﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15067.
Benyújtás dátuma: 2017-04-12 17:30
Parlex azonosító: 18OHQ7J10004
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter
Törvényjavaslat címe: A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról
és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló
2010. évi CXVII. törvény módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának
előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának
csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben
felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII.
törvény módosításáról
1.	§
 A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben
 felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII.
 törvény (a továbbiakban: Büat.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. §
  E törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
 1.	a földhasználat közvetett megváltozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő
 bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók: azok a bioüzemanyagok és folyékony bio-
 energiahordozók, amelyek alapanyagainak előállítására olyan rendszer keretében került sor,
 amely mérsékli a nem bioüzemanyag-előállítási célokat szolgáló termesztés kiszorítását, és
 amelyeket az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti
 bioüzemanyagokra vonatkozó fenntarthatósági kritériumoknak megfelelően állítottak elő;
 2.	alternatív üzemanyag: a közlekedés energiaellátásában a kőolajforrásokat legalább részben
 helyettesítő üzemanyag vagy energiaforrás - ideértve a villamos energiát, hidrogént,
 bioüzemanyagot, szintetikus és paraffinos üzemanyagokat, földgázt (beleértve a biometánt)
 gáznemű (sűrített földgáz - CNG) és cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz - LNG)
 formában, valamint a cseppfolyósított propán-bután gázt (LPG) - amely potenciálisan hozzájárul
 a közlekedési ágazat dekarbonizációjához és javítja annak környezeti teljesítményét;
 3.	biomassza: a mezőgazdaságból (a növényi és állati eredetű anyagokat is beleértve),
 erdőgazdálkodásból és a kapcsolódó iparágakból - többek között a halászatból és az
 akvakultúrából - származó, biológiai eredetű termékek, hulladékok és maradékanyagok
 biológiailag lebontható része, valamint az ipari és települési hulladék biológiailag lebontható
 része;
 4.	bioüzemanyagok: a biomasszából előállított folyékony vagy gáz halmazállapotú, a
 közlekedésben használt üzemanyagok;
 5.	bioüzemanyag-részarány: a forgalomba hozott bioüzemanyag energiatartalomban kifejezett
 mennyiségének és a forgalomba hozott motorbenzin és dízelgázolaj energiatartalomban kifejezett
 mennyiségének hányadosa, százalékértékben, egytizedesjegy pontossággal meghatározva;
 6.	BÜHG rendszer: a bioüzemanyag üvegházhatású gázkibocsátási rendszer a 2009/28/EK
 irányelv követelményeinek végrehajtását szolgáló nemzeti önkéntes fenntarthatósági rendszer;
 7.	cseppfolyósított propán-bután gáz (LPG): olyan szénhidrogéngáz, amely környezeti
 hőmérsékleten és közepes nyomáson folyékony halmazállapotban tartható üzemanyag (a 2711 12
  11-2711 19 00 KN-kód szerinti termék);
2
8.	dízelgázolaj: minden olyan ásványolajtermék, amelynek rendeltetése kompressziós gyújtású
belső égésű motorok működtetése (a 2710 19 43-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-
kód, valamint a 3826 00 10 és 3826 00 90 KN-kód szerinti termék), beleértve a nem közúti
gépekben, valamint a mezőgazdasági és erdészeti traktorokban történő felhasználásra szánt
gázolajat is;
9.	energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás: a forgalmazott üzemanyaghoz vagy
folyékony bio-energiahordozóhoz kapcsolódó, teljes életciklusra számított üvegházhatású
gázkibocsátás CO2-egyenértékre átszámított teljes tömege és a forgalmazott üzemanyag vagy
energiahordozó teljes energiatartalmának hányadosa;
10.	feldolgozási maradvány: olyan anyag, amely nem a feldolgozási eljárással közvetlenül
előállítani szándékozott végtermék; nem a feldolgozási eljárás elsődleges célja, és az eljárást nem
módosították szándékosan az ilyen anyag előállítása céljából;
11.	folyékony bio-energiahordozók: biomasszából előállított, a közlekedéstől eltérő célokra
energiaforrásként felhasznált folyékony üzemanyag, ideértve a villamos energiát, a fűtést és a
hűtést is;
12.	forgalomba hozott bioüzemanyag: a forgalomba hozott üzemanyag összes bioüzemanyag
tartalma, valamint a 13. pont szerint forgalomba hozott tiszta bioüzemanyag;
13.	forgalomba hozott üzemanyag:
    a)	a 25. pont a) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa szabad forgalomba
    bocsátott,
   b)	a 25. pont b) alpontja szerinti üzemanyag-forgalmazó esetében az általa tagállamból
   beszerzett
üzemanyag;
14.	fosszilis komparátor: egy adott bioüzemanyaghoz vagy folyékony bio-energiahordozóhoz
felhasználási célját tekintve legközelebb álló fosszilis üzemanyag vagy az a fosszilis üzemanyag,
amelynek egy adott bioüzemanyag vagy folyékony bio-energiahordozó a keverőkomponense;
15.	hulladék: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. § 23. pontja szerinti anyagok,
kivéve az e fogalom-meghatározásnak való megfelelés érdekében szándékosan módosított vagy
szennyezett anyagok;
16.	keményítőben gazdag növények: főként gabonafélék (függetlenül attól, hogy csak a magvakat
használják-e fel vagy - mint például a silókukorica esetében - a növény egészét), gumós és
gyökérnövények [például burgonya, csicsóka, édesburgonya, manióka (kasszava) és
