﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15063.
Benyújtás dátuma: 2017-04-12 15:24
Parlex azonosító: EZ1978QU0005
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter
Törvényjavaslat címe: A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényjavaslatot.
2017. évi.....törvény
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
 E törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony
 érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a büntetendő cselekmények elkövetéséből
 származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából
 veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak
 pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.
 Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1.	A törvény hatálya
1.	§
 (1)	E törvény hatálya - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kiterjed a
 Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
 a)	hitelintézetre;
 b)	pénzügyi szolgáltatóra;
 c)	foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre;
 d)	önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;
 e)	nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre;
 f)	ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végzőre;
 g)	könyvvizsgálói tevékenységet végzőre;
 h)	könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet
 megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján végzőre;
 i)	játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást,
 távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre;
 j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;
 k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő
 vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
 l) ügyvédre, közjegyzőre és
 m) bizalmi vagyonkezelőre
 (a továbbiakban együtt: szolgáltató).
 (2)	E törvény hatálya kiterjed arra, aki
 a)	a szolgáltató ügyfele, vagy annak rendelkezésre jogosultja, képviselője, meghatalmazottja;
 b)	a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja.
 (3)	E törvény hatálya kiterjed az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervre.
 (4)	Nem tartozik e törvény hatálya alá
 a)	a szolgáltatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a munkáltató által a
 munkavállalójának adómentesen vagy kedvezményes adózás mellett juttatható támogatáshoz
2
 kapcsolódó tevékenysége, ha a támogatásként kapott pénzösszeget kizárólag a személyi
 jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott áruk vagy szolgáltatások korlátozott körére
 lehet felhasználni,
 b)	a pénzügyi szolgáltatónak a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi
 CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott hitelreferencia szolgáltatása,
 valamint fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos tevékenysége.
 (5)	E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag a felügyeleti
 tevékenysége, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t
 kifejezetten nevesíti.
 (6)	E törvény üzleti kapcsolat létesítésével összefüggő rendelkezései megfelelően alkalmazandóak a
 közjegyzőre is, ha a 73. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenységet végez.
2. §
 A 26. § az 1. § (1) bekezdés a) és b), valamint e) pontjában meghatározott szolgáltatóra és az MNB-
 re alkalmazandó, amennyiben ezen szolgáltató és az MNB Magyarország területén a
 pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló,
 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet)
 3. cikk 9. pontja szerinti pénzátutalási szolgáltatást nyújt.
2.	Értelmező rendelkezések
3. §
 E törvény alkalmazásában:
 1.	adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki az adópolitikáért felelős miniszter által
 kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint megszerzett szakmai képesítéssel és az
 adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosító
 engedéllyel rendelkezik, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adótanácsadói,
 adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilvántartásban szerepel;
 2.	anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző
 befolyást gyakorol;
 3.	azonosítás: a 7. § (2) bekezdésében, a 8. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 9. § (1) és (2)
 bekezdésében meghatározott adatok visszakereshető módon történő rögzítése;
 4.	árukereskedő: aki termék gazdasági tevékenység keretében történő értékesítését végzi a
 vásárló, a kereskedő, illetve a feldolgozó részére;
 5.	árutőzsdei szolgáltató: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint
 az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a
 továbbiakban: Bszt.) meghatározott árutőzsdei szolgáltató;
 6.	csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai,
 fióktelepei és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata
3
ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;
7.	elektronikus pénz: a Hpt.-ben meghatározott elektronikus pénz;
8.	elektronikuspénz-kibocsátó intézmény: az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi
CCXXXV. törvényben (a továbbiakban: Fsztv.) meghatározott elektronikuspénz-kibocsátó
intézmény;
9.	ellenőrző befolyás: a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti
anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás
között fennálló olyan kapcsolat, amelynek alapján
   a)	a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról,
   nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról,
   üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,
    b)	lehetővé válik - függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban)
    vagy más írásos szerződésben rögzítették - a vállalkozás irányításának más vállalkozás
    irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,
    c)	a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelő bizottságának részben (de a
    döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul
    meg, vagy
   d)	a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy
   másik vállalkozás működésére;
10.	életbiztosítási ágba tartozó tevékenység: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi
LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó
tevékenység;
11.	Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség;
12.	fiktív bank: olyan hitelintézet, pénzügyi szolgáltató vagy hitelintézet, pénzügyi szolgáltató
által folytatott tevékenységgel megegyező tevékenységet végző szervezet, amelynek nincs
főirodája a székhelye szerinti államban, továbbá nem része egy szabályozott pénzügyi
csoportnak;
13.	forgatható utalvány: a Hpt.-ben meghatározott forgatható utalvány;
14.	főiroda: az a hely, ahol a szolgáltató a főtevékenységet ténylegesen végzi és ahol a központi
döntéshozatal történik;
15.	harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam;
16.	hitelintézet: a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet, ide nem értve az MNB-t;
17.	ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenység: ingatlan tulajdonjoga átruházásának, bérleti
jogának üzletszerű közvetítése, saját tulajdonú ingatlan üzletszerű adás-vétele;
18.	jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: nem jogi személy és nem természetes személy
jogalany;
19.	kockázatérzékenységi megközelítés: az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és
összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban a
belső kockázatértékelés alapján rögzített, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzésére és megakadályozására irányuló eljárás;
20.	könyvviteli tevékenység: a Számv. tv. szerinti könyvviteli szolgáltatás;
21.	külföldi pénzügyi információs egységként működő hatóság: az Európai Unió más
4
tagállamának vagy harmadik országnak az a hatósága, amely - különösen a Pénzügyi
Akciócsoport és az Egmont Csoport követelményeinek a figyelembevételével - a pénzügyi
információs egységként működő hatósággal azonos vagy hasonló feladatokat lát el;
22.	leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás
ellenőrző befolyást gyakorol, azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az
anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;
23.	levelező kapcsolat:
    a)	egyes pénzügyi vagy befektetési szolgáltatások hitelintézet részére más hitelintézet általi
    biztosítása, ideértve különösen a fizetési számla vezetését, a készpénzellátást, a nemzetközi
    pénzátutalást, a csekkelszámolást és a devizaügyleteket,
   b)	kapcsolat kettő vagy több hasonló szolgáltatást nyújtó hitelintézet vagy pénzügyi
   szolgáltató között, ideértve különösen az értékpapír ügyletek és a fizetési műveletek
   elszámolását;
24.	nemzeti kockázatértékelés: az a nemzeti szintű értékelés, amely alkalmas a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok
folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására;
25.	pénzforgalmi intézmény: az Fsztv.-ben meghatározott pénzforgalmi intézmény, valamint a
Posta Elszámoló Központot működtető intézmény;
26.	pénzmosás: a 2013. június 30-ig hatályban volt Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV.
törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 303-303/A. §-ában, illetve a Büntető
Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 399-400. §-ában
meghatározott elkövetési magatartások;
27.	pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal
jogszabályban meghatározott szervezeti egysége;
28.	pénzügyi szolgáltató:
    a)	a pénzügyi vállalkozás,
   b)	a pénzfeldolgozási tevékenységet végző, pénzügyi vállalkozásnak nem minősülő szervezet
   pénzfeldolgozási tevékenysége tekintetében,
    c)	a pénzforgalmi intézmény pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
   d)	az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény az elektronikus-pénz kibocsátása, valamint a
   pénzforgalmi szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
    e)	az utalványkibocsátó,
    f)	a pénzváltó iroda,
   g)	a biztosító, amennyiben életbiztosítási ágba tartozó tevékenység végzésére engedéllyel
   rendelkezik, e tevékenysége tekintetében,
    h)	az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenysége során a Bit.-ben
    meghatározott többes ügynök és alkusz,
    i)	a Hpt.-ben meghatározott többes kiemelt közvetítő és alkusz,
    j) a befektetési vállalkozás,
    k) az árutőzsdei szolgáltató az árutőzsdei szolgáltatásba tartozó tevékenysége tekintetében,
    l) a befektetési alapkezelő befektetési jegy forgalmazási tevékenysége tekintetében,
    m) piacműködtető, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.),
5
   illetve a Bszt.-ben meghatározott tevékenysége tekintetében;
29.	pénzügyi vállalkozás: a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi vállalkozás;
30.	pénzváltó iroda: hitelintézettel kötött megbízási szerződés alapján pénzváltási tevékenységet
folytató kiemelt közvetítő;
31.	stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország: az (EU)
2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező,
kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről
szóló, 2016. július 14-i (EU) 2016/1675 bizottsági felhatalmazáson alapuló rendeletben
meghatározott országok;
32.	személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány,
útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély;
33.	személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult,
továbbá a képviselő személyazonosságának a 7. § (3)-(9) bekezdésében meghatározottak szerinti,
továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (5) bekezdésében és a 9. § (4)
bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése;
34.	szolgáltató vezetője: az a természetes személy, aki a jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet szolgáltató képviseletére, nevében döntési jogkör gyakorlására vagy az
ezen szolgáltatón belüli irányítási jogkör gyakorlására jogosult;
35.	szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatban meghatározott vezetője: az a természetes
személy, aki a szolgáltató vezetője által a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban
meghatározásra kerül az alábbi szempontok figyelembe vételével:
   a)	megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen
   mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak,
   valamint
   b)	megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget befolyásoló
   döntéseket kezdeményezzen vagy hozzon;
36.	terrorizmus finanszírozása: az 1978. évi IV. törvény 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti
bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a Btk.
318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások;
37.	ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás:
   a)	azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül ugyanazon ügyfél ugyanazon
   jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást,
   b)	a pénzváltó iroda esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül
   ugyanazon ügyfél megbízást ad,
   c)	az 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában a részletvétel
   alapján történő fizetések, fizetési megbízások;
38.	tényleges tulajdonos:
   a)	az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
   szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban:
   Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a
   tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges
   irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
6
   szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a
   szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal
   egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények
   vonatkoznak,
   b)	az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
   szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással
   rendelkezik,
   c)	az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,
   vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél
   tevékenysége felett,
   d)	alapítványok esetében az a természetes személy,
   da)	aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a
   leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
   db)	akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a
   kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
   dc)	aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az
   alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány
   képviseletében eljár,
   e)	bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében
   ea)	a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
   eb)	a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,
   ec)	a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont
   szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá
   ed)	az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást
   gyakorol, továbbá
   f)	az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi
   személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
39.	utalványkibocsátó: forgatható utalvány kibocsátására irányuló tevékenységre engedéllyel
rendelkező szolgáltató;
40.	útmutató: az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által az e törvény szerinti
felügyeleti tevékenysége keretében a szolgáltatók számára kiadott, iránymutatást tartalmazó
alábbi dokumentumok:
    a)	az 1. § (1) bekezdés a)-f), h)-k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott
    rendelet,
    b)	az 1. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű
    útmutató, valamint
    c)	az 1. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott szolgáltató részére kiadott kötelező jellegű
    iránymutatás és szabályzat
   (a továbbiakban együtt: útmutató);
41.	ügyfél:
    a)	aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást
    ad, és
7
     b)	az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában, aki az
     ingatlan eladása és vétele, vagy bérbeadása és bérbevétele céljából ajánlatot kér;
  42.	ügyfél-átvilágítás:
     a)	a 6. §-ban meghatározott esetben a 7-11. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási
     intézkedések elvégzése,
      b)	a játékkaszinót, kártyatermet működtető és a távszerencsejátékot, online kaszinójátékot
      szervező szolgáltató által a játékos nyilvántartásba vételekor elvégzett ügyfél-átvilágítási
      intézkedések;
  43.	ügyleti megbízás: az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó
  szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;
  44.	üzleti kapcsolat:
      a)	az ügyfél és a szolgáltató között az 1. § (1) bekezdés a)-e), g) és h), valamint j)-m)
      pontjában megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó
      szerződéssel létrejött tartós jogviszony,
      b)	a játékkaszinót vagy kártyatermet működtető szolgáltató vonatkozásában a játékkaszinó
      vagy kártyaterem területére történő első belépéssel létrejött tartós jogviszony, illetve a
      távszerencsejáték és az online kaszinójáték szervezőjénél a játékos nyilvántartásba vétele,
      c)	az 1. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában az ügyfél és a
      szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére
      vonatkozó jogviszony.
4. §
  (1)	E törvény alkalmazásában kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot
  lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos
  közfeladatot látott el.
  (2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában fontos közfeladatot ellátó személy:
  a)	az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, Magyarországon az
  államfő, a miniszterelnök, a miniszter és az államtitkár,
 b)	az országgyűlési képviselő vagy a hasonló jogalkotó szerv tagja, Magyarországon az
 országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
  c)	a politikai párt irányító szervének tagja, Magyarországon a politikai párt vezető testületének
  tagja és tisztségviselője,
  d)	a legfelsőbb bíróság, az alkotmánybíróság és olyan magas rangú bírói testület tagja, amelynek
  a döntései ellen fellebbezésnek helye nincs, Magyarországon az alkotmánybíróság, az ítélőtábla
  és a Kúria tagja,
 e)	a számvevőszék és a központi bank igazgatósági tagja, Magyarországon a számvevőszék
 elnöke és alelnöke, a Monetáris Tanács és a Pénzügyi Stabilitási Tanács tagja,
 f)	a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres erők magas rangú tisztviselője, Magyarországon a
 rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szervének vezetője és annak helyettese, valamint a
 Honvéd Vezérkar főnöke és a Honvéd Vezérkar főnökének helyettesei,
8
 g)	többségi állami tulajdonú vállalatok igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagja,
 Magyarországon a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyvezetője, irányítási vagy felügyeleti
 jogkörrel rendelkező vezető testületének tagja,
 h)	nemzetközi szervezet vezetője, vezető helyettese, vezető testületének tagja.
 (3)	E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója a kiemelt közszereplő
 házastársa, élettársa; vér szerinti, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermeke, továbbá ezek
 házastársa vagy élettársa; vér szerinti, örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülője.
 (4)	E törvény alkalmazásában a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy:
 a)	bármely természetes személy, aki a (2) bekezdésben említett személlyel közösen ugyanazon
 jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele
 szoros üzleti kapcsolatban áll;
 b)	bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi
 személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára
 hoztak létre.
 (5)	E törvény kiemelt közszereplőkre vonatkozó rendelkezéseit a kiemelt közszereplő közeli
 hozzátartozójára és a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személyre is alkalmazni kell.
5.	§
 E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés
 a)	a)-e) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi közvetítőrendszer
 felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB (a továbbiakban: Felügyelet);
 b)	i) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában az állami adóhatóság;
 c)	g) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a Magyar Könyvvizsgálói Kamara;
 d)	l) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában az e törvény alapján az egyéni
 ügyvédekre és az ügyvédi irodákra (a továbbiakban együtt: ügyvéd), valamint a közjegyzőkre
 vonatkozó eltérő rendelkezések szerint:
      da)	az ügyvédek esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja (a továbbiakban: területi
      ügyvédi kamara),
     db)	a közjegyzők esetében az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (a továbbiakban:
     területi közjegyzői kamara);
 e)	j) és k) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelmi hatóság;
 f)	f) és h) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a pénzügyi információs
 egységként működő hatóság (a továbbiakban: pénzügyi információs egység);
 g)	m) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelőkről és
 tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal).
3.	Ügyfél-átvilágítási kötelezettség
6.	§
9
 (1)	A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni
 a)	az üzleti kapcsolat létesítésekor;
 b)	a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás
 teljesítésekor;
 c)	árukereskedő esetében a kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti
 megbízás készpénzben történő teljesítésekor;
 d)	háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott
 pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor;
 e)	a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező tekintetében a távszerencsejátéknak
 nem minősülő, nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer
 forintot elérő vagy meghaladó összegű nyeremény kifizetés, a távszerencsejátéknak nem
 minősülő, hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás esetében a hatszázezer forintot
 elérő vagy meghaladó összegű játékosi egyenlegről történő kifizetés teljesítésekor;
 f)	pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése
 esetén, ha az a)-e) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
 g)	ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével
 kapcsolatban kétség merül fel.
 (2)	Az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az
 egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az (1)
 bekezdés b) és c) pontjában meghatározott összeget. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti
 megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri az
 (1)	bekezdés b) és c) pontjában meghatározott összeget.
4.	Ügyfél-átvilágítási intézkedések
7.	§
 (1)	A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében meghatározott esetben
 az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítani
 és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.
 (2)	A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
 a)	természetes személy
      aa)	családi és utónevét,
      ab)	születési családi és utónevét,
      ac)	állampolgárságát,
       ad)	születési helyét, idejét,
      ae)	anyja születési nevét,
      af)	lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
      ag)	azonosító okmányának típusát és számát;
 b)	jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
      ba)	nevét, rövidített nevét,
10
      bb)	székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén - amennyiben ilyennel rendelkezik -
      magyarországi fióktelepének címét,
      bc)	főtevékenységét,
      bd)	képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
      be)	kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,
      bf)	cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi
      személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat
      számát vagy nyilvántartási számát,
     bg)	adószámát.
 (3)	A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását
 köteles megkövetelni:
 a)	természetes személy esetén
     aa)	magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági
     igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát,
     ab)	külföldi állampolgár esetén úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve
     hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy
     tartózkodásra jogosító okmányát,
b)	jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása
alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló -
harminc napnál nem régebbi - okiratot, hogy
      ba)	a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a
      bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói
      igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,
      bb)	belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba
      vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
      bc)	külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját
      országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
c)	cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz,
hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.
 (4)	A (3) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
 rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel
 megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy
 nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb
 nyilvántartási számot rögzíteni.
(5)	A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a (3)
bekezdés alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét.
(6)	A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a szolgáltató köteles ellenőrizni a
meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult rendelkezési
11
 jogosultságát, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.
(7)	Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához kockázatérzékenységi
megközelítés alapján ez szükséges, az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése
érdekében a szolgáltató jogosult a (2)-(6) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően a
személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan
nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre
jogosult.
(8)	A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a (2) bekezdésben
meghatározott adatokat tartalmazó, a (3) bekezdés alapján bemutatott okiratról - a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott
kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása,
valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából - másolatot készít.
(9)	A játékkaszinót, kártyatermet működtető szolgáltató a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzése és megakadályozása, az ügyfél-átvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatok
és a játékosi tranzakciók összekapcsolhatóságának biztosítása érdekében, valamint a felügyeleti
tevékenység hatékony ellátása céljából jogosult a természetes személy ügyfele képmásának
rögzítésére és a létesítményen belül végzett tevékenységéről történő videofelvétel rögzítésére,
valamint a képmás elektronikus nyilvántartási rendszerében történő tárolására. A kártyatermet,
játékkaszinót működtető szolgáltató a videofelvételeket a rögzítéstől számított 45 napig köteles
megőrizni, ezt a határidőt az érintett szolgáltató az 5. §-ban meghatározott felügyeleti szerv jelzése
alapján a felügyeleti szerv eljárásának lezárultáig köteles meghosszabbítani.
(10)	A szolgáltató a (2)-(6) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltett,
biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon,
előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
(11)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (10) bekezdésben meghatározottak
végrehajtására útmutatót ad ki.
8.	§
(1)	A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a természetes személy ügyfél köteles - a
szolgáltató által meghatározott módon - személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy
a szolgáltató által üzemeltett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó
szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni,
ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.
(2)	A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra
vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:
  a)	családi és utónevét,
  b)	születési családi és utónevét,
12
c)	állampolgárságát,
d)	születési helyét, idejét,
e)	lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét.
(3)	A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó
nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek
minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy
a 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(4)	A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre szólítja
fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.
(5)	A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére
a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás
alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
9.	§
(1)	A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet ügyfél képviselője - az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás
alapján - köteles személyes megjelenéssel írásban, vagy a szolgáltató által üzemeltett, biztonságos,
védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen
auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról, és a szolgáltató a nyilatkozatban a tényleges
tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását köteles kérni:
a)	családi és utónevét,
b)	születési családi és utónevét,
c)	állampolgárságát,
d)	születési helyét, idejét,
e)	lakcímét, ennek hiányában a tartózkodási helyét,
f)	a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.
(2)	A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó
nyilatkozat megtételét is köteles kérni, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek
minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy
a 4. § (2) bekezdés mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(3)	A szolgáltató az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó ismételt nyilatkozattételre szólítja
fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban.
(4)	A szolgáltató köteles a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat ellenőrzésére
a részére bemutatott okirat, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás
alapján, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
13
(5)	Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása kockázatérzékenységi megközelítés
alapján mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a részére
bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan
nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(6)	Az (5) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is
rögzíteni, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1)
bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.
10.	§
(1)	A szolgáltató a 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben az üzleti kapcsolatra és az ügyleti
megbízásra vonatkozóan az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a)	üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát,
b)	ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét,
c)	a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód).
(2)	A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül - kockázatérzékenységi
megközelítés alapján - kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre
bocsátását, valamint ezen információk igazoló ellenőrzése érdekében a pénzeszközök forrására
vonatkozó dokumentumok bemutatását.
(3)	A szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az üzleti kapcsolat létesítését, az
ügyleti megbízás teljesítését a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott
vezetője jóváhagyásához kötheti.
(4)	A szolgáltató az (1)-(2) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltett,
biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon,
előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
11. §
(1)	A szolgáltató - a tevékenységére irányadó jogszabályi előírásoknak megfelelően - köteles az
üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni - ideértve az üzleti kapcsolat fennállása
folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is - annak megállapítása érdekében, hogy az
adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről a jogszabályok alapján
rendelkezésére álló adataival.
(2)	A szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az üzleti kapcsolat (1)
bekezdésben meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. §-ban meghatározott belső
szabályzatban meghatározott megerősített eljárásban hajthatja végre.
(3)	A szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - köteles különös figyelmet fordítani
valamennyi összetett és szokatlan ügyleti megbízásra és pénzügyi műveletre.
14
(4)	Az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltató - kockázatérzékenységi
megközelítés alapján - az egy naptári vagy játéknapon belül kétmillió forintot elérő vagy
meghaladó értékű pénzügyi műveletet végző ügyfél tevékenységét megerősített eljárásban követi
nyomon.
12.	§
(1)	A szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfélre és az üzleti kapcsolatra vonatkozóan a 7-10. §
alapján rendelkezésre álló adatok és okiratok naprakészek legyenek.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében - kockázatérzékenységi
megközelítés alapján, de legalább ötévente - a szolgáltató köteles ellenőrizni az ügyfeleiről
rendelkezésre álló adatokat. Ha az ellenőrzés során a szolgáltatónak kétsége merül fel az adatok és a
nyilatkozatok naprakészségét illetően, akkor ismételten elvégzi az ügyfél-átvilágítási
intézkedéseket.
(3)	Üzleti kapcsolat fennállása alatt az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon
belül értesíteni a szolgáltatót az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges
tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról.
(4)	A (3) bekezdésben előírt kötelezettség teljesítése érdekében a szolgáltató köteles ügyfelei
figyelmét írásban felhívni az adatokban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére.
(5)	Ha az 1. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott szolgáltató által vezetett számla terhére
vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor - ide nem
értve a többéves futamidejű ügyleti megbízásokat - a szolgáltató harminc napon belül írásban vagy
a szerződésben meghatározott módon felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások
közlésére azzal, hogy a megismételt azonosítás elvégzéséig a számlán megbízás teljesítésére nincs
mód.
13.	§
(1)	A szolgáltató - a (2)-(6) bekezdés kivételével - az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti
megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos
személyazonosságának igazoló ellenőrzését.
(2)	A szolgáltató az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az
üzleti kapcsolat létesítése során is lefolytathatja, ha ez a rendes üzletmenet megszakításának
elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának
valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügyleti
megbízás teljesítéséig be kell fejezni.
(3)	A biztosító a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén az üzleti
kapcsolat létesítését megelőzően az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosításán és
15
személyazonosságának igazoló ellenőrzésén túlmenően köteles
  a)	a szerződés megkötésekor ismert kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a
  biztosító szolgáltatására jogosult nevét megállapítani, továbbá
  b)	a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre, illetve a biztosítási szerződés
  alapján a biztosító szolgáltatására jogosultra vonatkozó, a későbbi azonosításhoz szükséges
  valamennyi információt rögzíteni;
(4)	Ha a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítás kedvezményezettje, illetve a
biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak személye a szerződés
megkötésekor nem ismert, a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító
szolgáltatására jogosult személyazonosságának igazoló ellenőrzését legkésőbb a kifizetéssel
egyidejűleg vagy a szerződésből (kötvényből) eredő jogoknak a jogosult általi érvényesítéséig
lefolytatja.
(5)	A fizetési számlanyitásra jogosult szolgáltató, valamint az ügyfélszámla, értékpapírszámla, és
értékpapír-letéti számlanyitásra jogosult szolgáltató - abban az esetben, ha az ágazati
jogszabályokban foglalt feltételek fennállnak - jogosult a számla megnyitására, feltéve, ha
biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló
ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő
nem végezhet műveletet.
(6)	Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár - abban az esetben, ha az ágazati jogszabályokban
foglalt feltételek fennállnak - jogosult az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993.
évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) szerinti egyéni számla megnyitására, feltéve, ha
biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének
lefolytatásáig az ügyfél és a szolgáltatási kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban. A
szolgáltató a tag halála esetén köteles a kifizetésben részesülő haláleseti kedvezményezettet, illetve
örököst - az ügyleti megbízás teljesítését megelőzően - azonosítani. A foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény - abban az esetben, ha az ágazati jogszabályokban foglalt feltételek
fennállnak - jogosult a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény
(a továbbiakban: Fnyt.) szerinti tagi számla megnyitására, feltéve, ha biztosítja, hogy a tag, illetve a
tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig a tag, a járadékos és
a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban.
(7)	A bizalmi vagyonkezelő köteles a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre
vonatkozó, a későbbi azonosításhoz és a személyazonosság igazoló ellenőrzéséhez szükséges
valamennyi információt rögzíteni. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzésének a
kifizetéssel egyidejűleg vagy azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt
megelőzően, hogy a kedvezményezett a szerződésből eredő jogait érvényesíti.
(8)	Ha a szolgáltató nem tudja végrehajtani a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási
intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása
alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás
16
teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
(9)	Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a képviseletében
vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a jogi személy, illetve a jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását is el kell végezni.
(10)	Nem kell a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket ismételten elvégezni,
ha
  a)	a szolgáltató az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő
  vonatkozásában a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket egyéb üzleti
  kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte,
  b)	jelen üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a
  rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a 7. § (2)-(6) bekezdése alapján
  megállapította, és
  c)	nem történt változás a 7. § (2) bekezdésében, a 8. § (2) és (3) bekezdésében és a 9. § (1) és (2)
  bekezdésében felsorolt adatokban.
14.	§
(1)	Az 1. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott szolgáltató, pénzváltás esetén a hitelintézet
és a pénzváltó iroda kivételével - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és
megakadályozása céljából - a hárommillió-hatszázezer forintot el nem érő ügyleti megbízás
teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad)
alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. §
(2)	bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 10. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok
bemutatását kérheti.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § 28. pont g) alpontjában meghatározott tevékenységet végző
szolgáltató - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából
-	a szerződés szerint elvárt díjon felül történő, a háromszázezer forintot el nem érő összegű
készpénzbefizetés teljesítésekor a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba)
és bb) alpontjában és a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és
a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
(3)	Az (1) bekezdéstől eltérően a 3. § 25. pontjában meghatározott Posta Elszámoló Központot
működtető intézmény - a háromszázezer forintot el nem érő összegű, belföldön kezdeményezett és
belföldön teljesítendő áru- vagy szolgáltatásnyújtás igénybevételére, vagy adók, bírságok, illetékek
megfizetésére irányuló, fizetési számlára történő befizetés kivételével - az ügyleti megbízás
teljesítésekor - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása
céljából - a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel
nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában és a 10.
17
§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében
meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
(4)	Az 1. § (1) bekezdés e)-h), j)-k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató - a 6. § (2)
bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében - a háromszázezer forintot elérő
vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. §
(2)	bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 10. § (1)
bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében
meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
5.	Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
15.	§
(1)	A szolgáltató a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben, a belső
szabályzatban és a 11. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles
elvégezni, és - az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és
a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében - a 7. § (2) bekezdésében
meghatározott adatokat köteles rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése
érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
(2)	A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltett,
biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon,
előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
(3)	A szolgáltató a 11. § (1) bekezdésében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles
elvégezni, és - az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához a pénzmosás és
a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében - a 7. § (2) bekezdésében
meghatározott adatokat rögzítheti, valamint a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7.
§ (3) bekezdésében meghatározott okiratok benyújtását kérheti elektronikus pénz kibocsátása
esetén, ha
  a)	az elektronikus pénz tárolására szolgáló készpénz-helyettesítő fizetési eszköz nem újra
  feltölthető, vagy újra feltölthető, de legfeljebb havi hatvanötezer forint összegű, kizárólag
  Magyarország területén kezdeményezhető fizetési műveletre vonatkozó felső korláttal
  rendelkezik;
  b)	az elektronikus pénz elektronikusan tárolt mindenkori összege nem haladja meg a hatvanötezer
  forintot;
  c)	az elektronikus pénz kizárólag áru vagy szolgáltatás vásárlására használható;
  d)	az elektronikus pénzen tárolt összeg elektronikus pénz terhére nem tölthető fel; valamint
  e)	az elektronikus pénzt olyan üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás keretében bocsátották ki,
  amely vonatkozásában a 7-10. §-ban meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés
  elvégzésre került.
18
(4)	A szolgáltató a 7-10. §-ban meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles
elvégezni, ha az elektronikuspénz-birtokos által a részére kibocsátott összegből készpénzben kivett
vagy készpénzre beváltott összeg meghaladja a huszonötezer forintot.
6.	Fokozott ügyfél-átvilágítás
16.	§
(1)	A szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni:
a)	a 17-21. §-ban meghatározott esetekben vagy intézkedések esetén,
b)	ha az ügyfele stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik
országból származik, valamint
c)	a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben.
(2)	A szolgáltató az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben a 7-11. §-ban meghatározott
ügyfél-átvilágítási intézkedéseken túlmenően a 17-21. §-ban meghatározott fokozott ügyfél-
átvilágítási intézkedéseket is köteles elvégezni.
(3)	A szolgáltató az (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott esetekben a 65. §-ban
meghatározott belső szabályzatban meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket
köteles elvégezni.
17.	§
(1)	A szolgáltató az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében köteles
megkövetelni a 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatot tartalmazó, a 7. § (3) bekezdésében
meghatározott okirat hiteles másolatát, ha az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a képviselő vagy a
meghatalmazott nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló
ellenőrzése céljából.
(2)	Az (1) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az
azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha
a)	azt közjegyző vagy magyar külképviseleti hatóság a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI.
törvény (a továbbiakban: Kjtv.) másolat hitelesítésének tanúsítására vonatkozó szabályai szerint
hitelesítette, vagy
b)	a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított
hatósága készítette, és - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a magyar
külképviseleti hatóság felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és
bélyegzőlenyomatát.
(3)	Az (1) bekezdésben megjelölt okirat hiteles másolatának bekérése mellőzhető, ha a szolgáltató
az ügyfél-átvilágítás során a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban rögzített fokozott ügyfél-
átvilágítási intézkedéseket végzi el.
19
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseknek kétséget kizáró
módon alkalmasnak kell lenniük az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítására és
személyazonosságuk igazoló ellenőrzésére, valamint az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra
vonatkozó adatok rögzítésére a 7-10. §-ban foglaltaknak megfelelően és meg kell felelniük a
felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban foglaltaknak.
(5)	A szolgáltató a (3)-(4) bekezdésben meghatározott intézkedéseket a szolgáltató által
üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által
meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
(6)	A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 130. pontjában meghatározott
ügyfélszámla és 46. pontjában meghatározott értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla
nyitásához az ügyfél a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében
meghatározott okiratokat, valamint a 8. § és 9. § szerinti nyilatkozatot elektronikus úton - így
különösen e-mail-en szkennelve - vagy faxon is benyújthatja, amennyiben pénzmosásra vagy
terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel. Az ügyfél ebben az
esetben a számlanyitáshoz az e bekezdésben meghatározottak szerint elektronikus úton vagy faxon
igazolhatja azon fizetési számlájának fennállását is, amelyről és amelyre fizetésre sor kerül az
ügyfélszámla javára és terhére (a továbbiakban: igazolt fizetési számla). Igazolt fizetési számlaként
csak olyan számla fogadható el, amelyet a 22. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató vezet.
Az ügyfél azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából történő személyes
megjelenéséig vagy az (1) és (2) bekezdés szerinti okiratok benyújtásáig - az ügyfélszámlát, az
értékpapírszámlát és az értékpapír letéti számlát érintő ügyletek elszámolása kivételével - kizárólag
pénzösszeg egyszerű átutalással történő fizetésére és kizárólag az e bekezdés szerint nyitott
ügyfélszámla vonatkozásában kerülhet sor akként, hogy a befizetés kizárólag az ügyfélnek az
igazolt fizetési számlájáról, míg kifizetés az ügyfélnek ugyanazon igazolt fizetési számlájára
történhet.
(7)	Az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető szolgáltató az általa a (6)
bekezdés szerint rögzített és az ügyfelet azonosító adatok ellenőrzése céljából az ügyfél természetes
személyazonosító adatainak megküldésével köteles az igazolt fizetési számla vezetését végző
szolgáltatótól adatot igényelni arról, hogy az igazolt fizetési számla tekintetében az ügyfél
azonosítása megtörtént, és az ügyfél által az ügyfélszámla, az értékpapírszámla és az értékpapír
letéti számla vonatkozásában megadott adatok a valóságnak megfelelnek. A megkeresett szolgáltató
az adatigénylést 8 napon belül teljesíti. Ha a megkeresett szolgáltató az ügyfél számára fizetési
számlát nem vezet, köteles az ügyfélszámlát, értékpapírszámlát és értékpapír letéti számlát vezető
szolgáltató által az adatigénylés során megküldött adatokat az adatigénylés teljesítését követően
haladéktalanul törölni.
18. §
(1)	Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató külföldi székhelyű
szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítését megelőzően köteles
20
  a)	a külföldi székhelyű szolgáltatóról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen
  alkalmazott eszközrendszere felmérése és értékelése céljából feltáró elemzést készíteni;
  b)	meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához
  közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint
  a levelezőszámlához történő közvetlen hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és
  c)	meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó
  ügyfél-átvilágítási adatokat.
(2)	Külföldi székhelyű szolgáltatóval levelező kapcsolat létesítésére csak az 1. § (1) bekezdés a) és
b)	pontjában meghatározott szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője
jóváhagyását követően kerülhet sor.
(3)	Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató nem létesíthet és nem tarthat
fenn levelező kapcsolatot fiktív bankkal, továbbá olyan szolgáltatóval, amely fiktív bankkal
levelező kapcsolatot tart fenn.
(4)	Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató jogosult kockázatérzékenységi
megközelítés alapján meghatározni, hogy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező
szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése előtt alkalmazza-e a 18.§ (1)-(2) bekezdésében
meghatározott fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
19.	§
(1)	A természetes személy ügyfél köteles a szolgáltató részére személyes megjelenéssel írásbeli
nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltett, biztonságos, védett, az 5. §-ban
meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus
hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a
természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell,
hogy a 4. § (2) bekezdés mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(2)	Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, az (1) bekezdésben
meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó
információkat.
(3)	A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat jogszabály
alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő
ellenőrzése érdekében.
(4)	A kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére
kizárólag a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását
követően kerülhet sor.
(5)	A szolgáltató a kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat 11. § (1) bekezdésében
meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban
21
meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre.
(6)	Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) és
(2)	bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan
hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől
törvény alapján adatigénylésre jogosult.
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is
rögzíteni, hogy az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1)
bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.
20. §
(1)	Az ügyfél köteles a biztosító részére a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó
biztosítások esetén személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által
üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által
meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra
vonatkozóan, hogy a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító
szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e.
Ha a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult
kiemelt közszereplőnek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2) bekezdésének
mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
(2)	Az ügyfél az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az üzleti kapcsolat létesítését
követően is megteheti. Ebben az esetben a nyilatkozat megtételének a kifizetéssel egyidejűleg vagy
azt megelőzően kell megtörténnie, illetve azzal egyidejűleg vagy azt megelőzően, hogy a biztosítás
egészben vagy részben engedményezésre kerül.
(3)	A szolgáltató - ha az (1) bekezdés alapján megtett nyilatkozat valódisága kérdéses - köteles
intézkedéseket tenni a nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan
hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.
(4)	A kiemelt közszereplő esetén az üzleti kapcsolat létesítésére kizárólag a szolgáltató 65. § szerinti
belső szabályzatában meghatározott vezetője tájékoztatását követően kerülhet sor.
(5)	A szolgáltató a kiemelt közszereplővel létesített üzleti kapcsolat 11. § (1) bekezdésében
meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban
meghatározott megerősített eljárásban hajtja végre.
(6)	Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása mellőzhető, ha a szolgáltató az (1)
bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a nyilvánosan
hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől
törvény alapján adatigénylésre jogosult.
22
(7)	A (6) bekezdésben meghatározott esetben a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt is
rögzíteni, hogy az (1) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésére az ügyfél (1) bekezdésben
meghatározott nyilatkoztatása mellőzésével került sor.
21. §
(1)	Háromszázezer forintot elérő, illetve azt meghaladó összegű pénzváltás esetén a hitelintézet és a
pénzváltó iroda köteles az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a
képviselőt a 7. § (2) bekezdésében szereplő valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani, és
személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni, köteles továbbá a 8-10. §-ban meghatározott
ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezni.
(2)	Az ügyleti bizonylaton a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ag) alpontjában és b) pont ba) és bb),
valamint bf) alpontjában felsorolt adatokat kell feltüntetni.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással
ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a háromszázezer
forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani,
amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a háromszázezer forintot.
7.	Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések
22.	§
(1)	A szolgáltató jogosult elfogadni a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét, ha
az ügyfél-átvilágítást
a)	Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel vagy
telephellyel rendelkező szolgáltató végezte el, vagy
b)	olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató
végezte el, amely megfelel a (3) bekezdésben meghatározott követelményeknek.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a 7-10. §-ban meghatározott követelmények
teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás
eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.
