﻿ Miniszterelnökség
                                               Iromány száma: T/15068.
                                                Benyújtás dátuma: 2017-04-12 17:35
Parlex azonosító: 1K6KAA4F0003
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Seszták Miklós, nemzeti fejlesztési miniszter
Törvényjavaslat címe: Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításáról
1.	§
Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) a következő VII.
fejezettel egészül ki:
„VII. Fejezet
KISKERESKEDELMI BARANGOLÁSI TÖBBLETDÍJ ALKALMAZÁSÁNAK
ENGEDÉLYEZÉSE
72. §
(1)	A barangolásszolgáltató a belföldi díjszabási modellje fenntarthatóságának biztosítása
érdekében, kiskereskedelmi barangolási többletdíj (e § alkalmazásában a továbbiakban: többletdíj)
alkalmazásának engedélyezése iránt a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és
a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára,
valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó
részletes szabályok megállapításáról szóló, 2016. december 15-i (EU) 2016/2286 bizottsági
végrehajtási rendelet (a továbbiakban: roaming végrehajtási rendelet) III. szakaszában
meghatározott tartalom szerint kérelmet nyújthat be az Elnökhöz.
(2)	Az Elnök - a kérelem alapján - az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti
barangolásról (roaming) szóló, 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban: roaming rendelet) alkalmazásával jár el és - ha a hatósági eljárás
jogszabályi feltételei fennállnak - a többletdíj alkalmazását határozatában engedélyezi, elutasítja
vagy a többletdíj kérelemben megjelölt mértékét módosítja.
(3)	Ha a (2) bekezdésben foglaltak szerint az Elnök a többletdíj alkalmazását határozatában
engedélyezi vagy a többletdíj kérelemben megjelölt mértékét módosítja, határozatában megállapítja
az igazolt negatív kiskereskedelmi barangolási árrés mértékét is.
(4)	Ha a kérelem a hiánypótlást és a barangolásszolgáltató meghallgatását követően is
nyilvánvalóan megalapozatlan, illetve hiányos, az Elnök a rendelkezésre álló adatok alapján dönt
vagy elutasítja a kérelmet.
(5)	A többletdíj alkalmazására vonatkozó hatósági engedély időbeli hatályát a határozatban meg kell
határozni, amely a barangolásszolgáltató kérelmében megjelölt időtartam, de legfeljebb 12 hónap
lehet. A határozat időbeli hatályának lejártát követő naptól a határozat érvényét és hatályát veszti, a
többletdíj nem alkalmazható, és az engedélyből a továbbiakban jogok és kötelezettségek nem
2
erednek.
(6)	A (2) bekezdés szerinti határozat időbeli hatályának lejártát követően alkalmazandó többletdíj
engedélyezésére irányuló kérelmét az engedélyes a (2) bekezdés szerinti határozat időbeli hatálya
lejárta előtt és azt követően is benyújthatja.
(7)	Ha az engedélyes (2) bekezdés szerinti határozat időbeli hatályának lejárta előtt legalább 90
nappal benyújtott kérelme alapján az Elnök megállapítja, hogy
  a)	a (2) bekezdés szerinti határozat alapjául szolgáló, a (3) bekezdés szerinti igazolt negatív
  kiskereskedelmi barangolási árrés mértéke nem változott, határozatával a kérelemben megjelölt
  időtartammal, de legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítja a kérelmező engedélyét,
  b)	a (2) bekezdés szerinti határozat alapjául szolgáló, a (3) bekezdés szerinti igazolt negatív
  kiskereskedelmi barangolási árrés mértéke megváltozott, határozatával módosítja a (2) bekezdés
  szerinti határozatot a többletdíj mértéke tekintetében és a hatósági engedély időbeli hatályát
  legfeljebb 12 hónappal meghosszabbítja,
  c)	a többletdíj felszámítása a roaming rendelet alapján nem megengedhető, elutasítja a kérelmet.
(8)	Az engedélyes (7) bekezdésben foglalt határidőn túl benyújtott kérelme alapján a határozat
időbeli hatálya nem hosszabbítható meg és nem is módosítható, hanem az Elnök a kérelem alapján
új hatósági eljárásban a (2)-(4) bekezdésben foglalt szabályok szerint jár el.