jamszgyökér], valamint kukoricafélék (például taró és tánia);
17.	kiindulási érték: a 2010. évben a fosszilis üzemanyagokból származó, energiaegységre
számított üvegházhatású gázkibocsátás az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott mértéke;
18.	köztes termék: biomasszából kémiai vagy fizikai eljárással átalakított, bioüzemanyag vagy
folyékony bio-energiahordozó előállítás céljára szolgáló termék;
19.	lignocellulóz-tartalmú anyagok: ligninből, cellulózból és hemicellulózból álló anyagok, mint
például az erdőkből, a fás szárú energianövényekből, illetve erdészeti iparágak maradék-, illetve
hulladékanyagából származó biomassza;
20.	megújuló üzemanyag: a fenntarthatósági követelményeket teljesítő bioüzemanyagok, a nem
3
biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó üzemanyagok;
21.	mezőgazdasági, akvakultúra-, halászati, és erdészeti maradványok: olyan maradványanyagok,
amelyeket közvetlenül a mezőgazdaság, az akvakultúra, a halászat és az erdészet állít elő; a
kapcsolódó iparágakból vagy feldolgozási folyamatokból származó maradványanyagokat nem
foglalják magukban;
22.	motorbenzin: minden olyan illékony ásványolajtermék, amelynek rendeltetése külső gyújtású
belső égésű motorok (Otto-motorok) működtetése (a 2710 12 31-2710 12 49 KN-kód szerinti
termék);
23.	nem biológiai eredetű, folyékony vagy gáznemű, megújuló energiaforrásból származó
üzemanyagok: a bioüzemanyagok kivételével azon folyékony vagy gáznemű üzemanyagok,
amelyek energiatartalma a biomasszától eltérő megújuló energiaforrásokból származik, és
amelyeket a közlekedés területén használnak;
24.	nem élelmezési célú cellulóztartalmú anyagok: főként cellulózból és hemicellulózból álló, a
lignocellulóz- tartalmú anyagoknál alacsonyabb lignintartalmú anyagok; ide tartozik többek
között: élelmiszer- és takarmánynövény-maradékanyagok alacsony keményítőtartalmú, a fűfélék
közé tartozó energianövények (például perje, vesszős köles, elefántfű, óriásnád és a fő termények
előtt és után termesztett takarónövények), ipari maradékanyagok és biohulladékból származó
anyagok;
25.	nyilvánvaló hiba: az ügyfél által benyújtott kérelemben, kérelem mellékletében feltüntetett
adatok olyan hiányossága vagy hibája, amely a kérelem vagy a kérelem mellékletének más
adataiból, vagy más, a hatóságok által elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján
hiánypótlásra felszólítás nélkül, a hatóságok által saját hatáskörben pótolható vagy javítható,
kivéve a kérelem hitelességét befolyásoló hiányosság;
26.	sűrített földgáz (CNG): olyan szénhidrogéngáz, amely környezeti hőmérsékleten gáz
halmazállapotú (a 2711 21 00 - 2711 29 00 KN kód szerinti termék);
27.	teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás: minden olyan nettó CO2-, CH4- és
N2O-kibocsátás, amely a bioüzemanyaghoz vagy folyékony bio-energiahordozóhoz vagy más
megújuló üzemanyaghoz kapcsolható; ezek valamennyi releváns szakaszára kiterjed, beleértve a
kitermelést vagy növénytermesztést, a földhasználatban bekövetkező változásokat, a szállítást és
a forgalmazást, a feldolgozást és a fogyasztás során történő elégetési folyamatokat, a kibocsátás
helyétől függetlenül;
28.	üvegházhatású gázkibocsátás-elkerülés: annak százalékban meghatározott értéke két tizedes
jegyre kerekítve, hogy a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy más megújuló
üzemanyaghoz kapcsolható teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátása mennyivel
kevesebb, mint azok fosszilis komparátorára meghatározott üvegházhatású gázkibocsátás;
29.	üzemanyag: a motorbenzin, a dízelgázolaj, bioüzemanyag, a szintetikus és paraffinos
üzemanyag, a földgáz (beleértve a biometánt) gáznemű (sűrített földgáz-CNG) és
cseppfolyósított (cseppfolyósított földgáz-LNG) formában, valamint a cseppfolyósított propán-
bután gáz (LPG) is;
30.	üzemanyag-forgalmazó: a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerint
   a)	az üzemanyagot szabadforgalomba bocsátó személy, és
b)	a másik tagállamban szabadforgalomba bocsátott üzemanyagot kereskedelmi céllal
4
      belföldre szállító jövedéki engedélyes kereskedő.”
2.	§
A Büat. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. §
Magyarország területén a megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés
valamennyi formájában felhasznált részaránya a közlekedési célra felhasznált végső
energiafogyasztás legalább 10%-a, amely részarányt 2020-ban kell teljesíteni. A részarány (a
továbbiakban: tagállami célszám) kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabály határozza meg.”
3. §
A Büat. 3. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A folyékony bio-energiahordozók, bioüzemanyagok és a köztes termékek fenntarthatósági
követelményei
3.	§
(1)	A folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok akkor vehetők figyelembe a 2. §-ban,
illetve a 9. § (1) bekezdésében meghatározott célra - az e törvény végrehajtására kiadott
rendeletben foglalt kivétellel -, tekintet nélkül arra, hogy az előállításához felhasznált alapanyagot
az Európai Unió területén vagy harmadik országban termesztették, ha azok az e törvényben,
valamint az e törvény alapján kiadott rendeletben meghatározott valamennyi fenntarthatósági
követelménynek megfelelnek.
(2)	A bioüzemanyagok akkor vehetők figyelembe, az e törvény alapján kiadott rendeletben
meghatározott bioüzemanyag-részarány teljesítése szempontjából - az e törvény végrehajtására
kiadott rendeletben foglalt kivétellel -, ha azok megfelelnek valamennyi fenntarthatósági
követelménynek.