(3)	Ha az ügyfél-átvilágítást harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel
rendelkező szolgáltató végezte el, annak eredménye abban az esetben fogadható el a (1)
bekezdésben meghatározottak szerint, ha a szolgáltató
a)	az e törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási
követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e törvényben megállapított vagy azokkal
egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy
b)	székhelye, fióktelepe vagy telephelye olyan harmadik országban van, amely az e törvényben
meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.
23
(4)	A szolgáltató nem jogosult elfogadni a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményét,
ha az ügyfél-átvilágítást olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel
rendelkező szolgáltató végezte el, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot
jelentő harmadik országnak minősül.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-
átvilágítás eredményének a Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában
székhellyel rendelkező szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot
jelentő harmadik országban található fióktelepétől és leányvállalatától történő átvételére, ha a
fióktelep vagy leányvállalat megfelel a 62. §-ban meghatározott csoportszintű politikáknak és
eljárásoknak.
23.	§
(1)	A 22. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató a 7-10. §-ban meghatározott
ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén
jogosult más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.
(2)	A 22. § (1) bekezdésében meghatározott esetben és a 22. § (3) bekezdésében meghatározott
feltételek fennállása esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az ügyfél-
átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató az ügyfél-átvilágítás eredményének a rendelkezésére
bocsátásáról megállapodott, az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás
eredményét elfogadó szolgáltató írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása
és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra
vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát - az érintett ügyfél hozzájárulása esetén - haladéktalanul
köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani.
24.	§
A 22. § és a 23. § rendelkezéseit nem kell alkalmazni a szerződéses jogviszonyon alapuló
kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre. A 7-10. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás
eredményének rendelkezésre bocsátása és elfogadása vonatkozásában a kiszervezett tevékenységet
végző, illetve az ügynök a szolgáltató részének minősül.
8.	Tényleges tulajdonosi információk központi nyilvántartása
25.	§
(1)	A szolgáltató a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél, illetve a
bizalmi vagyonkezelő ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozóan a 9. § alapján rögzített és
ellenőrzött adatokat köteles haladéktalanul továbbítani az adatok tárolása céljából külön jogszabály
alapján létrehozott központi nyilvántartás számára, feltéve, hogy az adatok e központi
nyilvántartásban nem szerepelnek.
24
(2)	A pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, a terrorizmust elhárító szerv, a
nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül, az e törvényben foglalt
feladatai ellátása érdekében az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv és a 7-12. §-ban
meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása céljából a szolgáltató közvetlen
hozzáféréssel adatot igényelhet az (1) bekezdés szerinti központi nyilvántartásból.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti központi nyilvántartásból - a bizalmi vagyonkezelő tényleges
tulajdonosára vonatkozó e törvényben meghatározott adatok kivételével - harmadik személy egyedi
adatszolgáltatás keretében - kizárólag a felhasználás céljához feltétlenül szükséges mértékben -
adatot igényelhet, ha
a)	az adat felhasználásának célját és az adat megismeréséhez fűződő, pénzmosás és terrorizmus-
finanszírozás elleni küzdelemhez kapcsolódó jogos érdekét okirattal igazolja, és
b)	jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében az szükséges, továbbá
c)	a központi nyilvántartás létrehozásáról szóló külön jogszabályban előírt feltételeknek megfelel.
(4)	Az adatok megismerése nem járhat az adatigényléssel érintett személy személyiségi jogainak,
magánélethez való jogának aránytalan sérelmével.
(5)	A (2) és (3) bekezdéstől eltérően a szolgáltatónak - kivéve az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l)
pontjában meghatározott szolgáltatót - valamint harmadik személynek az (1) bekezdés szerinti
központi nyilvántartáshoz való hozzáférése kivételesen, eseti jelleggel, részlegesen vagy teljesen
korlátozható, ha:
a)	a tényleges tulajdonos adataihoz való hozzáférés a tényleges tulajdonos személye vagy
vagyona elleni bűncselekmény elkövetésének veszélyével járna;
b)	a tényleges tulajdonos kiskorú személy vagy egyéb okból cselekvőképtelen.
(6)	A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges
tulajdonosára vonatkozó 9. §-ban előírt adatok, információk nyilvántartásával kapcsolatos
részletszabályokat a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartásáról szóló jogszabály
tartalmazza.
9.	A pénzátutalásokat kísérő adatok
26.	§
(1)	A Rendelet 8. cikke és 12. cikke által meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás
elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóság a Felügyelet, az
MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység.
(2)	A Rendelet 14. cikke által meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni
küzdelem területén illetékes tagállami hatóság a Felügyelet és a pénzügyi információs egység.
(3)	A szolgáltató a Rendelet 14. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (2)
bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet 4. cikke szerinti, a
25
fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó adatokat.
(4)	A szolgáltató a Rendelet 4. cikke szerinti, a fizető félre és a kedvezményezettre vonatkozó
adatokat az 57. §-ban és az 58. §-ban meghatározottak szerint köteles megőrizni.
(5)	A Rendelet 17. cikk (4) és (7) bekezdése, valamint a 19-22. cikke által meghatározott illetékes
hatóság a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység.
(6)	Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései
szerint, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban:
MNBtv.) meghatározott eltérésekkel, továbbá a pénzügyi információs egység a közigazgatási
hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.
(7)	A Rendelet előírásainak megsértése, illetve a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem
megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet a jogsértés súlyával arányosan a 69. § (1) bekezdésében
meghatározott intézkedéseket alkalmazza, továbbá megtiltja a szolgáltatónak a jogsértő állapot
fennállása alatt a pénzátutalási tevékenység végzését.
(8)	A 69. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott bírság kiszabásának van helye azzal a
szolgáltatóval szemben, amely a Rendeletben, továbbá a Felügyelet határozatában foglaltak
teljesítését elmulasztja, késedelmesen vagy hiányosan teljesíti.
(9)	A Rendelet előírásainak megsértése, illetve a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem
megfelelő teljesítése esetén a pénzügyi információs egység a jogsértés súlyával arányosan a 69. §
(1)	bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazza.
(10)	A Rendelet előírásainak megsértése és a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem
megfelelő teljesítése esetén a Felügyelet és a pénzügyi információs egység a jogi személyek és a
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vonatkozásában a 69. § (6) és (7) bekezdésében
meghatározottak szerint jár el.
(11)	A Rendelet előírásainak megsértése és a Rendeletben meghatározott kötelezettségek nem
megfelelő teljesítése esetén a szolgáltató a Felügyelet és a pénzügyi információs egység felé a 72. §-
ban meghatározottak alapján tesz bejelentést.
(12)	A Rendelet 2. cikk (5) bekezdésében, 5. cikk (2) bekezdésében, 6. cikk (2) bekezdésében,
továbbá a 7. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg euró
értékének kiszámításakor a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által
közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek
esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás
átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.
(13)	A szolgáltató nem köteles alkalmazni a Rendelet előírásait az olyan Magyarországon belüli
pénzátutalásokra, amelyek megfelelnek a Rendelet 2. cikk (5) bekezdésében meghatározott
feltételeknek.
26
10. Kockázatértékelés
27.	§
(1)	Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a
szolgáltató köteles az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél,
termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján - a szolgáltató jellegével és méretével
arányos - belső kockázatértékelést készíteni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés elkészítéséhez a szolgáltató köteles
kockázatainak megállapítása és értékelése céljából azonosítani és értékelni az üzleti kapcsolat vagy
ügyleti megbízás jellegével és összegével, az ügyféllel, termékkel, szolgáltatással, földrajzi
területtel és alkalmazott eszközzel kapcsolatos kockázati tényezőket.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelést a szolgáltató köteles írásban
rögzíteni, naprakészen tartani és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani az engedélyezési,
illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.
(4)	A belső kockázatértékelés elkészítése mellőzhető abban az esetben, ha az 5. §-ban meghatározott
felügyeletet ellátó szerv a szolgáltató részére rendelkezésre bocsátott útmutatóban ezt a lehetőséget
biztosítja.
(5)	Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés alapján a szolgáltató köteles az üzleti
kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél, termék, szolgáltatás,
alkalmazott eszköz körülményei alapján a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatban - a
szolgáltató jellegével és méretével arányos - belső eljárásrendet meghatározni a kockázatok
csökkentése és kezelése érdekében.
(6)	Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés elkészítéséhez, továbbá a kockázatok
csökkentése és kezelése érdekében a szolgáltató köteles figyelembe venni a nemzeti
kockázatértékelés eredményét.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott belső kockázatértékelés és az (5) bekezdésben meghatározott
belső eljárásrend alkalmazására a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott
vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor.
(8)	A belső kockázatértékelés elkészítésére kötelezett szolgáltató köteles a pénzmosási és a
terrorizmus-finanszírozási kockázatokat nyomon követni, a belső eljárásrendet szükség esetén
felülvizsgálni és a szolgáltató 65. § szerinti belső szabályzatában meghatározott vezetője
jóváhagyását követően módosítani.
28.	§
(1)	A 66. §-ban meghatározott felügyeleti tevékenység gyakorlásához az 5. §-ban meghatározott
27
felügyeletet ellátó szerv köteles a szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a
szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei
alapján - a szolgáltató jellegével és méretével arányosan - felügyeleti kockázatértékelést készíteni.
(2)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv feltárja a szolgáltatóra vagy szektorra
jellemző ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján fennálló pénzmosási
és terrorizmus-finanszírozási kockázatokat, felhasználva ehhez a 27. § alapján rendelkezésre álló
valamennyi információt.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott felügyeleti kockázatértékelés elkészítéséhez az 5. §-ban
meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles figyelembe venni a nemzeti kockázatértékelés
eredményét.
(4)	A 66. §-ban meghatározott felügyeleti tevékenység gyakorlásához a felügyeleti
kockázatértékelés figyelembevételével az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles a
szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző ügyfél,
termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján - a szolgáltató jellegével és méretével
arányosan - felügyeleti eljárásrendet készíteni.
(5)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az általa felügyelt szektort érintő, a
kockázatértékelésben már feltárt pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatok változását
figyelemmel kíséri, és a még nem azonosított kockázatokat feltárja. Ennek figyelembevételével a
kockázatértékelését aktualizálj a.
29.	§
A pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a koordinált nemzeti kockázatértékelés eredményeiről.
11.	A bejelentési kötelezettség
30.	§
(1)	A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja
a)	pénzmosásra,
b)	terrorizmus finanszírozására, vagy
c)	dolog büntetendő cselekményből való származására
utaló adat, tény, körülmény (a továbbiakban együtt: bejelentés alapjául szolgáló adat, tény,
körülmény) felmerülése esetén köteles a 31. § (1) bekezdésében megjelölt személynek
haladéktalanul bejelentést (a továbbiakban: bejelentés) tenni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentésnek tartalmaznia kell
a)	a szolgáltató által a 7-14. § alapján rögzített adatokat,
b)	a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény részletes ismertetését és
28
  c)	a bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt alátámasztó dokumentumokat,
  amennyiben azok rendelkezésre állnak.
(3)	A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja pénzmosásra, terrorizmus
finanszírozására vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló adat, tény,
körülmény felmerülését a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyleti megbízás és az ügyfél által
kezdeményezett, de végre nem hajtott ügyleti megbízás esetében, valamint a 13. § (7) bekezdésében
meghatározott esetben is köteles vizsgálni.
31.	§
(1)	A szolgáltató köteles kijelölni - a szervezet sajátosságától, különösen annak méretétől és a
vezetői szintek számától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki a
szolgáltató vezetőjétől, foglalkoztatottjától és segítő családtagjától érkező bejelentést a pénzügyi
információs egységnek haladéktalanul továbbítja. A kijelölt személy a szolgáltató vezetője,
alkalmazottja vagy segítő családtagja lehet.
(2)	A szolgáltató a kijelölt személy nevéről, beosztásáról, elérhetőségéről a tevékenysége
megkezdésétől, az ezekben bekövetkezett változásról a változástól számított öt munkanapon belül
köteles tájékoztatni a pénzügyi információs egységet.
(3)	A szolgáltató nevében a kijelölt személy a bejelentést a pénzügyi információs egységnek
védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi
információs egység elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést küldő
szolgáltatót.
32.	§
(1)	A 31. § (1) bekezdése szerinti bejelentésnek a 31. § (3) bekezdés szerinti továbbításáig a
szolgáltató nem teljesítheti az ügyleti megbízást.
(2)	Amennyiben az ügyleti megbízás (1) bekezdés szerinti nem teljesítése nem lehetséges, vagy a
bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a kedvezményezett nyomon
követését veszélyeztetné, a szolgáltató nevében a kijelölt személy az ügyleti megbízás végrehajtása
után továbbítja a 31. § (3) bekezdése alapján a bejelentést.
33.	§
A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja - beleértve a kijelölt személyt - (a
továbbiakban együtt: a bejelentő), valamint a szolgáltató tekintetében - jóhiszeműség esetén - a
bejelentés megtétele nem eredményezi jogszabály vagy szerződés által adatközlés vonatkozásában
előírt korlátozás megszegését, illetve nem keletkeztet polgári jogi vagy büntetőjogi felelősséget
akkor sem, ha a bejelentés megtétele utóbb megalapozatlannak bizonyul.
29
34. §
(1)	A szolgáltató felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, ha az ügyleti megbízással
kapcsolatban olyan bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény merül fel, amely
ellenőrzéséhez a szolgáltató a pénzügyi információs egység azonnali intézkedését látja
szükségesnek. A szolgáltató ebben az esetben haladéktalanul köteles bejelentést tenni a pénzügyi
információs egységnek annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse.
(2)	A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott ügyleti megbízás felfüggesztését az ügyfél által
igénybe vett szolgáltatást érintő, az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügyleti megbízás
felfüggesztésével is teljesítheti. Ebben az esetben a szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott
bejelentésében felhívja erre a pénzügyi információs egység figyelmét.
(3)	A pénzügyi információs egység - a 48. § (1) bekezdésében meghatározott hatóság ilyen tartalmú
megkeresése esetén - bűnmegelőzési, bűnfelderítési vagy nyomozási érdekre hivatkozással írásban
kötelezheti a szolgáltatót, hogy az a felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi információs egység
által meghatározott ügyleti megbízásokat végrehajtsa.
(4)	A szolgáltató teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egység a 35.
§ (4) bekezdés b) pontja szerint értesíti, vagy ha a felfüggesztést követően a 35. § (2) és (3)
bekezdésben meghatározott időtartam a pénzügyi információs egység értesítése nélkül eltelt.
(5)	A szolgáltatónak az ügyleti megbízás felfüggesztésével kapcsolatban meg kell felelnie az 5. §-
ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban foglaltaknak.
35.	§
(1)	A szolgáltató felfüggeszti a pénzügyi információs egység rendelkezésének megfelelően az
ügyleti megbízások végrehajtását, ha a pénzügyi információs egység az ügyleti megbízással
kapcsolatban vagy a szolgáltató ügyfelével összefüggésben bejelentés alapjául szolgáló adatról,
tényről, körülményről írásban értesíti a szolgáltatót.
(2)	A pénzügyi információs egység a 34. § (1) bekezdés szerinti bejelentés megtétele, valamint az
(1)	bekezdés szerinti értesítés napját követő négy munkanapon belül megvizsgálja a
felfüggesztéssel kapcsolatos bejelentés alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt, illetve a 48. §
(1)	bekezdésében meghatározott információtovábbítás szükségességét.
(3)	A pénzügyi információs egység jogosult a (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatát egy
alkalommal további három munkanappal meghosszabbítani, amennyiben az a 48. § (1)
bekezdésében meghatározott információtovábbításhoz szükséges.
(4)	A pénzügyi információs egység a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban értesíti
a szolgáltatót, ha
  a)	a (3) bekezdés alapján a vizsgálatot meghosszabbítja,
30
b)	az ügyleti megbízás a pénzügyi információs egység vizsgálata befejezése előtt is teljesíthető.
36.	§
A szolgáltatót és a pénzügyi információs egységet - jóhiszeműsége esetén - akkor sem terheli
polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség az ügyleti megbízások teljesítésének 34. § (1) bekezdés,
illetve 35. § (1) bekezdés szerinti felfüggesztéséért, ha az utóbb - a 34. § (4) bekezdése alapján -
teljesíthető.
37.	§
(1)	Ha az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek a felügyeleti tevékenysége során
bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény jut a tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja
a pénzügyi információs egységet.
(2)	Ha a vámhatóságnak a vámhatáron lebonyolítandó áru- és utasforgalom ellenőrzése során
bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény jut a tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja
a pénzügyi információs egységet.
12.	A pénzügyi információs egység
38.	§
(1)	A pénzügyi információs egység a pénzmosás, és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem,
valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából
elemző-értékelő tevékenységet folytat, amelynek keretében operatív és stratégiai elemzést végez.
(2)	A pénzügyi információs egység a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetén belül, de az e
törvényben meghatározott feladatkörében függetlenül működik.
39.	§
A pénzügyi információs egység bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény felmerülése
esetén a 48. § (1) bekezdésében és a 49. § (1) bekezdésében meghatározott információtovábbítás
teljesítése céljából operatív elemzést végez. A pénzügyi információs egység az operatív elemzése
során:
a)	összeveti a nemzeti kockázatértékelésben meghatározott kockázatok figyelembevételével a 40.
§-ban meghatározottak szerint kapott információkat az elemző-értékelő tevékenység céljából
kezelt adatokkal, és automatizált kockázatelemzést végez;
b)	összeveti az e törvény, valamint a Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét
elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: készpénz
ellenőrzéséről szóló törvény) alapján tudomására jutott információt, azon adatbázisok adatait,
31
 amelyekhez közvetlen hozzáféréssel rendelkezik, a nyilvános vagy bárki számára hozzáférhető
 adatokat, valamint az e törvény alapján beszerezhető adatokat, valamint az azok között fennálló
 összefüggéseket feltárja, értelmezi;
 c)	nyomon követi az a) pontban meghatározott adatokkal összefüggő pénzügyi műveleteket,
 folyamatokat, valamint az üzleti kapcsolatokat, ügyleti megbízásokat megvizsgálja;
 d)	dönt a 34. § (3) bekezdésében, a 35. § (4) bekezdésében, a 42-44. §-ban és a 46. §-ban
 meghatározottak végrehajtásának szükségességéről;
 e)	dönt az 49. §-ban meghatározott nemzetközi információcsere és együttműködés keretében
 alkalmazható intézkedésekről;
 f)	megállapításokat tesz, következtetéseket von le a 48. § (1) bekezdésében meghatározott
 információtovábbítás érdekében.
40.	§
 Az operatív elemzés
  a)	a szolgáltató bejelentése;
 b)	a szolgáltató 34. § (1) bekezdésében meghatározott ügyleti megbízás felfüggesztésével
 kapcsolatos bejelentése;
 c)	az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, illetve vámhatóság 37. §-ban meghatározott
 tájékoztatása;
 d)	a 48. § (1) bekezdésben felsorolt hatóságok 48. § (4) bekezdésében meghatározott információ
 szolgáltatására vonatkozó igénylése;
 e)	a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény 4. § (3) bekezdése alapján a vámhatóság által
 továbbított információ;
 f)	az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
 intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott a pénzügyi és vagyoni korlátozó
 intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint a pénzeszközök átutalására vonatkozó
 korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv adatigénylése, illetve bejelentés alapjául
 szolgáló adat, tény, körülmény miatt tett tájékoztatása;
 g)	a 49. § (1) bekezdésében meghatározott külföldi pénzügyi információs egységgel folytatott
 nemzetközi információcsere és együttműködés különböző formái
 alapján indul meg.
41.	§
 (1)	A pénzügyi információs egység a stratégiai elemzése során vizsgálja a pénzmosás és a
 terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos folyamatokat és jellemzőket.
 (2)	A pénzügyi információs egység tájékoztatást küldhet a stratégiai elemzés eredményéről a 48. §-
 ban meghatározott szerveknek, valamint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerveknek,
 feltéve, hogy a szerv törvény alapján jogosult az adat kezelésére, és az hatásköre gyakorlásához,
 illetve feladatai ellátásához szükséges.
32
42. §
(1)	A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához
szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni a szolgáltató által kezelt bármely adatot,
ideértve a fizetési, biztosítási, bank-, értékpapír-, pénztártitkot vagy foglalkoztatói nyugdíjtitkot,
valamint üzleti titkot.
(2)	A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához
szükséges mértékben megkereséssel fordulhat az (1) bekezdésben meghatározott adat és titok
megismerése érdekében a szolgáltatóhoz, amely köteles a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a
pénzügyi információs egység részére megküldeni.
(3)	A szolgáltató köteles biztosítani a pénzügyi információs egység megkeresésének teljes körű,
gyors és biztonságos csatornákon keresztüli teljesítését.
43.	§
(1)	A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához
szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni a központi államigazgatási szerv, a bíróság, és
az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot, ideértve az adótitkot, illetve
vámtitkot képező adatot.
(2)	A központi államigazgatási szerv, a bíróság és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó
szerv köteles a pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében kért (1) bekezdésben
meghatározott adatot, titkot a pénzügyi információs egység rendelkezésére bocsátani.
44.	§
(1)	A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához
szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni nyomozó hatóság, ügyészség,
nemzetbiztonsági szolgálat, rendőrségről szóló törvényben meghatározott, a belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv által kezelt adatot.
(2)	A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében adat szolgáltatását kérheti az (1)
bekezdésben meghatározott szervtől, amelynek átadását a megkeresett szerv - a (4) bekezdésben
meghatározott eset kivételével - nem tagadhatja meg.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás igénylése mellett a pénzügyi információs
egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához szükséges mértékben közvetlen
hozzáféréssel adatot vehet át a NAV nyomozó hatósága adatbázisából. A közvetlen hozzáférést a
NAV nyomozó hatósága biztosítja.
(4)	A (2) bekezdés alapján megkeresett szerv vezetője kivételesen megtagadhatja az
33
adatszolgáltatást, illetve kizárhatja a (3) bekezdés alapján biztosított közvetlen hozzáférést, ha
a)	az adatszolgáltatás vagy közvetlen hozzáférés biztosítása;
      aa)	folyamatban lévő nyomozás, titkos információgyűjtés vagy titkos adatszerzés érdekét
      sérti;
      ab)	nemzetbiztonsági érdeket sért;
b)	az adatátadás nemzetközi egyezménybe ütközik;
c)	külföldi titkosszolgálattól származó adat vonatkozásában az adatot szolgáltató külföldi
titkosszolgálat az adat átadásához nem járul hozzá; vagy
d)	az adatátadáshoz a nemzetközi közös nyomozócsoportban vagy bűnfelderítő-csoportban
résztvevő tagállam nem járul hozzá.
(5)	Az (2) bekezdés alapján megkeresett szerv vezetője az átadott adatnak e törvény 48. § (1)
bekezdésében és 49. § (1) bekezdésében meghatározott szerv részére történő továbbítását
a)	megtilthatja;
b)	korlátozhatja;
c)	előzetes hozzájárulásához kötheti.
45.	§
(1)	A 42. §-ban és a 43. §-ban, valamint a 44. § (2) bekezdésében meghatározott adat
szolgáltatásának teljesítésére a pénzügyi információs egység legalább nyolc-, legfeljebb harminc
napos határidőt állapíthat meg. A megkeresett a megállapított határidő alatt köteles az adat
szolgáltatását teljesíteni vagy a teljesítés akadályát közölni.
(2)	A 42. §-ban és a 43. §-ban, valamint a 44. § (2) bekezdésében meghatározott adat
szolgáltatásának teljesítésére a 34. § (1) bekezdésében és a 35. § (1) bekezdésében meghatározott
felfüggesztés időtartama alatt a pénzügyi információs egység - indokolt esetben - az (1) bekezdés
szerinti határidőnél rövidebb határidőt is megállapíthat.
(3)	A pénzügyi információs egység a 42. §-ban és a 43. §-ban, valamint a 44. § (2) bekezdésében
meghatározott megkeresésben megjelöli az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét.
(4)	Ha a pénzügyi információs egység megkeresése személyes adatok közlésére vonatkozik, az csak
annyi és olyan személyes adatra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához
elengedhetetlenül szükséges.
46.	§
(1)	A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében központi államigazgatási szerv
hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatására tehet javaslatot az eljárás megindításához, lefolytatásához
szükséges és az eljárást lefolytató szerv által kezelhető adatok megküldésével. Az eljárás
lefolytatása céljából megkeresett központi államigazgatási szerv a megküldött információk
felhasználásának eredményéről, illetve - ha a javasolt eljárás lefolytatására sor került - az eljárás
34
jogerős befejezését követően az eljárás eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi
információs egységet.
(2)	A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében tájékoztatást küldhet az 5. §-ban
meghatározott felügyeletet ellátó szerv, illetve cégbíróság hatáskörébe tartozó eljárás
lefolytatásához szükséges és az eljárást lefolytató szerv által kezelhető adatok megküldésével.
(3)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, illetve a cégbíróság a tájékoztatásban
megküldött információk felhasználásának eredményéről a tárgyévet követő év március 31. napjáig
tájékoztatja a pénzügyi információs egységet.
47.	§
A pénzügyi információs egység a 42-44. § és a 46. § alapján tudomására jutott adatot, titkot csak a
48. § (1) bekezdésében és a 49. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, a 39. §-ban
meghatározott operatív elemzésének ellátása érdekében használhatja fel.
48.	§
(1)	A pénzügyi információs egység az operatív elemzése eredményét kizárólag a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének,
felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából továbbíthatja:
a)	a nyomozó hatóság;
b)	az ügyészség;
c)	a bíróság;
d)	a nemzetbiztonsági szolgálat;
e)	a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési
feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv
részére.
(2)	A pénzügyi információs egység az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott
feladatai ellátásához adatokat adhat át a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért
felelős szervnek.
(3)	A pénzügyi információs egység az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján vezetett adattovábbítási
nyilvántartásban rögzített adatokat az információ továbbításától számított húsz évig köteles
megőrizni.
(4)	A pénzügyi információs egység adatkezelési rendszeréből az (1) bekezdésben meghatározott
hatóságok törvényben meghatározott feladataik teljesítése érdekében, azok teljesítéséhez szükséges
mértékben a cél megjelölésével megkeresést küldhetnek.
35
(5)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hatóságok visszajelzést küldenek a pénzügyi
információs egységnek az operatív elemzés eredményének hasznosulásáról, és az említett eredmény
alapján a lefolytatott eljárás befejezésének módjáról, valamint - amennyiben értelmezhető - a
büntetendő alapcselekmény megnevezéséről.
(6)	A pénzügyi információs egység az 49. § (1) bekezdése alapján tudomására jutott és az (1)
bekezdés alapján továbbított információ felhasználását az 53. § (1) bekezdésében meghatározottak
biztosítása céljából
a)	megtilthatja;
b)	korlátozhatja;
c)	előzetes hozzájárulásához kötheti.
49.	§
(1)	A pénzügyi információs egység jogosult a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni
küzdelem, valamint bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése
céljából önállóan nemzetközi információcserét és együttműködést folytatni külföldi pénzügyi
információs egységgel, illetve a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény
rendelkezéseinek megfelelően az Europollal.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott nemzetközi információcsere és együttműködés arra az esetre
is kiterjed, ha az esetlegesen elkövetett, pénzmosáshoz kapcsolódó büntetendő alapcselekmény jogi
minősítése az információcsere időpontjában még nem ismert.
(3)	A pénzügyi információs egység a nemzetközi információcsere és együttműködés keretében - a
Pénzügyi Akciócsoport ajánlásainak és az Egmont Csoport iránymutatásainak megfelelő - védett
elektronikus csatornákat használ.
(4)	A pénzügyi információs egység a nemzetközi információcsere és együttműködés során
figyelembe veszi a Pénzügyi Akciócsoport ajánlásait és az Egmont Csoport iránymutatásait.
(5)	A pénzügyi információs egység jogosult külföldi pénzügyi információs egységgel
együttműködési megállapodást kötni, amennyiben az elősegíti az információcsere és az
együttműködés (1) bekezdés szerinti folytatását.
50.	§
(1)	A pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében a 49. §-nak
megfelelően megkeresést küldhet külföldi pénzügyi információs egységnek, valamint az
Europolnak.
(2)	A megkeresés minden olyan, a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem
szempontjából lényeges tényt, információt - az azokkal összefüggő természetes és jogi személlyel,
illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel kapcsolatos adatot - tartalmaz, amely a
36
külföldi pénzügyi információs egység tevékenységéhez, illetve a megkeresés eredményes
megválaszolásához feltétlenül szükséges. A megkeresésben meg kell jelölni annak indokát, valamint
a kért információk felhasználásának módját.
(3)	Amennyiben a pénzügyi információs egység olyan szolgáltatónak küldene megkeresést a 42. §
alapján, amely Magyarország területén szolgáltatást nyújt, de Magyarországon székhellyel,
telephellyel vagy fiókteleppel nem rendelkezik, akkor a pénzügyi információs egység a megkeresést
azon tagállam pénzügyi információs egységéhez küldi meg, ahol a szolgáltató székhellyel,
telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik.
51.	§
(1)	A pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében a 49. §-nak
megfelelően tájékoztatást küldhet külföldi pénzügyi információs egységnek, valamint az
Europolnak.
(2)	A tájékoztatás az 50. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat megfelelően tartalmazza. A
tájékoztatásban meg kell jelölni annak indokát, valamint a továbbított információk felhasználásának
módját.
(3)	Ha e törvény vagy a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján a pénzügyi információs
egység olyan bejelentést vagy információt kap, amely az Európai Unió más tagállamát érinti, a
pénzügyi információs egység haladéktalanul tájékoztatást küld az érintett tagállam pénzügyi
információs egységének.
52.	§
(1)	A pénzügyi információs egység nemzetközi információcsere és együttműködés keretében az e
törvény, valamint a készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján tudomására jutott információt
továbbíthatja a külföldi pénzügyi információs egység, valamint az Europol részére.
(2)	A pénzügyi információs egység a külföldi pénzügyi információs egység információcsere iránti
megkeresésének megválaszolását, illetve az azzal kapcsolatos tájékoztatást megtagadja, ha
a)	a teljesítés Magyarország alapvető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdekét sérti;
b)	a teljesítés a magyar joggal ellentétes;
c)	az információ csak az információ birtokosának hozzájárulásával adható át, és ezen
hozzájárulás hiányzik,
d)	az információ csak a külföldi pénzügyi információs egység vagy az Europol hozzájárulásával
adható át, és ezen hozzájárulás hiányzik.
(3)	A pénzügyi információs egység nem tagadhatja meg a nemzetközi információcserét és az
együttműködést arra tekintettel, hogy az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak
a jogában az adóbűncselekmény jogi szabályozása a magyar jogtól eltér.
37
(4)	A pénzügyi információs egység az általa a külföldi pénzügyi információs egység részére
továbbított információ felhasználását korlátozhatja vagy feltételhez kötheti.
(5)	A pénzügyi információs egység haladéktalanul és a lehető legszéleskörűbb hozzájárulását adja a
megküldött információnak a külföldi pénzügyi információs egység által a külföldi illetékes
hatóságok felé történő továbbításához. A pénzügyi információs egység a hozzájárulását csak akkor
tagadhatja meg, ha az
a)	kívül esik e törvény alkalmazási körén;
b)	a nyomozás eredményes lefolytatását veszélyezteti;
c)	csak külföldi pénzügyi információs egység hozzájárulásával adható meg, és ezen hozzájárulás
hiányzik;
d)	a (2) bekezdésben meghatározott megtagadásnak van helye, de az az információ átadásának
pillanatában még nem volt ismert;
e)	jogos érdek súlyos sérelemével jár.
(6)	A pénzügyi információs egység a hozzájárulás megtagadását megfelelően indokolja.
53.	§
(1)	A pénzügyi információs egység a nemzetközi információcsere és együttműködés keretében
szerzett információkat kizárólag arra a célra használhatja fel, amire az információt a megkeresésben
előzetesen kérte és kapta, vagy amelyre a külföldi pénzügyi információs egység tájékoztatásában az
információt átadta. Minden előzetesen jóvá nem hagyott felhasználáshoz vagy
információtovábbításhoz az információt küldő külföldi pénzügyi információs egység előzetes
hozzájárulása szükséges.
(2)	A pénzügyi információs egység a nemzetközi információcsere és együttműködés keretében
szerzett információkat kizárólag az e törvényben meghatározott célokból használhatja fel.
(3)	A pénzügyi információs egység az Európai Unió más tagállamainak pénzügyi információs
egységei tekintetében az 50. §-ban és az 51. §-ban meghatározott formáktól eltérő, de a 49. § (4)
bekezdésének megfelelő információcsere-mechanizmust is alkalmazhat, ha a mechanizmus célja a
nemzetközi információcsere felgyorsítása vagy előkészítése.
(4)	Alkalmazható technológiának minősül a személyes adatok teljes védelmét, titkosítását, valamint
az Európai Unió más tagállamainak pénzügyi információs egységei által kezelt személyes adatok
titkosított módon történő összevetését megvalósító technológia is.
13.	A felfedés tilalma
54.	§
(1)	A bejelentés és az adatszolgáltatás teljesítéséről, annak tartalmáról, az elemző-értékelő
tevékenységről, az ügyleti megbízás teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztéséről, a
38
bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás, az
ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő, a pénzügyi információs egység,
valamint a 42. § (2) bekezdése és a 75. § (2) bekezdése alapján megkeresett szolgáltató, a 43. § (2)
bekezdése alapján megkeresett hatóság, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
foganatosításáért felelős szerv, valamint a 44. § és a 46. § alapján megkeresett hatóság tájékoztatást
nem adhat, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő
személye titokban maradjon.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az 5. §-ban meghatározott
felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására, a 42. § (2) bekezdése és a 75. § (2)
bekezdése alapján a szolgáltató megkeresésére, a 43. § (2) bekezdésében, 44. § és a 46. §-ban
meghatározott szerv megkeresésére, a 41. § (2) bekezdésében meghatározott tájékoztatásra,
valamint a 48. §-ban és a 49. §-ban meghatározott információ továbbítására.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a hitelintézetek és pénzügyi
szolgáltatók között megvalósuló adattovábbításra, továbbá ezen intézmények és harmadik
országokban található fióktelepeik és többségi tulajdonú leányvállalataik között megvalósuló
adattovábbításra, ha ezek a fióktelepek és többségi tulajdonú leányvállalatok maradéktalanul
megfelelnek a 62. § -ban meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.
(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információk felfedésére a
tagállambeli vagy olyan harmadik országbeli, az 1. § (1) bekezdés g) és h), valamint l) pontjában
meghatározott szolgáltatók között, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű
követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket ugyanazon jogi
személyen vagy egy hálózaton belül folytatják.
(5)	Az 1. § (1) bekezdés a)-e), g) és h), valamint l) pontjában meghatározott szolgáltató esetében az
(1)	bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két
vagy több szolgáltató között, feltéve, hogy
  a)	az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon, két vagy több kötelezett szolgáltatót érintő
  ügyleti megbízásra vonatkoznak,
  b)	a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik e törvény hatálya alá tartozó
  tevékenységet folytat, és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban
  honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók,
  c)	az érintett szolgáltatók az 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon
  tevékenységet végzik, és
  d)	a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a belföldi követelményekkel
  egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.
55.	§
Az 54. §-ban rögzített korlátozás hatálya kiterjed az ügyfélnek a 7-11. § alapján rögzített személyes
adataihoz való hozzáférésére, személyes adatai kezelésével kapcsolatos tájékoztatás iránti
39
kérelmének adatkezelő általi teljesítésére is.
14.	Adatvédelem, nyilvántartás, statisztika
56.	§
(1)	A szolgáltató e törvény szerinti feladata ellátásában közreműködő vezetője és foglalkoztatottja a
7-11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a
pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében végrehajtandó
feladatai céljából, az azok ellátásához szükséges mértékben megismerheti és kezelheti.
(2)	A szolgáltató a 7-11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során birtokába jutott személyes
adatokat az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított nyolc
évig jogosult kezelni.
57.	§
(1)	A szolgáltató - az általa vezetett nyilvántartásban - a 7-11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése
során birtokába jutott személyes adatnak nem minősülő adatokat, beleértve az elektronikus
azonosítás során birtokába jutott adatokat is, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal
összefüggésben keletkezett adatot az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás
teljesítésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.
(2)	A szolgáltató - az általa vezetett nyilvántartásban - a 7-11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése
során birtokába jutott okiratot, illetve annak másolatát, beleértve az elektronikus azonosítás során
birtokába jutott okiratot is, valamint a bejelentés és a 42. § szerinti adatszolgáltatás teljesítését, az
ügyleti megbízás teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok
másolatát, valamint minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett iratot, illetve
azok másolatát az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás teljesítésétől számított
nyolc évig köteles megőrizni.
(3)	Az 1. § (1) bekezdés a)-e) és l) pontjaiban meghatározott szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben
meghatározott nyilvántartásban a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó
összegű készpénzben (forintban, illetve valutában) teljesített ügyleti megbízásokat is köteles
rögzíteni, amely információt nyolc évig köteles megőrizni.
(4)	A szolgáltató az 56. §-ban, illetve az e § (1)-(3) bekezdésében meghatározott adatot, okiratot,
illetve azok másolatát a megőrzési határidőt követően haladéktalanul köteles törölni, illetve
megsemmisíteni.
58.	§
(1)	A szolgáltató az 56. § (2) bekezdésétől, illetve az 57. § (1)-(3) bekezdésétől eltérően az ott
40
 meghatározott adatokat, okiratot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv, a pénzügyi
 információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben
 meghatározott ideig, legfeljebb az üzleti kapcsolat megszűnésétől, illetve az ügyleti megbízás
 teljesítésétől számított tíz évig köteles megőrizni.
 (2)	Az adatmegőrzési időtartam (1) bekezdésben meghatározott megkeresés alapján történő
 meghosszabbítására kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha az ott meghatározott adatra,
 okiratra folyamatban lévő vagy a jövőben megindítandó eljárás lefolytatása érdekében van szükség.
 (3)	A szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott eljárás jogerős lezárását vagy a megindítani
 tervezett eljárás meghiúsulását követően az adatot, okiratot nyilvántartásából törölni köteles. Az (1)
 bekezdésben meghatározott szerv a (2) bekezdésben meghatározott eljárás jogerős lezárásáról és a
 megindítani tervezett eljárás meghiúsulásáról a szolgáltatót haladéktalanul köteles értesíteni.
 (4)	A pénzügyi információs egység és az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e
 törvény alapján tudomására jutott adatot, okiratot a tudomásra jutásától, illetve a birtokába
 kerülésétől számított tíz évig köteles megőrizni.
