﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15053.
Benyújtás dátuma: 2017-04-12 13:59
Parlex azonosító: P5LEEWHQ0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter
Törvényjavaslat címe: Egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében
történő módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az egyes törvényeknek Magyarország
versenyképessége javítása érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
egyes törvényeknek Magyarország versenyképessége javítása érdekében történő
módosításáról
1.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
1.	§
(1)	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 89. § (1) és (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kiviteli tervét - a kivitelezés megkezdése előtt
-	műszaki-biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra be kell nyújtani a földgázelosztóhoz. A
felülvizsgálathoz szükséges engedélyek rendelkezésre állása esetén a földgázelosztó a
felülvizsgálatot 5 munkanapon belül köteles elvégezni. A földgázelosztónak a kivitelezésre
alkalmasságot megállapító nyilatkozata hiányában a létesítmény nem kivitelezhető. Az egyetemes
szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében a felülvizsgálat díjmentes.
(2)	Ha a földgázelosztó a nyilatkozatával a tervet kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, az
ingatlan tulajdonosa a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A
kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra külön jogszabály rendelkezéseit
kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására
irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül köteles elbírálni és döntéséről a
kérelmezőt értesíteni. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében a műszaki-
biztonsági hatóság eljárása díjmentes.”
(2)	A Get. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4a)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezéséről a földgázelosztó köteles
gondoskodni. A gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológia üzembe helyezésére a
készülék gyártója vagy a gyártó feljogosított megbízottja is jogosult. A földgázelosztó a
gázkészülék üzembe helyezése nélkül is köteles a fogyasztói vezeték üzembe helyezését elvégezni,
ha a berendezés a műszaki-biztonsági előírásoknak és a kiviteli tervnek megfelel. A gázfogyasztó
készülék nem helyezhető üzembe, ha nem felel meg a forgalmazására vonatkozó
követelményeknek, megfelelőségértékelése nem a jogszabályban meghatározott módon történt meg,
továbbá ha az üzemelés helye nem felel meg a használatba vétel műszaki-biztonsági
követelményeinek.
(4a) A földgázelosztó a fogyasztói vezeték üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a
földgázelosztóhoz történt bejelentésétől számított 8 napon belül köteles nyilatkozni. Amennyiben a
földgázelosztó a 8 napos határidőn belül nem nyilatkozik, úgy az üzembe helyezés nem tagadható
meg, a földgázelosztó köteles a fogyasztói vezetéket azonnal üzembe helyezni. Ha a földgázelosztó
2
határidőn belüli nyilatkozatával a fogyasztói vezeték üzembe helyezését megtagadja, az ingatlan
tulajdonosa a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki
biztonsági hatóság eljárására külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a
műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem
érkezésétől számított 8 napon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. Az
egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében a műszaki-biztonsági hatóság eljárása
díjmentes.”
2.	§
A Get. 106. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A külön díj ellenében végzett szolgáltatások díját úgy kell megállapítani, hogy az segítse elő a
legkisebb költség elvének érvényesülését. A fizetendő külön díj mértékét a szolgáltatásokkal
összefüggő munkavégzésre fordított munkaidő és a munkavégzés átlagos óradíjának alapulvételével
kell meghatározni. Ráfordított időként kizárólag a munkavégzés helyszínén munkavégzésre
fordított idő vehető figyelembe.”
3.	§
A Get. 108. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Mentes a csatlakozási díj és minden kapcsolódó költség alól a legfeljebb 4 m3/óra névleges
teljesítményű fogyasztásmérő beszerelése.”
4.	§
A Get. 132. §-a a következő 54. és 55. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„54. a kiviteli terv kivitelezésre való alkalmasságának megállapítása iránt a műszaki biztonsági
hatóság előtt indított eljárás szabályait,
55. a fogyasztói vezeték üzembe helyezésének megtagadása esetén a műszaki biztonsági
hatóságnak az üzembe helyezés elrendelésével kapcsolatos eljárása szabályait.”
