﻿ Miniszterelnökség
                                               Iromány száma: T/15358.
                                                Benyújtás dátuma: 2017-04-26 13:08
Parlex azonosító: ZAK0C04T0003
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter
Törvényjavaslat címe: A bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános
meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról
A Kormány nevében mellékelten benyújtom a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános
meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles
nyilvántartásáról
1. A törvény hatálya
1.	§
 E törvény hatálya kiterjed a polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a közigazgatási
 peres és egyéb közigazgatási bírósági eljárásokra adott általános meghatalmazással összefüggő
 adatok bírósági nyilvántartására (a továbbiakban: nyilvántartás).
2.	A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja, a nyilvántartás adatai
2.	§
A nyilvántartásban szereplő adatok kezelésének célja az általános meghatalmazáson alapuló
képviseleti jog tényének és az általános meghatalmazás terjedelmének igazolása.
3.	§
 (1)	A nyilvántartás a következő adatokat és - a változás időpontjának megjelölésével - az azokban
 bekövetkező változásokat tartalmazza:
 a)	az általános meghatalmazást bejegyző bíróság megnevezését és ügyszámát;
 b)	az általános meghatalmazás tényét;
c)	természetes személy meghatalmazó, illetve meghatalmazott
      ca)	családi és utónevét,
      cb)	születési családi és utónevét,
      cc)	születési helyét és idejét,
      cd)	anyjának születési családi és utónevét,
      ce)	lakóhelyét vagy székhelyét,
      cf)	lakóhely hiányában tartózkodási helyét,
     cg)	elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét - ha elektronikus
     ügyintézésre köteles vagy azt önként vállalta -;
d)	nem természetes személy meghatalmazó, illetve meghatalmazott
     da)	megnevezését,
      db)	székhelyét,
      dc)	törvényes képviselője nevét,
      dd)	a nyilvántartását vezető szerv megnevezését,
      de)	nyilvántartási számát,
      df)	adószámát,
     dg)	elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét - ha elektronikus
2
      ügyintézésre köteles vagy azt önként vállalta -;
e)	az általános meghatalmazás terjedelmét - ha a képviseleti jog korlátozott -;
f)	az általános meghatalmazás keltének helyét és idejét;
g)	azt az időpontot, amikor az általános meghatalmazás hatályát veszti;
h)	az általános meghatalmazás nyilvántartásból történő törlése esetén
      ha)	az általános meghatalmazás törlésének tényét,
      hb)	a törlés időpontját,
      hc)	a törlés okát.
(2)	Az (1) bekezdés a) és b), valamint e)-h) pontja szerinti bejegyzett adatokat a nyilvántartás
közhitelesen tartalmazza.
(3)	Ha az általános meghatalmazásból más nem tűnik ki, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell,
hogy az bármely, e törvény hatálya alá tartozó bírósági eljárásban történő képviseletre jogosít.
(4)	Ha az általános meghatalmazás terjedelme korlátozott, a nyilvántartásban fel kell tüntetni azokat
az ügyköröket, amelyekre a meghatalmazás kiterjed, illetve azokat a bíróságokat, amelyek előtt
eljárásra jogosít.
(5)	Az általános meghatalmazás időbeli hatályának végét a nyilvántartásban annak
figyelembevételével kell feltüntetni, hogy az öt évre vagy öt évnél rövidebb határozott időre szóló
általános meghatalmazás a meghatározott idő elteltével, az öt évnél hosszabb vagy határozatlan
időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.
(6)	Adatváltozás bejegyzése esetén - értve ez alatt az adat törlésének bejegyzését is - a
nyilvántartásban az új adatokat a korábban bejegyzett, azonos tárgykörű adatok mellett kell
rögzíteni.
3.	A nyilvántartási eljárás
4.	§
(1)	A 3. § (1) bekezdése szerinti adatokat - a 10. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kérelmező
belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye, vagy, ha a kérelmező nem
természetes személy, belföldi székhelye szerint illetékes törvényszék jegyzi be a nyilvántartásba.
(2)	Ha a nyilvántartási eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság az (1)
bekezdés alapján nem állapítható meg, az eljárásra a Fővárosi Törvényszék illetékes.
5.	§
(1)	A nyilvántartásba történő adatbejegyzés iránti kérelmet (a továbbiakban: kérelem) az Országos
Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által erre a célra rendszeresített, jogszabályban
meghatározott tartalmú nyomtatványon kell előterjeszteni a bejegyzésre jogosult bíróságon (a
3
továbbiakban: bejegyző bíróság).
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyomtatványon
  a)	tájékoztatni kell a kérelmezőt arról, hogy ha az e törvény hatálya alá tartozó eljárásban a jogi
  képviselet kötelező, a nem jogi képviselő részére adott általános meghatalmazás a jogi képviselő
  részére adott meghatalmazást nem pótolja, valamint
  b)	tájékoztatást kell adni a jogi képviselő hiányának következményeiről a kötelező jogi
  képviseletre vonatkozó jogszabályi rendelkezésekkel összefüggésben.
(3)	Az általános meghatalmazás bejegyzése, illetve terjedelmének, időbeli hatályának módosítása
iránti kérelmet - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a meghatalmazó terjesztheti elő.
(4)	Az általános meghatalmazás bejegyzése, illetve terjedelmének, időbeli hatályának módosítása
iránti kérelmet a meghatalmazott is előterjesztheti, ha törvény rendelkezése alapján kötelező jogi
képviselet ellátására jogosult.
(5)	Az általános meghatalmazás bejegyzése, illetve terjedelmének, időbeli hatályának módosítása
iránti kérelemhez mellékelni kell az általános meghatalmazást tartalmazó okiratot. Ha az általános
meghatalmazást tartalmazó okiratba nincs belefoglalva a meghatalmazott általános meghatalmazást
elfogadó nyilatkozata, a kérelemhez mellékelni kell a meghatalmazott - közokiratba, ügyvéd által
ellenjegyzett okiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt - általános meghatalmazást
elfogadó nyilatkozatát is, ami a nyilvántartásba történő bejegyzés feltétele.