59.	§
 (1)	A pénzügyi információs egység - együttműködve az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó
 hatóságokkal, a nyomozó hatóságokkal, a Legfőbb Ügyészséggel és az Országos Bírósági Hivatallal
 -	köteles olyan statisztikát vezetni, amely alkalmas arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus
 finanszírozása elleni küzdelmet szolgáló hazai rendszer hatékonysága nyomon követhető legyen.
 (2)	Az (1) bekezdésben meghatározott statisztika tartalmazza:
 a)	a bejelentések számát;
 b)	a 34. § és a 35. § alapján felfüggesztett ügyleti megbízások számát, az eredményes
 felfüggesztések számát és az így biztosított összegeket devizanemenként;
 c)	terrorizmus finanszírozása tárgyában az EU és az ENSZ BT által elrendelt pénzügyi és vagyoni
 korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény alapján elrendelhető zárlat
 kezdeményezésének számát és a bíróság által elrendelt zárlatok számát, a bíróság által elrendelt
 zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban és euróban meghatározott értékét;
 d)	azoknak a bejelentéseknek a számát valamint az összes pénzügyi információs egységhez
 beérkezett bejelentéshez viszonyított arányát, amelyeket a pénzügyi információs egység a 48. §
 (1)	bekezdése és a 49. § (1) bekezdése alapján továbbított;
 e)	a pénzügyi információs egység által a 49. § alapján külföldi pénzügyi információs egységnek
 küldött megkeresések és tájékoztatások számára és a külföldi pénzügyi információs egység
 megkeresésének teljesítésére vonatkozó adatokat;
 f)	a pénzmosás, az 1978. évi IV. törvény 261. §-a szerinti terrorcselekmény, illetve a
 terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317.
 §) és a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §) bűncselekmények gyanúja alapján indult
 büntetőeljárások számát, külön feltüntetve a pénzügyi információs egység által küldött
41
  információ-továbbítások alapján indított büntetőeljárások számát, valamint azon büntetőeljárások
  számát, amelyekben a pénzügyi információs egység által továbbított információ hasznosult, a
  büntetendő alapcselekmények megnevezését, valamint a nyomozás befejezésének módját;
  g)	az f) pontban meghatározott büntetőeljárásokban
      ga)	a vádemelések és a vádlottak számát;
      gb)	a jogerős ítéletek és a jogerősen elítéltek számát;
  h)	az f) pontban meghatározott büntetőeljárások során alkalmazott lefoglalások számát, a lefoglalt
  tárgy értékét, továbbá a lefoglalt vagyon forintban és euróban meghatározott értékét, a zár alá
  vételek számát és a zár alá vett vagyon forintban és euróban meghatározott értékét, illetve az
  elkobzások, a vagyonelkobzások számát, az elkobzott tárgy értékét, továbbá az elkobzott vagyon
  forintban és euróban meghatározott értékét, valamint a vagyonelkobzás alá vont vagyon forintban
  és euróban meghatározott értékét;
  i)	az e törvény hatálya alá tartozó ágazatok méretére és gazdasági jelentőségére vonatkozó, az 5.
  §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervek által nyilvántartott adatokat.
(3)	A nyomozó hatóság a (2) bekezdés f) és h) pontjában, a Legfőbb Ügyészség a (2) bekezdés f)
pontjában, g) pont ga) alpontjában és h) pontjában meghatározott adatot, az Országos Bírósági
Hivatal a jogerős bírósági határozatoknak a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott elrendelt
zárlatok számára, az elrendelt zárlat alá vont pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás forintban
meghatározott értékére vonatkozó adatait és a (2) bekezdés g) pont gb) alpontjában meghatározott
adatait, valamint az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (2) bekezdés i) pontjában
meghatározott adatokat negyedévente megküldi a pénzügyi információs egységnek. Az adatközlést
a nyomozó hatóság, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal és az 5. §-ban
meghatározott felügyeletet ellátó szerv elektronikus úton is teljesítheti.
(4)	A (2) bekezdés - i) pontjában meghatározott adatokat szakma szerinti bontásban kell
nyilvántartani.
(5)	A pénzügyi információs egység a (2) bekezdés alapján rendelkezésére álló adatokból
összeállított átfogó statisztikát a honlapján évente közzéteszi.
(6)	Az Európai Bizottság kérésére a pénzügyi információs egység a (2) bekezdés szerinti
statisztikákról a miniszter útján rendszeresen tájékoztatást nyújt.
(7)	A pénzügyi információs egység a bejelentések eredményességéről és az eredményességet
előmozdító javaslatairól rendszeresen, de legalább évente tájékoztatja a szolgáltatókat, az 5.§-ban
meghatározott felügyeletet ellátó szerveket és a minisztert.
  15.	Csoportszintű politikák és eljárások, intézkedések az Európai Unió más tagállamában,
            illetve harmadik országban található fióktelep és leányvállalat esetén
60.	§
(1)	Az ugyanazon csoporthoz tartozó 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató köteles
42
csoportszinten meghatározott pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikákat és
eljárásokat (a továbbiakban: csoportszintű politikák és eljárások) alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak ki kell terjednie a
7-11. §-ban foglalt kötelezettség teljesítése során a szolgáltató által rögzített személyes adatok
védelmére, továbbá a bejelentés és a 42. § szerinti adatszolgáltatás teljesítését, annak tartalmát, az
ügyleti megbízás teljesítésének a 34. § és a 35. § szerinti felfüggesztését, a bejelentő személyét,
valamint az ügyféllel szemben esetlegesen a folyamatban lévő vagy a jövőben megindítandó
büntetőeljárást érintő információk csoporton belüli megosztásának biztosítására.
61. §
(1)	Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltató a 60. § (1) bekezdése alapján biztosítja,
hogy az Európai Unió más tagállamában található fióktelepei és leányvállalatai az e tagállam
pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni nemzeti rendelkezéseit is alkalmazzák.
(2)	Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti, Magyarországon szolgáltatást nyújtó, de
fiókteleppel és leányvállalattal nem rendelkező európai uniós tagállami szolgáltató köteles kijelölni
egy magyarországi központi kapcsolattartó pontot, amely biztosítja a szolgáltató pénzmosás és
terrorizmus finanszírozása elleni szabályozásnak megfelelő működését, illetve elősegíti a 68. §-ban
előírt felügyeleti intézkedések végrehajtását.
(3)	A szolgáltató a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelő intézkedéseket az Európai
Unió más tagállamában található fióktelepeiben és leányvállalataiban is köteles alkalmazni.
62. §
(1)	Ha a harmadik ország jogi szabályozása lehetővé teszi, a szolgáltató köteles az e törvényben
meghatározottaknak megfelelő intézkedéseket alkalmazni az olyan harmadik országban található
fióktelepeiben és leányvállalataiban, amelyek nem az e törvénnyel egyenértékű követelményeket
alkalmazó harmadik országokban találhatóak.
(2)	A szolgáltató a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelő intézkedéseket a harmadik
országokban található fióktelepeiben és leányvállalataiban is köteles alkalmazni.
(3)	Ha a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé a (2) bekezdésben
meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, a szolgáltató köteles erről haladéktalanul
tájékoztatni a minisztert a felügyeletet ellátó szerv útján.
(4)	A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, ha harmadik ország
jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő
intézkedések alkalmazását.
(5)	Ha harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé az (2) bekezdésben
43
meghatározottaknak megfelelő intézkedések alkalmazását, a szolgáltató köteles a harmadik
országban található fióktelepében vagy a leányvállalatában - az európai felügyeleti hatóságok által
kidolgozott és az Európai Bizottság által elfogadott iránymutatással összhangban - kiegészítő
intézkedéseket alkalmazni, illetve indokolt esetekben az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó
szerv dönthet további felügyeleti intézkedések alkalmazásáról.
16.	Belső ellenőrző és információs rendszer, speciális képzési program
63.	§
(1)	A szolgáltató - az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai
vonatkozásában - köteles a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetve
megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás megakadályozása érdekében az ügyfél-átvilágítást, a
bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszer
működtetéséről gondoskodni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott rendszernek biztosítania kell, hogy a szolgáltató teljes körűen
és gyorsan teljesíthesse a pénzügyi információs egységtől, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet
ellátó szervtől vagy bűnüldöző szervektől érkező megkereséseket.
(3)	Az (1) bekezdésben előírt belső ellenőrzési és információs rendszer ezen felül kiterjed a
szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja által e törvény rendelkezéseinek
szolgáltató általi megsértése esetén küldhető értesítés teljesítése érdekében - a szolgáltató típusára
és méretére tekintettel - kialakított és névtelenséget biztosító belső rendszer működtetésére is.
(4)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdésben előírt kötelezettség
végrehajtására a felügyelete alá tartozó szolgáltatók részére útmutatót adhat ki.
(5)	A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni - a
szervezet sajátosságaitól, különösen annak méretétől és a vezetői szintek számától függően - egy
vagy több, a belső szabályzatában meghatározott vezetőt, aki az e törvényből eredő
kötelezettségeknek a szolgáltató foglalkoztatottja általi végrehajtásáért felelősséggel tartozik.
64.	§
(1)	A szolgáltató a beazonosított kockázataival összhangban köteles gondoskodni arról, hogy az e
törvény szerinti tevékenységének ellátásában részt vevő foglalkoztatottjai a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályi
rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő,
illetve megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a
terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek
megfelelően tudjanak eljárni.
(2)	A szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában
44
részt vevő foglalkoztatottjai az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi
rendelkezéseket megismerjék, és az abban meghatározott kötelezettségeknek megfelelően járjanak
el.
(3)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség biztosítása céljából az 1. § (1)
bekezdésében meghatározott szolgáltató köteles az e törvény szerinti tevékenységének ellátásában
részt vevő foglalkoztatottak speciális képzési programokon való részvételét biztosítani.
(4)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyelete alá tartozó szolgáltatók részére
a (3) bekezdésben előírt kötelezettség végrehajtására útmutatót adhat ki.
17.	Belső szabályzat
65.	§
(1)	Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a
szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni.
(2)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a belső szabályzatot jóváhagyja, ha az
megfelel az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeknek,
valamint jogszabállyal és e törvény céljával nem ellentétes.
(3)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a belső szabályzat kidolgozásához kötelező
útmutatót köteles kiadni a felügyelete alatt álló szolgáltató számára.
(4)	A szolgáltató a jogszabályban, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott
útmutatóban vagy a belső rendjében - ideértve a 27. § szerinti belső kockázatértékelését is -
bekövetkezett változást követően köteles harminc napon belül a belső szabályzatát felülvizsgálni és
azt szükség esetén módosítani.
(5)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a (4) bekezdés alapján felülvizsgált belső
szabályzatot a felügyeleti kockázatértékeléssel összhangban - a szolgáltatónál a felülvizsgálatot
követően végrehajtott első - e törvény szerinti felügyeleti eljárás keretében jóváhagyja, ha az
tartalmazza az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket és
jogszabállyal, valamint e törvény céljával nem ellentétes.
(6)	Az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával
vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a belső
szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a
nyilvántartásban szereplő árukereskedő fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy azt
meghaladó összegű készpénzfizetést.
(7)	Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a bizalmi
vagyonkezelő részére a Hivatal egységes szabályzatot készít, amely a bizalmi vagyonkezelési
45
tevékenységet végző szolgáltatók tekintetében az e § szerinti belső szabályzatnak minősül. Az
egységes szabályzatot a Hivatal köteles e törvény módosításait követően, illetve a 27. § szerinti
kockázatértékelés változása esetén felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(8)	Az 1. § (1) bekezdés a)-e) és i) pontjában meghatározott szolgáltató tevékenységének
engedélyezéséhez a külön törvényben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy belső
szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az
engedélykérelemmel együtt benyújtsa.
(9)	Az 1. § (1) bekezdés f)-h) és j) pontjában meghatározott szolgáltató tevékenysége megkezdését
követő negyvenöt napon belül köteles belső szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott
felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.
(10)	E törvény hatályba lépésekor működő szolgáltató az e törvény hatálya alá kerülő tevékenysége
kapcsán köteles e törvény hatálybalépését követő 45 napon belül belső szabályzatot készíteni és azt
az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.
18.	Felügyelet, intézkedések
66.	§
(1)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény szerinti felügyeleti
tevékenységének gyakorlásával - a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét meghatározó
jogszabályok alapján, a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően - biztosítja a szolgáltató e
törvény rendelkezéseinek való megfelelését.
(2)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv (1) bekezdés szerinti felügyeleti
tevékenysége kiterjed a szolgáltatónak az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által
elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi
rendelkezéseknek való megfelelésének biztosítására is.
(3)	A felügyelet ellátása során - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - az 5. § e) és f)
pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény,
az 5. § a) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a közigazgatási hatósági eljárásról
szóló törvény és az MNBtv., az 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a
közigazgatási hatósági eljárásról szóló és a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, az 5. § c)
pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a
könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló és a közigazgatási
hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el. Az 5. § e)-g) pontjában meghatározott
felügyeletet ellátó szervek e törvény szerinti kérelemre induló hatósági eljárásuk során a
közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezéseit
nem alkalmazzák.
(4)	A felügyelet ellátása során az 5. § d) pont da) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv
46
az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.), az 5. § d) pont db) alpontjában
meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Kjtv. rendelkezései szerint jár el.
67.	§
(1)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenysége gyakorlása során
köteles a 28. §-ban meghatározott felügyeleti kockázatértékelés eredménye alapján eljárni és az e
törvény szerinti felügyeleti eljárás gyakoriságát és terjedelmét a megállapított kockázatokhoz
igazítani.
(2)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv 66. § és e § szerinti felügyeleti tevékenysége
kiterjed a szolgáltató 27. § szerinti belső kockázatértékelésének és belső eljárásrendjének
ellenőrzésére is.
68.	§
(1)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az e törvény szerinti felügyeleti
tevékenységének gyakorlása során biztosítja az Európai Unió más tagállamában székhellyel
rendelkező szolgáltató magyarországi fióktelepének és leányvállalatának e törvény
rendelkezéseinek való megfelelését is.
(2)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenysége során a 61. § (2)
bekezdésében meghatározott központi kapcsolattartó pont vonatkozásában - kivételes jelleggel, így
különösen súlyos és azonnali orvoslást igénylő jogsértés megállapítása esetén - átmeneti
időtartamra a 69. § szerinti intézkedéseket alkalmazhatja.
(3)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az (1) és (2) bekezdésben meghatározott
felügyeleti intézkedés végrehajtása során köteles együttműködni az érintett másik tagállam
felügyeletet ellátó szervével.
69.	§
(1)	E törvény rendelkezéseinek megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek
nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó
szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a)	figyelmezteti a szolgáltatót;
b)	határidő tűzésével kötelezi a szolgáltatót a jogsértés megszüntetésére;
c)	kötelezi a szolgáltatót a belső szabályzat felügyeletet ellátó szerv által meghatározott határidőn
belüli és meghatározott szempontok szerinti átdolgozására, valamint a felügyeletet ellátó
szervnek történő bemutatására;
d)	az 1. § (1) bekezdés a)-e), g), i) és m) pontjában meghatározott szolgáltató esetében -
törvényben meghatározott korlátok mellett - a felügyeletet ellátó szerv visszavonja vagy a
jogsértés megszüntetéséig felfüggeszti a kiadott egyes tevékenységi vagy működéshez szükséges
47
engedélyt;
 e)	az 1. § (1) bekezdés j) és k) pontjában meghatározott szolgáltató esetében a felügyeletet ellátó
 szerv törli a nyilvántartásból a szolgáltatót, az 1. § (1) bekezdés f) és h) pontjában meghatározott
 szolgáltató esetében kezdeményezi a nyilvántartást vezető szervnél a szolgáltató nyilvántartásból
 történő törlését;
 f)	kezdeményezi a szolgáltató vezetője vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja, segítő
 családtagja felelősségének megállapítását;
 g)	kezdeményezi a szolgáltató vezetője vezetői jogkörének a jogsértés megszüntetéséig történő
 felfüggesztését vagy visszavonását;
 h)	az a)-i) pontokban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan
     ha)	az 1. § (1) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban meghatározott szolgáltató esetében
     négyszázezer forinttól a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló vagy
     az összevont (konszolidált) éves beszámoló szerinti éves nettó árbevétel 10%-ának megfelelő
     összegig, legfeljebb kettő milliárd forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki,
     hb)	az 1. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szolgáltató esetében a tárgyévet
     megelőző év tagdíjbevételei és támogatásai együttes összege 10%-ának megfelelő összegig,
     legfeljebb kettő milliárd forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki,
      hc)	az 1. § (1) bekezdés f)-k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató esetében százezer
      forinttól legfeljebb négyszáz millió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki.
 (2)	Amennyiben az (1) bekezdés h) pont hc) alpontjában meghatározott esetben a jogsértésből
 származó vagyoni előny meghatározható, és annak kétszerese meghaladja a négyszáz millió
 forintot, úgy a kiszabható bírság a vagyoni előny kétszeresének megfelelő összegig terjedhet.
 (3)	Amennyiben a felügyeletet ellátó szerv e törvény rendelkezéseinek megsértése mellett az
 Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
 intézkedéseket érintő nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezések megsértését is megállapítja, a
 pénzbírság összegére a pénzbírság középmértéke irányadó. A középmérték a pénzbírság alsó és
 felső határa összegének fele.
 (4)	Ha a felügyeletet ellátó szerv a (2) bekezdésben rögzített esetben szab ki pénzbírságot, akkor a
 pénzbírság maximális mértéke a pénzbírság középmértékével emelkedik, de nem érheti el az e
 törvény és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
 korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény megsértése miatt kiszabott pénzbírság
 együttes összegét.
 (5)	Az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az intézkedések
 alkalmazásánál tekintettel van:
 a)	a jogsértés súlyosságára,
 b)	a jogsértésért felelős személyek szándékos vagy gondatlan magatartására,
 c)	a jogsértő piaci részesedésére abban az esetben, ha az az adott szolgáltatói kategória
 tekintetében értelmezhető,
 d)	a jogsértés szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
48
e)	a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,
f)	a jogsértés időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.
(6)	A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban
az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a
szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.
(7)	A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban
az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a
szolgáltató foglalkoztatottja vagy segítő családtagja a szolgáltató javára sérti meg e törvény
rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a
teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.
70.	§
Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenység gyakorlása során
szorosan együttműködnek egymással, a pénzügyi információs egységgel, a nyomozó hatósággal, az
ügyészséggel és a bírósággal, valamint a más tagállambeli vagy harmadik országbeli felügyeletet
ellátó szervekkel.
71.	§
(1)	Az e törvény szerinti felügyeleti eljárás során hozott jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül
végrehajthatóvá nyilvánított határozatot az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet
ellátó szerv - a szolgáltatóval történő közlést követően - haladéktalanul köteles közzétenni a
honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a
jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában
meghatározott felügyeletet ellátó szerv az azt alátámasztó okok fennállásáig elhalaszthatja, ha
a)	a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése - a jogsértés
súlyára is tekintettel - aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy
b)	az 1. § (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szolgáltatói szektor stabil, zavartalan
működését veszélyeztetné; vagy
c)	folyamatban lévő vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatását veszélyeztetné.
(3)	Az (1) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítése alól az 5. § a)-c) és e)-g)
pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv mentesülhet, ha
a)	a (2) bekezdésben meghatározott indokok alapján a közzététel elhalasztása nem elegendő; vagy
b)	a jogsértés súlyára tekintettel az aránytalan lenne.
(4)	A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség az 5. §
a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv döntése alapján a jogsértő
49
személyére vonatkozó adatok és információk nélkül, névtelenséget biztosító formában is
teljesíthető.
(5)	Az (1) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat
közzététele esetén az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a
jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles - a határozat jogerőre emelkedésével
egyidejűleg - közzétenni a honlapján.
(6)	Az 5. § a)-c) és e)-g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az (1) bekezdés alapján
közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől számított öt évig köteles biztosítani.
72.	§
(1)	A szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja, illetve a szolgáltató ügyfele (a
továbbiakban: értesítést beküldő személy) - nevének és lakcímének megadásával - írásban
értesítheti az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet az e törvény rendelkezéseinek
szolgáltató (vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja) általi megsértésére utaló körülmény
esetén (a továbbiakban: értesítés).
(2)	Az értesítést az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a beérkezéstől számított harminc
napon belül köteles megvizsgálni és dönteni az e törvény szerinti felügyeleti eljárás hivatalból való
megindításának szükségességéről, az ellenőrzés módjáról, illetve a felügyeleti eljárás
megindításának mellőzéséről. Ha az értesítést beküldő személy az értesítést nem az eljárásra
jogosult felügyeletet ellátó szervhez tette meg, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv
az értesítést az eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez
haladéktalanul átteszi.
(3)	Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv az értesítést beküldő személyt
a)	a (2) bekezdés alapján meghozott döntéséről haladéktalanul,
b)	az értesítés áttételéről az áttétellel egyidejűleg
értesíti.
(4)	Az értesítés érdemi vizsgálata mellőzhető, ha:
a)	ugyanazon személy küldött ismételten a korábbival mindenben megegyező értesítést;
b)	az értesítést beküldő személy az (1) bekezdésben meghatározott körülményről való
tudomásszerzéstől számított hat hónap után tájékoztatta a felügyeletet ellátó szervet;
c)	az értesítést beküldő személy nem igazolta az (1) bekezdés szerinti érintettségét;
d)	az értesítés nyilvánvalóan alaptalan;
e)	az értesítés vizsgálata nem tartozik e törvény hatálya alá;
f)	az értesítés vizsgálatára a felügyeletet ellátó szerv nem rendelkezik hatáskörrel és
illetékességgel.
(5)	Az azonosíthatatlan személy által küldött értesítés vizsgálatát az 5. §-ban meghatározott
felügyeletet ellátó szerv mellőzi, kivéve, ha az értesítés alapjául a rendelkezésre álló információk
50
alapján súlyos jogsértés szolgál.
(6)	Az értesítést beküldő személyt - jóhiszeműsége esetén - nem érheti hátrány az értesítés
megtétele miatt.
 (7)	Az értesítést beküldő személy és a feltételezett jogsértő személyes adatait kizárólag az e törvény
 szerinti felügyeleti eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv az e §-ban rögzített
 kötelezettségek végrehajtása érdekében kezelheti. Az érintett személyes adatai - írásbeli
 hozzájárulása nélkül - jogosulatlan harmadik fél számára nem adhatóak át és nem hozhatóak
 nyilvánosságra.
 (8)	Az értesítéssel, az az alapján lefolytatott vizsgálattal és a megtett intézkedésekkel kapcsolatos
 adatokat az utolsó vizsgálati cselekmény vagy intézkedés befejezésétől számított öt évig meg kell
 őrizni.
19.	Az ügyvédekre és a közjegyzőkre vonatkozó eltérő rendelkezések
73.	§
 (1)	Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet - a
 (3)	bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, vagy
 ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üt. 5. § (1)
 bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:
a)	gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés)
tulajdonának átruházása,
 b)	ingatlan tulajdonának átruházása,
 c)	gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése;
 d)	bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú
 jognyilatkozat
e)	ingó vagyonelem, különösen pénzeszköz, pénzügyi eszköz ellenérték nélkül történő
átruházása.
 (2)	Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt - a
(4)	bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjtv.-ben
meghatározott más polgári nemperes eljárást folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és
végrehajtásával kapcsolatban:
a)	gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés)
tulajdonának átruházása,
 b)	ingatlan tulajdonának átruházása,
 c)	gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapítása, működtetése, megszűnése;
 d)	bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú
 jognyilatkozat.
 (3)	Az e törvényben előírt bejelentési kötelezettség, illetve a 75. § (3) bekezdésében meghatározott,
51
a pénzügyi információs egység megkeresésére vonatkozó válaszadási kötelezettség az ügyvédet
nem terheli, ha
  a)	a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény büntetőeljárásban történő védelem, illetve
  bíróság előtti képviselet - ide nem értve a cégbírósági eljárásban történő képviseletet -
  előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően utóbb és azzal összefüggésben jutott
  tudomására,
  b)	a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény az a) pontban írt képviselet, védelem
  ellátásának, vagy az eljárás megindításának a szükségességével összefüggésben végzett jogi
  tanácsadás során jutott a tudomására.
(4)	Az e törvényben előírt bejelentési kötelezettség, illetve a 75. § (3) bekezdésében meghatározott,
a pénzügyi információs egység megkeresésére vonatkozó válaszadási kötelezettség a közjegyzőt
nem terheli, ha
  a)	a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény az eljárás megindításának a
  szükségességével összefüggésben a felek kioktatása során jutott a tudomására,
  b)	a közjegyző - a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli - nemperes eljárást
  folytat le.
74.	§
(1)	A bejelentést az ügyvéd és a közjegyző a területi kamaránál köteles teljesíteni. Az ügyvéd és a
közjegyző alkalmazottja - ideértve az alkalmazott ügyvédet is - a bejelentést a munkáltatói jogokat
gyakorló ügyvédnél vagy közjegyzőnél teszi meg. A munkáltatói jogokat gyakorló ügyvéd vagy
közjegyző a bejelentést haladéktalanul továbbítja a területi kamarának. Az ügyvédi iroda
alkalmazottja a taggyűlés által kijelölt személynek tesz bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul
továbbítja annak a kamarának, amely az irodát nyilvántartásba vette.
(2)	A területi ügyvédi, közjegyzői kamarák elnöke kijelöli azt a személyt, aki az (1) bekezdésben
meghatározott személyektől érkezett bejelentést a pénzügyi információs egységnek haladéktalanul
továbbítja. A kijelölt személyről és a személyében bekövetkezett változásról a területi ügyvédi,
közjegyzői kamara haladéktalanul köteles tájékoztatást küldeni a pénzügyi információs egység
részére.
(3)	Az ügyvédi iroda esetében a taggyűlés dönthet arról, hogy a 30. § (1) bekezdésében, a 63. §-ban
és a 64. §-ban meghatározott kötelezettségeket az iroda vagy a tagok teljesítsék.
75.	§
(1)	A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a feladatainak ellátásához
szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni az ügyvéd és a közjegyző által kezelt adatot,
illetve az ügyvédi és közjegyzői titkot.
(2)	A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében megkereséssel fordulhat az (1)
52
bekezdésben meghatározott adat, titok tekintetében az ügyvédhez és a közjegyzőhöz. A pénzügyi
információs egység a megkeresését a 74. § (2) bekezdésében meghatározott kijelölt személyen
keresztül küldi meg, aki azt haladéktalanul továbbítja a megkeresett ügyvédhez vagy közjegyzőhöz.
(3)	Ha a megkeresett ügyvéd vagy közjegyző a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a 73. § (1) és
(2)	bekezdésében meghatározott ügyvédi vagy közjegyzői tevékenység ellátása során vagy annak
eredményeként kezeli, köteles a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a 45. § szerint megjelölt
határidőn belül a kijelölt személy részére megküldeni, aki a választ haladéktalanul továbbítja a
pénzügyi információs egység részére.
(4)	Ha az ügyvéd vagy a közjegyző a megkeresésben megjelölt adatot, titkot nem a 73. § (1)-(2)
bekezdésében meghatározott ügyvédi vagy közjegyzői tevékenység ellátása során, illetve
eredményeként kezeli, vagy e tevékenység ellátása során, illetve eredményeként kezeli, de a 73. §
(3)-(5)	bekezdésében meghatározott mentesülési ok áll fenn, akkor az ügyvéd vagy a közjegyző
jogosult a válaszadás megtagadására. Az ügyvéd vagy a közjegyző a válasz megtagadásának
tényéről a (3) bekezdésben meghatározott módon haladéktalanul értesíti a pénzügyi információs
egységet.
(5)	Az ügyvéd vagy a közjegyző bejelentési kötelezettségének, valamint a pénzügyi információs
egység megkeresésének teljesítése nem tekinthető a külön törvényen alapuló titoktartási
kötelezettség megsértésének.
(6)	E törvény alkalmazásában a közjegyzőt nem terheli a Kjtv. 3. § (2) bekezdésében előírt
kötelezettség.
76.	§
(1)	Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére az egyéni
ügyvédek és az egyszemélyes iroda részére a Magyar Ügyvédi Kamara egységes szabályzatot
készít, amely az egyéni ügyvéd és az egyszemélyes iroda tekintetében a 65. §-ban meghatározott
belső szabályzatnak minősül.
(2)	A Magyar Ügyvédi Kamara a 65. § (3) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése
érdekében szabályzatot bocsát ki, amelyben meghatározza a területi ügyvédi kamara által kiadandó
útmutató tartalmát.
(3)	Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a
közjegyzők részére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara iránymutatást készít, amely a
közjegyzők tekintetében a 65. §-ban meghatározott belső szabályzatnak minősül.
(4)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott szabályzatokat a Magyar Ügyvédi Kamara, a (3)
bekezdésben meghatározott iránymutatást a Magyar Országos Közjegyzői Kamara köteles e törvény
módosításait követően, illetve a 27. § szerinti kockázatértékelés változása esetén felülvizsgálni és
szükség esetén módosítani.
53
20. Záró rendelkezések
77.	§
 (1)	Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg a belső szabályzat kötelező
 tartalmi elemeit.
 (2)	Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg e törvény alapján az 1. § (1)
 bekezdés f) és h)-k) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében
 a)	a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére,
 b)	a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére,
 c)	az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire és azok felügyeleti
 jóváhagyásának szabályaira,
 d)	az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeire és
 auditálásának módjára,
 e)	a megerősített eljárás esetköreire és feltételrendszerére,
 f)	a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti
 megbízás teljesítéséhez vezetői döntést igénylő esetek meghatározására,
 g)	a képzési programra,
 h)	az ügyleti megbízás felfüggesztésére
 vonatkozó részletszabályokat.
 (3)	Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg e törvény
 alapján az 1. § (1) bekezdés a)-e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében
 a)	a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére,
 b)	a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére,
 c)	az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire és azok felügyeleti
 jóváhagyásának szabályaira,
 d)	az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeire és
 auditálásának módjára,
 e)	a megerősített eljárás esetköreire és feltételrendszerére,
 f)	a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti
 megbízás teljesítéséhez vezetői döntést igénylő esetek meghatározására,
 g)	a képzési programra,
 h)	az ügyleti megbízás felfüggesztésére
 vonatkozó részletszabályokat.
78.	§
 (1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. június 26-án lép hatályba.
 (2)	A 93-94. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
54
(3)	A 3. § 28. pont m) alpontja 2018. január 3-án lép hatályba.
79.	§
A szolgáltató - a 13. § (7) bekezdésétől eltérően - 2019. június 26-át követően köteles az ügyleti
megbízás teljesítését megtagadni, ha
a)	az ügyféllel 2017. június 26. előtt létesített üzleti kapcsolatot,
b)	az ügyfél vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket 2019. június 26-ig nem végezte
el, és
c)	az ügyfél vonatkozásában a 7-11. §-ban és a 19-20. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítás
eredményei 2019. június 26-án nem állnak teljeskörűen rendelkezésére.
80.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a belső szabályzatát az e törvény szerinti
felügyeleti útmutató kiadását követő 90 napon belül, legkésőbb 2017. szeptember 30. napjáig
köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni és a belső szabályzat átdolgozásának
megtörténtéről az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervet írásban tájékoztatni.
(2)	A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől
számított negyvenöt napon belül köteles elkészíteni az e törvény szerinti belső szabályzatot.
(3)	A Magyar Ügyvédi Kamara a területi ügyvédi kamara által kiadandó útmutató tartalmát
meghatározó szabályzatot e törvény hatálybalépésétől számított húsz napon belül köteles
elkészíteni.
(4)	Az árukereskedő, ha nem szerepel a 65. § (6) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban,
legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó
összegű készpénzfizetést.
(5)	A Hivatal a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított
negyvenöt napon belül köteles elkészíteni az e törvény szerinti egységes szabályzatot.
81.	§
Ha a szolgáltató e törvény hatálybalépését megelőzően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: 2007.
évi CXXXVI. törvény) 23. § (3) bekezdése alapján kijelölt személyről tájékoztatta a pénzügyi
információs egységként működő hatóságot, a 31. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásra a kijelölt
személy vagy annak 31. § (2) bekezdése szerinti adatainak változása esetén köteles. Ebben az
esetben a kijelölt személyben történő változásig a kijelölt személy feladatait a 2007. évi CXXXVI.
törvény 23. § (3) bekezdése alapján kijelölt személy látja el.
55
21.	Az Európai Unió jogának való megfelelés
82.	§
(1)	E törvény a pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való
felhasználásnak megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai és parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK
bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/847 európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
22.	Módosuló jogszabályok
83.	§
(1)	A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 13. §
(3)	bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami adóhatóság a játékkaszinó és kártyaterem működtetőjével, valamint a fogadás,
távszerencsejáték és online kaszinójáték szervezőjével, vagy előbbiek vezető tisztségviselőjével
szemben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben és az e §-ban meghatározott intézkedéseket
alkalmazhatja.”
(2)	Az Szjtv. 27. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) Játékkaszinó működtetése során a 29/H. § (2) és (3) bekezdése megfelelően alkalmazandó.”
(3)	Az Szjtv. 28/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 29/H. § (2)-(3) bekezdését a fogadás-szervezőre is alkalmazni kell.”
(4)	Az Szjtv. 29/B. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A 29/H. § (2)-(3) bekezdését a kártyatermet üzemeltető szerencsejáték-szervezőre is
alkalmazni kell.”
(5)	Az Szjtv. 29/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szervező a játékost a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése,
56
valamint a játékosvédelem biztosítása érdekében a következő adatok rögzítésével nyilvántartásba
veszi:
a)	családi és utónév, születési családi és utónév, anyja születési neve,
b)	lakcím, ennek hiányában tartózkodási hely,
c)	állampolgárság,
d)	azonosító okmány típusa, száma,
e)	születési hely és idő.”
(6)	Az Szjtv. 29/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szervező az (1) bekezdésben meghatározott természetes személy személyazonosságának
igazoló ellenőrzése érdekében megkeresheti a személyiadat- és lakcímnyilvántartást. Az ellenőrzés
elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével történő adatszolgáltatás útján
valósul meg. Ha az ellenőrzés eredménye az egyezőséget nem támasztja alá, vagy a személy a
nyilvántartásban nem szerepel, a szervező az ügyfél-azonosítást a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény 17. § szerint végzi el.”
84.	§
(1)	A Kjtv. a következő 48/A. §-sal egészül ki:
„48/A. § (1) A területi elnökség a területi kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és
közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali működése és magatartása feletti felügyelet gyakorlása
keretében rendszeresen ellenőrzi
a)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvényben,
b)	az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint
c)	az a) és b) pont szerinti törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által
elfogadott iránymutatásban
foglalt kötelezettségek teljesítését.
(2)	Ha az ellenőrzés eredményeként a területi elnökség azt állapítja meg, hogy a közjegyző,
közjegyzőhelyettes, illetve közjegyzőjelölt az (1) bekezdés szerinti kötelezettségeket megsértette, a
területi elnökség
a)	határozatban felhívja a közjegyzőt, közjegyzőhelyettest, illetve közjegyzőjelöltet a
jogszabályoknak és iránymutatásnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére,
b)	fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén feljelentést tesz a fegyelmi bíróság
elnökénél.
(3)	A területi elnökség (2) bekezdés a) pontja szerinti határozata elleni fellebbezést a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara bírálja el.”
(2)	A Kjtv. „Fegyelmi büntetések” alcíme a következő 74/A. §-sal egészül ki:
„74/A. § (1) A 48/A. § (2) bekezdés b) pontja alapján megindított fegyelmi eljárásban a fegyelmi
vétséget elkövető közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel és közjegyzőjelölttel szemben kiszabható
57
fegyelmi büntetések a következők:
a)	figyelmeztetés,
b)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek
megsértése esetén kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak megismétlésétől való
tartózkodásra,
c)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek
megsértése esetén legfeljebb 400.000.000 Ft-ig terjedő pénzbírság.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni
a)	a jogsértés súlyosságára,
b)	a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékére,
c)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására a
Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban foglalt kötelezettségek
megsértése esetén a felelős személy által a területi elnökséggel szemben tanúsított
együttműködésre,
d)	a jogsértés időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.
(3)	A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot
a területi elnökség - a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel, illetve közjegyzőjelölttel történő
közléssel egyidejűleg - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által
elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az
e törvények végrehajtására a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által elfogadott iránymutatásban
foglalt kötelezettségek megsértése esetén köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból
legalább a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére
vonatkozó adatok, információk megismerhetőek legyenek.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség az azt
alátámasztó okok fennállásáig elhalaszthatja, ha
a)	a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése - a jogsértés
súlyára is tekintettel - aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy
b)	folyamatban lévő vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatását veszélyeztetné.
(5)	A (3) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítése alól a területi elnökség
mentesülhet, ha
a)	a (4) bekezdésben meghatározott indokok alapján a közzététel elhalasztása nem elegendő; vagy
b)	a jogsértés súlyára tekintettel az aránytalan lenne.
(6)	A (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a
58
területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül,
névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.
(7)	A (3) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat
közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles
-	a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg - közzétenni a honlapján.
(8)	A területi elnökség a (3) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől
számított 5 évig köteles biztosítani.”
(3)	A Kjtv. a következő 184. §-sal egészül ki:
„184. § A 48/A. § és 74/A. § a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus-finanszírozás
céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK
bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai
parlamenti és tanácsi irányelv 58-60. cikkeinek való megfelelést szolgálja.”
85.	§
(1)	Az Üt. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § A fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható büntetések - a 120/A. § (6)
bekezdés b) pontja alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi
eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható fegyelmi büntetések
kivételével - a következők:
a)	megrovás,
b)	pénzbírság,
c)	a kamarából való kizárás (a továbbiakban: kizárás).”
(2)	Az Üt. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A pénzbírság összege - a 120/A. § (6) bekezdés b) pontja alapján megindított előzetes vizsgálat
eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben
kiszabott pénzbírság kivételével - a szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének kétszereséig
terjedhet.”
(3)	Az Üt. 120/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A területi ügyvédi kamara (e §-ban a továbbiakban: kamara) elnöksége a 106. § (2) bekezdés o)
pontjában foglalt feladata keretében e § szerint félévente ellenőrzi az ügyvédnek
a)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvényben,
b)	az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint
c)	az a) és b) pontban jelzett törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar
Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban
59
foglalt kötelezettségeinek teljesítését (e §-ban a továbbiakban: ellenőrzés).”
