﻿ Miniszterelnökség
                                               Iromány száma: T/15052.
                                                Benyújtás dátuma: 2017-04-12 13:45
Parlex azonosító: 11DUET0H0002
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter
Törvényjavaslat címe: A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről
szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló
rendszerrel összefüggő módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a
végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló
egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására
szolgáló rendszerrel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.

2017. évi.....törvény
a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvénynek és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL.
törvénynek az európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő
módosításáról

1.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
1.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a
továbbiakban: Ctv.) 1. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat (a továbbiakban:
céginformációs szolgálat) feladatai a következők:)
  „c) biztosítja a tagállami központi nyilvántartások, kereskedelmi nyilvántartások és cégjegyzékek
  összekapcsolására szolgáló rendszerrel (a továbbiakban: tagállami cégnyilvántartások
  összekapcsolására szolgáló rendszer) való kapcsolattartást;”
2.	§
A Ctv. II. Fejezet 2. Címe a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. §
(1)	Az Európai Bizottság által üzemeltetett európai igazságügyi portálon (a továbbiakban: e-Justice
portál) keresztül - keresőprogram segítségével - hozzáférhetők a korlátolt felelősségű társaság, a
részvénytársaság, az európai részvénytársaság esetén a cég 24. § (1) bekezdés a)-d), f)-h) pontjában,
a 26. § (1) bekezdés a)-e) és n) pontjában meghatározott adatai, a cég létesítő okirata (a létesítő
okiratának módosítása), az egységes szerkezetű létesítő okirata, továbbá az e törvény szerint
közzétett, számviteli törvény szerinti beszámolója.
(2)	Európai egyedi azonosítóval (a továbbiakban: EUID) rendelkező külföldi vállalkozás
magyarországi fióktelepe és a külföldiek magyarországi kereskedelmi képviselete esetében az (1)
bekezdésben meghatározott módon hozzáférhető a cég 24. § (1) bekezdés a)-c), e) és g)-h)
pontjában, a 26. § (1) bekezdés a)-c) pontjában és fióktelep esetén a 27. § (8) bekezdésében,
kereskedelmi képviselet esetén a 27. § (9) bekezdésében meghatározott adata, továbbá az e törvény
szerint közzétett számviteli törvény szerinti beszámolója.
(3)	Az e-Justice portálon keresztül ingyenesen érhető el az (1) bekezdésben meghatározott
cégformák esetében a cég 24. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adata. Az (1) bekezdés
szerinti cégformák esetén az ingyenes céginformáció körébe nem tartozó, az (1) bekezdésben
2
meghatározott adatra és cégiratra vonatkozó céginformációért, továbbá a (2) bekezdésben
meghatározott cégformákra vonatkozó, a (2) bekezdésben meghatározott adatra és cégiratra
vonatkozó céginformációért költségtérítést kell fizetni, melynek összege nem haladhatja meg az
adatközléssel felmerült költségek mértékét.
(4)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokon és cégiratokon túlmenően az e-Justice
portálról a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül további
adatok és iratok igényelhetőek.”
3.	§
(1)	A Ctv. 27. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Korlátolt felelősségű társaság esetében)
   „f) a cég EUID-ját.”
(2)	A Ctv. 27. § (4) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
(Részvénytársaság esetében)
   „ad) a cég EUID-ját.”
(3)	A Ctv. 27. § (8) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében)
   „d) ha a külföldi vállalkozás az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás, a cég
   EUID-ját;”
(4)	A Ctv. 27. § (9) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Külföldiek magyarországi közvetlen kereskedelmi képviselete esetében)
   „d) ha a külföldi vállalkozás az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás, a cég
   EUID-ját;”
4.	§
A Ctv. 28. § (2) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
(Európai részvénytársaság esetében)
   „ad) a cég EUID-ját.”
5.	§
(1)	A Ctv. 30. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, továbbá az
Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított fióktelepe és kereskedelmi
képviselete a cégjegyzékszám mellett olyan európai egyedi azonosítót kap (EUID), amely lehetővé
teszi a cég egyértelmű azonosítását a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló
3
rendszeren keresztül történő adatcsere során.”