(6)	A nyilvántartásba már bejegyzett általános meghatalmazással összefüggő, annak terjedelmét,
időbeli hatályát nem érintő egyéb kérelmet a meghatalmazó, a meghatalmazott, illetve más érdekelt
személy is előterjeszthet, amelyhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó okiratot.
6.	§
(1)	A bejegyző bíróság a kérelemről annak bírósághoz történő érkezésétől számított tizenöt napon
belül, polgári nemperes eljárásban dönt. Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény nem
szabályoz - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - a polgári
perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A nyilvántartásba vett adatok
megváltozása esetén a nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2)	A bejegyző bíróság megvizsgálja, hogy a kérelem, valamint az annak alátámasztására szolgáló
okiratok alakszerűsége, illetve tartalma a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelel-e.
(3)	Ha a kérelem vagy a bejegyzéshez szükséges okirat (a továbbiakban együtt: beadvány) nem felel
meg a jogszabályi rendelkezéseknek vagy más okból kiegészítésre, illetve kijavításra szorul, a
bejegyző bíróság rövid határidő tűzésével, a hiányok megjelölése mellett - indokolt esetben a
beadvány visszaadásával - hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A bejegyző bíróság ezzel
egyidejűleg figyelmezteti a kérelmezőt, hogy ha a hiányokat nem pótolja, a bíróság a kérelmet
vissza fogja utasítani.
4
(4)	A visszautasító végzést a bíróság a kérelmezőnek kézbesíti. A visszautasító végzéssel szemben a
kérelmező fellebbezéssel élhet.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be a hiánypótlást elrendelő végzés
meghozatalától a hiányok pótlásáig terjedő időtartam vagy ennek hiányában, a hiánypótlásra
biztosított határidő eredménytelen eltelte.
7.	§
(1)	Ha a beadvány bejegyzésre alkalmas, valamint ha a 9. § (2) vagy (3) bekezdése alapján
adatváltozás bejegyzésének van helye, a bejegyző bíróság az adatokat nyilvántartásba veszi.
(2)	A bejegyző bíróság a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról - a rendelkezésre álló iratok
alapján - végzéssel határoz, amelyet a meghatalmazónak és a meghatalmazottnak, illetve - ha a
kérelmező más érdekelt személy - az érdekeltnek kézbesít.
(3)	A bejegyző végzés tartalmazza a nyilvántartásba vett adatokat.
(4)	A kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek van helye.
8.	§
(1)	A nyilvántartási eljárásban
a)	meghallgatásnak,
b)	beavatkozásnak,
c)	a meghatalmazó, illetve a meghatalmazott halálán vagy megszűnésén alapuló
félbeszakadásnak,
d)	megegyezésen alapuló szünetelésnek, valamint
e)	az eljárás felfüggesztésének
nincs helye.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben - ha az általános meghatalmazás még nincs a
nyilvántartásba bejegyezve - a nyilvántartási eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye,
azzal, hogy a megszüntetésről hozott végzést az elhunyt vagy megszűnt személynek nem kell
kézbesíteni. E végzés ellen fellebbezésnek van helye.
(3)	A nyilvántartási eljárásban - annak sajátosságaira tekintettel - alkalmazható szünetelési ok
bekövetkezése esetén az eljárás egy hónap szünetelés elteltével szűnik meg.
9.	§
(1)	A bejegyző bíróság - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a nyilvántartás adatainak
megváltozását kérelemre vezeti át a nyilvántartáson.
5
(2)	Az e törvény hatálya alá tartozó bármely eljárást lefolytató bíróság, valamint más - a
nyilvántartás adatainak megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult -
bíróság, közigazgatási szerv vagy egyéb hatósági jogkörben eljáró szervezet, a nyilvántartási eljárás
lefolytatása érdekében megkeresi a bejegyző bíróságot, ha eljárása során a nyilvántartásba
bejegyzett általános meghatalmazást érintő olyan körülményt észlel, amely a nyilvántartásba
bejegyzett adatok módosítását, illetve törlését teszi szükségessé.
(3)	A bejegyző bíróság hivatalból vezeti át a hatósági nyilvántartásból - különösen a személyiadat-
és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel - a nyilvántartás
adataiban bekövetkezett azon változásokat, amelyeket a nyilvántartási eljárás lefolytatása során
saját maga észlel.
(4)	A bejegyző bíróság - ha a (2) bekezdés szerinti megkeresés elintézésével összefüggésben az
szükségesnek mutatkozik - a megkeresőt további adatszolgáltatásra, írásbeli nyilatkozattételre,
illetve okirat vagy egyéb irat csatolására hívhatja fel. A megkeresés alapján lefolytatott
nyilvántartási eljárás eredményéről a bejegyző bíróság a megkeresőt értesíti.
10.	§
(1)	Ha a bejegyző bíróság a nyilvántartási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy a
bejegyzett általános meghatalmazás bármely okból megszűnt vagy érvénytelen, az általános
meghatalmazást - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - törli a nyilvántartásból.
(2)	A bejegyző bíróság általános meghatalmazás törléséről rendelkező végzése ellen fellebbezésnek
van helye; a fellebbezésnek e határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(3)	Ha a nyilvántartásba bejegyzett általános meghatalmazás hatályát veszti, a nyilvántartás
vezetésére szolgáló informatikai alkalmazás az általános meghatalmazást automatikusan törli a
nyilvántartásból, feltüntetve a törlés tényét, időpontját és okát. A bejegyző bíróság az automatikus
törlés tényéről a meghatalmazót és a meghatalmazottat a törlés időpontjától számított nyolc napon
belül értesíti, ami a törlést tanúsító végzés kézbesítésével történik.
11.	§
(1)	A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok másodfokú bírósághoz történő
érkezésétől számított tizenöt napon belül bírálja el.
(2)	Ha a másodfokú bíróság a fellebbezést megalapozottnak találja
a)	az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi és
      aa)	az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha szükséges az
      elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése, vagy
      ab)	elrendeli a korábbi nyilvántartási állapot visszaállítását;
b)	az elsőfokú bíróság végzését egészben vagy részben megváltoztatja, ha a döntéshez szükséges
6
adatok rendelkezésre állnak, és az elsőfokú bíróságot a szükséges bejegyzés átvezetésére utasítja.
