a címzett tartózkodási helye szerinti tagállam
hatóságának eljárási jogsegély keretében a kézbesítés érdekében megküldeni, ha
a) a címzett címe ismeretlen,
b) a postai úton történő kézbesítés nem volt lehetséges,
c) megalapozottan feltételezhető, hogy a postai úton történő kézbesítés nem vezet eredményre,
vagy
d) a címzett büntetés-végrehajtási intézetben tartózkodik.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárási jogsegélyre a IV. Fejezet vagy a IV/A. Fejezet rendelkezéseit kell
megfelelően alkalmazni.
36/I. Tárgy visszaadása
71/E. §
94
(1) A magyar igazságügyi hatóság azt a tárgyat, amelyre a bűncselekményt elkövették, a tagállami
igazságügyi hatóság megkeresésére átadhatja abból a célból, hogy azt a tagállami igazságügyi
hatóság a tulajdonosnak visszaadja.
(2) Tárgy visszaadása esetén a tagállami igazságügyi hatóság által előterjesztett megkeresés
fogadására és teljesítésére az a magyar igazságügyi hatóság illetékes, amelynek területén a
visszaadni kért tárgy található.
(3) A megkeresés akkor teljesíthető, ha a tagállami igazságügyi hatóság kétséget kizáró módon
igazolja az érintett személy tulajdonjogát.
(4) A magyar igazságügyi hatóság elrendeli az átadni kért tárgy lefoglalását, és – szükség esetén –
az ismeretlen helyen lévő tárgy körözését rendelheti el.
(5) A tárgy átadása nem sértheti jóhiszemű harmadik személy jogait, és nem veszélyeztetheti a
Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárás sikerét.
(6) Ha az átadni kért tárgyra a Magyarország területén folyamatban lévő büntetőeljárásban szükség
van, a tárgy átadását az eljárás jogerős befejezéséig vagy a lefoglalás jogerős megszüntetéséig a
magyar igazságügyi hatóság elhalasztja, és erről a tagállami igazságügyi hatóságot haladéktalanul
tájékoztatja.
(7) A magyar igazságügyi hatóság eljárási jogsegély iránti megkeresést terjeszthet elő a tagállami
igazságügyi hatósághoz olyan tárgy átadása érdekében, amelyre a bűncselekményt elkövették, és
amelynek visszaadása iránt a magyar igazságügyi hatóságnál a tulajdonjogát kétséget kizáró módon
igazoló személy kérelmet terjesztett elő. A kérelmet az eljárási jogsegély iránti megkereséshez
csatolni kell.”
75. §
Az EUtv. Negyedik Része helyébe a következő Negyedik Rész lép:
„NEGYEDIK RÉSZ
Tagállami ítélet érvénye, végrehajtási jogsegély, az átmenő átszállítás és az európai védelmi
határozat
44. Általános szabályok
109. §
A büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben
elbíráló ítélet vagy határozat (a továbbiakban: tagállami ítélet) megfeleltetése, a végrehajtási
jogsegély és az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély során,
a) ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról szóló
95
XXIX. Fejezetének általános szabályait – az 555. § (2) bekezdés b), d) és j) pontjában
meghatározott rendelkezés kivételével – kell alkalmazni,
b) a Magyarországon felmerült bűnügyi költséget és egyéb költséget az állam viseli,
c) ha az a döntéshozatalhoz elkerülhetetlenül szükséges, az eljáró igazságügyi hatóság e törvény
eltérő rendelkezése hiányában közvetlenül az érintett tagállami igazságügyi hatóságtól kiegészítő
adatok, illetve iratok rendelkezésre bocsátását kérheti.
VIII. Fejezet
Tagállami ítélet érvénye
45. Figyelembevétel
110. §
(1) Ha e törvény nem tesz kivételt, a büntetőügyben hozott tagállami ítélet a magyar bíróság
ítéletével azonos érvényű, és azt a tagállami ítélet meghozatalát követően indult büntetőeljárásban
az eljáró bíróság, ügyész és nyomozó hatóság figyelembe veszi.
(2) Ha a tagállami ítélet megfeleltetésére nem került sor, az eljáró bíróságot, ügyészt és nyomozó
hatóságot nem köti
a) az hogy a tagállami ítéletet más bíróság, ügyész vagy nyomozó hatóság már figyelembe vette,
illetve
b) a figyelembe vétel tartalma.
(3) Nem vehető figyelembe a tagállami ítélet, ha
a) a tagállami ítélet alapjául szolgáló eljárás súlyosan sértette a büntetőeljárás során a terheltet
megillető, nemzetközi szerződésben vagy európai uniós jogi aktusban rögzített alapvető jogokat,
b) a figyelembevétel sértené a kettős büntethetőség elvét,
c) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény vonatkozásában a terhelt a magyar törvény
alapján gyermekkor miatt nem büntethető,
d) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás van
folyamatban, és a tagállami ítélet nem akadálya a büntetőeljárás lefolytatásának,
e) a terheltnek a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekményét Magyarországon jogerősen
elbírálták, vagy a cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely azonos cselekmény
vonatkozásában újabb büntetőeljárás megindításának akadályát képezi,
f) a tagállami ítélet jogerőre emelkedését megelőzően egy másik tagállamban
fa) a terheltnek a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekményét már jogerősen elbírálták,
vagy
fb) a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény érdeméről olyan határozatot hoztak, amely
– a határozatot hozó tagállam joga alapján – azonos cselekmény vonatkozásában újabb
büntetőeljárás megindításának akadályát képezi.
96
(4) A (3) bekezdés f) pont fa) alpontja esetén azt a tagállami ítéletet kell figyelembe venni,
amelyben a kiszabott büntetést végrehajtották, a végrehajtása folyamatban van, vagy az ítéletet hozó
tagállam joga szerint nem lehet végrehajtani. Több ilyen büntetést kiszabó tagállami ítélet esetén a
korábbi tagállami ítéletet vehető figyelembe.
(5) Az adókkal és az illetékekkel, valamint a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények
esetén a (3) bekezdés b) pontja tekintetében a kettős büntethetőség vonatkozásában a
figyelembevételnek nem akadálya, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket,
valamint vámmal, illetve adóval, illetve illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz
ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a
tagállam joga.
110/A. §
A tagállami ítélet figyelembevétele és magyarországi érvénye nem érinti azt a körülményt, hogy a
tagállami ítélet tekintetében rendkívüli jogorvoslatra, vagy a tagállami ítélet felülvizsgálatát
eredményező más hasonló eljárás lefolytatására csak az ítéletet hozó tagállam joga alapján van
lehetőség.
110/B. §
(1) A figyelembevétel során a bíróságot, az ügyészt és a nyomozó hatóságot köti a tagállami
ítéletben megállapított tényállás.
(2) Ha egy tagállami ítélet figyelembe vételére került sor, vagy az eljáró bíróság, ügyész
megállapította, hogy a tagállami ítélet nem vehető figyelembe, az ügyész megrovást alkalmazó,
vádemelést elhalasztó vagy közvetítői eljárásra utaló határozatának, vagy a bíróság ítéletének vagy
eljárást megszüntető végzésének indokolása tartalmazza a figyelembevétel eredményét is.
110/C. §
Ha a tagállami ítéletben több bűncselekmény vonatkozásában halmazati büntetés kiszabására került
sor, vagy a halmazati szabályok alkalmazásával került sor intézkedés alkalmazására, és a tagállami
ítélet meghatározott cselekménnyel kapcsolatos rendelkezései nem vehetők figyelembe, a bíróság,
az ügyész és a nyomozó hatóság a tagállami ítéletet e cselekmény mellőzésével, a tagállami ítélet
alapjául szolgáló további tényállás vagy tényállások alapján veszi figyelembe.
45/A. Megfeleltetés
111. §
(1) A megfeleltetés célja, hogy a büntetőügyben hozott tagállami ítélet egyes rendelkezései, az
abban kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés, valamint ezek jogkövetkezményei
97
összeegyeztethetők legyenek a magyar törvénnyel.
(2) A tagállami ítélet megfeleltetésére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet figyelembe vehető.
(3) A megfeleltetésre – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Fővárosi Törvényszék
rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.
(4) Ha e törvény alapján a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés
végrehajtásának átvételét kezdeményezték, a megfeleltetést a végrehajtás átvétele tárgyában
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság végzi.
(5) A (4) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az ügyeket egyesíti, ha
a megfeleltetési eljárás megindulását követően a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély érkezik.
111/A. §
(1) Az ügyben eljáró bíróság, ügyész a figyelembe vehető tagállami ítélet megfeleltetését
indítványozza, ha megalapozottan feltehető, hogy
a) az újabb büntetőeljárásban a tagállami ítélet a Btk. visszaesésre, különös visszaesésre,
többszörös visszaesésre vagy erőszakos többszörös visszaesésre vonatkozó rendelkezéseinek
alkalmazását indokolják,
b) a terhelt az újabb büntetőeljárás tárgyát képező cselekményt a tagállami ítéletben kiszabott
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése
vagy a végrehajthatóság megszűnése előtt, felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, vagy
más szabadságelvonással járó büntetés vagy intézkedés hatálya alatt követte el, vagy
c) a terhelt az újabb büntetőeljárás tárgyát képező cselekményt a tagállami ítéletben kiszabott
büntetés vagy alkalmazott intézkedés hatálya alatt követte el, és a tagállami ítéletben alkalmazott
intézkedés vagy kiszabott büntetés figyelembe vétele az eljárás tárgyát képező bűncselekmény
megállapításához szükséges.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a tagállami ítélet megfeleltetésére csak akkor
kerülhet sor, ha
a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvételére
kerül sor,
b) a tagállami ítélet alapján egy magyar bírósági határozatban kiszabott szabadságvesztés
büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett
szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, továbbá javítóintézeti nevelésből történő
ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése indokolt, vagy
c) erről törvény rendelkezik.
(3) Ha a tagállami ítélet megfeleltetésére sor került, a továbbiakban a tagállami ítélet a megfeleltetés
eredménye szerint vehető figyelembe.
111/B. §
98
(1) A megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott feltételes szabadságra bocsátás megszüntetésére,
felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának elrendelésére, továbbá tagállami ítéletben
alkalmazott javító intézeti nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás
megszüntetésére csak a büntetetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet sor.
(2) Ha az újabb büntetőeljárásban egy végrehajtásában átvett próbára bocsátás megszüntetése
indokolt, a bíróság úgy szab ki halmazati büntetést, hogy az alapügyek egyesítéséről és a próbára
bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről nem rendelkezik.
(3) Ha a bíróság vagy az ügyész megállapítja, hogy a terhelt az újabb bűncselekményt a
megfeleltetett tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetésből történt feltételes
szabadságra bocsátás vagy felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt, továbbá javító intézeti
nevelésből történő ideiglenes elbocsátás vagy próbára bocsátás hatálya alatt, vagy más hasonló
próbaidőt megállapító büntetés vagy intézkedés hatálya alatt követte el és a büntetés vagy
intézkedés végrehajtásának átvételére nem került sor, az elítélésről tájékoztatja a korábbi ítéletet
hozó tagállami hatóságot.
111/C. §
(1) Ha feltehető, hogy a tagállami ítélet alapján a magyar bírósági határozatban kiszabott olyan
szabadságvesztés büntetésből történt feltételes szabadságra bocsátás megszüntetése, felfüggesztett
szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése, továbbá javító intézeti nevelésből történő ideiglenes
elbocsátás vagy próbára bocsátás megszüntetése indokolt, amely végrehajtásának átadására nem
került sor,
a) a bíróság,
b) az ügyész,
c) a nyomozó hatóság az ügyész útján, vagy
d) a bűnügyi nyilvántartó szerv a Fővárosi Főügyészség útján
a tagállami ítélet megfeleltetése iránt intézkedik.
(2) A magyar bíróság által alkalmazott próbára bocsátás megszüntetésére a próbára bocsátás előtt
elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő tartama alatti tagállami elítélés okán, csak a tagállami
ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvétele esetén kerülhet
sor. E rendelkezés a tagállami ítélet egyéb okból történő figyelembe vételének, illetve
megfeleltetésének nem akadálya.
(3) Ha a tagállami ítélet alapján a magyar bíróság által alkalmazott próbára bocsátás
megszüntetésének van helye, a bíróság a tagállami határozat büntetés kiszabására vagy intézkedés
alkalmazására vonatkozó rendelkezésének hatályon kívül helyezéséről és az alapügyek
egyesítéséről nem rendelkezik, és
a) halmazati büntetést szab ki, ha a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott
intézkedés végrehajtásának átvételére került sor, vagy
b) önállóan szab ki büntetést, amely során figyelemmel kell lenni a tagállami határozatban
99
kiszabott büntetésre, illetve alkalmazott intézkedésre.
111/D. §
(1) A megfeleltetés során a bíróság megállapítja a tagállami ítéletben szereplő bűncselekménynek a
Btk. szerinti minősítését, és megvizsgálja, hogy a figyelembe vehető tagállami ítélet rendelkezései,
valamint az abban kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés összeegyeztethetők-e a magyar
törvénnyel. Ha a tagállami ítélet rendelkezései vagy az abban kiszabott büntetés vagy alkalmazott
intézkedés nem összeegyeztethető a magyar törvénnyel, továbbá ha ezek jogkövetkezményei nem
felelnek meg a magyar törvénynek, a bíróság a tagállami ítélet rendelkezéseit, valamint a kiszabott
büntetést vagy alkalmazott intézkedést a magyar törvénynek megfelelően átalakítja, illetve
kiegészíti. A tagállami ítélet át nem alakított rendelkezéseit a tagállami ítéletnek megfelelően kell
figyelembe venni.
(2) A tagállami ítélet rendelkezéseinek, a kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés
átalakítására akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet rendelkezése, a tagállami ítéletben kiszabott
büntetés vagy alkalmazott intézkedés törvénysértő lenne, vagy az a magyar törvényben nem ismert.
A bíróság
a) a tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést a bűncselekmény
vonatkozásában a Btk. által alkalmazható büntetés vagy intézkedés keretein belül, valamint
b) a tagállami ítélet más rendelkezéseit
a magyar törvénynek megfelelően úgy alakítja át, hogy az a lehető legnagyobb mértékben
megfeleljen a tagállami ítélet rendelkezéseinek, valamint az abban kiszabott büntetésnek vagy
alkalmazott intézkedésnek.
(3) Nem alakítható át a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés, ha annak tartama rövidebb,
mint amennyi a magyar törvény alapján megállapítható lenne.
(4) Nem alakítható át a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés arra
figyelemmel, hogy
a) a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk.
szerint nem lenne helye,
b) az elítélt olyan bűncselekményt követett el, amely miatt a büntetés kiszabása a Btk. szerint
próbaidőre nem lenne elhalasztható,
c) a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítéltet úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy
annak a Btk. szerint nem lenne helye,
d) a tagállami hatóság a sportrendezvények látogatásától való eltiltást nem sportrendezvénnyel
összefüggésben szabta ki, vagy
e) a tagállami hatóság úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, hogy annak a Btk.
szerint nem lenne helye.
(5) A tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést a (4) bekezdés
alkalmazása esetén is a Btk. szerint alkalmazható büntetés vagy intézkedés keretein belül, az (3)
100
bekezdés megfelelő alkalmazásával kell megfeleltetni.
(6) Az (3)-(5) bekezdésben foglaltakat más büntetés vagy intézkedés esetén is megfelelően kell
alkalmazni.
(7) A tagállami ítélet rendelkezéseinek kiegészítésére akkor kerülhet sor, ha a tagállami elítéléshez a
magyar törvény alapján olyan kötelező jogkövetkezmény kapcsolódik, amelyről a tagállami ítélet
nem rendelkezett.
(8) A tagállami ítélet átalakítása, illetve kiegészítése nem eredményezheti a tagállami ítéletben
meghatározott büntetésnél, intézkedésnél súlyosabb büntetés vagy intézkedés megállapítását, illetve
a büntetés vagy intézkedés hátrányosabb végrehajtását.
(9) A bíróság a megfeleltetés során a tagállami ítéletnek a kiszabott büntetésnek vagy alkalmazott
intézkedésnek a figyelembe vétel céljával nem érintett, illetve a büntetés vagy intézkedés
végrehajtásával összefüggő rendelkezéseit, a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvétele
esetén átalakítja át, illetve egészíti ki.
111/E. §
(1) A bíróság a tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetést a magyar törvény alapján
megállapítható büntetési tétel felső határának megfelelően alakítja át, ha a tagállami ítéletben
kiszabott szabadságvesztés tartama hosszabb, mint amennyi a magyar törvény alapján
megállapítható lenne.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit más büntetés vagy intézkedés esetén is megfelelően kell
alkalmazni.
(3) A bíróság végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésként alakítja át a tagállami
ítéletben kiszabott büntetést, ha a tagállami bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely
tartamának meghatározott részét rendelte végrehajtani és a fennmaradó rész végrehajtását
próbaidőre felfüggesztette. Ebben az esetben a bíróság a tagállami ítéletben végrehajtani rendelt
büntetést a felfüggesztett szabadságvesztésből kitöltött büntetésként, a próbaidő tartamát – a 111/D.
§ megfelelő alkalmazásával – a tagállami ítélet próbaidejének megfelelően határozza meg.
(4) A 110/C. § esetén a bíróság a tagállami ítéletet a figyelembe vehető bűncselekmény vagy
bűncselekmények vonatkozásában a magyar törvény által kiszabható büntetés vagy alkalmazható
intézkedés keretei között a 111/D. §, valamint az (1)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával alakítja
át, illetve egészíti ki.
(5) Ha a bíróság olyan tagállami ítélet megfeleltetését végzi, amely több korábbi tagállami ítéletet
foglal magában, és az összefoglalt tagállami ítéletben szereplő egyes tagállami ítéletek
megfeleltetésére már sor került, úgy ezt a tényt a bíróság a megfeleltetésről rendelkező
határozatában megállapítja, a korábbi megfeleltetésről szóló határozatot azonban nem változtathatja
101
meg, illetve helyezheti hatályon kívül.
111/F. §
Ha a tagállami ítéletben kiszabott büntetést vagy alkalmazott intézkedést végrehajtották,
végrehajtása folyamatban van vagy az a tagállam joga szerint nem hajtható végre, a megfeleltetés
során a bíróság megállapítja a büntetés vagy intézkedés végrehajtására vonatkozó, a figyelembe
vétel céljával összefüggő adatokat is.
111/G. §
(1) A megfeleltetés alapján a bíróság határozatában megállapítja, hogy
a) a tagállami ítélet nem vehető figyelembe, vagy
b) a tagállami ítélet figyelembe vehető és megállapítja a tagállami ítélet megfeleltetett
rendelkezéseit.
(2) A tagállami ítélet figyelembevételét kizáró határozat ellen az ügyész, a figyelembevételt és a
tagállami ítélet megfeleltetett rendelkezéseit megállapító határozat ellen az elítélt, a védője és az
ügyész jelenthet be fellebbezést.
(3) A bíróság a megfeleltetésről szóló jogerős határozatot megküldi a bűnügyi nyilvántartó szerv
részére is.
(4) Amennyiben a megfeleltetésre a tagállami ítéletet követően indult újabb büntetőeljárásban eljáró
bíróság vagy ügyész indítványa alapján került sor, a bíróság jogerős határozatát megküldi az
indítványt előterjesztő részére is.
(5) Amennyiben a megfeleltetésre a bűnügyi nyilvántartó szerv hatósági erkölcsi bizonyítvány
kiállításával összefüggő kezdeményezésére került sor, a bíróság a megfeleltetést soron kívül
folytatja le. Ha a bíróság a döntését harminc napon belül nem hozza meg, erről, valamint a döntés
várható határidejéről a bűnügyi nyilvántartó szervet tájékoztatja.
111/H. §
(1) A bíróság a megfeleltetésről szóló határozatot hivatalból, illetve az eljáró bíróság, az ügyész, a
terhelt vagy a védő indítványára kiegészítheti vagy megváltoztathatja, ha
a) egy újabb büntetőeljárásban a tagállami ítélet olyan rendelkezésének a megfeleltetése indokolt,
amelyről a megfeleltetésről hozott korábbi határozat nem vagy nem a törvénynek megfelelően
rendelkezett,
b) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásának átvétele
során a tagállami ítélet olyan rendelkezésének megfeleltetése indokolt, amelyről a
megfeleltetésről hozott korábbi határozat nem vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett,
c) a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtásával
102
kapcsolatos olyan új adat vagy körülmény megfeleltetése indokolt, amely a korábbi
megfeleltetése során nem állt rendelkezésre, és amelynek a megfeleltetése az újabb
büntetőeljárás, a végrehajtás átvétele, az átvett büntetés vagy intézkedés végrehajtása tekintetében
szükséges, vagy amely érinti a bűnügyi nyilvántartások adatait, vagy
d) a tagállami ítéletet az ítélethozatal szerinti tagállamban megváltoztatták, és a változás az újabb
büntetőeljárás, a végrehajtás átvétele, az átvett büntetés, illetve intézkedés végrehajtása
tekintetében lényeges, vagy érinti a bűnügyi nyilvántartások adatait.
(2) A bíróság a megfeleltetésről szóló határozat kiegészítéséről vagy megváltoztatásáról hozott
határozatát megküldi a bűnügyi nyilvántartó szerv részére is.
(3) Ha az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a megfeleltetésről szóló határozat
kiegészítésének vagy megváltozatásának indokoltságát a bűnügyi nyilvántartó szerv észleli, a
megfeleltetés kiegészítését vagy megváltozatását az ügyész útján kezdeményezheti.
IX. Fejezet
Végrehajtási jogsegély
112. §
Végrehajtási jogsegélyek
a) a büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására,
b) a feltételes szabadság, valamint a próbaidő tartamára előírt magatartási szabályok és egyéb
alternatív szankciók végrehajtására,
c) a pénzbüntetés vagy más pénzügyi kötelezés végrehajtására, valamint
d) az elkobzás és vagyonelkobzás végrehajtására
irányuló jogsegélyek.
46. A végrehajtás átvételének általános szabályai
113. §
A büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére akkor kerülhet sor, ha a tagállami ítélet
figyelembe vehető.
113/A. §
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a végrehajtási jogsegély teljesítésére
a) a terhelt lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő
járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság, vagy
103
b) a Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező terhelt esetén a Budai
Központi Kerületi Bíróság
rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
113/B. §
(1) A végrehajtási jogsegély, illetve az egyéb iratok bármely olyan írásban dokumentálható módon
előterjeszthető, amely lehetővé teszi az iratok hitelességének megállapítását. Az iratok ilyen módon
történő megküldése esetén az jogsegély előterjesztését szabályszerűnek kell tekinteni.
(2) Ha arra a végrehajtási jogsegély előterjesztésekor nem került sor, a bíróság kérheti, hogy a
tagállami hatóság küldje meg számára a tanúsítvány eredeti példányát, illetve a végrehajtási
jogsegély alapjául szolgáló tagállami határozat eredeti vagy hitelesített másolatát.
(3) A végrehajtási jogsegély teljesítése során a bíróságnak a tagállami hatósággal történő
kapcsolattartására az (1) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.
113/C. §
Ha a bírósághoz vagy más hatósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek
elintézésére nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a megkeresést haladéktalanul
továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz, szabadságvesztés büntetés
átvétele esetén a miniszterhez, amelyről a bíróság vagy más hatóság a megkereső tagállami
hatóságot tájékoztatja.
46/A. Megtagadási okok
114. §
(1) A bíróság megtagadja a végrehajtás átvételét, ha
a) a tagállami ítélet nem vehető figyelembe,
b) a magyar jog szerint a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés
végrehajthatósága elévült,
c) a tagállami hatóság által kibocsátott tanúsítvány nyilvánvalóan nem felel meg a mellékelt
tagállami ítéletnek,
d) a tagállami hatóság által kibocsátott tanúsítvány hiányos, pontatlan, és a hiánypótlásra,
kijavításra kitűzött határidő eredménytelenül telt el, illetve a kiegészített tanúsítvány végrehajtása
továbbra sem lehetséges,
e) a terhelt mentelmi joggal rendelkezik vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez és
mentelmi jogát, illetve mentességét az arra jogosult nem függesztette fel, vagy
f) a tagállami ítélet alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a
bűncselekményre közkegyelem terjed ki.
104
(2) A bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítését megtagadhatja, ha a tagállami ítéletet a terhelt
távollétében hozták.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott megtagadási ok nem alkalmazható, ha a tagállam jogával
összhangban
a) a terheltet megfelelő időben, határnapot és helyet megjelölve, közvetlenül idézték a
tárgyalásra, vagy arról más módon hivatalosan tudomást szerzett, továbbá tájékoztatták arról,
hogy a tárgyalás a távollétében is megtartható, vele szemben az eljárás határozattal befejezhető,
b) a kitűzött tárgyalás ismeretében a terhelt a tárgyaláson való képviseletére
ba) védőt hatalmazott meg, vagy
bb) számára védőt rendeltek ki, és a kirendelés ismeretében annak személyét nem kifogásolta,
és a meghatalmazott vagy a kirendelt védő a terhelt érdekében a tárgyaláson eljárt, vagy
c) a tagállami ítélet kézbesítése megtörtént, az elítélt tájékoztatást kapott a rendes, illetve a
rendkívüli jogorvoslati lehetőségekről, de a rendelkezésre álló határidőn belül erre irányuló
indítványt nem tett, vagy jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.
46/B. Egyeztetés
115. §
(1) A végrehajtási jogsegély teljesítése, valamint az átvett végrehajtás eredményes teljesítése
érdekében a bíróság a kibocsátó tagállami hatósággal egyeztet, a tanúsítvány pontosítását,
kiegészítését, a döntéséhez szükséges információk, adatok, iratok rendelkezésre bocsátását kéri, ha
a 114. § (1) bekezdés b)–d) pontjában vagy (2) bekezdésében meghatározott megtagadási ok merül
fel.
(2) A bíróság indokolt esetben
a) a kibocsátó tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy
b) más tagállam hatóságával is
egyeztethet.
(3) A bíróság a eljárási határidőre is figyelemmel az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak
teljesítésére határidőt tűzhet.
(4) A bíróság az (1)-(2) bekezdés alapján előterjesztett megkeresés teljesítéséig, legfeljebb azonban
a (3) bekezdésben meghatározott határidő leteltéig az eljárást felfüggesztheti.
(5) Tagállami hatóságtól a megküldeni kért iratok magyar nyelvre történő lefordítása csak akkor
kérhető, ha azt e törvény lehetővé teszi.
46/C. A bíróság döntései
116. §
105
(1) A bíróság a lefolytatott eljárás alapján dönt a tagállami ítélet megfeleltetéséről, egyben
a) a végrehajtás átvételét megtagadja, vagy
b) a tagállami ítélet végrehajtási jogsegélyben megjelölt büntetésének vagy intézkedésnek a
végrehajtását átveszi és meghatározza a végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket.
(2) A bíróság a megfeleltetésről, csak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott döntéshez,
illetve annak végrehajtási jogsegély teljesítéséhez szükséges mértékben rendelkezik.
(3) A bíróság a tagállami ítélet megfeleltetését mellőzi, ha arra korábban már oly módon került sor,
hogy a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételéhez a korábbi megfeleltetés kiegészítése
sem szükséges.
(4) A bíróság a végrehajtás átvételének megtagadásáról minden esetben indokolt határozatot hoz.
(5) A bíróság döntéséről, valamint a határozat jogerőre emelkedésének időpontjáról tájékoztatja a
tagállami hatóságot is. A bíróság tájékoztatja a tagállami hatóságot a tagállami ítélet
megfeleltetésének eredményéről is, különösen, ha a megfeleltetés során a tagállami ítéletben
kiszabott büntetés vagy intézkedés átalakítására vagy ezzel összefüggésben a tagállami ítélte
kiegészítésére került sor.
116/A. §
Ha a bíróság az eljárást törvényben meghatározott okból felfüggeszti, döntéséről haladéktalanul
értesíti a tagállami hatóságot is.
46/D. Határidők
117. §
(1) A bíróság a végrehajtási jogsegély tárgyában az iratok megérkezésétől számított hatvan napon
belül dönt.
(2) A bíróság az eljárását felfüggesztheti akkor is, ha kibocsátó tagállami hatóság által megküldött
iratok lefordítása szükséges.
(3) Ha az eljárás felfüggesztésének van helye, a felfüggesztés tartama az eljárási határidőbe nem
számít bele.
117/A. §
(1) A végrehajtás megtagadása ellen az ügyész jelenthet be fellebbezést. A végrehajtás elrendelése
ellen halasztó hatályú fellebbezésnek van helye.
(2) Nincs helye fellebbezésnek az eljárás felfüggesztését elrendelő határozat ellen, ha arra a
106
kibocsátó tagállami hatósággal, más tagállami hatósággal történő egyeztetés miatt, vagy iratok
lefordítása okán került sor.
(3) A fellebbezésben a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló tagállami ítélet nem támadható. A
végrehajtás alapjául szolgáló tagállami ítélet felülvizsgálatára vagy más rendkívüli jogorvoslati
eljárás lefolytatására csak a tagállami hatóság jogosult.
(4) A kihirdetés útján közölt határozat elleni fellebbezést a kihirdetést követően nyomban be kell
jelenteni, a kézbesítés útján közölt határozat elleni fellebbezés a kézbesítéstől számított három
napon belül jelenthető be.
(5) A bíróság a fellebbezést a nyilatkozatok beérkezését követően haladéktalanul megküldi a
fellebbezés elbírálására jogosult bíróság részére.
(6) A másodfokú bíróság az iratok kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb a
végrehajtási jogsegély elsőfokú bírósághoz érkezésétől számított kilencven napon belül dönt. Az
eljárási határidőbe a felfüggesztés tartama nem számít bele.
117/B. §
Ha kivételes esetben a végrehajtás átvételével kapcsolatos jogerős döntés a 117/A. § (6)
bekezdésben meghatározott határidőn belül nem hozható meg, a bíróság – a késedelem okainak és a
jogerős határozat meghozatalához előreláthatóan szükséges időnek a közlése mellett – a tájékoztatja
a kibocsátó tagállami hatóságot.
46/E. Egyéb rendelkezések
118. §
Ha a tagállami hatóság a tanúsítványt a végrehajtás megkezdése előtt visszavonja, a bíróság szükség
esetén a végrehajtás átvétele tárgyában hozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az eljárást
megszünteti.
118/A. §
A végrehajtás alapjául szolgáló tagállami ítélet hatályon kívül helyezéséről vagy
végrehajthatóságának megszűnéséről szóló értesítés alapján a bíróság haladéktalanul intézkedik a
végrehajtás megszüntetése érdekében.
118/B. §
A bíróság által átvett, a tagállami ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés
végrehajtására a magyar jogszabályok irányadók, ideértve
107
a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, annak utólagos megváltoztatására,
b) a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés
kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok
módosítására, illetve azok megszegése vagy nem teljesítése esetén alkalmazható
következményekre,
c) a pénzbüntetés vagy közérdekű munka átváltoztatására,valamint
d) a végrehajtási kegyelem gyakorlására
vonatkozó szabályokat is.
118/C. §
A bíróság a végrehajtást megszünteti, ha megállapítja, hogy a tagállami ítéletben kiszabott büntetés
vagy alkalmazott intézkedés nem hajtható végre.
118/D. §
(1) A bíróság a kibocsátó tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja
a) a végrehajtás felfüggesztéséről, a felfüggesztés indokának megjelölésével együtt,
b) a végrehajtás megszüntetéséről, a megszüntetés indokának megjelölésével együtt, valamint
c) a végrehajtás befejezéséről.
(2) A végrehajtás felfüggesztése esetén a tagállami hatóságot lehetőség szerint tájékoztatni kell a
felfüggesztés várható tartamáról, a végrehajtás folytatásának várható időpontjáról is.
47. A végrehajtás átadásának általános szabályai
119. §
(1) Az elítélt a végrehajtási jogsegélyt érintő kezdeményezését vagy más nyilatkozatát a
végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló határozat kihirdetésekor is előterjesztheti, amelyet a
büntetőügyben eljáró bíróság az e törvényben foglaltak alapján jegyzőkönyvbe vesz, és azt a
végrehajtási jogsegély előterjesztésére illetékességgel rendelkező bírósághoz továbbítja.
(2) Ha a végrehajtás átadására távollévő terhelttel szembeni külön eljárásban, lemondás a
tárgyalásról külön eljárásban vagy tárgyalás mellőzése külön eljárásban hozott határozat alapján
kerül sor, továbbá, ha a végrehajtás átadásának alapjául szolgáló ítélet hozatalára azért került sor a
terhelt távollétben, mert a terhelt előzetesen bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni a
tanúsítványban fel kell tüntetni
a) a terhelt távollétének tényét,
b) a terhelt idézésével vagy értesítésével, továbbá az eljárást érintő tudomásával kapcsolatos
körülményeket,
c) a terhelt védelmével kapcsolatos körülményeket, és
d) a terhelt számára rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőség adatait.
108
119/A. §
(1) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban a magyar
bíróság ítéletének vagy határozatának végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik
hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi
Hálózat kapcsolattartó pontjain keresztül lehet beszerezni.
(2) A végrehajtás átadása, illetve az átadott büntetés vagy intézkedés eredményes végrehajtása
érdekében a végrehajtási jogsegély előterjesztője a tagállami hatósággal egyeztethet, a tagállami
hatóság kérésére kiegészítő adatokat, iratokat bocsáthat a tagállami hatóság rendelkezésre.
119/B. §
(1) A végrehajtási jogsegélyt a tanúsítvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén
vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával kell
előterjeszteni.
(2) A végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló ítéletet vagy határozatot, illetve annak lényeges részét
csak akkor kell lefordítani, ha azt e törvény előírja.
(3) A végrehajtási jogsegély iratai a tagállami igazságügyi hatóság számára bármely olyan írásban
dokumentált módon továbbíthatók, amely lehetővé teszi a végrehajtó tagállam számára az iratok
hitelességének megállapítását.
(4) Ha arra a végrehajtási jogsegély előterjesztése során nem került sor a tagállami hatóság
kérelemére a tanúsítvány eredeti példányát, illetve az ítélet vagy határozat eredeti vagy hitelesített
példányát is meg kell küldeni a tagállami hatóság számára.
(5) A végrehajtási jogsegély teljesítése során a tagállami iratok megküldésére a (3) bekezdés
rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni azzal, hogy az iratok ilyen módon történő megküldését
szabályszerűnek kell tekinteni.
(6) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a végrehajtás átadására irányuló jogsegély egyidejűleg
csak egy tagállamba továbbítható.
119/C. §
(1) A büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átadását követően a magyar bíróság ítéletben
kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására a végrehajtó tagállami jogszabályok
irányadóak, ideértve
a) a szabadságvesztés végrehajtási fokozatára, annak utólagos megváltoztatására, a feltételes
szabadságra bocsátásra,
b) a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés
109
kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok
módosítására, megszegése, vagy nem teljesítése esetén alkalmazható következményekre,
c) pénzbüntetés vagy közérdekű munka átváltoztatására,
d) a végrehajtási kegyelemre
vonatkozó szabályokat is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határozatok meghozataláról magyar bíróság csak akkor rendelkezhet,
ha a végrehajtás joga visszakerül Magyarországra.
119/D. §
A végrehajtás joga visszakerül Magyarországra, ha
a) a végrehajtó tagállam a végrehajtás átvételét megtagadja,
b) a végrehajtó tagállam a végrehajtást annak teljesítése nélkül megszünteti,
c) a végrehajtási jogsegély előterjesztője a tanúsítványt az e törvényben meghatározottak szerint
visszavonta, és erről a végrehajtó tagállami hatóságot tájékoztatta.
119/E. §
Az átadott büntetés vagy intézkedés alapjául szolgáló határozat hatályon kívül helyezéséről, illetve
végrehajthatóságának megszűnéséről vagy a végrehajtást érintő más körülményről haladéktalanul
értesíteni kell a tagállami hatóságot.
IX/A. Fejezet
A büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó
intézkedést alkalmazó ítéletek végrehajtására irányuló jogsegély
48. A végrehajtás átvétele
120. §
(1) A jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának
átvételére a szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést
alkalmazó tagállami ítélet alapján kerülhet sor, ha a tagállami igazságügyi hatóság megküldi
a) a tagállami ítéletet vagy annak hitelesített másolatát,
b) a 8. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven,
c) az elítélt nyilatkozatát tartalmazó jegyzőkönyvet, és
d) az elítélt Magyarországon tartózkodása esetén az elítélt értesítését igazoló, a 9. számú
mellékletben megjelölt formanyomtatványt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott iratokat a miniszter fogadja.
110
120/A. §
(1) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtása akkor vehető át, ha
a) a végrehajtás átadásához az elítélt hozzájárult, és
b) a tanúsítvány miniszterhez történő érkezésekor az elítélt letöltendő büntetéséből vagy a vele
szemben alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap hátra van.
(2) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtása az (1) bekezdés esetén is csak akkor vehető át, ha a végrehajtás átvétele
elősegíti az elítélt társadalomba való beilleszkedését (a továbbiakban: beilleszkedési feltétel),
amelyről a miniszter dönt.
(3) A tagállami ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtása az elítélt hozzájárulása nélkül átvehető, ha
a) az elítélt Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár,
b) az elítélt a tagállamban történt elítélését követően vagy az ellene a tagállamban folyamatban
lévő eljárásra tekintettel Magyarországra szökött vagy ide más módon visszatért,
c) az elítélt olyan magyar állampolgár, akit a tagállami ítéletben, vagy a tagállami ítéletre
tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló rendelkezés
alapján Magyarországra kitoloncolnak, vagy
d) az elítélt olyan nem magyar állampolgár, akit a tagállami ítéletben, vagy a tagállami ítéletre
tekintettel hozott más határozatba foglalt kiutasításról vagy kitoloncolásról szóló rendelkezés
alapján Magyarországra kitoloncolnak.
(4) A (3) bekezdés a) és c) pontja esetén a beilleszkedési feltétel nem vizsgálható.
48/A. A miniszter eljárása
121. §
(1) A végrehajtás átvételének általános szabályait a miniszter eljárása esetén is megfelelően
alkalmazni kell.
(2) A miniszter – különösen a beilleszkedési feltétel, a végrehajtás átvételének feltételei és
indokoltsága tárgyában – a kibocsátó tagállami igazságügyi hatósággal egyeztethet.
(3) A miniszter részletes indokolással ellátott írásbeli véleményben tájékoztatja a kibocsátó
tagállami igazságügyi hatóságot, ha a beilleszkedési feltétel nem áll fenn. A 120/A. § (4) bekezdés
kivételével a vélemény – indokolt esetben – tartalmazza azt is, hogy a miniszter nem járul hozzá a
tanúsítvány megküldéséhez. A miniszter a tagállami hatóság kérésére tájékoztatást ad a feltételes
szabadságra bocsátás várható legkorábbi időpontjáról.
(4) Ha a kibocsátó tagállami igazságügyi hatóság a (3) bekezdésre figyelemmel a tanúsítványt
111
visszavonja, a miniszter az eljárást megszünteti.
121/A. §
A beilleszkedési feltétel fennállása esetén a miniszter a tagállamnál az elítélt szabadságvesztés
büntetése vagy szabadságelvonással járó intézkedése végrehajtásának átvételét kezdeményezheti.
121/B. §
A miniszter a 120. § szerinti iratokat a bíróság részére továbbítja, ha a 120/A. §-ban meghatározott
feltételek fennállnak, ellenkező esetben a végrehajtás átvételét megtagadja.
48/B. A bíróság eljárása
122. §
(1) A szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának
átvételére irányuló végrehajtási jogsegély teljesítése során a Fővárosi Törvényszék rendelkezik
hatáskörrel és illetékességgel.
(2) Ha az elítélt a végrehajtási átvételére irányuló jogsegély bírósághoz érkezésekor külföldön van
fogvatartásban a bíróság az iratok alapján dönt, egyéb esetben a bíróság ülést tart.
(3) A bíróság a döntéséről a miniszter útján tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot, és a
tagállami igazságügyi hatóságot a miniszter útján keresi meg, ha a végrehajtási jogsegély teljesítése
során más tagállami hatósággal történő egyeztetés szükséges.
(4) Ha a tanúsítványban foglaltak a végrehajtási jogsegély teljesítésével kapcsolatos döntéshez nem
elégségesek, a bíróság az egyeztetés során a tagállami igazságügyi hatóságtól a tagállami ítélet,
vagy annak lényeges részeinek magyar nyelvre történő lefordítását is kérheti. A bíróság a tagállami
ítélet lényeges részeinek meghatározása tekintetében a tagállami igazságügyi hatósággal
egyeztethet.
122/A. §
A bíróság a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedés
végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha
a) a 120/A. §-ban meghatározott feltételek nem állnak fenn,
b) a tagállami igazságügyi hatóság a végrehajtás átvételét megelőzően 123. § (2) bekezdésére
figyelemmel nem járul hozzá ahhoz, hogy az előterjesztett hozzájárulás iránti kérelem alapján az
elítélttel szemben az átszállítása előtt elkövetett, a határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől
különböző egyéb bűncselekmény miatt Magyarországon büntetőeljárás induljon, őt elítéljék vagy
egyéb módon vonják el a szabadságát, vagy
112
c) a tagállami határozat olyan pszichiátriai vagy orvosi kezelésre irányuló, vagy más,
szabadságelvonással járó intézkedést tartalmaz, amelyet Magyarország nem tud végrehajtani.
48/C. A megfeleltetés speciális szabálya
122/B. §
Ha a tagállami ítélet nem tartalmaz rendelkezést a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
időpontjáról, a bíróság a megfeleltetés során a tagállami ítéletet kiegészíti, amely során a feltételes
szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a tagállami jog rendelkezési alapján határozza meg, ha
annak időpontja megelőzi a feltételes szabadságra bocsátás magyar jogszabályok alapján
meghatározható legkorábbi időpontját.
48/D. A specialitás szabálya, a tagállami hatóság tájékoztatása
123. §
(1) A végrehajtás érdekében Magyarországra átszállított elítélttel szemben az átszállítása előtt
elkövetett, a jogerős szabadságvesztés büntetést kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedést
alkalmazó tagállami határozat alapjául szolgáló bűncselekménytől különböző egyéb bűncselekmény
tekintetében a 30. §-ban meghatározott specialitás szabályával kapcsolatos rendelkezéseket
megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy
a) az egyéb bűncselekményt érintő büntetőeljárás lefolytatásához akkor sem szükséges az elítélt
hozzájárulása, ha az elítélt az átszállításhoz hozzájárult,
b) az elítélt specialitás szabályáról történő lemondásával kapcsolatban a fogvatartás helye szerint
illetékes büntetés-végrehajtási bíró előtt tehet nyilatkozatot.
(2) A végrehajtás átvételét a bíróság ahhoz a feltételhez kötheti, hogy a tagállami igazságügyi
hatóság a 30. § (4) bekezdés alapján a büntetőeljárás lefolytatásához a hozzájárulást megadja.
123/A. §
A bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítése során az alábbiakról is haladéktalanul tájékoztatja a
tagállami igazságügyi hatóságot:
a) ha a büntetés vagy az intézkedés arra tekintettel nem hajtható végre arról, hogy – a végrehajtási
jogsegélyt előterjesztő tagállamban fogvatartásban lévő elítélt kivételével – a végrehajtási
átvételére irányuló jogsegély bírósághoz érkezését követően az elítélt nem található az ország
területén,
b) az elítélt feltételes szabadságra bocsátásának legkorábbi időpontjáról, valamint ha az elítéltet a
bíróság pártfogó felügyelet alá helyezte, annak tényéről, feltéve, hogy a tagállami igazságügyi
hatóság az erről szóló tájékoztatást kérte,
c) ha az elítélt a végrehajtás befejezését megelőzően megszökött,
d) ha a büntetést vagy intézkedést végrehajtották, vagy a végrehajtás egyéni kegyelem,
113
közkegyelem miatt, vagy más okból befejeződött.
48/E. Ideiglenes végrehajtási letartóztatás
124. §
A bíróság a végrehajtás átvételére irányuló jogsegély megérkezése vagy a végrehajtásra vonatkozó
határozat meghozatala előtt a Magyarország területén tartózkodó elítélt ideiglenes végrehajtási
letartóztatását rendeli el, ha
a) a tagállami igazságügyi hatóság erre irányuló indítványt tett,
b) az előzetes adatok alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka
sem, és
c) megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt elrejtőzik, szökést kísérel
meg, vagy más módon kivonja magát a büntetés végrehajtása alól.
124/A. §
(1) Amennyiben az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelése valószínűsíthető és az elítélt
nincs fogvatartásban, az elítélt a 7. § megfelelő alkalmazásával őrizetbe vehető, és a bíróság az
ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelése tárgyában ülést tart.
(2) Az ülésen az ügyész és a védő jelenléte kötelező.
124/B. §
Az ideiglenes végrehajtási letartóztatás legfeljebb a végrehajtás átvételével kapcsolatos határozat
meghozataláig tart, és nem haladhatja meg a büntetés tartamát. Az ideiglenes végrehajtási
letartóztatás teljes idejét – az előzetes fogvatartás beszámítására vonatkozó rendelkezéseknek
megfelelően – be kell számítani a végrehajtásra átvett szabadságvesztés büntetésbe vagy
szabadságelvonással járó intézkedésbe.
124/C. §
(1) Ha a bíróság az 5. § (4) bekezdése esetén az európai elfogatóparancs végrehajtását megtagadta,
az európai elfogatóparancs megtagadásával egyidejűleg elrendeli az elítélt ideiglenes végrehajtási
letartóztatását, ha az 5. § (4) bekezdésében meghatározott megtagadási októl eltekintve az európai
elfogatóparancs megtagadási oka nem áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés alapján elrendelt ideiglenes végrehajtási letartóztatás a (3) bekezdés szerinti
ülés időpontjáig, legfeljebb azonban harminc napig tart.
(3) Ha a tagállami igazságügyi hatóság a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a 120. § (1)
bekezdésében meghatározott iratokat megküldi, a bíróság haladéktalanul ülést tart. Az ülésen a
114
bíróság az elítélt ideiglenes végrehajtási letartóztatását fenntartja, ha a rendelkezésre álló adatok
alapján nem áll fenn a végrehajtás átvételének egyetlen megtagadási oka sem, egyébként az
ideiglenes végrehajtási letartóztatást megszünteti.
(4) Ha a bíróság vagy a miniszter a végrehajtás átvételét megtagadja, vagy ha a (2) bekezdésben
meghatározott határidőben a 120. § (1) bekezdés szerinti iratok nem érkeznek meg, az elítéltet
haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
(5) Az (1) bekezdés alapján elrendelt és a (3) bekezdés alapján fenntartott ideiglenes végrehajtási
letartóztatásra a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltéréssel a 124/B. §-t megfelelően alkalmazni
kell.
48/F. Az elítélt átvétele
125. §
A végrehajtás átvételét követően az elítélt személy átvételéről a NEBEK a rendőrség
közreműködésével gondoskodik, és az elítéltet a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetbe szállítja.
49. A végrehajtás átadása
126. §
(1) Ha az elítélt Magyarországon vagy a végrehajtó tagállamban tartózkodik, a magyar bíróság által
kiszabott jogerős szabadságvesztés büntetést vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés
végrehajtása átadható a végrehajtó tagállamba, ha
a) e tagállam tekintetében a beilleszkedési feltétel fennáll,
b) az elítélt a végrehajtás átadásához hozzájárult, és
c) alappal feltehető, hogy a végrehajtási jogsegély előterjesztésekor a letöltendő büntetéséből
vagy az alkalmazott intézkedés tartamából még legalább hat hónap lesz hátra.
(2) A végrehajtási jogsegélynek az elítélt hozzájárulása nélkül történő továbbítására, valamint a
beilleszkedési feltétel vizsgálatára a 120/A. §-át megfelelően alkalmazni kell.
(3) A miniszter a beilleszkedési feltétel tekintetében az iratok továbbítását megelőzően is
egyeztetést folytathat a végrehajtó tagállam igazságügyi hatóságával arról, hogy az hozzájárul-e a
tanúsítvány továbbításához.
(4) Ha a végrehajtás átadása a végrehajtó tagállam hozzájárulásához kötött, és a végrehajtó tagállam
a tanúsítvány továbbításához nem járul hozzá, a miniszter a végrehajtási jogsegélyt nem terjeszti
elő, vagy azt visszavonja, amelyről a büntetés-végrehajtási bírót és az elítéltet tájékoztatja.
49/A. A miniszter eljárása
127. §
115
(1) A végrehajtás átadásának általános szabályait a miniszter eljárása tekintetében is megfelelően
alkalmazni kell.
(2) A szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának
átadásáról a miniszter dönt.
(3) A végrehajtás átadását a 120. § (1) bekezdésében meghatározott iratok végrehajtó tagállam
részére történő megküldésével a miniszter kezdeményezi.
(4) A megkeresésben a miniszter tájékoztatást kérhet arról, hogy a végrehajtó tagállam joga szerint
az érintett személy mely időpontban jogosult korai vagy feltételes szabadságra.
(5) Ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik a miniszter a 9. számú mellékletben megjelölt
formanyomtatványon, az elítélt anyanyelvén vagy az általa ismertként megjelölt más nyelven
értesíti az elítéltet az iratoknak a tagállami igazságügyi hatóság részére történt továbbításáról.
49/B. A bíróság eljárása
128. §
(1) A végrehajtás átadásához szükséges tanúsítványt a jogerős ítélet alapján a büntetés-végrehajtási
bíró állítja ki.
(2) Ha az elítélt a végrehajtó tagállamban tartózkodik az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint
illetékes büntetés-végrehajtási bíró rendelkezik illetékességgel.