2.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
5.	§
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 27. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hálózati engedélyes az átviteli vagy az elosztó hálózathoz való csatlakozást egy adott
csatlakozási pontra kizárólag a hálózat műszaki jellemzőire tekintettel tagadhatja meg. A hálózati
3
engedélyes az adott csatlakozási pontra való csatlakozás megtagadásáról a (3) bekezdésben
meghatározottakkal együtt legkésőbb a rendszerhasználói igény bejelentését követő 15 napon belül
köteles írásban tájékoztatni a rendszerhasználót.”
(2)	A VET 27. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6)-(9)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Hivatal a rendszerhasználó kérelmére felülvizsgálja a csatlakozás megtagadásának
jogszerűségét. Amennyiben a csatlakozás megtagadása nem a (2)-(3) bekezdésben meghatározott
jogszabályi előírásoknak megfelelően történt, a Hivatal az érintett hálózati engedélyest határozatban
kötelezi az átviteli, illetve elosztó hálózathoz való csatlakozás biztosítására. A Hivatal a csatlakozás
megtagadásának felülvizsgálatára irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül
köteles elbírálni és döntéséről a kérelmező rendszerhasználót és az érintett hálózati engedélyest
értesíteni. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében a Hivatal eljárása díjmentes.
(5)	A rendszerhasználó a csatlakozás biztosítását megelőzően köteles a hálózati engedélyes részére
megfizetni a Hivatal elnökének rendeletében megállapított mértékű csatlakozási díjat, kivéve, ha
jogszabály alapján mentesül a csatlakozási díj megfizetése alól.
(6)	A hálózati csatlakozást a hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a hálózati
csatlakozási szerződés rendelkezései szerint az igénybejelentő saját beruházásban is
megvalósíthatja. A hálózati engedélyes köteles az igénybejelentővel és az általa megbízott
villanyszerelővel együttműködni. Az igénybejelentő a vállalkozást a bejelentett és jogosult
villanyszerelők nyilvántartásában szereplő vállalkozások közül választhatja ki. A nyilvántartást a
műszaki biztonsági hatóság vezeti.
(7)	Ha a hálózati engedélyes a nyilatkozatával a kiviteli tervet kivitelezésre alkalmatlannak
minősítette, az igénybejelentő a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat
kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra külön jogszabály
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági
nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül köteles
elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók
esetében a műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.
(8)	Ha a hálózati csatlakozást az igénybejelentő saját beruházásban valósítja meg, a hálózati
csatlakozás átvételéről és üzembe helyezéséről a hálózati engedélyes köteles gondoskodni. A
hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást átvenni és üzembe helyezni, ha az a kiviteli
tervnek megfelelően készült el.
(9)	A hálózati engedélyes a hálózati csatlakozás üzembe helyezéséről a kivitelezés befejezésének a
hálózati engedélyeshez történt bejelentésétől számított 8 napon belül köteles nyilatkozni.
Amennyiben a hálózati engedélyes a 8 napos határidőn belül nem nyilatkozik, úgy az üzembe
helyezés nem tagadható meg, a hálózati engedélyes köteles a hálózati csatlakozást azonnal üzembe
helyezni. Ha a hálózati engedélyes határidőn belüli nyilatkozatával a hálózati csatlakozás üzembe
4
helyezését megtagadja, az igénybejelentő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az üzembe
helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására külön jogszabály rendelkezéseit kell
alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására irányuló
kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül köteles elbírálni és döntéséről a kérelmezőt
értesíteni. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében a műszaki-biztonsági hatóság
eljárása díjmentes.”
6.	§
A VET 146. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (2)-(4) bekezdés szerinti külön díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy az segítse elő a
legkisebb költség elvének érvényesülését. A fizetendő külön díj mértékét a szolgáltatásokkal
összefüggő munkavégzésre fordított munkaidő és a munkavégzés átlagos óradíjának alapulvételével
kell meghatározni. Ráfordított időként kizárólag a munkavégzés helyszínén munkavégzésre
fordított idő vehető figyelembe.”
