﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15064.
Benyújtás dátuma: 2017-04-12 15:28
Parlex azonosító: J9YNTWOP0001
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter
Törvényjavaslat címe: Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi
és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által
elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot.
2017. évi.....törvény
az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtásáról
 E törvény célja, hogy az Európai Unió valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági
 Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések megfelelő végrehajtásának
 biztosítása érdekében eljárási szabályokat határozzon meg.
 Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1.	A törvény hatálya
1.	§
 Ha uniós jogi aktus, illetve az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának (a
 továbbiakban: ENSZ BT) határozata pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést rendel el, annak
 végrehajtása során e törvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény (a továbbiakban: Vht.)
 rendelkezései szerint kell eljárni.
2.	Értelmező rendelkezések
2.	§
 E törvény alkalmazásában
 1.	Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának határozata: az 1956. évi I. törvénnyel
 kihirdetett Egyesült Nemzetek Szervezete Alapokmányának 25. cikkében meghatározott, az
 ENSZ BT által a nemzetközi béke és biztonság fenntartása érdekében elfogadott határozat;
 2.	felügyeletet ellátó szerv: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
 megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott felügyeletet ellátó szerv;
 3.	jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
 megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti nem jogi személy és nem
 természetes személy jogalany;
 4.	mentesítés: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alá vont pénzeszköz, illetve gazdasági
 erőforrás feletti rendelkezési jog gyakorlásának eseti, célhoz kötött engedélyezése;
 5.	pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés:
      a)	a pénzeszközök és gazdasági erőforrások uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat által
      elrendelt befagyasztása,
      b)	a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban,
      illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalma; valamint
      c)	uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben elrendelt
      pénzügyi tranzakciókat (pénzeszközök átutalását) érintő tilalom, illetve korlátozás, valamint a
      kapcsolódó engedélyezési eljárás;
 6.	pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya: a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést
2
  elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó természetes vagy jogi
  személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, illetve az a természetes vagy jogi
  személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely pénzügyi és vagyoni korlátozó
  intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat hatálya alá tartozó szervezet
  tagja;
  7.	proliferáció-finanszírozás: uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatában rögzített
  tömegpusztító fegyverek elterjedésének pénzügyi támogatása;
  8.	azonosító okmány: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
  megakadályozásáról szóló törvény szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági
  igazolvány;
  9.	szolgáltató: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
  szóló törvény hatálya alá tartozó szolgáltató;
  10.	uniós jogi aktus: az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 75. cikke, illetve 215. cikke
  alapján elfogadott uniós jogi aktusok, valamint az e jogi aktusok felhatalmazása alapján
  elfogadott jogi aktusok, illetve intézkedések;
  11.	vagyoni nyilvántartás: a külön jogszabályok szerinti ingatlan-nyilvántartás, cégnyilvántartás,
  járműnyilvántartás, úszólétesítmény-lajstrom, légijármű-lajstrom, kulturális örökség hatósági
  nyilvántartása.
3.	A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása
3.	§
(1)	A szolgáltatók folyamatosan figyelemmel kísérik a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést
elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és későbbi módosításait.
(2)	A felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységük gyakorlásával - a felügyeletet ellátó
szerv tevékenységét szabályozó jogszabályok alapján, a (3) bekezdésben meghatározottaknak
megfelelően - biztosítják a szolgáltatók e törvényben meghatározott kötelezettségeknek való
megfelelését.
(3)	A felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük során a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott eljárást és
intézkedéseket alkalmazzák.
(4)	Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a
szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott belső szabályzatnak a részét
képezheti. A belső szabályzatra a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(5)	A felügyeletet ellátó szervek az e törvény szerinti feladatok végrehajtásához a szolgáltatók
számára a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
3
törvény szerinti útmutatót adnak ki, továbbá a honlapjukon a korlátozó intézkedéseket elrendelő
uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról tájékoztatást tesznek közzé és azt folyamatosan
aktualizálják. A felügyeleti útmutatóra a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről
és megakadályozásáról szóló törvény szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(6)	A szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan szűrőrendszerrel, amely biztosítani képes a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok
haladéktalan és teljes körű végrehajtását. A szűrések teljesítése során keletkezett adatokat a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény
szerinti előírásokkal összhangban a szolgáltató a szűrés végrehajtásától számított nyolc évig köteles
megőrizni.
(7)	Az e törvény szerinti vagyoni nyilvántartást vezető szervek folyamatosan figyelemmel kísérik a
korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és
későbbi módosításait.
4.	§
(1)	A szolgáltatók, valamint a vagyoni nyilvántartást vezető szervek - a 16. § (1) bekezdése szerinti
személyes adatok közlésével - haladéktalanul bejelentenek a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés foganatosításáért felelős szervnek (a továbbiakban: hatóság) minden olyan adatot, tényt,
körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország
területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági
erőforrással (a továbbiakban: vagyon) rendelkezik.
(2)	A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni - a
szervezet sajátosságától függően - egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki
az (1) bekezdés szerinti bejelentést haladéktalanul továbbítja a hatóságnak. A kijelölt személy
kizárólag a szolgáltató vezetője, alkalmazottja lehet. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról,
valamint az ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított
öt munkanapon belül köteles a hatóságot tájékoztatni. A kijelölt személy vonatkozásában a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény
szabályait is megfelelően alkalmazni kell.
(3)	A szolgáltató nevében a (2) bekezdés szerint kijelölt személy a bejelentést a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti védelemmel
ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja a hatóságnak, amelynek beérkezéséről a hatóság
elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentést továbbító szolgáltatót.
(4)	A hatóság a szolgáltató és a vagyoni nyilvántartást vezető szerv (1) bekezdés szerinti
bejelentését annak megtételét követő négy munkanapon belül megvizsgálja.
5.	§
4
(1)	Ha a hatóság a hivatalosan tudomására jutott információk, illetve a 4. § szerinti bejelentés
alapján lefolytatott vizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés alanya rendelkezik Magyarország területén pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonnal, erről - az alkalmazandó uniós jogi aktus, illetve
ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésére hivatkozva - a vizsgálat eredményének
megküldésével a vizsgálat befejezését követően haladéktalanul értesíti
  a)	a bejelentést tevő szolgáltatót, illetve a vagyoni nyilvántartást vezető szervet,
  b)	a vagyon fekvése szerint illetékes törvényszéket (a továbbiakban: bíróság),
  c)	az illetékes cégbíróságot,
  d)	az adópolitikáért felelős minisztert, valamint
  e)	az adott vagyoni nyilvántartást vezető illetékes szervet, ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó
  intézkedés alanya vagyoni nyilvántartásban nyilvántartott vagyonnal rendelkezik.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a 16. § (1) bekezdése szerinti rendelkezésre álló
adatokat, valamint
  a)	a befagyasztandó vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását
  korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező
  szervezet szervezeti formájának megfelelő törvényben meghatározott és rendelkezésre álló
  azonosító adatait,
  b)	a befagyasztandó vagyon azonosításához szükséges rendelkezésre álló adatokat.
(3)	Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás feltételei nem állnak fenn, arról a hatóság haladéktalanul
értesíti a bejelentést tevő szolgáltatót, illetve vagyoni nyilvántartást vezető szervet.
(4)	A szolgáltató a 4. § szerinti bejelentés megtételét követő négy munkanap alatt nem teljesítheti
azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó vagyont érinthet, kivéve, ha a hatóság a (3)
bekezdésben foglaltakról értesíti.
(5)	Az ügyletet - ha teljesítésének egyéb feltételei fennállnak - a bejelentés megtételét követő
ötödik munkanapon teljesíteni kell, kivéve, ha a hatóság az (1) bekezdésben foglaltakról értesíti a
szolgáltatót.
(6)	A vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárást felfüggeszti
és a bejegyzést a 4. § szerinti bejelentés megtételét követő négy munkanap alatt nem teljesítheti, ha
a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés hatálya alá eső személlyel illetve vagyonnal lehet kapcsolatos, kivéve, ha a vagyoni
nyilvántartást vezető szerv a (3) bekezdés szerinti értesítést kap a hatóságtól.
(7)	A vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásának (6)
bekezdés szerinti felfüggesztését megszünteti és - ha teljesítés egyéb feltételei fennállnak - a
bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelem teljesítése iránt a bejelentés megtételét követő
ötödik munkanaptól kezdődően intézkedhet, kivéve, ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv az (1)
bekezdés szerinti értesítést kap a hatóságtól.
5
6. §
(1)	A bíróság a hatóság 5. § (1) bekezdése szerinti értesítése alapján nemperes eljárásban végzéssel
a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására a befagyasztandó vagyonon zárlatot
rendel el, amelyről haladéktalanul, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott
okiratot tartalmazó elektronikus üzenet vagy telefax útján értesíti a hatóságot.
(2)	Ha a bíróság a hatóság 5. § szerinti értesítése alapján azt állapítja meg, hogy a zárlat
elrendelésének feltételei nem állnak fenn, mert
a)	az értesítésben szereplő személy nem tartozik a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
hatálya alá, vagy
b)	az értesítésben meghatározott vagyon nem tartozik a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
hatálya alá,
arról az (1) bekezdésben meghatározott módon értesíti a hatóságot.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti zárlat végrehajtását a Vht. szabályai szerint a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés alanyával szemben, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá
tartozó befagyasztandó vagyonra kell elrendelni.
(4)	A bíróság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtásáról, illetve a végrehajtás
befejezéséről három munkanapon belül értesíti a hatóságot, továbbá az adópolitikáért felelős
minisztert.
7.	§
Ha a cégbíróság a hatóság 5. § szerinti értesítése alapján a cég működésének a cégnyilvánosságról,
a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény (a továbbiakban: Ctv.) 85. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti felfüggesztéséről, illetve a cég működése felfüggesztésének a Ctv. 85. §
(2)	bekezdése szerinti megszüntetéséről dönt, arról három munkanapon belül értesíti a hatóságot,
továbbá az adópolitikáért felelős minisztert.
8.	§
Ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a hatóság 5. § szerinti értesítése alapján a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó vagyont érintő korlátozás tényének vagyoni
nyilvántartásban történő rögzítéséről dönt, arról három munkanapon belül értesíti a hatóságot,
továbbá az adópolitikáért felelős minisztert.