(3) A büntetés-végrehajtási bíró eljárására a a büntetés-végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit
kell megfelelően alkalmazni.
(4) A végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló ítéletet, illetve annak lényeges részét akkor kell
lefordítani a 119/B. § (1) bekezdésében megjelölt valamely nyelvre, ha a végrehajtó tagállam erre
irányuló kérelmet terjeszt elő, és korábban olyan nyilatkozatot tett, amely alapján kérheti az
ítéletnek, vagy annak lényeges részeinek fordítását. Az ítélet lényeges részének meghatározása
tekintetében egyeztetésnek van helye. Az ítélet vagy annak lényeges részeinek fordítása iránt a
miniszter is intézkedhet.
(5) A kitöltött tanúsítványt, a végrehajtás átadásához szükséges egyéb iratokkal, továbbá –
amennyiben rendelkezésre áll – az ítélet fordításával együtt a büntetés-végrehajtási bíró a miniszter
részére küldi meg.
(6) A tanúsítvány kitöltéséhez szükséges, esetlegesen hiányzó adatok beszerzése érdekében a
büntetés-végrehajtási bíró a minisztert keresi meg.
49/C. Az elítélt kezdeményezése, hozzájárulása
129. §
116
(1) Az elítélt – ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak vagy megalapozottan feltehető,
hogy a feltételei fenn fognak állni – kezdeményezheti a vele szemben kiszabott szabadságvesztés
büntetésnek vagy szabadságelvonással járó intézkedésnek egy másik tagállamban történő
végrehajtását.
(2) Az elítélt a kezdeményezését a büntetés-végrehajtási intézetben is előterjesztheti. A büntetésvégrehajtási
intézet az elítélt kezdeményezését a miniszter részére továbbítja.
(3) Az elítélt a hozzájárulásáról a büntetés-végrehajtási bíró előtt nyilatkozhat, amelyet
jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyvet a büntetés-végrehajtási bírónak és a
nyilatkozattevőnek alá kell írnia. A nyilatkozatban fel kell tüntetni az elítélt személy tagállamban
található lakóhelyét vagy állandó tartózkodási helyét, és a büntetés vagy intézkedés tagállami
végrehajtásával kapcsolatban megfogalmazott indokait is.
(4) Az elítélt meghallgatása során, a nyilatkozattételt megelőzően a büntetés-végrehajtási bíró az
elítéltet tájékoztatja
a) a végrehajtás átadásának lényeges körülményeiről, következményeiről,
b) arról, hogy a kezdeményezése hozzájárulásnak minősül,
c) a specialitás szabályáról, továbbá arról, hogy hozzájárulása esetén a specialitás szabálya nem
alkalmazható.
(5) Ha a végrehajtás átadása az elítélt hozzájárulásához kötött, és a végrehajtás átadására nem az
elítélt kezdeményezésére került sor, az elítélt hozzájárulásával kapcsolatos nyilatkozatának
beszerzésére az (3)-(4) bekezdést kell megfelelően alkalmazni.
49/D. Ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem
130. §
(1) Ha a végrehajtás átadásának feltételei fennállnak, és az elítélt a végrehajtó tagállam területén
tartózkodik, a miniszter a végrehajtás átadására irányuló kezdeményezés előterjesztésével
egyidejűleg indítványozhatja, hogy a végrehajtó tagállam rendelje el az elítélt ideiglenes
végrehajtási letartóztatását, ha megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén az elítélt
elrejtőzik, szökést kísérel meg, vagy más módon kivonja magát a büntetés végrehajtása alól.
(2) Az indítványról a miniszter a büntetés-végrehajtási bíró véleményének beszerzését követően
dönt.
(3) Ha az elítélt elfogására európai elfogatóparancs alapján került sor és az európai
elfogatóparancsot végrehajtó tagállam a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére
tekintettel az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását tervezi, a miniszter az (1)
bekezdés szerinti indítványt indokolt esetben haladéktalanul előterjeszti, ha a végrehajtó tagállam az
európai elfogatóparancsot nem tekinti az ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránt előterjesztett
indítványnak.
117
49/E. A tanúsítvány visszavonása
130/A. §
(1) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának megkezdése előtt a
tanúsítványt – indokolással – visszavonhatja. A tanúsítvány visszavonása esetén a végrehajtás joga
visszakerül Magyarországra.
(2) Ha
a) a büntetés vagy intézkedés végrehajtása még nem kezdődött meg, és
b) a 127. § (3) bekezdés szerinti megkeresésre érkezett tájékoztatás alapján feltehető, hogy a
bíróság által kiszabott szabadságvesztés büntetés vagy alkalmazott szabadság elvonással járó
intézkedés célja a korai vagy feltételes szabadságra bocsátás időpontjának végrehajtó tagállam
általi meghatározására tekintettel nem érhető el,
a miniszter megtagadja a végrehajtás átadását, amelyről haladéktalanul tájékoztatja a büntetésvégrehajtási
bírót. A büntetés-végrehajtási bíró a miniszteri tájékoztatást követő tíz napon belül
visszavonja a tanúsítványt, és az erről szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek.
A miniszter a tanúsítvány visszavonásáról tájékoztatja a tagállami igazságügyi hatóságot.
49/F. Egyéb rendelkezések
130/B. §
(1) Ha a magyar bíróság által jogerősen szabadságvesztés büntetésre, vagy szabadságelvonással járó
intézkedésre ítélt személy Magyarország területén tartózkodik, a végrehajtás átadása esetén az
elítéltet a végrehajtó tagállami igazságügyi hatósággal egyeztetett időpontban, de legkésőbb a
végrehajtás átvételéről szóló tagállami határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon
belül kell átadni a végrehajtó tagállam hatóságának.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül az elítélt átadása nem lehetséges,
haladéktalanul tájékoztatni kell a végrehajtó tagállami igazságügyi hatóságot, és új átszállítási
időpontban kell megállapodni. Az elítélt átadására ebben az esetben az új időpontot követő tíz
napon belül kerül sor.
(3) Az elítélt személy átszállítását a NEBEK – szükség estén a X. Fejezet alkalmazásával – a
rendőrség közreműködésével végzi.
130/C. §
A jogerős szabadságvesztés büntetést vagy alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés
végrehajtásának átadásához szükséges tanúsítványban fel kell tüntetni az alábbiakat is:
a) az ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem előterjesztését, vagy ha tanúsítvány
megküldését megelőzően ideiglenes végrehajtási letartóztatás iránti kérelem előterjesztésére
118
került sor,
b) ha a tanúsítvány alapját képező büntetőeljárásban a terhelttel összefüggésben, akár
büntetőeljárás lefolytatása, vagy szabadságvesztés büntetést vagy szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtása végett olyan európai elfogatóparancs kibocsátására került sor, amelyet az
a tagállam hajtott végre, ahova a tanúsítvány továbbítani kell,
c) a büntetés vagy intézkedés már letöltött tartamára vonatkozó és kitöltésének várható
időpontjával kapcsolatos adatokat, valamint a feltételes szabadságra bocsátásra vonatkozó
adatokat, és azt, hogy a bíróság tájékoztatást kér a feltételes szabadságra bocsátás tényleges
időpontjáról, tartamáról,
d) tájékoztatást kell nyújtatni az elítélt személynek a jogerős szabadságvesztés büntetést vagy
alkalmazott szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átadásával kapcsolatos
álláspontjáról.
130/D. §
(1) A végrehajtás joga visszakerül Magyarországra, ha a tagállami igazságügyi hatóság arról értesíti
a minisztert, hogy az ítélet végrehajtását azért szüntette meg, mert az elítélt a végrehajtás
megkezdése után a tagállam területén nem volt megtalálható és a felkutatására tett intézkedések
nem vezettek eredményre.
(2) A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága havonta tájékoztatja a minisztert az Európai
Unió valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező, jogerősen szabadságvesztés büntetésre
vagy szabadságelvonással járó intézkedésre ítélt személyekről.
IX/B. Fejezet
A feltételes szabadság, valamint a próbaidő tartamára előírt magatartási szabályok és egyéb
alternatív szankciók végrehajtására irányuló jogsegély
50. Értelmező rendelkezések
132. §
(1) E törvény alkalmazásában
1. alternatív szankció: a végrehajtandó szabadságvesztés büntetéstől, az elzárástól, a
szabadságelvonással járó intézkedéstől, illetve a pénzbüntetéstől eltérő, kötelezettséget vagy
tilalmat előíró, önállóan kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés.
2. próbaidő alatti magatartási szabály: a felfüggesztett büntetéssel, vagy más felfüggesztett
szabadságelvonással járó intézkedéssel, a próbára bocsátással vagy a feltételes szabadságra
bocsátással kapcsolatban megállapított magatartási szabály.
(2) E fejezet alkalmazásában tagállami ítélet alatt a tagállami ítéleten alapuló, az arra jogosult
119
tagállami hatóság olyan határozatát is érteni kell, amely feltételes szabadságra bocsátást biztosít,
vagy a próbaidő alatti magatartási szabályokat tartalmaz.
50/A. A végrehajtás átvétele
133. §
(1) Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére az
alábbi kötelezettséget vagy tilalmat tartalmazó szabályok tekintetében kerülhet sor:
a) a terhelt számára előírt lakóhely- vagy munkahely-változással kapcsolatos bejelentkezési
kötelezettség,
b) meghatározott helyeket vagy meghatározott területeket érintő látogatási tilalom,
c) tagállam területének elhagyására vonatkozó korlátozás,
d) a terhelt magatartására, lakóhelyére, oktatására és képzésére, szabadidős tevékenységére
vonatkozó, illetve a szakmai tevékenység végzésének korlátozását vagy ezek végrehajtási módját
előíró utasítás;
e) meghatározott időpontokban történő jelentkezési kötelezettség,
f) meghatározott személyekkel történő kapcsolattartás, érintkezés tilalma,
g) a bűncselekmény elkövetése céljából felhasznált vagy valószínűleg felhasznált tárgyakkal való
érintkezés tilalma,
h) a bűncselekménnyel okozott kár anyagi jellegű jóvátételére vonatkozó kötelezettség, illetve az
ilyen jóvátétel teljesítése igazolásának kötelezettsége,
i) közérdekű munka végzésére vonatkozó kötelezettség,
j) a pártfogó felügyelővel vagy más hasonló feladatot ellátó szociális szolgálat képviselőjével
való együttműködési kötelezettség,
k) gyógykezelésen vagy elvonókúrán való részvételi kötelezettség.
(2) Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére akkor
kerülhet sor, ha
a) az elítélt lakóhelye, tartózkodási helye Magyarországon van, vagy az elítélt Magyarországhoz
kötődő családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolata a társadalomba való beilleszkedésének
elősegítését szolgálná, és az elítélt Magyarországra visszatért, vissza kíván térni, vagy itt kíván
tartózkodni,
b) az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály tartama eléri a hat hónapot, és
c) a tagállami igazságügyi hatóság megküldi
ca) tagállami ítéletet, és
cb) a 10. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.
50/B. A megfeleltetés speciális szabályai
134. §
(1) A végrehajtás átvételének önmagában nem akadálya, ha a tagállami ítélet a 133. § (1)
120
bekezdésben meghatározottól eltérő kötelezettséget vagy tilalmat is meghatároz, de az ilyen
kötelezettség vagy tilalom végrehajtása csak akkor vehető át, ha az megfeleltethető.
(2) Ha a végrehajtási jogsegély alapjául szolgáló tagállami ítéletben a 133. § (1) bekezdésében
meghatározott kötelezettség vagy tilalom olyan alternatív szankcióként került alkalmazására, amely
a magyar jogszabályoknak nem feleltethető meg, a bíróság a tagállami ítéletet próbára bocsátásként,
és annak próbaidejére elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt, az alternatív szankcióval
egyező magatartási szabályként felelteti meg.
(3) A (2) bekezdés esetén, ha a terhelt a magatartási szabályokat megszegi, a magyar jogszabályok
szerinti jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, a bíróság a magatartási szabályok megszegéséről,
továbbá az alternatív szankciót alappal feltehetően érintő egyéb körülményekről a tagállami
hatóságot tájékoztatja.
(4) A bíróság a (2) bekezdés esetén a végrehajtás átvételével kapcsolatos döntését megelőzően
tájékoztatja tagállami hatóságot a tagállami határozat megfeleltetéséről és a (3) bekezdésben
foglaltakról.
(5) A 133. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettség végrehajtásának átvétele esetén
a bíróság megteszi a külön törvényben meghatározott külföldre utazási tilalommal kapcsolatban
szükséges intézkedéseket is.
50/C. A bíróság eljárása
135. §
Ha az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére
irányuló jogsegély szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés
végrehajtásának átvételére irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a
végrehajtási jogsegély teljesítésére a szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó
intézkedés végrehajtásának átvételére hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el.
135/A. §
Az alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére irányuló
jogsegély teljesítése során a 117-117/B. § rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy az elsőfokú
bíróság a döntését a tanúsítvány megérkezésétől számított harminc napon belül, a másodfokú
bíróság a döntését legkésőbb a tanúsítvány megérkezésétől számított hatvan napon belül hozza meg,
135/B. §
A bíróság a tagállami hatóságot kérelemre haladéktalanul tájékoztatja a tagállami határozat alapjául
szolgáló bűncselekmény kapcsán a magyar jog szerint kiszabható büntetés maximális mértékéről,
121
valamint arról, hogy a tagállami határozatban előírt alternatív szankció vagy próbaidő alatti
magatartási szabály megsértése esetén a magyar jog szerint milyen jogkövetkezmények
alkalmazhatók.
135/C. §
A bíróság a végrehajtás átvételét akkor is megtagadhatja, ha
a) a 133. §-ban meghatározott feltételek nem teljesülnek;
b) az alternatív szankciót kiszabó tagállami határozat olyan orvosi kezelést rendel el, amelyet
Magyarországon a magyar jognak megfelelő átalakítás ellenére sem lehet végrehajtani.
135/D. §
(1) A bíróság haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, ha
a) a végrehajtás megkezdése akadályba ütközik, különösen, ha az elítélt Magyarország területén
lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel már nem rendelkezik,
b) a végrehajtás során a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti magatartási
szabály módosítására került sor,
c) a végrehajtás átvételét követően a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti
magatartási szabály megsértése miatt vagy más okból a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés
elrendelésére vagy más hasonló jogkövetkezmény alkalmazására került sor.
(2) A bíróság a megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő alatti magatartási szabály
megsértéséről a 11. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány
tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven
rendelkezésre álló fordításának felhasználásával haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.
135/E. §
A végrehajtást a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha
a) az elítélt a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a
felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy az elítélt lakóhellyel, illetve
tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik;
b) a kibocsátó tagállamban az elítélt ellen új büntetőeljárás indult, a végrehajtás megszüntetését a
tagállami hatóság kéri, és az újabb büntetőeljárás a magyar jogszabályok alapján is a
megfeleltetett alternatív szankció vagy a próbaidő megszegésének tekinthető vagy annak
megszüntetését indokolná.
51. A végrehajtás átadása
136. §
122
(1) Ha a bíróság
a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti, próbára bocsátást alkalmaz, a
szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátja, a próbaidőre, illetve a feltételes
szabadság tartamára pártfogó felügyeletet rendel el, és a következő, egy vagy több magatartási
szabályt állapítja meg:
aa) az elítélt a bűncselekmény elkövetésében részt vett, meghatározott személlyel ne tartson
kapcsolatot;
ab) az elítélt a bűncselekmény sértettjétől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a
nevelési-oktatási intézménytől, ahová a sértett jár, továbbá a sértett által rendszeresen
látogatott helytől tartsa távol magát;
ac) az elítélt meghatározott jellegű nyilvános helyeket és nyilvános rendezvényeket, továbbá
meghatározott közterületeket ne látogasson;
ad) az elítélt nyilvános helyen ne fogyasszon szeszes italt;
ae) az elítélt meghatározott helyen és időközönként, meghatározott szervnél vagy személynél
jelentkezzék;
af) az elítélt meghatározott tanulmányokat folytasson;
ag) az elítélt - hozzájárulása esetén - meghatározott gyógykezelésnek vagy gyógyító
eljárásnak vesse alá magát;
ah) az elítélt a munkahelyének és a lakóhelyének megváltoztatására irányuló szándékát a
pártfogó felügyelőnek előzetesen jelentse be;
ai) az elítélt a pártfogó felügyelővel vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel
rendszeres kapcsolatot tartson, részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítást megadja;
aj) az elítélt a bűncselekménnyel okozott kárt térítse meg;
ak) az elítélt a végrehajtó tagállam területét ne hagyja el;
al) az elítélt a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált, meghatározott tárgyakat ne
használjon,
b) közérdekű munkát szab ki,
c) sportrendezvények látogatásától való eltiltást szab ki,
d) a büntetés kiszabását egy évre elhalasztja, és jóvátételi munka végzését írja elő,
akkor e próbaidő alatti magatartási szabályok vagy alternatív szankciók végrehajtása átadható az
elítélt személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamnak, ha az elítélt e tagállamba
visszatért, oda vissza kíván térni vagy ott kíván tartózkodni.
(2) A végrehajtás az elítélt kezdeményezésére - ha családi, kulturális vagy gazdasági kapcsolataira
tekintettel a társadalomba való beilleszkedésének elősegítését szolgálja - az (1) bekezdésben
meghatározottól eltérő tagállamba is továbbítható, ha ahhoz a tagállami hatóság hozzájárult.
(3) A próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók végrehajtása akkor adható át, ha
annak tartama a hat hónapot eléri vagy meghaladja.
(4) Különösen indokolt esetben, a végrehajtó tagállammal történt előzetes egyeztetés alapján a hat
hónapot el nem érő próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók végrehajtása is
átadható.
123
(5) Az elítélt kezdeményezését, illetve arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vissza kíván térni a
lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba vagy ott kíván tartózkodni, a bíróság
jegyzőkönyvbe foglalja.
136/A. §
(1) A bíróság a végrehajtás átadását a 133. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott iratok
végrehajtó tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.
(2) A végrehajtás átadásának kezdeményezése esetén a bíróság indokolt esetben a tanúsítványban
feltünteti a terhelt előzetes letartóztatására, kitöltött szabadságvesztés büntetésére vagy
szabadságelvonással járó intézkedésére vonatkozó adatokat, valamint a próbaidő alatti magatartási
szabály vagy alternatív szankció megszegése esetén alkalmazható szabadságelvonásra vonatkozó
adatokat is.
136/B. §
(1) Ha a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció végrehajtása még nem
kezdődött meg, és
a) a tagállami hatóság a magyar bíróság határozatát a nemzeti jogának megfelelően átalakította,
vagy
b) a tagállami hatóság a bíróságot kérelemre tájékoztatta a határozat alapjául szolgáló
bűncselekmény kapcsán a tagállam joga szerint kiszabható büntetés maximális mértékéről,
valamint arról, hogy a magyar bíróság határozatában előírt próbaidő alatti magatartási szabály
vagy alternatív szankció megsértése esetén a tagállam joga szerint milyen jogkövetkezmények
alkalmazhatók, és a bíróság a tagállam tájékoztatására tekintettel a magyar bíróság határozatában
előírt próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció tagállami végrehajtását nem
tartja megfelelőnek,
a bíróság a tagállami tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz napon belül dönthet a tanúsítvány
visszavonásáról, és az erről szóló határozatát a tagállami hatóság részére haladéktalanul megküldi.
(2) A bíróság a végrehajtást a magyar jogszabályok szerint folytatja, ha
a) a bíróság a tanúsítványt az (1) bekezdés szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot
tájékoztatta
b) a tagállami hatóság a végrehajtást megszüntette, mert az elítélt a végrehajtás megkezdése után
a tagállam területén nem volt található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek
eredményre, vagy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik,
c) a végrehajtás átvétele során a tagállami hatóság a magatartási szabályok megszegése miatt a
felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását, a feltételes szabadság megszüntetését, a próbára
bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása vagy a közérdekű munka végzésére vonatkozó
kötelezettség megszegése miatt a kiszabott közérdekű munka átváltoztatását, a sportrendezvények
látogatásától való eltiltás szabályainak megszegése miatt a büntetés kiszabását vagy intézkedés
124
alkalmazását, illetve jóvátételi munka előírása esetén a büntetés kiszabását megtagadta.
(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a bíróság a próbaidő alatti magatartási szabály vagy alternatív
szankció megszegésével kapcsolatos határozatáról, valamint a végrehajtás idejének leteltéről
haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot.
(4) Ha az elítélt ellen új büntetőeljárás indul, a bíróság megkeresheti a tagállami hatóságot a
végrehajtás visszaadása céljából. Ha a tagállami hatóság a végrehajtást visszaadja, a bíróság a
továbbiakban a végrehajtást a magyar jogszabályok szerint folytatja.
(5) Ha az elítélt ellen olyan új büntetőeljárás indult, amelyre figyelemmel a próbaidő megszüntetése
indokolt a bíróság a végrehajtás visszavételét kezdeményezi.
(6) Ha a bíróság a végrehajtást visszavette, akkor a próbaidő alatti magatartási szabályok alapjául
szolgáló pártfogó felügyeletnek vagy az alternatív szankciónak a magyar bíróság határozatában
megállapított tartamába a tagállami végrehajtás teljes tartamát be kell számítani.
IX/C. Fejezet
Pénzbüntetés vagy más pénzügyi kötelezés végrehajtására irányuló jogsegély
52. Értelmező rendelkezések
137. §
(1) E fejezet alkalmazásában
1. tagállami pénzbüntetés: a tagállamban büntetendő cselekmény elkövetése miatt
a) kiszabott pénzösszeg,
b) jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság,
c) indult eljárásban a bűncselekmény elkövetése miatt bűnösséget megállapító vagy azon
alapuló tagállami határozatban megállapított eljárási költség,
d) a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel.
2. pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat: az arra jogosult tagállami hatóság tagállami
pénzbüntetést kiszabó vagy megállapító jogerős határozata.
(2) E fejezet alkalmazásában tagállami ítélet alatt a tagállami pénzbüntetést kiszabó vagy
megállapító tagállami határozatot is érteni kell.
52/A. A végrehajtás átvétele
138. §
(1) A hetven eurót meghaladó összegű tagállami pénzbüntetés végrehajtása átvehető, ha a terhelt
Magyarországon lakóhellyel, tartózkodási hellyel, a jogi személy Magyarországon székhellyel vagy
125
telephellyel, a terhelt, vagy a jogi személy Magyarországon vagyonnal vagy jövedelemmel
rendelkezik, és a tagállami hatóság megküldi
a) a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatot, valamint
b) a 13. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.
(2) A tagállami pénzbüntetés összegét a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozatban meghatározott
összeg vagy annak a tagállami határozat jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar
Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon euróra átszámított összege alapján kell
meghatározni.
52/B. A megfeleltetés speciális szabályai
139. §
(1) A megfeleltetés során a tagállami pénzbüntetésnek a tagállami ítélet jogerőre emelkedése napján
érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított
összegének megfelelő alapulvételével kell eljárni.
(2) Ha a tagállami ítélet alapjául szolgáló cselekmény nem tartozik magyar büntető joghatóság alá,
a tagállami ítélet megfeleltetése során
a) a tagállami pénzbüntetés mértéke akkor sem alakítható át, ha az meghaladja a Btk. szerint
kiszabható legmagasabb mértéket, ilyen esetben az egynapi tétel összege a Btk. 50. §-ban
megjelöltnél magasabb összegben is meghatározható, azonban a pénzbüntetés napi tételeinek
száma csak a b) pontban meghatározott esetben haladhatja meg a Btk. alapján megállapítható
mértéket,
b) amennyiben a tagállami hatóság a tanúsítványban a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére
kiszabható szabadságvesztés időtartama felső határának meghatározásával egyidejűleg
megjelölte, hogy a tagállami pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetére az átváltoztatáshoz
hozzájárul, a bíróság a pénzbüntetés napi tételének számát – akár a Btk. alapján megállapítható
mértéket meghaladóan – ezen időtartamnak megfelelően határozza meg, míg a pénzbüntetés
egynapi tételének megfelelő összeget a tagállami pénzbüntetés összege és a meghatározott napi
tétel számának hányadosaként határozza meg, amely a Btk. 50. §-ában megjelöltnél magasabb
összegben is meghatározható.
(3) A jogi személlyel szemben alkalmazott tagállami pénzbüntetés esetén a jogi személlyel szemben
alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 6. §-ában meghatározott
korlátozás nem alkalmazható.
52/C. A bíróság eljárása
140. §
(1) A végrehajtási jogsegély teljesítésére vonatkozó általános illetékességi szabályokat azzal kell
126
alkalmazni, hogy a terhelt lakóhelye alatt a jogi személy székhelyét, telephelyét is érteni kell.
(2) Ha a bíróság illetékessége az (1) bekezdésre is figyelemmel a 113/A. § a) pontja alapján nem
állapítható meg – a 113/A. § b) pontjában meghatározott illetékességi okot megelőzően – a
végrehajtási jogsegély teljesítésére a végrehajtás alá vonható vagyontárgy helye szerinti
törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság
rendelkezik illetékességgel.
(3) Ha a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély
a) szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának
átvételére, illetve
b) alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére
irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély
teljesítésére az a) vagy a b) pont szerinti végrehajtási jogsegély teljesítésére hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező bíróság jár el.
140/A. §
(1) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét akkor is megtagadhatja, ha a 138. §
(1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek.
(2) A 114. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási ok a terhelt távollétében hozott tagállami
ítélet esetén akkor sem alkalmazható, ha az érintett személy a kitűzött tárgyaláson való személyes
részvétel lehetőségének ismeretében kifejezetten lemondott a szóbeli meghallgatásra vonatkozó
jogáról és jelezte, hogy nem vitatja a távollétében hozott határozatot.
(3) A 12. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében a bíróság a tagállami
pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést
kiszabó tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.
(4) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az
okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat jellegére és tartalmára figyelemmel nincs
figyelembe vehető tagállami ítélet. Ilyen esetben a figyelembe vétel szabályait a pénzbüntetést
kiszabó tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.
(5) Ha a tagállami hatóság olyan cselekmény miatt terjeszt elő pénzbüntetés végrehajtásának
átvételére irányuló jogsegélyt, amely a tagállam joga szerint bűncselekmény, de a magyar jog
szerint szabálysértés, a bíróság a megkeresést teljesítés végett továbbítja a szabálysértési
jogsegélyről szóló törvényben meghatározott központi hatósághoz, és erről a tagállami hatóságot
tájékoztatja. Ebben az esetben a bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem
tagadhatja meg abból az okból, hogy a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős
büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.
(6) A bíróság a tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételét nem tagadhatja meg abból az
127
okból, hogy a magyar jogszabályok szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam
joga szerint szabálysértés, és ezért a pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat a kettős
büntethetőség megsértése miatt nem vehető figyelembe.
140/B. §
(1) Ha a terhelt igazolja, hogy a megkeresésben megjelölt összeget részben vagy egészben
megfizette, a bíróság az eljárást felfüggeszti, egyidejűleg megkeresi a tagállami hatóságot, hogy a
megfizetés tényét harminc napon belül igazolja vissza. Ha a megadott határidőn belül a tagállami
hatóság igazolja a megkeresésben megjelölt összeg egésze megfizetésének tényét, vagy a megadott
határidőn belül a tagállami hatóság a megkeresésre nem válaszol, az eljárást meg kell szüntetni. Ha
a tagállami hatóság azt igazolja vissza, hogy a megjelölt összeg megfizetése nem vagy nem
egészben történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.
(2) A tagállami hatóság a tagállami pénzbüntetés végrehajtása iránt előterjesztett jogsegélyt a
végrehajtás átvételét követően is indokolás nélkül bármikor visszavonhatja, amely alapján a bíróság
a végrehajtást haladéktalanul megszünteti.
140/C. §
(1) A tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvétele esetén a pénzbüntetés előírása és beszedése a
törvényszék szervezetében működő bírósági gazdasági hivatal feladata.
(2) Ha a megkeresés a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátétel megfizetésére vonatkozik, a
bíróság a végrehajtás átvételét elrendelő határozatában jogszabályban meghatározott módon
rendelkezik ennek végrehajtása iránt.
(3) A büntetőeljárásban megállapított eljárási költség végrehajtásának átvétele esetén a bíróság a
végrehajtásról a bűnügyi költség végrehajtására vonatkozó szabályok szerint rendelkezik.
(4) A végrehajtás alá eső vagyonon fennálló büntetőeljárási kényszerintézkedésekkel
összefüggésben a 98. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
140/D. §
(1) A tagállami pénzbüntetés átváltoztatására csak akkor kerülhet sor, ha ahhoz a kibocsátó tagállam
a tanúsítványban hozzájárult. A tagállami pénzbüntetés átváltoztatásáról az átváltozatást elrendelő
bíróság a tagállami hatóságot tájékozatja.
(2) Ha a terhelt nem fizette meg a pénzbüntetést, és a tagállami hatóság az átváltoztatáshoz nem
járult hozzá, vagy ha a terhelt nem fizette meg önként a sértett vagy a köz javára rendelt jóvátételt, a
bíróság – az akadály indokának megjelölésével – tájékoztatja a tagállami hatóságot, hogy a
pénzbüntetést kiszabó tagállami határozat végrehajtása Magyarországon nem lehetséges és a
128
végrehajtást megszünteti.
(3) E fejezet alapján a terhelt által megfizetett, illetve a terhelten végrehajtott pénzösszeg
nemzetközi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a magyar állam tulajdonába kerül.
52/D. A végrehajtás átadása
141. §
(1) A pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a jogerős elítélés alapján
bűnügyi költség megfizetésére kötelezés, valamint a sértett vagy a köz javára fizetendő jóvátétel
végrehajtása átadható a terhelt lakóhelye, tartózkodási helye, a jogi személy székhelye vagy
telephelye szerinti tagállamnak, vagy annak a tagállamnak ahol a terhelt vagy a jogi személy
vagyonnal vagy jövedelemmel rendelkezik, ha annak összege a határozat jogerőre emelkedésének
napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett átváltási árfolyamon átszámítva
meghaladja a hetven eurót.
(2) A bíróság a végrehajtás átadását a 138. § (1) bekezdésében meghatározott iratok végrehajtó
tagállam részére történő megküldésével kezdeményezi.
(3) Ha a pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a bűnügyi költség vagy a
jóvátétel végrehajtása egyidejűleg több tagállamban is lehetséges, a bíróság az összes körülmény
mérlegelésével határoz arról, hogy a végrehajtási jogsegély teljesítése iránti megkeresést melyik
tagállamba küldi meg.
(4) A végrehajtás átadásának kezdeményezése esetén a bíróság indokolt esetben a tanúsítványban
feltünteti az alábbiakat is:
a) ha a pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság, a bűnügyi költség vagy a
jóvátétel részbeni teljesítésére már sor került,
b) ha a pénzbüntetés végrehajthatatlansága esetén a büntetés átváltoztatásához hozzájárul, az
átváltoztatás esetén alkalmazható szabadságvesztés maximális tartamával együtt.
(5) A tanúsítvány a végrehajtás átvételét követően is bármikor visszavonható.
IX/D. Fejezet
Elkobzás és vagyonelkobzás végrehajtására irányuló jogsegély
53. Értelmező rendelkezések
142. §
(1) E fejezet alkalmazásában vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat: a tagállamban
lefolytatott büntetőeljárásban hozott, azon dolog vagy vagyon végleges tulajdonvesztését elrendelő
129
tagállami bírósági határozat,
a) amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak vagy arra szántak, ideértve azt a
sajtóterméket is, amelyben a bűncselekmény megvalósult, amelyet a bűncselekmény befejezését
követően a bűncselekmény tárgyának elszállítása céljából használtak, vagy amelyet a
bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása
végett szolgáltattak vagy arra szántak,
b) amely a bűncselekmény elkövetéséből ered, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése
során vagy azzal összefüggésben szerzett, vagy amely ezek helyébe lépett, továbbá amelyre a
bűncselekményt elkövették, amely a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, vagy amely az
adott, illetve ígért vagyoni előny tárgya volt,
c) amelyre kiterjesztett vagyonelkobzás rendelhető el.
(2) E fejezet alkalmazásában a tagállami ítélet alatt a vagyonelkobzást elrendelő tagállami
határozatot is érteni kell.
54. A végrehajtás átvétele
143. §
A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása akkor vehető át, ha
a) alappal feltehető, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett vagyon vagy
dolog, az érintett természetes vagy jogi személy vagyona, illetve jövedelme, vagy az érintett
természetes vagy jogi személy lakóhelye, tartózkodási helye, illetve székhelye telephelye
Magyarországon van, és
b) a tagállami hatóság megküldi
ba) a tagállami ítéletet vagy annak másolatát, és
bb) a 14. számú mellékletben megjelölt tanúsítványt magyar nyelven.
54/A. A megfeleltetés speciális szabályai
144. §
(1) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott vagyontárgyra vonatkozik, és
a tanúsítványból megállapítható, hogy a tagállami hatóság ehhez hozzájárult, a bíróság a tagállami
ítélet megfeleltetése során vagyonelkobzás a vagyontárgy értékének megfelelő pénzösszegben
kifejezve is elrendelheti.
(2) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, a
bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során a vagyonelkobzást a pénzösszeg értékének megfelelő
vagyon elkobzására is elrendelheti.
(3) A pénzösszeget a tagállami ítélet jogerőre emelkedésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti
Bank által közzétett átváltási árfolyamon forintra átszámított összegben kell meghatározni.
130
54/B. A bíróság eljárása
145. §
(1) A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítésére
a vagyonelkobzás vagy elkobzás alá eső vagyon vagy dolog helye szerinti járásbíróság, ennek
hiányában a 113/A. § szerinti bíróság rendelkezik illetékességgel.
(2) A végrehajtási jogsegély teljesítésére vonatkozó általános illetékességi szabályokat azzal kell
alkalmazni, hogy a terhelt lakóhelye alatt a vagyonelkobzással érintett személy lakóhelyét és
tartózkodási helyét, valamint a jogi személy székhelyét, telephelyét is érteni kell.
(3) Ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghozatalát megelőzően a tagállami
hatóság annak a dolognak vagy vagyonnak a biztosítása érdekében, amelyre a vagyonelkobzást
elrendelő tagállami határozat vonatkozik, a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése,
biztosítása vagy felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében
határozatot bocsátott ki, és azt magyar bíróság vagy ügyész a 93-100. § alapján végrehajtotta, akkor
a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételére a 93-100. § szerint eljárt
bíróság vagy ügyészség székhelye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság
rendelkezik illetékességgel.
(4) Ha a vagyonlekobzás végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély
a) szabadságvesztés büntetés vagy a szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának
átvételére,
b) alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának átvételére
c) tagállami pénzbüntetés végrehajtásának átvételére
irányuló végrehajtási jogsegéllyel együtt, vagy azt követően érkezett, a végrehajtási jogsegély
teljesítésére az a)-c) pont szerinti végrehajtási jogsegély teljesítésére hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező bíróság jár el.
145/A. §
(1) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét akkor is
megtagadhatja, ha
a) 143. §-ban meghatározott feltételek nem teljesülnek,
b) az elkobzás elrendelésére a Btk. 72. § (3) vagy (5) bekezdése alapján nincs lehetőség,
c) a vagyonelkobzás elrendelésére a Btk. 74. § (5) bekezdése vagy a Btk. 74/A. § (3) bekezdése
alapján nincs lehetőség, vagy
d) kiterjesztett vagyonelkobzás végrehajtásának átadására irányuló jogsegély esetén a Btk. 74/A.
§ (1) és (2) bekezdése alapján kiterjesztett vagyonelkobzás elrendelésének nem lenne helye.
(2) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét nem
tagadhatja meg
131
a) az 1. számú mellékletben meghatározott bűncselekményfajták esetében abból az okból, hogy a
vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat a kettős büntethetőség megsértése miatt nem
vehető figyelembe,
b) abból az okból, hogy a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat gyermekkor miatt nem
vehető figyelembe, vagy
c) abból az okból, hogy nincs figyelembe vehető tagállami ítélet, ha a vagyonelkobzást elrendelő
tagállami határozat tekintetében a Btk. 72. § (4) bekezdése és 75. § (2) bekezdése alapján az
elkobzásnak vagy a vagyonelkobzásnak, illetve a Be. 569. § szerinti különleges eljárás
lefolytatásának feltételei fennállnak.
(3) A (2) bekezdés c) pontja esetén a figyelembe vétel és a megfeleltetés szabályait a
vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat tekintetében kell megfelelően alkalmazni.
(4) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtására irányuló jogsegély
teljesítése során a 114. § (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit azzal alkalmazza, hogy a terhelt alatt a
vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett más személyt is érteni kell.
(5) A bíróság a kibocsátó tagállami hatósággal abban az esetben is egyeztetés folytat, ha az (1)
bekezdés b) és c) pontjaiban meghatározott megtagadási ok merül fel.
(6) A bíróság a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehatásának átvételét követően a
végrehajtás biztosítása érdekében lefoglalást vagy zár alá vételt rendelhet el akkor is, ha erre
vonatkozóan korábban a 93-100. § szerinti megkeresés nem érkezett.
145/B. §
A vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásának átvételét követően a
vagyonelkobzás, illetve az elkobzás végrehajtása a törvényszéki végrehajtó feladata.
145/C. §
(1) A bíróság a végrehajtás átvétele esetén a határozatában rendelkezik arról, ha a vagyonelkobzás,
illetve az elkobzás végrehajtásából befolyt összeg a 144. § (3) bekezdés szerinti átszámítási
szabályok figyelembevételével
a) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget nem haladja meg, akkor az a magyar államot illeti,
b) a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, akkor a végrehajtásból befolyt összeg
50%-a magyar államot, 50%-a pedig a kibocsátó tagállamot illeti.
(2) Ha több vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat
a) azonos dologra vagy vagyontárgyra vonatkozóan tartalmaz rendelkezést, vagy
b) azonos természetes vagy jogi személyre nézve pénzösszegben meghatározva tartalmaz
rendelkezést, és e természetes vagy a jogi személy Magyarország területén nem rendelkezik
elegendő vagyonnal valamennyi vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtásához,
132
a bíróság az eset összes körülményének mérlegelésével dönt arról, hogy melyik tagállam határozatát
hajtja végre. A döntés meghozatalakor a bíróság különösen a bűncselekmény tárgyi súlyát,
elkövetési helyét és a határozat kibocsátásának időpontját veszi figyelembe.
145/D. §
(1) A bíróság az eljárást, illetve a végrehajtást felfüggeszti, ha
a) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat meghatározott pénzösszegre vonatkozik, és a
tanúsítványból megállapítható, hogy a határozatot egyidejűleg több tagállamnak küldték meg, és
a bíróság szerint megalapozottan feltehető, hogy fennáll annak a veszélye, hogy Magyarország és
az érintett többi tagállam területén történő végrehajtásból származó teljes összeg meghaladja a
tagállami határozatban meghatározott pénzösszeget,
b) a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, ha Magyarország területén olyan büntetőeljárás van
folyamatban, amelynek sikerét a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat végrehajtása
veszélyeztetné,
c) a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozattal érintett személy igazolja, hogy a határozat
szerinti szankciót részben vagy egészben már végrehajtották, vagy
d) megalapozottan feltehető, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy a vagyonelkobzás alá eső
vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme.
(2) A bíróságnak a felfüggesztés tartama alatt is megfelelő módon biztosítania kell, hogy a
vagyonelkobzással érintett vagyon, illetve az elkobzással érintett dolog rendelkezésre álljon.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság
a) a végrehajtást megszünteti, ha a tagállami hatóság arról értesíti, hogy a határozatában
meghatározott pénzösszeg a többi tagállam területén történt végrehajtás eredményeként teljes
összegben végrehajtásra került, vagy a tagállami hatóság a felfüggesztésről történ tájékoztatást
követően harminc napon belül nem válaszolt,
b) az eljárást folytatja, és a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatot a tagállami hatóság
értesítésében megjelölt pénzösszeg erejéig rendeli végrehajtani, ha a tagállami hatóság arról
tájékoztatja, hogy határozatának teljes összegre történő végrehajtásához a tájékoztatásában
megjelölt összeg még hiányzik.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztés esetén a büntetőeljárás jogerős befejezését
követően a bíróság a végrehajtási jogsegély teljesítését
a) elrendeli, illetve folytatja, ha a büntetőeljárásban a vagyonelkobzást elrendelő tagállami
határozatban megjelölt dolog illetve vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását nem rendelték el;
b) megtagadja, ha a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozatban megjelölt dolog illetve
vagyon elkobzását vagy vagyonelkobzását a büntetőeljárásban elrendelték.
(5) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a tagállami
hatóságot, hogy a határozata végrehajtásának tényét harminc napon belül igazolja. Ha a megadott
határidőn belül a tagállami hatóság igazolja határozata végrehajtásának tényét, vagy a megadott
133
határidőn belül nem válaszol, a bíróság határozatában a vagyonelkobzást elrendelő tagállami
határozat végrehajtását megtagadhatja. Ha a tagállami hatóság azt igazolja, hogy határozatának
végrehajtása nem vagy nem egészben történt meg, a bíróság az eljárást folytatja.
(6) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti felfüggesztést követően a bíróság megkeresi a kulturális
örökségvédelmi hatóságot annak megállapítása céljából, hogy az elkobzás alá eső dolog vagy
vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy a kulturális örökség védett eleme-e. Ha a kulturális
örökségvédelmi hatóság megállapítja, hogy az adott dolog vagy vagyontárgy a kulturális örökség
védett eleme, a bíróság az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajtásáról akként rendelkezik,
hogy a tárgy a magyar állam tulajdonába és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi
joggyakorlása alá kerüljön, és ezzel egyidejűleg – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése
hiányában – intézkedéséről értesíti a tagállami hatóságot. Ha a dolog vagy a vagyontárgy nem a
kulturális örökség védett eleme, akkor a bíróság az eljárást folytatja.
(7) A végrehajtás felfüggesztést követően a bíróság a (3)-(6) bekezdés alapján tett intézkedésről a
tagállami hatóságot tájékoztatja.
54/C. A végrehajtás átadása
146. §
(1) A Btk. 72. § (1) bekezdés a)-c) pontja vagy a Btk. 72. § (2) bekezdése alapján elrendelt
elkobzásának, a Btk. 74. §-a alapján elrendelt vagyonelkobzásnak, a Btk. 74/A. §-a alapján elrendelt
kiterjesztett vagyonelkobzásnak, vagy a Btk. 75. §-a alapján pénzösszegben kifejezve elrendelt
vagyonelkobzásnak a végrehajtása átadható annak a tagállamnak, amelyről megalapozottan
feltehető, hogy a vagyonelkobzással vagy elkobzással érintett vagyontárgy, illetve dolog, a
vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy vagyona, jövedelme, vagy a
vagyonelkobzással érintett természetes vagy jogi személy lakóhelye, tartózkodási helye, illetve
székhelye, telephelye található.
(2) A bíróság a végrehajtás átadását a 143. § b) pontjában meghatározott iratok végrehajtó tagállam
részére történő megküldésével kezdeményezi.
(3) A tanúsítvány egyidejűleg több tagállam illetékes hatóságához is továbbítható, ha a
megalapozottan feltételezhető, hogy
a) az elkobzás alá eső több dolog, vagy vagyonelkobzás alá eső több vagyontárgy különböző
tagállamokban található,
b) az elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy elkobzása több tagállam
területére kiterjedő fellépést tesz szükségessé,
c) az elkobzás alá eső dolog, illetve vagyonelkobzás alá eső vagyontárgy több meghatározott
tagállam egyikében található, vagy
d) a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás teljes összegének fedezésére Magyarország és egy
további tagállam területén található vagyon értéke nem elegendő.
134
(4) A bíróság a tanúsítványban indokolt estben megjelöli,
a) a tanúsítvány I) pont 1.1. alpontjában, hogy a vagyonelkobzás végrehajtása pénzösszegre
irányul, ha a Btk. 74. § (1) bekezdése alapján a vagyonelkobzás meghatározott értékre, vagy a
Btk. 75. § (1) bekezdése alapján a vagyonelkobzás pénzösszegben kifejezve lett elrendelve,
b) hogy a bíróság a tanúsítványt több tagállamnak küldte meg, ennek okával és körülményeivel
együtt,
c) ha az elkobzás vagy vagyonelkobzás végrehajtásának átadására irányuló jogsegély
előterjesztését megelőzően az azzal érintett dolog vagy vagyon biztosítása érdekében a VI.
Fejezet alapján bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy felhasználása
végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében határozat kibocsátására került
sor,
d) hogy a vagyonelkobzás esetén hozzájárul-e ahhoz, hogy a végrehajtó tagállam egy
meghatározott vagyontárgyra elrendelt vagyonelkobzás eredménytelen végrehajtása esetén a
vagyonelkobzást pénzösszegben kifejezve is végrehajthassa,
e) ha a pénzösszegben, meghatározott értékű vagyonban vagy vagyonrészben meghatározott
vagyonelkobzás esetén a bíróság hozzájárul ahhoz, hogy a végrehajtó tagállam a vagyonelkobzást
egyes vagyontárgyak elvonásával hajtsa végre.
(5) Elkobzás végrehajtásának átadására irányuló kérelem esetén a (4) bekezdés d) és e) pontja nem
alkalmazható.
(6) A bíróság a tanúsítvány l) pont 1. alpontjában megjelöli, hogy az elkobzás vagy vagyonelkobzás
végrehajtásának eredménytelensége esetén alternatív intézkedés nem alkalmazható.
X. Fejezet
Átmenő átszállítás
146/A. §
(1) Az átmenő átszállítás során az e fejezetben foglalt eltérésekkel az átmenő átszállítás alapját
képező jogsegély szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2) A tagállamban fogvatartott személynek egy másik tagállamba történő átszállítása esetén, a
fogvatartott személy Magyarország területén történő átmenő átszállításának engedélyezéséről a
megkereső tagállam kérelmére, a megkereső tagállam kérelmének kézhezvételétől számított hét
napon belül a miniszter dönt.
(3) A miniszter az átmenő átszállítást akkor engedélyezheti, ha tájékoztatást kapott
a) a fogvatartott személy személyi adatairól, ideértve az állampolgárságát is,
b) az átmenő átszállítás alapját képező jogsegélyről,
c) a jogsegély alapjául szolgáló bűncselekmény jogi minősítéséről és a történeti tényállásról, és
d) arról, hogy az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély teljesítését a végrehajtó állam
135
engedélyezte.
(4) Az (1) bekezdésben megjelölt tájékoztatás
a) az európai elfogatóparancs,
b) az európai nyomozási határozat, vagy
c) a jogerős szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának
átvételére irányuló tanúsítvány
megküldésével is teljesíthető.
146/B. §
(1) A miniszter tájékoztatja a megkereső tagállamot, ha a fogvatartott személlyel szemben
Magyarországon elfogatóparancs kibocsátására került sor.
(2) A miniszter az elfogatóparancsot kibocsátó bírósággal, ügyésszel vagy nyomozó hatósággal
történt egyeztetés alapján garanciát vállalhat arra, hogy az elfogatóparancs végrehajtására nem kerül
sor.
(3) Ha a miniszter a fogvatartott személy átmenő átszállítását engedélyezte, az érintett személy – a
megkereső tagállam engedélye nélkül – Magyarország területén csak az átmenő átszállítás
érdekében tartható fogva, személyi szabadságától más okból csak abban az esetben fosztható meg,
ha az átmenő átszállítás során Magyarország területén újabb bűncselekményt követ el.
(4) A légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállításhoz a miniszter engedélye nem
szükséges. A (3) bekezdés rendelkezéseit ebben az esetben is megfelelően kell alkalmazni.
(5) Magyarország területén az átmenő átszállításról a NEBEK a rendőrség közreműködésével és a
megkereső tagállam hatóságaival együttműködve gondoskodik. Az átmenő átszállítás tartama alatt
az érintett személy a rendőrség őrizete alatt áll.
(6) Az érintett személyt őrizetbe kell venni, ha
a) az átmenő átszállítást előre nem látható akadály miatt Magyarország területén meg kell
szakítani, és az akadály elhárítása belátható időn belül nem lehetséges, vagy
b) a légi úton történő átmenő átszállítás esetén Magyarország területén előre nem tervezett
leszállásra kerül sor.
(7) Az érintett személy őrizetbe vételéről a NEBEK a megkereső tagállamot haladéktalanul
tájékoztatja. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat. Ha az őrizet tartama alatt az érintett személy
továbbszállítása nem biztosítható, a továbbiakban a megkereső tagállammal együttműködve, erre
irányuló jogsegély alapján kell gondoskodni az érintett személy fogvatartásáról. Ha a megkereső
tagállam az őrizet tartama alatt jogsegélykérelmet nem terjeszt elő, a fogvatartott személyt szabadon
kell bocsátani.
(8) Az átmenő átszállítás során Magyarország területén felmerülő költséget a megkereső tagállam
136
viseli, ha a megkereső tagállam és Magyarország között a költségviseléssel kapcsolatban ettől eltérő
viszonossági elv nem érvényesül. A költségek megkereső tagállam általi megtérítése érdekében a
miniszter intézkedik.
146/C. §
(1) A miniszter, a bíróság vagy az ügyész által előterjesztett, e törvényben meghatározott jogsegély
teljesítése érdekében, Magyarországon vagy valamely tagállamban fogvatartott személynek egy
másik tagállam területén történő átmenő átszállítására irányuló kérelmet a miniszter terjeszti elő.
(2) Nem szükséges az átmenő átszállításra irányuló kérelem előterjesztése engedélyezésének
kezdeményezése a légi úton, leszállás nélkül tervezett átmenő átszállítás esetén.
(3) Az átmenő átszállítást a NEBEK készíti elő, és a rendőrség közreműködésével végzi.