(2)	A Ctv. 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemben feltüntetett személy (szervezet)
a)	belföldi cég, annak cégjegyzékszámát, amennyiben ilyen adattal rendelkezik, EUID-ját,
b)	egyesület vagy alapítvány, annak nyilvántartási számát,
c)	külföldi cég vagy más szervezet, amennyiben ilyen adattal rendelkezik, nyilvántartási számát,
EUID-ját és a nyilvántartó hatóságot
is fel kell tüntetni a cégjegyzékben.”
6.	§
A Ctv. 54. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A cég székhelyének más cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezésére irányuló
változásbejegyzési kérelmet a korábbi székhely szerinti cégbíróságnál kell előterjeszteni. A korábbi
székhely szerinti cégbíróság - a székhelyváltozást megelőző változásbejegyzési kérelmek elbírálása
után - dönt a székhelyváltozási kérelemről.
(2)	Ha a céggel szemben törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban, a törvényességi
felügyeleti eljárás jogerős megszüntetéséig az új székhely bejegyzésére nem kerülhet sor, kivéve ha
az új székhely bejegyzésével a törvényességi felügyeleti eljárás megszüntethető. Ha a törvényességi
felügyeleti eljárásban a cégbíróság a céget megszűntnek nyilvánítja, a székhely változásának
bejegyzésére irányuló kérelmet elutasítja.
(3)	A korábbi székhely szerint illetékes cégbíróság a céget a nyilvántartásából az új székhely
bejegyzésének napjával kivezeti, és ezzel egyidejűleg az eredeti cégiratokat megküldi az új
székhely szerint illetékes cégbíróság részére, amely a cégjegyzék adatait, illetve az elektronikusan
nyilvántartott cégiratokat elektronikus úton veszi át. A cégiratok megküldésével egyidejűleg az
áttétel tényét a cégnyilvántartásban fel kell tüntetni.”
7.	§
(1)	A Ctv. 56. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A cégbíróság az EUID-val rendelkező külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi
fióktelepét törvényességi felügyeleti eljárás keretében hívja fel a (3) bekezdés szerinti
változásbejegyzési kérelem benyújtására, ha a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására
szolgáló rendszeren keresztül - a 63. § (1c) bekezdése szerint - tudomást szerez a külföldi
vállalkozás ellen indult fizetésképtelenségi vagy végelszámolási eljárásról.”
(2)	A Ctv. 56. §-a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
4
„(4a) A cégbíróság a (4) bekezdés szerint jár el akkor is, ha az EUID-val rendelkező külföldi
székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetében a tagállami cégnyilvántartások
összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül - a 63. § (1c) bekezdése szerint - tudomást szerez
a külföldi vállalkozás megszűnéséről, törléséről. E rendelkezés nem vonatkozik arra az esetre, ha a
külföldi vállalkozás egyesülés, szétválás, illetve székhelyének határon átnyúló áthelyezése
(átalakulása) miatt szűnt meg, illetve törölték.”
8.	§
A Ctv. 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A beolvadás bejegyzése iránti kérelmet az átvevő cég székhelye szerinti cégbíróságon kell
előterjeszteni, az átvevő cég létesítő okirata módosításának aláírásától, illetve elfogadásától, ennek
hiányában az egyesülési szerződés jóváhagyásától (aláírásától) számított hatvan napon belül.
Egyidejűleg kérni kell a jogelőd beolvadó cég(ek) törlését is. A kérelemben fel kell tüntetni
valamennyi beolvadó cég székhelyét és cégjegyzékszámát. Ha a kérelemben a jogutód cég
székhelyeként az átvevő cég székhelyétől eltérő cégbíróság illetékességi területén lévő címet
tüntetnek fel, az átvevő cég székhelye szerinti cégbíróság az 54. § (1)-(3) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket is alkalmazza.”
9.	§
A Ctv. 63. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A cégbíróság az EUID-val rendelkező cégformák esetében a cég EUID-ját, a 26. § (1)
bekezdés a)-e) pontjában meghatározott adatát a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására
szolgáló rendszer számára - a céginformációs szolgálat informatikai rendszere segítségével -
haladéktalanul hozzáférhetővé teszi. Az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi
fióktelepe, kereskedelmi képviselete esetében a 26. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott
adatot nem kell hozzáférhetővé tenni. E bekezdés szerinti adatokhoz való hozzáférés a tagállami
cégnyilvántartások számára ingyenes.