7.	§
A VET 146/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Mentes a csatlakozási díj és minden kapcsolódó költség alól a legfeljebb 16 A névleges
teljesítményű fogyasztásmérő beszerelése.”
8.	§
A VET 170. § (1) bekezdése a következő 52. és 53. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„52. a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,
valamint a nyilvántartást vezető műszaki biztonsági hatóságot,
53. a kiviteli terv kivitelezésre való alkalmasságának megállapítása iránt a műszaki-biztonsági
hatóság előtt indított eljárás szabályait, valamint a hálózati csatlakozás üzembe helyezésének
hálózati engedélyes általi megtagadása esetén a műszaki biztonsági hatóságnak az üzembe
helyezés elrendelésével kapcsolatos eljárása szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
3.	A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása
9.	§
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 17. alcíme a következő 55/G-55/I. §-sal
egészül ki:
5
55/G. §
Mentes a víziközmű-hálózatba és a szennyvízhálózatba való bekötéssel kapcsolatos valamennyi
költség és díj alól a legfeljebb 32 mm átmérőjű vezeték bekötése.
55/H. §
A bekötővezeték kiépítésére, fertőtlenítésére, a helyszíni szemlére, a nyomáspróbára, a
működőképességi és vízzárósági próbára, a geodéziai bemérésre és a vízmérési helyen a bekötési
vízmérő beszerelésére az igénybejelentő, továbbá a szennyvíz-bekötővezeték létesítésére, annak a
már üzemeltetett szennyvíz törzshálózatra való bekötésére a megrendelő a bejelentett és jogosult
vízszerelők nyilvántartásában szereplő vállalkozásnak is megbízást adhat. A nyilvántartást a
műszaki biztonsági hatóság vezeti. A víziközmű-szolgáltató köteles az igénybejelentővel és a
megrendelővel, valamint az általuk megbízott vízszerelő vállalkozóval együttműködni.
55/I. §
(1)	Ha a víziközmű-szolgáltató nyilatkozatával a bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték
létesítésére irányuló kiviteli tervet kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, az igénybejelentő vagy
a megrendelő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A
kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra külön jogszabály rendelkezéseit
kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki biztonsági hatóság az alkalmassági nyilatkozat kiadására
irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül köteles elbírálni és döntéséről a
kérelmezőt értesíteni. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében a műszaki-
biztonsági hatóság eljárása díjmentes.
(2)	Ha a bekötővezetéket vagy szennyvíz-bekötővezetéket az igénybejelentő vagy megrendelő saját
beruházásban valósítja meg, a bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték átvételéről és üzembe
helyezéséről a víziközmű-szolgáltató köteles gondoskodni. A víziközmű-szolgáltató köteles
bekötővezetéket vagy szennyvíz bekötővezetéket átvenni és üzembe helyezni, ha az a kiviteli
tervnek megfelelően készült el.
(3)	A víziközmű-szolgáltató a bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezéséről a
kivitelezés befejezésének a víziközmű-szolgáltatóhoz történt bejelentésétől számított 8 napon belül
köteles nyilatkozni. Amennyiben a víziközmű-szolgáltató a 8 napos határidőn belül nem
nyilatkozik, úgy az üzembe helyezés nem tagadható meg, a víziközmű-szolgáltató köteles a
bekötővezetéket vagy szennyvíz-bekötővezetéket azonnal üzembe helyezni. Ha a víziközmű-
szolgáltató határidőn belüli nyilatkozatával a bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe
helyezését megtagadja, az igénybejelentő vagy megrendelő a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti
az üzembe helyezés elrendelését. A műszaki biztonsági hatóság eljárására külön jogszabály
rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a műszaki-biztonsági hatóság az alkalmassági
nyilatkozat kiadására irányuló kérelmet a kérelem érkezésétől számított 8 napon belül köteles
6
elbírálni és döntéséről a kérelmezőt értesíteni. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók
esetében a műszaki-biztonsági hatóság eljárása díjmentes.”