(4) Ha a megkeresett tagállam az átmenő átszállítást megtagadja, intézkedni kell, hogy az átmenő
átszállítás alapját képező jogsegély teljesítésére a fogvatartott személynek egy másik tagállam
területén történő átmenő átszállításával kerüljön sor.
(5) Ha a megkeresett tagállam arról tájékoztatja a minisztert, hogy az érintett személy a jogsegély
alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő más bűncselekmény miatt, büntetőeljárás lefolytatása
vagy kiszabott szabadságvesztés büntetés, illetve szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása
végett a tagállamban szabadságától megfosztható, a kérelmet vissza kell vonni, és intézkedni kell,
hogy a jogsegély teljesítésére a fogvatartott személynek egy másik tagállam területén történő
átmenő átszállításával kerüljön sor. Nem szükséges a kérelem visszavonása, ha a megkeresett
tagállam garanciát nyújt arra, hogy a fogvatartott személy személyi szabadságának elvonására a
jogsegély alapjául szolgáló bűncselekménytől eltérő más bűncselekmény miatt nem kerül sor.
(6) Ha az átmenő átszállítást a megkeresett tagállamban megszakítják, az érintett személy
fogvatartásáról a miniszter – szükség esetén a NEBEK közreműködésével – haladéktalanul
egyeztetést kezdeményez. A tagállam kérésének megfelelően az érintett személy fogvatartásának
fenntartása érdekében jogsegélyt kell előterjeszteni.
(7) Ha a légi úton történő átmenő átszállítás esetén valamely tagállam területén előre nem tervezett
leszállásra kerül sor, a miniszter – szükség esetén a NEBEK közreműködésével – haladéktalanul
megküldi az (1) bekezdés szerinti kérelmet a leszállással érintett tagállamnak. Ha e megkeresés
alapján a fogvatartott személy továbbszállítása akadályba ütközik, az érintett személy
fogvatartásával összefüggésben a (6) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
(8) Az átmenő átszállítással összefüggésben keletkezett költséget a megkeresett tagállam kérelmére
Magyarország megtéríti, ha a megkeresett tagállam és Magyarország között ezzel ellentétes
viszonossági elv nem érvényesül. Az átmenő átszállítással összefüggésben Magyarország által
megtérített költségről az átmenő átszállítás alapját képező jogsegély szabályainak megfelelően kell
rendelkezni.
137
146/D. §
A miniszter az átmenő átszállításra irányuló kérelmet a NEBEK tájékoztatása szerinti tagállamba
vagy tagállamokba a 146/A. § (3) bekezdésben meghatározott adatokról történő tájékoztatással,
európai elfogatóparancs esetén az európai elfogatóparancsról történő tájékoztatással, jogerős
szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtásának átvétele
érdekében a tanúsítvány megküldésével terjeszti elő.
XI. Fejezet
Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély
55. Értelmező rendelkezések
147. §
E fejezet alkalmazásában
1. veszélyeztetett: az európai védelmi határozatban vagy az európai védelmi határozat kibocsátása
iránti kérelemben megjelölt, védendő személy,
2. veszélyeztető személy: az európai védelmi határozatban megjelölt azon személy, akivel
szemben a tagállami hatóság kötelezettséget vagy tilalmat írt elő,
3. harmadik tagállam: az európai védelmi határozatot előterjesztő és az azt végrehajtó
Magyarországtól eltérő azon tagállam, amelybe a veszélyeztető személyt érintő, az V. Fejezet
szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot, vagy a IX. Fejezet szerinti
próbaidő alatti magatartási szabályt vagy alternatív szankciót megállapító tagállami határozatot,
azok végrehajtása végett továbbították.
4. európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozat: minden olyan a tagállamban
folytatott büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetése miatt, az arra jogosult
tagállami hatóság által kibocsátott határozat vagy tagállami ítélet, amely az alábbi kötelezettségek
vagy tilalmak közül legalább egyet tartalmaz.
a) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy belépjen bizonyos helyekre,
helységekbe vagy meghatározott területekre, ahol a védett személy tartózkodik vagy
amelyeket látogat,
b) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy a veszélyeztetett személlyel bármely
formában érintkezzen, vagy a veszélyeztetett személlyel való érintkezéssel – ideértve a
telefonon, elektronikus vagy hagyományos levélben, telefaxon vagy egyéb eszközök révén
történő érintkezést is – kapcsolatban előírt kötelezettség,
c) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy előre meghatározott távolságra
megközelítse a veszélyeztetett személyt, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség.
5. európai védelmi határozat: az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami
határozatban megjelölt kötelezettség vagy tilalom érvényesülése érdekében, a veszélyeztetett
138
személy védelmének végrehajtására irányuló jogsegély.
55/A. Az európai védelmi határozat fogadása
148. §
(1) Az európai védelmi határozat végrehajtása elrendelhető, ha a veszélyeztetett személy lakóhelye
vagy tartózkodási helye Magyarországon van, vagy a veszélyeztetett személy Magyarországon
kíván lakni vagy tartózkodni, és a tagállami hatóság megküldte
a) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatot, valamint
b) a 16. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint kiállított, magyar nyelvű
európai védelmi határozatot.
(2) Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítésére a veszélyeztetett
személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő
járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és
illetékességgel.
(3) Ha a veszélyeztetett személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel még nem
rendelkezik, az európai védelmi határozat végrehajtására a Budai Központi Kerületi Bíróság
rendelkezik illetékességgel.
(4) Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítése során a végrehajtás
átvételére irányuló jogsegély teljesítésének 113-118/C. §-ban meghatározott általános szabályait
megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tanúsítvány alatt az európai védelmi határozat
tekintetében alkalmazható formanyomtatványt kell érteni.
55/B. Veszélyeztetett személy kezdeményezése
149. §
(1) A veszélyeztetett személy Magyarországon is előterjesztheti arra irányuló kérelmét, hogy a
tagállami hatóság európai védelmi határozatot bocsásson ki, és annak végrehajtása végett jogsegélyt
terjesszen elő.
(2) A veszélyeztetett személy (1) bekezdés szerinti kezdeményezését írásban terjesztheti elő, vagy
azt a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bíróság, ügyész
vagy rendőrkapitányság jegyzőkönyvbe foglalja. A kezdeményezést a bíróság vagy az ügyész azt
haladéktalanul továbbítja az európai védelmi határozat kibocsátására jogosult tagállami hatósághoz.
55/C. Megtagadási okok
150. §
139
A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat végrehajtását megtagadhatja, ha
a) a 148. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek,
b) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló büntetőeljárás vagy tagállami ítélet tekintetében
– a 110. § (3) bekezdésére tekintettel – a 110. § (2) bekezdésében meghatározott figyelembevételt
kizáró ok áll fenn,
c) az európai védelmi határozat tekintetében a 114. § (1) bekezdés d), e) vagy f) pontjában
meghatározott megtagadási ok áll fenn,
d) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik,
és a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a kiszabott büntetés vagy elrendelt intézkedés
elévült.
55/D. A bíróság döntése
151. §
(1) A bíróság az európai védelmi határozat kézhezvétele után haladéktalanul, legfeljebb a
megérkezéstől számított harminc napon belül – figyelembe véve az eset egyedi körülményeit, az
ügy sürgősségét, a veszélyeztetett személy Magyarországra történő érkezésének várható időpontját,
a veszélyeztetett személyt érintő kockázat mértékét –
a) az európai védelmi határozat végrehajtását elrendeli, és megteszi a végrehajtáshoz szükséges
intézkedéseket, vagy
b) az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély teljesítését megtagadja.
(2) Az európai védelmi határozat megtagadásáról a bíróság értesíti a veszélyeztetett személyt is,
amely során a veszélyeztetett személyt tájékoztatja, ha a magyar jogszabályok alapján az európai
védelmi határozatban meghatározottak Magyarországon más törvényes úton érvényesíthetők.
(3) A bíróság a végrehajtás elrendelése esetén a határozatában megjelöli
a) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatot és az abban elrendelt
eljárásjogi intézkedést vagy kiszabott büntetést, illetve alkalmazott intézkedést.
b) a veszélyeztető személyt érintő, az európai végrehajtási határozatban meghatározott
kötelezettségeke, illetve tilalmak és annak időtartamát, a kezdő és befejező időpont
feltüntetésével,
c) az e törvény alapján alkalmazható jogkövetkezményeket, ha a veszélyeztető személy a b)
pontban meghatározott kötelezettséget, illetve tilalmat megsérti.
(4) A bíróság a kötelezettség, illetve tilalom időtartamát
a) eljárásjogi intézkedés esetén a tagállami határozatban meghatározott időtartam,
b) büntetés kiszabása vagy intézkedés alkalmazása estén a tagállami ítélet megfeleltetése alapján
megállapított időtartam
szerint határozza meg.
(5) A bíróság indokolt esetben kezdeményezheti a veszélyeztetett személy Be. 98. § szerinti
140
védelmét.
(6) A veszélyeztetett személy kérheti személyi adatainak zártan kezelését, kivéve azokra az adatokra
nézve, amelyek az európai védelmi határozat végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek.
151/A. §
(1) Ha az európai védelmi határozat tagállami ítéleten alapul, a bíróság a tagállami ítéletet az
európai védelmi határozat végrehajtásához szükséges mértékben megfelelteti, és a 151. §
alkalmazása során a tagállami ítéletnek a veszélyeztető személyt érintő kötelezettség, tilalom
megfeleltetett rendelkezései szerint intézkedik.
(2) A bíróság a tagállami ítélet megfeleltetése során az 134. §-ban meghatározott speciális
megfeleltetési szabályokat is megfelelően alkalmazza.
(3) A tagállami ítélet megfeleltetése önmagában nem eredményezi a tagállami ítéletben
meghatározott alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtásának
átvételét.
151/B. §
Ha a kibocsátó tagállam az európai védelmi határozatban foglalt, a veszélyeztető személyt érintő
eljárásjogi intézkedés, alternatív szankció vagy próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását
egy harmadik tagállamnak átadta a bíróság a kibocsátó tagállam részére továbbított határozatait,
tájékoztatásait egyidejűleg e harmadik tagállamrészére is kézbesíti.
55/E. Az európai védelmi határozat végrehajtása és megsértése
152. §
(1) A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő jogerős határozatát megküldi a
veszélyeztetett személy tényleges vagy várható magyarországi lakóhelye, illetve tartózkodási helye
szerint illetékes rendőrkapitányságnak.
(2) A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő jogerős határozatát azzal küldi
meg veszélyeztetett személy részére, hogy ha a veszélyeztetett személy tudomást szerez arról, hogy
a veszélyeztető személy a végrehajtást elrendelő határozatban megjelölt kötelezettséget vagy
tilalmat megsérti, arról haladéktalanul tájékoztassa az (1) bekezdésben megjelölt
rendőrkapitányságot.
(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott rendőrkapitányság a veszélyeztetett személy bejelentése
alapján vagy más módon tudomást szerez arról, hogy a veszélyeztető személy a végrehajtást
elrendelő határozatban megjelölt kötelezettséget vagy tilalmat megsértette haladéktalanul
tájékoztatja az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő bíróságot.
141
153. §
(1) A végrehajtást elrendelő határozatban megjelölt kötelezettség vagy tilalom megsértése esetén
a) a tetten ért veszélyeztető személy őrizetbe vehető, ha a magatartása szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekményt valósít meg,
b) büntetőeljárást kell indítani, ha a veszélyeztető személy magatartása bűncselekményt valósít
meg,
c) szabálysértési eljárást kell indítani, ha a veszélyeztető személy magatartása szabálysértést
valósít meg,
d) a rendőrségről szóló törvény alapján rendőri intézkedés alkalmazható.
(2) A kötelezettség vagy tilalom megsértése esetén az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésről
az európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő bíróságot tájékoztatni kell.
(3) A bíróság az európai védelmi határozat megsértéséről a 17. számú mellékletben megjelölt
formanyomtatvány szerint, a formanyomtatvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek
egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával
tájékoztatja a kibocsátó tagállami hatóságot.
(4) Ha az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban elrendelt felügyeleti
intézkedés vagy alternatív szankció, illetve próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását egy
harmadik tagállam átvette, a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást a végrehajtó harmadik tagállam
részére kell teljesíteni.
55/F. Az európai védelmi határozat módosítása
154. §
(1) Ha a tagállami hatóság az európai védelmi határozatot módosítja és erről a bíróságot
tájékoztatja, a bíróság a 148-153. §-ok megfelelő alkalmazásával
a) a végrehajtást elrendelő határozatát módosítja, illetve kiegészíti, szükség estén annak egyes
rendelkezéseit hatályon kívül helyezi, vagy
b) a módosított európai védelmi határozat végrehajtását megtagadja.
(2) Ha a veszélyeztetett személy életkörülményeiben olyan változás következik be, amely az
európai védelmi határozat végrehajtását elrendelő határozatban megjelölt kötelezettség, illetve
tilalom részleges vagy tartós megváltoztatását indokolják, a bíróság a veszélyeztetett személy
indítványára a végrehajtást elrendelő határozatát módosíthatja vagy kiegészítheti. E rendelkezés
nem érintheti az európai védelmi határozatban meghatározott kötelezettségek, illetve tilalmak
érdemét.
55/G. Az európai védelmi határozat végrehajtásának megszüntetése
155. §
142
(1) Az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság haladéktalanul megszünteti, ha
a) a tagállami hatóság az európai védelmi határozat visszavonásáról értesíti a bíróságot,
b) a veszélyeztetett személy a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem
található, vagy a veszélyeztetett személy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon
már nem rendelkezik,
c) az előírt kötelezettség vagy tilalom időtartama letelt,
d) a módosított európai védelmi határozat végrehajtását megtagadta és erre figyelemmel az
európai védelmi határozat a továbbiakban nem hajtható végre,
e) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló tagállami határozatban elrendelt felügyeleti
intézkedés vagy alternatív szankció, illetve próbaidő alatti magatartási szabály végrehajtását
Magyarország átvette.
(2) A bíróság az európai védelmi határozat végrehajtásának megszüntetéséről
a) a veszélyeztető személyt és a veszélyeztetett személyt,
b) a kibocsátó tagállami hatóságot, és
c) indokolt esetben a harmadik tagállamot
tájékoztatja.
55/H. Az európai védelmi határozat kibocsátása
156. §
(1) Ha a bíróság
a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, próbára bocsátást alkalmazott, a
szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátotta, jóvátételi munka végzését írta elő, és
a próbaidőre, a feltételes szabadság tartamára vagy a jóvátételi munka mellett pártfogó
felügyeletet rendelt el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapította meg:
aa) a terhelt a meghatározott személytől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a
nevelési-oktatási intézménytől, ahová e személy jár, továbbá az e személy által rendszeresen
látogatott helytől tartsa távol magát,
ab) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt meghatározott személlyel bármilyen módon
kapcsolatba lépjen, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,
ac) arra vonatkozó tilalom, hogy a terhelt meghatározott személyt meghatározott távolságon
belül megközelítse, vagy ezzel kapcsolatban előírt kötelezettség,
b) távoltartást rendelt el,
akkor a határozatában megjelölt személy védelme érdekében európai védelmi határozat bocsátható
ki, ha a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye egy másik tagállam területén
van, vagy a veszélyeztetett személy egy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni.
(2) Az európai védelmi határozat a veszélyeztetett személy, a veszélyeztetett személy jogi
képviselője vagy meghatalmazott nagykorú hozzátartozója írásbeli indítványa alapján bocsátható ki.
Az indítvány elbírálása során figyelembe kell venni
a) a védelem szükségességének mértékét, és
143
b) azt a körülményt, hogy a veszélyeztetett személy milyen időtartamban kíván a másik
tagállamban tartózkodni.
(3) Az indítványt írásban lehet előterjeszteni, vagy azt az európai védelmi határozat kibocsátására
jogosult bíróság jegyzőkönyvbe foglalja.
(4) Az európai védelmi határozatot a 16. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány szerint
kell bocsátani.
(5) A bíróság az európai védelmi határozatban megjelöli, ha
a) a veszélyeztetett vagy a veszélyeztető személy pártfogó ügyvéddel, illetve kirendelt védővel
rendelkezik,
b) a veszélyeztetett személy számára olyan technikai eszköz áll rendelkezésre, amely az európai
védelmi határozatban megjelölt magatartási szabály vagy kényszerintézkedés ellenőrzését
elősegíti, vagy a veszélyeztető személy számára a mozgását nyomon követő technikai eszköz
viselése kötelező, vagy
c) az V. Fejezet vagy a IX. Fejezet szerint az európai védelmi határozatban megjelölt magatartási
szabály vagy kényszerintézkedés végrehajtása egy harmadik tagállam részére továbbítására
került.
(6) Az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság a 148. § (1) bekezdésében meghatározott
iratoknak a veszélyeztetett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye, vagy tervezett lakó vagy
tartózkodási helye szerinti tagállamba történő megküldésével kezdeményezi.
157. §
(1) Az európai védelmi határozat kibocsátására
a) feltételes szabadságra bocsátás esetén a büntetés-végrehajtási bíró,
b) az a) pont kivételével a 156. § (1) bekezdésben meghatározottak szerinti pártfogó felügyelet
esetén az alapügyben első fokon eljárt bíróság, vagy ha a pártfogó felügyelettel összefüggésben a
büntetés-végrehajtási bíró eljárására került sor a büntetés-végrehajtási bíró,
c) távoltartás esetén a távoltartást elrendelő nyomozási bíró
rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
(2) A (1) bekezdés alapján eljáró büntetés-végrehajtási bíró eljárására a büntetés-végrehajtásról
szóló törvény, a nyomozási bíró eljárására a Be. nyomozási bíróra vonatkozó szabályait kell
megfelelően alkalmazni.
(3) Az európai védelmi határozat kibocsátására irányuló indítvány az alábbi hatóságoknál is
előterjeszthető:
a) annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál, amelynek területén a lakóhelye vagy
tartózkodási helye van, vagy amelynek területén lakni vagy tartózkodni kíván, illetve
b) távoltartás esetén az ügyben eljáró ügyésznél vagy nyomozó hatóságnál.
144
158. §
Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély előterjesztése során a végrehajtás
átadására irányuló jogsegély teljesítésének 119-119/E. §-ban meghatározott általános szabályait
megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a tanúsítvány alatt az európai védelmi határozat
tekintetében alkalmazható formanyomtatványt kell érteni.
159. §
(1) A 156-158. § megfelelő alkalmazásával az ügyész európai védelmi határozatot bocsáthat ki a
veszélyeztetett személy védelme érdekében, ha a vádemelés elhalasztása mellett pártfogó
felügyeletet rendelt el, és a 156. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában foglalt egy vagy több
magatartási szabályt állapított meg.
(2) Az ügyész által kibocsátott európai védelmi határozat tekintetében az ügyész eljárására az e
fejezet bíróságra vonatkozó rendelkezésit kell megfelelően alkalmazni.
160. §
(1) A veszélyeztetett személyt tájékoztatni kell arról, hogy a 156. § és 159. § alapján az európai
védelmi határozat kibocsátására jogosult szervnél európai védelmi határozat kibocsátását
indítványozhatja.
(2) A cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében
részlegesen korlátozott nagykorú veszélyeztetett személy esetében a indítványt a törvényes
képviselő, az eseti gyám vagy az eseti gondnok nyújthatja be.
(3) A veszélyeztetett személy indítványa alapján a bíróság a 151. § (1) bekezdésében
meghatározottak figyelembe vételével, legkésőbb az indítvány megérkezéstől számított harminc
napon belül dönt
a) az európai védelmi határozat kibocsátásáról, vagy
b) az indítvány elutasításáról.
(4) Ha a veszélyeztetett személy az indítványát a 157. § (3) bekezdés a) pontja szerinti tagállamban
terjesztette elő, a kezdeményezés tárgyában a bíróság annak magyar bírósághoz érkezésétől
számított harminc napon belül dönt.
(5) Az indítvány tárgyában hozott határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye.
55/I. Az európai védelmi határozat módosítása vagy visszavonása
161. §
145
Ha a magyar jogszabályok alapján a bíróság az európai védelmi határozat alapjául szolgáló
határozatot módosítja, vagy olyan más határozatot hoz, amely az európai védelmi határozatban
meghatározott kötelezettség vagy tilalom végrehajtását érinti, a bíróság az európai védelmi
határozatot ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja.
162. §
(1) Az európai védelmi határozatot vissza kell vonni, ha az európai védelmi határozat alapját képező
távoltartás vagy próbaidő alatti magatartási szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtását az
európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam átveszi.
(2) Ha az európai védelmi határozat alapját képező távoltartás vagy próbaidő alatti magatartási
szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtását harmadik tagállam átveszi
a) a távoltartás végrehajtására a továbbiakban – ideértve a felügyeleti intézkedés megsértését is –
a 87-92. § alkalmazandó,
b) a próbaidő alatti magatartási szabályok, illetve alternatív szankciók végrehajtására – ideértve a
magatartási szabályok megsértését is – a 132-135/E. § alkalmazandó.
(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt esetben a távoltatást, vagy próbaidő alatti magatartási szabályt,
illetve alternatív szankciót végrehajtó harmadik tagállam hatósága az európai védelmi határozatban
foglalt kötelezettséget, illetve tilalmat érintő határozatot hozott és erről a bíróságot tájékoztatta, a
bíróság indokolt esetben az európai védelmi határozatot módosítja vagy visszavonja.
55/J. Az európai védelmi határozat megsértése
163. §
(1) Ha az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam hatósága a bíróságot arról tájékoztatja,
hogy a veszélyeztető személy az előírt kötelezettséget vagy tilalmat megsértette a végrehajtó
tagállam által tett intézkedések figyelembe vételével, a 162. § (2) bekezdésének kivételével, a
bíróság a magyar jogszabályok alapján rendelkezik az európai védelmi határozat alapjául szolgáló
távoltartásról, büntetésről vagy intézkedésről, és indokolt esetben az európai védelmi határozatot
visszavonja vagy módosítja.
(2) A 162. § (2) bekezdése esetén a bíróság az európai védelmi határozat megsértéséről a távoltartást
vagy próbaidő alatti magatartási szabályt, illetve alternatív szankciót végrehajtó harmadik
tagállamot tájékoztatja, ha erről az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam nem
intézkedett.
(3) A bíróság – szükség esetén a végrehajtó tagállammal történt egyeztetést követően – az (1)-(2)
bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el, ha az európai védelmi határozat megsértéséről a
veszélyeztetett személytől vagy más forrásból értesül.”
76. §
146
Az EUtv. 179. §-a a következő 24. ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
„24. a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i
2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
77. §
Az EUtv.
a) 5. § (1) bekezdés d) pontjában a „bűncselekmény, vagy” szövegrész helyébe a
„bűncselekmény,” szöveg
b) 5. § (1) bekezdés e) pontjában a „területére.” szövegrész helyébe a „területére, vagy” szöveg,
c) 6. § (1) bekezdésében a „súlyára” szövegrész helyébe a „tárgyi súlyára” szöveg,
d) 23. § (5) bekezdésében az „átvételéről” szövegrész helyébe az „átadásáról” szöveg,
e) 93. § (3) bekezdésében a „súlyát” szövegrész helyébe a „tárgyi súlyát” szöveg,
f) 99. § (1) bekezdésében az „elveivel” szövegrész helyébe az „alapelveivel” szöveg,
g) 106. § (2) bekezdésében a „felfüggeszti” szövegrész helyébe a „felfüggesztheti” szöveg,
h) 8. számú mellékletének g) pontjában a „a h) pontot már kitöltötte” szövegrész helyébe a „az f)
pontot már kitöltötte” szöveg,
i) 15. számú melléklet 14. sor B oszlopában a „befolyással üzérkedés vétsége és bűntette”
szövegrész helyébe a „befolyással üzérkedés vétsége és bűntette, illetve korrupciós
bűncselekmény feljelentésének elmulasztása bűntette” szöveg
lép.
78. §
(1) Az EUtv. a 3. számú melléklet szerinti 18. számú melléklettel egészül ki.
(2) Az EUtv. a 4. számú melléklet szerinti 19. számú melléklettel egészül ki.
(3) Az EUtv. az 5. számú melléklet szerinti 20. számú melléklettel egészül ki.
(4) Az EUtv. a 6. számú melléklet szerinti 21. számú melléklettel egészül ki.
22. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
79. §
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás
végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv.tv.) 2. § c) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(E törvény rendelkezéseit)
147
„c) az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX.
törvény (a továbbiakban: 2012. évi CLXXX. törvény) szerinti őrizet, átadási és ideiglenes átadási
letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, eljárási jogsegély keretében ideiglenesen
átadott vagy átvett személy fogvatartása, továbbá a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996.
évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) szerinti őrizet, kiadatási és ideiglenes kiadatási
letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás, eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett
személy fogvatartása, valamint”
80. §
A Bv.tv. 399. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 2012. évi CLXXX. törvény szerinti átadási letartóztatás és ideiglenes átadási letartóztatás,
ideiglenes végrehajtási letartóztatás végrehajtása, továbbá az eljárási jogsegély keretében
ideiglenesen átadott vagy átvett személy fogvatartása, valamint az Nbjt. szerinti kiadatási és
ideiglenes kiadatási letartóztatás, ideiglenes végrehajtási letartóztatás végrehajtása, továbbá az
eljárási jogsegély keretében ideiglenesen átvett személy fogvatartása esetén a külföldi államban
folytatott büntetőeljárásban védőként eljáró személy fogva tartó intézetbe történő belépését – a
védőre vonatkozó szabályok szerint – engedélyezni kell.”
23. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
81. §
Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 60. § (10) bekezdés b)
pontjában a „Btk. 314-316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314-316/A. §” szöveg, a „terrorizmus
finanszírozásával (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318-
318/A. §) vagy háborús uszítással (Btk. 331. §)” szöveg lép.
24. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása
82. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 162. § (1)
bekezdés b) pontjában a „Btk. 314-316. §” szövegrész helyébe a „Btk. 314-316/A. §” szöveg, a
„terrorizmus finanszírozásával (Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozásával
(Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítással (Btk. 331. §)” szöveg lép.
25. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
83. §
148
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 19. § (9) bekezdés b) pontjában a „(Btk. 314-316. §)”
szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §)”
szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús uszítás (Btk.
331. §)” szöveg lép.
26. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
84. §
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 4. § 21. pont b) pontjában a „(Btk.
314-316. §)” szövegrész helyébe a „(Btk. 314-316/A. §)” szöveg, a „terrorizmus finanszírozása
(Btk. 318. §)” szövegrész helyébe a „terrorizmus finanszírozása (Btk. 318-318/A. §) vagy háborús
uszítás (Btk. 331. §)” szöveg lép.
27. Az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek
felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló,
Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezményéhez fűzött fenntartás visszavonása
85. §
(1) Az Országgyűlés felhatalmazást ad a 2008. évi LXIII. törvénnyel kihirdetett, az Európa Tanács
pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és
elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt
Egyezménye (a továbbiakban: Varsói Egyezmény) 9. cikk 4. bekezdése alapján tett fenntartás (a
továbbiakban: Fenntartás) visszavonására.
(2) Hatályát veszti az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek
felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló,
Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye kihirdetéséről, valamint a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény
módosításáról szóló 2008. évi LXIII. törvény 4. § a) pont 2. alpontjában az „A 9. Cikk 4. bekezdése
értelmében a Magyar Köztársaság fenntartja a jogot, hogy e cikk 1. bekezdést kizárólag
szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények tekintetében alkalmazza.” és az „In accordance
with Article 9, paragraph 4, of the Convention, the Republic of Hungary reserves the right, that
Article 9, paragraph 4, shall apply only in so far as the offence is punishable by deprivation of
liberty.” szövegrész.
(3) Hatályát veszti az (1) bekezdés.
28. Záró rendelkezések
86. §
149
(1) Ez a törvény – a (2)-(5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik
napon lép hatályba.
(2) Az 1-2. §, a 4-37. §, az 50-56. §, 59-73. §, a 75. §, a 77. § és a 79-84. § 2018. január 1-jén lép
hatályba.
(3) A 85. § (2) bekezdése a Varsói Egyezmény 53. cikk 6. bekezdés második mondatában
meghatározott időpontban lép hatályba.
(4) A 85. § (2) bekezdése hatálybalépésének és a Fenntartás visszavonása hatálybalépésének naptári
napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
(5) A 85. § (3) bekezdése a 85. § (2) bekezdése hatálybalépését követő napon lép hatályba.
87. §
E törvény 2. §-a és az 5. § a)-d) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak
minősül.
88. §
(1) E törvény 10-11. §-a, 24. §-a, 26-27. §-a, 28. § (3) bekezdése, 29-33. §-a és 52-56. §-a az
Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való
figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést
szolgálja.
(2) E törvény 3. §-a, 38-49 §-a, 74. §-a, 76. §-a, 78. §-a és az 1-6. számú melléklete a
büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) E törvény 75. §-a
1. a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-
i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak;
2. a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő
alkalmazásáról szóló, 2006. október 6-i 2006/783/IB tanácsi kerethatározatnak;
3. a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó
vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való
végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi
kerethatározatnak;
4. a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a
próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő
alkalmazásáról szóló, 2008. november 27-i 2008/947/IB tanácsi kerethatározatnak;
5. a 2002/584/IB, a 2005/214/IB, a 2006/783/IB, a 2008/909/IB és a 2008/947/IB kerethatározat
150
módosításáról a személyek eljárási jogainak megerősítése, valamint a kölcsönös elismerés
elvének az érintett személy megjelenése nélkül lefolytatott eljárásokat követően hozott
határozatokra való alkalmazásának előmozdítása tekintetében szóló, 2009. február 26-i
2009/299/IB tanácsi kerethatározatnak;
6. az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek;
7. az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való
figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak
való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2017. évi ..... törvényhez
„ 1. számú melléklet a 2007. évi XXXVI. törvényhez
EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT (ENYH)
Ezt az ENYH-t egy illetékes hatóság bocsátotta ki. A kibocsátó hatóság igazolja, hogy ennek az
ENYH-nak a kibocsátása a benne megjelölt eljáráshoz szükséges és azzal arányos, figyelembe véve
a gyanúsított vagy a vádlott jogait is, és hogy a megjelölt nyomozási cselekmények megegyező
körülmények között hasonló belföldi ügyben is elrendelhetők lennének. Kérem az alábbiakban
megjelölt nyomozási cselekménynek vagy intézkedéseknek az elvégzését a nyomozás bizalmas
jellegének megfelelő figyelembevételével, és azt követően az ENYH végrehajtásának
eredményeként megszerzett bizonyítékok átadását.
152
153
154
155
156
157
158
”
159
2. melléklet a 2017. évi ..... törvényhez
„ 2. számú melléklet a 2007. évi XXXVI. törvényhez
IGAZOLÁS EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT (ENYH) ÁTVÉTELÉRŐL
Ezt a formanyomtatványt a végrehajtó állam azon hatóságának kell kitöltenie, amely a lentebb
említett ENYH-t kapta.
160
”
161
3. melléklet a 2017. évi ..... törvényhez
„ 18. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez
EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT (ENYH)
Ezt az ENYH-t egy illetékes hatóság bocsátotta ki. A kibocsátó hatóság igazolja, hogy ennek az
ENYH-nak a kibocsátása a benne megjelölt eljáráshoz szükséges és azzal arányos, figyelembe véve
a gyanúsított vagy a vádlott jogait is, és hogy a megjelölt nyomozási cselekmények megegyező
körülmények között hasonló belföldi ügyben is elrendelhetők lennének. Kérem az alábbiakban
megjelölt nyomozási cselekménynek vagy intézkedéseknek az elvégzését a nyomozás bizalmas
jellegének megfelelő figyelembevételével, és azt követően az ENYH végrehajtásának
eredményeként megszerzett bizonyítékok átadását.
162
163
164
165
166
167
168
”
169
4. melléklet a 2017. évi ..... törvényhez
„ 19. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez
IGAZOLÁS EURÓPAI NYOMOZÁSI HATÁROZAT (ENYH) ÁTVÉTELÉRŐL
Ezt a formanyomtatványt a végrehajtó állam azon hatóságának kell kitöltenie, amely a lentebb
említett ENYH-t kapta.
170
”
171
5. melléklet a 2017. évi ..... törvényhez
„ 20. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez
ÉRTESÍTÉS
Ez a formanyomtatvány a tagállamok arról való értesítésére szolgál, hogy a területükön technikai
segítségük igénybevétele nélkül titkos távközlési információgyűjtést fognak végezni, végeznek
vagy végeztek. Tájékoztatom ..... (az értesített tagállam) a titkos információgyűjtésről.
172
”
173
6. melléklet a 2017. évi ..... törvényhez
„ 21. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez
E törvény 41. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekmény-kategóriák
- bűnszervezetben való részvétel,
- terrorizmus,
- emberkereskedelem,
- gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia,
- kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme,
- fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme,
- korrupció,
- csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek
védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő
csalásokat is,
- bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása,
- pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását is,
- számítástechnikai bűnözés,
- környezettel kapcsolatos bűncselekmények, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a
veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is,
- segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz,
- szándékos emberölés, súlyos testi sértés,
- emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme,
- emberrablás, személyi szabadság megsértése és túszejtés,
- rasszizmus és idegengyűlölet,
- szervezett vagy fegyveres rablás,
- kulturális javak tiltott kereskedelme, beleértve a régiségeket és a műtárgyakat is,
- csalás, - zsarolás és védelmi pénz szedése,
- termékhamisítás és szerzői jog megsértése,
- hivatalos okmányok hamisítása és azokkal való kereskedelem,
- fizetőeszközök hamisítása,
- hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme,
- nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme, - lopott gépjárművek kereskedelme,
- erőszakos közösülés,
- gyújtogatás,
- a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények,
- légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése,
- szabotázs.”

Általános indokolás

I.
Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: Bíróság) a C-25/15. számú előzetes döntéshozatal
iránti kérelem tárgyában, a Budapest Környéki Törvényszék által előterjesztett ügyben 2016.
június 9-én hirdetett ítéletet (továbbiakban: Balogh-ítélet).
A C-25/15. számú ügy
a) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról szóló, 2010.
október 20-i 2010/64/EU európai parlamenti és a tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2010/64/EU
irányelv) hatályának az külföldi ítélet elismerése tárgyában tartott eljárásokra történő
kiterjesztését, és
b) a külföldi ítélet elismerése és a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok
közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló, 2009. február 26-i 2009/315/IB
tanácsi kerethatározat (a továbbiakban: 2009/315/IB kerethatározat), illetve a 2009/315/IB
kerethatározat 11. cikke alkalmazásában az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs
Rendszer (ECRIS) létrehozásáról szóló, 2009. április 6-i 2009/316/IB tanácsi határozat (a
továbbiakban: 2009/316/IB határozat) viszonyát
érintette.
A Bíróság ítéletének rendelkező része alapján a 2009/315/IB kerethatározatot és a 2009/316/IB
határozatot (a továbbiakban együtt: ECRIS határozatok) úgy kell értelmezni, hogy azokkal
ellentétes az ilyen különleges eljárást bevezető nemzeti szabályozás alkalmazása. Az ítélet
indokolásában foglaltak szerint az ECRIS határozatokkal ellentétes különleges eljárás alatt a
külföldi ítéletek elismerésével kapcsolatos eljárást kell érteni.
Az ítélet 51. bekezdése alapján az ECRIS határozatok „által bevezetett információcsere-rendszer
célja – annak érdekében, hogy megkönnyítse a kölcsönös bűnügyi jogsegélyt és biztosítsa a
büntetőügyekben hozott határozatok kölcsönös elismerését – a dokumentumok tagállamok
közötti továbbítására vonatkozó eljárások egyszerűsítése, a bűnügyi nyilvántartásból származó
információk e tagállamok közötti cseréjének javítása és észszerűsítése, és ezen információcsere
hatékonyságának növelése olyan egységes európai formátum létrehozásán keresztül, amely
formanyomtatványok és kódok segítségével egységes, elektronikus, érthető és az automatikus
fordítást megkönnyítő formában teszi lehetővé ezen információk cseréjét."
A Bíróság ítélete alapján tehát megállapítható, hogy a külföldi ítélet elismerésével kapcsolatos
eljárás nem feltétel nélkül és nem minden esetben ellentétes az Európai Unió jogával. A Bíróság
a külföldi ítélet elismerésével kapcsolatos eljárást az ECRIS határozatokkal összefüggésben
175
vizsgálta, ezért megkérdőjelezhető az a jogértelmezés, amely szerint a tagállami ítéletek
vonatkozásában a továbbiakban nem lehet helye külföldi ítélet elismerésével kapcsolatos eljárás
lefolytatásának.
A fentiekre figyelemmel a Javaslat azt célozza, hogy az Európai Unió tagállamaival folytatott
bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.), valamint
ezzel összefüggésben a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításával az
indokolatlan, szisztematikusan alkalmazott elismerési eljárás kikerüljön a magyar eljárásrendből,
és ne csupán formailag, de tartalmilag is megfeleljen az ECRIS határozatoknak, illetve a Baloghítélet
vonatkozó rendelkezéseinek.
Folyamatban lévő büntetőeljárásban a korábbi elítéléshez fűződő konkrét joghátrányok
alkalmazása, vagy büntetés, illetve intézkedés végrehajtásának átvételével kapcsolatos eljárások
esetében a külföldi ítélet elismerésével kapcsolatos eljárás lefolytatása a továbbiakban sem
mellőzhető, tekintettel arra, hogy jelenleg ez az egyetlen eljárási forma, amely biztosítja, hogy a
tagállami ítélet rendelkezései a magyar jogszabályoknak megfeleltethetők, ezért a büntetőjogi
jogkövetkezmények alkalmazhatóak, a büntetések, intézkedések végrehajtása átvehető legyen. E
megoldás nem újdonság az uniós közösségben, hiszen egyes más tagállamok gyakorlata is azt
támasztja alá, hogy a tagállamok az ECRIS rendszer alapján végrehajtott közvetlen
nyilvántartásba vételt követően nem tudnak eltekinteni a kérdéses tagállami ítélet bekérésétől és
nemzeti jogszabályoknak történő megfeleltetésétől („elismerésétől”), amennyiben egyedi ügyben
a más tagállami elítélés konkrét büntetőjogi relevanciával bír.
II.
A büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014/41/EU európai
parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2014/41/EU irányelv) átültetési határideje 2017.
május 22-én jár le. Eddig az időpontig a tagállamoknak meg kell hozniuk azokat az
intézkedéseket, amelyek biztosítják a 2014/41/EU irányelv valamennyi rendelkezésének való
tagállami megfelelést. Fontos megjegyezni, hogy Dánia és Írország a 2014/41/EU irányelv
alkalmazásában nem vesz részt. E tény az EUtv. eljárási jogsegélyekre vonatkozó új fejezetének
felépítését alapjaiban határozza meg.
A büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén egyes jogi
aktusok hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/95/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: 2016/95/EU rendelet) (11) preambulum bekezdése rögzíti, hogy az európai
bizonyítás-felvételi parancsról szóló 2008/978/IB tanácsi kerethatározat (a 2014/41/EU irányelv
„elődje”) helyébe a 2014/41/EU irányelv lépett, mert az európai bizonyítás-felvételi parancs
hatálya túl korlátozott volt. Dánia és Írország 2014/41/EU irányelv hatályán „kívül maradása”
miatt e két tagállamra az európai bizonyítás-felvételi parancs rendelkezései érvényesültek volna.
Tekintettel azonban a résztvevő tagállamok alacsony számára, a 2016/95/EU rendelet
176
megállapítja, hogy az európai bizonyítás-felvételi parancs már nem képezi a büntetőügyekben
folytatott együttműködés hasznos eszközét, és azt hatályon kívül kell helyezni. A 2016/95/EU
rendelet 1. cikke kifejezetten rögzíti, hogy a 2008/978/IB kerethatározat (európai bizonyításfelvételi
parancs) hatályát veszti.
Ez azt jelenti, hogy a 2014/41/EU irányelvben nem részes két tagállam, Dánia és Írország
vonatkozásában nem a 2008/978/IB tanácsi kerethatározat rendelkezései irányadók a
továbbiakban, hanem az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló
egyezmény szabályai. Alapvetően tehát kétféle rezsimet rögzít a Javaslat: Dánia és Írország
viszonylatában a jogsegély egyezmény, a többi tagállam vonatkozásában a 2014/41/EU irányelv
szabályait. A Javaslat továbbá figyelemmel van az irányelvet határidőre át nem ültető
tagállamokkal történő együttműködésre is.
A Javaslat az EUtv. eljárási jogsegélyekre vonatkozó teljes IV. fejezetét újraszabályozza. Az új
IV. Fejezet tartalmazza az európai nyomozási határozat végrehajtására irányuló jogsegély
szabályait, vagyis ebben a fejezetben kerül átültetésre maga a 2014/41/EU irányelv.
A IV. Fejezet követi a 2014/41/EU irányelv és általában az eljárási jogsegélyekre vonatkozó jogi
aktusok felépítését, vagyis két elkülönülő részből: általános szabályokból és az eljárási jogsegély
egyes speciális formáit tartalmazó különös részből áll.
Az általános szabályok között a 2014/41/EU irányelv azon rendelkezései kaptak helyet, amelyek
az európai nyomozási határozat hatályára, annak tartalmára, formájára, kibocsátásának és
továbbításának feltételeire, az európai nyomozási határozat elismerésére és végrehajtására, az
európai nyomozási határozattal kapcsolatos megtagadási okokra, a határidőkre, a jogorvoslati
szabályokra, az együttműködésben résztvevő tagállamok által viselt költségekre, stb.
vonatkozóan állapítanak meg előírásokat. A Javaslat ezt követően rögzíti az egyes eljárási
cselekményekre vonatkozó különleges rendelkezéseket.
A fent írtaknak megfelelően a Javaslat külön fejezetben (IV/A. Fejezet) rendelkezik az európai
nyomozási határozatot nem alkalmazó tagállamokkal folytatandó eljárási jogsegélyre irányadó
szabályokról. A IV/A. Fejezet (a IV. Fejezethez hasonlóan) követi az általános szabályokkülönös
rendelkezések felosztást.
A IV/B. Fejezet tartalmazza azokat a speciális együttműködési formákra vonatkozó szabályokat
(hivatalos irat kézbesítése, közvetlen tájékoztatás, tárgy visszaadása, közös nyomozócsoport
létrehozása, együttműködő személy igénybevétele), amelyekre vonatkozóan a 2014/41/EU
irányelv nem szabályoz, és amelyek esetében így a hatályos rendelkezések fenntartása indokolt
[hivatalos irat kézbesítése (EUtv. 48. §), közvetlen tájékoztatás (EUtv. 49-52. §), tárgy
visszaadása (EUtv. 53. §), közös nyomozócsoport létrehozása (EUtv. 57-62. §), együttműködő
személy igénybevétele (Eutv. 65. §)].
177
A vagyonnal vagy bizonyítékkal kapcsolatos biztosítási intézkedést elrendelő határozatoknak az
Európai Unióban történő végrehajtásáról szóló 2003/577/IB tanácsi kerethatározatnak a
bizonyítékok biztosítására vonatkozó szabályai helyébe is a 2014/41/EU irányelv megfelelő
szabályai lépnek, értelemszerűen az európai nyomozási határozatot nem alkalmazó tagállamokat
kivéve. E tagállamok vonatkozásában a 2003/577/IB kerethatározat átültetett szabályai [EUtv.
93-103. §] irányadók a továbbiakban is.
Az irányelv szakít azzal az eljárási jogsegélyeknél is jellemző szabályozási móddal, amely a
kibocsátó állam által a nemzeti jog alapján meghozott határozatot és a határozat alapján kiállított
formanyomtatványt tekintette az együttműködés alapjának. Ehelyett a 2014/41/EU irányelv
rendszerében maga az európai nyomozási határozat az „alaphatározat” és a jogsegélykérelem
egyben. A kibocsátó hatóság eddig az alaphatározattal „igazolta”, az új rendszer szerint magának
az európai nyomozási határozatnak a kibocsátásával igazolja, hogy az eljárási cselekmény
elvégzése szükséges, és az a kibocsátó állam nemzeti joga szerint elrendelhető. A Javaslat a
továbbiakban ennek szellemében szabályozza az európai nyomozási határozat magyarországi
végrehajtását, illetve kibocsátását.
Az egyes eljárási cselekményekre vonatkozó különleges rendelkezések között a IV. Fejezet a
következő speciális együttműködési formákra vonatkozóan állapít meg szabályokat:
a) ideiglenes intézkedések,
b) adatszolgáltatás pénzügyi intézmény által vezetett számláról és számlaforgalmi adatokról,
c) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot kibocsátó
tagállamba,
d) fogvatartott személy ideiglenes átadása az európai nyomozási határozatot végrehajtó
tagállamba,
e) kihallgatás zártcélú távközlő hálózat útján,
f) kihallgatás távbeszélő-készülék útján,
g) a titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményei.
III.
A Javaslat módosítja a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési
nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek (a továbbiakban: Szabs. tv.) és a
Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek (a továbbiakban: Btk.) azon
rendelkezéseit, amelyek az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségét határozzák meg. Az
európai uniós és nemzetközi jogfejlődésre tekintettel szükségessé vált továbbá a Btk.
178
terrorizmussal, illetve a terrorizmus finanszírozásával összefüggő büntető rendelkezéseinek
módosítása, valamint ezzel összefüggésben számos egyéb jogszabály technikai korrekciója.
IV.
A 2014/41/EU irányelv értelmében annak rendelkezéseit olyan cselekmények tekintetében is
alkalmazni kell, amelyek a kibocsátó állam nemzeti joga alapján jogszabálysértésként
büntetendők, és amelyekben a határozat különösen büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező
bíróság előtti eljáráshoz vezethet, így a szabálysértési eljárások is a 2014/41/EU irányelv hatálya
alá tartoznak.
A tervezett módosítás a 2014/41/EU irányelv főszabálya szerinti büntetőeljárások során intézett,
eljárási cselekmények végrehajtását célzó megkeresésekre – a nyomozási határozatra –
vonatkozó azon szabályokat, valamint formanyomtatványokat tartalmazza, amelyek a
szabálysértési eljárás eljárási szabályaira átültethetők.
V.
A Balogh-ítélet következtében felül kellett vizsgálni a külföldi ítéleteknek a magyar bűnügyi
nyilvántartásba való bekerülésének a szabályozását, illetve a külföldi ítéleteknek a hazai
eljárások során történő figyelembevételére vonatkozó rendszert is, ezért szükséges volt a Bnytv.
módosítása is. Ennek során az alábbi hatályos rendszerből kellett kiindulni:
– a jelenlegi rendszer arra épül, hogy minden, az Európai Unióban magyar állampolgárra
vonatkozó ítéletet kötelezően el kell ismerni, ez azonban nem érvényesül teljeskörűen,
– a kötelező elismerés rendszere a Balogh-ítélet alapján nem tartható fenn, ráadásul nem is
hatékony rendszer, mivel attól függetlenül írja elő az elismerést, hogy arra egyébként a hazai
eljárás szempontjából szükség van-e vagy sem,
– a fentiekre tekintettel jelenleg előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy úgy kaphat valaki
hatósági erkölcsi bizonyítványt, hogy a tagállami ítéletek nyilvántartásban ezt kizáró tagállami
ítélet szerepel, de azt nem veszik figyelembe.
A Javaslat a fentiekre tekintettel olyan rendszert vezet be, amely szabályozási szinten képes
biztosítani azt, hogy minden olyan esetben, amikor hazai hatóságok eljárásában valóban szükség
van a tagállami ítélet figyelembevételére, azt az adott eljárásban ellenőrizzék a hatóságok és
kellően rugalmas eljárásban megfeleltessék azt. A Javaslat ezért eddig nem jelentkező
feladatokat telepít a bűnügyi nyilvántartó szervre, amely révén azonban elérhető, hogy az eddig
nem kellően hatékony rendszer helyett egy szabályozási szinten zárt rezsim jöjjön létre, és ne
fordulhasson elő, hogy valaki úgy kap hatósági erkölcsi bizonyítványt, hogy egyébként ezt
kizáró tagállami ítéletet hoztak vele szemben.
179
Részletes indokolás
1-2., 4-5., 22-23., 34-37., 50-51., 66., 81-84. §
E §-ok a Btk. terrorizmussal kapcsolatos rendelkezéseinek módosításával összefüggő
pontosításokat tartalmazzák.
3. §
A Javaslat 3. §-a a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvénynek (Vht.) a 2014/41/EU
irányelvnek való megfelelésre tekintettel módosuló rendelkezését tartalmazza. Figyelemmel arra,
hogy az európai nyomozási határozatban megjelölhető speciális jogsegély forma, az ún.
ideiglenes intézkedés keretében az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés
végrehajtása is kérhető, indokolttá vált a végrehajtható okiratok körét szabályozó, a Vht. 10. § f)
pontjában foglalt felsorolás kiegészítése az információs rendszerben tárolt adatok megőrzésére
kötelezésről szóló határozattal. A Vht. jogharmonizációs záradéka kiegészül továbbá a
büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló, 2014. április 3-i 2014/41/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelvre történő utalással.
6. §
A Javaslat az egységes fogalomhasználat érdekében módosítja az Nbjt. hatályos rendelkezését.
Ennek keretében egyrészt mellőzi a felségjogra történő, a gyakorlatban nehezen értelmezhető
foglom használatát, másrészt az EUtv. rendelkezéseivel egységesen a közrend és a
nemzetbiztonsági érdek sérelme esetén zárja ki a jogsegélykérelem teljesíthetőségét, illetve
előterjeszthetőségét.