(1c) A cégbíróság - a céginformációs szolgálat informatikai rendszere segítségével - haladéktalanul
fogadja az EUID-val rendelkező cégformákkal összefüggésben a tagállami cégnyilvántartások
összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül érkező információkat.”
10.	§
A Ctv. 128. § (1) bekezdése a következő o) és p) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)
  „o) az EUID képzésére, külföldi cégek vagy egyéb szervezetek EUID-jának adatkezelésére, a
  tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül továbbított
  adatszolgáltatásért fizetendő költségtérítésre, a fizetés módjára,
5
 p) a székhelyhasználat székhelyszolgáltatással való biztosítása esetén a székhelyszolgáltatási
 tevékenység végzésére, a székhely biztosításának feltételeire, a székhely biztosítására kötött
 szerződés tartalmára”
 (vonatkozó részletes szabályokat rendelettel állapítsa meg.)
11.	§
 A Ctv. a következő 131/I. §-sal egészül ki:
„131/I. §
 A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvénynek
 és a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvénynek az
 európai cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerrel összefüggő módosításáról szóló
 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépése napján a cégnyilvántartásba
 bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló 17/A. § szerinti cégek EUID-ját a cégbíróság a Módtv3.
 hatálybalépését követő napon automatikus végzéssel, elektronikus úton állapítja meg és jegyzi be a
 cégjegyzékbe.”
12.	§
 A Ctv. 132. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
 (E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja
 meg:)
 „e) a Bizottság 2015/884 végrehajtási rendelete (2015. június 8.) a nyilvántartások
 összekapcsolására szolgáló 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott
 rendszer céljából szükséges műszaki leírások és eljárások megállapításáról.”
13.	§
 A Ctv.
 a)	7. § (4) bekezdésben a „használatára a cég jogosult” szövegrész helyébe a „használatára -
 ideértve a székhelyszolgáltatás útján biztosított székhelyhasználatot is - a cég jogosult” szöveg,
 b)	9. § (3a) bekezdésében az „egyaránt bizonyítja, hogy a cégjegyzésre jogosult a céget miként és
 milyen formában jegyzi” szövegrész helyébe „az egyaránt bizonyítja az aláírás valódiságát”
 szöveg
 lép.
14.	§
 Hatályát veszti a Ctv.
 a)	54/A. §-a,
6
  b) VII. Fejezet 3. Címe.
 2.	A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény
 módosítása
 15.	§
 A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény (a
 továbbiakban: Tetv.) 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (E törvény alkalmazásában)
 „b) határokon átnyúló egyesülés (a továbbiakban: egyesülés): a tőkeegyesítő társaságoknak a
 Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és az egyes jogi
 személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a
 továbbiakban: Átv.) szerinti egyesülése, ha az egyesülésben résztvevő valamennyi társaságot az
 Európai Unió valamely tagállamának joga szerint alapították, és létesítő okirat szerinti
 székhelyük, központi ügyvezetésük vagy üzleti tevékenységük fő helye az Európai Unió
 valamely tagállamában van, feltéve, hogy közülük legalább egyre az Európai Unió valamely más
 tagállamának joga irányadó.”
16.	§
 A Tetv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. §
 Ez a törvény
 a)	a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2005/56/EK irányelvének,
 valamint az Európai Parlament és a Tanács 2009. szeptember 16-ai, a 77/91/EGK, a 78/855/EGK,
 a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek és a 2005/56/EK irányelvnek az egyesülések és szétválások
 esetében alkalmazandó jelentéstételi és dokumentációs kötelezettségek tekintetében történő
 módosításáról szóló, 2005. október 26-i 2009/109/EK európai parlamenti és a tanács irányelvnek;
 b)	- a Ptk.-val és az Átv.-vel együtt - a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 2005/56/EK
 és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi nyilvántartások, a
 kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében történő
 módosításáról szóló, 2012. június 13-i 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
 való megfelelést szolgálja.”
17.	§
 A Tetv.
 a)	2. § (1) bekezdésében a „Gt.-nek” szövegrész helyébe a „Ptk.-nak és az Átv.-nek” szöveg, az
 „egyesülésre vonatkozó” szövegrész helyébe az „átalakulásra és az egyesülésre vonatkozó”
7
  szöveg,
  b)	3. § (1) bekezdésében az „a Gt. 79. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az Átv.