(3)	A mezőgazdasági igazgatási szerv egyszázezer Ft-tól egymillió Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki
azzal szemben, aki a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyagául
szolgáló termékek - ide értve a köztes termékeket is - vonatkozásában nem tesz eleget az e
törvényben vagy a törvény végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott nyomon
követhetőségi kötelezettségeknek. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően
sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható. A bírság összege a mezőgazdasági igazgatási szerv
bevételét képezi.
5
(4)	A mezőgazdasági igazgatási szerv és az állami adó- és vámhatóság egyszázezer Ft-tól egymillió
Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a bioüzemanyagok, folyékony bio-
energiahordozók vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek - ide értve a köztes termékeket is -
fenntarthatósága igazolása során az e törvényben és az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályokban meghatározott kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából
valótlan tényt állít, valótlan adatot szolgáltat, valótlan nyilatkozatot tesz. Ha a kötelezett
kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható. A
bírság összege az azt kiszabó hatóság bevételét képezi.
(5)	A bírság kiszabása során figyelembe kell venni annak a biomasszának, köztes terméknek,
bioüzemanyagnak, vagy folyékony bio-energiahordozónak a mennyiségét, amelyre vonatkozóan a
(3)	és (4) bekezdés szerinti kötelezettségnek nem tettek eleget.
(6)	A mezőgazdasági igazgatási szerv vagy az állami adó- és vámhatóság dönt a bírság kiszabásáról.
Ennek keretében mérlegeli különösen:
a)	a jogsértéssel okozott hátrányt, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b)	a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c)	a jogsértő állapot időtartamát,
d)	a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
e)	a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
f)	a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
4. §
(1)	A biomassza, köztes termék, bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó fenntartható
előállításának minősítésére vonatkozó követelmények teljesítésének ellenőrzése során, továbbá a
törvény hatálya alá tartozó kérelemre induló eljárásban a mezőgazdasági igazgatási szerv a
nyilvánvaló hibát kijavíthatja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti eljárásokra vonatkozóan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály
meghatározhatja
a)	azon adatok, nyilatkozatok körét, amelyek hiánypótlás keretében nem pótolhatók;
b)	azon adatok körét, amelyekre módosítási kérelem nem nyújtható be, és
c)	azon időszakot, amely időtartam alatt, vagy határnapot, amíg a fenntarthatóság és a nyomon
követhetőség megállapítására vonatkozó kérelem benyújtható.
(3)	Fenntarthatósági bizonyítvány és a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásában szereplő
adatokra vonatkozó hatósági bizonyítvány kiadására irányuló kérelem alapján induló eljárásban
kizárt a sommás eljárás alkalmazása.
(4)	A mezőgazdasági igazgatási szerv részére a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók
vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek előállításához kapcsolódó fenntartható minősítésének
ellenőrzéséért, a nyilvántartásba vételéért, továbbá a fenntarthatósági bizonyítvány kiállításáért az e
6
jogszabály végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási
díjat kell fizetni.
(5)	A mezőgazdasági igazgatási szerv a BÜHG rendszerben való szereplés további egy évvel
történő meghosszabbítására irányuló eljárást felfüggeszti - az eljárás jogerős lezárásáig -, ha a
nyilvántartottal szemben e törvény végrehajtási rendelete szerinti adatszolgáltatási kötelezettség
megszegése miatt hatósági nyilvántartásból való törlési eljárás van folyamatban.”
4.	§
A Büat. 5-7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„5. §
(1)	A motorbenzint vagy a dízelgázolajat forgalomba hozó üzemanyag-forgalmazó a
bioüzemanyagot - tisztán vagy a motorbenzinbe, dízelgázolajba bekeverve - úgy köteles
forgalomba hozni, hogy az általa a naptári évben forgalomba hozott bioüzemanyag minimális
mennyisége elérje a Kormány rendeletében meghatározott kötelező bioüzemanyag-részarány
mennyiségét.
(2)	A kötelező bioüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni
  a)	azt a forgalomba hozott bioüzemanyagot, amelynek fenntartható módon történő előállítását az
  arra kötelezett nem igazolja,
  b)	azt a forgalomba hozott motorbenzint, dízelgázolajat és bioüzemanyagot, amelyre a Jöt. szerint
  a biokomponens-tartalomra tekintettel a jövedéki adó részben vagy egészben elengedésre vagy
  visszatérítésre került, valamint
  c)	a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII.
  törvényben meghatározott biztonsági készletből kőolaj- és kőolajtermék-ellátási válsághelyzetben
  szabad forgalomba hozott üzemanyagot.
6.	§
(1)	A forgalomba hozatal céljából előállított, beszerzett, értékesített és a forgalomba hozott
bioüzemanyagra vonatkozó, valamint bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való
megfelelését és nyomon követhetőségét igazoló, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározottak szerinti adatokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban rögzítettek
szerint kell nyilvántartani és bizonylatolni.
(2)	Az üzemanyag-forgalmazó köteles évente, a tárgyévet követő év március 20. napjáig a
tárgyévben forgalomba hozott motorbenzinről, dízelgázolajról és bioüzemanyagról az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti jelentést az állami adó- és
vámhatóságnak benyújtani.
7
(3)	Az üzemanyag-forgalmazó a Jöt. szerinti engedélye megszűnése esetén - az engedély
megszűnésének napjával - köteles a (2) bekezdés szerinti jelentést elkészíteni, és az engedélye
megszűnésének napját követő 12 munkanapon belül az állami adó- és vámhatóság hoz benyújtani.
