﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/14684. számú
törvényjavaslat
a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosításáról
Előadó: Varga Mihály
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2017. március
2
2017. évi ... törvény
a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 5. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adó mértéke a 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap esetén 2017. január 1. és 2017.
május 31. között 0%, 2017. június 1-jétől 9%.”
(2)	Az Rtv. 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel egyidejűleg az Rtv.
5.	§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Mentes az adó alól a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalany adóköteles tevékenységből
származó adóévi nettó árbevételéből 100 millió forint.
(4)	A (3) bekezdés szerinti mentesség csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül,
amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű
támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival
összhangban vehető igénybe.”
2.	§
Az Rtv. a következő 6/A. alcímmel egészül ki:
„6/A. Az Európai Bizottság C(2016) 6929final számú határozatának végrehajtását szolgáló
rendelkezések
8.	§ (1) A 2017. május 31-ig lezárult adóévekre a 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyként
bevallott és megfizetett adó az adózás rendjéről szóló törvény szerinti túlfizetésnek minősül,
amelynek visszatérítésére az adózás rendjéről szóló törvény adó-visszatérítésre vonatkozó
szabályait kell alkalmazni.
(2)	A 2017. május 31-ig lezárult adóévekre bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell
megfizetni.
(3)	Az e § szerint adó-visszatérítésre jogosult, 3. § (1) bekezdés szerinti adóalanyokat az
állami adóhatóság értesíti a reklámadó visszatérítésének lehetőségéről és feltételeiről.”
3.	§
Az Rtv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) A 2017. június 1-jét magában foglaló adóév esetén az adóalany az adóév
adóalapjának azon hányadára (részére) alkalmazza a reklámadóról szóló 2014. évi XXII.
törvény módosításáról szóló 2017. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Mód. törvény)
megállapított 5. § (1) bekezdése szerinti 0%-os adómértéket, amekkora
3
a)	hányadot az adóév 2017. május 31-ig tartó naptári napjai az adóév egészének
naptári napjaiban képviselnek, vagy az adózó döntésétől függően
b)	adóalap az adóév - a 2017. május 31. napjára készített könyvviteli zárlat alapján -
2017. május 31-ig tartó időszakában keletkezett.
(2)	A 2017. június 1-jét magában foglaló adóévben esedékes adóelőleg 7. § (3) bekezdés
szerinti összegét a 2016. évben kezdődő adóévi, 100 millió forintot meghaladó, Mód.
törvénnyel megállapított 4. § (1) bekezdés szerinti adóalap alapulvételével kell megállapítani,
bevallani és megfizetni.”
4.	§
Az Rtv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § Az 5. § (3) bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.
cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU
bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
5.	§
Az Rtv. 2. § (1) bekezdésében a „reklám közzététele” szövegrész helyébe a „reklám
ellenszolgáltatás fejében történő közzététele” szöveg lép.
6.	§
Hatályát veszti az Rtv.
1.	1. § 10. pontja,
2.	4. § (1) bekezdésében a „Saját célú reklám közzététele esetén az adó alapja a reklám
közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség.” szövegrész,
3.	11. §-a.
7. §
Ez a törvény 2017. május 25-én lép hatályba.
4
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Bizottság 2016. november 4-én meghozott, C(2016) 6929 final számú
határozatában megállapította, hogy a reklámadó több ponton sérti az uniós állami támogatási
szabályokat. A Kormány e határozat tartalmával nem ért egyet, azzal szemben az Európai
Unió Bírósága előtt jogorvoslattal élt. Mindazonáltal a jogvita az Európai Bizottság
határozatának végrehajtását illetően nem bír halasztó hatállyal. Ezért a reklámadóról szóló
2014. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban:
törvényjavaslat) benyújtásának oka az Európai Bizottság határozatának végrehajtása.
A törvényjavaslat ennek érdekében elrendeli a már megfizetett reklámadó visszatérítését az
adó-visszatérítés szabályai szerint, továbbá rendelkezik arról is, hogy a korábbi adóévekre
bevallott, de meg nem fizetett adót nem kell megfizetni.
A törvényjavaslat célja, hogy az alacsony (100 millió forintnál nem magasabb)
reklámadóalappal rendelkező vállalkozásoknak lehetőség szerint a továbbiakban se kelljen
reklámadót fizetni. Ezért a törvényjavaslat szerint 100 millió forint mentes lenne az adó alól.