(9)	Ha a többletdíj engedélyezését követően a roaming végrehajtási rendelet III. szakaszában
meghatározott adatok változása miatt a (3) bekezdés szerinti igazolt negatív kiskereskedelmi
barangolási árrés mértéke megváltozik vagy a roaming végrehajtási rendelet szerinti feltételek már
nem állnak fenn, hivatalból indított vagy kizárólag az engedélyes kérelmére induló hatósági
eljárásban az Elnök a határozatot módosíthatja vagy visszavonhatja.
(10)	A többletdíj alkalmazásának engedélyezése iránti eljárásban - ha a barangolásszolgáltató
meghallgatása szükséges - az ügyintézési határidő 90 nap.”
2.	§
(1)	Az Eht. 94. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) A hálózatüzemeltető és az elektronikus hírközlési szolgáltató együttműködnek a nagy
sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében, ennek keretében a
hálózatüzemeltető köteles tűrni a fizikai infrastruktúrájának felhasználását vagy szükség esetén
köteles alkalmassá tenni a fizikai infrastruktúráját a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózat
kiépítéséhez szükséges elektronikus hírközlési építmény létesítéséhez. Az elektronikus hírközlési
építmény kiépítésének és karbantartásának költségeit az elektronikus hírközlési szolgáltató viseli.”
(2)	Az Eht. 94. § (2j) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2j) Ha a (2b) bekezdés szerinti ajánlatra a megkeresett fél a (2c) bekezdésben meghatározott
3
időtartamon belül nem vagy nem érdemben válaszol vagy egyébként olyan magatartást tanúsít,
amely a felek közti egyeztetés elhúzódását eredményezi, különösen amellyel a (2a) bekezdés
szerinti együttműködési kötelezettségét megszegi, az írásbeli ajánlatot benyújtó fél a felek közti
egyeztetés előmozdítása, az érdemi együttműködés elősegítése érdekében általános hatósági
felügyeleti eljárás iránti kérelmet nyújthat be a Hivatalhoz, ha a kérelem tárgyával összefüggésben
jogvitás eljárás nem indult.”
3.	§
Az Eht. 94. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás biztosítása érdekében az elektronikus
hírközlési építmény idegen ingatlanon történő elhelyezésére - ha e törvény eltérően nem
rendelkezik - az ingatlan tulajdonosával való megállapodás alapján kerülhet sor. A
megállapodásnak alkalmasnak kell lennie az építési jogosultság igazolására.”
4.	§
Az Eht. 94. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4a) Az elektronikus hírközlési építmény elhelyezését a közterület tulajdonosa (használója vagy
kezelője) tűrni köteles, a tulajdonosi hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Ha az építési munka
megkezdéséhez közterület használati hozzájárulás, kezelői vagy üzemeltetői hozzájárulás (a
továbbiakban együtt e bekezdésben: hozzájárulás) szükséges, azt az elektronikus hírközlési
szolgáltató kérelmének benyújtásától számított - ha jogszabály vagy szabályzat rövidebb határidőt
nem állapít meg - 30 napon belül ki kell adni. A hozzájárulás formája egyoldalú nyilatkozat vagy
megállapodás is lehet. Ha a hozzájárulás megadására feljogosított személy vagy szerv a
hozzájárulás megadásáról neki felróhatóan vagy az érdekkörében felmerült egyéb okból határidőn
belül nem nyilatkozik, a hozzájárulást a kérelemben foglaltaknak megfelelően megadottnak kell
tekinteni.”
5.	§
Az Eht. 94. § (4c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4c) Ha az elektronikus hírközlési építmény elhelyezése vasúti pálya, folyóvíz vagy csatorna
területét érinti, a vasúti pálya, folyóvíz, csatorna vagyonkezelője, ennek hiányában tulajdonosa
köteles - ha jogszabály ennél rövidebb határidőt nem állapít meg - az elektronikus hírközlési
szolgáltató megkeresését követő 45 napon belül megállapodást kötni. Ha a vagyonkezelő, ennek
hiányában a tulajdonos a hozzájárulás megadásáról neki felróhatóan vagy az érdekkörében
felmerült egyéb okból határidőn belül nem nyilatkozik, a vagyonkezelő vagy a tulajdonos a
kérelemben foglaltak szerinti feltételekkel köteles tűrni az elhelyezést.”