  14. § (1) bekezdésében” szöveg,
  c)	4. § (1) bekezdésében az „a továbbiakban: beszámoló” szövegrész helyébe az „a továbbiakban:
  egyesülési beszámoló” szöveg, az „a Gt. 26. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint felelnek
  a határokon átnyúló egyesülés előkészítése és végrehajtása során tanúsított felróható
  magatartásukkal” szövegrész helyébe az „a Ptk. szabályai szerint felelnek a határokon átnyúló
  egyesülés előkészítése és végrehajtása során tanúsított magatartásukkal” szöveg,
  d)	5. § (3) bekezdésében a „beszámolót” szövegrész helyébe az „egyesülési beszámolót” szöveg,
  az „a beszámolóra” szövegrész helyébe az „az egyesülési beszámolóra” szöveg,
  e)	7. § (1) bekezdésében az „átalakulás időpontját” szövegrész helyébe az „egyesülés időpontját”
  szöveg,
  f)	a 8. §-t megelőző alcím címében az „átalakulás” szövegrész helyébe az „egyesülés” szöveg,
 g)	8. § (3) bekezdésében az „átalakulás időpontjáról” szövegrész helyébe az „egyesülés
 időpontjáról” szöveg, az „elutasításáról haladéktalanul” szövegrész helyébe az „elutasításáról - a
 tagállami központi nyilvántartások, kereskedelmi nyilvántartások és cégjegyzékek
 összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül - haladéktalanul” szöveg,
 h)	a 8. § (4) bekezdésében az „átalakulás időpontjáról” szövegrész helyébe az „egyesülés
 időpontjáról” szöveg, az „a Gt. 87. §-a (1) bekezdése szerint” szövegrész helyébe az „az Átv. 11.
 § (1) bekezdése és 16. §-a szerint” szöveg,
 i)	a 8. § (5) bekezdésében az „átalakulás időpontját” szövegrész helyébe az „egyesülés
 időpontját” szöveg,
  j) a 10. § (1) bekezdésében a „részvételét a Gt. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően (Gt. 38-
  39. §)” szövegrész helyébe a „részvételét a Ptk. vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően”
  szöveg,
 k) a 12. § (2) bekezdésében az „átalakulás” szövegrész helyébe az „egyesülés” szöveg, a „Gt.
 szerinti” szövegrész helyébe a „Ptk. szerinti” szöveg
 lép.
3.	Záró rendelkezések
18.	§
  Ez a törvény 2017. június 8-án lép hatályba.
19. §
 A 1-5. §, a 7. §, a 9. §, a 10-12. §, a 15-16. § a 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a
 2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi
 nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében
 történő módosításáról szóló, 2012. június 13-i 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi
 irányelvnek való megfelelést szolgálja.
8
Általános indokolás
A belső piac kínálta lehetőségeket kihasználva a cégek egyre inkább országhatárokon túlra
terjeszkednek. A határokon átnyúló csoportokban, valamint számos átalakulási műveletben -
egyesülésekben és szétválásokban - különböző tagállamokból származó cégek érintettek, így
egyre növekszik a céginformációkhoz való uniós szintű hozzáférés iránti igény. A vállalatokról
szóló hivatalos információk azonban nem mindig érhetők el könnyen határokon átnyúlóan.
Az Európai Unióban letelepedett vállalkozások versenyképességének növelése, a gazdaság
élénkítése, valamint egy vállalkozásbarát jogi és pénzügyi környezet kialakítása érdekében 2009-
2010 folyamán uniós intézkedéscsomag került elfogadásra, amelynek célja a tagállamok
cégnyilvántartásainak összekapcsolása. A 89/666/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a
2005/56/EK és a 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a központi
nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek összekapcsolása tekintetében
történő módosításáról szóló 2012/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban:
BRIS irányelv) a jogharmonizációs feladatok végrehajtásának határidejét 2017. június 8-ában
határozza meg. A központi nyilvántartások, a kereskedelmi nyilvántartások és a cégjegyzékek
összekapcsolására szolgáló rendszerben (Business Registers Interconnection System, BRIS)
kizárólag a platform helyes működéséhez szükséges rendelkezéseket kell meghatározni.