(4)	Az Üt. 120/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vizsgálóbiztos a vizsgálat keretében]
  „a) tájékoztatást kérhet az ügyvédtől a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről
  és megakadályozásáról szóló törvény, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által
  elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény, és az e
  törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által készített
  szabályzatban foglalt kötelezettségeinek teljesítéséről, valamint iratok és nyilvántartások
  bemutatására kötelezheti az ügyvédet,”
(5)	Az Üt. 120/A. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd teljesítette a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai
Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról szóló törvényben, és az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által vagy a
Magyar Ügyvédi Kamara által készített szabályzatban foglalt kötelezettségeit, a kamara elnöksége a
határozatában az ellenőrzést megszünteti.
(6)	Ha a vizsgálat eredményeként az állapítható meg, hogy az ügyvéd az (1) bekezdés szerinti
kötelezettségeket megsértette, a területi elnökség
  a)	határozatban felhívja az ügyvédet a jogszabályoknak és szabályzatnak megfelelő eljárásra, az
  elmulasztott intézkedések megtételére,
  b)	fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja esetén az előzetes vizsgálat elrendelésére tesz
  javaslatot a kamara elnökének.”
(6)	Az Üt. 120/A. §-a a következő (12)-(19) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A (6) bekezdés b) pontja alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt
fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető ügyvéddel szemben kiszabható fegyelmi
büntetések a következők:
  a)	figyelmeztetés,
  b)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
  törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
  korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására
  az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt
  kötelezettségek megsértése esetén kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az annak
  megismétlésétől való tartózkodásra,
  c)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
  törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
  korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására
  az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt
  kötelezettségek megsértése esetén legfeljebb 400.000.000 Ft-ig terjedő pénzbírság.
60
 (13)	A (12) bekezdés szerinti fegyelmi büntetés kiszabásánál figyelemmel kell lenni
 a)	a jogsértés súlyosságára,
 b)	a jogsértésért felelős személy felelősségének mértékére,
c)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvényben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására
az ügyvédi iroda által vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt
kötelezettségek megsértése esetén a felelős személy által a területi elnökséggel szemben
tanúsított együttműködésre,
 d)	a jogsértés időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára.
 (14)	A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot
 a területi elnökség - az ügyvéddel történő közléssel egyidejűleg - a pénzmosás és a terrorizmus
 finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben, az Európai Unió és az
 ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
 végrehajtásáról szóló törvényben, valamint az e törvények végrehajtására az ügyvédi iroda által
 vagy a Magyar Ügyvédi Kamara által elfogadott szabályzatban foglalt kötelezettségek megsértése
 esetén köteles közzétenni a honlapján oly módon, hogy abból legalább a szabály megsértésének
 vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk
 megismerhetőek legyenek.
 (15)	A (14) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítését a területi elnökség az azt
 alátámasztó okok fennállásáig elhalaszthatja, ha
a)	a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése - a jogsértés
súlyára is tekintettel - aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy
 b)	folyamatban lévő vagy jövőben megindítandó eljárás lefolytatását veszélyeztetné.
(16)	A (14) bekezdésben foglalt közzétételi kötelezettség teljesítése alól a területi elnökség
mentesülhet, ha
a)	a (15) bekezdésben meghatározott indokok alapján a közzététel elhalasztása nem elegendő;
vagy
 b)	a jogsértés súlyára tekintettel az aránytalan lenne.
(17)	A (15) bekezdés a) pontjában meghatározott ok megszűnéséig a közzétételi kötelezettség a
területi elnökség döntése alapján a jogsértő személyére vonatkozó adatok és információk nélkül,
névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.
 (18)	A (14) bekezdés szerint jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat
 közzététele esetén a területi elnökség a jogorvoslat eredményére vonatkozó információkat is köteles
 -	a határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg - közzétenni a honlapján.
 (19)	A területi elnökség a (14) bekezdés alapján közzétett információk elérhetőségét a közzétételtől
 számított 5 évig köteles biztosítani.”
61
(7)	Az Üt. 134. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény - a végrehajtására kiadott rendelettel együtt - a következő uniós jogi aktusoknak való
megfelelést szolgálja:]
„d) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmus-finanszírozás céljára való
felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK
bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai
parlamenti és tanácsi irányelv 58-60. cikkei.”
86.	§
(1)	A Tpt. 301. § (2) bekezdés b) pontjában a „pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal”
szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni jogszabályi előírásokkal”
szöveg lép.
(2)	A Tpt. 1. számú melléklete 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvény,”
87.	§
Az Fnyt. 9. § (4) bekezdésének o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(4) A tevékenységi engedély iránti kérelemhez - a 9/A. §-ban foglaltak figyelembevételével -
mellékelni kell:]
„o) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvény szerinti belső szabályzatot,”
88.	§
(1)	A Bszt. 28. § (1) bekezdés o) pontjában és 33. § (1) bekezdés h) pontjában a „pénzmosás
megelőzését szolgáló szabályzat” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti belső szabályzat” szöveg lép.
(2)	A Bszt. 30. § (2) bekezdés b) pontjában és 35. § (2) bekezdés b) pontjában a „pénzmosás elleni
jogszabályi előírásokkal” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni
jogszabályi előírásokkal” szöveg lép.
(3)	A Bszt. 1. melléklete 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2017. évi.....törvény,”
89. §
62
(1)	Az MNBtv. 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében látja el a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi ... törvény (a
továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés a)-e) és m) pontjában meghatározott tevékenységet végző
szolgáltatók vonatkozásában a Pmt.-ben, továbbá az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa
által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi ...
törvényben meghatározott felügyeleti feladatokat.”
(2)	Az MNBtv. 45. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az MNB hatóságként jár el]
„a) a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében a 39. § (1) és (3) bekezdésében
meghatározott törvények hatálya alá tartozó személyek, szervezetek, valamint tevékenységek feletti
folyamatos felügyelet gyakorlása,”
(során.)
(3)	Az MNBtv. 140. § (4) bekezdés a) pontjának ag) alpontjában, b) pontjának bg) alpontjában és c)
pontjának ca) alpontjában a „Pmt. 12. § (2) bekezdése, 18. § (7) bekezdése, 27. § (6) bekezdése és
30. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe a „Pmt. 62. § (3) bekezdése” szöveg lép.
90.	§
Az Fsztv. 55. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:]
„d) a pénzforgalmi közvetítőnek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és
megakadályozására vonatkozó szabályzatait, eljárásrendjét,”
91.	§
(1)	A Hpt. 285. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységre irányuló szerződést nem szükséges írásban megkötni
abban az esetben, ha a kibocsátandó elektronikus pénz összege a Pmt. 15. § (2) bekezdése szerinti
összeghatároknak megfelel.”
(2)	A Hpt. 161. § (3) bekezdés e) pontjában a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben” szövegrész helyébe a
„pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi
... törvényben” szöveg lép.
(3)	A Hpt. 5. melléklet 1. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[1. Ez a törvény]
„d) a rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának
megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a
2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon
63
kívül helyezéséről szóló 2015. május 20-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2015/849
irányelvnek,”
(való megfelelést szolgálja.)
92.	§
(1)	A Bit. 244. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység megkezdésére
vonatkozó engedély iránti kérelemhez - tárgyi feltételként - mellékelni kell a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény, valamint az
Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot is.”
(2)	A Bit. 247. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére
vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 244. § (1) és (4) bekezdésében foglaltak igazolásán túl -
tartalmaznia kell:]
„c) - az életbiztosítási ágba tartozó tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti
kérelemhez kapcsolódóan - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által
elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső
szabályzatot.”
(3)	A Bit. 414. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[A többes ügynöki és az alkuszi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:]
„f) - az életbiztosítási ágba tartozó szerződésekkel kapcsolatos tevékenység tekintetében - a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény,
valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti belső szabályzatot.”
(4)	Hatályát veszti a Bit. 244. § (1) bekezdés f) pont ff) alpontja.
93.	§
A 69. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az (1) bekezdés h) pontja szerint kiszabott pénzbírságot a közléstől számított harminc napon
belül kell megfizetni. A szolgáltató kérelmére a felügyeletet ellátó szerv a pénzfizetési kötelezettség
teljesítésére halasztást, illetve részletekben történő teljesítést (a továbbiakban: fizetési kedvezmény)
is megállapíthat. A pénzbírság megfizetésére kötelezett szolgáltató a határozat közlésétől számított
öt napon belül benyújtott kérelmében kérheti a fizetési kedvezmény engedélyezését abban az
esetben, ha rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára
aránytalan nehézséget jelentene. A feltételek meglétét a szolgáltatónak hitelt érdemlően,
64
 dokumentumokkal alátámasztva igazolnia kell.
94.	§
 (1)	A 26. § (6) bekezdésében és 66. § (3) bekezdésében a „közigazgatási hatósági eljárásról szóló
 törvény” szövegrészek helyébe az „általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg lép.
 (2)	A 71. § (1) bekezdésében a „jogerős” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg lép.
95.	§
 Hatályát veszti
 a)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
 évi CXXXVI. törvény,
 b)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
 évi CXXXVI. törvény alapján elkészítendő belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről szóló
 35/2007. (XII. 29.) PM rendelet,
 c)	a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007.
 évi CXXXVI. törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmazó harmadik
 országokról szóló 28/2008. (X. 10.) PM rendelet.
65
Általános indokolás
I.	A pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásnak
megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a
2005/60/EK európai és parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi
irányelv (a 4. pénzmosás elleni irányelv) (a továbbiakban: Irányelv) 2015. június 5-én lett
kihirdetve az Európai Unió Hivatalos Lapjában és 2015. június 26-án lépett hatályba.
A tagállamok 2017. június 26-ig kötelesek hatályba léptetni azokat a törvényi, rendeleti és
közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ezen irányelvnek
megfeleljenek.
Az Irányelv hatályon kívül helyezi a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus
finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló, 2005. október 26-i
2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (3. pénzmosás elleni irányelv) és az annak
végrehajtását biztosító 2006/70/EK irányelvet (a „politikai közszereplők” fogalmát, valamint az
egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárások és az alkalmi vagy nagyon korlátozott alapon
folytatott pénzügyi tevékenység alapján nyújtott mentesség technikai követelményeit illetően a
2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó végrehajtási intézkedések
megállapításáról szóló, 2006. augusztus 1-jei 2006/70/EK bizottsági irányelv), és azok helyébe
lép.
A 3. pénzmosás elleni irányelvet aktualizáló és továbbfejlesztő Irányelv célja, hogy megerősítse
az Európai Unióban a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni védelmi rendszert, és
ezáltal hatékonyabban biztosítsa az uniós pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint a
terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzését.
Az Irányelv ezen cél elérése érdekében implementálja az OECD mellett működő Pénzügyi
Akciócsoport (Financial Action Task Force: FATF) pénzmosás és terrorizmus finanszírozás
elleni (2012-ben elfogadott) 40 új Ajánlását, ezáltal biztosítva azok egységes európai uniós
szintű végrehajtását. Kiemelt hangsúlyt kap továbbá a kockázatérzékenységi alapon történő
megközelítés (a nemzeti kockázatelemzés megállapításainak figyelembevételével, azonban nem
gátolva az egyes pénzügyi termékek elterjedését).
Az Irányelv előírja a tagállamok, a felügyeletet ellátó hatóságok és a hatálya alá tartozó
szolgáltatók számára a kockázatok értékelését és az e kockázatokkal arányos, megfelelő
kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát, összhangban az elkészítendő, majd folyamatosan
felülvizsgálandó nemzeti kockázatelemzés eredményeivel, megállapításaival. Az Irányelv az
adott tagállamra, illetve a szolgáltatókra bízza a potenciálisan alacsony vagy magas kockázattal
járó helyzetek beazonosítását, és kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy ennek megfelelően alakítsák
ki belső eljárásaikat.
66
Az Irányelv ezen túlmenően - a magasabb kockázatra tekintettel - kiterjeszti a hatályát
bizonyos, eddig nem lefedett szolgáltatókra (a kaszinókon túlmenően - bizonyos feltételek
mellett - valamennyi szerencsejáték szolgáltató a hatálya alá kerül - amely követelmény alól a
tagállamok igazoltan alacsony kockázat mellett bizonyos kivételeket engedélyezhetnek; valamint
bevon a hatálya alá minden olyan árukereskedőt, aki 10 ezer euró érték felett készpénzes fizetést
fogad el - a korábbi küszöbérték 15 ezer euró volt). Az ügyfél-átvilágítás során kiemelt
hangsúlyt kap a kockázatalapú megközelítés (elsősorban az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-
átvilágítást igénylő esetek meghatározása és kezelése során) és lényeges változásként az Irányelv
lehetővé teszi - megfelelő garanciák biztosításával - az ügyfél-átvilágítás és üzleti kapcsolat
létesítés személyes megjelenés nélkül történő elvégzését; a tényleges tulajdonosok adatainak
központi nyilvántartásáról, az adatokhoz való hozzáférésről szóló rendelkezések pedig új
kötelezettségként jelennek meg az Irányelvben. Fontos cél továbbá a hatóságok, elsősorban a
bejelentéseket fogadó pénzügyi információs egységek közötti együttműködés megerősítése,
valamint az irányelvi kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazandó szankciók
uniós szinten történő meghatározása és szigorítása (különösen a pénzügyi szankciók
tekintetében).
A kockázatalapú megközelítés tagállamok és szolgáltatók általi alkalmazásának elősegítése
érdekében a határon átnyúló tevékenységekhez kapcsolódó és a belső piacot érintő
kockázatokról a Bizottság készít szupranacionális kockázatértékelést, valamint kialakítja a
harmadik országok egységes uniós szintű kezelésének mechanizmusát („fekete lista”
bevezetése).
II.	Az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága
(Moneyval) 2015-2016 során folytatta le Magyarország pénzmosás és terrorizmus finanszírozás
elleni jogszabályi- és intézményrendszerének (5. körös) vizsgálatát. A vizsgálat lezárására 2016
szeptemberében került sor, és az elfogadott országjelentésben megfogalmazott minősítések
alapján Magyarország a Moneyval 2017. decemberi plenáris ülésén köteles beszámolni az
előrehaladásokról.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyabbá tétele érdekében
kiemelten fontos a Moneyval által az országjelentésben megfogalmazott, a technikai megfelelést
és a hatékonyság javítását segítő előremutató ajánlások végrehajtása.
III.	Fentieken túlmenően a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálybalépése
óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján is szükségessé vált a törvény és a kapcsolódó
jogszabályok felülvizsgálata és módosítása a hatékonyabb végrehajtás elősegítése és a gyakorlati
problémák kiküszöbölése érdekében.
Az Irányelv hazai jogba történő átültetése, valamint a technikai megfelelés biztosítását célzó
egyes Moneyval ajánlások végrehajtása egy új pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
67
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály megalkotásával, illetve a kapcsolódó
jogszabályok szükség szerinti módosításával történik.
Az új törvényben való szabályozásnak az indoka az, hogy az Irányelv a korábbi irányelvek
rendszerére építve részletesebb eszközrendszert dolgozott ki a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása elleni (büntetőjogon kívüli) küzdelem hatékonysága érdekében, kiemelt hangsúlyt
fektetve a kockázatalapú megközelítésre. Mindezek alapján az Irányelv implementálása a Pmt.
módosításával a Kormány álláspontja szerint nem megvalósítható.
Jelen Törvényjavaslat célja az Irányelv hazai jogba történő átültetésének és a Moneyval egyes
technikai megfelelés biztosítását célzó ajánlásai végrehajtásának biztosítása.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának az Irányelv által előírt tilalmát a Büntető
Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) biztosítja (318. §., 399-400.
§). Jelen Törvényjavaslat pedig ezen tilalom hatékony érvényesítése érdekében a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükséges
rendelkezéseket tartalmazza.
Részletes indokolás
1-2. §
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat hatálya kiterjed a gazdaság azon
szereplőire, akik tevékenységük során ki vannak téve annak, hogy szolgáltatásaikat
bűncselekményből származó vagyon pénzmosással történő legalizálására, vagy a terrorizmusnak
pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatására használják fel.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat hatálya kiterjed a Magyarországon
székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező: hitelintézetre; pénzügyi szolgáltatóra;
foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményre; önkéntes kölcsönös biztosítópénztárra;
nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre; ingatlanügylettel kapcsolatos
tevékenységet végzőre; könyvvizsgálói tevékenységet végzőre; könyvviteli (könyvelői),
adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve
vállalkozási jogviszony alapján végzőre; játékkaszinót, kártyatermet működtetőre vagy fogadást,
távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervezőre; nemesfémmel vagy az ezekből készült
tárgyakkal kereskedőre; árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-
ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el; ügyvédre,
közjegyzőre; bizalmi vagyonkezelőre.
A Törvényjavaslat hatályát az Előterjesztő intézmény alapon határozza meg (ellentétben a Pmt.-
vel, amely tevékenység alapon sorolja be a szolgáltatókat). A hatály intézmény alapon való
meghatározását indokolja, hogy az Irányelv rendszere is ezen megközelítést alkalmazza,
68
valamint a Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján is szükségessé
vált a hatály ilyen irányú felülvizsgálata és módosítása a hatékonyabb alkalmazhatóság
elősegítése és a más hazai jogszabályokkal való összhang egyértelműbb megteremtése
érdekében. A Törvényjavaslat hatályának tevékenység alapról intézmény alapra történő
módosítása azonban érdemben nem befolyásolja (nem szélesíti vagy szűkíti) a jelenleg a Pmt.
hatálya alá tartozó szolgáltatói kört.
Az Irányelv alapján a tagállamok - a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítéssel
összhangban - kiterjeszthetik az Irányelv rendelkezéseit (teljes mértékben vagy részben) olyan
szolgáltató-típusokra, amelyek által végzett tevékenységek különösen alkalmasak arra, hogy
pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására használják őket, továbbá a tagállamok a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése érdekében az Irányelv hatálya alá
tartozó területen szigorúbb rendelkezéseket is elfogadhatnak, vagy hatályban tarthatnak. Ezen
felhatalmazások alapján a Törvényjavaslat az Irányelvben meghatározottakhoz képest további
szolgáltatókat is a hatálya alá von: árutőzsdei szolgáltató; nemzetközi postautalvány-felvételt és
-kézbesítést végző; önkéntes kölcsönös biztosító pénztár. Ezen túlmenően a nemesfémmel vagy
az ezekből készült tárgyakkal kereskedők tekintetében szigorúbb rendelkezéseket határoz meg
(ezen kategória kiemelésre került az árukereskedő kategóriából, így a Törvényjavaslat
rendelkezései ezen szolgáltatókra minden esetben, nem csak kétmillió-ötszázezer forintot elérő
vagy meghaladó összegű készpénzfizetés esetén vonatkoznak).
Ezen szolgáltatók jelenleg is a Pmt. hatálya alá tartoznak és a pénzmosás, valamint a terrorizmus
finanszírozásának kockázata indokolja a hatály alatt tartásukat.
Az Irányelv - a magasabb kockázatra tekintettel - kiterjeszti hatályát bizonyos, eddig - a korábbi
irányelvek által - nem lefedett szolgáltatókra. A kaszinókon túlmenően valamennyi
szerencsejáték szolgáltató a hatálya alá kerül és ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles
alkalmazni a 2000 eurót elérő vagy meghaladó ügyletek esetén, amely követelmény alól a
tagállamok a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása igazoltan alacsony kockázata mellett,
kockázatértékelés alapján bizonyos kivételeket engedélyezhetnek (amely kivételi szabály a
kaszinókra nem vonatkozhat). A Törvényjavaslat a Pmt. hatályát kiszélesíti a szerencsejáték-
szektor vonatkozásában: a Törvényjavaslat hatálya alá bevonásra kerülnek a fogadás-szervezők
is a már jelenleg a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megakadályozását, megelőzését
célzó szabályozási rendszer hatálya alá tartozó játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy
távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező szolgáltatók mellett.
Az önálló szerencsejáték-fajtaként nevesített, a már korábban is a Pmt. hatálya alá tartozó,
kizárólag hírközlő eszközön és rendszeren keresztül szervezett sportfogadásoktól, azaz
távszerencsejátékoktól az Szjtv. rendszerében egyértelműen elkülönülő, de szintén az állami
játékszervezők (Szerencsejáték Zrt., Magyar Lóversenyfogadást Szervező Kft.,) által kínált
fogadások (sporteseményre történő fogadások, lóversenyfogadások) sajátos jellemzője, hogy a
fogadó anonim játszhat egy rendkívül kiterjedt, bizományosi kör által üzemeltetett
69
értékesítőhelyek bármelyikében (lottózókban, fogadóirodákban és más értékesítőhelyeken). Ezen
szerencsejáték-típushoz kapcsolódó kockázatok közül kiemelendő a fogadási csalások
elkövetésének és az illegális forrásból származó jövedelem legalizálásának lehetőségei, valamint
a nyertes fogadószelvények az elért nyereménynél magasabb áron történő felvásárlása.
A Pmt. hatályának kiterjesztésével tehát a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadások
szervezőire is irányadóak lesznek a Pmt. és a Kit. rendelkezései. E tekintetben fogadás-
szervezőnek minősül:
-	a nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadás szolgáltatója;
-	a hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadás
szolgáltatója, beleértve azon online fogadásos játékokat, amelyeket a szervező a
távszerencsejáték játékfajta bevezetésekor már érvényes engedély birtokában nyújtott és ezen
engedély lejártáig szolgáltathat, valamint azon sportfogadásokat, amelyeket nem kizárólag
hírközlő eszköz és rendszer útján szerveznek és ezért nem minősülnek távszerencsejátéknak.
Ezen túlmenően az Irányelv bevon a hatálya alá minden olyan árukereskedőt, aki 10 ezer euró
érték felett készpénzes fizetést fogad el (a korábbi küszöbérték 15 ezer euró volt). Ennek
megfelelően a Törvényjavaslat hatálya kiterjed azon árukereskedőkre, akik tevékenységük
folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést
fogadnak el (a Pmt. által meghatározott küszöbérték a hárommillió-hatszázezer forint). Az
árukereskedők e tevékenységük körében nem fogadhatnak el kétmillió-ötszázezer forintot elérő
vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, kivéve, ha belső szabályzatuk felügyelő szerv (a
kereskedelmi hatóság) részére történő megküldésével vállalják a Törvényjavaslat szerinti
kötelezettségek teljesítését. (A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával
egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. A Törvényjavaslat egy átmeneti rendelkezést is
meghatároz ebben a vonatkozásban: az a szolgáltató, amely nem szerepel ezen nyilvántartásban,
legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó
összegű készpénzfizetést.)
A Törvényjavaslat hatályában változás továbbá, hogy az Irányelv rendelkezéseire és a Moneyval
által tett ajánlásra tekintettel megszünteti a Pmt. kivételi szabályát a bizalmi vagyonkezelőkről és
tevékenységük szabályairól szóló törvényben meghatározott nem üzletszerűen eljáró bizalmi
vagyonkezelőkre vonatkozóan, a Törvényjavaslat hatálya kiterjed valamennyi bizalmi
vagyonkezelőre.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás alacsony kockázatára tekintettel nem tartozik a
Törvényjavaslat hatálya alá a szolgáltatónak a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a
munkáltató által a munkavállalójának adómentesen vagy kedvezményes adózás mellett juttatható
támogatáshoz kapcsolódó tevékenysége, ha a támogatásként kapott pénzösszeget kizárólag a
törvényben meghatározott áruk vagy szolgáltatások korlátozott körére lehet felhasználni. Az
70
alacsony kockázatra tekintettel nem tartozik továbbá a Törvényjavaslat hatálya alá a pénzügyi
szolgáltató hitelreferencia szolgáltatása, valamint fizetési rendszer működtetésével kapcsolatos
tevékenysége.
A Törvényjavaslat kimondja továbbá, hogy a Törvényjavaslat hatálya a Magyar Nemzeti Bankra
(a továbbiakban: MNB) kizárólag a felügyeleti tevékenysége, továbbá azon rendelkezések
tekintetében terjed ki, ahol a Törvényjavaslat az MNB-t kifejezetten nevesíti (ezen rendelkezések
a Törvényjavaslat pénzátutalásokat kísérő adatokra vonatkozó rendelkezései, az MNB által
végzett pénzátutalási szolgáltatás nyújtására tekintettel).
Az Irányelv alapján a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a pénzügyi tevékenységgel csak
alkalomszerűen vagy nagyon korlátozott mértékben foglalkozó természetes vagy jogi személyek,
akik vagy amelyek esetében alacsony a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása
előfordulásának kockázata, nem tartoznak a törvény hatálya alá (amennyiben teljesülnek az
Irányelvben részletesen meghatározott feltételek, követelmények). A Törvényjavaslatban nem
indokolt élni ezen lehetőséggel, illetve a vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezésekre
tekintettel nem is lehetséges.
A Törvényjavaslat megállapítja a pénzátutalásokat kísérő adatokról és a 1781/2006/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i európai parlamenti és tanácsi (EU) 2015/847
rendelet (a továbbiakban: 2015/847 rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket. (A
2015/847 rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi
tagállamban, a tagállamoknak kizárólag a rendelet végrehajtásához szükéges rendelkezések
megalkotására van lehetőségük, kötelezettségük.) A 2015/847 rendelet végrehajtását biztosító
részletszabályok a Törvényjavaslat későbbi szakaszában kerülnek meghatározásra, a 2. § azon
szolgáltatókról rendelkezik, amelyek vonatkozásában ezen részletszabályok alkalmazandók.
Ezen szabályozási koncepció indoka, hogy a jogalkalmazók számára áttekinthetővé,
egyértelművé teszi a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem érdekében
teljesítendő kötelezettségeiket a Törvényjavaslat keretein belül. (A hatályon kívül kerülő
1781/2006/EK rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezések is a Pmt. keretein belül
kerültek meghatározásra ugyanezen megfontolások alapján.)
3-5. §
A Törvényjavaslat Értelmező rendelkezései a Törvényjavaslat alkalmazása szempontjából
legfontosabb kategóriák, fogalmak magyarázatát tartalmazzák (szolgáltató; ügyfél; üzleti
kapcsolat; ügyleti megbízás; tényleges tulajdonos; kockázatérzékenységi alapon történő
megközelítés, pénzügyi információs egységként működő hatóság, stb.).
A Törvényjavaslat az Értelmező rendelkezések közé illesztett fogalmakkal (hitelintézet,
pénzügyi szolgáltató, stb.) segíti az 1. §-ban meghatározott (új típusú) intézmény alapú hatály
értelmezését és alkalmazását, ezen túlmenően az Értelmező rendelkezések között határozza meg
a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítés alapjait és a nemzeti kockázatelemzés
71
fogalmát (amelyet olyan nemzeti szintű értékelésként definiál, amely alkalmas a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása kockázatainak feltárására, értékelésére, értelmezésére, azok
folyamatos felülvizsgálatára, valamint a nemzeti kockázatkezelési eljárások meghatározására).
Ezen rendelkezések között kerül meghatározásra továbbá a stratégiai hiányosságokkal
rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország definíciója is (amelyek a (EU) 2015/849
európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt
kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása tekintetében történő kiegészítéséről szóló
bizottsági (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott országok). Ezen
túlmenően az Irányelv rendelkezései és a Moneyval ajánlásai alapján a tényleges tulajdonos
fogalma is pontosításra kerül (a fogalomba beillesztésre kerül az ellenőrzési jogkör egyéb módon
történő gyakorlására utalás, valamint a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó speciális
rendelkezések).
Az Irányelv kiterjeszti a hatályát a hazai kiemelt közszereplőkre is (amellyel megszűnik a
külföldi és belföldi kiemelt közszereplők közötti megkülönböztetés) és fokozott ügyfél-
átvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő valamennyi kiemelt közszereplővel folytatott
üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás vonatkozásában, valamint definiálja a kiemelt
közszereplő fogalmát. Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat kiterjeszti
hatályát a hazai kiemelt közszereplőkre. A kiemelt közszereplő kategóriát a következőképpen
határozza meg: az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-
átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el. Az
Irányelv alapján ezen fogalommeghatározás egyes elemeinek követelményei is meghatározásra
kerülnek (pontosan ki minősül fontos közfeladatot ellátó személynek, közeli hozzátartozónak és
a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek). A Törvényjavaslat alapvetően a
Pmt. rendszerét tartja fenn a fogalommeghatározás egyes elemei vonatkozásában. Változást
jelent, hogy a hatékonyabb végrehajtás elősegítése érdekében a „fontos közfeladatot ellátó
személy” kategóriái esetében a Törvényjavaslatban kifejezetten feltüntetésre kerülnek az
Irányelvben meghatározott kategóriák (elősegítendő a külföldi kiemelt közszereplők esetében a
rendelkezések gyakorlatban történő alkalmazhatóságát), majd valamennyi kategória mellett
megjelölésre kerülnek a magyar sajátosságok is (a belföldi kiemelt közszereplőkre tekintettel). A
kiemelt közszereplőre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók a kiemelt közszereplők közeli
hozzátartozóira és a vele közeli kapcsolatban álló személyekre. A fokozott ügyfél-átvilágításra
vonatkozó részletes rendelkezések a Törvényjavaslat későbbi fejezetében kerülnek
meghatározásra.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a Törvényjavaslat kijelöli a felügyeletet ellátó
szerveket, amelyek a felügyeleti tevékenység gyakorlása során biztosítják a szolgáltatók
Törvényjavaslat rendelkezéseinek való megfelelését. A felügyeletet ellátó szervek a következők:
az MNB (a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljárva); az
állami adóhatóság; a Magyar Könyvvizsgálói Kamara; az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja
(területi ügyvédi kamara); az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja (területi közjegyzői
kamara); Budapest Főváros Kormányhivatala (mint kereskedelmi hatóság); a pénzügyi
72
információs egységként működő hatóság; a bizalmi vagyonkezelőkről és a tevékenységük
szabályairól szóló törvény szerinti hivatal. A Törvényjavaslat ezen rendelkezései lényegében
fenntartják a Pmt. jelenlegi rendszerét. A Törvényjavaslat későbbi szakaszaiban találhatóak meg
a felügyelet ellátására vonatkozó részletes eljárási rendelkezések.
6-12.§
A Törvényjavaslat az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően részletes szabályokat határoz meg
az ügyfél-átvilágítási kötelezettség vonatkozásában. A szolgáltató az ügyfél-átvilágítási
intézkedéseket a következő esetekben köteles alkalmazni: az üzleti kapcsolat létesítésekor; a
hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
a távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervező esetében a hatszázezer forintot elérő
vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; árukereskedő esetében a kétmillió-
ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő
teljesítésekor (ezen két utóbbi esetben a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízás esetén is,
ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer vagy kétmillió-hatszázezer forintot);
háromszázezer forintot meghaladó összegű, a Rendelet 3. cikk 9. pontjában meghatározott
pénzátutalásnak minősülő ügyleti megbízás teljesítésekor; pénzmosásra vagy a terrorizmus
finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az
átvilágításra még nem került sor; valamint ha kétség merül fel a korábban kapott ügyfélazonosító
adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban.
Az Irányelv szerint a tagállamok biztosítják, hogy a szerencsejáték-szervezők ügyfél-átvilágítási
intézkedéseket alkalmazzanak, amennyiben a tagállam indokolt döntése alapján a
nyereményfelvételnél, (esetlegesen a tét megtételénél vagy mindkettőnél) legalább 2 000 EUR
összegű ügyletet hajtanak végre, attól függetlenül, hogy az ügyletre egyetlen műveletben vagy
több, összetartozónak tűnő műveletben kerül-e sor. A Törvényjavaslat hatályának bővítése
következtében a fogadás szervezés kapcsán speciális rendelkezés kerül bevezetésre az ügyfél-
átvilágítási kötelezettség teljesítésére. A fogadást szervező szolgáltató abban az esetben köteles
az ügyfél-átvilágítást lefolytatni, ha:
-	a nem hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadásban résztvevő játékos 600 ezer
forintot elérő vagy meghaladó nyereményt kíván felvenni;
-	(távszerencsejátéknak nem minősülő) hírközlő eszköz és rendszer útján szervezett fogadásban
részt vevő játékos a játékosi egyenlegéről 600 ezer forintot elérő vagy meghaladó összegben
kifizetést kezdeményez.
Az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően a fent meghatározott esetekben a szolgáltató a
következő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni (alapesetben az ügyfél személyes
megjelenésével): az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése; a
tényleges tulajdonos azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése; adatrögzítés az
üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan; továbbá az üzleti kapcsolat folyamatos
73
figyelemmel kísérése (monitoring). A Törvényjavaslat az ügyfél-átvilágítási intézkedések
tekintetében a Pmt. jelenlegi rendszerét tartja fenn, a szolgáltató azonban ezen ügyfél-átvilágítási
intézkedések elvégzése során adatvédelmi okokból a Törvényjavaslatban konkrétan
meghatározott adatokat köteles rögzíteni és a Törvényjavaslatban meghatározott okiratok
bemutatását köteles megkövetelni (a Törvényjavaslat tehát ebben a vonatkozásban a Pmt.
jelenlegi - kockázatérzékenységi alapon minimum és maximum adatkört meghatározó -
rendszeréhez képest új rendelkezéseket tartalmaz, a végrehajtás hatékonyabbá tétele és az
adatvédelmi szabályok megfelelő érvényesülése érdekében).
A Törvényjavaslat fontos újítása, hogy kifejezetten lehetővé teszi - megfelelő garanciák
biztosításával - az ügyfél-átvilágítást és üzleti kapcsolat létesítést személyes megjelenés nélkül
is, feltéve, hogy ezen korszerű megoldás az ügyfél azonosításának elvégzését legalább
egyenértékűen biztosítja a személyes azonosítással. Mindezek alapján az ügyfél-átvilágítási
intézkedések elvégzésére nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem a szolgáltató
által üzemeltetett - biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon,
előzetesen auditált - elektronikus hírközlő eszköz útján is lehetőség nyílik, a Törvényjavaslatban
meghatározott esetekben. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában
az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán - a szektorok specifikus jellemzői figyelembe vételével -
a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás kötelező eseteiben az ügyfelet,
annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt köteles azonosítani és
személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. A szolgáltató az azonosítás érdekében a
következő adatokat köteles rögzíteni: természetes személy esetén családi és utónevét, születési
családi és utónevét, állampolgárságát, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét
(ennek hiányában tartózkodási helyét), azonosító okmányának típusát és számát; jogi személy
vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében pedig a nevét és rövidített nevét,
székhelyének és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
főtevékenységét, a képviseletére jogosultak nevét és beosztását, kézbesítési megbízottjának
adatait, cégjegyzékszámát vagy egyéb nyilvántartási számát, adószámát. (A Törvényjavaslat az
adószám rögzítését az átláthatóság biztosítása, valamint az adott jogi személy vagy jogi
személységgel nem rendelkező szervezet tényleges működéséről történő információszerzés
érdekében írja elő. A Törvényjavaslat (a Pmt. rendszeréhez képest változásként) nem tesz
különbséget a belföldi és külföldi ügyfél esetében rögzítendő adatok között, azokat egységesen
határozza meg, továbbá az új (kötelezően rögzítendő) adatkör a Pmt. hatálybalépése óta eltelt
időszak gyakorlati tapasztalatai alapján, az azonosítás hatékonyabbá tétele érdekében került
meghatározásra.
A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató a Törvényjavaslatban
meghatározott okiratok bemutatását köteles megkövetelni, amely okirat-kör lényegében
megegyezik a Pmt.-ben jelenleg meghatározott személyazonosságot igazoló okiratok körével
(személyi igazolvány, útlevél, kártya formátumú vezetői engedély stb.), valamint a jogi személy,
74
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében meghatározott okiratokkal. A
személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató köteles ellenőrizni a bemutatott
azonosságot igazoló okirat érvényességét is.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzésének megfelelő és
teljes körű végrehajtása érdekében a rögzítendő adatokat tartalmazó, ügyfél által bemutatott
okiratról köteles másolatot készíteni.
Ezen túlmenően a Törvényjavaslat alapján a játékkaszinót, kártyatermet működtető szolgáltató (a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az ügyfél-
átvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatok és a játékosi tranzakciók
összekapcsolhatóságának biztosítása érdekében, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony
ellátása céljából) jogosult természetes személy ügyfele képmásának rögzítésére, tevékenységéről
videofelvétel készítésére, valamint a képmás elektronikus nyilvántartási rendszerében történő
tárolására. A játékkaszinók és kártyatermek jelenleg működő elszámolási rendszerét is
figyelembe véve, illetve a felügyeleti szerv gyakorlati tapasztalatai alapján a Törvényjavaslat
játékkaszinók és kártyatermek által rögzített videofelvételekre vonatkozóan 45 napos megőrzési
határidőt ír elő speciális szabályként, mely időszak kellően hosszú időt biztosít a szolgáltató és a
felügyeleti szerv részére az esetleges problémák észlelésére és az ilyen esetekben szükséges
intézkedések megtételére anélkül, hogy az a tárhelykapacitás tekintetében irreális
kötelezettségeket róna a kötelezett szolgáltatókra.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az ügyfél (annak meghatalmazottja, a rendelkezésre
jogosult, továbbá a képviselő) azonosítását és személyazonosságának igazoló ellenőrzését
nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem az általa üzemeltetett, biztonságos, védett,
a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő
eszköz útján is elvégezheti. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása
vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán - a szektorok specifikus jellemzői
figyelembe vételével - a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
Az Irányelv kimondja a tényleges tulajdonos azonosításának kötelezettségét, továbbá megfelelő
intézkedések meghozatalának kötelezettségét a tényleges tulajdonos személyazonosságának
igazoló ellenőrzése érdekében. (A tényleges tulajdonos fogalma a Törvényjavaslat értelmező
rendelkezései között került meghatározásra.) Az Irányelv alapján kötelező tehát az azonosítás, a
személyazonosság igazoló ellenőrzése vonatkozásában viszont a megfelelő intézkedések
meghozatalának megtörténtét kell igazolnia a szolgáltatónak.
A Pmt. hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a Törvényjavaslat (a
Pmt. jelenlegi rendszerét alapjaiban fenntartva) kis mértékben módosítja a tényleges tulajdonos
azonosítására és személyazonossága igazoló ellenőrzésére vonatkozó eljárást. A Törvényjavaslat
fenntartja a tényleges tulajdonosra vonatkozóan az ügyfél írásbeli nyilatkozat megtételére
vonatkozó kötelezettségét, fontos újítás azonban, hogy a nyilatkozat megtételére nemcsak
75
(személyes megjelenéssel) írásban, hanem a szolgáltató által üzemeltetett - biztonságos, védett, a
felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált - elektronikus hírközlő
eszköz útján is lehetősége van az ügyfélnek. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer
kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán - a szektorok specifikus
jellemzői figyelembe vételével - a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg
részletszabályokat.)