A Javaslat nem változtat a bűnügyi jogsegély szabályozásának azon általános rendszerén, hogy
az Nbjt. mint általános szabály alkalmazandó, amennyiben az EUtv. arról külön nem
rendelkezik. Ennek megfelelően a most módosuló 2. § is olyan általános szabály marad, amely
eltérő rendelkezés hiányában az Európai Unión belül is alkalmazandó, ha az EUtv. nem
tartalmaz speciális rendelkezést. Az Uniós eszközök azonban jellemzően nem ismerik az
általános teljesíthetőségi akadályt, amely intézményt felváltó konkrét megtagadási okokat
nevesítenek. A megtagadási okok között a közrend sérelme már nem jelenik meg, amely az
Európa Unión tagállamai között valójában már nem is lenne értelmezhető. A nemzetbiztonsági
érdek ezzel szemben a megtagadási okok között is nevesítésre kerül. A tagállamok közötti
jogsegély esetén az Nbjt. 2. §-ában meghatározott általános teljesíthetőségi feltétel
alkalmazhatósága a Magyarországról kiinduló jogsegélyeket esetén, másrészt abban az estben
merülhet fel, ha az EUtv. a megtagadás intézményével kapcsolatot rendelkezést nem tartalmaz,
vagy a tagállamok között nem az Eutv.-ben nevesített együttműködési forma alkalmazására kerül
sor, ide értve a két- vagy többoldalú nemzetközi egyezményeken alapuló együttműködést is. Így
például az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000 évi
egyezmény alapján Dániával és Írországgal folytatott jogsegélyi együttműködés során e
rendelkezés továbbra is alkalmazható.
180
7. §
A Javaslat az EUtv. 2017. január 1. napjától hatályos 24. § (2) bekezdésével egyezően rendezi a
nemzetközi elfogatóparancs végrehajtása keretében a tárgyak lefoglalásának és átadásának
kérdését. A hatályos szabályozás – 19. § (2) bekezdés, 30. § – az elfogatóparancsban megjelölt
tárgyak lefoglalása és átadásának elrendelése vonatkozásában kizárólag a Fővárosi
Törvényszéket nevesíti, annak ellenére, hogy a gyakorlatban a nemzetközi körözéssel érintett
személy elfogására, így a birtokában található tárgyak lefoglalására is a Fővárosi Törvényszék
bevonása nélkül kerül sor. Ennek megfelelően a Javaslat megteremti annak jogalapját, hogy az
elfogás során eljáró hatóság rendelkezhessen az érintett személy birtokában lévő, az Nbjt. 30. §-a
alapján a kiadatási eljárásban átadható tárgyak lefoglalásáról.
8. §
A hatályos szabályozás kizárólag az egyszerűsített kiadatási eljárás esetén – 23. § (3) bekezdés –
tartalmaz eljárási szabályt arra nézve, hogy az eljárás mikor és milyen módon kerül a Fővárosi
Törvényszékről a kiadatás kérdésében döntéshozatalra jogosult miniszterhez. A Javaslat ezért a
kialakult és ésszerű joggyakorlatnak megfelelően a kiadni kért személy hozzájárulása nélküli
eljárásban is szabályozni kívánja a Fővárosi Törvényszék eljárását.
9. §
Az Európai Unió Bíróságának C-25/15. számú előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, a
Budapest Környéki Törvényszék által előterjesztett ügyben 2016. június 9-én hirdetett ítélete, az
un. Balogh-ítélet alapján szükségessé vált a külföldi ítélet elismerésével kapcsolatos magyar
szabályozási rendszer teljes körű átalakítása, újragondolása. Amíg a hatályos szabályozás a
külföldi ítélet elismerése tekintetében nem tett különbséget a tagállami ítéletek, és harmadik
országok bírósága által hozott ítéletek tekintetben, addig az új rendszer a tagállami ítélek
érvényével kapcsolatos szabályozást teljes mértékben elkülöníti a harmadik országok ítéletének
rendszerétől. A tagállami ítéletek esetében főszabállyá vált, hogy a tagállami ítéletek külön
eljárás nélkül érvényesülnek és figyelembe veendők, és csak a Javaslatban meghatározott
konkrét esetekben kerül sor az immáron az Eutv.-ben önállóan szabályozott un. megfeleltetési
eljárásra. Ennek megfelelően a külföldi ítéletek elismerésére csupán lényegesen korlátozottabb
számban kerül sor.
Az ECRIS rendszer kialakításának köszönhetően, az egyébként is a külföldi ítéletek túlnyomó
többségét képező tagállami ítéletek esetén a tagállami ítéletek teljes körűen a magyar bűnügyi
nyilvántartó szerv rendelkezésére állnak. Ezzel szemben a harmadik államok esetén az ítéletek
továbbra is diplomácia úton, alapvetően az 1959. április 20-án kelt, a kölcsönös bűnügyi
jogsegélyről szóló európai egyezmény 22. cikke alapján évente egyszer kerülnek továbbításra,
amely rendszerben a külföldi ítéletek koránt sem teljes körűen álltak rendelkezésre. A hatályos
szabályozás az ECRIS rendszer kialakítását követően megnövekedett munkaterhet az elismerés
decentralizálásával, valamennyi törvényszék illetékességének megállapításával kívánta kezelni.
A gyakorlati tapasztalatok alapján ugyanakkor problémaként merült fel, hogy az elismeréses
181
eljárások jelentősen elhúzódtak, számottevően elétérő joggyakorlat kialakulását mutatták,
továbbá illetékességi összeütközésekhez vezettek, amennyiben egy már megindult elismeréses
eljárás mellet a büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételére is sor került.
A Javaslat által kialakított új rendszerben a külföldi ítéletek elismerésével kapcsolatos eljárások
száma szükségszerűen csökkeni fog, ezért indokolt, hogy az eljárás ismét centralizált módon
kerüljön sor, annak lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességgel
rendelkezzen. A külföldi ítéletek elismerése speciális szaktudást, a külföldi jogrendszerek, jogi
terminológiák megfelelő ismeretét igényli, amely szintén indokolja az eljárás koncentrálását.
Mindennek megfelelően a hatályos szabályozásnak az illetékességet differenciáltan
meghatározó, a tagállam ítéletek esetén különös szabályokat tartalmazó rendelkezései
feleslegessé váltak.
A Javaslat továbbá pontosítja a Be. különleges eljárások általános szabályaira történő utalást,
amikor kimondja, hogy a bíróság eljárása során a Be. 555. § (2) bekezdés j) pontjának, a bűnügyi
költségre vonatkozó szabálya sem alkalmazandó. A bűnügyi költség viselésére az Nbjt. már a
hatályos szabályok szerint is speciális, és a kérdést teljes körűen rendező szabályozást tartalmaz,
így ez érdemi változást nem jelent, ugyanakkor segíti az egységes jogalkalmazás kialakulását.
10. §
A Javaslat a korábban említettek szerint a Balogh-ítélet nyomán teljesen átalakította a külföldi
ítéletek érvényesülésének rendszerét. A tagállami ítéletek érvényesülését a továbbiakban
kizárólag az EUtv. rendelkezései szabályozzák, amelyet az Nbjt. 47. § (2) bekezdése tesz
egyértelművé. E rendelkezésnek megfelelően a tagállami ítéletek tekintetében nem érvényesül az
EUtv. 2.§-ában meghatározott rendelkezés, azaz a tagállami ítéletek érvényét tekintve az Nbjt.
nem tekinthető kisegítő háttér-jogszabálynak. Az EUtv. a tagállami ítéletek érvényét, és az ezzel
kapcsolatos eljárást teljes körűen és kizárólagosan szabályozza.
A (2) bekezdés azt is egyértelművé teszi, hogy e cím tekintetében külföldi ítélet alatt az un.
harmadik országok ítéletét, tehát az Európai Unió tagállamain kívül eső más ország bírósága
által hozott ítéletet kell érteni.
Az egységes fogalom használat érdekében indokolt volt a cím megváltoztatása is. A hatályos
szabályozás helyenként „a külföldi ítélet érvényének elismerése”, helyenként a „külföldi ítélet
elismerése” kifejezést használja. A szabályozás egyértelművé teszi, hogy a külföldi ítélet érvénye
és a bíróság eljárása (elismerés) egymástól elkülönült fogalmak. A bíróság az eljárás, az
elismerés során nem a külföldi ítélet érvényét ismeri el, hanem magát az ítéltet, és ezzel
biztosítja annak – meghatározott tartalommal történő – érvényesülését. Mindezeknek
megfelelően a Javaslat az Nbjt.-ben, az Eutv.-ben és a kapcsolódó jogszabályokban is egységesé
teszi a „külföldi ítélet elismerése” kifejezés alkalmazását.
182
Az Nbjt. új 47. § (1) bekezdése tartalmazza a külföldi ítéletek érvényének új alapelvét, amely
szerint egy külföldi ítélet csak akkor érvényesülhet Magyarországon, ha az egy magyar bíróság
elismerte. A Javaslatban megjelenő szabályozás során figyelemmel kellett lenni arra is, hogy e
rendelkezés, nem csupán az Európa Tanács tagállamai tekintetében alkalmazandó, hanem a Föld
bármely országában hozott ítélet tekintetében. Az Európai Unió területén a kölcsönös elismerés
és a kölcsönös bizalom, valamint az ezen jogelvi alapokat erősítő kötelező uniós jogi aktusok
okán természetesnek tekinthető, hogy egy tagállami ítélet a magyar jogrendszer alapelveinek
megfelelő. Ezzel szemben harmadik országok esetében olyan rendszer kialakítása indokolt,
amely bármelyik ország ítéletének érvényesülését egységesen képes biztosítani. Tekintettel arra,
hogy ez speciális, az érintett ország jogrendjét, jogi szabályozását érintő ismereteket igényelhet,
így szükségszerű, hogy a külföldi ítélet figyelembe vételére csak egy erre kijelölt bíróság által
lefolytatott külön eljárást követően kerülhessen sor. E kötelezettség kiterjed a ne bis in idem
elvére is, többek között annak kiküszöbölése érdekében, hogy egy kétes eredetű, azonos
tárgyban hozott felmentő vagy éppen marasztaló ítélet puszta ténye ne képezhesse akadályát a
Magyarországon folyó büntetőeljárásnak.
A Javaslat a külföldi ítélet érvényesülésének feltételét érdemben nem változtatja meg, egy
külföldi ítélet továbbra is abban az esetben vehető figyelembe, ha az a magyar jogrendszer
alapelveivel nem ellentétes. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a Javaslat tudatosan tér el a
hatályos szöveg „magyar jogrenddel” fogalmától, amikor a magyar jogrendszer „alapelvei”
kifejezést használja. Ennek oka, hogy egy külföldi ítélet érvényesülésének nem lehet feltétele,
például a magyar büntető eljárásjogi rendelkezések maradéktalan betartása. Amennyiben az
ítéletet a tisztességes eljárás elvének megfelelően, a terhelti jogok tiszteletben tartása mellett,
arra jogosult, törvényes bíróság hozta, úgy fő szabály szerint az ítélet érvényesülésének nem
lehet akadálya. Ennek megvizsgálása és meghatározása ugyanakkor az adott ítélet érvényét
megállapító bíróság feladata.
Javaslat által kialakított rendszerben az Nbjt. 47.§ (2) bekezdésének hatályos szabályozása
szükségtelenné vált. Amennyiben a külföldi bíróság ítéletét még nem ismerték el, úgy az nem
vehető figyelembe, így eljárási akadályt sem képezhet. Amennyiben azonban az ítélet érvényét
magyar bíróság elismerte, úgy a továbbiakban magyar bíróság ítéletével azonos érvényűnek kell
tekinteni, így az ítélet teljes körű eljárási akadályt képez. Ennek megfelelően ilyen esetben
büntetőeljárás megindítására sincs lehetőség. A Javaslat ennek ellenére rendelkezik arról, ha
külföldi bíróság el nem ismerhető ítélete áll rendelkezésre. Az előbb kifejtettek szerint ilyen
esetben a magyar büntetőeljárás lefolytatásának nincs akadálya, ugyanakkor a tisztességes
eljárás elve megköveteli, hogy a külföldön fogvatartásban töltött időt utóbb ilyen esetben is
beszámítsák.
Ugyancsak elhagyja a Javaslat a 47.§ hatályos (3) bekezdésében megjelenő szabályozást,
egyértelművé téve, hogy az elismert külföldi ítélet az elismerés során nem válik magyar ítéletté,
az megőrzi külföldi ítélet jellegét, azonban érvényét tekintve – az elismerést követően – osztja a
magyar bíróság ítéletének érvényét. Ez illeszkedik többek között ahhoz is, hogy egy külföldi
183
ítélet elismerését követően sem lehet azt Magyarországon rendkívüli jogorvoslattal támadni,
illetve az elismert külföldi ítéletben kiszabott büntetés, vagy alkalmazott intézkedés
végrehajtására is csak annak átvételét követően kerülhet sor.
Az Nbjt. 47.§ új (5) bekezdése a hatályos szabályozással azonos.
11. §
A Javaslat megváltoztatja a külföldi ítélet elismerésének részletszabályait a részben
felfüggesztett szabadságvesztés büntetés szabályozását illetően. A hatályos szabályozás alapján a
magyar jogrendszerben jelenleg ismeretlen büntetési nem, a részben felfüggesztett
szabadságvesztés büntetés átalakítására végrehajtandó szabadságvesztésként, valamint abból
történt feltételes szabadságra bocsátásként kerül sor. Ez ugyanakkor indokolatlanul súlyos
jogkövetkezményeket eredményez, amelynek szabályozását az EUtv. új megfeleltetési eljárása
átalakította. Az Nbjt. szabályozását ennek megfelelően az egységes szabályozás érdekében
szükséges volt az EUtv. rendszeréhez igazítani.
A Javaslat az átalakítás szabályozását az egységes jogalkalmazás érdekében, az EUtv. hasonló új
rendelkezéséhez igazodóan egészíti ki a (9) bekezdéssel, amely egyértelművé teszi, hogy a
felfüggesztett szabadságvesztés büntetés vagy más hasonló szankció utólagos elrendelésére a
magyar jogszabályok alapján, egy utóbb indult magyar büntetőeljárásban az elismerés alapján
önmagában nem lehetséges, illeszkedve a 10. §-hoz fűzött indokolásban kifejtett alapelvhez,
hogy az elismeréssel az ítélet nem válik magyar, akár a végrehajtást is érintő ítéletté. Ezért az
ilyen jellegű rendelkezésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a büntetés vagy intézkedés
átvételére is sor került. Ennek bővebb kifejtését az EUtv. hasonló rendelkezéséhez fűzött
indokolás tartalmazza.
12. §
A Javaslat az 1994. évi XX. törvénnyel kihirdetett, Strasbourgban, 1983. március 23-án kelt, az
elítélt személyek átszállításáról szóló egyezmény, valamint annak – a 2001. évi LXVII.
törvénnyel kihirdetett – kiegészítő jegyzőkönyv alapján rendezi újra a szabadságvesztés büntetés
végrehajtása átvételének és átadásának rendszerét.
Az Egyezmény a fogvatartott személy átszállítását, a végrehajtás átadását fő szabály szerint a
külföldön fogvatartásban lévő terhelt esetében teszi lehetővé és az érintett hozzájárulásához köti,
amelyet az új (1) bekezdés tartalmaz. A Javaslat a büntetésből fennmaradó tartamot – hat
hónapban meghatározva – is az Egyezménynek megfelelően szabályozza.
A terhelt hozzájárulása alól a kiegészítő jegyzőkönyv vezetett be kivételeket, egyrészt a terhelt
kiutasítása, másrészt a terheltnek a végrehajtó államba történő szökése esetén, amelyeket az új
(2)-(4) bekezdések szabályozzák. A Javaslat (3) bekezdése a terhelt szökése tekintetében
megtartotta a hatályos szabályozás – 49. § (3) bekezdésben megjelenő – fogalomhasználatát,
amely a terhelt Magyarországra történő visszatéréséről rendelkezik. Ennek megfelelően az új (4)
184
bekezdés a hatályos szabályozásnak megfelelően rendezi a terhelt távollétében hozott ítéletek,
valamint a terhelt nem tiltott visszatérésének eseteit, amikor a terhelt hozzájárulása nélkül a
végrehajtás átvételére nem kerülhet sor. Meg kell jegyezni, hogy ez az egyetlen eset, amikor a
Magyarországon tartózkodó terhelt tekintetében kerülhet sor a végrehajtás átvételére. Minden
más esetben a terhelt külföldön van fogvatartásban.
Az új (5) bekezdés a kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikk (4) bekezdésének megfelelően rendelkezik
arról, ha a terhelt hozzájárulása nélkül és felróható magatartása hiányában kerülhet sor a
végrehajtás átadására, úgy a tisztességes eljárásnak megfelelően a specialitás elve érvényesüljön.
Az európai elfogatóparancshoz hasonlóan a Javaslat a (6) bekezdésben rendelkezik arról, hogy
miniszter – amennyiben annak alapjául szolgáló büntetőeljárás ténye az átvételt megelőzően már
ismert – a végrehajtás átvételének feltételül szabhassa, hogy a végrehajtás átadását
kezdeményező ország hozzájárulását adja a terhelttel szemben más büntetőeljárás
lefolytatásához.
A (7) bekezdés a hatályos szabályozással azonos tartalmú.
13. §
A Javaslat az 51. § újraszabályozásával, valamint az 53. § módosításával a végrehajtás
átvételével kapcsolatos bírósági eljárás rendjét is átalakítja, egyszerűsíti.
Az 51. § (1) és (4) bekezdése a hatályos szabályozásnak megfelelően rendezi a végrehajtás
átvételével kapcsolatos bírói és miniszteri feladatokat, valamint rendezi a külföldi ítélet
elismerése és a végrehajtás átvétele intézményeinek egymáshoz való viszonyát is.
Az új (2) bekezdés nem változtat azon a fő szabályon, hogy a bíróság a külföldi ítélet
elismerésével kapcsolatos korábbi döntéshez kötve van, amely alól két kivételt enged. Az a)
pontban a hatályos szabályozásnak megfelelően a végrehajtást átvétele során a korábbi, az
elismerés akadályát képező hiányosságok pótlására került sor. A b) pont – az EUtv. hasonló új
szabályához igazodóan – annak teremti meg a lehetőségét, hogy a végrehajtás átvétele során a
bíróság a korábban hiányos tartalmú elismerésével kapcsolatos döntésétől, vagy a beszerzett új
adatokra figyelemmel törvénysértő rendelkezésétől eltérhessen. Az elismerés törvénysértő
rendelkezéseitől való eltérés lehetősége a Be. különleges eljárásai között szabályozott keretek
között értelmezhető, tehát nem alkalmas arra, hogy a rendkívüli jogorvoslattal orvosolható
hiányosságokat küszöbölje ki.
Az új (3) bekezdés a végrehajtás átvételének a 12. § rendelkezései szerint kialakított új
szabályozásához igazodik. A végrehajtás átvételére a jellemzően a külföldön fogvatartásban lévő
terhelt vonatkozásában kerül sor. Ez alól az új 49. § (3) bekezdésében szabályozott eset – amikor
a terhelt Magyarországra visszatért – jelent kivétel. A külföldön fogvatartásban lévő személy
esetén nincs lehetőség arra, hogy személyesen működjön közre a bíróság eljárásában. Ilyenkor a
bíróság a döntését az iratok alapján is meghozhatja, a terhelt részvételét az eljárásban
185
határozatának kézbesítésével, jogorvoslat biztosításával lehet garantálni. A Magyarországon
tartózkodó terhelt esetén ugyanakkor biztosítani kell, hogy a végrehajtás átvételével kapcsolatos
bírósági döntéshozatalban személyesen is eljárhasson. E rendelkezéshez kapcsolódik az 53.§
rendelkezéseinek átalakítása is.
14. §
A Javaslat a hatályos szabályozással ellentétben lehetőségként szabályozza, ha a külföldi bíróság
által hozott ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés időpontjában az elítélt ellen a
megkeresés alapjául szolgáló cselekmény miatt büntetőeljárás folyik. A hatályos szabályozásban
megjelenő kötelezettség sértheti az eljárás érdekeit, vagy éppen a tisztességes eljárás
követelményét is, hiszen nem kizárt, hogy a Magyarországon folyó eljárásban a terhelt személyi
szabadságot korlátozó kényszerintézkedés hatálya alatt áll, amellyel nem egyeztethető össze az
eljárás felfüggesztése. Az eljáró bíróság, ügyészség feladata annak megítélése, hogy a külföldi
bíróság által hozott ítélet végrehajtásának átvétele iránti megkeresés teljesítése várhatóan olyan
eredménnyel zárul-e – így például a külföldi ítélet érvényének elismerésével, és ezzel eljárás
folytatásának akadályával –, amely indokolja az eljárás felfüggesztését.
15-16. §
A végrehajtás átvételével kapcsolatos – már a hatályos szabályozás alapján is kialakult –
eljárásrendben a bíróság törvényi feltételekkel kapcsolatos döntését követően, a végrehajtás
átvételéről a miniszter dönt és köt megállapodást a végrehajtás átvételét kezdeményező
állammal. E döntési mechanizmust követően kerül sor a külföldön fogvatartásban lévő személy
Magyarországra történő átszállítására, vagy a Magyarországon tartózkodó személy tekintetében
a büntetés végrehajtásának megkezdésére. Az eljárás ezen szakaszában a bíróság döntése, illetve
a miniszter által kötött megállapodás már nem módosítható, ezért a hatályos szabályozás 53. §
(2) és (3) bekezdésében szabályozott letartóztatásra, illetve tárgyalás tartására indokolatlanul
került sor, e tárgyalás annak formalitásán túlmutató, érdemi jelentőséggel nem bírt.
Mindennek megfelelően a Javaslat mellőzi a terhelt átvételét követő letartóztatás szabályozását
és tárgyalás tartását, amely egyébiránt a Magyarországon tartózkodó személy esetén nem is volt
értelmezhető. Ez ugyanakkor nem jár a terheltet megillető garanciális jogok sérelmével, hiszen
az új 49. § (3) bekezdése megfelelően biztosítja a terhelt előzetes és érdemi részvételét a
döntéshozatalban, amelyre továbbra is jellemzően a terhelt hozzájárulásával kerülhet sor. Az új
rendelkezések megfelelően rendezik a terhelt átszállítását, és büntetés-végrehajtási intézetbe
történő befogadását.
Az átszállítást követő letartóztatás elmaradásával indokolttá vált az 54. § (1) bekezdésének
módosítása is, amely ugyanakkor érintetlenül hagyta a külföldön fogvatartásban – vagy más
beszámítható kényszerintézkedés hatálya alatt – töltött idő beszámításának kötelezettségét.
Amennyiben a végrehajtás átvétele során a beszámításról nem, vagy nem a törvénynek
megfelelő döntés született úgy e hiányosság, illetve hiba a Be. megfelelő különleges eljárásának
alkalmazásával küszöbölhető ki, így ez sem indokolja az utólagos tárgyalás tartásának
186
szükségességét.
17. §
A Javaslat az új 55/A. §-ban kialakított intézménnyel, a kiegészítő jegyzőkönyv 2. cikk (2)
bekezdésének megfelelően – az EUtv. ideiglenes végrehajtási letartóztatásának szabályozásához
hasonlóan – rendelkezik a Magyarországon tartózkodó terhelt esetén annak biztosításáról, hogy a
végrehajtás átvétele esetén a végrehajtás ténylegesen is megkezdhető legyen.
A Javaslat az ideiglenes végrehajtási letartóztatást csak az ügyész indítványára teszi lehetővé,
amely érdekében biztosítja a terhelt őrizetbe vételének lehetőségét az ügyész számára. Az
ideiglenes végrehajtási letartóztatás tartama, beszámítása és felülvizsgálata az EUtv.
rendelkezésihez igazodik. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy az Nbjt. alapján az ideiglenes
végrehajtási letartóztatásra a végrehajtás átadására irányuló kérelem megérkezése előtt nem
kerülhet sor.
18. §
A Javaslat egységesen mellőzi az Interpol fogalomhasználatát az Nbjt.-ből, amely fogalom
bevezetésével kapcsolatos, korábban hatályos 24. § (2) bekezdését, a 2007. évi CV. törvény
2007. augusztus 10. napján megváltoztatott. A nemzetközi rendőri együttműködéssel kapcsolatos
feladatokat Magyarországon a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ látja el, ezért
indokolt az egységes fogalomhasználat.
A Javaslat továbbá egységesen szabályozza annak kérdését is, hogy a jogsegélyek teljesítésével,
illetve végrehajtásával kapcsolatban a terhelt vagy más fogvatartott személy szállítását, átadását,
átvételét minden esetben a NEBEK szervezi, illetve bonyolítja, amely során az érintett
őrizetének és szállításának a biztosítása végett a rendőrség közreműködését veszi igénybe.
Az 58. § új (3) bekezdése a 12. §-ban – az Nbjt. új 49. § (5) bekezdésében – szabályozott
specialitás elvének megfelelően, illetve a kiegészítő jegyzőkönyv 3. cikk (4) bekezdés a)
pontjában foglaltak szerint azt szabályozza, hogy milyen módon kerülhet sor egy átadott személy
esetén az újabb büntetőeljárás lefolytatásához történő hozzájárulás megadására.
19-20. §
A Javaslat a fogvatartott személy átmenő átszállítását – az EUtv. új rendelkezéseihez hasonlóan
– a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átvételétől függetlenítve, immáron önálló
jogintézményként szabályozza, ezzel egyértelműen kifejezve, hogy annak alkalmazására
bármilyen jellegű jogsegély teljesítésével, előterjesztésével kapcsolatban sor kerülhet. Az átmenő
átszállítás alapvető rendelkezéseit tekintve minden esetben az alapjául szolgáló jogsegély
rendelkezésit osztja, ezért egyfajta atipikus jogsegélynek is tekinthető, mert kiadatási eljárásban,
illetve eljárási vagy végrehajtási jogsegély estén is sor kerülhet az alkalmazására.
A fejezet az átmenő átszállítás alapjául szolgáló jogsegélytől eltérő szabályokat tartalmazza. A
187
75/B.§ (2) bekezdése rögzíti, hogy az átmenő átszállítás iránti kérelem esetén a döntésre a
miniszter jogosult. Bejövő kérelem esetén Magyarország az átmenő átszállítás alapjául szolgáló
jogsegélyben sem kibocsátóként, sem végrehajtóként nem érintet, csupán a fogvatartott személy
átmenő átszállításában közreműködik.
Az új (3) bekezdés a ma gyakorlatilag fő szabállyá vált légi úton történő átmenő átszállítást
szabályozza, amellyel kapcsolatban a törvény gyakorlati szempontból, a mai életviszonyoknak
megfelelően már nem követeli meg sem a miniszter döntését, sem tájékoztatását. A légi úton
tervezett átszállítás estén is előfordulhat nem várt esemény, amely következtében a terhelt
Magyarország területén történő fogvatartását kell biztosítani. Ennek jogalapját a (7) bekezdés a)
pontja teremti meg. A terhelt őrizetbe vételét követen, az őrizet határidején belül a nemzetközi
bűnügyi együttműködés eszközrendszerét felhasználva kell a terhelt fogvatartását, illetve
továbbszállítását biztosítani. Amennyiben erre nincs lehetőség a terheltet szabadlábra kell
helyezni.
A Javaslat lényegesen részletesebben szabályozza a nem légi úton, vagy a Magyarország
területén tervezett leszállással végrehajtott átmenő átszállítást. Ilyen esetben a miniszter döntését
megelőzően az átmenő átszállítást kezdeményező országgal kötött megállapodásban kell
rögzíteni a terhel magyarországi fogvatartásának, szállításának részleteit, feltételeit. Az (5)
bekezdés a specialitás elvéhez hasonló, az átmenő átszállítás végrehajtását biztosítandó
értelemszerű rendelkezést tartalmaz arra, hogy a terhelt fogvatartásának elrendelésére más okból,
mint az átmenő átszállítás végrehajtása nem kerülhet sor. E tilalom az átmenő átszállítás előtt
elkövetett cselekményekre vonatkozik – függetlenül attól, hogy azt a terhelt Magyarországon
vagy külföldön követte el –, így nincs akadálya annak, hogy az átszállítás során elkövetett
bűncselekmény miatt a terhelt őrizetbe vételére kerüljön sor.
Ha az átmenő átszállítás során olyan előre nem látható esemény következik be, amely
lehetetlenné teszi, hogy az átmenő átszállítást az előzetesen tervezett időben, illetve módon
hajtsák végre a (7) bekezdés b) pontja alapján a terhelt őrizetbe vételére kerülhet sor. Nem
tartozik a megjelölt esetkörbe, ha az átmenő átszállítás során a szállító járműben műszaki hiba
keletkezik, vagy a jármű testi sérüléssel nem járó közúti balesetet szenved, ami ésszerű időn
belül, akár egy másik szállító jármű biztosításával kiküszöbölhető, ugyanakkor a terhelt őrizetbe
vételére kerülhet sor, ha tartós orvosi ellátása válik szükségessé.
Az Nbjt. új 75/C. §-a a magyar jogsegély teljesítése érdekében kezdeményezett átmenő
átszállítás szabályait tartalmazza. Ebben az esetben a jogsegély – kiadatás, eljárási jogsegély,
végrehajtási jogsegély – előterjesztésére jogosult, elválhat az átmenő átszállítás
kezdeményezésére jogosult minisztertől. A fogvatartásban lévő személy szállításának
bonyolítását valamennyi esetben a NEBEK készíti elő és végzi. Ezért – indokolt esetben a
jogsegély előterjesztésére jogosulttal együttműködve – a NEBEK feladata, hogy az átszállítás
útvonalának és módjának ismeretében a miniszternél az átmenő átszállításra irányuló kérelem
előterjesztését kezdeményezze.
188
A Javaslat a magyar kezdeményezések esetén is külön szabályozza a légi úton, leszállás nélkül
tervezett átmenő átszállítást, ahol az érintett tagállam engedélyének beszerzésére nincs szükség.
Amennyiben az átmenő átszállítás során előre nem látott okból leszállásra, vagy az átmenő
átszállítás megszakítására kerül sor, a miniszter feladta, hogy az érintett személy
továbbszállítása, fogvatartásának biztosítása végett haladéktalanul egyeztetést kezdeményezzen,
indokolt esetben jogsegélykérelmet terjesszen elő. Ha a légi úton tervezett átmenő átszállítás
során nem tervezett leszállásra kerül sor, e rendelkezés alapján átmenő átszállítás
kezdeményezése indokolt az érintett légi úton, vagy más módon történő továbbszállításának
biztosítása érdekében.
21. §
A Javaslat egységes fogalomhasználatot vezet be az Nbjt. és az EUtv. tekintetében, amely során
a kialakult joggyakorlatnak megfelelően a bűncselekmény tárgyi súlya kifejezést használja.
A Javaslat a 18. §-hoz fűzött indokolásban foglaltak szerint, pontosítja a jogsegélyi
együttműködés során kapcsolattartóként eljáró rendőri szerv megnevezését.
A Javaslat a 10. §-hoz fűzött indokolásnak megfelelően, pontosítja a külföldi ítélet elismerésével
kapcsolatos fogalomhasználatot.
24. §
A Javaslat a Be. törvény módosításával – a külföldi, illetve a tagállami ítéletek érvényének
átalakításával párhuzamosan – az egységes jogalkalmazás kialakítása érdekben rendezi az un. ne
bis in idem elvét.
A Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 54. cikkében megfogalmazott, az
Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikkében és más uniós jogi aktusokban is megjelenő
kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma, szoros összefüggésben van az Európai
Unió szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségének alapelvével, illetve
az unión belüli mozgásszabadsággal, amelyet a jogszabályok és a joggyakorlat is
ellentmondásosan kezelt.
A külföldi ítéletek elismerésének hatályos rendszerében nem volt egyértelmű, hogy a
büntetőeljárási akadályként meghatározható ne bis in idem elve (a kétszeres eljárás alá vonás és
a kétszeres büntetés tilalma) miként érvényesül, hiszen a Be.-ben, a Nbjt.-ben és más
jogszabályokban is tetten érhetők olyan rendelkezések, amelyek a tagállami ítéletek
érvényesülését minden tekintetben az ítélet elismerésének lefolytatásához látszottak kötni.
További probléma, hogy a büntetést kiszabó ítéletek esetén a ne bis in idem elv csak a már
végrehajtott vagy végrehajthatatlanná vált döntések tekintetében érvényesülhet. Végezetül a
hatályos szabályozás kizárólag a tagállami ítéletek tekintetében tartalmazott – az előbb
említettek szerint, meglehetősen ellentmondásos és hiányos – szabályozást, ugyanakkor az uniós
189
joggyakorlat a ne bis in idem elvét már régóta kiterjesztette az ügy érdemében hozott, nem
bírósági (tipikusan a nyomozást megszüntető) határozatokra. Mindezekre figyelemmel
elkerülhetetlen volt, hogy az egységes jogalkalmazás biztosítása végett az uniós jogban egyre
fontosabb szerepet betöltő ne bis in idem elv a Be. rendelkezései között is egyértelműen
megjelenjen.
A külföldi (ideértve a tagállami) ítéletek érvényének, elismerésének átalakítása a harmadik
országok ítéletei tekintetében egyértelmű helyzetet teremt. A harmadik országok bírósága által
hozott ítéletek vonatkozásában az új rendszerben kizárólag a külföldi ítélet elismerést követően
kerülhet sor annak bármilyen okból történő figyelembe vételére. Az elismerés nélkül tehát a
harmadik ország ítélete a magyar jogrendszerre nem lehet hatással. Az elismerést követően
ugyanakkor a külföldi ítélet Magyarországon – az elismerésnek megfelelően – teljes körűen
érvényesül, így a harmadik országok vonatkozásában a ne bis in idem elv alkalmazása a
továbbiakban nem jelenthet gyakorlati problémát. A harmadik országok esetében a nem bírósági
határozatok kötő erejének érvényesülésére nincs lehetőség, így e körben a ne bis in idem elv nem
érvényesülhet, egy harmadik országban hozott nyomozást megszüntető határozat nem képezhet
eljárási akadályt a magyar büntetőeljárásban.
A tagállami ítéletek esetében a Javaslat mértékadó átalakítást hajtott végre és egyértelművé tett,
hogy fő szabály szerint, ide értve például a ne bis in idem elv kérdését, a tagállami ítéletek –
egyes kizáró okok kivételével – minden további külön eljárás nélkül érvényesülnek és
figyelembe vehetők. Az EUtv. e szabályozással az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó
hatóság feladatává tette, hogy a tagállami ítéleteteket figyelembe vegyék, azonban az ítélet
érvényének tartalmára, következményeire, annak sokszínűségére tekintettel, nézve nem
rendelkezhet teljes körűen. Ennek megfelelően a tagállami ítéletek eljárási akadályt képező
érvényét és annak korlátait az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében indokolt volt a Be.-
ben megjeleníteni. A Javaslat ezt a Be. 6. § (3) bekezdésének kiegészítésével hajtja végre. Az új
e) pont biztosítja az uniós jogban szereplő és az uniós joggyakorlatban kidolgozott ne bis in
idem elv érvényesülését mind a bírósági ítéletek, mind más az ügyet érdemben elbíráló – arra
alkalmas – más határozatok tekintetében.
A Javaslat tehát figyelemmel van arra, hogy a kétszeres eljárás tilalma az ügy érdemében hozott
nem bírósági határozatokhoz is kapcsolódhat. Ezek a magyar jogi terminológiában a feljelentést
elutasító, nyomozást megszüntető (ideértve a megrovást alkalmazó, továbbá a közvetítői eljárást
vagy a vádemelés elhalasztását követő megszüntetést is) határozatok lehetnek. A határozatok
csak akkor alkalmasak eljárási akadályt képezni, ha azok kizárják az eljárás „egyszerű” – akár
hivatalból vagy rendes jogorvoslattal történő – folytatását. A Javaslat ugyanakkor egyértelművé
teszi, hogy e határozatok említett „jogerejét” érintően a határozatot hozó tagállam nemzeti joga
az irányadó. Ennek megfelelően indokolt esetben a tagállam hatóságának megkeresésével, vagy
ez e körben rendelkezésre álló uniós csatornák (Eurojust, Európai Igazságügyi Hálózat)
igénybevételével kell tisztázni, hogy a tagállami határozat alkalmas-e arra, hogy eljárási akadályt
képezzen. Az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság feladata, hogy a határozatot hozó
190
tagállamtól a jogrendszerre vonatkozóan beszerzett információk összessége alapján mérlegeljék
az eljárási akadály fennállását.
A Be. 6. §-át kiegészítő (6) és (7) bekezdések a ne bis in idem elv alóli kivételeket jelenítik meg.
Nyilvánvalóan nem képezhet eljárási akadályt egy olyan tagállami ítélet, amely a magyar
jogszabályok – az EUtv. ezzel kapcsolatos új rendelkezési – alapján nem vehető figyelembe. A
(6) bekezdés b) pontjában az ún. territorialitás elve jelenik meg, azonban igen korlátozott
formában. A Magyarország területén elkövetett cselekmények esetén egy tagállami ítélet vagy
más határozat – akár felmentő vagy megszüntető, akár marasztaló rendelkezést tartalmaz – fő
szabály szerint nem képez eljárási akadályt, jóllehet az eljárás megindítása az új (7) bekezdés
alapján legfőbb ügyészi döntéshez kötött. Amennyiben azonban a (6) bekezdés b) pontjában
meghatározott esetben a terhelt elmarasztalására került sor és a kiszabott büntetést már
végrehajtották, vagy az végrehajthatatlanná vált, a tagállami ítélet mégis eljárási akadállyá válik,
vagyis ez egy kivétel a kivétel alól. Ki kell emelni, hogy a részben Magyarország területén
elkövetett – tipikusan a határon átnyúló – cselekmények esetén a b) pontban megjelölt kivétel
nem alkalmazható, és a tagállami ítélet eljárási akadályt képez.
A Be. 6. §. (3) bekezdés új e) pontjában használt „terhelt azonos cselekményét” fogalom
szigorúan értelmezendő, és a ne bis in idem elv kizárólag a tagállami ítélet vagy határozat
alapján egyértelműen azonosítható terhelt, illetve az abban megjelölt – a cselekmény jogi
minősítésétől és a védett jogtárgytól független – történeti tényállás tekintetében érvényesül. E
körben az Európai Unió Bíróságának a C-436/04 számú Esbroeck ügyben kimondott és többször
hivatkozott joggyakorlatát kell irányadónak tekinteni, amely a ne bis in idem elvben megjelenő
tettazonosság kérdésében úgy foglalt állást, hogy „a történeti tényállásnak, azaz az egymáshoz
elválaszthatatlanul kötődő körülmények együttesének az azonossága minősül irányadó
szempontnak [Schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény 54. cikk] e cikk
alkalmazásakor, függetlenül e tényállás jogi minősítésétől és a védett jogi tárgytól”. A magyar
jogi szabályozás sajátossága ellenére ezért nem képez ítélt dolgot az emberölés bűntette miatt
indult büntetőeljárásban, a más sértettet érintő emberölés bűncselekményében hozott marasztaló
tagállami ítélet, akkor sem, ha a két cselekmény a magyar jogszabály alapján adott esetben több
emberen elkövetett emberölés bűntettének minősülne. Ha az ismertetett tartalommal bíró
tettazonosság nem állapítható meg, ugyancsak nem lehet helye az eljárás megszüntetésének a
kábítószerrel visszaélés, az embercsempészet vagy a hűtlenkezelés esetén pusztán, azon az
alapon, hogy a magyar joggyakorlat alapján e cselekmények természetes egységet képeznének. A
tettazonosság fennállása kérdésében az eljáró bíróságnak, ügyészségnek vagy nyomozó
hatóságnak kell érdemben állást foglalnia.
25., 31. §
Az európai nyomozási határozatról szóló irányelv – a jogsegélyi együttműködés
eszközrendszerében először és jelenleg egyedüliként – lehetővé teszi a más tagállamban
fogvatartott személy eljárási cselekmény érdekében történő ideiglenes Magyarországra
szállítását. Így lehetővé vált, hogy európai elfogatóparancs kibocsátása és végrehajtása nélkül
191
biztosítható legyen egy más tagállamban fogvatartott személy terheltként történő személyes
részvétele a magyar büntetőeljárásban. Ennek megfelelően az arányosság elvére figyelemmel
szükségessé vált a Be. 73/A. §-ának kiegészítése azzal, hogy a külföldön fogvatartásban lévő
terhelt tekintetében nemzetközi, illetve európai elfogatóparancs kibocsátására az egyéb feltételek
fennállása esetén is csak akkor kerülhet sor, ha a terhelt jelenléte más módon, így
jogsegélykérelem előterjesztésével nem biztosítható. Jelenleg csupán az európai nyomozási
határozat teszi lehetővé a terhelt ilyen jellegű átszállítását, ugyanakkor nem zárható ki, hogy a
jövőben az intézmény az európai nyomozási határozatot nem alkalmazó tagállamok, vagy
harmadik államok esetén is bevezetésre kerüljön, ezért a Javaslat általános, mind az európai,
mind a nemzetközi elfogatóparancsra is irányadó rendelkezést tartalmaz.
Ugyan ezen indokok tették szükségessé a Be. 532. § kiegészítését. A Javaslat a távollétes
eljárásban külön nevesíti, hogy a terhelt távollétében történő eljárás lefolytatásának lehet helye
akkor is, ha a bűncselekmény tárgyi súlya, illetve az ügy megítélése ezt indokolja.
A külföldön fogvatartásban lévő terhelt ideiglenes átszállítása jelentős költségekkel járhat, amely
nem feltétlenül áll arányban a bűncselekmény tárgyi súlyával, és indokolatlan költségek
viselésének terhét jelentheti a terhelt szármára is. Felmerülhet az is, hogy a terhelt ideiglenes
átszállítása nem lenne képes megfelelően – elégséges ideig – biztosítani a terhelt jelenlétét. A Be.
hatályos rendelkezései alapján a bírósági eljárásban már – szélesebb körű – lehetőség van a
terhelt közreműködésének videokonferencia – zárt célú távközlési eszköz – útján történő
biztosítására is, amely azonban egyes esetekben az eljárás jellege vagy a bíróság döntése miatt
nem megfelelő eszköz a terhelt részvételének biztosítására. A Javaslat az „ügy megítélése”
fogalom használatával kívánta biztosítani, hogy a bíróság figyelembe vehesse a bűncselekmény
tárgyi súlyától független, de a büntetőeljárást érintő, előbb ismertetett, vagy más hasonló
körülményeket is, mint például a bűncselekmény, vagy a büntetőeljárás jelentős közérdeklődésre
számot tartó jellege, a vádlottak jelentős vagy éppen csekély száma, a bűncselekmény vagy a
büntetőeljárás nemzetközi érintettsége.
Mindezen esetekben a Javaslat szélesebb mérlegelési lehetőséget kíván biztosítani a bíróság
számára, hogy az eljárás formáját, a terhelt jelenlétét biztosító eszközrendszert meghatározza.
26-27., 30. §
A külföldi, valamint a tagállami ítéletek érvényének átalakulásával szükségessé válta a Be.
178/A. és 178/B. §-ainak módosítása, amely az eljáró hatóságok kötelezettségét határozta meg,
amennyiben egy ügyben relevanciával bíró külföldi vagy tagállami ítéletre utaló adat merült fel.
A Javaslat egyszerűsítette a 178/A. § (2) bekezdését, amelyben a továbbiakban csupán a magyar
bűnügyi jellegű nyilvántartások adatainak beszerzésére vonatkozó kötelezettség kapott helyet. A
rendelkezés átalakításával egyidejűleg a Javaslat a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról
és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény fogalomhasználatának
megfelelően pontosította a „központi szabálysértési nyilvántartás” megjelölést is.
192
A Javaslat az egyszerűsített 178/B. §-ban szabályozta újra az eljáró hatóságok külföldi
ítéletekkel kapcsolatos feladatait. A bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok
közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló 2009/315/IB számú tanácsi
kerethatározatnak megfelelően, a Bnyt. alapján magyar bűnügyi nyilvántartó szerv a tagállami
határozatok nyilvántartásában tárolja a magyar állampolgárok tekintetében hozott tagállami
ítéletek adatait. E nyilvántartás nem része a bűnügyi nyilvántartási rendszernek, így a 178/A. §-
ban meghatározott ellenőrzési kötelezettség a tagállami határozatok nyilvántartást nem érinti.
Ennek megfelelően annak tisztázására, hogy a magyar állampolgárok tekintetében rendelkezésre
áll-e más tagállamban hozott ítélet az eljáró nyomozó hatóság, illetve ügyészség feladata a
tagállami határozatok nyilvántartásának ellenőrzése. A kerethatározat rendelkezéseinek
megfelelően más tagállamok állampolgárai tekintetében, az állampolgárság szerinti tagállam
nyilvántartó szervének feladata a magyarhoz hasonló tagállami határozatok nyilvántartásának
kezelése, amelyekben kezelt adatok cseréjére nyilvántartó szervek közötti együttműködésben
kerül sor. Ennek megfelelően az (1) bekezdés b) pontja alapján a más tagállam állampolgáraival
kapcsolatban rendelkezésre álló – az unió bármely tagállamát érintő – tagállami ítéletekkel
kapcsolatos adatokat az eljáró nyomozó hatóságnak, illetve ügyészségnek a bűnügyi nyilvántartó
szerv útján kell beszerezni. Ez természetesen nem zárja ki, hogy egy eljárásba más módon – akár
a terhelt vagy más résztvevő által becsatolva, vagy jogsegély keretei között – is tagállami ítéletre
vonatkozó adat kerülhessen be.
A Javaslat (2) bekezdése a tagállami ítéletek figyelembe vételére irányuló, az Európai Unió más
tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló
2008/675/IB tanácsi kerethatározaton alapuló kötelezettségét fogalmazza meg. A figyelembe
vétel szabályait és feltételeit az EUtv. határozza meg. A figyelembe vett, figyelembe vehető
tagállami ítélet esetén ugyancsak az EUtv. határozza meg azokat az eseteket, amelyek során a
tagállami ítélet megfeleltetése szükséges. Az Eutv.-ben meg nem határozott esetekben a
tagállami ítélet a megfeleltetési eljárás lefolytatása nélkül, önmagában érvényesül.
A (3) bekezdés az hatályos szabályozással azonos tartalmú.
A 178/B. § új (4) bekezdése rendezi azt az esetet, ha nem uniós államok tekintetében merül fel
egy releváns ítélet, amelynek elismerésére még nem került sor. A Bnyt. rendelkezései alapján az
elismeréses eljárás lefolytatását követően az elismert külföldi ítélet adatai bekerülnek a bűnügyi
nyilvántartási rendszerbe, így azok a 178/A. § új (2) bekezdése szerinti ellenőrzés során ismertté
válnak, és magyar ítéletnek megfelelő módon érvényesülnek. Ennek megfelelően a Javaslat
178/B. § (4) bekezdése kizárólag a még el nem ismert külföldi ítéletekre vonatkozik. Az
indokolatlan adminisztratív terhek elkerülése érdekében a Javaslat előírja, hogy egy el nem
ismert külföldi ítélet elismerésének kezdeményezésére csak abban az esetben kerüljön sor, ha az
az ügy megítélése szempontjából releváns.
Ugyan ezen indokok alapján szükségessé vált a nyilvántartások ellenőrzésével, illetve a külföldi,
valamint a tagállami ítéletekkel kapcsolatos kötelezettségeket a bírósági eljárásban szabályozó
193
268. § (2) bekezdésének pontosítása és kiegészítése.
28-29. §
A Javasat a Be. 188. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott felfüggesztési okot az EUtv.,
illetve a jogsegélyek fogalomhasználatában bekövetkezett változásokra tekintettel pontosította. A
hatályos rendszerben használt jogsegélykérelem előterjesztése, teljesítése mellet, az EUtv. már
az európai nyomozási határozat tekintetében kibocsátásáról, végrehajtásról rendelkezik, amely
nem csupán formai különbség, hanem hűen tükrözi a jogsegélyi együttműködésben
bekövetkezett szemléletváltozást. Ennek megfelelően indokolt volt egyértelművé tenni, hogy az
eljárás felfüggesztésre akár az Európai Unió tagállamát, akár más országot érintő, bármilyen
formában megjelenő jogsegélyi együttműködés miatt sor kerülhet, ha annak egyéb feltételei
fennállnak. A bírósági eljárásban a Be. 266.§ (1) bekezdés a) pontja visszautal a 188.§ (1)
bekezdés e) pontjára is, így a módosítás követve a bírósági eljárási is érinti.
A Javaslat a gyakorlatban felmerült hiányosságra tekintettel kiegészítette a Be. 188. § (1)
bekezdés i) pontját annak érdekében, hogy egyértelmű legyen az eljárás felfüggesztés a
konzultációs eljárás megindítása esetén is csupán lehetőség, nem kötelezettség, és nem képezheti
az eljárás folytatásának akadályát, ha az egyébként szükséges, indokolt. A személyi szabadságot
korlátozó kényszerintézkedés fennállásával nem egyeztethető össze az eljárás felfüggesztésének,
tétlenségének ki nem számítható volta, ezért a Javaslat a konzultációs eljárás megindulása esetén
is kizárja a felfüggesztés lehetőségét, ha a terhelt kényszerintézkedés hatálya alatt áll.
Az elismerés, illetve a megfeleltetés átalakulásával szükségessé vált a bírósági eljárásban az
ebből a célból történő felfüggesztés szabályozásának pontosítása. Ki kell emelni, hogy a hatályos
rendelkezésekhez hasonlóan, e célból az eljárás a vádemelés előtt továbbra sem függeszthető fel.
Az előbbiekben kifejtettek szerint vált indokolttá a bírósági eljárásban is a konzultációs
eljárással kapcsolatos felfüggesztési ok pontosítása.