12.	§
A polgári perrendtartásról szóló törvény költségkedvezményekre vonatkozó rendelkezései a
nyilvántartásba vételi eljárásban nem alkalmazhatók.
4.	A nyilvántartás vezetése, a nyilvántartás adatainak megismerése és kezelése
13.	§
(1)	A nyilvántartást elektronikusan kell vezetni. A nyilvántartás vezetésére és abból az
adatszolgáltatás teljesítésére szolgáló informatikai alkalmazást az OBH elnöke működteti. A
nyilvántartás vezetéséért és üzemeltetéséért az OBH elnöke felel.
(2)	Az OBH elnöke adategyeztetés és az adatok változásának a nyilvántartásban történő feltüntetése
céljából az érintett személyre vonatkozó, a 3. § (1) bekezdés c) pont ca)-cf) alpontjai szerinti
adatokat - a székhelyadat kivételével -, illetve a halál tényére és időpontjára vonatkozó adatot
automatikus adatátvétel útján átveszi a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból.
(3)	Az OBH elnöke a nyilvántartás adatait és az azokban bekövetkezett változásokat - a
nyilvántartásba bejegyzett általános meghatalmazásoknak az elektronikus ügyintézés és bizalmi
szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a
továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) történő feltüntetése céljából - automatikus
információátadás útján átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek.
(4)	A nyilvántartás adatait az OBH elnöke az adat nyilvántartásból történő törlését követő öt évig
tartja nyilván, majd haladéktalanul gondoskodik azoknak az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerinti végleges
törléséről.
(5)	A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra -
személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók és felhasználhatók.
14.	§
(1)	A bíróság az érintettre vonatkozóan - polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárás,
közigazgatási peres és egyéb közigazgatási bírósági eljárás, vagy büntetőeljárás lefolytatása céljából
-	a nyilvántartásban kezelt adatok teljes körét közvetlen adathozzáféréssel (a továbbiakban:
közvetlen hozzáférés) jogosult megismerni és kezelni.
(2)	Az önálló bírósági végrehajtó konkrét ügyben a bírósági végrehajtási cselekményekkel
kapcsolatos feladatai ellátása érdekében az általános meghatalmazás fennállásának vizsgálata
céljából közvetlen hozzáféréssel jogosult a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, c) pont ca), cc), ce)
7
és cf) alpontjában, d) pont da) és db) alpontjában, valamint e)-h) pontjában szereplő adatokat
megismerni és kezelni.
(3)	Az ügyészség, nyomozó hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, az alapvető jogok biztosa,
valamint az ügyvédi tevékenységet gyakorlókról nyilvántartást vezető ügyvédi kamara - törvényben
meghatározott feladatai ellátása érdekében - a nyilvántartásból a konkrét ügy megjelölése mellett
egyedi adatkérés útján jogosult az adatot megismerni és kezelni. Az adatigénylőnek meg kell
jelölnie eljárásának az ügyszámát és tárgyát, valamint az igényelt adatok megismeréséhez fűződő
érdeket.
(4)	A nyilvántartás rá vonatkozó adatairól írásbeli kérelemre - értve ez alatt az elektronikus úton
benyújtott kérelmet is - felvilágosítást kaphat a nyilvántartásba bejegyzett meghatalmazó és
meghatalmazott.
(5)	Az (1)-(4) bekezdésben meghatározott szerveken kívül a nyilvántartásban szereplő adatokról
írásbeli kérelemre az kaphat felvilágosítást, aki az ehhez fűződő jogi érdekét igazolja. A jogi érdek
igazolása során meg kell jelölni azt az okot, amely az adatfelhasználás jogszerű célját és jogalapját
megalapozza. Ha a jogi érdek okirattal igazolható, azt a kérelemhez mellékelni kell.
15.	§
(1)	A 14. § szerinti adatszolgáltatás tekintetében az OBH elnöke az adatkezelő.
(2)	A nyilvántartás adatainak 14. § (1)-(4) bekezdése szerinti megismerése és kezelése
térítésmentes.
(3)	A nyilvántartásból való adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának megvalósulásához
elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérő rendelkezésére.
16.	§
(1)	Az adatok megismerésére és kezelésére közvetlen hozzáféréssel jogosult szerv nevében a
nyilvántartásból csak az a személy vehet át adatokat, akinek az adatok megismerésére és kezelésére
jogosult szerv erre felhatalmazást adott.
(2)	A felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és
feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról az adatok megismerésére és kezelésére
jogosult szerv - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti az OBH
elnökét.
17.	§
(1)	A nyilvántartásból teljesített adatszolgáltatásokról az Info tv.-ben meghatározott adattovábbítási
nyilvántartást kell vezetni. Az adattovábbítási nyilvántartás az Info tv.-ben meghatározottakon kívül
8
tartalmazza az adatkezelő nyilvántartási azonosítóját és az adattovábbítás célját is.
 (2)	Az adattovábbítási nyilvántartást az OBH elnöke vezeti.
 (3)	Az adattovábbítási nyilvántartásból az érintett jogosult megismerni, hogy adatszolgáltatás alanya
 volt-e. Ez a jogosultság a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében a
 nyomozó hatóság, az ügyészség, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok részére történt
 adatszolgáltatás esetén korlátozható vagy kizárható.
 (4)	Az adattovábbítási nyilvántartásból adatigénylésre jogosult az érintetten kívül
a)	a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,
b)	a nyomozó hatóság és az ügyészség, valamint
 c)	a nemzetbiztonsági szolgálatok.
 (5)	Az adattovábbítási nyilvántartás adatait az adattovábbítástól számított öt évig meg kell őrizni.
5.	A nyilvántartások használatára jogosultak nyilvántartása
18.	§
 (1)	A nyilvántartások használatára jogosultak nyilvántartásának célja az adatrögzítésre kötelezettek
 és közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt adatok megismerésére és kezelésére
 jogosultak hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége
 ellenőrzésének biztosítása.