9.	§
(1)	A szolgáltató és a vagyoni nyilvántartást vezető szerv dönt a vagyon rendelkezésre bocsátásának
uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalmának végrehajtásáról, ha a tilalom
6
ellenére a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya számára vagyon kerülne rendelkezésre
bocsátásra, és erről haladéktalanul értesíti a hatóságot.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti értesítés tartalmazza a 16. § (1) bekezdése szerinti adatokat, valamint
a)	az alkalmazott uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat vonatkozó rendelkezésének
megjelölését,
b)	a vagyonon a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal
rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szervezeti
formájának megfelelő törvényben meghatározott és rendelkezésre álló azonosító adatait,
c)	a vagyon azonosításához szükséges és rendelkezésre álló adatokat.
(3)	A hatóság a vagyon rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT
határozatban rögzített tilalmának alkalmazásáról a (2) bekezdésben meghatározott adatok
megküldésével értesíti az adópolitikáért felelős minisztert.
(4)	A szolgáltató, illetve a vagyoni nyilvántartást vezető szerv által végrehajtott intézkedéssel
szemben a korlátozással érintett személy kérelemmel fordulhat a hatósághoz abban az esetben, ha
adatot, információt, egyéb bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy nem ő az uniós jogi aktussal,
illetve az ENSZ BT határozattal elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya. A
hatóság eljárására a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szabályai irányadóak.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott esetben a közjegyző által a közreműködés megtagadásáról
hozott végzés tekintetében a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 5. § (2) bekezdésében
meghatározottak alkalmazandóak.
10.	§
Az Európai Unió többi tagállama és illetékes intézményei felé a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedést elrendelő uniós jogi aktusban a végrehajtott intézkedésekről és egyéb körülményekről
előírt tájékoztatást az adópolitikáért felelős miniszter teljesíti.
4.	Jogorvoslat és mentesítés
11.	§
Az 5-8. § alapján elrendelt intézkedéssel szemben a Vht. szabályai szerinti jogorvoslatra van
lehetőség abban az esetben, ha nem az érintett személy az uniós jogi aktussal, illetve az ENSZ BT
határozattal elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.
12.	§
(1)	Ha a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT
határozat lehetővé teszi a vagyon befagyasztás alóli mentesítését, az e §-ban meghatározott
7
mentesítési eljárás lefolytatásának van helye.
(2)	Amennyiben a mentesítés a bíróság által elrendelt zárlat feloldására irányul, a mentesítés iránti
kérelmet a bíróságnak címezve, a hatósághoz kell benyújtani.
(3)	A kérelmet a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a szolgáltatón keresztül nyújtja
be. A kérelemnek tartalmaznia kell a vagyon befagyasztásának uniós jogi aktusban, illetve ENSZ
BT határozatban rögzített tilalmához kapcsolódó, rendelkezésre álló összes adatot, tényt,
körülményt.
(4)	A hatóság
a)	haladéktalanul értesíti a bíróságot
b)	amennyiben a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés vonatkozásában azt ENSZ BT
határozat előírja, haladéktalanul tájékoztatja - a külpolitikáért felelős miniszter útján - az ENSZ
BT illetékeseit, továbbá
c)	értesíti az adópolitikáért felelős minisztert.
(5)	A mentesítésről a bíróság a Vht. rendelkezései alapján nemperes eljárásban a kérelem
beérkezésétől számított hatvan napon belül - a zárlatot elrendelő korábbi végzésére is tekintettel -
végzéssel dönt.
(6)	A bíróság a végzését kézbesíti a hatóságnak és az adópolitikáért felelős miniszternek is.
(7)	Az adópolitikáért felelős miniszter az uniós jogi aktusoknak megfelelően tájékoztatja az Európai
Unió többi tagállamát és illetékes intézményeit.
13.	§
(1)	A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktusban, illetve ENSZ BT
határozatban rögzített feltételek alapján a rendelkezésre bocsátás tilalmának hatálya alá tartozó
vagyont érintő mentesítésre akkor kerülhet sor, ha az ügyletet a hatóság az uniós jogi aktusban,
illetve az ENSZ BT határozatban meghatározottak szerint mentesíti a tilalom alól.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti mentesítés iránti kérelmet a hatósághoz kell benyújtani.
(3)	A kérelmet a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a szolgáltatón keresztül nyújtja
be. A kérelemnek tartalmaznia kell a vagyon rendelkezésre bocsátásának uniós jogi aktusban, illetve
ENSZ BT határozatban rögzített tilalmához kapcsolódó, rendelkezésre álló összes adatot, tényt,
körülményt.
(4)	A hatóság
a)	a kérelem benyújtásáról értesíti az adópolitikáért felelős minisztert,
b)	amennyiben a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés vonatkozásában azt ENSZ BT
határozat előírja, haladéktalanul tájékoztatja - a külpolitikáért felelős miniszter útján - az ENSZ
BT illetékeseit.
8
(5)	A hatóság harminc napon belül megvizsgálja a mentesítési kérelmet és dönt az uniós jogi
aktusban, illetve ENSZ BT határozatban rögzített feltételek alapján és szempontoknak megfelelően.
A hatóság eljárására a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény szabályai irányadóak.
(6)	A hatóság az uniós jogi aktusban rögzített esetekben a határozatát megküldi az adópolitikáért
felelős miniszter részére, aki az uniós jogi aktusoknak megfelelően tájékoztatja az Európai Unió
többi tagállamát és illetékes intézményeit.
5.	A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések végrehajtása
14.	§
(1)	Ha uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT határozat pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó
intézkedésként tilalmat rendel el, a fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató dönt a
pénzeszközök átutalására irányuló megbízás teljesítésének megtagadásáról.
(2)	A fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan szűrőrendszerrel,
amely biztosítani képes a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedések haladéktalan
és teljes körű végrehajtását. A szűrések teljesítése során keletkezett adatokat a pénzmosás és
terrorizmus-finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti előírásokkal
összhangban a szolgáltató a szűrés végrehajtásától számított nyolc évig köteles megőrizni, valamint
a pénzeszközök átutalására irányuló kezdeményezés megtagadásáról nyilvántartást vezetni.
(3)	A teljes tilalom hatálya alá nem tartozó esetekben a fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató
az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban rögzített, a pénzeszközök átutalásáról és a
pénzügyi szolgáltatás kezdeményezéséről, fogadásáról, teljesítéséről haladéktalanul értesíti a
pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet. Ezzel
egyidejűleg az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban meghatározott esetekben a
szolgáltató vagy a pénzeszközök átutalására irányuló megbízás kezdeményezője a szolgáltatón
keresztül a teljesítés engedélyezése vagy előzetes engedélyezése iránti kérelmet nyújt be a
pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervhez.
(4)	A fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató értesítésének, illetve kérelmének tartalmaznia
kell a pénzeszközök átutalásával és a pénzügyi szolgáltatással kapcsolatban rendelkezésre álló
összes adatot, tényt, körülményt, különös tekintettel az átutalás céljának megjelölésére, a megbízóra
és a kedvezményezettre vonatkozó adatokra, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény alapján rögzített adatokra, a kapcsolódó egyéb
hatósági engedélyekre és az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT határozatban a pénzeszközök
átutalására és a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó korlátozások kapcsán rögzített kivételekre.
(5)	A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv
harminc napon belül megvizsgálja a kérelmet és dönt az uniós jogi aktusban, illetve az ENSZ BT
határozatban rögzített feltételek alapján és szempontoknak megfelelően.
9
(6)	Ha a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv a
(5)	bekezdésben előírt határidőn belül nem hoz döntést, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.
(7)	A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv az
általa kiadott előzetes engedélyekről tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, aki az uniós
jogi aktusoknak megfelelően tájékoztatja az Európai Unió többi tagállamát és illetékes
intézményeit.
(8)	Ha az uniós jogi aktus, illetve az ENSZ BT határozat pénzeszközök átutalására vonatkozó
korlátozó intézkedést rendel el, az (1) bekezdés szerinti szolgáltató köteles a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben foglalt ügyfél-
átvilágítási és nyilvántartási kötelezettségének eleget tenni, továbbá a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben rögzített bejelentési
kötelezettségét proliferáció-finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén is köteles
az ott meghatározott szabályok szerint teljesíteni.
6.	Megkeresés
15.	§
(1)	A hatóság e törvény szerinti feladatának ellátásához szükséges mértékben megkereshet
felügyeletet ellátó szervet, központi államigazgatási szervet, terrorizmust elhárító szervet, nyomozó
hatóságot, nemzetbiztonsági szolgálatot, ügyészt, bíróságot, ha az uniós jogi aktus illetve az ENSZ
BT határozat által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel kapcsolatos
  a)	olyan adat vagy ténybeli ismeret szükséges, amely a megkeresett hatóság nyilvántartásából,
  illetve irataiból szerezhető meg,
  b)	olyan irat vagy más bizonyíték szükséges, amely a megkeresett hatóságnál van vagy onnan
  szerezhető meg.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a megkeresésben meg kell jelölni az adat, irat, más
bizonyíték felhasználásának célját, valamint azt, hogy a személyes adat beszerzésére e törvény
alapján kerül sor.
(3)	Ha jogszabály ennél rövidebb határidőt nem állapít meg, a megkeresést nyolc napon belül kell
teljesíteni.
(4)	A megkeresett hatóság csak akkor tagadhatja meg a megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az
jogszabályba ütközik.
(5)	Ha a megkeresésben foglaltak teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett hatóság a
megkeresést haladéktalanul, de legkésőbb a megkeresés beérkezésétől számított öt napon belül a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz átteszi, és erről az áttétellel egyidejűleg értesíti
a megkereső hatóságot.
10
 (6)	A hatóság e törvény szerinti feladatának ellátásához illetékes külföldi hatóságot is megkereshet.
 (7)	A hatóság a 4. § és a 16. § szerinti adatok ellenőrzése, valamint az e törvény szerinti feladatainak
 ellátásának céljából
 a)	a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból,
 b)	a munkavállalási engedéllyel rendelkezők nyilvántartásából,
 c)	a cégnyilvántartásból,
 d)	az egyéni vállalkozók nyilvántartásából,
 e)	az ingatlan-nyilvántartásból,
 f)	az úszólétesítmények lajstromából,
 g)	a légi járművek lajstromából,
 h)	a központi idegenrendészeti nyilvántartásból,
 i)	a közúti közlekedési nyilvántartásból, valamint
 j) a kulturális örökség hatósági nyilvántartásából
 a 4. § (1) bekezdésében és a 16. § (1) bekezdésében foglalt adatokat igényelheti.