32. §
A jogharmonizációs záradék kiegészítése volt indokolt, a tagállami ítéletek figyelembe vételével
kapcsolatos új rendelkezésekre figyelemmel.
33. §
A Javaslatnak a Btk. és Be. módosításával összefüggésben, e rendelkezéseknek megfelelően a
Be. pontosítása is indokolt volt.
38-39. §
A módosítás által rögzítésre kerül, hogy az eljárási jogsegély és a végrehajtási jogsegély mellett
a szabálysértési jogsegély egyik formájaként a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási
határozatról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján a formanyomtatvány
194
formájában kibocsátható európai nyomozási határozat is alkalmazható. A szabálysértési
jogsegélyre általában vonatkozó arányossági főszabály is pontosításra kerül.
40-41. §
Az ENYH szabálysértés esetén alkalmazandó alakiságának meghatározásán túl rögzítésre került
az ENYH-val kapcsolatban a központi hatóság, valamint a nyomtatvány szerinti, a szabálysértési
terminológiának megfelelő szóhasználat.
42. §
Az ENYH kezdeményezésére feljogosított eljárási résztvevők meghatározásának megfelelően a
Törvény is kezdeményezési jogot biztosít az Irányelv szerinti alanyi kör számára.
43-46. §
A szabálysértési jogsegély törvény általános szabályai között kerülnek rögzítésre az Irányelvet
elfogadó államok által követendő, szabálysértési eljárásban értelmezhető eljárási szabályok, mint
a kibocsátás nyelvére, a visszavonási jogosultságra, az esetleges aránytalanság vizsgálatakor
követendő eljárási szabályokra, valamint a bizonyítási eszközök kezelésének egyes szabályaira
vonatkozó irányelvi szabályok. Rögzítésre kerülnek a költségviselési rendelkezések, valamint az
ENYH végrehajtási szabályai is.
47. §
A módosítással – a jogsegély három formájának megfelelően – nevesítésre kerül az ENYH.
Hatályon kívül helyezésre kerül továbbá a magyar hatóság által kezdeményezett távbeszélőkészülék
útján történő meghallgatása iránti megkeresés kezdeményezésének a lehetősége,
tekintettel arra, hogy a Szabs. tv. ilyen eljárási cselekményt nem ismer, így az törvényes
bizonyítási eszközként nem is lenne értékelhető. Abban az esetben, ha egy jogsegély iránti
kérelem kifejezetten távbeszélő-készülék útján történő meghallgatás kérésére vonatkozik, akkor
azt a magyar hatóság – a jogsegélyt előterjesztő hatóság által megjelölt keretek között – a
továbbiakban is teljesítheti.
48-49. §
A Javaslat 48. §-a hatályon kívül helyezi a tanú és a szakértő távbeszélő-készülék útján történő
meghallgatása iránti megkeresésére vonatkozó rendelkezéseket, tekintettel arra, hogy a Szabs. tv.
e jogintézményt nem ismeri.
A 49. § a Szjstv.-t az ENYH alkalmazására figyelemmel az 1. és 2. számú melléklettel egészíti
ki.
52-53., 56. §
A Balogh-ítélet egyik további következménye az is, hogy át kellett gondolni azt a rendszert,
amely nyomán jelenleg egy EU-tagállamban magyar állampolgárral szemben hozott ítélet a
195
magyar bűnügyi nyilvántartási rendszerbe bekerül, és így figyelembe vehetővé válik a hazai
hatóságok eljárása során minden olyan esetben, amikor az érintett bűnügyi előéletének a
vizsgálata elengedhetetlen.
A Javaslatban végrehajtani kívánt módosítások kiindulópontja az, hogy jelenleg három olyan
eset, helyzet van, amikor a magyar állampolgárral szemben hozott külföldi ítélet, ideértve az
EU-tagállamban hozott ítéletet is, releváns a magyar hatóságok eljárása szempontjából, és ezért
meg kell vizsgálni, hogy a külföldi ítélet figyelembe vehető-e vagy csak átalakítás révén
lehetséges a magyar szervek által történő figyelembevétel. Ez utóbbi esetben az Javaslat által
bevezetni kívánt új jogintézmény alkalmazásával, megfeleltetési eljárást kell lefolytatni, illetve
harmadik országban hozott ítéletek esetén, a korábbi rend szerinti külföldi ítélet elismerésére
irányuló eljárást kell lefolytatni. Ez a három helyzet a következő.
Elsősorban akkor merül fel a fenti vizsgálat szükségessége, ha az érintettel szemben a magyar
hatóságok büntetőeljárást indítanak, és ilyenkor kell vizsgálni a büntetőjogi felelősségre vonás
szempontjából a külföldi ítéletben foglaltakat (különösen, hogy visszaesést megalapozó
körülmény nem áll-e fenn). Ilyen esetben a hatóságok tennivalóit, eljárását a büntetőeljárási
törvény szabályozza jelenleg is (lásd Be. 178/A. §-át és 178/B. §-át), amelyeket a Javaslat 9.
alcímében foglalt rendelkezések szabályoznak újra. Ennek az eljárásnak a bűnügyi nyilvántartási
rendszerben az érintkezési pontja a Bnytv. 76/A. §-a, amely erre az esetre közvetlen hozzáférési
jogosultságot biztosít a büntetőeljárás során eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság
számára abból a célból, hogy ellenőrizni tudja, hogy a terhelttel szemben szerepel-e ítélet a
tagállami ítéletek nyilvántartásában.
A második helyzet, amikor a külföldi ítélet a magyar hatóságok számára releváns, a külföldi
bíróság által kiszabott büntetés vagy intézkedés végrehajtásának az átvételekor fordul elő.
Ilyenkor is meg kell vizsgálni a külföldi ítéletet, és ha szükséges, a külföldi ítéletet el kell
ismerni vagy meg kell feleltetni. A külföldi ítélet tartalma természetesen ilyen esetben is bekerül
magyar bűnügyi nyilvántartási rendszerbe.
A harmadik helyzetet, amikor a magyar hatóságok számára szükséges a külföldi ítélet vizsgálata,
azok az esetek képezik, amikor a hatóságoknak vizsgálniuk kell az érintett bűnügyi előéletét,
pontosabban azt, hogy nem áll-e fenn velük szemben olyan, törvényben meghatározott kizáró
körülmény, amely az érintett büntetett előéletével vagy a mentesítést követően fennálló, korábbi
elítélésen alapuló további hátrányos jogkövetkezménnyel kapcsolatos. Ennek leggyakoribb
esete, amikor az érintett hatósági erkölcsi bizonyítványt kér, de ezen kívüli esetek is vannak. A
Javaslat ez utóbbi esetben vezet be új eljárási szabályokat a Bnytv.-ben annak érdekében, hogy
az eljáró szervek figyelembe vehessék az EU-tagállamban hozott ítéleteket is. A Javaslat Bnytv.-t
érintő módosításainak ez teszi ki a legfontosabb részét.
A Javaslat továbbá végigvezeti a Bnytv. érintett rendelkezéseiben a Javaslat EUtv.-t érintő
reformjából fakadó azon változtatásokat is, amelyek révén az EU-tagállamban hozott ítéletek
196
esetén nem a korábbiaknak megfelelő külföldi ítélet érvényének az elismerésére irányuló, teljes
megfeleltetést és az ítélet teljes átalakítását igénylő eljárást, hanem ún. megfeleltetési eljárást
kell lefolytatni a jövőben.
A Javaslat 52. § (1)-(6) és (8) bekezdésének, illetve az 56. § a)-e) pontjának rendelkezései
technikai jellegűek. A Javaslat a Bnytv. minden olyan rendelkezése esetében, amelyek jelenleg a
külföldi ítélet érvényének az elismerésére vonatkoznak, beiktatja az EU-tagállamban hozott
ítéletek esetében lefolytatandó megfeleltetési eljárásra történő utalást. Így a kétféle „elismerési”
eljárás során hozott magyar bírósági döntések révén a magyar jogrendszer által is elismert
külföldi ítéletek adatai, az abban foglaltak egyaránt bekerülnek a magyar bűnügyi nyilvántartási
rendszerbe.
A Javaslat 53. §-ában szereplő új alcím tartalmazza a legfontosabb eljárási szabályokat a
fentiekben kifejtett újfajta szabályozás kialakítása szempontjából.
Jelenleg három eset képzelhető el, amikor a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokhoz
történő hozzáférés esetén releváns lehet az, hogy az érintettel kapcsolatban szerepel-e még el
nem ismert vagy az új eljárási rend szerint nem megfeleltetett EU-tagállami ítélet a Bnytv.
rendszerében elkülönített nyilvántartásként szabályozott tagállami ítéletek nyilvántartásában. Az
első és talán legfontosabb ilyen eset az, ha az érintett hatósági erkölcsi bizonyítványt kér, ebben
a Bnytv. 71. § (3) bekezdésében meghatározott tények igazolását kérheti annak érdekében, hogy
ezeket más eljárásban vagy éppen a jövőbeni munkáltatója előtt igazolhassa. A második esetkör
az, amikor a Bnytv. bizonyos szervek bizonyos eljárásai esetében közvetlen hozzáférést biztosít
a magyar bűnügyi nyilvántartási rendszer adataihoz annak érdekében, hogy az adott szerv
ellenőrizni tudja, hogy nem áll-e fenn az érintettel kapcsolatos, külön törvényekben
meghatározott, büntetett előélettel vagy a mentesítést követően fennálló, korábbi elítélésen
alapuló további hátrányos jogkövetkezménnyel kapcsolatos kizáró körülmény. A harmadik ilyen
hozzáférési, adattovábbítási lehetőség pedig akkor áll fenn, ha ez utóbbi körülmény vizsgálata
céljából valamely törvény egy szervnek, hatóságnak nem közvetlen hozzáférést, hanem a
bűnügyi nyilvántartó szervhez intézett, külön kérelemben kérhető adatigénylési lehetőséget
biztosít.
A Javaslatban bevezetni kívánt újfajta ellenőrzési-adathozzáférési eljárás folyamata a
következőképpen foglalható össze. A Javaslatban meghatározott esetekben a törvény erejénél
fogva vagy külön kérelemre, a bűnügyi nyilvántartó szerv ellenőrzi, hogy a közvetlen
hozzáféréssel, illetve az adatigényléssel érintett személyre vagy a hatósági erkölcsi bizonyítványt
kérelmező személyre vonatkozóan szerepel-e adat a tagállami ítéletek nyilvántartásában. Ha nem
szerepel ilyen adat, akkor a bűnügyi nyilvántartó szerv az adatigénylést, illetve a hatósági
erkölcsi bizonyítvány kiállítását a magyar bűnügyi nyilvántartási rendszer adatai alapján teljesíti,
illetve állítja ki, azaz az általános szabályok szerint jár el. Ha szerepel a tagállami ítéletek
nyilvántartásában az érintettre vonatkozó, korábban még el nem ismert, illetve meg nem
feleltetett EU-tagállami bíróság által hozott ítélettel kapcsolatos adat, akkor a bűnügyi
197
nyilvántartó szerv megvizsgálja, hogy az ilyen ítélet megfeleltetése esetén keletkezhetne-e a
konkrét esetben releváns adat, azaz a megfeleltetés befolyásolhatná-e az adatigénylés, illetve a
közvetlen hozzáférés, valamint a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása során a bűnügyi
nyilvántartó szerv által igazolandó tényt vagy továbbítandó adatot. A bűnügyi nyilvántartó szerv
csak abban az esetben kezdeményezi a bíróságnál a tagállami ítélet megfeleltetését, ha azt
állapítja meg, hogy a megfeleltetés a közvetlen hozzáféréssel rendelkező vagy az adatigénylő
szerv eljárásában lényeges, illetve a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását befolyásoló adatot
eredményezne. Ebben az esetben a bíróság lefolytatja a megfeleltetési eljárást, amelynek
eredményeként az immáron magyar bíróság által a hazai jognak megfeleltetett ítélet a magyar
bűnügyi nyilvántartási rendszerbe bekerül a magyar ítéletekhez hasonlóan, és az immáron
figyelembe vehetővé válik a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása során, illetve az azzal
kapcsolatos adatok továbbíthatóakká válnak a közvetlen hozzáféréssel rendelkező, illetve az
adatigénylő szervnek.
A Bnytv. új 76/A. §-a:
A fentieknek megfelelően a Bnytv. 76/A. §-a tartalmazza a fenti három esetkört, amikor a
bűnügyi nyilvántartó szervnek ellenőriznie kell, hogy az érintettre vonatkozóan szerepel-e adat a
tagállam ítéletek nyilvántartásában. A Bnytv. új 76/A. § (1) bekezdése azon, a Bnytv. hatályos
68. §-ában meghatározott közvetlen hozzáféréssel történő adatátvételi eseteket sorolja fel,
amelyeknek a célja az érintett bűnügyi előéletének az ellenőrzése valamely ott meghatározott
eljárás során. A Bnytv. új 76/A. § (2) bekezdése az adatigényléssel történő adatátvétel esetkörére
vonatkozóan tartalmazza a tagállami ítéletek nyilvántartásában történő ellenőrzés
kötelezettségét, míg a Bnytv. új 76/A. § (3) bekezdése a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása
során rögzíti az ilyen ellenőrzés módját.
A fentiekben vázolt folyamat az egyes esetkörökben némileg eltérő módon valósul meg. A
közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel esetén az ilyen hozzáférésre jogosult szerv
közvetlenül végez keresést a magyar bűnügyi nyilvántartási rendszerben. A Javaslat továbbra
sem kíván szakítani azzal a hatályos szabályozási koncepcióval, hogy a tagállami ítéletek
nyilvántartásának az adataihoz kizárólag a büntetőeljárást folytató szervek férhetnek hozzá. Erre
tekintettel, illetve a szükségtelen eljáráskezdeményezések elkerülése érdekében, a Javaslat az
ilyen adattovábbítások esteében egy ún. hit-no hit rendszert vezet be. Azaz ilyen esetben a
közvetlen hozzáféréssel rendelkező szerv a tagállami ítéletek nyilvántartásának az
adattartalmához továbbra sem férhet hozzá, annak a tényét azonban a rendszer automatikusan
jelzi a számára, ha az érintettre vonatkozóan szerepel valamilyen adat a tagállami ítéletek
nyilvántartásában. Ilyen esetben a találat alapján a szerv külön kérelemben kérheti a bűnügyi
nyilvántartó szervtől, hogy az vizsgálja meg, hogy a tagállami ítéletek nyilvántartásában szereplő
adatok relevánsak lehetnek-e, és a megfeleltetési eljárást a bíróságnál kezdeményezze.
Az adatigényléssel történő adattovábbítás esetkörében az adatigénylő az erre irányuló
kérelmében külön kérheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől, hogy ellenőrizze, hogy a tagállami
198
ítéletek nyilvántartásában nem szerepel-e adat az adatigényléssel érintettre nézve. Ha szerepel
ilyen adat, akkor a bűnügyi nyilvántartó szerv a fentiekkel egyező módon megvizsgálja, hogy a
megfeleltetési eljárás lefolytatásának helye van-e, ha igen, akkor kezdeményezi a megfeleltetési
eljárást.
Végül a harmadik esetben, azaz ha valaki hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítását kéri a
bűnügyi nyilvántartó szervtől, akkor a Javaslat alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv hivatalból,
külön kérelem nélkül elvégzi a tagállami ítéletek nyilvántartásában történő ellenőrzést, szükség
esetén intézkedik a megfeleltetési eljárás lefolytatása érdekében.
A Bnytv. új 76/B. §-a:
A Bnytv. új 76/B. §-ában foglalt rendelkezések a fentieknek megfelelő eljárás lépéseit
szabályozzák. Ezzel kapcsolatban az érdemel kiemelést, hogy a Bnytv. új 76/B. § (3) bekezdése
rögzíti azon eseteket, amikor a bűnügyi nyilvántartó szervnek találat ellenére sem kell
kezdeményeznie a megfeleltetési eljárást. Az itt felsorolt esetek olyanok, amikor a tagállami
ítéletek adatai alapján is előre látható, hogy a megfeleltetés esetén sem keletkezne azokból olyan
adat, amely az adattovábbítással érintett szerv eljárását vagy a hatósági erkölcsi bizonyítvány
kiállítását befolyásolná. Ilyen az, ha világosan látszik, hogy a tagállami ítélet olyan régi, hogy a
megfeleltetés esetén sem kellene bejegyezni az adatokat a bűnügyi nyilvántartási rendszerbe,
tekintettel az ott szabályozott adatkezelési időtartamokra. Ilyen eset lehet továbbá az is, ha a
hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelem esetén egyértelmű, hogy a tagállami
ítéletben kiszabott szankció (például pénzbüntetés) a megfeleltetés és a nyilvántartásba történő
bejegyzés ellenére sem eredményezne büntetett előéletet.
A Bnytv. új 76/B. § (4) bekezdésével kapcsolatban ki kell emelni, hogy kizárólag a hatósági
erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárás esetén a Javaslat úgy rendelkezik, hogy ilyenkor az
erkölcsi bizonyítvány kiállítására irányuló eljárást fel kell függeszteni. Ez azért elkerülhetetlen,
mert ilyen esetben a megfeleltetési eljárás előreláthatóan olyan eredménnyel zárul, amely teljes
mértékben befolyásolja a hatósági erkölcsi bizonyítványban igazolandó ténnyel kapcsolatban a
bűnügyi nyilvántartó szerv döntését. Meg kell jegyezni, hogy a Javaslatnak az EUtv.-t módosító
rendelkezései ilyenkor soron kívüli eljárást írnak elő a megfeleltetési eljárást lefolytató bíróság
számára annak érdekében, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítvány minél gyorsabban kiállítható
legyen.
A fenti rendszert kiegészítő, a Bnytv. koherenciáját fenntartó rendelkezések kaptak helyet a
Javaslat egyéb rendelkezéseiben.
Így a Javaslat 52. § (7) bekezdésében szereplő, a Bnytv. új 31. §-a a tagállami ítéletek
nyilvántartásával kapcsolatban a nyilvántartásban szereplő adatok adatkezelési céljait egészíti ki
a fentiekben vázolt új rendszernek megfelelően azzal, hogy a tagállami ítéletek nyilvántartásának
a célja a büntetett előélet igazolásának, illetve a hátrányos jogkövetkezmények végrehajtásának
199
az elősegítése is.
A Javaslat 52. § (10) bekezdése a közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétel szabályai között is
rögzíti, hogy a közvetlen hozzáférés ebben a rendelkezésben meghatározott eseteiben a
közvetlen hozzáféréssel rendelkező szerv hit-no hit alapon arról is tájékoztatást kap, hogy az
érintettel kapcsolatban a tagállami ítéletek nyilvántartásában található-e tagállami ítélet vagy
sem.
A Javaslat 52. § (11) bekezdése a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítására irányuló eljárás
szabályai között is rögzíti, hogy ilyenkor a bűnügyi nyilvántartó szerv a fentiekben vázolt
ellenőrzést elvégzi a tagállami ítéletek nyilvántartásában, illetve hogy megfeleltetési eljárás
kezdeményezése esetén az eljárást felfüggeszti.
Új szabályként a Javaslat az 52. § (9) bekezdésébe rögzíti azt is, hogy a tagállami ítéletek
nyilvántartásába történő bejegyzéskor (illetve az adatok változásakor) a bűnügyi nyilvántartó
szervnek automatikusan össze kell hasonlítania a bejegyzendő tagállami ítélettel kapcsolatos
adatokat a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokkal. Ennek az összehasonlításnak az
a célja, hogy a Javaslatban szereplő, az EUtv. új 111/C. § (1) bekezdésében meghatározott
esetekben az összehasonlítás alapján kiderülhessen a magyar hatóságok számára, hogy olyan
külföldi bírósági döntés született, amely hatással lehet valamely magyar bíróság által kiszabott
büntetőjogi szankció folyamatban lévő végrehajtására. Találat esetén a bűnügyi nyilvántartó
szerv az ügyészség útján kezdeményezheti a megfeleltetési eljárás lefolytatását.
A hatályos Bnytv. jelenleg is pontatlanul tartalmazza, hogy a tagállami ítéletek nyilvántartásában
történő adatkezelés a tagállami ítéletben kiszabott szankció alóli mentesítésig tart, amely
kérdésekről a Javaslat 56. § f) és g) pontja rendelkezik. Egyrészt a tárgykört szabályozó európai
uniós aktus is a törlés kifejezést alkalmazza, másrészt számos európai tagállam jogrendszere nem
is ismeri a magyar jog szerinti mentesítés jogintézményét.
A Javaslat az 56. § h) pontjában a Javaslatban szereplő új Btk.-tényállásra tekintettel pontosítja a
Bnytv. érintett rendelkezését.
54. §
A Javaslat ezen rendelkezése, amely új 76/E. §-t iktat be a Bnytv.-be, a Bnytv. koherens
szabályozásának a fenntartása érdekében a tagállami ítéletek nyilvántartásából történő
adattovábbítás szabályai között is rögzíti a fentieknek megfelelő hit-no hit rendszeren alapuló
adattovábbítás lehetőségét.
55. §
A Javaslat olyan átmeneti rendelkezést iktat be a Bnytv.-be, amely alapján az új rendszer szerinti
ellenőrzési és megfeleltetési eljárás kezdeményezésére vonatkozó kötelezettség a bűnügyi
nyilvántartó szervet csak a Javaslat hatálybalépését követően kezdeményezett közvetlen
200
hozzáféréssel történő adatátvétel és adatigénylés esetén, illetve a hatálybalépést követően indult
hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban terheli. Tehát a hatálybalépéskor
folyamatban lévő ilyen adattovábbítási esetekben még nem kell alkalmazni az új rendszer
szerinti ellenőrzést.
57-58. §
A Szabs. tv. 199/B. § (2) bekezdése, és a Btk. 184/D. §-a módosításnak két oka is van. Egyrészt
az, hogy 2014. január 1-je óta hatályos a jelenlegi megfogalmazás, mely szerint „A 184-184/C. §
alkalmazásában az új pszichoaktív anyag csekély mennyiségű, ha a készítmény legfeljebb 10
gramm tömegű új pszichoaktív anyagot tartalmaz.” pontatlan. Nem egyértelmű, hogy ez alatt a
készítmény tömegét vagy a készítményben lévő tiszta hatóanyag-tartalmat kell érteni. A
joggyakorlat és a szakértői vélemények is azt az álláspontot tükrözik, hogy a tiszta hatóanyagtartalmat
kell számítani. Másrészt pedig az, hogy a 10 grammos felső határ 2014. január 1-jei
hatálybalépése óta egyre több olyan anyag jelenik meg, amelyek esetében a 10 gramm tiszta
hatóanyag-tartalom kirívóan magas (a becsült hatásos adag több ezerszerese) mennyiséget jelent.
Minderre figyelemmel indokolt az új pszichoaktív anyagok esetében a 2 gramm tiszta
hatóanyag-tartalom csekély mennyiségként történő meghatározása.
59-64. §
A Btk. 316. §-ába a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő egyes törvények módosításáról
szóló 2016. évi LXIX. törvény 63. §-a iktatta be b) pontként a terrorista csoporthoz csatlakozás
céljából Magyarország területéről történő kiutazás vagy az azon történő átutazás önálló
szankcionálását. Ekkor a terrorizmus elleni küzdelemről, valamint a terrorizmus elleni
küzdelemről szóló 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló európai parlamenti és
tanácsi irányelv tervezete (a továbbiakban: irányelvtervezet) még tárgyalás alatt állt, a végső
szövege még nem volt ismert. 2016. november végén azonban lezárult a trilógus, és az
irányelvtervezet szövege érdemi tartalmi szempontból véglegesnek tekinthető.
Az irányelvtervezet 9. cikke a külföldi terrorista harcosok elleni hatékonyabb fellépés érdekében
a terrorista célból történő utazást büntetni rendeli, ha annak célja:
a) terrorcselekmény elkövetése, vagy az abban való részvétel, illetve az ahhoz történő
hozzájárulás,
b) terrorista csoport tevékenységében való részvétel, vagy
c) terrorizmusra való kiképzés.
Az irányelvtervezet 10. cikke a fent ismertetett célok valamelyikéből történő utazás szervezését,
11 cikke pedig az ilyen utazás finanszírozását rendeli büntetni.
Ezen túlmenően az Európa Tanács Terrorizmus Megelőzéséről szóló Egyezménye (kihirdette a
201
2011. évi II. törvény) Kiegészítő Jegyzőkönyvének 4., 5., és 6. cikke szintén büntetni rendeli a
terrorcselekmény elkövetése, vagy az abban való részvétel, illetve az ahhoz történő hozzájárulás,
valamint a terrorizmusra való kiképzés céljából történő külföldre utazást, az ilyen utazás
szervezését és finanszírozását.
A fentebb ismertetett nemzetközi elvárásoknak a Btk. 316. § b) pontjának hatályos szövege teljes
mértékben nem felel meg, ezért indokolt a terrorizmus céljából történő utazás szankcionálására
vonatkozó rendelkezések önálló szakaszban történő szabályozása úgy, hogy a tényállás a
kibővített célzatokkal teljes körűen megfeleltethető legyen az ismertetett nemzetközi és uniós
elvárásoknak.
Ennek érdekében a Javaslat nemcsak a terrorista csoporthoz csatlakozás, hanem a
terrorcselekmény elkövetése, illetve az ilyen bűncselekmény előkészítése céljából történő utazást
is szankcionálni rendeli. A terrorizmusra való kiképzés, illetve az ilyen kiképzésen való részvétel
egyértelműen a terrorcselekmény előkészületi magatartásának tekinthető, amelynek önálló
nevesítése nem indokolt, azt a Javaslat szerinti Btk. 316/A. § a) pontjának második fordulata
egyértelműen lefedi.
A terrorcselekmény elkövetése céljából történő külföldre utazás, mint az elkövetés elősegítése
céljából az ahhoz szükséges vagy azt könnyítő feltétel biztosítása, egyértelműen a
terrorcselekmény sui generis előkészületének minősíthető, azonban abban az esetben, ha a célzat
a terrorista csoporthoz történő csatlakozás, vagy a terrorcselekmény előkészítése, akkor már
olyan távoli előkészületi cselekményről van szó, amelynek a hatályos tényállás alá vonhatósága
jogértelmezési kérdéseket vethet fel. Erre figyelemmel, továbbá arra, hogy mind az uniós
irányelvtervezet, mind az Európa Tanács Terrorizmus Megelőzéséről szóló Egyezményének
Kiegészítő Jegyzőkönyve a terrorizmus céljából történő utazás kísérletét büntetni rendeli,
indokolt a vonatkozó célzatok és elkövetési magatartások önálló szakaszban, sui generis
bűncselekményként történő, egységes szabályozása, valamint a Btk. 316. §-ának a 2016. évi
módosítást megelőzően hatályban volt szövegének a visszaállítása.
A Javaslat a nemzetközi elvárásoknak megfelelően büntetni rendeli a terrorista célból történő
utazás szervezését is.
Fontos hangsúlyozni, hogy a bűncselekmény nem általában bizonyos területekre vagy
területekről történő utazást szankcionálja. A bűncselekmény célzatos, azaz az ország területére
történő beutazás, onnan történő kiutazás, azon történő átutazás csak akkor büntetendő, ha a
tényállásban felsorolt célzatok valamelyike bizonyítható. Tekintettel a célzatra a bűncselekmény
csak egyenes szándékkal követhető el.
A Javaslat szerint büntetési tételkeret megegyezik a terrorcselekmény Btk. 315. §-ának alapesete
szerinti sui generis előkészület büntetési tételkeretével.
202
3. Az Európa Tanács pénzmosás elleni intézkedések hatékonyságát vizsgáló monitoring
csoportjának (a továbbiakban: Moneyval) IV. körös értékelését követő úgynevezett „follow-up”
jelentése a 2013. július 1-jén hatályba lépett Btk. terrorizmus finanszírozására vonatkozó új
tényállása kapcsán is kisebb technikai hiányosságként határozta meg, hogy a tényállás ugyan
biztosítja a terrorcselekmény elkövetésére készülő személy támogatásának a szankcionálását,
ugyanakkor annak a személynek a támogatására, aki a terrorcselekményt már elkövette, csak a
bűnpártolást szankcionáló Btk. 282. § vonatkozik. További technikai hiányosságként definiálta a
jelentés, hogy a terrorista csoport támogatása céljából történő anyagi eszköz gyűjtése nem
jelenik meg a tényállás szövegében.
A Moneyval 5. körös értékelése során készült országjelentés azt állapította meg hiányosságként,
hogy a terrorizmus finanszírozásának tényállása nem felel meg teljes mértékben a terrorizmus
finanszírozásának visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlésének 54.
ülésszakán, 1999. december 9-én elfogadott nemzetközi Egyezmény (a továbbiakban:
Egyezmény) (kihirdette a 2002. évi LIX. törvény) 2 cikk 1. bekezdése értelmében
bűncselekménynek minősítendő cselekményeknek. Az Egyezmény 2. cikk 1. bekezdése szerint:
„Az Egyezmény értelmében bűncselekményt követ el az, aki bármely eszközzel, közvetlenül vagy
közvetve, jogellenesen és szándékosan, forrást biztosít vagy gyűjt azzal a szándékkal vagy annak
tudatában, hogy azt részben vagy egészben a következő cselekmény elkövetésére használják fel:
a) olyan cselekmény, amely a mellékletben szereplő valamely szerződés hatálya alá tartozó és az
abban meghatározott bűncselekményt valósít meg; vagy
b) bármely egyéb olyan cselekmény, amely polgári személy vagy fegyveres konfliktus esetén az
ellenségeskedésben tevőlegesen részt nem vevő más személy halálának vagy súlyos testi
sérülésének okozására irányul, ha a cselekmény célja, annak természetéből vagy
összefüggéseiből következően az, hogy a lakosságot megfélemlítse, vagy egy Kormányt vagy
nemzetközi szervezetet valamely cselekmény megtételére vagy ennek megtételétől történő
tartózkodásra kényszerítsen.”
A Btk. 318. §-a szerinti tényállás csak az Egyezmény 2. cikk 1. bekezdése b) pontjának
megfelelő tényállást tartalmazza, azonban adós marad az ugyanezen bekezdés a) pontja szerinti
bűncselekmények finanszírozásának büntetőjogi szankcionálásával. Az Egyezmény melléklete a
következő nemzetközi egyezményeket tartalmazza:
„1. A légi járművek jogellenes hatalomba kerítésének leküzdéséről Hágában, 1970. december
16-án aláírt egyezmény.
2. A polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről Montrealban, 1971.
szeptember 23-án aláírt egyezmény.
203
3. A nemzetközileg védett személyek, köztük a diplomáciai képviselők ellen elkövetett
bűncselekmények megelőzéséről és megbüntetéséről szóló, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek
Közgyűlése által 1973. december 14-én elfogadott egyezmény.
4. A túszszedés elleni, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek Közgyűlése által 1979. december 17-
én elfogadott nemzetközi egyezmény.
5. A nukleáris anyagok fizikai védelméről Bécsben, 1980. március 3-án aláírt egyezmény.
6. A nemzetközi polgári repülést szolgáló repülőterek elleni jogellenes erőszakos cselekmények
visszaszorításáról szóló, a polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekmények
visszaszorításáról szóló egyezményt kiegészítő, Montrealban, 1988. február 24-én aláírt
jegyzőkönyv.
7. A tengeri hajózás biztonsága elleni jogellenes cselekmények leküzdéséről Rómában, 1988.
március 10-én aláírt egyezmény.
8. A kontinentális talapzaton létesített rögzített létesítmények biztonsága elleni jogellenes
cselekmények leküzdéséről Rómában, 1988. március 10-én aláírt jegyzőkönyv.
9. A terrorista bombatámadások visszaszorításáról, New Yorkban, az Egyesült Nemzetek
Közgyűlése által 1997. december 15-én elfogadott nemzetközi egyezmény.”
Az egyes szerződések büntetőjogi rendelkezéseinek megfelelő Btk. szerinti bűncselekményeket
a következő táblázat mutatja be:
Egyezmény Kihirdető
jogszabály Btk. tényállás
1.
A légi járművek jogellenes hatalomba
kerítésének leküzdéséről Hágában, 1970.
december 16-án aláírt Egyezmény
1972. évi 8.
törvényerejű
rendelet
320. § - Jármű hatalomba
kerítése
2.
A polgári repülés biztonsága elleni jogellenes
cselekmények leküzdéséről Montrealban, 1971.
szeptember 23-án aláírt Egyezmény
1973. évi 17.
törvényerejű
rendelet
232. § - A közlekedés
biztonsága elleni
bűncselekmény,
322. § - Közveszély
okozása,
324. § - Robbanóanyaggal
vagy robbantószerrel
visszaélés
3. A nemzetközileg védett személyek, köztük a
diplomáciai képviselők ellen elkövetett
bűncselekmények megelőzéséről és
megbüntetéséről szóló, New Yorkban 1973.
december 14-én elfogadott Egyezmény
1977. évi 22.
törvényerejű
rendelet
160. § - Emberölés: (1)
bekezdés, (2) bekezdés e)
pont
190. § - Emberrablás: (1)
bekezdés, (2) bekezdés e)
pont
204
313. § - Nemzetközileg
védett személy elleni
erőszak
4.
A Túszszedés Elleni New Yorkban 1979.
december 17-én elfogadott Nemzetközi
Egyezmény
1987. évi 24.
törvényerejű
rendelet
314. § - Terrorcselekmény:
(1) bekezdés a) pont és (4)
bekezdés b) pont
5.
A nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló,
Bécsben 1980. március 3-án elfogadott
Egyezmény
1987. évi 8.
törvényerejű
rendelet
250. § - Radioaktív anyaggal
visszaélés,
322. § - Közveszély okozása
338. § - Közveszéllyel
fenyegetés
6.
A Montreali Egyezményt kiegészítő, a
nemzetközi polgári repülést szolgáló
repülőterek elleni jogellenes és erőszakos
cselekmények visszaszorításáról szóló, 1988.
február 24-én, Montrealban aláírt Jegyzőkönyv
2004. évi
XXXVII.
törvény
160. § - Emberölés,
164. § - Testi sértés,
257. § - Rombolás,
322. § - Közveszély
okozása,
323. § Közérdekű üzem
működésének megzavarása
371. § - Rongálás
7.
A tengerhajózás biztonsága elleni jogellenes
cselekmények visszaszorításáról szóló, 1988.
március 10-én Rómában elfogadott Egyezmény
2003. évi
LXVIII.
törvény
160. § - Emberölés,
164. § - Testi sértés,
232. § - A közlekedés
biztonsága elleni
bűncselekmény,
320. § - Jármű hatalomba
kerítése
322. § - Közveszély
okozása,
323. § Közérdekű üzem
működésének megzavarása
324. § - Robbanóanyaggal
vagy robbantószerrel
visszaélés
371. § - Rongálás
8.
A kontinentális talapzaton rögzített mesterséges
szigetek biztonsága elleni jogellenes
cselekmények visszaszorításáról szóló 1988.
március 10-én Rómában elfogadott
Jegyzőkönyv
2003. évi
LXVIII.
törvény
160. § - Emberölés,
164. § - Testi sértés,
323. § Közérdekű üzem
működésének megzavarása
324. § - Robbanóanyaggal
vagy robbantószerrel
visszaélés
371. § - Rongálás
9. A robbantásos terrorizmus visszaszorításáról
New Yorkban 1997. december 15-én elfogadott
Egyezmény
2002. évi
XXV. törvény
160. § - Emberölés,
164. § - Testi sértés,
232. § - Közlekedés
biztonsága elleni
bűncselekmény,
250. § - Radioaktív anyaggal
205
visszaélés,
257. § - Rombolás,
320. § Jármű hatalomba
kerítése,
321. § - Bűnszervezetben
részvétel,
322. § Közveszély okozása,
323. § - Közérdekű üzem
működésének megzavarása,
324. § - Robbanóanyaggal
vagy robbantószerrel
visszaélés,
325. § - Lőfegyverrel vagy
lőszerrel visszaélés,
371. § - Rongálás
A Javaslat a Moneyval fent ismertetett ajánlásainak végrehajtása érdekében egyrészről úgy
módosítja a Btk. 318. §-át, hogy az átláthatóbb szerkezetben egyértelműen szankcionálni
rendelje a terrorcselekmény elkövetőjének finanszírozását, biztosítva ezzel, hogy az ilyen
elkövető hasonló súlyú szankcióval legyen fenyegetett, mint az aki a terrorcselekmény
elkövetésére készülő személyt finanszírozza.
A Javaslat szankcionálni rendeli a terrorista csoport támogatása céljából történő anyagi eszköz
gyűjtését és szolgáltatását is, valamint egyértelművé teszi, hogy a terrorcselekmény
elkövetőjének, elkövetésére készülő személynek, vagy rájuk tekintettel másnak az anyagi
eszközzel történő támogatása mellett, az ilyen támogatás céljából történő anyagi eszköz gyűjtése,
illetve szolgáltatása is terrorizmus finanszírozásaként büntetendő.
A Javaslat a 318/A. § Btk.-ba iktatásával biztosítja az Egyezmény 2. cikk 1. bekezdése a)
pontjának való megfelelést. Tekintettel arra, hogy az Egyezmény Mellékletében szereplő
nemzetközi egyezmények büntető anyagi jogi rendelkezéseinek való megfelelést a Btk. számos
tényállása biztosítja, annak érdekében, hogy a szabályozás egységes, átlátható és koherens
legyen a Javaslat e bűncselekmények összefoglaló neveként bevezeti a terrorista jellegű
bűncselekmény fogalmát, és az e fogalom alá tartozó bűncselekményeket értelmező
rendelkezésben nevesíti. E megoldás hasonló a terrorcselekmény tényállásánál használt
kodifikációs megoldáshoz.
A Javaslat – tekintettel arra, hogy az Egyezmény Mellékletében szereplő nemzetközi
egyezmények büntető anyagi jogi rendelkezéseinek való megfelelést biztosító Btk. tényállások
egy jelentős része általános, az adott nemzetközi egyezmény által elvártnál szélesebb körű
büntetőjogi szankcionálást biztosító bűncselekmények – a büntetőjog ultima ratio elvére
figyelemmel – az adott bűncselekmény finanszírozását, ahol indokolt, csak meghatározott
személy ellen irányuló, vagy helyen elkövetett bűncselekményekre korlátozza.
A Javaslat tekintettel arra, hogy a Btk. új, 318/A. § szerinti bűncselekmények finanszírozása
206
esetében az adott bűncselekményeket nem célzatosan követik el – szemben a 318. §-ban
szabályozott terrorcselekménnyel – valamint figyelemmel az egyes tényállások esetében
szankcionált előkészület büntetési tételeire, a büntetési tételkeretet a Btk. 318. §-ához képest két
fokozattal enyhébben, három évig terjedő szabadságvesztésként határozza meg. Ugyancsak a
felsorolt bűncselekmények terrorista jellegű célzatának hiányára nem lehet szabályozni a
terrorista csoport vonatkozásában történő elkövetést, mint minősített esetet.
65. §
E § technikai (pontosító) jellegű rendelkezést tartalmaz.
67. §
A Javaslat az egységes jogalkalmazás elősegítése érdekében pontosítja az európai
elfogatóparancs végrehajtása általános szabályainak kiegészítésével. A hatályos szabályozás
alapján csupán az egyszerűsített eljárás szabályai (EUtv. 18. § (2) bekezdése) értelmezése útján
állapítható meg, hogy a terhelt átadásáról az európai elfogatóparancs alapján, annak
megérkezését követően születhet döntés. A 3. § új (6) bekezdés e fő szabályként irányadó
rendelkezést vezetik be, egyúttal tartalmazzák a nyelvhasználatnak az európai elfogatóparancsról
és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584/IB tanácsi kerethatározathoz
Magyarország által tett nyilatkozat tartalmának megfelelő rendelkezéseit.
68. §
A Javaslat az európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadási okait kiegészíti a
2002/584/IB tanácsi kerethatározat (1) cikk (3) bekezdésében megjelenő a terhelt alapvető jogait
biztosítani hivatott feltétellel.
Az Európai Unió tagállamai között alapelv a kölcsönös elismerés, a kölcsönös bizalom, amelybe
– különösen az utóbbi évek tisztességes eljárást érintő uniós jogalkotási folyamatára
figyelemmel – beleértendő az azzal kapcsolatos bizalom is, hogy valamennyi tagállam biztosítja
a terheltek alapvető jogait. Ugyanakkor valamennyi uniós jogi aktus külön rendelkezést
tartalmaz az Európai Unió alapjogi Chartájában és más e körben ismert nemzetközi alapjogi
dokumentumokban biztosított alapvető jogok érvényesülésére. Az Európai Unió Bírósága a
közelmúltban, a Magyarországot közvetlenül is érintő C-404/15 számú, Aranyosi ügyben
mondta, ki, hogy az európai elfogatóparancs végrehajtásának akadályát képezheti, ha az a terhelt
alapjogainak súlyos sérelmével járna.
A Javaslat ezért a törvényben szabályozott lehetőséget kíván biztosítani, hogy az európai
elfogatóparancs végrehajtása során a terhelt alapjogainak sérelme indokolt esetben vizsgálható
legyen, és ez az európai elfogatóparancs végrehajtásának akadályát képezhesse.
Az Európai Unió Bírósága által a C-388/08. PPU. számú, Leymann ügyben kimondott, és ezt
követően rendszeresen hivatkozott alaptétel szerint a tagállamok főszabály szerint kötelesek
végrehajtani az európai elfogatóparancsot. A kerethatározat 10. preambulum bekezdésében
207
foglaltak szerint „Az európai elfogatóparancs szabályozása a tagállamok közötti nagyfokú
bizalomra épül. Végrehajtása csak abban az esetben függeszthető fel, ha a tagállamok egyike
súlyosan és tartósan megsérti az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkének (1) bekezdésében
rögzített alapelveket, és ezt a Tanács a Szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerint, a 7.
cikkének (2) bekezdésében rögzített következményekkel megállapítja”.
A „súlyosan sértené” kifejezés, valamint az „alapvető jogok” fogalmak alkalmazásának célja
ezért az, hogy az európai elfogatóparancs megtagadására ezen okból csak a ténybeli adatokkal
alátámasztott, valóban indokolt esetben kerülhet sor. Így nem képezheti a terhelt alapjogainak
sérelmére történő hivatkozást, ha például a terhelt átadása egy olyan tagállami büntetőeljárás
lefolytatását teszi lehetővé, amelyben a terhelt védőhöz, nyelvhasználathoz való joga, vagy
jelenlétének biztosítása nem magyar jogszabályoknak megfelelően biztosított. A bevezetett új
megtagadási ok a kötelező megtagadási okok között, szerepel, ugyanakkor a bíróság feladata,
hogy a rendelkezésre álló adatokat a fentiekben kifejtettek alapján mérlegelje, és döntsön a
súlyos alapjog sérelem fennállásáról. Amennyiben ezt megállapíthatónak véli, úgy a megtagadás
kötelező.
Ez alól egyetlen a törvényben most bevezetett szereplő kivétel lehetséges, ha az alapjogi sérelem
a kibocsátó tagállam által nyújtott garancia vállalásával kiküszöbölhető. Az Európai Unió
Bírósága által az Aranyosi ügyben kifejtettek szerint ilyen helyszer fordulhat elő, ha az alapjogi
sérelem a kibocsátó tagállamban lévő börtönviszonyokkal van összefüggésben, amely esetben a
tagállam garanciát vállalhat, hogy a terheltet átadása esetén megfelelő körülmények között
tartják fogja.
A Javaslat a 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott megtagadási ok (azonos tárgyban
folyamatban lévő magyar büntetőeljárás) esetén az egységes joggyakorlat kialakulásának
elősegítése érdekében előírja, hogy az átadásról szóló döntés meghozatala előtt a bíróság
konzultáljon azzal a bírósággal, ügyészséggel, amely előtt a magyar eljárás folyamatban van. Ez
lehetővé teszi azt is, hogy külföldi és a magyar eljárást folytató szervek is egyeztethessenek
egymással. A döntést az európai elfogatóparancs tárgyában eljáró bíróságnak kell meghozni,
azonban döntése során köteles beszerezni és figyelembe venni a magyar eljárást folytató szerv
ezzel kapcsolatos állásfoglalását. Annak érdekében, hogy a bíróság döntése elősegítse a
konkuráló eljárásokból eredő konfliktus feloldását (amely egyébként önmagában is konzultációs
eljárás megindítására alapot adó körülmény) a Javaslat lehetővé teszi, hogy az átadást a bíróság
ahhoz a feltételhez kösse, hogy a kibocsátó tagállam a magyar büntetőeljárást átvegye. Ez egy
olyan garanciavállalást feltételez, amely a Javaslat 70. §-a szerinti, az EUtv. 10. §-át kiegészítő
új (4) bekezdés alkalmazásával szerezhető be.
A 3. § új (9) bekezdésének utolsó mondata pedig, azt rendezi, hogy a magyar eljárást folytató
bíróság vagy ügyészség haladéktalanul – külön megkeresés nélkül – hivatalos tudomást
szerezzen az átadással kapcsolatos döntésről, annak érdekében, hogy indokolt esetben a
büntetőeljárás átadását kezdeményezze vagy a konzultációs eljárás megindulhasson.
208
Meg kell jegyezni, hogy a jelen szabályozás a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben
sem zárja ki annak lehetőségét hogy, amennyiben a rendelkezésre álló határidő alatt – például a
terhelt hozzájárulása miatti, egyszerűsített átadási eljárás esetén – az eljárások közötti konfliktus
nem tisztázható megnyugtatóan, a bíróság az átadás elrendelését követően a terhelt átadásának
végrehajtását a magyar eljárásra tekintettel elhalassza, amelyet követően megfelelő idő állhat
rendelkezésre a kérdés tisztázására.
A 3. § új (10) bekezdése az egységes joggyakorlat kialakítását kívánja biztosítani a Be.
officialitás elvének érvényesülésével összefüggésben. A (2) bekezdés e, pontjában meghatározott
megtagadási ok alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha a részben vagy egészben
Magyarországon elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben magyar büntetőeljárás még nincs
folyamatban. Ellenkező esetben a (2) bekezdés a) pontja szerinti megtagadási ok mérlegelendő.
Az új (10) bekezdése alapján a bíróság feladat, hogy az átadás megtagadása esetén, a büntetőjogi
igény érvényesülése érdekében intézkedjen, mert a territorialitás elvén alapuló megtagadási ok
alkalmazása nem járhat a büntetőjogi igény puszta elenyészésével.
69. §
A 3. § új (6) bekezdését érintő módosításhoz – a Javaslat 67. §-hoz – kapcsolódó módosítás,
amely azon alapelvvel áll összhangban, hogy főszabály szerit a bíróság az átadás kérdésében az
európai elfogatóparancs megérkezését követően dönt. Az európai elfogatóparancs
megküldésének kezdeményezése a bíróság feladata, amelynek eljárási szabályát határozza meg a
módosított rendelkezés.
70. §
Az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározat is nevesíti a kibocsátó tagállam által
nyújtható garancia intézményét. A Javaslat – részben a 68. §-ban bevezetett új megtagadási
okhoz kapcsolódóan – a kiegészítő rendelkezéssel egyértelművé teszi, hogy a tagállami garancia
beszerzése egyrészt a kiegészítő információ kérésének intézményi keretei között történhet,
másrészt nem kizárólag az Eutv.-ben is nevesített esetekben alkalmazható, hanem bármely olyan
esetben, ahol a megtagadási ok a garanciavállalással kiküszöbölhető.
71. §
A 2017. január 1. napjától hatályos törvény egyértelművé tette, hogy a bíróság átadásával
kapcsolatos döntését követően nem maradhatnak fenn az átadással összefüggő nyitott kérdések,
így például az 5. § (1) bekezdés e) pontja szerinti un. visszaszállítási garancia beszerzésére is az
átadásról szóló döntést megelőzően kell sort keríteni. E szabályozás változtatott a korábbi
joggyakorlaton, amely a terhelt átadási letartóztatása tárgyában tartott tárgyalást követően, a
tagállami garancia beszerzését és beérkezését követően egy újabb tárgyalás tartását tette
szükségessé, amelyen a bíróság, a beérkezett garancia alapján döntését meghozhatta. Belátható
ugyanakkor, hogy e tárgyalás az eljárás tisztességét érintő érdemi garanciát nem jelentett,
ugyanakkor – a rendkívül rövid határidőkre is figyelemmel – jelentős és felesleges
209
adminisztratív terhelt jelent, amely a terhelt hozzájárulására figyelemmel, a terhelt akaratával
ellentétes módon az eljárás – még ha nem is számottevő – elhúzódását eredményezi. Mindezek
alapján a Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az egyszerűsített eljárásban ezen
indokolatlan második tárgyalás elmaradjon, és a bíróság a döntését az iratok alapján is
meghozhassa. A Javaslat természetesen nem zárja ki, hogy amennyiben annak indoka felmerül a
bíróság tárgyalást tartson.
Tekintettel arra, hogy az átadásról szóló döntés során a bíróság a terhelt átadási letartóztatásának
elrendeléséről is dönt, az új (3a) bekezdés szerinti, iratok alapján történő döntésre nem kerülhet
sor, ha a bíróság korábban ideiglenes átadási házi őrizet vagy ideiglenes átadási lakhelyelhagyási
tilalom elrendeléséről rendelkezett. Ennek megfelelően a Javaslat csak az ideiglenes átadási
letartóztatásban lévő terhelt esetén biztosítja ezt az eljárási rendet. Más esetben a tárgyalás
tartása nem mellőzhető.
72. §
A Javaslat 25. § és 30. §-hoz fűzött indokolásban kifejtettek alapján indokolt volt az európai
elfogatóparancs kibocsátásának általános feltételeként is meghatározni, hogy az európai
elfogatóparancs alkalmazása során a fokozatosság és szükségszerűség elvre figyelemmel
tekintettel kell lenni a már rendelkezése álló, és a várható újabb olyan jogsegélyi eszközökre is,
amelyek az európai elfogatóparanccsal elérni kívánt célt enyhébb jogkorlátozást eredményező
módon is biztosíthatják.