A Törvényjavaslat (a nemzetközi követelményeknek való megfelelés érdekében, valamint a
gyakorlati tapasztalatok alapján) továbbra is eltérő szabályokat határoz meg a természetes
személy ügyfelek, valamint a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetek vonatkozásában. A természetes személy ügyfél kizárólag abban az esetben köteles a
szolgáltató részére nyilatkozatot tenni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.
Ezen esetben nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia: név,
állampolgárság, születési hely és idő, lakcím (ennek hiányában tartózkodási hely). Ezen
túlmenően az ügyfél arról is köteles nyilatkozni, hogy tényleges tulajdonosa kiemelt
közszereplőnek minősül-e. A szolgáltató kétség esetén a természetes személy ügyfelet ismételt
nyilatkozattételre szólítja fel, továbbá (a Moneyval vonatkozó ajánlásának is megfelelően)
minden esetben köteles a nyilatkozatban megadott adatkör ellenőrzésére (okiratok vagy
nyilvántartások alapján).
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője minden
esetben köteles a tényleges tulajdonosára vonatkozóan nyilatkozatot tenni és nyilatkozatában a
következő adatokat megadni: név, állampolgárság, születési hely és idő, lakcím (ennek
hiányában tartózkodási hely), a tulajdonosi érdekeltség jellege és mértéke (az értelmező
rendelkezések között meghatározott tényleges tulajdonos fogalom alapján). Ezen túlmenően az
ügyfél arról is köteles nyilatkozni, hogy tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-
e. Az adatok ellenőrzésére irányuló eljárás megegyezik a természetes személy ügyfél esetében
alkalmazott eljárással. A szolgáltató kétség esetén a természetes személy ügyfelet ismételt
nyilatkozattételre szólítja fel, továbbá (a Moneyval vonatkozó ajánlásának is megfelelően)
minden esetben köteles a nyilatkozatban megadott adatkör ellenőrzésére (okiratok vagy
nyilvántartások alapján).
A Törvényjavaslat ezen túlmenően (kiegészítő megoldásként) lehetővé teszi a jogi személy vagy
jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél nyilatkoztatásának - kockázatérzékenységi
megközelítés alapján történő - mellőzését, amennyiben a szolgáltató a Törvényjavaslatban
meghatározott adatkört az ügyfél átvilágítása során részére bemutatott okiratok vagy
nyilvántartások (nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások,
amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult) alapján rögzíteni tudja. (Ezen
esetben a szolgáltatónak dokumentálnia kell, hogy a Törvényjavaslatban meghatározott adatok
rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatásának mellőzésével került sor.)
(A Törvényjavaslat tehát a tényleges tulajdonos vonatkozásában rögzítendő adatok kapcsán a
76
Pmt. jelenlegi - kockázatérzékenységi alapon minimum és maximum adatkört meghatározó -
rendszeréhez képest új rendelkezéseket tartalmaz, kötelezően rögzítendő megváltozott
adatkörrel. A jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tényleges
tulajdonosa vonatkozásában kialakított adatkör a tényleges tulajdonosi adatok központi
nyilvántartására - az ott nyilvántartott adatkörre - vonatkozó irányelvi rendelkezésekre
tekintettel került kialakításra.)
Az Irányelv előírja az üzleti kapcsolat céljának és tervezett jellegének elemzését, az ezekről
történő információszerzés kötelezettségét. A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az üzleti
kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan a következő adatokat köteles rögzíteni: üzleti
kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát; ügyleti megbízás esetén a megbízás
tárgyát és összegét; a teljesítés körülményét (hely, idő, mód). A szolgáltató ezen túlmenően -
kockázatérzékenységi megközelítés alapján - a pénzeszközök forrására vonatkozó információk
rendelkezésre bocsátását, valamint az erre vonatkozó dokumentumok bemutatását is kérheti
(amely információt kérés esetén az ügyfél köteles a szolgáltató rendelkezésére bocsátani),
továbbá az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését a (belső szabályzatában
meghatározott) vezetője jóváhagyásához kötheti. (A szolgáltató az adott vezetőt - az értelmező
rendelkezések alapján - a következő szempontok figyelembe vételével jelöli ki a belső
szabályzatában: megfelelő ismeretekkel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy a szolgáltató milyen
mértékben van kitéve a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás jelentette kockázatoknak;
valamint megfelelő vezetői hatáskörrel rendelkezik ahhoz, hogy a kockázati kitettséget
befolyásoló döntéseket hozzon.)
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az üzleti kapcsolatra és ügyleti megbízásra vonatkozó
adatrögzítést és információkérést nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem az általa
üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon,
előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti. (Az ezen feltételeknek
megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán - a
szektorok specifikus jellemzői figyelembevételével - a felügyeletet ellátó szervek határoznak
meg részletszabályokat.)
Az Irányelv alapján a Törvényjavaslat rendelkezik az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel
kíséréséről (monitoring), annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás
összhangban áll-e a szolgáltatónak az ügyfélről (a jogszabályok alapján) rendelkezésre álló
adataival. A Törvényjavaslat ezen túlmenően (a Pmt. rendelkezéseivel megegyező módon)
kimondja, hogy a szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az üzleti kapcsolat
folyamatos figyelemmel kísérését (a belső szabályzatban meghatározott) megerősített eljárásban
hajthatja végre (fokozott monitoring), valamint köteles különös figyelmet fordítani valamennyi
(a belső szabályzatban meghatározott) összetett és szokatlan ügyleti megbízásra és pénzügyi
műveletre.
Ezen utóbbi kötelezettség vonatkozásában a Törvényjavaslat az összetett és szokatlan ügyleti
77
megbízásra utalás mellett a pénzügyi műveletre utalást a hatály alá tartozó szerencsejáték
szervezőkre (Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy távszerencsejátékot, online kaszinójátékot szervező
szolgáltatókra) tekintettel illeszti be, a kötelezettség ezen szolgáltatók által történő egyértelmű,
hatékony végrehajtása érdekében. A Törvényjavaslat ezen túlmenően a hatály alá tartozó
szerencsejáték szolgáltatók vonatkozásában valamennyi pénzügyi tranzakció hatékony nyomon
követése érdekében kimondja, hogy a szolgáltató - kockázatérzékenységi megközelítés alapján -
az egy naptári vagy játéknapon belül kétmillió forintot elérő vagy meghaladó értékű pénzügyi
műveletet végző ügyfél tevékenységét megerősített eljárásban követi nyomon. (Ezen
rendelkezések megfelelnek a Moneyval országjelentésben megfogalmazott javaslatnak.)
Az Irányelv alapján a Törvényjavaslat rendelkezik továbbá az üzleti kapcsolatra vonatkozó
információk (adatok és okiratok) naprakészen tartásának kötelezettségéről is (amely tekintetében
alapvetően a Pmt. jelenlegi rendszerét kívánja fenntartani). Az ügyfél köteles a
tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a szolgáltatót értesíteni az ügyfél-átvilágítás
során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett
változásról; ha számla terhére vagy javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás
teljesítésére nem került sor, a szolgáltató köteles 30 napon belül írásban vagy a szerződésben
meghatározott módon felhívni ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére.
Az üzleti kapcsolatra vonatkozó információk naprakészen tartása, valamint a meglévő ügyfélkör
vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedések kockázatérzékenységi alapon, megfelelő
időközönként történő elvégzése (amely szintén irányelvi kötelezettség) érdekében a
Törvényjavaslat új rendelkezésként kimondja, hogy a szolgáltató - kockázatérzékenységi
megközelítés alapján, de legalább ötévente - köteles ellenőrizni az ügyfeleiről rendelkezésre álló
adatokat (és amennyiben kétsége merül fel az adatok és a nyilatkozatok naprakészségét illetően,
akkor ismételten köteles elvégezni az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket). A meglévő ügyfélkör
esetében az ellenőrzés (és szükség esetén az ismételt ügyfél-átvilágítás) módját, az erre
vonatkozó részletszabályokat (a felügyeletet ellátó szervek útmutatását figyelembe véve) a
szolgáltató határozhatja meg (a belső szabályzatában).
A Törvényjavaslat a játékkaszinót, kártyatermet működtető vagy távszerencsejátékot, online
kaszinójátékot szervező szolgáltatók vonatkozásában speciális ügyfél-átvilágítási eljárást határoz
meg (egyezően a Pmt. jelenlegi rendelkezéseivel).
A Törvényjavaslat alapján (a Pmt. jelenlegi rendszerét fenntartva) a szolgáltató az ügyfél-
átvilágítást a játékkaszinó vagy kártyaterem területére történő első belépéskor, illetve
távszerencsejáték vagy online kaszinójáték esetében pedig a játékos nyilvántartásba vételekor
végzi el. A Törvényjavaslat az Értelmező rendelkezések között határozza meg, hogy a
játékkaszinók és kártyatermek ügyfelei esetében a játékkaszinó vagy kártyaterem területére
történő első belépés üzleti kapcsolat létesítésének tekintendő; távszerencsejátékot és online
kaszinójátékot szervező szolgáltató ügyfele esetében pedig üzleti kapcsolat létesítésének a
78
játékos nyilvántartásba vétele minősül. A szolgáltató tehát az első belépéskor vagy a játékos
nyilvántartásba vétele során (tehát az üzleti kapcsolat létesítésekor) végzi el az ügyfél-
átvilágítási intézkedéseket (az ügyfél azonosítása és a személyazonosságának igazoló
ellenőrzése; a tényleges tulajdonos azonosítása és a személyazonosságának igazoló ellenőrzése;
adatrögzítés az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan; továbbá ezt követően az
üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése).
13-14. §
Az Irányelv rendelkezései alapján a Törvényjavaslat kimondja, hogy a szolgáltató alapesetben az
üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az
ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Az Irányelvnek
megfelelően a Törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról, hogy ha a szolgáltató nem tudja
végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az
ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését
és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
Az Irányelv az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésének időpontja tekintetében kivételi
lehetőségeket is ad a tagállamok számára, amely rendelkezéseket indokolt beépíteni a hazai
szabályozásba (alapjaiban fenntartva ezáltal a Pmt. jelenlegi rendszerét). A szolgáltató az ügyfél
és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat
létesítése során is (az első ügyleti megbízás teljesítéséig) lefolytathatja, ha ez a rendes
üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges és ha a pénzmosás vagy a
terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély.
A biztosító (az életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén) a kedvezményezett, illetve
mindazok tekintetében, akik a biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosultak
és személyük a szerződés megkötésekor nem volt ismert, a személyazonosság igazoló
ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően is (legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg,
illetve azzal egyidejűleg, hogy a jogosult a szerződésből eredő jogait érvényesíti) lefolytathatja.
A biztosító köteles azonban az üzleti kapcsolat létesítését megelőzően (az ügyfél és a tényleges
tulajdonos azonosításán és személyazonosságának igazoló ellenőrzésén túlmenően) a szerződés
megkötésekor ismert kedvezményezett, illetve a biztosító szolgáltatására jogosult nevét
megállapítani, továbbá a szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezettre, illetve a
biztosító szolgáltatására jogosultra vonatkozó (a későbbi azonosításhoz szükséges) valamennyi
információt rögzíteni.
A fizetési számla, valamint az ügyfélszámla, értékpapírszámla, és értékpapír-letéti számla
nyitására jogosult szolgáltató (továbbá az egyéni számla megnyitására jogosult önkéntes
kölcsönös biztosító pénztár és a tagi számla megnyitására jogosult foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézmény) jogosult a számla megnyitására, feltéve hogy biztosítja, hogy az
ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzésének
lefolytatásáig az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult és a képviselő nem végezhet
79
műveletet (önkéntes kölcsönös biztosító pénztár esetében az ügyfél és a kedvezményezett nem
részesülhet szolgáltatásban; foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény esetében a tag, a
járadékos és a kedvezményezett nem részesülhet szolgáltatásban).
A Törvényjavaslat alapján a bizalmi vagyonkezelő esetében is lehetőség van arra, hogy a
szerződés megkötésekor nem ismert kedvezményezett vonatkozásában a személyazonosság
igazoló ellenőrzését az üzleti kapcsolat létesítését követően (legkésőbb a kifizetéssel
egyidejűleg, illetve azzal egyidejűleg, hogy a kedvezményezett a szerződésből eredő jogait
érvényesíti) folytassa le. A bizalmi vagyonkezelő köteles azonban a szerződés megkötésekor
nem ismert kedvezményezettre vonatkozó, a későbbi azonosításhoz és a személyazonosság
igazoló ellenőrzéséhez szükséges valamennyi információt rögzíteni.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása hatékonyabb megelőzése és megakadályozása, a
készpénzhasználattal kapcsolatos kockázatok csökkentése, valamint a ténylegesen összefüggő,
több ügyleti megbízással kapcsolatos (Irányelv által meghatározott) ügyfél-átvilágítási
kötelezettség hatékony és az adatvédelmi szempontoknak is megfelelő végrehajtása (és így az
ezen ügyletekre vonatkozó adatok, információk megfelelő rögzítése) érdekében a hitelintézetek,
pénzügyi szolgáltatók, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmények, önkéntes kölcsönös
biztosítópénztárak vonatkozásában a kis összegű készpénzbefizetések vonatkozásában a
Törvényjavaslat adatrögzítési kötelezettséget ír elő. Ezen adatrögzítési kötelezettség
vonatkozásában kivételt képeznek - kis összegű - pénzváltási tevékenység végzése esetén a
hitelintézetek és a pénzváltó irodák, az aránytalan adminisztratív tehernövekedés elkerülése
érdekében. Kiemelést érdemel azonban, hogy ezen szolgáltató kör vonatkozásában a
Törvényjavaslat - a tevékenység kockázatainak csökkentése érdekében - jelentősen szigorúbb,
fokozott ügyfél-átvilágítási követelményeket ír elő már háromszázezer forintot elérő összegű
pénzváltás esetén, szemben azzal, hogy más szolgáltatók kizárólag a hárommillió-hatszázezer
forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízások teljesítésekor kötelesek az ügyfél-
átvilágítási intézkedéseket alkalmazni. Kivételt képeznek továbbá az adatrögzítési kötelezettség
alól a kis összegű készpénzbefizetések az életbiztosítási ágba tartozó biztosításokhoz
kapcsolódóan, valamint a kis összegű az áru- vagy szolgáltatásnyújtás igénybevételére irányuló
ún. „sárga csekken” és „fehér csekken” történő bankkártyás és készpénzbefizetések. A mentesség
nem vonatkozik az egyéb pénzátutalásokra, így az alapítványok részére történő pénzutalásokra
sem. E szabályozás a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem céljait teljes
mértékben szem előtt tartva a kisebb kockázattal bíró ügyletek esetében a szolgáltatók és az
ügyfelek adminisztratív terheinek, költségeinek csökkentését szolgálja. Kiemelést érdemel, hogy
a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése
esetén azonban a szolgáltató a 300.000-Ft-ot el nem érő, belföldön kezdeményezett és belföldön
teljesítendő készpénzátutalás esetében is köteles a teljes körű ügyfél-átvilágítás elvégzésére.
Azon esetekben, amikor nem áll fenn üzleti kapcsolat a szolgáltató és az ügyfél között, a
szolgáltató az ügyfél által kezdeményezett valamennyi ügyleti megbízás, azaz a készpénzátutalás
és a számlára történő közvetlen - pénzforgalmi szolgáltató igénybevétele nélküli -
készpénzbefizetés teljesítésekor az ügyfélre és az ügyleti megbízásra vonatkozóan a következő
80
adatokat köteles rögzíteni: természetes személy ügyfél esetében a nevét és születési helyét,
idejét, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a nevét
és székhelyének (magyarországi fióktelepének) címét, valamint az ügyleti megbízás tárgyát és
összegét; továbbá ezen adatok igazolására (a 7. § (3) bekezdésében) meghatározott okiratok
bemutatását kérheti. (A szolgáltató azonban a megjelölt adatok rögzítésén és a meghatározott
okiratok bemutatásának kérésén túlmenően nem köteles és jogosult a Törvényjavaslatban
meghatározott további ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzésére.)
A ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízással kapcsolatos kötelezettség megfelelő
végrehajtása érdekében a nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzők, valamint a
Törvényjavaslat hatálya alá tartozó nem pénzügyi szolgáltatók (ingatlanügylettel kapcsolatos
tevékenységet végzők; könyvvizsgálói tevékenységet végzők; könyvviteli [könyvelői],
adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet végzők; nemesfémmel vagy
az ezekből készült tárgyakkal kereskedők; árukereskedők; bizalmi vagyonkezelők)
vonatkozásában a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízások
esetében mondja ki az ugyanezen adatok rögzítésére vonatkozó kötelezettséget és az okiratok
bemutatásának kérésére vonatkozó lehetőséget.
15. §
Az Irányelvben kiemelt hangsúlyt kap a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítés (a
nemzeti kockázatelemzés megállapításainak figyelembevételével). A 3. pénzmosás elleni
irányelv meghatározott esetekben egyszerűsített és fokozott ügyfél-átvilágítást írt elő, míg az
Irányelv az adott tagállamra, illetve a szolgáltatókra bízza a potenciálisan alacsony vagy magas
kockázattal járó helyzetek - ügylettípushoz, ügyféltípushoz, földrajzi területhez, termékhez,
vagy szállítási csatornához kapcsolódó kockázatok - beazonosítását és kötelezi a szolgáltatókat
arra, hogy ennek megfelően alakítsák ki belső eljárásaikat.
Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás vonatkozásában az Irányelv nem határoz meg kötelező
eseteket (termékeket, szolgáltatásokat, ügyfeleket), lehetőséget ad azonban továbbra is a
tagállamoknak vagy szolgáltatóknak arra, hogy kellő biztosítékok mellett alacsony kockázatú
területeket jelöljenek meg, ahol egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. A tagállamok és a
szolgáltatók az ügyféltípushoz, földrajzi területhez, valamint meghatározott termékekhez,
szolgáltatásokhoz, ügyletekhez kapcsolódó kockázatok értékelésekor figyelembe kell, hogy
vegyék a potenciálisan alacsony kockázattal járó helyzetekre vonatkozóan az Irányelv II. számú
mellékletében meghatározott tényezőket. Az Irányelv alapján az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
esetében is kötelező az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése (monitoring) a gyanús
ügyletek feltárása érdekében.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató a belső szabályzatában rögzíti azon alacsony kockázatú
esetköröket, amelyek vonatkozásában (a szolgáltató belső kockázatértékelése alapján)
egyszerűsített ügyfél-átvilágítás végzése indokolt. A szolgáltató ezen esetkörökben a belső
szabályzatban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket és (kötelező jelleggel) az üzleti
81
kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) végzi el. A szolgáltató ezen túlmenően
-	az ügyfél vagy az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához - köteles az ügyfélre
vonatkozóan a Törvényjavaslat 7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzíteni, valamint
a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Törvényjavaslat 7. § (3) bekezdésében
meghatározott okiratok bemutatását kérheti.
Ezen ügyfél-azonosító adatok rögzítésének és okiratok bemutatásának megkövetelése lehetővé
teszi, hogy a szolgáltató megalapozott döntést hozhasson az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
alkalmazásáról (mindez elősegíti az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás hatékony végrehajtását és
lehetővé teszi az ügyfélre vonatkozó megfelelő adatkör - adatvédelmi szempontoknak is
megfelelő - rögzítését). Amennyiben azonban a Törvényjavaslat rendelkezései és a belső
szabályzatban rögzítettek alapján szükségessé válik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás
alkalmazása, a szolgáltató nem köteles és jogosult a Törvényjavaslat ben meghatározott további
ügyfél-átvilágítási intézkedések (például a tényleges tulajdonos azonosítása stb.) elvégzésére.
A Törvényjavaslat ezen rendelkezései alapján tehát (a Törvényjavaslat keretei között) az
egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetkörei és az ezen esetekben elvégzendő ügyfél-átvilágítási
intézkedések szolgáltató specifikusan kerülhetnek kialakításra (tehát teljes mértékben
figyelembe véve az adott szolgáltató ügyfeleit és termékei specifikus jellemzőit, valamint a
szolgáltatói kockázatértékelés megállapításait). Az ezen esetköröket és a kapcsolódó
eljárásrendet tartalmazó belső szabályzat kialakításához pedig a felügyeletet ellátó szerv ad
szektor specifikus útmutatást. (Az útmutató fogalma a Törvényjavaslat értelmező rendelkezései
között került meghatározásra, amely alapján az útmutató a felügyeletet ellátó szerv által az e
törvény szerinti felügyeleti tevékenysége keretében a szolgáltatók számára kiadott, iránymutatást
tartalmazó - a Törvényjavaslat által konkrétan meghatározott - dokumentum.)
Az egyszerűsített ügyfél-átvilágításhoz kapcsolódóan a belső szabályzat kötelező tartalmi
elemeit meghatározó miniszteri rendelet rendelkezik arról, hogy az egyszerűsített ügyfél-
átvilágítás esetköreit és belső eljárási rendjét a szolgáltató a rendelet mellékletében felsorolt,
alacsony kockázatra vonatkozó tényezők (amelyek az Irányelv II. számú mellékletében
meghatározott tényezők alapul vételével kerülnek kialakításra) alapján határozza meg. A rendelet
ezen túlmenően konkrét esetköröket (termék- és ügyfél-típusokat) is meghatároz, amelyek
vonatkozásában a szolgáltató jogosult az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazására.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedéseket
nemcsak az ügyfél személyes megjelenésével, hanem az általa üzemeltetett, biztonságos, védett,
a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő
eszköz útján is elvégezheti. (Az ezen feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása
vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok kapcsán - a szektorok specifikus jellemzői
figyelembe vételével - a felügyeletet ellátó szervek határoznak meg részletszabályokat.)
Az Irányelv az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás vonatkozásában egy konkrét esetkört fogalmaz
82
meg (a tagállam számára döntési lehetőségként, a kockázatértékelés alapján): az elektronikus
pénz, amennyiben az mindenben megfelel az Irányelvben (taxatíve) meghatározott kockázatot
mérséklő feltéteknek. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazása esetében az elektronikus
pénz vonatkozásában a szolgáltató az ügyfél-átvilágítási intézkedések közül csak az üzleti
kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) köteles elvégezni.
Az Irányelv rendelkezései alapján a Törvényjavaslat kimondja, hogy elektronikus pénz esetén a
szolgáltató egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz (azaz csak az üzleti kapcsolat folyamatos
figyelemmel kísérését (monitoring) köteles elvégezni, valamint - az ügyfél vagy az üzleti
kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához - köteles az ügyfélre vonatkozóan a Törvényjavaslat
7. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat rögzíteni, valamint a személyazonosság igazoló
ellenőrzése érdekében a Törvényjavaslat 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok
bemutatását megkövetelni), abban az esetben, ha a Törvényjavaslatban meghatározott
(konjunktív) feltételek fennállnak (az elektronikus pénz tárolására szolgáló készpénz helyettesítő
fizetési eszköz nem újra feltölthető vagy újra feltölthető, de legfeljebb havi hatvanötezer forint
összegű - kizárólag Magyarország területén kezdeményezhető fizetési műveletre vonatkozó -
felső korláttal rendelkezik; az elektronikus pénz elektronikusan tárolt mindenkori összege nem
haladja meg a hatvanötezer forintot; az elektronikus pénz kizárólag áru vagy szolgáltatás
vásárlására használható; az elektronikus pénzen tárolt összeg elektronikus pénz terhére nem
tölthető fel; valamint az elektronikus pénzt olyan üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás
keretében bocsátották ki, amely vonatkozásában - a 7-10. §-ban meghatározott - valamennyi
ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzésre került.)
A Törvényjavaslat kimondja tovább, hogy a szolgáltató (a 7-10. §-ban meghatározott)
valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést köteles elvégezni, ha az elektronikuspénz-birtokos
által a részére kibocsátott összegből készpénzben kivett vagy készpénzre beváltott összeg
meghaladja a huszonötezer forintot.
Elektronikus pénz esetében a szolgáltató (ha a Törvényjavaslatban meghatározott feltételek
fennállnak) az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a szolgáltató által üzemeltetett,
biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált
elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti. (Ezen esetben az a körülmény, hogy az ügyfél
nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából,
nem keletkeztet fokozott ügyfél-átvilágítási kötelezettséget.)
16-21. §
Az Irányelv (a kockázatérzékenységi alapon történő megközelítéssel összhangban) a pénzmosás
vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és üzleti
kapcsolatok, ügyletek tekintetében fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. Az Irányelv
alapján a tagállamok a következő esetekben kötelesek előírni a fokozott ügyfél-átvilágítási
intézkedések alkalmazását (a kockázatok megfelelő kezelése és enyhítése céljából): harmadik
országbeli intézményekkel folytatott, határon átnyúló levelezőbanki kapcsolatok, valamint a
83
kiemelt közszereplőkkel folytatott ügyletek vagy üzleti kapcsolatok (külön kiemelve az
életbiztosítás és/vagy egyéb befektetéshez kapcsolódó biztosítási kötvény kiemelt közszereplő
kedvezményezettjeit); ha az ügyfél kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik
vagy abban telepedett le; továbbá egyéb, a tagállamok vagy a szolgáltatók által - belső eljárásaik
alapján - magasabb kockázatot jelentő esetek. Az Irányelv a harmadik országbeli intézményekkel
folytatott, határon átnyúló levelező banki kapcsolatok, valamint a kiemelt közszereplőkkel
folytatott ügyletek vagy üzleti kapcsolatok esetében konkrét intézkedés-típusokat is meghatároz.
A potenciálisan magas kockázattal járó helyzetekre az irányelv III. számú melléklete határoz
meg bizonyos figyelembe veendő tényezőket. (Az Irányelv többek között nem követeli meg a
szolgáltatóktól az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek teljesítés kapcsán az ügyfél személyes
megjelenését. Az Irányelv a tagállamra bízza, hogy az egyes esetekben a tagállam, vagy a
szolgáltató előírja, megköveteli-e a személyes megjelenést és adott esetben
kockázatérzékenységi alapon egyszerűsített, normál, vagy fokozott ügyfél-átvilágítást végez. A
nem személyes megjelenéssel létrejött üzleti kapcsolatok vagy ügyletek (bizonyos biztonsági
óvintézkedések, pl. elektronikus aláírás nélkül) a magasabb kockázatra vonatkozó tényezők
egyike a III. számú mellékletben.)
A Törvényjavaslat az Irányelv alapján a következő esetekben mondja ki a fokozott ügyfél-
átvilágítási intézkedések alkalmazásának kötelezettségét és a kapcsolódó intézkedéseket:
amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló
ellenőrzése céljából; külföldi székhelyű szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése;
kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítése vagy ügyleti megbízás teljesítése
(külön kiemelve a biztosítások esetén a kiemelt közszereplő kedvezményezetteket vagy
szolgáltatásra jogosultakat); illetve a pénzváltó irodák esetében. Ezen esetekben a
Törvényjavaslatban (7-11. §) meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzése
kötelező és ezek mellett kerül sor további (a Törvényjavaslatban ez egyes esetek vonatkozásában
konkrétan meghatározott) intézkedések végrehajtására. (A Törvényjavaslat alapjaiban fenntartja
a Pmt.-ben jelenleg megfogalmazott kötelező esetköröket, bizonyos részletszabályok
Irányelvnek és a kockázatoknak megfelelő módosításával.)
A Törvényjavaslat a fentieken túlmenően fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását
írja elő, ha a szolgáltató ügyfele stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot
jelentő harmadik országból származik, valamint a szolgáltató belső szabályzatában rögzített
esetkörökben. A szolgáltató ezen esetekben a belső szabályzatában meghatározott ügyfél-
átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni. A stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt
kockázatot jelentő harmadik országokat a Törvényjavaslat az értelmező rendelkezések között
definiálja (a (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a stratégiai
hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok megállapítása
tekintetében történő kiegészítéséről szóló bizottsági (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló
rendeletben meghatározott országok).
A fokozott ügyfél-átvilágításhoz kapcsolódóan a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit
84
meghatározó miniszteri rendelet rendelkezik arról, hogy a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreit
és belső eljárási rendjét a szolgáltató a rendelet mellékletében felsorolt, magasabb kockázatra
vonatkozó tényezők (amelyek az Irányelv III. számú mellékletében meghatározott tényezők
alapul vételével kerülnek kialakításra) alapján határozza meg.
Ezen túlmenően a (szolgáltató-specifikus) esetköröket és a kapcsolódó eljárásrendet tartalmazó
belső szabályzat kialakításához a felügyeletet ellátó szerv ad szektor specifikus útmutatást.
Amennyiben az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság
igazoló ellenőrzése céljából, a Törvényjavaslat alapján a szolgáltató az ügyfél-azonosító adatokat
tartalmazó okiratok hiteles másolatának benyújtását köteles megkövetelni az azonosítás és a
személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából. Az okirat hiteles másolatának bekérése
mellőzhető, ha a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás során a belső szabályzatában rögzített fokozott
ügyfél-átvilágítási intézkedéseket végzi el (amelyeknek kétséget kizáró módon alkalmasnak kell
lenniük az ügyfél-átvilágítás elvégzésére és meg kell felelniük a felügyeletet ellátó szerv által
kiadott útmutatóban foglaltaknak). A szolgáltató ezen túlmenően az ügyfél-átvilágítási
intézkedéseket az általa üzemeltetett, biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által
meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is elvégezheti.
A Törvényjavaslat ezen rendelkezései fenntartják tehát az okiratok hiteles másolatának
bekérésére vonatkozó lehetőséget/kötelezettséget (a Pmt. jelenlegi rendelkezéseivel azonos
módon), lehetővé teszik azonban, hogy a szolgáltató döntése alapján a fokozott ügyfél-
átvilágítási intézkedések a belső szabályzatban szolgáltató specifikusan is kialakításra
kerülhessenek (teljes mértékben figyelembe véve ezáltal az adott szolgáltató ügyfeleit és
termékei specifikus jellemzőit, valamint a szolgáltatói kockázatértékelés megállapításait). A
Törvényjavaslatban meghatározott alap-kritériumoknak megfelelő elektronikus hírközlő eszköz,
annak pontos technikai paraméterei is szektor és szolgáltató specifikusan kerülhetnek
kialakításra, (a technikai részletszabályok és az egyes megoldások elfogadhatósága
vonatkozásában) a felügyeletet ellátó szerv útmutatásai, jóváhagyása alapján.
A Törvényjavaslat ezen rendelkezései mind a belföldön, mind a külföldön tartózkodó távollévő
ügyfél vonatkozásában alkalmazandóak.
A Törvényjavaslat a fokozott ügyfél-átvilágítás esetkörei között fenntartja az ügyfélszámla
(értékpapírszámla, valamint az értékpapír letéti számla) megnyitása vonatkozásában a Pmt.
jelenlegi rendelkezései által meghatározott lehetőséget, amennyiben az ügyfél nem jelenik
személyesen azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából. Az ügyfélszámlát
vezető szolgáltató számára lehetőség nyílik arra, hogy az igazolt fizetési számlát vezető
szolgáltatótól információt kérjen az ügyfél azonosító adatairól annak érdekében, hogy az
ügyfélnek a számára megadott azonosító adatait az igazolt fizetési számla azonosító adataival
összevethessék és az egyezőséget ellenőrizhessék. A Törvényjavaslat pontosan meghatározza az
igazolt számlát vezető pénzintézettel (szolgáltatóval) való kapcsolatfelvétel tartalmát, a
85
válaszadási határidőt és (adatvédelmi megfontolások alapján) előírja azt is, hogy a megkeresett
pénzintézet (szolgáltató) a kapott adatokat köteles megsemmisíteni, ha azok nem az ő ügyfelére
vonatkoznak.
A Törvényjavaslat alapján a hitelintézet és pénzügyi szolgáltató a külföldi székhelyű
szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítését megelőzően az ügyfél-átvilágítási
intézkedések elvégzése mellett a következő kiegészítő kötelezettségeknek köteles eleget tenni:
köteles feltáró elemzést készíteni (a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott
eszközrendszer felmérése és értékelése céljából); köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi
székhelyű szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél
személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint ezen üzleti kapcsolatot folyamatosan
figyelemmel kíséri; köteles meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató kérésre
közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat; köteles a levelező kapcsolat létesítéséhez
a belső szabályzatában kijelölt vezetője jóváhagyását megszerezni. A Törvényjavaslat (az
Irányelvnek megfelelően) rendelkezik továbbá a fiktív bankkal történő levelező kapcsolat
létesítésének és fenntartásának tilalmáról. A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató
kockázatérzékenységi megközelítés alapján jogosult meghatározni, hogy az Európai Unió
tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő levelező kapcsolat létesítése előtt
alkalmazza-e ezen fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
A levelező kapcsolat (pontosított) fogalma a Törvényjavaslat értelmező rendelkezései között
került meghatározásra. A Törvényjavaslat ebben a vonatkozásban az Irányelvhez képest
szigorúbb rendelkezéseket határoz meg azáltal, hogy - a gyakorlati tapasztalatok alapján, a
magas kockázatra tekintettel - valamennyi külföldi székhelyű szolgáltatóval létesített levelező
kapcsolat esetében kimondja a fokozott ügyfél-átvilágítás kötelezettségét (az Irányelv kizárólag
a harmadik országbeli intézményekkel folytatott, határon átnyúló levelezőbanki kapcsolatok
vonatkozásában rendelkezik erről).
A Pmt. hatálybalépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai alapján a Törvényjavaslat (a
Pmt. jelenlegi rendszerét alapjaiban fenntartva) kis mértékben módosítja a kiemelt közszereplők
vonatkozásában a fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást (azon túlmenően, hogy a Törvényjavaslat
kiterjeszti hatályát a külföldi kiemelt közszereplők mellett a belföldi kiemelt közszereplőkre is).
A Törvényjavaslat fenntartja a nyilatkozat megtételére vonatkozó kötelezettséget: valamennyi
természetes személy ügyfél köteles a szolgáltató részére nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan,
hogy kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben (a
Törvényjavaslatban megjelölt mely kategória alapján), valamint a nyilatkozatnak tartalmaznia
kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat is. Fontos újítás azonban, hogy a
nyilatkozat megtételére nemcsak (személyes megjelenéssel) írásban, hanem a szolgáltató által
üzemeltetett - biztonságos, védett, a felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon,
előzetesen auditált - elektronikus hírközlő eszköz útján is lehetősége van az ügyfélnek. (Az ezen
feltételeknek megfelelő rendszer kialakítása vonatkozásában az egyes szolgáltatói szektorok
kapcsán - a szektorok specifikus jellemzői figyelembe vételével - a felügyeletet ellátó szervek
86
határoznak meg részletszabályokat.)
A szolgáltató köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat jogszabály alapján e célra
rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése
érdekében. A Törvényjavaslat rendelkezik továbbá arról, hogy kiemelt közszereplő esetén az
üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás teljesítésére kizárólag a szolgáltató belső
szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyását követően kerülhet sor, továbbá a szolgáltató
az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérését (monitoring) megerősített eljárásban hajtja
végre. (Egyebekben a kiemelt közszereplők vonatkozásában valamennyi további ügyfél-
átvilágítási intézkedést köteles a szolgáltató elvégezni.)
A Törvényjavaslat ezen túlmenően (kiegészítő megoldásként) lehetővé teszi az ügyfél
nyilatkoztatásának mellőzését, amennyiben a szolgáltató a Törvényjavaslatban meghatározott
adatkört (az ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül-e, illetve a pénzeszközök forrására
vonatkozó információk) az ügyfél átvilágítása során részére bemutatott okiratok vagy
nyilvántartások (nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások,
amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult) alapján rögzíteni tudja. (Ezen
esetben a szolgáltatónak dokumentálnia kell, hogy a Törvényjavaslatban meghatározott adatok
rögzítésére az ügyfél nyilatkoztatásának mellőzésével került sor.)
A kiemelt közszereplők azonosítása vonatkozásában (az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően)
Törvényjavaslat ezen túlmenően kimondja, hogy a természetes személy ügyfél köteles a
biztosító részére (a Bit. 2. melléklete szerinti életbiztosítási ágba tartozó biztosítások esetén)
nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a kedvezményezett, illetve a biztosítási szerződés
alapján a biztosító szolgáltatására jogosult, továbbá annak tényleges tulajdonosa kiemelt
közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben (a Törvényjavaslatban megjelölt
mely kategória alapján). A Törvényjavaslat alapján az ügyfél a nyilatkozatot az üzleti kapcsolat
létesítését követően is megteheti (legkésőbb a kifizetéssel egyidejűleg, illetve azzal egyidejűleg,
hogy a biztosítás egészben vagy részben engedményezésre kerül). A szolgáltató - ha a
nyilatkozat valódisága kérdéses - köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat (jogszabály
alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető) nyilvántartásban történő
ellenőrzése érdekében. Ezen esetben az üzleti kapcsolat létesítésére, az ügyleti megbízás
teljesítésére kizárólag a szolgáltató belső szabályzatában meghatározott vezetője tájékoztatását
követően kerülhet sor, továbbá a szolgáltató az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel
kísérését (monitoring) megerősített eljárásban hajtja végre.
A Törvényjavaslat (kiegészítő megoldásként) ezen esetben is lehetővé teszi az ügyfél
nyilatkoztatásának mellőzését, amennyiben a szolgáltató a Törvényjavaslatban meghatározott
adatkört az ügyfél átvilágítása során részére bemutatott okiratok vagy nyilvántartások alapján
rögzíteni tudja (és dokumentálja, hogy az adatrögzítésre az ügyfél írásbeli nyilatkoztatásának
mellőzésével került sor.)
87
A Törvényjavaslat alapján fokozott ügyfél-átvilágítást kell továbbá alkalmazni pénzváltási
tevékenység végzése során. A hitelintézet és a pénzváltó iroda által a pénzváltási tevékenység
végzése során létrejövő ügyleti kapcsolat esetében már a háromszázezer forintot elérő, illetve
meghaladó összegű pénzváltás esetén köteles a szolgáltató az ügyfelet - a Törvényjavaslat 7. §
(2)	bekezdésében - meghatározott valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani, köteles továbbá a
személyazonosság igazoló ellenőrzését, a tényleges tulajdonos azonosítását és
személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint az ügyleti megbízásra vonatkozó
adatrögzítést elvégezni. Az ügyleti bizonylaton a következő adatokat kell feltüntetni: természetes
személy esetén a nevét, valamint azonosító okmányának típusát és számát; jogi személy és jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig a nevét, székhelyét (külföldi székhelyű
vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét), továbbá cégjegyzékszámát vagy egyéb
nyilvántartási számát. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen
összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a háromszázezer forintot.
