﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15069.
Benyújtás dátuma: 2017-04-12 17:58
Parlex azonosító: CWWQ2X2S0008
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter
Törvényjavaslat címe: Az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint a tartós
külszolgálat ellátásához kapcsolódó egyéb törvények módosításáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint
a tartós külszolgálat ellátásához kapcsolódó egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
2017. évi.....törvény
az egyes külügyi igazgatási tárgyú törvények, valamint a tartós külszolgálat ellátásához
kapcsolódó egyéb törvények módosításáról
1.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Ebtv.) 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami
szolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan harmadik államban foglalkoztatott
biztosított, a vele életvitelszerűen együtt ott tartózkodó eltartott házastársa, élettársa és gyermeke,
valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény szerinti
külképviselet által foglalkoztatott házastársa által indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás
külföldön felmerült és igazolt költségének 85 százalékát az egészségbiztosító megtéríti. Ha a
Magyarországon történő ellátás és a haza- és visszaszállítás vagy utazás együttes költsége nem éri el
a külföldi ellátás költségeinek 85 százalékát, az egészségbiztosító a haza- és visszaszállítás vagy
utazás költségét teljes mértékben megtéríti. Ha az e bekezdés hatálya alá tartozó személy - a sürgős
szükség esetét kivéve - az ellátás céljából történő haza- és visszaszállítást vagy utazást nem vállalja,
az egészségbiztosító a külföldön igénybe vett ellátás költségeit a belföldi költségmértéknek
megfelelően téríti meg.”
(2)	Az Ebtv. 27. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A (3) bekezdéstől eltérően a közszolgálati, kormányzati szolgálati, állami szolgálati vagy
közalkalmazotti jogviszonyban álló tartósan valamely EGT tagállamban foglalkoztatott biztosított
választhat, hogy a kiküldetés helye szerinti EGT tagállamban az egészségügyi szolgáltatást az uniós
rendeletek rendelkezései szerint veszi igénybe vagy az általa igénybevett egészségügyi ellátás
költségeinek (5) bekezdés szerinti megtérítését kéri az egészségbiztosítótól.”
2.	§
Az Ebtv. 2. § (2) bekezdésében az „az e törvényben foglalt kivételekkel” szövegrész helyébe az „az
e törvényben, valamint a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII.
törvényben foglalt kivételekkel” szöveg lép.
2.	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása
3.	§
A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) 11. §-a a következő (4)
2
 bekezdéssel egészül ki:
 „(4) Hivatalos útlevél a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tartós külszolgálat időtartama alatt
 magáncélú utazásokra is igénybe vehető.”
4.	§
 (1)	Az Utv. 12. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Diplomata-útlevélre jogosult)
 „e) a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium diplomáciai vagy konzuli ranggal
 rendelkező munkatársa, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett
 minisztérium - európai uniós feladatokat ellátó - diplomáciai ranggal rendelkező munkatársa,
 Magyarország diplomáciai képviselete diplomáciai személyzetének tagja, Magyarország
 hivatásos konzuli képviselete konzuli tisztviselője, nemzetközi jogon alapuló diplomáciai
 kiváltságot és mentességet élvező egyéb személy, diplomáciai és konzuli futár;”
 (2)	Az Utv. 12. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Diplomata-útlevélre jogosult)
 „g) az országgyűlési képviselővel, a nemzetiségi szószólóval, az a), a c)-d), illetőleg az f)
 pontokban megjelölt személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa,
 élettársa, eltartott gyermeke;”
 (3)	Az Utv. 12. § (1) bekezdése a következő h)-i) ponttal egészül ki:
 (Diplomata-útlevélre jogosult)
 „h) az Európai Parlament magyarországi képviselőjével, illetőleg az e) pontban megjelölt
 személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársa, élettársa, eltartott
 gyermeke, egyenes ági felmenője,
 i) az Európai Parlament magyarországi képviselőjével, illetőleg az e) pontban megjelölt
 személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban élő házastársának, élettársának
 egyenes ági felmenője.”
 (4)	Az Utv. 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
 „(1a) Az (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározott hozzátartozókat a diplomata útlevél
 kizárólag az Európai Parlament magyarországi képviselőjének mandátumából fakadó tartós külföldi
 tartózkodás időtartamára, illetve az (1) bekezdés e) pontban megjelölt személy tartós
 külszolgálatának időtartamára illeti meg.”
5.	§
 (1)	Az Utv. 13. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Külügyi szolgálati útlevélre jogosult)
 „b) Magyarország diplomáciai képviseletének igazgatási és műszaki személyzete, illetőleg
3
 kisegítő személyzetének tagja, kivéve a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló
 törvény szerint a külképviselet által foglalkoztatott munkavállaló;
 c)	Magyarország hivatásos konzuli képviselete konzuli alkalmazottja és kisegítő személyzetének
 tagja, kivéve a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvény szerint a külképviselet
 által foglalkoztatott munkavállalót;”
 (2)	Az Utv. 13. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Külügyi szolgálati útlevélre jogosult)
 „e) az a)-d) pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban
 élő házastársa, élettársa, eltartott gyermeke, egyenes ági felmenője;”
 (3)	Az Utv. 13. § (1) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
 (Külügyi szolgálati útlevélre jogosult)
 „f) az a)-d) pontok szerint jogosult személlyel hivatalos célból együtt utazó, közös háztartásban
 élő házastársának, élettársának egyenes ági felmenője.”
 (4)	Az Utv. 13. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
 „(1a) Az (1) bekezdés e) és f) pontjában meghatározott hozzátartozókat a külügyi szolgálati útlevél
 kizárólag az (1) bekezdés a)-d) pontja szerint jogosult személy tartós külszolgálatának időtartamára
 illeti meg.”
3.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
6.	§
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 29. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 2. § a) pontja alapján anyasági támogatásra jogosult a külképviseletekről és a tartós
külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) szerinti tartós
külszolgálatot teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastárs is, ha a
várandóssága alatt négy alkalommal - koraszülés esetén egy alkalommal - várandósgondozáson
részt vett.”
7.	§
 A Cst. 35. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Az ellátás szünetel)
 „b) az egyéb ellátás folyósításának időtartama alatt, ha a Külszoltv. szerinti tartós külszolgálatot
 vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy vagy a vele együtt élő, Külszoltv. szerinti házastársa
 részére az e törvény alapján ellátásra jogosító gyermekre tekintettel jogszabály alapján bármilyen
 címen ellátást, támogatást folyósítanak.”
4
4. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása
8.	§
(1)	A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.) 2. § (2a)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2a) Hivatásos konzuli tisztviselőnek a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztériummal (a továbbiakban: a minisztérium) kormányzati szolgálati jogviszonyban álló azon
kormánytisztviselő nevezhető ki, aki
 a)	közigazgatási alapvizsgával rendelkezik vagy az alól jogszabály alapján mentesült, és legalább
 kétévi közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, melyből legalább három hónap szakmai
 gyakorlatot szerzett a minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, vagy
b)	jogi szakvizsgával vagy közigazgatási szakvizsgával, illetve jogszabály alapján ezzel
egyenértékű vizsgával rendelkezik, és legalább egy hónap szakmai gyakorlatot szerzett a
minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, és
 a konzuli szakmai tanfolyamon való részvételt követően sikeres konzuli szakmai vizsgát tett.”
 (2)	A Konztv. 2. §-a a következő (2c)-(2g) bekezdéssel egészül ki:
 „(2c) A konzuli tisztviselő konzuli feladatainak ellátásában - ideértve a hatósági tevékenységet is -
 a miniszter által felhatalmazott, a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási
 munkakörben eljáró személy közreműködik.
 (2d) Diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten a konzuli tisztviselő munkájában igazgatási
 munkakörben való közreműködésre a minisztériummal kormányzati szolgálati jogviszonyban álló
 azon
a)	kormánytisztviselő nevezhető ki, aki közigazgatási alapvizsgával rendelkezik vagy az alól
jogszabály alapján mentesült, vagy
b)	kormányzati ügykezelő nevezhető ki, aki ügykezelői alapvizsgával rendelkezik vagy az alól
jogszabály alapján mentesült, és
legalább kétévi közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, melyből legalább egy hónap szakmai
gyakorlatot szerzett a minisztérium konzuli ügyekben illetékes főosztályán, továbbá a konzuli
szakmai tanfolyamon való részvételt követően sikeres konzuli ügyintézői vizsgát tett.
 (2e) Diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten a konzuli tisztviselő munkájában igazgatási
 munkakörben való közreműködéssel a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló
 törvényben meghatározott külképviselet által foglalkoztatott munkavállalóként, illetve külképviselet
 által foglalkoztatott házastársként olyan személy bízható meg, aki
 a)	büntetlen előéletű,
 b)	cselekvőképes,
 c)	alkalmazása nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot,
 d)	legalább középfokú végzettséggel rendelkezik,
5
e)	jogszabályban meghatározott típusú és szintű nyelvismerettel rendelkezik, kivéve, ha a fogadó
ország hivatalos vagy munkanyelve az anyanyelve vagy legalább két évig a fogadó ország
hivatalos vagy munkanyelvén tartott iskolarendszerű oktatásban vett részt, és
f)	legalább egy hónap szakmai gyakorlatot követően, a munkakörének ellátásához szükséges
konzuli ismeretekből sikeres vizsgát tett.
(2f) A (2a) bekezdésben írt konzuli szakmai vizsgát, illetve a (2d) és (2e) bekezdésekben írt konzuli
ügyintézői vizsgát minden tartós külszolgálat, illetve konzuli feladatok ellátásában közreműködő
munkakörben való foglalkoztatás megkezdése előtt teljesíteni kell, kivéve, ha a kormánytisztviselő,
a kormányzati ügykezelő, külképviselet által foglalkoztatott házastárs illetve külképviselet által
foglalkoztatott munkavállaló az újabb kirendelés vagy foglalkoztatás napját megelőző egy éven
belül legalább hathónapos időtartamban a vizsga típusának megfelelő konzuli feladatokat látott el.
(2g) A konzuli munkát érintő joganyagban történt lényeges változás esetén a miniszter - a konzuli
tisztviselőként vagy a konzuli feladatokban közreműködő munkatársként való további
foglalkoztatás feltételeként - az adott részanyagból kötelező jelleggel, kiegészítő vizsga letételét
rendelheti el.”
9.	§
A Konztv. 16/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A konzuli szolgálat a (2)-(3) bekezdésben meghatározott adatokat a 2. § (2a) és a 2. § (2d)
bekezdésben meghatározott szakmai gyakorlat megkezdésének időpontjától kezeli.”
5.	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény módosítása
10.	§
(1)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény
(a továbbiakban: Harmtv.) 35. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A Magyarországon működő diplomáciai és a hivatásos konzuli tisztviselő által vezetett konzuli
képviseletek, a nemzetközi szervezetek, illetve azok magyarországi kirendeltsége, telephelye,
irodája, továbbá a kiváltságokkal és mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek tagjai
és családtagjaik részére kibocsátott tartózkodási engedélyek alapján Magyarországon töltött idő az
(1)	bekezdés a) pontjában meghatározott időbe nem számít bele.”