Az EUtv. 25. § (2) bekezdésének kiegészítése az egységes joggyakorlat kialakítása végett, a 67.
§-hoz fűzött indokolásban megjelölt nyelvi rendelkezésekkel összefüggésben volt indokolt. A
hatályos rendelkezés továbbá tévesen tanúsítványként hivatkozott a 2. számú mellékletre: Az
európai elfogatóparancs – az európai nyomozási határozathoz hasonlóan – nem a magyar bíróság
határozata mellett létező, annak kivonatát tartalmazó tanúsítvány, hanem a 2. mellékletnek
megfelelő formában kiállított önálló határozat, ezért az európai elfogatóparancs tekintetében a
„formanyomtatvány” kifejezés alkalmazása a helytálló.
Az uniós jogi aktusokban megjelenő formanyomtatványok, illetve tanúsítványok, így az európai
elfogatóparancs esetén a kerethatározatban meghatározott formanyomtatvány alkalmazásának
célja, hogy a tagállamok számára költséghatékony módon biztosítsa a teljesítéshez szükséges
valamennyi szükséges információ rendelkezésre állását. Ezt egyrészt azzal biztosítja, hogy az
uniós jogi aktusok és az azok mellékletét képező tanúsítványok, formanyomtatványok az unió
valamennyi hivatalos nyelvén, könnyen hozzáférhető módon rendelkezésre állnak. Másrészt –
ezzel szoros összefüggésben – a tagállamok számára elegendő a tartalmi elemek lefordítása,
hiszen még a kibocsátó tagállam nyelvén rendelkezésre álló, ugyanakkor a végrehajtó tagállam
nyelvére lefordított tartalommal rendelkező formanyomtatvány esetén is könnyen
meghatározható, hogy a tartalom a formanyomtatvány mely pontjához kapcsolódik, hiszen a
végrehajtó állam ehhez felhasználhatja a saját nyelvén is rendelkezésre álló nyomtatványt.
Ennek ellenére nem alakult ki egységes és kellően hatékony joggyakorlat a
210
formanyomtatványoknak az unió valamennyi hivatalos nyelvén rendelkezésre álló fordításainak
használatával kapcsolatban. A Javaslat ezért egyértelművé teszi, hogy az európai
elfogatóparancsot a törvény 2. számú melléklete szerinti magyar nyelvű formanyomtatvány
szerint kell kibocsátani, azonban ennek során fel kell használni a formanyomtatványnak a
végrehajtó tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a végrehajtó tagállam
által megjelölt nyelven rendelkezésre álló fordítását is. A joggyakorlat feladata annak kialakítása,
hogy a formanyomtatványok rendelkezésre álló fordítását az európai elfogatóparancs
végrehajtása során a leghatékonyabb módon felhasználja.
73. §
A 32. § pontosítását az átmenő átszállítás szabályainak átalakítása tette szükségessé. A
fogvatartott személyeket azok szállítását érintő jogsegélyek teljesítése során az érintett személy
szállítását minden esetben a NEBEK koordinálja. A Magyarországról kezdeményezett
jogsegélyek esetén természetes, hogy a szállítást a NEBEK végzi, amely során az érintett őrizetét
a rendőrség közreműködésével biztosítja. Nem mellőzhető ugyanakkor a magyar hatóságok
közreműködése a más tagállam által kezdeményezett jogsegélyek esetén sem, hiszen ilyenkor is
szükségessé válhat a fogvatartott személy repülőtérre, országhatárra vagy a repülőtérről,
országhatárról büntetés-végrehajtási intézetbe történő – országon belüli – szállítása. Ezekben az
esetekben is a NEBEK működik közre, és az őrizetet ilyenkor is a rendőrség közreműködésével
biztosítja. A Javaslat a NEBEK ez utóbbi közreműködését valamennyi jogsegélyi forma, így az
európai elfogatóparancs esetén is a „gondoskodik” fogalom használatával rendezi.
74. §
A 2014/41/EU irányelv (44) és (45) preambulum bekezdése értelmében Dánia és Írország nem
vesz részt az irányelv elfogadásában, az rá nézve nem kötelező, és nem alkalmazandó. Az
irányelv 34. cikk (1) bekezdése értelmében a 2014/41/EU irányelv 2017. május 22-i hatállyal
felváltja az Európa Tanács kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 1959. évi Egyezmény és az
ahhoz kapcsolódó két kiegészítő jegyzőkönyv, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló
Egyezmény és az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegély egyezmény és
az ahhoz tartozó kiegészítő jegyzőkönyv megfelelő rendelkezéseit. Ez azt jelenti, hogy főszabály
szerint a IV. Fejezet rendelkezései (vagyis a 2014/41/EU irányelv átültetett szabályai) irányadók
az Európai Unió tagállamaival büntetőügyekben folytatott eljárási jogsegélyre. Az eljárási
jogsegély azon formái tekintetében, amelyekről a 2014/41/EU irányelv nem szól, továbbá az
irányelv elfogadásában részt nem vevő tagállamok (Dánia és Írország), és azon további
tagállamok vonatkozásában, amelyek a 2014/41/EU irányelv rendelkezéseit nemzeti jogukba
nem ültették át, továbbra is az eljárási jogsegélyre kialakított hatályos rend (elsősorban az EU
tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló 2000. évi Egyezmény és az ahhoz
kapcsolódó kiegészítő jegyzőkönyv szabályozása) irányadó, legalábbis, ami az eljárási jogsegély
iránti megkeresés Magyarország általi teljesítését illeti. Magyarország ugyanis csak az irányelv
elfogadásában részt nem vevő két tagállam (Dánia és Írország) esetében terjesztheti elő az
eljárási jogsegély iránti megkeresését a 2000. évi Egyezmény alapján (vagyis a IV/A. Fejezet
211
rendelkezései szerint). Ennek oka, hogy a jogsegély előterjesztésekor Magyarországnak nincsen
információja arról, hogy a végrehajtó állam átültette-e az irányelv rendelkezéseit vagy sem,
továbbá – mivel az irányelv szabályozása alapvetően Dánia és Írország kivételével az irányelvet
át nem ültető tagállamokat is célozza – a tagállamnak az előterjesztett európai nyomozási
határozatot akár a 2000. évi jogsegély egyezmény rendelkezéseinek figyelembe vételével is
végre kell tudnia hajtani. A Javaslat rögzíti azt is, hogy az irányelvet nem alkalmazó valamely
tagállam által a bizonyítási eszközök biztosítására irányuló eljárási jogsegély iránti megkeresés
előterjesztése esetén a megkeresést a jogsegély formájától függően a bíróság vagy az ügyész a
EUtv. IV/A. Fejezete vagy VI. Fejezete szerint teljesíti. Ebben az esetben tehát a tagállam által a
bizonyítási eszközök biztosítására irányuló eljárási jogsegély formája (a 2000. évi jogsegély
egyezmény alapján vagy a 2003/577/IB kerethatározat szerint terjeszti elő) a döntő abban, hogy
Magyarország milyen szabályokat alkalmaz a végrehajtás során. Az EUtv. 35. §-ának szövege az
eljárási jogsegély új rendszerének ezt a felépítését képezi le.
Az EUtv. 36. §-a értelmező rendelkezéseket tartalmaz. Egyfelől egyértelműen definiálja az
európai nyomozási határozat fogalmát. Az európai nyomozási határozatot az arra jogosult
hatóság büntetőeljárásban bocsáthatja ki. A definíció egyértelműen jelzi, hogy az európai
nyomozási határozat akár bizonyíték megszerzése, akár a végrehajtó tagállam számára már
rendelkezésre álló bizonyítási eszköz átadása céljából is kibocsátható [irányelv 1. cikk (1)
bekezdés]. A 36. § másfelől megállapítja a tagállami hatóság fogalmát. Az európai nyomozási
határozatot kibocsátó hatóság igazságügyi hatóság (bíró, bíróság, ügyész, nyomozási bíró) vagy
nyomozó hatóság lehet [irányelv 2. cikk c) pont]. Hogy az adott tagállam mely hatóságokat jelöli
kibocsátó hatóságnak, illetve végrehajtó hatóságnak, az magától értetődően a saját szuverén
döntése. Magyarországon kibocsátó és végrehajtó hatóságként is igazságügyi hatóság (bíróság,
ügyész) járhat el. A tagállam esetében azonban fontos jelezni, hogy az eljáró hatóság alatt akár
igazságügyi, akár nyomozó hatóságot érteni lehet.
Az EUtv. 37-52. §-ai szabályozzák az európai nyomozási határozat végrehajtásának, míg az 53-
59. §-ai az európai nyomozási határozat kibocsátásának általános szabályait. Az első esetben
Magyarország a végrehajtó állam, a második esetben a kibocsátó állam szerepét tölti be.
Az EUtv. 37. §-a az európai nyomozási határozat végrehajtására Magyarországon hatáskörrel és
illetékességgel rendelkező szerveket jelöli ki. Az európai nyomozási határozat végrehajtására
főszabály szerint a járásbíróság, illetve az az ügyészség rendelkezik hatáskörrel, amely az
európai nyomozási határozat alapjául szolgáló cselekmény tekintetében a Be. alapján hatáskörrel
rendelkezik. Utalni kell a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a
továbbiakban: Nbjtv.) 62. §-ára, amely szerint az eljárási jogsegély iránti kérelem a kettős
büntethetőség hiányában is teljesíthető, ha a megkereső állam e tekintetben viszonosságot
biztosít. A Javaslat az Európai Unió tagállamai vonatkozásában sem kíván e lehetőségtől
visszalépni, így az EUtv. 37. § (2) bekezdésében egyértelmű utalás történik arra, hogy ha az
európai nyomozási határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény Magyarországon nem
bűncselekmény (és nem is szabálysértés), de az adott tagállammal viszonosság áll fenn, akkor az
212
európai nyomozási határozat végrehajtására a járásbíróság vagy a járási ügyészség rendelkezik
hatáskörrel. A 37. § általános illetékességi okként az eljárási cselekmény elvégzésének helyét
(különösen a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy
székhelyét, a tárgyi bizonyítási eszköz fellelhetőségének helyét) határozza meg. A Javaslat azt az
esetet is egyértelműen rendezi, ha az eljárási cselekmény vagy eljárási cselekmények
elvégzésének több helyszíne állapítható meg, vagy az elvégzés helye nem állapítható meg.
Tekintettel arra, hogy az európai nyomozási határozat jogi személyek vonatkozásában is
előterjeszthető [irányelv 4. cikk d) pontja], külön bekezdés rögzíti, hogy a nyomozási határozat
végrehajtására ebben az esetben – feltéve, hogy az európai nyomozási határozatból más nem
következik – a jogi személy székhelye vagy telephelye szerint illetékes bíróság vagy ügyészség
jogosult. A legfőbb ügyész vagy a felettes ügyész rendelkezhet arról is, hogy a végrehajtás során
az előzőekben felsoroltak alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészség is
eljárhat.
A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozat átvételéről legkésőbb az átvételtől
számított hét napon belül a 19. számú mellékletben megjelölt formanyomtatvány
felhasználásával értesíti a tagállamot. A 2014/41/EU irányelvhez csatolt mellékletekben
megjelölt formanyomtatványok az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordítva
rendelkezésre állnak. A fordítási költségek jelentősen csökkenthetők azzal, hogy a
tájékoztatáshoz a bíróság, illetve az ügyész a formanyomtatvány már rendelkezésre álló,
megfelelő nyelvi változatát használja fel. Fordítási költségek így kizárólag a formanyomtatvány
tartalmi részére vonatkozóan merülnek fel, tehát kizárólag azokkal a részekkel kapcsolatban,
amelyekkel a formanyomtatványt a bíróság, illetve az ügyész kitölti. Ha a bírósághoz vagy az
ügyészséghez olyan európai nyomozási határozat érkezik, amelynek végrehajtására nincs
hatásköre, vagy nem rendelkezik illetékességgel, az európai nyomozási határozatot
haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz vagy
ügyészséghez, és erről a tagállami hatóságot az előzőekben ismertetett módon tájékoztatja. A
tájékoztatási kötelezettség azt a bíróságot vagy ügyészséget is terheli, amelyhez az európai
nyomozási határozatot továbbították. A Javaslat azt is egyértelműen rögzíti, hogy késedelmet
nem tűrő esetben – ha az európai nyomozási határozat továbbítása a végrehajtásra jogosultnak az
eredményes végrehajtást veszélyeztetné vagy meghiúsítaná – a végrehajtásra a hatáskörrel vagy
illetékességgel nem rendelkező bíróság vagy ügyészség is jogosult, erről azonban köteles a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot vagy ügyészséget tájékoztatni. Ezek a
szabályok az irányelv 7. cikk (6) bekezdésében és a 16. cikk (1) bekezdésében foglalt
rendelkezéseinek átültetését szolgálják.
Az EUtv. 38. §-a arra vonatkozóan állapít meg rendelkezéseket, hogy az európai nyomozási
határozat tagállam által történő kibocsátását és előterjesztését mikor kell szabályszerűnek
tekinteni. Eszerint magát az európai nyomozási határozatot megtestesítő formanyomtatványt a
tagállami hatóságnak magyar, angol, francia vagy német nyelven kell megküldenie a bíróságnak
vagy az ügyésznek. Ez egyaránt jelentheti azt, hogy a tagállami hatóság a formanyomtatvány
már eleve rendelkezésre álló magyar, angol, német vagy francia nyelvi verzióját tölti ki
213
(értelemszerűen magyar, angol, német vagy francia nyelven), vagy a saját nyelvén elkészített
formanyomtatványt fordítja le e négy nyelv valamelyikére. Ha nem áll rendelkezésre az európai
nyomozási határozat szabályszerűen előterjesztett, magyar, angol, német vagy francia nyelvű
fordítása, az európai nyomozási határozat végrehajtását Magyarország megtagadhatja. A Javaslat
nem kívánt a tagállami hatóságok és a bíróság, illetve az ügyész közötti gördülékeny és hatékony
együttműködés gátjává válni, így nem határozza meg pontosan az európai nyomozási határozat
előterjesztésének módját, ahogy az együttműködésben részt vevő szervek közötti tájékoztatás,
illetve iratküldés pontos csatornáját sem. A törvény csupán annyit rögzít, hogy az európai
nyomozási határozat, illetve az együttműködő hatóságok között továbbított más iratok, illetve
tájékoztatás bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a továbbított
dokumentumok hitelességének megállapítását. Ez egyaránt jelentheti a faxon, e-mail-en történő
továbbítást, illetve minden olyan csatorna felhasználását, amelynek hitelességéről a továbbító
hatóság már meggyőződött [rendőri csatorna is (pl. Interpol/NEBEK), továbbá más kontaktponti
hálózat is igénybe vehető]. Ezek a szabályok az irányelv 5. cikk (2) és (3) bekezdésében és a 7.
cikk (1) és (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseinek átültetését szolgálják.
Az EUtv. 39. §-a rendezi a bíróságnak, illetve az ügyésznek az európai nyomozási határozat
átvételét követően felmerülő feladatait. Eszerint az átvételt követően a bíróság vagy az ügyész
első számú feladata annak haladéktalan vizsgálata, hogy az európai nyomozási határozat
végrehajtásának feltételei a magyar jogszabályok alapján fennállnak-e. Az európai nyomozási
határozat végrehajtásával kapcsolatos döntés (az eljárási cselekmény elvégzéséről vagy az
európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadásáról) meghozatalára a bíróságnak vagy
az ügyésznek az európai nyomozási határozat kézhezvételét követően 30 nap áll rendelkezésére.
A végrehajtással kapcsolatos döntés meghozatalakor figyelemmel kell azonban lenni a tagállami
hatóság soron kívüli végrehajtásra irányuló esetleges kérelmére, illetve arra az időpontra,
amelyet a kibocsátó hatóság az eljárási cselekmény elvégzésére esetlegesen megjelölt. Ha a
végrehajtással kapcsolatos döntés valamilyen okból 30 napon belül nem hozható meg, a bíróság
vagy az ügyész erről a késedelem okaival együtt haladéktalanul tájékoztatja a tagállami
hatóságot. Ebben az esetben a döntés meghozatalára újabb 30 nap, vagyis összesen 60 nap áll a
bíróság vagy az ügyész rendelkezésére.
Meg kell jegyezni, hogy az eljáró bíróság, illetve ügyész döntése nem szükségszerűen igényel
határozati formát. Határozati forma csak ott szükséges, ahol a döntés – így különösen az eljárási
cselekmény maga – a Be. alapján határozati formához kötött. Az európai nyomozási határozat
végrehajtásának megtagadása esetén sem szükségszerű a határozati forma alkalmazása, hiszen az
kizárólag a végrehajtó tagállamot érinti, és ahhoz nyilvánvalóan nem kötődik jogorvoslati
lehetőség, azonban a megtagadásnak minden esetben indokoltnak kell lenni. Összességében
tehát elmondható, hogy az eljáró bíróság, illetve ügyész a Be. alapján nincs elzárva attól, hogy
döntését határozati formába foglalja, azonban ez az EUtv. alapján nem elvárás.
Az irányelv 6. cikke értelmében európai nyomozási határozat akkor bocsátható ki, ha a
kibocsátás szükséges és arányos, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási
214
cselekményt a tagállamban egy hasonló belföldi ügyben is elrendelhették volna. Ha a végrehajtó
hatóságnak alapos indoka van feltételezni, hogy e feltételek nem teljesültek, konzultációt
folytathat a kibocsátó hatósággal. Az EUtv 39. § (5) bekezdés b) és c) pontjának rendelkezései az
e szabályoknak való megfelelést biztosítják. A Javaslat egyeztetési lehetőséget biztosít arra az
esetre is, ha megalapozottan feltehető, hogy az európai nyomozási határozatot nem az arra
jogosult tagállami hatóság bocsátotta ki. Ha az egyeztetés eredményeként megállapítható, hogy
az európai nyomozási határozatot valóban nem az arra jogosult bocsátotta ki, a bíróság vagy az
ügyész az európai nyomozási határozatot a tagállami hatóság részére visszaküldi, és az európai
nyomozási határozat végrehajtását megszünteti. A Javaslat rögzíti azt is, hogy a tagállami
hatóságot arról is tájékoztatni kell, ha a magyar jogszabályok alapján olyan eljárási cselekmény
áll rendelkezésre, amely alkalmas az európai nyomozási határozatban megjelölt bizonyíték
megszerzésére, de az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekménynél kisebb
jogkorlátozással jár. Az EUtv. 39. §-ának szabályai az irányelv 6. cikkében, 9. cikk (1) és (3)
bekezdésében, 10. cikk (3) bekezdésében, továbbá 12. cikk (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt
rendelkezéseinek átültetését szolgálják.
Az EUtv. 40-42. §-ai az európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadásával
kapcsolatos szabályokat tartalmazzák. A 40. § az irányelv 11. cikk (1) bekezdésében
foglaltaknak megfelelően sorolja fel azokat az okokat, amelyeknek fennállása esetén a bíróság
vagy az ügyész az európai nyomozási határozat végrehajtását megtagadhatja. A Javaslat rögzíti,
hogy az európai nyomozási határozat végrehajtásának megtagadásáról a tagállami hatóságot a
megtagadás indokainak megjelölésével, haladéktalanul tájékoztatni kell.
Az EUtv. 41-42. §-a az egyes megtagadási okokkal kapcsolatos további rendelkezéseket, a
megtagadási okok alóli kivételeket szabályozza. Ezzel kapcsolatban kiemelendő a kettős
büntethetőség kérdésköre. A bíróság vagy az ügyész főszabály szerint vizsgálhatja a kettős
büntethetőséget. Ennek értelmében az európai nyomozási határozat végrehajtása megtagadható,
ha az annak alapjául szolgáló cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem bűncselekmény. A
41. § (2) bekezdése ez alóli kivételként három esetet határoz meg. Egyrészt az EUtv. 21. számú
mellékletében felsorolt cselekmények kapcsán a kettős büntethetőség nem vizsgálható, ha a
tagállamban az adott bűncselekmény legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy
szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő. Az európai nyomozási határozat végrehajtása
nem tagadható meg a kettős büntethetőségre hivatkozással akkor sem, ha a magyar jogszabályok
szerint bűncselekménynek minősülő cselekmény a tagállam joga szerint szabálysértés, továbbá
akkor sem, ha a kettős büntethetőség tekintetében a tagállam viszonosságot biztosít. Ez utóbbi
kapcsán ismét utalni kell az Nbjtv. 62. §-ára, amely szerint az eljárási jogsegély iránti kérelem a
kettős büntethetőség hiányában is teljesíthető, ha a megkereső állam e tekintetben viszonosságot
biztosít. A Javaslat az Európai Unió tagállamai vonatkozásában sem kíván e lehetőségtől
visszalépni, így ha a tagállam még akkor is biztosítja a Magyarország által kibocsátott európai
nyomozási határozat végrehajtását, ha az annak alapjául szolgáló cselekmény nemzeti joga
értelmében nem bűncselekmény és nem is szabálysértés, akkor a viszonosság elve alapján
Magyarországnak is így kell eljárnia. A Javaslat azt is rögzíti, hogy ha az európai nyomozási
215
határozat előterjesztésére olyan cselekmény miatt került sor, amely a tagállam joga szerint
bűncselekmény, de a magyar jog szerint szabálysértés, a bíróság vagy az ügyész az európai
nyomozási határozatot továbbítja a szabálysértési jogsegélyről szóló törvényben meghatározott
központi hatósághoz. Ebben az esetben a viszonosságra vonatkozó rendelkezés nem
alkalmazható, vagyis, ha az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar
jogszabályok értelmében szabálysértés, akkor azt a szabálysértési jogsegély törvény alapján kell
végrehajtani. A viszonosság elve ebben az esetben akkor sem jöhet figyelembe, ha egyébként az
adott tagállammal viszonosság áll fenn.
Az európai nyomozási határozat végrehajtása megtagadható, ha az abban megjelölt eljárási
cselekmény a magyar jogszabályok szerint nem létezik, vagy elvégzésének feltételei a magyar
jogszabályok szerint nem állnak fenn. Ha azonban rendelkezésre áll olyan eltérő végrehajtható
eljárási cselekmény, amely az európai nyomozási határozattal elérni kívánt bizonyíték
megszerzésére vezethet, az irányelv értelmében lehetőség van ezen eltérő eljárási cselekmény
elvégzésére az európai nyomozási határozatban foglalt helyett. Ez a lehetőség azonban nem áll
fenn abban az esetben, ha az európai nyomozási határozat a 42. § (2) bekezdésében felsorolt
valamely eljárási cselekmény elvégzésére irányul. Az e bekezdésben feltüntetett eljárási
cselekmények elvégzését tehát attól függetlenül biztosítani kell, hogy azok a nemzeti
jogszabályok szerint léteznek-e, illetve a nemzeti jogszabályok szerint az elvégzés feltételei
fennállnak-e.
A 40. § (1) bekezdés g) pontjában megjelölt megtagadási ok kapcsán a megtagadást megelőzően
a bíróságnak vagy az ügyésznek saját hatáskörben intézkednie kell a mentelmi jog, illetve
diplomáciai mentesség felfüggesztése iránt. Ha az arra jogosult a mentelmi jogot, illetve a
diplomáciai mentességet felfüggesztette, az európai nyomozási határozat végrehajtása
megtagadásának értelemszerűen nincs helye. Ha a diplomáciai mentesség felfüggesztése egy
másik állam hatóságának vagy nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a bíróság vagy
az ügyész erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. Ebben az esetben ugyanis a
mentesség felfüggesztése iránti megkeresést az európai nyomozási határozatot kibocsátó
hatóságnak kell előterjesztenie. Ha a diplomáciai mentesség felfüggesztésére ésszerű időn belül
nem kerül sor, az európai nyomozási határozat végrehajtása megtagadható.
Az irányelv 3. cikke szerint az európai nyomozási határozat nem célozhatja közös
nyomozócsoport létrehozását, és bizonyíték közös nyomozócsoporton belüli megszerzését. Erre
tekintettel rögzíti a Javaslat, hogy ha az európai nyomozási határozat tartalmát tekintve mégis e
célokra irányul, akkor az európai nyomozási határozatot a legfőbb ügyésznek kell megküldeni,
és azt a továbbiakban a IV/B. Fejezet szerinti közös nyomozócsoport létrehozására irányuló
eljárási jogsegélyként kell végrehajtani.
Az EUtv. 40-42. §-ai az irányelv 3. cikkében, 10. cikk (1) és (2), továbbá (4) és (5)
bekezdésében, valamint a 11. cikk (1)-(3) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseinek átültetését
szolgálják.
216
Az EUtv. 43. §-a egyrészt a 11. cikk (4) bekezdésében foglalt rendelkezés átültetését szolgálja,
másrészt egy általános és közvetlen egyeztetési lehetőséget rögzít az együttműködő szervek
között. Az egyeztetés célja minden esetben az európai nyomozási határozat, valamint az európai
nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény eredményes végrehajtása, illetve
elvégzése. A 43. § (2) bekezdésében a Javaslat rögzíti, hogy az európai nyomozási határozatot
előterjesztő tagállami hatósággal az (1) bekezdésben meg nem határozott okból is, vagy más
tagállam hatóságával is egyeztetést lehet folytatni. Meg kell jegyezni, hogy az együttműködő
hatóságok között alapvetően bármely okból helye van az egyeztetésnek, amelynek célja a
megfelelő végrehajtás, az eljárási cselekmény hatékony elvégzésének lehetővé tétele. A Javaslat
alapján egyes esetekben kötelező az egyeztetés. A (2) bekezdésben a Javaslat arra kíván
rámutatni, hogy akármilyen más okból is helye lehet az egyeztetésnek. Előfordulhat továbbá,
hogy más tagállam hatóságával is szükségessé válik az egyeztetés (pl. a jogszabályok ismerete
miatt, vagy a ne bis in idem elvének érvényesülése okán, az ezzel kapcsolatban felmerült adatok
ellenőrzése miatt). A Javaslat ebben az esetben is jogalapot teremt arra vonatkozóan, hogy a
végrehajtó bíróság vagy ügyészség szükség esetén élhessen az egyeztetés lehetőségével.
Az EUtv. 44. §-a az európai nyomozási határozat részbeni megtagadásának lehetőségéről
rendelkezik. Nem kizárt ugyanis, hogy az európai nyomozási határozatban a kibocsátó hatóság
több eljárási cselekmény elvégzését kéri, és így az sem, hogy a megtagadási ok nem valamennyi
eljárási cselekmény tekintetében áll fenn. A Javaslat erre az esetre rögzíti a bíróság, illetve az
ügyész tájékoztatási, valamint a tagállami hatósággal történő egyeztetési kötelezettségét, továbbá
azt is, hogy ha a megtagadási ok kiküszöbölésére nincs lehetőség, a bíróság vagy az ügyész a
megtagadási okkal nem érintett eljárási cselekményeket végzi el, tehát részben hajtja végre az
európai nyomozási határozatot.
Az EUtv. 45. §-a az irányelv 8. cikkének való megfelelést biztosítja. Ennek értelmében a
kibocsátó hatóságnak lehetősége van az európai nyomozási határozatot kiegészíteni, illetve
módosítani. A kiegészített, illetve módosított európai nyomozási határozat végrehajtásáról a
bíróság vagy az ügyész az általános szabályokat alkalmazva dönt, tehát ugyanúgy kell vizsgálnia
azt, mint az eredetileg megküldött jogsegélykérelmet. A Javaslat az irányelvnek megfelelően a
kiegészített, illetve módosított európai nyomozási határozat szabályszerű előterjesztésének
tekinti azt az esetet, ha azt a tagállami hatóság Magyarországon jelen lévő tagja közvetlenül adja
át a bíróságnak vagy az ügyésznek. Az egyértelműség érdekében a törvény arról is rendelkezik,
hogy az európai nyomozási határozat visszavonása esetén Magyarországon a végrehajtást meg
kell szüntetni; ha pedig a végrehajtás során lefoglalás vagy más kényszerintézkedés
elrendelésére is sor került, a végrehajtás megszüntetésével egyidejűleg a lefoglalást vagy az
egyéb kényszerintézkedést is meg kell szüntetni, és a lefoglalt vagy a kényszerintézkedéssel
érintett vagyont, dolgot a kényszerintézkedést elszenvedő személy részére kell kiadni.
Az EUtv. 46. §-a az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzésére
vonatkozóan állapít meg szabályokat. A Javaslat mindenekelőtt egyértelműen rögzíti, hogy
európai nyomozási határozat alapján – a közös nyomozó csoport létrehozása és bizonyíték közös
217
nyomozó csoporton belüli megszerzése kivételével – a tagállam által kért bármely eljárási
cselekmény elvégezhető, ha arra az európai nyomozási határozat alapjául szolgáló
bűncselekmény miatt magyar büntetőeljárásban is sor kerülhetne. Ez megfelel az irányelv 3.
cikkében foglalt rendelkezésnek. Az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási
cselekmény elvégzése során főszabály szerint a magyar jogszabályok szerint kell eljárni. A
tagállami hatóság azonban kérheti az általa megjelölt szabályok és technikai módszer
alkalmazását, feltéve, hogy az nem összeegyeztethetetlen a magyar jogrendszer alapelveivel. Az
irányelv 12. cikk (4) bekezdésének megfelelően rendelkezik a törvény arról, hogy az eljárási
cselekményt legkésőbb az európai nyomozási határozat végrehajtásáról szóló döntés
meghozatalát követő kilencven napon belül kell elvégezni. Ha az eljárási cselekmény e határidőn
belül nem végezhető el, egyeztetést kell folytatni a tagállami hatósággal az eljárási cselekmény
elvégzésének megfelelő ütemezéséről. Az EUtv. 46. §-a az irányelv 3. cikkében, 9. cikk (2)
bekezdésében, valamint a 12. cikk (2), (4) és (6) bekezdésében foglalt rendelkezéseinek
átültetését szolgálja.
Az EUtv. 46/A. §-a az eljárási cselekmény eredményes elvégzése érdekében az érintett szervek
közötti egyeztetés lehetőségét rögzíti. Az együttműködés részét képezi a tagállami hatóság
haladéktalan tájékoztatása, ha az eljárási cselekmény elvégzése során olyan körülmény merül fel,
amely miatt az eljárási cselekmény nem végezhető el. A Javaslat arról is rendelkezik, hogy ha ez
az akadály nem küszöbölhető ki, az európai nyomozási határozat végrehajtását meg kell
szüntetni, és erről a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatni kell. Az irányelv 16. cikk (2)
bekezdés b) pontjának való megfelelést szolgálja a törvény azon rendelkezése, amely szerint, ha
a bíróság vagy az ügyész úgy ítéli meg, hogy az európai nyomozási határozatban megjelölt
eljárási cselekményen túl további eljárási cselekmény elvégzése is célszerű, erről a tagállami
hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.
Az EUtv. 47. §-a a tagállam valamely hatóságának Magyarországon az eljárási cselekmény
elvégzésén jelen lévő tagjának jogosultságait, illetve polgári jogi felelősségét szabályozza. A
Javaslat az irányelv rendelkezéseinek megfelelően rögzíti, hogy a bíróság vagy az ügyész a
törvényben felsorolt három feltétel teljesülése esetén és kérelemre engedélyezi a tagállami
hatóság tagjának jelenlétét az eljárási cselekményen. Itt kell megjegyezni, hogy amíg a 2000. évi
jogsegély egyezmény alapján a végrehajtó bíróság, illetve az ügyész lényegében diszkrecionális
döntése, hogy a tagállami hatóság jelenlétét engedélyezi-e, addig az európai nyomozási határozat
esetében e kérés csak a törvényben megjelölt okok felmerülése esetén tagadható meg. A
tagállami hatóság jelen lévő tagjának jogosultságaira főszabály szerint a Be. szabályai irányadók.
A bíróság vagy az ügyész azonban a tagállami hatósággal megállapodást köthet a tagállami
hatóság jelen lévő tagjának további vagy eltérő jogosultságaira vonatkozóan. A Javaslat azt is
rögzíti, hogy a tagállami hatóság jelen lévő tagja által a feladatának végrehajtása során
Magyarország területén okozott kárért a magyar jogszabályok alapján a magyar állam felel. A
magyar állam az e rendelkezés alapján kifizetett kártérítés teljes összegének megtérítését kérheti
a tagállamtól. Ezen felül azonban további kártérítési igény a tagállammal szemben nem
érvényesíthető. Az EUtv. 47. §-a az irányelv 9. cikk (4)-(5) bekezdésében és 18. cikkében foglalt
218
rendelkezéseinek átültetését szolgálja.
Az EUtv. 48. §-a az irányelv 15. cikkének való megfelelést szolgálja. Eszerint a bíróság vagy az
ügyész dönthet az eljárási cselekmény elvégzésének ésszerű időtartamra történő elhalasztásáról,
ha Magyarországon folyamatban lévő eljárás sikerét az eljárási cselekmény elvégzése
veszélyeztetné. A döntést követően az elhalasztás indokának és várható időtartamának
megjelölésével haladéktalanul tájékoztatnia kell a tagállami hatóságot. Ha az elhalasztás indoka
megszűnt, a bíróság vagy az ügyész köteles haladéktalanul intézkedni az eljárási cselekmény
elvégzése iránt. A Javaslat azt is rögzíti, hogy ha az európai nyomozási határozatban több eljárási
cselekmény elvégzését kérték, de az elhalasztás indoka nem valamennyi eljárási cselekmény
tekintetében áll fenn, a bíróság vagy az ügyész az elhalasztással nem érintett eljárási
cselekményeket az általános szabályok szerint köteles elvégezni.
Az EUtv. 49. §-a az irányelv 13. cikkének való megfelelést szolgálja. A Javaslat a megszerzett
bizonyítási eszköz tagállami hatóságnak történő átadására többféle lehetőséget is biztosít. A
bizonyítási eszköz átadható a tagállami hatóságnak a megszerzést követően haladéktalanul vagy
a tagállami hatóság által megjelölt időpontban, illetve közvetlenül a tagállami hatóság jelen lévő
tagja részére is. Abban az esetben, ha a bizonyítási eszköz átadását a tagállami hatóság az
európai nyomozási határozatban nem kérte, a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóságot arról
tájékoztatja, hogy a bizonyítási eszköz rendelkezésére áll. Ha Magyarország az átadott
bizonyítási eszköz visszaszolgáltatására igényt tart, ezt az átadáskor jeleznie kell. Lehetőség van
a bizonyítási eszköz átadásának elhalasztására is, ha a bizonyítási eszköz más bűncselekmény
felderítéséhez, bizonyításához szükséges, vagy ha a bíróságnak vagy az ügyésznek az európai
nyomozási határozat végrehajtása során hozott határozata vagy intézkedése ellen jogorvoslattal
éltek. Nincs akadálya azonban annak, hogy az átadás elhalasztása esetén a bizonyítási eszközt
ideiglenesen adják át a tagállami hatóságnak, azzal a feltétellel, hogy a tagállami hatóság azt a
közösen megállapított időpontban visszaszolgáltatja. A Javaslat az egyértelműség érdekében azt
is rögzíti, hogy a bizonyítási eszköz átadásáig arról a magyar jogszabályok alapján kell
rendelkezni, ha pedig az átadás a visszaszolgáltatás igénye nélkül történt, a bizonyítási eszköz
átadását követően a bizonyítási eszközről történő rendelkezésre a tagállam joga irányadó.
Az EUtv. 50. §-a a jogorvoslatra vonatkozó szabályokat tartalmazza. E rendelkezések az irányelv
14. cikkének való megfelelést szolgálják. Az európai nyomozási határozat végrehajtása során
hozott határozat vagy intézkedés ellen a Be. rendelkezései alapján van helye jogorvoslatnak.
Ezzel Magyarország teljesíti az irányelv azon előírását, amely szerint az európai nyomozási
határozat esetén a hasonló belföldi esetekben igénybe vehetőekkel egyenértékű jogorvoslatoknak
kell rendelkezésre állniuk. A Javaslat az irányelv szabályozásának megfelelően azt is rögzíti,
hogy az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elrendelése
Magyarországon – ha Magyarország a végrehajtó állam – nem támadható. Azt csak a kibocsátó
államban benyújtott jogorvoslat útján lehet vitatni. A Javaslat további előírásokat tartalmaz a
tagállami hatóság tájékoztatásáról a Magyarországon előterjesztett jogorvoslatról és annak
eredményéről, valamint az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény
219
elrendelése ellen benyújtott jogorvoslatnak a tagállami hatóság részére történő megküldésének
kötelezettségéről.
Az EUtv. 51-52. §-a az irányelv 19. cikkének és 21. cikkének való megfelelést szolgálja. Az
irányelv rendelkezéseinek megfelelően írja elő a Javaslat, hogy az európai nyomozási határozat
végrehajtásáról a Be. rendelkezései alapján adható felvilágosítás, illetve, hogy a végrehajtása
kapcsán Magyarország területén felmerülő költségeket a magyar állam viseli. Ha a végrehajtás
jelentős költségekkel jár, a bíróság vagy az ügyész a végrehajtás feltételéül szabhatja, hogy a
tagállami hatóság a költségeket részben vagy egészben térítse meg vagy előlegezze, de adott
esetben kérheti az európai nyomozási határozat módosítását is.
Az EUtv. 53. §-a az európai nyomozási határozat kibocsátására jogosult szerveket, a
Magyarország általi kibocsátás feltételeit, annak menetét ismerteti. A Javaslat az irányelv 3.
cikkének megfelelően írja elő, hogy a közös nyomozócsoport létrehozása és a bizonyíték közös
nyomozó csoporton belüli megszerzése kivételével a kibocsátott európai nyomozási határozatban
bármely, a Be. szerinti, bizonyítási eszköz beszerzésére alkalmas eljárási cselekmény elvégzését
kezdeményezni lehet.
Az európai nyomozási határozat kibocsátásának feltétele, hogy az a büntetőeljárásban szükséges
és arányos, és az eljárási cselekmény az európai nyomozási határozatban leírt feltételekkel a
magyar jogszabályok szerint is elvégezhető legyen [irányelv 6. cikk (1) bekezdés]. Az Eutv. már
nemcsak az európai elfogatóparancsnál, hanem az európai nyomozási határozatnál is megjeleníti
azt az általános elvárást, hogy a jellemzően jelentős költségekkel, más tagállami hatóságok
leterhelésével járó jogsegélyformák igénybevételére valóban csak indokolt esetekben kerüljön
sor. Hogy jogsegély iránti megkeresés küldése mikor indokolt, az nem határozható meg egzakt
módon, a gyakorlatnak kell önmérsékletet tanúsítania. Csekély tárgyi súlyú ügyekben is indokolt
lehet az egyetlen perdöntő bizonyíték jogsegély útján történő beszerzése, ugyanakkor jelentős
tárgyi súlyú ügyekben is kerülni kell a feleslegesnek tűnő, adott esetben Magyarországon már
kellően körüljárt tényre vonatkozó újabb bizonyítékok jogsegély útján történő beszerzését.
Másrészt, a szükségesség és az arányosság követelménye arra is vonatkozik, hogy a bíróság vagy
az ügyész a cél elérésére a legkisebb erőforrás ráfordítással alkalmas jogsegélyformát válassza.
Ez jelenti a költséghatékonyságot és az alkalmazható eljárási cselekmények kényszerjellegét is.
Így különösen kerülni kell pl. a kényszerintézkedések – házkutatás, motozás, lefoglalás –
alkalmazását, ha a beszerezni kívánt eszköz pl. megkeresés, az érintett személy által történő
rendelkezésre bocsátás útján is beszerezhető.
Kibocsátó hatóságként a Javaslatban a büntetőeljárást folytató bíróság vagy ügyész került
kijelölésre. A bíróság vagy az ügyész az európai nyomozási határozatot hivatalból, illetve a
terhelt vagy a védő indítványára bocsáthatja ki. Ez megfelel az irányelv 1. cikk (3) bekezdésében
foglalt előírásnak. Indokolt volt külön rendelkezni arról az esetről, ha a nyomozás során az
eljárási cselekmény elrendelésére nem az ügyész, hanem a nyomozási bíró jogosult. A kibocsátó
és az európai nyomozási határozatot a végrehajtó államnak továbbító hatóság ebben az esetben is
220
az ügyész, az európai nyomozási határozatot azonban a nyomozási bírónak jóvá kell hagynia. Ez
a jóváhagyás jelenti az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény
elrendelését.
Itt kell megjegyezni azt is, hogy az irányelv szakít azzal az eljárási jogsegélyeknél is általában
jellemző szabályozási móddal, amely a kibocsátó állam által a nemzeti jog alapján meghozott
határozatot és a határozat alapján kiállított formanyomtatványt tekintette az együttműködés
alapjának. Ehelyett az irányelv rendszerében maga az európai nyomozási határozat az
„alaphatározat” és egyben a jogsegélykérelem is. A kibocsátó hatóság eddig az alaphatározattal
„igazolta”, az új rendszer szerint magának az európai nyomozási határozatnak a kibocsátásával
igazolja, hogy az eljárási cselekmény elvégzése szükséges és arányos, és az a kibocsátó állam
nemzeti joga szerint elrendelhető. Erre figyelemmel írja elő a Javaslat azt, hogy ha a Be.
rendelkezései alapján az eljárási cselekmény elrendelése határozati formát igényel, a határozat
meghozatalára az európai nyomozási határozat kibocsátásával kerül sor; tehát magát az
alaphatározatot is az európai nyomozási határozat testesíti meg.
Az EUtv. 54. §-a kibocsátott európai nyomozási határozat továbbítására vonatkozó szabályokat
írja elő. Az európai nyomozási határozatot a tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek
egyikén vagy a tagállam által megjelölt nyelven kell kibocsátani és megküldeni a végrehajtó
tagállami hatóságnak. Az irányelvhez csatolt mellékletekben megjelölt formanyomtatványok az
Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvére lefordítva rendelkezésre állnak. Erre tekintettel
rögzíti az irányelv, hogy az európai nyomozási határozatot a megfelelő nyelven rendelkezésre
álló fordítás felhasználásával kell kibocsátani. A fordítási költségek így jelentősen csökkenthetők
azzal, hogy a bíróság, illetve az ügyész a formanyomtatvány már rendelkezésre álló, megfelelő
nyelvi változatát használja fel. Fordítási költségek így kizárólag a formanyomtatvány tartalmi
részére vonatkozóan merülnek fel, tehát kizárólag azokkal a részekkel kapcsolatban, amelyekkel
a formanyomtatványt a bíróság, illetve az ügyész kitölti. Figyelemmel arra, hogy az európai
nyomozási határozat testesíti meg magát az együttműködés alapját jelentő „nemzeti
alaphatározatot” is, a Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy egyazon európai nyomozási
határozatban több eljárási cselekmény elvégzése akkor kezdeményezhető, ha valamennyi eljárási
cselekmény elrendelése azonos szerv hatáskörébe tartozik. Nyomozás esetén ugyanis
előfordulhat, hogy az eljárási cselekmény elrendelésére a nyomozási bíró jogosult. Ebben az
esetben az európai nyomozási határozat végrehajtó államnak történő továbbítására bírósági
jóváhagyást követően van mód, míg olyan eljárási cselekményeknél, amelyek elrendelése az
ügyész hatáskörébe tartozik, bírói jóváhagyásra értelemszerűen nincs szükség. Az EUtv. e §-ban
foglalt rendelkezései az irányelv 5. cikk (3) bekezdésének és a 7. cikk (1)-(5) bekezdésében
foglalt rendelkezéseknek való megfelelést szolgálják.
Az EUtv. 55. §-a az európai nyomozási határozat kibocsátása kapcsán a bíróság vagy az ügyész,
mint kibocsátó hatóság és a tagállami végrehajtó hatóság közötti általános együttműködési
kötelezettség egyes aspektusait szabályozza. Itt kell megjegyezni, hogy az európai nyomozási
határozat visszavonása a végrehajtó tagállam oldalán a végrehajtás azonnali befejezését kell,
221
hogy jelentse. Erre tekintettel rögzíti a Javaslat azt, hogy visszavonásra az eljárási cselekmény
elvégzésének megkezdése előtt van lehetőség. Az eljárási cselekmény elvégzésének
megkezdését követően már adott esetben kényszerintézkedés alkalmazására kerül sor, illetve
olyan adatok keletkeznek, amelyek esetén az európai nyomozási határozatot kibocsátó bíróság
vagy ügyész már nem tekintheti semmisnek a megkeresést. Ilyen esetben sincs természetesen
elzárva a kibocsátó hatóság attól, hogy a végrehajtás befejezését kérje, vagy a végrehajtás
folytatását csak meghatározott részben kérje. Ez az európai nyomozási határozat módosításával,
kiegészítésével, a végrehajtó tagállami hatósággal történő együttműködéssel történhet. A
megkezdett végrehajtás esetén ugyanakkor az európai nyomozási határozatot kibocsátó
bíróságnak, ügyésznek rendelkeznie kell az addig végrehajtott eljárási cselekmények
eredményéről (pl. azok átvételének kezdeményezésével).
Az EUtv. 56. §-a arra vonatkozó tartalmaz rendelkezéseket, hogy a kibocsátó bíróság, ügyész
milyen kérelmekkel fordulhat az európai nyomozási határozatban a végrehajtó tagállami
hatósághoz. Így kérheti, hogy az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekményt
a magyar jogszabályok figyelembevételével hajtsa végre. Erre figyelemmel kell a szükséges
eljárási szabályokat az európai nyomozási határozatban megjelölni. Kérelem terjeszthető elő az
iránt is, hogy a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság egy vagy több tagja a tagállam
területén az eljárási cselekmény elvégzésekor jelen lehessen, valamint az iránt is, hogy a
végrehajtó hatóság az eljárási cselekményt soron kívül vagy meghatározott időpontban végezze
el. E § tartalmazza továbbá a magyar hatóság eljárási cselekmény elvégzése során jelen lévő
tagjának károkozására, valamint a kár megtérítésére vonatkozó szabályokat is.
Az EUtv. 57. §-a a végrehajtó hatóság által megszerzett bizonyítékok átvételének szabályait
tartalmazza, az EUtv. 58. §-a az eljárási cselekmény elrendelése ellen rendelkezésre álló
jogorvoslatra, az EUtv. 59. §-a a költségviselésre vonatkozóan rögzít előírásokat. A Javaslat úgy
rendelkezik, hogy az európai nyomozási határozat kibocsátása kapcsán Magyarország területén
felmerülő költség bűnügyi költség. Az európai nyomozási határozat kibocsátásának
szükségessége ugyanis a folyamatban lévő büntetőeljárásra tekintettel merült fel, így indokolt az
azzal kapcsolatos költségek megfizetését bűnügyi költségként adott esetben a terhelttől
követelni.
Az EUtv. 59/A. §-a az európai nyomozási határozatban megjelölhető néhány eljárási cselekmény
formát sorol fel. Hangsúlyozni kell, hogy a felsorolás nem kimerítő, az európai nyomozási
határozatban – a közös nyomozó csoport létrehozásának kivételével – bármilyen, bizonyíték
beszerzésére alkalmas eljárási cselekmény elvégzése kezdeményezhető. Ez a felsorolás az
eljárási cselekményeknek azon egyes formáit rögzíti, amelyek – specialitásuk okán – különleges
szabályok előírását igénylik. Az 59/A. §-t követő „különös részben” az eljárási cselekmények
egyes formái kapcsán rögzített rendelkezéseket természetesen az általános részben az európai
nyomozási határozat kibocsátása és végrehajtása kapcsán előírt szabályokkal együtt kell
értelmezni és alkalmazni.
222
Az EUtv. 60-61. §-a az irányelv 32. cikkében foglalt rendelkezéseknek való megfelelést
biztosítja. Az ún. „ideiglenes intézkedések” az irányelv 34. cikk (2) bekezdése értelmében a
2003/577/IB kerethatározatnak a bizonyítékok biztosítására vonatkozó rendelkezéseinek helyébe
lépnek, az irányelvet alkalmazó tagállamok vonatkozásában. Az irányelv elfogadásában részt
nem vevő Dánia és Írország esetében, illetve azon tagállamokra vonatkozóan, amelyek az
irányelv rendelkezéseit nemzeti jogukba nem ültetik át, továbbra is a 2003/577/IB kerethatározat
rendelkezései irányadók e tekintetben. Az ideiglenes intézkedés a bizonyítási eszköz
megsemmisítésének, átalakításának, elhelyezése megváltoztatásának, továbbításának,
átruházásának vagy elidegenítésének ideiglenes megakadályozását, a bizonyítási eszköz
biztosítását jelenti. Ha Magyarország a végrehajtó állam, az ideiglenes intézkedésre irányuló
európai nyomozási határozat végrehajtására – főszabály szerint – a bizonyítási eszköz helye
szerinti ügyészség rendelkezik illetékességgel. Ha azonban a kibocsátó állam hatósága azt kéri,
az európai nyomozási határozatot a bíróság is végrehajthatja. A továbbiakban a Javaslat
részletesen és az irányelv szabályainak megfelelően rögzíti az ideiglenes intézkedés elvégzésével
kapcsolatos szabályokat. Ha Magyarország a kibocsátó állam, az ideiglenes intézkedésre
irányuló európai nyomozási határozat bizonyítási eszköz lefoglalása, vagy információs
rendszerben tárolt adatok megőrzésére kötelezés végrehajtása iránt bocsátható ki, feltéve, hogy a
bizonyítási eszköz a tagállam területén található. Bizonyítási eszköz biztosítását ugyanis a
kényszerintézkedéseknek e két formája jelentheti. Kibocsátó államként Magyarország tehát e
kétféle eljárási cselekmény elvégzését kérheti.