7.	§
(1)	Az állami adó- és vámhatóság bírságot szab ki arra az üzemanyag-forgalmazóra, amely
  a)	a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb
  bioüzemanyagot hozott forgalomba, vagy
  b)	az előírt határidőre nem nyújtotta be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtotta be a 6. §
  (2)	és (3) bekezdése szerinti jelentést.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben kiszabandó bírság alapja az üzemanyag-forgalmazó
tárgyévi motorbenzin- és dízelgázolaj-forgalma alapján a kötelező bioüzemanyag-részaránnyal
meghatározott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának és az üzemanyag-forgalmazó által a
tárgyévben ténylegesen forgalomba hozott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának MJ-ban
kifejezett különbsége. A fizetendő bírság összege a bírság alapjának és 35 Ft/MJ fajlagos
bírságtételnek a szorzata. Ha a kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz
eleget, a bírság ismételten kiszabható. A bírság összege az azt kiszabó hatóság bevételét képezi.
(3)	Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak
megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett
bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozóan számára
valótlan igazolást állított ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte, a (2) bekezdés szerinti
bírságalapot csökkenteni kell a valótlan tartalmú igazolás miatt az igazolást kiállítóra kiszabható, az
e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott bírság alapjával.
(4)	Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak
megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett
bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozó igazolást
jogosulatlanul állította ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte és az üzemanyag-forgalmazó a
felhasznált igazolás kiállítója tekintetében nem ellenőrizte, hogy az szerepelt-e az igazolás
kiadásakor az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott nyilvántartásban, a (2)
bekezdés szerinti bírságalapot növelni kell a jogosulatlanul kiállított igazolást felhasználóra
kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott bírság alapjával.
(5)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer Ft-tól
egyszázmillió Ft-ig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a
forgalomba hozott bioüzemanyag azon mennyiségét, melyre nézve a jelentéstételt elmulasztották,
valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás ismétlődését. Ha a kötelezett
kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten kiszabható. A
bírság összege az azt kiszabó hatóság bevételét képezi.
8
(6)	A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzet esetén az állami adó- és vámhatóság az (1)
bekezdés a) pontja szerinti bírságot - figyelemmel a válsághelyzet időtartamára és az üzemanyag-
forgalmazó jogkövető gyakorlatára - mérsékelheti, vagy a bírság kiszabását mellőzheti.
(7)	A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzetnek minősül
a)	a bioüzemanyagok termelésében beállott nagymértékű kapacitás-kiesés,
b)	az üzemanyag-forgalmazónál, illetve annak ellátójánál bekövetkezett tartós üzemzavar, vagy
c)	a fenntarthatósági követelményeknek megfelelő bioüzemanyagok európai kereskedelmében
bekövetkezett zavar vagy hiány,
ha ennek következtében az üzemanyag-forgalmazó nem volt képes a kötelezettség teljesítéséhez
szükséges bioüzemanyag-mennyiséget beszerezni.
(8)	A (7) bekezdés a) és c) pontja szerinti események fennállásának tényét, annak kezdő és befejező
időpontját - az érintett bioüzemanyag-típusok megjelölésével - az energiapolitikáért felelős
miniszter a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közleményben teszi
közzé.”
5.	§
A Büat. a következő 5. alcímmel egészül ki:
„A folyékony bio-energiahordozók, a bioüzemanyagok valamint a köztes termékek, és ezek
alapanyagai, eredetének nyomon követése
8.	§
(1)	A biomassza kereskedő, a biomassza feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó a termékek
értékesítése során köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalmú
dokumentummal igazolni a bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozó, a köztes termék és azok
alapanyagául szolgáló termékek nyomon követhetőségét.
(2)	A biomassza kereskedő, a biomassza feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó köteles a
mezőgazdasági igazgatás szerv részére az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott adatokat, - az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott módon
és időközönként - szolgáltatni.
8/A. §
(1)	A biomassza kereskedő, a biomassza feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó a nyomon
követhetőségre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségét a mezőgazdasági igazgatási szerv által
létrehozott és működtetett közhiteles elektronikus nyilvántartáson keresztül teljesítheti.
(2)	Aki a 8. § (1) bekezdés szerinti termék értékesítést kíván folytatni, köteles az erre irányuló
szándékát a mezőgazdasági igazgatási szervnek bejelenteni. A bejelentendő adatok körét az e
9
törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg. A bejelentésben meg kell jelölni természetes
személy bejelentő esetén a (3) bekezdés szerinti adatokat is.
(3)	A mezőgazdasági igazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyomon követhetőség biztosítására az
elektronikus nyilvántartási rendszerben a természetes személy biomassza kereskedőről, biomassza
feldolgozóról, valamint üzemanyag-forgalmazóról - az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott személyes adatnak nem minősülő adatokon túl - az alábbi adatokat
rögzíti:
a)	nevét,
b)	lakcímét,
c)	születési helyét, idejét,
d)	anyja nevét.
(4)	A mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett nyilvántartás nem nyilvános. Harmadik személy
-	az érintett személyre vonatkozó adatok tekintetében - csak az érintett személy hozzájárulásával
vagy törvényi felhatalmazás alapján tekinthet be a nyilvántartásba.
(5)	A mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett nyilvántartás - az érintett természetes személy
személyes adatainak kivételével - közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(6)	Ha a nyilvántartásban szereplő személy azon tevékenységét, amely miatt a nyilvántartásban
szerepel, a továbbiakban nem folytatja, kérelmezi az adatainak a nyilvántartásból való törlését. A
mezőgazdasági igazgatási szerv az érintett személy adatait a kérelem beérkezését követő év január
1-jét követő ötödik év végéig kezelheti.”