10.	§
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (1) bekezdése a következő 26. és
27. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„26. a bejelentett és jogosult vízszerelők nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,
valamint a nyilvántartást vezető műszaki biztonsági hatóságot,
27.	a kiviteli terv kivitelezésre való alkalmasságának megállapítása iránt a műszaki-biztonsági
hatóság előtt indított eljárás szabályait, valamint bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték
üzembe helyezésének víziközmű-szolgáltató általi megtagadása esetén a műszaki biztonsági
hatóságnak az üzembe helyezés elrendelésével kapcsolatos eljárása szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
4.	A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása
11.	§
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 23/C. §-a a következő
(1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) A területrendezésért felelős miniszter, valamint a megyei önkormányzat számára a
területrendezési tervek készítéséhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis
adatait, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer a területrendezési feladatok ellátásához
szükséges adattartalmú felszínborítási rétegét, az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella
Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóit,
valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzát és domborzatmodelljét (DDM-5), a földmérési
és térinformatikai államigazgatási szerv térítésmentesen biztosítja.”
    5.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
    módosítása
    12.	§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Étv.) 7. § (3) bekezdés b) pontjában a „képest nem csökkenhet,” szövegrész helyébe a „képest, az e
törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint nem csökkenhet,” szöveg
lép.
13. §
7
Az Étv. a következő 13/B. §-sal egészül ki:
„13/B. §
A településrendezési eszköz készítéséhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis
adatait, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer a településrendezési és településfejlesztési
feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegét, az érintett területre a
Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt legfrissebb
évjárat szerinti ortofotóit, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzát és
domborzatmodelljét (DDM-5) a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv térítésmentesen
biztosítja.”
14.	§
Az Étv. 53/C. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) Ha az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásában kormányrendeletben meghatározott
szakkérdést vizsgál, az ügyintézési határidő
a)	ipari rendeltetésű vagy mezőgazdasági tevékenység végzésére szolgáló épület esetében 30 nap,
b)	egyéb esetben 35 nap,
kivéve, ha szakhatósági eljárás lefolytatására is sor kerül.”
6.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
15.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) A területrendezésért, valamint a településfejlesztésért és a településrendezésért felelős miniszter
a területrendezési, valamint a településfejlesztési és településrendezési feladataival összefüggő
feladatai ellátása érdekében térítésmentesen és korlátlanul hozzáférhet a földmérési és
térinformatikai államigazgatási szerv által kezelt és üzemeltetett állami ingatlan-nyilvántartási
térképi adatbázis adataihoz, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszernek a területrendezési és
településrendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegéhez, az érintett
területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt
legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz.
(5)	A megyei önkormányzat a megyei területrendezési terv készítése érdekében szükséges, a
földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által üzemeltetett és kezelt állami ingatlan-
nyilvántartási térképi adatbázishoz, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer a
területrendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási rétegéhez, az érintett
területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához használt
8
legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet.
(6)	A települési önkormányzat, Budapest Főváros Önkormányzata és a kerületi önkormányzatok a
településrendezési eszköz készítése érdekében szükséges, a földmérési és térinformatikai
államigazgatási szerv által üzemeltetett és kezelt állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz,
az érintett területre a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához
használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz, valamint a 1:10000 digitális szintvonalrajzhoz és
domborzatmodellhez térítésmentesen hozzáférhet.
(7)	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti Országos Építésügyi
Nyilvántartás és a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti
területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszer működtetéséhez
szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis adataihoz az Országos Építésügyi
Nyilvántartás és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer
működtetője térítésmentesen hozzáférhet.
