﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15066.
Benyújtás dátuma: 2017-04-12 17:00
Parlex azonosító: 19ILAL2Y0003
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter
Törvényjavaslat címe: A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991.
évi XLIX. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló
törvényj avaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint az azzal
összefüggő egyes törvények módosításáról
  1.	A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása
1.	§
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
 4.	§-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Nem tartozik a támogatás közvetítésével megbízott gazdálkodó szervezet vagyonába az
államháztartási, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból elszámolási kötelezettséggel átvett
olyan támogatási célú pénzeszköz, valamint az abból finanszírozott olyan támogatási célú
  a)	tulajdoni részesedést megtestesítő befektetés,
  b)	lízingszerződésből, hitelszerződésből, pénzkölcsön nyújtásából, kockázati tőke vagy más
  kockázatmegosztási eszközök nyújtásából származó, a támogatott harmadik személlyel szemben
  fennálló követelés,
   c)	értékpapír, illetve
  d)	befektetett eszköz,
amelyet az adósnak, mint a támogatás közvetítésével megbízott szervezetnek - a támogatás
nyújtójával jogszabály alapján kötött szerződés alapján - a saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten
kellett kezelnie.”
2.	§
 A Cstv. a következő 4/B. §-sal egészül ki:
„4/B. §
 A 4/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni a biztosítéki célú vételi jogra, illetve jog vagy követelés
 biztosítéki célú átruházására is, feltéve, hogy
  a)	az erre vonatkozó jogszerzési nyilatkozatot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezték, vagy
  b)	a jogosult a vételi jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztette, és igazolni tudja, hogy a
  vételi jogot pénzbeli követelése teljesítésének biztosítékául szerződésben kötötte ki.”
3.	§
 A Cstv. 5/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
 „(10) Ha a csődeljárásban, illetve a felszámolási eljárásban egyetlen hitelező vesz részt, a hitelezőt a
 hitelezői képviselő jogai is megilletik.”
2
4. §
(1)	A Cstv. 6. §-a a következő (1e) bekezdéssel egészül ki:
„(1e) A bíróság és a felszámoló szervezet az e törvényben meghatározott feladatai és intézkedései
ellátásához a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást kezelő
szervtől
a)	az adós vezető tisztségviselője, volt vezető tisztségviselője,
b)	a felszámolóbiztos,
c)	a természetes személy hitelezők,
d)	az adós vagyonának értékesítése során az ajánlattevők, valamint
e)	az adós követeléseinek érvényesítése érdekében a követelés természetes személy kötelezettje
lakcímadataira és értesítési címére vonatkozóan térítésmentesen szolgáltatandó adatot igényelhet.”
(2)	A Cstv. 6. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Ahol e törvény a fellebbezés elbírálására vonatkozó határidőt állapít meg, a határidő
kezdőnapja a fellebbezés érdemi elbírálására alkalmas iratok másodfokú bírósághoz érkezésének
napja.”
(3)	A Cstv. 6. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél:)
„b) a felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő végzés, kivéve, ha
      ba)	az eljárás a cégbíróság értesítése alapján vagy a végelszámoló kérelmére indult,
      bb)	az eljárás az adós kezdeményezésére indult, vagy
     bc)	az eljárás lefolytatása iránt a hitelező nyújtott be kérelmet, de az adós a hitelező
     követelését elismerte vagy nem vitatta;”
(4)	A Cstv. 6. § (7) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Bíró hozza meg a következő határozatokat és jár el a következő eljárási cselekményeknél:)
„i) a felszámolási eljárás befejezéséről szóló végzés, kivéve a 63/B. § (4) bekezdése alapján
hozott határozatot azokban az esetekben, ha az adós gazdálkodó szervezet vezetője a 31. §-ban írt
kötelezettségének nem tett eleget, és az adósnak nincs a hitelezők között felosztható vagyona;”
5. §
A Cstv. 6/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felfüggesztés a büntetőügyben eljáró bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig, illetve a
büntetőeljárás során alkalmazott intézkedés végrehajtásának befejezéséig tart. A felfüggesztés nem
érinti a felszámoló kötelezettségeit és a 38. § (1) és (2) bekezdésben, valamint a 40. §-ban foglaltak
alkalmazását, továbbá az 50. § (2) bekezdése szerinti esetekben a közbenső mérleg évenkénti
elkészítésének kötelezettségét. A felfüggesztés időtartama alatt készített közbenső mérleg
3
vagyonfelosztási javaslatot nem tartalmazhat. A felfüggesztés időtartama alatt a kirendelt
felszámoló jogait és kötelezettségeit az e §-ban meghatározott keretek között gyakorolhatja. A
felfüggesztés időtartama alatt is elbírálhatja a bíróság a felszámoló jogszabálysértő intézkedései
vagy mulasztásai ellen benyújtott kifogásokat, és dönthet a közbenső mérleg jóváhagyása
tárgyában. A jóváhagyott közbenső mérleg alapján a felszámoló részére kifizethető díj nettó összege
nem haladhatja meg a 300 000 forintot.”
6. §
A Cstv. I. fejezete a következő 6/E. §-sal egészül ki:
„6/E. §
(1)	A vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő, a felszámoló,
valamint
a)	az adós (az adós vezető tisztségviselője), illetve
b)	a hitelező
közötti kapcsolattartás során a jognyilatkozatok megtétele írásban történik.
(2)	Ha az iratot a vagyonfelügyelő, az ideiglenes vagyonfelügyelő, a rendkívüli vagyonfelügyelő,
illetve a felszámoló postai úton küldi meg a hitelezőknek vagy az adós vezető tisztségviselőjének,
azt a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó általános szabályok szerint kell kézbesíteni.”
7.	§
A Cstv. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés b) pontja szerint biztosított
a)	a biztosítékul szolgáló vagyontárgy értéke erejéig az a követelés, amely kifizetésének
biztosítására
     aa)	az adós, mint zálogkötelezett vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően
     zálogjogot, alzálogjogot alapítottak - zálogjogosulti bizományos kijelölése esetén akkor is, ha
     e követelés nem vagy nemcsak a zálogjoggal rendelkező zálogjogosulti bizományost illeti
     meg -,
      ab)	az adós vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően óvadékot alapítottak,
     ac)	az adós vagyontárgyán a csődeljárás kezdeményezését megelőzően biztosítéki célból
     vételi jogot alapítottak, vagy az adóst megillető jognak vagy követelésnek biztosítéki célból
     történő átruházását kötötték ki, és az erre vonatkozó jogszerzési nyilatkozatot bejegyezték a
     hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy a vételi jogot ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték és a
     jogosult igazolni tudja, hogy a vételi jogot valamely követelése teljesítésének biztosítékául
     kötötte ki,
b)	az a követelés, amelynek érvényesítése érdekében az adós vagyontárgyán a csődeljárás
4
kezdeményezését megelőzően végrehajtási jogot jegyeztek be, vagy végrehajtás során az adós
vagyontárgyát lefoglalták.”
8. §
(1)	A Cstv. 26. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3a) A felszámolási eljárás iránti kérelemtől az ellenérdekű fél hozzájárulása nélkül el lehet állni a
felszámolás kezdő időpontjáig. Az eljárás megszüntetéséről az a bíróság rendelkezik, amely előtt az
eljárás az elállás bejelentésekor folyamatban van. Az eljárást megszüntető végzésben rendelkezni
kell az eljárásban hozott, a felszámolást elrendelő, illetve az ideiglenes vagyonfelügyelőt kirendelő
korábbi végzések hatályon kívül helyezéséről is.”
(2)	A Cstv. 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az adós - a felszámolást elrendelő első fokú végzés kézhezvételét követően, a végzés jogerőre
emelkedéséig - köteles céltartalékot képezni
a)	a 27. § (1a) bekezdés szerinti költségekre, valamint
b)	az adós iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, számláinak
vezetésével összefüggő díjakkal, valamint a vagyontárgyak őrzésével, állagmegóvásával
kapcsolatos legszükségesebb kiadások fedezetére.”
(3)	A Cstv. 26. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott költségekre a becsült költségekkel arányos, de
legalább 150 000 forintot kell tartalékolni.
(7)	Az (5) és (6) bekezdésben meghatározott tartalékolási kötelezettség teljesítéséért az adós
legalább többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja - egyéni cég esetén a tag,
külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozás -
készfizető kezesként köteles helytállni.”
9.	§
(1)	A Cstv. 27. §-a az alábbi (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bíróság a felszámolás elrendeléséről szóló határozatában a határozat meghozataláig
felmerült eljárási illeték, közzétételi költségtérítés, valamint a hitelező jogi képviselőjének
munkadíja és készkiadásai megfizetésére kötelezi az adóst. A felszámoló ezt a követelést külön
bejelentés nélkül nyilvántartásba veszi, és a felszámolás kezdő időpontjában esedékes felszámolási
költségként elszámolva fizeti ki.”
(2)	A Cstv. 27. § (2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2c) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben akkor lehet az adós vitatását megállapítani, ha az
5
érdemben kétségbe vonja a fizetési kötelezettség jogcímét, fennállását, esedékességét, mértékét
vagy összegét. Az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét
megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás adós általi
megfizetése nem minősül tartozáselismerésnek, és a teljesítés polgári peres eljárásban történő
visszakövetelését nem zárja ki.”
(3)	A Cstv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti esetekben a fizetési felszólításban meg kell jelölni az adós
tartozásának jogcímét, összegét és a teljesítési határidőt, továbbá meg kell határozni azt a végső
határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a
felszámolási eljárást vagy egyéb jogi úton kívánja érvényesíteni a követelését. Ha a fizetési
felszólítást a hitelező postán kívánja eljuttatni az adósnak, azt tértivevény különszolgáltatással
feladott postai könyvelt küldeményként kell elküldenie. A küldeményt a feladástól számított
harmincadik munkanapon akkor is a címzetthez által kézhezvettnek kell tekinteni, ha
  a)	a postai kézbesítési szabályok szerint a kézbesítés akadályozott,
  b)	a küldemény átvételét a címzett megtagadta, vagy
  c)	a postai szolgáltató által rendelkezésére tartott küldeményért a címzett nem jelentkezett.”
10.	§
(1)	A Cstv. 27/A. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6a) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, nem kell felmenteni a folyamatban lévő eljárásban
azt a vagyonfelügyelőt, ideiglenes vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, amely megfelelt a (2)
bekezdés szerinti feltételeknek, de a pályázati keretszám miatt nem került be a felszámolók
névjegyzékébe. Az e bekezdés hatálya alá tartozó felszámolókról a felszámolók névjegyzékét
vezető szerv közhiteles hatósági nyilvántartást vezet, ugyanolyan adattartalommal, mint a
névjegyzékbe felvett felszámolókról, továbbá ellátja a szakmai beszámoltatásukkal és hatósági
ellenőrzésükkel összefüggő feladatokat is. Ezekre a felszámolókra és az e törvényben meghatározott
végzettséggel, képesítéssel, szakképesítéssel rendelkező tagjaikra, foglalkoztatottjaikra (ide értve az
általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is) az e törvényben és a felszámolók névjegyzékéről szóló
kormányrendeletben meghatározott követelmények irányadók azzal, hogy a 27/C. § (1)
bekezdésében meghatározott szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyként, valamint a
27/C. § (2) bekezdés g) pontjában felsorolt képesítéssel rendelkezők közül elegendő egy-egy
személyt foglalkoztatni munkaviszonyban vagy társadalombiztosítási jogviszonyt keletkeztető
szerződéssel.”
(2)	A Cstv. 27/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bíróság - erre irányuló kifogás hiányában is - felmenti a felszámolót, ha az eljárás adatai
alapján megállapítja, hogy a felszámoló súlyosan vagy ismétlődően megsértette a jogszabályokat,
ide értve azokat az eseteket is, amikor a felszámoló felmentését e törvény - jogszabálysértés esetén
6
-	a bíróság számára kötelezővé teszi. A bíróság akkor is felmenti a felszámolót, ha az a székhelyén
vagy fióktelepén nem található, vagy ha az e törvényben meghatározott kizáró vagy
összeférhetetlenségi ok alá eső felszámolóbiztost nevezett ki, illetve a később felmerülő ilyen
körülmény esetén a felszámolóbiztos kinevezését nem vonja vissza. A felszámoló felmentését az
említett okokra hivatkozva a hitelezői választmány (hitelezői választmány hiányában a hitelezői
képviselő vagy bármelyik hitelező) is indítványozhatja. A bíróság a kérelem tárgyában annak
beérkezésétől számított 8 napon belül dönt. A felmentéssel érintett felszámoló a felmentéséről szóló
elsőfokú végzés kézhezvételétől kezdve csak az eljárás lefolytatásával összefüggő legszükségesebb,
halaszthatatlan intézkedéseket hozhatja meg vagy készítheti elő, az adós vagyonát nem
értékesítheti, nem adhatja bérbe és azzal más módon sem rendelkezhet. A bíróság a felszámoló
jogszabálysértés miatt történő felmentéséről szóló jogerős határozatról, valamint az eljáró
felszámolóbiztos (5a) bekezdés szerinti adatairól 5 munkanapon belül elektronikus úton adatot
szolgáltat a felszámolók névjegyzékét vezető szervnek. A felszámolók névjegyzékét vezető szerv
ezekről a felszámolóbiztosokról és azoknak az e bekezdésben hivatkozott adatairól hatósági
nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból a bíróságok és a felszámolók elektronikus úton
adatszolgáltatást kérhetnek.”
(3)	A Cstv. 27/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A (6), valamint a (7)-(9) bekezdés szerinti végzés ellen a felmentéssel érintett felszámoló élhet
fellebbezéssel 5 munkanapon belül, amelyet a másodfokú bíróság soron kívül, de legfeljebb 8
munkanapon belül bírál el. A felszámolót felmentő jogerős végzés ellen nincs helye
felülvizsgálatnak.”
(4)	A Cstv. 27/A. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) Ha a felszámolót felmentő végzés fellebbezés hiányában jogerőre emelkedik, az első fokú
bíróság a végzés jogerőre emelkedésétől - fellebbezés eredményeképpen jogerőre emelkedett
végzés esetén pedig az iratok visszaérkezésétől - számított 8 napon belül rendel ki másik
felszámolót.”
(5)	A Cstv. 27/A. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A felmentett felszámoló
  a)	haladéktalanul átadja az új kirendelt felszámolónak
      aa)	az adós iratanyagát és vagyonát,
ab)	az adós jogügyleteiről és a folyamatban lévő eljárásokról készített tételes kimutatást,
  b)	15 napon belül átadó mérleget készít és nyilatkozik arról, hogy az átadó mérleg az adós
  vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad, valamint az átadó mérleget megküldi a
  hitelezőknek és jóváhagyásra megküldi a bíróságnak.”
(6)	A Cstv. 27/A. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:
„(11a) A (11) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetén a bíróság a felmentett
7
 felszámolót 500 000 forintig terjedő bírsággal sújthatja.”
11.	§
 (1)	A Cstv. 27/C. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A felszámolók névjegyzékébe az a gazdasági társaság vehető fel, amely)
 „a) nem rendelkezik lejárt esedékességű adótartozással vagy más köztartozással, vagy ha ilyen
 tartozása van, annak megfizetésére részletfizetést vagy halasztást kapott,”
 (2)	A Cstv. 27/C. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A felszámolói névjegyzék közhiteles hatósági nyilvántartás. A névjegyzékben fel kell tüntetni:)
 „f) a felszámoló gazdasági társaságnál foglalkoztatott szakirányú szakképzettséggel rendelkezők,
 ezen kívül a közgazdászok, jogi szakvizsgát tett jogászok, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál
 bejegyzett és könyvvizsgálói igazolvánnyal rendelkező könyvvizsgálók
     fa)	természetes személyazonosító adatait, lakcímét vagy a személyi adat- és
     lakcímnyilvántartásba bejelentett értesítési címét,
      fb)	szakképzettségét,
     fc)	a szakirányú szakképzettséggel rendelkezők szakmai gyakorlatát, valamint az (1a)
     bekezdés szerinti kötelező továbbképzési kötelezettség teljesítéséről szóló tanúsítvány
     számát,
      fd)	nyilvántartási számát,”
 (3)	A Cstv. 27/C. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
 „(4a) A felszámolói névjegyzék adatai, valamint a felszámoló szervezetekről a 27/A. § (6a)
 bekezdés és a 66. § (6) bekezdés alapján vezetett hatósági nyilvántartások adatai közérdekből
 nyilvános adatok.”
 (4)	A Cstv. 27/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(5) A nyilvántartó szerv a felszámoló szervezet vezetőjére 30 000 forinttól 400 000 forintig terjedő
 bírságot szab ki, ha
 a)	hamis vagy valótlan adatot, dokumentumot szolgáltatott,
 b)	megszegi a (3) bekezdés szerinti tilalmat,
 c)	nem teljesíti vagy késedelmesen teljesíti a (2) bekezdés f) pontja szerinti kötelezettségét,
 d)	felhívás ellenére nem teljesíti a felszámolók névjegyzékébe történő felvételével
 összefüggésben benyújtott pályázatában vállalt többletfeltételeket, vagy
 e)	megszegi a jogszabályban előírt
      ea)	adatszolgáltatási, szakmai beszámoló készítési
      eb)	vagyoni biztosítéknyújtási, illetve
      ec)	elektronikus értékesítési rendszer használatával összefüggő kötelezettségeit,
 ismétlődő kötelezettségszegés esetén pedig a felszámoló szervezetet törölheti a nyilvántartásból.”
12. §
8
 A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A közzétételnek tartalmaznia kell:)
 „f) a hitelezőknek [ideértve a zálogjogosultakat továbbá a zálogjogosulti bizományost - ez utóbbit
 abban az esetben is, ha a biztosított követelés nem, vagy nemcsak őt illeti meg - valamint a
 biztosítéki célú vételi jog alapításával, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú átruházásával
 érintett, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba vagy ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosultakat,
 továbbá a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés jogosultjait is] szóló felhívást, hogy
 ismert követeléseiket - kivéve a felszámolási eljárást közvetlenül megelőző csődeljárásban [27. §
 (2)	bekezdés e) pont] már bejelentett és nyilvántartásba vett követeléseket - a felszámolást
 elrendelő végzés közzétételétől számított 40 napon belül a felszámolónak jelentsék be;”
13.	§
 A Cstv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. §
 (1)	A felszámolás elrendeléséről a bíróság értesíti
 a)	az állami adó- és vámhatóságot,
 b)	az adós székhelye és fióktelepe (telephelye) szerint illetékes önkormányzati adóhatóságot,
 c)	az adós székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervet és nyugdíjbiztosítási igazgatási
 szervet,
 d)	az állami foglalkoztatási szervet,
 e)	a környezetvédelmi hatóságot és a munkavédelmi hatóságot,
 f)	a bíróság Gazdasági Hivatalát,
 g)	az adós székhelye szerint illetékes levéltárat,
 h)	a felszámoló adatszolgáltatása alapján az adós számláit vezető valamennyi pénzforgalmi
 szolgáltatót, és befektetési szolgáltatót,
 i)	az alapítási, illetve tevékenységi engedélyt kiadó hatóságot, amennyiben az adós alapítási vagy
 tevékenységi engedélyhez kötött tevékenységet is folytat.
 (2)	A bíróság a felszámoló által beszerzett tulajdoni lapok adatai alapján a megkeresi az illetékes
 ingatlanügyi hatóságokat a felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése,
 továbbá az adós nevére vonatkozó adatváltozás átvezetése iránt. A megkeresést a Kormány által
 kijelölt ingatlanügyi hatóság útján kell megküldeni, és a megkereséshez mellékelni kell az érintett
 ingatlanok pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni
 hányadot, valamint a felszámolási eljárásra vonatkozó tény megjelölését.”
14.	§
 A Cstv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
9
30. §
(1)	A felszámoló köteles az adós vagyonára vonatkozó adatok beszerzése érdekében a közhiteles
nyilvántartásokat, a pénzügyi intézményeket, az értékpapírszámlát vezető és az egyéb pénzpiaci
eszközöket kezelő szolgáltatókat elektronikus úton megkeresni. A megkeresett szervezetek a
megkeresésnek 15 napon belül, elektronikusan és illeték-, illetve díjmentesen kötelesek eleget tenni.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből díjmentes
azoknak az ingatlanoknak helyrajzi számára vonatkozó adatszolgáltatás, ahol az adós jog vagy tény
jogosultjaként vagy kötelezettjeként van bejegyezve.
