﻿MAGYARORSZÁG KORMÁNYA
T/15362. számú
törvényjavaslat
egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében
szükséges módosításáról
Előadó:	Dr. Trócsányi László
igazságügyi miniszter
Budapest, 2017. április
2017. évi .... törvény
egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének növelése érdekében
szükséges módosításáról
1.	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása
1.	§
(1)	Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 5. § (3) bekezdése a
következő k) ponttal egészül ki:
[Az ügyvéd az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül elláthatja a következő tevékenységeket is:]
„k) bizalmi vagyonkezelési tevékenység.”
(2)	Az Ütv. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Bizalmi vagyonkezelési tevékenység és egyéb ügyvédi tevékenység ugyanazon ügyfél
számára egyidejűleg nem végezhető, kivéve, ha a megbízott ügyvédi iroda, a megbízást az
ügyvédi iroda különböző tagjai látják el, és az ügyfél ehhez írásban kifejezetten hozzájárul.”
2.	Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
2.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 50. § (1a) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(1a) A bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján fennálló, vagy létrejövő, kezelt vagyonba
kerülő ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyzéssel egyidejűleg a 17. § (1) bekezdés 28.
pontja szerinti tényt, - külön erre irányuló kérelem nélkül is - fel kell jegyezni.”
3.	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
3.	§
(1)	A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 32. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság, illetőleg a végrehajtható okiratot kiállító szerv a végrehajtható okiratot - a 10.
§ d) és e) pontjában említett végrehajtható okirat kivételével - megküldi az ügyelosztás
szabályaira figyelemmel a Kar előzetes tájékoztatása alapján az adós lakóhelye, illetőleg
székhelye szerinti végrehajtónak és a végrehajtást kérőnek.”
(2)	A Vht. 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„(3) A végrehajtást kérő kérelmére az egyik adóstárssal szemben elrendelt végrehajtás
foganatosítására az (1) vagy a (2) bekezdés szerint illetékes végrehajtó részére kell
megküldeni az egyetemlegesen felelős többi adóstárssal, a zálogkötelezettel és a kezessel
szemben kiállított végrehajtható okiratot is.”
4.	§
A Vht. 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a végrehajtás foganatosítását megkezdő végrehajtó (a továbbiakban: ügygazda
végrehajtó) székhelye szerinti fővároson, illetőleg megyén (a továbbiakban együtt: megye)
kívül válik szükségessé helyszíni eljárási cselekmény foganatosítása, az ügygazda végrehajtó
megküldi a végrehajtható okirat másolatát és a szükséges iratokat a Kar hivatali szervének,
amely továbbítja az eljárási cselekmény foganatosításának helye szerint illetékes azon
végrehajtónak (232., 255/A. §) vagy a végrehajtói iroda azon végrehajtó tagjának, akinek a
székhelye a cselekmény foganatosításának helye szerinti megyében van (a továbbiakban:
megkeresett végrehajtó).”
5.	§
A Vht. 115. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtó a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást, illetve a vízi, légi jármű
lajstromának, valamint a zálogjogi és hitelbiztosítéki nyilvántartás adatainak beszerzését [84.
§ (4) bekezdés, 103/A-103/B. §] követő 30 nap eltelte után haladéktalanul intézkedik. Ha az
ingóság a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendeletben
meghatározott közfoglalkoztatási program keretében beszerzett és használt ingóság, akkor a
becsértékének megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni.”
6.	§
A Vht. 139. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha az ingatlan a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló
kormányrendeletben meghatározott közfoglalkoztatási programban használt ingatlan,
becsértékének megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni.”
7.	§
A Vht. 240/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Kar hivatali szervének vezetője jóváhagyásával az állandó helyettes és az újonnan
kinevezett önálló bírósági végrehajtó a végrehajtási ügyek átadása során megállapodhatnak
úgy is, hogy a folyamatban lévő végrehajtási ügyeket az állandó helyettes foganatosítja, az
újonnan kinevezett önálló bírósági végrehajtó csak a kinevezését követően elrendelt
végrehajtási ügyekben jár el.”
8.	§
A Vht. 241. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(5) Helyszíni eljárási cselekményt a végrehajtójelölt akkor végezhet, ha a végrehajtói
szakvizsgát letette. Végrehajtói kézbesítést a végrehajtójelölt akkor végezhet, ha a végrehajtó-
jelölti kézbesítési vizsgát letette.”
9.	§
(1)	A Vht. 243. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A végrehajtó a kinevezését követő 90 napon belül köteles bejelenteni az állandó
helyettesét a Kar hivatali szervének, és azzal egyidejűleg be kell nyújtania az állandó
helyettese és közte létrejött, az állandó helyettesítésre vonatkozó megállapodást.”
(2)	A Vht. 243. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Állandó helyettes bármely végrehajtó lehet. Az állandó helyettes új állandó helyettes
bejelentéséig köteles ellátni helyettesítési feladatait. Amennyiben az állandó helyettes a
helyettesi feladatainak ellátásában akadályozva van, nem látja el vagy arról lemondott, a Kar
hivatali szervének vezetője a helyettesi feladatok ellátására a Kar elnökségével történő
egyeztetést követően állandó helyettest nevez ki. A végrehajtó kettőnél több állandó
helyettességet nem vállalhat.”
10.	§
A Vht. a következő 306/Y. §-sal egészül ki:
„306/Y. § (1) E törvénynek az egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi
versenyképességének növelése érdekében szükséges módosításáról szóló 2017. évi .....
törvénnyel (a továbbiakban e §-ban: Módtv.7.) megállapított 132/F. § (6) bekezdését, 145/B.
§-át, 158. § (5) bekezdését a Módtv.7. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási
eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a Módtv.7. hatálybalépését követően a Módtv.7.-
vel megállapított rendelkezéseknek megfelelően kerülnek a soron következő árverések
kitűzésre.
(2)	E törvénynek a Módtv.7.-vel megállapított 240/A. § (7) bekezdését a Módtv.7.
hatálybalépését követően újonnan kinevezett kerülő önálló bírósági végrehajtók
vonatkozásában kell alkalmazni.
(3)	E törvénynek a Módtv.7.-vel megállapított 115. § (1) bekezdését, 139. § (4) bekezdését a
Módtv.7. hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.”
11. §
A Vht. 242. § (2) bekezdésében a „kamara” szövegrész helyébe a „Kar hivatali szerve”
szöveg lép.
12. §
Hatályát veszti a Vht.
a)	47. § (2) bekezdésében az „a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások és a bizalmi
vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartását vezető hivatalt,”,
3
b)	79/G. § (1) bekezdésében a „, továbbá az adós által bizalmi vagyonkezelőre ruházott
kezelt vagyonok, vagy bizalmi vagyonkezelővel szembeni kedvezményezettként juttatáshoz
való jogának”,
c)	132/A. § (3)-(5) bekezdése,
d)	132/F. § (6) bekezdésében, 145/B. §-ában az „az utolsó vételi ajánlat megtételét követő
ötödik perc végéig”,
e)	158. § (5) bekezdésében az „az utolsó átvételi ajánlat megtételét követő ötödik perc
végéig” szöveg.
4.	A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény módosítása
13.	§
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény (a továbbiakban: Ctv.) 5. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A cég nevét (rövidített nevét))
,f határokon átnyúló egyesülés céljára létrejövő cég esetén „egyesülés céljára alapított”
(„e.a.”)”
(toldattal kell használni.)
14.	§
A Ctv. 30. §-a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:
„(5b) Ha a cég jegyzett tőkéjének emelése során a pénzbeli vagyoni hozzájárulás
rendelkezésre bocsátására sor kerülhet a jegyzett tőke emeléséről hozott határozatban
meghatározott feltételek szerint harmadik személynek történő fizetéssel is, a
változásbejegyzési kérelemhez ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba
foglalt vezető tisztségviselői nyilatkozatot kell csatolni a változás bejegyzéséhez szükséges
pénzbeli vagyoni hozzájárulás megfizetésének megtörténtéről.”
15.	§
(1)	A Ctv. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A változásbejegyzési kérelem elbírálására - a (2a) és (2b) bekezdésben foglalt
eltérésekkel - egységesen a 46. §-ban meghatározott ügyintézési határidők vonatkoznak.”
(2)	A Ctv. 50. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nyilvánosan működő részvénytársaságra vonatkozó kérelem esetén a hiánypótlási
határidő legfeljebb negyvenöt nap lehet.
(2b) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság vagy a zártkörűen működő részvénytársaság
a működési formája megváltoztatásának elhatározását és annak az 52. § (1) bekezdése szerinti
bejelentését követően kizárólag a jegyzett tőkéjének emeléséről nyújt be változásbejegyzési
kérelmet, a cégbíróság a kérelemről a kérelem érkezésétől számított három munkanapon belül
határoz. A kérelem vagy a kérelemhez csatolt okiratok bármely hibája vagy hiányossága
4
esetén a cégbíróság a kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. Elutasítás
esetén a cég a kérelmét a 45. § (5) bekezdése alkalmazásával ismételten benyújthatja. Ha a
kérelem szerinti változás bejegyzésére vagy a kérelem elutasítására a kérelem érkezésétől
számított három munkanapon belül nem kerül sor, a határidő leteltét követő munkanapon a
változásbejegyzés - a kérelem alapján előszerkesztett adatok szerinti tartalommal - a törvény
erejénél fogva, automatikus bejegyzéssel megtörténik.”
16.	§
A Ctv. 61/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a zálogjogosult zálogjogosulti bizományost jelölt ki, a cégjegyzékben a zálogjogosulti
bizományost kell feltüntetni a zálogjogosulti bizományos minőségének megjelölése mellett.
Ha a zálogjogosult adatait a cégjegyzék már tartalmazza, a zálogjogosulti bizományos
bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azon zálogjogosultra vonatkozó adatokat, akinek a
javára a zálogjogosulti bizományos eljár.”
17.	§
A Ctv. 1. és 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
18.	§
A Ctv.
a)	27. § (3) bekezdés c) pontjában a „zálogjogosult nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét),
cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát)" szövegrész helyébe a „zálogjogosult
(zálogjogosulti bizományos) nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), cégjegyzékszámát
(nyilvántartási számát), zálogjogosulti bizományos esetén e minőségét" szöveg,
b)	30. § (5) bekezdésében a „rendelkezésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét”
szövegrész helyébe a „rendelkezésre bocsátott, a pénzforgalmi számla megnyitásáig a cég
működése során fel nem használt pénzbeli vagyoni hozzájárulás összegét” szöveg,
c)	52. § (1) bekezdésében az „és db) alpontjaiban” szövegrész helyébe az „alpontjában”
szöveg,
d)	52. § (3) bekezdésében a „bejegyzés napja a 2. számú melléklet” szövegrész helyébe a
„változás időpontja a 2. számú melléklet” szöveg
lép.
19.	§
Hatályát veszti a Ctv. 52. § (3) bekezdésében az „és db)” szövegrész.
5.	A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL.
törvény módosítása
20.	§
A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény (a
továbbiakban: Tetv.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
5
„9. § (1) Ha az egyesülés egy olyan társaságba történő beolvadás útján történik, amely
rendelkezik az összes olyan részesedéssel és az összes egyéb értékpapírral a beolvadó
társaságban, amely a legfőbb szerv ülésén szavazati jogot biztosít, akkor a 3. § (1) bekezdés
a), b) és d) pontja, valamint a 4. § (2)-(5) bekezdése nem alkalmazandó, és a beolvadó
társaságok legfőbb szerveinek az egyesülési szerződés elfogadásáról nem kell szavaznia.
(2)	Ha az egyesülés egy olyan társaságba történő beolvadás útján történik, amelynél az átvevő
társaság rendelkezik a beolvadó társaság részvényeinek, illetve szavazati jogot biztosító egyéb
értékpapírjainak legalább 90 %-ával, az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről,
szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Átv.) 24. § (6) bekezdése
alkalmazható akkor is, ha az átvevő társaság nem részvénytársaság.”
21. §
A Tetv. a 13. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A határokon átnyúló egyesülés céljára létrejövő magyarországi székhelyű társaságokra
vonatkozó különös szabályok
13/A. § (1) Határokon átnyúló egyesülésben átvevő társaságként való részvétel céljára is
alapítható magyarországi székhellyel tőkeegyesítő társaság (ezen alcím alkalmazásában a
továbbiakban: átvevő társaság).
(2)	Ha az átvevő társaság a cégbejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy határokon
átnyúló egyesülésben átvevő társaságként való részvétel céljából jön létre, a cégbejegyzési
kérelméhez csatolnia kell a 3. § és a 4. § szerinti okiratokat is azzal, hogy az egyesülési
szerződés közös tervezetét és az egyesülési beszámolót a beolvadó tőkeegyesítő társaság
vezető tisztségviselője készíti elő és írja alá.
(3)	Az átvevő társaság alapításakor vezető tisztségviselő kijelölésére, felügyelőbizottság
létrehozására, továbbá könyvvizsgáló választására nem kerül sor. Az egyesülés napjáig,
illetve a 13/D. § (4) bekezdése szerinti változás bejegyzéséig az alapító, több alapító tag
esetén a kijelölt alapító tag - a tagsági jogviszonya körében - ellátja az ügyvezetési és
képviseleti feladatokat is. Az alapító, kijelölt alapító tag az ügyvezetési és képviseleti
feladatai ellátására általános meghatalmazást adhat harmadik személy részére (tulajdonosi
képviselő). Az általános meghatalmazást a cégbejegyzési kérelemhez mellékelni kell. Az
alapító, a kijelölt alapító tag vagy a tulajdonosi képviselő az átvevő társaság cégjegyzékbe
bejegyzett képviselője, akire a vezető tisztségviselőre vonatkozó kizáró okokat és felelősségi
szabályokat alkalmazni kell.
(4)	Az átvevő társaság pénzforgalmi számlát nem nyit. A pénzbeli vagyoni hozzájárulás
befizetésének igazolásáról ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyzői okiratba foglalt - (3)
bekezdés szerinti - képviselő általi nyilatkozatot kell a cégbejegyzési kérelemhez csatolni.
(5)	Az átvevő társaság cégbejegyzési eljárása során az állami adó- és vámhatóság az adószám
kiadásának feltételeit megvizsgálja, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a
továbbiakban: Art.) 24/C. §-ában foglaltak szerint jár el, azonban az átvevő társaság számára
adószámot nem állapít meg. Ha az állami adó- és vámhatóság arról értesíti a cégbíróságot,
hogy az adószám megállapításának akadálya nem merült fel, az adószám kiadásának
elmaradása az átvevő társaság cégnyilvántartásba való bejegyzését nem akadályozza. Ha az
állami adó- és vámhatóság arról értesíti a cégbíróságot, hogy az adószám kiadásának
megtagadását megalapozó akadályt állapított meg, a cégbíróság a Ctv. 44/A. §-a szerint jár el.
(6)	Az átvevő társaság cégbejegyzési eljárása során statisztikai számjelet nem kap.
6
(7)	A cégbíróság az átvevő cég cégnevét „egyesülés céljára alapított” („e.a.”) toldattal jegyzi
be a cégjegyzékbe. A toldatot a cégbíróság az egyesülés napjával vagy a 13/D. § szerinti
változásbejegyzési kérelem bejegyzésével egyidejűleg törli.
13/B. § (1) Az átvevő társaság az egyesülés napjáig, vagy a 13/D. § (4) bekezdése szerinti
változás bejegyzéséig harmadik személyekkel polgári jogi jogviszonyt nem létesíthet,
kötelezettséget nem vállalhat, jogokat nem szerezhet és az átvevő társaság, illetve a
képviseletét ellátó személy kizárólag az egyesülés megvalósulása érdekében hozhat döntést,
illetve járhat el.
(2)	A cégbejegyzéstől az egyesülésig, vagy a 13/D. § (4) bekezdése szerinti változás
bejegyzéséig az átvevő társaság cégadataiban kizárólag a cégnév, a székhely, a képviselő és a
tag tekintetében történhet változás.
(3)	Az átvevő társaságot az egyesülés napjáig, vagy a 13/D. § (4) bekezdése szerinti változás
bejegyzéséig az adóregisztráción kívül Art. szerinti adókötelezettség nem terheli.
13/C. § (1) Az átvevő társaság egyesülése során a Ptk. 3:40. § c) pontja és a 3:101. § (2)
bekezdés e) pontja szerinti korlátozás nem alkalmazandó.
(2)	Az 5. § (1) és (2) bekezdése szerinti közzétételre az Átv. szerinti közzététellel egyidejűleg
kerülhet sor.