(8)	Az uniós jogi aktusban meghatározott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtása
érdekében a hatóság adatokat igényelhet a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól. Az
adatigénylés kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság által a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint kezelt
adatokra irányulhat. Amennyiben a hatóságnak az eljárása során a pénzmosás és a terrorizmus
finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott bejelentés
alapjául szolgáló adat, tény, körülmény jut tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi
információs egységként működő hatóságot.
 (9)	A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv a 14. §
 szerinti eljárásának lefolytatása során az e §-ban foglaltak szerint jár el.
7.	Adatkezelés
16.	§
 (1)	A hatóság annak megállapítása céljából, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya
 rendelkezik-e Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső
 vagyonnal, az uniós jogi aktus, illetve az ENSZ BT határozat által elrendelt pénzügyi és vagyoni
 korlátozó intézkedéssel kapcsolatos e törvény szerinti feladatának ellátásához szükséges mértékben
 jogosult megismerni és kezelni:
 a)	a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés természetes személy alanyának
      aa)	családi és utónevét,
      ab)	születési családi és utónevét,
      ac)	állampolgárságát,
       ad)	születési helyét, idejét,
      ae)	anyja születési nevét,
11
      af)	lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
      ag)	azonosító okmányának típusát és számát;
b)	a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet alanya esetén:
      ba)	nevét, rövidített nevét,
      bb)	székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,
      bc)	képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
      bd)	kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait,
      be)	cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi
      személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat
      számát vagy nyilvántartási számát;
c)	a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedést elrendelő uniós jogi aktus, illetve ENSZ BT
határozat által közzétett egyéb azonosító adatait; továbbá
d)	a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső vagyonon a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés végrehajtását korlátozó jogosultsággal rendelkező természetes személy, jogi
személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a) pontban meghatározott adatait.
(2)	Ha a hatóság a 4. § szerinti bejelentés alapján lefolytatott vizsgálat során azt állapítja meg, hogy
e törvény szerinti eljárásának feltételei nem állnak fenn, a hatóság az eljárása során gyűjtött
adatokat haladéktalanul, de legkésőbb a feltételek hiányának hatóság általi megállapítását követő
három napon belül törölni köteles.
(3)	A hatóság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alkalmazásának ellenőrzése céljából,
továbbá a 12. és a 13. § szerinti mentesítési eljárás lefolytatása céljából jogosult kezelni a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény
ügyfél-átvilágítási rendelkezései alapján a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozóan a
szolgáltató által rögzített és a mentesítés iránti kérelemben továbbított, valamint a megkeresések
során a 15. § alapján tudomására jutott személyes adatokat.
(4)	A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv a
pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés alkalmazásának ellenőrzése, továbbá a
14.	§ szerinti engedélyezési eljárás lefolytatása céljából jogosult kezelni a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény ügyfél-átvilágítási
rendelkezései alapján a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozóan a szolgáltató által rögzített
és az értesítésben, valamint az engedélyezés, előzetes engedélyezés iránti kérelemben továbbított és
a 13. § szerinti eljárás során tudomására jutott személyes adatokat.
(5)	A hatóság az e törvény alapján tudomására jutott adatot, okiratot tíz évig köteles megőrizni.
(6)	A pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv 14. §
szerinti eljárására az e §-ban foglalt adatkezelési rendelkezések irányadóak.
8. Záró rendelkezések
12
17. §
(1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a)	a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet
b)	a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervet
rendeletben jelölje ki.
(2)	Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a belső
szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása
megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény 1. § (1) bekezdés f) és h)-k) pontjában
meghatározott szolgáltatók számára kiadandó e törvény szerinti útmutatót.
(3)	Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg a
pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény 1. §
(1)	bekezdés a)-e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók számára kiadandó e törvény szerinti
útmutatót.
18.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. június 26-án lép hatályba.
(2)	A 23. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
19.	§
(1)	Az e törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató - a pénzmosás és a pénzmosás és
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseire is
tekintettel - a belső szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül köteles e
törvény rendelkezéseinek megfelelően kidolgozni.
(2)	Az e törvény hatálybalépése után megalakuló szolgáltató - a pénzmosás és a pénzmosás és
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény rendelkezéseire is
tekintettel - köteles a 3. § (4) bekezdése szerinti belső szabályzatát negyvenöt napon belül
kidolgozni és az engedélyezési, nyilvántartásba vételi eljárás során a szabályzatát a felügyeletét
ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.
(3)	Az e törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a hatálybalépést követő harminc napon
belül köteles kijelölni és a hatóságot tájékoztatni az 4. § alapján kijelölt személy nevéről,
beosztásáról és elérhetőségéről.
20.	§
Ez a törvény
13
1.	az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes
személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről,
valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a
repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb
pénzügyi források befagyasztásáról szóló 467/2001/EK tanácsi rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló 2002. május 27-i 881/2002/EK tanácsi rendelet 1-2., 4-6., 8-9. és 11. cikkének,
2.	az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes
személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről
szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 2009. december 22-i 1286/2009/EU
tanácsi rendelet 1. cikkének,
3.	az Oszáma bin Ládennel, az Al-Qaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes
személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító intézkedések bevezetéséről
szóló 881/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló 2011. augusztus 1-i 754/2011/EU tanácsi
rendelet 1. cikkének,
4.	az Al-Qaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben
meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK rendelet
módosításáról szóló 2013. június 24-i 596/2013/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
5.	az al-Kaida hálózattal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben
meghatározott egyes korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 881/2002/EK rendelet
módosításáról szóló 2016. március 14-i 2016/363 tanácsi rendelet 1. cikkének,
6.	a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott
különleges korlátozó intézkedésekről szóló 2001. december 17-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet
1-6., 8. és 10. cikkének,
7.	az ISIL-lel (Dáissal) és az al-Kaidával, valamint a velük összeköttetésben álló természetes
vagy jogi személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni további korlátozó intézkedések
bevezetéséről szóló 2016. szeptember 20-i 2016/1686/EU tanácsi rendelet 1-3., 5-8., 10-14. és 18.
cikkének,
8.	az afganisztáni helyzet tekintetében bizonyos személyek, csoportok, vállalkozások és
szervezetek elleni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2011. augusztus 1-i 753/2011/EU
tanácsi rendelet 1., 3., 5-9. és 14. cikkének,
9.	a Lukasenko elnökkel és egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről
szóló 2006. május 18-i 765/2006/EK tanácsi rendelet 1-7. és 10. cikkének,
10.	a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet
módosításáról szóló 2011. október 10-i 999/2011/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
11.	a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet
módosításáról szóló 2012. április 23-i 354/2012/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
12.	a Fehéroroszországra vonatkozó korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK rendelet
módosításáról szóló 2012. november 6-i 1014/2012/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
13.	a burundi helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2015. október 1-i
2015/1755/EU tanácsi rendelet 1-11. és 17. cikkének,
14.	a Közép-afrikai Köztársaságban kialakult helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések
meghozataláról szóló 2014. március 10-i 224/2014/EU tanácsi rendelet 1., 5-15. és 21. cikkének,
14
15.	a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel
szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2005. július 18-i
1183/2005/EK tanácsi rendelet 1-8. és 11. cikkének,
16.	a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel
szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1183/2005/EK
rendelet módosításáról és a 889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. április
20-i 2015/613/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
17.	a Kongói Demokratikus Köztársaság tekintetében a fegyverembargót megsértő személyekkel
szemben meghatározott, egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 1183/2005/EK
rendelet módosításáról szóló 2016. december 12-i 2016/2230/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
18.	az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben
hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011. március 21-i 270/2011/EU tanácsi rendelet 1-10. és
15. cikkének,
19.	az egyiptomi helyzet tekintetében egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben
hozott korlátozó intézkedésekről szóló 270/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2012.
november 26-i 1099/2012/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
20.	az Eritreával szembeni egyes korlátozó intézkedésekről szóló 2010. július 26-i 667/2010/EU
tanácsi rendelet 1., 4-7., 9-11. és 15-16. cikkének,
21.	a Guineai Köztársasággal szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről
szóló 2009. december 22-i 1284/2009/EU tanácsi rendelet 1., 6-13. és 17-18. cikkének,
22.	a Bissau-guineai Köztársaság békéjét, biztonságát és stabilitását veszélyeztető egyes
személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló
2012. május 3-i 377/2012/EU tanácsi rendelet 1-2., 4-9. és 14. cikkének,
23.	az iráni helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben
hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011. április 12-i 359/2011/EU tanácsi rendelet 1., 2., 4-
10.	és 15. cikkének,
24.	az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet 23-29., 38., 40-42., 44. és
48-49. cikkének,
25.	az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet módosításáról
szóló 2012. december 21-i 1263/2012/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
26.	az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 267/2012/EU rendelet módosításáról
szóló 2015. október 18-i 2015/1861/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
27.	az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól és a 2465/96/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2003. július 7-i 1210/2003/EK tanácsi rendelet 1., 4-
10.,	13-14. és 16. cikkének,
28.	az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes meghatározott korlátozásairól
szóló 1210/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2003. október 15-i 1799/2003/EK bizottsági
rendelet 1. cikkének,
29.	az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól szóló
1210/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2004. augusztus 3-i 1412/2004/EK tanácsi rendelet
1.	cikkének,
15
30.	az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól szóló
1210/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2013. január 31-i 85/2013/EU tanácsi rendelet 1.
cikkének,
31.	az Irakkal fennálló gazdasági és pénzügyi kapcsolatok egyes korlátozásairól szóló
1210/2003/EK rendelet módosításáról szóló 2014. július 22-i 791/2014/EU tanácsi rendelet 1.
cikkének,
32.	a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2007.
március 29-i 329/2007/EK tanácsi rendelet 1., 6-12. és 15-16. cikkének,
33.	a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló
329/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2009. december 22-i 1283/2009/EU tanácsi rendelet 1.
cikkének,
34.	a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló
329/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2013. március 26-i 296/2013/EU tanácsi rendelet 1.
cikkének,
35.	a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló
329/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2013. július 22-i 696/2013/EU tanácsi rendelet 1.
cikkének,
36.	a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló
329/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2016. március 31-i 2016/465/EU tanácsi rendelet 1.
cikkének,
37.	a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló
329/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2016. április 29-i 2016/682/EU tanácsi rendelet 1.
cikkének,
38.	a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló
329/2007/EK rendelet módosításáról szóló 2016. május 27-i 2016/841/EU tanácsi rendelet 1.
cikkének,
39.	a Rafq Hariri libanoni miniszterelnök meggyilkolásában való részvétellel gyanúsított egyes
személyekkel szembeni egyedi korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2006. február 21-i
305/2006/EK tanácsi rendelet 1-7. és 10. cikkének,
40.	a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 204/2011/EU rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. január 18-i 2016/44/EU tanácsi rendelet 1., 5., 7-14., 17-
18.	és 23-24. cikkének,
41.	az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető
intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014. március 17-i 269/2014/EU tanácsi
rendelet 1-2., 4-12. és 17. cikkének,
42.	az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető
intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 269/2014/EU rendelet módosításáról szóló
2014.	május 12-i 476/2014/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
43.	az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni
korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014. március 5-i 208/2014/EU tanácsi rendelet 1-
2.,	4-12. és 17. cikkének,
44.	a szomáliai helyzet tekintetében egyes természetes vagy jogi személyekkel, szervezetekkel
16
  vagy testületekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló 2010.