E mentesség az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban de minimis támogatásként
vehető igénybe.
A törvényjavaslat markáns változtatása, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz
adóköteles, annak közvetlen költsége nem képez adóalapot, ugyanakkor az adó mértéke
emelkedik.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A törvényjavaslat értelmében az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. május 31. között -
annak érdekében, hogy egyetlen adózó esetén se következzék be visszamenőleges hatályú
tehernövekedés - egységesen, a reklám-közzétételi tevékenységből eredő nettó árbevétel,
mint adóalap után 0%, 2017. június 1-jétől pedig 9 %.
A törvényjavaslat szerint mentes az adó alól az adóköteles reklám-közzétételi tevékenységet
végző adóalany adóköteles nettó árbevételéből 100 millió forint. E mentesség csekély összegű
(de minimis) támogatásnak minősül. Az adóalany azt akkor tudja igénybe venni, ha megfelel
a csekély összegű támogatásokról rendelkező 1407/2013/EU bizottsági rendelet
kritériumainak (3 év alatt 200 000 euró értékben nyújtott kis összegű támogatások, azzal,
hogy mezőgazdasági, illetve halászati tevékenységnél a de minimis keret lényegesen
alacsonyabb).
a 2.§-hoz
A törvényjavaslat kiegészíti a reklámadó szabályait egy önálló alcímmel, amely az Európai
Bizottság C(2016) 6929 final számú határozatának végrehajtását fogalmazza meg. A
végrehajtás módja az, hogy a reklámadót fizető adóalanyok által a 2017. május 31-ig lezárt
(2014-2016 és 2017-ben kezdődő törtidőszaki) adóévekre bevallott és megfizetett adó az
5
adózás rendjéről szóló törvény szerinti túlfizetésnek minősül, melynek az adózás rendjéről
szóló törvény szerinti visszatérítését az arra jogosultak kérhetik az állami adóhatóságtól. A
törvényjavaslat azt is megfogalmazza, hogy a 2017. május 31-ig lezárt adóévekre bevallott, de
meg nem fizetett adót nem kell megfizetni.
A törvényjavaslat előírja az állami adóhatóság számára, hogy a visszatérítésre jogosult
reklám-közzétevő adóalanyokat értesítse arról, hogy a megfizetett reklámadó - az adózás
rendjéről szóló törvény szerinti adó-visszatérítés szabályai szerint - visszajár. (Amennyiben
az adózónak más köztehernemben tartozása áll fenn, akkor a megfizetett reklámadónak csak a
tartozást meghaladó része téríthető vissza.)
a 3.§-hoz
A törvényjavaslat átmeneti szabályként arról rendelkezik, hogy ha az adóalany adóéve
magában foglalja 2017. június 1-jét, akkor az adóalany a 2017. január 1. és 2017. május 31.
közötti időszakra vonatkozó 0%-os adómértékeket - döntésétől függően - időarányosan
számított adóalapjára (a teljes adóévi adóalap időarányos részére) vagy az időszakra
vonatkozóan tételesen, könyvviteli zárlat alapján megállapított adóalapjára (adóalap-részre)
alkalmazza.
A törvényjavaslat értelmében a 2017. június 1-jét magában foglaló adóévre fizetendő
adóelőleget a 2016. évben kezdődő adóévben elért, saját célú reklámok közvetlen önköltsége
nélkül számított adóalap figyelembevételével kell megállapítani, bevallani és megfizetni, de
csakis akkor, ha az adóalap összege a 100 millió forintot meghaladja.
a 4. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a reklámközzétételből származó 100 millió forint árbevételig
igénybe vehető mentesség a csekély összegű támogatásokról szóló 1407/2013/EU bizottsági
rendelet hatálya alá tartozó támogatásnak minősül. Ezzel együtt az elhatárolt veszteségek
2014.	évi reklámadóalapból való levonásának lehetőségére vonatkozó, az Rtv. 10 §-ában
foglalt korábbi rendelkezés is hatályát veszti.
az 5. §-hoz
A törvényjavaslat megszünteti a saját célú reklám adókötelezettségét, azáltal, hogy csak az
ellenszolgáltatás fejében való reklámközzétételt teszi adókötelessé.
a 6. §-hoz
A törvényjavaslat hatályon kívül helyezi a saját célú reklámra vonatkozó, valamint azon
rendelkezéseket, melyek a törvényjavaslat miatt szükségtelenné válnak.
a 7. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.