(8)	A Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű
Társasága a területfejlesztési, a területrendezési feladatainak ellátása érdekében szükséges, a
földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv által üzemeltetett és kezelt állami ingatlan-
nyilvántartási térképi adatbázishoz, a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer a
területfejlesztési és -rendezési feladatok ellátásához szükséges adattartalmú felszínborítási
rétegéhez, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer programszerű felújításához
használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet.”
7.	A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása
16.	§
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. §-a az alábbi (20)
bekezdéssel egészül ki:
„(20) A területrendezésért felelős miniszter, a megyei önkormányzat, valamint a települési
önkormányzat a területrendezési, valamint a településrendezési feladatainak ellátásához (a
területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítéséhez szükséges adatokhoz)
díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhetnek a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjában foglalt
adatbázisokhoz, valamint az ország 1:10000 digitális szintvonalrajzához és domborzatmodelljéhez
(DDM-5).”
8.	Záró rendelkezések
17.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
9
Általános indokolás
Az ország versenyképességének javítása érdekében indokolt a közmű-csatlakozások
felgyorsítását célzó intézkedések bevezetése.
A földgáz szektorban a kivitelezési munkát a bejelentett és jogosult gázszerelők
nyilvántartásában szereplő gázszerelők közül a fogyasztó által kiválasztott vállalkozó végzi. Ezt
a megoldást indokolt átültetni a villamos áram és a víziközmű szektorba is: a megrendelő is
jogosult vállalkozót választani a bejelentett és jogosult villanyszerelők, illetve a bejelentett és
jogosult vízszerelők nyilvántartásából.
A tervezet a fentiek mellett eleget tesz a Kormány ipari és mezőgazdasági beruházások létesítése
építésügyi, településrendezési és területrendezési vonatkozású bürokráciacsökkentésének azáltal,
hogy a létesítés egyik alapfeltételét, azaz a területrendezési tervekkel és a településrendezési
eszközökkel való összhang megteremtését egyszerűsíti, a tervek készítésének költségeit
csökkentik. A tervezet továbbá javaslatot tesz a közműadatok nyilvántartásához szükséges
ingatlan-nyilvántartási adatok ingyenes hozzáférhetőségéhez, amely a beruházások tervezése
esetében, a közműtérképek hozzáférését egyszerűsíti, és annak költségeit csökkenti.
A tervezet a területfejlesztésről és a területrendezésről, az épített környezet alakításáról és
védelméről, az ingatlan-nyilvántartásról és a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
szóló törvény módosítására tesz javaslatot. A módosítás eleget tesz az építésügy átalakítását
célzó intézkedési tervről és a hozzá kapcsolódó feladatokról szóló 1567/2015 (IX. 4.) Korm.
határozatban foglalt, a területrendezési tervek és a településrendezési eszközök készítése során,
az alaptérképekhez szükséges állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis térítésmentesen
való hozzáféréséhez is (Korm. határozat 7.2. és 7.6. pontjai).
Az állami ingatlan-nyilvántartási adatbázis kezelője és üzemeltetője jogszabályi kijelölés alapján
a Budapest Főváros Kormányhivatala. Tekintettel arra, hogy a Kormányhivatal adatszolgáltatását
a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási
szolgáltatási díjakról 63/1999. (VII. 21.) FVM-HM-PM együttes rendelet alapján csak
szolgáltatási díj ellenében teljesítheti, szükséges a Korm. határozattal összhangban a törvényi
szintű módosítás.
A területrendezési tervek készítésének a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény,
míg a településrendezési eszközök készítésének alaptörvénye az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló törvény. Szükséges tehát e törvényekben kimondani azt, hogy a tervezéshez
szükség adatbázisok jogszabály szerinti adatszolgáltatása térítésmentes. Szükséges továbbá az
ingatlan-nyilvántartási törvényben, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló
törvényben is rögzíteni a területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök
készítői, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartás, és az Országos Területfejlesztési és
Területrendezési Információs Rendszer működtetője jogosultságát az adatbázisok
10
térítésmentesen való hozzáféréséhez.