 (2)	A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza az adatrögzítésre kötelezett
 bíróságok és közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok megismerésére és kezelésére
 jogosult szervek
a)	megnevezését,
 b)	levelezési címét,
 c)	telefonszámát,
 d)	telefaxszámát,
 e)	elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőségét,
f)	nevében hozzáférésre felhatalmazott személy (a továbbiakban: hozzáférésre felhatalmazott
személy)
      fa)	családi és utónevét,
      fb)	beosztását,
      fc)	szervezeti egységét,
      fd)	hozzáférési jogosultságának terjedelmét és körét, keletkezésének és törlésének tényét és
      időpontját,
      fe)	19. § (1) bekezdése szerinti egyedi azonosítóját.
 (3)	A nyilvántartás használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatokat a jogosultság törlésétől
 számított öt évig kell megőrizni.
9
19. §
 (1)	A nyilvántartásba történő adatrögzítéshez, valamint a nyilvántartásban kezelt adatok közvetlen
 hozzáféréssel történő megismeréséhez és kezeléséhez szükséges egyedi azonosítókat az
 adatrögzítésre kötelezett bíróság, valamint közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok
 megismerésére és kezelésére jogosult szerv a nyilvántartás működtetőjéhez benyújtott kérelemben
 (a továbbiakban: egyedi azonosító iránti kérelem) igényli.
 (2)	Az egyedi azonosító iránti kérelemnek tartalmaznia kell a 18. § (2) bekezdés a)-e) pontjában és
 f)	pont fa)-fd) alpontjában meghatározott adatokat.
 (3)	A (2) bekezdésben meghatározott adatokban bekövetkezett változásról az adatrögzítésre
 kötelezett bíróság, valamint közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásban kezelt adatok
 megismerésére és kezelésére jogosult szerv - az adatváltozást követő három munkanapon belül -
 értesíti a nyilvántartás működtetőjét.
 (4)	A nyilvántartás működtetője az egyedi azonosító iránti kérelem beérkezésétől számított nyolc
 napon belül tájékoztatja
 a)	az adatrögzítésre kötelezett bíróságot a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi
 azonosítójáról, valamint az adatrögzítési kötelezettség teljesítéséhez szükséges technikai
 ismeretekről,
 b)	közvetlen hozzáféréssel a nyilvántartásokban kezelt adatok megismerésére és kezelésére
 jogosult szervet a hozzáférésre felhatalmazott személy egyedi azonosítójáról, valamint a
 közvetlen hozzáférés gyakorlásához szükséges technikai ismeretekről.
6.	Záró rendelkezések
20.	§
 Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
 a)	rendeletben szabályozza a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános
 meghatalmazások nyilvántartására, annak üzemeltetésére, vezetésére, az azokból történő
 adatszolgáltatás iránti kérelmek előterjesztésére, az adatszolgáltatás és egyéb adatátadás
 teljesítésére, valamint az adatbejegyzés iránti kérelem rögzítésére szolgáló nyomtatvány
 tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,
 b)	az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza a nyilvántartásból
 kérelemre történő adatszolgáltatás díjának összegére és megfizetésének módjára vonatkozó
 részletes szabályokat.
21.	§
Ez a törvény 2018. január 1. napján lép hatályba.
10
22. §
(1)	Az e törvény hatálybalépését megelőzően a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
(a továbbiakban: 1952-es Pp.) alapján vezetett bírósági nyilvántartásokba 2014. március 15. napján
vagy azt követően bejegyzett általános meghatalmazások adatait az e törvény szerinti
nyilvántartásba kell átvezetni. Az e törvény szerinti nyilvántartásban elegendő az 1952-es Pp.
alapján vezetett bírósági nyilvántartásokba bejegyzett általános meghatalmazások adatait a
rendelkezésre álló adattartalommal rögzíteni.
(2)	Az OBH elnöke - a nyilvántartásokat vezető bíróságok útján - 2018. március 31. napjáig
gondoskodik arról, hogy az 1952-es Pp. alapján vezetett bírósági nyilvántartások (1) bekezdésben
meghatározott adatai az e törvény szerinti nyilvántartásba átvezetésre kerüljenek.
(3)	A 2014. március 15. napját megelőzően az 1952-es Pp. alapján vezetett bírósági
nyilvántartásokba bejegyzett általános meghatalmazások nyilvántartására a 2017. december 31.
napján hatályos jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
23. §
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
21.	§-a a következő p) ponttal egészül ki:
(E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak
igényelni:)
„p) az értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett
élettársi kapcsolat létesítésének helye kivételével a nyilvántartást vezető szerv a bírósági peres és
nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló
törvényben meghatározott feladatai ellátásához.”
(2)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47/A. § (5) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(5) A végrehajtó a végrehajtási eljárásban részt vevő képviselő képviseleti jogosultságát
a)	a bemutatott arcképes igazolvány alapján az illetékes ügyvédi kamara nyilvántartásában,
b)	az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény
szerinti rendelkezési nyilvántartásban, valamint
c)	a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles
nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartásban
szereplő adatok alapján ellenőrizheti.”
(3)	A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról
szóló 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles
rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)
11
„i) a nyilvántartást vezető szervnek a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános
meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló törvény szerinti nyilvántartásban szereplő
polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és
időpontjának, lakóhelyének, tartózkodási helyének változásáról, továbbá az érintett
elhalálozásáról.”
12
Általános indokolás
Az Országgyűlés által 2016. november 22. napján elfogadott - 2018. január 1. napján hatályba
lépő - polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a polgári
perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.) szabályozásától
eltérve, már az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásáról rendelkezik.
Az 1952-es Pp. rendelkezései szerint (73. §) ugyanis az általános meghatalmazás csak a
nyilvántartást vezető adott bíróságnál pótolja az egyes perekre szóló külön meghatalmazást. E
szabályok megreformálása már régóta időszerű, tekintettel arra, hogy az általános
meghatalmazások nyilvántartása jelenleg nem egységes és nem is közhiteles, azok nyilvántartása
bíróságonként elkülönül.
A közhiteles, elektronikus és az eljáró bíróságok által közvetlen hozzáféréssel elérhető általános
meghatalmazások országos nyilvántartásával ugyanakkor hatékonyabban biztosítható az
általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog fennállásának és terjedelmének azonnali és
hiteles igazolása a bírósági peres és nemperes eljárásokban.
