﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15057.
Benyújtás dátuma: 2017-04-12 14:57
Parlex azonosító: 1HH5KTVO0003
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter
Törvényjavaslat címe: A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX.
törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról
1.	§
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 1. § (1)
bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A víziközmű-szolgáltatás alapelvei:)
 „i) a legkisebb költség elve: a víziközmű-rendszer fejlesztésének tervezése és megvalósítása,
 valamint a víziközmű üzemeltetése során olyan megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek
 a víziközmű várható élettartama során a víziközmű üzemeltetési biztonságának megtartása vagy
 javítása mellett a legkisebb mértékben eredményezik a víziközmű-szolgáltatás díjainak
 emelkedését,”
2.	§
 A Vksztv. 2. §-a a következő 33. ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában:)
 „33. víziközmű-alap: a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelősök önkéntes megállapodása
 alapján létrehozott, a víziközmű fejlesztések finanszírozását biztosító források összessége, így
 különösen a használati díjak nyilvántartására és felhasználására szolgáló, elkülönített számlán
 kezelt pénzügyi eszköz.”
3.	§
 A Vksztv. 5/B. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
 (Az ellenőrzés eszközei:)
 „f) az elektronikus közműnyilvántartásba szolgáltatott adatok.”
4.	§
 A Vksztv. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A (6) bekezdésben megjelölt személyek a vízilétesítmény (4) és (5) bekezdés szerinti
minősítési eljárásában ügyfélnek minősülnek.”
5.	§
 A Vksztv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról - ha e törvény vagy kormányrendelet másképp nem
rendelkezik - az ellátásért felelős gondoskodik, a fejlesztés teljes időszaka alatt a mindenkori
2
víziközmű-szolgáltató szakmai döntésekbe történő bevonásával a 11. § (5) bekezdésben előírtak
szerint.”
6. §
A Vksztv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy
egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló, a 31/A. § (1)
bekezdésében meghatározott új víziközmű vagy víziközmű-rendszer létrehozására irányuló
beruházásnak vagy a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-
fejlesztéseknek, joga és kötelezettsége, hogy az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott
legkisebb költség elve érvényesülésének előmozdítása érdekében az ellátásért felelős vagy annak
megbízottja felé szakmai álláspontját kifejtse, különösen a fejlesztési munka műszaki tartalmának
meghatározása, a közbeszerzési dokumentáció összeállítása és a kivitelezés során, azok
szakszerűsége és a megfelelő anyagminőségek meghatározása kérdésében. A víziközmű-szolgáltató
alkalmazottja vagy megbízottja e minőségében a fejlesztéssel érintett munkaterületre beléphet,
írásban előterjesztett kérdését, észrevételét vagy javaslatát az ellátásért felelős vagy a
lebonyolításban közreműködő megbízottja, továbbá a jogszabály által kijelölt beruházó szerv
köteles figyelembe venni és 15 napon belül írásban megválaszolni. A víziközmű-szolgáltatók és az
érintettek az e bekezdésben szabályozott jogaik és kötelezettségeik gyakorlásával összefüggésben a
Hivatalnál bejelentést tehetnek. A bejelentés alapján a Hivatal a 11. § (6) bekezdés szerinti
ellenőrzést folytat.”
7.	§
A Vksztv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását - ha pályázat kiírására nem kerül sor,
az üzemeltetési szerződés megkötését - megelőzően, a 78. §-ban meghatározott esetben pedig az ott
meghatározott határidőig az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben
meghatározott módon vagyonértékelést végez és annak eredményét legkésőbb a soron következő
mérlegkészítés fordulónapjával könyvein átvezeti.”
8.	§
A Vksztv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) E § alkalmazásában víziközmű működtető eszköz a - folyamatirányító rendszerek kivételével -
víziközmű-szolgáltatás ellátásának szakmai és technikai feltételrendszerét biztosító olyan eszköz,
amely nem minősül víziközműnek, ideértve az állami és önkormányzati szervek elektronikus
információbiztonságáról szóló törvényben meghatározott elektronikus információs rendszert is.