(3)	Az átvevő társaság alapítói a társaság létesítő okiratának aláírásával egyidejűleg is
dönthetnek a 3. § és a 4. § szerinti okiratok elfogadásáról, amely esetben az alapítók
nyilatkozata azon a napon válik hatályossá, amely napon az átvevő társaságot a cégbíróság
bejegyzi. Az átvevő társaság bejegyzésével a cégbírósági bejegyző végzés az egyesülési
szerződés részévé válik.
13/D. § (1) Ha az egyesülés bejegyzésére az átvevő társaság cégjegyzékbe történő
bejegyzésétől számított egy éven belül nem kerül sor - kivéve a (4) bekezdés szerinti esetet -,
az átvevő társaságot a cégbíróság automatikusan meghozott végzéssel - e törvényre való
hivatkozással - jogutód nélkül hivatalból törli a cégjegyzékből. Az átvevő társaság törlése
esetén a társaság jogviszonyainak lezárására a Ptk. 3:101. § (4) és (5) bekezdésében foglalt
szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a vezető tisztségviselőt terhelő kötelezettség és
felelősség az átvevő társaság bejegyzett képviselőjét terheli.
(2)	Az egyesülés bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelemben és annak mellékletét
képező - a változásokkal egységes szerkezetbe foglalt - létesítő okiratban meg kell jelölni a
jogutód vezető tisztségviselőjét és képviselőjét, továbbá - a 13/A. § (4) bekezdésében
meghatározott alakisági feltételeknek megfelelő - vezető tisztségviselő általi nyilatkozattal
igazolni kell, hogy a jogutód társaság jegyzett tőkéje teljes egészében rendelkezésre bocsátott.
A jogutód vagyonmérlege jegyzett, de még be nem fizetett tőke összeget nem tartalmazhat,
továbbá - korlátolt felelősségű társaság jogutód esetén - a Ptk. 3:162. § szabályainak
alkalmazására a jogutód társaság létesítő okiratában nincs lehetőség.
(3)	Beolvadás esetén a továbbműködő átvevő, összeolvadás esetén a jogutód társaság (e §
alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogutód) az egyesüléstől a cégformájára irányadó
általános szabályok szerint működik tovább azzal, hogy az egyesülés bejegyzésétől számított
nyolc napon belül a jogutód vezető tisztségviselője köteles pénzforgalmi számlát nyitni és az
alapításkor rendelkezdésre bocsátott pénzbeli hozzájárulás összegét is a számlára befizetni.
Az egyesülés bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárás során - a Ctv. 57. § (1a)
bekezdése szerinti tájékoztatással együtt - a jogutód társaság részére az állami adó- és
vámhatóság adószámot állapít meg azzal, hogy az adószám kiadását követően az Art. 24/D. §
szerint jár el. A jogutód társaság az egyesülés bejegyzésével statisztikai számjelet kap.
7
(4)	Az (1) bekezdés szerinti határidő letelte előtt az átvevő társaság változásbejegyzési
kérelemmel kezdeményezheti a cégformájára irányadó általános szabályok szerinti
továbbműködését. A változásbejegyzési kérelemben és annak mellékletét képező - a
változásokkal egységes szerkezetbe foglalt - létesítő okiratban meg kell jelölni a társaság
vezető tisztségviselőjét és képviselőjét. A változás bejegyzésére csak azt követően kerülhet
sor, hogy az állami adó- és vámhatóság - a cégbejegyzésre vonatkozó rendelkezések
alkalmazásával - a társaság részére adószámot, a Központi Statisztikai Hivatal pedig
statisztikai számjelet állapít meg. A cég pénzforgalmi számlájára a (3) bekezdés
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5)	A jogutód társaság üzleti éve az egyesülés napjával kezdődik. A (4) bekezdés szerinti
esetben a társaság üzleti éve a változásbejegyzési kérelem cégbírósági bejegyzésének napjával
kezdődik. Az átvevő társaság az alapítás és az egyesülés, illetve a változásbejegyzés időpontja
közötti időszakban felmerült gazdasági eseményeket a társaság az egyesülés, illetve a
változásbejegyzés napjával számolja el nyilvántartásaiban.”
22. §
A Tetv. „Záró rendelkezések” alcíme a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § E törvénynek az egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének
növelése érdekében szükséges módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a továbbiakban:
Módtv.) megállapított 13/A.-13/D. §-át a Módtv. hatálybalépését követően benyújtott
cégbejegyzési kérelmek esetében kell alkalmazni.”
6.	A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása
23.	§
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:311. §-a a
következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kedvezményezetti jogosultság megszűnik, ha a kedvezményezett a szerződésben
meghatározottaktól eltérő jogcímen érvényesít igényt a kezelt vagyonnal szemben.”
24.	§
A Ptk. 6:325. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A vagyonrendelő a halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére a szerződésben
kijelölheti a vagyonrendelőt megillető jogok gyakorlására jogosult és a vagyonrendelőt
terhelő kötelezettségek teljesítésére köteles személyt. A kijelölésnek a vagyonkezelőhöz
intézett nyilatkozattal történő elfogadása esetén a kijelölt személyt a vagyonrendelő jogai és
kötelezettségei illetik meg, illetve terhelik abban a körben, amelyben a szerződés e jogait és
kötelezettségeit nem korlátozta.”
25.	§
A Ptk. 6:326. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
8
(A bizalmi vagyonkezelés megszűnik, ha)
„e) a vagyonrendelő a határozatlan időre kötött szerződést - annak eltérő rendelkezése
hiányában - felmondja.”
26.	§
A Ptk. 6:329. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony a vagyonkezelővé való
kijelölésnek a vagyonkezelő által a végrendeletben meghatározott tartalommal történő
elfogadásával a vagyonrendelő halálának időpontjára visszamenő hatállyal jön létre.”
27.	§
A Ptk. 7:80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között
bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által
bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).”
28.	§
A Ptk. 7:96. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi
vagyonkezelő a hagyatéki tartozásokért a kezelt vagyonnal úgy felel, mintha dologi
hagyományban részesült volna.”
7.	A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő
átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása
29.	§
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti
és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 5. alcíme a következő
12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § A korlátolt felelősségű társaság és a zártkörűen működő részvénytársaság a jegyzett
tőkéjének felemelése során - kivéve a zártkörűen működő társaság működési formájának
megváltoztatásához kapcsolódó tőkeemelést - a pénzbeli vagyoni hozzájárulás társaság
részére történő rendelkezésre bocsátásának minősül az is, ha a pénzbeli hozzájárulás
teljesítését vállaló személy a befizetni vállalt pénzbeli vagyoni hozzájárulást a jegyzett tőke
emeléséről hozott határozatban meghatározott feltételek szerint a társaságot terhelő fizetési
kötelezettség teljesítéseként harmadik személynek fizeti meg. E rendelkezés nem
alkalmazható, ha a cégjegyzék adata szerint a társaság ellen csődeljárás, felszámolási eljárás,
kényszertörlési eljárás vagy végrehajtás folyik, továbbá, ha a társaságot jogerősen
megszűntnek nyilvánították.”
9
8. A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény
módosítása
30.	§
A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a
továbbiakban: Bvktv.) 2. § 2. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a pont
a következő d) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
vezető állású személy:)
„c) ügyvédi iroda esetén az irodavezető, illetve a szervezeti képviseletet ellátó személy,
valamint
d)	akit a létesítő okirat vagy a működésre vonatkozó belső szabályzat ilyenként határoz meg.”
31.	§
A Bvktv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végez az a bizalmi vagyonkezelő,
aki legalább két bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján végzi tevékenységét. Üzletszerű
bizalmi vagyonkezelési tevékenység a hivatal által kibocsátott engedély (a továbbiakban:
engedély) birtokában végezhető.
(2)	Üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet
a)	Magyarország területén székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság vagy
zártkörűen működő részvénytársaság,
b)	az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban székhellyel
rendelkező vállalkozás Magyarországon nyilvántartásba vett fióktelepe (a továbbiakban:
fióktelep), valamint
c)	ügyvédi iroda
(a továbbiakban együtt: bizalmi vagyonkezelő vállalkozás) végezhet.
(3)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
a)	megfelel a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezetre
vonatkozó előírásoknak,
b)	jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
c)	- ide nem értve az ügyvédi irodát - főtevékenységként csak bizalmi vagyonkezelést,
melléktevékenységként pedig a bizalmi vagyonkezelési kötelezettség teljesítéséhez szükséges,
azzal közvetlenül összefüggő tevékenységet végez,
d)	- ide nem értve az ügyvédi irodát - köteles cégnevének vezérszavában e minőségét magyar
nyelven szerepeltetni,
e)	szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy az állami adóhatóságnál tartozása
nem áll fenn, valamint
f)	nem lehet olyan vállalkozás, melynek felügyeleti szerve - az engedély kiadása iránti
kérelem benyújtását megelőző tíz éven belül - tevékenység-végzési engedélyét hivatalból
visszavonta.
(4)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tagja (tulajdonosa) nem folytathat üzletszerű és nem
üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet.”
32.	§
10
(1)	A Bvktv. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A jó üzleti hírnév fennállásának megállapítása érdekében a hivatal megkeresésére az
állami adó- és vámhatóság a kérelmezőre, annak tagjára, valamint vezető állású személyére
vonatkozóan a jó üzleti hírnevet befolyásoló, az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére
álló információ átadása érdekében adatot szolgáltat. A hivatal az adatokat az eljárás jogerős
lezárásáig kezelheti.”
(2)	A Bvktv. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A jó üzleti hírnév bizonyításának sikertelenségét a hivatalnak határozattal kell
megállapítania. Jó üzleti hírnévvel rendelkezik az,
a)	aki mentes a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás óvatos, körültekintő és megbízható
működését veszélyeztető befolyástól, valamint biztosítani képes a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás megbízható, gondos irányítását, ellenőrzését, illetve működését,
b)	akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható.”
33.	§
(1)	A Bvktv. 6. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles honlapot fenntartani és azon közzétenni)
„b) cégjegyzékszámát, vagy ügyvédi kamarai nyilvántartási számát,”
(2)	A Bvktv. 6. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles honlapot fenntartani és azon közzétenni)
„e) számviteli törvény szerinti beszámolóját,”
34.	§
A Bvktv. 8. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az informatikai rendszer megfelelőségét a pénzügyi intézmények, a biztosítók és a
viszontbiztosítók, továbbá a befektetési vállalkozások és az árutőzsdei szolgáltatók
informatikai rendszerének védelméről szóló kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelő
alkalmazásával külső szakértő (a továbbiakban: tanúsító szervezet) által kiadott
tanúsítvánnyal kell igazolni. A tanúsító szervezet a vizsgált intézmény kezelésében lévő, a
tanúsítás lefolytatásához szükséges adatokat - ideértve a személyes adatokat és üzleti titkokat
is - a tanúsítással igazolandó követelmények teljesülésének vizsgálata céljából, a tanúsítási
eljárás lefolytatásához szükséges mértékben, a tanúsítási eljárás befejezéséig jogosult kezelni,
azokat harmadik személy részére nem továbbíthatja.”
35.	§
(1)	A Bvktv. 10. § (2) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemhez mellékelni kell)
„j) a pénzmosásról és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról,
valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
11
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvények szerinti szabályzatának elfogadásáról
tett nyilatkozatot,
k) a kérelmező pénz- és értékkezelési szabályzatát,”
(2)	A Bvktv. 10. § (2) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemhez mellékelni kell)
„n) ügyvédi iroda esetén az ügyvédi irodák nyilvántartásába való felvételről szóló igazolást,”
(3)	A Bvktv. 10. § (2) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelemhez mellékelni kell)
,,q) a kérelmező vezető állású személyének, természetes személy tagjának, munkavállalójának
hatósági erkölcsi bizonyítványát annak igazolására, hogy velük szemben a 4. § (1) bekezdés
a)	pontja, illetve b) pontja szerinti kizáró okok nem állnak fenn,”
36.	§
A Bvktv. 11. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nem csatolta a 10. § (2) bekezdés q) pontja
szerinti hatósági erkölcsi bizonyítványt, a hivatal a bűnügyi nyilvántartó szervtől a bűnügyi
nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)
69. § (2) bekezdésében foglalt adatok megadásával a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti
adatigényléssel vizsgálja meg azt, hogy felmerül-e a kérelmező vezető állású személyére,
természetes személy tagjára, munkavállalójára vonatkozó, a 4. § (1) bekezdés a) pontja,
illetve b) pontja szerinti kizáró okot megalapozó adat.
(4)	A hivatal a 3. § (3) bekezdés e) pontja szerinti igazolást az állami adóhatóságtól
közvetlenül szerzi be.
(5)	A hivatal a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyezési eljárásával összefüggésben
felmerült adótitkot megismerheti és kezelheti.”
37.	§
A Bvktv. 6. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § A hivatal engedélyezési eljárása esetén az ügyintézési határidő 9 hónap.”
38.	§
A Bvktv. 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nyilvántartás tartalmazza:
a)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
aa)	elnevezését,
ab)	székhelyét,
ac)	telefonszámát, elektronikus levélcímét, honlapjának címét,
ad)	ügyintézésre szolgáló helyiségének címét, ahol tevékenységet folytat,
12
ae)	cégjegyzékszámát, vagy ügyvédi kamarai nyilvántartási számát,
af)	nyilvántartási számát,
b)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás tevékenység-végzési engedélyét kiadó határozat
jogerőre emelkedésének napját,
c)	az engedély visszavonását elrendelő határozat jogerőre emelkedésének a napját,
d)	a nyilvántartásba vétel feltételeinek vizsgálatával összefüggő - 31. § (1) bekezdése szerinti
-	körülményeket.”
39.	§
A Bvktv. IV. Fejezete a következő 18/A. §-sal egészül ki:
„18/A. § (1) A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő által kötött bizalmi
vagyonkezelési szerződést közjegyzői okiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba
kell foglalni.
(2)	Ha a bizalmi vagyonkezelést végző gazdálkodó szervezet tevékenységét nem üzletszerűen
látja el,
a)	meg kell felelnie a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezetre
vonatkozó előírásoknak, valamint
b)	tagja (tulajdonosa), a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt
vállalkozása, vezető állású személye és ezeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója nem végezhet
bizalmi vagyonkezelési tevékenységet.”
40.	§
A Bvktv. 20. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A bejelentéshez mellékelni kell)
,,c) a pénzmosásról és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról,
valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni
korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvények szerinti szabályzatának elfogadásáról
tett nyilatkozatot.”
41.	§
A Bvktv. 21. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A hivatal nyilvántartásba vételi eljárása esetén az ügyintézési határidő 60 nap.”
42.	§
A Bvktv. 22. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22. § (1) A hivatal a bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján átruházott kezelt
vagyonokra vonatkozó adatok felkutathatósága céljából nyilvántartást vezet a nem
üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkről, a velük szerződő vagyonrendelőkről és a
közöttük létrejött szerződésben meghatározott kedvezményezettekről, valamint a bizalmi
vagyonkezelési jogviszonyokról.
(2)	A nyilvántartás tartalmazza
a)	a 20. § (1) és (2) bekezdésében foglalt adatokat,
13
b)	a bejelentés napját és a nyilvántartásba vétel napját,
c)	a nyilvántartásból való törlés tényét, okát és napját,
d)	a nyilvántartásba vétel feltételeinek vizsgálatával összefüggő - 31. § (1) bekezdése
szerinti - körülményeket.
(3)	A nyilvántartás a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően semmilyen jog vagy tény
fennállását nem tanúsítja vagy bizonyítja. A bizalmi vagyonkezelési szerződés valósággal
egyezőségéért, a bejelentésben szereplő adatok helyességéért a bejelentő felel.”
43.	§
A Bvktv. V. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„V. Fejezet
A BIZALMI VAGYONKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE FELTÉTELEINEK VALÓ
MEGFELELÉS VIZSGÁLATA
17.	A vizsgálat általános szabályai
31.	§ (1) A hivatal a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályai szerint vizsgálja, hogy a
nyilvántartásba-vétel feltételei megvalósulnak-e
a)	a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások és
b)	a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok
vonatkozásában.
(2)	A hivatal az e törvényben meghatározott engedélyezési, valamint nyilvántartásba-vételi
feltételek fennállásáról tett nyilatkozatok valóságnak való megfelelőségét azok valótlanságára
utaló alapos ok esetén vizsgálja.
(3)	A hivatal visszavonja az engedélyt, vagy törli a nyilvántartásból a bizalmi vagyonkezelési
jogviszonyt, ha az engedély kiadásához vagy a nyilvántartásba vételhez szükséges feltételek
már nem állnak fenn.”