Az irányelv előírja, hogy a tagállamok a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren
belül biztosítsák nyilvántartásaik kölcsönös átjárhatóságát. A nyilvántartások összekapcsolására
szolgáló rendszerből származó információhoz való hozzáférést a portál és a tagállamok által
saját hatáskörben létrehozott elérési pontok biztosítják. A nyilvántartások összekapcsolási
rendszerének a központja az unió által működtetett platform. A platform az e-Justice honlapon
(portálon) keresztül biztosítja az egyes tagállami nyilvántartásokban tárolt adatokhoz való
hozzáférés lehetőségét.
Uniós szinten lehetővé válik a jövőben, hogy az uniós portálon keresztül a cégekkel és más
tagállamokban nyitott fióktelepeikkel kapcsolatosan a nemzeti nyilvántartásokban tárolt
információkhoz egyéni felhasználók is hozzáférjenek.
Az irányelvnek nem célja, hogy a vállalatokról érdemi információkat tároló központi
nyilvántartási adatbázist hozzon létre, hanem azt kívánja biztosítani, hogy a tagállami
nyilvántartások egy közös uniós ponton (platform) keresztül egymás adataihoz
hozzáférhessenek, egymásnak adatot szolgáltassanak. Az irányelv tehát nem kötelezi a
tagállamokat belső nyilvántartási rendszereik megváltoztatására. Az irányelv meghatározza
azokat a társaságjogi eseményeket (vállalkozás fizetésképtelensége, megszűnése, továbbá a
határokon átnyúló egyesülés), amelyek esetében a tagállami nyilvántartás a BRIS rendszeren
keresztül tájékoztatja a másik (érintett) tagállami nyilvántartást a változásról, társasági jogi
esemény bekövetkeztéről.
9
Részletes indokolás
1.	§
A rendelkezés a céginformációs szolgálat feladatai között tételes módon megjeleníti a tagállami
nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer fenntartásának biztosítását.
2.	§
A BRIS irányelv kettős célt valósít meg. Egyrészt biztosítani kívánja, hogy az egyes tagállami
nyilvántartásokból bárki információhoz jusson, másrészt előírja, hogy az egyes tagállami
nyilvántartások egymásnak adatot adjanak át annak érdekében, hogy a határokon átnyúló
jelentőségű változásokról (fizetésképtelenségi eljárás, nyilvántartásból való törlés) az érintett
tagállami nyilvántartások időben értesüljenek, és meg tudják kezdeni a szükséges eljárásokat.
A BRIS irányelv hatálya a magyar cégnyilvántartásba bejegyzett jogalanyok közül a korlátolt
felelősségű társaságra, részvénytársaságra, az európai részvénytársaságra, valamint a külföldi
vállalkozás magyarországi fióktelepére és a külföldi vállalkozás magyarországi kereskedelmi
képviseletére terjed ki. Ezen cégformákra irányadó irányelvek meghatározzák azokat a
cégadatokat és cégiratokat, amelyeket valamennyi tagállami nyilvántartásban a céggel
összefüggésben a nyilvántartásban kell tárolni. Ezek a cégadatok, cégiratok azok, amelyeket a
BRIS irányelv alapján a BRIS rendszeren keresztül elérhetővé is kell tenni.
Az adatoknak egy szűk köre ingyenesen lesz elérhető, lekérdezhető; ezek: a cég neve és jogi
formája, a cég székhelye, valamint a cég cégjegyzékszáma. A többi, az irányelv előírásai szerint
elérhetővé teendő cégadat és cégirat költségtérítés ellenében válik megismerhetővé. Az irányelv
nem zárja ki, hogy az irányelvben tételesen nem említett cégadat vagy cégirat vonatkozásában is
céginformációt biztosítson a tagállam, így a § (4) bekezdése alapján lehetővé válik további
céginformáció biztosítása is; ezen utóbbi esetben a céginformációért fizetendő összeg
vonatkozásában előírás nincs, azt a tagállam határozhatja meg.
3-5. §
A §-ok beillesztik a cégadatok közé az EUID-t vagyis a cég európai egyedi azonosítóját. Az
EUID felépítését a BRIS irányelv végrehajtását szolgáló rendelet állapítja meg - a Bizottságnak
a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvvel létrehozott rendszer céljából szükséges műszaki leírások és eljárások
megállapításáról szóló 2015/884 végrehajtási rendelete (2015. június 8.). A végrehajtási rendelet
mellékletének 8. pontja szerint az EUID: az országkódból, a tagállami nyilvántartás
azonosítójából és a cég nyilvántartási számából tevődik össze. A végrehajtási rendelet
értelmében az EUID használata arra szolgál, hogy a nyilvántartások közötti, platformon történő
információcsere során a társaságok kétséget kizáróan azonosíthatóak legyenek. Ezen alapvető
rendelkezést a Ctv. is kimondja.
