﻿Miniszterelnökség
Iromány száma: T/15369.
Benyújtás dátuma: 2017-04-26 17:07
Parlex azonosító: 124NZ4LJ0002
Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása
Benyújtó: Dr. Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes
Előadó: Balog Zoltán, emberi erőforrások minisztere
Törvényjavaslat címe: Egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények
módosításáról
A kormány nevében mellékelten benyújtom az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú
törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat az érintett szakmai érdekképviseleti szervezetekkel egyeztetésre került.
2017. évi.....törvény
egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú törvények módosításáról
1. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény módosítása
1.	§
 (1)	Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 14/A. § (1) bekezdése a következő d) ponttal
 egészül ki:
 (Gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás rendelése esetén a vényen fel kell
 tüntetni)
 „d) az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) útján rendelt vény
 esetében az a)-c) pontban foglaltak mellett az érintett nemét, ezen kívül az érintett TAJ számát,
 vagy ennek hiányában más, az érintett azonosításához használt, személyazonosításra alkalmas
 okmány számát.”
 (2)	Az Eüak. 14/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1a) Az EESZT működtetője biztosítja, hogy
 a)	a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz rendelésére jogosult, EESZT-hez hozzáféréssel
 rendelkező felhasználó a vényt az EESZT útján elektronikus úton is kiállíthassa, visszavonhassa,
 b)	az EESZT-ben tárolt vény adatait az érintett, az érintett kezelőorvosa, valamint a gyógyszer, a
 gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerint csatlakozott kiszolgálója az EESZT útján
 megismerhesse, továbbá
 c)	gyógyszer, gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerinti csatlakozott kiszolgálója a papíralapú
 vény tartalmát és a 14/A.§ (1) bekezdés d) pontja szerinti adatokat az EESZT-ben rögzíthesse.”
 (3)	Az Eüak. 14/A. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1c) Az EESZT működtetője az EESZT útján továbbított, vagy abban rögzített vényekről
 nyilvántartást vezet, amely
 a)	a vény azonosító adatait, tartalmát és a vény felhasználhatóságára vonatkozó információkat,
 b)	a vény továbbítására, módosítására és visszavonására vonatkozó adatokat, valamint
 c)	a vény felhasználására vonatkozó adatokat
 tartalmazza.”
 (4)	Az Eüak. 14/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(2a) Ha az EESZT útján kiállított vényt kiváltó személy nem az emberi felhasználásra kerülő
 gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet szerinti felírási igazolással igazolja a
 vényrendelést, a gyógyszer, a gyógyászati segédeszköz kiszolgálója jogosult a TAJ számának és
 személyazonosságának ellenőrzésére.”
2
2. §
Az Eüak. II. Fejezet „Az orvosszakértői, rehabilitációs, illetve szociális szakértői szerv, a
rehabilitációs hatóság, valamint egyes szociális ellátások megállapítása céljából eljáró szerv
adatkezelése” alcíme a következő 22/D. §-sal egészül ki:
„22/D. §
A várandós nők részére nyújtott természetbeni támogatás jogosultsági feltételeinek ellenőrzése és a
támogatás biztosítása érdekében - a program célcsoportjára tekintettel lefolytatott adatigénylés
alapján - az aktív korúak ellátására jogosult, vagy ilyen személlyel egy családban élő várandós nő
természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét a jogosult lakcíme
szerinti család- és gyermekjóléti szolgálat és az állam szociális fenntartói feladatainak ellátására a
Kormány rendeletében kijelölt szerv jogosult kezelni, az ezen adatok nyilvántartását végző szerv
adatszolgáltatása alapján. E § alkalmazása során család alatt a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakat kell érteni.”