4
6. §
Az Eht. 94. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4d) A tulajdonosi hozzájárulás a szolgalmi vagy más használati jogokkal azonos jogosultságokat
és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.”
7.	§
Az Eht. 94/A. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A fizikai infrastruktúra 94. § (2a) bekezdés szerinti felhasználása érdekében létrejött
megállapodás esetén a Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltató javára a meglévő fizikai
infrastruktúra elhelyezését biztosító érintett ingatlanra vonatkozóan hatósági határozattal,
kártalanítás ellenében szolgalmi vagy más használati jogot létesíthet. Ezen eljárásban ellenkező
bizonyításig vélelmezni kell, hogy a szolgalmi vagy más használati jog az ingatlan használatát
lényegesen nem korlátozza. Ha az érintett ingatlanok nagy száma indokolja, a Hatóság a szolgalmi
vagy más használati jogot több érintett ingatlanra vonatkozóan egy hatósági határozattal is
létesíthet.”
8.	§
Az Eht. 94/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Hatóság (1) bekezdés szerinti határozata elleni fellebbezésnek a határozat
végrehajthatóságára nincs halasztó hatálya.
(6)	Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás jelentős számú ügyfelet érint, akkor - az eljárás során a
személyesen az ügyfélnek szóló végzések kivételével - a hatóság a döntését az ügyféllel
hirdetményi úton közli. A Hatóság az ügyfelet a döntés szövegéről a hirdetmény kifüggesztésével
egyidejűleg az adott ügyfajtára vonatkozó egyéb kapcsolattartási forma használatával is
tájékoztatja. A közlés jogkövetkezményei a hirdetményi úton történő közléshez kapcsolódóan állnak
be. A döntés közlésének napja a hirdetmény kifüggesztését követő 5. nap.”
9.	§
Az Eht. 95. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A 96. § (1) bekezdés szerinti kártalanítás összegében az elektronikus hírközlési szolgáltató és
az ingatlantulajdonos állapodik meg. Megállapodás hiányában, valamint a szolgalmi vagy más
használati jog 94/A. § szerinti alapítása esetén a szolgalmi vagy más használati jogot alapító
határozat jogerőssé válásától számított 15 napon belül az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles
a - saját költségére készítendő szakvéleményben foglalt - kártalanítási összeget az
5
ingatlantulajdonos részére átadni vagy - ha ez az ingatlantulajdonos érdekkörében felmerült ok
miatt nem lehetséges, vagy más körülmény, különösen az érintett ingatlantulajdonosok jelentős
száma miatt a kártalanítás átadása rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna -
annak javára a bíróságon kezelt letétekről szóló miniszteri rendelet rendelkezéseinek megfelelően
bírósági letétbe helyezni, és arról az ingatlan tulajdonosát hitelt érdemlően igazolható módon
értesíteni. Ha a tájékoztatásra az ingatlantulajdonos érdekkörében felmerült ok miatt nem kerül sor,
az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles erről a Hatóságot a tájékoztatást kizáró ok
igazolásával egyidejűleg tájékoztatni.”
10.	§
Az Eht. a következő alcímmel egészül ki:
„A Hatóság és az elektronikus hírközlési szolgáltatók közreműködése egyes
gyermekpornográf tartalmak hozzáférhetetlenné tételében
159/D. §
(1)	A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-
szolgáltatók jogosultak a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (INTERPOL) által
fenntartott, a gyermekpornográf felvételek elérhetetlenné tételét szolgáló listán szereplő
elektronikus adatok hozzáférhetetlenné tételére.
(2)	A 159/C. § (5) bekezdésében hivatkozott technikai segítségnyújtó rendszerhez csatlakozott
hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók
részére - erre irányuló igény esetén, a 159/C. § (5) bekezdésében foglalt közigazgatási
szerződésben meghatározott módon és feltételekkel - a Hatóság a technikai segítségnyújtó rendszer
útján elérhetetlenné teszi az (1) bekezdésben nevesített listán szereplő elektronikus adatokat.”
11.	§
Az Eht. 187. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény]
  „g) az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló,
  2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6c. cikke,
  h)	a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási
  többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a
  barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes
  szabályok megállapításáról szóló 2016. december 15-i 2016/2286 (EU) bizottsági végrehajtási
  rendelet 10. cikke”
[végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.]