 (3)	Az (1) bekezdésben említett pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató szervezetek listáját és
 hivatalos elérhetőségeit, valamint az adatok változását a felügyeleti szerv elektronikus úton
 megküldi a törvényszékeknek és az ítélőtábláknak, akik ezeket az adatokat a felszámolók számára
 elérhetővé teszik.”
15.	§
 (1)	A Cstv. 31. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:)
„h) a felszámolás elrendeléséről a felszámolás elrendelését követő három munkanapon belül
értesíteni az adós értékpapírszámláját vezető szolgáltatót és az egyéb pénzpiaci eszközeit kezelő
szolgáltatót, valamint a zálogjoggal, végrehajtási joggal és óvadékkal rendelkező hitelezőket, és
az értesítés teljesítését a felszámoló számára igazolni,
i)	a 26. § (5) bekezdésében meghatározott céltartalékképzési kötelezettség teljesítéséről a
felszámolót tájékoztatni,”
 (2)	A Cstv. 31. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
 (A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles:)
„j) a felszámolás kezdő időpontját követő 30 napon belül a felszámoló számára
dokumentumokkal alátámasztott kimutatást adni a gazdálkodó szervezet rendelkezése alatt álló
azokról a vagyontárgyakról és egyéb eszközökről, amelyek a 4. § értelmében nem tartoznak a
gazdálkodó szervezet vagyonába, továbbá ezeket a felszámoló számára rendelkezésre bocsátani.”
16.	§
 A Cstv. 33. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a gazdálkodó szervezet vezetője a 31. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott
tájékoztatási kötelezettségét nem teljesítette, a felszámoló köteles ezt teljesíteni.”
17. §
10
A Cstv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„33/A. §
(1)	A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás alatt keresettel kérheti a
6.	§ szerint illetékes bíróságtól annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet
vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel
fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladataikat nem a hitelezők érdekeinek
figyelembevételével látták el, és ezzel okozati összefüggésben a gazdálkodó szervezet vagyona
csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítése más okból
meghiúsulhat. E bekezdés alkalmazásában a hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyó
tevékenységnek minősül az is, ha a vezető elmulasztotta a környezetkárosodás megelőzésére, a
környezetkárosítás abbahagyására, illetve a kármentesítésre vonatkozó, jogszabályban
meghatározott kötelezettségeket, és ennek következtében a hitelezők követeléseinek teljes
mértékben történő kielégítése meghiúsulhat. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük
egyetemleges.
(2)	A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet
döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.
(3)	A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a
gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható
gondosság mellett látniuk kellett, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor
kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.
(4)	Mentesül a felelősség alól a vezető, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető
helyzet bekövetkeztét követően nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti
kockázatot, illetve az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi
intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó
szervezet legfőbb szerve (döntéshozó szerve) intézkedéseinek kezdeményezése érdekében.
(5)	Amennyiben a vezető a felszámolás kezdő időpontját megelőzően neki felróhatóan nem vagy
nem megfelelően tett eleget a gazdálkodó szervezet éves beszámolója [összevont (konszolidált)
éves beszámolója] külön jogszabályban meghatározott letétbe helyezési és közzétételi
kötelezettségének, vagy nem teljesíti a 31. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti beszámolókészítési,
irat- és vagyonátadási, továbbá tájékoztatási kötelezettségét, neki kell bizonyítania, hogy a vezetői
tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy ha
ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe vette.
(6)	A felszámoló az (1) bekezdés szerinti körülményekről és információkról, valamint a perek
megindításáról köteles a hitelezőket tájékoztatni.
(7)	Az (1) bekezdés szerinti keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül akkor is elutasítja, ha
ugyanazon vezető ugyanazon tevékenységére tekintettel kezdeményezett megállapítási pert már
11
jogerősen elbírálták, vagy ha a per még folyamatban van, de az első fokú ítélet meghozatalát
megelőző tárgyalást már berekesztették.
(8)	Ha a keresetet hitelező nyújtotta be, és azt a bíróság idézés kibocsátása nélkül nem utasította el,
a bíróság a keresetindításról a keresetlevél megküldésével értesíti a felszámolót.
(9)	Az (1) bekezdés szerinti eljárásban biztosíték nyújtása is kérhető a hitelezők követelésének
kielégítése céljából. A biztosíték nyújtására irányuló kérelemben a biztosítéknyújtás indokoltságát
alátámasztó körülményeket valószínűsíteni kell. A biztosíték formája a bíróság gazdasági
hivatalában letéti számlára forintban befizetendő pénzösszeg lehet. A keresetlevelet - a beavatkozás
lehetőségére történő felhívással - és a biztosíték nyújtása iránti kérelmet, valamint az eljárásban
hozott határozatokat az adós gazdálkodó szervezet azon többségi befolyással rendelkező tagjának
(egyszemélyes társaság és egyéni cég esetén a tagnak, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi
fióktelepe esetén a külföldi székhelyű vállalkozásnak) is meg kell küldeni, amely az (1) bekezdés
szerinti időszakban az említett részesedéssel rendelkezett. A bíróság a biztosíték nyújtása iránti
kérelmet soron kívül bírálja el. A biztosítéknyújtás tárgyában hozott végzés ellen külön
fellebbezésnek van helye, a fellebbezést soron kívül, de legfeljebb 15 napon belül kell elbírálni. Az
említett tag, illetőleg a külföldi székhelyű vállalkozás a biztosíték teljesítéséért a vezetőtől való
behajthatatlanság esetén kezesként felel. A külföldi székhelyű vállalkozás az említett kezesi
kötelezettségéből eredő fizetési kötelezettségét nem teljesítheti a fióktelepe rendelkezésére bocsátott
vagyonból.
(10)	Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti keresetet jogerősen elutasította, és a felszámolási eljárást
befejező végzés meghozatalakor ugyanazon vezető más tevékenysége miatt nincs az (1) bekezdés
szerint kezdeményezett eljárás folyamatban, a (9) bekezdés szerinti biztosítékot a bíróság
hivatalból, 15 napon belül visszautalja.
(11)	A felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét
követő 90 napos jogvesztő határidőn belül bármely hitelező keresettel kérheti a 6. § szerint illetékes
bíróságtól, hogy az (1) bekezdés szerinti perben jogerősen megállapított felelősség alapján, az
okozott vagyoni hátrány mértékéig kötelezze az adós volt vezetőjét a felszámolási eljárásban
nyilvántartásba vett, de ott meg nem térült követelésének kifizetésére.
(12)	Ha a felszámolási eljárás jogerős lezárásáig az (1) bekezdés szerinti megállapítási perben még
nincs jogerős határozat, a 90 napos jogvesztő határidő kezdő napja a bírósági határozat jogerőre
emelkedésének napját követő nap.
(13)	Ha több hitelező terjeszt elő a (11) bekezdés, illetve a (12) bekezdés szerinti marasztalási
keresetet, a bíróság a pereket egyesíti, és a hitelezők pernyertessége esetén a hitelezői követelések
arányos kielégítéséről rendelkezik oly módon, hogy az 57. § szerinti kielégítési sorrendre vonatkozó
szabályokat nem kell alkalmazni, és a (9) bekezdés szerinti biztosítékot is e bekezdésnek
megfelelően kell a hitelezők követelésére felosztani.
(14)	A Ptk. 3:86. § (2) bekezdésében, 3:118. §-ában, 3:347. § (3) bekezdésében, valamint a
12
környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben a vezető
tisztségviselők polgári jogi felelősségének megállapítására és velük szemben a szerződésen kívüli
kártérítési igény érvényesítésére az e §-ban foglaltak alapján kerülhet sor, ha a jogi személy jogutód
nélküli megszüntetésére felszámolási eljárásban kerül sor.”
18.	§
A Cstv. 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszámolási eljárásban az adós követelésére tekintettel csak olyan hitelezői követelés
tekintetében lehet beszámítási jogot gyakorolni, amelyet a felszámoló elismertként nyilvántartásba
vett, és amelynek tekintetében a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra
történő beérkezését - vagy ha a követelés később keletkezett, annak keletkezését - követően nem
került sor engedményezésre. A felszámolás kezdő időpontját követő teljesítés során a hitelező nem
gyakorolhat beszámítási jogot az általa - a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem
bíróságra történő beérkezését megelőző két éven belül vagy azt követően - a Ptk. 6:203. §-a alapján
átvállalt, a Ptk. 6:206. §-a alapján elvállalt tartozásokra, valamint az általa a Ptk. 6:205. §-án
alapulóan átvállalt teljesítésre tekintettel sem. Nem számíthatja be az adóssal szembeni követelését
az adós gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója vagy azok közeli
hozzátartozója, illetve élettársa, valamint az adós többségi befolyása alatt álló gazdálkodó szervezet,
továbbá az adós gazdálkodó szervezet többségi befolyással rendelkező tagja (egyszemélyes társaság
és egyéni cég esetén a tag, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe esetén a
külföldi székhelyű vállalkozás).”
19.	§
(1)	A Cstv. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom a
felszámolás kezdő időpontjában, a visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy
értékesítésével megszűnik. A szerződésen alapuló elővásárlási jog megszűnik, ha az elővásárlásra
jogosult nem él az elővásárlási jogával. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a
felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal
szemben beszámítással nem élhet. A szükségessé vált törlést az ingatlan-nyilvántartásban - a
felszámoló megkeresésére az értékesítési jegyzőkönyv vagy adásvételi szerződés alapján - az
ingatlanügyi hatóság, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi.”
(2)	A Cstv. 38. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha
  a)	az adós valamely kötelezettsége teljesítésének biztosítékául nem lajstromozott jog, valamint
  követelés biztosítéki célú átruházását kötötték ki, vagy nem lajstromozott ingóra, jogra, valamint
  követelésre vételi jogot alapítottak oly módon, hogy a jogszerzési nyilatkozatot a felszámolási
13
  eljárás kezdeményezését megelőzően a hitelbiztosítéki nyilvántartásba is bejegyezték, vagy
  b)	az ingatlan-nyilvántartásba a felszámolási eljárás kezdeményezését megelőzően bejegyzett
  vételi jog jogosultja igazolni tudja, hogy a vételi jogot pénzbeli követelése teljesítésének
  biztosítékául kötötte ki,
a jogszerzésre jogosult, illetve a vételi jog jogosultja ezt a hitelbiztosítékot a felszámolási eljárásban
a zálogjogosultakra irányadó szabályok szerint érvényesítheti. Ha ugyanazon vagyontárgyra
zálogjogot is alapítottak és az a) vagy b) pont szerinti biztosítéki célú átruházást vagy vételi jogot is
kikötöttek, a kielégítési sorrendre a zálogjog alapításának, illetve a biztosítéki célú jogszerzés
bejegyzésének időpontja irányadó.
(5b) A biztosítéki célú vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontját követő 60 napon belül
nyilatkozhat arról is, hogy a vagyontárgyat meg kívánja vásárolni. Ebben az esetben az elővásárlási
jog gyakorlására vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell a vagyontárgy felszámolási eljárás alatt
történő értékesítése során.”
(3)	A Cstv. 38. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A felszámoló az adós iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, a
vagyontárgyak őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos, valamint az értékbecslési szolgáltatások
igénybevétele érdekében az összességében gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot tevő szolgáltatót
köteles kiválasztani. A felszámoló ezekre a szolgáltatásokra nem köthet szerződést olyan
vállalkozással, amelyben a felszámolónak, a felszámolóbiztosnak vagy ezek közeli
hozzátartozóinak kizárólagos vagy többségi részesedése van. A szolgáltató kiválasztására és a vele
kötendő szerződés tartalmának kialakítására vonatkozó szempontrendszert a felszámoló
dokumentálni köteles.
(8)	A vezető tisztségviselő által a 31. § (1) bekezdés j) pontja alapján átadott vagyont a felszámoló a
vagyonról készített kimutatás felszámoló részére történt átadásától számított 30 napon belül adja ki
a jogszabályban meghatározott jogosultnak, a jogszabályban meghatározott módon.”
20.	§
A Cstv. 40. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés
közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező -
vagy az adós nevében a felszámoló - a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az
adósnak)
  „d) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját
  megelőző három éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha
  annak tárgya olyan biztosítéki célú tulajdonátruházás, illetve jog vagy követelés biztosítéki célú
  átruházása vagy biztosítéki célú vételi jog gyakorlása volt, amelynek alapján a jogosult a szerzett
  jogával olyan módon élt, hogy az adóssal szemben fennálló elszámolási kötelezettségét nem vagy
  nem megfelelően teljesítette, illetve a biztosított követelést meghaladó fedezetet az adósnak nem
14
 adta ki; ha a jogszerzésre jogosult a tulajdonjog, más jog vagy követelés biztosítéki célból történő
 megszerzését a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, illetve vételi jogát az ingatlan-nyilvántartásba
 nem jegyeztette be, a megtámadás feltételeinek fennállását vélelmezni kell.”
21.	§
 (1)	A Cstv. 46. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) A felszámoló az adós vagyontárgyait csak a hitelezői választmány, illetve a hitelezők
képviselője, vagy a felszámolási eljárásba bejelentkezett hitelezők követelésarányosan számított
kétharmadának jóváhagyásával adhatja bérbe vagy engedheti át használatba olyan személynek vagy
szervezetnek, aki vagy amely
 a)	a felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző egy éven belül az adós vezető tisztségviselője
 vagy
 b)	az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa
 volt.”
 (2)	A Cstv. 46. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(6) A felszámoló az (5) bekezdés b) pontja szerinti követeléseket a bejelentési határnapot követő
 45 napon belül felülvizsgálja, annak eredményeképpen a szükséges esetekben az érdekeltekkel
 egyeztet, és a hitelezőket a nyilvántartásba vett és a nyilvántartásba nem vehető hitelezői igényükről
 írásban 15 napon belül tájékoztatja. A felszámoló a vitathatónak minősített hitelezői igényeket
 elbírálás végett 15 napon belül a felszámolást elrendelő bíróságnak megküldi, és a felülvizsgálat
 eredményeit az 50. § szerinti közbenső mérlegbe építi be.”
22. §
 (1)	A Cstv. 49/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszámoló a nyilvános pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására
megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé, amelynek tartalmaznia
kell:
 a)	az értékesítésre kerülő vagyon megjelölését,
 b)	az értékesítés feltételeit,
 c)	a legalacsonyabb összegű ellenértéket (minimálár)
 d)	az ajánlatok benyújtásának formáját, időpontját, az ajánlati biztosítékot, az átvétel és az
 elbírálás módját,
e)	a részletes pályázati feltételeket tartalmazó dokumentum átvételének és az információ
kérésének módját.”
 (2)	A Cstv. 49/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti minimálár meghatározásának szabályait e törvény
15
 végrehajtási rendelete tartalmazza.”
 (3)	A Cstv. 49/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(5) A (4) bekezdésben foglaltakat követő újabb sikertelen pályázat esetén - a hitelezői választmány
 (ennek hiányában az annak létrehozására az 5/A. § (4) bekezdése szerint jogosult hitelezők)
 egyetértésével - a felszámoló a pályázat harmadik megismétlése helyett a vagyontárgyat
 becsértéken az azt igénylő - a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező - zálogjogosult
 hitelezőnek értékesíti oly módon, hogy több igénylő esetén a Ptk. 5:118-5:122. §-ában
 meghatározott kielégítési sorrend irányadó. Ha a tulajdont szerző zálogjogosult a zálogjogosultak
 kielégítési sorrendjében első helyen áll (a továbbiakban: elsőhelyi zálogjogosult), a vételár
 megfizetése úgy történik, hogy a vevő a felszámoló által szolgáltatott adatok alapján - legkésőbb a
 szerződéskötést követő 15 napon belül - köteles megfizetni
 a)	a 49/D. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ráfordításokat,
 b)	a felszámoló díjelőlegeként a vételár 3 %-ának megfelelő összeget és az azt terhelő általános
 forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget,
 c)	az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetések céljára a vételár 2 %-át, valamint
 d)	a vételár és a felszámolási eljárásban értékesített vagyontárgyat terhelő zálogjoggal biztosított,
 elismert követelése közötti pozitív különbözetet.”
 (4)	A Cstv. 49/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
 „(6) Az (5) bekezdés c) pont alapján kapott összeget a felszámoló 15 napon belül átutalja a Fővárosi
 Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett számlára.”
23.	§
 (1)	A Cstv. 49/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) Az árverést a felszámoló árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti
 a)	az adós nevét és székhelyét,
 b)	az árverés helyét és idejét,
 c)	az árverésre kerülő vagyontárgyakat és becsértéküket,
 d)	a legalacsonyabb összegű ellenértéket (minimálár)
 e)	az árverési előleg összegét és azt, hogy az ingóságot az árverés előtt hol és mikor lehet
 megtekinteni,
 f)	ingatlan árverése esetén
     fa)	az ingatlan-nyilvántartási adatokat, a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett
     földhasználat jogcímét, időtartamát,
      fb)	az ingatlan tartozékait, az épületnél jellemző sajátosságokat, továbbá beköltözhető vagy
      lakott állapotát,
      fc)	az árverési előleg összegét; és
 g)	az egyéb lényeges körülményeket.”
16
(2)	A Cstv. 49/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti minimálár meghatározásának szabályait e törvény
végrehajtási rendelete tartalmazza.”
(3)	A Cstv. 49/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az árverésen a felajánlott vételár nem éri el a becsértéket, a felszámoló megismételt árverés
tartásáról határoz.”
(4)	A Cstv. 49/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (3) bekezdésben foglaltakat követő újabb eredménytelen árverés esetén - a hitelezői
választmány (választmány hiányában az annak létrehozására az 5/A. § (4) bekezdése szerint
jogosult hitelezők) egyetértésével - a felszámoló az árverés harmadik megismétlése helyett a
vagyontárgyat becsértéken az azt igénylő, a vagyontárgyra vonatkozóan zálogjoggal rendelkező
zálogjogosult hitelezőnek értékesíti oly módon, hogy több igénylő esetén a Ptk. 5:118-5:122. §-ában
meghatározott kielégítési sorrend irányadó. Ha a tulajdont szerző zálogjogosult az elsőhelyi
zálogjogosult, a vételár megfizetése úgy történik, hogy a vevő a - a felszámoló által szolgáltatott
adatok alapján - legkésőbb a szerződéskötést követő 15 napon belül köteles megfizetni
a)	a 49/D. § (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ráfordításokat,
b)	a felszámoló díjelőlegeként a vételár 3 %-ának megfelelő összeget és az azt terhelő általános
forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget,
c)	az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetések céljára a vételár 2 %-át. valamint
d)	a vételár és a felszámolási eljárásban értékesített vagyontárgyat terhelő zálogjoggal biztosított,
elismert követelése közötti pozitív különbözetet.”
(5)	A Cstv. 49/B. § a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A (7) bekezdés c) pontja alapján kapott összeget a felszámoló 15 napon belül átutalja a
Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett számlára.”
24.	§
(1)	A Cstv. 49/D. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Amennyiben a zálogjogosult a 46. § (7) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségét
teljesítette - és követelése nem a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés -, a felszámoló
a következőképpen jár el: ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt jött létre, a felszámoló a
zálogtárgy értékesítése során befolyt vételárból - követelésen alapított zálogjog esetén pedig a
követelés beszedéséből, behajtásából (a továbbiakban együtt: behajtás) származó bevételből - az
alábbi sorrendben
a)	a zálogtárgy élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotának elhárításával közvetlenül
összefüggő, hatósági határozattal elrendelt munkálatok igazolt költségeit,
17
  b)	a zálogtárgy 40. § szerinti perekkel történő visszakövetelésének, a zálogtárgy megőrzésének,
  állagmegóvásának, értékesítésének költségeit,
  c)	a zálogtárggyal összefüggésben a felszámolás kezdő időpontját követően esedékessé váló és
  befizetendő adókat, igazgatási szolgáltatási díjakat,
  d)	követelésen alapuló zálogjog esetén a követelés behajtásának költségeit,
  e)	a nettó vételár (a követelés behajtásából származó bevétel) legfeljebb 1%-ának megfelelő
  mértékű összeget az 57. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott költségként, valamint
  f)	a nettó vételár - illetve a követelés behajtásából származó bevétel - 7, 5 %-ának megfelelő
  összeget
vonhatja le, az a)-f) pont szerinti levonásokat követően fennmaradó összeget pedig 15 napon belül
az értékesített zálogtárgyat terhelő, zálogjoggal biztosított követelés (tőke, szerződéses kamat,
költségek) kielégítésére köteles fordítani az említett sorrendben, több jogosult esetén a Ptk. 5:118-
5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével.