3.	§
(1)	Az Eüak. 30. § (7) és (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz és gyógyászati ellátás kiszolgáltatója vagy nyújtója a
papíralapú vényeket, illetve elektronikus vény kiváltásakor az emberi felhasználásra kerülő
gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet szerint nyomtatott kiadási igazolást 5 évig
őrzi meg, azzal, hogy ha a működési nyilvántartásban nem szereplő, de valamely államban
gyógyszer rendelésére jogosult személy által rendelt vényköteles gyógyszer kiadásának alapjául
szolgáló külföldi vény visszaadásra kerül, a vény másolatát kell megőrizni és az expediálás tényét a
vény eredeti példányán fel kell tüntetni. Gyógyászati segédeszköz szaküzletben kiszolgáltatott
olyan gyógyászati segédeszköz esetén, amelynek kihordási ideje 5 évnél hosszabb, a papíralapú
vény, valamint a kiadási igazolás megőrzési ideje a kihordási idővel azonos. A kötelező őrzési időt
követően a papíralapú vényeket és a kiadási igazolásokat meg kell semmisíteni.
(7a) A gyógyszer, a gyógyszertárban forgalmazható gyógyászati segédeszköz 35/B. § szerint
csatlakozott kiszolgálója, az EESZT-ben rögzíti a papíralapon kiállított és felhasznált vény adatait.
Az EESZT működtetője az egyes vényekre vonatkozó adatokat a vény visszavonásától,
felhasználásától vagy felhasználási idejének lejártától számított 30 év elteltével törli.”
(2)	Az Eüak. 30. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:
„(7b) A gyógyszer, gyógyászati segédeszköz kiszolgálója a megőrzési időn belül jogosult adatot
igényelni az EESZT útján kiállított és általa kiszolgált vényekről.”
4.	§
3
Az Eüak. 35/D. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A működtető az EESZT útján történő adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az
érintett tájékoztatása céljából a személyes adatok EESZT útján történő kezelése tekintetében
nyilvántartást vezet, amely tartalmazza)
„a) az érintett születési idejét és nemét, valamint TAJ számát vagy ennek hiányában más, az
egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes
szabályairól szóló rendeletben meghatározott azonosítóját (a továbbiakban: más azonosító),”
5.	§
Az Eüak. 35/F. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 35/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti csatlakozott adatkezelő a 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában
foglalt célból történő hozzáférhetővé tétel érdekében az EESZT útján a működtető rendelkezésére
bocsátja az általa kezelt érintettel kapcsolatos alábbi adatokat:]
„a) az érintett TAJ száma vagy ennek hiányában más azonosítója, születési ideje, neme,
állampolgársága az EESZT útján továbbított vény és beutaló esetében a vényben és beutalóban
foglalt egyéb személyazonosító adatok, az érintett EESZT-ben képzett azonosítója,”
6.	§
Az Eüak. 35/K. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerint megküldött dokumentumokról a működtető - annak érdekében, hogy az
egészségügyi dokumentáció megismerésére jogosultak a 4. § (1) bekezdés a)-d) pontjában
meghatározott célból az érintett dokumentumokhoz az EESZT útján hozzáférhessenek - az EESZT
útján nyilvántartást vezet, amely tartalmazza]
„a) az érintett TAJ számát vagy ennek hiányában más azonosítóját, születési idejét, nemét,”
7.	§
Az Eüak. 35/M. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„35/M. §
(1)	A működtető a digitális képtovábbítás keretében - a 4. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti célból
-	egyedileg, TAJ számmal vagy ennek hiányában más azonosítóval azonosított érintettre
vonatkozóan biztosítja az érintettről képalkotó diagnosztikai eljárással készített felvétel vagy más
digitális képi információ EESZT felhasználó általi elérését és EESZT felhasználók egymás közötti
továbbítását. Az EESZT működtetője ennek érdekében nyilvántartást vezet, amely az érintett TAJ
számához vagy ennek hiányában más azonosítójához kapcsoltan tartalmazza, hogy az érintettről
képalkotó diagnosztikai eljárással felvételt készítettek és a felvétel elérési útját. A működtető a
nyilvántartásban az érintettre vonatkozó adatot az érintett halálát követő 5 év elteltével törli.