10
Mivel az EUID mind a belföldi, mind a külföldi (uniós) cégeket azonosítja, azért fontos, hogy a
cégbíróság ne csak a magyar székhelyű cégek EUID-ját ismerje, hanem tisztában legyen a
magyar cégnyilvántartásban feltüntetésre kerülő külföldi cégek (tagok, vezető tisztségviselők,
jogelődök, jogutódok) EUID-jával is.
6.	§
Azon székhelyáthelyezési változásbejegyzési eljárás, amely a cégbíróság illetékességének
megváltozásával is együtt jár, még a papír alapú eljárás mechanizmusát követi, ami lassítja és
elnehezíti a kérelem elbírálását. A jelenlegi rendszerben továbbá külön problémát okoz a
székhelyáthelyezés során érkező automatikus üzenetek (például az állami adó és vámhatóságtól
érkező adószámra vagy tevékenységi körökre vonatkozó változások) kezelése. A Javaslat a
fentiekre figyelemmel egyszerűsíti, ésszerűsíti azon változásbejegyzési kérelmek elbírálását,
amelyek egyben korábbi székhely szerinti cégbíróság illetékességének megszűnésével járnak.
Mivel a korábbi székhely szerinti cégbíróság minden, a kérelem elbírálásakor releváns adattal
rendelkezik, indokolt, hogy ezen cégbíróság végezze a kérelem elbírálását. A Javaslat
változatlanul fenntartja azt a garanciális rendelkezést, hogy a székhelyváltoztatás nem lehet
eszköze a törvényességi felügyelet alóli kibújásnak, így a székhelyváltozás előtt a folyamatban
lévő törvényességi felügyeleti eljárásokat be kell fejezni. Ez alól csak az az eset kivétel, ha a
székhelyáthelyezés egyben a törvényességi felügyeleti eljárás eredményes befejezését is jelenti.
Az informatikai rendszer lehetővé teszi, hogy a Javaslat szerinti megoldás érvényesüljön. A
székhelyáthelyezési kérelemnek helyt adó határozatot követően az informatikai rendszer végzi el
a szükséges feladatokat (új cégjegyzékszám kiadása, érintett hatóságok - NAV, KSH -
értesítése).
A módosítás egyben a BRIS rendszerrel összefüggő tagállami adatcsere biztonságát is szolgálja,
mert nem alakulhat ki olyan függő helyzet, amelyben nem dönthető el teljes bizonyossággal,
hogy melyik cégbíróság illetékessége terjed ki a cégre, egyben nem dönthető el az sem, hogy a
BRIS rendszeren keresztül esetlegesen fogadott adatot melyik cégbíróság felé kell továbbítania
az informatikai rendszernek.
7.	§
A hatályos szabályozás szerint a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és a külföldi
vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviselete változásbejegyzési eljárással jelenti be, ha a
külföldi vállalkozás ellen fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás (csőd-, illetve
felszámolási eljárás) vagy végelszámolás indult. A BRIS rendszer bevezetésével azonban a
tagállami nyilvántartások ezekről a változásokról már közvetlenül tudják értesíteni az érintett
más tagállami nyilvántartásokat. Ennek megfelelően a Javaslat előírja, hogyha a cégbíróság ezen
tényekről a BRIS rendszeren keresztül információt kap, azonban a nyilvántartása szerint a
magyar cég a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a bejelentés megtörténtét
törvényességi felügyeleti eljárás keretében követelje meg.
11
8. §
A rendelkezés a 6. §-hoz kapcsolódik.
9.	§
A Ctv. a jövőben tételesen is tartalmazni fogja, hogy a cégbíróság a magyar cégekről a BRIS
irányelvben előírt adatokról köteles a BRIS rendszeren keresztül adatot szolgáltatni más
tagállami nyilvántartásoknak, továbbá azt, hogy ezen adatokat fogadja is.
10.	§
A rendelkezés új felhatalmazó rendelkezést állapít meg azon a BRIS rendszerhez kapcsolódó
részletszabályok megállapítására, amelyek miniszteri rendeleti szintű szabályba illeszthetők.