(2)	A felszámoló az (1) bekezdés f) pontja szerinti összegből 3%-nak megfelelő összegű felszámolói
díjelőleget és ezt a díjelőleget terhelő általános forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget
veheti fel, 2 %-ot pedig haladéktalanul a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala részére utal, át.
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala az átutalt összeget elkülönítetten kezeli, és az 59. § (5)
bekezdése szerinti kifizetésekre használja fel. Az (1) bekezdés és az e bekezdés szerinti levonásokat
és kifizetéseket követően fennmaradó összeget a felszámoló az 57. § (1) bekezdésben felsorolt
tartozások teljesítésének fedezetéül köteles elkülöníteni.”
(2)	A Cstv. 49/D. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) E § alkalmazásában létrejöttnek kell tekinteni a felszámolás kezdő időpontját megelőzően
kötött zálogszerződéssel olyan követelésen alapított zálogjogot is, amely követelés a felszámolás
kezdő időpontja előtt létrejött jogviszonyból a felszámolás kezdő időpontját követően keletkezett.”
(3)	A Cstv. 49/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A zálogjoggal biztosított követelésekkel azonos elbírálás alá esik az a követelés, amely
kizárólag a zálogtárgyból történő kielégítés tűrésére irányul (dologi kötelezettség), az önálló
zálogjoggal, illetve átalakításos önálló zálogjoggal terhelt ingatlanból a biztosítéki szerződés szerint
kielégíthető követelés, valamint az a követelés is, amelynek végrehajtására az ingóságot lefoglalták,
illetve a végrehajtási jogot a felszámolás kezdő időpontjáig [28. § (2) bekezdés e) pont]
bejegyezték. Ez utóbbi követeléseknek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyét az ingóság
lefoglalásának időpontja, illetőleg a végrehajtási jog bejegyzésének időpontja szerint kell
megállapítani.”
(4)	A Cstv. 49/D. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Ha a zálogtárgy eredményessé nyilvánított pályázati vagy árverés útján történő értékesítésekor
a zálogtárgy megvásárlására olyan elsőhelyi zálogjogosult jogosult, akinek a követelése nem
minősül a 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelésnek, a vételár megfizetése úgy
18
történik, hogy a vevő - a felszámoló által szolgáltatott adatok alapján - a szerződéskötéskor köteles
megfizetni
a)	az (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti ráfordításokat,
b)	a felszámoló díjelőlegeként a vételár 3 %-ának megfelelő összeget és az azt terhelő általános
forgalmi adó megfizetéséhez szükséges összeget,
c)	az 59. § (5) bekezdése szerinti kifizetések céljára a vételár 2 %-át, valamint
d)	a vételár és a felszámolási eljárásban értékesített vagyontárgyat terhelő zálogjoggal biztosított,
elismert követelése közötti pozitív különbözetet.
(9)	A (8) bekezdés c) pontja alapján kapott összeget a felszámoló 15 napon belül átutalja a Fővárosi
Törvényszék Gazdasági Hivatala által vezetett számlára.”
25.	§
A Cstv. 49/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elektronikus árverésen közjegyzőt nem kell igénybe venni.”
26.	§
(1)	A Cstv. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a sérelmet szenvedett fél, a
hitelezői választmány, valamint a hitelezői képviselő a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül
a felszámolást elrendelő bíróságnál a felszámolóval szemben kifogással élhet. Az adós nevében
kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be.”
(2)	A Cstv. 51. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A bíróság a kifogást elbíráló végzésében - a felszámoló kérelmére - engedélyezheti, hogy a
felszámoló a bíróság végzése szerinti őt terhelő, a kifogást előterjesztő fél részére megfizetett
eljárási költséget az adós vagyonából felvegye és azt felszámolási költségként elszámolja, ha - a
kifogás benyújtására okot adó mulasztás vagy intézkedés körülményeire is tekintettel -
megállapítható, hogy a felszámoló az ilyen tisztséget betöltő személytől általában elvárható
gondossággal járt el.”
(3)	A Cstv. 51. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kifogásnak helyt adó végzés ellen a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet - a
végzésnek a kifogást előterjesztő fél részére megítélt költségek felszámolási költségként történő
kifizetésének engedélyezésére irányuló kérelmet elutasító rendelkezésére is kiterjedően - a
felszámoló, a végzésnek a kifogást előterjesztő fél részére megítélt költségek felszámolási
költségként történő kifizetését engedélyező rendelkezése ellen pedig a kifogást előterjesztő fél, ha
ez utóbbi hitelezőnek minősül. A kifogást elutasító végzés ellen a kifogást előterjesztő fél
19
fellebbezhet.”
(4) A Cstv. 51. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A kifogást elbíráló végzés ellen benyújtott fellebbezést 45 napon belül kell elbírálni.”
27.	§
A Cstv. a következő 51/A. §-sal egészül ki:
„51/A. §
A bíróság a felszámolóval szemben bírságot kiszabó határozatát a jogerőre emelkedését követő 8
napon belül megküldi a felszámolók névjegyzékét vezető, illetve a felszámoló szervezetet a 27/A. §
(6a) bekezdés vagy a 66. § (6) bekezdés alapján nyilvántartó hatóságnak.”
28.	§
A Cstv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg
elkészítése kötelező, kivéve, ha
a)	az adós ellen indított folyamatban lévő per vagy hatósági eljárás jogerős befejezése a hitelezői
igény megállapításához szükséges, vagy
b)	még nem fejeződtek be
      ba)	a 33/A. § alapján felszámoló által indított megállapítási perek,
     bb)	a 40. § alapján kezdeményezett eljárások vagy az adós vagyona terhére kötött
     fedezetelvonó szerződésekre alapított eljárások, vagy
      bc)	a vitatott igény elbírálására vagy kifogás alapján indult eljárások.”
29.	§
A Cstv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. §
(1)	A felszámoló a felszámolás során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal
köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai
szerint felel. A felszámoló felelőssége az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő -,
illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonával [4. § (1) bekezdés] összefüggésben áll fenn. A
felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség
bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történt, és a felszámoló
úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető,
20
köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti keresetekre a 6. § szerinti bíróság kizárólagosan illetékes.”
30.	§
(1)	A Cstv. 56. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság a felszámolási zárómérleget, a zárójelentést és a vagyonfelosztási javaslatot a
kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a
kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben, a zárójelentésben vagy a
vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A kifogás benyújtására
rendelkezésre álló határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A bíróság tárgyalást tűz ki, amelyre
megidézi a kifogást előterjesztőt, valamint a felszámolót. A bíróság a kifogásról a tárgyaláson
határoz, és annak eredményeképpen a kifogásnak helyt ad, vagy azt elutasítja. A kifogás elutasítása
ellen külön fellebbezésnek nincs helye.”
(2)	A Cstv. 56. § (3) bekezdésébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az eljárás befejezésekor az értékesítetlen vagyontárgyak között zálogjoggal terhelt
vagyontárgy is található, a vagyontárgyaknak a hitelezők közötti felosztásáról rendelkező végzés
jogerőre emelkedésével a zálogjog megszűnik. A szükséges eljárás lefolytatása a bíróság végzése
alapján hivatalból történik. A zálogtárgyat elsődlegesen az adott zálogtárgyon fennálló zálogjog
jogosultja(i) között kell felosztani a Ptk. 5:118-5:122. §-ban meghatározott kielégítési sorrend
figyelembe vételével. A zálogtárgynak a felszámolási zárómérlegben meghatározott értékével nem
fedezett követelések ki nem egyenlített részének kielégítése, valamint a zálogjogosultak kielégítése
után a zálogtárgy fennmaradó hányadának felosztása tekintetében az 57-58.§ szerint kell eljárni.”
31.	§
(1)	A Cstv. 57. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gazdálkodó szervezetnek a felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a következő
sorrend figyelembevételével kell kielégíteni:)
  „b) a felszámolás kezdő időpontja előtt zálogjoggal biztosított követeléseknek a 49/D. § (1)-(2a)
  bekezdés alkalmazásával ki nem elégített része a zálogtárgy általános forgalmi adó nélkül
  számított értékesítési árbevétele összegéig, oly módon, hogy a 49/D. § (1) bekezdés f) pontja
  szerint a zálogjogosultnak teljesítendő kifizetéskor levont, és a 49/D. § (2) bekezdése szerint az e
  § (1) bekezdésében meghatározott tartozásokra elkülönített összeget is a zálogjoggal biztosított
  követelések kifizetésére kell fordítani; ha pedig a zálogtárgyat több zálogjog terheli, akkor a
  kielégítés sorrendjére a Ptk. 5:118-5:122. §-a az irányadó,”
(2)	A Cstv. 57. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A felszámolási költségek a következők:
21
a)	az adóst terhelő munkabér és egyéb bérjellegű juttatások, ideértve)
   „aa) a munkaviszony megszűnésekor járó végkielégítést, a kollektív szerződésben, illetve a
   munkaszerződésben meghatározott juttatásokat, valamint a munkáltatót a munkaviszony
   jogellenes megszüntetésével összefüggésben terhelő fizetési kötelezettségeket is,”
(3)	Cstv. 57. § (2) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:
(A felszámolási költségek a következők:)
    „k) a felszámoló számára e törvény alapján kifizethető díjelőleg, valamint
    l) az a költség, amelynek felszámolási költségként történő kifizetését és elszámolását a bíróság az
    51. § (3a) bekezdésében meghatározott esetekben engedélyezte.”
32.	§
A Cstv. 60. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A felszámolási eljárást befejező végzés ellen benyújtott fellebbezést 90 napon belül kell
elbírálni.”
33.	§
A Cstv. 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint az egyszemélyes gazdasági
társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli
tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért,
amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a
felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való
közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a 6. § (1)
bekezdése szerint illetékes bíróság a tagot (részvényest) - az adós társasággal összefüggő tartósan
hátrányos üzletpolitikája miatt fennálló helytállási kötelezettségére tekintettel - a hitelező azon
felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett követelésének megfizetésére kötelezi, amelynek
kielégítésére a felszámolási eljárásban nincs fedezet. A felszámoló a keresetindítást megalapozó
körülményekről és információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a
hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni.”
34.	§
A Cstv. 63/A. §-át megelőző alcím címe és a 63/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„A társasági részesedés rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítása
63/A. §
22
Amennyiben az adósnak - a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárás esetén
pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat) szerint - a jegyzett tőkéjének 50%-át
meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező kereseti kérelmére a 6. § (1) bekezdése szerint illetékes
bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül
részesedését átruházó, többségi befolyással rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az
adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha a részesedését átruházó volt tag bizonyítja, hogy
az átruházás időpontjában az adós még fizetőképes volt, és a fenyegető fizetésképtelenség vagy a
fizetésképtelenség csak ezt követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel
fenyegető helyzetben volt vagy már fizetésképtelen volt, de a tag (részvényes) az átruházás során
jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el. A felszámoló az e bekezdés
szerinti felelősséget megalapozó, társasági részesedést átruházó jogügyletre vonatkozó
információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt és a nyilvántartásba vett
hitelezőket tájékoztatni. A keresetet legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott
határozat Cégközlönyben való közzétételét követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet
benyújtani.”
35.	§
(1)	A Cstv. 63/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási kérelem alapján az
adósnak a felszámolási eljárás alatt nem volt sem bevétele, sem kiadása, a felszámoló által készített
jelentést és vagyonfelosztási javaslatot csak az állami és az önkormányzati adóhatóságnak kell
megküldeni, továbbá nem kell közbenső mérleget készíteni.”
(2)	A Cstv. 63/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben az adós gazdálkodó szervezet vezetőjét
  a)	hivatalból az 59. § (5) bekezdés alapján kifizetésre kerülő felszámolói díj állam javára történő
  megtérítésére,
  b)	a felszámolási eljárást kezdeményező hitelező részére - a (4) bekezdés szerinti végzés
  meghozatalát megelőzően benyújtott kérelmére - a hitelező által megfizetett és a 27. § (1a)
  bekezdése alapján a felszámolási eljárásban meg nem térült illeték és közzétételi költségtérítés
  megtérítésére, valamint
  c)	a felszámoló kérelmére a felszámolót - az egyszerűsített felszámolási eljárásban megillető -
  300 000 forint és a felszámolónak az 59. § (5) bekezdés alapján kifizetett összeg különbözetének
  a felszámoló részére történő megtérítésére
kötelezi, ha az egyszerűsített felszámolási eljárásra a könyvvezetés, illetve a nyilvántartások
hiányosságai miatt került sor, vagy ha a vezető tisztségviselő a cég felszámolását megelőző három
év közül bármelyikben neki felróható okból nem tett eleget az éves beszámoló, az egyszerűsített
éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló külön jogszabályban meghatározott
letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének.”
23
(3) A Cstv. 63/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti felszámolói díj megtérítését a Fővárosi Törvényszék
Gazdasági Hivatalához kell befizetni. A Gazdasági Hivatal a központi költségvetést megillető
összeget az 59. § (5) bekezdés szerinti elszámolás részeként mutatja ki. A központi költségvetést
megillető összeg adók módjára behajtandó köztartozás, amelyet az állami adóhatóság hajt be. A
végrehajtás során felmerült, ki nem egyenlített költségeket a központi költségvetés viseli.”
36. §
(1)	A Cstv. 66. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Az állami felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelőkénti kirendelése kötelező, az adós erre
vonatkozó meghallgatását a bíróság mellőzheti. A kirendelés iránt a bíróság a felszámolást
kezdeményező kérelem vagy értesítés benyújtásától számított 3 munkanapon belül intézkedik. Ha
az állami vagyonfelügyelő ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelésére sor került, a bíróság az erre
irányuló további kérelmek elbírálását mellőzi. Az ideiglenes vagyonfelügyelőként eljáró állami
felszámoló díja legalább nettó 500 000 Ft, de legfeljebb nettó 5 000 000 Ft. A bíróság az ideiglenes
vagyonfelügyelői feladatok várható munkaterhe figyelembe vételével rendelkezik a díj
megelőlegezéséről, és a díjat a ténylegesen teljesített munkateher figyelembe vételével állapítja
meg. A díjat a bíróság kezdeményezésére a központi költségvetés előlegezi meg és az adós viseli,
kivéve, ha a hitelező a felszámolási eljárás iránti kérelemtől elállt, vagy a hitelező által
kezdeményezett eljárásban a felszámolást a bíróság nem rendeli el. Ez utóbbi esetekben a
megelőlegezett díjat a hitelező köteles az állam képviselőjének felhívására 15 napon belül
megfizetni. A központi költségvetés által megelőlegezett díjat az adós általi megfizetés esetében a
megfizetés beérkezésétől számított 8 munkanapon belül a központi költségvetés számára a Fővárosi
Törvényszék Gazdasági Hivatala pótolja vissza.”
(2)	A Cstv. 66. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép
„(4) A (2) bekezdés szerinti felszámolóra annak foglalkoztatottjaira és felszámolóbiztosaira az e
törvényben foglalt követelményeket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 27/A. § (4) bekezdés
a)	pont aa) és ab) alpontja szerinti - az adós tulajdonosával vagy hitelezőjével összefüggő - kizáró
oknak nem tekinthető, ha az adós részben vagy egészben állami tulajdonban lévő gazdálkodó
szervezet, vagy ha az adós hitelezője az állam, a központi költségvetés, elkülönített állami pénzalap,
társadalombiztosítás pénzügyi alapja, államháztartási szervezet, részben vagy egészben az állam
tulajdonában vagy tagságával működő szervezet.”
(3)	A Cstv. 66. § -a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (6) bekezdésben meghatározott állami felszámolókra, vezető tisztségviselőikre és
foglalkoztatottjaikra - ide értve az általuk kinevezett felszámolóbiztosokat is - az e törvényben és a
felszámolók névjegyzékéről szóló kormányrendeletben meghatározott követelmények irányadók.”
24
37. §
A Cstv. a következő 83/R. §-sal egészül ki:
„83/R. §
(1)	E törvénynek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény,
valamint az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a
továbbiakban: 2017. évi ... törvény) megállapított rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésben
meghatározott kivétellel, valamint az (4) és (5) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a
2017. évi . törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell
a)	a 2017. évi . törvény hatályba lépését követően megkezdett eljárási cselekményekre,
b)	a 2017. évi . törvény hatályba lépését követően keletkezett tényekre és megkezdett
intézkedésekre, valamint
c)	a felszámolási eljárásokban a 2017. évi .. törvény hatályba lépését követően megkezdett
vagyonértékesítésre.
(2)	E törvénynek a 2017. évi .. törvénnyel megállapított 4. § (4a) bekezdését a 2017. évi ..
törvény hatálybalépését követően elrendelt csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell
alkalmazni.
(3)	E törvénynek a 2017. évi.....törvénnyel módosított 4/B. §-át, 12. § (3) bekezdését, 29. §-át, 30.
§-át, 31. § (1) bekezdés h) pontját, 36. § (1) bekezdését, 38. § (5a)-(5b) bekezdését, 48. § (2)
bekezdését, 49. § (6) bekezdését, 49/A. § (5) bekezdését, 49/B. § (7) bekezdését, 49/C. § (3)
bekezdését, 49/D. §-át, 67. § (9g) bekezdését és 70. § (7) bekezdését a 2017. évi ..... törvény
hatályba lépését követően elrendelt csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
(4)	E törvénynek a 2017. évi.....törvénnyel módosított 33/A. §-át a 2017. évi.....törvény hatályba
lépését követően benyújtott megállapítási és az annak alapján indítható marasztalási keresetekre kell
először alkalmazni.
(5)	E törvénynek a 2017. évi.....törvénnyel beiktatott 40. § (1) bekezdés d) pontja szerinti vélelmet
a 2017. évi ... törvény hatálybalépését megelőzően kötött ügyletekre akkor kell alkalmazni, ha a
jogszerzési nyilatkozat a 2017. évi ... törvény hatálybalépését követő 60 napon belül sem került
bejegyzésre a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, illetve a biztosítéki céllal kikötött vételi jogot 2017.
évi .. törvény hatálybalépését követő 60 napon belül sem jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba.
(6)	E törvénynek a 2017. évi ... törvénnyel megállapított 27/C. § (4) bekezdés f) pontja szerinti
adatok változását vagy kiegészítését 2017. október 1-jéig kell bejelenteni felszámolók névjegyzékét
vezető hatóságnak, illetve a 27/A. § (6a) bekezdés vagy a 66. § (6) bekezdés szerinti
nyilvántartásokat vezető hatóságnak.”
38. §
25
A Cstv. a következő alcímmel és 86. §-sal egészül ki:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
86. §
 (1)	Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
 parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
  (2)	E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
  európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése
  megtörtént.”
39.	§
  A Cstv.