12. §
6
 (1)	Az Eht. 188. §-a a következő 6b. ponttal egészül ki:
 [E törvény alkalmazásában:]
 „6b. Barangolásszolgáltató: az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti
 barangolásról (roaming) szóló, 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi
 rendelet 2. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott vállalkozás.”
 (2)	Az Eht. 188. §-a a következő 66a. ponttal egészül ki:
 [E törvény alkalmazásában:]
 „66a. Közterület: közhasználatra szolgáló minden állami vagy önkormányzati tulajdonban álló
 földrészlet, ideértve különösen az ingatlan-nyilvántartásban közterületként, közútként,
 kerékpárútként, járdaként, gyalogútként, útpadkaként, útárokként, zöldsávként, parkolóként,
 zöldterületként, térként, parkként nyilvántartott ingatlanokat.”
13.	§
 (1)	Az Eht. 1. § (1) bekezdés e) pontjában a „159/B. §” szövegrész helyébe a „159/B-159/D. §”
 szöveg lép.
 (2)	Hatályát veszti az Eht. 94/A. § (3) bekezdésében a „közutat,” szövegrész.
14.	§
 Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
15.	§
 Ez a törvény
 a)	az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló,
 2012. június 13-i 531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6c. cikke, és
 b)	a méltányos használatra vonatkozó feltételek alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási
 többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának értékelési módszertanára, valamint a
 barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes
 szabályok megállapításáról szóló 2016. december 15-i 2016/2286 (EU) bizottsági végrehajtási
 rendelet 10. cikke
 végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
7
Általános indokolás
A 2010. évi „Az európai digitális menetrend” című bizottsági közleményben foglalt egyik
alapvető uniós célkitűzés az egységes digitális piac létrehozása, azon belül pedig az elektronikus
hírközlési szolgáltatások egységes piacának megerősítése, amelynek egyik legfontosabb pillére a
belföldi és a barangolási kiskereskedelmi díjak közötti különbség csökkentése. Az unión belüli
országhatárokat átlépő „barangolásos” mobilhasználat különdíja lépcsőzetesen kerül
felszámolásra. Már az elmúlt években is fokozatosan csökkentek a tarifák az Európai Unión
belül, 2016. április 30-ától átmeneti időre pedig ún. eurótarifa került bevezetésre.
A kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlésének utolsó mérföldköveként az Európai
Parlament és a Tanács 2015. november 25-én, a nyílt internet-hozzáférés megteremtéséhez
szükséges intézkedések meghozataláról, továbbá az egyetemes szolgáltatásról, valamint az
elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó
felhasználói jogokról szóló 2022/22/EK irányelv és az Unión belüli nyilvános mobilhírközlő
hálózatok közötti barangolásról (roaming) szóló 531/2012/EU rendelettel módosította az Unión
belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok között barangolásról (roaming) szóló, 2012. június 13-i
531/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletet (a továbbiakban: roaming rendelet). A
roaming rendelet szabályai értelmében 2017. június 15-től főszabály szerint a
barangolásszolgáltatók nem számíthatnak fel a belföldi kiskereskedelmi díjon felül semmilyen
többletdíjat a szabályozott barangolási szolgáltatásokért.
A roaming rendelet ugyanakkor e főszabályi rendelkezés alól szűk körben ugyan, de biztosít
kivételeket a barangolásszolgáltatók számára, így különösen meghatározott és rendkívüli
körülmények fennállása esetén, amennyiben valamely barangolásszolgáltató számára nem térül
meg a szabályozott barangolási szolgáltatások nyújtásának összes tényleges és várható költsége a
szolgáltatás nyújtásából származó tényleges és várható bevételből, úgy a szóban forgó
barangolásszolgáltató a tagállami nemzeti szabályozó hatóságtól engedélyt kérhet arra, hogy a
belföldi díjszabási modellje fenntarthatóságának biztosítása érdekében többletdíjat alkalmazzon.