3
(5)	A (4) bekezdés szerinti elektronikus információs rendszer védelméről a víziközmű-szolgáltató
köteles gondoskodni, az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról
szóló törvényben foglalt szabályok szerint.”
9.	§
A Vksztv. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„18. §
(1)	Jogszabályban vagy üzemeltetési szerződésben meghatározott használati díj esetén az ellátásért
felelős vagy az ellátásért felelősök képviselője - megállapodás esetén a víziközmű-szolgáltató - a
víziközmű-szolgáltatási díjban megképződött használati díjat elkülönített számlán kezeli, amelyet
kizárólag a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-fejlesztési feladatok
finanszírozására - ideértve a víziközmű-vagyonhoz és annak fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó
előkészítési, nyilvántartási, eljárási díjakat és költségeket, valamint a fejlesztési célra igénybe vett
hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is - továbbá az e törvényben meghatározott
feladatokra használhat fel. A 10. § (1) és 30. § (4) bekezdésekkel is összhangban, a fejlesztésekhez
kapcsolódó költségek a víziközmű tulajdonosát terhelik, azt a szolgáltatóra nem háríthatja át.
(2)	Amennyiben az ellátásért felelősöket megillető használati díjat - elkülönített számlán
nyilvántartott víziközmű-alapban - a víziközmű-szolgáltató kezeli, azt a 37. § (1) bekezdésében
foglalt működési engedélyeiben meghatározott víziközmű-rendszerekhez kapcsolódóan
használhatja fel, a keresztfinanszírozás tilalmának figyelembe vételével. Több ellátásért felelős
érintettsége esetén a használati díj felhasználásának módjáról az ellátásért felelősök
megállapodhatnak, figyelembe véve a keresztfinanszírozás tilalmát.
(3)	Az ellátásért felelős a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési terv végrehajtásához a
tárgyévre meghatározott fejlesztési feladatokat megrendeli, a végrehajtással megbízott víziközmű-
szolgáltatóval a fejlesztés műszaki átadás-átvételi eljárásának lezárását követően szerződés szerint
elszámol.
(4)	Ha a használati díj kezelését megállapodás szerint a víziközmű-szolgáltató végzi, a víziközmű-
szolgáltató az ellátásért felelősöket megillető használati díjat víziközmű rendszerenként és ellátásért
felelősönként nyilvántartja. A víziközmű-szolgáltató a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési
terv végrehajtásához a tárgyévre meghatározott és az ellátásért felelős vagy azok képviselője által
tőle megrendelt fejlesztési feladatokat végrehajtja és a műszaki átadás-átvételi eljárás lezárását
követően szerződés szerint az ellátásért felelősökkel elszámol.
(5)	A használati díj kezeléséért felelős a tárgyévet követő év március 31. napjáig benyújtja a
Hivatalnak - valamint tájékoztatásul megküldi az érintett ellátásért felelősnek, illetve víziközmű-
szolgáltatónak - a tárgyévben kezelt használati díj felhasználására vonatkozó elszámoló jelentését,
amely tartalmazza a víziközmű-fejlesztésre felhasznált összeget és a fejlesztés műszaki tartalmát,
4
továbbá annak pénzintézeti igazolását, hogy az általa kezelt elkülönített számlán vagy az
elkülönített számlán nyilvántartott víziközmű-alapban mekkora összeg áll rendelkezésre. Az
elszámoló jelentés tartalmi és formai követelményeit a Hivatal a honlapján közzéteszi.
(6)	A használati díj mértékét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.”
10.	§
A Vksztv. 58. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak
alkalmazásában állapodott meg, de az előrefizetős mérő alkalmazásában történt megállapodást
követően az előrefizetős mérő a felhasználói díjfizetés hiánya miatt lezár, akkor az (1) bekezdés a)-
c)	pontjaiban foglaltak alkalmazhatóak.”