 1.	15. § (3) bekezdésében az „5 munkanapon belül” szövegrészek helyébe a „8 munkanapon
 belül” szöveg,
  2.	27/A. § (4) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában a „vagy hitelezője” szövegrész helyébe a „ ,
  hitelezője vagy az adós vagyonának nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelője” szöveg,
 3.	27/A. § (5) bekezdésében a „két munkanapon belül” szövegrész helyébe az „öt munkanapon
 belül” szöveg,
  4.	27/C. § (1a) bekezdésében az „igazolást” szövegrész helyébe a „tanúsítványt” szöveg,
  5.	38. § (1) bekezdésében az „adós ingatlanán fennálló végrehajtási jog” szövegrész helyébe az
  „adós ingatlanán, illetve bírósági, hatósági nyilvántartásba vett vagyontárgyán fennálló
  végrehajtási jog” szöveg,
  6.	40. § (1) bekezdésében a „90 napon,” szövegrész helyébe a „120 napon,” szöveg,
  7.	40. § (1) bekezdés b) pontjában a „két éven belül” szövegrész helyébe a „három éven belül”
  szöveg,
  8.	40. § (5) bekezdésében a „90 napos” szövegrész helyébe a „120 napos” szöveg,
 9.	46. § (7) bekezdésében a „félévente” szövegrész helyébe a „félévente, - elektronikus úton
 benyújtott megkeresés esetén elektronikus úton -” szöveg,
 10.	48. § (2) bekezdésében az „elővásárlási joggal rendelkeznek” szövegrész helyébe az „a
 felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály
 alapján elővásárlási joggal rendelkeznek” szöveg,
  11.	49. § (1) bekezdésében a „vagy ha várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit,”
  szövegrész helyébe a „vagy ha a vagyontárgy gyorsan romló termék, vagy ha a pályázati vagy
  árverés formájában történő értékesítésből várható bevételek nem fedezik az értékesítés
  költségeit,” szöveg,
 12.	49. § (6) bekezdésében az „az elővásárlási jog figyelembevételére vonatkozó
 kötelezettségének nem tesz eleget,” szövegrész helyébe az „a felszámolás elrendelését
 megelőzően közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlási
26
jog figyelembevételére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,” szöveg,
13.	49/A. § (4) bekezdésében az „ártárgyaláson önhibájából részt nem vevő,” szövegrész helyébe
az „ártárgyaláson részt nem vevő” szöveg,
14.	49/B. § (4) bekezdésében az „Ingatlanra az” szövegrész helyébe a „A vagyontárgyra az”
szöveg,
15.	49/C. § (3) bekezdésében az „A jogszabály vagy szerződés alapján elővásárlásra jogosult”
szövegrész helyébe az „A felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles nyilvántartásba
bejegyzett vagy jogszabály alapján elővásárlásra jogosult ezt a” szöveg,
16.	50. § (1) bekezdésében a „valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes
magyarázatát.” szövegrész helyébe a „valamint a bevételek és költségek alakulásának részletes
magyarázatát. A szöveges jelentéshez csatolni kell a hitelezők 46. § (5) bekezdése szerinti
nyilvántartását.” szöveg,
17.	50. § (5) bekezdésében az „A közbenső mérleget, a bevételek és kiadások alakulásáról,
továbbá a felszámolási költségekről készített kimutatást” szövegrész helyébe az „A közbenső
mérleget, a szöveges jelentést, a bevételek és kiadások alakulásáról, továbbá a felszámolási
költségekről készített kimutatást” szöveg,
18.	50. § (6) bekezdésében a „közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és a
felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, behajtott követelésekből együttesen befolyt összeg”
szövegrész helyébe a „közbenső mérleg elkészítéséig értékesített vagyontárgyakból és a
felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, behajtott követelésekből - kivéve a 49/D. § (1) és
(3)	bekezdés szerinti értékesítések esetét - együttesen befolyt összeg” szöveg,
19.	50. § (6) bekezdésében a „de legalább 200 000 forintot” szövegrész helyett a „de legalább 200
000 forintot, díjelőlegként” szöveg,
20.	52. § (3) bekezdés d) pontjában a „ki nem egyenlített tartozásokat,” szövegrész helyébe a „ki
nem egyenlített tartozásokat hitelezőkénti bontásban,” szöveg,
21.	57. § (1) bekezdés c) pontjában a „kártérítési járadék, sérelemdíj, bányászati
keresetkiegészítés,” szövegrész helyébe a „kártérítési járadék, bányászati keresetkiegészítés,”
szöveg,
22.	57. § (1) bekezdés d) pontjában a „kártérítésből eredő követelések,” szövegrész helyébe a
„kártérítésből, sérelemdíjból eredő követelések,”szöveg,
23.	59. § (1) bekezdésében az „Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300
000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a
felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének
1%-a” szövegrész helyébe az „Az egyszerűsített felszámolási eljárásban a felszámoló díja 300
000 forint, továbbá a felszámolás során eladott vagyontárgyak bevétele és a befolyt - a
felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett - követelések pénzbevétele együttes összegének
1%-a, ezen felül a 49/A. § (5) bekezdés, 49/B. § (7) bekezdés és a 49/D. § (2) bekezdésben
szabályozott értékesítések esetén az ott meghatározott módon kiszámított összeg” szöveg,
24.	63/B. § (2) bekezdésében a „közléstől számított 8 napon belül fellebbezhet” szövegrész
helyébe a „közléstől számított 8 munkanapon belül fellebbezhet. A fellebbezést 30 napon belül
kell elbírálni” szöveg,
25.	65. § (3) bekezdés b) pontjában a „projekteket valósít meg,” szövegrész helyébe a
27
  „projekteket valósít meg vagy erre vállalt kötelezettséget,” szöveg,
 26.	65. § (3) bekezdés d) pontjában a „koncesszióköteles tevékenységet folytat,” szövegrész
 helyébe a „koncesszióköteles tevékenységet folytat vagy erre vállalt kötelezettséget,” szöveg,
  27.	66. § (6) bekezdésében a „felszámolóbiztost 300 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal
  sújthatja.” szövegrész helyébe a „felszámolóbiztost 400 000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal
  sújthatja.” szöveg,
  28.	67. § (8) bekezdésében az „52. § (2) bekezdése szerinti esetben.” szövegrész helyébe az „52.
  § (2) bekezdése szerinti esetben, illetve a folyamatban lévő eljárásokra tekintettel.” szöveg,
 29.	67. § (9g) bekezdésében a „vagyoni elemre vonatkozóan elővásárlási jog áll fenn,”
 szövegrész helyébe a „vagyoni elemre vonatkozóan a felszámolás elrendelését megelőzően
 közhiteles nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlási jog áll fenn,”
 szöveg,
 30.	67.§ (9h) bekezdésében a „közzétételtől” szövegrész helyett a „megismerhetővé tételtől”
 szöveg,
 31.	69. § (7) bekezdésében az „A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.”szövegrész
 helyébe az „A végzés ellen külön fellebbezésnek van helye, a fellebbezést soron kívül, de
 legfeljebb 15 napon belül kell elbírálni.” szöveg,
 32.	70. § (7) bekezdésében a „felszámoló az elővásárlásra jogosulttal előzetesen közli,”
 szövegrész helyébe a „felszámoló a felszámolás elrendelését megelőzően közhiteles
 nyilvántartásba bejegyzett vagy jogszabály alapján fennálló elővásárlásra jogosulttal előzetesen
 közli,”szöveg
  lép.
40.	§
  Hatályát veszti
  1.	a Cstv. 6. § (7) bekezdésének k) pontja,
  2.	a Cstv. 27/A. § (1) bekezdéséből az „A felszámolói névjegyzék 27/C. § (4) bekezdés szerinti
  adatai nyilvánosak.” szöveg,
  3.	a Cstv. 31. § (1) bekezdés d) pontjából az „ a) pont” szöveg,
  4.	a Cstv. 47. § (2) bekezdése,
  5.	a Cstv. 66. § (6) bekezdéséből az „Ezek az adatok közérdekből nyilvánosak.” szöveg.
2.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
41.	§
  (1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 43. § (8) bekezdése helyébe
  a következő rendelkezés lép:
 „(8) A csődeljárás, a felszámolási eljárás, továbbá a természetes személyek bírósági
 adósságrendezési eljárása során benyújtott kifogás, valamint a végrehajtási kifogás illetéke 15 000
28
forint. Ha a kifogás alapos, a bíróság a kifogásnak helyt adó döntésében hivatalból rendelkezik a
kifogás, valamint a kifogás tárgyában hozott bírósági végzés elleni jogorvoslati eljárás illetékének a
kifogást előterjesztő részére történő visszatérítéséről.”
(2)	Az Itv. 62. § (1) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illetékfeljegyzési jog illeti meg:)
„v) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 33/A., 40. , 63. és
63/A. § alapján a hitelezők által indított perekben.”
      3.	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles
      tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény
      módosítása
      42.	§
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-
másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 32/E. §-a következő (12)
bekezdéssel egészül ki:
„(12) A felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése esetén az eljárásért
fizetendő díjat utólagosan fizeti meg a felszámolási eljárás alatt álló jogi személy. A díjfizetési
kötelezettség akkor válik esedékessé, ha a felszámolási eljárás során az ingatlant érintő
tulajdonosváltozás bejegyzése érdekében nyújtanak be okiratot vagy megkeresést, ilyen okirat vagy
megkeresés hiányában pedig a felszámolási eljárást befejező bírósági végzés jogerőre
emelkedésének napján.”
      4.	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
                 képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása
43.	§
(1)	A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 10. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) Ha törvény másképp nem rendelkezik, a fióktelep nem folytathat a külföldi vállalkozás
nevében képviseleti tevékenységet.”
(2)	Az Fkt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. §
(1)	A külföldi vállalkozás folyamatosan köteles biztosítani a fióktelep működéséhez, a tartozások
kiegyenlítéséhez szükséges vagyont.
29
(2)	A külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep egyetemlegesen és korlátlanul felel a fióktelep
tevékenysége során keletkezett tartozásokért, az ezzel összefüggő eljárások magyar bíróság előtt is
megindíthatók a külföldi székhelyű vállalkozás és a fióktelep ellen.
(3)	A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet 60., 62. §-ában, valamint
62/G. § (2) bekezdésében foglaltakat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránti
perekben, továbbá a fogyasztói szerződés részévé vált tisztességtelen általános szerződési feltétel
érvénytelenségének megállapítása iránt indított perekben is alkalmazni kell.
(4)	A vagyontárgyak külföldről történő behozatalára a vámjogi, a vámeljárási, az áruk országhatáron
át történő szállításával kapcsolatos rendelkezéseket, továbbá - a külkereskedelmi engedélyezés alá
eső termékek esetén - a külkereskedelmi áruforgalomra vonatkozó szabályokat is alkalmazni kell.
(5)	A fióktelep útján folytatott tevékenységgel összefüggésben keletkezett tartozások végrehajtása
során a külföldi vállalkozás valamennyi belföldön található vagyonára végrehajtás vezethető.”
(3)	Az Fkt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A valamely EGT-államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás által létesített pénzügyi
fióktelep külön meghatalmazás nélkül a külföldi vállalkozás nevében, annak képviseletére irányuló
tevékenységet is folytathat, ebben az esetben nem kell alkalmazni a 10. § (1) és (2) bekezdésében
foglaltakat. Azt a tényt, hogy a pénzügyi fióktelep a külföldi vállalkozás képviseletében jár el, az
üzletszabályzatban, valamint a cégneve alatti eljárása során vagy tevékenysége során keletkező
okiraton egyértelműen fel kell tüntetni. A 11. § (2) és (3) bekezdésben foglaltakat ezekben az
esetekben is alkalmazni kell.”
5.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
44.	§
(1)	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
(a továbbiakban: Ctv.) 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A cég legfőbb szerve elrendelheti, hogy a végelszámoló a cég vagyoni eszközeit vagy azok
meghatározott részét csak nyilvános pályázat, illetve árverés útján értékesítheti. Ha a cég legfőbb
szerve felszámoló szervezetet választott meg végelszámolónak, a nyilvános értékesítés a
felszámolási eljárás nyilvános értékesítési szabályaiban előírt módon is lefolytatható.”
(2)	A Ctv. 118/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a cég
vezetői előre látták vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk
kellett, hogy a cég nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló
követeléseket.”
30
(3)	A Ctv. 118/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel
fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége
miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az
adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a
hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek
kezdeményezése érdekében.”
(4)	A Ctv. 118/B. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a vezető tisztségviselő a kényszertörlés elrendelését megelőzően vagy a kényszertörlési
eljárás alatt neki felróhatóan nem tett eleget a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi
kötelezettségének, vagy - végelszámolás esetén - nem vagy nem teljes körűen teljesítette a 98. § (3)
bekezdés a), c) és d) pontja szerinti kötelezettségét, bizonyítania kell azt is, hogy a vezető
tisztségviselői jogviszonya, illetve a végelszámolói tevékenysége alatt nem következett be
vagyonvesztés.
(6)	Az (5) bekezdésben foglaltak irányadók akkor is, ha a kényszertörlési eljárást végelszámolás
előzte meg és a végelszámoló nem tett eleget a 104. § (3) és (4) bekezdésében foglalt
kötelezettségének.
(7)	A Ptk. 3:86. § (2) bekezdésében, 3:118. §-ában, 3:347. § (3) bekezdésében, valamint a környezet
védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben a vezető tisztségviselők polgári
jogi felelősségének megállapítására és velük szemben a szerződésen kívüli kártérítési igény
érvényesítésére az e §-ban foglalt alapján kerülhet sor, ha a jogi személy jogutód nélküli
megszüntetésére kényszertörlési eljárásban kerül sor.”
     6.	A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
     végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
45.	§
A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 118. § (3) bekezdése a következő
m) ponttal egészül ki:
(Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn)
  „m) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott felszámoló
  szervezetek nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő feladatai során eljáró, a
  felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal”
(szemben, e szerveknek a befektetési vállalkozáshoz, illetőleg az árutőzsdei szolgáltatóhoz intézett
írásbeli megkeresése esetén.)
7.	Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása
31
46. §
(1)	Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban:
Kjnp.) 36/P. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a cégjegyzékbe bejegyzett szervezet a cégmásolatot nem csatolja a kérelemhez, a
közjegyző a cégmásolatot a cégnyilvántartásból elektronikus úton szerzi be.”
(2)	A Kjnp. 36/P. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az (1)-(5) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók a hitelbiztosítéki nyilvántartásba
bejegyzett jogosult, illetve kötelezett személyében átalakulás vagy egyesülés folytán bekövetkező
jogutódlás hitelbiztosítéki nyilvántartási átvezetésére.”
(3)	A Kjnp. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódjának
megállapítása című alcím címében a „jogutódjának megállapítása” szövegrész helyébe a
”jogutódlásának nyilvántartási átvezetése” szöveg lép.
(4)	Hatályát veszti a Kjnp. 36/P. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban a „- szétválással történő
megszűnés esetén -” szövegrész, valamint a „jogerősen” szövegrész.
8.	A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása
47.	§
(1)	A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbnytv.) 2.
alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. §
(1)	A közjegyző által elektronikusan kézbesíteni rendelt irathoz (a továbbiakban: elektronikus irat) a
címzett a regisztrációjához tartozó felhasználói felületről férhet hozzá. A kézbesítendő elektronikus
irat felhasználói felületről történő hozzáférhetővé tételével egyidejűleg erről a MOKK rendszere
rendszerüzenetben értesítést küld.
(2)	Az elektronikus iratot a címzett az átvételi elismervény minősített elektronikus aláírással és
minősített időbélyegzővel történő ellátásával veheti át.
(3)	Ha a címzett az elektronikus irat felhasználói felületről történő hozzáférhetővé tételét követő
nyolc munkanapon belül az iratot nem veszi át, akkor az iratot a hozzáférhetővé válást követő
nyolcadik munkanapon hirdetmény útján kell kézbesíteni. A hirdetmény közzétételét követő napon
az elektronikus irat kézbesítettnek tekintendő.
(4)	Hirdetményi kézbesítés esetén a hirdetmény a MOKK honlapján a címzett nevét, utolsó ismert
32
címét, a hirdetményi úton kézbesítendő irat megnevezését, az ügyszámot és a hirdetmény
közzétételének napját tartalmazza azzal a felhívással, hogy az irat a rendszerben megtekinthető a
közzétételtől számított 15 napon belül. A hirdetmény szövege tartalmazza azt a tájékoztatást, hogy
az irat a hirdetmény közzétételét követő napon kézbesítettnek tekintendő. A hirdetményi
kézbesítésről a címzett rendszerüzenetben értesítésül.”
(2)	A Hbnytv. 7. § (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a
következő g) ponttal egészül ki:
[A hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója a hitelbiztosítéki rendszer felületén az erre
szolgáló adatlap kitöltésével és a hitelbiztosítéki rendszerbe történő továbbításával a következő
hitelbiztosítéki nyilatkozatokat teheti meg:]
  „f) jogszerzési nyilatkozat
      fa)	tulajdonjog, más jog, követelés biztosítéki célból történő átruházásáról,
      fb)	vételi jog biztosítéki célból történő kikötéséről,
  g)	egyéb, e törvény szerinti nyilatkozat.”
(3)	A Hbnytv. a 19. §-t követően a következő 8/A. alcímmel egészül ki:
„8/A. Jogszerzési nyilatkozat
19/A. §
A nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból
történő átruházására vagy e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő
engedésére nem fogyasztó részéről vállalt kötelezettséget tartalmazó szerződés alapján e szerződés
megkötésének tényét és az átruházó, illetve a vételi jogot engedő személyét a jogszerzésre jogosult
akként köteles a nyilvántartásba bejegyeztetni, hogy hitelbiztosítéki nyilatkozatának a
nyilvántartásban való rögzítésére és törlésére a zálogjogosulti nyilatkozatra, illetve ennek a
nyilvántartásba való bejegyzésére és törlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az
eltéréssel, hogy a zálogjogosult alatt a jogszerzésre jogosultat, a zálogkötelezett alatt pedig az
átruházót, illetve a vételi jogot engedőt kell érteni.”
(4)	A Hbnytv. 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A zálogjogosult vagy a zálogkötelezett halála, illetve megszűnése esetén - a 24/A. §-ban foglalt
kivétellel - a hitelbiztosítéki nyilatkozat megtételére jogosult jogutódlásának (a jogutód
személyének) a nyilvántartásban való átvezetéséről a közjegyző az egyes közjegyzői nemperes
eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 36/P. §-a szerinti nemperes
eljárásban határoz.”
(5)	A Hbnytv. 12. alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:
„24/A. §
33
(1)	A zálogjogosult, vagy zálogkötelezett személyében átalakulás, vagy egyesülés folytán
bekövetkező jogutódlást a jogutód, illetve a zálogjogosult vagy zálogkötelezett - a hitelbiztosítéki
rendszer felületén az erre szolgáló elektronikus adatlap kitöltésével és a hitelbiztosítéki rendszerbe
történő továbbításával - bejelentheti, és egyidejűleg a zálogjogosult vagy a zálogkötelezett
hitelbiztosítéki rendszerben tárolt nyilatkozatainak, illetve bejegyzéseinek módosítása érdekében
jogutódi hozzáférési jogosultságot kérhet.
(2)	A kérelmezőnek a jogutódlás tényét
  a)	a cégjegyzékbe bejegyzett szervezet esetén a cégmásolattal, amelyből megállapítható, hogy a
  jogelőd megszűnt,
  b)	a civil és az egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában szereplő szervezet
  esetén a másolattal, amelyből megállapítható, hogy a jogelőd megszűnt, vagy
  c)	- az a) és b) pont szerinti nyilvántartásban nem szereplő szervezet esetén - a jogutódlásról
  rendelkező jogerős bírósági, hatósági határozattal vagy a jogutódlást igazoló egyéb irattal
kell igazolnia.
(3)	Ha a cégjegyzékbe bejegyzett szervezet a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott okiratot a
kérelemhez nem csatolja, a közjegyző a cégmásolatot a cégnyilvántartásból elektronikus úton szerzi
be.
(4)	Ha az (1) bekezdés szerinti elektronikus adatlapon továbbított adatok megegyeznek a csatolt
iratokban szereplő adatokkal, és eleget tesznek a hitelbiztosítéki rendszer további alakszerűségi
követelményeinek, valamint a kérelmező a díjat megfizette, a közjegyző az adatokat a
hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítésére vonatkozó szabályok szerint rögzíti a hitelbiztosítéki
rendszerben és a jogutódként rögzített személy számára hozzáférési jogosultságot biztosít a
zálogjogosult vagy zálogkötelezett hitelbiztosítéki rendszerben tárolt nyilatkozataihoz, illetve
bejegyzéseihez. A közjegyző a hozzáférési jogosultság megadásával egyidejűleg a zálogjogosult
vagy zálogkötelezett állandó képviselője képviseleti jogosultságára vonatkozó nyilvántartási adatot
törli.
(5)	A kérelmező a kérelem benyújtását követő 8 napon belül, külön felhívás nélkül köteles a
közjegyzői díjat megfizetni. Ha a kérelem - a (3) bekezdés szerinti eset kivételével - hiányos,
valamint, ha a kérelmező a díjat az előírt határidőn belül nem fizeti meg, a közjegyző - a hiányok
pótlására való felhívás kibocsátása nélkül - a kérelmet indokolt végzéssel elutasítja.