Részletes indokolás
1.	§
A rendelkezés célja a Get.-hez kapcsolódóan a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés
kiviteli terve földgázelosztó általi felülvizsgálatára előírt határidő csökkentése, továbbá a terv
alkalmatlanná nyilvánítása esetén a műszaki-biztonsági hatóság eljárásához új határidő
bevezetése, valamint díjmentesség kimondása az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók
részére.
Kiegészül a Get. továbbá azzal, hogy ha a fogyasztói vezeték üzembe helyezését a
földgázelosztó megtagadja, az ingatlan tulajdonosa a műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az
üzembe helyezés elrendelését.
2.	§
Az új rendelkezés alapján a rendszerüzemeltető által alkalmazható különdíj mértékének
megállapítása a munkavégzésre ténylegesen ráfordított idő és a munkavégzés átlagos óradíjának
alapulvételével történik. Emellett a díjakat az Energiahivatalnak a legkisebb költség elvének
érvényesítésével kell megállapítania.
3.	§
A rendelkezés a csatlakozási díj megfizetése alóli mentesülést a fogyasztásmérő kapacitásához
köti.
4.	§
Felhatalmazó rendelkezés a Kormány számára a kiviteli terv kivitelezésre való alkalmasságának
megállapítása iránt a műszaki biztonsági hatóság előtt indított eljárás szabályainak
meghatározására, valamint a fogyasztói vezeték üzembe helyezésének megtagadása esetén a
műszaki biztonsági hatóságnak az üzembe helyezés elrendelésével kapcsolatos eljárása
szabályainak megállapítására.
5.	§
A VET kiegészül a csatlakozás megtagadásáról szóló tájékoztatás megtételére nyitva álló
határidővel. A csatlakozás megtagadásának a hivatal általi felülvizsgálatára is határidő kerül
bevezetésre, valamint díjmentességet kapnak az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók.
Emellett egy új rendelkezés szerint a hálózati csatlakozást az igénybejelentő saját beruházásban
is megvalósíthatja, a bejelentett és jogosult villanyszerelők nyilvántartásában szereplő
vállalkozások közül kiválasztott vállalkozással, amely nyilvántartást a műszaki biztonsági
11
hatóság vezeti.
Kiegészül a VET továbbá azzal, hogy ha a hálózati engedélyes a nyilatkozatával a kiviteli tervet
kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, az igénybejelentő a műszaki-biztonsági hatóságtól
kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. Emellett a hálózati engedélyes számára határidő
kerül megszabásra a hálózati csatlakozás üzembe helyezéséről szóló nyilatkozat megtételére.
6.	§
A rendelkezés alapján az elosztó által alkalmazható különdíj mértékének megállapítása a
munkavégzésre ténylegesen ráfordított idő és a munkavégzés átlagos óradíjának alapulvételével
történik. A díjakat az Energiahivatalnak a legkisebb költség elvének érvényesítésével kell
megállapítania.
7.	§
A rendelkezés a csatlakozási díj megfizetése alóli mentesülést a fogyasztásmérő kapacitásához
köti.
8.	§
Felhatalmazó rendelkezés a Kormány számára a bejelentett és jogosult villanyszerelők
nyilvántartására vonatkozó részletes szabályok, valamint a nyilvántartást vezető műszaki
biztonsági hatóság meghatározására, továbbá a kiviteli terv kivitelezésre való alkalmasságának
megállapítása iránt a műszaki-biztonsági hatóság előtt indított eljárás szabályainak, valamint a
hálózati csatlakozás üzembe helyezésének hálózati engedélyes általi megtagadása esetén a
műszaki biztonsági hatóságnak az üzembe helyezés elrendelésével kapcsolatos eljárása
szabályainak meghatározására.