18.	Az engedélyezési feltételek fennállásának vizsgálata
32.	§ (1) A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás évente - felhívás nélkül, legkésőbb az adott év
július 30. napjáig - köteles igazolni a hivatalnak, hogy az engedély-kiadás feltételei
fennállnak. Ennek érdekében megküldi a hivatalnak az engedély-kiadási kérelemhez
csatolandó - az ismételt igazolás benyújtásától számított harminc napnál nem régebbi -
okiratokat, valamint a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás könyvvizsgáló által ellenőrzött
számviteli törvény szerinti beszámolóját.
(2)	Ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás által benyújtandó mellékletek - ide nem értve a
számviteli törvény szerinti beszámoló - tartalma nem változott, erről elegendő nyilatkozatot
tenni.
(3)	A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás cégkivonatát a hivatal a cégnyilvántartásból
elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
33.	§ A hivatal indokolt esetben a 32. § (1) bekezdése szerinti tartalmú, illetve a hivatal által
meghatározott egyéb, a vizsgálat ellátásához szükséges adatokat tartalmazó rendkívüli
adatszolgáltatásra kötelezheti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást.
34.	§ Ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás a hivatal felhívása ellenére sem tudja
megfelelően igazolni azt, hogy az engedély kiadásának feltételei továbbra is fennállnak, a
hivatal a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyét visszavonja.
14
35.	§ A hivatal e cím szerinti vizsgálata nem minősül a bizalmi vagyonkezelési tevekénység
feletti felügyeleti tevékenységnek.”
44.	§
A Bvktv. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Akkor nem minősül az (1) bekezdés szerinti kiszervezésnek a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás által igénybevett jogi tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység,
kézbesítés, számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és
karbantartás, az alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés,
könyvelés, a bizalmi vagyonkezelő helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését
célzó tevékenység harmadik személy igénybevételével történő végzése, továbbá a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozás részére munkaviszony, vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszony keretében végzett tevékenység, ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás kétséget
kizáróan bizonyítja, hogy annak költsége nem tartozik bele a bizalmi vagyonkezelési
szerződés megkötésével, teljesítésével kapcsolatosan az ügyfél által a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás vagy harmadik személy részére teljesítendő bármilyen díjba vagy költségbe.”
45.	§
A Bvktv. a következő 29/A. alcímmel egészül ki:
„29/A. Átmeneti rendelkezés
48/A. § (1) A 3. § (1) bekezdése szerinti üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység
vonatkozásában az egyes törvényeknek az üzleti környezet jogi versenyképességének
növelése érdekében szükséges módosításáról szóló 2017. évi .... törvény (a továbbiakban:
Módtv.) hatálybalépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony mellett a
Módtv. hatálybalépését megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt is
számításba kell venni.
(2)	Semmis az a bizalmi vagyonkezelési szerződés, amelynek megkötése az (1) bekezdés
alkalmazása folytán üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatását valósítja meg.
(3)	Ha a Módtv. hatálybalépése előtt kötött bizalmi vagyonkezelési szerződésben kijelölt, nem
üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelést végző gazdálkodó szervezet nem felel meg a
nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezetre vonatkozó
előírásoknak, e követelménynek 2017. december 31. napjáig kell eleget tennie, ellenkező
esetben e határidő lejártát követő napon a vagyonkezelői megbízatása megszűnik. Az
átlátható szervezetre vonatkozó előírások teljesítését a hivatal számára be kell jelenteni.
(4)	A Módtv. hatálybalépésekor tevékenység-végzési engedéllyel rendelkező bizalmi
vagyonkezelő vállalkozás a Módtv.-nyel megállapított engedélyezési feltételeknek való
megfelelést igazoló dokumentumokat, a számviteli törvény szerinti beszámolóját, továbbá
informatikai rendszere megfelelőségével összefüggő tanúsítványt a Módtv. hatálybalépését
követő évben a 32. § (1) bekezdése szerinti igazolási kötelezettsége keretében nyújtja be.”
46.	§
A Bvktv.
a)	1. § b) pontjában a „nyilvántartási eljárására” szövegrész helyébe a „nyilvántartási
eljárására, az engedélyezési feltételek meglétének vizsgálatára” szöveg,
15
b)	7. § (1) bekezdésében a „köteles” szövegrész helyébe a „saját tőkéjén felül köteles”
szöveg,
c)	10. § (2) bekezdés a) pontjában a „módosítását” szövegrész helyébe a „módosítását,
vagy egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratát” szöveg,
d)	10. § (2) bekezdés l) pontjában a „szakértő” szövegrész helyébe a „tanúsító szervezet”
szöveg,
e)	13. § (1) bekezdésében a „kezelt vagyonra vonatkozó adatok felkutathatósága és a
bizalmi vagyonkezelők feletti ellenőrzés ellátása” szövegrész helyébe a „bizalmi
vagyonkezelési tevékenység végzéséhez szükséges feltételek teljesülésének vizsgálata”
szöveg,
f)	13. § (2) bekezdésében és 15. § a) pontjában a „jogerőre emelkedett” szövegrész helyébe
a „véglegessé vált” szöveg, 13. § (2) bekezdésében és 15. § a) pontjában a „jogerőre
emelkedett” szövegrész helyébe a „véglegessé vált” szöveg,
g)	13. § (3) bekezdés b)-c) pontjában a „jogerőre emelkedésének” szövegrész helyébe a
„véglegessé válásának” szöveg,
h)	15. § b) pontjában a „megszűnt” szövegrész helyébe a „jogutód nélkül megszűnt”
szöveg,
i)	18. §-ában az „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló törvény (a továbbiakban: Ket.)” szövegrész helyébe az „az általános közigazgatási
rendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Ákr.)” szöveg,
j) 11. alcímének címében a „bejelentése” szövegrész helyébe az „, és annak bejelentése”
szöveg,
k) 20. § (2) bekezdésében a „látja el” szövegrész helyébe a „látja el, és megfelel a 18/A. §-
ban foglalt feltételeknek” szöveg,
l) 21. § (1) bekezdésében a „csatolta” szövegrész helyébe az „a bizalmi vagyonkezelő
csatolta” szöveg,
m) 30. §-ában az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,
n) 31. § (1) bekezdésében az „a Ket.” szövegrész helyébe az „az Ákr.” szöveg,
o) 46. § (1) bekezdésében a „rendelkezéseit” szövegrész helyébe az „, ügyvédi iroda
felszámolására a Cstv. rendelkezéseit” szöveg
lép.
47.	§
Hatályát veszti a Bvktv.
a)	1. § d) pontja,
b)	2. § 2. pont b) alpontjában az „és” szövegrész,
c)	10. § (2) bekezdés o-p) pontja,
d)	14. § (1a) bekezdése,
e)	21. § (1) bekezdésében az „a bejelentett szerződés érvényesen létrejött és” szöveg,
f)	24. § (1a) bekezdése,
g)	28. §-ában az „a Ket. szerinti” szöveg,
h)	19-21. alcíme,
i)	39. § (1) bekezdésében az „, a hatósági ellenőrzés” szöveg,
j) 39. § (2) bekezdése,
k) 40. § (2) bekezdése,
l) 24. alcíme,
m) 44. § (2) bekezdése,
n) 45. § (3)-(4) bekezdése,
o) 1. melléklete.
16
9. Záró rendelkezések
48.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép
hatályba.
(2)	A 37. §, a 41. §, a 46. § f)-g) i), m)-n) pontja, és a 47. § g) pontja 2018. január 1-jén lép
hatályba.
49.	§
(1)	E törvény 22. §-a a 77/91/EGK, a 78/855/EGK, a 82/891/EGK tanácsi irányelvnek és a
2005/56/EK irányelvnek az egyesülések és szétválások esetében alkalmazandó jelentéstételi
és dokumentációs kötelezettségek tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. szeptember
16-i 2009/109/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 4. cikk (2) bekezdésének való
megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény 8. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3)	A törvény tervezetének előzetes bejelentése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006.
december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése és
39.	cikk (5) bekezdése szerint megtörtént.
17
1. melléklet a 2017. évi ... törvényhez
1. A Ctv. 1. számú melléklet II.1. b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes
cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:
1.	korlátolt felelősségű társaság esetén
b)	a vagyoni hozzájárulással kapcsolatban)
„ba) pénzforgalmi szolgáltató igazolása a pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetéséről, vagy
ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozat a
pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátásáról, illetve bejegyzett
társaság esetében taggyűlési határozatban meghatározottak szerint történő megfizetéséről,”
2.	A Ctv. 1. számú melléklet III. pontja a következő 8-10. ponttal egészül ki:
(III. Átalakulás bejegyzéséhez szükséges további okiratok:)
„8. tanúsítvány kiadásához az 1., a 2., a 4-6. pontok alatti okiratok, a tőkeegyesítő társaságok
határokon átnyúló egyesüléséről szóló 20017. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Tetv.) 6. §
(2)	bekezdésében meghatározott okiratok, továbbá a nem magyar nyelven készült okiratok
hiteles magyar nyelvű fordítása;
9.	a határon átnyúló egyesülés útján magyarországi székhellyel létrejövő társaság
bejegyzéséhez az 1., a 2., a 4-6. pontok alatti okiratok, a tanúsítvány, a Tetv. 12. § (3)
bekezdésében meghatározott okiratok, továbbá a nem magyar nyelven készült okiratok hiteles
magyar nyelvű fordítása;
10.	a Tetv. 13/D. § szerinti bejegyzés esetén az 1., a 2., az 5. pontok alatti okiratok, a
tanúsítvány, a Tetv. 12. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok, továbbá a nem magyar
nyelven készült okiratok hiteles magyar nyelvű fordítása;”
3.	A Ctv. 2. számú melléklet II.1. e) pontja a következő ec) alponttal egészül ki:
(II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes
cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:
1.	korlátolt felelősségű társaság esetén:
e)	az üzletrész elzálogosításához kapcsolódóan)
„ec) zálogjogosulti bizományos bejegyzése (törlése) esetén a zálogjogosulti bizományost
kijelölő (kijelölést megszüntető) okirat, ha az üzletrészen alapított zálogjog feltüntetésére a
zálogjogosulti bizományos bejegyzésével együtt kerül sor, az ea) pont szerinti okiratok is;”
4.	A Ctv. 2. számú melléklet II.2. b) pont ba) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(II. Ha a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem tartalmára tekintettel kötelező, az egyes
cégformák bejegyzéséhez (változásbejegyzéséhez) szükséges további okiratok:
2.	b) részvénytársaság tőkeváltozásával kapcsolatban)
„ba) új részvényekkel történő alaptőke-emelés esetében annak igazolása, hogy a tőkeemelést
megelőzően forgalomba hozott részvények névértéke (kibocsátási értéke) befizetésre került és
az érintettnek minősülő részvényfajta, illetve részvényosztály részvényeseinek hozzájárulást
igazoló okiratok, továbbá a pénzforgalmi szolgáltató igazolása a már teljesített pénzbeli
18
vagyoni hozzájárulás befizetéséről, illetve ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által
közokiratba foglalt vezető tisztségviselői nyilatkozat a pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak a
közgyűlési határozatban meghatározottak szerint történő megfizetéséről,”
5.	A Ctv. 2. számú melléklet III.1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Átalakulás bejegyzéséhez szükséges további okiratok:)
„1. az átalakulást megelőzően még be nem fizetett, illetve nem szolgáltatott vagyoni
hozzájárulás teljesítésének igazolása, kivéve a Tetv. 13/A. §-13/D. § szerinti esetben;”
6.	A Ctv. 2. számú melléklet III.3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Átalakulás bejegyzéséhez szükséges további okiratok:)
„3. a szükséges tőkepótlás befizetésének, illetve teljesítésének igazolása, a Tetv. 13/A. §-
13/D. § szerinti esetben annak igazolása, hogy a teljes jegyzett tőke rendelkezésre bocsátásra
került;”
7.	A Ctv. 3. számú melléklet II. pontja a következő 17. ponttal egészül ki:
(A szerződésmintával történő cégalapításhoz szükséges okiratok
II.	Ha a bejegyzési kérelem tartalmára tekintettel szükséges, egyéb benyújtandó okiratok:)
„17. végrehajtói iroda esetén a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar alapítási engedélye.”
8.	Hatályát veszti a Ctv.
a)	2. számú melléklet II.2. d) pont db) alpontja,
b)	3. számú melléklet II.15. pont a) és b) alpontja.
19
Indokolás
Általános indokolás
Magyarország versenyképességének növelése az erre irányuló gazdaságpolitikai intézkedések
mellett a jogi szabályozó környezet módosításával is elősegíthető. A felesleges adminisztratív
terhek leépítése, az előremutató, a gazdasági igényeket felismerő, és azt kielégítő jogi
szabályozás olyan keretet tud biztosítani, mely hozzájárul hazánk versenyképességének
növeléséhez. A Javaslat a fenti célok elérése érdekében az alábbi intézkedéseket tartalmazza:
I.	A Javaslat biztosítja, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok tőkeemelése a lehető
leggyorsabban átvezethető legyen a cégnyilvántartáson. Mivel a tőzsdei cégek tőkeemelése
során a Magyar Nemzeti Bank mint Felügyelet, engedélyezési, ellenőrzési jogkört gyakorol, a
cégbíróság az eljárása során formális ellenőrzést végez. A tőkepiaci folyamatok sikere
elsődleges fontosságú ezekben az ügyekben, így a Javaslat biztosítani kívánja, hogy a
részvényjegyzés lezárását követően a lehető legrövidebb időn belül megkezdődhessen a
részvények keletkeztetése; ez utóbbi ugyanis a cégbírósági bejegyzéstől függ. A gyorsított
bejegyzési eljárás kiterjed azokra a zártkörűen működő részvénytársaságokra is, amelyek már
határoztak a későbbi nyilvános működésükről, és ezt a cégbíróság felé már a
cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
(a továbbiakban: Ctv.) 52. §-a szerint be is jelentették.
II.	A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény
módosításával a Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy az Európai Unióban honos
tőkeegyesítő társaság egyszerűsített, gyorsított eljárással, az áttelepülés céljára alapított
magyar társasággal való egyesülés útján székhelyét Magyarországra tegye át.
Az Európai Bizottság 2004-ben kezdte el a munkát a társaságok tagállamok közötti
székhelyáthelyezéséről szóló irányelv előkészítése érdekében, azonban a Bizottság székhely-
áthelyezési irányelv-tervezetet azóta nem készített elő.
Az Európai Bíróság a C-378/10 sz. ügyben (VALE ügy) kimondta, hogy a letelepedés
szabadságával összeegyeztethetetlen az olyan nemzeti szabályozás, amely „a belső jog
szerinti társaságok számára biztosítja az átalakulás lehetőségét, azonban a valamely más
tagállam joga alá tartozó társaság számára nem teszi lehetővé az átalakulást". Közös uniós
irányelv hiányában a tagállamok nem képesek a jogrendszereiket olyan mértékben
összehangolni, amely lehetővé tenné a határokon átnyúló átalakulás, székhelyáthelyezés
önálló eljárásként való megvalósítását. Igény mutatkozik ugyanakkor arra, hogy magyar,
illetve az unió valamely tagállamában honos társaság az Unión belül határokat átlépően
áttelepülhessen.
A Javaslat a fenti okokból a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülésének
konstrukcióján alapszik. A Javaslat új megoldásként biztosítja az áttelepülés céljából történő
cégalapítást, és erre az esetre a határokon átnyúló egyesülési eljáráson belül egy gyorsított,
könnyített formát kínál fel.
III.	A Javaslat a Ctv. módosításával életszerűbbé teszi korlátolt felelősségű társaság és
zártkörűen működő részvénytársaság esetén a tőkeemelés bejegyzéséhez szükséges igazolások
(mellékletek) kérdését, továbbá megteremti a jogszabályi lehetőségét a zálogjogosulti
bizományos bejegyzésére a korlátolt felelősségű társaság üzletrészének elzálogosítása
esetében.
20
IV.	A Javaslat a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításával rendezi a
jogalkalmazás során felmerülő problémákat és egyértelművé teszi a szabályozást mind a
szervezeti kérdések, mind pedig az új, 2017. január 1-jén hatályba lépett ügyelosztási rend
alkalmazása tekintetében. A szervezeti kérdések vonatkozásában a Javaslat az állandó
helyettesek helyettesítésre vonatkozó feladataik tekintetében egyértelműsíti a vonatkozó
rendelkezéseket.
V.	A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó átfogó felülvizsgálat keretében a Javaslat rendezi a
jogalkalmazás során felmerülő bizonytalanságokat, leépíti a felesleges bürokratikus terheket,
és egyértelműbb szabályozással segíti a jogintézmény megfelelő működését.
Ahogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)
kodifikációja során is megfogalmazásra került, a tulajdonosi pozíció, valamint a tulajdon
tárgyának hasznosítását, és az azzal való rendelkezéssel kapcsolatos döntéshozatal
szétválasztását biztosító jogi szabályozás kialakítása a modern gazdaság jogi kereteinek
megteremtése, az erre irányuló gazdasági igény kielégítése céljából szükséges. A jogalkotó
felismerte, hogy a tulajdonosi és a döntési (menedzsment) pozíciók szétválasztásának jelenleg
is rendelkezésre álló keretei mellett a gyakorlati igények kielégítése céljából szükség van egy
kötelmi jogilag célhoz kötött tulajdonjogot biztosító jogintézmény, a bizalmi vagyonkezelés
intézményesítésére is. A fenti igények kielégítése céljából alkotta meg a Ptk. 2014. március
15-i hatállyal a bizalmi vagyonkezelés magánjogi alapjait.
A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nemzetközi szinten sokszínűek, csupán a
háromoldalú jogviszony jelenti a közös kiinduló alapot. A bizalmi vagyonkezelési
jogviszonyok közös vonása, hogy a vagyonrendelő vagyonát képező meghatározott dolgok,
jogok és követelések tulajdonjogát a vagyonkezelő részére átengedi, aki az ily módon
megkapott döntési jogosultság gyakorlásával kell, hogy a rábízott vagyont egy harmadik
személy, a kedvezményezett javára hasznosítsa. A Ptk. kodifikációja során a magyar
viszonyokhoz leginkább illeszkedő jogi keretek kerültek kialakításra.
A Ptk. a bizalmi vagyonkezelés mint polgári jogi jogügylet alapvető, jellemzően diszpozitív
szabályait állapította meg, a jogintézmény nagyrészt közjogi jellegű szabályainak
kimunkálása külön jogszabályban, a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól
szóló törvényben (a továbbiakban: Bvktv.) került sor, mely tartalmazza az üzletszerűen eljáró
bizalmi vagyonkezelők tevékenysége engedélyezésének, nyilvántartásának, a nem
üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők tevékenysége bejelentésének, a bejelentett
jogviszonyok lényeges adatai nyilvántartásának, az üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő
tevékenységének és jogutód nélküli megszűnése esetén alkalmazandó eljárásnak a szabályait.
Meg kell jegyezni, hogy a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó jogi szabályozás - hasonlóan a
tulajdonjog szétválasztását biztosító egyéb intézményrendszerekhez - biztosítja a
jogintézmény rendkívül széles alkalmazási körét.
Az elmúlt években létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok igazolják a jogintézmény
bevezetésének szükségességét, a jogalkotó feladata pedig az, hogy az új típusú jogintézmény
működőképességét rugalmas, egyszerű és áttekinthető szabályozással segítse. A fenti
körülmények indokolták az érintett joganyag átfogó felülvizsgálatát.
A jogintézmény bevezetése óta eltelt három év alatt megfelelő tapasztalat gyűlt össze a
szabályozás pozitív és negatív hatásainak felmérésére, a jogalkalmazási gyakorlat elemzésére,
melynek eredményeként sor kerülhet a vonatkozó szabályozás átfogó módosítására, annak
21
érdekében, hogy a jogintézmény betölthesse azt a - nemzetgazdasági szempontból is fontos -
szerepét, mely a Ptk. kodifikációjakor megfogalmazásra került.
A jogintézmény anyagi jogi szabályait megállapító Ptk. a gyakorlati tapasztalatok tükrében
bevált, így az csupán kisebb mértékű módosítást igényelt, ezeket is elsősorban annak
érdekében, hogy a jogalkalmazás során felmerült, bizonytalanságot eredményező kérdések
megnyugtatóan megválaszolhatóvá váljanak és az érintett jogalkalmazási nehézségek ezáltal
kiküszöbölhetők legyenek. Alapvetően két kérdéskör mentén vált szükségessé a Ptk.
szabályainak módosítása, egyfelől a bizalmi vagyonkezelésnek a vagyonrendelő, illetve
jogutódja részéről történő felmondása, illetve a felmondás kizárásának lehetősége, valamint a
bizalmi vagyonkezelésbe adásra irányuló rendelkezés öröklési jogi jogkövetkezményei
tekintetében. Ezért a jogalkotó arra törekedett, hogy mindkét vonatkozásban a szabályozás
kellően rugalmas, mindazonáltal a jogintézmény lényeges vonásait nem érintő, annak
stabilitását az öröklési jogi igények (kötelesrész) kielégítése ellenére is megfelelően szolgáló
módosítására tegyen javaslatot.
A jogintézményre vonatkozó átfogó közjogi szabályozás kialakítása során a jogalkotónak
figyelemmel kellett lennie a forgalombiztonság szempontjainak érvényesítésére, a
vagyonrendelők és a kedvezményezettek megfelelő szintű védelmére. A szabályozási keretek
meghatározása során azonban szem előtt kellett tartani azt is, hogy a bizalmi vagyonkezelés
jogintézménye ne szolgálhasson a vagyon elrejtésére, az adófizetési kötelezettség
megkerülésére, vagy a hitelezők előli elrejtésére.
Cél volt tehát egyrészt egy átlátható, rugalmas szabályozás kialakítása, a bizalmi
vagyonkezelési jogviszonyok ésszerű mértékű átláthatóvá tétele, az üzletszerű bizalmi
vagyonkezelő vállalkozások törvényes és megbízható működésének biztosítása, az ezt
szolgáló nyilvántartás jogszabályi garanciáinak megteremtése.
A Ptk.-nak a jogintézményre vonatkozó szabályozási szemléletét a Bvktv. nem tükrözte. A
Bvktv. jelentős gátakat szabott a tevékenység végzése során, mely korlátok jelentős része
valóban szükséges volt ahhoz, hogy a tevékenység folytatása szabályozott mederben,
megfelelő garanciákkal legyen biztosítva, egy részük azonban a felülvizsgálat során
indokolatlan adminisztratív tehernek minősült.
A szabályozás hatásainak elemzése alapján az alábbi problémák kerültek azonosításra, mely
egyben determinálta a módosítás fő irányait is:
1.	A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálata során kiemelt
kérdés volt az üzletszerűség fogalmának újragondolása, hiszen élesen ketté kell választani a
rendszeres, üzletszerű bizalmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek tevékenységére
vonatkozó szabályozást attól a tevékenységtől, amikor többek között a családi vagyon
értékének megőrzése és gyarapítása során a bizalmi vagyonkezelő nem a rendszeres,
üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása érdekében jár el.
Fontos cél volt a felülvizsgálat során annak biztosítása, hogy az üzletszerűen tevékenykedő
bizalmi vagyonkezelőkre vonatkozó szervezeti előírások, az összeférhetetlenségi szabályok és
a tevékenység engedélyezési feltételei hozzájáruljanak ahhoz, hogy a piacon tevékenykedő
vállalkozások működése megfelelő garanciákkal legyen körülbástyázva, hiszen nem az az
elsődleges cél, hogy minél több üzletszerűen működő bizalmi vagyonkezelő vállalkozás jöjjön
létre, hanem az, hogy a működő vállalkozások szakszerű, biztonságos és körültekintő
22
működését a szabályozás elősegítse. E körben kell megemlíteni, hogy a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozások köre kibővül az ügyvédi irodával.
Ezen túlmenően a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők tekintetében szükséges
kiegészíteni a Ptk. szabályait, részben az Európai Unió 4. pénzmosás elleni irányelvének való
megfelelés (a pénzügyi rendszerek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás céljára való
felhasználásnak megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai és parlamenti és tanácsi irányelv és a
2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i európai
parlamenti és tanácsi (EU) 2015/849 irányelv) és az Európa Tanács Pénzmosás és
Terrorizmus Finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) ún. „5. körös”
országértékelésében megfogalmazott ajánlása - és az ennek megfelelően készülő új
pénzmosási törvényjavaslat rendelkezései - miatt, részben pedig az üzletszerűség új
fogalmából adódóan, a visszaélések elkerülésének biztosítása érdekében.
2.	További cél volt az engedélyezést végző és a nyilvántartás vezetését ellátó Magyar Nemzeti
Bank (a továbbiakban: MNB) szerepének egyértelmű meghatározása. Látni kell, hogy a
bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nem felügyelt intézmény, és nem is indokolható az, hogy a
pénzügyi piacok szereplői között kerüljön elhelyezésre. A fentiek miatt az MNB nem látja el a
bizalmi vagyonkezelő vállalkozások felügyeletét, - bár ezt a Bvktv. nem is írta elő számára -
és ellenőrző szerepe is minimális, az engedélyezést és a nyilvántartásba vételt követően
leginkább azt vizsgálja, hogy az engedély kiadásának, valamint a nyilvántartásba vétel
feltételei fennállnak-e. Intézkedési lehetősége rendkívül szűk körű, az engedély
visszavonására, valamint a nyilvántartásból való törlésre korlátozódik. A fentiek miatt a
módosítás nem is használja ebben a körben az engedélyezés szót, hanem vizsgálatra szűkíti
azt. Az MNB fő szerepe tehát az, hogy engedélyezési tevékenysége keretében vizsgálja a
bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tárgyi, szervezeti és személyi feltételeit, valamint az,
hogy az üzletszerűség keretein kívül regisztrálja a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokat.
3.	A módosítás következő eleme a felesleges bürokratikus előírások megszüntetése, az
indokolatlan adminisztratív terhek leépítése. Mivel mind a Ptk., mind a Bvktv. egy teljesen új
jogintézményt szabályozott, elkerülhetetlen volt az, - leginkább a Bvktv. vonatkozásában -
hogy a jogalkalmazási tapasztalatok értékelése, a szabályozási célok újragondolása során a
feleslegesnek ítélt előírások hatályon kívül helyezésére sor kerüljön. A Bvktv.
felülvizsgálatakor látható volt, hogy egyrészt az engedélyezési feltételekre vonatkozó
szabályozás kapcsán vannak olyan előírások (pl. helyi adóhatóságtól, vagy a végrehajtó kartól
beszerzendő igazolások), melyek egyrészt irrelevánsak a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
működése szempontjából, másrészt indokolatlanul nehezítik a piacra lépés egyébként is
szigorú feltételeit.
A szerződő felek személyében meglévő lényeges különbségek (eltérő szakmai ismeretek,
eltérő információk a szerződés tárgyáról) a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban nem
azonosíthatóak. Ezért az az elképzelés sem bizonyult helytállónak, hogy a bizalmi
vagyonkezelési jogviszonyokban egy gyengébb félként eljáró ún. lakossági ügyfél védelme
érdekében a szerződéskötést plusz garanciákkal szükséges körülbástyázni.
A felülvizsgálat során fontos szempont volt, hogy a Ptk. szabályozását a Bvktv. csak a lehető
legszükségesebb mértékben érintse, ne szerepeljenek olyan előírások a Bvktv.-ben (többek
között a tevékenység megkezdésére vonatkozó korlátok, a szerződéskötést megelőző
tájékozódás és tájékoztatás, a szerződés érvényességének vizsgálata, az önszerződésre
23
vonatkozó rendelkezések), melyek szükségtelenül kiegészítik, adott esetben más tartalommal
töltik meg a Ptk. rendelkezéseit.
4.	Végül meg kell említeni, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján világossá vált az is,
hogy bizonyos, jellemzően magánjogi kérdések esetén a jogi szabályozás nem ad egyértelmű
választ, megoldást, mely jogbizonytalanságot okoz. Ennek elkerülése érdekében szükségessé
vált a felmerülő szabályozási hiányok pótlása.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény tételesen rögzíti az ügyvéd által végezhető
tevékenységeket. Figyelemmel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások köre
kibővült, szükséges nevesíteni a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet ügyvédi
tevékenységként.
A Javaslat ezen felül egy speciális összeférhetetlenségi szabályt is rögzít.
a 2. §-hoz
A Javaslat rögzíti, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a bizalmi vagyonkezelés ténye mellett
nem kell feltüntetni a vagyonrendelő és a kedvezményezett nevét, hiszen ennek az
információnak nincs ingatlan-nyilvántartási relevanciája, az a csatolt bizalmi vagyonkezelési
szerződésből egyébként is megismerhető.
a 3-4. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi a 2017. január 1-jén hatályba lépett új ügyelosztási rend
gyakorlati alkalmazását, miszerint a végrehajtható okiratok, illetve a megkeresett végrehajtó
tájékoztatása közvetlenül nem történhet meg anélkül, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtó Kar
(a továbbiakban: MBVK) előzetesen ne tájékoztatná az érintettet, hogy melyik végrehajtó az
illetékes az adott ügyben. Az MBVK nyilvántartást vezet a végrehajtási ügyekről, és kiosztja
a végrehajtási ügyeket a végrehajtók között, valamint a jogszabályban foglaltaknak
megfelelően rendelkezik arról, hogy ki az eljáró végrehajtó.
az 5-6. §-hoz
A közfoglalkoztatónak minősülő adós ellen vezetett végrehajtás során a közfoglalkoztató
vagyonát képező és éppen folyamatban lévő közfoglalkoztatási programban használt ingó,
illetve ingatlan vagyontárgyak lefoglalása és értékesítése ellehetetleníti a közfoglalkoztatottak
további foglalkoztatását. A végrehajtási eljárás során történő értékesítés ezekben az esetekben
a közfoglalkoztatási program eredménytelenségéhez vezetne. A közfoglalkoztatási programok
sikeréhez ugyanakkor jelentős közérdek fűződik, melynek érvényre juttatása érdekében a
Javaslat alapján a végrehajtó az adóstól lefoglalt közfoglalkoztatási programban érintett
vagyontárgy értékesítését csak a program lezárulta után kezdheti meg.
a 7. §-hoz
24
A Javaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az újonnan kinevezett önálló bírósági végrehajtó és
a kinevezését megelőzően eljáró állandó helyettes megállapodhassanak úgy is, hogy a
folyamatban lévő végrehajtási ügyeket az állandó helyettes foganatosítja, az újonnan
kinevezett önálló bírósági végrehajtó csak a kinevezését követően elrendelt végrehajtási
ügyekben jár el.
a 8. §-hoz
A Javaslat bővíti a végrehajtójelöltek feladatainak körét akként, hogy a végrehajtójelöltek
akár helyszíni eljárási cselekményt is foganatosíthassanak, ha bírósági végrehajtó
szakvizsgával rendelkeznek. Ezen eljárási cselekmények vonatkozásában a törvény további
feltételt nem támaszt a végrehajtójelöltekkel szemben.
a 9. §-hoz
A Javaslat alapján a Kar hivatali szerve részére az önálló bírósági végrehajtónak nem csupán
egy elfogadó nyilatkozatot szükséges megküldenie az állandó helyettesét illetően, hanem a
köztük létrejött állandó helyettesítésre vonatkozó megállapodást is, melynek tartalmának nem
szab keretet a rendelkezés. Javaslat rendezi azt az esetet, ha állandó helyettes a helyettesi
feladatait nem látja el önhibájából vagy önhibáján kívül, illetve ha arról lemondott. Ekkor a
Kar hivatali szervének vezetője a helyettesi feladatok ellátására állandó helyettest nevez ki a
Kar elnökségével történt egyeztetést követően a végrehajtói irodák feladatellátásai
folyamatosságának biztosítása érdekében.
a 10. §-hoz
A Javaslat által biztosított azon lehetőség, miszerint az újonnan kinevezett önálló bírósági
végrehajtó és a kinevezését megelőzően eljáró állandó helyettes megállapodhatnak úgy is,
hogy a folyamatban lévő végrehajtási ügyeket az állandó helyettes foganatosítja, az újonnan
kinevezett önálló bírósági végrehajtó pedig csak a kinevezését követően elrendelt végrehajtási
ügyekben jár el, kizárólag a módosítás hatálybalépését követően újonnan kinevezett önálló
bírósági végrehajtók tekintetében alkalmazandó. A Javaslat azon része pedig, mely az
árverések licitálásának időtartamát egyértelműsíti, a folyamatban lévő végrehajtási
eljárásokban is alkalmazandó azzal, hogy a végrehajtási eljárás során soron következő árverés
kitűzésekor már a módosított rendelkezésekre figyelemmel kell lenni. A közfoglalkoztatási
program keretében beszerzett és használt vagyontárgyak tekintetében a módosítás
hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kerülhetnek alkalmazásra a
rendelkezések.
a 11 . §-hoz
A Javaslat egy korábbi módosítást követően fennmaradt kodifikációs hibát orvosol.
a 12. §-hoz
A Javaslat megszünteti annak a lehetőségét, hogy végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő a
felmondhatja a bizalmi vagyonkezelési szerződést, és ennek megfelelően hatályon kívül
helyezi a végrehajtó azon feladatkörét, hogy a hivatalt a bizalmi vagyonkezelési szerződéssel
kapcsolatos információk átadása érdekében.