Az egységes digitális belső piac megvalósulása és az abból eredő gazdasági és társadalmi
előnyök minél hatékonyabb kiaknázása érdekében a roaming rendelet egységes végrehajtására a
Bizottság 2016. december 15-én fogadta el a méltányos használatra vonatkozó feltételek
alkalmazására és a kiskereskedelmi barangolási többletdíjak eltörlése fenntarthatóságának
értékelési módszertanára, valamint a barangolásszolgáltatók által az értékelés céljából
benyújtandó kérelemre vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 2016/2286 (EU)
végrehajtási rendeletet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet), amely a roaming rendelet
végrehajtási jellegű rendelkezéseit rögzíti.
A roaming rendelet hatályos szabályai határozzák meg annak az eljárásnak a rendelkezéseit,
amelyet a tagállami nemzeti szabályozó hatóság folytat le a barangolásszolgáltatónak a
végrehajtási rendelet szerinti tartalommal benyújtott kérelme alapján, és amelynek alapján dönt a
8
kiskereskedelmi barangolási többletdíj megengedhetősége és az igazolt negatív kiskereskedelmi
barangolási árrés mértékének tárgyában.
A roaming rendelet és a végrehajtási rendelet is olyan általános hatályú, közvetlenül
alkalmazandó, kötelező uniós jogi aktusok, amelyek külön implementálás nélkül is jogokat és
kötelezettségeket keletkeztetnek a jogalanyokra nézve a belső jogban. A jelen módosítási javaslat
célja ugyanakkor, hogy - az Európai Unióról szóló Szerződés 4. cikk (3) bekezdésében foglalt
lojális együttműködés elvével összhangban, az uniós jogban meghatározott célkitűzés, vagyis a
belföldi és a barangolási díjak közötti különbség megszüntetése érdekében - az uniós
rendeletekkel összhangban, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvényben (a
továbbiakban: Eht.) teremtse meg a roaming rendelet és a végrehajtási rendelet végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket.
Az előterjesztés továbbá a Szupergyors Internet Projekt kapcsán korábban hatályba lépett, az
elektronikus hírközlési építmények elhelyezésére vonatkozó szabályoknak a gyakorlatban
felmerült jogalkalmazási, jogértelmezési kérdései a törvény szövegének kiegészítését,
pontosítását tették szükségessé.
Részletes indokolás
1.	§
A módosítás megállapítja a kiskereskedelmi barangolási többletdíj engedélyezésének - roaming
rendeletben nem szabályozott - olyan eljárási szabályait, amelyek az eljárás lefolytatásához
feltétlenül szükségesek, és az ehhez kapcsolódó hatósági jogkört a Nemzeti Média- és Hírközlési
Hatóság elnökéhez (a továbbiakban: Elnök) telepíti. A roaming rendelet 6c. cikke a
barangolásszolgáltató kérelmére meginduló hatósági eljárás alapjait fekteti le, ennek
megfelelően a javaslat szerinti, engedély kiadására irányuló hatósági eljárás is kizárólag
kérelemre indulhat meg.
E § hivatkozik arra, hogy az Elnök eljárását a roaming rendelet szabályai alapján folytatja le,
valamint az Elnök az ügy érdemében a roaming rendelet szerinti hatósági döntések
meghozatalára jogosult, amelynek alapján a kiskereskedelmi belföldi többletdíj alkalmazását
határozatában engedélyezi, elutasítja vagy a többletdíj kérelemben megjelölt mértékét módosítja.
A törvénymódosítás a végrehajtási rendelet 10. cikkében foglaltaknak való megfelelést szolgálja,
amikor úgy rendelkezik, hogy amennyiben az Elnök a kiskereskedelmi barangolási többletdíj
alkalmazását határozatában engedélyezi vagy a többletdíj kérelemben megjelölt mértékét
módosítja, e határozatában megállapítja az igazolt negatív kiskereskedelmi barangolási árrés
mértékét is. A kiskereskedelmi barangolási többletdíj engedélyezése iránti, kérelemre indult
hatósági eljárásban az Elnök elsődlegesen a barangolásszolgáltatónak a végrehajtási rendelet
szerinti tartalommal benyújtott kérelme alapján állapítja meg a tényállást és hozza meg hatósági
9
döntését. Ugyanakkor a roaming rendelet speciális szabályokat állapít meg arra az esetre, ha a
kérelem hiányos, vagy nyilvánvalóan megalapozatlan, mivel ebben az esetben az Elnök az
eljárása során köteles meghallgatni a barangolásszolgáltatót, és ezt követően hozza meg a
kérelem tárgyában a döntését.