E nyilvántartási rendszer lehetőséget teremt akár több bíróság előtti eljárásra is jogosító általános
meghatalmazás nyilvántartásba vételére. Mindez adminisztrációs tehertől mentesíti a
bíróságokat, mert nem kell több bíróságon is bejegyeztetni az általános meghatalmazást és
lefolytatni az ezzel kapcsolatos nyilvántartási eljárást, ha a fél több bíróság előtti eljárásra
kívánja feljogosítani képviselőjét. Adminisztrációs tehertől mentesülnek ugyanakkor az
eljárásban részt vevő felek is, mert szükségtelenné válik a fennálló képviseleti jog különböző
eljárásokban történő ismétlődő igazolása, ha a fél több bíróság előtt folyamatban lévő különböző
eljárásokkal összefüggő képviseletre hatalmazza meg ugyanazt a képviselőjét.
A törvény tehát a Pp. szabályozási koncepciójában célként kitűzött perhatékonyság kiteljesedését
szolgálja, egyben a modern kor kihívásaihoz és technológiai lehetőségeihez illeszkedő
nyilvántartási rendszer megvalósítását célozza.
Részletes indokolás
1-3. §
A törvény hatálya a polgári és közigazgatási ügyekben eljáró bíróságok előtti eljárásra jogosító
általános meghatalmazások adatainak bírósági nyilvántartására (a továbbiakban: nyilvántartás)
terjed ki, tehát alapvetően azokra a bírósági eljárásokra, amelyekben a polgári perrendtartásról
szóló törvényt, illetve a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt kell alkalmazni, vagy
amelyekben e jogszabályok rendelkezései mögöttesen alkalmazandók. Hangsúlyozandó
ugyanakkor, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a büntetőeljárásra, illetve többek között azokra
a nemperes eljárásokra sem, amelyek nem minősülnek bírósági nemperes eljárásnak. Így például
13
a törvény hatálya nem terjed ki a fizetési meghagyásos eljárásra, amely a közjegyző hatáskörébe
tartozó polgári nemperes eljárás, ugyanakkor kiterjed a végrehajtási eljárásra, amely a bíróság
hatáskörébe tartozó polgári nemperes eljárás. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási
perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya a közigazgatási peren kívül az egyéb
közigazgatási bírósági eljárásokra terjed ki, e törvény is ezt a terminológiát használja a törvény
tárgyi hatályának meghatározása során.
Az országosan egységes bírósági nyilvántartás működtetésének és az abban szereplő adatok
kezelésének célja az általános meghatalmazáson alapuló képviseleti jog tényének és az általános
meghatalmazás terjedelmének igazolása. Hangsúlyozandó, hogy maga az általános
meghatalmazás nem a nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a nyilvántartásba történő
bejegyzés tehát nem konstitutív hatályú, ugyanakkor a nyilvántartásba bejegyzett általános
meghatalmazásról a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban:
Pp.) 71. § (3) bekezdése alapján ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy fennáll, a
nyilvántartásból törölt adatról pedig, hogy nem áll fenn.
A nyilvántartásban feltüntetendő adatkör egyrészt a meghatalmazó és a meghatalmazott
személyének egyértelmű beazonosíthatóságát, másrészt az általános meghatalmazás
fennállásának vagy törlésének, illetve a képviseleti jog korlátozása esetén a meghatalmazás
terjedelmének a közhiteles tanúsítását szolgálja. Ha a természetes személy meghatalmazott
ügyvédként jár el, akkor vonatkozásában értelemszerűen nem a lakóhelyét, hanem a székhelyét
kell a nyilvántartásban feltüntetni. Elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőség
alatt az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény szerinti hivatalos elérhetőséget kell érteni. Főszabály, hogy ha az általános
meghatalmazásból más nem tűnik ki, az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az
bármely, e törvény hatálya alá tartozó bírósági eljárásban történő képviseletre jogosít. Az
általános meghatalmazás ugyanakkor korlátozható. Korlátozás esetén - a Pp. általános
meghatalmazásokra is alkalmazandó 68. § (1) bekezdése alapján - a meghatalmazásból
egyértelműen ki kell tűnnie, hogy annak hatálya mely ügykörre terjed ki, a meghatalmazás
terjedelmét pedig a nyilvántartásban fel kell tüntetni. Tekintettel arra, hogy főszabály szerint az
általános meghatalmazás bármely e törvény hatálya alá tartozó bírósági eljárásban történő
képviseletre jogosít, meghatározott bíróságok előtti eljárásra korlátozó rendelkezés esetén a
nyilvántartásban azokat a bíróságokat is fel kell tüntetni, amelyek előtt történő eljárásra jogosít.
Ennek az előírásnak természetesen oly módon is eleget lehet tenni, hogy azok a bíróságok
kerülnek feltüntetésre a nyilvántartásban, amelyek előtti eljárást a meghatalmazás kizárja. Ebben
az esetben ugyanakkor utalni kell arra, hogy a kivételek meghatározására került sor. Az általános
meghatalmazás terjedelme tehát szabadon korlátozható, de legalább az ügyköröket, vagy az
általános meghatalmazás hatálya alá tartozó bíróságokat meg kell jelölni és azokat a
nyilvántartásban is fel kell tüntetni. Ha a képviseleti jog korlátozása részletesebb körülírást
igényel, akkor a meghatalmazás terjedelmét ennek megfelelően kell a nyilvántartásban
feltüntetni. Ha azonban a meghatalmazás terjedelme a meghatalmazásból egyértelműen nem
állapítható meg, akkor ez a nyilvántartási eljárásban hiánypótlás alapjául is szolgálhat, mert a
14
nyilvántartás tartalma alapján az eljáró bíróságnak meg kell tudni állapítania, hogy az adott
eljárásra a meghatalmazás hatálya kiterjed-e, vagy sem. A törvény a Polgári Törvénykönyvről
szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:16. §-ához igazodva rendelkezik arról, hogy
a nyilvántartásba történő bejegyzés során a bejegyző bíróság milyen szempontok figyelembe
vételével rögzítse az általános meghatalmazás időbeli hatályának végét. E szerint az öt évre vagy
öt évnél rövidebb határozott időre szóló általános meghatalmazás a meghatározott idő elteltével,
az öt évnél hosszabb vagy határozatlan időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével
hatályát veszti. A törvény azt is egyértelművé teszi, hogy adatváltozás bejegyzése alatt az adat
törlésének bejegyzését is érteni kell.