Az EUtv. 62-62/A. §-a az irányelv 26. és 27. cikkében foglalt szabályoknak való megfelelést
szolgálja. Tekintettel az említett cikkekben ismertetett együttműködési formák nagyfokú
hasonlóságára, a Javaslat azokat azonos alcím alatt, ugyanabban a §-ban szabályozza. A 26. cikk
egyrészt annak megállapítását célozza, hogy a büntetőeljárás alatt álló személy a végrehajtó
tagállamban rendelkezik-e banknál vagy egyéb pénzügyi intézménynél vezette számlával,
másrészt az ilyen módon feltárt számlák adatainak átadását biztosítja. A 27. cikk ezzel szemben
nem szűkíti le a jogsegély hatályát a büntetőeljárással érintett személyekre. Az együttműködés
célja ebben az esetben az európai nyomozási határozatban megjelölt valamely személyhez (aki
nem feltétlenül a büntetőeljárás alatt álló terhelt) kapcsolódó bankszámla vagy egyéb számla
adatainak, illetve az adott számlán egy meghatározott időszakban végrehajtott banki
műveletekkel kapcsolatos adatoknak az átadása.
Ami a 28. cikkben említett, egy meghatározott számlán keresztül végrehajtott banki vagy más
pénzügyi műveletek valós idejű nyomon követését illeti, ilyen eljárási cselekmény a hatályos Be.
alapján nem rendelhető el. Ennek kapcsán kell utalni az irányelv 10. cikk (5) bekezdése
értelmében fennálló azon lehetőségre, amely szerint, ha az európai nyomozási határozatban
megjelölt eljárási cselekmény a nemzeti jogszabályok szerint nem létezik, és nem áll
rendelkezésre olyan egyéb eljárási cselekmény, amely ugyanolyan eredménnyel járna, a
kibocsátó hatóságot arról kell értesíteni, hogy a kért segítségnyújtás nem teljesíthető. Ilyen
esetekben tehát maga az irányelv biztosít kimentési lehetőséget a tagállamoknak.
223
Az EUtv. 62/B-63. §-a az irányelv 22. cikkében foglalt szabályoknak való megfelelést biztosítja.
Az eljárási jogsegély e speciális formájának előterjesztésével a kibocsátó tagállam a végrehajtó
tagállam területén fogva tartott személy ideiglenes átadását kéri, mivel az érintett személy
jelenléte szükséges a kibocsátó tagállam területén elvégzendő eljárási cselekmény során. Az
európai nyomozási határozat tehát ebben az esetben kizárólag a fogva tartott személy
átadását/átvételét célozza. A Javaslat az irányelv szabályainak megfelelően rendelkezik a fogva
tartott személy átadással kapcsolatos előzetes hozzájárulásának szükségességéről, az általános
szabályoknál ismertetettekhez képest fennálló plusz megtagadási okokról, a harmadik tagállam
területén keresztül történő átszállítás egyes vonatkozásairól, a fogva tartott személy ideiglenes
átadásával kapcsolatban a kibocsátó és a végrehajtó állam között létrejövő eseti megállapodás
tartalmi kérdéseiről, a külföldi fogvatartás időtartamának beszámításáról, a specialitás
szabályairól.
Külön kiemelendő a Javaslat azon rendelkezése, amely szerint előzetes letartóztatásban lévő
személy Magyarországról történő ideiglenes átadásának önmagában nem lehet akadálya az, hogy
az érintett személy tagállami tartózkodása során az előzetes letartóztatás meghosszabbítása
válhat indokolttá. Ilyen esetben az együttműködő szerveknek együtt kell biztosítaniuk az
előzetes letartóztatásban lévő személy részvételét az előzetes letartóztatás meghosszabbításával
kapcsolatos döntéshozatalban. E rendelkezés arra hívja fel a figyelmet, hogy önmagában az a
körülmény, hogy a kényszerintézkedés határideje a közeljövőben lejár, nem akadálya az
ideiglenes átadásnak. Az előzetes letartóztatás első hat hónapjában a bíróság az iratok alapján
dönt, így a terhelt részvétele a kényszerintézkedés meghosszabbításával kapcsolatos
döntéshozatalban az írásbeli részvétel – beadvány, jogorvoslat stb. – lehetőségének biztosításával
megoldható. Ha az érintett személyes részvételét kell biztosítani (pl. mert a bíróság ülést tart),
úgy a terhelt részvétele pl. videokoferencia vagy a terhelt ideiglenes visszaszállítása útján
oldható meg. Ebben az esetben is, ahogyan mindig, az eljáró bíróság, illetve ügyész feladata,
hogy a terhelt jogait biztosító szükséges és arányos megoldást válasszon, figyelembe véve azt az
eljárási cselekményt is, amelynek érdekében a terhelt ideiglenes átadására sor került.
A Javaslat azt is rögzíti, hogy ha Magyarország a végrehajtó állam, akkor az érintett személy
átszállításánál a NEBEK a rendőrség útján közreműködik (pl. elszállítja az országhatárig), de azt
alapvetően és magától értetődően a kibocsátó hatóság végzi. Abban az esetben, ha Magyarország
az érintett személy átszállítását kérő állam, az átszállítást és a visszaszállítást a NEBEK végzi a
rendőrség közreműködésével.
Az EUtv. 63/A-63/B. §-a az irányelv 23. cikkében foglalt szabályoknak való megfelelést
biztosítja. Ennek az együttműködési formának a lényege, hogy a kibocsátó hatóság az európai
nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény elvégzése mellett a területén fogva tartott
személy átvételét is kéri a végrehajtó tagállamtól, tekintettel arra, hogy az eljárási cselekmény
végrehajtó tagállam által történő elvégzéséhez a fogva tartott személy jelenléte is szükséges.
Figyelemmel az előzőleg (a 62/B-63. §-ban) ismertetett speciális együttműködési formával
mutatott nagyfokú hasonlóságára, a fogvatartott személy végrehajtó tagállamnak történő
224
ideiglenes átadása során is irányadó az előzőekben ismertetett szabályok nagy része (a Javaslat
kifejezetten rögzíti, hogy melyek ezek). A Javaslat az egyéb szabályokat is az irányelv
rendelkezéseinek megfelelően tartalmazza.
Az EUtv. 63/C-64/A. §-a az irányelv 24. és 25. cikkében foglalt szabályoknak való megfelelést
szolgálja. A 63/C-64. §-ok kapcsán az európai nyomozási határozat a végrehajtó államban
tartózkodó személy tanúként, terheltként, vagy szakértőként, audiovizuális eszköz (zártcélú
távközlő hálózat) útján történő kihallgatására vagy meghallgatására irányul. A Javaslat
részletesen rendelkezik e jogintézmény vonatkozásában a hatáskörrel és illetékességgel
rendelkező szervekről (ha Magyarország a végrehajtó tagállam), az érintett személy előzetes
hozzájárulása beszerzésének szükségességéről, az európai nyomozási határozat megtagadásának
lehetséges okairól, az érintett személy kihallgatásról vagy meghallgatásról történő értesítéséről,
az eljárási cselekmény magyarországi helyszínén jelen lévő személyekről, az ott elvégzendő
feladatokról, a kihallgatandó vagy meghallgatandó személy védelmét szolgáló intézkedések
elrendeléséről, az eljárási cselekmény hatékony elvégzése érdekében tolmács kirendeléséről.
Külön kiemelendő, hogy ha Magyarország a kibocsátó állam, és a nyomozás során válik
szükségessé a zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás, az európai nyomozási
határozatot az ügyész bocsátja ki, ugyanakkor azt a bíróságnak jóvá kell hagynia. Az európai
nyomozási határozat bírósági jóváhagyása jelenti magának a zártcélú távközlő hálózat útján
történő kihallgatásnak az elrendelését. Az eljárási cselekmény elvégzését az ügyész készíti elő,
és a magyar szabályoknak megfelelően a nyomozási bíró végzi.
A telefon-konferencia (távbeszélő-készülék) útján történő kihallgatás során a végrehajtó
államban tartózkodó személy tanúként vagy szakértőként történő ki- vagy meghallgatását lehet
kérni. A távbeszélő-készülék útján történő kihallgatás azért speciális magyar vonatkozásban,
mert ugyan a hatályos Be. nem teszi lehetővé e jogintézmény alkalmazását, de a tagállami
megkereséseket Magyarország kész teljesíteni. Erre tekintettel – ellentétben az eljárási jogsegély
más formáival – e jogintézmény kapcsán a Javaslat csak arra vonatkozóan szabályoz, ha
Magyarország a végrehajtó állam.
Az EUtv. 64/B-65/D. §-a a titkos adatszerzés és a titkos információgyűjtés egyes intézményeiről
rendelkezik. A Javaslat ennek keretében szól az ellenőrzött szállításról (64/B-64/D. §), a fedett
nyomozó alkalmazásáról (64/E-65. §), továbbá a távközlési információk leplezett módon történő
megismeréséről és rögzítéséről a végrehajtó tagállam technikai segítségével (65/A-65/B. §),
illetve technikai segítsége nélkül (65/C-65/D. §). Ezek a rendelkezések az irányelv 28. cikke
ellenőrzött szállításra vonatkozó szabályainak, a 29. cikkének, a 30. cikkének és a 31. cikkének
való megfelelést szolgálják.
Mind az ellenőrzött szállítás végrehajtására, mind a fedett nyomozó alkalmazására irányuló
európai nyomozási határozatot Magyarországon az ügyész hajtja végre, és ilyen célból az ügyész
bocsáthat ki európai nyomozási határozatot. A végrehajtásra a tagállami hatósággal kötött eseti
225
megállapodás alapján kerülhet sor, amelynek előkészítése a rendőrség vagy a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal, mint az ellenőrzött szállítás, illetve a fedett nyomozó alkalmazásának
végrehajtására jogosult szerv, feladatkörébe tartozik. A Javaslat rögzíti a sürgős esetekben
követendő eljárást is. Eszerint késedelmet nem tűrő esetben az ellenőrzött szállítást, illetve a
fedett nyomozó alkalmazását minimális időre (24 órára) a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és
Vámhivatal is engedélyezheti. Az engedélyezéssel párhuzamosan az ügyészt erről tájékoztatni
kell.
Az európai nyomozási határozat irányulhat az elektronikus hírközlési szolgáltatás útján, vagy
számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított kommunikációnak leplezett módon
történő megismerésére és rögzítésére is. Az ilyen európai nyomozási határozatot
Magyarországon az ügyész hajtja végre a Be. bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzésre vagy
a Be. 178. §-a szerinti egyéb adatszerző tevékenység során végezhető titkos információgyűjtésre
vonatkozó szabályai szerint. A Javaslat egyértelmű szabályokat fogalmaz meg arra az esetre
vonatkozóan, ha az európai nyomozási határozatban megjelölt eljárási cselekmény bírói
engedélyhez kötött titkos adatszerzés elrendelésével végezhető el. Ebben az esetben a nyomozási
bíró határoz abban a kérdésben, hogy az európai nyomozási határozat Magyarországon
végrehajtható-e. Az irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Javaslat előírja, hogy a végrehajtás
eredménye, illetve a rögzített adatok kétféleképpen továbbíthatók a kibocsátó tagállami hatóság
részére: az eljárási cselekmény elvégzését követően, vagy közvetlen továbbítással, a megfigyelés
eredményének a tagállami hatóság eszközére történő átirányítása útján. Magától értetődően
annak sincs akadálya, hogy a kibocsátó hatóság eltérő célból (pl. magánlakásban történtek
rögzítése, postai küldemény elfogása) is kibocsásson európai nyomozási határozatot. Ebben az
esetben az ügyész ugyanúgy végzi a végrehajtást, mintha az európai nyomozási határozat
távközlési kommunikáció leplezett megismerésére irányulna.
A távközlési információk leplezett módon történő megismerése az érintett tagállam technikai
segítsége nélkül is végrehajtható. Ebben az esetben az európai nyomozási határozat nem konkrét
eljárási cselekmény elvégzésére, hanem az érintett (a lehallgatott személy tartózkodási helye
szerinti) tagállam értesítésére irányul arról, hogy leplezett lehallgatást végeztek, végeznek vagy
fognak végezni a területén tartózkodó személlyel kapcsolatban. A Javaslat rögzíti, hogy az
értesítés kézhezvételét követően a végrehajtó hatóság megvizsgálja, hogy a tervezett, folytatott
vagy befejezett lehallgatás feltételei nemzeti joga szerint fennállnak-e. Ha ezek a feltételek nem
adottak, erről a kibocsátó hatóságot 96 órán belül tájékoztatni kell, továbbá lehetőség van az
érintett hatóságok közötti egyeztetésre is.
Az EUtv. 66. §-a rögzíti, hogy a IV/A. Fejezet állapítja meg az irányelv elfogadásában részt nem
vevő tagállamokkal (Dánia és Írország) folytatott eljárási jogsegély iránti megkeresés
előterjesztésére és teljesítésére, továbbá az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogába át nem
ültető tagállamok által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés Magyarország általi
teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket. A IV/A. Fejezet alapját az Európai Unió tagállamai
közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló, 2000. május 29-én kelt egyezményének és az
226
egyezmény 2001. október 16-án kelt kiegészítő jegyzőkönyvének rendelkezései adják. Dánia és
Írország nem vett részt az irányelv elfogadásában, így rájuk vonatkozóan mind az eljárási
jogsegély iránti megkeresés előterjesztésére, mind a teljesítésére vonatkozóan a jogsegély
egyezmény (és így a IV/A. Fejezet) szabályait kell alkalmazni. Ettől eltérően rendelkezik a
Javaslat azokkal a tagállamokkal kapcsolatban, amelyeknek kötelessége lenne az irányelv
szabályainak nemzeti jogba történő átültetése, de az valamilyen okból még nem történt meg. Az
ilyen tagállamok által előterjesztett eljárási jogsegély iránti megkeresés teljesítésére (mivel ők
értelemszerűen nem európai nyomozási határozatot fognak kibocsátani) a IV/A. Fejezet
rendelkezéseit kell alkalmazni, ha azonban Magyarország kíván élni e tagállamok
vonatkozásában eljárási jogsegéllyel, akkor a IV. Fejezet rendelkezései szerint európai
nyomozási határozatot kell kibocsátania. Ennek oka, hogy a jogsegély előterjesztésekor
Magyarországnak nincsen információja arról, hogy a végrehajtó állam átültette-e az irányelv
rendelkezéseit vagy sem, továbbá – mivel az irányelv szabályozása alapvetően Dánia és Írország
kivételével az irányelvet át nem ültető tagállamokat is célozza – a tagállamnak az előterjesztett
európai nyomozási határozatot akár a 2000. évi jogsegély egyezmény rendelkezéseinek
figyelembe vételével is végre kell tudnia hajtani. E § azt is rögzíti, hogy a fejezet rendelkezéseit
alkalmazni kell a jogi személlyel szemben indult büntetőeljárással összefüggésben előterjesztett
jogsegély iránti megkeresésre is.
Ami az európai nyomozási határozatot nem alkalmazó tagállamokkal folytatott eljárási
jogsegélyre vonatkozó további szabályokat illeti, azzal kapcsolatban a következőkre kell
rámutatni. A IV/A. Fejezetben foglalt rendelkezések alapvetően követik az európai nyomozási
határozat kapcsán ismertetett szabályokat, értelemszerűen a 2000. évi jogsegély egyezményben
foglalt eltérésekkel. Általánosságban elmondható, hogy a különbségek az egyezmény kevésbé
rigid, megengedőbb szabályozásából, illetve az egyezmény szerinti eljárási jogsegéllyel és az
európai nyomozási határozattal kapcsolatos terminológia közötti különbségekből fakadnak. A
IV/A. Fejezet felépítése is követi a IV. Fejezet szerkezeti egységeit, amennyiben az eljárási
jogsegély iránti megkeresés teljesítésének általános szabályai [EUtv. 66/A-66/L. §-a] után az
eljárási jogsegély iránti megkeresés előterjesztésének általános szabályai következnek [EUtv. 67-
67/G. §], majd a „különös részi” rendelkezések keretében a Javaslat először példálózó felsorolást
ad az eljárási jogsegély egyes formáira vonatkozóan [EUtv. 67/H. §-a], majd az eljárási
cselekmények egyes kiemelt jelentőségű, speciális formáira vonatkozóan állapít meg további
rendelkezéseket [EUtv. 67/H-69/H. §-a].
Végül az újonnan beiktatott, a közös nyomozócsoport létrehozásáról, a közvetlen tájékoztatásról,
a hivatalos irat kézbesítéséről és a tárgy visszaadásáról rendelkező IV/B. Fejezet szabályai
[EUtv. 70- 71/E. §] kapcsán a következőket kell kiemelni. Az e fejezet rendelkezéseit az Európai
Unió bármely tagállamával folytatott eljárási jogsegélyre alkalmazni kell, figyelemmel arra,
hogy az eljárási jogsegély e formáit az irányelv nem tartalmazza, így azokra vonatkozóan
továbbra is a 2000. évi jogsegély egyezményben foglalt szabályok irányadók valamennyi
tagállam vonatkozásában. Az e fejezetben foglalt rendelkezések alapvetően követik a hatályos
törvényi előírásokat, a Javaslat azonban pontosítja azokat.
227
75. §
A Balogh ügyben hozott ítéletre figyelemmel a Javaslat kialakítja a tagállami ítéltetek
érvényesülésének önálló, a harmadik államok érvényesülésétől és elismerésétől elkülönülő
szabályait. Ez utóbbiakat az Nbjt. szabályozza. Az Nbjt. szabályozási hagyományához igazodóan
a tagállami ítéletek érvényének szabályai a végrehajtási jogsegélyek előtt találhatók, azonban
attól elkülönült önálló szabályozást képeznek. Ezt jelzi a Javaslat a IV. rész címének
átalakításával, valamint a szabályozás önálló fejezetben történő elhelyezésével. A rész címének
megváltozása az új 112. §-hoz igazodóan továbbá jelzi azt is, hogy az átmenő átszállítás,
valamint az európai védelmi határozat a végrehajtási jogsegélyektől elkülönült, sajátos
intézményekké váltak.
A 44. alcímben található szabályok a IV. részben szabályozott négy intézkedés közül, három
esetében – az átmenő átszállítás kivételével – alkalmazandó közös szabályok. Ettől a
rendelkezéstől az egyes részletszabályok eltérő szabályokat állapíthatnak meg, így például a
büntetés-végrehajtási bíró, vagy a nyomozási bíró eljárása esetén, amikor a végrehajtási
jogsegély, vagy az európai nyomozási határozattal összefüggésben eljárásra jogosultak. Az
átmenő átszállítás esetén az eltérő szabályozás indoka, hogy ebben az esetben az átmenő
átszállítás alapját képező jogsegély szabályai érvényesülnek, az un. kimenő jogsegélyek esetében
pedig a Javaslat eltérő szabályokat állapít meg. A Javaslat megtartja a hatályos szabályozás Be.
különleges eljárás szabályaira utaló rendelkezését, azzal, hogy az Nbjt. új szabályozásához
igazodóan a bűnügyi költségek tekintetében sem engedi a Be. szabályait érvényesülni, amelyről
a b) pont rendelkezik.
A IV. részben szabályozott jogsegélyek esetén közös szabály a kiegészítő információk közvetlen
kérésének lehetősége is. E rendelkezés két szempontból bír jelentőséggel. Egyrészt az uniós
tagállamok között, szemben a harmadik államokat érintő jogsegélyforgalommal, főszabály a
közvetlen kapcsolattartás. A közvetlen kapcsolattartás alól csupán egyes intézmények, így
például a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átvétele tartalmaznak kivételt. Másrészt a
jogsegély eredményes végrehajtása, teljesítése érdekében minden esetben lehetőség van
kiegészítő információk, adatok, iratok kérésére, amelyre e szabályozás – az uniós jogi
aktusokban elvárásként is megjelenő – általános felhatalmazást ad.
Az új VIII. Fejezet:
Az Európai Unió Bíróságának Balogh ügyben hozott határozata alapjaiban érintette a magyar
eljárásrendet a külföldi – ideértve a tagállami – ítéletek érvényesülésével kapcsolatban. Az ítélet
ugyan közvetlenül nem tartalmaz utalást az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek
egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló, 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi
kerethatározatra, azonban tartalma elválaszthatatlan e kerethatároz céljától és rendelkezéseitől,
amely a tagállami ítéletek közvetlen, a nemzeti ítéletekkel azonos érvényesülését kívánja
biztosítani.
228
A hatályos szabályozás alapján a külföldi ítéletek főszabályként az Nbjt.-ben szabályozott
elismeréses eljárást követően érvényesültek, amelytől csupán egyes esetekben, így például a ne
bis in idem elv estén lehetett eltérni. Ez utóbbi estek tekintetében ugyanakkor a jogalkalmazás
nem volt egységesnek tekinthető.
Az Európai Unió tagállamainak jogi hagyományai, a kölcsönös elismerés és a kölcsönös
bizalom, valamint az ezen jogelvi alapokat erősítő kötelező uniós jogi aktusok kijegecesedése
indokolja, hogy a tagállami ítéletek tekintetében eltérő pólusú, a tagállami ítéletek közvetlen
érvényesülését biztosító rendszer alakuljon ki.
A közvetlen érvényesülés alapelvét az új 110. § (1) bekezdése mondja ki, amely valamennyi a
büntetőügyekben eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság feladatává teszi, hogy a tagállami
ítéleteket a döntéshozataluk során külön eljárás kezdeményezése nélkül, saját hatáskörben
kötelesek értékelni és figyelembe venni. E rendelkezés büntetőeljárásokat érintő eljárásjogi
kötelezettségét a Be. új 178/B. § (2) bekezdése, valamint 268. § (2) bekezdése is tartalmazza.
A figyelembe vétel szabályait az EUtv. tartalmazza, amely tehát lényegében egy olyan keretvagy
feltételrendszer, amelyet valamennyi eljáró szerv a saját eljárásában alkalmaz. Ezzel
szemben a külföldi ítéletek elismerésével, illetve a megfeleltetéssel kapcsolatos szabályok egy
sajátos külön eljárást hoznak létre, amelyben az eljáró szervek kezdeményezőként léphetnek fel.
Az eljáró szervek önállóságához kapcsolódik a (2) bekezdésben meghatározott szabály, amely
egyértelművé teszi, hogy egy korábban eljárt bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság által
történt figyelembe vétel, illetve annak eredménye, tartalma nem rendelkezik kötő erővel.
Nyilvánvaló, hogy az egységes jogalkalmazás okán elvárható, hogy egy tagállami ítélet azonos
módon érvényesüljön valamennyi büntetőeljárásban, azonban ennek tartalmi indoka van, nem
pedig az Eutv.-en alapuló formális – jogerőhöz hasonló – kötelezettség.
A figyelembe vétel főszabálya tehát a tagállami ítéletek közvetlen érvényesülése, amelyek alóli
kivételeket a (3)-(5) bekezdések szabályozzák.
A kettős büntethetőség elvét az EUtv. az európai elfogatóparancs szabályai között határozza
meg, amely szerint a cselekmény a határozatot hozó országban és Magyarországon is
bűncselekmény. Ennek megfelelően egy tagállami határozat a magyar büntetőeljárásban nem
érvényesülhet akkor sem, ha az akár a határozatot hozó tagállamban, akár a magyar jogszabályok
alapján szabálysértésnek minősül.
A d) pontban meghatározott kivétel a Be. 6. §-át érintő új szabályokhoz igazodik. A ne bis in
idem elv okán a figyelembe vehető tagállami határozatok minden esetben eljárási akadályt
képzenek, ezért nyilvánvaló, hogy ha egy tagállami ítélet egyes az eljárási törvényben
meghatározott speciális esetben nem képezhet eljárási akadályt, úgy az kizárja a tagállami ítélet
érvényesülését, figyelembe vételét is.
229
Az e) pontban meghatározott kizárási ok, lényegében azt a helyzetet rendezi, amikor a tagállam
saját eljárásában egy magyar határozatot követően elmulasztotta, vagy nemzeti joga alapján
szándékosan mellőzte a ne bis in idem elv alkalmazását. Ilyen esetben csak egy újabb magyar
büntetőeljárásban csak a korábbi magyar határozat érvényesülhet.
Az f) pont az un. konkuráló tagállami határozatok esetét szabályozza, és tartalmaz iránymutatást
arra nézve, hogy ilyen esetben melyik tagállami ítélet, illetve határozat érvényesülhet
Magyarországon. Főszabályként határozható meg, hogy a korábban hozott határozat érvényesül,
amely alól a (4) bekezdés tartalmazza a schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló
egyezményben is megjelenő kivételt. Ebben az esetben az utóbb hozott ítéletet nem a ne bis in
idem elv sérelmével hozták (mert a korábbi tagállami ítéletben kiszabott büntetést nem hajtották
végre), így ilyenkor az az ítélet érvényesül, amelynek végrehajtása előbb fejeződik be.
Nyilvánvaló, hogy az ismertetett feltételek között utóbb hozott felmentő ítéltet érvényesülése –
tekintettel annak azonnal „végrehajthatóságára” – megelőzi a korábban hozott marasztaló
határozatot, ha annak végrehajtása még nem fejeződött be. További a konkuráló tagállami
ítéleteket érintő, nyilvánvaló – ezért a Javaslatban nem nevesített – kivétel, ha a korábbi ítélet
figyelembe vétele kizárt.
Az EUtv. figyelembe vételt érintő szabályozását tekintve ki kell emelni, hogy az kizárólag a
tagállami ítéletekre, azaz a 109. §-ra figyelemmel, a büntetőügyben eljáró tagállami bíróság által
hozott jogerős, a büntetőjogi felelősséget érdemben elbíráló ítéletre vagy határozatra vonatkozik.
A figyelembe vétel tehát nem kizárólag az ítéleti formában megjelenő bírósági határozatokat
érinti, az lehet ítélet, végzés vagy büntetőparancs, lehet marasztaló vagy akár felmentő tartalmú.
Ugyanakkor lényeges körülmény, hogy a bírósági eljárást megelőző, az ügy érdemében hozott
határozatok érvényesülését az EUtv. érdemben nem szabályozza. E körben a ne bis in idem elv
alkalmazását a Be. 6. §-ának új rendelkezései biztosítják. Ez alól az e) és az f) pontban határozott
rendelkezések jelentenek bizonyos fokú kivételt, hiszen e szabályok a bírósági eljárást megelőző
határozatok érvényesülését is érintik, azonban kizárólag az utóbb hozott tagállami ítélet
figyelembe vehetősége tekintetében.
Mindezek alapján az EUtv. figyelembe vételére vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók a
bírósági eljárást megelőzően hozott tagállami határozatok tekintetében. Ennek megfelelően
azokban az esetekben, amikor a végrehajtási jogsegély során ilyen jellegű határozattal
kapcsolatban is helye van a végrehajtás átvételének, az EUtv. speciális szabályokat tartalmaz a
tagállami határozatok figyelembe vételét érintően.
Az a) pontban meghatározott alapvető jogokkal összefüggésben a Javaslat 68. §-hoz fűzött
indokolásban kifejtettek értelemszerűen irányadók, azaz a Javaslatban meghatározott figyelembe
vételi akadály csupán az alapvető jogok súlyos sérelme esetén, kivételesen és konkrét tényeken
alapuló jogsérelem alapján alkalmazható.
A külföldi, illetve tagállami ítéletek érvényének új szabályozása arra az alapelvre épül, hogy a
230
külföldi, illetve tagállami ítéletek az abból fakadó jogkövetkezményeket magukban hordozzák,
azaz sem az elismeréses eljárás, sem a megfeleltetés nem eredményez minőség változást, az
ítélet külföldi, illetve tagállami jellege megmarad, ezen külön eljárások, csupán az ítéletek
magyarországi érvényesülését biztosítják. Ezen a szabályozási elven alapult például az Nbjt.
hatályos 47.§ (3) bekezdésének elhagyása is az új szabályozás során. Ugyan ehhez kapcsolódik
az EUtv. új 110/A. §-a, amely egyértelművé teszi, hogy a tagállami ítélet magyarországi
érvényesülése nem érinti az a körülményt, hogy a tagállami ítélet – tekintettel arra, hogy a
figyelembe vétel során a 109. § alapján csak jogerős határozatról beszélhetünk, így rendkívüli –
jogorvoslattal csak a határozatot hozó tagállamban, annak nemzeti jogszabályai szerint
támadható.
A Javaslat 110/B. §-a a figyelembe vételt végző szervekre tartalmaz rendelkezéseket. A
tényálláshoz kötöttség a külföldi ítéletek érvényesülése esetén már az Nbjt.-ben is ismert alapelv.
A (2) bekezdés egy adminisztratív kötelezettség előírásával biztosítja, hogy az érintettek
tudomást szerezzenek az egyébként formalitáshoz nem kötött figyelembe vétel tényéről,
eredményéről. A 110/C. § az Nbjt. 48. § (4) bekezdésének megfelelő szabály.
A 45/A. alcímben szabályozott megfeleltetés – a figyelembe vétel szabályival szemben – már
nem egy szabadon használható keretrendszer, hanem egy speciális eljárás, amelynek célja, hogy
az eltérő nemzeti szabályokon, fogalomhasználaton alapuló a tagállami ítéltek egy azonos
ügyben hozott – a tagállami ítéletnek megfelelő tartalmú – magyar ítélettel azonos joghatást
váltsanak ki. A megfeleltetés rendszerének alapvető szabályai:
1. minden figyelembe vehető tagállami ítélet megfeleltethető,
2. megfeleltetésre csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor,
3. a megfeleltetés eredménye a továbbiakban a tagállami ítélet megfeleltetett rendelkezéseire
nézve kötőerővel bír,
4. a megfeleltetés során a bíróság a bűncselekmény magyar büntető törvény szerinti minősítését
minden esetben meghatározza, azonban a büntetésekre, intézkedésre vonatkozó rendelkezések
tekintetében a megfeleltetésre csak az azt indukáló döntéshez szükséges mértékben kerül sor,
5. a megfeleltetés alapján a tagállami ítélet rendelkezései vagy változatlan tartalommal
érvényesülnek, vagy azok átalakítására, illetve kiegészítésére kerül sor,
6. a tagállami ítélet rendelkezéseinek átalakítása, illetve kiegészítése során két alapelvnek kell
érvényesülnie: a terhelt a megfeleltetést követően nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe a
tagállami ítéletben foglaltaknál, és a terhelt a megfeleltetést követően nem kerülhet hátrányosabb
helyzetbe, mint a magyar jogszabályok alapján egy adott rendelkezés tekintetében alkalmazható
leghátrányosabb jogkövetkezmény.
231
Ad. 1. Minden figyelembe vehető tagállami ítélet megfeleltethető.
A megfeleltetés alapja, hogy a tagállami ítélet figyelembe vehető. A tagállami ítéletek
érvényesülésének alapja a figyelembe vétel lehetősége. Amennyiben ennek feltételei nem állnak
fenn, úgy ezt a hiányosságot a tagállami ítélet megfeleltetése sem pótolhatja. A tagállami ítélet
figyelembe vehetősége egyrészt előfeltétele a megfeleltetés kezdeményezésének, a
megfeleltetési eljárás megindításának, másrészt a megfeleltetés során is megállapítható – hiszen
a figyelembe vétel szabályait a megfeleltetés során eljáró bíróság is kötelezően alkalmazza saját
(megfeleltetéses) ügyében –, hogy figyelembe vételt kizáró körülmény állapítható meg.
Ad 2. Megfeleltetésre csak a törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor.
A Javaslat a megfeleltetés kezdeményezésének lehetőségét csupán azokban az esetekben teszik
lehetővé, amikor a tagállami ítélet tartalmának beazonosítható anyagi- vagy eljárásjogi
következménye lehet, vagy arról külön törvény rendelkezik.
A visszaeséssel kapcsolatos rendelkezések tekintetében lényeges meghatározni a büntetés
tartamát, a kitöltés időpontját stb. Ezek a körülmények olyan jogkövetkezménnyel járnak,
amelyeknek egységesen kell érvényesülni a tagállai ítéletet követő büntetőeljárásokban. El kell
kerülni, hogy ugyan azon tagállami ítélet alapján az egyik büntetőeljárásban visszaesőként, egy
másik eljárásban nem visszaesőként, vagy éppen különös vagy többszörös visszaesőként ítéljék
el a terheltet. Ennek egyetlen biztosítéka a kötőerővel rendelkező megfeleltetés. Ugyan ez
indokolja a próbaidőt alkalmazó szankciók hatálya alatti elkövetések esetén a megfeleltetés
előírását.
Az egyértelmű jogkövetkezmények biztosítása okán szükséges, hogy megfeleltetésre kerüljön
sor, ha a tagállami ítélet a Btk. különös részében meghatározott törvényi tényállás szempontjából
bír relevanciával. Ilyen eset fordulhat elő például, ha a tagállami büntetés tiltott el valakit az
ügyvédi tevékenységtől, és ennek az elítélt ellen zugírászat vétsége miatt indult újabb
büntetőeljárásban jelentősége van. Hasonló okból merülhet fel a tagállami ítélet
megfeleltetésének szükségessége egyebek mellett a kuruzslás vagy bűnszervezetben részvétel
esetén is.
A Javaslat az egyértelmű jogalkalmazás biztosítása végett az Nbjt.-ben és az Eutv.-ben is
egyértelműen rögzíti, hogy a külföldi, vagy a tagállami ítéletekben kiszabott próbaidőt
megállapító büntetések végrehajtásának elrendelésére csak akkor kerülhet sor, ha Magyarország
a büntetés végrehajtását átveszi (111/B. § (1) bekezdést). Ezzel egyebek mellett elkerülhető,
hogy bizonytalan jogi státuszú és tartalmú büntetések végrehajtását rendeljék el, ahogy az is,
hogy adott esetben több tagállam intézkedjen a próbaidőt megállapító büntetés végrehajtásának
elrendeléséről. Ugyanakkor fordított helyzetben is felmerülhet a végrehajtás elrendelése, vagyis,
ha egy Magyarországon a próbaidőt megállapító büntetés hatálya alatt álló személy tekintetében
születik olyan tagállami ítélet, amelyre figyelemmel a próbaidőt megállapító büntetés
232
végrehajtásának elrendelése indokolt. Ilyen esetekben az egységes, egyértelmű, és kötő erővel
bíró döntés érdekében a Javaslat előírja a megfeleltetés lefolytatását.
Végezetül meg kell jegyezni, hogy más törvény – a Bnytv. – is rendelkezést tartalmaz a
megfeleltetés lefolytatásával kapcsolatban, amelyet a 111/A. § (2) bekezdés c) pontja tesz
lehetővé.
Ad 3. A megfeleltetés eredménye a továbbiakban a tagállami ítélet megfeleltetett rendelkezéseire
nézve kötőerővel bír.
Az előző ponthoz fűzött indokolásban foglaltak szerint a Javaslat rögzíti azokat az eseteket
amelyeknél elfogadhatatlan, hogy egy meghatározott tartalommal figyelembe vett tagállami
ítélet rendelkezéseit egy másik ügyben más tartalommal vegyék figyelembe. Ennek megfelelően
a Javaslat a 111/A. § (3) bekezdésében egyértelműen rögzíti, hogy a megfeleltetés kötő erővel
bír.
A Javaslat ugyanakkor a 111/H. §-ban a megfeleltetéshez kötöttség tekintetében biztosítja – a
megfeleltetés alapvetéseinek 4. pontjára figyelemmel – kiegészítés, továbbá bizonyos esetekben
a kijavítás lehetőségét. A megfeleltetésre főszabály szerint az a megfeleltetés alapjául szolgáló
döntéshez elengedhetetlenül szükséges mértékben kerül sor, így könnyel előfordulhat, hogy egy
visszaesői minőség tekintetében releváns tagállami ítélet megfeleltetését követően, valamely más
terheltet érintően, vagy a visszaesői minőséggel nem érintett büntetés, intézkedés
végrehajtásának átvételét érintően kell a tagállami ítélet korábban meg nem feltetet
rendelkezéseit figyelembe venni. Az ilyen esetekben a Javaslat tulajdonképpen egy megismételt
megfeleltetés lehetőségét biztosítja, amelyben a bíróság a korábban megfeleltetett
rendelkezéseket nem érintve, a tagállami ítélet más rendelkezéseinek megfeleltetését végzi el, és
ezzel a korábbi határozatot kiegészíti.
A Be. a különleges eljárások keretében biztosítja, hogy egy ítélet törvénysértő kötelező
rendelkezése kijavítható legyen. Tekintettel arra, hogy a megfeleltetésről hozott határoztok
tekintetében a különleges eljárások alkalmazhatósága a Be. alapján nem biztosított, e
hiányosságot a Javaslat teremti meg a megfeleltetésről hozott határozat azon rendelkezésit
illetően, amelyek törvény kötelező rendelkezésével ellentétesek. Ki kell emelni, hogy az Nbjt.-
hez hasonlóan a megfeleltetés törvénysértő rendelkezéseitől való eltérés lehetősége kizárólag a
Be. különleges eljárásai között szabályozott keretek között értelmezhető, tehát nem alkalmas
arra, hogy a rendkívüli jogorvoslattal orvosolható hiányosságokat küszöbölje ki.
A Javaslat a 111/H. § (1) bekezdés c) és d) pontjában tipikusan azokat az eseteket szabályozza,
amikor például a felfüggesztett szabadságvesztés büntetés végrehajtását – a korábbi
megfeleltetést követően – utóbb elrendelik, vagy a tagállami ítéletet a tagállami nemzeti
jogszabályai alapján utóbb megváltoztatják és e körülmény utóbb jelentőséget kap. Ilyen
esetekben a korábbi megfeleltetés rendkívüli jogorvoslat nélkül, egyszerűen javítható.
233
A gyakorlatban felmerülhet, hogy a korábbi megfeleltetés kijavításának vagy
megváltoztatásának indokát a bűnügyi nyilvántartó szerv észleli. Ebben az esetben a 111/H. § (3)
bekezdése alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv ügyész útján léphet fel. A bűnügyi nyilvántartó
szerv a kezdeményezését az újabb büntetőeljárásban eljáró vagy a korábbi megfeleltetés során
eljáró ügyésznél terjesztheti elő. A bűnügyi nyilvántartó szerv kezdeményezése alapján az eljáró
ügyész mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy a megfeleltetés kijavítását vagy megváltoztatását a
bíróságnál kezdeményezi-e.
Ad. 4. A megfeleltetés során a bíróság a bűncselekmény magyar büntető törvény szerinti
minősítését minden esetben meghatározza, azonban a büntetésekre, intézkedésre vonatkozó
rendelkezések tekintetében a megfeleltetésre csak az azt indukáló döntéshez szükséges
mértékben kerül sor.
A tagállami ítéletben meghatározott bűncselekmény magyar büntető törvény szerinti
minősítésének kötelezettségét a 111/D. § (1) bekezdése tartalmazza. A Javaslat 111/D. § (9)
bekezdése rendelkezik arról, hogy a büntetés vagy intézkedéssel kapcsolatos rendelkezések
átalakítására, kiegészítésére csak a végrehajtás átvétele esetén kerül sor. Ennek megfelelően
teljes körűen mellőzhető a Btk. különös részében meghatározott tényállásra tekintettel (111/A. §
(1) bekezdés c) pont) kezdeményezett megfeleltetés során a tagállami ítéletben kiszabott a
pénzbüntetés átalakítása vagy kiegészítése. Ugyancsak szükségtelen a visszaesői minőséggel
összefüggő eljárásban a szabadságvesztéstől eltérő büntetések, intézkedések megfeleltetése. E
rendelkezések célja a célhoz kötött eljárás lehetőségének biztosítása, az eljárás egyszerűsítése,
hatékonnyá tétele, a bíróság adminisztrációs terhének csökkentése. Amennyiben azonban a
bíróság számára a tagállami ítéletnek a figyelembe vételhez egyébként nem szükségszerű
rendelkezésének megfeleltetésére vonatkozó valamennyi adat rendelkezésre áll, úgy a
megfeleltetés nem kizárt.
A megfeleltetés tartalmára nézve további kiegészítő szabályt tartalmaz a 111/F. § a tagállami
ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtására vonatkozó, a figyelembe
vétel céljával összefüggő adatokra nézve. A kiemelés indoka, hogy ezeket az adatokat a
tagállami ítélet rendelkezései jellemzően nem tartalmazzák, és a magyar jogszabályok alapján
sem minden esetben kötelezőek, ugyanakkor a figyelembe vétel célját alapvetően érinthetik. A
megfeleltetés célhoz kötöttségét érinti továbbá a végrehajtási jogsegélyek 116. § (2)
bekezdésében meghatározott általános szabálya is, amely a végrehajtási jogsegélyek során a
megfeleltetést az átvétellel érintett szankcióhoz köti. A szabadságvesztés büntetés
végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély érdekében alkalmazott megfeleltetés során a
végrehajtás átvételével nem érintett szankciók megfeleltetése így mellőzhető.
A megfeleltetés célhoz kötöttségével szorosan összefügg – a 3. ponthoz fűzött indokolás szerint
– a megfeleltetés utólagos kiegészítésének lehetősége.
Ad 5. A megfeleltetés alapján a tagállami ítélet rendelkezései vagy változatlan tartalommal
234
érvényesülnek, vagy azok átalakítására, illetve kiegészítésére kerül sor.
Ha a tagállam ítélet figyelembe vehető a megfeleltetetés során a bíróság megállapíthatja, hogy a
tagállami ítélet rendelkezései önmagukban, teljes körűen érvényesülnek, vagy a Javaslatban
meghatározottak szerint a rendelkezéseket módosíthatják. Ez utóbbinak két módja van: a
rendelkezések átalakítása vagy kiegészítése. Az átalakítás a tagállami ítéletben meglévő
rendelkezés megváltoztatását jelenti, például egy szabadságvesztés büntetés tartamának
csökkentését. A kiegészítés a tagállami ítéletben nem szereplő – adott esetben a tagállam nemzeti
jogában nem is ismert – olyan rendelkezés pótlását jelenti, amely a magyar jogszabályok szerint
kötelező. Ilyen lehet például a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának megállapítása, a
feltétele szabadságra bocsáthatóságról történő rendelkezés, vagy a terhelt visszaesői minőségével
kapcsolatos rendelkezés is, ha arról a tagállami ítélet nem rendelkezik.
A magyar jogszabályok alapján kötelező ítéleti rendelkezéseket – a 4. pontban kifejtett célhoz
kötöttség keretei között – a megfeleltetés során tehát minden esetben vizsgálni kell. Amennyiben
a tagállami ítélet tartalmaz ilyen jellegű rendelkezést, úgy a bíróság megvizsgálja, hogy
szükséges-e annak átalakítása, a rendelkezési hiánya esetén pedig a tagállami ítéletet kiegészíti.
Ad 6. A tagállami ítélet rendelkezéseinek átalakítása, illetve kiegészítése során két alapelvnek
kell érvényesülnie: a terhelt a megfeleltetést követően nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe a
tagállami ítéletben foglaltaknál, és a terhelt a megfeleltetést követően nem kerülhet hátrányosabb
helyzetbe, mint a magyar jogszabályok alapján egy adott rendelkezés tekintetében alkalmazható
leghátrányosabb jogkövetkezmény.
A tagállami ítéletek érvényesülésnek egyik fő szabálya, hogy a terhelt a megfeleltetés során nem
kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint amelyet a tagállami ítélet kialakított. Ez tehát egyfajta
súlyosítási tilalomként értékelhető, ami azt jelenti, hogy a megfeleltetés során a tagállami ítélet
rendelkezései a terhelt hátrányára nem alakíthatók át, még akkor sem, ha az a magyar
jogszabályok alapján törvénysértően „enyhe”. E szabályt a Javaslat az átalakítás főszabályának
meghatározásával, és átalakítási tilalmak felállításával biztosítja. A tagállami ítélet
rendelkezésének átalakítására csak akkor kerülhet sor, ha az nem felel meg a magyar
jogszabályoknak (111/D. (2) bekezdés). Így a magyar büntetési tételkeretek között kiszabott
tagállami büntetés nem alakítható át, az változtatás nélkül, önmagában érvényesül, ezzel is
biztosítva az azonos jogkövetkezményt mindkét államban. A magyar jogszabályok alapján
törvénysértően enyhe, tehát a büntetési tételkeret alsó határát el nem érő büntetések esetén a
Javaslat átalakítási tilalmat állít fel (111/D. § (3) bekezdés). Ugyancsak átalakítási tilalom került
felállításra, amikor a tagállami ítélet olyan, a büntetések végrehajtását érintő „kedvezményeket”
tartalmaz, amelyek a magyar szabályok alapján kizártak lennének (111/D. § (4) bekezdés).
A tagállami ítéletek érvényesülésnek másik fő szabálya, hogy a terhelt Magyarországon nem
kerülhet hátrányosabb helyzetbe abból az okból, hogy cselekményét egy másik tagállamban
235
bírálták el. A magyar jog szerint törvénysértően súlyos – így például a magyar büntetési
tételkeretet meghaladó – rendelkezést ezért a magyar törvénynek megfelelő mértékre kell
csökkenteni (111/E. (1) bekezdés). Ez a rendelkezés vonatkozik azokra az esetekre, ha például a
tagállami ítélet a büntetések végrehajtását érintő kedvezmény alkalmazását olyan okból zárja ki,
amely a magyar jogszabályok alapján nem áll fenn, vagy nem ismert. Ilyenkor a büntetések
végrehajtását érintő kedvezményt magyar jogszabályok szerint kell biztosítani.
A figyelembe vétel során e szabályok nem értelmezhetők, a kertrendszer jellegére, illetve arra
tekintettel, hogy a figyelembe vétel alkalmazására milyen célból kerülhet sor.
A Javaslat a megfeleltetés esetén is szakított a külföldi ítéletek elismerésénél hatályos
decentralizációs szabállyal, és a megfeleltetési eljárás – önálló – lefolytatására kizárólagos
illetékességgel a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki. Ez alól egyetlen kivétel, ha a büntetés vagy
intézkedés végrehajtásának átvételére kerül sor, amely esetben a végrehajtás átvételére jogosult
bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a megfeleltetés lefolytatására. Ez utóbbi
esetben, annak érdekében, hogy a végrehajtás átvételével kapcsolatos eljárás, egyfajta „előzetes
döntéshozatalként” nem függjön a megfeleltetéses eljárástól, a Javaslat előírja, hogy a már
megindult megfeleltetési eljárást a végrehajtás átvételét folytató bíróság, az előtte folyamatban
lévő, végrehajtást átvételével kapcsolatos eljáráshoz egyesítse.
A centralizált rendszer biztosítja, hogy a tagállami jogszabályok alapos ismeretét is feltételező
megfeleltetési eljárás lefolytatására hatékonyan és egységes rendezőelvek mentén kerüljön sor.
Tekintettel arra, hogy a Javaslat által kialakított rendszerben a megfeleltetési eljárási száma
kizárólag a valóban releváns esetekre korlátozódik, azaz tényleges igény alapú lett, a
megfeleltetési eljárások száma előreláthatólag a centralizáltan működő rendszerben is kezelhető
adminisztratív terhelt eredményez.
A Javaslat a 2. ponttal összefüggésben kifejtettek szerint, egyértelmű rendelkezést tartalmaz arra
nézve, hogy a tagállami ítéletben kiszabott próbaidő megállapító büntetés vagy intézkedés
végrehajtásának elrendelésére, csak az érintett büntetés vagy intézkedés végrehajtásának
átvételét követően kerülhet sor. Ezzel összefüggésben a 111/B. § tartalmaz különös szabályokat.
Annak érdekében, hogy a magyar ítélet jogkövetkezményi abban az esetben is
érvényesülhessenek, ha a tagállami ítéletben kiszabott próbaidő megállapító büntetés vagy
intézkedés végrehajtásának átvételére nem került sor, a Javaslat előírja, hogy a magyar ítéletről a
tagállami hatóságot tájékoztatni kell.
A fordított esetre – magyarországi büntetés végrehajtásának elrendelése a tagállami ítélet alapján
– a 111/C. § rendelkezései irányadóak. E körben a magyar büntetés végrehajtásának utólagos
elrendelése nem kötött az azt megalapozó tagállami ítéletben kiszabott büntetetés
végrehajtásának átvételéhez. Ez alól a próbára bocsátás megszüntetésének egyik esetek képez
kivételt a 111/C. § (2) bekezdésében foglaltak szerint. A próbára bocsátással kapcsolatban –
legyen szó akár tagállami ítéletben, akár magyar bíróság által alkalmazott próbára bocsátásról –
236
a Javaslat rendezi azt a dogmatikai és eljárásjogi nehézséget is, amely az intézkedés
sajátosságából, a büntetés utólagos kiszabásából ered.
A Javaslat az Nbjt.-vel összhangban átalakította a részben felfüggesztett szabadságvesztés
büntetés átalakításának jelenlegi szabályait. A gyakorlatban felmerült esetek azt mutatatták, hogy
az egyes tagállamban alkalmazott részben felfüggesztett szabadságvesztés büntetetések céljával
és jellegével nem állt arányban a végrehajtandó szabadságvesztéshez fűződő joghátrányok
párosítása, az eltúlzottan súlyosnak volt tekinthető. Ennek megfelelően a Javaslat a büntetés
jellegéhez jobban igazodóan az ilyen típusú szankciót felfüggesztett szabadságvesztés
büntetésként rendeli átalakítani.
Az egységes jogalkalmazás biztosítása végett a Javaslat a magyar jogrendszerben ismeretlen un.