6.	§
A Büat. 6. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép
„6. Bejelentés, nyilvántartás, adatszolgáltatás”
7.	§
A Büat. 9. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„9. §
(1)	Az üzemanyag-forgalmazó köteles nyilvántartani az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározottak szerinti tartalommal az általa forgalomba hozott üzemanyagból és
más közlekedési célú energiatermékből származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított
üvegházhatású gázkibocsátást.
(2)	Az üzemanyag-forgalmazó minden naptári évre vonatkozóan, a tárgyévet követő év március 31-
éig jelentést nyújt be az állami adó- és vámhatóságnak:
10
  a)	az általa forgalomba hozott üzemanyag és más közlekedésben felhasznált energiatermék
  tekintetében a forgalomba hozott teljes mennyiségről, a beszerzési helyről és a származás
  helyéről, valamint
  b)	az üzemanyagból vagy más közlekedésben felhasznált energiatermékből származó, a teljes
  életciklusra vonatkozó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról.
(3)	Az állami adó- és vámhatóság az üzemanyag-forgalmazók jelentéseiről - azon adat kivételével,
amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági
nyilvántartást vezet.
(4)	Ha az üzemanyag-forgalmazó a (2) bekezdés szerinti jelentést az előírt határidőre nem nyújtja
be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtja be, vagy valótlan adatot közöl, az állami adó- és
vámhatóság bírságot szab ki.
(5)	A (4) bekezdés szerinti esetben az üzemanyag-forgalmazó egyszázezer forinttól egyszázmillió
forintig terjedő bírsággal sújtható. A bírság kiszabása során figyelembe kell venni a forgalomba
hozott üzemanyag vagy energiatermék azon mennyiségét, amelyre nézve a jelentéstételt
elmulasztották, valamint a tárgyévben és az azt megelőző évben a mulasztás ismétlődését. Ha a
kötelezett kötelezettségének a bírság kiszabását követően sem tesz eleget, a bírság ismételten
kiszabható. A bírság összege az azt kiszabó hatóság bevételét képezi.”
8.	§
A Büat. 11. §-a és 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. §
(1)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv,
valamint az állami adó- és vámhatóság a biomassza, a köztes termék, a bioüzemanyagok és a
folyékony bio-energiahordozók fenntartható módon történt előállítását igazoló dokumentumok
nyilvántartásához, a dokumentumban szereplő adatok és a nyomon követhetőség ellenőrzéséhez,
valamint fenntarthatósági bizonyítvány kiállításához az általuk kezelt adatbázisokból egymásnak
adatot szolgáltatnak.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás kiterjed - az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott adatokon túlmenően, azokkal együtt - a biomassza, a köztes termék, a
bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók fenntartható módon történt előállítását
igazoló dokumentumot kiállító jogi személy vagy egyéni vállalkozó adószámára, természetes
személy esetén annak természetes személyazonosító adataira, az adatszolgáltató által alkalmazott
nyilvántartási számára is.
(3)	Az átvett adatokat az (1) bekezdés szerinti szervek ellenőrzés céljából 5 évig kezelhetik.
(4)	A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti feladatok ellátása
11
érdekében díjmentesen hozzáférést biztosít a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerhez
(továbbiakban: MePaR) a mezőgazdasági igazgatási szerv részére a MePaR -böngésző kezelésére
történő feljogosítás útján.
11/A. §
(1)	Az állami adó- és vámhatóság a bioüzemanyag előállítására alkalmas létesítmények adóraktári
engedélyezésével, valamint adóraktári engedélyének megszűnésével kapcsolatos eljárásában
összegyűjti az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a
Bizottság részére való bejelentéséről, 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet felváltásáról és a
736/96/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 256/2014/EU
európai parlamenti és a tanácsi rendelet 5. cikk (3) bekezdése szerinti jelentéstételhez szükséges
statisztikai adatokat.
(2)	Az állami adó- és vámhatóság az (1) bekezdés szerint összegyűjtött adatokat a Magyar
Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részére továbbítja.”
9.	§
A Büat. az alábbi 11/B. §-sal egészül ki:
„11/B. §
Az energiapolitikáért felelős miniszter elektronikus úton, havonta frissülő honlapon a megújuló
energiaforrásból előállított energiával működő járművek üzembe helyezői és üzemeltetői, valamint
felhasználói számára a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának elősegítése céljából
tájékoztatást nyújt a megújuló energiaforrásból előállított energiával működő járművek
használatáról és az ilyen járművek használatával összefüggő előnyökről.”
10.	§
A Büat. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. §
Az energiapolitikáért felelős miniszter teljesíti a 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv
3. cikk (4) bekezdés e) pontja, (5) bekezdése, valamint 22. cikke szerinti jelentéstételi
kötelezettséget.”