(6)	A (4) bekezdés szerinti rögzítés és jogutódi hozzáférési jogosultság biztosítása tárgyában a
közjegyző a Kjnp. közös eljárási szabályai szerint végzéssel határoz. Az eljárásban a közjegyző a
kérelemhez csatolt iratok alapján dönt, egyebekben az eljárásban bizonyításnak nincs helye.
(7)	A (5)-(6) bekezdés szerinti végzése a közjegyző a 6/A § szerint a hitelbiztosítéki rendszeren
keresztül elektronikusan rendeli kézbesíteni a kérelmező, valamint a jogelőd és a jogutód állandó
képviselője részére. E végzések ellen a kérelmező, a jogutód és a jogelőd állandó képviselője a
kézbesítésétől számított 15 napon belül a Kjnp. közös eljárási szabályai szerint fellebbezhet. A
közjegyző végzése elleni fellebbezésnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
34
(8)	A zálogkötelezett az (1) bekezdés szerinti jogutódlás zálogjogosult általi átvezetéséről
rendszerüzenetben értesül. Az átvezetés akkor válik hatályossá, ha a bejegyzés módosítástól
számított harminc napon belül a zálogkötelezett nem tett bejegyzés fenntartására irányuló
nyilatkozatot.
(9)	A zálogjogosult (1) bekezdés szerinti jogutódlás zálogkötelezett általi átvezetéséről
rendszerüzenetben értesül. Az átvezetés akkor válik hatályossá, ha a bejegyzés módosítástól
számított harminc napon belül a zálogjogosult nem tett bejegyzés fenntartására irányuló
nyilatkozatot.
(10)	Az (1)-(9) bekezdésben foglalt nyilatkozatokat is csak a hitelbiztosítéki rendszer regisztrált
felhasználója teheti meg, és csak abban az esetben, ha a nyilatkozattal érintett személy is a
hitelbiztosítéki rendszer regisztrált felhasználója; e személyek felhasználói regisztrációjára e
törvény rendelkezései az irányadók.
(11)	Az (1)-(10) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a tulajdonjog-fenntartással
történő eladás, a faktoring szerződés és a pénzügyi lízingszerződés, valamint nem lajstromozott
ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból történő átruházására
vagy e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő kikötéséről szóló
szerződés esetén.”
(6)	A Hbnytv.
  a)	9. §-ának nyitó szövegrészében a „lízingszerződést” szövegrész helyébe a „pénzügyi
  lízingszerződést, továbbá a nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint
  követelés biztosítéki célból történő átruházásról, illetve e vagyontárgyakra vonatkozó vételi
  jognak biztosítéki célból történő kikötéséről szóló szerződést” szöveg,
  b)	10. § (5) bekezdésében a „Ha zálogszerződés, tulajdonjog-fenntartással történő eladás,
  faktoring szerződés vagy lízingszerződés” szövegrész helyébe a „Ha zálogszerződés, tulajdonjog-
  fenntartással történő eladás, faktoring szerződés vagy pénzügyi lízingszerződés, továbbá a nem
  lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból történő
  átruházásról, illetve e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő
  kikötéséről szóló szerződés” szöveg,
  c)	24. § (6) bekezdésében a „lízingszerződés” szövegrész helyébe a „lízingszerződés, továbbá a
  nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjog, más jog, valamint követelés biztosítéki célból
  történő átruházásról, illetve e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak biztosítéki célból történő
  kikötéséről szóló szerződés” szöveg,
  d)	25. § (1) bekezdésében a „zálogkötelezett (vevő, adós, lízingbevevő)” szövegrész helyébe a
  „zálogkötelezett (vevő, adós, lízingbevevő, átruházó, vételi jogot engedő)” szöveg
  e)	25. § (2) bekezdésében a „lízingszerződéssel” szövegrész helyébe a „lízingszerződéssel,
  továbbá tulajdonjogának biztosítéki célból történő átruházásáról vagy vételi jogának biztosítéki
  célból történő kikötéséről szóló szerződéssel” szöveg
  f)	27. § (5) bekezdésében a „lízingszerződéssel” szövegrész helyébe a „lízingszerződéssel,
  továbbá tulajdonjogának biztosítéki célból történő átruházásáról vagy vételi jogának biztosítéki
35
  célból történő kikötéséről szóló szerződéssel” szöveg
  lép.
  9.	A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
  módosítása
  48.	§
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (2)
bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:
 (Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll
 fenn)
  „s) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényben meghatározott felszámoló
  szervezetek nyilvántartásával és hatósági ellenőrzésével összefüggő feladatai során eljáró, a
  felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal”
 (szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén.)
10.	A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
49.	§
 (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 138. §
 (1)	bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
 (A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn)
  „u) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal,”
(szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel
fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért
adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy
személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és
a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése
is.)
 (2)	A Bit. 138. § (1) bekezdésében
  a)	a „továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,” szövegrész helyébe a
  „továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró
  vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli
  vagyonfelügyelővel, felszámolóval,” szöveg,
  b)	a „szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy” szövegrész helyébe
  a „szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy” szöveg
 lép.
11. Záró rendelkezések
36
50. §
Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
51. §
(1)	Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése
megtörtént.
37
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvényben (a továbbiakban: Cstv.) a jogalkalmazásban problémát jelentő egyes rendelkezések
pontosítása, a Cstv belső és a kapcsolódó törvényekkel való koherenciájának biztosítása. A
törvénymódosítás figyelembe veszi a bírói, valamint a felszámolói szakma javaslatait is. A
törvénymódosítás az eljárási szabályok pontosítását tartalmazza, és a jogalkalmazó szervek által
jelzett joghézagok megszüntetésére és egyszerűsítésekre tesz javaslatot, a joggyakorlat
egységesítését és ezzel az eljárások hatékonyabb és gyorsabb lefolytatását szolgálja.
A törvénymódosítás egyértelművé teszi a fizetésképtelenségi eljárásokban a zálogjogi
bizományos, továbbá a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett biztosítéki célú vételi jog és
biztosítéki célú jogátruházás jogosultjának helyzetét. Ez utóbbi jogszerzésre jogosultak
tekintetében szükséges a hitelbiztosítéki nyilvántartás szabályainak kiegészítése is.
A törvénymódosítás a felszámolókra vonatkozó hatósági nyilvántartás szabályait is érinti, a
felszámolók névjegyzékének adattartalmát pontosítja és egészíti ki, ezen túlmenően
összehangolja a felszámolási ügyekben eljáró bíróság, valamint a felszámoló szervezeteket
nyilvántartó hatóság feladatait, elősegíti a felszámolói szakma hatékonyabb állami felügyeletét
és a felszámoló szervezetek hatósági ellenőrzését.
A felszámolási eljárások sikerét alapvetően befolyásolja az adós vagyonának hatékony és teljes
összegyűjtése. Ennek érdekében a felszámoló szervezet feladatainak részletezése és egyéb
törvények módosítása is szükségessé vált.
A törvénymódosítás a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető hitelbiztosítéki nyilatkozatok
körét kiegészíti a fiduciárius jellegű hitelbiztosítéki nyilatkozatokkal, nevezetesen azokkal,
amelyek a nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjognak, más jognak vagy követelésnek
biztosítéki célból történő átruházására, vagy e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak
biztosítéki célból történő engedésére nem fogyasztó által vállalt szerződéses kötelezettséget
tartalmaznak (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:99. §-a szerint ugyanis a
fogyasztó által tett ilyen tartalmú szerződéses jognyilatkozatok változatlanul semmisnek
minősülnek). A fiduciárius hitelbiztosítéki nyilatkozatnak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba
történő bejegyzésére a szerződés alapján jogot szerző fél köteles, hiszen az ő érdeke az, hogy a
csőd- és felszámolási eljárásban se kerülhessen a zálogjogosultnál kedvezőtlenebb helyzetbe. E
hitelbiztosítéki nyilatkozat alapján a jogszerzés tényét és a jogot, illetve követelést átruházó,
illetve a vételi jogot engedő személyét kell a nyilvántartásba bejegyezni, illetve utóbb a
nyilatkozatot törölni, és ezekre lényegében ugyanazon szabályokat kell alkalmazni, amelyek a
tulajdonjog-fenntartásra irányuló eladói nyilatkozat tekintetében is változatlanul irányadóak.
A törvénymódosítás - az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében -lényegesen egyszerűsíti
a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódlásának
38
nyilvántartásban történő átvezetését az átalakulás és az egyesülés esetében. Ebben a két esetben
a jogutód a jogelőd általános jogutódjának tekintendő, így szükségtelen előírni, hogy a
közjegyző az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a
továbbiakban: Kjnp.) 36/P. §-a szerint jogviszonyonként határozzon az alanyváltozás tárgyában.
Ezekben az esetekben elegendő olyan megoldást biztosítani, amely a közjegyző közreműködését
az iratok vizsgálatára, a fél adatainak rögzítésére és - új jogintézményként - a jogelőd
bejegyzéseihez (nyilatkozataihoz) való jogutódi hozzáférési jogosultság megadására szorítja. A
fél halála, valamint jogutódlással történő megszűnése - átalakuláson és egyesülésen kívüli -
egyéb eseteiben a változás hitelbiztosítéki nyilvántartási átvezetése során továbbra is a Kjnp.
36/P. §-át kell alkalmazni.
Ezzel összefüggésben módosul a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI.
törvény, amelyben új jogintézményként a jogutódi hozzáférési jogosultság igénylésének
szabályai is megalkotásra kerülnek. A jogutódi hozzáférési jogosultság biztosítása tárgyában a
közjegyző végzést hoz, amely ellen kizárólag a jogutódlás által közvetlenül érintett személyek
fellebbezhetnek. Az új jogintézmény bevezetésével lehetővé válik, hogy maguk a felek
végezhessék el az átalakulás és egyesülés folytán bekövetkező változások hitelbiztosítéki
nyilvántartási átvezetését, és ezáltal lényegesen egyszerűbbé, gördülékenyebbé és
költséghatékonyabbá váljon az átvezetés menete. Az újonnan bevezetésre eljárás gyorsaságát és
költséghatékonyságát kívánja fokozni az a rendelkezés, amely a jogutódi hozzáférési jogosultság
biztosítása tárgyában hozott végzést elektronikus úton rendeli kézbesíteni a közjegyző által.
Ennek érdekében a módosítás meghatározott körben lehetővé teszi az iratok hitelbiztosítéki
rendszerben történő elektronikus kézbesítését és rögzíti ennek garanciáit.
Részletes indokolás
1.	§
(Cstv. 4. § új (4a) bekezdése)
Egyértelművé kell tenni azon eszközök csődvagyontól történő elkülönítését, amelyeket az adós -
mint támogatásközvetítői feladatokat ellátó szervezet - elszámolási kötelezettséggel kapott
államháztartási vagy nemzetközi forrásból, annak érdekében, hogy ezeket az eszközöket
elkülönített kezelje és meghatározott befektetésekre, támogatásokra fordítsa. Ennek érdekében a
Cstv. 4. §-ában a csődvagyon fogalma úgy módosul, hogy a fenti módon elkülönítetten kezelt,
támogatási célú befektetett eszközök, részesedések, illetve a támogatottakkal szemben fennálló
követelések sem tartoznak a csődvagyonba.
2. §
(Cstv. új 4/B. §)
A biztosítéki célú vételi jog, illetve biztosítéki célú jogátruházás jogosultja ezeket a
39
biztosítékokat a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás kezdeményezését követően akkor
gyakorolhatja, ha az említett jogszerzésre jogosult ezt a nyilatkozatot bejegyeztette a
hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy pedig ha ingatlanra vonatkozóan vételi jogot kötött ki, azt
bejegyeztette az ingatlan-nyilvántartásba, és ezzel összefüggésben azt is igazolni tudja, hogy ezt
a követelését korábban valamely követelése biztosítékául kötötte ki.
3.	§
(Cstv. 5/A. § új (10) bekezdés)
Ha a csődeljárásban vagy a felszámolási eljárásban csak egyetlen hitelező vesz részt, célszerű
kimondani, hogy őt egyben megilletik a hitelezői képviselő jogai is.
4.	§
(Cstv. 6. § módosítása)
A Cstv. 6. § új (1e) bekezdése kifejezett felhatalmazást ad a csődeljárásban és a felszámolási
eljárásban eljáró bíróságnak, továbbá a kirendelt felszámolónak, hogy a szükséges esetekben
megkereshesse a személyi- és lakcímnyilvántartót az adós volt vezető tisztségviselője, valamit
más olyan személyek lakcím- és értesítési cím adatainak megismerése érdekében, akiket a
feladatai ellátása érdekében értesítenie kell, vagy a bírósági határozatokat kell neki kézbesíteni.
A Cstv. 6. § új (5b) bekezdése egyértelművé teszi, hogy mikor kezdődik a fellebbezés
elbírálására vonatkozó határidő.
A Cstv. 6. § (7) bekezdésében - a bírák ügyterheinek csökkentése érdekében - bővülnek azok az
esetkörök, amikor bírósági titkár önállóan is eljárhat, és bírói jóváhagyás nélkül határozatot
hozhat. A módosítás értelmében bírósági titkár önállóan is elrendelheti a felszámolást nemcsak
azokban az eljárásokban, ahol a felszámolás elrendelése a cégbíróság értesítése alapján,
hivatalból történik, hanem azokban az esetekben is, amikor a felszámolást maga az adós
kezdeményezi, vagy pedig ha az adós a hitelező követelését maga is elismerte vagy legalábbis
nem vitatta. Az egyszerűsített felszámolások közül azokban az esetekben, amikor felhívás
ellenére sincs olyan adat, amely alapján az adósnak a hitelezők között felosztható vagyona lenne,
és az adós vállalkozás vezetője sem tett eleget a Cstv. 31. §-a szerinti iratátadási
kötelezettségének, a felszámolást lezáró végzés meghozatalára bírósági titkár is jogosult lesz.
5.	§
(Cstv. 6/A. §-ának módosítása)
Ha a jogi személy ellen alkalmazható büntető intézkedés miatt kellett a felszámolási eljárást
felfüggeszteni, ez alatt az időszak alatt is köteles a felszámoló a közbenső mérlegkészítésére
vonatkozó számviteli jogszabályokban részletezett kötelezettségének eleget tenni. A közbenső
mérlegben azonban nem szerepelhet vagyonfelosztási javaslat, tekintettel arra, hogy később dől
40
el, lesz-e olyan büntető intézkedés, amely érinti a csődvagyont.
6.	§
(Cstv. új 6/E. §)
Célszerű a Cstv-ben egyértelművé tenni, hogy az adós (az adós vezető tisztségviselője), a
hitelezők és a vagyonfelügyelő, illetve a felszámoló közötti kapcsolattartás során mely
nyilatkozatokat kell írásban megtenni. Erre tekintettel egészül ki a Cstv. I. fejezete egy új 6/E. §-
sal.
Az iratok postai úton történő kézbesítése esetén a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni (hasonló szabályt mond ki a törvénymódosítás, mint amit a
végrehajtási eljárásokra nézve a bírósági végrehajtásról szóló törvény (Vht.))
7.	§
(Cstv. 12. § (3) bekezdésének módosítása)
A Cstv. 12. § (3) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy zálogjogosult! bizományos
kijelölése esetén ún. biztosított követelésnek kell tekinteni az adós vagyontárgyát terhelő
zálogjoggal biztosított olyan a követelést is, amely követeléssel a zálogjogosulti bizományos
nem rendelkezik. Ez az egyetlen olyan eset ugyanis, amikor a zálogjogosult és a biztosított
követelés jogosultjának személye tipikusan nem esik egybe.
A Cstv. 12. § (3) bekezdésének módosítása továbbá kimondja, hogy a biztosított követelések
közé kell sorolni a csődeljárás kezdeményezését megelőzően biztosítéki célból alapított vételi
jog, illetve biztosítéki célú jogszerzés jogosultjának követelését is, ha ez a jogszerzés
bejegyzésre került a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy pedig ha ingatlanra vonatkozóan vételi
jogot kötött ki, azt bejegyeztette az ingatlan-nyilvántartásba, és a jogosult igazolni tudja ezzel
összefüggésben azt is, hogy a vételi jogot valamely követelése teljesítésének biztosítékául
kötötte ki korábban.
8.	§
(Cstv. 26. § módosítása)
A Cstv. 26. § (3a) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy ha az eljárást azért kell
megszüntetni, mert az azt kezdeményező fél elállt a felszámolást kezdeményező kérelmétől,
akkor az eljárást megszüntető végzésben rendelkezni kell a korábbi, okafogyottá vált végzések
hatályon kívül helyezéséről is.
A Cstv. 26. §-ában az adós által a felszámolási eljárás legfontosabb készkiadásaira vonatkozó
céltartalék alsó összeghatára valorizálást igényel. A módosítás értelmében a kötelező tartalékolás
minimális összege 150 000 Ft-ra változik. A céltartalékot úgy kell megképezni, hogy az
41
várhatóan fedezze az adóst a felszámolás elrendelésével összefüggésben terhelő, a felszámolást
elrendelő végzésben megállapított költségeket, továbbá az adós tevékenységének lezárásával
összefüggésben az iratok rendezésével, elhelyezésével és a vagyontárgyak megőrzésével
összefüggő legszükségesebb költségekre. A tartalékképzésnél ezen felül figyelembe kell venni
azt a bírósági döntést is, amely az adóst a felszámolás elrendeléséig felmerült költségekben
marasztalja (lsd. a Cstv. 27. § új (1a) bekezdését.)
9.	§
(Cstv. 27. § módosítása)
A Cstv. 27. § új (1a) bekezdéséhez: A bíróságoknak a költségjegyzék vezetésével összefüggő
adminisztrációs terhei csökkentése érdekében a bíróság már a felszámolást elrendelő végzésben
az adós vállalkozást az eljárást kezdeményező fél addig felmerült költségeinek (különösen az
eljárási illeték, a közzétételi költségtérítés és a jogi képviselő munkadíja) megfizetésére kötelezi.
Ezt az összeget a felszámolás elrendelésekor már ki kell fizetni az említett hitelező számára. A
kifizetésre a felszámolási költségek között történő elszámolással kerül sor.
A Cstv. 27. § (2c) és (3) bekezdésében logikusabb elrendezésre kerülnek az adósnak a vele
szemben érvényesíteni kívánt követelés vitatására vonatkozó szabályok. A (3) bekezdésben
továbbá az adós részére címzett - a felszámolást megelőzően foganatosított - írásos felszólítás
tartalmi elemei, továbbá a felszólító levél posta úton történő eljuttatásának szabályai kerülnek
kiegészítésre.
10.	§
(Cstv. 27/A. § módosítása)
Az új felszámolói névjegyzékbe felvételre nem került felszámoló szervezetek csődeljárásban és
felszámolási eljárásban új kijelölést nem kaphatnak, de a folyamatban lévő ügyeket végigvihetik.
Számukra indokolatlan adminisztratív és pénzügyi teher, hogy felszámolói és vagyonfelügyelői
szakképesítéssel, jogi és közgazdasági végzettséggel, valamint könyvvizsgáló képesítéssel
rendelkezők mindegyikéből legalább 2-2 személyt kelljen folyamatosan foglalkoztatniuk. A
módosítás ezért lehetővé teszi, hogy a fent említett képzettséggel, illetve szakképesítéssel
rendelkező személyek közül 2-2- helyett 1-1 személy kötelező foglalkoztatására kerülhessen sor.
A Cstv. 27/A. § (7) bekezdés módosítása azokra az esetekre tekintettel szükséges, ha a
másodfokú bíróság nem hagyja jóvá a felszámoló felmentéséről szóló elsőfokú határozatot. A
másodfokú bíróság döntéséig a felmentett felszámoló még a tisztségében marad, de csak
legszükségesebb, halaszthatatlan teendőket láthatja el, azaz pl. nem rendelkezhet az adós
vagyonával. A felszámolót felmentő jogerős végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.
A (7) bekezdés módosításával összhangban módosul a (10) bekezdés is.
42
Az új (11) bekezdés a felmentett felszámoló részére a feladatátadás érdekében mérlegkészítési
kötelezettséget ír elő, és szabályozza, hogy azt milyen határidőn belül kell elkészíteni és kinek
kell megküldeni. Ennek a kötelezettségnek a megszegése esetén a felmentett felszámolót a
bíróság bírsággal sújtja.