  április 26-i 356/2010/EU tanácsi rendelet 1-10. és 16-17. cikkének,
  45.	a dél-szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről és a 748/2014/EU rendelet
  hatályon kívül helyezéséről szóló 2015. május 7-i 2015/735/EU tanácsi rendelet 1., 5-18. és 26.
  cikkének,
  46.	a szudáni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről, valamint a 131/2004/EK és
  az 1184/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. július 10-i 747/2014/EU
  tanácsi rendelet 1., 5-13. és 19. cikkének,
 47.	a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011/EU
 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendelet 1., 14.,
 16-22., 27-30. és 35. cikkének,
 48.	a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU
 rendelet módosításáról szóló 2012. szeptember 24-i 867/2012/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
 49.	a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU
 rendelet módosításáról szóló 2013. április 10-i 325/2013/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
 50.	a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU
 rendelet módosításáról szóló 2013. december 13-i 1332/2013/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
 51.	a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU
 rendelet módosításáról szóló 2014. február 10-i 124/2014/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
 52.	a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU
 rendelet módosításáról szóló 2016. december 6-i 2016/2137/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
  53.	a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben
  hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2011. február 4-i 101/2011/EU tanácsi rendelet 1-10. és
  15. cikkének,
  54.	a tunéziai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben
  hozott korlátozó intézkedésekről szóló 101/2011/EU rendelet módosításáról szóló 2012.
  november 26-i 1100/2012/EU tanácsi rendelet 1. cikkének,
  55.	a jemeni helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2014. december 18-i
  1352/2014/EU tanácsi rendelet 1-2., 4-13. és 18. cikkének,
 56.	egyes, Zimbabwéval szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2004. február 19-i
 314/2004/EK tanácsi rendelet 1., 6-9., 10. és 13. cikkének
  végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
21.	§
  (1)	A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 9. § (4) bekezdés
  o)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 [A tevékenységi engedély iránti kérelemhez - a 9/A. §-ban foglaltak figyelembevételével -
 mellékelni kell:]
 „o) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az
 Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
 intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatokat és eljárásrendeket,”
17
(2)	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 17. § (1) bekezdés g) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[A pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény tevékenységre jogosító engedély
iránti kérelméhez mellékeli:]
„g) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az
Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatokat, eljárásrendeket,”
(3)	Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 55. § (3) bekezdés d) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza:]
„d) a pénzforgalmi közvetítő a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és
megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó szabályzatait,
eljárásrendjeit,”
22.	§
(1)	Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 40/B. § (1)
bekezdés l) pontjában az „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések foganatosításáért felelős szervvel” szövegrész helyébe az „az Európai Unió és az
ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
foganatosításáért felelős szervvel” szöveg lép.
(2)	A Vht.
  a)	10. § g) pontjában, 103. § (7) bekezdés c) pont cb) alpontjában, valamint 204/A. § (1)
  bekezdésében az „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés”
  szövegrész helyébe az „az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi
  és vagyoni korlátozó intézkedés” szöveg,
  b)	204/A. §-át megelőző a „Zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
  intézkedés végrehajtására” alcím címe helyébe a „Zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági
  Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására” szöveg
lép.
(3)	A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 79. § (1)
bekezdés m) pontjában az „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések foganatosításáért felelős szervvel” szövegrész helyébe az „az Európai Unió és az
ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
foganatosításáért felelős szervvel” szöveg lép.
(4)	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés 20. pontjában az
„az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés” szövegrész helyébe az
„az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
18
intézkedés” szöveg lép.
(5)	A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 9. § (2) bekezdés c)
pontjában az „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés” szövegrész
helyébe az „az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés” szöveg lép.
(6)	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény
  a)	28. § (1) bekezdés o) pontjában és 33. § (1) bekezdés h) pontjában a „pénzmosás megelőzését
  szolgáló szabályzat” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
  megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa
  által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó
  szabályzatok és eljárásrendek” szöveg,
  b)	118. § (7) bekezdésében az „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó
  intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Európai Unió és az ENSZ
  Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról
  szóló törvény” szöveg
lép.
(7)	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
  a)	21. § (5) bekezdésében a „pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának
  megakadályozására vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel” szövegrész helyébe a „pénzmosás
  és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és
  az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
  végrehajtására vonatkozó szabályzattal és eljárásrenddel” szöveg,
  b)	21. § (8) bekezdésében a „pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának
  megakadályozására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét” szövegrész helyébe a „pénzmosás
  és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására, valamint az Európai Unió és
  az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
  végrehajtására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét” szöveg,
  c)	161. § (3) bekezdés d) pontjában az „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni
  korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Európai Unió és
  az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
  végrehajtásáról szóló törvény” szöveg
lép.
(8)	A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények
módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 199. § (6) bekezdésében az „az Európai Unió által
elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szövegrész
helyébe az „az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény” szöveg lép.
19
(9)	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 138. §
(7)	bekezdésében az „az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági
Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény”
szöveg lép.
(10)	A Bit. 247. § (2) bekezdés b) pontjában és 417. § (2) bekezdés b) pontjában a „pénzmosás
elleni” szövegrész helyébe a „pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni, valamint az Európai
Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtására vonatkozó” szöveg lép.
23.	§
A 9. § (4) bekezdésében és 13. § (5) bekezdésében az „a közigazgatási hatósági eljárásról szóló
törvény” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény” szöveg lép.
24.	§
Hatályát veszti az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi
CLXXX. törvény.
20
Általános indokolás
Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Alapokmánya alapján a Biztonsági Tanács (ENSZ
BT) a nemzetközi béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében bizonyos,
fegyveres erők felhasználásával nem járó rendszabályok, azaz korlátozó intézkedések
(szankciók) foganatosításáról határozhat, melyeket az ENSZ tagállamoknak végre kell hajtaniuk.
E szankciók a nemzetközi béke és biztonság érdekében folytatott nemzeti és többoldalú
külpolitikai fellépés egyik eszközét jelentik. Az egyes országokkal szembeni általános,
kereskedelmi embargók mellett az 1990-es évek elejétől kezdve terjedt el az ún. célzott
szankciók elfogadásának gyakorlata, amelyek közvetlenül csak azon személyeket, illetve
szervezeteket sújtják szankciókkal, akik felelőssé tehetőek a nemzetközi békét és biztonságot
fenyegető vagy egyébként a nemzetközi jogba ütköző cselekményekért (szankciós listán
szereplő személyek). Ebben a körben jelennek meg a terrorizmus és terrorizmus-finanszírozás
elleni korlátozó intézkedések; a tömegpusztító fegyverek elterjedése az ún. proliferáció és
proliferáció-finanszírozás elleni korlátozó intézkedések és az egyes országokban elkövetett
cselekményekért felelős természetes és jogi személyek, egyéb entitások ellen bevezetett
korlátozó intézkedések. Az ENSZ BT kiemelten a terrorizmus elleni fellépés keretében
szankciókat rendelt el az Al-Kaida, ISIL, D’aesh, Taliban, illetve a velük kapcsolatba hozható
személyek és entitások ellen, illetve általában a terroristák és terrorista szervezetek ellen.
Az OECD mellett működő Pénzügyi Akciócsoport (FATF) mint nemzetközi sztenderd alkotó
kötelezően alkalmazandó ajánlásai is rögzítik, hogy az országoknak célzott pénzügyi
szankciórendszert kell kialakítaniuk az ENSZ BT által a terrorizmus és a terrorizmus
finanszírozása, valamint a proliferáció és proliferáció-finanszírozás elleni küzdelem
vonatkozásában elfogadott határozataiban foglaltakkal összhangban, melyek előírják a szankciós
listán szereplő személyek vagy szervezetek vagyonának haladéktalan befagyasztását.
Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikája keretén belül dönt korlátozó intézkedések
bevezetéséről, egyrészt az ENSZ BT fenti határozatainak uniós szintű végrehajtása céljából,
másrészt autonóm módon, az uniós külpolitika érvényesítése érdekében. Amennyiben az Unió
által elrendelt korlátozó intézkedések kifejezetten uniós hatáskörbe tartozó kérdésekre terjednek
ki (így többek között a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések esetében) a Tanács a
tagállamokban közvetlenül alkalmazandó és közvetlenül hatályos rendeletet fogad el az Európai
Unió működéséről szóló szerződés 75. vagy 215. cikkének megfelelően.
A terrorizmus, illetve a demokratikus alapértékekkel összeegyeztethetetlen politikai tevékenység
miatt az ENSZ BT és az EU által elrendelt korlátozó intézkedések körében az utóbbi években az
ún. „vagyonbefagyasztás” intézménye került előtérbe. Ennek lényege meghatározott természetes
és jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek pénzeszközeinek és gazdasági
erőforrásainak adminisztratív módon, büntetőeljárástól függetlenül történő elvonása, amely
ugyanakkor nem jelent a vagyontól történő megfosztást, csupán az ebből származó
jogosultságok gyakorlásának felfüggesztését. E „vagyonbefagyasztás” mellett jelenik meg a
21
pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának tilalma meghatározott
természetes és jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek számára. Alapvetően e két
korlátozó intézkedés típust - kiegészülve meghatározott esetekben a pénzeszközök átutalására
vonatkozó tilalommal - nevezzük pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseknek.