(2)	A Harmtv. a következő 108/B-108/E. §-sal egészül ki:
„108/B. §
(1)	A külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítése érdekében
6
jogosult kezelni a Magyarországon működő diplomáciai és hivatásos konzuli tisztviselő által
vezetett konzuli képviseletek, nemzetközi szervezetek, valamint azok magyarországi kirendeltsége,
telephelye, irodája, továbbá a nemzetközi szerződésben biztosított kiváltságokkal és
mentességekkel törvény alapján rendelkező szervezetek (a továbbiakban: képviselet) vagy
mindezek nemzetközi szerződés alapján mentességre jogosult tagjai és családtagjaik alábbi adatait:
 a)	a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, diplomáciai rangját,
 vagy katonai rendfokozatát és arcképmását,
 b)	útlevele vagy személyazonosító igazolványa adatait és annak fénymásolatát,
 c)	az őt alkalmazó külképviselet megnevezését és az ott betöltött munkakörét, beosztását,
 d)	kihelyezetti, vagy családtagi minőségét,
 e)	a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
 f)	magyarországi tartózkodási helye címét,
 g)	az azonosító okmányokon szerepeltetett címét,
 h)	a szolgálati ideje alatt vele magyarországi közös háztartásban élő hozzátartozója
      ha)	családi és utónevét,
       hb)	születési helyét és idejét,
      hc)	állampolgárságát,
      hd)	rokonsági fokának megjelölését,
      he)	személyazonosító okmányának vagy útlevelének számát, arcképmását,
 i)	a fenti személyek kizárólagos magánalkalmazásában álló, külföldi állampolgárságú személyek
 ha), hb) és hc) pontok szerinti adatait és alkalmazásuk minőségét, munkakörüket.
 (2)	Az (1) bekezdésben foglalt adatokon felül a külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi
 kötelezettségvállalások teljesítése érdekében jogosult kezelni:
 a)	a Magyarországon működő, tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletek
 tagjainak az (1) bekezdés h) pont ha), hb) és hc) alpontja szerinti adatait,
 b)	az (1) bekezdésben megjelölt személyek és intézmények által használt, különleges
 rendszámmal ellátott gépjárművek adatait, valamint
 c)	az a) pontban megjelölt képviselet hivatali céljaira fenntartott gépjármű adatait.
108/C. §
 A 108/B. §-ban meghatározott nyilvántartás vezetésének célja a 108/B. § (1) bekezdésben
 meghatározott szervezetek és személyek tekintetében fennálló, nemzetközi szerződésekben foglalt,
 illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő és a magyar jogszabályokban
 meghatározott jogállás biztosítása. Az adatok kezelése, amennyiben jogszabály hosszabb időt nem
 állapít meg 30 év.
108/D. §
 (1)	A külpolitikáért felelős miniszter a 108/B. § (1) bekezdés a), c), d) és e) pontjában, h) pontjának
 ha), hb), hc), és hd) alpontjában, valamint i) pontjában meghatározott adatokról az érintett személyt
7
 vagy annak jogos érdekét érintő eljárás lefolytatása érdekében
 a)	az illetékes bíróság,
 b)	az eljáró ügyészség,
 c)	az eljáró nyomozó hatóság,
 d)	az eljáró szabálysértési hatóság,
 e)	a nemperes eljárást lefolytató közjegyző,
 f)	az idegenrendészeti hatóság,
 g)	az állami adó és vámhatóság,
 h)	a fenti, lakcímkártyával nem rendelkező személyek tekintetében a magyarországi tartózkodási
 hely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzője, illetve az illetékes fővárosi és megyei
 kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala,
 i)	külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési,
 továbbá nemzetbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a
 nemzetbiztonsági szolgálatok,
 j) a 108/B. §-ban meghatározott személyek vagy szervezetek kérése alapján, a kérelemben
 meghatározott adattartalommal, pénzintézeti, oktatási, vagy más, az életvitelük szempontjából
 szükséges, lakcímkártyát, vagy bejegyzést igénylő eljárásban azt az eljárás, vagy jogügylet
 feltételeit meghatározó szervezetek
 részére adatot szolgáltat.
 (2)	Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás további feltétele, hogy az adatszolgáltatást kérő
 szerv, az általa kért adatok tekintetében az adatkezelés célját és adatkezelési jogosultságát igazolja.
 (3)	Az (1) bekezdés szerinti valamennyi adatszolgáltatásról a külkapcsolatokért felelős miniszter
 nyilvántartást vezet.
108/E. §
 A külpolitikáért felelős miniszter jogosult az 108/B. §-ban meghatározott szervezetek és személyek
 magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító igazolványt, okiratot kibocsátani, a
 kötelező adattartalomra vonatkozó jogszabályok figyelembevétele mellett annak formátumát és
 kibocsátásának eljárásrendjét megállapítani. Az igazolvány az abban foglalt adatokat közhitelesen
 igazolja.”
 (3)	A Harmtv. 111. § a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
 „(10) Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a 108/B. § (1) bekezdésben
 meghatározott személyek és szervezetek magyarországi jogállását, adatait és jogosultságait tanúsító
 igazolvány, okirat formájára és kibocsátásának eljárásrendjére vonatkozó részletes szabályokat
 rendeletben állapítsa meg.”
6.	Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
11. §
8
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 37. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az elektronikus aláírásnak a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi
LXXIII. törvény szerinti külképviseleteken történő bevezetéséig - ha egy gazdasági esemény során
a pénzügyi ellenjegyzést, a kötelezettségvállalást, a teljesítésigazolást, az érvényesítést, vagy az
utalványozást végző személyek egymástól eltérő földrajzi helyen tartózkodnak - elegendő, ha a
szükséges aláírások szkennelt formában állnak rendelkezésre, illetve az eredeti aláírások külön
dokumentumokon kerülnek megtételre, melyeket a kötelezettségvállalás helye szerinti külképviselet
belső szabályzatban foglaltaknak megfelelően hitelesíti.”
12.	§
Az Áht. 79. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A kincstári kör és a kincstári körön kívüli számlatulajdonosok devizaeszközei kezelésére a
kincstár devizaszámlát vezet. A kincstár a devizaszámla vezetése során díjakat számolhat fel és
kamatot fizethet. A kincstár engedélyével kivételes esetben hitelintézetnél is vezethető
devizaszámla. A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény
szerinti külképviseletek működtetéséhez szükséges devizaszámlák a kihelyező költségvetési szerv
gazdasági vezetőjének engedélyével pénzintézetnél is vezethetők.”
7.	Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény módosítása
13.	§
Az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény 9. § (2) bekezdésében a „60”
szövegrész helyébe a „150” szöveg lép.
8.	A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról
szóló 2014. évi XC. törvény módosítása
14.	§
A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló
2014. évi XC. törvény (a továbbiakban: NEFE törvény) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. §
E törvény alkalmazásában:
1.	adomány: a segély és a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység keretében a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből
ellenérték, valamint elszámolási- és visszatérítési kötelezettség nélkül nyújtott pénzbeli és tárgyi
9
 támogatás,
 2.	adományozó levél: adomány, segély nyújtására kötelező, írásban tett egyoldalú jognyilatkozat,
 3.	felajánlás: ígért támogatás,
 4.	nemzetközi fejlesztési együttműködés: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
 Fejlesztési Támogatási Bizottsága által felállított lista alapján hivatalos fejlesztési támogatásra
 jogosult országnak minősülő kedvezményezett partnerországoknak e törvényben meghatározott
 eszközök útján nyújtott támogatás, amelynek célja a szegénység elleni küzdelem, valamint az
 emberi és kisebbségi jogok, a fenntartható fejlődés, továbbá a nemzetközi biztonság és stabilitás
 elősegítése,
 5.	nemzetközi humanitárius segítségnyújtás: a természeti és civilizációs katasztrófák által okozott
 humanitárius válságok, illetve komplex veszélyhelyzetek esetén az emberi életek megmentése és
 a szenvedés enyhítése, az alapvető életfeltételek helyreállításához való hozzájárulás, a hosszú
 távú következmények és negatív hatások csökkentése, valamint közreműködés a
 válsághelyzetekre való felkészülésben,
 6.	segély: a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás keretében a társadalombiztosítás pénzügyi
 alapjai kivételével az államháztartás központi alrendszeréből ellenérték, valamint elszámolási- és
 visszatérítési kötelezettség nélkül nyújtott pénzbeli támogatás,
 7.	technikai segítségnyújtás: kutatási, oktatási vagy szakképzési tevékenység, továbbá szakmai
 tanácsadás és szakértői együttműködés.”
15.	§
 A NEFE törvény 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) A nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység pénzbeli és tárgyi támogatás, így
 különösen adományozó levél útján nyújtott adomány, technikai segítségnyújtás, valamint a Magyar
 Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról
 szóló törvényben meghatározott eszközök útján valósul meg.”
16.	§
 A NEFE törvény 3. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. §
 Magyarország nemzetközi fejlesztési együttműködését és nemzetközi humanitárius
 segítségnyújtását nemzetközi szervezetek és nemzetközi fejlesztési célú alapok részére teljesített
 tagdíjak és önkéntes hozzájárulások útján is megvalósíthatja.”
17.	§
A NEFE törvény 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
10
14. §
 A költségvetési támogatással megvalósuló nemzetközi fejlesztési együttműködési és nemzetközi
 humanitárius segítségnyújtási tevékenységekről a külpolitikáért felelős miniszter nyilvánosan
 hozzáférhető adatbázist vezet.”
18.	§
 A NEFE törvény a következő 6/A. alcímmel egészül ki:
„6/A. Előminősített civil szervezetek
15/A. §
 Az előminősített civil szervezetek a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás végrehajtásának
 hatékonyságát folyamatos készenlétükkel biztosítják.
15/B. §
 Előminősíthető az a közhasznú civil szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
 a)	legalább öt éve folytat nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységet és ennek
 eredményét igazolja,
 b)	nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység végzéséhez megfelelő humán
 szakértelemmel, technikai és logisztikai kapacitásokkal, valamint nemzetközi tapasztalattal
 rendelkezik,
 c)	a tevékenységénél és szervezeténél fogva állandó együttműködésre alkalmas,
 d)	a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpontja
 alapján átlátható szervezetnek minősül,
 e)	nincs köztartozása,
 f)	a bírósági nyilvántartásba vett létesítő okirata szerint
      fa)	a hatóköre nemzetközi,
      fb)	a célja és a cél szerinti besorolása nemzetközi tevékenység.
15/C. §
 (1)	Az a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységet végző civil szervezet, amely
 előminősített civil szervezet kíván lenni, erre vonatkozó szándéknyilatkozatot nyújthat be a
 külpolitikáért felelős miniszter részére.
 (2)	Az előminősítő rendszerről szóló miniszteri rendelet szerinti szempontok és eljárás alapján
 előminősített civil szervezet részére a külpolitikáért felelős miniszter minősítő levelet ad át.
11
(3)	Az előminősített civil szervezet vezető tisztségviselője haladéktalanul köteles bejelenteni a
külpolitikáért felelős miniszternek, ha a szervezet nemzetközi humanitárius segítségnyújtási
tevékenységével felhagy vagy nem felel meg a 15/B. §-ban foglalt feltételeknek.