4
(2)	Elektronikus konzílium lefolytatását a működtető az EESZT útján akkor biztosítja, ha a
konzíliumra felkért orvos az elektronikus konzílium lefolytatását biztosítja, a konzílium a felkérést
elfogadja, és az érintettre vonatkozó adatokat jogosult megismerni.
(3)	A működtető a digitális képtovábbítás során továbbított adatokat a szolgáltatás műszaki
optimalizálása érdekében legfeljebb 90 napig tárolja.”
8.	§
 Az Eüak. 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvényben foglalt rendelkezéseket az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló törvénnyel együtt, azzal összhangban kell értelmezni és alkalmazni,
valamint a TAJ szám kezelésére vonatkozóan az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a
személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és azonosítási kódokról szóló 1996. évi
XX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
9.	§
 Az Eüak. 38. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
 „a) az egészségügyi adatok kezelésének és a 30. § szerinti kötelező nyilvántartások vezetésének
 szabályait, a 15-16/A. § és a 24. § szerinti adattovábbítás részletes előírásait, továbbá az
 egészségügyi dokumentáció kiadása során felmerülő költségek elemeinek meghatározását,”
 (rendeletben állapítsa meg.)
10.	§
Az Eüak.
a)	preambulumában az „a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIII. törvény” szövegrész helyébe az „az információs önrendelkezési jogról és
az információszabadságról szóló törvény” szöveg,
 b)	35/H. § (5) bekezdésében az „az érintett (3) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatai
 alapján” szövegrész helyébe az „az érintett TAJ száma alapján” szöveg,
c)	35/L. § (5) bekezdésében az „A kapcsolati kódot kezelő szerv” szövegrész helyébe az „A
működtető” szöveg
 lép.
11. §
 Hatályát veszti az Eüak.
 a)	14/A. § (1b) és (1d) bekezdése,
5
 b)	35/H. § (3) bekezdés a) pontja,
 c)	35/J. § (3) bekezdésében az „ennek hiányában természetes személyazonosító adatokkal”
 szövegrész,
 d)	36. § (4) bekezdése.
 2.	A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
12.	§
 A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.)
 5/B. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában)
 „t) intézményi regisztrációs lista: az egészségügyi szolgáltatónál az intézményi várólistától
 elkülönítetten vezetett lista egyes ellátások, egymással összefüggő ellátások, vagy ellátás
 sorozatok tervezése és ütemezése érdekében;”
13.	§
 (1)	Az Ebtv. 18/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(3) A működtető az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás
 a)	a beutaló azonosító adatait, tartalmát és a beutaló felhasználhatóságára vonatkozó
 információkat,
 b)	a beutaló továbbítására, módosítására és visszavonására vonatkozó adatokat, valamint
 c)	a beutaló felhasználására vonatkozó adatokat
 tartalmazza.”
 (2)	Az Ebtv. 18/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
 „(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás adatait a működtető az (1) bekezdés szerinti beutaló
 visszavonásától, felhasználásától vagy felhasználási idejének lejártától számított 5 év, illetve a (2)
 bekezdés szerinti foglalások időpontjától számított 5 év elteltével törli.”
14.	§
 (1)	Az Ebtv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(1) A finanszírozási szerződés szerinti ellátásra kötelezett szolgáltató
 a)	a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátások elvégzését - ha a biztosított egészségi állapota nem
 indokolja az azonnali ellátását, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra is - a (2) bekezdésben
 meghatározott esetben intézményi várólista alapján teljesíti,
 b)	a járóbeteg-szakellátások elvégzését a jogszabály szerinti betegfogadási lista alapján teljesíti,
 c)	a jogszabályban meghatározott esetek ellátását intézményi regisztrációs lista alapján tervezi,
6
ütemezi és teljesíti
és az a)-c) pont szerinti teljesítésről, valamint a (3a) bekezdés szerinti esetekről jogszabályban
meghatározott módon rendszeres jelentést küld az a) pont tekintetében az országos várólista-
nyilvántartást vezető szerv, a b) és c) pont tekintetében az egészségbiztosító részére.”