22-24. §
Az Irányelv (az üzleti késedelmekhez és a hatékonyság csökkenéséhez vezető ismételt ügyfél-
átvilágítási eljárás elkerülése érdekében) lehetővé teszi a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-
átvilágítás eredményének elfogadását. Az Irányelv alapján a tagállamok megengedhetik az
Irányelv hatálya alá tartozó intézmények és személyek számára, hogy harmadik személyekre
hagyatkozzanak az ügyfél-átvilágítási intézkedések teljesítése tekintetében. (Az ügyfél-
átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában azonban a felelősség a más szolgáltató
által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.)
Az Irányelv (a 3. pénzmosás elleni irányelv rendelkezéseihez képest lényeges változásként) nem
differenciál az egyes szolgáltató-típusok között, a szolgáltató bármely más szolgáltató által
elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét jogosult átvenni, amennyiben ezen szolgáltató megfelel
az Irányelvben a „harmadik fél” vonatkozásában meghatározott követelményeknek. Az Irányelv
alapján a szolgáltató nem jogosult azonban az ügyfél-átvilágítás eredményének átvételére olyan
szolgáltatótól, amelynek székhelye, fióktelepe vagy telephelye kiemelt kockázatot jelentő
harmadik országban található. Ezen tilalom alól a tagállamok mentesíthetik az Európai Unió
tagállamaiban székhellyel rendelkező szolgáltatók fióktelepeit és leányvállalatait, ha azok
megfelelnek az Irányelvben meghatározott csoportszintű politikáknak.
A Törvényjavaslat alapján valamennyi szolgáltató jogosult elfogadni a más szolgáltató által
elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeit, ha az ügyfél-átvilágítást: Magyarország területén vagy
az Európai Unió más tagállamában székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
szolgáltató végezte el; vagy (a Törvényjavaslatban meghatározott követelményeknek megfelelő)
harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező szolgáltató végezte
el. Ha az ügyfél-átvilágítást harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel
rendelkező szolgáltató végezte el, akkor ezen szolgáltatónak a következő követelményeknek kell
megfelelnie: az e Törvényjavaslatban megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási
és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is az e Törvényjavaslatban
88
megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor; vagy székhelye
(fióktelepe, telephelye) olyan harmadik országban van, amely az e Törvényjavaslatban
meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltató nem jogosult elfogadni az ügyfél-átvilágítás eredményét,
ha azt olyan harmadik országban székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező
szolgáltató végezte el, amely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő
harmadik országnak minősül. Ezen tilalom nem vonatkozik azonban az ügyfél-átvilágítás
eredményének a Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel
rendelkező szolgáltató stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő
harmadik országban található fióktelepétől és leányvállalatától történő átvételére, abban az
esetben, ha a fióktelep vagy leányvállalat megfelel a Törvényjavaslatban meghatározott
csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.
A Törvényjavaslat alapján a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének
elfogadására az érintett ügyfél hozzájárulása esetén kerülhet sor. A szolgáltató (a
Törvényjavaslatban meghatározott feltételek fennállása esetén), ha más szolgáltatóval az ügyfél-
átvilágítás eredményének a rendelkezésre bocsátásáról megállapodott, a más szolgáltató írásbeli
kérésére az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében rögzített adatot (valamint az egyéb
dokumentáció másolatát) - az érintett ügyfél hozzájárulása esetén - haladéktalanul köteles más
szolgáltató rendelkezésére bocsátani. A Törvényjavaslat alapján az ügyfél-átvilágítás teljesítése
vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét
elfogadó szolgáltatót terheli.
A Törvényjavaslat alapján a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének
elfogadására vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandóak a szerződéses jogviszonyon alapuló
kiszervezésre és az ügynöki tevékenységre (az ügyfél-átvilágítás eredményének rendelkezésre
bocsátása és elfogadása vonatkozásában a kiszervezett tevékenységet végző és az ügynök a
szolgáltató részének minősül).
25. §
Az Irányelv alapján az EU területén bejegyzett jogi entitások kötelesek a tényleges
tulajdonosaikról megfelelő, pontos és naprakész információkat nyilvántartani, és ezen
információkat kötelesek a szolgáltatók részére átadni az ügyfél-átvilágítás során. Bizalmi
vagyonkezelők esetében e tényleges tulajdonosi információk kiterjednek a vagyonrendelőre, a
vagyonkezelő(k)re, a vagyonkezelést ellenőrző személyekre, a kedvezményezettre vagy a
kedvezményezettek csoportjára, valamint a kezelt vagyon fölött tényleges irányítást gyakorló
más természetes személy adataira is. A tényleges tulajdonosi információkhoz az illetékes
hatóságok és a pénzügyi információs egységek időben hozzá kell férjenek. Az Irányelv egy
központi adatbázis létrehozását is előírja a megfelelő, pontos és naprakész tényleges tulajdonosi
információk nyilvántartása céljából, mely kiterjed a bizalmi vagyonkezelőkre is, feltéve, hogy e
tevékenység adóügyi következményekkel jár.
89
A Törvényjavaslat az értelmező rendelkezések és az ügyfél-átvilágítási intézkedések között
rögzíti a tényleges tulajdonos fogalmával és azonosításával kapcsolatos kötelezettségeket az
Irányelv rendelkezéseivel összhangban.
Az irányelvi kötelezettségek teljesítése érdekében a Törvényjavaslat a szolgáltató feladatává
teszi, hogy az ügyfél tényleges tulajdonosának azonosítása során minden nem természetes
személy ügyfél tényleges tulajdonosára vonatkozóan rögzítse a Törvényjavaslat által előírt
adatkört és annak leellenőrzését követően ezen adatokat haladéktalanul továbbítsa a külön
jogszabály alapján létrehozott központi nyilvántartás számára, feltéve, hogy ezen adatok még
nem szerepelnek benne.
Az Irányelv értelmében a felállított központi adatbázis tartalmához az illetékes hatóságok és a
pénzügyi információs egységek időben és korlátozás nélkül hozzá kell férjenek, míg a
szolgáltatók hozzáférését az ügyfél-átvilágítás keretében szükséges biztosítani. Harmadik
személyek azonban csak abban az esetben igényelhetnek adatot ebből az adatbázisból, ha
bizonyítani tudják az adatok megismeréséhez fűződő jogos érdeküket és ebben az esetben is
kizárólag a tényleges tulajdonos névére, születési évére és hónapjára, állampolgárságára, a
tartózkodási helye szerinti ország nevére, valamint a tényleges tulajdonosi érdekeltség jellegére
és mértékére vonatkozó adatokhoz férhetnek hozzá. A bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó
információk esetében nem biztosít az Irányelv hozzáférést e harmadik személyeknek sem. Az
adatbázishoz való hozzáférésre egyebekben a hatályos adatvédelmi rendelkezések irányadóak és
a hozzáférést az országok online regisztrációhoz és/vagy díjfizetéshez is köthetik ebben az
esetben. Az Irányelv alapján az adatbázisban szereplő információkat az illetékes hatóságok és a
pénzügyi információs egységek időben továbbítják más tagállamok illetékes hatóságainak és
pénzügyi információs egységeinek.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, a
nemzetbiztonsági szolgálatok, az ügyészség és a bíróság korlátozás nélkül, az e
Törvényjavaslatban foglalt feladatai ellátása érdekében a felügyeletet ellátó szerv mint illetékes
hatóság és a szolgáltató közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a felállítandó központi
nyilvántartáshoz. Az Irányelvvel összhangban a bizalmi vagyonkezelő tényleges tulajdonosára
vonatkozó adatok kivételével harmadik személy kizárólag egyedi adatszolgáltatási kérelemmel
igényelhet adatot, és az adat felhasználásának célját, valamint az adat megismeréséhez fűződő
jogos érdekét okirattal kell igazolnia, továbbá a külön jogszabályban előírt feltételeknek is meg
kell feleljen.
Az Irányelv kiemeli, hogy a szolgáltatók az ügyfél-átvilágítási intézkedések végrehajtása, így az
ügyfél tényleges tulajdonosának beazonosítása során nem hagyatkoznak kizárólag erre a
központi nyilvántartásra. A Törvényjavaslat ezen előírásra tekintettel rendelkezik az ügyfél
tényleges tulajdonosára vonatkozó információk szolgáltató általi ellenőrzésével kapcsolatos
feladatokról.
90
Az Irányelv előírja továbbá, hogy a bizalmi vagyonkezelők kötelesek közölni a szolgáltatókkal
ilyen jellegű jogállásukat, és kötelesek időben hozzáférést biztosítani a tényleges tulajdonosi
információikhoz amint egy szolgáltató ügyfelei lesznek. A Törvényjavaslat ezt a kötelezettséget
a bizalmi vagyonkezelő tényleges tulajdonosi fogalma és a tényleges tulajdonos azonosítása
kapcsán rögzített kötelezettségek teljesítésével kívánja biztosítani.
Az Irányelv a központi nyilvántartáshoz való szolgáltatói hozzáférésnek, illetve harmadik
személy hozzáférésének biztosítása alól szűk körben kivételt is enged, amikor eseti alapon
részben vagy egészben felmentést lehet adni a tényleges tulajdonosra vonatkozó információkhoz
való hozzáférésre vonatkozóan: (1) ha a tényleges tulajdonost csalás, emberrablás, zsarolás,
erőszak vagy megfélemlítés kockázatának tenné ki, vagy (2) ha a tényleges tulajdonos kiskorú
vagy egyéb okból cselekvőképtelen. Ez nem vonatkozik a hitelintézetekre és pénzügyi
intézményekre, valamint a jogi hivatások képviselőire, ha azok köztisztviselők.
Ezzel összhangban a szolgáltatónak - kivéve az e Törvényjavaslat szerinti pénzügyi
szolgáltatatási tevékenységet végző szolgáltatókat - valamint harmadik személynek a központi
nyilvántartáshoz való hozzáférése kivételesen, eseti jelleggel, részlegesen vagy teljesen
korlátozható, ha a) a tényleges tulajdonos adataihoz való hozzáférés a tényleges tulajdonos
személye vagy vagyona elleni bűncselekmény elkövetésének veszélyével járna; b) a tényleges
tulajdonos kiskorú személy vagy egyéb okból cselekvőképtelen. Az ügyvéd és a közjegyző, mint
a jogi hivatások hazai képviselői nem lehetnek Magyarországon ilyen minőségükben
köztisztviselők, ezért rájuk vonatkozó kitételt a Törvényjavaslat nem tartalmaz.
A Törvényjavaslat végül egyértelműsíti, hogy a nem természetes személy ügyfelek tényleges
tulajdonosára vonatkozóan előírt adatok, információk nyilvántartásával kapcsolatos
részletszabályokat a tényleges tulajdonosi adatok központi nyilvántartásáról szóló jogszabály
fogja tartalmazni, amely rendelkezik magának a nyilvántartásnak a létrehozásáról is.
26. §
A Törvényjavaslat megállapítja a 2015/847 rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
A rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban, így a
rendeleti formának köszönhetően nem szükséges a 2015/847 rendelet magyar jogszabályokba
történő külön átültetése. Mindazonáltal bizonyos cikkek esetében lehetőséget biztosít a
tagállamoknak az alapszabályoktól eltérő, az alkalmazást könnyítő rendelkezések életbe
léptetésére. A 2015/847 rendelet továbbá a tagállamra ruház bizonyos végrehajtási jogköröket a
rendelet tagállami érvényesülése érdekében.
A Törvényjavaslat kijelöli a 2015/847 rendelet előírásai betartásának hatékony ellenőrzése és a
szankciók alkalmazása céljából „a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni
rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóságot” Magyarországon,
amelyek a Felügyelet (azaz a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos
91
feladatkörében eljáró MNB) és az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység. A
Törvényjavaslat megnevezi továbbá a „pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni
küzdelem területén illetékes tagállami hatóságot”, valamint az „illetékes hatóságot” is, amelyek
szintén a Felügyelet és a pénzügyi információs egység.
A Törvényjavaslatban meghatározásra kerülnek a 2015/847 rendelet rendelkezéseinek
megsértése esetén alkalmazandó eljárásra, szankciókra és a szükséges intézkedések megtételére
vonatkozó szabályok. Az illetékes hatóságok kötelesek hatékonyan ellenőrizni a rendelet
előírásainak betartását, a szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek
kell lenniük. (A tagállamok legkésőbb 2017. június 26-ig kötelesek értesíteni a Bizottságot,
valamint az európai felügyeleti hatóságok Vegyes Bizottságát a szankciókra vonatkozó
szabályokról.)
Az ellenőrzés során a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései
szerint jár el (az MNBtv.-ben meghatározott eltérésekkel). A 2015/847 rendelet előírásainak
megsértése, illetőleg az abban meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a
Felügyelet a Törvényjavaslat megsértése esetére meghatározott valamennyi intézkedést
alkalmazhatja, valamint megtilthatja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a
pénzátutalási tevékenység végzését.
Az ellenőrzés során a pénzügyi információs egység a közigazgatási hatósági eljárásról szóló
törvény rendelkezései szerint jár el, és a 2015/847 rendelet előírásainak megsértése, illetőleg az
abban meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén a szolgáltatót
figyelmeztetheti vagy kötelezheti a jogsértés megszüntetésére. A Törvényjavaslat rendelkezései
alapján tehát a pénzügyi információs egység korlátozottabban alkalmazhatja a
Törvényjavaslatban meghatározott (a Törvényjavaslat megsértése esetére előírt) intézkedéseket.
A pénzügyi információs egység (többek között) nem szabhat ki bírságot (az egyéb, a hatály alá
tartozó szolgáltatóktól eltérően) az MNB-re a jegybank intézményi függetlensége megsértésének
elkerülése érdekében, továbbá nem gyakorolja azon jogát sem az MNB tekintetében, amelynek
megfelelően megtilthatja a szolgáltatónak a jogsértő állapot fennállása alatt a pénzátutalási
tevékenység végzését. (Ennek indoka, hogy a jegybanki pénzátutalási tevékenység nem
választható el a jegybank egyéb, az MNB törvényben meghatározott alapvető feladataitól.)
A 2015/847 rendelet által meghatározott pénzösszeg euróértékének kiszámításakor a
pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján a MNB által közzétett hivatalos
árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra
átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján
érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmaznia a fizetési szolgáltatónak.
(Tekintettel arra, hogy a Törvényjavaslat rendelkezései nem lehetnek ellentétesek az 2015/847
rendelet rendelkezéseivel, nincs lehetőség az euróban meghatározott összeg értékétől eltérő
forint-összeg meghatározására. Ezen megoldás előnye, hogy követi a jelenlegi hazai gyakorlatot,
továbbá rugalmasan követi az árfolyamváltozásokat.)
92
A 2015/847 rendelet rendelkezésének megfelelően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem
alkalmazzák a 2015/847 rendeletet olyan, az adott tagállamon belüli pénzátutalásokra, amelyek
egy kedvezményezettnek a kizárólag az áru- és szolgáltatásnyújtásért történő fizetést lehetővé
tevő számlájára irányulnak, amennyiben: a) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója az
Irányelv hatálya alá tartozik; b) a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója egy egyedi
azonosító segítségével képes nyomon követni a pénzátutalást - a kedvezményezetten keresztül -
attól a jogi vagy természetes személytől, aki vagy amely a kedvezményezettel az áru- és
szolgáltatásnyújtásra vonatkozóan megállapodást kötött; és c) az átutalt összeg nem haladja meg
az 1000 eurót. A Törvényjavaslatban meghatározásra kerül, hogy Magyarország élni kíván az
adott mentesítési lehetőséggel.
27.	§
Az Irányelv előírja a tagállamok, a felügyeletet ellátó hatóságok és a hatály alá tartozó
szolgáltatók számára a kockázatok értékelését és az e kockázatokkal arányos, megfelelő
kockázatcsökkentő intézkedések meghozatalát, összhangban az elkészítendő, majd folyamatosan
felülvizsgálandó nemzeti kockázatelemzés eredményeivel, megállapításaival. Az Irányelv az
adott tagállamra, illetve a szolgáltatókra bízza a potenciálisan alacsony vagy magas kockázattal
járó helyzetek beazonosítását és kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy ennek megfelelően alakítsák
ki belső eljárásaikat.
A Törvényjavaslat az Irányelv rendelkezéseinek megfelelően új kötelezettségeket vezet be a
belső kockázatértékelés elkészítésére és a belső szabályzatban rögzítendő - a szolgáltató
jellegével és méretével arányos - kockázatalapú belső eljárásrend meghatározására.
A Törvényjavaslat előírja a szolgáltató részére, hogy a belső kockázatértékelés során azonosítsa
és értékelje a rá jellemző a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni tevékenységgel
összefüggésben felmerült és folyamatosan felmerülő (tényleges és potenciális) kockázatokat. A
szolgáltató saját kockázatainak azonosítása és értékelése érdekében köteles figyelembe venni az
üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellegével és összegével, az ügyféllel, termékkel,
szolgáltatással, földrajzi területtel és alkalmazott eszközzel kapcsolatos kockázati tényezőket. A
belső kockázatértékelést a szolgáltató köteles írásban rögzíteni (a belső szabályzathoz
kapcsolódóan), naprakészen tartani, és az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátani az
engedélyezési, illetve a felügyeleti tevékenység gyakorlása során.
A belső kockázatértékelés elkészítése mellőzhető, ha a felügyeletet ellátó szerv a szolgáltató
részére rendelkezésre bocsátott útmutatóban ezt a lehetőséget biztosítja.
Az Irányelv alapján a Törvényjavaslat meghatározza valamennyi szolgáltató részére a
kockázatalapú belső eljárásrend belső szabályzatban történő rögzítési kötelezettségét a
kockázatok csökkentése és kezelése érdekében.
A szolgáltató a belső kockázatértékelés, valamint a belső eljárásrend meghatározása során
93
köteles figyelembe venni a kormányzati szintű nemzeti kockázatértékelés eredményeit. A belső
kockázatértékelés és a kockázatalapú belső eljárásrend a szolgáltató belső szabályzatában
meghatározott vezetője jóváhagyását követően alkalmazható. A Törvényjavaslat rendelkezik
továbbá a kockázatok, és trendek nyomon követéséről, illetve a belső eljárásrend folyamatos
felülvizsgálatáról.
28.	§
Az Irányelv és a Moneyval ajánlások a felügyeletet ellátó hatóságok szintjén is megkövetelik a
kockázatok értékelését és az e kockázatokkal arányos, megfelelő kockázatalapú felügyeleti
eljárás kialakítását.
Ennek megfelelően a Törvényjavaslat előírja, hogy a felügyeletet ellátó szerv köteles a
szolgáltató vagy szektor jellege és mérete, valamint a szolgáltatóra vagy szektorra jellemző
ügyfél, termék, szolgáltatás, alkalmazott eszköz körülményei alapján - a szolgáltató jellegével és
méretével arányosan - felügyeleti kockázatértékelést készíteni. A felügyeleti kockázatértékelés
során a felügyeletet ellátó szerv figyelembe veszi a kormányzati szintű nemzeti
kockázatértékelés eredményeit. A Törvényjavaslat meghatározza továbbá a felügyeleti
tevékenység gyakorlásához a felügyeleti eljárásrend rögzítésének a kötelezettségét, amely a
felügyeleti kockázatértékelésen alapul.
29. §
Az Irányelv rendelkezései alapján a Törvényjavaslat rögzíti a pénz-, tőke- és biztosítási piac
szabályozásáért felelős miniszter tájékoztatási kötelezettségét a Bizottság felé. (Az Európai
Hatóságok tájékoztatása az MNB törvényben kerül meghatározásra.)
30-33. §
A Törvényjavaslat a Pmt. bejelentési rendszerét kívánja fenntartani azzal a különbséggel, hogy a
bejelentési kötelezettség a Pmt. szerinti pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló
tény, adat, körülmény mellett egy további esetre is kiterjed az Irányelvnek való megfelelés
céljából. A bejelentési kötelezettség így kiegészül a dolog büntetendő cselekményből való
származására utaló tény, adat, körülmény esetkörének jelzésével.
A büntetendő cselekményből való származás valamennyi büntetendő cselekményre, általános
jelleggel vonatkozik. Bár az Irányelv a dolog büntetendő cselekményből való származására
utalás miatt elhagyja a pénzmosásra utalást, a Törvényjavaslat azt továbbra is a bejelentési
kötelezettség részeként kezeli. A dolog büntetendő cselekményre való származására utalás
önmagában feltételezi, hogy a büntetendő cselekményre elkövetésére Magyarországon vagy
külföldön már sor kerülhetett. Azonban a hazai gyakorlatban előfordulnak olyan esetek,
elsősorban előkészületre utaló körülmények, amelyekben a büntetendő cselekmény elkövetésből
származó dolog még nem jelenik meg, viszont pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény igen. A
pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem érdekét jobban szolgálja, ha a
bejelentési kötelezettség szélesebb körű. Így, tekintettel a törvény céljára és arra, hogy a két
94
esetkör nem teljesen fedi le egymást, a Törvényjavaslat az Irányelvhez képest továbbra is
fenntartja a pénzmosásra utaló adat, tény, körülmény esetkörét a bejelentési kötelezettség
vonatkozásában.
A Törvényjavaslat továbbra sem köti magas gyanúszinthez a bejelentés megtételét. A
bejelentőnek nem kell teljes bizonyossággal rendelkeznie a büntetendő alapcselekmény
elkövetéséről, vagy a terrorizmus finanszírozásáról. A bejelentési kötelezettség a bejelentés
alapjául szolgáló adat, tény, körülményre utalás esetén áll fent, ami jóval a büntetőjog által
ismert gyanúszint alatt van.
Bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény felmerülése esetén - fenntartva a Pmt.
rendszerét - a szolgáltató haladéktalanul bejelentést tesz - a kijelölt személyen keresztül - a
Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egységeként működő a
pénzügyi információs egységnek. A bejelentésnek tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során
rögzített adatokat, a bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény részletes ismertetését és
az azt alátámasztó dokumentumokat, ha azok rendelkezésre állnak.
A bejelentés alapjául szolgáló tény, adat, körülmény felmerülését a Pmt. alapján a szolgáltató
vezetője, a segítő családtag és az alkalmazott köteles vizsgálni, ugyanakkor a Törvényjavaslat az
alkalmazott helyett valamennyi foglalkoztatási jogviszonyban álló személyre kiterjeszti a
vizsgálati kötelezettséget. A vizsgálati kötelezettség a Pmt. jelenlegi rendszerét fenntartva
kiterjed a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyleti megbízásokra, az ügyfél által kezdeményezett
(de nem teljesült) ügyleti megbízásokra, valamint arra az esetre is, ha a szolgáltató nem tudja
végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
A szolgáltató köteles a kijelölt személy nevéről és beosztásáról a tevékenység megkezdésétől
számított öt napon belül tájékoztatni a pénzügyi információs egységet. A pénzügyi információs
egység és a kijelölt személy közötti kapcsolattartás érdekében a Törvényjavaslat a kijelölt
személy elérhetőségi adatainak megküldését is kötelezővé teszi. A kijelölt személy a
bejelentéseket haladéktalanul köteles védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában
továbbítani a pénzügyi információs egységnek, amelynek befogadásáról a pénzügyi információs
egység visszaigazolást küld. A kijelölt személy a bejelentéseket nem bírálhatja felül, és nem
tagadhatja meg a továbbítást akkor sem, ha az megítélése szerint alaptalan. A szolgáltatónak nem
szükséges újból tájékoztatni a pénzügyi információs egységet a kijelölt személyről, ha a
tájékoztatást a Pmt.-nek megfelelően korábban végrehajtotta, és az adatokban változás nem
történt.
A Törvényjavaslat - az Irányelvnek megfelelően - megtiltja a szolgáltató számára az ügyleti
megbízás teljesítését addig, amíg a bejelentést a szolgáltató nem továbbította a pénzügyi
információs egységnek. E tilalom alól azonban kivételt képez két eset: ha az ügylet teljesítése a
bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítésével nem akadályozható meg, vagy ha a
bejelentésnek az ügylet végrehajtását megelőző teljesítése a kedvezményezett nyomon követését
95
veszélyeztetné.
A Törvényjavaslat az Irányelvnek való megfelelés céljából a szolgáltató vezetője, a
foglalkoztatott, a segítő családtag és a kijelölt személy mellett magát a szolgáltatót is mentesíti a
jóhiszeműen tett bejelentés esetén adatközlés vonatkozásában előírt korlátozás megszegése,
illetve polgári jogi vagy büntetőjogi felelősség alól. A rendelkezés kiterjed a szolgáltató
felfüggesztett ügyleti megbízással kapcsolatos bejelentésére is.
34-37. §
A szolgáltatók általi felfüggesztés célja, hogy ideiglenes jelleggel az ügyletek végrehajtását
mellőzzék, így bűncselekmény elkövetését megelőzzék és megakadályozzák. A felfüggesztés az
esetleges lefoglalást megelőző átmeneti intézkedésként jelenik meg.
A Törvényjavaslat alapján a Pmt. rendszerét fenntartva, ha a szolgáltató egy adott ügyleti
megbízással kapcsolatban magasabb fokú bizonyossággal rendelkezik a bejelentés alapjául
szolgáló adatról, tényről, körülményről, és ezért a pénzügyi információs egység azonnali
intézkedését látja szükségesnek, felfüggeszti az ügyleti megbízás teljesítését, és bejelentést tesz.
A Törvényjavaslat alapján a felfüggesztés valamennyi, az ügyfél vagyonát csökkentő ügyleti
megbízás felfüggesztésével is megvalósítható, ugyanakkor erről a bejelentésben külön
tájékoztatni kell a pénzügyi információs egységet. A Törvényjavaslatban megjelenített lehetőség
azáltal, hogy a Pmt. jelenlegi rendszerének alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati és
hatékonysági kérdésekre is választ ad, jobban szolgálja a pénzmosás, illetve terrorizmus
finanszírozása megelőzésének és megakadályozásának érdekeit. A Törvényjavaslat alapján az
érintett vagyon hatékonyabban biztosítható, mivel az ügyfélnek a vagyon csökkentésére irányuló
és rendelkezésére álló valamennyi ügyleti megbízása felfüggeszthető a felfüggesztés időtartama
alatt. Az a szolgáltató, amelynél eredendően kizárt ez utóbbi megoldás, vagy technikai okok
miatt nem tudja azt megvalósítani, a feltételek fennállása esetén a Törvényjavaslat alapján a Pmt.
jelenlegi rendszerét követve a Törvényjavaslat alapján továbbra is köteles a felfüggesztésre.
Amennyiben a szolgáltató az ügyfél vagyonát csökkentő valamennyi ügyleti megbízás
felfüggesztésével valósítja meg a felfüggesztést, a Törvényjavaslat alapján a pénzügyi
információs egység - bűnüldöző szervek megkeresésére - az általa meghatározott ügyleti
megbízás végrehajtására kötelezheti a szolgáltatót. A rendelkezés lehetőség biztosíthat - többek
között - bűnszervezetek feltérképezésére és tényleges tulajdonosok felderítésére.
A felügyeletet ellátó szervek az általuk kiadott útmutatókban a felfüggesztés alkalmazásával
kapcsolatban részletszabályokat határozhatnak meg, amelyeknek a szolgáltatók kötelesek
megfelelni.
Az Irányelvnek megfelelően a szolgáltató a pénzügyi információs egység kezdeményezésére is
felfüggeszti a pénzügyi információs egység által meghatározott ügyleti megbízásokat. A
pénzügyi információs egység a szolgáltató ügyfelével összefüggésben is értesítheti a szolgáltatót,
96
tekintettel arra, hogy a pénzügyi információs egység az operatív elemzése keretében magasabb
fokú bizonyossággal rendelkezhet. Az FIU által kezdeményezett felfüggesztés elválik a
bejelentési kötelezettségtől.
A Törvényjavaslat alapján pénzügyi információs egység a szolgáltató bejelentését vagy az általa
küldött értesítést követő - a Pmt. rendszerétől eltérően, a belföldi és nem belföldi ügyleti
megbízások közötti különbségtétel nélkül - négy munkanapon belül megvizsgálja a bejelentés
alapjául szolgáló adatot, tényt, körülményt, illetve az adattovábbítás szükségességét. Ezen
időtartam alatt dönthet az ügyleti megbízás teljesítéséről, vagy - ha az adattovábbítás miatt
szükségesnek mutatkozik - a vizsgálatának további három munkanappal való
meghosszabbításáról. A felfüggesztés időtartamának meghosszabbítására a pénzügyi információs
egységnek egy alkalommal van lehetősége. A szolgáltató az ügyleti megbízást csak akkor
teljesítheti, ha a pénzügyi információs egység erre kötelezi, vagy értesítésben engedélyt ad a
teljesítésre, vagy az ilyen értesítésre nyitva időtartam letelt.
A Törvényjavaslat alapján a szolgáltatót és a pénzügyi információs egységet jóhiszeműség
esetén a felfüggesztésért se polgári jogi, se büntetőjogi felelősség nem terheli.
A Törvényjavaslat alapján a Pmt. rendszerét fenntartva, az Irányelvnek megfelelően,
amennyiben felügyeletet ellátó szervnek felügyeleti tevékenysége során bejelentés alapjául
szolgáló adat, tény vagy körülmény jut tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi
információs egységet. Ez a rendelkezés a pénzügyi információs egység felügyeleti eljárásra
vonatkozó javaslattételével kiegészülve biztosítja a felügyeleti szervek és a pénzügyi
információs egység közötti operatív együttműködés alapjait.
A Törvényjavaslat alapján a vámhatóságnak is tájékoztatási kötelezettsége keletkezik, ha a
vámhatáron lebonyolítandó áru- és utasforgalom ellenőrzése során bejelentés alapjául szolgáló
adat, tény, körülmény jut a tudomására. Ez a kötelezettség független a vámhatóság
készpénzellenőrzés során felmerülő pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat
pénzügyi információs egység felé történő továbbítási - a Közösség területére belépő, illetve a
Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 4. § (3)
bekezdésében meghatározott - kötelezettségétől.
38-47. §
Tekintettel arra, hogy a pénzügyi információs egység központi szerepet tölt be a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben, illetve az FATF új ajánlásai alapján az Irányelv is
részletesebben szabályoz a kérdésben, a Törvényjavaslatban (a Pmt.-től eltérően) a pénzügyi
információs egységgel kapcsolatos rendelkezések külön alcímben kerülnek tárgyalásra.
Az Irányelvnek megfelelően, valamint a nyomozóhatósági tevékenységtől történő egyértelmű
elhatárolás céljából a pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenységet folytat a
97
pénzmosás, az ahhoz kapcsolódó büntetendő alapcselekmények és terrorizmus finanszírozása
elleni küzdelem céljából. Ennek keretében a pénzügyi információs egység operatív, azaz
ügyszintű, illetve stratégiai elemzést folytat.
Az Irányelv alapján a pénzügyi információs egység működési szempontból független és
autonóm, azaz a hatáskörébe tartozó feladatai vonatkozásában önálló döntési jogosultsággal
rendelkezik. Ezért a Törvényjavaslat egyértelműen rögzíti, hogy a pénzügyi információs egység
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetén belül, de a Törvényjavaslatban meghatározott
feladatkörében függetlenül működik.
A Törvényjavaslat alapján az operatív elemzés célja a hazai és a nemzetközi információ-
továbbítás, melynek érdekében a pénzügyi információs egység a Törvényjavaslat által taxatíve
felsorolt egyedi esetekben a rendelkezésre álló jogosultságok gyakorlásával megállapításokat
tesz, illetve következtetéseket von le. Az operatív elemzés bejelentésre utaló adat, tény,
körülmény felmerülése esetén indul, többek között a szolgáltató bejelentése, felügyeletet ellátó
szerv, illetve vámhatóság tájékoztatása, vagy külföldi pénzügyi információs egységgel folytatott
nemzetközi információcsere. A pénzügyi információs egység az operatív elemzése során a
nemzeti kockázatértékelésben meghatározott kockázatok és a rendelkezésére álló információk
figyelembevételével kockázatelemzést is folytat. A pénzügyi információs egység a tudomására
jutott információkat összeveti a rendelkezésére álló, illetve szükség esetén a beszerezhető
adatokkal, és feltárja, valamint értelmezi az azok között fennálló összefüggéseket. Továbbá
nemzetközi információ cserét fojtat, nyomon követi a pénzügyi műveleteket, folyamatokat,
vizsgálja az üzleti kapcsolatokat és ügyleti megbízásokat. A Törvényjavaslat taxatíve felsorolja
azokat az eseteket, amikor az operatív elemzés elindul.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a stratégiai elemzés keretei között
figyeli a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos folyamatokat és jellemzőket.
A stratégiai elemzés eredményéről a Törvényjavaslatban meghatározott feltételek betartása
mellett tájékoztatást küldhet a bűnüldöző és igazságügyi szerveknek, valamint a felügyeletet
ellátó szerveknek.
A Törvényjavaslat átfogóan rendelkezik a pénzügyi információs egység pénzügyi, igazgatási
vagy nyomozóhatósági adatokhoz és információkhoz való hozzáféréséről és annak
részletszabályairól. Az Irányelv alapján a pénzügyi információs egység jogosult közvetlenül
vagy közvetve megismerni a pénzügyi, igazgatási és nyomozó hatósági információkat,
amelyekre feladatainak megfelelő ellátásához szüksége van.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a Pmt. rendszerét fenntartva jogosult
megismerni és kezelni bank-, értékpapír-, biztosítási, pénztár- vagy foglalkoztatói nyugdíj titkot,
valamint üzleti titkot képező adatot- vagy információt. Ezzel összefüggésben a pénzügyi
információs egység megkereséssel fordulhat a szolgáltatóhoz, amely a meghatározott adatok és
titkok átadását nem tagadhatja meg.
98
Az Irányelv előírja, hogy a szolgáltatók rendelkezzenek olyan rendszerekkel, amelyek
segítségével képesek átfogóan, gyorsan, továbbá biztonságos és teljes körű bizalmasságot
biztosító csatornákon keresztül reagálni a pénzügyi információs egységtől vagy más nemzeti
hatóságoktól érkező megkeresésekre arra vonatkozóan, hogy meghatározott természetes
személlyel vagy szervezettel üzleti kapcsolatot tartottak-e fenn. A Törvényjavaslat ezzel
összhangban általában kötelezi a hazai szolgáltatókat a pénzügyi információs egység
megkeresésének teljes körű, gyors és biztonságos csatornákon keresztüli teljesítésére.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység jogosult megismerni és kezelni a
központi államigazgatási szerv, a bíróság, és a felügyeletet ellátó szerv által kezelt adatot,
adótitkot, illetve vámtitkot képező adatot. A kért adatot a megkeresett szerv köteles
rendelkezésre bocsátani. A rendelkezés lehetővé teszi, hogy a pénzügyi információs egység
közvetlen hozzáféréssel is megismerhessen adatot központi államigazgatási szervek
adatbázisaiból.
A Törvényjavaslat alapján az Irányelvnek megfelelően és a Pmt. rendszerét fenntartva a
pénzügyi információs egység jogosult megismerni és kezelni a nyomozó hatóság, az ügyészség,
a nemzetbiztonsági szolgálat, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv által
kezelt adatot. A pénzügyi információs egység ezen adatok szolgáltatását is kérheti a
meghatározott hatóságoktól. A Törvényjavaslat a pénzügyi információs egységnek közvetlen
hozzáférést tesz elehetővé a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozati adatbázisához. Ugyanakkor
a megismerhető adatok szenzitivitására tekintettel a megkeresett szerv vezetője a törvényben
megjelölt okokra hivatkozással megtagadhatja az adatszolgáltatást, illetve megtilthatja,
korlátozhatja, vagy előzetes jóváhagyáshoz kötheti az általa megküldött adatok pénzügyi
információs egység általi továbbítását is.
Az adatszolgáltatások teljesítésére a Törvényjavaslat alapján a Pmt. rendszerét fenntartva a
pénzügyi információs egység döntésétől függően nyolctól harminc napig terjedő határidő áll
rendelkezésre. Ugyanakkor a pénzügyi információs egység felfüggesztés esetén ennél rövidebb
határidőt is megállapíthat.
A pénzügyi információs egység a Törvényjavaslat alapján az adat-megismerési és adatkezelési
jogosultságait kizárólag az operatív elemzése keretei között, és csak a feladatainak ellátásához
szükséges mértékben gyakorolhatja. A Törvényjavaslat további adatvédelmi garanciákat
tartalmaz, melyeknek megfelelően a pénzügyi információs egység a megkeresésében megjelöli
az adatkezelés pontos célját és a kért adatok körét, valamint a megkeresése csak olyan személyes
adatokra vonatkozhat, amely a megkeresés céljának megvalósításához elengedhetetlenül
szükséges.
A pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében - megtartva a Pmt.
rendelkezéseinek lényegi elemeit - központi államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó eljárás
99
lefolytatására tehet javaslatot a szükséges adatok megküldésével. Ez a megkeresett hatóságoknál
nem keletkeztet eljárási kötelezettséget. Az eljárás lefolytatása céljából megkeresett központi
államigazgatási szerv a megküldött információk felhasználásának eredményéről tájékoztatják a
pénzügyi információs egységet. Ugyanakkor, ha a megküldött információk alapján az eljárás
lefolytatására sor került, a hatóság tájékoztatási kötelezettsége a javasolt eljárás jogerős
befejezését követően az eljárás eredményre is kiterjed. A pénzügyi információs egység az eljárás
eredményére vonatkozó információkat be tudja építeni az operatív elemzésébe során, és így
hatékonyabb információ-továbbításra kerülhet sor.
A fentiekhez hasonlóan a pénzügyi információs egység felügyeletet ellátó szerv, valamint
cégbíróság hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatására is javaslatot tehet a szükséges adatok
megküldésével. A javaslattétel szintén nem generál eljárási kötelezettséget. Ugyanakkor a
felügyeletet ellátó szerv és a cégbíróság az így megküldött információk felhasználásának
eredményeiről - szemben a központi államigazgatási szerv tájékoztatási kötelezettségével -
évente egyszer - tárgyévet követő év március 31. napjáig - tájékoztatja a pénzügyi információs
egységet.
A pénzügyi információs egység a fentiek alapján tudomására jutott adatot, titkot csak a hazai
hatóságok felé történő információtovábbítás, illetve a külföldi pénzügyi információs egységgel
vagy az Europollal folytatott nemzetközi együttműködés és információcsere céljából, valamint
az operatív elemzése keretében használhatja fel.
48. §
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység az operatív elemzésének eredményét a
Pmt. rendszerét fenntartva információ-továbbítás keretében továbbíthatja a nyomozó hatóság, az
ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálat, rendőrségről szóló törvényben meghatározott
belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó, valamint a terrorizmust elhárító szerv
részére.