(4)	A 15/B. § szerinti feltételek fennállását a külpolitikáért felelős miniszter rendszeresen
megvizsgálja, és ha a szervezet nem felel meg azoknak, valamint a (3) bekezdés szerinti bejelentés
esetében a minősítő levelet visszavonja.”
19.	§
(1)	A NEFE törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
   a)	a nemzetközi fejlesztési együttműködés végrehajtásában résztvevő ügynökség feladatait ellátó
   szervezetet kijelölje,
b)	az e törvény hatálya alá tartozó támogatások egységes arculattal történő nyújtásához szükséges
   részletes szabályokat megállapítsa.”
(2)	A NEFE törvény 16. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy feladatkörében:)
   „c) a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás végrehajtásában közreműködő civil szervezetek
   előminősítésének eljárását, valamint az előminősített civil szervezetek nemzetközi humanitárius
   segítségnyújtásban történő részvételének szabályait”
(rendeletben állapítsa meg.)
(3)	A NEFE törvény 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap az általános politikai koordinációért felelős miniszter, hogy a külpolitikáért
felelős miniszterrel egyetértésben a 16. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelettel összefüggő
arculati kézikönyv tartalmát rendeletben állapítsa meg.”
20.	§
A NEFE törvény 17. § (1) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:
(A nemzetközi fejlesztési együttműködéshez és humanitárius segítségnyújtáshoz nyújtott
költségvetési támogatás vonatkozásában
nem kell alkalmazni)
    „ad) az Ávr. 93. § (4) bekezdését.”
21.	§
A NEFE törvény
   a)	9. § (3) bekezdésében a „pénzügyi és tárgyi felajánlás” szövegrész helyébe a „pénzbeli és
12
 tárgyi támogatás”,
 b)	10. § (2) bekezdésében a „biztosítja a humanitárius segítségnyújtással” szövegrész helyébe a
 „biztosítja a nemzetközi humanitárius segítségnyújtással”,
c)	11. § (1) és (2) bekezdésében a „nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius
segítségnyújtási tevékenység” szövegrész helyébe a „nemzetközi fejlesztési együttműködési és
nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység”,
 d)	15. §-ában az „augusztus” szövegrész helyébe az „október”,
e)	17. § (1) bekezdésében a „nemzetközi fejlesztési együttműködéshez és humanitárius
segítségnyújtáshoz” szövegrész helyébe a „nemzetközi fejlesztési együttműködéshez és
nemzetközi humanitárius segítségnyújtáshoz”,
 f)	17. § (2) bekezdésében a „humanitárius segítségnyújtáshoz” szövegrész helyébe a „nemzetközi
 humanitárius segítségnyújtáshoz”
 szöveg lép.
22.	§
 Hatályát veszti a NEFE törvény 7. §-a.
 9.	A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény módosítása
23.	§
 A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban:
 Külszoltv.) 9/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2) A külképviselet által foglalkoztatott házastárssal a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett
 minisztérium hivatali szervezetének vezetője által átruházott hatáskörben a külképviselet-vezető, a
 vonatkozó magyar jog alapján, a kihelyezett külszolgálatának idejére munkaszerződést köt. A
 külképviselet által foglalkoztatott házastárs foglalkoztatására vonatkozó részletes szabályokat
 miniszteri rendelet tartalmazza.”
24.	§
 (1)	A Külszoltv. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az adminisztratív és technikai, valamint a diplomata álláshelyet a külpolitikáért felelős
miniszter - az (1a), valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihelyező szerven
belüli belső pályázat útján meghirdeti.”
 (2)	A Külszoltv. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
 „(1a) A speciális szakértelmet igénylő munkakörök esetében a belső, zárt pályázattal párhuzamosan
 nyílt pályáztatási eljárás alkalmazására is sor kerül.”
13
25. §
(1)	A Külszoltv. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kihelyezett e törvény szerinti díjazásának megállapítása során az 1. melléklet szerinti
munkakörét, illetve amennyiben ahhoz rang is kapcsolódik, a kihelyezett diplomáciai rangját kell
figyelembe venni.”
(2)	A Külszoltv. 13. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (4) bekezdést azzal a megkötéssel kell alkalmazni, hogy amennyiben a kihelyezett az 1.
melléklet szerinti munkaköréhez rendelt rangnál magasabb diplomáciai ranggal rendelkezik, csak az
1.	mellékletben az adott munkakörhöz kapcsolódó legmagasabb rangot lehet a díjazás
megállapításánál a külszolgálata idejére vonatkozóan figyelembe venni.”
26.	§
(1)	A Külszoltv. 14. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az első diplomáciai rang adományozásának általános feltételei:)
„c) legalább egy állami - vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű - felsőfokú (C1)
nyelvvizsga és további legalább egy állami - vagy jogszabály alapján azzal egyenértékű -
középfokú (B2) nyelvvizsga, melyek közül az egyik minden esetben angol nyelvből szükséges.”
(2)	A Külszoltv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A kihelyező szerv vezetője - kivételesen indokolt esetben, hivatali érdekből - a (2)
bekezdésben meghatározott feltételek hiányában is a tartós külszolgálat idejére diplomáciai rangot
adományozhat, illetve indokolt esetben magasabb ranghasználatot biztosíthat.”
27.	§
A Külszoltv. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakdiplomata felett a munkáltatói jogokat felkészítése és tartós külszolgálatának ideje alatt a
kihelyező vezető gyakorolja, ide nem értve a kormányzati szolgálati jogviszony megszüntetését.”
28.	§
A Külszoltv. 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tartós külszolgálat ellátására az a kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő helyezhető ki, aki)
„b) a tartós külszolgálat során ellátott munkakörhöz jogszabályban, továbbá a kihelyező szerv
vezetője által előírt iskolai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, illetve a kihelyező
vezető által előírt szakmai gyakorlattal rendelkezik,”
14
29. §
A Külszoltv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tartós külszolgálatát teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott
házastárs a fogadó államban, illetve harmadik országban ideiglenes kiküldetést (a továbbiakban:
ideiglenes kiküldetés) teljesíthet, amelyért napidíjra nem jogosult. Az ideiglenes kiküldetés részletes
szabályait a külpolitikáért felelős miniszter rendeletben határozza meg.”
30.	§
A Külszoltv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tartós külszolgálat megszűnésével a kihelyező vezető - a szakdiplomata kivételével - a
határozatlan időre kinevezett kormánytisztviselőt, kormányzati ügykezelőt, kinevezésének
egyoldalú módosításával a kihelyező szervnél iskolai végzettségének, szakképzettségének vagy
szakképesítésének megfelelő munkakörbe helyezi át. A kormánytisztviselőt vagy kormányzati
ügykezelőt a kinevezés módosítás közlésétől számított öt munkanapon benyújtott kérelmére - a
nyilatkozattétel időpontjával kezdődően - fel kell menteni. A kormánytisztviselő ezen felmentése
esetén a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött a besorolás szerinti illetményét kell alapul
venni a felmentési időre járó illetmény, a végkielégítés, valamint az egyéb kifizetések összegének
meghatározásakor.”
31.	§
A Külszoltv. 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Nem szükséges a kihelyezett beleegyezése a kinevezési, illetve a kihelyező okirat
módosításához, ha a kihelyezett
a)	munkakörének megváltoztatását a tartós külszolgálatra történő kihelyezés visszavonása
indokolja,
b)	hozzátartozója után a 24. § (7) bekezdésében, a 25. § (5)-(8) bekezdésében meghatározott
deviza-illetménypótlékra, illetve költségtérítés-kiegészítésre válik jogosulttá,
c)	rangemelésben részesül,
d)	személyi adatai módosulnak.”
32.	§
A Külszoltv. 23. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A kihelyezett a tartós külszolgálatának időtartama alatt havonta devizailletményre és átalány-
költségtérítésre (a továbbiakban együtt: díjazás) jogosult. A díjazás forintban kerül megállapításra és
számfejtésre, ezt követően a kifizetendő összeg - a kihelyezett választása alapján - egész euróra,
15
egész USA dollárra, illetve egész forintra kerekítve kerül folyósításra legkésőbb a tárgyhót követő
hónap 15. napjáig a kihelyezett részére. A kerekítés nem minősül munkáltatói intézkedésen alapuló,
az általánostól eltérő devizailletmény-megállapításnak. A kihelyezett részére a tartós külszolgálata
idejére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolása alapján megállapított
belföldi illetménye nem jár, azonban tartós külszolgálatának időtartama alatti, a közszolgálati
tisztviselőkről szóló törvény szerinti besorolási fokozatban bekövetkezett változásokról
folyamatosan értesítésre kerül.”
33.	§
(1)	A Külszoltv. 23. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A kihelyezett munkaköri osztályokba, az egyes munkaköri osztályokon belül a munkaköre és -
amennyiben az adott munkakörhöz rang kapcsolódik - rangja szerint kerül besorolásra. A
munkaköri osztályokon belüli munkaköröket, valamint az azokhoz tartozó rangokat az 1. melléklet
tartalmazza.”
(2)	A Külszoltv. 23. § (8) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(8) Az egyes állomáshelyek tekintetében a következő költségvetési évre vonatkozó deviza-
alapilletményt a külpolitikáért felelős miniszter a költségvetési törvény elfogadásától számított 45
napon belül rendeletben határozza meg, az ENSZ által a költségvetés tervezésének évében először
közzétett szorzószámok figyelembevételével.”
34.	§
(1)	A Külszoltv. 25. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A kihelyezettet a devizailletményén túl a maga és hozzátartozói külföldi életvitelével
kapcsolatos kiadásainak fedezésére, minden külképviselet vonatkozásában megállapított, a 23. § (1)
bekezdés szerint választott devizanemben havonta folyósított átalány-költségtérítés (a
továbbiakban: átalány-költségtérítés) illeti meg, kivéve, ha a 16. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
feltételnek nem felel meg és a kihelyező vezető őt e feltétel alól a 16. § (2) bekezdése alapján
mentesítette. Házastársak egyazon külképviseletre történő kihelyezése esetén az átalány-
költségtérítés elemei csak - a nyilatkozatukban megjelölt - egyik fél részére számfejthetők.”
(2)	A Külszoltv. 25. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a kihelyezett állandó lakóhelye a fogadó államban van és a 16. § (2) bekezdése szerinti
mentesítést megkapta, a 25. § (2) bekezdés a) pont szerinti lakhatási és 25. § (2) bekezdés c) pont
szerinti óvodáztatási és iskoláztatási költségtérítésre, valamint költségtérítés-kiegészítésekre nem
jogosult.”
(3)	A Külszoltv. 25. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
16
„(6) A kihelyezettet a kihelyezettel közös háztartásban, életvitelszerűen a tartós külszolgálat helyén
tartózkodó nagykorú, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeke után, aki a családok
támogatásáról szóló törvény alapján saját jogán emelt összegű családi pótlékra jogosult, vagy a
fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény alapján
fogyatékossági támogatásban vagy a vakok személyi járadékában, vagy a rokkantsági járadékról
szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet alapján rokkantsági járadékban részesül
  a)	a (2) bekezdés a) pontja szerinti költségtérítés 15%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés,
  valamint
  b)	a (2) bekezdés b) pontja szerinti költségtérítés 150%-ának megfelelő költségtérítés-kiegészítés
illeti meg.”