Az EU által elrendelt és közvetlenül alkalmazandó pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
hazai végrehajtására már 2007-ben kidolgozásra kerültek a szükséges eljárási szabályok az
Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról,
valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX.
törvénnyel. Az elmúlt évek jogalkalmazói gyakorlati tapasztalatai és a 2015-2016 folyamán
lefolytatott Moneyval 5. körös országvizsgálata eredményeképpen megfogalmazott
megállapítások és ajánlások alapján azonban ezen 2007-es szabály- és intézményrendszer
felülvizsgálatra szorul elsősorban a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hazai
végrehajthatóságának előmozdítása, hatékonyabbá tétele, a gyakorlati jogalkalmazás
megkönnyítése érdekében. Változatlanul alapvető szabályozási elv marad, hogy az uniós jogi
aktusok közvetlen alkalmazandósága értelmében a tagállamok a rendeletek érvényesülését nem
tehetik függővé semmilyen tagállami intézkedéstől, még olyantól sem, amely csupán
megismételné az uniós jogi aktus rendelkezéseit. A „befagyasztás” kötelezettsége magából az
Unió jogából fakad, és feltétlen érvényesülést kíván. Tekintettel arra, hogy a tagállamok csupán a
kötelezettség nemzeti szintű végrehajtásának az aspektusai tekintetében rendelkeznek
szabályozási kompetenciával, a törvény szigorúan a végrehajtási mozzanatra koncentrál, és kerül
minden olyan megoldást, amely sértené a közvetlen alkalmazhatóság elvét, így nem ismétli meg
az alapkötelezettségeket, hanem annak mikéntjét rögzíti csak; nem teszi függővé a végrehajtást
semmilyen hazai hatóság diszkrecionális döntésétől; illetve nem ismétli meg a korlátozó
intézkedések alanyi körét sem, hanem a vonatkozó uniós jogi aktusokra utal. Tekintettel az
Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéseket tartalmazó szankciós
rezsimek változásaira is a Törvényjavaslat ennek a már 2007 óta létező és működő intézményi
struktúrának és szabályrendszernek - az alapvető elemek megtartása melletti -
megreformálására és a nemzetközi követelményekkel összhangban történő továbbfejlesztésére
irányul.
Mindezek mellett a 2007-ben felállított rendszer újrakodifikálását indokolja a már működő
keretrendszernek az ENSZ BT határozataiban foglalt pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések végrehajtására történő kiterjesztése. Az ENSZ BT döntései kötelezőek minden
ENSZ tagra nézve, ezidáig azonban nem került formálisan kialakításra etekintetben az EU által
elrendelt korlátozó intézkedések végrehajtásához hasonló szabályozási és intézményrendszer. A
nemzetközi jog és a belső jog összhangjának megteremtése érdekében ezért szükségesnek látszik
egy, az ENSZ BT határozatai hazai végrehajtásának, végrehajthatóságának biztosítására
szolgáló, eljárási- és végrehajtási rendelkezéseket tartalmazó jogszabály megalkotása. Annak
ellenére ugyanis, hogy alapvetően az ENSZ BT határozatok rendelkezései jelennek meg,
kerülnek átültetésre az EU által némi időbeli csúszással elfogadott határozatokban és
rendeletekben, a két említett szervezet által elfogadott jogi aktusok adott esetben
22
szövegezésükben és tartalmukban eltérhetnek bizonyos mértékben egymástól. Az ENSZ BT
szankciós rendelkezései átültetésének időbeli csúszása pedig emiatt komoly problémát jelent
azon tagállamok számára, akik Magyarországhoz hasonlóan az ENSZ határozatait kizárólag az
uniós jogalkotáson keresztül hajtják végre. Az FATF vonatkozó ajánlásai szerint a
vagyonbefagyasztásokat késedelem nélkül kell végrehajtani a vagyon kimentése kockázatának
csökkentése és a rendszer hatékonyságának növelése érdekében. Az EU és az ENSZ BT által
elrendelt korlátozó intézkedések alapvetően azonos személyi és tárgyi hatálya miatt a jelenlegi
eljárási szabályok kiterjesztése az ENSZ BT határozatok vonatkozásában megfelelő
megoldásnak tűnik a szükséges szabályozás kialakítására.
Fentiekre tekintettel a Törvényjavaslat, megtartva a 2007-ben kiépített rendszert, kiterjeszti a
hatályát az ENSZ BT pénzügyi és vagyoni korlátozásokat elrendelő határozataira, a Moneyval
ajánlásai alapján pontosítja a bíróságok szerepét a zárlat elrendelése vonatkozásában, egységesíti
az adatvédelmi rendelkezéseket és a mentesítés szabályait, pótolja a pénzeszköz és gazdasági
erőforrás rendelkezésre bocsátásának tilalmával és a jogorvoslattal kapcsolatos szabályokat,
továbbá - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
szóló új törvényhez (a továbbiakban: új Pmt.) fűződő kapcsolat továbbfejlesztésével -
egyértelműsíti és megerősíti a korlátozó intézkedések végrehajtásáért felelős központi
hatóságnak, a szolgáltatóknak valamint a szolgáltatók felügyeletét ellátó szerveknek e törvény
szerinti kötelezettségeit. Miután pedig az uniós jogi aktusok és az ENSZ BT határozatai teljes
körű vagyonbefagyasztást irányoznak elő, mely kiterjedhet ingatlanokra, gazdasági
társaságokban fennálló tulajdonra, vagy akár ingóságokra is, ezért - a korábbi rendszert
fenntartva - a Törvényjavaslat változatlanul előírja a „vagyoni nyilvántartásnak” minősülő
nyilvántartást vezető szervekre nézve a korlátozó intézkedések folyamatos figyelemmel
kísérésének kötelezettségét és a Törvényjavaslat által meghatározott hatóság felé történő
bejelentési kötelezettséget.
Kiemelendő, hogy a Törvényjavaslat szorosan és közvetlenül kapcsolódik a pénzmosás és a
terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényhez. A
Törvényjavaslat ugyanis az érintett alanyi kör és intézményi struktúra azonosságára tekintettel
több esetben, így többek között a személyi hatály, a felügyeleti eljárás és intézkedések, a belső
szabályzat készítési kötelezettség és a bejelentéstételi kötelezettség vonatkozásában visszautal az
új Pmt. meghatározott rendelkezéseire és felhasználja az új Pmt. által biztosított eszközrendszert
és intézményi struktúrát.
Részletes indokolás
1.	§
A Törvényjavaslat szerint az uniós jogi aktusok és ENSZ BT határozatok által elrendelt pénzügyi
és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása során e Törvényjavaslat mellett a bírósági
végrehajtásról szóló törvény zárlat elrendelésére, végrehajtására és a jogorvoslatra vonatkozó
23
rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. §
A Törvényjavaslat a koherens fogalomhasználat érdekében értelmező rendelkezésben határozza
meg az ENSZ BT határozatának és az uniós jogi aktusnak, a mentesítésnek, a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedésnek, a pénzügyi és vagyoni korlátózó intézkedés alanyának,
valamint a vagyoni nyilvántartásnak a fogalmát.
A már 2007 óta létező rendszernek ENSZ BT határozatokra való kiterjesztését többek között az
indokolja, hogy a Moneyval 5. körös országjelentésében hiányosságként rögzíti az ENSZ BT
szankciós rendelkezéseinek EU jogba történő átültetése miatti időbeli csúszását, miután
Magyarország az ENSZ BT határozatait kizárólag az uniós jogalkotáson keresztül hajtja végre.
Az FATF vonatkozó ajánlásai szerint a vagyonbefagyasztásokat késedelem nélkül kell
végrehajtani, amely növeli a rendszer hatékonyságát és csökkenti a vagyon kimentésének
kockázatát. E problémával már az uniós intézmények is hosszú idő óta foglalkoznak, melynek
megoldására kínál lehetőséget az eljárási szabályok kiterjesztése az ENSZ BT határozatok által
elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések (szankciók) hazai végrehajtására.
A Törvényjavaslat a gyakorlati jogalkalmazás előmozdítása és egyszerűsítése érdekében az új
Pmt.-re történő visszautalással - a két terület szoros kapcsolatára tekintettel - határozza meg a
felügyeletet ellátó szerv, a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, az azonosító okmány
és a szolgáltató fogalmát. A pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni küzdelem területén
már jól működő és részletesen kidolgozott szabályozás megfelelő keretet ad az e
Törvényjavaslatban előírt kötelezettségek végrehajtásához.
A Törvényjavaslat alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések körébe tartozik - az
uniós rendeletekben és ENSZ BT határozatokban foglalt rendelkezéseket meg nem ismételve - a
pénzeszközök és gazdasági erőforrások befagyasztása; a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás
rendelkezésre bocsátásának tilalma alapján minden olyan intézkedés, amellyel
megakadályozható, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezési jogot
szerezzen pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás felett; valamint egyes speciális esetekben a
tömegpusztító fegyverek elterjedése (proliferáció) elleni küzdelemhez kapcsolódóan elrendelt
pénzügyi tranzakciókat érintő tilalom illetve korlátozás. A befagyasztás - mint a vagyonon
fennálló tulajdonjog korlátozás - nem jelent vagyontól történő megfosztást, csupán az ebből
származó jogosultságok (tulajdonjog) gyakorlásának lehetetlenné tételét mindaddig, amíg az
illető személy, szervezet szerepel a vonatkozó szankciós listán. A „befagyasztás” személyhez
kötődik, tehát például egy adott természetes személy halála esetén örököseire már nem terjed ki.
Fontos kiemelni, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés fogalmának
kettéválasztásával egyértelmű különbséget tesz a Törvényjavaslat a vagyon befagyasztásával és a
pénzeszköz vagy gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásával járó korlátozás között, amely az
alapjogi korlátozás mértéke szempontjából illetve ez alapján a különböző típusú kapcsolódó
eljárásokra tekintettel (hatósági, illetve bírósági) bír jelentőséggel.
24
E pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések a Törvényjavaslat alapján változatlanul azon
természetes vagy jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre (ideértve
a csoportot is) vagy ezek tagjaira terjed ki, akik/amelyek a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedést elrendelő uniós jogi aktus vagy az ENSZ BT határozata hatálya alá tartoznak.