11.	§
A Vksztv. 61/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A nyilvántartásba történő felvételt követően a védendő felhasználó minden év március 31-ig
köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. A határozott időre megállapított védettség
esetén a védendő felhasználó a védettségre megállapított határozott időszak alatti években, illetve a
védettség lejáratának évében mentesül a március 31-ei igazolási kötelezettség alól, a védettség
lejáratának évében csak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírtak szerint kell
igazolnia a víziközmű-szolgáltató felé a védettsége fennállását. Az a fogyatékkal élő felhasználó,
akinek a nyilvántartásba történő felvétele során a szakorvosi vélemény kimondja, hogy állapotában
nem várható jelentős javulás, mentesül a védendő felhasználói körbe tartozás évenkénti igazolása
alól.”
12.	§
A Vksztv. 69. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a
víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet)
„d) az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem
továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja.”
13.	§
A Vksztv. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 74. § (4) bekezdés 1. pontjában meghatározott rendelet hatálybalépéséig a 2015. július 1-jén
hatályos megállapodásban vagy a közérdekű üzemeltető kijelöléséről szóló határozatban
5
meghatározott használati díj, továbbá ha 2015. július 1-jén vagyonkezelési szerződés volt
érvényben, az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő használati díj alkalmazandó, amennyiben a
felek bérleti-üzemeltetési szerződés megkötése mellett döntenek.”
14.	§
 A Vksztv. 25. alcíme a következő 87/B. §-sal egészül ki:
„87/B. §
 E törvénynek a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2017.
 évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.2.) 10. §-a által megállapított 58. § (3a) bekezdését a
 Módtv.2. hatálybalépését megelőzően megkötött érvényes szerződésekre is alkalmazni kell.”
15.	§
 A Vksztv. 88. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény 14. § (4) és (5) bekezdése a hálózati és információs rendszerek biztonságának az
egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i
2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (1)-(2) bekezdésének való megfelelést
szolgálja.”
16.	§
A Vksztv.
 1.	55. § (4) bekezdésében a „víziközmű-szolgáltató kérelmére” szövegrész helyébe a „víziközmű-
 szolgáltató bejelentésére” szöveg,
 2.	55. § (5) bekezdésében a „(4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmében” szövegrész helyébe a
 „(4) bekezdés szerinti bejelentésében” szöveg,
 3.	55. § (7) bekezdésében az „a víziközmű-szolgáltató (4) bekezdés szerint előterjesztett kérelmét
 elutasíthatja” szövegrész helyébe az „a kötelezési eljárás lefolytatásának mellőzése mellett dönt”
 szöveg,
 4.	55. § (7) bekezdés c) pontjában „a kérelem előterjesztése” szövegrész helyébe az „a bejelentés
 benyújtása” szöveg,
 5.	55. § (8) bekezdésében a „kérelem elutasítása helyett” szövegrész helyébe az „a kötelezési
 eljárás lefolytatásának mellőzése helyett” szöveg
 lép.
17. §
 Hatályát veszti a Vksztv.
6
1.	11. § (5b) pontja,
2.	58. § (3) bekezdésének b) pontja.
18. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép
hatályba.
(2)	A 9. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
  19.	§
E törvény 8. §-a a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen
magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i 2016/1148 európai parlamenti és
tanácsi irányelv 14. cikk (1)-(2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
7
Általános indokolás
A törvényjavaslat a Kormány rezsicsökkentési politikájának fenntartása mellett a víziközmű
szektor működőképességének biztosítását teszi lehetővé, az erre a célra elkülönített
pénzeszközök segítségével, a szolgáltatás folyamatos és biztonságos megfelelő minőségben
történő nyújtása érdekében.
Részletes indokolás
1.	§
A víziközmű beruházások esetén a pályázatok kötelező fenntartási ideje általában sokkal
rövidebb, mint az elvárható hasznos élettartam. Ez a feltétel nem minden esetben a legjobb
minőségű és leghosszabb élettartamú anyagok választását is indokolttá teheti tekintettel azok a
fenntartási időre vetített kedvezőbb árára. Ugyanakkor a hosszú élettartamú megoldások
összességében mégis olcsóbbak, mert az egy évre jutó összes ráfordítás itt a legalacsonyabb.
Emiatt a rendelkezés módosításra került.
2.	§
A víziközmű-alap definiálása.