11.	§
A Cstv. 27/C. § (2) bekezdés a) pont módosításához: A felszámoló társaság
köztartozásmentességi követelményeit pontosítja.
Cstv. 27/C. § (4) bekezdés f) pont módosításához: A felszámolói névjegyzékben fel kell tüntetni
a felszámoló szervezet által foglalkoztatott, felszámolóbiztosi tevékenységre jogosult személyek
nyilvántartási számát, természetes személyazonosító adatait, lakcímadatait, a
lakcímnyilvántartásba bejelentett értesítési címét, ez utóbbit természetesen csak akkor, ha van
ilyen adat bejelentve. A névjegyzékbe be kell jegyezni továbbá a kötelező szakmai
továbbképzésre jogosultak esetében a továbbképzés teljesítését igazoló tanúsítvány számát is.
Cstv. 27/C. § új (4a) bekezdéséhez: Elegendő egyetlen §-ban kimondani a Cstv-ben, hogy a
felszámoló szervezetekről vezetett közhiteles hatósági nyilvántartások (felszámolók
névjegyzéke, a felszámolók névjegyzékébe nem került, de tevékenységük folytatására még
jogosult felszámoló szervezetek nyilvántartása, az állami felszámoló szervezetekről vezetett
hatósági nyilvántartás) adatai közérdekből nyilvános adatnak minősülnek.
Cstv. 27/C. § (5) bekezdés módosításához: A felszámoló szervezettel szemben kiszabható
bírságok mértékét a jogsértés jellegétől és súlyától függően, differenciáltan kell megállapítani,
ennek érdekében a törvénymódosítás a Cstv. 27/C. § (5) bekezdésében valorizálja a bírság
mértékét. Indokolt továbbá a bírsággal fenyegetett mulasztások körét kiegészíteni azokkal az
esetekkel, ha a felszámoló szervezet nem teljesíti a vagyoni biztosítéknyújtási kötelezettségét
vagy megszegi az elektronikus értékesítési rendszer használatával összefüggő, jogszabályban
meghatározott kötelezettségeit.
12.	§
A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjának módosítása nyilvánvalóvá teszi, hogy a felszámolási
eljárás során a zálogjogosulti bizományost abban az esetben is fel kell hívni a zálogjoggal
biztosított követelés bejelentésére, ha e követelésnek ő nem jogosultja, ahhoz ugyanis, hogy a
felszámolási eljárás során a hitelezőket érintő követelést biztosított követelésként
érvényesíthesse, e követeléseket is be kell jelentenie. A zálogtárggyal nem fedezett hitelezői
követelések érvényesítésére a zálogjogosulti bizományos nem jogosult, kivéve, ha a biztosított
követelések jogosultjai erre vonatkozóan őt meghatalmazzák.
Ugyancsak fel kell hívni a biztosítéki célú vételi jog, illetve a biztosítéki célú jogszerzésre
jogosultat is a követelésének bejelentésére, hiszen ha ez a jogszerzési nyilatkozat bejegyzésre
került a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, (vagy vételi jog kikötése esetén az ingatlan-
43
nyilvántartásba), a felszámolási eljárásban is a biztosított hitelezők privilegizált jogállása illeti
meg.
13.	§
(Cstv. 29. § módosítása)
A Cstv. 29. § (1) bekezdésében a felszámolás elrendeléséről értesítendő szervezetek elnevezése
kerül pontosításra. A Cstv. 29.§ (2) bekezdésében - a felszámolás tényének az ingatlan-
nyilvántartásba történő feljegyzése érdekében - a tervezet szabályozza, hogyan kell az erre
irányuló bírósági megkereséshez az adatokat összegyűjteni, és hogyan történik a bírósági
megkeresés adatainak megküldése az ingatlanügyi hatóságnak.
14.	§
(Cstv. 30. § módosítása)
A felszámolás alatt álló vállalkozásnál sok esetben nincs készpénz, így a felszámoló kénytelen
megelőlegezni a hatósági nyilvántartásokból történő adatszolgáltatás illetékét, illetve díját,
amelynek következtében hitelezőjévé is válik az adósnak, ami összeférhetetlenségi helyzetet
eredményez. Az adós vagyonának a felszámolási eljárásban történő eredményes és teljes körű
felkutatása közérdek és hitelezővédelmi érdek, ezért a felszámoló megkeresésére ingyenesen
kötelesek a megkeresett szervek a rendelkezésükre álló adatokat szolgáltatni. A módosítás az
adatszolgáltatás határidejét is megszabja, annak érdekében, hogy a csődvagyonra vonatkozó
információk az eljárás lefolytatásához rendelkezésre álljanak.
A TAKARNET rendszerből az adós ingatlanainak helyrajzi számára vonatkozó adatot
ingyenesen kapja meg a felszámoló.
Azoknak a pénzügyi szervezetek a listáját és elérhetőségét, akik belföldön működnek, a
pénzügyi szervezetek felügyeletét ellátó hatóság eljuttatja a bíróságok részére annak érdekében,
hogy elősegítse a felszámolók vagyonkutatási feladatát.
15.	§
(Cstv. 31. § (1) bekezdés módosítása)
A Cstv. 31. § (1) bekezdésének módosítása összefügg a 4. § tervezett új (4a) bekezdésével: A
Cstv. 31. §-ában az adós volt vezetőjének feladatai közé tartozik az is, hogy külön kimutatást
adjon azokról a vagyoni elemekről, amelyek a 4. § értelmében nem tartoznak a csődvagyonba, és
köteles ezeket a felszámoló szervezetnek átadni. A felszámoló szervezet feladata, hogy a
csődvagyon részét nem képező vagyoni elemeket kiadja a külön jogszabály alapján jogosult
részére (lsd. ezzel összefüggésben a Cstv. 38. §-ának kiegészítését).
Az adós volt vezetőjének a felszámolás elrendelésétől számított három munkanapon belül
44
értesítenie kell azokat, akiknek az adós vagyontárgyán
A volt vezető tisztségviselőnek tájékoztatást kell adnia a felszámoló részére a Cstv. 26. § (5)
bekezdése alapján céltartalékként elkülönített pénzeszközökről, amely céltartaléknak a
legszükségesebb felszámolási költségek céljára történő rendelkezésre tartását a Cstv.26. § (5)-(6)
bekezdés előírja az adós vezetője számára.
16.	§
Cstv. 33. § új (5) bekezdése: Amennyiben az adós vezetője nem értesíti a felszámolás
elrendeléséről a zálogjoggal, végrehajtási joggal, illetve óvadékkal rendelkező jogosultakat,
akkor ezt a felszámolónak kell teljesítenie.
17.	§
A Cstv. 33/A. § szerinti keresetek a jogalkalmazásban sok problémát okoztak, ezért a
joggyakorlat egységessé tétele és a jogalkotói szándék egyértelművé tétele érdekében a
szabályozást át kellett tekinteni, és olyan megoldást kellett kidolgozni, amely eljárásjogi
szempontból is jól értelmezhető. A Cstv. 33/A. §-ban továbbá egyes bekezdések sorrendjét
célszerű megváltoztatni annak érdekében, hogy a § felépítése érthetőbb és logikusabb legyen.
Az (1) bekezdésben pontosításra került, hogy az adós volt vezetője ellen indítható megállapítási
keresetnek mi a tárgya. A megállapítási keresetben azt kell tisztázni, hogy az adós volt vezetője a
jogi személy fizetésképtelenségét fenyegető helyzetének bekövetkezését követően figyelembe
vette-e a hitelezők összességének érdekeit, azaz azt, hogy az adós elleni hitelezői követelések
fedezete ne csökkenjen. Ha nem vette figyelembe, ennek a ténynek akkor van jelentősége, ha
ennek eredményeképpen az adós jogi személy vagyona csökkent, vagy ha a más olyan
körülményt idézett elő, hogy a hitelezők teljes mértékben történő kifizetése meghiúsulhat.
A környezeti kárveszély okozásával, illetve a kármentesítés elmulasztásával kapcsolatban a
környezetvédelmi jogszabályokra történik utalás, ezek határozzák meg ugyanis azokat a részletes
kötelezettségeket, amelyek megszegése megalapozhatja a hitelezők felé fennálló polgári jogi
felelősséget azon okból, hogy a kárelhárítási költségek és a kár bekövetkezte miatt a vagyon
értékének csökkenése a hitelezők követeléseinek kifizetését meghiúsítja a felszámolási
eljárásban.
A (2) és a (3) bekezdésbe kerültek át az értelmező rendelkezések az adós jogi személy
vezetőjére, valamint a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet meghatározására vonatkozóan.
A (4) bekezdés pontosítja a megállapítási perben felhozható kimentési okokat. Új szabály, hogy a
vezető kimentheti magát annak bizonyításával, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet
bekövetkeztét követően nem vállalt az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti
kockázatot. Mentesül továbbá abban az az esetben is, ha azt bizonyítja, hogy az adott helyzetben
az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői
45
veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá az adós gazdálkodó szerve intézkedéseinek
kezdeményezése érdekében.
Az (5) bekezdésbe került át azon jogkövetkezmény megállapítása, ha az adós volt vezetője oly
módon nehezítette meg a vele üzleti kapcsolatba kerülők számára az adós való pénzügyi
helyzetének megismerését, hogy nem vagy nem megfelelően tett eleget a számviteli
kötelezettségeinek, vagy a felszámolás elrendelését követően nem teljesítette a teljes körű
vagyonleltár készítési, illetve vagyon- és iratátadási kötelezettségét a felszámoló részére. Ebben
az esetben nem tényállási elem a vagyoncsökkenés, illetve a vezető mulasztása és a
vagyoncsökkenés közötti okozati összefüggés. Ezt azt jelenti, hogy a hitelezőnek (vagy a
felszámolónak) elegendő a vezetőt terhelő mulasztást bizonyítania. Ez alól ugyan a vezető
kimentheti magát, de az (5) bekezdésben a bizonyítási teher is megfordul. Ennek megfelelően a
vezetőnek az őt terhelő felelősség alóli kimentéshez azt kell bizonyítania, hogy vezetői
tisztségének időtartama alatt nem következett be fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet, vagy
ha ilyen körülmény fennállt, a vezetési feladatai ellátása során a hitelezők érdekeit is figyelembe
vette.
(6)	és (8) bekezdés: Annak érdekében, hogy minden érdekelt hitelező bekapcsolódhasson a
folyamatban lévő megállapítási perekbe, a bíróság a keresetindításról értesíti a felszámolót, a
felszámolónak pedig értesítenie kell a hitelezőket.
(7)	bekezdés módosítása: Ugyanazon vezetői magatartás elbírálására nem célszerű külön-külön
pereket indítani, ezért ha már jogerős ítéletet hoztak a megállapítási perben, vagy az elsőfokú
eljárásban már berekesztették a tárgyalást, ugyanazon ténybeli alapon, ugyanazon vezető ellen
már nem indítható megállapítási kereset.
(9)	bekezdés: A biztosítéknyújtás elrendelése esetén annak formája kizárólag bírósági letétbe
helyezett pénzösszeg lehet, tekintettel arra, hogy más esetekben a vagyoni biztosíték
végrehajtása, illetve későbbi felosztása nehézségekbe ütközhet. A biztosítéknyújtás tárgyában
hozott végzést külön is meg lehet fellebbezni.
(10)	bekezdés: Joghézagot pótló rendelkezés, hogyan történik a vagyoni biztosíték visszautalása,
ha a megállapítási kereseteket a bíróság jogerősen elutasította.
(11)	és (12) bekezdés: A módosítás értelmében a felszámolási eljárás lezárása előtt nem lehet
marasztalási keresetet indítani, és a most hatályos (7) bekezdés elhagyásra kerül, mert a
gyakorlatban megoldhatatlan vagy súlyosan méltánytalan helyzetet eredményez a későbbi
igényérvényesítők számára.
A felszámolás jogerős lezárását követően indítható marasztalási keresetek tárgyát összhangba
kell hozni az (1) bekezdés szerinti keresetekkel. Nyilvánvaló ugyanis - és ezt követte a bírósági
gyakorlat is - hogy az adós vezetőjét csak az általa okozott vagyoni hátrány mértékéig lehet
46
kötelezni arra, hogy álljon helyt a felszámolási eljárásban meg nem térült követelések
megfizetéséért.
A keresetindításra nyitva álló jogvesztő határidőt 60 napról 90 napra növeli meg a módosítás, a
hitelezői igényérvényesítések megkönnyítése érdekében.
(13)	bekezdés: A marasztalási keresetekben a hitelezői követelések kielégítésének módját
pontosítja, továbbá a vagyoni biztosíték felosztásáról is rendelkezik.
(14)	bekezdés: A Cstv. és a külön törvényekben a vezető tisztségviselők ugyanazon
magatartásával összefüggő deliktuális felelősségi szabályok között meg kell teremteni az
összhangot azokra az esetekre, ha a vezető irányítása alatt álló jogi személy felszámolási
eljárással szűnik meg jogutód nélkül.
18.	§
A Cstv. 36. §-ának a beszámítási jog korlátozásával összefüggő esetkörei kiegészítésre kerülnek
az új Ptk. szerinti teljesítésátvállalásra, továbbá az adós tartozásainak elvállalására vonatkozó
jognyilatkozatokkal. A kiegészítés az esetleges visszaélések megelőzését szolgálja.
19.	§
(Cstv. 38. § módosítása)
A Cstv. 38. § (4) bekezdése kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy ha a szerződésen alapuló
elővásárlási jogával nem él a jogosult a felszámolási eljárás során foganatosított értékesítéskor,
akkor ez a joga megszűnik.
Cstv. 38. § új (5a) bekezdés: Ha a fiduciárius hitelbiztosíték kikötését bejegyezték a
hitelbiztosítéki nyilvántartásba - vagy az ingatlanra biztosítéki céllal kikötött vételi jogot az
ingatlan-nyilvántartásba -, az ilyen biztosítékkal rendelkező hitelező a zálogjogosultakra
irányadó szabályok szerint kap kielégítést a felszámolási eljárásban.
A Cstv. 38. §-a kiegészül egy új (7) bekezdéssel, amely kimondja, hogy a felszámoló az adós
iratanyagának rendezésével, kezelésével, tárolásával és elhelyezésével, valamint a
vagyontárgyak őrzésével, állagmegóvásával kapcsolatos szolgáltatások igénybevétele érdekében
milyen szempontok szerint köteles kiválasztani az összességében gazdaságilag legelőnyösebb
ajánlatot tevő szolgáltatót. A felszámoló, a felszámolóbiztos, illetve ezek közeli hozzátartozói
többségi részesedésével működő vállalkozások számára nem lehet ilyen megbízásokat adni. A
szolgáltató igénybevételére és vele kötendő szerződés tartalmának kialakítására vonatkozó
szempontrendszert a felszámoló dokumentálni köteles. Ez a szabály a felszámoló által kötött
szerződéskötések átláthatóságát szolgálja.
A Cstv. 38. § (új (8) bekezdése összefügg a Cstv. 4. és a 31. §-ának kiegészítésével. A
47
csődvagyonba nem tartozó azon eszközöket, amelyeket az adós gazdálkodó szervezet vezetője
ilyen megjelöléssel adott át a felszámoló részére, a felszámoló 30 napon belül köteles kiadni a
külön jogszabály szerinti jogosultnak.
20.	§
(Cstv. 40. § módosítása)
A fedezetelvonó szerződések felszámoló vagy hitelező általi megtámadásának esetkörei
kiegészítést igényelnek egyes hitelbiztosítékokkal összefüggésben.
21.	§
(Cstv. 46. § módosítása)
A Cstv. 46. § (4a) bekezdésében szabályozni kell azt az esetet is, ha a felszámolás alatt álló
vállalkozásnál nem választanak hitelezői választmányt vagy hitelezői képviselőt. Ebben az
esetben a hitelezők követelésarányosan számított többségének döntése irányadó az ott említett
szerződések megkötésére.
A Cstv. 46. § (6) bekezdése kiegészül azzal, hogy a felszámoló a hitelezői igénybejelentéseket
köteles írásban visszaigazolni a hitelezők számára. A módosítás a hitelezői érdekeket szolgálja és
joggyakorlásukat segíti elő.
22.	§
(Cstv. 49/A. § módosítása)
A Cstv. 49/A. § már most is tartalmazza, hogy a zálogtárgy sikertelen pályázati értékesítéseit
követően a zálogjogosult megvásárolhatja a zálogtárgyat. Hiányzott azonban az a szabály,
hogyan kell ilyenkor a zálogjogosulttal elszámolni, erre tekintettel kerül a 49/A. § kiegészítésre.
A Cstv. 49/A. § (1) bekezdés módosítása értelmében a felszámolási pályázati értékesítéskor
alkalmazandó minimálárat kötelező közzétenni a pályázati értékesítési hirdetményben. A
minimálár meghatározásának szabályait kormányrendelet tartalmazza.
23.	§
(Cstv. 49/B. § módosítása)
A Cstv. 49/B. § már most is tartalmazza, hogy a zálogtárgy sikertelen árveréses formában történő
értékesítéseit követően a zálogjogosult megvásárolhatja a zálogtárgyat. Hiányzott azonban az a
szabály, hogyan kell ilyenkor a zálogjogosulttal elszámolni, erre tekintettel kerül a 49/B. §
kiegészítésre.
A Cstv. 49/B. § (1) bekezdés módosítása értelmében a felszámolási árverés hirdetményben
48
minimálárat kötelező közzétenni az árverési hirdetményben. A minimálár meghatározásának
szabályait kormányrendelet tartalmazza.
24.	§
(Cstv. 49/D. § módosítása)
A 49/D. § most hatályos szöveg a gyakorlatban sok értelmezési problémát keletkeztetett, ezért a
módosítás a szabályozást egyszerűbbé és áttekinthetőbbé teszi.
Az (1) bekezdésben felsorolásra kerül, hogy milyen jogcímeken lehet a zálogjogosultat megillető
vételárból a zálogtárggyal összefüggő költségeket levonni. A levonások azt célozzák, hogy a
zálogjogosult viselje a zálogtárgyhoz kapcsolódó ráfordításokat, továbbá a minimum felszámolói
díjak finanszírozása érdekében a központi költségvetési megillető hányad is valorizálásra
kerüljön. Az is pontosításra kerül, hogy a zálogértékesítés esetén a felszámolói díjelőlegre eső
áfát is elszámolhatja a felszámoló.
Hiányzott a Cstv. 49/D. §-ából olyan elszámolási szabály, amelyet akkor kell alkalmazni, ha a
zálogjogosult maga is részt vesz árverezőként vagy pályázóként az értékesítési eljárásban, és
mint nyertes licitáló, ő jogosult megvásárolni a zálogtárgyat. Erre tekintettel egészül ki a Cstv.
49/D. §-a új (8)-(9) bekezdéssel.
A Cstv. 49/A. § új (2a) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a felszámolási eljárás során az olyan
követelésen alapított zálogjogot is létrejöttnek kell tekinteni, amely követelés a felszámolás
kezdő időpontja előtti jogviszonyból származik, de csak az említett időpontot követően
keletkezett, vagyis csak e későbbi időpontban válhatott a felszámolást megelőzően alapított
zálogjog tárgyává. Ennek következtében a felszámolási eljárás megindulása után keletkező
követelést is olyan zálogtárgynak kell tekinteni, amelyre a Cstv. 49/D. § (1) bekezdésében írt
általános szabályok az irányadóak. Ezzel a Javaslat egyértelművé teszi, hogy a felszámolás
megindulása előtt a jövőbeli követeléseken alapított zálogjog az adóst megillető azokra a
követelésekre is kiterjed, amelyek a felszámolási eljárás megindulása után keletkeztek, illetve
folytak be az adóshoz.
A Cstv. 49/D. §-ának (3) bekezdését érintő módosítást az önálló zálogjog intézményének
újraszabályozása tette szükségessé. A módosítás azt célozza, hogy a zálogjoggal biztosított
követelésekkel azonos elbírálás alá essen az önálló zálogjog is, amely a követelésre nem
közvetlenül, hanem a biztosítéki szerződésben meghatározott biztosítéki célnak megfelelően
nyújt fedezetet. Önálló zálogjog alapítása esetén ugyanis a biztosítéki szerződésben kell -
egyebek között - azt a követelést is meghatározni, amelyre biztosítékként az önálló zálogjog
szolgál. Az önálló zálogjog alapján tehát a biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelés az
a követelés, amelyet ebben az esetben a biztosított követeléssel azonosan kell megítélni a Cstv.
hivatkozott szabályának alkalmazása során.