9.	§
A rendelkezés a víziközmű-hálózatba való bekötés és a szennyvízhálózatba való bekötés
költségei és díjai alóli mentesülést a vezeték átmérőjéhez köti. Emellett egy új rendelkezés
alapján a megrendelő is jogosult vállalkozót választani a bekötés megvalósítására a bejelentett és
jogosult vízszerelők nyilvántartásából.
Kiegészül továbbá a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény azzal, hogy ha a víziközmű-
szolgáltató nyilatkozatával a bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték létesítésére irányuló
kiviteli tervet kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, az igénybejelentő vagy a megrendelő a
műszaki biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. Emellett a
víziközmű-szolgáltató számára határidő kerül megszabásra a bekötővezeték vagy szennyvíz-
bekötővezeték üzembe helyezéséről szóló nyilatkozat megtételére.
10.	§
Felhatalmazó rendelkezés a Kormány számára a bejelentett és jogosult vízszerelők
12
nyilvántartására vonatkozó részletes szabályok, valamint a nyilvántartást vezető műszaki
biztonsági hatóság meghatározására, továbbá a kiviteli terv kivitelezésre való alkalmasságának
megállapítása iránt a műszaki-biztonsági hatóság előtt indított eljárás szabályainak, valamint
bekötővezeték vagy szennyvíz-bekötővezeték üzembe helyezésének víziközmű-szolgáltató általi
megtagadása esetén a műszaki biztonsági hatóságnak az üzembe helyezés elrendelésével
kapcsolatos eljárása szabályainak meghatározására.
11.	§
A rendelkezés meghatározza az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis, valamint a
Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer adatainak jogszabályban kijelölt szolgáltatója
számára az adatbázisok egyes elemeinek, a digitális szintvonalrajz és az 5x5 m felbontású
domborzatmodell térítésmentes biztosítását, területrendezési tervek készítése során, a tervek
készítői számára.
12.	§
A rendelkezés hiánypótló, mivel lehetővé teszi, hogy - a településszerkezeti tervek és helyi
építési szabályzatok tartalmával szoros összefüggésben - meghatározásra kerüljenek a
települések biológiai aktivitás érték érvényesítési szabályai a településfejlesztési koncepcióról,
az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes
településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben,
elsődlegesen az ipari és mezőgazdasági beruházásokhoz kapcsolódó településrendezési eljárások
egyszerűsítésének érdekében.
13.	§
A rendelkezés továbbá meghatározza az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis,
valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer adatainak jogszabályban kijelölt
szolgáltatója számára az adatbázisok egyes elemeinek, a digitális szintvonalrajz és az 5x5 m
felbontású domborzatmodell térítésmentes biztosítását, a településrendezési eszközök készítése
során, az eszközök készítői számára
14.	§
A rendelkezés külön ügyintézési határidőt állapít meg az építésügyi hatóság számára ipari
rendeltetésű vagy mezőgazdasági tevékenység végzésére szolgáló épületeknél,
kormányrendeletben meghatározott szakkérdés vizsgálata esetén.
15.	§
Az ingatlan-nyilvántartási törvényben szükséges rögzíteni a területrendezési tervek és a
településrendezési eszközök készítőinek térítésmentes hozzáférési jogosultságát az állami
ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz, valamint a Mezőgazdasági Parcella Azonosító
Rendszer egyes elemeihez. A rendelkezés továbbá meghatározza az Országos Építésügyi
Nyilvántartás, és az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer
13
működtetője jogosultságát az adatbázisok térítésmentesen való hozzáféréséhez.
16.	§
A rendelkezés azért szükséges, mert ezáltal biztosítható a területrendezési tervek, valamint a
településrendezési eszközök készítői számára az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis,
az állami topográfiai térképi adatbázisok, az állami távérzékelési adatbázisok egyes adataihoz,
valamint a digitális szintvonalrajzhoz és az 5x5 m felbontású domborzatmodellhez a
térítésmentes hozzáférése.
17.	§
Hatályba léptető rendelkezés.
14