A módosítási javaslat rögzíti, hogy a kiskereskedelmi barangolási többletdíj az Elnök
engedélyező határozatának jogerőre emelkedésének napjától alkalmazható, annak érdekében,
hogy az engedély kezdő időpontja minden kétséget kizáróan megállapítható legyen.
A javaslat szerint a kiskereskedelmi barangolási többletdíj alkalmazásának tárgyában kiadott
engedély határozott időre szól. A roaming rendelet 6c. cikke alapján a barangolásszolgáltatónak
12 hónaponként naprakésszé kell tennie, majd el kell juttatnia a roaming rendeletben és a
végrehajtási rendeletben meghatározott valamennyi szükséges információt az Elnök számára.
Ezen adatszolgáltatási kötelezettségre, a tárgyidőszak tartamára, az adatszolgáltatás
elkészítésének és kiértékelésének időigényére tekintettel rögzíti a módosítási javaslat, hogy a
hatósági engedély - az Elnök határozatában rögzített - érvényességi ideje a
barangolásszolgáltató kérelmében megjelölt időtartam, amely nem lehet több 12 hónapnál. A
határozott idejű engedély érvényességi idejének lejártát követő naptól a kiskereskedelmi
barangolási többletdíjat engedélyező határozat érvényét és hatályát veszti, amelynél fogva az
abban megállapított kiskereskedelmi barangolási többletdíj nem alkalmazható, és az engedélyből
a továbbiakban jogok és kötelezettségek nem származnak.
A módosítási javaslat lehetőséget biztosít a barangolásszolgáltató számára, hogy amennyiben a
jogerős hatósági engedély érvényességi idejének lejártát követően is alkalmazni kívánja a
kiskereskedelmi barangolási többletdíjat, a határozat érvényességi idejének lejártát megelőző
legalább 90 nappal kérelmet nyújtson be az Elnökhöz, amelynek alapján az Elnök hatósági
döntésében a kérelemben megjelölt időtartammal, de legfeljebb 12 hónappal
meghosszabbíthatja, illetve szükség esetén módosíthatja a kérelmező korábbi engedélyét, vagy
elutasítja a kérelmet. Amennyiben az engedélyes barangolásszolgáltató a 90 napos határidőt
túllépi, abban az esetben az engedély meghosszabbítására, illetve módosítására irányuló eljárás
lefolytatására nincs lehetőség, de a módosítási javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az Elnök a
barangolásszolgáltató elkésett kérelmét a kiskereskedelmi barangolási többletdíj engedélyezése
iránti új hatósági eljárásban bírálja el.
2.	§
Az (1) bekezdés szerinti módosítás egyrészt azt a célt erősítené meg, hogy a fizikai infrastruktúra
üzemeltetőit ne egy passzív tűrési kötelezettség terhelje, hanem adott esetben aktív
együttműködési kötelezettség. Ennek keretében a hálózatüzemeltető az alkalmassá tételt köteles
elvégezni.
A (2) bekezdésben foglalt módosítás kapcsolódik az (1) bekezdéshez. Amennyiben a
hálózatüzemeltető az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, különösen pl. nem teszi
10
alkalmassá a fizikai infrastruktúráját, akkor jogvitás eljárás megindítása nélkül indítható
általános felügyeleti eljárás, amelyben a hatóság bírsággal is sújthatja a hálózatüzemeltetőt.
3.	§
A kiegészítés a jogalkalmazást segítené elő, más hálózatos közművek szabályozásából vett
mintával. E szerint a megállapodásból ki kell derülnie, hogy a tulajdonos a tulajdonosi - szükség
esetén - az üzemeltetői vagy kezelői hozzájárulását megadta.
4.	§
A közterület igénybevétele jogszabályi felhatalmazáson alapul, a közterület rendeltetésébe
tartozik a közművek, így a hírközlési építmények elhelyezése is. A tulajdonost tűrési
kötelezettség terheli. Tehát a közterület tulajdonosának hozzájárulását nem kell külön kérni.
Közterületi használati hozzájárulást vagy kezelői hozzájárulást értelemszerűen a közterület
rendeltetésétől eltérő használatakor kell kérni, ha a hírközlési építmények elhelyezése során
végzett építési munka során a közterületet fel kell bontani vagy el kell keríteni, amely a
közterület használatának korlátozásával jár.