(4)	A Külszoltv. 25. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(15) Ha a kihelyezett hozzátartozója egy naptári hónapban 10 napnál többet tartózkodik a
kihelyezett nélkül az állomáshelytől távol, a kihelyezett a házastárs távolléte esetén a 24. § (7)
bekezdés szerinti juttatásra nem jogosult.
(16)	Ha a kihelyezett jogosultsága a (15) bekezdés alapján a 24. § (7) bekezdés szerinti juttatásra
három egymást követő hónapban megszűnik, a kihelyezett (15) bekezdés hozzátartozóját a
kihelyező okiratból törölni kell.
(17)	Ha a kihelyezett házastársa a fogadó államban az e törvény hatálya alá nem tartozó
munkáltatónál jövedelemszerező tevékenységet folytat és a vele közös háztartásban élő gyermeke,
gyermekei után pótlékot, költségtérítést, iskoláztatási támogatást kap vagy fogyatékossági
támogatásban, illetve vakok személyi járadékában részesül, az (5)-(6) bekezdés szerinti
költségtérítésre nem jogosult.”
35.	§
(1)	A Külszoltv. 26. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A kihelyezettet megillető díjazás kifizetése a kihelyezett által választott, legfeljebb két fizetési
számlára, a 23. § (1) bekezdése szerint választott, legfeljebb két devizanemben történő utalással, a
kihelyezett által meghatározott arányban megosztva történik. A kihelyezett forintszámlát is
megjelölhet.”
(2)	A Külszoltv. 26. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha az állomáshely szerinti országban nincs, vagy olyan alacsony fejlettségű bankrendszer
működik, ami az utalás biztonságát veszélyezteti, a kifizetés pénzforgalmi számláról történő
készpénzkifizetés útján a külképviseleten történik euróban, vagy USA dollárban attól függően, hogy
a külképviselet részére melyik valuta használata engedélyezett.
(1b) A díjazás fizetési számlára történő átutalásának a Magyar Államkincstárnál felmerülő
17
költségeit a kihelyező szerv viseli, az átutalással kapcsolatban felmerülő egyéb költségeket az
átalány-költségtérítés tartalmazza.
(1c) A kifizetésre kerülő díjazás euróra vagy USA dollárra történő átváltása a bérszámfejtés
hónapját megelőző hónap 15. napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos
devizaárfolyamon történik.”
36.	§
A Külszoltv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény 1. mellékletében meghatározott
a)	vezetői munkakörben,
b)	diplomata munkakörben,
c)	regionális rendszergazda munkakörben,
d)	gazdasági vezető munkakörben,
e)	gazdasági felelősi munkakörben
foglalkoztatott kihelyezett munkarendje kötetlen, a munkarend kötetlen jellegét azonban nem érinti,
ha a kihelyezett a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva és a külképviselet-
vezető utasításainak figyelembevételével meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.”
37.	§
(1) A Külszoltv. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. §
(1)	Ha a kihelyezett munkaidő-keretben kerül foglalkoztatásra, a munkaidő-keret tartama négy
hónap.
(2)	A munkaidő-beosztást legalább öt munkanappal előre írásban kell közölni. Ennek hiányában az
utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
(3)	A munkáltató az adott napra vonatkozó munkaidő-beosztást, ha működésében előre nem látható
körülmény merül fel, a munkavégzést megelőző napon írásban módosíthatja.”
(2)	A Külszoltv. a következő 29/B. §-sal egészül ki:
„29/B. §
(1)	Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók.
(2)	A kihelyezett számára a heti pihenőidőt havonta legalább egy alkalommal vasárnapra kell
beosztani.
18
(3)	A (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a kihelyezettnek hetenként legalább
negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is
biztosítható. A kihelyezettnek a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti
pihenőidőt kell biztosítani.
(4)	A külképviselet-vezető a heti pihenőnapokat csak rendkívül indokolt esetben adhatja ki úgy,
hogy a pihenőnapok nem követik egymást.”
(3)	A Külszoltv. a következő 29/C. §-sal egészül ki:
„29/C. §
(1)	Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén naptári évenként kettőszázötven óra rendkívüli
munkaidő rendelhető el.
(2)	A tartós külszolgálat időtartama alatt heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon végzett
rendkívüli munka, készenlét, ügyelet ellenértékeként a kormánytisztviselőt a teljesített munkaidő
időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg, tekintet nélkül a heti pihenőnapra vagy
munkaszüneti napra.
(3)	A külképviseleten - amennyiben ügyelet adása szükséges - az ügyeleti rendet a külképviselet-
vezető határozza meg, és legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre közli a kijelölt
kihelyezettekkel.
(4)	A külképviselet-vezető ügyeletet rendelhet el, ha olyan előre látható esemény következik be,
amely miatt a kihelyezettnek a külképviselet-vezető által meghatározott helyen kell tartózkodnia,
ellenkező esetben készenlétet kell elrendelni.
(5)	Rendkívüli, előre nem látható esetben a külképviselet vezető az ügyelet vagy készenlét adását
azonnali hatállyal is elrendelheti.”
(4)	§ A Külszoltv. a következő 29/D. §-sal egészül ki:
„29/D. §
(1)	A kötetlen munkarendben foglalkoztatott kihelyezettek rendes évi szabadságának kiadását és
annak időtartamát nyilvántartásba kell venni.
(2)	A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó szabadidőt az általános munkarendben dolgozó
kihelyezettek részére a külképviselet-vezető a rendkívüli munkavégzést követő kilencven napon
belül köteles kiadni.
(3)	A fogadó államban munkaszüneti napnak minősülő ünnepnapok a külképviseletre kihelyezett
számára szabadnapoknak minősülnek, amelyet a rendkívüli munkavégzés, készenlét és ügyelet
időtartamának elszámolásakor figyelembe kell venni.”
19
38. §
(1)	A Külszoltv. 31. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Ha a kihelyezett a tartós külszolgálatának megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál,
mint ami a tartós külszolgálaton töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett deviza-illetményt
köteles visszafizetni.”
(2)	A Külszoltv. 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdésen túl - kivéve a kihelyezés és a berendelés évét - a kihelyezettet évente
összesen
a)	Európán belüli állomáshely esetében két, Európán kívüli állomáshely esetében négy, Ausztrália
és Óceánia esetében hat utazási nap, valamint
b)	állomáshelytől függetlenül két, egészségügyi vizsgálat céljából igénybe vehető szabadnap illeti
meg.”
(3)	A Külszoltv. 31. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A kihelyezett fizetés nélküli szabadságra vonatkozó igényét a kihelyező vezető bírálja el. A
kihelyezettet a fizetés nélküli szabadság idejére díjazás nem illeti meg.”
39.	§
(1)	A Külszoltv. 33. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kihelyezettet és a külképviselet által foglalkoztatott házastársat a keresőképtelensége
időtartamára legfeljebb 90 napig, állomáshelyén a havi devizailletményének, illetve a külképviselet
által foglalkoztatott házastársat a munkabérének 60%-a, belföldön 30%-a illeti meg. A 90. napot
követően a kihelyezettet, valamint a külképviselet által foglalkoztatott házastársat - ha szállítható
állapotban van - további gyógykezelésre haza kell szállítani. A 90. napot meghaladó - további
legfeljebb 90 nap - időtartamra a kihelyezett a devizailletményének, a külképviselet által
foglalkoztatott házastárs a munkabérének 30%-ára jogosult függetlenül a tartózkodás helyétől.”
(2)	A Külszoltv. 33. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kihelyezett halála esetén a halál bekövetkeztéig járó díjazásán felül a kihelyezettel az
állomáshelyen tartózkodó házastársa, vagy házastárs hiányában az állomáshelyen kint tartózkodó
gyerek felügyeletére ideiglenesen kijelölt gyám a kihelyezett további egyhavi díjazásának megfelelő
segélyre jogosult.”
(3)	A Külszoltv. 33. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A (2) bekezdés szerinti juttatásra jogosult kihelyezett, valamint külképviselet által
foglalkoztatott házastárs a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII.
20
törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 43. § (1) bekezdése szerinti táppénzre és az Ebtv. 40. § (1)
bekezdése szerinti csecsemőgondozási díjra nem jogosult.”
40.	§
(1)	A Külszoltv. 10. alcíme a következő 35/B. §-sal egészül ki:
„35/B. §
A 35. § alapján nyújtott támogatás, adomány és más ellenérték nélküli kötelezettségvállalás
esetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 55. §-át nem kell alkalmazni.”
(2)	A Külszoltv. 10. alcíme a következő 35/C. §-sal egészül ki:
„35/C. §
A külpolitikáért felelős miniszter, valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős
miniszter a 3. Mellékletben meghatározott adatokat jogosult kezelni.”
41.	§
A Külszoltv. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 10. § (1) bekezdésétől eltérően az EU ÁK tekintetében az adminisztratív és technikai,
valamint a diplomata álláshelyet pályázat útján az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős
miniszter hirdeti meg.”
42.	§
A Külszoltv. 52. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(3) A 25. § (10)-(13) bekezdésétől eltérően a kihelyező szerv köteles a kihelyezett számára a
feladatkörének, a vele együtt élő hozzátartozói összetételének, létszámának, valamint a
reprezentációs és biztonsági követelményeknek megfelelő lakást, a külképviselet-vezető esetében
rezidenciát biztosítani.”
43.	§
A Külszoltv. 52. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha a kihelyező szerv az EU ÁK-ra kihelyezett számára berendezés nélküli lakást biztosít, a
kihelyezett számára egyszeri költözési költségtérítés fizethető. A költözési költségtérítés
megállapításának további feltételeire, mértékére vonatkozó részletes szabályokat az európai uniós
21
ügyek koordinációjáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”
44.	§
A Külszoltv. 54. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„54. §
(1)	A 29. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az EU ÁK esetében a
COREPER II., a COREPER I. és a PSC nagykövetek munkarendje kötetlen.
(2)	Az EU ÁK-ra kihelyezettek munkarendjét - ideértve a kötetlen munkarend meghatározását az
(1)	bekezdés szerinti személyi körön kívüli kihelyezettek esetében is - a külképviselet-vezető
határozza meg.”
45.	§
A Külszoltv. 56. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A 36. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakdiplomata munkaköri
leírását a szakminiszterrel egyeztetve a kihelyező szerv készíti el.”
46.	§
A Külszoltv. 58. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
„(10a) Az adminisztratív és technikai munkakört betöltő kihelyezettek számára a közszolgálati
tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 210. § (1) bekezdése szerinti vizsga letételére előírt
határidőbe nem számít bele a tartós külszolgálat időtartama.”