(2)	Az Ebtv. 20. § (3a) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (3) bekezdés alapján meghatározott időponttól eltérni]
„c) a (4) és (4a) bekezdés szerinti esetben,”
(lehet.)
(3)	Az Ebtv. 20. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A transzplantáció előtti kivizsgálásra váró biztosítottat az ellátásra kötelezett szolgáltató az (1)
bekezdés b) pontja szerinti ellátások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően köteles
soron kívül fogadni, ha a transzplantáció előtti kivizsgálásra váró biztosított az ellátást a
transzplantációs várólistára vételhez és a transzplantációs várólistán tartáshoz szükséges vizsgálatok
miatt veszi igénybe. A transzplantáció előtti kivizsgálás miatti soron kívüli ellátás nem előzheti meg
a (3a) bekezdés szerinti szakmai indokoltság, valamint az ellátás várható eredménye miatti soron
kívüli ellátásokat.”
(4)	Az Ebtv. 20. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az intézményi regisztrációs lista tekintetében a (2) bekezdés a) pontjában, a (2a) és (2b)
bekezdésben, a (3b) bekezdésben, a (6) bekezdésben és a (8) bekezdésben, valamint a 20/A. § (1)-
(6)	bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.”
15.	§
Az Ebtv. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Foglalkozási megbetegedés a munkavégzés, illetve a foglalkozás gyakorlása közben
bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy
kialakuló idült egészségkárosodás, amely
a)	a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során
előforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető
vissza, vagy
b)	a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.”
16.	§
(1)	Az Ebtv. 83. § (2) bekezdés zs) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
„zs) az országos várólista nyilvántartásra, a központi várólistára, a transzplantációs várólistára, az
intézményi várólistára, az intézményi előjegyzésre, az intézményi regisztrációs listára és a
7
betegfogadási listára vonatkozó szabályok”
 (meghatározására.)
 (2)	Az Ebtv. 83. § (2a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
 „a) határozza meg az országos intézményi várólista nyilvántartás létrehozásának szabályait,”
 (3)	Az Ebtv. 83. § (2a) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)
 „d) határozza meg az intézményi várólista alapján, illetve a betegfogadási lista alapján végzett
 ellátásokkal, továbbá az intézményi előjegyzéssel, intézményi regisztrációs listával kapcsolatos
 jelentés szabályait.”
 (4)	Az Ebtv. 83. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg)
 „g) a központi várólista, a transzplantációs várólista, az intézményi előjegyzés, intézményi
 várólista, intézményi regisztrációs lista, valamint a betegfogadási lista tekintetében a sorrend
 kialakításának és az eltérés lehetőségének feltételeit és szabályait, továbbá a listák adatainak
 honlapon történő közzétételére vonatkozó szabályokat, valamint a listákhoz tartozó ellátások
 részletes meghatározását,”
17.	§
 Az Ebtv.
 a)	20. § (4) bekezdésében a „(3) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(3a) bekezdés szerinti”
 szöveg,
 b)	20/A. § (10) bekezdésében az „intézményi előjegyzéssel” szövegrész helyébe az „intézményi
 előjegyzéssel, intézményi regisztrációs listával” szöveg,
 c)	83. § (2h) bekezdésében az „intézményi előjegyzéssel,” szövegrész helyébe az „intézményi
 előjegyzéssel, intézményi regisztrációs listával,” szöveg
 lép.
3.	Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
18.	§
 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. cím „A betegjogi
 képviselő és a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv” alcíme a
 következő 33/B. §-sal egészül ki:
„33/B. §
 Az Integrált Jogvédelmi Szolgálatot vezető jogvédelmi biztos helyettes államtitkári illetményre és
8
juttatásokra jogosult.”