25
a 13. §-hoz
A rendelkezés összefüggésben van a Javaslat 21. §-ában foglaltakkal. A rendelkezés a Ctv.-
ben is megjeleníti azt toldalékot, amelyet a határokon átnyúló egyesülés céljára létrejövő cég
esetén a cégnévhez kell kapcsolni. A toldalékot a cég neve az egyesülésig, illetve -
egyesüléstől függetlenül - a cégnek a cégformájára irányadó általános szabályok szerinti
továbbműködéséig kell tartalmaznia.
a 14. §-hoz
A rendelkezés a Javaslatnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi
CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) módosítását tartalmazó rendelkezésével áll
összefüggésben, a Ptké. rendelkezésének cégjogi következményeit tartalmazza.
A Ptké. rendelkezése életszerűbbé teszi korlátolt felelősségű társaság és zártkörűen működő
részvénytársaság esetén a tőkeemelés bejegyzéséhez szükséges igazolások (mellékletek)
kérdését. A társaság tőkéje, annak számviteli összetétele, a jegyzett tőke biztosításának céljára
történő befizetések felhasználása elsődlegesen számviteli kérdés, ugyanakkor a Ctv. mégis
sematikusan kezeli a jegyzett tőke bejegyzéséhez szükséges feltételeket, hiszen szinte minden
esetre pénzforgalmi számlára történő befizetéséről való igazolást követel meg. A
bankszámlára történő befizetésnek legfőbb célja az, hogy a cég a változásbejegyzési
kérelméhez „előállítsa” a Ctv.-ben nevesített mellékletet. A Javaslat rugalmas megközelítéssel
határozza meg a tőkeemelés során a pénzbeli vagyoni hozzájárulások befizetéséről
(megfizetéséről) való igazolás kérdését. A Javaslat lehetővé teszi, hogy ha a társaság a
tőkeemelési határozatában konkrétan meghatározza a pénzbeli befizetés felhasználásának
módját és a pénzbeli befizetést vállaló személyt (tagot) arra kötelezi, hogy közvetlenül
harmadik személynek teljesítsen, a tőkeemelés cégnyilvántartásba történő bejegyzéséhez a
teljesítés körülményeinek igazolása körében elegendő a társasági határozat mellett a vezető
tisztségviselő nyilatkozatát csatolni arról, hogy a fizetés valóban megtörtént. Ha a teljes
befizetésre, vagy a pénzbeli vagyoni betétek egy részének megfizetésére - a bejegyzés utáni -
későbbi időpontban kerül sor, a Ctv. 30. § (5a) bekezdése szerint kell eljárnia a társaságnak,
és a bejegyzést követően a tényleges kifizetést követően kell erről nyilatkozatot becsatolnia.
a 15. §-hoz
A Javaslat biztosítja, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok tőkeemelése a lehető
leggyorsabban átvezethető legyen a cégnyilvántartáson. Mivel a tőzsdei cégek tőkeemelése
során a Magyar Nemzeti Bank mint Felügyelet, engedélyezési, ellenőrzési jogkört gyakorol, a
cégbíróság az eljárása során formális ellenőrzést végez. A tőkepiaci folyamatok sikere
elsődleges fontosságú ezekben az ügyekben, így a Javaslat biztosítani kívánja, hogy a
részvényjegyzés lezárását követően a lehető legrövidebb időn belül megkezdődhessen a
részvények keletkeztetése; ez utóbbi ugyanis a cégbírósági bejegyzéstől függ. A gyorsított
bejegyzési eljárás kiterjed azokra a zártkörűen működő részvénytársaságokra is, amelyek már
határoztak a későbbi nyilvános működésükről, és ezt a cégbíróság felé már a Ctv. 52. §-a
szerint be is jelentették.
A Javaslat értelmében a fenti esetekben a tőkeemelési kérelemről a cégbíróság a jövőben
kivételes gyorsasággal, három munkanapon belül dönt. A három munkanapos ügyintézési
határidő hiánypótlási eljárás lefolytatását nem teszi lehetővé, így a bíróság vagy elutasítja a
kérelmet, vagy bejegyzi. Elutasítás esetén a társaság a kérelmét 8 napon belül ismételten
26
benyújthatja, és ebben az esetben az elutasításhoz fűződő jogkövetkezményeket a bíróság nem
alkalmazza. Fontos újítása a Javaslatnak, hogy ezekben az ügyekben a cégbírósági döntés
elmaradása esetén már a következő munkanapon automatikusan megtörténik a jegyzett tőke
emelésének bejegyzése, vagyis a cégbíróság elnökének nincs lehetősége arra, hogy a kérelem
elbírálására - póthatáridő mellett - más cégbírót jelöljön ki.
A rendelkezés egyebekben érdemi módosítást nem hordoz. A Ctv. 50. § új (2a) bekezdésével
való kodifikációs összhang megteremtése érdekében van szükség a (2) bekezdés módosítására
és új (2a) bekezdés beillesztésére.
a 16. §-hoz
A Javaslat tételes jogi módon megteremti a zálogjogosulti bizományos cégjegyzékbe történő
bejegyzésének lehetőségét a korlátolt felelősségű társaság üzletrészének elzálogosítása esetén.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 5:96. § (1)
bekezdése szerint a követelés jogosultja, illetve több ilyen jogosult együttesen a
zálogszerződésben vagy egyébként írásban zálogjogosulti bizományost jelölhet ki. A
kijelölést írásba kell foglalni. A zálogjogosulti bizományos a saját nevében - az őt kijelölő
jogosultak, mint zálogjogosultak javára, ideértve saját magát is, ha a követelésnek is
jogosultja - zálogszerződést köthet. A Ptk. jelezett §-a (4) bekezdése értelmében a
zálogjogosulti bizományos bejegyzése esetén az ingatlan-nyilvántartás, a lajstrom és a
hitelbiztosítéki nyilvántartás nem tartalmazza azoknak a zálogjogosultaknak a nevét, akinek
javára a zálogjogosulti bizományos eljár. Ezt a szabályt a cégnyilvántartás esetében is
érvényesíteni szükséges.
a 17. §-hoz
A Javaslathoz kapcsolódóan a Ctv. mellékleteinek a módosítására is szükség van.
a 18. §-hoz
A rendelkezés szövegcserés módosító rendelkezéseket tartalmaz. A § a) pontja pontosítja a
Ctv.-nek a korlátolt felelősségű társaságok cégjegyzékben feltüntetésre kerülő adatait, annak
érdekében, hogy abban a zálogjogosulti bizományos bejegyzése esetére is tartalmazzon
rendelkezést. A § b) pontja a Javaslat 14. §-ához kapcsolódó szövegpontosítást tartalmazza. A
§ c) pontja arra figyelemmel tartalmaz szövegpontosító rendelkezést, hogy a Ctv. melléklete a
jövőben már nem követeli meg a zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő
részvénytársasággá történő alakulása során a részvénykibocsátáshoz szükséges tájékoztató
(összefoglaló) benyújtását a cégiratok közé. A § d) pontja egyértelművé teszi, hogy a
rendelkezés a változás napjáról kíván valójában rendelkezni.
a 19. §-hoz
A rendelkezés a Javaslathoz kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazza.
a 20. §-hoz
A Javaslat a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL.
törvény (a továbbiakban: Tetv.) 9. §-át kiegészíti egy új bekezdéssel, amely összhangban áll
27
az Európai Parlament és a Tanács 2005. október 26-i, a tőkeegyesítő társaságok határokon
átnyúló egyesüléséről szóló 2005/56/EK irányelve (a továbbiakban a 20. § és a 21. §
indokolásában: irányelv) 15. cikk (2) bekezdésével, vagyis jogharmonizációs célú. A
rendelkezés lényege, hogy ha az átvevő társaság 90 %-ban már tulajdonolja a beolvadó
társaságot, akkor lehetővé teszi az egyesülésben részt vevő társaságok számára, hogy -
egyhangúlag - döntsenek arról, hogy az egyesülésről való döntéshez igénylik-e a vezető
tisztségviselők jelentését és tájékoztatását vagy sem.
a 21. §-hoz
A Javaslat központi eleme a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülése olyan
konstrukciójának megteremtése, amely egyszerre garantálja az áttelepülés folyamatának
sikeres lebonyolítását, ugyanakkor az egyesülés jelenlegi adminisztratív terheit a szükséges
minimumra csökkenti.
Az Európai Bizottság 2004-ben kezdte el a munkát a társaságok tagállamok közötti
székhelyáthelyezéséről szóló irányelv előkészítése érdekében, azonban a Bizottság székhely-
áthelyezési irányelv-tervezetet azóta nem készített elő.
Az Európai Bíróság a C-378/10 sz. ügyben (VALE ügy) kimondta, hogy a letelepedés
szabadságával összeegyeztethetetlen az olyan nemzeti szabályozás, amely „a belső jog
szerinti társaságok számára biztosítja az átalakulás lehetőségét, azonban a valamely más
tagállam joga alá tartozó társaság számára nem teszi lehetővé az átalakulást". Közös uniós
irányelv hiányában a tagállamok nem képesek a jogrendszereiket olyan mértékben
összehangolni, amely lehetővé tenné a határokon átnyúló átalakulás, székhelyáthelyezés
önálló eljárásként való megvalósítását. Igény mutatkozik ugyanakkor arra, hogy magyar,
illetve az unió valamely tagállamában honos társaság az Unión belül határokat átlépően
áttelepülhessen.
Az irányelv „bontotta le” azokat a jogi és eljárási akadályokat, amelyek korábban két
különböző uniós tagállamban bejegyzett társaság egyesülése előtt álltak. (Tőkeegyesítő
társaságnak minősül a magyar jogban a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság és
az európai részvénytársaság.) Az irányelv - garanciális szabályozás megteremtésével -
megkönnyítette a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülését. A tagállamok
jogszabályainak lehetővé kell tenniük ugyanis egy tagállam tőkeegyesítő társaságának
határokon átnyúló egyesülését egy másik tagállam tőkeegyesítő társaságával, amennyiben az
érintett tagállamok nemzeti joga az adott társasági formák között az egyesülést lehetővé teszi.
Az uniós szabályrendszer alapján tehát annak a tagállamnak, amelyben az egyesülésben részt
vevő, megszűnő társaságnak a székhelye van, e megszűnő társaság végelszámolása nélkül kell
lehetővé tennie, hogy a társaság a jogutódlással való továbbműködését más tagállamban
székhellyel rendelkező társasággal való egyesüléssel folytassa.
A Javaslat a fenti okokból a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülésének
konstrukcióján alapszik, az irányelv átültetését biztosító szabályok érintetlenül hagyása
mellett. A jövőben az érintett cégtulajdonosok továbbra is dönthetnek úgy, hogy az irányelv,
illetve az azt átültető, a Tetv. rendelkezései szerinti normál eljárásban kerüljön sor egy uniós
székhelyű és egy magyar tőkeegyesítő társaság egyesülésére. E mellett azonban a
cégtulajdonosok dönthetnek úgy is, hogy áttelepülés céljából Magyarországon - átvevő -
társaságot alapítanak. Ebben az esetben a Javaslat a határokon átnyúló egyesülési eljáráson
belül egy gyorsított, könnyített formát kínál fel.
28
A Javaslat szerint a magyar társaság alapítása és az egyesülési folyamat megindulása
párhuzamosan történik, ezzel az egyesülés folyamata időtartamát tekintve rövidebb lesz, mert
a magyar (átvevő) társaság alapítására az egyesülést előkészítő dokumentumok (egyesülési
szerződés közös tervezete, vezetői jelentés) már elkészülnek, azokat a magyar társaság
alapítási iratai közé be is kell nyújtani.
Figyelemmel arra, hogy ebben az esetben a magyar társaság alapítására az egyesülés,
áttelepülés céljából kerül sor, a Javaslat a cég alapítására és - az egyesülés megtörténtéig - a
működésére is speciális szabályokat állapít meg. A bejegyzési folyamat részben eltér a normál
eljárástól, azonban fontos rámutatni arra, hogy azokban a kérdésekben, amelyekben a Javaslat
nem állapít meg eltérő, speciális szabályt, azoknál az általános anyagi jogi és eljárásjogi
előírások érvényesülnek. Így különösen a társaság létesítő okiratának, a cégbejegyzési
kérelem okirati mellékleteinek - a Tetv. 13/A. § (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - meg
kell felelniük a Ptk. előírásainak. A vagyoni hozzájárulás tekintetében a Javaslat a pénzbeli
vagyoni hozzájárulás körében ad speciális szabályt, kimondva azt, hogy a társaság
pénzforgalmi számlát nem nyithat, így a pénzbeli vagyoni hozzájárulás rendelkezésre állását a
cégbejegyzéskor képviselői nyilatkozattal igazolja a társaság. Ez a rendelkezés a zártkörűen
működő részvénytársaságként alapított átvevő társaság esetében jelent újdonságot, mert
részvénytársaság esetében az általános cégeljárási szabályok nem teszik lehetővé, hogy a cég
a pénzbeli vagyoni hozzájárulás befizetését a pénzforgalmi számlára történő befizetés helyett
más módon igazolja.
A társaság ügyvezetését, képviseletét sem az általános szabályok szerint kell biztosítani. A
cég képviseletét valamelyik alapító tag, vagy annak általános meghatalmazottja láthatja el. A
társaság cégnevét a cégbíróság figyelemfelhívó toldattal jegyzi be. A társaságnak felügyelő
bizottsága és könyvvizsgálója nem lehet.
Fontos rendelkezés, hogy az adó- és vámhatóság (a továbbiakban: adóhatóság) elvégez az
alapításkor minden ellenőrzést, bár a cég bejegyzésekor még adószámot nem állapít meg a
társaságnak. E rendelkezéssel már a cégbejegyzéskor kiszűrhető, ha olyan személyek
kívánnának áttelepülni, akik olyan, korábban megszűnt magyar társaságban tulajdonosként,
képviselőként szerepeltek, amely társaság nagy összegű köztartozást hátrahagyva szűnt meg.
Az átvevő cég működése a bejegyzéstől az egyesülés bejegyzéséig arra korlátozódik, hogy
biztosítsa az egyesülés szabályszerű lebonyolításához szükséges feltételek megtörténtének rá
eső részét. Ezen okból tiltja a Javaslat, hogy az átvevő társaság a piaci, üzleti forgalomban
részt vegyen, harmadik személyekkel polgári jogi jogviszonyt létesítsen. A társaság ezen
okból sem kap adószámot még ebben az időszakban.
A Javaslat a folyamat felgyorsítása érdekében nem teszi szükségessé annak a hazai átalakulási
garanciális szabálynak az érvényesülését, amely szerint a társaság (jogi személy) csak a teljes
jegyzett tőkéjének rendelkezésre bocsátását követően határozhat átalakulásáról, egyesüléséről.
A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló
egyesülése során megkövetelt három cégközlönybeli közzététel helyett két közzétételre
kerüljön csak sor. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülése során ugyanis
háromszori közzététel történik. Először a társaságok - az egyesülési terv elfogadása előtt 30
nappal - közzéteszik az egyesülési szerződés közös tervezetét és gyakran - a Tetv. 5. § (4)
bekezdésének alkalmazásával - a társaság képviselőjének beszámolóját is. Ezen egyszeri
közzététel után, az egyesülési dokumentumok elfogadását követően, az egyes jogi személyek
29
átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a
továbbiakban: Átv.) 9. §-ának és 14. § (5) bekezdésének alkalmazásával kerül sor közzétételre
a Cégközlönyben két egymást követő lapszámban.
A Javaslat az egyesülési folyamat gyorsítása érdekében lehetővé teszi, hogy már a
cégalapítási iratok közé bekerüljenek az egyesülési okiratok tervezetei. Lehetőséget biztosít
arra is a tervezet, hogy az átvevő társaság alapítói az alapítás során már elfogadják a
dokumentumokat, így az egyesülési tervről való döntést megelőző közzététel nehezen
modellezhető a magyar társaság esetében, így ennél a konstrukciónál a Javaslat lehetővé teszi,
hogy az Átv. szerinti közzététellel egyidejűleg kerül sor Tetv. 5. § szerinti közzétételre. Ez a
gyakorlatban azt fogja jelenteni, hogy a magyar társaság az Átv. szerinti közleményébe
illeszti bele a Tetv. 5. § szerinti közzététel tartalmi elemeit is.
A Javaslat a Tetv. 13/D. §-ban a magyar átvevő társaság bejegyzésétől számított egy éves
határidőt biztosít az egyesülés lebonyolítására. Ha az egyéves határidő alatt az egyesülést a
cégbíróságnál nem kérelmezik, a cégbíróság - külön eljárás nélkül - törli a magyar társaságot
a cégjegyzékből. Azt megelőzendő, hogy felelőtlen cégalapításra kerüljön sor, kimondja a
Javaslat, hogy a társaság vagyoni viszonyainak lezárására, esetleges tartozásainak rendezésére
az előtársaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, vagyis az ügyvezetést ellátó személy
és a tagok korlátlanul állnak helyt a társaság vagyonából nem fedezhető hitelezői
követelésekért, egyéb tartozásokért.