3.	§
A Hivatal ellenőrzési tevékenysége kibővül az elektronikus közműnyilvántartásba szolgáltatott
adatokkal, így az elektronikus közműnyilvántartás (e-közmű) felé történő adatszolgáltatás
minősítése a Hivatal részéről megtörténik, ezzel is javítva az elvárható adatszolgáltatást.
4.	§
A vízilétesítmény (4) és (5) bekezdés szerinti minősítési eljárásában a Hivatal által ügyfélként
bevonandó személyek körét pontosító rendelkezés.
5.	§
Az 1. §-ban előírt szakmai szempontok érvényre juttatása megkívánja a víziközmű-szolgáltató
szakmai döntésekbe történő bevonását, biztosítva ezzel azt, hogy a megvalósuló víziközművek
szakszerűen illeszkedjenek a már meglévő víziközművekhez. A víziközmű-szolgáltatás
alapelveinek figyelembevételével alkalmazandó műszaki megoldások az üzemeltetési
tapasztalatok alapján kerüljenek meghatározásra.
6.	§
A 2. §-ban előírt feltétel teljesülését hivatott segíteni az, ha a gyártói előírások teljes körűen
betartásra kerülnek a műszaki tartalom meghatározása és a kivitelezés során. Ehhez az
8
szükséges, hogy az üzemeltetők az olyan a gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-
fejlesztések esetén, amelyeknek nem kötelezettjei vagy kivitelezői, a tervezés és a megvalósítás
folyamatába is bevonásra kerüljenek.
7.	§
Szövegpontosító rendelkezés.
8.	§
Az Európai Unió hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban
egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló 2016/1148 irányelvnek való
megfelelést szolgáló módosítás.
9.	§
Az ellátásért felelősök és a víziközmű szolgáltatók jogai és a kötelezettségei a használati díjak
kezelésére és felhasználására vonatkozóan, a gördülő fejlesztési tervben foglaltak
végrehajtásának biztosítása érdekében.
10.	§
Az előrefizetős mérő alkalmazásában történt megegyezés esetköreinek pontosítását szolgálja.
11.	§
Ha a védendő fogyasztók védettsége március 31-ét követően járt le, akkor a védettségük
fennállását március 31-éig és a lejáratot megelőző 30 napon belül is, tehát egy éven belül
többször is igazolniuk kellett. A módosítás a többszöri igazolási kötelezettség megszüntetésre
kerül, amivel az eleve rászorultabb helyzetben lévő és kiszolgáltatottabb védendő fogyasztók
terhei kerülnek csökkentésre.
12.	§
A nem lakossági felhasználó által épített, továbbértékesítésre szánt lakások esetében tartalmaz
módosítást a rendelkezés, mely szerint az építtető ez esetben nem köteles víziközmű-fejlesztési
hozzájárulást fizetni.
13.	§
A jogalkalmazást segítő rendelkezés, amely alapján a korábban üzemeltetési szerződéssel
rendelkező beruházással érintett víziközmű-rendszerek nem veszítik el a felújítási-pótlási
fedezetet a szerződéses jogcím változása miatt.
14.	§
Az előrefizetős mérők alkalmazásának lehetőségét a módosítást megelőzően megkötött
szerződések esetében is lehetővé teszi a rendelkezés.
9
15. §
Jogharmonizációs záradék.
16.	§
A víziközmű-szolgáltató a hatályos jogszabály értelmében kérelmet nyújt be, ami miatt az akár
kérelemre lefolytatott eljárásnak minősülne. Ugyanakkor a járási hivatal hivatalbóli eljárás
jellemző vonásait viselő eljárás keretében kötelezi a tulajdonost az ingatlan beköttetésére. Erre
tekintettel szükséges a Vksztv. 55. § (4), (5), (7), (8) bekezdések oly módon történő módosítása,
hogy a fenti eljárás kétséget kizáróan hivatalból indított eljárásnak minősüljön.
Hatályon kívül helyező rendelkezés.
Hatályba léptető rendelkezés.
17.	§
18.	§
19.	§
Jogharmonizációs záradék.
10