4-8. §
Az általános meghatalmazás és az azzal összefüggő adatváltozások nyilvántartási eljárás
lefolytatásának eredményeképpen kerülnek a nyilvántartásba bejegyzésre. A nyilvántartási
eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság - főszabály szerint - a
nyilvántartásba vételt kezdeményező kérelmező belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi
tartózkodási helye, vagy, ha a kérelmező nem természetes személy, belföldi székhelye szerint
illetékes törvényszék. Ha a bejegyzésre jogosult bíróság e főszabály szerint bármely okból nem
állapítható meg (például a meghatalmazó külföldi székhelyű gazdasági társaság), a kisegítő
illetékességi szabály alapján az eljárásra a Fővárosi Törvényszék illetékes.
A nyilvántartásba történő adatbejegyzés iránti kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni,
amelynek tartalmát végrehajtási rendelet határozza meg. Ez az előírás egyrészt elősegíti a
kérelem szükséges tartalmú előkészítését, másrészt a nyilvántartási eljárás zökkenőmentes és
gyors lefolytatását is szolgálja, mert a formanyomtatvány értelemszerű kitöltése esetén várhatóan
kevesebb alkalommal lesz szükség a bíróság részéről hiánypótlási felhívás kiadására. A
nyilvántartási eljárásban a Pp. szabályai mögöttesen alkalmazandók, ezért a formanyomtatványt
elektronikus úton is elő lehet terjeszteni, illetve elektronikus úton történő kapcsolattartásra
kötelezett személy a beadványt kizárólag elektronikusan nyújthatja be a bírósághoz. A
formanyomtatványon tájékoztatni kell a kérelmezőt arról, hogy ha a törvény hatálya alá tartozó
eljárásban a jogi képviselet kötelező, akkor a nem jogi képviselő részére adott általános
meghatalmazás a jogi képviselő részére adott meghatalmazást nem pótolja, valamint tájékoztatni
kell a jogi képviselet hiányának jogkövetkezményeiről is. Kötelező jogi képviselet előírása
esetén ugyanis kizárólag a Pp. 75. §-ban meghatározott személyi kör járhat el jogi képviselőként.
A jogi képviselet hiányának jogkövetkezményeit - kötelező jogi képviselet előírása esetén - a
Pp. 74. §-a tartalmazza. Az esetleges visszaélések kiküszöbölését szolgálja, hogy az általános
meghatalmazás bejegyzése, illetve terjedelmének, időbeli hatályának módosítása iránti kérelmet
-	főszabály szerint - a meghatalmazó terjesztheti elő. Főszabály alóli kivételként a
meghatalmazott is előterjesztheti az ilyen tartalmú kérelmet, ha törvény rendelkezése alapján
kötelező jogi képviselet ellátásra jogosult. Ha tehát professzionális perbeli képviselet ellátására
jogosult személy a meghatalmazott [például a Pp. 75. § (1) bekezdés a) pontja alapján ügyvéd
vagy ügyvédi iroda], akkor az e státuszhoz kötődő törvényi garanciák érvényesülésére tekintettel
a törvény kivételt enged a főszabály alól. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az általános
15
meghatalmazás, illetve az általános meghatalmazás terjedelmére, időbeli hatályára vonatkozó
módosítás nyilvántartásba történő bejegyzésének további feltétele a meghatalmazott -
meghatározott okirati formába foglalt - elfogadó nyilatkozatának az igazolása is, ami nem az
általános meghatalmazás érvényességének, hanem a nyilvántartásba történő bejegyzésnek a
feltétele. E rendelkezés is az esetleges visszaélések kiküszöbölését, illetve az általános
meghatalmazás fennállásának a közhiteles tanúsítását szolgálja. A nyilvántartásba már bejegyzett
általános meghatalmazással összefüggő, annak terjedelmét nem érintő egyéb kérelmet a
meghatalmazó, a meghatalmazott, illetve más érdekelt személy is előterjeszthet. Ha tehát
valamely érdekelt személynek tudomása van arról, hogy a nyilvántartásba bejegyzett valamely
adat helytelen, vagy az általános meghatalmazás megszűnt, kérelmezheti az adatváltozás
nyilvántartáson történő átvezetését, ugyanakkor természetesen az általános meghatalmazás
hatályának további - meg nem jelölt - eljárásokra történő kiterjesztését nem kezdeményezheti.
A nyilvántartási eljárás polgári nemperes eljárás. A törvény által nem szabályozott eljárási
kérdések tekintetében mögöttes jogszabályként a Pp. vonatkozó rendelkezései alkalmazandók, a
polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő értelemszerű eltérésekkel. A Pp. polgári peres
eljáráshoz igazított rendelkezéseit tehát a jogalkalmazás során mértéktartó rugalmassággal
indokolt kezelni. A nyilvántartásba vett adatok megváltozása esetén a nyilvántartásba történő
bejegyzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy akár adatmódosulás,
akár adattörlés a kérelem indoka a bejegyzésre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni speciális
eljárásjogi rendelkezés hiányában.