47.	§
(1)	A Külszoltv. 59. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
„c) a külképviselet költségvetése tervezésének, pénzellátásának, előirányzat-felhasználásának,
gazdálkodásának és nyilvántartásának, valamint a költségvetési támogatásoknak az
államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott rendjétől,
illetve az államháztartási számvitel általános előírásaitól eltérő,”
(részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
(2)	A Külszoltv. 59. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy)
„d) a tartós külszolgálatát teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott
22
házastárs harmadik országban történő ideiglenes kiküldetése teljesítésének,”
 (részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
 (3)	A Külszoltv. 59. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a külpolitikáért felelős miniszter, hogy)
 „p) a külügyi szakmai vizsga”
 (részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
 (4)	A Külszoltv. 59. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, hogy az EU ÁK
tekintetében)
 „b) a tartós külszolgálatát teljesítő kihelyezett, valamint a külképviselet által foglalkoztatott
 házastárs harmadik országban történő ideiglenes kiküldetése teljesítésének,”
 (részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
 (5)	A Külszoltv. 59. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, hogy az EU ÁK
tekintetében)
 „k) az európai uniós szakmai vizsga”
 (részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
 (6)	A Külszoltv. 59. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, hogy az EU ÁK
tekintetében)
 „l) a költözési költségtérítés”
 (részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.)
48.	§
 (1)	A Külszoltv. 1. melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.
 (2)	A Külszoltv. a 2. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.
49.	§
 (1)	A Külszoltv.
 a)	2. § 13. pontjában a „diplomata,” szövegrész helyébe a „diplomata, kormánytisztviselő,”
 b)	10. § (2) bekezdésében az „(1)” szövegrész helyébe az „(1) és (1a)”,
c)	13. § (3) bekezdésében az „adományozhat” szövegrész helyébe az „adományozhat a tartós
külszolgálat időtartamára”,
d)	20. § (6) bekezdésében az „a munkakör megváltoztatása előtti devizailletményt” szövegrész
helyébe az „a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján való besorolása szerinti
illetményt”,
23
 e)	31. § (2) bekezdés második mondatában a „pótszabadság” szövegrésze helyébe „vezetői
 pótszabadság”,
  f)	33. § (4) bekezdésében a „(4)” szövegrész helyébe a „(2)”,
 g)	36. § (5) bekezdésében az „a szakminiszterrel egyeztetve a kihelyező szerv készíti el”
 szövegrész helyébe „- a szakminiszter által előterjesztett részletes javaslat alapján - a kihelyező
 szerv készíti el és a kihelyező vezető hagyja jóvá”,
 h)	40. §-ában az „az EU ÁK Kül- és Biztonságpolitikai Hivatalát rendkívüli és meghatalmazott
 nagyköveti rangban vezető diplomatája” szövegrész helyébe az „a PSC nagykövet”
  szöveg lép.
  (2)	A Külszoltv.
 a)	23. § (3) és (5) bekezdésében a „fizetési fokozathoz” szövegrész helyett „munkaköri
 osztályhoz”
  b)	24. § (3) bekezdés a)-d) pontjában, valamint az (5) bekezdés a)-d) pontjában az „a deviza-
  alapilletménye” szövegrész helyett „az illetménye”,
  c)	25. § (5) bekezdés c) pontjában a „az alap- és középfokú tanulmányait folytató” szövegrész
  helyett az „az óvodai nevelésben részesülő, az alap- és középfokú tanulmányait folytató”,
 d)	25. § (7) bekezdésében a „német vagy spanyol” szövegrész helyett a „német, orosz vagy
 spanyol”,
  e)	25. § (10) bekezdésben a „juttatott” szövegrész helyett a „biztosított pénzbeli és természetbeni
  juttatások, illetve”,
  f)	59. § (2) bekezdés e) pontjában a „besorolásának” szövegrész helyett a „besorolását tartalmazó,
  összesített, külképviseleti besorolási szorzót”,
  g)	59. § (2) bekezdés k) pontjában, valamint (3) bekezdés f) pontjában az „az ENSZ által utoljára
  közzétett szorzószámok” szövegrész helyett az „az ENSZ által a költségvetés tervezésének
  évében először közzétett szorzószámok”,
  h)	59. § (3) bekezdés c) pontjában a „besorolása” helyett a „besorolását tartalmazó, összesített,
  külképviseleti besorolási szorzót”
  szöveggel lép hatályba.
50.	§
  Hatályát veszti a Külszoltv.
 a)	1. § (2) bekezdésének második mondata, valamint
  b)	27. § (3) bekezdésében a „legfeljebb”
  szövegrész.
10.	Záró rendelkezések
51.	§
 (1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik
24
napon lép hatályba.
(2)	A 34. § (2) és (4) bekezdése, a 35. § (2) bekezdése, a 36-37. §, a 43-44. § és a 47. § (6)
bekezdése 2017. augusztus 1-jén lép hatályba.
25
1. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. .1. melléklet a 2016. évi LXXIII. törvényhez
I. Munkaköri és rangok szerinti besorolás - külképviseletek az EU ÁK nélkül
Munkaköri osztály Munkakör                                    Rang                     Szorzó 
Vezetői           Külképviselet-vezető a 3. § (1) bekezdés a)                          5,0    
munkakörök        és c) pont szerinti külképviseleten                                         
Külképviselet-vezető a 3. § (1) bekezdés b)                          4,6    
és d) pont szerinti külképviseleten                                         
Első beosztott diplomata, első beosztott                             4,2    
konzul                                                                      
Külföldi magyar kulturális intézetet vezető                          4,0    
kulturális tanácsos, vezető konzul                                          
Diplomata         Beosztott diplomata                         rendkívüli követ és      4,0    
munkakörök                                                    meghatalmazott miniszter        
I. osztályú tanácsos     3,9    
II. osztályú tanácsos    3,8    
I. osztályú titkár       3,7    
II. osztályú titkár      3,6    
III. osztályú titkár     3,5    
attasé                   3,4    
segédattasé              3,3    
Adminisztratív    Gazdasági vezető                            I. osztályú titkár       3,7    
II. osztályú titkár      3,6    
III. osztályú titkár     3,5    
attasé                   3,4    
segédattasé              3,3    
Regionális rendszergazda                    attasé                   3,4    
segédattasé              3,3    
Gazdasági felelős                                                    3,0    
Rendszergazda, külképviselet-vezetői                                 2,8    
titkárnő, gazdasági ügyintéző                                               
Titkárnő (titkársági referens), konzuli                              2,6    
ügyintéző, kommunikációs munkatárs                                          
Technikai         Nagyköveti gépkocsivezető                                            2,4    
Gépkocsivezető, szakács, gondnok                                     2,2    
Hivatalsegéd, takarító                                               2,0    
26
II. Munkaköri és rangok szerinti besorolás - EU ÁK
Munkaköri osztály Munkakör                                    Rang                     Szorzó 
Vezetői           Állandó Képviselet vezetője (COREPER II.                             5,0    
munkakörök        nagykövet)                                                                  
Állandó Képviselet helyettes vezetője                                4,8    
(COREPER I. nagykövet)                                                      
Kül- és Biztonságpolitikai Hivatal vezetője                          4,6    
(PSC nagykövet)                                                             
Antici diplomata                                                     4,2    
Mertens, Nicolaidis diplomata,                                       4,0    
kabinetfőnök                                                                
Gazdasági főigazgató                                                 3,9    
Csoportvezető                                                        3,8    
Diplomata                                                     rendkívüli követ és      4,0    
munkakörök                                                    meghatalmazott miniszter        
I. osztályú tanácsos     3,9    
II. osztályú tanácsos    3,8    
I. osztályú titkár       3,7    
II. osztályú titkár      3,6    
III. osztályú titkár     3,5    
attasé                   3,4    
segédattasé              3,3    
Adminisztratív    Biztonsági felelős                                                   3,3    
Gazdasági Felelős, Biztonságtechnikai                                3,0    
felelős, logisztikai koordinátor,                                           
Rendszergazda                                                               
Informatikus,                                                        2,8    
EU ÁK Nyilvántartó, külképviselet-vezetői                                   
titkárnő, gazdasági ügyintéző                                               
Titkárnő (titkársági referens), TÜK kezelő                           2,6    
Technikai         Nagyköveti gépkocsivezető                                            2,4    
Gépkocsivezető, szakács, gondnok                                     2,2    
Hivatalsegéd, takarító                                               2,0    
27
2. melléklet a 2017. évi.....törvényhez
. 3. melléklet a 2016. évi LXXIII. törvényhez
A külpolitikáért felelős miniszter, valamint az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős
miniszter által kezelt adatok köre
1.	A tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő házas- és
élettársának
a)	családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme;
b)	születési helye, ideje;
c)	anyja születési családi és utóneve;
d)	állampolgársága(i);
e)	lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma;
f)	családi állapota;
g)	adóazonosító jele;
h)	társadalombiztosítási azonosító jele;
i)	e-mail címe.
2.	A tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő gyermekének
esetleges magasabb összegű családi pótlékra való jogosultsága.
3.	A kihelyezésre kerülő, külügyi szakmai vizsga, illetve az európai uniós szakmai vizsga tételére
kötelezett kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő
a)	családi és utóneve (születési családi és utóneve), neme
b)	születési helye, ideje
c)	anyja születési családi és utóneve
d)	lakóhelye, lakáscíme, tartózkodási helye, telefonszáma
e)	email címe
f)	a munkahely megnevezése
g)	munkakör
h)	szervezeti egység
i)	tartós külszolgálat alatt ellátandó / betöltendő munkakör
j) legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)
k) szakképzettsége
l) idegennyelv-ismerete
m) képzésre, továbbképzésre, vezetőképzésre, átképzésre vonatkozó adatai
n) a kormányzati szolgálati jogviszony kezdete, a kiszámításánál figyelmen kívül hagyandó
időtartamok
o) állampolgársága”
28
Általános indokolás
2016. június 13-án az Országgyűlés elfogadta a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról
szóló törvényt, amely 2016. június 23-án kihirdetésre került a Magyar Közlönyben. A törvény
elfogadásával, s így a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a külgazdaságot, valamint a
kulturális és tudománydiplomáciát magában foglaló külügyi igazgatás megteremtésével nemcsak
egységesedett, hanem ki is bővült a magyar külpolitika feladata és eszköztára.
A törvény önálló a külképviseletek működésén túl a tartós külszolgálat alapvető rendelkezéseit is
magában foglalja. Szerkezetileg kettős: önálló fejezettel szabályozza a Magyarország Európai
Unió melletti Állandó Képviseletének (a továbbiakban: EU ÁK) működését is, melyre annak
összetettségéből és kiemelt szerepéből fakadóan volt szükség. A törvény hatályba léptetése nem
egységesen történt, az ugyanis 2016. augusztus 1-jével hatályba lépett és személyi, illetve
területi hatálya kiterjedt mindazon szabályozási tárgykörökre, melyek az EU ÁK
működtetésének vonatkozásában relevánsak. Az EU ÁK-n kívül minden külképviselet
tekintetében a törvény rendelkezései 2017. augusztus 1-jével lépnek hatályba.
A törvény jelen módosítása az elmúlt időszakban felmerült, a mindennapi működésből fakadó
problémákat kívánja kezelni, másrészt technikai pontosításokat tartalmaz, amely módosítások
azonban nem változtatnak a törvény koncepcióján és eredeti szabályozási céljain. A
törvénymódosítás változtatásokat eszközöl továbbá egyes, külügyi igazgatási kérdéseket is érintő
egyéb, kapcsolódó törvényekben is, mely módosítások a külügyi igazgatás gördülékenyebb
működését, valamint a jogszabályi keretek megteremtését, illetve finomítását hivatottak célozni
azzal, hogy a törvény ekkénti módosításaihoz kapcsolódó végrehajtási rendeletek módosítása is
szükséges, amely folyamat megkezdődött.