A közterület rendeltetését az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény
tartalmazza, ennek alapján a közterület rendeltetése többek között az, hogy ott közműveket
helyezzenek el.
Annak érdekében, hogy a 30 napos határidő elmulasztása ne akadályozza az eljárást,
kiegészítésre kerül a hozzájárulás megadására vonatkozó rendelkezés azzal, hogy amennyiben
nem nyilatkozik a közterület tulajdonosa, a hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.
Előfordul, hogy a közterület tulajdonosa (pl. önkormányzat) a közterület használatáról bérleti
szerződést köt az igénybevevővel, ezért - a jogalkalmazást segítendő - a törvény tartalmazza,
hogy a közterület használati hozzájárulás, üzemeltetői hozzájárulás nem csak egyoldalú
nyilatkozatban, de megállapodással is megadható.
5.	§
A megállapodások megkötését vasúti pálya, folyóvíz vagy csatorna esetén is belátható időhöz
kell kötni. Ha a vagyonkezelő nem nyilatkozik vagy a megállapodás megkötésére nem kerül sor
határidőben az ő mulasztása miatt, megadottnak kell tekinteni a tulajdonosi hozzájárulást
(hatósági szolgalom alapítására ezen ingatlanoknál sem kerülhet sor, akárcsak a közterület
esetében). Ebből következően, ha a 45 nap elmulasztása a benyújtó félnek róható fel (pl. a
tulajdonos hiánypótlási felhívására nem válaszol időben), akkor a tulajdonosi hozzájárulást nem
kell megadottnak tekinteni.
6.	§
A módosítás célja, hogy a törvény nagyobb garanciát adjon a hírközlési építmények idegen
ingatlanon való elhelyezéséhez a vezetékjognak az ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nélkül is,
hiszen a vezetékjog bejegyzése csak a beruházás megvalósítása után célszerű (addig változhat
akár a nyomvonal is). Hasonló rendelkezés van a villamos energia törvényben a kisfeszültségű
csatlakozó berendezéseknél (felhasználói bekötéseknél), valamint a bányászatról szóló
törvényben is.
11
7. §
A módosítás egyrészt egy törvényi vélelmet alapít, amely szerint, ha meglévő infrastruktúra
felhasználásával épül a hírközlési hálózat, ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy a
hírközlési vezetékek elhelyezése, a létesítendő szolgalmi vagy más használati jog az ingatlan
használatát lényegesen nem korlátozza.
Jogalkalmazást segítő módosítás, hogy a nagy számú ingatlant érintő szolgalmak alapítása egy
közös határozatba foglalható, mivel új eljárásról van szó, célszerű ezt a lehetőséget egyértelművé
tenni a szabályozásban a Hatóság és az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára.
8. §
A tapasztalatok szerint, ha meglévő fizikai infrastruktúra felhasználásával történik a
hálózatépítés, az akár több száz ingatlant, ügyfelet érinthet. Ennek oka, hogy bár a meglévő
hálózatos közműveket (pl. villamos áram) is elsősorban közterületen, állami vagy önkormányzati
tulajdonon kell/kellett építeni, azonban gyakori, hogy ezeket az érintett ingatlanokat utóbb egy
területfejlesztés során felparcellázták, értékesítették. Ilyen esetben az akár több száz ügyfelet
érintő eljárást gyorsítja a hirdetményi kézbesítés, ha a hatóság határozata egyszerre több ügyfélre
vonatkozik. Hirdetményi közlésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló törvény alapján (amely a hatóság eljárásban mögöttes szabály) már 50 fő felett
sor kerülhet.
9.	§
A pontosítás célja, hogy letétbe helyezésre akkor is lehetőség legyen, ha számos tulajdonos
érintett, azaz nem csak akkor, ha a tulajdonosok nem együttműködőek vagy nem elérhetőek.
Ilyenkor nem feltétlen kell a tulajdonosnak külön átadni a kártalanítást, hanem a kártalanítást
letétbe is lehet helyezni, különösen az Eht. 94/A. § szerinti szolgalomnál lehet ennek jelentősége.