Az egyesülés bejegyzésével a jogutód magyar társaság már a cégformájára irányadó általános
szabályok szerint működik tovább, a működésére vonatkozó korlátozások megszűnnek. A
jogutód magyar társaságra az egyesülés megtörténtétől az adójogi és számviteli szabályok is
vonatkoznak, adószámot is megállapít számára az adóhatóság.
Fontos rendelkezés, hogy az egyesülés bejegyzésének feltétele, hogy a cégbírósághoz
benyújtott egyesülési iratokból egyértelműen megállapítható legyen, hogy a jogutód magyar
cég teljes jegyzett tőkéje biztosított. A konstrukció ugyanis nem áll nyitva azon társaságok
előtt, amelyek az egyesüléssel sem képesek arra, hogy a magyar jogszabályokban előírt
minimális jegyzett tőkét biztosítsák. A Javaslat nem biztosít módot a halasztott tőkepótlásra
sem: a nem pénzbeli betéteket a jogutód társaság rendelkezésére kell bocsátani, a pénzbeli
vagyoni hozzájárulást be kell fizetni, illetve a beolvadó társaság vagyonával biztosítani. A
nem pénzbeli vagyoni hozzájárulást a jogutód társaság rendelkezésére kell bocsátani.
A Javaslat biztosítja, hogy a magyar átvevő társaságot alapító tagok a jogi személy feletti
rendelkezési jogukat ne veszítsék el. Lehetőséget ad arra ugyanis a Javaslat, hogy a társaság -
az egyesülési folyamattól függetlenül, így akár annak meghiúsulása esetén is - kérje a
cégformájára irányadó szabályok szerinti továbbműködését. Ebben az esetben a társaságnak
meg kell adnia azokat az adatokat, amelyek az általános szabályok szerinti működéshez
szükségesek (vezető tisztségviselő, képviselő). A változásbejegyzési eljárás speciálisan zajlik
le, mert az adóhatóság ekkor ismét lefolytatja az adóregisztrációs eljárást, és annak
eredményeként adószámot is megállapít a társaság részére.
a 22. §-hoz
A § átmeneti rendelkezést tartalmaz.
a 23. §-hoz
30
A bizalmi vagyonkezelési jogviszony hosszú távú céljainak szolgálatát és a kezelt vagyon
integritását biztosítja az a javasolt módosítás, amely szerint a kedvezményezetti jogosultság
megszűnik, ha a kedvezményezett a szerződésben meghatározottaktól eltérő jogcímen
érvényesít igényt a kezelt vagyonnal szemben. E rendelkezés a Ptk. kötelmi jogi szabályainak
megfelelően diszpozitív, a vagyonkezelési szerződés tehát eltérően rendelkezhet. Ez a szabály
nyilvánvalóan azzal összhangban került megfogalmazásra, hogy egy másik, későbbiekben
részletezendő módosítás egyébként megnyitja a kezelt vagyonnal szembeni kötelesrészen
alapuló igények érvényesítését, egyébként ugyanis aligha lenne tipikusnak tekinthető, hogy a
kedvezményezett nem a vagyonkezelési szerződés szerinti kedvezményezetti jogosultsága
folytán érvényesít igényt a kezelt vagyonnal szemben. A javasolt módosítás szerinti
rendelkezés alapján azonban nem szűnik meg a kedvezményezetti jogosultság akkor, ha a
kedvezményezett e jogosultságától eltérő jogcímre alapított követelése a vagyonkezelő által a
bizalmi vagyonkezelés körében vele kötött valamely visszterhes szerződéses jogviszonnyal áll
összefüggésben. Az ilyen jogviszony ugyanis a bizalmi vagyonkezelésen alapulótól
elkülönülő másik jogviszony (még akkor is, ha egyébként e jogviszony létesítésére a bizalmi
vagyonkezelés adott lehetőséget), az ebből származó igény érvényesítése ekként - a
vagyonrendelőnek az ilyen igényre is kifejezetten kiterjedő rendelkezése hiányában - a
kedvezményezetti jogosultságot nem érintheti.
a 24. §-hoz
A bizalmi vagyonkezelés megszűnése körében a hatályos szabályozás egyértelművé teszi,
hogy a bizalmi vagyonkezelés nem szűnik meg a vagyonrendelő, a vagyonkezelő, a
kedvezményezett halálával vagy megszűnésével (Ptk. 6:326. § (5) bek.). E rendelkezésből
következik, hogy a vagyonrendelő vagy a vagyonkezelő halála (megszűnése) esetén a bizalmi
vagyonkezelési jogviszony fennmarad és a halállal vagy megszűnéssel érintett szerződési
pozíció az elhalt vagy megszűnt személy jogutódjára száll át. Nincs természetesen akadálya
annak sem, hogy a felek a bizalmi vagyonkezelési szerződésben ezt a jogutódlást kizárják, és
úgy rendelkezzenek, hogy a vagyonrendelő vagy akár a vagyonkezelő halála (megszűnése) a
bizalmi vagyonkezelést megszünteti. A vagyonrendelő ugyanis rendelkezhet úgy, hogy
meghatározott körülmények bekövetkezése esetén vagy meghatározott idő elteltével a kezelt
vagyon részben vagy egészben rá, jogutódaira vagy meghatározott harmadik személyre
szálljon (Ptk. 6:311. § (2) bek.). Az ilyen tartalmú - adott esetben a vagyonrendelő vagy a
vagyonkezelő halála (megszűnése) esetére szóló - rendelkezés értelemszerűen a bizalmi
vagyonkezelési jogviszony megszűnését eredményezi, és egyben annak meghatározását, hogy
ki váljon a kezelt vagyon (és nem a szerződéses pozíció) jogutódjává (kedvezményezetté). A
Ptk. abban sem korlátozza a szerződést kötő feleket, hogy a vagyonrendelés tartalmaként
rendelkezzenek a szerződési pozíciók megszűnésének feltételeiről és annak
következményeiről. A bizalmi vagyonkezelési szerződésben kijelölt vagyonkezelő
szerződéses pozíciója a vagyonrendelő egyoldalú rendelkezésével is megváltozhat, hiszen a
vagyonrendelő a vagyonkezelőt e megbízatásából másik vagyonkezelő egyidejű kijelölése
mellett bármikor visszahívhatja (Ptk. 6:325. § (1) bek.). Kérdés azonban, hogy a
vagyonkezelési szerződés tartalmazhat-e rendelkezést a vagyonrendelő szerződési pozíciójára
vonatkozóan, nevezetesen a vagyonrendelő a vagyonkezelési szerződésben maga helyett más
vagyonrendelőt kijelölhet-e az őt megillető jogok gyakorlására, és az őt terhelő
kötelezettségek teljesítésére (hasonlón ahhoz, ahogy ezt például az alapítvány alapítója is
megteheti). A javasolt módosítás ezért kifejezetten megteremti ennek lehetőségét azáltal,
hogy a vagyonrendelőt a halála vagy jogutód nélküli megszűnése esetére feljogosítja a
vagyonrendelőt megillető jogok gyakorlására jogosult és a vagyonrendelőt terhelő
31
kötelezettségek teljesítésére köteles személynek a vagyonkezelési szerződésben történő
kijelölésére. Mindezt akként biztosítja a vagyonrendelő számára, hogy ez utóbbi az általa
kijelölt és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban az ő helyébe, az ő jogutódjaként belépő
személynek az őt, mint vagyonrendelőt egyébként megillető egyes jogosítványok gyakorlását
megtilthatja, korlátozhatja. Így például a vagyonrendelőnek arra is lehetősége van, hogy az
általa vagyonrendelőként kijelölt személynek (jogutódjának) a bizalmi vagyonkezelési
szerződés felmondására vonatkozó jogát korlátozza vagy adott esetben e jogosítvány
gyakorlásának lehetőségét egy alább említendő módosítás eredményeként teljesen ki is zárja
(ezzel téve a bizalmi vagyonrendelést visszavonhatatlanná).
a 25. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint bizonytalan volt annak megítélése, hogy a vagyonrendelő a
határozatlan időtartamra szóló vagyonkezelési szerződést rendes felmondással
megszüntetheti-e. A bizalmi vagyonkezelés megszűnésére vonatkozó szabályok körében a
Ptk. ugyanis csak a vagyonkezelő részéről történő felmondás lehetőségét szabályozza, így a
vagyonrendelő felmondási jogához csak a Ptk. azon rendelkezésének hídján juthatunk el,
amely szerint „e fejezet eltérő rendelkezésének hiányában a bizalmi vagyonkezelésre a
megbízási szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni” (Ptk. 6:330. §). A megbízási
szerződés szabályai szerint ugyanakkor „a felmondás jogának korlátozása vagy kizárása
semmis'’. Tartós megbízási jogviszony esetén (és kétségtelenül ilyen a bizalmi vagyonkezelési
jogviszony is) a megbízási szerződés szabályai lehetővé teszik ugyan, hogy a felek a
felmondás jogának korlátozásában állapodjanak meg, és akár azt is kiköthessék, hogy
meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga ne legyen gyakorolható (Ptk. 6:278. § (4)
bek.), de a felmondás jogát érvényesen ebben az esetben sem zárhatják ki. Ez a rendelkezés
tehát nem teszi lehetővé, hogy a vagyonrendelő akár a saját, akár pedig a jogutódja
felmondási jogát kizárja, ezzel téve a maga részéről visszavonhatatlanná az érintett vagyon
bizalmi vagyonkezelésbe adását. A javasolt módosítás ezért egyfelől egyértelművé teszi, hogy
értelemszerűen a vagyonrendelőt is megilleti a vagyonkezelési szerződés felmondásának joga,
de az ettől eltérő rendelkezés lehetőségére utalással egyben azt is lehetővé teszi, hogy a
vagyonkezelési szerződés a vagyonrendelő (vagy akár csupán a jogutódja) felmondási jogát
kizárja, ezzel biztosítva a bizalmi vagyonkezelési jogviszony stabilitását, annak hosszú távon
(maximum 50 évig terjedő időtartamra) történő fennmaradását. A bizalmi vagyonkezelés
hosszú távra rendelt céljának szolgálata különösen akkor lehet a vagyonrendelő számára
fontos követelmény, amikor az ő szerződéses pozíciójába a jogutódja lép be, akinek szándékai
nem feltétlenül egyeznek meg az eredeti vagyonrendelő szerződéses akaratával,
elképzeléseivel.
a 26. §-hoz
Annak érdekében, hogy a bizalmi vagyonkezelési jogviszony végrendelettel történő alapítása
-	hasonlóan az alapítvány végrendelettel való létesítéséhez - teljes mértékben összhangba
kerüljön az öröklési jogi szabályokkal, a jogalkotó e körben is szükségesnek ítélte a hatályos
szabályozás kiegészítését. Mivel a Ptk. rendelkezései szerint az ember halálával a hagyatéka
mint egész a törvény rendelkezése alapján (ipso iure) a halál időpontjában száll az örökösre
(Ptk. 7.1. §), a végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony ugyanakkor csak a
vagyonkezelővé való kijelölésnek az elfogadásával (a vagyonkezelőnek a végrendeleti
vagyonrendelést elfogadó nyilatkozatával) jöhet létre, szükségessé vált annak kimondása,
hogy ebben az esetben a bizalmi vagyonkezelési jogviszony ugyan a vagyonrendelő halálát
követően tett kijelölést elfogadó nyilatkozattal, de a vagyonrendelő halálának időpontjára
32
visszamenő hatállyal keletkezik. A javasolt módosítás folytán a végrendelettel alapított
bizalmi vagyonkezeléssel érintett vagyon a vagyonrendelő halálát követően a vagyonrendelés
elfogadásáig terjedő időszakban sem válik jogi szempontból uratlanná, nyugvó hagyatékká.
a 27. §-hoz
A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó hatályos szabályozás nem ad választ arra a kérdésre,
hogy a vagyonrendelő életében bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon a vagyonrendelő halála
esetén a kötelesrész alapjául szolgálhat-e, vagyis a hagyaték tiszta értékén felül élők között
juttatott „ingyenes adományként” hozzászámítható-e a kötelesrész alapjához. A gondot
alapvetően az okozza, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés visszterhes vagy ingyenes
jellegétől függetlenül kell megítélni a vagyonkezelő jogszerzését a vagyonrendelő által a
vagyonkezelő tulajdonába adott dolgokon, ráruházott jogokon és követeléseken. Ezt a bizalmi
vagyonkezelés lényegéből fakadó jogszerzést ugyanis sem visszterhesnek, sem ingyenesnek
tekinteni nem lehet, pontosabban e jogszerzés tekintetében sem a visszterhesség, se pedig az
ingyenesség nem értelmezhető. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a visszterhes bizalmi
vagyonkezelés fejében fizetendő díj nem a vagyonkezelő jogszerzésének ellenértéke, hiszen
ez a díjfizetési kötelezettség a vagyonrendelőt a jogszerző javára terheli, nem pedig a
jogszerzőt a vagyonrendelő javára. Hasonlóképpen a bizalmi vagyonkezelés ingyenes
elvállalása (a vagyonkezelési díjról való lemondás) sem teszi a vagyonkezelő jogszerzését
visszterhessé. Tény ugyanakkor, hogy éppen az előbbiekben kifejtett okokból a vagyon
egészének, illetve egy részének, vagy akár csak egyes vagyontárgyaknak bizalmi
vagyonkezelésbe adása (a vagyonkezelő javára való átruházása) alkalmas a kötelesrészre
jogosultak igényeinek kijátszására, hiszen ha ezek nem minősíthetők ingyenes adománynak
(mint ahogy ugyanakkor visszterhesnek sem), akkor nem szolgálhatnak a kötelesrész alapjául,
nem alkalmazhatók rá a kötelesrész alapjának kiszámítására és a kötelesrész kielégítésére
irányadó szabályok. A hatályos magánjogi szabályozásunknak ekként szembesülnie kellett
azzal a problémával, hogy miközben e szabályozás a kötelesrészre jogosultak törvényes
igényeinek kielégítését kötelező jelleggel írja elő, a bizalmi vagyonkezelés intézményével e
kötelezettség alól való mentesülés lehetőségét is megteremti (minden ésszerű indok nélkül). E
problémát a javasolt módosítás úgy oldja fel, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonra
az ingyenes adomány törvényi fikcióját alkalmazza, e vagyoni juttatást tehát az öröklési jogi
szabályozás tekintetében ingyenes adománynak tekinti. Ezzel az egyszerű megoldással,
mindössze egyetlen rendelkezést érintő módosítással az öröklési jogi szabályozás egységét,
koherenciáját és integritását megőrizve válik kezelhetővé a bizalmi vagyonkezelés keretében
történő vagyonjuttatás (mind a kötelesrész alapjának kiszámítása, mind a kötelesrész
kielégítésért való felelősség, mind pedig a kötelesrész kiadása, illetve a hagyatékból kapott
egyéb juttatásnak a kötelesrészbe való betudása tekintetében).
a 28. §-hoz
Végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén nem kétséges, hogy az
ilyen módon történt vagyonrendelés végintézkedésen alapuló juttatásnak minősül, amely
ekként a kötelesrész iránti igényt nem csorbítja. Azt a kérdést azonban ebben az esetben is
rendezni kell, hogy a kezelt vagyon felel-e és miként felel a hagyatéki tartozásokért. Ezért a
javasolt módosítás kifejezetten is kimondja, hogy a bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyonnal
úgy felel a hagyatéki tartozásokért, mintha dologi hagyományos lenne. A bizalmi
vagyonkezelő tehát a dologi hagyományossal azonos sorban felel a hagyatéki tartozásokért
(ennek keretei között a hagyományos igényeit megelőző sorban kielégítendő kötelesrész iránti
igények kielégítéséért is).
33
a 29. §-hoz
A rendelkezés életszerűbbé teszi korlátolt felelősségű társaság és zártkörűen működő
részvénytársaság esetén a tőkeemelés bejegyzéséhez szükséges igazolások (mellékletek)
kérdését. A társaság tőkéje, annak számviteli összetétele, a jegyzett tőke biztosításának céljára
történő befizetések felhasználása elsődlegesen számviteli kérdés, ugyanakkor a Ctv. mégis
sematikusan kezeli a jegyzett tőke bejegyzéséhez szükséges feltételeket, hiszen szinte minden
esetre pénzforgalmi számlára történő befizetéséről való igazolást követel meg. Működő
társaság esetében a tőkeemelésre számos okból sor kerülhet, így például a társaság
fizetőképességének fenntartása, a társasággal szembeni követelések teljesítése érdekében (pl.