Részletes indokolás
1-2. §
A rendelkezések az Ebtv. módosítása útján rendezik a külszolgálatra kihelyezettek és családjuk
egészségügyi ellátásának kérdéskörét.
3-5. §
A javasolt módosítás megoldást jelent arra a hosszú ideje megfogalmazódott igényre, hogy a
külszolgálatot teljesítő, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériummal
jogviszonyban álló, a hatályos Utv. 12. § (1) e) és 13. § (1) a)-d) pontokban megjelölt személyek
élettársai, illetve felmenői is részesülhessenek diplomata, illetve külügyi szolgálati útlevélben.
Hivatalos útlevél nélkül ugyanis számos relációban problematikus a kiküldöttel a tartós
külszolgálat alatt külföldön együtt tartózkodó élettárs, illetve felmenő státuszának rendezése.
Hivatalos útlevél és az azzal együtt járó kiváltságok és mentességek hiányában a fogadó ország
általános idegenrendészeti szabályai vonatkoznak rájuk, amelyeknek való megfelelés gyakran
29
nem oldható meg tekintettel arra, hogy az érintett személyek nem munkavállalási vagy
tanulmányi céllal érkeznek az adott országba. A legtöbb állomáshelyen viszonosság vagy a
fogadó ország belső szabályozása alapján az élettársak és a felmenők hivatalos útlevél
birtokában való akkreditálása megoldott, vagyis a diplomata, illetve külügyi szolgálati útlevéllel
való ellátásuk megoldja a tartós külszolgálatot teljesítő hozzátartozójukkal való együtt
tartózkodásukat külföldön. Tekintettel arra, hogy az Európai Parlament magyarországi
képviselőjének külföldön végzett tevékenysége hasonló jellegű a diplomaták tartós
külszolgálatához, ezért a javasolt módosítás teljes egészében rájuk is kiterjesztendő. A diplomata
útlevélre jogosult többi személyi kör /Utv. 12. §. (1) a), c)-d), illetve f) pontok, valamint az
országgyűlési képviselők és a nemzetiségi szószólók/ vonatkozásában csak az élettársakra
indokolt az új szabályozást kiterjeszteni, tekintettel arra, hogy a megjelölt személyek hivatalos
külföldi feladatellátása nem kíván meg tartós külföldi tartózkodást, így nem életszerű a
felmenőjük hivatalos útlevéllel való ellátásának szükségessége. Az Utv. 11. § kiegészítését a
hivatalos útlevelek tartós külszolgálat ideje alatti magáncélú utazásokra való alkalmazásának
szabályaival az indokolja, hogy egyes külföldi országok idegenrendészeti viszonyai szükségessé
teszik, hogy a tartós külszolgálatot teljesítő személyeknek magáncélú utazásaik során is
lehetőségük legyen hivatalos útlevél használatára.
6-7. §
A Cst. hatálya Magyarország területén élő magyar állampolgárra terjed ki. Az eddigi szabályozás
alapján nem volt egyértelmű, hogy a magyar munkáltató által külszolgálatot teljesítő személyek
anyasági támogatásra való jogosultsága fenn áll-e. Megítélésünk szerint ilyen esetekben nem
indokolt különbséget tenni Magyarország területén élő, illetőleg átmenetileg vagy tartósan nem
Magyarország területén élő személy között. A jelenlegi gyakorlat is ennek megfelelő volt,
azonban az ONYFI kérte a jogszabályi rendelkezésenként! módosítását.
A törvény módosítását az indokolja, hogy az ellátás szünetelése nemcsak akkor indokolt, ha a
külföldi szolgálatot teljesítő személy részesül a Cst. törvény alapján ellátásban, hanem akkor is,
ha a házastárs (élettárs) részére folyósítanak ellátást.
8-9. §
A közelmúltban hatályba lépett, a külképviseleteken a konzuli feladatok ellátásában
közreműködő foglalkoztatottak feladatairól és munkaköri jogosultságaikról szóló 1/2017. (I.27)
KKM KÁT utasítás rendezte a külképviseleten konzuli feladatot ellátó személyek
jogosultságával kapcsolatos kérdéseket. Ezzel összefüggésben is szükségesnek tartjuk
módosítani a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.) 2. §-
át, azért, hogy a fent említett személyi körnek a konzuli tisztviselő feladataiban való
közreműködése explicit megjelenítésre kerüljön a konzuli szolgálat működésének alapjául
szolgáló Konztv. rendelkezései között.
Szintén a konzuli feladatok ellátásában közreműködő foglalkoztatottak jogosultságainak
rendezéséből fakadó igény a fent említett személyi körnek a konzuli ismeretekkel kapcsolatos
vizsgakötelezettségének megjelenítése a Konztv. rendelkezései között, ami az említett jogszabály
2.	§ szakaszának módosításával valósítható meg.
30
A diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten igazgatási munkakörben eljáró személyeknek
a konzuli tisztviselő konzuli feladataiban való közreműködésének, illetve ezen személyek
kinevezési, illetve alkalmazási feltételeinek a Konztv.-ben való szabályozása lehetővé teszi, hogy
a külképviseleten konzuli feladatot ellátó valamennyi személyi kör kinevezésére, illetve
alkalmazására vonatkozó rendelkezések törvényi szinten legyenek szabályozva. A javasolt
rendelkezések illeszkednek a külügyi igazgatás viszonyainak szabályozására irányuló - a
külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló törvényt és az azzal összefüggő
jogszabályokat is magában foglaló - szabályozási folyamatba.
A javasolt módosítás pontosítja a konzuli szolgálat adatkezelési tevékenységét azáltal, hogy a
Konztv. 16/A. § (2)-(3) bekezdésekben felsorolt adatokat a konzuli tisztviselőkről, valamint a
diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleteken igazgatási munkakörben konzuli feladatot
ellátó személyekről attól az időponttól kezdve kezeli, hogy az említett személyi körök - a
külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium állományában - megkezdik a
külszolgálatra való felkészülést szolgáló szakmai gyakorlati idejüket.
10.	§
A külkapcsolatokért felelős tárca jár el a fenti rendelkezéssel érintett személyek beutazását és
tartózkodását érintő engedélyezési ügyekben. (A részletszabályokat az e személy kör számára
kiadott vízumok és tartózkodási engedélyek kiadásának endjéről a diplomáciai vagy a
nemzetközi jogon alapuló egyéb kiváltságot és mentességet élvező személyek be- és kiutazása,
magyarországi tartózkodása egyes szabályainak megállapításáról 23/2001. (XII. 27.) KüM
rendelet határozza meg.)
E személyi kör számára a tartózkodási engedély nem maga a jogosult, hanem a küldő állam,
vagy nemzetközi szervezet nyújtja be, mivel a kiküldött az eljárásnak valójában nem alanya,
hanem kedvezményezettje. A nemzetközi jogban a kiváltságok mentességek (közöttük az
adómentesség) azon a hipotézisen alapul, hogy a nemzetközi jogon alapuló jogállást élvező
személy quasi nem tartózkodik a fogadó országban, ezért nem terjed ki rá annak joghatósága. Az
így kialakított egyedi jogállással ellentétes lenne, ha az így kiadott tartózkodási engedély
letelepedésre jogosító időnek számítana.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII.
törvényt felváltó, az információs önrendelkezési jogról és az formációszabadságról szóló 2011.
évi CXII. törvény rendelkezései és az azóta kialakított joggyakorlat nyomán egyértelmű, hogy
csupán az 1965. évi 22. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a diplomáciai kapcsolatokról szóló,
Bécsben, 1961. április 18-án aláírt szerződésre mint jogalapra való hivatkozás a nyilvántartás
működtetéséhez, azaz az adatkezeléshez, valamint abból a hatóságok számára történő
adatközléshez nem elegendő. A tvr-el kihirdetett fenti szerződés és más nemzetközi jogi
okmányok végrehajtása során önkéntesen szolgáltatott, már a külkapcsolatokért felelős tárca
iratanyagát képező adatok kezeléséhez és az azokhoz kapcsolódó hatósági megkeresések
teljesítéséhez adja meg a jogszabály az egyértelmű, törvényi szintű felhatalmazást. A 30 éves
adatkezelési időtartam indoka, hogy egyes diplomáciai mentességekkel rendelkező személyek
31
gyakran több egymást követő alkalommal teljesítenek külszolgálatot Magyarországon, ezért
korábbi magyarországi külszolgálataikkal kapcsolatos adatok indokolt, hogy hosszabb ideig
rendelkezésre álljanak.
11-12. §
Jelenleg nem biztosíthatók az elektronikus aláírás feltételei a külképviseleteken, mert ehhez ki
kell építeni az összes külképviseleteken az elektronikus aláírás támogató rendszereit, továbbá
biztos internet vonal szükséges, ami jelenleg néhány külképviseleten nem megoldható. A
kihelyezett részére Magyarországon történő helyszíni regisztráció szükséges az E-személyi és E
aláírás kiváltásához, ezt a KKM tervezi, de az átfutási idő 1-2 év.
Addig a fent megnevezett munkafolyamatot alkalmaznánk. Előfordul, hogy a gazdálkodással
foglalkozó kihelyezetteknek nincs helyettesük a külképviseleten, így a szabadság alatt a Központ
látja el a pénzügyi ellenjegyzői teendőket (vagy a regionális gazdasági igazgató). A fentiek
segítségével az eltérő földrajzi helyen lévő pénzügyi ellenjegyző és kötelezettségvállaló esetén a
kötelezettségvállalói dokumentum szabályosan és rövid idő alatt előállítható (aláírható) lenne.
Nem jelent megoldást a dokumentumok postázása, mert ennek időigénye az egy-két naptól az
egy-két hétig (szélsőséges esetekben hónapokig) eltarthat, attól függően, hogy adott állomáshely
mennyire fejlett infrastruktúrával rendelkezik. Számos helyzetben (válsághelyzet, konzuli
azonnali intézkedést igénylő ügyek, politikai döntések végrehajtása, biztonsági helyzet,
evakuálás, stb) szükség van az azonnali kötelezettségvállalásra, illetve pénzügyi ellenjegyzésre,
melyhez a dokumentumok postázása - annak fenti időigénye miatt - nem jelent valós megoldást.
A jelenlegi szabályozás betartásához kb. + 90 fő munkatársat kellene kihelyezni, melynek
irreális, kb. 3,3mrd Ft éves többletkiadása lenne.
A törvény kivételi körének bővítése szükséges - a több évtizede kialakult gyakorlatnak
megfelelően - tekintettel arra, hogy a Magyar Államkincstár külföldön nem vezet fizetési
számlát. A külképviseletek működtetése megköveteli, hogy valamennyi külképviselet
rendelkezzen legalább egy folyószámlával fogadó államban.
13.	§
Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai azt mutatták, hogy az ETT-k a beszámoló 60 napos
határidővel történő elkészítését és közzétételét nem, vagy csak nehezen tudták tartani, emellett a
Nemzeti Adó-és Vámhivatal részére május folyamán történő beszámolás miatt ez külön terhet
rótt rájuk. Erre tekintettel célszerű a beszámoló elkészítésének és közzétételének határidejét a
NAV részére benyújtandó határidőhöz, azaz az adott üzleti év mérlegfordulójától számított 150
napon belüli határidőhöz igazítani.