összefoglalt ítéletek tekintetében is iránymutatást tartalmaz. Az összefoglalt ítéletek olyan
összbüntetési jellegű ítéleteket, amelyek teljesen magukba olvasztják a korább ítéleteket és
halmazati büntetést szabnak ki. A megfeleltetés szempontjából gyakorlati nehézséget az az eset
jelent, ha egy már megfeleltetett ítéletet a tagállam utólag összefoglalt ítéletbe foglal, amely a
korábbi tagállami ítélet beolvadását, így a korábbi tagállami ítélet tekintetében folytatott
megfeleltetés jogalapjának kiüresedését eredményezi. A hatályos szabályok alapján a
megfeleltetésre csak azzal összefüggő konkrét igény alapján kerülhet sor, így a korábbi
megfeleltetés hatályon kívül helyezésére nem kerülhet sor, mert az érdemben érintené azt a
döntést, amelynek érdekében a megfeleltetésre sor került. A Javaslat ezért a korábbi
megfeleltetés érintetlenül hagyása mellett, az összefoglalás tényének feltüntetését írje elő.
A 111/G. § lényegében a megfeleltetés eljárási szablyait tartalmazza. Ki kell emelni, hogy a
Javaslat a bűnügyi nyilvántartó szerv kezdeményezésére indult eljárásban szoros határidőt ír elő,
amelynek oka, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv olyan eljárásokban – így például a hatósági
erkölcsi bizonyítvány kiadása esetén – rendelkezik kezdeményezési lehetőséggel, amelyben
magát a bűnügyi nyilvántartó szervet is szoros határidők kötik.
Az új IX. Fejezet:
A tagállami ítéletek figyelembe vételének, megfeleltetésének szabályai alapjaiban érintették a
végrehajtási jogsegélyek hatályos szabályozását, hiszen magukba olvasztották a megtagadási
okok egyes – minimum – szabályit, valamint a tagállami ítéletek átalakításának, kiegészítésével
kapcsolatos rendelkezések túlnyomó részét is. Ugyancsak a végrehajtási jogsegélyek
szabályozásának átalakítását indokolta, hogy az átmenő átszállítás, valamint az európai védelmi
határozat szabályozása is átalakul. Mindezekre figyelemmel, valamint a joggyakorlatban
felmerült igények okán vált szükségessé a végrehajtási jogsegélyek rendelkezéseinek áttekintése
átalakítása.
A Javaslat az új szabályozás kialakítása során azt a szabályozási koncepciót választotta, hogy a
végrehajtási jogsegélyek általános szabályait követően kerül sor, az egyes jogintézmények
237
speciális szabályainak meghatározására. A szabályozás további rendezőelve volt, hogy a
rendelkezéseket tematikusan, a joggyakorlat számára lehetőleg könnyen követhető módon
helyezze el. Ennem megfelelően az általános szabályok, és az egyedi intézmények esetén is a
Javaslat minden esetben előbb a bejövő jogsegélyek teljesítésének szabályait, majd a kimenő
jogsegélyek előterjesztésének, kibocsátásának szabályait határozza meg. E csoportokon belül
pedig jól elkülönülten, alcímekbe rendezve – egységes tematikában – szabályozza az alapvető
szabályokat, a megfeleltetés speciális szabályait, az eljáró szervek (bíróság, miniszter) eljárási
szabályait, az egyes végrehajtási jogsegélyekhez tartozó sajátos jogintézményeket (például az
ideiglenes végrehajtási letartóztatás), végül a fennmaradó vegyes rendelkezéseket.
A végrehajtási jogsegélyek felsorolása azt a célt szolgálja, hogy egyértelműen jelezze az átmenő
átszállítás és az európai védelmi határozat elkülönült jellegét.
A végrehajtási jogsegélyek átvételének vagy átadásának közös szabályai érdemben nem
tartalmaznak új rendelkezéseket a hatályos szabályozáshoz képest. A szabályozás a hatásköri és
illetékességi szabályokkal kezdődik. A végrehajtás átadására irányuló jogsegélyek esetén az
általános hatásköri és illetékességi szabályokat a 109. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a
Be. 555. § (2) bekezdés b) pontja határozza meg, amely alapján a végrehajtási jogsegély
előterjesztése során az alapügyben első fokon eljárt bíróság rendelkezik hatáskörrel és
illetékességgel.
Az unió tagállamai közötti jogsegélyek alapelveinek megfelelően a végrehajtási jogsegélyek
során is főszabály a közvetlenség (109. §), a rugalmas kapcsolattartási forma lehetősége,
valamint az együttműködési kötelezettség, amelyhez kapcsolódik a kiegészítő információk
kérésének, nyújtásának lehetősége (115. §, 119/A. § (2) bekezdés). A rugalmas kapcsolattartási
forma meghatározását a Javaslat a 113/B. §-ban, illetve a 119/B. §-ban rendezi. A Javaslat e
meghatározással technikailag semleges módon, a joggyakorlatra bízza annak meghatározását,
hogy mit tekint a hitelesség megállapítására alkalmas módnak. Ide tartozhat a telefax, az
elektronikus levelezés, bármely más hasonló adattovábbításra alkalmas csatorna vagy a
személyes kapcsolattartás is, ha a magyar szerv – akár a korábbi együttműködésre vagy
megállapodásra figyelemmel – a kapcsolat hitelességéről meggyőződhetett. Ki kell emelni, hogy
e rendelkezés alapján megfelelő csatornaként működhetnek az uniós intézmények által
működtetett hálózatok is, így például az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust
biztonságos távközlési rendszere, vagy az Europol SIENA rendszere.
A Javaslat önálló alcímben szabályozza a végrehajtási jogsegélyek közös megtagadási okait. Ez
rendelkezésekhez képest az egyes intézmények kivételek vagy kiegészítések találthatók a
megfeleltetés speciális szabályai alcímek alatt. Az általános megtagadási okok érdemben a
hatályos szabályozással azonosak.
A közvetlen kapcsolattartás, kiegészítő információk tekintetében, hogy a Javaslat a 115. § (1)
bekezdésében meghatározott esetekben, a megjelölt megtagadási okok felmerülése esetén az
238
egyes uniós jogi aktusoknak megfelelően egyeztetési kötelezettséget írt elő, annak érdekében,
hogy a végrehajtás átadását kezdeményező tagállam a felmerült indokokkal kapcsolatban
álláspontját kifejthesse. A (2) bekezdés külön nevesíti, hogy a végrehajtás átvételére jogosult
szerv más tagállam hatóságaival is egyeztethet, ha például a ne bis in idem elvvel
összefüggésben egy harmadik tagállam ítéletének tényére, tartalmára, joghatására vonatkozó
adatok beszerzése szükséges. Nem kizárt indokolt esetben az unión kívüli, harmadik állammal
történő kapcsolatfelvétel lehetősége sem, ugyanakkor ebben az esetben az Nbjt.
intézményrendszerét kell alkalmazni az információcserét illetően.
A Javaslat meghatározza a végrehajtás átadására irányuló jogsegély esetén a bíróság döntéseinek
körét és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat is. A Javaslat általános ügyintézési határidőt
(60 nap, valamint a másodfokú döntés esetén 90 nap) vezet be. Az egyes intézményeknél
található részéletszabályok határozzák meg, ha a döntést e rendelkezéstől eltérő határidő alatt
kell meghozni. A bíróság 116.§ (1) bekezdésben meghatározott döntéseit (megtagadás vagy a
végrehajtás átvétele), a 46/E. alcímben található esetek egészítik ki az eljárás megszüntetésének
lehetséges eseteivel. A 116. § (2) bekezdése a megfeleltetés célhoz kötöttségét szabályozza a
végrehajtási jogsegélyek során is, amely a megfeleltetéshez fűzött indokolásban ismertetett
szabályokhoz kapcsolódik.
A fellebbezés elintézése során a Javaslat a gyakorlati tapasztalatok okán szakított az iratok
közvetlen felterjesztésének előírásával, tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság a közvetlen
felterjesztés esetén is beszerzi a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványát, így a
közvetlen felterjesztés az ügyintézés módját érdemben nem gyorsította. Ennek megfelelően az
iratok felterjesztésére a Be. szabályainak megfelelően a másodfokú bíróság mellett működő
ügyészség útján kerülhet sor.
A büntetés vagy intézkedés végrehajtásának átvételét követően a végrehajtás során – a hatályos
rendelkezésekhez hasonlóan – a magyar jogszabályok érvényesülnek, amelynek egyes kiemelt
szabályait a Javaslat fel is sorolja. A felsorolás nem taxatív. A Javaslat a hatályos szabályozástól
eltérően a feltételes szabadságra bocsátás szabályait a felsorolásból kivette. A magyar
jogszabályok alapján szabadságvesztés büntetés kiszabása esetén rendelkezni kell a feltételes
szabadság legkorábbi időpontjáról, vagy annak kizárásáról. A tagállami ítéletek esetén
előfordulhat, hogy az ítélet nem tartalmaz ilyen rendelkezést, amely esetben a tagállami ítélet
kiegészítésének van helye. A megfeleltetés célhoz kötöttsége okán ugyanakkor a feltételes
szabadságra bocsátásról nem minden esetben kell rendelkezni. Amennyiben például a visszaesői
minőség megállapíthatósága miatt kerül sor a tagállami ítélet megfeleltetésére alapvetően a
tényszerű állapotok vizsgálat indokolt, vagyis, hogy a terhelt mikor került szabadlábra, és ezt
követően mennyi időn belül követte el az újabb bűncselekményt. Ilyen esetben tehát előfordulhat
az is, hogy a magyar jogszabályoknál súlyosabb, tagállami szabályok, illetve a tagállami
ítéletben meghatározott időpontok érvényesülnek. A Javaslat a szabadságvesztés büntetés
végrehajtásának átvétele esetén is új, sajátos szabályokat határozott meg a feltételes szabadságra
bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározása tekintetében. Annak érdekében ugyanis, hogy a
239
terhelt ne kerülhessen hátrányosabb helyzetbe pusztán azon az alapon, hogy a tagállami ítélet
nem tartalmaz rendelkezést a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról (amelytől a
megfeleltetés főszabálya szerint a terhelt hátrányára nem lehet eltérni), a Javaslat lehetőséget
biztosít a tagállami jogszabályok alkalmazására, ha az a terhelt számára a magyar szabályozásnál
kedvezőbb. Mindezekre figyelemmel a feltételes szabadságra bocsátás szabályainak
érvényesülése, alkalmazása esetén a Javaslatban foglalt speciális szabályoknak megfelelően
egyedi alapon lehet eldönteni, hogy a tagállami vagy a magyar jogszabályok érvényesülnek-e. A
végrehajtás átadása esetén a tagállam nemzeti joga szabályozza, hogy a feltételes szabadságra
bocsátás tekintetében – tisztességes eljárásnak megfelelő módon – mennyiben biztosítja a
magyar jogszabályok alkalmazhatóságát, ezért a végrehajtás átadására irányuló jogsegélyek
esetén a Javaslat a 119/C. § (1) bekezdésben főszabályként a tagállami jog érvényesülését
biztosítja. Ki kell emelni, hogy a feltételes szabadságra bocsátás leghangsúlyosabban a
szabadságvesztés büntetés végrehajtásának átadása estén bír jelentőséggel. A terhelt
hozzájárulása esetén a terhelt viseli – természetesen megfelelő tájékoztatást követően –
döntésének következményeit, azonban a terhelt hozzájárulása nélküli átadás esetén az átadás
kérdésében döntésre jogosult miniszter biztosíthatja a végrehajtás átadására irányuló
megállapodásban az ismertetett szempontok érvényesülését.
A végrehajtás átadásának általános szabályai a hatályos rendelkezésekhez képes új
rendelkezéseket érdemben nem tartalmaznak, azok kialakítására az új kodifikációs koncepciónak
megfelelően került sor.
Az európai elfogatóparancshoz hasonlóan – a 72. §-hoz fűzött indokolásnak megfelelően – a
Javaslat a 119/B (1) bekezdésében is egyértelműen előírja, hogy a végrehajtási
jogsegélykérelmek előterjesztése során az uniós jogi aktusokban meghatározott, a tagállamok
hivatalos nyelvén rendelkezésre álló tanúsítványokat kell megfelelően alkalmazni a gyors,
hatékony és költségkímélő eljárás érdekében.
Az irtok lefordításáról rendelkezik továbbá a 119/B (2) bekezdése is, amely csupán a
végrehajtási jogsegélykérelem alapjául szolgáló ítéletről vagy annak lényeges rendelkezéseiről
tesz említést. Az egyes uniós jogi aktusok alapján a végrehajtás átvételéről döntő tagállam
kizárólag ezen irat, illetve iratrész lefordítását (valamint a tanúsítvány megfelelő formában
történő előterjesztését) kérheti, más irat lefordítása azonban nem kérhető. Ez természetesen nem
zárja ki, hogy amennyiben a tagállam által kért irat az alapeljárásban más nyelven is
rendelkezésre áll, úgy a költséghatékonyság érdekében az előterjesztő bíróság azt, illetve az is
továbbítsa, azonban az EUtv. rendelkezései alapján a végrehajtás átadására irányuló eljárásban
az ítélettől különböző, más irat lefordítására nincs lehetőség. E szabály értelemszerűen irányadó
a végrehajtás átvételére irányuló eljárásokban is, azaz a magyar bíróság sem kérheti a felsorolt
iratoktól eltérő iratok magyar nyelvre történő lefordítását a tagállami hatóságtól (új 115. § (5)
bekezdés).
A végrehajtási jogsegélyek főszabálya, hogy azok egy büntetés vagy intézkedés átadása
240
tekintetében egy időben csak egy tagállamba továbbíthatók. E szabály alóli lehetséges
kivételeket az egyes intézmények – így például a pénzbüntetés vagy a vagyonelkobzás
végrehajtásának átadására irányuló eljárás – tartalmazzák.
Az új IX/A. Fejezet:
A Javaslat a szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés
végrehajtásának átvétele tekintetében az új – az általános szabályokkal kapcsolatos indokolásban
kifejtett – kodifikációs koncepció mentén alakította át a szabályozást, egyértelműen elkülönítve
a bejövő és a kimenő jogsegélyeket, valamint ezen belül a miniszter és a bíróság eljárásával
kapcsolatos rendelkezéseket.
A Javaslat az Nbjt. új rendelkezéseihez hasonlóan a büntetés átvételének főszabályaként
határozza meg a terhelt hozzájárulását, amelyhez képest egyes esetekben mind a terhelt
hozzájárulása, mind a beilleszkedési feltétel vizsgálhatósága tekintetében kivételeket határoz
meg. E rendelkezések biztosítják a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott,
szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó
ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló
2008/909/IB tanácsi kerethatározat 4. és 6. cikkében meghatározott feltételrendszernek történő
maradéktalan megfelelést.
A Javaslat a miniszter és a bíróság eljárásának szabályain, döntési kompetenciáin a hatályos
szabályokhoz képeset nem változtat. Ez alól egyetlen kivétel a bíróság eljárás Nbjt.-hez hasonló
a 15-16. §-hoz fűzött indokolásban kifejtettek szerinti szabályozása, amely alapján a bíróság a
végrehajtás átvételét, adott esetben a terhelt átszállítását követően már nem tart újabb tárgyalást.
A Javaslat az ideiglenes végrehajtási letartóztatás tekintetében a hatályos rendelkezésekhez
képes mindösszesen azzal az értelemszerű rendelkezéssel tér el, hogy az ideiglenes végrehajtási
letartóztatás a 124/C. § (2) bekezdése alapján nem az iratok megérkezéséig, hanem a bíróság
ülésének időpontjáig tart.
A Javaslat a végrehajtás átadásának szabályait a hatályos szabályozáshoz képest részletesebben,
a kialakult joggyakorlatnak megfelelően szabályozza, egyértelműen meghatározva a miniszter,
az átadás során eljáró büntetés-végrehajtási bíró, valamint a büntetés-végrehajtási intézet
feladatait, eljárását. A terhelt hozzájárulása tekintetében ki kell emelni, az általános szabályok
119. § (1) bekezdését, amely alapján a terhelt kezdeményezése az alapügyben eljáró perbíróság
előtt is előterjeszthető. A Javaslat az elítélt kezdeményezését és hozzájárulását egymástól
elhatárolja, tekintettel arra, hogy a hozzájárulásra csak megfelelő jogi garanciákat követően, a
terhelt pontos tájékoztatását követően kerülhet sor.
A Javaslat szabályozza az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelésére irányuló kérelem
előterjesztésének eljárási szabályait. A kérelem előterjesztésére a miniszter jogosult. A 130. § (3)
241
bekezdése azt az esetet szabályozza, ha a büntetés végrehajtása érdekében európai
elfogatóparancs kibocsátására került sor, amely alapján a terheltet egy olyan tagállamban fogták
el, amellyel összefüggésben felmerülhet a végrehajtás átadása. Ha ilyen esetben a tagállam az
európai elfogatóparancs végrehajtásának megtagadását tervezi az ideiglenes végrehajtási
letartóztatás elrendelésére irányuló kérelmet elő kell terjeszteni, kivéve, ha a tagállam az európai
elfogatóparancsot az ideiglenes végrehajtási letartóztatás elrendelésére irányuló kérelemnek
tekinti.
A hatályos szabályozáshoz képest a Javaslat a végrehajtási jogsegély visszavonásának
lehetőségét is szabályozza. Erre kizárólag az átvett büntetés végrehajtásának megkezdését
megelőzően kerülhet sor, tekintettel arra, hogy a végrehajtás megkezdését követően már
kizárólag a tagállami szabályok érvényesülhetnek.
A büntetés végrehajtás átadásával, illetve az elítélt átadásával, átszállításával kapcsolatos
szabályok nem zárják ki, hogy a végrehajtás átadásával kapcsolatos eljárás megindítására a
szabadságvesztés büntetés végrehajtásának megkezdését megelőzően kerüljön sor. Tekintettel
azonban arra, hogy a terhelt átszállítása az elítélt személy őrizetben tartását feltételezi, és e
célból az elítélt őrizetbe vételére és fogvatartására az EUtv. külön jogalapot nem teremt, így a
terhelt átszállítására ténylegesen már csupán a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának
megkezdését követően kerülhet sor. Nem kizárt ugyanakkor – különösen a terhelt hozzájárulása
esetén –, hogy a szabadlábon lévő terhelt a végrehajtás átadásával kapcsolatos eljárás során, saját
elhatározásából utazzon a végrehajtást átvető tagállamba, azonban értelemszerűen ilyen esetben
a terhelt átadására már nem kerül sor.
A Javaslat új szabályozási koncepcióként határozza meg a tanúsítványokban szereplő egyes a
végrehajtás átadásával érintett büntetéshez vagy intézkedéshez nem szükségszerűen kapcsolódó
vagy fakultatív módon kitölthető mezők kitöltésének feladatát (130/C. §).
Az új IX/B. Fejezet:
A Javaslat a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra
való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő
alkalmazásáról szóló 2008/947/IB tanácsi kerethatározat rendelkezéseinek történő megfeleltetés
érdekében az intézményt szabályozó fejezet rendelkezéseit átalakítja. Ennek során az értelmező
rendelkezések átalakításával egyértelművé teszi, hogy a végrehajtás átvételére a terheltre nézve
személyi szabadságot nem elvonó, meghatározott kötelezettségeket, illetve tilalmakat
megállapító szankciók tekintetében kerülhet sor. E szankciók két formája az alternatív szankció,
valamint próbaidő alatti magatartási szabály, amelyek között azok tartalmát illetően különbség
nincs, azonban az alternatív szankció a kötelezettségeket, illetve tilalmakat önállóan határozza
meg, míg a próbaidő alatti magatartási szabály a kötelezettségeket, illetve tilalmakat egy
felfüggesztett büntetés, vagy más felfüggesztett szabadságelvonással járó intézkedés mellett
határozza meg.
242
A végrehajtás átvétele estén a Javaslat szakított a hatályos szabályozás kötöttségével, magyar
fogalomrendszeren alapuló szabályozásával. Ennek egyik oka, hogy kerethatározat az abban
megjelölt tartalmi feltételek (bizonyos kötelezettségek, illetve tilalmak) esetén kötelezővé teszi a
végrehajtás átvétel lehetőségének biztosítását. A tagállamok eltérő nemzeti szabályozására
figyelemmel ugyanakkor nem zárható ki, hogy ilyen tartalommal olyan tagállami szankció
rendelkezik, amely a magyar jogi fogalomrendszerbe nem illeszthető be. Ennek megfelelően a
Javaslat a tartalmi megközelítést használja, amely biztosítja, hogy a végrehajtás átvételére a
tagállami és egyúttal a magyar jogi formáktól, fogalomrendszertől függetlenül sor kerülhessen. E
tartalmi megközelítés a megfeleltetés egyik főszabályára, a tagállami ítéletnek történő leginkább
megfelelő átalakításra (111/D. § (2) bekezdés) figyelemmel képes biztosítani a kerethatározatban
előírt kötelezettséget.
A Javaslat a kerethatározatnak megfelelően a tagállami ítélet fogalmát a bírósági ügydöntő
határozatok mellett e fejezet alkalmazásában kiterjeszti a tagállami ítéleten alapuló és az arra
jogosult tagállami – nem szükségszerűen igazságügyi – hatóság olyan határozatára is, amely a
kötelezettségeket, illetve tilalmakat meghatározza. Előfordulhat, hogy az átvétellel érintett a
kötelezettségeket, illetve tilalmakat nem a bíróság alapítélete tartalmazza, vagy azt nem bíróság
határozza meg, amely körülmény ugyanakkor nem érintheti a végrehajtás átvételét. A terhelt
feltételes szabadságra bocsátásáról és a feltételes szabadságra bocsátott személy pártfogó
felügyeletének elrendeléséről ténylegesen a magyar szabályok alapján is a büntetés végrehajtási
bíró dönt. Határozata nem vonható a tagállami ítélet EUtv. 109. § szerinti fogalmába.
A tagállami ítélet fogalmának ilyen módon történő meghatározása alapján látható, hogy a nem
bírósági ügydöntő határozatokban meghatározott szankciók végrehajtásának átvételére nincs
lehetőség, még akkor sem, ha azok tartalmát tekintve hasonló kötelezettséget, illetve tilalmat
tartalmaznak. Ennek megfelelően ügyészi szankció – így például vádemelés elhalasztásával
kapcsolatos rendelkezés – esetén továbbra sem kerülhet sor a végrehajtás átvételére vagy
átadására.
A Javaslat a hatályos szabályozás merev, a tagállami ítéletek átalakítására vonatkozó szabályait a
tartalmi megközelítés miatt mellőzte. E szabályok a megfeleltetés intézményéhez kapcsolódnak.
Erre figyelemmel a megfeleltetés speciális szabályi között csupán a szabályozásból adódó
sajátos szabályok találhatók. Azok a magatartási szabályok, amelyek esetében a kerethatározat
alapján átvételi kötelezettség áll fenn a 133. § (1) bekezdésében találhatók. Nem kizárt
ugyanakkor, hogy a tagállami ítélet ettől eltérő kötelezettséget, illetve tilalmat is tartalmaz. Az
átvételi kötelezettség alá nem tartozó magatartási szabályok tekintetében a Javaslat a megengedő
megközelítést alkalmazza, vagyis amennyiben az a magyar jogszabályoknak megfeleltethető a
végrehajtás átvehető. A végrehajtás megtagadásának van helye ugyanakkor, ha a tagállami ítélet
kizárólag a 133. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő kötelezettséget, illetve tilalmat tartalmaz.
A megfeleltetés speciális szabályaihoz tartozik, hogy az átvételi kötelezettségre tekintettel nem
zárható ki, hogy olyan tagállami ítélet végrehajtását kell átvenni, amelyben alkalmazott szankció
243
a magyar jogszabályoknak nem feleltethető meg. A 133. § (1) bekezdésében foglalt
kötelezettségek, illetve tilalmak tartalmára figyelemmel ez kizárólag alternatív szankciók esetén
képzelhető el, tekintettel arra, hogy próbaidő alatti magatartási szabályként - vagyis pártfogó
felügyelet mellett előírt magatartási szabályként – valamennyi itt felsorolt kötelezettség, illetve
tilalom előírható. A meg nem feleltethető alternatív szankciók átvételét a Javaslat a
kerethatározat 14. cikk (3) bekezdésében biztosított lehetőségre figyelemmel szabályozza. Ilyen
estben a végrehajtás átvétele lényegében csupán azt eredményezi, hogy Magyarország az
alternatív szankció felügyeletét veszi át, azonban az alternatív szankció megszegésének
következményeit – tekintettel arra, hogy megfeleltethetőség hiányában, ez a magyar
jogszabályok alapján nem is értelmezhető – csak a tagállam érvényesítheti. Ennek konkrét
végrehajtási formájaként a Javaslat a próbára bocsátás mellett elrendelt pártfogó felügyelet
intézményét határozza meg. A próbára bocsátás tartamát a tagállami igazságügyi hatósággal
egyeztetve a tagállami ítélet tartalmának leginkább megfelelő módon kell meghatározni. Az
ilyen esetben a végrehajtás átvétele érdekében elrendelt próbára bocsátás nem járhat a próbára
bocsátás intézményének tényleges jogkövetkezményeivel, így ennek ténye a nyilvántartásokban
sem szerepeltethető, hiszen a tagállami ítéletben meghatározott alternatív szankció valójában
nem feleltethető meg.
A bírósági eljárás szabályai érdemben nem változtak, azok csupán az új szabályozási koncepció
mentén kerültek átalakításra, illetve kiegészítésre.
A végrehajtás átvételére irányuló jogsegély teljesítése során a Javaslat koncepcionális,
valamennyi intézményen végighúzódó jelleggel sajátos illetékességi okot vezet be, amennyiben
egy adott a végrehajtás átvételére irányuló jogsegélyt egy korábban már előterjesztett és
teljesített jogsegélyt követően küldik meg. Ilyen esetben a Javaslatban foglaltak szerint a
korábban eljárt bíróság is illetékességgel rendelkezhet. A rendelkezés célja, hogy a korábban
döntést hozó bíróság a tagállami ítélettel, eljárással összefüggésben már olyan adatokkal
rendelkezik, amelyek a döntéshozatalt hatékonyabbá tehetik.
A magyarországi szankció végrehajtásának átadására irányuló jogsegélyek tekintetében a
Javaslat az egységes jogalkalmazás biztosítása végett megtartotta a hatályos szabályozás magyar
jogintézményeket felsoroló megközelítését.
Az eljáró bíróság hatáskörét és illetékességét a részletszabályok nem tartalmazzák, arra a 109. §
a) pontja alapján a Be. 555. § (2) bekezdés b) pontja irányadó.
A 136/B. § rendelkezései szabályozzák azt az esetet, ha a végrehajtás átadását követően olyan
körülmény merül fel, amelyre tekintettel a magyar jogszabályok alapján a próbaidő alatti
magatartási szabály vagy alternatív szankció végrehajtásának elrendelése indokolt. Tekintettel
arra, hogy a végrehajtás átadását követően a végrehajtás egészére, ideértve a próbaidő alatti
magatartási szabály vagy alternatív szankció végrehajtásának utólagos elrendelését is, a
tagállami jogszabályok az irányadók, ezért erre automatikusan nem kerülhet sor. A végrehajtás
244
utólagos elrendelésének feltétele a végrehajtás visszavétele. Ezt végrehajtás utólagos
elrendelésére jogosult bíróságnak kell a végrehajtási jogsegélyt előterjesztő bíróságnál
kezdeményezni. Amennyiben a tagállam a végrehajtást nem adja vissza a bíróság a próbaidő
alatti magatartási szabály vagy alternatív szankció végrehajtásának utólagos elrendeléséről nem
rendelkezhet. Ebben az esetben, a magyar jogszabályok alapján felmerült, a végrehajtásának
utólagos elrendelését indukáló körülményről történt tájékoztatással, a végrehajtó tagállamban
lehet intézkedést kezdeményezni, amelyre azonban a tagállami jogszabályok lesznek irányadók.
Az új IX/C. Fejezet:
A pénzbüntetések végrehajtásának átadására és átvételére irányuló jogsegélyek szabályozásának
hatályos tartamát a Javaslat érdemben nem érinti, azt alapvetően a már ismertetett új, tematikus
kodifikációs koncepciónak megfelelően alakítja át.
Az értelmező rendelkezés pontosítása azt a célt szolgálja, hogy e fejezet alkalmazásában a
tagállami ítélet alatt bármely arra jogosult – tehát nem szükségszerűen igazságügyi – tagállami
hatóságnak, az 1. pontban meghatározott tartalommal bíró – tehát nem szükségszerűen
ügydöntő, és nem is feltétlenül a bírósági eljárásban hozott – határozatát érteni kell.
Az új IX/B. Fejezet indokolásában bemutatott módon e fejezet is tartalmaz speciális illetékességi
okot abban az esetben, ha korábban már meghatározott, végrehajtás átvételére irányuló jogsegély
előterjesztésére, teljesítésére került sor.
A tagállami ítélet e fejezet szerinti tartalmára, valamint a katalogizált cselekmények esetén a
Javaslat a megtagadási okok tekintetében sajátos szabályokat határoz meg. Ennek megfelelően a
katalogizált cselekmények esetén a kettős büntethetőség nem képezhet megtagadási okot, a
gyakorlatban annak vizsgálata is mellőzhető, illetve nem megtagadási ok, ha a tagállami
határozat annak jellegére figyelemmel nem feleltethető meg (például egy nyomozást
megszüntető határozat). A 140/A. § (2) bekezdésben meghatározott a terhelt távollétében hozott
döntésre vonatkozó szabály a magyar jogi terminológiában a tárgyalás mellőzésével hozott
határozatok, illetve az ilyen jellegű tagállami határozatok (mint például a német jogban ismert
büntetőparancs) tekintetében alkalmazandó.
A fejezetben meghatározott tagállami ítélet fogalom magában foglalhat olyan eseteket, amikor
nem áll rendelkezésre figyelembe vehető tagállami ítélet, így különösen a diverziós lehetőséget
követően hozott, quasi bűnösséget megállapító határozatokban megállapított bűnügyi költség
viselésére kötelezés esetén. Ebben az esetben a Javaslat a figyelembe vétel szabályait az
tagállami határozat, illetve az annak alapjául szolgáló eljárás tekintetében rendeli alkalmazni,
amellyel összefüggésben figyelembe vétel szabályai – alapjogi sérelem, kettős büntethetőség,
gyermekkor stb. – értelemszerűen alkalmazandók.
A – 141. § (1) bekezdés szerinti tartalomnak megfelelő – pénzbüntetés végrehajtásának átadására
245
irányuló jogsegély előterjesztésé jogosult bíróság hatáskörét és illetékességét a IX/B. Fejezet
indokolásában kifejtettek szerint a Be. 555. § (2) bekezdés b) pontja határozza meg.
Az új IX/D. Fejezet:
A kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő
alkalmazásáról szóló 2006/783/IB tanácsi kerethatározat 2. cikk c) pontjában meghatározottak
szerint „vagyonelkobzást elrendelő határozat”: bűncselekménnyel vagy bűncselekményekkel
kapcsolatos eljárás eredményeképpen bíróság által hozott jogerős szankció vagy intézkedés,
amely végleges tulajdonvesztést eredményez. A kerethatározatnak a „vagyon” fogalmát
meghatározó 2. cikk d) pontja ugyan használja a „bűncselekményből származó jövedelem” és
„bűncselekmény elkövetésének eszközét”, azonban a c) pontban ismertetett fogalom
meghatározásra, valamint az angol nyelvű változatban használt „proceeds” és
„instrumentaltises” fogalmak nemzetközi jogban általánosan elfogadott tartalma alapján
egyértelműen megállapítható, hogy a kerethatározat valamennyi a bűncselekmény elkövetése
miatt a magyar jogszabályok alapján alkalmazható vagyonelkobzás és elkobzás esetén
alkalmazandó. Ez tehát azt jelenti, hogy a kerethatározat alapján a vagyonelkobzás, illetve
elkobzás végrehajtásának átvételére irányuló jogsegély kizárólag a Btk. 72. § (1) bekezdés d)
pontjában meghatározott esetben – amennyiben a birtoklás a közbiztonságot veszélyezteti, vagy
jogszabályba ütközik – nem alkalmazható. Ennek megfelelően a hatályos szabályozás
indokolatlanul szűken határozta meg a jogsegély alkalmazhatósági körét.
A Javaslat a IX/B. Fejezet indokolásában kifejtettek szerint tartalmi megközelítést alkalmaz,
annak érdekében, hogy bármilyen, a tagállami ítéletben megjelenő rendelkezés végrehajtása
átvehető legyen, amely tartalmát tekintve a 142. § (1) bekezdése szerinti beazonosítható. Az
elkobzás, illetve vagyonelkobzás esetén ugyanakkor az egyértelmű jogalkalmazás biztosítása
érdekében a Javaslat nem szakadhatott el teljes mértékben a Btk. fogalomhasználatától. A 142. §
(1) bekezdés c) pontjában megjelenő kiterjesztett vagyonelkobzás az uniós jogintézményekben
bevezetett jogi fogalom, amely Magyarországon a Btk. 74/A. § rendelkezései töltik ki
tartalommal. A joggyakorlatban a vagyonelkobzás végrehajtásának átvételére irányuló
jogsegélyek teljesítése során e fogalom tartalmának értékelése nem okozhat jelentős problémát,
tekintettel arra, hogy a kibocsátó tagállamnak a tanúsítványban fel kell tüntetnie, ha a
végrehajtás átadását kiterjesztett vagyonelkobzással összefüggésben kezdeményezi. A
részletszabályok pedig megteremtik az uniós fogalom, és a Btk. 74/A. § rendelkezései közötti
kapcsolatot.
A megfeleltetés speciális szabályai az intézmény (elkobzás, vagyonelkobzás) sajátosságához
igazodik, azzal, hogy a magyar jogszabályok alapján meghatározható elkobzás esetén e
rendelkezések nem értelmezhetők, hiszen ilyen esetben nem beszélhetünk helyettesítésről. A
megfeleltetést végző bíróság feladata annak meghatározása, hogy a tagállami ítéletben foglalt
rendelkezés, annak tartalmára, céljára tekintettel összeegyeztethető-e a helyettesítéssel.
246
Tekintettel arra, hogy az e fejezet szerinti jogsegély szoros összefüggésben van az EUtv. 93-100.
§-ában szabályozott bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása vagy
felhasználása végett, illetve az elkobzás, vagyonelkobzás biztosítása érdekében kibocsátott
határozattal a Javaslat e körben speciális illetékességi szabályt állít fel, annak érdekében, hogy a
korábban eljárt, a vagyon biztosítása során közreműködő bíróság járhasson el. A más jellegű
végrehajtási jogsegély korábban történt előterjesztésével kapcsolatos különös illetékességi
szabályt a IX/B és C. Fejezetek indokolásában kifejtettek megfelelően tartalmazzák.
A tagállami ítélet e fejezet szerinti tartalmára, valamint a kerethatározat szabályozására
figyelemmel a Javaslat a megtagadási okok tekintetében sajátos szabályokat határoz meg. A
katalogizált cselekmények esetén a kettős büntethetőség hiánya nem eredményezhet végrehajtási
akadályt, azt a gyakorlatban nem is szükséges vizsgálni. A gyermekkor, mint büntethetőséget
kizáró ok, illetve az érdemi ügydöntő határozat hiánya a magyar jogszabályok alapján sem zárja
ki az elkobzás, illetve a vagyonelkobzás elrendelését, ezért a végrehajtás átvételének sem lehet
akadálya. A bűnösséget megállapító ügydöntő határozat hiánya estén a Javaslat a figyelembe
vétel szabályait a vagyonelkobzást elrendelő tagállami határozat, illetve az alapjául szolgáló
eljárás tekintetében kell megfelelően alkalmazni.
Az elkobzás, a vagyonelkobzás nem kizárólag a büntetőeljárásban terhelti pozícióban részt vevő
személyt érintheti, amelyre figyelemmel a Javaslat az egyes részletszabályoknál – így az
illetékességnél, a megtagadási okoknál – az elkobzással, vagyonelkobzással közvetlenül érintett
személyre is figyelemmel van. Egyéb rendelkezések tekintetében az elkobzással,
vagyonelkobzással közvetlenül érintett személy a Be. rendelkezései alapján egyéb érdekeltként
vesz részt, és gyakorolhatja jogait.
A Javaslatban szereplő további szabályok tekintetétében a hatályos rendelkezések tartalma
érdemben nem változott.
A végrehajtás átadására irányuló jogsegély előterjesztésének szabályai érdemben nem változtak,
azt a Javaslat csupán az új szabályozási koncepciónak megfelelően alakította át, illetve
egészítette ki.
A Javaslat az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekben megjelöli a tanúsítványnak az
elkobzással, vagyonelkobzással nem szükségszerűen összefüggő pontjait, amelyeket ugyanakkor
a kibocsátás során indokolt lehet kitölteni. A (6) bekezdés a tanúsítvány l) pont 1. alpontjában
foglaltak tekintetében kötelező szabályt ír elő a tanúsítvány kitöltésére nézve, tekintettel arra,
hogy a tanúsítvány ezen pontjában szereplő jogintézmény a magyar jogban nem ismert.
Az új X. Fejezet:
A Javaslat az Nbjt.-hez hasonlóan – 19-20. §-hoz fűzött indokolás szerint – alakította át az
átmenő átszállítás szabályozásának rendszerét.
247
Tekintettel arra, hogy az uniós tagállamok vonatkozásában az átmenő átszállítás lényegesen
gyakrabban alkalmazott jogintézmény, a Javaslat az Nbjt. rendelkezéseihez képest részletesebb
szabályokat tartalmaz.
A részletesebb szabályozást indokolták továbbá az egyes uniós jogi aktusokban foglalt szabályok
is, így például a 146/A. § (4) bekezdésének, valamint a 146/D. § szabályai, amelyek az átmenő
átszállításról szóló döntéshez szükséges adatok megküldésének egyszerűsített módját biztosítja.
Az új XI. Fejezet:
Az európai védelmi határozat szabályozásnak átalakítását a 2011/99/EU európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek történő maradéktalan megfelelés, valamint a kapcsolódó jogintézményekkel
– így az V. Fejezetben szabályozott felügyeleti intézkedés végrehajtásának, valamint az új IX/B.
Fejezetben szabályozott próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók
végrehajtásának átvételére irányuló jogsegélyekkel – való összhang megteremtése indokolta.
A Javaslat az európai védelmi határozatot elkülönített a végrehajtási jogsegélyektől, tekintettel
arra, hogy az akár a folyamatban lévő büntetőeljárásban is alkalmazható (például távoltartás,
vagy vádemelés elhalasztása esetén). Ugyancsak atipikus, hogy az európai védelmi határozat a
veszélyeztetett személyhez kapcsolódik, így a terhelttel szemben alkalmazott kényszerintézkedés
vagy az alternatív szankció végrehajtását alapvetően nem is érinti, európai védelmi határozat
kibocsátása esetén a kényszerintézkedést vagy az alternatív szankciót végrehajtó állam nem
változik. Az európai védelmi határozatnak a végrehajtási jogsegélyekhez fűződő kapcsolatát
példázza, hogy amennyiben az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam a terhelt
vonatkozásában átveszi a kényszerintézkedés vagy az alternatív szankció végrehajtását, úgy az
európai védelmi határozat végrehajtását meg kell szüntetni.
Mindennek megfelelő az irányelv rendelkezéseinek megfelelően az európai védelmi határozat
célja, hogy a veszélyeztető személlyel szemben fennálló – a veszélyeztetett személyre tekintettel
meghatározott – kötelezettségek és tilalmak érvényesülését, a veszélyeztetett személy védelmét a
végrehajtó tagállamban, oly módon biztosítsa, hogy a veszélyeztetett személynek a végrehajtó
tagállam nemzeti joga alapján külön eljárást kelljen indítania. z európai védelmi határozat tehát a
veszélyeztetett személy védelmét célozza, így felügyeleti intézkedés, illetve az alternatív
szankciók végrehajtására irányuló jogsegélyek tűkörképének tekinthetők. Az európai védelmi
határozat veszélyeztetett személyhez kötöttségét mutatja, hogy a védelmi határozatban
meghatározott kötelezettségek és tilalmak megszegése esetén a veszélyeztető személy
szankcionálása – eltekintve az azonnali beavatkozást igénylő esetektől – a felügyeleti intézkedést
vagy az alternatív szankciót végrehajtó állam, nem pedig az európai védelmi határozatot
végrehajtó tagállam feladata.
A Javaslat az európai védelmi határozat szabályozását mindezekre figyelemmel, a korábban
ismertetett kodifikációs koncepció, tematika mentén alakította át.
248
Az európai védelmi határozat végrehajtása a veszélyeztetett személyhez kapcsolódik, ami
feltételezi, hogy annak végrehajtására csak akkor kerülhet sor, ha a veszélyeztetett személy
Magyarországon tartózkodik, vagy fog tartózkodni. A terhelt tartózkodási helye lényegében
érdektelen, ugyanakkor az intézmények sajátossága okán a terhelt jellemzően az alapul szolgáló
kötelezettségeket és tilalmakat végrehajtó tagállamban tartózkodik életvitel szerűen.
Amennyiben a terhelt magyarországi tartózkodása miatt az alapul szolgáló kötelezettségeket és
tilalmakat Magyarország átvette, vagy átveszi az európai védelmi határozat nem hajtható végre,
illetve annak végrehajtását meg kell szüntetni. Ennek egyszerű oka, hogy ilyen estben az európai
védelmi határozat oka fogyottá válik, mert a veszélyeztetett személy védelmét a veszélyeztető
személyt érintő kötelezettségek és tilalmak végrehajtása – és nem az európai védelmi határozat –
biztosítja.
Az európai védelmi határozat elrendelése esetén a bíróság a határozatát a veszélyeztetett személy
lakóhelye szerinti rendőrkapitányságnak küldi meg. E rendelkezés célja, hogy a
rendőrkapitányság a veszélyeztetett személy bejelentését fokozott figyelemmel kísérje, és
tisztában legyen eljárási kötelezettségeivel, ha az európai védelmi határozatban meghatározott
kötelezettség, illetve tilalom megsértéséről értesül. A rendőrkapitányság értesülése elsősorban a
veszélyeztetett személy tájékoztatásán, bejelentésén alapulhat, de a rendőrség hivatalból is
tudomás szerezhet a jogsértésről. Ezt meghaladó intézkedési kötelezettsége a
rendőrkapitányságnak csak abban az esetben van, ha a veszélyeztetett személy személyi
védelmének elrendelésére került sor.
A bíróság a 151.§ (5) bekezdése alapján kezdeményezheti a személyi védelem elrendelését, ha
annak jogszabályi feltételei fennállnak. Az európai védelmi határozat végrehajtása során az
irányelv 11. preambulum bekezdésével összhangban, a veszélyeztetett személy tanúvédelmi
programban történő részvételének elrendelésére nem kerülhet sor.
Az európai védelmi határozat megsértése esetén a rendőrséget a 153. § (1) bekezdésben
meghatározott kötelezettségek terhelik, amelyek teljesítése lényegében a rendőrségnek hivatalos
kötelezettsége is. Kiemelendő ugyanakkor, hogy az európai védelmi határozat végrehajtásának
elrendelésével a rendőrségnek hivatalos tudomása lesz a veszélyeztetett és a veszélyeztető
személy közötti kapcsolatról, így intézkedéseit ennek tudatában kell végrehajtania.
Az európai védelmi határozat végrehajtása során felmerülhet, hogy a veszélyeztetett személy
életkörülményeiben olyan változás következik be (például elköltözik, munkahelyet vált), amely
indokolttá teszi az európai védelmi határozat végrehajtásáról szóló döntés módosítását. Erre a
végrehajtást elrendelő bíróságnak lehetősége van. A módosítás lehetősége ugyanakkor nem
jelenti a kötelezettségek, tilalmak érdemi módosításának a lehetőségét, azok hátrányosabb, vagy
éppen kedvezőbb átalakítását. Erre csak az európai védelmi határozatot kibocsátó tagállam
jogosult. A joggyakorlat feladata annak meghatározása, hogy ilyen esetben döntésének
módosítására milyen mértékben van lehetőség, amely során a bíróság indokolt esetben a
kibocsátó tagállami hatósággal is egyeztethet annak érdekébe, hogy megállapítsa a módosítás
249
összeegyeztethető-e az európai védelmi határozat rendelkezéseivel.
Az európai védelmi határozat kibocsátására elsősorban a meghatározott büntetést kiszabó, vagy
a távoltartást elrendelő bíróság jogosult. Tekintettel azonban arra, hogy a vádemelés elhalasztása
mellet párfogó felügyelet elrendelésére is sor kerülhet, amely során az európai védelmi határozat
alapjául szolgáló magatartási szabályok is előírhatók, így ebben az esetben az európai védelmi
határozat kibocsátására az eljáró ügyészség is jogosult.
A Javaslat – amennyiben annak indoka felmerül – általános kötelezettségként határozza meg,
hogy a veszélyeztetett személyt az európai védelmi határozat kibocsátására irányuló
kezdeményezés lehetőségéről tájékoztatni kell. Ez a kötelezettség a büntetőügyben eljáró
bíróságot, ügyészséget, nyomozó hatóságot, de akár a pártfogót, vagy az áldozatsegítő
szolgálatot is terheli.
Az európai védelmi határozat tagállami végrehajtásának elrendelése esetén a magatartási
szabályok, vagy a távoltartás megszegéséről a tagállami hatóság is tájékoztatást nyújthat.
Tekintettel arra, hogy az európai nyomozási határozat kibocsátásával az alapjául szolgáló
kényszerintézkedés vagy szankció végrehajtása továbbra is Magyarországon marad, a
magatartási szabályok, vagy a távoltartás megsértésével kapcsolatos következményeket a
kibocsátó bíróságnak, ügyészségnek kell meghatározni. Előfordulhat ugyanakkor, hogy az
európai védelmi határozatot végrehajtó tagállam nemzeti joga lehetővé teszi bizonyos szankciók
alkalmazását, vagy adott esetben a terhelttel szemben büntetőeljárást indítanak és ebben
fogvatartásának elrendelésére kerül sor. Mindezek okán a 163. § (1) bekezdése előírja, hogy a
kibocsátó bíróság vagy ügyészség a megsértést követően a magyar jogszabályok alapján
rendelkezik, de ennek során figyelembe veszi a végrehajtó tagállamban történteket, az
esetlegesen foganatosított intézkedéseket.
76. §
A büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i
2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése indokolta a jogharmonizációs
záradék kiegészítését.
77. §
A Javaslat Eutv.-t érintő módosítása indokolttá tették egyes rendelkezéseknek a módosításoknak
megfelelő pontosítását.
A konzultációs eljárással összefüggésben a Javaslat 28. §-a (a Be. 188. §-át érintően) és 29. §-a
(a Be. 266. §-át érintően) módosította az eljárás felfüggesztésének szabályait, lehetővé téve,
hogy a konzultációs eljárásra folyamatban lévő büntetőeljárásban is sor kerülhessen. Ennek
megfelelően a Javaslat 77. §-ának g) pontja az EUtv. 106. §-át akként módosítja, hogy a
konzultációs eljárással összefüggésben az alapeljárás felfüggesztését lehetőségként szabályozza.
250
A Javaslat h) pontja a 8. számú mellékletet arra figyelemmel pontosítja, hogy a kölcsönös
elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy
szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való
végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló 2008. november 27-i 2008/909/IB tanácsi
kerethatározat hivatalosan hozzáférhető mellékletének magyar nyelvű fordítása elírást tartalmaz,
amely egyrészt a más nyelvű verziókkal összevetve, másrészt a rendelkezés taralmára tekintettel
egyértelműen megállapítható.
78. §
E rendelkezés az európai nyomozási határozattal kapcsolatos mellékleteket tartalmazza.
79-80. §
A Bv.tv. 2. és 399. §-ainak kiegészítését az Eutv.-nek a terhelt ideiglenes átadását és átvételét
tartalmazó új intézményeinek bevezetése, valamint az Nbjt. ideiglenes végrehajtási letartóztatás
elrendelésével kapcsolatos új szabályai tették indokolttá.
85. §
Az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról,
lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005.
május 16-án kelt Egyezménye (a továbbiakban: Varsói Egyezmény) 9. cikk 4. bekezdése alapján
Magyarország fenntartást tett a Varsói Egyezményt kihirdető törvényben arra vonatkozóan, hogy
a 9. cikk 1. bekezdését – amely a pénzmosással kapcsolatos bűncselekményekről rendelkezik –
kizárólag a szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmények tekintetében alkalmazza.
Az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról,
lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló, Varsóban, 2005.
május 16-án kelt Egyezménye kihirdetéséről, valamint a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény
módosításáról szóló 2008. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Kihirdető tv.) 4. § a) pont 2.
alpontjában szereplő 1. fenntartás megtételének indoka az volt, hogy a korábbi Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerint a pénzmosás megállapításának akkor
lehetett helye, ha az előcselekményt szabadságvesztéssel rendelte büntetni a törvény. Tekintettel
azonban arra, hogy az új Btk. e szabályozáson változtatott, és jelenleg a pénzmosás
megállapításának az a feltétele, hogy a dolog büntetendő előcselekményből származzon, azaz az
előcselekmény a Btk.-ban szerepeljen – ami azt jelenti, hogy a hazai szabályozás szerint a
pénzmosásnak minden, a Btk.-ban szereplő bűncselekmény előcselekménye lehet – nem
indokolt a fenntartás megtartása, az visszavonható.
A visszavonás belső jogi alapjának magában törvényben is szükséges megjelennie annak
érdekében, hogy a belső szabályozás a valós nemzetközi jogi helyzetet tükrözze. Ennek
megfelelően kerül rögzítésre az Országgyűlés azon döntése, hogy Magyarország a fenntartást
visszavonja. E rendelkezés szolgálhat – a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló
251
2005. évi L. törvény 12/C. § (1) bekezdésével összhangban – az Európa Tanács Főtitkára részére
megküldendő, a fenntartás visszavonásáról szóló tájékoztatást tartalmazó okirat kiállításának
alapjául.
86-88. §
E §-ok a hatályba léptető, a sarkalatosnak minősülő, valamint az uniós jognak való megfelelést
biztosító rendelkezéseket tartalmazzák.