19. §
 (1)	Az Eütv. 247. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
 „k) a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szerv feladat- és hatáskörét, a
 betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő jogállását és eljárását, a jogviszonyára, a
 képzettségére, a tevékenysége végzésének feltételeire, az összeférhetetlenségére vonatkozó
 szabályokat, a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató szervre vonatkozó
 részletes szabályokat, valamint a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselői nyilvántartás
 vezetésének szabályait, továbbá a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselők képzésére,
 továbbképzésére vonatkozó szabályokat,”
 (rendeletben megállapítsa.)
 (2)	Az Eütv. 247. § (3) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:
 (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)
 „r) az állami fenntartásban működő országos gyógyintézetek körét és az országos gyógyintézetek
 működésére vonatkozó speciális szabályokat”
 (rendeletben állapítsa meg.)
 (3)	Az Eütv. 247. § (6) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
 (Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)
 „j) a Tanács 2013/59/EURAT0M Irányelve (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti
 sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági
 előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a
 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről;”
20.	§
 Az Eütv.
 a)	150. § (1) bekezdés g) pontjában az „az egészségügy területén működő országos intézeteket”
 szövegrész helyébe az „az egészségügy területén működő - a miniszter által rendeletben
 meghatározott - országos gyógyintézeteket (a továbbiakban: országos gyógyintézetek)” szöveg,
 b)	150. § (3) bekezdésében az „az (1) bekezdés g) pontja szerinti országos intézetek” szövegrész
 helyébe az „az országos gyógyintézetek” szöveg,
 c)	247. § (2) bekezdés m) pontjában az „a szakmai kollégiumok és országos intézetek feladatára”
 szövegrész helyébe az „a szakmai kollégium és tagozatai feladatára” szöveg
 lép.
 4.	Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
módosítása
9
21. §
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a
továbbiakban: Eütev.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 „(4) Nem terjed ki e törvény II. és III. fejezetének hatálya - a 15/B. § kivételével - a törvény
 alapján közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre, a
 közforgalmú gyógyszertárban foglalkoztatott munkavállalókra és az igazságügyi orvos
 szakértőkre.”
22.	§
 Az Eütev. 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 11/A. § alkalmazásában a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a
továbbiakban: Hjt.) hatálya alá tartozók esetében, ahol e törvény „alapbért (garantált illetményt)”
említ, ott a 11/A. § (4) és (5) bekezdése alkalmazásában „a távolléti díjba tartozó illetményelemek
együttes összegét” kell érteni.”
23.	§
Az Eütev.
 a)	11/A. § (7) bekezdésében az „illetményalapra” szövegrész helyébe az „illetményre” szöveg,
 b)	16. § (6) bekezdésében az „az érintett egészségügyi szakdolgozók” szövegrész helyébe az „a
 11/A. § (5) bekezdése szerinti személyek” szöveg,
 c)	16. § (8) bekezdésében az „az érintett orvosok” szövegrész helyébe az „a 11/A. § (4) bekezdése
 szerinti személyek” szöveg
 lép.
5.	Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
              törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
24.	§
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények
módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. §-a a következő 48-51.
ponttal egészül ki:
 (E törvény alkalmazásában:)
„48. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal
kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló kormányrendelet (a
továbbiakban: Atr.) szerinti állami támogatás;
49.	egy és ugyanazon vállalkozás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108.
10
cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági
rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) 2. cikk (2) bekezdése szerinti
vállalkozás;
50.	támogatási intenzitás: az Atr. szerinti intenzitás;
51.	támogatástartalom: az Atr. szerinti tartalom.”
25.	§
A Gytv. 4/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Gyógyszer beszerzéséhez nem szükséges engedély, ha arra kutatási célból - ide nem értve az
emberen végzett kutatási célt - kerül sor, és ezt a beszerző az egészségügyért felelős miniszter
rendelete szerint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére bejelentette. Az e bekezdés alapján
beszerzett gyógyszer a kutatási céltól eltérő célra nem használható fel. A kutatási célra fel nem
használt gyógyszert meg kell semmisíteni. A kutatási tevékenység befejezéséről a gyógyszerészeti
államigazgatási szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.”