A bejegyző bíróság a kérelemről annak bírósághoz történő érkezésétől számított tizenöt napon
belül határoz. A bejegyző bíróság megvizsgálja, hogy a kérelem, valamint az annak
alátámasztására szolgáló okiratok alakszerűsége, illetve tartalma a vonatkozó jogszabályi
rendelkezéseknek megfelel-e. E vizsgálat értelemszerűen nemcsak e törvény, hanem a kérelem
tartalmától függően a vonatkozó anyagi jogi (például Ptk. jogképességre, cselekvőképességre
vonatkozó szabályai), illetve eljárásjogi (például Pp. okiratokra, meghatalmazásokra, különleges
eljárásokra vonatkozó szabályai) rendelkezésekre is ki kell, hogy terjedjen. Ha a kérelem
kiegészítésre, kijavításra szorul, hiánypótlásnak van helye, amelynek eredménytelensége esetén
a Pp. mögöttesen alkalmazandó 115. § (6) bekezdése alapján visszautasításnak van helye. A
visszautasítást tehát például a hiánypótlási felhívás nem teljesítése eredményezi, azaz nem
érdemi döntés születik a kérelem tárgyában. Ezekre az esetekre a Pp. a visszautasítás
terminológiáját használja, szemben a kérelem tárgyában történő érdemi döntéssel, amelyre
megalapozottság hiányában az elutasítás kifejezés alkalmazandó. A kérelem visszautasítása
esetén a kérelem tárgyában sem érdemi döntésre, sem bejegyzésre, azaz a nyilvántartási állapot
megváltozására nem kerül sor, ezért a visszautasító végzést elegendő az érdemi döntést alaki
hiba miatt sikertelenül kezdeményező kérelmezőnek kézbesíteni, aki a végzéssel szemben
fellebbezéssel élhet. A kérelem elintézési határidejébe nem számít bele a hiánypótlási eljárási
cselekmények foganatosításával összefüggő időszak.
Ha a beadvány bejegyzésre alkalmas, azaz a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek minden
16
szempontból megfelel, a bejegyző bíróság az adatokat nyilvántartásba veszi. A nyilvántartási
eljárás írásbeli eljárás, a bejegyző bíróság a bejegyzésről vagy a kérelem - érdemi -
elutasításáról a rendelkezésre álló iratok alapján dönt, amelyet a meghatalmazónak és a
meghatalmazottnak, illetve - ha a kérelmező más érdekelt személy - az érdekeltnek kézbesít. A
bejegyző végzést és a kérelmet érdemben elutasító végzést tehát a meghatalmazónak és a
meghatalmazottnak mindenképpen kézbesíteni kell, e döntésekkel szemben fellebbezési jog illeti
meg őket, függetlenül attól, hogy adott esetben maguk kezdeményezték-e a bejegyzést vagy sem.
A bejegyző végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, ugyanakkor a bejegyző végzés a
nyilvántartásba vett adatokat tartalmazza, ezért például a határozat kijavítása a Pp. mögöttesen
alkalmazandó szabályai szerint kérhető. Ha a bejegyzett adatok nem helytállóak annak sincs
akadálya, hogy az arra jogosultak adatmódosítás bejegyzése iránti kérelmet terjesszenek elő.
Tekintettel arra, hogy a nyilvántartási eljárás írásbeli eljárás, az eljárás során a Pp. alapján
történő meghallgatásnak helye nincs. A Pp. beavatkozásra vonatkozó szabályainak alkalmazására
sem kerülhet sor. Ha a nyilvántartási eljárás az általános meghatalmazás bejegyzése érdekében
kerül megindításra, de a bejegyző végzés meghozatala előtt a bíróság értesül arról, hogy a
meghatalmazó vagy meghatalmazott időközben meghalt vagy megszűnt, az eljárás nem szakad
félbe, hanem - az általános meghatalmazás bejegyzésének okafogyottságára tekintettel - az
eljárást meg kell szüntetni. Ha időközben a bejegyzésre sor kerül, akkor a bejegyző bíróság
utólag az általános meghatalmazást a 10. § (1) bekezdése alapján törli a nyilvántartásból. A
nyilvántartási eljárásban - annak sajátosságaira tekintettel - alkalmazható szünetelési ok
bekövetkezése esetén az eljárás egy hónap szünetelés elteltével szűnik meg.
9-12.§
Főszabály szerint a bejegyző bíróság a nyilvántartás adatainak megváltozását kérelemre vezeti át
a nyilvántartáson. Ha azonban a törvény hatálya alá tartozó bármely eljárást (például polgári,
közigazgatási pert) lefolytató bíróság, vagy más a nyilvántartás adatainak megismerésére és
kezelésére jogosult közfeladatot ellátó szerv, illetve hatóság (például ügyvédi tevékenységet
gyakorlókról nyilvántartást vezető ügyvédi kamara) eljárása során olyan körülményt észlel,
amely a nyilvántartásba bejegyzett általános meghatalmazással összefüggő adatok módosítását,
illetve törlését teszi szükségessé, akkor megkeresi a bejegyző bíróságot a nyilvántartási eljárás
lefolytatása érdekében. Ha a bejegyző bíróság maga szerez hivatalos tudomást olyan
körülményről - például hatósági nyilvántartásba történő betekintés útján -, amely a nyilvántartás
adatainak módosítását teszi szükségessé, a bejegyző bíróság az adatváltozást ebben az esetben
hivatalból vezeti át. Ha a bejegyző bíróság megkereső bíróság, vagy közfeladatot ellátó szerv,
illetve hatóság megkeresése alapján jár el, a nyilvántartási eljárás eredményéről a hivatalos
szervet csupán értesíti. Természetesen, ha a megkeresés alapján a bíróság például bejegyző
végzést hoz vagy adatot töröl, akkor a nyilvántartásba történő bejegyzésre vonatkozó
szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell, vagyis a végzést a meghatalmazónak, illetve a
meghatalmazottnak a 6. § (1) bekezdés utolsó mondata, valamint a 7. § (2) bekezdése alapján
kézbesíteni szükséges.
17
Ha a bejegyző bíróság a nyilvántartási eljárás eredményeként azt állapítja meg, hogy a
bejegyzett általános meghatalmazás bármely okból megszűnt (például azt visszavonták) vagy
érvénytelen, az általános meghatalmazást - főszabály szerint - törli a nyilvántartásból. Ez alól
egy esetben van kivétel, amikor az általános meghatalmazás - a Ptk. 6:16. §-ára, illetve e törvény
3.	§ (5) bekezdésére tekintettel - öt év elteltével törvény erejénél fogva hatályát veszti. Ebben az
esetben a nyilvántartás vezetésére szolgáló informatikai alkalmazás az általános meghatalmazást
automatikusan törli a nyilvántartásból, de az automatikus törlés tényéről a meghatalmazót és a
meghatalmazottat a bejegyző bíróságnak kell értesítenie. A bejegyző bíróság általános
meghatalmazás törléséről rendelkező végzése elleni fellebbezésnek a törlést elrendelő határozat
végrehajtására nincs halasztó hatálya, azaz a törlés tényét fellebbezésre tekintet nélkül át kell
vezetni a nyilvántartáson.