11.	§
A Büat. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
12
13. §
  (1)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
 a)	a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók, valamint ezek alapanyagának
 tekinthető termékek körét,
  b)	a biomassza, a köztes termékek a bioüzemanyagok, és a folyékony bio-energiahordozók
  fenntartható előállítására vonatkozó követelményekre vonatkozó részletes szabályokat,
  c)	a biomassza, a köztes termékek a bioüzemanyagok és a folyékony bio-energiahordozók
  fenntartható módon történő előállításának, kezelésének és forgalmazásának nyilvántartási,
  igazolási és ellenőrzési rendjére vonatkozó részletes szabályokat,
 d)	a fenntarthatósági követelmények teljesítésének minősítésével, nyilvántartásával,
 fenntarthatósági követelmények teljesítésének ellenőrzésével kapcsolatban eljáró hatóság vagy
 hatóságok kijelölését,
  e)	a fenntarthatósági követelmények teljesítésének minősítésére vonatkozó szabályokat, valamint
  az adatszolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat,
  f)	a tagállami célszámhoz való hozzájárulás számításának részletes szabályait,
  g)	a bioüzemanyag-részarány számításának részletes szabályait,
  h)	a kötelező bioüzemanyag-részarány mértékét,
 i)	az üzemanyag és a bioüzemanyag MJ-ban meghatározott, az e törvényben előírt
 kötelezettségek tekintetében alkalmazandó energiatartalmát,
  j) az üzemanyag-forgalmazó által a kötelező bioüzemanyag-forgalmazási részarány teljesítésével
  kapcsolatosan benyújtandó jelentésekre, valamint a kapcsolódó nyilvántartásokra, bizonylatolásra
  vonatkozó részletes szabályokat,
  k) a kötelező bioüzemanyag-részarány teljesítésének ellenőrzésére, valamint a bírság kiszabására
  jogosult hatóságokat,
  l)	a fosszilis üzemanyagokból származó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátás
  mértékét,
 m) a biomassza, a köztes termékek, a bioüzemanyagok és folyékony bio-energiahordozók
 fenntartható módon történt előállítását igazoló okirat vagy hatósági bizonyítvány kiállítását, és az
 okiratban vagy hatósági bizonyítványban szereplő adatok ellenőrzéséhez szükséges adatok körét.
  (2)	Felhatalmazást kap az energiapolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg
  a)	az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével az üzemanyag-forgalmazó által forgalomba
  hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó teljes életciklusra és
  energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátással kapcsolatos nyilvántartásokra,
  bizonylatolásra és jelentésre vonatkozó részletes szabályokat,
  b)	az agrárpolitikáért felelős miniszter egyetértésével a bioüzemanyagok, folyékony bio-
  energiahordozók vagy ezek alapanyagául szolgáló termékekhez kapcsolódó üvegházhatású
  gázkibocsátás-elkerülésének és teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátásának,
  valamint a biomassza, a köztes termékek, a folyékony bio-energiahordozók és a bioüzemanyagok
  előállítása során történt üvegházhatású gázkibocsátás számításának részletes szabályait.
13
(3)	Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy az energiapolitikáért felelős
miniszterrel és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a
bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek
előállításához kapcsolódó fenntartható minősítésének ellenőrzéséért, a nyilvántartásba vételéért,
továbbá a fenntarthatósági bizonyítvány kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét,
valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával, visszatérítésével kapcsolatos részletes
szabályokat.
(4)	Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a
bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyaga fenntartható termelésének
területi lehatárolásával kapcsolatos részletes szabályokat.”
12.	§
A Büat. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. §
E törvény
  a)	a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású
  gázok kibocsátott mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus
  bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált
  tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról,
  valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/30/EK
  európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 2. pont a) alpont ii) 5-9. pontjának,
  b)	a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a
  2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április
  23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk i) pontjának, valamint p)-w)
  pontjának, a 3. cikk (4) bekezdés első mondatának, 4. cikk (1) bekezdésének, 5. cikk (1) bekezdés
  3. albekezdésének, 14. cikk (1) bekezdésének,
  c)	az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i
  2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pontjának,
  d)	a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló
  energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló,
  2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1513 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
13.	§
A Büat. 4. alcímének címében a „felhasználásának előmozdítására vonatkozó rendelkezések”
szövegrész helyébe a „felhasználására vonatkozó rendelkezések” szöveg lép.
14
14. §
  Hatályát veszti a Büat. 7. alcím címe.
15.	§
  (1)	Ez a törvény 2017. szeptember 1. napján lép hatályba.
  (2)	E törvény
  a)	a benzinre, a dízelolajra és a gázolajra vonatkozó követelmények, illetőleg az üvegházhatású
  gázok kibocsátott mennyiségének nyomon követését és mérséklését célzó mechanizmus
  bevezetése tekintetében a 98/70/EK irányelv módosításáról, a belvízi hajókban felhasznált
  tüzelőanyagokra vonatkozó követelmények tekintetében az 1999/32/EK irányelv módosításáról,
  valamint a 93/12/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/30/EK
  európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 2. pont a) alpont ii) 5-9. pontjának,
 b)	a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a
 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április
 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk i) pontjának, valamint p)-w)
 pontjának, a 3. cikk (4) bekezdés első mondatának, 4. cikk (1) bekezdésének, 5. cikk (1) bekezdés
  3.	albekezdésének, 14. cikk (1) bekezdésének,
 c)	az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló, 2014. október 22-i
 2014/94/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 1. pontjának,
 d)	a benzin és a dízelüzemanyagok minőségéről szóló 98/70/EK irányelv és a megújuló
 energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló 2009/28/EK irányelv módosításáról szóló,
  2015.	szeptember 9-i 2015/1513/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
  való megfelelést szolgálja.
15
Általános indokolás
A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben
felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII.
törvény módosításának (a továbbiakban: Büat.) célja a 2009/30/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek (FQD), s a benne szereplő, a 98/70/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az ún.
üzemanyag irányelv vonatkozásában tett módosításoknak, valamint 2009/28/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek (RED) a folyékony bio-energiahordozók, valamint a
közlekedési célú megújuló üzemanyagok vonatkozó részének a nemzeti jogba történő átültetése.
A Közösség a 2008-tól 2012-ig terjedő időszakra a Kiotói Jegyzőkönyvben vállalásokat tett az
üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése érdekében. A Közösség emellett egy globális
megállapodás keretében az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2020-ig 30%-kal történő
csökkentése mellett is kötelezettséget vállalt, továbbá egyoldalúan vállalta 20%-os csökkentés
megvalósítását. E célok teljesítéséhez valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia.