Kiemelendő, hogy az FATF nemzetközi ajánlásai (7. ajánlása) értelmében bizonyos
kötelezettségeket ki kell terjeszteni a tömegpusztító fegyverek elterjedésének, azaz az ún.
proliferáció pénzügyi támogatásának megakadályozására (proliferáció-finanszírozás) is. Az
Unióban ez a proliferáció elleni küzdelem a pénzügyi és vagyoni korlátozások tekintetében
alapvetően a pénzátutalások teljes körű megakadályozása keretében jelenik meg. Ilyen jellegű
korlátozás ezidáig kizárólag Irán - mely esetben már 2016 óta már megszüntetésre került - és a
Koreai Népi Demokratikus Köztársaság esetében került elrendelésre, ezért a Törvényjavaslat is
ezen érintett uniós jogi aktus(ok)ra tekintettel szabályozza a pénzátutalások speciális
engedélyezési eljárását.
A Törvényjavaslat értelmében vagyoni nyilvántartás a külön jogszabályok szerinti ingatlan-
nyilvántartás, cégnyilvántartás, járműnyilvántartás, az úszólétesítmények lajstroma, a
légijárművek lajstroma, a kulturális örökség hatósági nyilvántartása. Ezek ugyanis azok a
nyilvántartások, amelyekben egyes vagyontárgyak - amikhez adott esetben vagyoni korlátozás
kapcsolódhat - államilag regisztrálásra kerülnek.
3-4. §
A szolgáltató e Törvényjavaslat szerinti kötelezettsége, hogy (1) folyamatosan figyelemmel
kísérje a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok illetve ENSZ BT határozatok
kiadását és változásait, kiemelten a szankciós listák - az azon szereplő személyek és szervezetek
-	vonatkozásában bekövetkezett változásokat, melyhez olyan szűrőrendszert kell kialakítaniuk,
amely az ügyfeleik és szankciós listák folyamatos szűrését és ezáltal az elrendelt korlátozások
késedelem nélküli végrehajtását képes biztosítani; (2) bejelentést kell tennie minden olyan
adatról, tényről vagy körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedés alanya, azaz a szankciós listán szereplő személy vagy szervezet Magyarország
területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy
gazdasági erőforrással (vagyonnal) rendelkezik; továbbá (3) az e törvényben meghatározott
feladatok teljesítésére belső szabályzatot kell készítenie, amely külön álló dokumentum is lehet,
de része lehet az új Pmt. szerinti belső szabályzatnak is. Ebben a vonatkozásban figyelembe kell
venni az új Pmt. belső szabályzatot érintő speciális rendelkezéseit is.
A Törvényjavaslat szerint a szolgáltatók feletti felügyeletet az új Pmt.-ben meghatározott
felügyeletet ellátó szervek az ott meghatározott eszközökkel és formában látják el. E
tevékenységük célja, hogy biztosítsák a szolgáltatók e törvényben meghatározott
kötelezettségeknek való megfelelését, melyhez a Törvényjavaslat az új Pmt.-ben meghatározott
eszközrendszert (felügyeleti ellenőrzés, szankciórendszer) is hozzárendeli a felügyeletek
számára. A felügyeletet ellátó szervek az új Pmt. rendelkezéseivel összhangban - az ott
25
meghatározott specialitásokat figyelembe véve - a szolgáltatók számára útmutatót adnak ki,
mely a felügyeletet ellátó szerv által a felügyeleti tevékenysége keretében kiadott - a felügyelet
döntésétől függően kötelező vagy nem kötelező jelleggel - iránymutatásokat, részletszabályokat
tartalmazó dokumentum. A felügyeletet ellátó szervek mindezek mellett kötelesek a honlapjukon
a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusokról és ENSZ BT határozatokról
tájékoztatást közzétenni és azt folyamatosan aktualizálni.
A szolgáltatónak rendelkeznie kell olyan automatikus vagy manuális szűrőrendszerrel, amelynek
segítségével biztosítani képes az ügyfelei szankciós listák alapján történő vizsgálatát. A
Törvényjavaslat az új Pmt. nyilvántartással kapcsolatos előírásaival összhangban rögzíti, hogy az
ügyfelek szűrése során keletkező adatokat a szolgáltatók nyolc évig kötelesek megőrizni.
A szolgáltató bejelentési kötelezettsége vonatkozásában speciális részletszabályokat ír elő a
Törvényjavaslat az új Pmt.-ben kialakított és már évek óta jól működő bejelentési rendszer
analógiájára, annak felhasználásával elsősorban a két terület szoros kapcsolódására tekintettel.
Ennek megfelelően a szolgáltató a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül
köteles kijelölni egy (vagy több) olyan személyt, aki ezeket a bejelentéseket védelemmel ellátott
elektronikus üzenet formájában haladéktalanul továbbítja a hatóságnak. A kijelölt személy által
ellátandó feladatot a szolgáltató nem szervezheti ki, ezért azt kizárólag a szolgáltató vezetője
vagy alkalmazottja láthatja el. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben
bekövetkezett változásokról pedig a szolgáltató a kijelöléstől vagy a változástól számított öt
munkanapon belül köteles a hatóságot tájékoztatni. A kijelölt személyre egyebekben irányadóak
az új Pmt. rendelkezései.
A Törvényjavaslat szerinti vagyoni nyilvántartást vezető szervek ugyancsak kötelesek (1)
folyamatosan figyelemmel kísérni a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok illetve
ENSZ BT határozatok kiadását és változásait, kiemelten a szankciós listák - az azon szereplő
személyek és szervezetek - vonatkozásában bekövetkezett változásokat, és (2) bejelentést tenni
minden olyan adatról, tényről vagy körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedés alanya, azaz a szankciós listán szereplő személy vagy szervezet
Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső
pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik. A szankciós listák szűrését a
nyilvántartást vezető szervek alapvetően a nyilvántartásokba történő bejegyzési,
változásbejegyzési eljárások során hajtják végre. A vagyoni nyilvántartást vezető szervek
bejelentési kötelezettségére nem alkalmazandóak a szolgáltatók részére előírt speciális
követelmények.
A korlátozó intézkedés végrehajtásáért felelős hatóság a szolgáltatók és a vagyoni nyilvántartást
vezető szervek bejelentését egységesen négy munkanapon belül vizsgálja meg.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 485/2015.
(XII. 29.) Korm. rendelet 9. § b) pontjában a Pénzmosás Elleni Információs Iroda lett kijelölve
26
az e Törvényjavaslat szerint hatósági feladatok ellátására.
5-8. §
A Törvényjavaslat e §-okban a vagyonbefagyasztásra mint korlátozó intézkedés végrehajtására
vonatkozó eljárási szabályokat határozza meg.
A hatóság, ha a bejelentés alapján vagy más egyéb hivatalos úton tudomására jutott információk
alapján lefolytatott vizsgálata eredményeképpen azt állapítja meg, hogy a korlátozó intézkedés
alanyának van Magyarország területén pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett és
ezáltal befagyasztandó vagyona, akkor erről haladéktalanul visszajelez a bejelentést tevő
szolgáltatónak vagy a vagyoni nyilvántartást vezető szervnek; értesíti a vagyon fekvése szerint
illetékes törvényszéket (bíróságot) a zárlat elrendelésének kezdeményezése céljából; az illetékes
cégbíróságot az érintett jogi személy működése felfüggesztésének vagy megszüntetésének
kezdeményezése érdekében; az illetékes vagyoni nyilvántartást vezető szervet, ha a
befagyasztandó vagyon vagyoni nyilvántartásban nyilvántartott; továbbá tájékoztatja az
adópolitikáért felelős minisztert. Az értesítésnek tartalmaznia kell az alkalmazandó uniós jogi
aktus illetve ENSZ BT határozat érintett rendelkezéseit, a hatóság vizsgálatának eredményét, az
adott természetes személyek (a korlátozó intézkedés alanyának és a vagyonon korlátozó
jogosultsággal rendelkező természetes személy) e törvényben előírt személyes azonosító adatait,
a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosító adatait, a
befagyasztandó vagyonon korlátozó jogosultsággal rendelkező jogi személy vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet rendelkezésre álló egyedi azonosító adatait, illetve a
befagyasztandó vagyon azonosításához szükséges és rendelkezésére álló adatokat.
Ha a hatóság a lefolytatott vizsgálat alapján - akár a meghatározott 4 munkanapos határidőnél
rövidebb idő alatt is - úgy látja, hogy az e Törvényjavaslat szerinti feltételek nem állnak fenn,
azaz a bejelentésben szereplő személy vagy vagyon nem tartozik a korlátozó intézkedés hatálya
alá, arról haladéktalanul értesíti a bejelentést tevő szolgáltatót vagy a vagyoni nyilvántartást
vezető szervet. Ilyen értesítés hiányában a bejelentés megtételét követő négy munkanap alatt a
szolgáltató nem teljesítheti az érintett ügyletet, a vagyoni nyilvántartást vezető szerv pedig
felfüggeszti eljárását. Az ügyletet illetve a bejegyzést, változásbejegyzést a bejelentés megtételét
követő ötödik munkanaptól kezdve lehet teljesíteni feltéve, hogy a hatóság nem kezdeményezi a
bíróságnál a zárlat elrendelését, illetve a cég működésének felfüggesztését, megszüntetését.
A bíróság a hatóság értesítése alapján a Vht. szabályai szerint nemperes eljárásban végzéssel
dönt az uniós jogi aktusban illetve ENSZ BT határozatban elrendelt korlátozó intézkedés
végrehajtásáról, azaz a vagyont érintő zárlat elrendeléséről. Döntéséről legalább fokozott
biztonságú elektronikus aláírással ellátott okiratot tartalmazó elektronikus üzenet vagy telefax
útján értesíti a hatóságot. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.
törvény szerint a bíró külön jogszabály rendelkezése alapján minősített vagy fokozott biztonságú
elektronikus aláírásával látja el a hatáskörébe tartozó ügyben általa készített elektronikus
okiratot, mellyel biztosított a megfelelő védelmi szintű értesítés.