26.	§
A Gytv. 25/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„25/A. §
(1)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélyezi az 1. § 29. pontja szerinti forgalomba
hozatali engedéllyel nem rendelkező fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmény gyártását abban
az esetben is, ha azt nem rendszeres jelleggel meghatározott minőségi követelményeknek
megfelelően állítják elő, és egy kezelőorvos kizárólagos szakmai felelőssége mellett használják fel
egy adott fekvőbeteg-gyógyintézetben, egy adott beteg számára szóló, rendelésre készült
készítményre vonatkozó egyedi orvosi rendelvény teljesítése érdekében [a továbbiakban: fejlett
(újszerű) terápiás gyógyszerkészítmény kórházi eseti gyártása].
(2)	A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a fejlett (újszerű) terápiás gyógyszerkészítmények
kórházi eseti gyártására vonatkozó döntéseiről szóló tájékoztatását honlapján közzéteszi.
(3)	Az engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjmentes.”
27.	§
A Gytv. 25/B. §-a a következő (2d) bekezdéssel egészül ki:
„(2d) Azt a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény szerinti kis- és közepes vállalkozást, amely olyan magyarországi gyógyszergyártási
engedéllyel rendelkezik, mely engedély nem kizárólag csomagolásra, illetve gyártási tétel
11
felszabadításra vonatkozik, az (1) bekezdéstől eltérően az 1. számú mellékletben meghatározott
eljárásokért az 1. számú mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-ának
megfelelő összegű befizetési kötelezettség terheli.”
28.	§
A Gytv. a következő 35/A. és 35/B. §-sal egészül ki:
„35/A. §
(1)	A 25/B. § (2d) bekezdése szerinti kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak
minősül, amely a 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.
(2)	Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU
bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (e §
vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200
000	eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk
(8)	és (9) bekezdését.
(3)	A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt
odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(4)	Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet
kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági
rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(5)	A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással az Európai Unió működéséről
szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó
vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012.
április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A
támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély
összegű támogatással a (3) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.
(6)	A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos
kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így
halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság
jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(7)	A vállalkozás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével -
az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a
részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély
összegű támogatások támogatástartalmáról.
35/B. §
12
A 25/B. § (2d) bekezdése az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a
csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU
bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.”
29.	§
A Gytv. 15. § (5) bekezdésében a „kábítószerért felelős személynek” szövegrész helyébe a
„kábítószerért felelős személynek és helyettesének” szöveg lép.
   6.	A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
   gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
30.	§
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. §-a a következő
(7)	bekezdéssel egészül ki:
„(7) A gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerész
halála esetén a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő 45 napon belül kell megfelelni
az (1) bekezdés b) pontjában foglaltaknak.”
7.	Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
31.	§
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény
   a)	14. § (2) bekezdésében a „2017-ben” szövegrész helyébe a „2019-ben” szöveg,
   b)	14. § (5) bekezdésében a „2017. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2018. december 31-
   ig” szöveg
lép.
   8.	A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az
   átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény
   módosítása
32.	§
A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez
kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Ttv.) 13. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A magyar államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének gyakorlására az
Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) jogosult]
13
„c) az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott országos gyógyintézetek,
valamint az egészségügyért felelős miniszter irányítása alá tartozó, az a) és b) pontokon túli
egyéb egészségügyi szolgáltató vagyonkezelésében lévő vagyon tekintetében.”
33.	§
A Ttv. 15/B. § b) pontjában az „a 4. mellékletében felsorolt országos gyógyintézetek” szövegrész
helyébe az „az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott országos
gyógyintézetek” szöveg lép.
34.	§
Hatályát veszti a Ttv. 4. melléklete.