A Büat. meghatározza a folyékony bio-energiahordozók, valamint a közlekedési célú megújuló
üzemanyagok felhasználásának növelésének és a közlekedésben felhasznált energia
üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének mértékét. A Büat-hoz kapcsolódó végrehajtási
rendeletek meghatározzák a folyékony bio-energiahordozók, valamint a közlekedési célú
megújuló üzemanyagok fenntartható módon történő előállításával kapcsolatos követelményeket
ezen, követelményeknek történő megfelelés dokumentálását.
Részletes indokolás
1.	§
Ez a rendelkezés meghatározza az alapvető fogalmakat, a szabályozás tárgya és alanyai
tekintetében egyaránt. A szakaszban meghatározott alapvető fogalmak biztosítják az egységes
értelmezés és alkalmazás feltételét, lehetőségét a kapcsolódó jogszabályok vonatkozásában is.
2. §
A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a
2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009/28/EK
európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseinek megfelelően ez a szakasz előírja, hogy a
Magyar Köztársaság területén az Európai Unió által meghatározott jövőbeli időpontban a
megújuló energiaforrásból előállított energia-részaránynak el kell érnie a teljes közlekedésben
felhasznált energiafogyasztás minimálisan 10%-át.
3.	§
Ez a rendelkezés fogalmazza meg a fenntartható a folyékony bio-energiahordozók, valamint a
közlekedési célú megújuló üzemanyagok előállítás alapját, miszerint függetlenül a termelés vagy
termesztés helyétől a folyékony bio-energiahordozók, valamint a közlekedési célú megújuló
üzemanyagok kizárólag akkor tekinthetőek fenntartható módon előállítottaknak, ha azok
16
megfelelnek az Európai Unió által elfogadott irányelvekben foglalt úgynevezett fenntarthatósági
kritériumoknak.
A mezőgazdasági igazgatási szerv bírságot szabhat ki azzal szemben, aki a bioüzemanyagok,
folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyagául szolgáló termékek - ide értve a köztes
termékeket is - vonatkozásában nem tesz eleget az e törvényben, vagy a törvény végrehajtására
kiadott rendeletekben meghatározott nyomon követhetőségi kötelezettségeknek.
A mezőgazdasági igazgatási szerv és az állami adó- és vámhatóság bírságot szabhat ki azzal
szemben, aki a bioüzemanyagok, folyékony bio-energiahordozók vagy ezek alapanyagául
szolgáló termékek - ide értve a köztes termékeket is - fenntarthatóság igazolása során
adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, az ügy eldöntése szempontjából valótlan tényt
állít, valótlan adatot szolgáltat, valótlan nyilatkozatot tesz.
A bírság kiszabása során figyelembe kell venni annak a biomasszának, köztes terméknek,
bioüzemanyagnak, vagy folyékony bio-energiahordozónak a mennyiségét, amelyre vonatkozóan
a meghatározott kötelezettségnek nem tettek eleget.
A mezőgazdasági igazgatási szerv és az állami adó- és vámhatóság az eset összes körülményeire
tekintettel dönt a bírság kiszabásáról. Ennek keretében mérlegeli különösen:
a)	a jogsértéssel okozott hátrányt, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b)	a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
d)	a jogsértő állapot időtartamát,
e)	a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f)	a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g)	a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
A biomassza, köztes termék, bioüzemanyag és folyékony bio-energiahordozó fenntartható
előállításának minősítésére vonatkozó követelmények teljesítésének ellenőrzése során a
mezőgazdasági igazgatási szerv a nyilvánvaló hibát bármikor kijavíthatja.
4.	§
A motorbenzint vagy a dízelgázolajat forgalomba hozó üzemanyag-forgalmazó a
bioüzemanyagot - tisztán vagy a motorbenzinbe, dízelgázolajba bekeverve - úgy köteles
forgalomba hozni, hogy az általa a naptári évben forgalomba hozott bioüzemanyag minimális
mennyisége elérje a Kormány rendeletében meghatározott kötelező bioüzemanyag-részarány
mennyiségét.
17
A kötelező bioüzemanyag-részarány számításánál figyelmen kívül kell hagyni
a)	azt a forgalomba hozott bioüzemanyagot, amelynek fenntartható módon történő előállítását az
arra kötelezett nem igazolja,
b)	azt a forgalomba hozott motorbenzint, dízelgázolajat és bioüzemanyagot, amelyre a Jöt.
szerint a biokomponens-tartalomra tekintettel a jövedéki adó részben vagy egészben elengedésre
vagy visszatérítésre került, valamint
c)	a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII.
törvényben meghatározott biztonsági készletből kőolaj- és kőolajtermék-ellátási
válsághelyzetben szabad forgalomba hozott üzemanyagot.
A forgalomba hozatal céljából előállított, beszerzett, értékesített és a forgalomba hozott
bioüzemanyagra vonatkozó, valamint bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való
megfelelését és nyomon követhetőségét igazoló, végrehajtási jogszabályban meghatározottak
szerinti adatokat az ott rögzítettek szerint kell nyilvántartani és bizonylatolni.
Az üzemanyag-forgalmazó köteles évente, a tárgyévet követő év harmadik hónapjának 20.
napjáig a tárgyévben forgalomba hozott motorbenzinről, dízelgázolajról és bioüzemanyagról az e
törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti jelentést az állami adó- és
vámhatóságnak benyújtani.
Az üzemanyag-forgalmazó a Jöt. szerinti engedélye megszűnése esetén - az engedély
megszűnésének napjával - köteles a jelentést elkészíteni, és az engedélye megszűnésének napját
követő 12 munkanapon belül az állami adó- és vámhatósághoz benyújtani.