27
A Törvényjavaslat a Moneyval 5. körös országvizsgálatának eredményeképpen megfogalmazott
ajánlások alapján egyértelműsíti, hogy a bíróság döntési jogköre - az uniós jogi aktusok és az
ENSZ BT határozatok által meghatározott keretek között - annak eldöntésére terjed ki, hogy a
rendelkezésére álló információk alapján a bejelentésben szereplő személy vagy vagyon a
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik-e vagy sem. Amennyiben ez
alapján a bíróság azt állapítja meg, hogy a zárlat elrendelésének feltételei nem állnak fenn, arról
értesíti a hatóságot. A szabályozás egyértelműsítését az indokolta, hogy a Moneyval a
vagyonbefagyasztás bíróság általi kimondásának szükségességét - mely ezzel együtt az ENSZ
BT döntések végrehajtásának további késedelmét is okozza - a bíróság diszkrecionális jogköre
(azaz dönthet a bíróság úgy, hogy az uniós jogi aktusokban foglaltakkal szemben nem fagyasztja
be az érintett vagyont) és az EU döntések közvetlen alkalmazandósága alapján kétségesnek
találta. A Moneyval által felvetett kétségekre a jelen Törvényjavaslat megoldást kíván nyújtani
azzal azonban, hogy a bírósági eljárás szükségességétől ebben az esetben eltekinteni nem lehet,
mert a vagyonbefagyasztással járó alapjogi (tulajdonjogi) korlátozás miatt a szükséges
garanciális szabályok érvényesülése kizárólag a bíróság fenti eljárásával biztosítható.
A végrehajtást a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben, a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközre és gazdasági erőforrásra rendeli el
a bíróság. A zárlat végrehajtására a Vht. szabályai irányadóak, az illetékes megyei bíróság a
végrehajtást végzéssel elrendelő határozatot hoz, ami végrehajtható okiratnak minősül. A
végrehajtható okiratot kiállító megyei, fővárosi bírósággal szolgálati viszonyban álló megyei
bírósági végrehajtó foganatosítja a végrehajtást. A zárlat végrehajtásáról és annak befejezéséről a
bíróság három munkanapon belül értesíti a hatóságot, továbbá az adópolitikáért felelős
minisztert.
Amennyiben a cégbíróság a hatóság értesítése alapján a hivatkozott rendelkezések alapján a cég
működésének felfüggesztéséről, illetve megszüntetéséről dönt, arról három munkanapon belül
értesíti a hatóságot, továbbá az adópolitikáért felelős minisztert.
Ha vagyoni nyilvántartást vezető szerv a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá
tartozó vagyont érintő korlátozás tényének vagyoni nyilvántartásban történő rögzítéséről dönt a
hatóság értesítése alapján, arról a fentieknek megfelelően ő is értesíteni köteles a hatóságot és az
adópolitikáért felelős minisztert.
9. §
A Törvényjavaslat rögzíti, hogy a vagyon befagyasztásával és a pénzeszköz vagy gazdasági
forrás rendelkezésre bocsátásával járó korlátozás között különbség van, amely az alapjogi
korlátozás mértéke szempontjából bír jelentőséggel és emiatt eltérő eljárási szabályokat rendel
alkalmazni a rendelkezésre bocsátás tilalmának végrehajtása során. Ebben az esetben ugyanis a
bírósági zárlattal ellentétben nem a bíróság, hanem a szolgáltató és a vagyoni nyilvántartást
vezető szerv hozza meg a döntést a vagyon rendelkezésre bocsátása tilalmának alkalmazásáról. E
döntéséről pedig haladéktalanul értesíti a hatóságot és a minisztert.
28
Az értesítés kötelező eleme az alkalmazott uniós jogi aktus vagy ENSZ BT határozat vonatkozó
rendelkezésének megjelölése, a vagyonon korlátozó jogosultsággal rendelkező természetes
személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet azonosító adatai,
továbbá az érintett vagyon vonatkozásában rendelkezésre álló azonosító adatok.
Egyfajta jogorvoslati lehetőségként a Törvényjavaslat lehetőséget biztosít a szolgáltató vagy a
vagyoni nyilvántartást vezető szerv által elrendelt korlátozással szemben kvázi jogorvoslati
kérelem benyújtására abban az esetben, ha az érintett személy vitatja, hogy ő lenne a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedéssel sújtandó alany és ehhez olyan adatot, információt, egyéb
bizonyítékot tud szolgáltatni, amely alapján egyértelműen megállapítható, hogy valóban nem ő a
célszemély. A hatóság ebben az esetben a hozzá beérkezett kérelem alapján a közigazgatási
eljárásról szóló törvény szabályai szerint jár el.
10.	§
Az uniós jogi aktusokban foglaltaknak megfelelően az Európai Unió intézményei és tagállamai
felé a hazai hatóságok által végrehajtott pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről előírt
tájékoztatási kötelezettséget a miniszter teljesíti.
11.	§
A Törvényjavaslat a gyakorlati jogalkalmazói tapasztalatokra tekintettel egyértelműsíti, hogy az
e törvény alapján bíróság által elrendelt zárlattal szembeni jogorvoslatra a Vht. szabályai
irányadóak azzal, hogy - a Moneyval 5. körös országvizsgálatának eredményeképpen
megfogalmazott ajánlások alapján - e jogorvoslatra abban az esetben nyílik lehetőség, ha az
érintett személy nem az uniós jogi aktussal illetve ENSZ BT határozattal elrendelt pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedéssel célzott jogalany és erre nézve megfelelő adatot, információt,
egyéb bizonyítékot szolgáltat.
12-13. §
Az uniós jogi aktusok és az ENSZ BT határozatai alapján lehetőség van mentesíteni a listán
szereplő személyek bizonyos pénzeszközeit vagy gazdasági erőforrásait a korlátozás alól, ha
ezen jogi aktusokban pontosan rögzített valamely legitim célra (így például ha azok a szankciós
listán szereplő személyek és eltartott családtagjaik alapvető szükségleteinek kielégítéséhez
szükségesek, vagy kizárólag jogi szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban felmerülő, ésszerű
mértékű szakértői díjak kifizetését szolgálják) kíván hozzáférni azokhoz. Ilyen esetben a kijelölt
tagállami hatóság eseti, ügyhöz kötődő mentesítést adhat a korlátozó intézkedés alól.
A Törvényjavaslat ezen esetekre nézve meghatározza a vagyon befagyasztás alóli
mentesítésének, illetve a rendelkezésre bocsátás tilalmának hatálya alá tartozó vagyon
mentesítésének eljárási szabályait. A Törvényjavaslat egyértelműsíti, hogy a pénzeszköz vagy
gazdasági forrás rendelkezésre bocsátásának tilalmához kapcsolódó mentesítési eljárás
lefolytatására ez esetben is külön, nem bírósági eljárás keretében kerül sor.
29
Bírósági zárlat (vagyonbefagyasztás) esetében a mentesítés iránti kérelmet a pénzügyi és
vagyoni korlátozó intézkedés alanya a szolgáltatón keresztül a hatósághoz nyújtja be, de a
bíróságnak címezve. A rendelkezésre bocsátás tilalmát elrendelő döntés vonatkozásában a
mentesítési kérelmet ugyancsak a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a
szolgáltatón keresztül a hatósághoz nyújtja be. A mentesítési kérelemnek tartalmaznia kell a
vagyon befagyasztásának uniós jogi aktusban illetve ENSZ BT határozatban rögzített tilalmához
kapcsolódó, rendelkezésre álló összes rendelkezésre álló adatot, tényt, körülményt.
A hatóság bírósági zárlat esetén a kérelmet haladéktalanul továbbítja az elrendelő bíróság felé,
valamint tájékoztatja az ENSZ BT illetékeseit (feltéve, hogy azt az ENSZ BT határozat
kifejezetten előírja) és a minisztert. A mentesítés során a bíróság a Vht. szabályai szerint jár és
nemperes eljárásban a kérelem beérkezésétől számított hatvan napon belül végzéssel dönt. A
bíróság a végzését kézbesíti a hatóságnak és a miniszternek is. A miniszter pedig tájékoztatja
erről az uniós jogi aktusoknak megfelelően az Európai Unió többi tagállamát és intézményeit.
A rendelkezésre bocsátás tilalma esetén a hatóság harminc napon belül vizsgálja meg a
mentesítési kérelmet és dönt az uniós jogi aktusban illetve ENSZ BT határozatban rögzített
feltételek alapján és szempontoknak megfelelően. A hatóság az uniós jogi aktusban rögzített
esetekben a határozatát megküldi a miniszter részére, aki az uniós jogi aktusoknak megfelelően
tájékoztatja az Európai Unió többi tagállamát és intézményeit (Európai Bizottságot).
14.	§
Az FATF nemzetközi ajánlásai értelmében bizonyos kötelezettségeket ki kell terjeszteni az ún.
proliferáció pénzügyi támogatásának megakadályozására (proliferáció-finanszírozás) is. Az
Unióban ez a proliferáció elleni küzdelem a pénzügyi és vagyoni korlátozások tekintetében
alapvetően a pénzátutalások teljes körű megakadályozására terjed ki. Ilyen jellegű korlátozás
jelenleg a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság esetében került elrendelésre, ezért a törvény
elsősorban erre az uniós jogi aktusra tekintettel szabályozza a pénzátutalások speciális
engedélyezési eljárását. Az érintett uniós jogi aktusok mellett az ENSZ BT határozatok csak
általánosságban írják elő a proliferációhoz kapcsolódó pénzügyi tranzakciók korlátozását.
A Törvényjavaslat értelmében, amennyiben az uniós jogi aktus vagy az ENSZ BT határozat ilyen
típusú korlátozó intézkedésként tilalmat rendel el (például tilos az Észak-Koreai Népi
Demokratikus Köztársaságban székhellyel rendelkező pénzügyi intézmények részére), a fizetési-
számlavezetésre jogosult szolgáltató megtagadja a pénzeszközök átutalására irányuló megbízást
teljesítését. Az előírt teljes körű pénzátutalási tilalom alól azonban az uniós jogi aktus bizonyos
esetkörök (meghatározott célokhoz kapcsolódó ügyletek, meghatározott értékhatár felett)
vonatkozásában enged kivételeket, melyek esetén előzetes engedélykéréshez vagy egyszerű
engedélykéréshez van kötve a pénzátutalás. A Törvényjavaslat ezen engedélyezési eljárás
szabályait kívánja lefektetni.
Annak érdekében, hogy a fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató a tilalom hatálya alá
30
tartozó pénzátutalás teljesítését meg tudja akadályozni, rendelkeznie kell olyan szűrőrendszerrel,
amely biztosítani képes a pénzátutalás címzettjének, a megbízónak, a kezdeményezettnek és a
megbízás céljának ellenőrzését.