25.	§
49
(Cstv. 49/E. § módosítása)
Elektronikus árverés esetén felesleges a második árverési forduló meghirdetése, tekintettel arra,
hogy az árverseny alapján az egyfordulós elektronikus licitálás is biztosítja az árversenyt a
felszámolási elektronikus értékesítési szabályok szerint. Erre tekintettel a második értékesítési
fordulóra vonatkozó rendelkezés elhagyásra kerül a Cstv. 49/E. § (2) bekezdéséből.
26.	§
(Cstv. 51. § módosítása)
A Cstv. 51. § (1) bekezdés módosításához: A felszámolási eljárásokban is indokolatlanul rövid a
felszámoló mulasztása vagy jogszabálysértése esetén a kifogás benyújtására nyitva álló határidő,
a módosítás ezt 8 napról 15 napra emeli.
A jogalkalmazás egységesítése érdekében egyértelmű szabály szükséges arra vonatkozóan, hogy
a kifogást kivel szemben kell benyújtani.
Ha a kifogást a bíróság megalapozottnak találja, de a felszámoló nem járt el felróhatóan, a
kifogásolást elbíráló határozatban a bíróság mentesíti a felszámolót azon költségek viselése alól,
amely költségek a kifogást benyújtó félnél merültek fel. Ezekben az esetekben a kifogást
benyújtó fél költségeit a felszámoló a felszámolási költségek között elszámolva fizetheti ki.
A Cstv. 51. § (4) bekezdése kiegészül a kifogást elbíráló bírósági végzés ellen benyújtott
fellebbezés elbírálására vonatkozó határidővel, továbbá azzal, hogy külön is meg lehet
fellebbezni a végzésnek azt a részét, amely megengedi vagy elutasítja a felszámoló arra
vonatkozó kérelmét, hogy a kifogásnak helyt adó végzésben őt terhelő költségeket kifizethesse
az adós vagyonából, felszámolási költségként.
27.	§
(Cstv. új 51/A. §)
A felszámoló szervezet többszöri bírságolása a felszámolók névjegyzékéből történő törlést,
illetve más jogkövetkezményt vonhat maga után, ezért ezeket ezért a bíróságnak meg kell
küldenie a felszámoló szervezetet nyilvántartó hatóságnak.
28.	§
(Cstv. 52. § (2) bekezdés módosítása)
A Cstv. 52. § (2) bekezdésében a gyakorlati tapasztalatokat figyelembe véve kell meghatározni,
hogy a folyamatban lévő perek miatt milyen esetekben nem időszerű a felszámolási zárómérleg
elkészítése.
29. §
50
(Cstv. 54. § új (2) bekezdése)
A felszámoló szervezet ellen indított kártérítési keresetekre vonatkozóan állapítja meg a
kizárólagos illetékességi szabályt.
30.	§
A Cstv. 56. § (1) bekezdése a hitelezői joggyakorlásának elősegítése érdekében kimondja, hogy a
felszámoló köteles a felszámolási zárómérleghez kapcsolódó szöveges jelentést is megküldeni a
hitelezőknek.
A Cstv. 56. § (3) bekezdésének kiegészítése joghézag megszüntetését célozza. A jelenlegi
bírósági gyakorlat alapulvételével a módosítás rendezi, hogy a zálogtárgy értékesítésének
elmaradása esetén hogyan kell a hitelezői igényeket rendezni a felszámolási zárómérlegben és
vagyonfelosztási javaslatban:
31.	§
(Cstv. 57. § (1) és (2) bekezdés módosítása)
A Cstv. 57. (1) bekezdés b) pontjának módosítása azért vált szükségessé, mert a Cstv. 49/D. § (2)
bekezdése módosult. A módosítás rendezi, hogy a 49/D. § (1) bekezdése szerint a zálogtárgy
értékesítéskor a zálogjogosultnak járó összegből elkülönített tartalékot a felszámolási eljárás
végén kell felhasználni a zálogjogosult számára, a korábban még ki nem egyenlített
követeléseire.
A Cstv. 57. § (2) bekezdésben a felszámolási költségek között a munkavállalók
munkaviszonyának megszüntetésével összefüggésben a munkáltatót terhelő fizetési
kötelezettségeket indokolt azonosan kezelni, függetlenül attól, hogy a jogviszony megszüntetése
szabályszerűen vagy jogellenesen történt.
A Cstv. 57. § (2) bekezdésében továbbá egyértelművé kell tenni, hogy a felszámoló számára a
49/D. § (1) bekezdése, valamint az 50. § (6) bekezdés alapján kifizetett díjelőleget is
felszámolási költségként kell elszámolni.
A Cstv. 57. § (2) bekezdése a Cstv. 51. §-ának módosításával összefüggésben kiegészül azzal,
hogy a felszámoló felszámolási költségként veheti fel és számolhatja el azokat a kiadásait,
amelyek megfizetése alól a bíróság - az 51. § (3a) bekezdése szerinti körülményekre tekintettel -
mentesítette.
32.	§
(Cstv. 60. § új (6a) bekezdés)
A Cstv. 60. §-a kiegészül a felszámolási eljárást befejező végzés ellen benyújtott fellebbezés
51
elbírálásának határidejével.
33. §
(Cstv. 63. § (2) bekezdésének módosítása)
A módosítás az eljáró bíróság hatáskörére és illetékességére történő utalás tekintetében, továbbá
annak érdekében szükséges, hogy a bekezdés tegye egyértelművé, hogy a bírósághoz nem
megállapítási, hanem marasztalás iránti keresetet kell benyújtani, továbbá ha a keresetindítás
sikeres, akkor a keresetet indító hitelező - felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de a
felszámolási eljárásban ki nem elégített - követelésének megfizetésére kötelezi a bíróság a
minősített többségi befolyással rendelkező tagot.
34.	§
(Cstv. 63/A. § módosítása)
A Cstv. 63/A. §-a az eljáró bíróság hatáskörére és illetékességére történő utalással egészül ki,
továbbá szövegpontosítások is szükségesek. A felszámoló keresetindítási jogának ezekben az
esetekben nincs értelme, mert a kereseti kérelem tárgya nem az adós csődvagyonával függ össze,
a pernyertesség esetén a volt tag korlátlan felelősségének megállapítására irányul. Erre
tekintettel a felszámoló keresetindítási joga elhagyásra kerül a bekezdés szövegéből.
35.	§
(Cstv. 63/B. § módosítása)
A Cstv. 63/B. § (6) bekezdésének módosítása összefügg a Cstv.-nek a jelen törvénymódosítás
által beiktatásra kerülő 27. § új (1a) bekezdésével. Ha ugyanis a felszámolást kezdeményező
hitelezőnek az eljárás kezdeményezésével kapcsolatban felmerült költségei a 21. § új (1a)
bekezdés szerinti döntést követően megtérültek, akkor okafogyottá válik ugyanezen költségek
megtérítésére kötelezni a felszámolt gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőjét. A cstv. 63/B.
(6)	bekezdés c) pontjában a felszámoló is kérheti a díjkülönbözet megtérítését, tekintettel arra,
hogy a központi költségvetésből összesen 150 000 Ft minimumdíjra jogosult, de az
egyszerűsített felszámolási eljárásokban 300 000 Ft a minimumdíja.
A Cstv. 63/B. § (3) bekezdésében törvényi szinten is kimondásra kerül, hogy ha az adósnak az
egyszerűsített felszámolási időszakában nem olt sem bevétele, sem kiadása, akkor a
felszámolónak nem kell közbenső mérleget készítenie.
A Cstv. 63/B. § (7) bekezdésében egyértelművé válik, hogy mivel a Fővárosi Törvényszék a
központi költségvetés javára hajt be követelést, a végrehajtási költséget is a központi
költségvetés fizeti meg az adóhatóságnak, ha az az adós volt vezetőjétől sem térülne meg.
36.	§
52
(Cstv. 66. § módosítása)
A Cstv. 66. § (2a) bekezdésének kiegészítése a következők miatt indokolt:
Ha az adós felszámolását a hitelező kérte, de a bíróság azt nem rendelte el, a hitelező köteles lesz
az ideiglenes vagyonfelügyelő eljárásával összefüggő költséget a polgári jogi felelősségi
szabályok szerint megtéríteni.
Ha több felszámolási kérelmet nyújtottak be, csak egyszer kell az ideiglenes vagyonfelügyelő
kirendelése iránt intézkedni és az ezzel összefüggő költségeket az állammal megelőlegeztetni.
Az eljárás egyszerűsítése érdekében az ideiglenes vagyonfelügyelő díjának a központi
költségvetésből történő megelőlegezését az eljáró bíróság kezdeményezi.
A Cstv. 66. § (4) bekezdésében az állami felszámolóra vonatkozó kizárási okok pontosításra
kerülnek.
A Cstv. 66. § új (6a) bekezdése egyértelművé teszi, hogy az állami felszámoló szervezetnek és
azok foglalkoztatottjainak meg kell felelniük azoknak a jogszabályi feltételeknek, mint amit a
felszámolói névjegyzékbe vett felszámolóknak is teljesíteniük kell.
37.	§
A Cstv. új 83/R. §-ában az átmeneti rendelkezések szerint a már folyamatban lévő eljárásokban a
módosuló rendelkezéseket értelemszerűen a törvénymódosítás hatályba lépését követően megtett
eljárási cselekményekre már alkalmazni kell. A nem eljárási cselekményeket szabályozó
módosításoknak pedig akkor van relevanciája, ha a módosítással érintett tény vagy körülmény a
módosítás hatálybalépését követően következik be.
Sajátos átmeneti szabályok kerülnek megalkotásra a Cstv. 4/B. §-ával, 12. § (3) bekezdésével,
29-30. §-ával, 31. § (1) bekezdés h) pontjával, 33/A. §-ával, 36. § (1) bekezdésével, 38. § (5a)-
(5b) bekezdésével, 40. §-ával, 48, § (2) bekezdésével, 49. § (6) bekezdésével, 49/A. § (5)
bekezdésével, 49/B. § (7) bekezdésével, 49/D. § (3) bekezdésével, 49/D. §-ával, 57. § (1)
bekezdés b) pontjával összefüggő módosításokra. Ezeknek az indoka, az, hogy a módosítások
kihatnak az eljárás kezdetétől érvényesítendő hitelezői jogokra vagy már az eljárások
megindításakor alkalmazandó intézkedéseket mondanak ki.
A felszámolási eljárásban az elővásárlási jog érvényesítésére vonatkozó szabályokat a módosítás
hatályba lépését követően elrendelt felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.
Az újraszabályozott Cstv. 33/A. § rendelkezéseit a törvénymódosítás hatálybalépését követően
kezdeményezett megállapítási és az azokat követő keresetekben lehet először alkalmazni. A már
folyamatban lévő pereket tehát még a régi szabályok szerint kell végigvinni.
53
A felszámoló szervezeteknek a törvénymódosítás által nyilvántartani rendelt adataikat 2017.
október 1-jéig kell bejelenteniük a hatóságnak.
38.	§
Jogharmonizációs rendelkezést tartalmaz, továbbá tájékoztatást tartalmaz arról, hogy a belső
piaci szolgáltatási irányelv 15. § (7) bekezdésében előírt notifikáció megtörtént.
39.	§
Cstv. 15. § (3) bekezdés és 51. § (1) bekezdés módosítása: A csődeljárásban a vagyonfelügyelő,
felszámolási eljárásban pedig a felszámoló jogszabálysértő, illetve a felek érdekeit sértő
intézkedése miatt benyújtható kifogás előterjesztésének határidejét indokolt meghosszabbítani,
mert a gyakorlati tapasztalatok alapján sok kifogás a benyújtás elkésettsége miatt kerül
elutasításra. Csődeljárásban a kifogás elbírálására vonatkozó határidő 5 munkanapról 8
munkanapra változna.
Cstv. 27/A. § (4) bekezdés módosítása: A felszámoló szervezet és a felszámolóbiztos nem lehet
az adós olyan bizalmi vagyonkezelője sem, aki nem üzletszerűen látja el a bizalmi
vagyonkezelői tevékenységet. (Az üzletszerűen bizalmi vagyonkezelői tevékenységre vonatkozó
összeférhetetlenséget nem szükséges kimondani, tekintettel arra hogy ez már következik a
bizalmi vagyonkezelésről szóló törvényből.)
Cstv. 27/A. § (5) bekezdés módosítása: A gyakorlati tapasztalatok alapján indokoltnak
mutatkozik a felszámoló szervezet számára a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi, illetve
kizárási ok bejelentésére vonatkozó határidőt ésszerűen meghosszabbítani, a jelenlegi 2
munkanap helyett 5 munkanap lenne az erre vonatkozó határidő. A határidő meghosszabbítása
azért szükséges, mert az összeférhetetlenségi okok tekintetében esetenként szükséges a
felszámoló szervezet tagjainak, vezető tisztségviselőinek nyilatkoztatása is, amelynek időigénye
van.
Cstv. 27/C. § (1a) bekezdés módosítása: terminológiai pontosítás.
A gyakorlati tapasztalatok alapján Cstv. 40. § (1) és (5) bekezdésében az adós szerződéseinek a
felszámoló által megtámadására irányadó határidőt indokolt 120 napra növelni annak érdekében,
hogy a felszámoló a keresetindításhoz szükséges bizonyítékokat össze tudja gyűjteni. A Cstv. 40.
§ (1) bekezdés b) pontja alapján a megtámadható szerződésekre vonatkozó időszak 2 év helyett 3
év lesz.
A Cstv. 38. § (1) bekezdésében pontosításként megjelenik, hogy nemcsak az ingatlanra
bejegyzett végrehajtási jog szűnik meg, hanem az a végrehajtási jog is, amit korábban más
hatósági vagy bírósági nyilvántartásba bejegyeztek.
A Cstv. 46. § (7) bekezdés módosításához: A felszámolási ügyben a hitelezői regisztrációs díjak
54
befizetésére vonatkozóan a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatala által nyújtott félévenkénti
adatszolgáltatásokat indokolt a felszámoló megkereséséhez kötni. Ha a felszámoló a megkeresést
elektronikus úton nyújthatja be, akkor az adatszolgáltatást is elektronikus úton kapja.
A Cstv. 48. § (2) bekezdés, 49. § (6) bekezdés, 49/C. § (3) bekezdés, 67. § (9g) bekezdés,
valamint 70. § (7) bekezdés módosításához: Az esetleges visszaélések elkerülése érdekében a
felszámolási eljárás során a vagyonértékesítésről azokat az elővásárlási joggal rendelkezőket kell
értesítenie a felszámolónak, akik elővásárlási joga a felszámolás elrendelésekor közhiteles
nyilvántartásba van bejegyezve vagy az elővásárlási jog jogszabályon alapul.
Cstv. 49. § (1) bekezdéséhez: A gyorsan romló termék értékesítését az állagromlásból eredő
értékvesztés miatt soron kívül, de nyilvános értékesítési formában kell elvégezni,
A Cstv. 49/A. § (4) bekezdés módosításához: Az értékesítési pályázatok esetében a 10 % vagy
annál kevesebb különbséget tartalmazó ajánlatokat egy második fordulóban, az ún. ártárgyaláson
az ár szempontjából még egyszer meg kell versenyeztetni. Az ártárgyaláson való részvétel
kötelező, de az ajánlattevő nem köteles magasabb árajánlatot tenni. Az a pályázó, aki viszont az
ártárgyaláson nem vesz részt vagy az ártárgyaláson visszalép a korábbi ajánlatától, elveszti az
ajánlati biztosítékot. A jogszabálymódosítás az esetleges visszaélések elkerülését szolgálja.
A Cstv. 49/B. (4) bekezdésében nemcsak ingatlan árverezése esetén lesz kötelező az előleg
megfizetése az ajánlattevő részéről, hanem minden vagyontárgy árverezésekor.
A módosítás a Cstv. 50. § (1) bekezdésében előírja, hogy a közbenső mérleghez csatolni kell a
hitelezői követelések listáját is.
A Cstv. 50. § (5) bekezdés módosításához: A hitelezői joggyakorlás elősegítése érdekében a
felszámoló köteles a felszámolási közbenső mérleghez kapcsolódó szöveges jelentést is
megküldeni a hitelezőknek.
A Cstv. 50. § (6) bekezdés módosításához:
-	A zálogértékesítés esetén a felszámolónak járó díjelőleget és kifizetésének szabályait a 49/D. §
tartalmazza, ezekre az eltérő szabályokra célszerű utalni az 50. § (6) bekezdésben.
A módosítás ezen kívül egyértelművé teszi, hogy a közbenső mérleg jóváhagyását követően a
felszámoló részére kifizetett összeg a felszámolói díj előlege.
-	A Cstv. 50. § (6) bekezdésének módosítása egyértelművé teszi, hogy a felszámolót megillető
díjelőleg kifizetésére vonatkozóan a 49/D. § (1) és (2) bekezdés sajátos eljárásrendet tartalmaz.
Az 50. § (6) bekezdésében továbbá indokolt egyértelműen kimondani, hogy a felszámolónak
kiutalt pénzösszeg rendeltetése felszámolói díjelőleg.
55
A Cstv. 52. § (3) bekezdésében a felszámolási zárómérlegben hitelezőnkénti bontásban kell
feltüntetni a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett, de ki nem egyenlített tartozásokat.
A Cstv. 57. § (1) bekezdés c) és d) pontjának módosításában a kártérítési követelésekkel kerül
egy sorba az adóstól sérelemdíj jogcímén követelt összeg.
A Cstv. 63/B. § (2) bekezdése kiegészül azzal, hogy a bíróságnak milyen határidőn belül kell
elbírálnia az említett bekezdés alapján benyújtott kifogást.
A Cstv. 65. § (3) bekezdésének módosítása: közérdek fűződik ahhoz, hogy a jelentős projektek
elmaradása esetén is stratégiailag kiemeltté lehessen nyilvánítani azt a vállalkozást, aki ilyenre
kötelezettséget vállalt, de a projekt meghiúsult.
A Cstv. 66. § (6b) bekezdésében a felszámolóbiztos bírságolásának összeghatára valorizálásra
kerül.
A Cstv. 67. § (8) bekezdésében a felszámolási zárómérleg elkészítésére vonatkozó határidő
azokban az esetekben is meghosszabbodik, ha a Cstv. 40. §-a szerinti perek még folyamatban
vannak.
A Cstv. 67. § (9h) bekezdésének módosítása a 67. § (9e) bekezdéssel való összhangot teremti
meg.
A Cstv. 69. § (7) bekezdésének módosításában a rendkívüli moratórium megszüntetése tárgyában
hozott bírósági döntés ellen benyújtott fellebbezés elbírálására vonatkozó határidő kerül
kimondásra.
40.	§
(Hatályon kívül helyező rendelkezések)
A Cstv. 6. § (7) bekezdés k) pont hatályon kívül helyezéséhez: A bírák ügyterhének csökkentése
érdekében bírósági titkár önállóan is meghozhatja a bírságot kiszabó határozatokat a
csődeljárásban és a felszámolási eljárásban.
A Cstv. 27/A. § (1) bekezdés, valamint a Cstv. 66. § (6) bekezdés módosításához: Célszerű egy
helyen kimondani a Cstv-ben, hogy a felszámoló szervezetekről vezetett közhiteles hatósági
nyilvántartások (felszámolók névjegyzéke, a felszámolók névjegyzékébe nem került, de
tevékenységük folytatására még jogosult felszámoló szervezetek nyilvántartása, az állami
felszámoló szervezetekről vezetett hatósági nyilvántartás) adatai közérdekből nyilvános adatok.
A törvénytervezet ennek érdekében egészíti ki a 27/C. §-át egy új (4a) bekezdéssel. Ezzel
egyidejűleg azonban feleslegessé válik a Cstv. 27/A. § (1) bekezdésében, valamint 66. § (6)
bekezdésében az adatok nyilvánosságára utaló szabály, ezért hatályon kívül lehet helyezni.
56
A Cstv. 31. § (1) bekezdés d) pontjában a jogszabályi hivatkozás pontosítása történik, tekintettel
arra, hogy a volt vezető tisztségviselőnek a felszámolót tájékoztatnia kell minden olyan
ügyletről, amely a 40. § (1) bekezdése szerinti keresetindítást alapozhat meg.