14.	§
Az adomány, a segély, a felajánlás, a technikai segítségnyújtás és az adományozó levél fogalmak
meghatározását tartalmazza és az Áht. fogalomhasználatával való összhangot teremti meg.
32
15. §
Az 1. § szerinti fogalmak jelentéseinek meghatározására tekintettel a NEFE törvény valamennyi
érintett rendelkezése is felülvizsgálatra került.
A 8. § (4) bekezdésében a pénzbeli és tárgyi források megnevezése az 1. § vonatkozó pontjával
összhangban kerül szabályozásra, ezzel megteremtve a NEFE szakpolitika vonatkozásában a
támogatási folyamatokra vonatkozó jogszabályi rendelkezések koherenciáját.
16.	§
Magyarország 2016. december 6-a óta tagja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottságának (OECD DAC). A nemzetközi szervezeteknek
fizetett általános (nem projekt alapú) hozzájárulás multilaterális hivatalos fejlesztési
támogatásként (Official Development Aid, ODA) jelenthető. Az OECD DAC a nemzetközi
szervezetek tevékenysége alapján meghatározza, hogy a hozzájárulások milyen mértékben
számolhatóak ODA-ként.
A módosítás egyértelműsíti, hogy Magyarország a NEFE szakpolitikák végrehajtását nemzetközi
szervezetek és nemzetközi fejlesztési célú alapok részére teljesített tagdíjak és önkéntes
hozzájárulások útján, azaz multilaterális befizetések teljesítése által is megvalósíthatja.
Magyarország esetében az önkéntes hozzájárulások a minisztériumok erre a célra előre
betervezett fejezeti kezelésű előirányzatainak terhére történnek.
17.	§
A módosítás célja, hogy a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett, nyilvánosan hozzáférhető
adatbázis tartalma kiterjedjen valamennyi NEFE és nemzetközi humanitárius segítségnyújtási
szakpolitika keretében végzett tevékenységre.
18.	§
A módosítás célja, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési
jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) és a humanitárius segítségnyújtásról szóló 1996. június 20-
i 1257/96/EK tanácsi rendelet alapján az előminősített civil szervezetek jogállását tartalmazza.
Az előminősítés alapvető feltétele, hogy a szervezet közhasznú szervezetté minősített civil
szervezet legyen. Ennek indoka az, hogy a Civil tv. 32. §-a szigorú - megfelelő erőforrás és
megfelelő társadalmi támogatottság vizsgálatát biztosító - kritériumrendszert állít fel a
közhasznú szervezetté minősítés alapjaként.
19.	§
A NEFE törvény hatálya alá tartozó támogatások egységes arculattal történő nyújtásához
szükséges részletes szabályokat megállapító Korm. rendelet felhatalmazó rendelkezése.
A nemzetközi humanitárius segítségnyújtás szakpolitika végrehajtásában közreműködő civil
szervezetek előminősítési rendszerére vonatkozó miniszteri rendelet felhatalmazó
rendelkezésének módosítása.
A NEFE törvény hatálya alá tartozó támogatások egységes arculattal történő nyújtásához
szükséges részletes szabályokról szóló rendelettel összefüggő arculati kézikönyv tartalmát
33
megállapító miniszteri rendelet felhatalmazó rendelkezése.
20.	§
A módosítás célja, hogy - a szakpolitikák specialitására tekintettel - a nemzetközi fejlesztési
együttműködési és humanitárius segítségnyújtási költségvetési támogatások esetén a
költségvetési támogatás elszámolásának pénznemére és átváltására vonatkozóan az Ávr-ben
szereplő szabályozástól történő eltérés lehetőségét biztosítsa.
21.	§
Az értelmező rendelkezések vonatkozó pontjaival összhangban szövegpontosító módosítások.
22.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezés. Indoka, hogy a fentiekre figyelemmel nem indokolt az
államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve éves cselekvési terv készítése.
23.	§
Meghatározásra kerül, hogy a külképviselet által foglalkoztatott házastárs munkaszerződése a
kihelyezett házastárs külszolgálatának idejére kerülhet megkötésre.
24.	§
Az álláshelyek meghirdetése nemcsak a diplomata álláshelyekre, hanem adminisztratív és
technikai munkakörökre is pályázat útján kerül meghirdetésre. A pályázat főszabályként zárt, a
kihelyező szerven belül kerül kiírásra, azonban a speciális (pl. külgazdasági, kulturális)
szakértelmet igénylő munkakörök esetében párhuzamosan nyílt pályáztatási eljárás
alkalmazására is sor kerül.
25.	§
A bekezdés pontosítja, hogy a díjazás megállapítására elsődlegesen a betöltött munkakör alapján
kerül sor. A diplomáciai rang csak azon munkaköröknél befolyásolja a díjazást, ahol a törvény
melléklete ennek relevanciát ad.
26.	§
Pontosítás az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön
kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő
honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. § (6) bekezdésének megfelelően.
Pontosítandó továbbá, hogy a magasabb ranghasználat biztosítása is csak a külszolgálat idejére
lehetséges, ami a korábbi megfogalmazás alapján nem volt egyértelmű.
27.	§
A módosítás pontosítani kívánja a munkáltatói jogokra vonatkozó rendelkezést azzal, hogy az
alapvető munkáltatói jogokat a Külszoltv. szerinti szakminiszter gyakorolja. (A Kttv. 6. § 1. pont
szerint: „alapvető munkáltatói jog: a kinevezés, jogviszony megszüntetés, áthelyezés, fegyelmi
és kártérítési eljárás, valamint sérelemdíj megfizetésére irányuló eljárás megindítása, fegyelmi
büntetés, kártérítés, sérelemdíj, összeférhetetlenség megállapítása, kinevezés tartalmának
módosítása).
34
28. §
A végzettségre vonatkozó feltételek pontosítása, a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII.
törvény rendelkezéseinek megfelelően. Indokoltnak tartjuk továbbá amiatt is, hogy maga a
munkakör betöltése jellegénél fogva szakképzettséghez is kötött lehet. Pl. gazdasági felelős,
gazdasági ügyintéző, kommunikációs munkatárs.
29.	§
A törvényi rendelkezés pontosítása szükséges akként, hogy ideiglenes kiküldetést a külképviselet
által foglalkoztatott házastárs teljesíthet, továbbá, hogy a fogadó államban vagy harmadik
országban ideiglenes kiküldetést teljesítő kihelyezett vagy külképviselet által foglalkoztatott
házastárs napidíjra nem jogosult.
30.	§
A rendelkezés pontosítása azért szükséges, mert a berendelést követően a kormánytisztviselő,
illetve kormányzati ügykezelő Belföldi Felkészülési Osztályon van, továbbá az állomány
folyamatos változása következtében nem minden esetben tarthatóak fenn a munkakörök,
helyettes kerül foglalkoztatásra. A kihelyező szerv minden igyekezete ellenére előfordulhat,
hogy nem minden esetben sikerül végzettségnek, képességnek megfelelő munkakört találni,
ebben az esetben meg kell adni a kollégának a lehetőséget ilyen esetben, hogy a felmentését
kérje.
31.	§
A rendelkezések pontosítása szükséges arra tekintettel, hogy az a) pont a kinevezésre
(alapjogviszony), a c)-d) pontok pedig a kihelyező okiratra vonatkoznak. Szükséges továbbá a b)
pontot pontosítani, mert a kihelyezett hozzátartozója nemcsak költségtérítés-kiegészítésre,
hanem a deviza-illetménypótlékra is jogosulttá válhat, ha pl. házasságot köt, vagy élettársi
jogviszonyt hoz létre, vagy a házastárs csatlakozik a már tartós külszolgálaton lévő
kihelyezetthez.
32.	§
A rendelkezés pontosítja a devizailletmény utalásának módját: a kihelyezett díjazása forintban
kerül megállapításra és számfejtésre, ezt követően a kifizetendő összeg - a kihelyezett választása
alapján - egész euróra, egész USA dollárra, illetve egész forintra kerekítve kerül folyósításra,
tekintettel arra, hogy bizonyos államok esetében az USA dollárban történő folyósítás célszerűbb
(nem szükséges az euróban folyósított díjazást USA dollárra, majd ezt követően a helyi
pénznemre átváltani) a kihelyezett részére, valamint az itthon megmaradó költségeihez
szükséges forintjövedelem iránti méltányolható igényre.
33.	§
A módosítás egyrészt pontosítja a munkaköri osztályok elnevezéssel a rendelkezést, másrészt a
(2)	bekezdés szerinti módosítással érintett jelenlegi szabályzás nem tartható, ugyanis a jelenlegi
szabályozás szerint a következő költségvetési év tervezésekor nem lennének ismertek a
következő évre vonatkozó deviza-alapilletmények, csak a tervezés után. Ebből kifolyólag, ha
esetlegesen többletkiadást okoznának az új deviza-alapilletmények, akkor azokat nem
35
tartalmazná a következő évi költségvetés. A javaslat szerint már a tervezéskor a következő év
deviza- alapilletményekkel lehetne számolni, így a költségvetési hatásuk beépítésre kerülne a
költségvetési törvénybe.
34.	§
A jelenlegi szöveg egyértelműsítése szükséges. Az eredeti szándéknak megfelelően ezáltal
egyértelműen meghatározásra kerül, hogy az átalány-költségtérítés egyes elemei - amennyiben
mindketten kihelyezettként kerülnek foglalkoztatásra - nyilatkozatuk alapján kizárólag a
házastársak egyikének járnak.
Szintén pontosítandó, hogy amennyiben a kihelyezett állandó lakhelye a fogadó országban van,
és ennél fogva ott rendelkezik lakással, illetve gyermekei az ottani iskolarendszer keretében
folytatják tanulmányaikat, számára az e költségek fedezését szolgáló költségtérítési elemek nem
kerülnek folyósításra.
A fogyatékossági támogatás és a vakok személyi járadéka mellett a társadalombiztosítás
ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
törvény alapján jelen van a rokkantsági járadék is, mint társadalombiztosítási ellátási forma, a
rendelkezés ezzel kerül kiegészítésre. Ha a kihelyezett házastársa a fogadó államban az e törvény
hatálya alá nem tartozó munkáltatónál jövedelemszerező tevékenységet folytat és a vele közös
háztartásban élő gyermeke, gyermekei után pótlékot, költségtérítést, iskoláztatási támogatást kap
vagy fogyatékossági támogatásban, illetve vakok személyi járadékában részesül, az (5)-(6)
bekezdés szerinti költségtérítésre nem jogosult.
35.	§
A rendelkezés pontosítja a devizailletmény utalásának módját: a kihelyezett - tekintettel az
itthon megmaradó költségeihez szükséges forintjövedelem iránti méltányolható igényre -
jövedelme egy részét kérheti más bankszámlára, más valutában, többek közt forintban utalni.
A bekezdés lehetővé teszi továbbá, hogy a fejletlen bankrendszerű állomáshelyeken
fennmaradhasson a készpénzben történő illetményfizetés.