Az információ-továbbítás célja továbbra is kettős. Egyrészt megvalósulhat valamennyi
alapcselekmény megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából, ami a Pmt.
bűncselekményeket taxatíve felsoroló rendszerét szélesíti. Másrészt továbbra is megmarad a
pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem céljából történő általánosabb formájú
információ-továbbítás lehetősége is.
A Pmt. jelenlegi rendszeréhez képest az Europol felé történő információ-továbbítás a nemzetközi
együttműködés és információcsere keretében valósul meg. Továbbá tekintettel arra, hogy a
nemzetbiztonsági szakszolgálatokról szóló törvény alapján az az utasadatok kockázatelemzését a
nemzetbiztonsági szolgálatként működő Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző
Központ látja el, amely a Törvényjavaslatban már felsorolásra került, annak külön megjelenítése
a továbbiakban már nem indokolt.
100
Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról,
valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény
alapján eljáró a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv
feladatainak ellátása érdekében adatokat igényelhet a pénzügyi információs egységtől, továbbá a
pénzügyi információs megkereséstől függetlenül is adatot adhat át a vagyoni korlátozó
intézkedés foganatosításáért felelős szervnek. A pénzügyi információs egység és a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv feladatainak összekapcsolódása
szükségessé teszi a két szerv közötti adatátadás egyértelmű, törvényi szintű rögzítését.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység az adattovábbítási nyilvántartást az
információ továbbításától számított 20 évig köteles megőrizni (az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 15. § (3) bekezdésének
megfelelően).
A Törvényjavaslat a Pmt. rendszerét fenntartva rögzíti, hogy a pénzügyi információs egység
önálló információ továbbítása mellett az arra jogosult hatóságok megkeresései alapján is
továbbíthat információt. A hatóságoktól érkező megkeresés alapján operatív elemzés indul.
Az Irányelvnek, valamint a Moneyval által tett ajánlásnak megfelelően az érintett hatóságok
kötelesek visszajelzés küldeni a pénzügyi információs egységnek az információtovábbítás
keretében megküldött operatív elemzés eredményének hasznosulásáról, valamint az információ
jelentőségétől függetlenül az az alapján lefolytatott eljárások befejezésének módjáról. A
visszajelzési kötelezettség az érintett hatóságok minden olyan eljárása tekintetében fennáll,
amellyel kapcsolatosan a pénzügyi információs egység proaktívan vagy a hatóság megkeresése
alapján reaktívan megküldte az operatív elemzése eredményét.
Az Irányelvnek való megfelelés céljából a pénzügyi információs egység a nemzetközi
együttműködés során szerzett és később, az operatív elemzése eredményeként továbbított
információ felhasználását megtilthatja, korlátozhatja, illetve előzetes hozzájárulásához kötheti a
külföldi pénzügyi információs egység által meghatározott felhasználási korlátok biztosítása
érdekében.
49-53. §
A Törvényjavaslat a pénzügyi információs egység által folytatott nemzetközi együttműködésre
és információcserére vonatkozóan részletes rendelkezéseket tartalmaz. A kérdés Pmt.-hez képest
jóval részletesebb szabályozása az Irányelvnek való megfelelés miatt indokolt.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a pénzmosás és terrorizmus
finanszírozása elleni küzdelem, valamint büntetendő alapcselekmények megelőzésének,
felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából önállóan folytatja a nemzetközi
információcserét és együttműködést külföldi pénzügyi információs egységgel, valamint a
bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően
101
az Europollal.
Az Irányelvnek megfelelően a pénzügyi információs egységek közötti nemzetközi
együttműködés és információcsere abban az esetben is megvalósul, ha az információcsere
időpontjában az esetlegesen elkövetett büntetendő alapcselekmény jogi minősítése még nem
ismert. Ennek külön rögzítése azért szükséges, mert a pénzügyi információs egységeknek nem
feladatuk az operatív elemzésük során a büntetendő alapcselekmények jogi minősítése.
Az Irányelvnek megfelelően a pénzügyi információs egység nemzetközi együttműködés és
információcsere megfelelő védelme céljából a Pénzügyi Akciócsoport és az Egmont Csoport
iránymutatásainak megfelelő, védett elektronikus csatornákat használ.
A Törvényjavaslat alapján pénzügyi információs egység az nemzetközi együttműködés során
figyelembe veszi a Pénzügyi Akciócsoport és a pénzügyi információs egységek közötti
kommunikáció technikai, jogi és operatív kereteinek meghatározásával foglalkozó Egmont
Csoport iránymutatásait.
Tekintettel arra, hogy az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak a joga
előírhatja a külföldi pénzügyi információs egysége számára, hogy a nemzetközi kommunikációt
csak külön, ilyen célból kötött együttműködési megállapodás alapján folytassa, a pénzügyi
információs egység a Pmt. rendszerét fenntartva a Törvényjavaslat alapján is jogosult az
együttműködési megállapodás megkötésére. Együttműködési megállapodás a nemzetközi
együttműködése megerősítése, vagy szerződéses rendezése céljából is köthető.
A Törvényjavaslat a pénzügyi információs egység külföldi pénzügyi információs egységnek,
valamint az Europolnak címzett megkereséssel, illetve tájékoztatásával kapcsolatban tartalmaz
rendelkezéseket az Irányelvnek megfelelően.
A Törvényjavaslat meghatározza a megkeresés általános formáját. A pénzügyi információs
egység a szükséges tartalmi elemek mellett a megkeresés indokát és a kért információk
felhasználásának módját is rögzíti. Tekintettel az Európai Unión belül a szolgáltatások szabad
áramlására, az Irányelvben meghatározottak szerint, amennyiben a pénzügyi információs egység
határon átnyúló szolgáltatást végző szolgáltatónak küldene megkeresést a Törvényjavaslat
alapján, abban az esetben - mivel a szolgáltató Magyarországon székhellyel, telephellyel,
fiókteleppel nem rendelkezik - a megkeresést azon tagállam pénzügyi információs egységének
kell címezni, ahol a szolgáltató székhellyel, telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.
A Törvényjavaslat rendelkezik a pénzügyi információs egység által küldendő tájékoztatással
kapcsolatban is. A tájékoztatás általános formájára vonatkozóan a megkeresésre vonatkozó
rendelkezések megfelelően irányadók. Az Irányelvnek megfelelően, ha a pénzügyi információs
egység olyan bejelentést vagy információt kap, amely az Európai Unió más tagállamát érinti, a
pénzügyi információs egység haladéktalanul tájékoztatást küld az érintett tagállam pénzügyi
102
információs egységének. A tájékoztatási kötelezettség csak bejelentés, illetve a készpénz
ellenőrzéséről szóló törvény alapján szerzett információra vonatkozik, tehát egyéb operatív
elemzést generáló esetekre nem irányadó. Ugyanakkor az ide nem tartozó az esetekben - a
pénzügyi információs egység döntésének megfelelően - továbbra is megvalósulhat a tájékoztatás
általános formája szerint a külföldi pénzügyi információs egység tájékoztatása.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a Törvényjavaslat, valamint a
készpénz ellenőrzéséről szóló törvény alapján tudomására jutott információt továbbíthatja a
nemzetközi együttműködése keretében.
A Törvényjavaslat rögzíti azokat a megtagadási okokat, amelyek alapján a pénzügyi információs
egység beérkezett megkeresésre nem válaszolhat, tájékoztatást pedig nem küldhet. Ezen
szabályokhoz szorosan kapcsolódik azon rendelkezés is, amely az Irányelvnek való megfelelést
biztosítva kimondja, hogy az Európai Unió más tagállamának vagy harmadik országnak a
jogában az adóbűncselekmény jogi szabályozásának a magyar jog szabályaitól való eltérése nem
minősül megtagadási oknak.
A pénzügyi információs egység az Irányelvnek megfelelően a Törvényjavaslat alapján a
nemzetközi együttműködése keretében továbbított információ felhasználását korlátozhatja vagy
feltételhez kötheti. A Pénzügyi Akciócsoport ajánlásainak és az Egmont Csoport
iránymutatásainak is megfelelő kizárás a pénzügyi információs egység által a nemzetközi
együttműködés során továbbított információ külföldön bizonyítékként történő felhasználásának
kizárása, illetve megfelelő feltétel a külföldi pénzügyi információs egység által külföldi hatóság
részére történő továbbítás előzetes jóváhagyásához kötése.
A Törvényjavaslat a fentiek alapján kikötött - a gyakorlatban általános jelleggel alkalmazott -
előzetes jóváhagyás nélküli felhasználásra vonatkozó feltétellel kapcsolatban határozza meg,
hogy a pénzügyi információs egység külföldi információs egység által a külföldi illetékes
hatóságok felé történő továbbításához haladéktalanul és a lehető legszélesebb körben adja meg a
hozzájárulását, kivéve, ha a felsorolt okok miatt a hozzájárulás megtagadására - és annak
megfelelő indoklására - köteles.
A Törvényjavaslat az Irányelvnek megfelelően szabályozza a nemzetközi információcsere és
együttműködés keretében szerzett információk felhasználásának korlátait. A pénzügyi
információs egység köteles betartani a külföldi pénzügyi információs egység által meghatározott
felhasználási korlátokat, feltételeket. Minden előzetesen jóvá nem hagyott felhasználáshoz vagy
információ-továbbításához az információt küldő külföldi pénzügyi információs egység előzetes
hozzájárulása szükséges.
A Törvényjavaslat a külföldről beszerzett információk hazai felhasználásával kapcsolatban
előírja, hogy azokat a pénzügyi információs egység csak a törvényben meghatározott célokból,
vagyis pénzmosás, az ahhoz kapcsolódó büntetendő alapcselekmények és terrorizmus
103
finanszírozása elleni küzdelem céljából használhatja fel. Tekintettel arra, hogy a nemzetközi
együttműködés a pénzügyi információs egység elemző-értékelő tevékenysége keretében zajlik, a
Törvényjavaslat a nemzetközi információkra vonatkozóan külön megerősíti a célt.
A Törvényjavaslat az Irányelvnek megfelelően lehetővé teszi a pénzügyi információs egységnek,
hogy a fent meghatározott nemzetközi együttműködési formáktól eltérő, de a védett elektronikus
csatorna követelményének továbbra is megfelelő információcsere-mechanizmust alkalmazzon a
feladatainak elvégzésére. A Törvényjavaslat a tagállamok pénzügyi információs egységeinek
többsége által használt technológia alkalmazására ad külön felhatalmazást.
54-55. §
A Törvényjavaslat az Irányelvvel összhangban szabályozza a felfedés tilalmát. A szolgáltató által
tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról,
az elemző-értékelő tevékenységről, az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztéséről, a
bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás az
ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek a bejelentő, a pénzügyi információs
egység, a megkeresett szolgáltató (beleértve a megkeresett ügyvédet és közjegyzőt is), a
megkeresett központi államigazgatási szerv, bíróság, valamint felügyeletet ellátó szerv, a
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, valamint az eljárás
lefolytatása céljából megkeresett központi államigazgatási szerv, felügyeletet ellátó szerv, és
cégbíróság nem adhat tájékoztatást, és köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak
tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon. A Törvényjavaslat rendelkezése a
büntetőjogi védelmen túl hozzájárul a bejelentő védelmének a biztosításához.
A Törvényjavaslat az Irányelvvel összhangban megengedi a felfedést azon jogintézményekkel
kapcsolatban, amelyeket a felmentés hiányában nem lehetne megfelelően alkalmazni. Így a
felfedés tilalma nem vonatkozik a felügyeletet ellátó szerv bejelentő általi tájékoztatására; a
szolgáltató megkeresésére (beleértve az ügyvédek és közjegyzők megkeresését); a pénzügyi
információs egység központi államigazgatási szerv, bíróság, felügyeletet ellátó szerv irányába
küldött megkeresésére; a központi államigazgatási szerv, a felügyeletet ellátó szerv, valamint a
cégbíróság eljárásának kezdeményezésére; a stratégiai elemzés eredményének megküldésére,
valamint az operatív elemzés információ továbbítás keretében történő megküldésére.
A Törvényjavaslat a felfedés tilalma alóli kivételeket további három esetkörben határozza meg:
A felfedés tilalma nem vonatkozik a hitelintézetek és pénzügyi szolgáltatók között megvalósuló
adattovábbításra, továbbá ezen intézmények és harmadik országokban található fióktelepeik és
többségi tulajdonú leányvállalataik között megvalósuló adattovábbításra, ha ezek a fióktelepek
és többségi tulajdonú leányvállalatok maradéktalanul megfelelnek a Törvényjavaslatban
meghatározott csoportszintű politikáknak és eljárásoknak.
A felfedés tilalma nem vonatkozik továbbá az információk felfedésére a tagállambeli vagy olyan
104
harmadik országbeli, a könyvvizsgálói tevékenységet, a könyvviteli (könyvelői), adószakértői,
okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet, valamint az ügyvédi és a közjegyzői
tevékenységet folytató szolgáltatók között sem, ahol a törvényben meghatározottakkal
egyenértékű követelmények alkalmazandók, ha az érintett személyek szakmai tevékenységüket
ugyanazon jogi személyen vagy egy hálózaton belül folytatják. A felfedés tilalma alóli kivétel
ezen esete mindenekelőtt nemzetközi könyvvizsgáló és ügyvédi hálózatokra vonatkoztatható.
A felfedés tilalma alóli utolsó kivétel a hitelintézetekre, pénzügyi szolgáltatókra, foglalkoztatói
nyugdíjszolgáltató intézményekre, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakra, nemzetközi
postautalvány-felvételt és -kézbesítést végzőre, a könyvvizsgálói, a könyvviteli (könyvelői),
adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói, valamint az ügyvédi és a közjegyzői
tevékenységet folytató szolgáltatókra vonatkozik. E kivétel azonban csak akkor alkalmazható, ha
az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon, két vagy több kötelezett szolgáltatót érintő
ügyleti megbízásra vonatkoznak; a két vagy több érintett szolgáltató közül legalább az egyik a
törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat és a többi szolgáltató más tagállamban vagy
olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű
követelmények alkalmazandók; az érintett szolgáltatók ugyanazon tevékenységet végzik; és a
szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a hazai követelményekkel
egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.
Az Irányelv az uniós adatvédelmi szabályokra tekintettel megköveteli, hogy a szolgáltatók az
üzleti kapcsolat létesítése vagy bizonyos értékhatár feletti ügyleti megbízások végrehajtása előtt
tájékoztassák ügyfeleiket személyes adataiknak a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás
megelőzése céljából végzett kezeléséről, az adatkezeléshez fűződő jogaikról és
kötelezettségeikről. E tájékoztatási kötelezettség teljesítése alól azonban a felfedés tilalmának
követelményéhez kapcsolódóan kivételként rögzíti az Irányelv, hogy az érintettnek a rá
vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáféréshez fűződő joga részben vagy teljes mértékben
korlátozható feltéve, hogy az a szolgáltató vagy az illetékes nemzeti hatóságok pénzmosás és
terrorizmus-finanszírozás megelőzése és megakadályozása érdekében ellátandó feladatai,
valamint az esetleges hivatalos eljárások, vizsgálatok sikeres lefolytatásának céljából
szükségesnek látszik.
Ezzel összhangban a Törvényjavaslat - a hazai adatvédelmi rendelkezésekre is figyelemmel -
egyértelműsíti, hogy a felfedés tilalmának hatálya kiterjed az ügyfélnek az ügyfél-átvilágítás
során rögzített személyes adataihoz való hozzáférésének, személyes adatai kezelésével
kapcsolatos tájékoztatás iránti kérelmének korlátozására is.
56. §
Az Irányelv az uniós adatvédelmi szabályokra is tekintettel egyértelműsíti, hogy a szolgáltatók
személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás megelőzésének céljából
kezelhetnek és tilos az e célokkal összeférhetetlen módon (például kereskedelmi célból) való
adatkezelés.
105
A Törvényjavaslatba ezért beépítésre került egy általános adatvédelmi rendelkezés a személyes
adatok vonatkozásában, mely alapján a szolgáltató a Törvényjavaslat szerinti ügyfél-átvilágítás
során birtokába jutott személyes adatokat kizárólag a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás
megelőzése, megakadályozása érdekében végrehajtandó feladatai céljából, és csak az azok
ellátásához szükséges mértékben ismerheti meg és kezelheti. Ezen személyes adatokat pedig 8
évig (legfeljebb 10 évig) jogosult kezelni a nyilvántartásában.
57-58. §
Az Irányelv a pénzügyi információs egység, a felügyeletet ellátó szerv vagy bűnüldöző és
igazságszolgáltatási szerv általi felhasználás céljából a szolgáltatóktól - az ügyfél-átvilágítás
során felvett adatokról, dokumentumokról, továbbá az egyes ügyleti megbízásokkal
kapcsolatosan rögzített, azok azonosíthatóságát biztosító, minden egyéb adatról, dokumentumról
(eredeti vagy másolat) - olyan nyilvántartás vezetését követeli meg, melyben az adatok
megőrzési ideje az üzleti kapcsolat megszűnését vagy az ügyleti megbízás teljesítését követő
legalább öt év.
Ezen túlmenően a Moneyval 5. körös országjelentésében megfogalmazásra került, hogy az FATF
11.	ajánlása alapján e nyilvántartásnak a fenti adatkörön kívül ki kell terjednie az üzleti
levelezésekkel kapcsolatos adatokra, információkra és dokumentumokra is, ideértve az
esetlegesen elvégzett elemzések eredményeit is (például az összetett, szokatlanul nagy értékű
ügyleti megbízások hátterének és céljának megállapításához szükséges vizsgálatokat).
Ezen előírásokkal összhangban a Törvényjavaslat alapján a szolgáltató köteles az általa vezetett
nyilvántartásban - a létrejött üzleti kapcsolat vagy a Törvényjavaslat hatálya alá tartozó ügyleti
megbízások esetében - (1) az ügyfél-átvilágítási intézkedések során birtokába jutott adatokat (a
személyes adatok kivételével), okiratot, illetve azok másolatát; (2) a bejelentés és a pénzügyi
információs egységként működő hatóság megkeresése alapján nyújtott adatszolgáltatás
teljesítését, valamint az ügyletnek a felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát;
továbbá (3) minden egyéb, az üzleti kapcsolattal összefüggésben keletkezett adatot, iratot, illetve
azok másolatát nyolc évig megőrizni. A megőrzési idő az üzleti kapcsolat megszűnésével, illetve
ügyleti megbízás esetén annak teljesítésével kezdődik. A Törvényjavaslat a pénzügyi típusú
szolgáltatást nyújtó szolgáltatók számára, illetve az ügyvédekre és a közjegyzőkre nézve azt a
további kötelezettséget is előírja, hogy e nyilvántartásuknak a hárommillió-hatszázezer forint
értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) lebonyolított
ügyleti megbízásokra vonatkozó adatokat is tartalmaznia kell a készpénzforgalom
kockázatosságára tekintettel.
Az Irányelv lehetőséget biztosít arra, hogy a tárolási időszak leteltét követően a szolgáltatók
bizonyos körülmények között tovább tárolhassák az érintett adatokat, dokumentumokat,
amennyiben az szükséges a pénzmosás vagy a terrorizmus-finanszírozás megelőzése,
megakadályozása és felderítése érdekében, a tárolás időtartama azonban így sem haladhatja meg
a további öt évet, azaz összesen a 10 évet.
106
A Törvényjavaslat ennek megfelelően a hatályos adatvédelmi rendelkezésekre tekintettel
egyrészt a nyilvántartási időszak leteltét követően általános kötelezettségként rögzíti a
szolgáltató adattörlési kötelezettségét, másrészt biztosítja ezen időszaknak a felügyeletet ellátó
szerv, a pénzügyi információs egység, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság
megkeresésére történő meghosszabbíthatóságát, amennyiben arra folyamatban lévő vagy
jövőben megindításra kerülő eljárás lefolytatása érdekében van szükség. A megőrzési idő
azonban ebben az esetben sem haladhatja meg a megőrzési idő kezdetétől számított 10 éves
időtartamot és az eljárás jogerős lezárását vagy a megindítani tervezett eljárás esetleges
meghiúsulását követően a szolgáltató köteles az adatot, okiratot haladéktalanul törölni a
nyilvántartásából.
A Törvényjavaslat a pénzügyi információs egység és a felügyeletet ellátó szervek számára
egységesen 10 éves adatmegőrzési időtartamot ír elő.
59. §
Az Irányelv értelmében a pénzmosás és terrorizmus finanszírozását megelőző és megakadályozó
rendszer hatékonyságának ellenőrzése érdekében, valamint a nemzeti kockázatértékelések
kialakításának előmozdítása céljából a tagállamokban átfogó statisztikát kell vezetni. Ezek a
statisztikák legalább a következő elemeket tartalmazzák: (1) az irányelv hatálya alá tartozó
ágazatok méretére és jelentőségére vonatkozó adatok; (2) a pénzmosás és a terrorizmus-
finanszírozás elleni rendszer bejelentési, nyomozati és igazságszolgáltatási szakaszaira
vonatkozó adatok; (3) amennyiben rendelkezésre állnak, a további vizsgálatokat eredményező
bejelentések számának és százalékos arányának meghatározására szolgáló adatok
(eredményesség, hasznosulás); továbbá (4) a pénzügyi információs egység által folytatott
határon átnyúló információcserét érintő adatok.
A Moneyval 5. körös országértékelése során a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni
rendszer hatékonyságának ellenőrizhetősége vonatkozásában ajánlásként került
megfogalmazásra a hazai statisztikai rendszer továbbfejlesztésének szükségessége. A
Törvényjavaslatban foglaltak ezen nemzetközi elvárást hivatottak előmozdítani.
A Törvényjavaslat a statisztika vezetését a pénzügyi információs egységre ruházza, miután az
Irányelv által gyűjteni rendelt adatok többsége a pénzügyi információs egység számára áll
rendelkezésre. A pénzügyi információs egység e feladatát a felügyeletet ellátó hatóságokkal, a
nyomozó hatóságokkal, a Legfőbb Ügyészséggel és az Országos Bírósági Hivatallal
együttműködve köteles ellátni. A pénzügyi információs egység számára rendelkezésre álló
statisztikai adatok (1) a gyanú bejelentések száma; (2) a felfüggesztett ügyleti megbízások
száma, az eredményes felfüggesztések száma és az így biztosított összegek devizanemenként;
(3)	a terrorizmus finanszírozása tárgyában a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról szóló Törvényjavaslat alapján a bíróság által elrendelhető zárlat
kezdeményezésének száma, az elrendelt zárlatok száma, illetve a zárlat alá vont pénzeszköz
vagy gazdasági erőforrás forintban és euróban meghatározott értéke; (4) azoknak a gyanú
107
bejelentéseknek a száma és aránya, amelyeket a pénzügyi információs egység az e
Törvényjavaslatban meghatározott bűnüldöző szervek számára továbbított, és amelyekről a
szolgáltatók illetve a felügyeleti hatóságok tájékoztatták; továbbá (5) a pénzügyi információs
egység által külföldi pénzügyi információs egységnek küldött megkeresések és tájékoztatások
számára és teljesítésére vonatkozó adatok. A nyomozó hatóságtól - a Belügyminisztériumon
keresztül - a pénzügyi információs egység (1) a pénzmosás, a terrorcselekmény, a
terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása és terrorizmus finanszírozása bűncselekmények
gyanúja alapján indult büntetőeljárások számára (ideértve különösen a pénzügyi információs
egység által küldött információ-továbbítások alapján indított büntetőeljárások számát, valamint
azon büntetőeljárások számát, amelyekben a pénzügyi információs egység által továbbított
információ hasznosult); (2) a pénzmosáshoz kapcsolódó bűncselekmények, azaz büntetendő
alapcselekmények megnevezésére, továbbá (3) a nyomozás befejezésének módjára vonatkozó
adatok megadását kérheti. A lefoglalások számával, a lefoglalt tárgy értékével, továbbá a
lefoglalt vagyon értékével; a zár alá vételek számával és a zár alá vett vagyon értékével; illetve
az elkobzások, a vagyonelkobzások számával, az elkobzott tárgy értékével, továbbá az elkobzott
vagyon értékével és a vagyonelkobzás alá vont vagyon értékével kapcsolatos adatok megadására
és pénzügyi információs egység számára történő elektronikus úton történő továbbítására a
Törvényjavaslat a Legfőbb Ügyészséget és az Országos Bírósági Hivatalt kötelezi negyedévente.
A bíróság e kötelezettségének a jogerős határozat megküldésével tesz eleget. Végül a felügyeleti
hatóság a hatáskörébe tartozó ágazatok, szektorok méretére és gazdasági jelentőségére
vonatkozó adatokat ugyancsak negyedévente köteles továbbítani a pénzügyi információs egység
számára.
A pénzügyi információs egység - az Irányelv rendelkezésével összhangban - az így összeállított,
átfogó statisztikát a honlapján évente közzéteszi és az Európai Bizottság kérésére rendszeresen
tájékoztatást nyújt arról.
Az Irányelv alapján biztosítani szükséges, hogy a szolgáltatók időben visszajelzést kapjanak a
feltételezett pénzmosásra vagy terrorizmus-finanszírozásra vonatkozó bejelentéseik
hatékonyságáról és a bejelentések nyomán tett intézkedésekről.
Ennek végrehajtására a Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység a bejelentések
eredményességéről, hasznosulásáról az általa meghatározott formában (így például tájékoztatás,
jelentés kiadása, konzultáció keretében) rendszeresen tájékoztatja a szolgáltatókat, a felügyeletet
ellátó szerveket és a minisztert is.
60-62. §
Az Irányelv előírja, hogy az ugyanazon csoporthoz tartozó szolgáltatók csoportszintű politikákat
és eljárásokat alkalmazzanak, így többek között közös adatvédelmi politikát, valamint az
információk csoporton belüli - a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelem
célját szolgáló - megosztására vonatkozó politikát és eljárásokat. Ezen politikákat és eljárásokat
a tagállamokban és a harmadik országokban található fióktelepek és többségi tulajdonú
108
leányvállalatok szintjén is alkalmazni kell.
A Törvényjavaslat ezzel összhangban az értelmező rendelkezések keretében meghatározza a
csoport fogalmát, és csoporthoz tartozó szolgáltató esetében kötelezettségként rögzíti a
pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni politikák és eljárások csoportszintű
meghatározását és alkalmazását. Ezen csoportszintű politikáknak és eljárásoknak ki kell
terjednie az ügyfél-átvilágítás során rögzített személyes adatok védelmére, továbbá a bejelentés
és a pénzügyi információs egység számára teljesített adatszolgáltatást, az ügyleti megbízás
teljesítésének felfüggesztését, a bejelentő személyét, valamint az ügyféllel szemben esetlegesen
folyamatban lévő vagy a jövőben megindításra kerülő büntetőeljárást érintő információk
csoporton belüli megoszthatóságára is.
Az Irányelv előírja továbbá, hogy amennyiben a szolgáltató valamely más tagállamban
telephelyet működtet, akkor e telephelye tiszteletben tartsa annak a tagállamnak az ezen
irányelvet átültető nemzeti rendelkezéseit is.
A Törvényjavaslat ennek megfelelően biztosítani rendeli, hogy a hazai szolgáltatóknak az
Európai Unió más tagállamában található fióktelepei és leányvállalatai mind a hazai mind pedig
a másik tagállam vonatkozó nemzeti rendelkezéseit, a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak
megfelelően alkalmazzák. Emellett az Irányelv által megteremtett lehetőséggel élve a
Törvényjavaslat előírja, hogy az olyan tagállambeli pénzügyi szolgáltatók, amelyek
Magyarországon elektronikus pénzkibocsátási vagy pénzforgalmi szolgáltatást nyújtanak, de
fiókteleppel és leányvállalattal nem rendelkeznek, kötelesek legyenek kijelölni központi
kapcsolattartó pontnak egy olyan Magyarországon tartózkodó vagy letelepedett személyt vagy
szervezetet, akinek vagy aminek az a feladata, hogy a más tagállambeli szolgáltató e
Törvényjavaslat rendelkezéseinek megfelelő működését biztosítsa, továbbá elősegítse a hazai
felügyeleti szervek e szolgáltatóval szembeni intézkedéseinek végrehajtását.
Mindezek mellett az Irányelv azt a speciális kötelezettséget is előírja a szolgáltatók számára,
hogy harmadik országban található fióktelepeik vagy leányvállalataik esetében is legalább az
Irányelvben meghatározottakkal egyenértékű intézkedéseket alkalmazzanak. Ha a szolgáltatónak
olyan harmadik országban van fióktelepe vagy leányvállalata, amelyekben a pénzmosás és a
terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó minimumkövetelmények ennél
enyhébbek, a harmadik országban található fióktelep vagy leányvállalat köteles végrehajtani a
tagállami előírásokat is, azonban csak olyan terjedelemben, amennyiben azt a harmadik ország
joga lehetővé teszik. A tagállamok és a felügyeleti hatóságok tájékoztatják egymást ezekről az
esetekről és szükség esetén összehangolt intézkedéseket tesznek. Amennyiben a harmadik ország
joga nem teszi lehetővé a tagállami intézkedések végrehajtását, a harmadik országban működő
fióktelepek és leányvállalatok kiegészítő intézkedéseket kötelesek alkalmazni a pénzmosási vagy
a terrorizmus-finanszírozási kockázatok kezelése érdekében, és tájékoztatni kötelesek a
székhelyük szerinti tagállam illetékes hatóságait. Ez esetben pedig a székhely szerinti tagállam
illetékes hatóságainak (szükséges esetén) további felügyeleti intézkedéseket kell
109
foganatosítaniuk.
A Törvényjavaslat ezért arra rögzíti, hogy a harmadik országban található fióktelepek és
leányvállalatok is - a csoportszintű politikáknak és eljárásoknak megfelelően - e törvénnyel
egyenértékű követelményeket alkalmazzanak. Amennyiben a harmadik ország jogi szabályozása
ezt nem teszi lehetővé, akkor a szolgáltató erről a körülményről tájékoztatja a felette felügyeletet
ellátó szervet, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a miniszternek, a miniszter
pedig tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. Emellett a magasabb pénzmosási és
terrorizmus-finanszírozási kockázatok kezelése, csökkentése érdekében a szolgáltató általa
szabadon meghatározott és belső szabályzatában rögzített kiegészítő intézkedéseket alkalmazhat,
illetve indokolt esetekben a felügyeletet ellátó szerv kockázati alapon dönthet további felügyeleti
intézkedések alkalmazásáról is.
63-64. §
Az Irányelv rögzíti, hogy a szolgáltatóknak olyan rendszerrel kell rendelkezniük, amelyek
működtetésével hatékonyan eleget tudnak tenni a pénzügyi információs egységek vagy más
hatóságok megkereséseinek.
A Törvényjavaslat ennek megfelelően minden szolgáltató számára előírja egy komplex belső
ellenőrző és információs rendszer működtetésének kötelezettségét. A Törvényjavaslat - az
irányelvi kötelezettségekre is figyelemmel - már egy foglalkoztatott esetén is fenntartja a belső
ellenőrző és információs rendszer működtetésének kötelezettségét, azonban csak akkor, ha ez az
alkalmazott ténylegesen részt vesz a Törvényjavaslat szerinti tevékenységek ellátásában. Ez a
rendszer a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg azt
megvalósító üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás megakadályozása érdekében elsősorban az
ügyfél-átvilágítást, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését segíti, továbbá biztosítja a
pénzügyi információs egységtől, felügyeletet ellátó szervtől vagy bűnüldöző szervektől érkező
megkeresések szolgáltató általi teljesítését is. A felügyeletet ellátó szerv ezen kötelezettség
megfelelő végrehajtásának előmozdítására saját hatáskörben - a rendelkezésére álló eszközökkel
-	részletszabályokat állapíthat meg, útmutatást adhat segítségképpen a szolgáltatói számára.
Az Irányelv előírja a szolgáltatók számára annak biztosítását is, hogy megfelelő eljárást
dolgozzanak ki arra vonatkozóan, hogy az alkalmazottaik az általuk tapasztalt jogsértéseket a
szolgáltatón belül egy külön erre szolgáló, független és névtelenséget biztosító, a szolgáltató
jellegének és méretének megfelelő csatornán keresztül jelenteni tudják.
A Törvényjavaslat ezen kötelezettségnek eleget téve kiterjeszti a belső ellenőrzési és információs
rendszer működtetésére vonatkozó kötelezettséget a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy
segítő családtagja által a Törvényjavaslat rendelkezéseinek szolgáltató általi megsértése esetén
küldhető belső jelzés, értesítés jogintézményére is. A szolgáltató rendszer kiépítésének és
működtetésének részleteiről saját hatáskörben dönt.
110
Emellett az Irányelv rendelkezéseivel összhangban a Törvényjavaslat kötelezi a szolgáltatót arra,
hogy kijelöljön olyan - vezető beosztású - személy(eke)t, aki(k) az e Törvényjavaslatból eredő
kötelezettségeknek a végrehajtásáért végső soron felelősséggel tartozhatnak.
Az Irányelv az alkalmazottak képzését illetően rögzíti, hogy a szolgáltató érintett alkalmazottai a
pénzmosásnak és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére és megakadályozására
vonatkozó szabályrendszert, továbbá a gyanús esetköröket (tipológiákat) és az ezek felismerése
esetén követendő eljárást megismerjék, melynek céljából biztosítani szükséges az alkalmazottak
speciális képzési programokon való részvételét.
A Törvényjavaslat ennek megfelelően a hatálya alá tartozó tevékenységek ellátásában
ténylegesen részt vevő foglalkoztatottak képzését teszi kötelezővé. A szolgáltató köteles
gondoskodni arról, hogy az érintett foglalkoztatottjai a pénzmosásra és a terrorizmus
finanszírozására vonatkozó minden hazai jogszabályi rendelkezést megismerjenek, a pénzmosást
vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti
megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény,
körülmény felmerülése esetén e Törvényjavaslatnak megfelelően tudjanak eljárni. Tekintettel a
jelen Törvényjavaslattal való szoros kapcsolatára és a vonatkozó uniós és nemzetközi
kötelezettségekre, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló hazai és
nemzetközi (EU, ENSZ BT) szabályrendszer megismerése is kiemelt feladata e
foglalkoztatottaknak. A Törvényjavaslat által előírt képzés speciális képzési programok
keretében valósulhat meg, melyen az érintett foglalkoztatottak részvételét biztosítani köteles a
szolgáltató. E speciális képzési programok akár a szolgáltató szervezeti keretei között, akár azon
kívül is megvalósíthatóak. A felügyeletet ellátó szervek pedig ezen kötelezettség megfelelő
végrehajtásának elősegítése érdekében iránymutatásokat adhatnak, részletszabályokat
dolgozhatnak ki a szolgáltatóik számára.
65. §
A Törvényjavaslat a belső szabályzat megalkotásának kötelezettségét némi változtatással
fenntartja. A felügyeletet ellátó szerv a szabályzatot jóváhagyja, ha az tartalmazza a
Törvényjavaslat és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, és
jogszabállyal, valamint e Törvényjavaslat céljával nem ellentétes. A felügyeletet ellátó szervek a
belső szabályzat kidolgozásához a rendelkezésükre álló eszközökkel és az általuk meghatározott
formában a szolgáltatók részére kötelező jellegű útmutatást adnak, részletszabályokat dolgoznak
ki. A Törvényjavaslat alapján a hatálybalépést követően létrejött szolgáltatóknak e belső
szabályzatukat legkésőbb 45 napon belül kell elkészíteniük és a felügyeletet ellátó szerv részére
jóváhagyás céljából átadni.
Emellett a szolgáltató e Törvényjavaslatban, továbbá a felügyeletet ellátó szerv által kiadott
útmutatóban vagy a belső rendjében, ideértve a belső kockázatértékelésében is bekövetkezett
változást követően köteles 30 napon belül a belső szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén
módosítani. A Törvényjavaslat hatályba lépésekor már működő szolgáltatóknak a szükségessé
111
váló felülvizsgálatot a felügyeleti útmutató kiadását követő kilencven napon belül kell
elvégezniük, amelyet a felügyeletet ellátó szerv a szolgáltatónál a felülvizsgálatot követően
végrehajtott első felügyeleti ellenőrzése keretében hagy jóvá.
Kiemelendő, hogy az árukereskedő a szabályzat kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával
vállalhatja a Törvényjavaslat szerinti kötelezettségek teljesítését, melynek során a kereskedelmi
hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi.
A bizalmi vagyonkezelők esetében a felügyeletét ellátó szerv (Hivatal) készíti el az e
Törvényjavaslat szerinti belső szabályzatnak minősülő egységes szabályzatot negyvenöt napon
belül.
Azon szolgáltatók, amelyek tevékenysége, működése engedélyhez kötött és a Törvényjavaslat
hatálybalépését követően alakultak meg, kötelesek belső szabályzataikat a kijelölt felügyelő
szerv részére jóváhagyás céljából (az engedélykérelemmel együtt) benyújtani. Ingatlanügylettel
kapcsolatos tevékenységet, könyvvizsgálói tevékenységet, könyvviteli (könyvelői), adószakértői,
okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony
alapján végzők, az ügyvédek, közjegyzők, illetve nemesfémmel vagy az ezekből készült
tárgyakkal kereskedők, amelyek a Törvényjavaslat hatályba lépését követően kezdik meg
tevékenységüket, valamint azok szolgáltatók, melyek a Törvényjavaslat hatályba lépésekor
működésüket már megkezdték és a Törvényjavaslat hatálya alá kerültek, kötelesek belső
szabályzatukat elkészíteni és jóváhagyás céljából megküldeni a felügyeletet ellátó szervnek a
tevékenység megkezdését követő 45 napon belül.
66-68. §
Az Irányelv pénzváltó irodákat, illetve a készpénzes csekkbeváltóhelyeket, a bizalmi
vagyonkezelési tevékenységet végző, illetve társasági szolgáltatókat nyilvántartásba vételhez
működésüket engedélyhez köti, a szerencsejáték-szervezők működését pedig szigorú
szabályozáshoz. Az Irányelv szerint a szolgáltató bejegyzését vagy engedélyezését, valamint
működési engedélyének kiadását meg kell tagadni, ha a hatóság nincsen meggyőződve arról,
hogy azok a természetes személyek, akik az ilyen jogalanyokat ténylegesen irányítják vagy az
ilyen jogalanyok tényleges tulajdonosai alkalmas és megfelelő személyek. A könyvvizsgálók,
könyvelők, adótanácsadók, közjegyzők, ügyvédek és ingatlanosok esetében az illetékes
hatóságoknak azt is meg kell akadályozniuk, hogy az adott területen jogerősen elítélt
bűnelkövetők vagy az elkövető társai e szolgáltatókban vezetői feladatokat elláthassanak és ezen
szolgáltatók tényleges tulajdonosai lehessenek. Az ezen szolgáltatókat érintő ágazati törvények
biztosítják az Irányelvnek való megfelelést.