A Cstv. 66. §-ából az adatok nyilvánosságára utalás a duplikált szabályozás érdekében kerül
elhagyásra (Lsd. a Cstv. 27/C. § új (4a) bekezdését)
A Cstv. 47. § (2) bekezdése meghaladottá vált, ezért hatályon kívül helyezhető
41.	§
Az illetéktörvény 43. § (8) bekezdése kiegészül arra tekintettel, hogy a jogorvoslati illeték
visszatérítésre kerülhessen, ha a kifogásnak a másodfokú bíróság helyt adott.
Az illetéktörvény 62. § (1) bekezdés v) pontjában pontosan megjelölésre kerülnek az
illetékfeljegyzési joggal érintett perek (lsd. a 2016. évi CXXV. törvény 127. §-ához fűzött
indokolást)
42.	§
Az ingatlan-nyilvántartási igazgatási-szolgáltatási díjakat szabályozó 1996. évi LXXXV. törvény
32/E. § kiegészítése:
A módosítás értelmében a felszámolás tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése
tárgyában lefolytatott hatósági eljárás díját utólagos esedékességgel kell megfizetni. Ezt a díjat
ugyanis az adós vagyonából fizeti meg a felszámoló, felszámolási költségként. Ha az ingatlant a
felszámolási eljárás során értékesítik (ez a tipikus eset) a felszámoló a bevételből felszámolási
költségként elszámolva fizeti meg a díjat az ingatlanügyi hatóság számára. Ha a felszámolási
eljárás úgy fejeződik be, hogy az ingatlant nem értékesítik, a felszámolás tényének törlésére
irányuló kérelem benyújtásakor kell megfizetni a halasztott esedékességű díjat is.
43.	§
(A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi
képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása)
A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről
szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) 11. §-ának kiegészítése egyértelművé
teszi, hogy a fióktelep tevékenységével kapcsolatos ügyekben az anyavállalkozás ellen is
indíthatók a magyar joghatóság alapján eljárások.
Az Fkt. 11. §-ában továbbá az is egyértelművé válik, hogy a fogyasztói szerződésekkel
összefüggésben magyar bíróság eljárhat azokban az ügyekben is, amikor az eljárásokat nem
maguk a fogyasztók, hanem a fogyasztók érdekében erre feljogosított szervezetek
kezdeményezik, ide értve azokat a pereket is, amelyekben a per tárgya a fogyasztói szerződések
57
tisztességtelen szerződéses feltételei érvénytelenségének megállapítása. A törvénymódosítás
továbbá abban is eligazítást ad a joggyakorlat számára, hogy a fogyasztók érdekei miatt nem
lehet egyéb joghatósági okra hivatkozni, valamint ezekben az ügyekben a joghatósági kikötés
nem eredményezheti azt sem, hogy a belföldi fogyasztót ne Magyarországon pereljék, hanem
külföldön.
A fentiekkel összefüggésben a pénzügyi fióktelepre vonatkozó rendelkezések kiegészítésre
kerülnek annak érdekében, hogy a fióktelep működéséből származó jogvitákra, valamint a
fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítésére, illetve a fogyasztói szerződések
tisztességtelen szerződéses feltételei érvénytelenségének megállapítására irányuló perekben
érvényesülő joghatósági szabályok azokban az esetekben is alkalmazandóak legyenek, ha az
ügyletet ugyan nem a Magyarországon bejegyzett fióktelep cégneve alatt kötötték belföldön, de
az ennek a fióktelepnek a működési körében jött létre. Ezekben az esetekben is irányadók tehát a
magyar joghatóságot megalapozó szabályok annak érdekében, hogy magyar bíróságok eljárására
akkor is sor kerülhessen, ha a szerződéskötéskor a fióktelep képviselői minőségben járt el.
44.	§
A cégeljárási törvény (Ctv.) most hatályos 118/B. §-ának szövegében nem értelmezhető a
„hitelezői érdekek sérelmére” vonatkozó vélelem tartalma. Ehelyett azt kell kimondani, hogy ha
a kényszertörlési eljárást végelszámolás előzte meg, és a volt vezető tisztségviselő nem
teljesítette vagy nem megfelelően teljesítette a számviteli, adójogi kötelezettségeit vagy
megszegte a végelszámoló számára történő iratátadási kötelezettségét, akkor azt is neki kell
bizonyítania, hogy a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt nem következett be vagyonvesztés.
Ugyanez a szabály irányadó, ha a számviteli és adójogi kötelezettségeket maga a végelszámoló
nem teljesítette vagy pedig nem tett eleget a végelszámolói tisztségéből eredő, jogszabályban
meghatározott tájékoztatási feladatainak. Ez utóbbi esetben a vezető tisztségviselő csak abban az
esetben tud mentesülni, ha bizonyítja a (4) bekezdésben említett mentesülési körülményeket,
ezen felül pedig azt is, hogy a tisztsége alatt nem következett be vagyonvesztés. Ez a bizonyítási
teher azért terheli a volt vezetőt, illetve a végelszámolót, mert a szabályszerű számviteli
mérlegek és iratok hiányában külső személyek nem tudják megállapítani, hogy volt-e tényleges
vagyonvesztés, és ha igen, az miből adódott.
A Ctv. 118/B. § új (7) bekezdése a Ptk., valamint a környezetvédelmi törvényben megállapított
szerződésen kívüli kártérítési felelősségi szabály érvényesíthetősége érdekében kerül be nemcsak
a Cstv. 33/A. §-ába, hanem a Ctv. 118/B. §-ába is.
A Ctv. 118/B. §-ának módosítása ezen kívül hasonló jogi pontosításokat tartalmaz, mint amit a
jelen törvénymódosítás a Cstv. 33/A. §-ának szövegében is átvezet.
45.	§
(A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető
tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása)
58
A befektetési szolgáltatók a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló felszámoló
szervezetek vonatkozásában felmentést kapnak az értékpapírtitok megtartásának követelménye
alól, és kötelesek lesznek adatot szolgáltatni a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatóság
számára. A hatóság ugyanis hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálja, hogy a felszámoló
szervezet a jogszabályokban meghatározott, a tevékenysége folytatásához elengedhetetlenül
szükséges pénzügyi biztosítékkal folyamatosan rendelkezik-e. A felszámolók névjegyzékéről
szóló kormányrendelet értelmében ilyen pénzügyi biztosítéknak tekinthetők többek között az
értékpapírszámlán kezelt pénzügyi eszközök is, ezért szükséges etekintetben az említett
szerződések adatainak a hatósági ellenőrzés céljaira történő rendelkezésre bocsátása.
46.	§
A módosítás - az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében - lényegesen egyszerűsíti a
hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett jogosult vagy kötelezett jogutódlásának
nyilvántartásban történő átvezetését az átalakulás és az egyesülés esetében. Ebben a két esetben
a jogutód a jogelőd általános jogutódjának tekintendő, így szükségtelen előírni, hogy a
közjegyző az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a
továbbiakban: Kjnp.) 36/P. §-a szerint jogviszonyonként határozzon az alanyváltozás tárgyában.
Ezekben az esetekben elegendő olyan megoldást biztosítani, amely a közjegyző közreműködését
az iratok vizsgálatára, a fél adatainak rögzítésére, valamint - új jogintézményként - a jogelőd
bejegyzéseihez való (általános) jogutódi hozzáférési jogosultság megadására szorítja, míg a
bejegyzett jogviszonyok tekintetében a változás átvezetését a felekre hagyja. A közjegyző az
alanyváltozás nyilvántartási rögzítése és a jogutódi hozzáférési jogosultság megadása tárgyában
a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (a továbbiakban: Hbnytv.)
újonnan beiktatott 24/A. §-a szerinti eljárásban dönt.
A fél halála, valamint jogutódlással való megszűnése átalakuláson és egyesülésen kívüli egyéb
eseteiben a változás hitelbiztosítéki nyilvántartási átvezetése során továbbra is a Kjnp. 36/P. §-át
kell alkalmazni, azzal a kiegészítéssel, hogy, ha fél a kérelemhez nem csatolta a cégjegyzékbe
bejegyzett szervezet cégmásolatát, akkor azt a közjegyző köteles elektronikus úton beszerezni a
cégbíróságtól.
A módosítás az esetleges értelmezési bizonytalanságok elkerülése érdekében a rendelkezés
tartalmával összhangba hozza az alcím címét, egyértelművé téve, hogy az ott szabályozott
rendelkezés nem a jogutód személyének megállapításával kapcsolatos szabályokat rögzít, hanem
a jogutódlásra tekintettel történő hitelbiztosítéki nyilvántartásba vétel menetét határozza meg.
A fent említett módosításokra tekintettel a szükségtelenné váló szövegrészek hatályon kívül
helyezésre kerülnek a Kjnp-ből.
47.	§
(A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény módosítása)
59
A módosítás kiegészíti a hitelbiztosítéki rendszer működtetésével kapcsolatos rendelkezéseket a
közjegyző által elektronikusan kézbesíteni rendelt iratok kézbesítésének szabályaival. Ilyen
iratnak tekintendő a Hbnytv. 24/A. §-a szerinti adatváltozás nyilvántartási rögzítése és jogutódi
hozzáférési jogosultság biztosítása tárgyában hozott közjegyzői végzés.
A rendelkezés értelmében az elektronikus iratokhoz a címzett (regisztrált felhasználó) a
regisztrációjához tartozó felhasználói felületről férhet hozzá, és az irat átvételéhez az átvételi
elismervényt minősített elektronikus aláírásával és minősített időbélyegzővel történő ellátása
szükséges. Ha a címzett az elektronikus iratot annak hozzáférhetővé válásától számított nyolc
munkanapon belül elmulasztja átvenni, akkor az iratot a hozzáférhetővé válást követő nyolcadik
munkanapon a MOKK honlapján hirdetmény útján kell kézbesíteni. A rendelkezés értelmében a
kézbesítéshez fűződő joghatályok a hirdetmény közzétételét követő napon beállnak.
Meghatározásra kerülnek a MOKK honlapján közzétételre kerülő hirdetmény kötelező tartalmi
elemei, melyek közül a legfontosabb garanciáliselem, hogy a hirdetmény szövegében
tájékoztatást kell adni arról, hogy az irat a hirdetmény közzétételét követő napon kézbesítettnek
tekintendő.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) módosítása
lehetővé tette, hogy meghatározott körben (a fogyasztókkal kötött hitelmegállapodások
kivételével) érvényesen alapíthatók legyenek fiduciárius hitelbiztosítékok. Ezeknek a
hitelbiztosítékoknak a csőd- és felszámolási eljárás keretében való kezelése szükségessé tette,
hogy azok a hitelbiztosítéki nyilvántartásban is megjelenjenek, hiszen ezeket is biztosítéki célból
alapították, így elkerülhetetlen, hogy a zálogjog alapításához hasonlóan harmadik személyek
számára is megállapítható legyen e minőségük.
A bejegyzés elmulasztása e hitelbiztosítékok létrejöttét - a zálogjogtól eltérően - nem érinti
ugyan, de a mulasztónak a csőd- és felszámolási eljárásban a helyzete elnehezül, és a bejegyzés
nélküli jogügyletével nemcsak annak biztosítéki célját, de adott esetben magát a jogszerzését
sem tudja érvényre juttatni.
A módosítás ennek megfelelően kiegészíti a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezhető
hitelbiztosítéki nyilatkozatok körét azon fiduciárius jellegű hitelbiztosítéki nyilatkozatokkal,
amelyek nem lajstromozott ingóra vonatkozó tulajdonjognak, más jognak, valamint követelésnek
biztosítéki célból történő átruházására, vagy e vagyontárgyakra vonatkozó vételi jognak
biztosítéki célból történő engedésére nem fogyasztó által vállalt szerződéses kötelezettséget
tartalmaznak. A Ptk. 6:99. §-a szerint ugyanis a fogyasztó által tett ilyen tartalmú szerződéses
jognyilatkozatok változatlanul semmisnek minősülnek. Az érintett hitelbiztosítéki nyilatkozatnak
a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzése értelemszerűen annak a szerződő félnek a
kötelezettsége, amely a szerződés alapján jogot szerez, és ekként érdeke, hogy a csőd- és
felszámolási eljárásban se kerülhessen a zálogjogosultnál kedvezőtlenebb helyzetbe. E
hitelbiztosítéki nyilatkozat alapján a jogszerzés tényét és a jogot, illetve követelést átruházó,
illetve a vételi jogot engedő személyét kell a nyilvántartásba bejegyezni, lényegében ugyanazon
60
szabályok alkalmazása mellett, mint amelyek a tulajdonjog-fenntartásra irányuló eladói
nyilatkozat tekintetében is irányadóak. E nyilatkozat bejegyzése elmaradásának, illetve
elmulasztásának jogkövetkezményeit a Cstv. 38. §-t és 40. § (1) bekezdését érintő módosítások
tartalmazzák.
A Hbnytv. új 24/A. §-a szerint a jogutódlás miatti alanyváltozás hitelbiztosítéki nyilvántartási
átvezetése kétféleképpen történik: átalakulás és egyesülés esetén nem a közjegyző, hanem
maguk a felek végzik a változás jogviszonyonként történő átvezetését, így a közjegyző
közreműködése alapvetően az ehhez szükséges jogutódi hozzáférési jogosultság biztosítására
szorítkozik. A fél halála, vagy jogutódlással való megszűnése - átalakuláson és egyesülésen
kívüli -egyéb eseteiben továbbra is a Kjnp. 36/P. §-a marad irányadó, azaz a nyilvántartásba
bejegyzett jogviszonyok tekintetében változatlanul a közjegyző vezeti át a jogutódlás folytán
bekövetkezett alanyváltozást.
Átalakulás és egyesülés esetén a módosítás nyomán egyszerűsödik az átvezetés menete: akár a
jogutód, akár a bejegyzett jogosult vagy kötelezett a jogutódlás bejelentésekor a megfelelő
elektronikus adatlap kitöltése és a rendszer e célra biztosított online felületén történő továbbítása
útján jogutódi hozzáférési jogosultságot igényelhet. A kérelmezőnek a jogutódlás tényét a
törvényben meghatározott módon kell igazolnia; valamint a közjegyzői díjszabásról szóló
14/1991. (XI. 26.) IM rendeletben meghatározott összegű közjegyzői díjat a kérelem benyújtását
követő 8 napon belül, külön felhívás nélkül meg kell fizetnie. A cégjogi szabályokkal
összhangban a módosítás arról is rendelkezik, hogy, ha a cégjegyzékbe bejegyzett szervezet nem
mutatja be a közjegyző előtt a cégmásolatot, akkor azt a közjegyző köteles a cégbíróságtól
elektronikus úton beszerezni.
A kérelem egyéb hiányossága, valamint a közjegyzői díj előírt határidőn belüli megfizetésének
elmulasztása esetén a közjegyző a kérelmet indokolt végzéssel elutasítja.
A közjegyző az alanyváltozás nyilvántartásban történő rögzítése és a jogutódi hozzáférési
jogosultság megadása tárgyában végzéssel határoz. A kérelemnek helyt adó végzés esetén a
közjegyző rögzíti a jogutód adatait a rendszerben, aktiválja a jogutódként rögzített személy
hozzáférési jogosultságát a jogelőd (zálogjogosult, vagy zálogkötelezett) bejegyzéseihez,
valamint ezzel egyidejűleg a jogelőd állandó képviselője képviseleti jogosultságára vonatkozó
nyilvántartási adatot törli a rendszerből. A közjegyző végzését a jogutód, a jogelőd, illetve, a
kérelmező (ha az előbbiek egyikének sem minősül) részére elektronikus úton, a 6/A. §
alkalmazásával rendeli kézbesíteni. A kérelemnek helyt adó és a kérelmet elutasító végzés ellen a
kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek mindazok, akik részére a végzést a
törvény kézbesíteni rendeli. A közjegyző végzése elleni fellebbezésnek a végzés végrehajtására -
a rögzítésre és a hozzáférési jogosultság biztosítására - halasztó hatálya nincs. A hozzáférési
jogosultság aktiválását követően maguk a felek végezhetik el -hitelbiztosítéki nyilatkozat tétele
útján - az átalakulás, vagy egyesülés folytán bekövetkező változások hitelbiztosítéki
nyilvántartási átvezetését. Ez a megoldás a közjegyző közreműködését minimálisra csökkenti, és
61
a jogutódlás átvezetésének menete lényegesen egyszerűbbé, gördülékenyebbé és
költséghatékonyabbá válik.
A jogutódlás zálogjogosult általi átvezetéséről a zálogkötelezett, a zálogkötelezett általi
átvezetésről pedig a zálogjogosult rendszerüzenetben értesül. Bármelyik fél által végzett
átvezetés esetén a másik fél az erről való értesüléstől számított 30 napon belül tehet az átvezetés
fenntartására irányuló nyilatkozatot, e határidő elteltéig az átvezetés nem válik hatályossá. Ha a
zálogjogosult vagy zálogkötelezett az átvezetés fenntartására irányuló nyilatkozatot tett, ezzel
kapcsolatos igényét a Hbnytv. 1. § (2) bekezdése szerint bírósági úton az ellen érvényesítheti, aki
a változás nyilvántartási átvezetése érdekében a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tette.
A jogutódlás átvezetésére vonatkozó újonnan bevezetésre kerülő szabályokat megfelelően
alkalmazni kell a faktoring szerződéssel, tulajdonjog-fenntartással történő eladással, pénzügyi
lízingszerződéssel kapcsolatos nyilatkozatokra, valamint a jogszerzési nyilatkozatokra is.
48.	§
(A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
módosítása)
A pénzügyi intézmények a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló felszámoló
szervezetek vonatkozásában felmentést kapnak a banktitok megtartásának követelménye alól, és
kötelesek lesznek adatot szolgáltatni a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatóság számára. A
hatóság ugyanis hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálja, hogy a felszámoló szervezet a
jogszabályokban meghatározott, a tevékenysége folytatásához elengedhetetlenül szükséges
pénzügyi biztosítékkal folyamatosan rendelkezik-e. A felszámolók névjegyzékéről szóló
kormányrendelet értelmében ilyen pénzügyi biztosítéknak tekinthető többek között a
hitelintézetnél erre a célra lekötött pénzbeli letét, valamint a bankgarancia is, ezért szükséges
etekintetben az említett szerződések adatainak a hatósági ellenőrzés céljaira történő
rendelkezésre bocsátása.
49.	§
(A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása)
A biztosítási titok alól kivételek körét indokolt kiegészíteni a fizetésképtelenségi eljárásokban
eljáró, a bíróság által kirendelt fizetésképtelenségi szakértőkkel, akik a csődeljárásban, illetve a
felszámolási eljárásban meghatározott feladataik ellátása érdekében kérhetnek a biztosítótól,
illetve a viszontbiztosítótól olyan adatokat, amelyeket biztosítási titok véd.
A biztosítók továbbá a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló felszámoló szervezetek
vonatkozásában is felmentést kapnak a biztosítási titok megtartásának követelménye alól, és
kötelesek lesznek adatot szolgáltatni a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatóság számára. A
hatóság ugyanis hatósági ellenőrzés keretében megvizsgálja, hogy a felszámoló szervezet a
62
jogszabályokban meghatározott, a tevékenysége folytatásához elengedhetetlenül szükséges
pénzügyi biztosítékkal folyamatosan rendelkezik-e. A felszámolók névjegyzékéről szóló
kormányrendelet értelmében ilyen pénzügyi biztosítéknak tekinthető többek között a biztosító
által kibocsátott biztosítói garancia, készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, a
biztosító készfizető kezességvállalását tartalmazó kötelezvény, valamint a biztosítóval kötött
felelősségbiztosítási szerződés is, ezért szükséges etekintetben az említett szerződések adatainak
a hatósági ellenőrzés céljaira történő rendelkezésre bocsátása.
50.	§
(Záró rendelkezés)
A törvénymódosítás alkalmazására felkészülési időt szükséges biztosítani, ezért a módosítás a
kihirdetést követő második hónap első napján lép hatályba.
51.	§
A belső piaci szolgáltatási irányelv 15. § (7) bekezdésében előírt notifikációról tartalmaz
tájékoztatást és jogharmonizációs rendelkezést tartalmaz..
63