A fizetési-számlavezetésre jogosult szolgáltató a pénzeszközök átutalása és a pénzügyi
szolgáltatás kezdeményezéséről, fogadásáról vagy teljesítéséről - attól függően, hogy az uniós
jogi aktus alapján előzetes vagy nem előzetes engedélyhez kötött az ügylet - haladéktalanul
értesíti a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős
szervet. Ezzel egyidejűleg a megbízó a szolgáltatón keresztül vagy maga a szolgáltató a teljesítés
engedélyezése vagy előzetes engedélyezése iránt kérelmet nyújt be a pénzeszközök átutalására
vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervhez. A Nemzeti Adó- és
Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 485/2015. (XII. 29.) Korm.
rendelet a Pénzmosás Elleni Információs Irodát jelölte ki az e törvény szerinti pénzeszközök
átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervként.
A kérelemnek tartalmaznia kell a pénzeszközök átutalásával és a pénzügyi szolgáltatással
kapcsolatban rendelkezésre álló összes adatot, tényt, körülményt, különös tekintettel az átutalás
céljának megjelölésére, a megbízóra és a kedvezményezettre vonatkozó adatokra, az új Pmt.
alapján rögzített adatokra, a kapcsolódó egyéb hatósági engedélyekre és az uniós jogi aktusban
(esetleg ENSZ BT határozatban) rögzített kivételekre. A korlátozó intézkedés foganatosításáért
felelős szerv harminc napon belül vizsgálja meg ezt a kérelmet és dönt az uniós jogi aktusban
illetve ENSZ BT határozatban rögzített feltételek alapján és szempontoknak megfelelően az
(előzetes) engedély kiadásáról vagy megtagadásáról. Ha a korlátozó intézkedés foganatosításáért
felelős szerv e határidőn belül nem hoz döntést, az engedélyt megadottnak kell tekinteni.
Az uniós jogi aktusban foglalt kötelezettségekre tekintettel a kiadott előzetes engedélyekről a
korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek tájékoztatnia kell a minisztert, aki
továbbítja ezen információkat az Európai Unió többi tagállama és meghatározott intézményei
számára.
Kiemelendő, hogy miután a szabályozás alapját képező uniós jogi aktus kifejezetten hivatkozik a
4.	pénzmosás elleni irányelvben foglalt szolgáltatói kötelezettségekre, ezért a Törvényjavaslat is
utalást tartalmaz az érintett szolgáltatók vonatkozásában az új Pmt.-ben foglalt ügyfél-
átvilágítási és nyilvántartási kötelezettség végrehajtására, valamint bejelentési kötelezettség
teljesítésére kifejezetten a proliferáció-finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése
esetén.
15.	§
A hatóság e Törvényjavaslat szerinti feladatai végrehajtásának elősegítése érdekében a törvény
biztosítja, hogy a hatóság felügyeletet ellátó szervet, központi államigazgatási szervet,
terrorizmust elhárító szervet, nyomozó hatóságot, nemzetbiztonsági szolgálatot, ügyészt,
bíróságot keressen meg, ha a feladatának ellátásához olyan információ szükséges számára, amely
31
a megkeresett szerv, hatóság nyilvántartásából, illetve irataiból szerezhető meg, vagy ha olyan
irat vagy más bizonyíték szükséges, amely a megkeresett hatóságnál, szervnél van, vagy onnan
szerezhető meg. Az adatvédelmi rendelkezésekre figyelemmel a megkeresésben meg kell jelölni
az adat, irat felhasználásának célját, valamint azt, hogy személyes adat esetén annak
beszerzésére e Törvényjavaslat alapján kerül sor.
Ha külön jogszabály ennél rövidebb határidőt nem állapít meg, a megkeresést nyolc napon belül
kell teljesíteni. A megkeresett hatóság, szerv csak abban az esetben tagadhatja meg a
megkeresésben foglaltak teljesítését, ha az jogszabályba ütközik. Ha a megkeresésben foglaltak
teljesítésére más szerv jogosult, a megkeresett hatóságnak áttételi kötelezettsége van.
Kiemelendő, hogy a Törvényjavaslat a hatóság számára külföldi hatóság megkeresését is
lehetővé teszi, ha az szükséges az feladatainak ellátásához.
A hatóság bizonyos körben az érintett hazai hatósági nyilvántartásokból is igényelhet adatot.
Annak ellenére, hogy a jelenlegi rendszer alapján az e Törvényjavaslat szerinti hatósági
feladatokat, a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés végrehajtásával
kapcsolatos feladatokat és az új Pmt. szerinti feladatokat is a 485/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet
alapján a NAV szervezetén belül működő Pénzmosás Elleni Információs Iroda látja el, a
Törvényjavaslat mindenképpen biztosítani kívánja, hogy egy esetleges jövőbeni változás esetén
is fennmaradjon - az új Pmt. és e Törvényjavaslat közötti összhang megteremtése érdekében - a
hatóság és a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős
szerv valamint az új Pmt. szerinti pénzügyi információs egység közötti információcsere
lehetősége. A hatóság és a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés
foganatosításért felelős szerv adatigénylése azonban kizárólag a pénzügyi információs
egységként működő hatóság által az új Pmt. szerint kezelt adatokra irányulhat. Amennyiben
pedig a hatóságnak az eljárása során az új Pmt-ben meghatározott bejelentés alapjául szolgáló
adat, tény vagy körülmény jut tudomására, arról haladéktalanul tájékoztatja a pénzügyi
információs egységet.
16. §
Tekintettel arra, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása szükségszerűen
együtt jár adatkezelési tevékenységgel, a Törvényjavaslat a hatóságot és a pénzeszközök
átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szervet felhatalmazza arra,
hogy meghatározott adatkörre vonatkozóan, - a hatályos adatvédelmi rendelkezésekre tekintettel
-	szigorúan a törvényben meghatározott célhoz kötve és az abban meghatározott feltételek
szerint adatokat kezeljen.
A Törvényjavaslatban foglalt kötelezettségekkel érintett személyi kör kapcsolódása miatt az új
Pmt. ügyfél-átvilágítási intézkedéseket előíró rendelkezései analógiájára került meghatározásra a
hatóság és a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős
32
szerv által kezelhető (személyes) adatok köre a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés
feltételezett alanya vonatkozásában. Emellett a hatóság és a pénzeszközök átutalására vonatkozó
korlátozó intézkedés foganatosításért felelős szerv e Törvényjavaslat szerinti feladatainak
ellátásához szükségessé válhat a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső
vagyonon a végrehajtást korlátozó jogosultsággal rendelkező természetes személy személyes
adatainak kezelése is, melyhez ugyancsak alapot teremt a Törvényjavaslat.
Ha a hatóság és a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért
felelős szerv Törvényjavaslat szerinti eljárásának feltételei - a bejelentés alapján általa
lefolytatott vizsgálat eredményére tekintettel - nem állnak fenn, az eljárás során gyűjtött
adatokat haladéktalanul törölni szükséges.
A hatóság és a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés foganatosításért felelős
szerv a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alkalmazásának ellenőrzése céljából, továbbá a
mentesítési és pénzátutalásokat érintő engedélyezési eljárás lefolytatása érdekében jogosult
kezelni az új Pmt. ügyfél-átvilágítási rendelkezései alapján a megbízóra és a kedvezményezettre
vonatkozóan a szolgáltató által rögzített és továbbított, valamint a megkeresések során
tudomására jutott személyes adatokat.
Adatvédelmi okokból a hatóság és a pénzeszközök átutalására vonatkozó korlátozó intézkedés
foganatosításért felelős szerv ezen adatokat, információkat és iratokat 10 évig köteles megőrizni
összhangban az új Pmt.-ben a pénzügyi információs egység részére meghatározott adatmegőrzési
időtartammal.
17.	§
A Törvényjavaslat felhatalmazást ad az adópolitikáért felelős miniszter számára, hogy
rendeletben határozza meg a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint az
ingatlanosok, az adótanácsadók, a könyvelők, bizonyos szerencsejáték szervezők, valamint a
nemesfém- és árukereskedők vonatkozásában az e törvényben rögzített kötelezettségeik
végrehajtása érdekében szükséges részletszabályokat (útmutató).
A Magyar Nemzeti Bank elnöke ugyancsak felhatalmazást kap, hogy rendeletben állapítsa meg a
felügyelete alá tartozó pénzügyi szolgáltatók és bizalmi vagyonkezelők számára, az e törvényben
rögzített kötelezettségeik végrehajtása érdekében szükséges részletszabályokat (útmutató).
18.	§
A Törvényjavaslat rendelkezik a hatálybelépés időpontjáról.
19.	§
A Törvényjavaslat hatálybalépésekor már működő szolgáltatók esetében átmeneti
rendelkezésként a belső szabályzat elkészítésére kilencven napon belül köteles a szolgáltató, a
hatályba lépést követően megalakuló szolgáltató pedig negyvenöt napon belül. A bejelentés
33
megtételéért felelős személy kijelölésére 30 nap áll rendelkezésre.
Kiemelendő, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és
megakadályozásáról szóló törvény ügyvédeket és közjegyzőket érintő speciális rendelkezései e
törvény vonatkozásában is irányadóak.
20.	§
Az Európai Uniónak való megfelelés azoknak a közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusoknak
(rendeleteknek) a felsorolását jelenti, amelyek a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtását előírják.
21-23. §
A Törvényjavaslatnak a korábbi 2007. évi CLXXX. törvényhez képest megváltozott
elnevezésére tekintettel szükségessé válik az összes olyan ágazati jogszabály módosítása, amely
kifejezetten a korábbi jogszabály elnevezésére hivatkozik, amikor a pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések vonatkozásában tartalmaz rendelkezéseket.
A belső szabályzat készítési kötelezettség rögzítése miatt szükségessé válik azon ágazati
jogszabályok módosítása, amelyek ilyen jellegű szolgáltatói kötelezettséget nem írtak elő
ezidáig.
A Törvényjavaslat rendelkezik azon jogszabályhelyekről is, amelyek az Ákr. 2018. január 1-jén
történő hatályba lépésével egyidejűleg módosulnak.
24.	§
Szükségessé válik továbbá a 2007. évi CLXXX. törvény hatályon kívül helyezése a
Törvényjavaslat hatálybalépésével egyidejűleg.
34