Ptk. 3:189. §, 3:270. §). Ezekben az esetekben a befizetésre kerülő pénzbeli vagyoni
hozzájárulás nem marad a társaságnál, hanem harmadik személy követelésének kielégítésére
szolgál. Ebből következően adminisztratív és vagyoni teherként jelentkezik a társaság
számlájára történő kötelező befizetés előírása. A bankszámlára történő befizetésnek ugyanis
legfőbb célja ebben az esetben az, hogy a cég a változásbejegyzési kérelméhez „előállítsa” a
Ctv.-ben nevesített mellékletet. A Javaslat ezért rugalmas megközelítéssel határozza meg a
tőkeemelés során a pénzbeli vagyoni hozzájárulások befizetéséről (megfizetéséről) való
igazolás kérdését. Lehetővé teszi, hogy ha a társaság a tőkeemelési határozatában konkrétan
meghatározza a pénzbeli befizetés felhasználásának módját és a pénzbeli befizetést vállaló
személyt (tagot) arra kötelezi, hogy közvetlenül harmadik személynek teljesítsen, a
tőkeemelés cégnyilvántartásba történő bejegyzéséhez a teljesítés körülményeinek igazolása
körében elegendő a társasági határozat mellett a vezető tisztségviselő nyilatkozatát csatolni
arról, hogy a fizetés valóban megtörtént. Ha a teljes befizetésre, vagy a pénzbeli vagyoni
betétek egy részének megfizetésére - a bejegyzés utáni - későbbi időpontban kerül sor, a Ctv.
30.	§ (5a) bekezdése szerint kell eljárnia a társaságnak, és a bejegyzést követően a tényleges
kifizetést követően kell erről nyilatkozatot becsatolnia.
A Javaslat szerinti rugalmas megoldás azonban nem szolgálat eszközül arra, hogy a cég
elvonja a vele szembeni jogszerű hitelezői követelések kielégítése elől a cégvagyont, így a
rendelkezés egyértelműen kimondja, hogy ha csődeljárás, felszámolási eljárás, kényszertörlés
vagy végrehajtás folyik a céggel szemben, a céget megszűntnek nyilvánították, vagyis a Ctv.
26.	§ (1) bekezdés a), b), d), n) vagy i) pontja szerint hatályos adatként fizetésképtelenségi,
kényszer megszüntetési eljárást, megszűntnek nyilvánítást vagy végrehajtást tartalmaz a
cégjegyzék, a tag (befizetést vállaló személy) kizárólag a cég pénzforgalmi számlájára
fizetheti be a pénzbeli vagyoni hozzájárulást, illetve a társaság nem hozhat olyan határozatot,
amelyben a pénzbeli vagyoni hozzájárulás harmadik személynek kéri megfizetni.
a 30-31. §-hoz
A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályozás átfogó felülvizsgálata során az
üzletszerűség fogalma újragondolásra került. Az eseti bizalmi vagyonkezelési tevékenység
elhatárolása a rendszeresen végzett bizalmi vagyonkezeléstől azért is bír kiemelt
jelentőséggel, hiszen a bizalmi vagyonkezelési tevékenység üzletszerű végzése esetén a
jogviszony lényegi elemét jelentő bizalmi jelleg háttérbe szorulhat, a jogalkotó feladata pedig
az, hogy az üzletszerű működés keretében meghatározza azokat a kritériumokat, melyek
garantálják a vagyonrendelő és a kedvezményezett biztonságát. A jogviszonyok elemzése
során élesen kirajzolódott, hogy a törvényben megfogalmazott üzletszerűségi szabály
alkalmazása alkalmat adhat arra, hogy a nem üzletszerűen végzett tevékenységre vonatkozó
laza szabályozás keretén belül gazdálkodó szervezetek, vagy akár magánszemélyek is
34
folytassák rendszeres haszonszerzési célú tevékenységüket. Az üzletszerűen végzett bizalmi
vagyonkezelési tevékenység során a szabályozás szigorú szervezeti, működési és személyi
feltételeket ír elő, melyek a hatályos szabályozás keretein belül könnyű szerrel
megkerülhetőek voltak.
Cél volt tehát egyrészt az, hogy azok a bizalmi vagyonkezelők, akik rendszeres haszonszerzés
mellett végzik tevékenységüket, kizárólag az üzletszerűség keretein belül működhessenek,
másrészt az is, hogy felülvizsgálatra kerüljenek az üzletszerű működés kritériumai, melynek
során az indokolatlan előírások megszüntetésére és a szabályozási hiányosságok pótlására
kerüljön sor.
Ennek érdekében a Javaslat a bizalmi vagyonkezelést üzletszerűen végző vállalkozások
kapcsán többletkövetelményeket fogalmaz meg az átláthatóság, az összeférhetetlenség,
továbbá a jó üzleti hírnév előírása tekintetében. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások köre
emellett az ügyvédi irodával bővül. Az ügyvédi iroda speciális jellege indokolja a szabályozás
kiegészítését az adott jogi személyre vonatkozó feltételek értelmezhetősége érdekében.
A Javaslat a személyi hatály változására is tekintettel bővíti, illetve kiegészíti a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozás működésének szervezeti, személyi feltételeit tartalmazó előírásokat,
továbbá módosítja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vezető állású személye, tagja kapcsán
benyújtandó igazolások és dokumentumok (adatok) körét.
a 32. §-hoz
A jó üzleti hírnév alapvető elvárás egy olyan tevékenység végzése esetén, ahol a jogviszony
meghatározó eleme a bizalom. A jó üzleti hírnév fogalma az objektív szempontok mellett
számos szubjektív elemet is tartalmaz, melynek igazolására a Javaslat továbbra is több
lehetőséget biztosít. A jó üzleti hírnév fennállását és meglétét a bizalmi vagyonkezelési
tevékenység üzletszerű megkezdését és folytatását engedélyező hatóság (hivatal) vizsgálja.
A Javaslat a törvény 11. § (5) bekezdésével összefüggésben megteremti annak lehetőségét,
hogy a hivatal közvetlenül megkeresse az állami adóhatóságot a jó üzleti hírnév fennállásának
megállapítása céljából szükséges adatszolgáltatás érdekében.
a 33. §-hoz
A törvény a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyezése során szabályozza azt, hogy az
engedély iránti kérelemhez mellékelni kell szakértő igazolását arra vonatkozóan, hogy a
bizalmi vagyonkezelő vállalkozás informatikai rendszere alkalmas a tárgyi feltételek között
előírt eredmények elérésére. A törvény azonban nem részletezi egyrészt azt sem, hogy ki lehet
e körben szakértő, valamint azt sem, hogy milyen feltételekkel adható ki az igazolás. A
Javaslat a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás működésének tárgyi feltételeit a bizalmi
vagyonkezelési jogviszony sajátosságaira, a kibővült szervezeti keretekre tekintettel
pontosítja. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles honlapot fenntartani és azon
közzétenni létesítő okiratát, cégjegyzékszámát, vagy ügyvédi iroda esetén ügyvédi kamarai
nyilvántartási számát, adószámát, szervezeti és működési szabályzatát, számviteli törvény
szerinti beszámolóját és közvetett és közvetlen tulajdonosainak névsorát, a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartásában nyilvántartási számát.
a 34. §-hoz
35
A Javaslat garanciális okokból előírja, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás köteles olyan
rendszert alkalmazni, amely biztosítja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást - különösen a
bizalmi vagyonkezelési szerződések alapján - terhelő kötelezettségek teljesítését,
teljesítésének ellenőrizhetőségét, megsértésének megakadályozását. E hármas kötelezettség
előírása mögött szintén az ügyfelek érdekei védelmének szándéka áll, azzal, hogy a jogalkotó
nem kívánt részletes korlátozó szabályokat meghatározni e körben, pusztán a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozások által elérendő eredményt határozta meg. Az informatikai
megfelelőség tanúsítását a pénzügyi intézményekéhez hasonló módon kötelezően előíró
rendelkezés célja a bizalmi vagyonkezelést végző vállalkozás ügyfeleinek védelme, a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozás tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi-technikai feltételek
biztosítása. A módosítás a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás informatikai rendszerének
megfelelőségi tanúsításával a korábbi szabályozáshoz képest többletkövetelményeket állapít
meg.
a 35. §-hoz
Az új pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
törvény (a továbbiakban: új pénzmosási törvény) tervezete, valamint az Európai Unió és az
ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések
végrehajtásáról szóló új törvény (a továbbiakban: pénzügyi korlátozó intézkedésekről szóló
törvény) tervezete értelmében a fenti törvényekben meghatározott kötelezettségek körébe
tartozó feladatok teljesítésére a bizalmi vagyonkezelő részére a hivatal egységes szabályzatot
készít, amely a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző szolgáltatók tekintetében belső
szabályzatnak minősül. A szabályzatok egységes szerkezetben is benyújthatóak, mely
egységes szabályzatot a hivatal köteles folyamatosan felülvizsgálni és szükség esetén
módosítani. Figyelemmel az új pénzmosási törvény, illetve a pénzügyi korlátozó
intézkedésekről szóló törvény tervezett szabályaira, a Javaslat a bizalmi vagyonkezelést végző
vállalkozás részére a Hivatal által elkészített szabályzatokban foglaltak elfogadásáról szóló
nyilatkozat benyújtását írja elő. Az engedélyezés során benyújtandó szabályzati kör további
bővítését a bizalmi vagyonkezelési tevékenység sajátosságai alapján a vállalkozást terhelő
kötelezettségek teljesítése, a teljesítés ellenőrizhetősége indokolja.
A szervezeti szabályok módosulásával vált szükségessé a Javaslatban az ügyvédi irodák
létrejöttét, nyilvántartásba vételét igazoló dokumentum benyújtásáról rendelkezni,
figyelemmel arra, hogy a közvetlen lekérdezés ebben az esetben nem biztosítható.
a 36. §-hoz
A Javaslat adminisztratív tehercsökkentő intézkedésként biztosítja, hogy a kérelmező helyett a
hivatal szerezze be az erkölcsi bizonyítványokat. Ebben az esetben a bűnügyi nyilvántartási
rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben
hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok
nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (2) bekezdése értelmében a hivatal
közvetlenül a bűnügyi nyilvántartó hatóságtól kéri meg az engedélykiadás feltételeinek
vizsgálatához szükséges adatokat.
További adminisztratív tehercsökkentést jelent, hogy a hivatal közvetlenül keresi meg az
állami adóhatóságot, ha a kérelmező bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nem szerepel a
köztartozásmentes adózói nyilvántartásban. A Javaslat ezzel összefüggésben rendelkezik
arról, hogy a hivatal az adótitkot e körben megismerheti.
36
a 37. §-hoz
A bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vállalkozások piacra lépése feltételeinek
vizsgálatára irányadó ügyintézési határidőt - a bizalmi vagyonkezelés jogintézményének
összetettségére, társadalmi funkciójára, a kezelt vagyon sokrétűségére és nagyságára
tekintettel - indokolt a Hivatal MNB tv. szerinti engedélyezési eljárások tekintetében
irányadó szabályokkal egyezően kilenc hónapban megállapítani.
a 38. §-hoz
A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok ésszerű mértékű láthatóvá tételének érdekében a
törvény két nyilvántartás létrehozásáról rendelkezik és a hivatal kötelezettségévé teszi
egyrészt a bizalmi vagyonkezelést üzletszerűen végző vállalkozások nyilvántartását, másrészt
a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok regisztrációját.
A Javaslat a nyilvántartás tartalmi elemeire vonatkozó pontosító jellegű rendelkezéseket
tartalmaz.
Az MNB bizalmi vagyonkezelési tevékenységgel kapcsolatos hatósági szerepvállalásának
pontosítása okán a Javaslat értelmében az MNB nem látja el a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozások felügyeletét, szerepe a vállalkozás piacra lépésének engedélyezésére
korlátozódik. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások nyilvántartásának szabályai a fenti
hatósági szerepvállalás módosulást képezik le, vagyis az ellenőrzésre utaló rendelkezést a
Javaslat kiveszi a nyilvántartás céljai közül.
a 39-40. §-hoz
A törvény előírja a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelővel létrejött bizalmi
vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásának a kötelezettségét is, amely feladattal szintén a
hivatalt ruházza fel. Ezzel összefüggésben a törvény kötelezi a nem üzletszerűen eljáró
bizalmi vagyonkezelőt arra, hogy jelentse be a vele kötött bizalmi vagyonkezelési
szerződéssel összefüggő bizonyos, az ügyletben érintett felek azonosítását lehetővé tevő
adatokat a hivatalnak azok bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásába való
bejegyzése érdekében, továbbá, hogy nyilatkozzon arról, hogy e tevékenységét nem
üzletszerűen látja el. A bejelentéshez mellékelni kell a bizalmi vagyonkezelési szerződést
tartalmazó okiratot és a bejelentés előterjesztéséért teljesítendő igazgatási szolgáltatási díj
megfizetésének igazolását is.
Az üzletszerűség fogalmának szigorításával párhuzamosan a nem üzletszerűen végzett
bizalmi vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó szabályozás felülvizsgálatára is sor került.
A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőre vonatkozóan a törvényben nem
szerepeltek korlátozó rendelkezések.
A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok láthatóvá tétele érdekében a Javaslat továbbra is
kötelezi a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőt a bizalmi vagyonkezelési
szerződéssel összefüggő bizonyos, az ügyletben érintett felek azonosítását lehetővé tevő
adatoknak a bejelentésére, továbbá az üzletszerűségről és a tevékenység nem üzletszerű
folytatásához szükséges törvényi feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatok megtételére.
A nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők tekintetében szükséges kiegészíteni a
törvény rendelkezéseit, részben az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus Finanszírozás
Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) ún. „5. körös” országértékelésében megfogalmazott
37
ajánlása - és az ennek megfelelően készülő új pénzmosási törvényjavaslat rendelkezései -
miatt, részben pedig az üzletszerűség új fogalmából adódóan, a visszaélések elkerülésének
biztosítása érdekében.
A fenti célok érdekében írja elő a Javaslat a bizalmi vagyonkezelési szerződés közjegyzői
okiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalásának kötelezettségét,
melynek során az eljáró ügyvéd vagy közjegyző el tudja végezni a pénzmosási törvényben
foglalt ügyfél-átvilágítást, és a tényleges tulajdonos meghatározását. Szintén a pénzmosási
törvény tervezetének előírásából fakadó körülmény, hogy a nyilvántartásba vétel során a
bizalmi vagyonkezelőnek csatolnia kell a pénzmosási szabályzat elfogadásáról tett
nyilatkozatot is. A pénzmosási törvénytervezet átmeneti rendelkezése rögzíti azt is, hogy a
pénzmosási törvény hatályba lépésekor fennálló jogviszonyok esetén is szükséges bizalmi
vagyonkezelőnek szabályzattal rendelkeznie.
A pénzmosási szabályok alkalmazása mellett a Javaslat speciális összeférhetetlenségi
szabályokat tartalmaz a visszaélések csökkentése érdekében.
a 41. §-hoz
Figyelemmel arra, hogy a nem üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelési tevékenység
nyilvántartásba vétele összetettebb folyamattá válik a Javaslat értelmében, az általános
közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 50. § (3) bekezdésében biztosított
lehetőséggel élve a Javaslat az ügyintézési határidőt 2018. január 1-jétől 60 napban határozza
meg.
a 42. §-hoz
A Javaslat a nem üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelési tevékenység keretében egyrészt
technikai jellegű pontosításokat eszközöl, másrészt érdemi módosításokat is tartalmaz.
A technikai jellegű pontosítások egyrészt a hivatal egyértelmű szerepének rögzítéséből
adódóan az ellenőrzési jogosítványok finomítását célozzák, másrészt pedig abból fakadnak,
hogy a bizalmi vagyonkezelési jogviszony nem kizárólag szerződés, hanem egyoldalú
jognyilatkozat alapján is létrejöhet.
A nem üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelési tevékenység esetén a hivatal ellenőrzési
funkciójának deklarálása még inkább megtévesztő. Mint ahogy azt a törvény is rögzíti, a nem
üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelési tevékenység esetén a nyilvántartás vezetésének a
célja a kezelt vagyonok fellelhetőségének biztosítása, melynek keretében a hivatal feladata
nem terjed ki arra, hogy a bizalmi vagyonkezelési jognyilatkozatokat bármilyen formában
ellenőrizze. A hivatal feladatköre kizárólag a regisztrációra korlátozódik. Nem megfelelő az a
szabályozás, amely annak a látszatát kelti, hogy ezek a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok
a hivatal kontrollja alatt állnak, vagy bármiféle védelemben részesülnek. A fenti okok miatt a
Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartása
nem közhiteles hatósági nyilvántartás, a nyilvántartásban szereplő adatok helyességét a
hivatal nem garantálja, és nem is lehet a hivatal számára ilyen feladatot előírni. A hivatal
tevékenysége kizárólag arra irányulhat, hogy megvizsgálja, hogy a nyilvántartásban szereplő
adatok megfelelnek-e a jogszabályban rögzített feltételeknek.