Az állami adó- és vámhatóság bírságot szab ki arra az üzemanyag-forgalmazóra, amely
a)	a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak megfelelő mennyiségnél kevesebb
bioüzemanyagot hozott forgalomba, vagy
b)	az előírt határidőre nem nyújtotta be, vagy nem a meghatározott tartalommal nyújtotta be a
jelentést.
A kiszabandó bírság alapja az üzemanyag-forgalmazó tárgyévi motorbenzin- és dízelgázolaj-
forgalma alapján a kötelező bioüzemanyag-részaránnyal meghatározott bioüzemanyag-
mennyiség energiatartalmának és az üzemanyag-forgalmazó által a tárgyévben ténylegesen
forgalomba hozott bioüzemanyag-mennyiség energiatartalmának MJ-ban kifejezett különbsége.
Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak
megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett
bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozóan számára
18
valótlan igazolást állított ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte, a bírságalapot csökkenteni
kell a valótlan tartalmú igazolás miatt az igazolást kiállítóra kiszabható, az e törvény
végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott bírság alapjával.
Ha az üzemanyag-forgalmazó azért hozott a tárgyévben a kötelező bioüzemanyag-részaránynak
megfelelő mennyiségnél kevesebb bioüzemanyagot forgalomba, mert az általa beszerzett
bioüzemanyag fenntarthatósági követelményeknek való megfelelésére vonatkozó igazolást
jogosulatlanul állította ki az, akitől a bioüzemanyagot beszerezte és az üzemanyag-forgalmazó a
felhasznált igazolás kiállítója tekintetében a tőle elvárható gondossággal nem ellenőrizte, hogy
az szerepelt-e az igazolás kiadásakor az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározott nyilvántartásban, a bírságalapot növelni kell a jogosulatlanul kiállított igazolást
felhasználóra kiszabható, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott
bírság alapjával.
A bioüzemanyag-ellátásban beállott válsághelyzet esetén az állami adó- és vámhatóság a
bírságot mérsékelheti.
5.	§
A § a törvényben eddig nem szereplő új alcímet vezet be, amely a folyékony bio-
energiahordozók, a bioüzemanyagok valamint a köztes termékek, és ezek alapanyagai,
eredetének nyomon követését szabályozza. A szabályozás alapján a biomassza kereskedő, a
biomassza feldolgozó, valamint az üzemanyag-forgalmazó a termékek értékesítése során köteles
az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott tartalmú dokumentummal
igazolni a bioüzemanyag, folyékony bio-energiahordozó, a köztes termék és azok alapanyagául
szolgáló termékek nyomon követhetőségét, valamint az ezzel kapcsolatos adatokat szolgáltatni.
6.	§
A Büat. 6. alcímének új címét határozza meg.
7.	§
Az üzemanyag-forgalmazó köteles nyilvántartani a külön jogszabályban meghatározottak
szerinti tartalommal az általa forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú
energiatermékből származó, teljes életciklusra és energiaegységre számított üvegházhatású
gázkibocsátást.
Az üzemanyag-forgalmazó minden naptári évre vonatkozóan, a tárgyévet követő év március 31-
éig jelentést köteles benyújtani az állami adó- és vámhatóságnak:
a)	az általa forgalomba hozott üzemanyag és más közlekedésben felhasznált energiatermék
tekintetében a forgalomba hozott teljes mennyiségről, a beszerzési helyről és a származás
helyéről, valamint
19
b)	az üzemanyagból vagy más közlekedésben felhasznált energiatermékből származó, a teljes
életciklusra vonatkozó, energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátásról.
Az állami adó- és vámhatóság az üzemanyag-forgalmazók jelentéseiről - azon adat kivételével,
amelyet jogszabály más nyilvántartás részeként közhitelesnek minősít - közhiteles hatósági
nyilvántartást vezet.
Amennyiben az üzemanyag-forgalmazó a jelentést az előírt határidőre nem nyújtja be, vagy nem
a meghatározott tartalommal nyújtja be, vagy valótlan adatot közöl, az állami adó- és
vámhatóság bírságot szab ki.
8.	§
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a mezőgazdasági igazgatási szerv,
valamint az állami adó- és vámhatóság a biomassza, a köztes termék, a bioüzemanyagok és a
folyékony bio-energiahordozók fenntartható módon történt előállítását igazoló dokumentumok
nyilvántartásához, a dokumentumban szereplő adatok és a nyomon követhetőség ellenőrzéséhez,
valamint fenntarthatósági bizonyítvány kiállításához az általuk kezelt adatbázisokból adatot
szolgáltatnak az e bekezdésben meghatározott hatóságoknak.
Az adatszolgáltatás kiterjed a biomassza, a köztes termék, a bioüzemanyagok és a folyékony bio-
energiahordozók fenntartható módon történt előállítását igazoló dokumentumot kiállító jogi
személy, vagy egyéni vállalkozó adószámára, természetes személy esetén annak természetes
személyazonosító adataira, az adatszolgáltató által alkalmazott nyilvántartási számára is.
9.	§
Az energiapolitikáért felelős miniszter elektronikus úton, havonta frissülő honlapon a megújuló
energiaforrásból előállított energiával működő járművek üzembe helyezői és üzemeltetői,
valamint felhasználói számára a megújuló energia közlekedési célú felhasználásának elősegítése
céljából tájékoztatást nyújt a megújuló energiaforrásból előállított energiával működő járművek
használatáról és az ilyen járművek használatával összefüggő előnyökről.
10.,	12. §
Technikai jellegű módosítást tartalmaz.
11.	§
Felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.
13.	§
Szövegcserés módosítást tartalmaz.
14.	§
20
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
                                                 15.	§
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
21