Az Irányelv a felügyeletet ellátó szervek számára előírja, hogy azok legalább hatékonyan
kísérjék figyelemmel (monitoring) a szolgáltatók Irányelvnek való megfelelését, illetve tegyék
meg a szükséges intézkedéseket a megfelelés biztosítására. A felügyeletet ellátó szervnek olyan
jogkörrel és pénzügyi, humán illetve műszaki erőforrással kell rendelkeznie, amely alapján e
112
monitoring tevékenységet és ellenőrzést megfelelően el tudják látni. Ezen felügyeletet ellátó
szervek személyzetét érintően pedig irányelvi elvárás a magas szakmai színvonal (beleértve a
titoktartást és az adatvédelmet), feddhetetlenség és a megfelelő képzettség. Az ezen
szolgáltatókat érintő ágazati törvények biztosítják az Irányelvnek való megfelelést.
Az Irányelv értelmében a hitelintézetek és a pénzügyi szolgáltatók, valamint a szerencsejáték-
szervezők esetében a felügyeletet ellátó szerveknek megerősített felügyeleti jogkörrel kell
rendelkezniük. Az ezen szolgáltatókat érintő ágazati törvények biztosítják az Irányelvnek való
megfelelést.
A Törvényjavaslat szabályozza az e Törvényjavaslat szerinti felügyeletet ellátó szervek
felügyeleti tevékenységét és intézkedéseit. Az e Törvényjavaslat szerinti felügyeleti tevékenység
elsődleges célja, hogy a kijelölt felügyeleti szervek az itt meghatározott tevékenységükön
(útmutatások, szektorális szabályozás, felügyeleti ellenőrzés) keresztül elősegítsék a szolgáltatók
e Törvényjavaslat rendelkezéseinek valamint - szoros kapcsolódása miatt - az ENSZ Biztonsági
Tanácsa és az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket érintő
nemzetközi és hazai jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelését.
Ezt a típusú felügyeleti tevékenységét az MNB a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény
(2018. január 1-től az Ákr.) valamint az MNB tv. alapján, az állami adóhatóság a közigazgatási
hatósági eljárásról szóló törvény (2018. január 1-től az Ákr.) és a szerencsejáték szervezéséről
szóló törvény, az MKVK a könyvvizsgálói törvény és a közigazgatási eljárásról szóló törvény, a
kereskedelmi hatóság illetve a pénzügyi információs egység pedig a közigazgatási hatósági
eljárásról szóló törvény (2018. január 1-től az Ákr.) rendelkezései szerint végzik. A belső
szabályzat jóváhagyására irányuló, kérelemre induló hatósági eljárás esetében a Törvényjavaslat
mentességet ad az érintett felügyeletet ellátó szervek, így a kereskedelmi hatóság, a pénzügyi
információs egység valamint a Hivatal esetében a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény
függő hatályú végzést érintő rendelkezéseinek alkalmazása alól. A közjegyzőket és az
ügyvédeket érintő felügyeleti tevékenység vonatkozásában - az eddigi szabályozási koncepciót
fenntartva - a Törvényjavaslat helyett továbbra is az ágazati jogszabályok határozzák meg a
felügyeleti eljárás részletszabályait. A felsorolt jogszabályok biztosítják tehát a felügyeletet
ellátó szervek számára, hogy hatósági ellenőrzés keretében lássák el monitoring és ellenőrző
tevékenységüket.
Az Irányelv biztosítja a kockázatalapú felügyeleti megközelítés alkalmazhatóságát, melynek
keretében a felügyeletet ellátó szerveknek egyfelől ismerniük kell a nemzeti szinten felmerülő
pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatokat; továbbá hozzá kell férniük valamennyi,
a kötelezett szolgáltatók ügyfeleivel, termékeivel és szolgáltatásaival összefüggő konkrét
kockázatokra vonatkozó lényeges információhoz; másfelől a felügyeleti ellenőrzés gyakoriságát
és intenzitását e kockázatokhoz kell igazítsák. A szolgáltatók kockázati profilját időszakonként
felül kell vizsgálniuk, illetve az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük a szolgáltatók
mérlegelési jogkörébe tartozó kockázatértékeléseket.
113
Ezzel összhangban a felügyeletet ellátó szervek kockázatértékeléssel kapcsolatos feladatait
rögzíti a Törvényjavaslat. Kifejezetten a felügyeleti tevékenység gyakorlására vonatkozóan itt is
kiemeli a Törvényjavaslat, hogy a felügyeletet ellátó szerv tevékenységének gyakorlása során a
felügyeleti kockázatértékelés eredményei alapján köteles eljárni és ahhoz kell igazítania az
eljárás gyakoriságát és terjedelmét, továbbá ez alapján szükséges a szolgáltató belső
kockázatértékelésének és belső eljárásrendjének ellenőrzését is végrehajtani.
Az Irányelv a más tagállamban található telephelyek vonatkozásában előírja, hogy ezen
tagállamok illetékes hatóságai felügyeljék a telephelyeket az irányelvet átültető nemzeti
rendelkezéseik betartása vonatkozásában. A kijelölt központi kapcsolattartó pontok esetében
pedig ez a felügyelet magába foglalhatja azt is, hogy az azonnali orvoslást igénylő, súlyos
jogsértések esetén a tagállami hatóságok megfelelő és arányos átmeneti intézkedésekről
dönthessenek. A tagállamok illetékes hatóságainak együttműködési kötelezettsége van az
irányelvben foglalt előírások betartásának hatékony felügyelete érdekében.
A Törvényjavaslat az Irányelv rendelkezéseivel összhangban előírja, hogy a felügyeleti
tevékenység gyakorlása során a hazai szervek biztosítani kötelesek az Európai Unió másik
tagállamában székhellyel rendelkező szolgáltató magyarországi fióktelepének és
leányvállalatának e Törvényjavaslat rendelkezéseinek való megfelelését. A központi
kapcsolattartó pont esetében pedig kivételes jelleggel, így különösen súlyos és azonnali orvoslást
igénylő jogsértés megállapítása esetén, a felügyeletet ellátó szerv (MNB) átmeneti időtartamra
az e Törvényjavaslatban rögzített szankciókat is alkalmazhatja akár.
Az Irányelv lehetővé teszi, hogy a könyvvizsgálók, a könyvelők, az adótanácsadók, az ügyvédek
és a közjegyzők esetében a felügyeletet önszabályozó testületek lássák el. A Pmt. rendszerét
követve a Törvényjavaslat a kötelező kamarai tagsághoz kötött könyvvizsgálói tevékenység és
az ügyvédi, közjegyzői tevékenység feletti kamarai felügyeletet határozza meg, amelynek
részletszabályait az ágazati törvények határozzák meg.
69-71. §
Az Irányelv megköveteli a szolgáltatók nemzeti rendelkezések megsértéséért való felelősségre
vonhatóságát és velük szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű (a büntetőjogi
szankcióktól eltérő) közigazgatási szankciók felügyeletet ellátó szervek általi kiszabhatóságát. E
szankcióknak és intézkedéseknek a jogi személyekkel, vezető testület tagjaival vagy bármely, a
jogsértésért felelősségre vonható természetes személlyel szemben is alkalmazhatónak kell
lenniük. Mindehhez a felügyeletet ellátó szervek számára megfelelő felügyeleti és vizsgálati
hatáskört kell biztosítani. Az Irányelv szerint a nemzeti jogszabályok által biztosított kereteken
belül a felügyeletet ellátó szervek e hatáskörüket gyakorolhatják közvetlenül; más hatóságokkal
együttműködésben; oly módon, hogy felelősségüket megtartva más hatóságokra ruházzák át
hatásköreiket; vagy az illetékes igazságügyi hatóságok megkeresése útján.
Az Irányelv kifejezetten az ügyfél-átvilágítási, bejelentési, nyilvántartási, és belső ellenőrzési
114
kötelezettség vonatkozásában elkövetett súlyos és rendszeres jogsértések esetén írja elő legalább
a következő szankciók kiszabását: (1) nyilvános nyilatkozat, amely tartalmazza az érintett
természetes vagy jogi személyt és a jogsértés természetét; (2) határozathozatal, amely előírja az
adott magatartástól vagy annak megismétlésétől való tartózkodást; (3) engedélyezési eljárás
hatálya alá tartozó szolgáltató esetében, az engedély visszavonása vagy felfüggesztése; (4) a
szolgáltató vezető testülete valamely tagjának vagy bármely más felelős természetes személynek
az átmeneti eltiltása vezető funkciójának gyakorlásától; (5) közigazgatási pénzbírság, melynek
maximális összege - amennyiben a nyereség meghatározható - a jogsértésből származó nyereség
összegének legalább kétszerese de legalább 1 000 000 EUR, hitelintézet vagy pénzügyi
intézmény (akkor is ha természetes személy) esetében pedig legalább 5 000 000 EUR vagy a
legutolsó rendelkezésre álló, az ügyvezető szerv által jóváhagyott beszámoló szerinti teljes éves
árbevétel 10 %-ával egyenértékű összeg. Az Irányelv lehetőséget ad emellett más típusú
szankciók bevezetésére is.
Az Irányelvvel összhangban a Törvényjavaslat alapján a felügyeletet ellátó szervek közül az
MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálói kamara és a pénzügyi
információs egység a jogsértés súlyával arányosan a Törvényjavaslatban meghatározott
intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja a felügyelete alá tartozó szolgáltatókkal szemben
abban az esetben, ha azok a Törvényjavaslat rendelkezéseit megsértik vagy nem megfelelően
alkalmazzák.
A Törvényjavaslat rendelkezései betartásának ellenőrzésére kijelölt felügyeletet ellátó szerv az
ügyvédek (egyéni ügyvédek, ügyvédi irodák) esetében az a kamara, amelynek az ügyvéd a tagja,
a közjegyzők esetében pedig az a kamara, amelynek a közjegyző a tagja. A felügyeleti
tevékenység ellátására, az eljárásukra vonatkozó részletszabályok (így többek között a szankciók
típusait, a szankciók kiszabása során figyelembe veendő körülményeket és a kamarák
döntéseinek közzétételét érintően) - a Törvényjavaslat rendelkezéseivel összhangban - a
kamarák tevékenységét meghatározó törvényekben jelennek meg: az ügyvédek esetében az Üt., a
közjegyzők esetében pedig a Kjtv. rendelkezései az irányadóak.
Az MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálói kamara és a pénzügyi
információs egység által az arányosság követelményének szigorú betartásával alkalmazható
intézkedések a következők: (1) figyelmeztetés kiadása; (2) a jogsértés megszüntetésére történő
kötelezés; (3) a belső szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok
szerinti átdolgozására és a felügyeletet ellátó szervnek történő bemutatásra kötelezés; (4) egyes
szolgáltatói szektorok vonatkozásában a működéshez szükséges engedély visszavonása vagy
annak felfüggesztése; (5) a nyilvántartásból való törlés vagy annak kezdeményezése; (6) a
szolgáltató vezetője vagy foglalkoztatottja, segítő családtagja felelőssége megállapításának
kezdeményezése; (7) a szolgáltató vezetője a vezetői jogköre felfüggesztésének vagy
visszavonásának kezdeményezése. E szankciók mellett a felügyeletet ellátó szervek bírságolási
joga differenciáltan került megállapításra. Míg a pénzügyi szolgáltatók esetében négyszázezer
forinttól a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámoló vagy az összevont
115
(konszolidált) éves beszámoló szerinti éves nettó árbevétel 10%-ának megfelelő összegig, illetve
kifejezetten az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak esetében a tárgyévet megelőző év
tagdíjbevételei és támogatásai együttes összege 10%-ának megfelelő összegig, de legfeljebb
kettő milliárd forintig terjedően, addig a nem pénzügyi szolgáltatók esetében százezer forinttól
négyszáz millió forintig terjedően szabhat ki a felügyelet pénzbírságot. Az Irányelv által
biztosított lehetőséggel élve, ha a jogsértésből származó vagyoni előnyt a felügyeletet ellátó
szerv esetleg meg tudja állapítani, akkor a nem pénzügyi szolgáltatók esetében a jogsértésből
származó vagyoni előny kétszeresének megfelelő összegig terjedhet a pénzbírság összege,
feltéve, hogy annak mértéke meghaladja a négyszáz millió forintot.
Tekintettel a Törvényjavaslat és a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról
szóló Törvényjavaslat szoros kapcsolatára, és ebből adódóan ez utóbbi önálló
szankciórendszerének hiányára (a Törvényjavaslat intézkedéseit rendeli alkalmazni), szabályozni
szükséges azt, hogy abban az esetben, amikor a felügyeletet ellátó szerv mindkét szabályozási
rezsim megsértése miatt alkalmazza az egyes intézkedéseket, szankciókat, úgy elkerülhető
legyen a kumuláció, vagyis az, hogy a bírságösszegek egyszerűen összeadódjanak. Emellett
pedig a középmérték bevezetésével biztosítható, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásával kapcsolatos szabályoknak a Törvényjavaslat rendelkezéseinek
megsértése melletti áthágása esetén a bírság összege már eleve a Törvényjavaslat által
meghatározott bírság középmértékétől indulhat.
Az Irányelv kötelezi a felügyeletet ellátó hatóságokat, hogy a közigazgatási szankciók vagy
intézkedések típusának és szintjének meghatározásakor minden lényeges körülményt vegyenek
figyelembe. Az Irányelv által kifejezetten megjelölt ilyen körülmények alapján a Törvényjavaslat
az MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálói kamara és a pénzügyi
információs egység számára a szabály megsértése vagy a hiányosság, mulasztás súlyosságának;
a jogsértésért felelős személyek szándékos vagy gondatlan magatartására; a jogsértő piaci
részesedésére vonatkozó adatoknak (a szolgáltató típusától függően); a szabály megsértésének
vagy a hiányosságnak, mulasztásnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatásának; a
felelős személyek együttműködési készségének illetve a szabályok megsértésének vagy a
hiányosságnak, mulasztásnak az időtartamára, ismétlődésére vagy gyakoriságára vonatkozó
körülményeknek a figyelembevételét írja elő.
Az Irányelv rendelkezéseit átültetve a Törvényjavaslat a nem természetes személy szolgáltatóval
szembeni intézkedés alkalmazását is előírja azon esetekben, ha a szolgáltató vezetője a
szolgáltató javára sérti meg a Törvényjavaslat rendelkezéseit, illetve ha a szolgáltató
alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg a Törvényjavaslat rendelkezéseit úgy, hogy a
szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést
megakadályozhatta volna. A szolgáltatóval szemben kiszabható szankciók akkor is
alkalmazhatóak, ha az intézkedéssel kifejezetten érintett természetes személy az intézkedés
alkalmazásakor már nem áll a szolgáltató alkalmazásában, megbízatása megszűnt vagy az
érintett tevékenységet már nem végzi.
116
Az Irányelv alapján a felügyeletet ellátó szervek kötelesek szorosan együttműködni egymással
annak érdekében, hogy ezen intézkedések végrehajtása koordináltan történhessen. Ennek
megfelelően a Törvényjavaslat együttműködési kötelezettséget ír elő a felügyeletet ellátó szervek
között, illetve a felügyeletet ellátó szervek és a pénzügyi információs egység, a nyomozó
hatóságok, az ügyészség és a bíróság között, továbbá a más tagállambeli vagy harmadik
országbeli felügyeletet ellátó és a hazai szervek között.
Az Irányelv kötelezővé teszi a felügyeleti szankciókat és intézkedéseket elrendelő jogerős
határozatok honlapon történő közzétételét is. A Törvényjavaslat ennek megfelelően biztosítja,
hogy a jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatot az
MNB, az állami adóhatóság, a kereskedelmi hatóság, a könyvvizsgálói kamara és a pénzügyi
információs egység haladéktalanul közzétegyék és abból legalább a szabály megsértésének vagy
a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk
megismerhetőek legyenek. A felügyeletet ellátó szerv a honlapján köteles közzétenni a
határozatait.
Ez Irányelv alapján kivételt képez a közzététel alól, ha a felügyeletet ellátó szerv a felelős
természetes vagy jogi személy kilétének vagy személyes adatainak közzétételét eseti értékelés
alapján aránytalannak találja, vagy ha a közzététel veszélyezteti a pénzügyi piacok stabilitását,
esetleg egy folyamatban lévő vizsgálatot. Ezekben az esetekben vagy a) el kell halasztani a
határozat közzétételét az ok megszűnéséig; vagy b) a határozatot bizonyos időszakra
anonimizáltan kell közzétenni, ha az megfelelő védelmet jelent a személyes adatok tekintetében;
illetve végső soron c) el lehet tekinteni a határozat közzétételétől, ha az előző két opció nem
megfelelő ahhoz, hogy a pénzügyi piacok stabilitása ne kerüljön veszélybe, vagy ha kisebb
jelentőségű intézkedésről van szó.
A Törvényjavaslat értelmében a közzétételi kötelezettség akkor halasztható el illetve a
felügyeletet ellátó szerv végső soron akkor mentesülhet a teljesítése alól, ha a jogsértő
személyére vonatkozó adatok, információk nyilvánosságra kerülése az érintett számára
aránytalan hátrányt okozna; vagy a szabály megsértésének, a hiányosságnak a súlyára tekintettel
lenne a közzététel aránytalan; esetleg veszélyeztetné más eljárás megindítását vagy a már
megindított eljárás lefolytatását; illetve ha a pénzügyi szektor stabil, zavartalan működését
veszélyeztetné. A közzétételi kötelezettség a Törvényjavaslatban rögzített esetben egyedi döntés
alapján névtelenséget biztosító formában is teljesíthető.
Az Irányelvvel összhangban amennyiben jogorvoslattal megtámadható határozat közzétételére
kerül sor, a jogorvoslati eljárás eredményére vonatkozó információkat is közzé kell tenni. A
nyilvánosságra hozott információknak a közzétételt követően öt évig kell elérhetőnek
maradniuk, a személyes adatok esetében az adatvédelmi szabályok az irányadóak.
72. §
Az Irányelv értelmében szükséges egy olyan mechanizmust kiépíteni, amivel biztosítható a
117
nemzeti rendelkezések megsértésének illetékes hatóságok (elsősorban felügyeleti hatóságok) felé
történő bejelentése. E mechanizmusnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy az ilyen jellegű
bejelentéseket be tudja fogadni az illetékes hatóság és el is tudjon járni az ügyben, a szolgáltató
jogsértést bejelentő alkalmazottainak és a bejelentett személynek a megfelelő védelmét
biztosítsa, mindez az adatvédelmi rendelkezések tiszteletben tartásával valósuljon meg, illetve a
jogsértést bejelentő személy kilétének illetéktelen harmadik személyekkel szembeni titokban
tartása garantálható legyen.
A Törvényjavaslat az Irányelv rendelkezéseivel összhangban ezért felállít egy új típusú értesítési
rendszert, melynek keretében a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja
illetve a szolgáltató ügyfele, ha e Törvényjavaslat rendelkezéseinek megsértését tapasztalja,
írásban jelezheti azt a szolgáltató felügyeletét ellátó szerv felé. A Törvényjavaslat ezt a jelzést
értesítésként jelöli meg annak érdekében, hogy az elhatárolható legyen az e Törvényjavaslat
szerinti gyanú bejelentésétől. Fontos, hogy az értesítésnek minden esetben tartalmaznia kell az
értesítést küldő nevét és lakcímét. Az értesítést annak beérkezését követően 30 napon belül
vizsgálja meg a felügyeletet ellátó szerv annak érdekében, hogy eldönthesse szükséges-e
felügyeleti eljárást indítania hivatalból vagy nem. Amennyiben ezt az értesítést nem az eljárásra
jogosult szervhez tették meg, a felügyeletet ellátó szervnek áttételi kötelezettsége van. A
felügyeletet ellátó szerv köteles a döntéséről vagy az áttételről tájékoztatni az értesítést beküldő
személyt.
A Törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos esetekben az értesítés vizsgálata
mellőzhető legyen, így ha ugyanazon személytől származik a korábbival azonos tartalmú
értesítés; ha a jogsértésről való tudomásszerzéstől számított hat hónap már eltelt; ha az értesítést
beküldő személy nem igazolta megfelelően, hogy a szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy
segítő családtagja illetve a szolgáltató ügyfele; ha az értesítés nyilvánvalóan alaptalan; továbbá
ha az értesítés vizsgálata nem tartozik e Törvényjavaslat hatálya alá. A név és lakcím megadása
nélkül beküldött értesítést a felügyeletet ellátó szerv ugyancsak nem köteles vizsgálni, kivéve, ha
úgy látja a rendelkezésre álló információk alapján, hogy súlyos a feltételezett jogsértés.
Az értesítést beküldő személyt - jóhiszeműsége esetén - nem érheti hátrány az értesítés
megtétele miatt. Az Irányelvvel összhangban az értesítést beküldő személy és a feltételezett
jogsértő személyes adatait a hatályos adatvédelmi rendelkezésekre tekintettel kezelheti a
felügyeletet ellátó szerv, jogosulatlan harmadik személyeknek azt át nem adhatja, az eljárással
kapcsolatos adatokat pedig az utolsó vizsgálati cselekmény vagy intézkedés befejezésétől
számított öt évig kell megőriznie.
73-76. §
Az Irányelvvel összhangban a Törvényjavaslat az ügyvédekre és közjegyzőkre vonatkozóan
eltérő rendelkezéseket állapít meg (hatály, közvetett bejelentési kötelezettség, belső szabályzat),
amely egyben a Pmt. jelenlegi rendszerének fenntartását is jelenti.
118
Az Irányelv a tagállamoknak megengedi eltérő szabályok alkalmazását a közjegyzők, ügyvédek,
vagy más független jogi hivatások képviselői számára, azokban az esetekben, amikor
megbizonyosodnak ügyfeleik jogi helyzetéről, illetve, amikor bírósági vagy nemperes
eljárásokban és azokkal kapcsolatban ügyfeleik védelmét, képviseletét látják el, beleértve az
eljárás kezdeményezésére vagy annak elkerülésére vonatkozó tanácsadást.
A Törvényjavaslat előírja, hogy az ügyvédek és a közjegyzők mely esetekben kötelesek eleget
tenni ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségeiknek. A Törvényjavaslat a Pmt.-ben
meghatározott gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész
(részesedés), valamint ingatlan adás-vétele helyett a tulajdonjog átruházását rögzíti, így a Ptk.
által szabályozott csere- és ajándékozási szerződés esetén is fennáll ügyfél-átvilágítási és
bejelentési kötelezettség. További változás a Pmt.-hez képest, hogy ingó vagyonelemek
ellenérték nélküli átruházásával, valamint - az Irányelv megfelelően és a Moneyval által feltért
hiányosságok orvoslása céljából - a bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi
vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozattal kapcsolatos tevékenységek
esetén szintén fennáll az ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség.
A Törvényjavaslat az Irányelvnek megfelelően meghatározza azon eseteket, amelyek mentesítik
az ügyvédeket, közjegyzőket kizárólag a bejelentési kötelezettség alól. A Pmt.-hez képest a
Törvényjavaslat összhangban a Moneyval ajánlásával az ügyfél-átvilágítási kötelezettség alól
nem ad felmentést. A Törvényjavaslatban előírt bejelentési kötelezettség az ügyvédet nem
terheli, ha a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény büntetőeljárásban történő
védelem, illetve bíróság előtti képviselet - ide nem értve a cégbírósági eljárásban történő
képviseletet - előkészítése, ellátása során, vagy ellátását követően jutott tudomására, vagy a
képviselet, védelem ellátásának, illetve az eljárás megindításának a szükségességével
összefüggésben végzett jogi tanácsadás során vált ismertté számára. A bejelentési kötelezettség a
közjegyzőt nem terheli, ha a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény az eljárás
megindításának a szükségességével összefüggésben, a felek kioktatása során jutott a tudomására,
illetve - a Kjtv.-ben szabályozott polgári nemperes eljárásokon kívüli - nemperes eljárást folytat
le.
A Törvényjavaslat alapján - a Pmt. rendszerére építve - az ügyvédek és a közjegyzők a
bejelentést a területi kamaránál teljesítik. Az ügyvéd vagy közjegyző alkalmazottja és az
alkalmazott ügyvéd a munkáltatói jogokat gyakoroló ügyvédnél vagy közjegyzőnél teszi meg,
aki köteles a bejelentést haladéktalanul továbbítani a területi kamarának, amelynek tagja. Az
ügyvédi irodák esetében az alkalmazottak a taggyűlés által kijelölt személynek tesznek
bejelentést, aki a bejelentést haladéktalanul továbbítja azon területi kamarának, amely az irodát
nyilvántartásba vette. A területi kamarák elnökei kötelesek meghatározni a kijelölt személyt, aki
a terülteti kamarákhoz érkezett bejelentéseket haladéktalanul, szűrés nélkül továbbítja a
pénzügyi információs egység részére. A területi kamarák a törvény rendelkezéseinek
megfelelően, mint a törvény hatálya alá tartozó egyéb szolgáltatók, kötelesek a pénzügyi
információs egységet tájékoztatni a kijelölt személyről, illetve a személyében bekövetkezett
119
változásról.
Az ügyvédi iroda esetében a taggyűlés dönthet arról, hogy a bejelentési kötelezettséget, valamint
a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs
rendszer működtetésével és a képzésekkel kapcsolatban meghatározott kötelezettségeket az iroda
vagy a tagok teljesítsék.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi információs egység operatív elemzése keretében a
feladatainak ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni és kezelni az ügyvéd és a
közjegyző által kezelt adatot, illetve az ügyvédi és közjegyzői titkot, aminek tekintetében
megkereséssel fordulhat az ügyvédhez, vagy a közjegyzőhöz. A pénzügyi információs egység a
megkeresését a kijelölt személyen keresztül küldi meg, aki azt haladéktalanul továbbítja a
megkeresett ügyvédhez vagy közjegyzőhöz. A Törvényjavaslat a megkeresés megválaszolásának
kötelezettsége alól két esetben felmentést ad, amelyet az ügyvéd vagy közjegyző és az ügyfél
közötti bizalmi kapcsolat indokol. Nem köteles az ügyvéd, közjegyző a tartalmi válaszadásra, ha
az ügyvéd vagy a közjegyző a megkeresésben megjelölt adatot, titkot nem a Törvényjavaslat
hatálya alá tartozó ügyvédi vagy közjegyzői tevékenység ellátása során vagy annak
eredményeként kezeli. Továbbá nem áll fenn tartalmi válaszadási kötelezettség abban az esetben
sem, ha az ügyvéd vagy a közjegyző a megkeresésben megjelölt adatot a Törvényjavaslat hatálya
alá tartozó tevékenység keretében kezeli, de a bejelentési alóli kötelezettség alóli mentesülés
esete áll fent. Utóbbi esetben tehát annak ellenére, hogy az ügyvéd vagy közjegyző
rendelkezésére állnak az ügyfél-átvilágítási információk, a válaszadási kötelezettség alól
mentesülnek. Ugyanakkor, ha az ügyvéd vagy a közjegyző bármelyik mentesülési ok miatt nem
köteles a megkeresés tartalmi megválaszolására, arról válaszában haladéktalanul értesíti a
kijelölt személyen keresztül a pénzügyi információs egységet.
Az ügyvéd és a közjegyző bejelentési kötelezettségének, valamint a pénzügyi információs
egység megkeresésének teljesítése nem tekinthető a külön törvényen alapuló titoktartási
kötelezettség megsértésének.
A Kjtv. 3. § (2) bekezdése alapján, ha a közjegyző az eljárása során aggályos körülményt észlel,
de a közreműködés megtagadására nincs oka, köteles e körülményre a fél figyelmét felhívni és
ezt az iratban feltüntetni. Ugyanakkor, ha a fél az iratban való feltüntetés ellen tiltakozik, a
közjegyző köteles megtagadni a közreműködését. E Törvényjavaslat alkalmazásában a
közjegyzőt nem terheli az említett kötelezettség.
A Törvényjavaslat a belső szabályzat készítési kötelezettség tekintetében is eltérő szabályozást
alkalmaz az ügyvédekre, közjegyzőkre nézve. Ennek megfelelően az egyéni ügyvédek és az
egyszemélyes irodák részére a Magyar Ügyvédi Kamara készíti el a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása vonatkozású - belső szabályzatnak minősülő - egységes szabályzatot, illetve
annak felülvizsgálatáról is a Magyar Ügyvédi Kamara gondoskodik.
120
A közjegyzők részére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara készít iránymutatást, amely a
közjegyzők tekintetében belső szabályzatnak minősül. Az iránymutatás kötelező felülvizsgálata
ugyancsak a Magyar Országos Közjegyzői Kamara kötelezettsége.
A nem egyéni ügyvédek és nem egyszemélyes ügyvédi irodák belső szabályzata vonatkozásában
az általános szabályok az irányadóak azzal, hogy a társas ügyvédi irodák esetében a Magyar
Ügyvédi Kamara külön szabályzatban határozza meg a területi kamarák által (a belső szabályzat
kidolgozásához) kiadandó útmutatók kötelező tartalmát.
77-81. §
A nemzetgazdasági miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg a belső
szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint az ingatlanosok, az adótanácsadók, a könyvelők,
bizonyos szerencsejáték szervezők, valamint a nemesfém- és árukereskedők vonatkozásában az e
törvényben rögzített kötelezettségeik végrehajtása érdekében szükséges részletszabályokat
(útmutatót).
A Magyar Nemzeti Bank elnöke ugyancsak felhatalmazást kap, hogy rendeletben állapítsa meg a
felügyelete alá tartozó pénzügyi szolgáltatók és bizalmi vagyonkezelők számára, az e törvényben
rögzített kötelezettségeik végrehajtása érdekében szükséges részletszabályokat (útmutatót).
A Törvényjavaslat (néhány rendelkezés kivételével) 2017. június 26-án lép hatályba. Az
általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) alapján
a Törvényjavaslat bizonyos rendelkezései vonatkozásában szükségessé váló módosítások az Ákr.
hatályba lépésével egyidejűleg, 2018. január 1-jén lépnek hatályba.
A Törvényjavaslat előírja, hogy a hatálya alá tartozó szolgáltatók egy kellően hosszú átmeneti
idő meghatározásával, 2019. június 26-át követően kötelesek az ügyleti megbízásokat
megtagadni abban az esetben, ha a Törvényjavaslatban felsorolt követelmények együttesen
érvényesülnek: az ügyféllel a Törvényjavaslat hatályba lépése előtt létesítettek üzleti kapcsolatot;
a szolgáltató az ügyfél vonatkozásában az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket nem végezte el; és
az Irányelvvel összhangban a Törvényjavaslatban meghatározott ügyfél-átvilágítás eredményei
nem állnak teljes körűen rendelkezésére. A szolgáltató saját belátása szerint döntheti el, hogy az
adott követelmények teljesítésének 2019. június 26-át megelőzően milyen módon tesz eleget.
A Törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket határoz meg a szolgáltatók pénzmosás és
terrorizmus finanszírozás vonatkozású belső szabályzatainak átdolgozása és kidolgozása
tekintetében. A Törvényjavaslat hatálybalépésekor már működő szolgáltatók a felügyeleti
útmutató kiadását követő 90 napon belül dolgozzák át a már létező belső szabályzataikat és
ennek megtörténtéről értesítik a felügyeletüket ellátó szervet. Ezen belső szabályzatokat pedig
később a kijelölt felügyelő szervek felügyeleti tevékenységük keretében ellenőrzik majd.
A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozó
121
egységes szabályzatot, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara pedig a közjegyzőkre
vonatkozóan az iránymutatást a hatálybalépéstől számított 45 napon belül készíti el. Ezzel
összhangban a Magyar Ügyvédi Kamara a társas ügyvédi irodák számára a területi ügyvédi
kamara által kiadandó útmutató tartalmát meghatározó külön szabályzatát húsz napon belül
köteles elkészíteni.
Az árukereskedők belső szabályzatot nyújthatnak be a felügyelő szerv (kereskedelmi hatóság)
részére, a kereskedelmi hatóság ezt követően ezen szolgáltatókat nyilvántartásba veszi. Azon
árukereskedő, amely nem szerepel e nyilvántartásban (és nem rendelkezik belső szabályzattal),
legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű
készpénzfizetést.
Az MNB a bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított
negyvenöt napon belül köteles elkészíteni az egységes szabályzatot.
A Törvényjavaslat kimondja, hogy a Törvényjavaslat alkalmazásában kijelölt személynek
minősül a Pmt. alapján (a bejelentések továbbítása érdekében) kijelölt és a pénzügyi információs
egység felé bejelentett kijelölt személy. Ezen rendelkezés alapján a Törvényjavaslat
hatálybalépését követő 5 munkanapon belül a szolgáltató nem köteles új személy kijelölésére és
bejelentésére, a szolgáltató ellenkező jelzése hiányában a pénzügyi információs egység a
nyilvántartásában szereplő személyt továbbra is kijelölt személynek tekinti.
82. §
A Törvényjavaslat tartalmazza továbbá az Európai Unió jogának való megfelelést.
83-92. §
A Törvényjavaslat rendelkezik azon jogszabályokról és jogszabályi rendelkezésekről, amelyek
módosítása a Törvényjavaslat hatálybalépése és a Pmt. újrakodifikálása következtében válik
szükségessé.
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása egyértelművé teszi,
hogy a felügyeleti intézkedések (például engedély felfüggesztése, visszavonása, bírság
kiszabása), illetve az Szjtv. 13. §-ában meghatározott szankciók akár párhuzamosan is
alkalmazhatók, nem csak a jogsértő szolgáltatókkal szemben, hanem akár ezen gazdasági
társaságok vezető tisztségviselőivel szemben is. E módosítást Magyarország 5. körös Moneyval
országértékelése során a szankciórendszer arányosságával, illetve visszatartó erejével
kapcsolatban megfogalmazott ajánlások indokolják. A Törvényjavaslat a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás megkeresésével történő ügyfélazonosítás lehetőségét a távszerencsejáték és
online kaszinójáték szervezők mellett a kártyatermet és játékkaszinót üzemeltetőkre, valamint a
távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást szervezőkre is kiterjeszti. A Javaslat Szjtv. 29/H. §
(2)	bekezdését módosító rendelkezése technikai regulációs rendelkezés.
122
Az Irányelv 58-60. cikkeinek átültetését szolgálja a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény
(a továbbiakban: Kjtv.) és az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.)
módosítása, melynek célja a Moneyval országvizsgálat során megfogalmazott észrevételeket is
figyelembe véve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével kapcsolatban a
felügyeleti eljárás megerősítése, és az irányelv által előírt szankcionálási rendszer rögzítése az
ügyvédek és közjegyzők vonatkozásában.
A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés részeként a területi elnökség a területi
kamarához tartozó közjegyzők, közjegyzőjelöltek és közjegyzőhelyettesek ügyvitele, hivatali
működése és magatartása feletti felügyelet gyakorlása keretében rendszeresen ellenőrzést végez.
Amennyiben az ellenőrzés során a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzésére
vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a területi elnökség szabálysértést állapít meg, felhívja a
közjegyzőt, közjegyzőjelöltet, illetve közjegyzőhelyettest a jogszabályoknak és iránymutatásnak
megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére; fegyelmi vétség elkövetésének
alapos gyanúja esetén pedig feljelentést tesz a fegyelmi bíróság elnökénél. E fegyelmi eljárásban
kiszabható fegyelmi büntetések a figyelmeztetés, kötelezés a jogsértés megszüntetésére és az
annak megismétlésétől való tartózkodásra, valamint legfeljebb 400.000.000 Ft-ig terjedő
pénzbírság.
A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot
a területi elnökség a honlapján közzé teszi oly módon, hogy legalább a szabály megsértésének
vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk
megismerhetőek legyenek. A területi elnökség elhalaszthatja, illetve végső esetben mentesülhet e
közzétételi kötelezettség alól, amennyiben a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk
nyilvánosságra kerülése aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy a szabály
megsértésének, a hiányosságnak a súlyára tekintettel az aránytalan lenne, továbbá ha más eljárás,
vizsgálat megindítását vagy a már megindított eljárás lefolytatását veszélyeztetné. A módosítás
jogharmonizációs záradékkal is kiegészíti a Kjtv.-t.
A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni fellépés részeként a területi elnökség a területi
kamarához tartozó ügyvédek ügyvitele, hivatali működése és magatartása feletti felügyelet
gyakorlása keretében rendszeresen ellenőrzést végez. Amennyiben az ellenőrzés során a
pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzésére vonatkozó szabályokkal kapcsolatban a
területi elnökség szabálysértést állapít meg, felhívja az ügyvédet a jogszabályoknak és
iránymutatásnak megfelelő eljárásra, az elmulasztott intézkedések megtételére; fegyelmi vétség
elkövetésének alapos gyanúja esetén pedig előzetes vizsgálatot kezdeményez a kamara
elnökénél. Az Üt. előzetes vizsgálatra vonatkozó szabályai alapján a kamara elnöke megszünteti
az előzetes vizsgálatot, vagy az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett kisebb súlyú fegyelmi
vétség esetén írásban figyelmeztetést alkalmaz, vagy elrendeli a fegyelmi eljárást. E fegyelmi
eljárásban kiszabható fegyelmi büntetések a figyelmeztetés, kötelezés a jogsértés
megszüntetésére és az annak megismétlésétől való tartózkodásra, valamint legfeljebb
400.000.000 Ft-ig terjedő pénzbírság.
123
A jogerős vagy a jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított fegyelmi határozatot
a területi elnökség a honlapján közzé teszi oly módon, hogy legalább a szabály megsértésének
vagy a hiányosságnak a jellegére, illetve a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk
megismerhetőek legyenek. A területi elnökség elhalaszthatja, illetve végső esetben mentesülhet e
közzétételi kötelezettség alól, amennyiben a jogsértő személyére vonatkozó adatok, információk
nyilvánosságra kerülése aránytalan hátrányt okozna az érintett számára; vagy a szabály
megsértésének, a hiányosságnak a súlyára tekintettel az aránytalan lenne; vagy esetleg más
eljárás megindítását vagy a már megindított eljárás lefolytatását veszélyeztetné. A módosítás
jogharmonizációs záradékkal is kiegészíti az Üt.-t.
A törvény hatálybalépésével módosul a Tpt., az Fnyt., a Bszt., az MNB tv., az Fsztv., a Hpt.,
valamint a Bit. is.
93-94. §
A Törvényjavaslat rendelkezik azon jogszabályhelyekről, amelyek az Ákr. 2018. január 1-jén
történő hatálybalépésével egyidejűleg módosulnak.
95. §
A Törvényjavaslat rendelkezik azon jogszabályokról, amelyek a Törvényjavaslat
hatálybalépésével hatályukat vesztik.
124