A § továbbá új felhatalmazó rendelkezésként állapítja meg a székhelyszolgáltatásra vonatkozó
miniszteri rendelet felhatalmazó rendelkezését.
A Ctv. 7. § (4) bekezdése szerint a „cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet,
amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cég jogosult.” Jogszerűen az az
ingatlan minősülhet székhelynek, amely vagy a tulajdona, vagy amelyre megfelelő „befogadó
nyilatkozattal” rendelkezik. Az ingatlan székhelyként történő feltüntetését lehetővé tevő
jogviszony (régebbi szóhasználattal „befogadó nyilatkozat”) és az ún. székhelyszolgáltatás nem
feltétlenül egymást fedő jogviszonyok. (A székhelyszolgáltatás többlet-kötelezettségek vállalását
is jelenti a székhelyszolgáltató részéről.) Nem zárható azonban ki az sem, hogy a szerződési
szabadság alapján a cég más módon „szerez” használati jogot, így például használatot biztosító
dologi jogot alapító szerződések (haszonélvezet, használat), vagy használatot biztosító kötelmi
szerződések (bérlet, haszonkölcsön) megkötésével.
A székhely feltüntetése, székhellyel való rendelkezés a cég létezésének, a cégnyilvántartásban
való bejegyzésének eminens eleme. A cégbírósági bejegyzés közhitelesen tájékoztatja az érdekelt
harmadik személyeket a cég székhelyéről, elérhetőségéről. Cégjogi szempontból (és gyakorlati
szempontból is) annak van jelentősége, hogy a cégnyilvántartásba bejelentett címen a cég
elérhető legyen, illetve, hogy a székhely biztosításának jogszerűsége - minimálisan nyilatkozattal
-	igazolt legyen. Az állami szabályozás nem szól bele, hogy a cég milyen jogi megoldással
biztosítja a székhelyét. Ugyanakkor megállapítható, hogy a székhelyszolgáltatás bár napjainkra
igen népszerűvé vált, annak jellemzői és kritériumai mégsem állapíthatóak meg megfelelően ma
normatív úton.
A székhelyszolgáltatás nem ismeretlen fogalom a cégnyilvántartásban. Mind a Ctv., mind az
Adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 2007 és 2012 között rendelkezett székhelyszolgáltatásról,
ha azt ügyvéd nyújtotta. Ezen felül a 49/2007. (XI. 14.) IRM rendelet tartalmazta az ügyvédi
székhelyszolgáltatásra vonatkozó szabályokat. Az ügyvédi székhelyszolgáltatásra vonatkozó
rendelkezéshez hasonló rendelkezésre a Ctv. szövegében szükség nem mutatkozott, hiszen
12
szükségtelen lenne megjeleníteni egyféle szerződéses székhelybiztosító jogügyletet, azonban a
székhelyszolgáltatás normatív átvilágítását szolgáló rendelet megalkotásához felhatalmazó
rendelkezésre van szükség.
A rendelkezés és az ez alapján kiadásra kerülő miniszteri rendelet illeszkedik az Art.-ban
időközben a székhelyszolgáltatásra vonatkozóan ismét előírt bejelentési kötelezettséghez.
11.	§
A Javaslat biztosítja, hogy a cégek számára ne okozzon adminisztratív terhet az EUID képzése.
Biztosítja továbbá azt is, hogy az EUID képzésére valamennyi érintett cég esetében azonos
időpontban (napon), automatikus végzéssel, vagyis az informatikai rendszer útján kerüljön sor.
12.	§
A rendelkezés kiegészíti a Ctv. jogharmonizációs rendelkezését a BRIS irányelvhez kapcsolódó
végrehajtási rendelet feltüntetésével.
13.	§
Szövegpontosító rendelkezés. A gyakorlatban értelmezési kérdésként merült fel ugyanis az, hogy
az aláírási címpéldány (aláírás-minta) képviseleti jogot is igazol-e. A képviseleti jog fennállását
közhitelesen a cégjegyzék bizonyítja, így az aláírási címpéldány (aláírás-minta) a cégjegyzékben
feltüntetett képviselők aláírásának valódiságát tudja igazolni.