A fellebbezésre tekintettel megindult jogorvoslati eljárásban a másodfokú bíróságnak is - az
iratok másodfokú bírósághoz történő érkezésétől számított - tizenöt nap áll rendelkezésére a
jogorvoslati kérelem elbírálására. Ha a másodfokú bíróság a fellebbezést megalapozottnak találja
és a döntéshez szükséges adatok rendelkezésére állnak, akkor az elsőfokú bíróság döntését
megváltoztatva az elsőfokú bíróságot a szükséges bejegyzés átvezetésére utasítja. Ha az elsőfokú
bíróság például alaptalanul rendelte el meghatározott adatok törlését, akkor a másodfokú bíróság
az elsőfokú bíróság e döntését hatályon kívül helyezi és elrendeli a korábbi nyilvántartási (törlés
előtti) állapot visszaállítását. Az elsőfokú bíróság végzésének hatályon kívül helyezésére és ezzel
egyidejűleg az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasításának csak akkor van
helye, ha az feltétlenül szükséges.
A Pp. költségkedvezményekre vonatkozó rendelkezései a nyilvántartásba vételi eljárásban nem
alkalmazhatók.
13-19. §
Az elektronikus nyilvántartás vezetése és üzemeltetése a Pp. és e törvény vonatkozó
rendelkezései alapján az OBH elnökének feladatkörébe tartozik. Ennek keretében a nyilvántartás
vezetésére és abból az adatszolgáltatás teljesítésére szolgáló informatikai alkalmazást az OBH
elnöke működteti. Az OBH elnöke a természetes személyazonosító adatok naprakész
nyilvántartása céljából a meghatározott adatkört automatikus adatátvétel útján átveszi a
személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. A meghatalmazások tényleges tartalmának és
terjedelmének naprakész megállapíthatósága érdekében pedig a nyilvántartás adatait az
elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi
CCXXII. törvény szerinti automatikus információátadás keretében átadja az ügyintézési
rendelkezések nyilvántartását vezető szervnek. A nyilvántartás adatait az OBH elnöke az adat
nyilvántartásból történő törlését követő öt évig tartja nyilván, majd haladéktalanul gondoskodik
azoknak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) szerinti végleges törléséről.
A bíróságok - a törvényben meghatározott célból - az érintettre vonatkozó nyilvántartásban
18
kezelt adatok teljes körét közvetlen adathozzáféréssel jogosultak megismerni és kezelni, azzal
hogy például a személyes adatokra vonatkozó adatkezelés tekintetében mögöttes szabályként
alkalmazandók az ágazati eljárási törvények adatkezelési szabályai is [például Pp. 162. § (6)
bekezdés]. Az önálló bírósági végrehajtó - ugyancsak a törvényben meghatározott célból, az
általános meghatalmazás fennállásának vizsgálata céljából -konkrét ügyben a bírósági
végrehajtási cselekményekkel kapcsolatos feladatai ellátása érdekében jogosult közvetlen
hozzáféréssel a szükséges adatokat megismerni és kezelni. Az önálló bírósági végrehajtó
vonatkozásában a közvetlen hozzáférés az adatkör tekintetében már korlátozottabb, csak a
feltétlenül szükséges, a bejegyzett személyek beazonosításához és a képviseleti jog
terjedelmének megállapításához szükséges adatokhoz férhet hozzá. A közvetlen hozzáférést
ugyanakkor feltétlenül indokolja, hogy a Pp. 68. § (3) bekezdése alapján a per vitelére szóló
meghatalmazás - külön kikötés hiányában - kiterjed a végrehajtási eljárásra is, így az önálló
bírósági végrehajtónak feladatai megfelelő ellátása érdekében biztosítani kell, hogy
ellenőrizhesse konkrét ügyekben az általános meghatalmazás fennállását. Az ügyészség,
nyomozó hatóság, nemzetbiztonsági szolgálat, az alapvető jogok biztosa, valamint az ügyvédi
tevékenységet gyakorlókról nyilvántartást vezető ügyvédi kamara - törvényben meghatározott
feladatai ellátása érdekében - egyedi adatkérés útján jogosult az adatot megismerni és kezelni. A
nyilvántartás rá vonatkozó adatairól természetesen felvilágosítást kaphat a nyilvántartásba
bejegyzett meghatalmazó és meghatalmazott is. Az itt meghatározott személyi körön kívül más
személyek akkor jogosultak a nyilvántartásban szereplő adatokról írásbeli kérelemre - értve ez
alatt az elektronikus úton benyújtott kérelmet is - felvilágosítást kapni, ha az ehhez fűződő jogi
érdeküket igazolják. A 14. § szerinti adatszolgáltatás tekintetében az OBH elnöke az adatkezelő a
nyilvántartás adatainak 14. § (1)-(4) bekezdése szerinti megismerése és kezelése térítésmentes.
A nyilvántartásból való adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának megvalósulásához
elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérő rendelkezésére.
E §-okban kerülnek továbbá meghatározásra a nyilvántartáshoz közvetlen hozzáféréssel
rendelkező szervek adatkezelésével, az Info tv.-ben meghatározott adattovábbítási nyilvántartás
vezetésével, valamint a nyilvántartások használatára jogosultak nyilvántartásával kapcsolatos
részletszabályok is.
20-23. §
A záró rendelkezések felhatalmazó, hatályba léptető, átmeneti és módosító rendelkezéseket
tartalmaznak. Az átmeneti rendelkezések a Ptk. és a Pp. általános meghatalmazásokra vonatkozó
megújult szabályaira, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi
CLXXVII. törvény általános meghatalmazásokra vonatkozó rendelkezésére tekintettel
határozzák meg az 1952-es Pp. alapján vezetett bírósági nyilvántartásokba bejegyzett általános
meghatalmazásokra vonatkozó meghatározott adatkör e törvény szerinti nyilvántartásba történő
átvezetésének szabályait. A módosító rendelkezések a törvény szabályozásához kapcsolódó
jogszabályok rendelkezéseinek e törvény normatartalmához igazítását szolgálják.
19