Megállapításra kerül a devizanemek közti átváltás árfolyamára vonatkozó szabály.
36.	§
A kötetlen munkarendre vonatkozó rendelkezéseket az Mt. 96. § (2)-(3) bekezdése szabályozza -
a munkaidő-beosztás intézményének részeként. A törvény alapján ekkor a munkáltató lemond a
munkaidő beosztásának jogáról. A munka kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a
munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva meghatározott időpontban vagy
időszakban teljesítheti (pl. a feladat teljesítésére határidő előírása vagy a munkáltatónál történő
eseti jellegű megjelenésre szóló utasítás.) A kötetlen munkarend-minősítésnek további feltétele a
munkavégzés önálló megszervezése. Az Mt. szabály alapján a rugalmas munkaidő-beosztás (ún.
törzsidő-peremidő) alkalmazása nem minősül kötetlen munkarendben történő foglalkoztatásnak.
Az ítélkezési gyakorlat szerint, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását, illetve felhasználását
maga határozza meg, eltérő megállapodás hiányában rendkívüli munkavégzés esetén ellenérték
nem illeti meg. Ez lényeges különbség a rugalmas munkarendben foglalkoztatottakhoz képest. A
kötetlen munkarend esetén a munka- és pihenőidő nyilvántartás szabályai közül a rendes és a
rendkívüli munkaidő, továbbá a készenlét nyilvántartásának munkáltatói kötelezettségére
36
irányadó rendelkezést nem kell alkalmazni.
A diplomáciai munka jellege folytán a kötetlen munkaidő-beosztás a legkedvezőbb mind a
kihelyezettek (rugalmasabb, önállóbb munkaidő-beosztás, a klasszikus munkaidőn kívül eső
időpontokban zajló diplomáciai, konzuli események), mind a missziók (kevesebb
adminisztráció) számára.
37.	§
A munkaidő-keret tartamát négy hónapban javasoljuk meghatározni. A munkaidő egyenlőtlen
beosztásának (munkaidőkeret, elszámolási időszak) szabályait a Kttv. és a Mt. is egyaránt
alkalmazza. Az egyenlőtlen munkaidő beosztás alkalmazásával a munkáltató a munkaidőt az
általános rendtől eltérően is beoszthatja, amelynek az előfeltétele a munkaidőkeret, vagy az
elszámolási időszak alkalmazása. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén is figyelemmel kell
lenni a napi és heti beosztás szerinti munkaidő mértékének alsó- és felső határára vonatkozó
szabályokra (napi munkaidő legfeljebb 12 óra, a heti munkaidő 48 óra, készenléti munkakör
esetén legfeljebb 60 óra), valamint a munkaidő vasárnapra és munkaszüneti napra történő
beosztására irányadó rendelkezésekre.
Az egyenlőtlen munkabeosztás alkalmazásával a munkáltatónak lehetősége nyílik arra, hogy
valamennyi munkahétre eső munkaidő ledolgozására hosszabb időszakot vegyen alapul.
Az egyenlőtlen munkabeosztás elszámolási időszak, illetve munkaidő-keretben valósulhat meg.
A munkaidőkeret alkalmazása elsősorban a munkaidő mennyiségének hosszabb idő
alapulvételével történő meghatározása. A munkaidőkeret esetében a teljesítendő munkaidő
meghatározásának alapjául szolgáló időszak és a munkaidő beosztásának, teljesítésének tartama
megegyezik. Az elszámolási időszak az adott heti munkaidő teljesítésére szolgáló hosszabb
időegység. A teljesítendő heti munkaidő ugyan a munkaidőkeretre is irányadó módszer, azt a
napi munkaidő és az adott hétre irányadó általános munkarend alapulvételével kell
megállapítani. A törvényi szabályozással lehetőséget adnánk - a heti pihenőnapok megszakítás
nélküli kiadását illetően - a Kttv. szabályaitól való zárt keretek közötti eltérésre.
A Kttv. által előírt rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályok előírják, hogy a pihenőnapon,
illetve munkaszüneti napot végzett munka esetén mennyi szabadnap illeti meg a
kormánytisztviselőt (kihelyezetett). A rendkívüli munkaidő Kttv. jelenlegi szabályai alapján
történő megváltása megoldhatatlan terhet jelentene a KKM költségvetésének. Az általános
munkarendben foglalkoztatott kihelyezettekre a Kttv. rendelkezései irányadóak a rendkívüli
munkavégzés, ügyelet és készenlét esetén.
A rendkívüli munkavégzés esetén a Kttv. leglényegesebb rendelkezései, hogy
-	naptári évenként kettőszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el,
-	rendkívüli munkaidő teljesítése esetén annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti
meg,
37
-	heti pihenőnapon (szombat, vasárnap) teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékeként a
munkaidő időtartamának kétszeresének megfelelő szabadidő illeti meg,
-	munkaszünet napon teljesített rendkívüli munkaidő ellenértékekén a munkaidő időtartamának
háromszorosának megfelelő szabadidő illeti meg,
-	a rendkívüli munkavégzés elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a
hivatali szerv vezetője által kell meghatározni.
E szabályoktól való eltérést kell a Külszoltv.-ben rögzíteni.
Fontos szabály, hogy a fogadó állam munkaszüneti napjai szabadnapnak minősülnek. Ennek a
nyilvántartását is vezetni kell, hiszen ezeket a szabadnapokat az esetleges rendkívüli
munkavégzés elszámolásánál kell figyelembe venni: a munkaidő-keretben foglalkoztatottak
esetében négyhavonta, az általános munkarendben foglalkoztatottak esetében indokolt egy
hosszabb időtartam (3 hónap) meghatározása, az esetleges elszámolások megkönnyítése
érdekében.
38.	§
Jelenleg a törvény nem szabályozza azokat az eseteket, amikor a kihelyezett több szabadságot
vesz ki a berendelés évében, mint amennyi őt megilletné a külszolgálata alatt (például
tervezettnél korábbi berendelés, soron kívüli berendelés esetén).
Ha a kihelyezettet például december 1-én helyezik ki, akkor a jelenleg megilletné a kettő
egészségügyi vizsgálat céljából igénybe vehető szabadnap, annak ellenére, hogy a kihelyezés
előtt mindenképpen el kellett mennie orvosi vizsgálatra így a kihelyezés évében már semmi nem
indokolja az újabb orvosi vizsgálatot. Továbbá a berendelés évében is el kell mennie utólagos
orvosi vizsgálatra, így a berendelés évében sem indokolt a szabadnap. Megegyezik a jelenlegi
szabályozással.
A rendelkezés szabályozza továbbá a fizetési nélküli szabadság jogintézményét és az ahhoz
kapcsolódó juttatásokat.
39.	§
A kihelyezett a keresőképtelensége idejére megkapja a devizailletményének 60%-át, amely jóval
magasabb összeg, mint amennyire belföldön a táppénzszámítási szabályok alapján jogosult
lenne. Nem tartjuk indokoltnak a különbözeti összeg utáni táppénz kifizetését, mert így a
kihelyezettet keresőképtelensége esetén jóval magasabb összeg illetné meg, mint a belföldön.
A 180 nap keresőképtelenség után a kihelyezett külszolgálata megszűnik, és belföldi állományba
kerül (határozott jogviszony esetén is), ahol a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló
törvény szerint jogosult táppénzre.
A kihelyezett halála esetében a törvényben foglalt eljárás esetén a hozzátartozók számára a
kifizetés csak jóval a kihelyezett halála után történhet meg. Jelenleg az elhalálozott számára
kifizetendő összeget számfejteni kell és a kifizetésre csak a hagyatéki eljárás lezárása után
kerülhet sor.
38
A jogalkotói cél az, hogy a kihelyezett kint lévő hozzátartozói számára minél hamarabb
megtörténjen a kifizetés (a hazaszállítás költségeinek, ingatlanbérlet lezárása, repülőjegy,
ingóságszállítás stb.), ekként szükséges a bekezdés megfelelő módosítása.
A módosítással továbbá a kihelyezett nem lesz jogosult táppénzre, tekintettel arra, hogy a KKM
a keresőképtelenség idejére biztosítja számára a devizailletménye 60%, illetve 30%-át.
40.	§
A külföldi kedvezményezettek esetén az Áht. 55. §-ában meghatározott adatok
kedvezményezetti nyilatkozat útján történő beszerzése jelentősen megnehezíti, egyes esetekben
ellehetetleníti a támogatási szerződés előkészítését és megkötését. Ezért külföldi
kedvezményezettek esetében elégségesnek tartanánk azoknak az adatoknak a kezelését,
amelyeket a szerződéskötés folyamán a kedvezményezettek benyújtanak, ill. egyéb forrásból a
Támogató rendelkezésére állnak (cégkivonat, alapító okirat stb.).
A módosítás biztosítja továbbá a törvényi alapot a kihelyezettek a kihelyező szervvel
jogviszonyban nem álló családtagjai, illetve a külpolitikáért felelős miniszter, illetve az európai
uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban
vizsgakötelezettséget teljesítő kihelyezett kormánytisztviselők és kormányzati tisztviselők
tekintetében.
41.	§
A módosítás pontosítja a pályázatok meghirdetőjének személyét az EU ÁK-s munkakörök
tekintetében.
42.	§
Az EU ÁK tekintettében a „berendezett” szövegrészt törölni szükséges, tekintettel arra, hogy bár
-	az általános szabályoktól eltérően - az EU ÁK-ra kihelyezett személy részére lakás (illetve a
külképviselet-vezető esetében rezidencia) biztosítására sor kerül, a bútor beszerzéséről
főszabályként a kihelyezettnek kell majd gondoskodnia.
43.	§
A 42. §-hoz kapcsolódóan a rendelkezés kimondja, hogy ha bútorozatlan lakás biztosítására
kerül sor az EU ÁK-ra kihelyezett személy részére, akkor - miniszteri rendeletben
meghatározott feltételekkel és mértékben - költözési költségtérítés megállapítására kerülhet sor.
44.	§
Az EU ÁK tekintetében a köteletlen munkarendben foglalkoztatottakra, illetve a munkarend
meghatározására vonatkozó eltérő szabályokat állapítja meg az EU ÁK vonatkozásában.
45.	§
A javaslat 49. § (1) bekezdés g) pontja módosítja a törvény 36. § (5) bekezdését. Az EU ÁK
tekintetében ugyanakkor az eredeti szöveg megtartása indokolt. Erre tekintettel a 46. § az EU
ÁK-ra vonatkozó fejezetben a jelenleg hatályos rendelkezést, mint eltérő szabályt fogalmazza
meg az EU ÁK esetében.
46.	§
39
A rendelkezés pontosítja, hogy adminisztratív és technikai munkakört betöltő kihelyezettek
számára a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 210. § (1) bekezdése
szerinti vizsga letételére előírt határidőbe nem számít bele a tartós külszolgálat időtartama.
47.	§
Felhatalmazó rendelkezések pontosítása, kiegészítése.
  48.	§
A módosítás beilleszti a törvénybe az adatkezelési jog terjedelmét meghatározó mellékletet.
  49.	§
Szövegcserés módosítások.
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
Hatályba léptető rendelkezések.
 50.	§
 51.	§
40