38
Annak ellenére, hogy a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartása nem hatósági
nyilvántartás, a törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a hivatal a bejelentés tényéről, a
nyilvántartásba vett adatokról hatósági bizonyítványt állítson ki.
a 43. §-hoz
A Javaslat célul tűzte ki a hivatal szerepének egyértelmű meghatározását, ennek keretében a
hivatal feladatainak újragondolását. Figyelemmel arra, hogy a hivatal feladatait az MNB látja
el, mely egyben a pénzügyi közvetítőrendszer szereplőinek felügyeleti szerve, ezen felül
pénzmosási szempontból szintén kvázi felügyeleti szerepkörrel rendelkezik a bizalmi
vagyonkezelési tevékenységet végzők tekintetében, kiemelt jelentősége van annak, hogy a
törvényben a hivatal szerepköre, jogköre világos és egyértelmű legyen, ezen felül élesen
elkülönüljön a Magyar Nemzeti Bank más szervezetek felett gyakorolt felügyeleti
tevékenységétől. Ki kell emelni, hogy a bizalmi vagyonkezelőknek a pénzmosás
megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos feladatkörére vonatkozóan a pénzmosási
törvény, valamint a pénzügyi korlátozó intézkedésekről szóló törvény tervezete saját eljárási
szabályokat rögzít az MNB speciális felügyeleti intézkedési jogköre vonatkozásában.
A törvény hatályos rendelkezései ezt a speciális feladatkört nem tükrözik egyértelműen. A
bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő közjogi szabályozás speciális olyan tekintetben, hogy a
hivatal tevékenysége - bár hasonlóságot mutat a pénzügyi szervezetek engedélyezési
eljárásával - az MNB tevékenységébe nem illeszkedik szervesen, a feladatkör etekintetben
tehát atipikus. A törvénynek a hivatal feladatkörét meghatározó szabályai bizonyos
tekintetben túlterjeszkednek a szükséges mértéken, a törvényben a hivatalnak biztosított
ellenőrzési jogkör a felügyelt intézmények esetén alkalmazott rendelkezésekkel túlzott,
indokolatlan hasonlóságot mutat. A fentiek miatt szükséges a hivatal szerepének
újragondolása, figyelemmel arra, hogy a bizalmi vagyonkezelő nem minősülhet pénzügyi
szervezetnek, és nem is indokolt akként kezelni.
Az MNB a Javaslatban meghatározott ellenőrzési jogköre kizárólag a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás engedélyezési eljárása során, illetve a nem üzletszerűen végzett bizalmi
vagyonkezelési tevékenység nyilvántartásba vételekor, valamint a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás éves igazolási kötelezettségének teljesítésekor igazolandó feltételek vizsgálatára
terjed ki.
A bizalmi vagyonkezelési vállalkozások esetén a hivatal szerepe abban áll, hogy az
engedélyezési eljárás keretében megvizsgálja azt, hogy az üzletszerű működéshez szükséges
garanciális feltételek teljesülnek-e. A bizalmi vagyonkezelési vállalkozásokat élesen el kell
különíteni a pénz- és tőkepiaci szereplőktől. A hivatal feladata az engedély kiadásán túl arra
korlátozódik, hogy - főként a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilatkozata alapján -
vizsgálja, hogy a vállalkozás továbbra is megfelel-e az engedélyezési eljárás során vizsgált
feltételeknek.
A fenti koncepcionális változás következtében szűkül a hivatal eszköztára is. A jövőben a
hivatal nem függesztheti fel a bizalmi vagyonkezelési tevékenység folytatását, nem intézhet a
működés helyreállítására vonatkozó felhívást, valamit ezen felül bírságot sem szabhat ki. A
Javaslat értelmében a hivatal a bizalmi vagyonkezelő vállalkozást felhívhatja a 32. § szerinti
igazolási kötelezettség keretében felmerülő tények megfelelő igazolására, a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozást rendkívüli adatszolgáltatásra hívhatja fel, valamint visszavonhatja
engedélyét. A Javaslat értelmében, ha a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilatkozattételi
39
kötelezettségének nem tud megfelelő módon eleget tenni a hivatal felhívása ellenére sem, a
hivatal visszavonja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyét.
A Javaslat arról is rendelkezik, hogy a tőkekövetelmények ellenőrzése céljából a bizalmi
vagyonkezelő vállalkozásnak az éves nyilatkozattételi kötelezettség teljesítésével egyidejűleg
be kell nyújtania a hivatal számára számviteli törvény szerinti beszámolóját.
A nem üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelési tevékenység esetén a hivatal jogköre
értelemszerűen még szűkebb körű. A bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok esetén a törvény
tételesen azt rögzíti, hogy a hivatal alapos ok esetén vizsgálja a nyilvántartásba vételi
feltételek fennállását. Ha a nyilvántartásba vétel feltételei nem állnak fenn, és a bizalmi
vagyonkezelő a feltételek teljesülését nem tudja igazolni, a hivatal törli a nyilvántartásból a
bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt.
A hivatal szerepkörének újragondolásakor mind az üzletszerű, mind pedig a nem üzletszerűen
végzett bizalmi vagyonkezelési tevékenység esetén figyelmet kellett fordítani arra, hogy a
közjogi eszközök ne érintsék - hiszen nem is érinthetik - a bizalmi vagyonkezelési
jogviszony fennállását, a jognyilatkozatok érvényességét.
a 44. §-hoz
Technikai jellegű pontosítás. A Javaslat hatályon kívül helyezi a törvény 1. számú mellékletét,
ezért szükségessé válik a teljes ár fogalmának meghatározása.
a 45. §-hoz
a törvény 48/A. § (1)-(2) bekezdéséhez
A jogalkotási törvény rendelkezéseire figyelemmel a módosító rendelkezést - törvény eltérő
rendelkezése hiányában - a hatályba lépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra,
valamint a hatályba lépését követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.
A Javaslat hatályba lépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok
tekintetében a Javaslat jelentős mértékben szigorít az üzletszerűség fogalmán. Figyelemmel
arra, hogy az üzletszerűség körébe a hatályos szabályozáshoz képest több bizalmi
vagyonkezelő fog beletartozni, a Javaslat arról is rendelkezik, hogy a hatályba lépését
követően létrejött jogviszony mellett az üzletszerű tevékenység végzésének megítélésekor
számításba kell venni a Javaslat hatályba lépését megelőzően létrejött bizalmi vagyonkezelési
jogviszonyokat is, azaz ha a Javaslat hatályba lépését követően új bizalmi vagyonkezelési
jogviszony jön létre, úgy össze kell számítani a Javaslat hatályba lépését megelőzőn és az azt
követően létrejött jogviszonyokat az üzletszerűen végzett tevékenység megítélése során.
A Javaslat azt is egyértelműen rögzíti, hogy az (1) bekezdésben rögzített rendelkezés ellenére
kötött szerződés semmis. A rendelkezés célja, hogy megfelelő módon biztosítsa azt, hogy
azok a bizalmi vagyonkezelők, akik rendszeresen végzik tevékenységüket, kizárólag a
törvényben rögzített garanciális feltételek megléte esetén lássák el feladatukat.
a törvény 48/A. § (3) bekezdéséhez
A 18/A. § (2) bekezdés a) pontjához kapcsolódó átmeneti rendelkezésként a Javaslat rögzíti,
hogy ha a nem üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelési tevékenységet nem természetes
személy végzi, úgy 2017-ben a hivatal felé szükséges igazolni azt, hogy megfelel a nemzeti
vagyonról szóló törvényben rögzített átlátható szervezetre vonatkozó előírásoknak. A Javaslat
jogkövetkezményt is fűz a bejelentés elmulasztásához. Ha a nem üzletszerűen eljáró bizalmi
40
vagyonkezelő a feltétel telesítését határidőben nem igazolja, úgy vagyonkezelői megbízatása
megszűnik. Ha a kezelt vagyonnak nincs vagyonkezelője, úgy a Ptk. szabályait kell
alkalmazni, melynek értelmében a vagyonrendelőnek lehetősége van új bizalmi
vagyonkezelőt kijelölni, ellenkező esetben a bizalmi vagyonkezelés három hónap elteltével, a
vagyonkezelői megbízás megszűnésének időpontjára visszamenőleg megszűnik.
Figyelemmel arra, hogy a törvény 31. §-a a hivatal feladatává teszi az engedély kiadásának
vagy a nyilvántartásba vétel feltételeinek vizsgálatát, a hivatal a törvény 31. § (3) bekezdése
alapján törli a nyilvántartásból azt a nem üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelési
tevékenység alapján eljáró bizalmi vagyonkezelőt, aki határidőben nem igazolta a
feltételeknek való megfelelést. Amennyiben a Ptk.-ban biztosított 3 hónapos időtartamon
belül új bizalmi vagyonkezelő kijelölésére nem kerül sor, úgy a bizalmi vagyonkezelési
szerződés a törvény erejénél fogva megszűnik, így a bizalmi vagyonkezelési tevékenység a
nyilvántartásból törölhető.
a törvény 48/A. § (4) bekezdéséhez
A Javaslat a 8. § új (3) bekezdésével összefüggésben rögzíti a bizalmi vagyonkezelő
vállalkozás első informatikai auditjának határidejét, valamint az új feltételek teljesítésének
igazolására vonatkozó feltételeket.
a 46. §-hoz
az a) ponthoz
A Javaslat az ellenőrzési szerepkör szűkítésével egyidejűleg a törvény tárgyi hatálya
keretében kiemeli a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vizsgálati feladatkörét.
a b) ponthoz
Technikai jellegű pontosító szabály a jogalkalmazói jogértelmezés könnyítése érdekében.
a c) ponthoz
A Javaslat értelmében az egységes szerkezetben foglalt létesítő okirat mentesíti attól a
kérelmezőt, hogy a létesítő okiratot, és annak valamennyi módosítását csatolja a kérelem
mellékleteként.
a d) ponthoz
A törvény 8. §-ának új (3) bekezdésével összefüggő pontosítás.
az e) ponthoz
A hivatal ellenőrzési feladatkörének szűkítésével összefüggő pontosítás.
a f)-g), az i) és az m)-n) ponthoz
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 2018. január 1-jei
hatályba lépésével, valamint a bevezetésre kerülő új terminológiával összefüggő módosítás.
a h) j) és l) ponthoz
Szövegpontosítás.
a k) ponthoz
A nem üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó
többletszabályok miatt szükségessé váló pontosítás.
41
az o) ponthoz
A Javaslat kiegészíti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások körének szélesítése miatt a
jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket.
a 47. §-hoz
az a) ponthoz
A Javaslat a hivatal ellenőrzési szerepkörének szűkítésével egyidejűleg módosítja a törvény
tárgyi hatályára vonatkozó rendelkezéseket.
a b) és m) ponthoz
Technikai jellegű pontosítások.
a c) ponthoz
Ahogy azt az általános indokolás is rögzíti, a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó szabályozás
felülvizsgálata során célként fogalmazódott a szabályok egyszerűsítése, a felesleges előírások
megszüntetése. A Javaslat ennek szellemében csökkenti a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás
által benyújtandó kérelemhez csatolandó mellékletek számát, az engedélyezésre vonatkozó
szabályozás felülvizsgálatával összhangban.
a d) és f) ponthoz
A Javaslat konkrét rendelkezései tartalmazzák az eljárásban érvényesíthető adminisztratív
tehercsökkenési intézkedéseket (adóhatóság közvetlen megkeresése, bűnügyi nyilvántartó
szervvel való kapcsolat kiépítése), így az általános jellegű szabály kiüresedett, ezért indokolt a
hatályon kívül helyezése.
a g) ponthoz
Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 2018. január 1-jei
hatályba lépésével és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény hatályon kívül helyezésével összefüggő módosítás.
az e) és l) ponthoz
Az általános indoklás is rögzíti, hogy minél élesebben ketté kell választani a Ptk. magánjogi
szabályait a törvény közjogi jellegű rendelkezéseitől. A fenti célt szolgálja az érintett
rendelkezések hatályon kívül helyezése.
a h), n) és o) ponthoz
A bizalmi vagyonkezelés jogintézményének alapvető magánjogi szabályait a Ptk. rögzíti. Bár
a törvény is tartalmaz magánjogi jellegű szabályokat, azonban kizárólag a legszükségesebb
mértékben. A törvénynek a bizalmi vagyonkezelési tevékenység végzésére vonatkozó
szabályai szükségtelenül avatkoznak a magánjogi jogviszonyokba, másrészt pedig
megismételnek olyan szabályokat, mely a Ptk.-ból egyébként is következik. A fentiek miatt
vált szükségessé a törvény 19. alcímének hatályon kívül helyezése.
Mint az az általános indokolás alapján is látható, a bizalmi vagyonkezelési szabályozás
felülvizsgálata alapján megállapításra került, hogy a törvény hatálya alá tartozó
jogviszonyokban a szerződő felek személyében meglévő lényeges különbségek (eltérő
szakmai ismeretek, eltérő információk a szerződés tárgyáról) nem azonosíthatóak, ennek
megfelelően nem indokolt egy gyengébb szerződéses alkupozíciót feltételező szabályozás
42
fenntartása. Ennek megfelelően a Javaslat megszünteti a lakossági ügyfél fogalmát, valamint a
felesleges adminisztratív teherként jelentkező kötelező tájékoztatási kötelezettséget.
az i)-k) ponthoz
A Javaslat egyrészt technikai pontosításként törli a bizalmi vagyonkezelési tevékenység
végzése során vezetett belső nyilvántartások célhoz kötöttsége kapcsán a hatósági ellenőrzés
megjelölését.
A felesleges adminisztratív terhek csökkentése céljából a Javaslat értelmében a törvény
kizárólag annak tényét rögzíti, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás nyilvántartást köteles
vezetni a bizalmi vagyonkezelési j ogviszonyokról, és a kezelt vagyonra vonatkozóan tett
jognyilatkozatokról, annak módját azonban a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásra bízza. A
Javaslat szerint a törvény a jövőben nem írja elő a nyilvántartás kötelező tartalmi elemeit,
hiszen nem cél az, hogy a szerződésben szereplő lényeges adatok és körülmények, a
jognyilatkozatok tekintetében pedig a számviteli előírások duplikálására kerüljön sor, hanem
az, hogy a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok és az azok keretében tett jognyilatkozatok
megfelelő formában rögzítésre kerüljenek.
a 48. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
a 49. §-hoz
Jogharmonizációs, valamint a szolgáltatási irányelv szerinti előzetes notifikációs kötelezettség
teljesítésére vonatkozó záradék.
a melléklethez
1.	A Ptké. módosításához kapcsolódó módosítás.
2.	A Tetv. szerint előírt, a cégeljárásba becsatolandó mellékleteket a Ctv. jelenleg nem
tartalmazza. Ezt a hiányt pótolja a módosítás.
3.	A rendelkezés a zálogjogosulti bizományos bejegyzéshez szükséges okiratokat határozza
meg.
4.	A civil szervezetek és a cégek nyilvántartásával összefüggő eljárások módosításáról és
gyorsításáról szóló 2016. évi CLXXIX. törvény cégjogi rendelkezéseihez kapcsolódóan a
Javaslat a zártkörűen működő részvénytársaság nyilvánosan működő részvénytársasággá
történő alakulása során nem tenné kötelezővé a részvénykibocsátáshoz szükséges tájékoztató
(összefoglaló) benyújtását a cégiratok közé, mert az a tőkepiaci folyamathoz kapcsolódik, a
cégeljárást nem befolyásolja. A cégeljárás tekintetében a tőzsdei igazolásnak van relevanciája,
amely igazolás benyújtása a jövőben is kötelező.
5-6. A Tetv. 13/A-13/D. §-aiban foglalt új konstrukcióhoz kapcsolódó mellékletbeli
pontosításokat tartalmazza.
7.	A rendelkezés pótolja a bejegyzéshez szükséges okiratok felsorolásában a végrehajtói
iroda szerződésmintával történő alapítása esetén az alapítási engedélyt.
8.	A rendelkezés részben a Ptké. módosításhoz kapcsolódóik, részben hatályon kívül helyezi
a Ctv. 3. számú mellékletéből azokat a pontokat, amelyek mára már feleslegessé váltak,
hiszen az egyszerűsített eljárás csak cégbejegyzésre alkalmazható. Olyan mellékletek
előírása tehát, amely változásbejegyzéshez lenne felhasználható, törlendő.
43