14.	§
A Ctv. 54. § (1)-(3) bekezdéseinek újraszabályozásával az 54/A. § hatályon kívül helyezhető,
mert annak garanciális tartalma beépítésre kerül a Ctv. 54. § (2) bekezdésébe.
Jelenleg a Ctv. 87. § szerinti a számviteli beszámoló elmulasztása miatti különleges
törvényességi felügyeleti eljárás olyan ügytípusnak minősül, amely éves szinten több ezres
ügyszámot is jelent, és több állami szerv, szereplő egymással párhuzamosan jár el. A beszámolók
közzétételéről és letétbe helyezéséről a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (153-154/B. §), a
mulasztás jogkövetkezményeiről az Art. (174/A. §) rendelkezik. A cégeknek 2009-től (első ízben
a 2008. üzleti évről) a számviteli beszámolót közzététel és letétbe helyezés végett is - az
igazságügyi tárca szervezeti egységeként működő - céginformációs és az elektronikus
cégeljárásban közreműködő szolgálatnak (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) kell
elektronikus úton megküldeniük; a cégbírósághoz már az iratot letétbe helyezés céljából nem
kell benyújtaniuk.
A Ctv. a beszámoló letétbe helyezése, valamint közzététele elmulasztása miatti törvényességi
eljárás szabályai között rögzíti, hogy az állami adóhatóság értesíti a cégbíróságot, ha a cég a
beszámoló letétbe helyezési, illetve közzétételi kötelezettségének az alkalmazott adójogi
jogkövetkezmények ellenére sem tett eleget. (Ctv. 87. § (1) bek.)
13
A beszámoló nyújtásának elmulasztása esetén az állami adóhatóság továbbá az adózás rendjéről
szóló törvény (Art.) alapján felhívja az adózót a pótlásra, és nemteljesítés esetén hivatalból törli
az adószámot, amelyről értesíti a cégbíróságot, és kéri a cég megszűntnek nyilvánítását (Ctv. 91.
§). Vagyis jelenleg egy mulasztás miatt a cégbíróságnál két eljárás is indul (beszámoló
elmulasztása miatti különleges törvényességi felügyeleti eljárás és később az adószám törléssel
érintett cégek megszűntnek nyilvánítására irányuló különleges törvényességi felügyeleti eljárás).
Amióta a cégek a beszámolóik letétbe helyezését nem a cégbíróságnál teljesítik, a cégbíróság
aktív törvényességi felügyeleti szerepe rendszeridegen és feleslegesnek tekinthető. Az a cél, ha a
cégbíróság a folyamatba akkor kapcsolódjon be, amikor a mulasztás már a cég további
működtetésére is kihatással van, vagyis, amikor az adóhatóság a cég adószámát törli és emiatt
fordul a cégbírósághoz (Ctv. 91. § szerinti eljárás).
A Javaslat a fenti okokból megszünteti a cégbírósági törvényességi felügyeleti eljárások közül
azt, amely a beszámoló benyújtásának elmulasztása miatt az adóhatóság jelzésére indult (Ctv. 87.
§). Továbbra is megmarad azonban az adószámtörléssel érintett cégek megszűntnek
nyilvánítására irányuló törvényességi felügyeleti eljárás, vagyis ha a beszámoló benyújtásának
kikényszerítése adóhatósági eszközökkel sem vezetett eredményre, és az adóhatóság törli a cég
adószámát, a cégbíróság az adóhatóság kérelmére a Ctv. 91. §-a szerinti eljárásban megszűntnek
nyilvánítja a céget és megindítja a kényszertörlési eljárást.
15-17. §
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény
módosítása elvégzi a Tetv. pontosítását, annak érdekében, hogy a törvény a hatályos jogi személy
jogi és társasági jogi szabályokra hivatkozzon. A BRIS irányelv átültetését szolgálja a 16. § f)
pontjának rendelkezése, amely egyértelműen rögzíti, hogy a tőkeegyesítő társaságok határokon
átnyúló egyesülésének bejegyzéséről a jogutódot (a Tetv. szempontjából a magyar jogutódot)
nyilvántartó szerv a BRIS rendszeren keresztül szolgáltat adatot a jogelődöt nyilvántartó
tagállami nyilvántartásnak.
18-19. §
A rendelkezés a hatályba léptető rendelkezést tartalmazza, továbbá a Javaslat önálló
jogharmonizációs záradékát állapítja meg.
14