10.	§
A gyermekpornográf internetes tartalmak visszaszorítása terén jelentős előrelépést jelent az
Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (INTERPOL) által összeállított ’Worst of’-listán
szereplő gyermekpornográf honlapok hozzáférhetetlenné tétele azáltal, hogy a hozzáférést
biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók, valamint a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók
törvényi felhatalmazást kapnak a listán szereplő tartalmak hozzáférhetetlenné tételére. A
folyamatban részt venni kívánó szolgáltatóknak megállapodást szükséges kötniük az
INTERPOL-lal a lista megkapása céljából.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által üzemeltetett technikai segítségnyújtó rendszerhez
csatlakozott szolgáltatók részére e tartalmak hozzáférhetetlenné tétele annyiban egyszerűbb,
hogy a technikai segítségnyújtó rendszer e tartalmakat már eleve hozzáférhetetlenné teszi, így e
szolgáltatóknak külön nem szükséges megállapodást kötniük az INTERPOL-lal. Természetesen
arra is van technikai lehetőség, hogy e szolgáltatók ne fogadják el a technikai segítségnyújtó
rendszertől érkező, a listán szereplő gyermekpornográf tartalmakra vonatkozó hálózati
12
hirdetéseket.
A listán szereplő oldalak, tartalmak kivétel nélkül büntetőjogi tényállást alapoznak meg, ezért a
jelenleg hatályos jogi szabályozás alapján is lehetséges a hozzáférhetetlenné tétel elrendelése a
büntetőeljárásról szóló törvény szerint. Ennek ellenére - döntően, mivel a rendőrség és a
bíróságok kizárólag egyedileg tudják kezelni ezen ügyeket - nincs mód azok hatékony, az
eljárási gyakorlatban is megfelelően működő végrehajtására. Ezen felül - mivel a büntetőeljárás
alapvető célja a hazánk joghatósága alá tartozó bűncselekmények felderítése, valamint
bizonyítása és a bűnelkövetők felelősségre vonása - a büntetőeljárás keretében történő
hozzáférhetetlenné tétel nem megfelelő mód az ilyen tartalmak, URL-ek tömeges tiltására.
Különös figyelmet érdemel, hogy az interneten az egyes tartalmak hozzáférési útvonala rövid idő
alatt megváltozhat, amit az elektronikus adatok hozzáférhetetlenné tétele során előírt eljárásrend
nem képes megfelelő módon követni. Erre tekintettel e szabályok büntetőjogi szabályozókban
(Btk., Be.) való elhelyezése kevésbé indokolt, hanem az Eht.-ban való elhelyezésük célszerű,
mivel ezen új paragrafusok elsősorban az elektronikus hírközlési szolgáltatókra vonatkozóan
állapítanak meg szabályokat.
11.	§
A módosítás az Eht. megfelelési szakaszait egészíti ki.
12.	§
Az Eht. definíciói közé bevezeti a barangolásszolgáltató fogalmát, amely utaló normaként
hivatkozik a roaming rendelet 2. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglaltakra.
Továbbá a jogalkalmazás és jogértelmezés elősegítése érdekében szükséges az Eht.-ben is
meghatározni a közterület fogalmát, hiszen a meglévő törvényi szintű közterület fogalmak is
eltérőek, valamint a közterület használatot szabályozó egyes helyi önkormányzati rendeletek is
igen változatos képet mutatnak. Továbbá sokszor az ingatlan-nyilvántartás sem konzekvensen
tartalmazza a közterületi funkcióval bíró ingatlanokat. Ennek megfelelően az Eht.-ba kerülő
fogalom szerint közterület az ingatlan-nyilvántartási bejegyzéstől függetlenül minden állami
vagy önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földrészlet. Azt, hogy melyek
lehetnek ezek, egy példálózó felsorolás is segíti, a felsorolásban a hírközlési építés
szempontjából leggyakoribb ingatlantípusok kerültek megjelölésre a jogalkalmazás gyorsítása
érdekében.
13.	§
Szövegcserés, valamint szövegrészt hatályon kívül helyező módosítás. Az Eht. 94./A. § (3)
bekezdésében lévő felsorolásból kikerül a közút, mivel az Eht. meghatároz egy külön közterület
fogalmat, amely kiterjed a közútra is.
14.	§
13
Hatályba léptető rendelkezés.
15. §
Jogharmonizációs záradék.
14