9.	Záró rendelkezések
35.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 2. §, a 4-10. §, a 11. § b) és c) pontja, a 12-19. §, a 24-29. § és a 36. § 2017. július 1-jén lép
hatályba.
(3)	Az 1. §, a 3. §, a 11. § a) és d) pontja 2017. november 1-jén lép hatályba.
(4)	A 20. §, 32-34. § 2018. január 1-jén lép hatályba.
36.	§
(1)	A 19. § (3) bekezdése az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel
szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a
89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 5-i 2013/59/EURATOM európai tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	A 27. § az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű
támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
14
Általános indokolás
A Törvényjavaslat az alábbi fő célkitűzések megvalósítására tesz javaslatot.
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
1997. évi XLVII. törvény módosítása
Az elektronikus vény használatához kapcsolódó, még hiányzó szabályok megjelenítése, illetve
pontosító jellegű módosítások, amelyek az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben a
biztonságosabb személyazonosítást és a hatékonyabb működést szolgálják.
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Ebtv.) módosítása
A transzplantációra alkalmas betegeket a transzplantációt megelőzően úgynevezett
transzplantációs várólistára kerülnek fel, amelyről a Transzplantációs Bizottság dönt, az ezt
megelőző kivizsgálások eredményei alapján. Annak érdekében, hogy ezen nagyon súlyos
állapotú betegkör a szükséges ellátást időben megkaphassa, illetve az ellátás szükségességét
megalapozó vizsgálatok eredményei mielőbbi rendelkezésre állhassanak a várólistára felvételről
döntő Transzplantációs Bizottságnak, szükséges hogy ezen megelőző vizsgálatok soron kívül
megtörténhessenek. A várólistára kerüléshez szükséges megalapozó vizsgálatok a gyakorlatban
azonban hosszú időt vesznek igénybe. A vizsgálatoknak az előjegyzési rendtől eltérő soron
kívülivé tételével biztosítható a gyors kivizsgálás és a transzplantációs várólistára vétel jelenleg
hosszú folyamatának lerövidítése.
A fenti intézkedés a beteg érdekét szolgálja azáltal, hogy rövidebb idő alatt kerül sor az
ellátására, hamarabb megkapja a transzplantációhoz szükséges vizsgálatok eredményeit, amely
által magára a transzplantációra is hamarabb sor kerülhet, így elkerülhető a beteg általános
állapotának további romlása. Mindezeken túl a folyamat gyorsabbá tételének eredményeként
kevesebb lesz a dokumentáció, így közvetve a bürokráciacsökkentést is szolgálja a módosítás. A
transzplantációs várólista szabályai ezáltal nem sérülnek, hanem differenciáltabbá válnak.
Egyes ellátások, egymással összefüggő ellátások, vagy ellátás sorozatok tervezése és ütemezése
érdekében úgynevezett intézményi regisztrációs listának a létrehozása szükséges, amelyhez
kapcsolódóan szükséges megteremteni a felhatalmazó rendelkezéseket. Továbbá ezen lista
szakmai részletszabályait is szükséges jogszabályban rögzíteni. Az intézményi regisztrációs
listával kapcsolatban szabályozni szükséges, hogy mely szolgáltatóknak kell vezetni, milyen
ellátások esetén kell vezetni, milyen jelentési kötelezettséggel jár és mely szerv részére kell azt
teljesíteni. Továbbá meghatározásra kerül, milyen jellegű adatokat szükséges szerepeltetni e
listán.
Annak érdekében, hogy egyértelművé váljon, hogy mit értünk foglalkozási megbetegedés alatt,
15
szükséges ezen fogalom részletes meghatározása.
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
A módosítás szabályozza az Integrált Jogvédelmi Szolgálat vezetőjének javadalmazását;
valamint pontosítja a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőkre irányadó
kormányrendeleti szintű szabályozás felhatalmazását.
A módosítás továbbá az állami fenntartásban működő országos gyógyintézetek körének
meghatározásához és az országos gyógyintézetek működésére vonatkozó speciális szabályok
megalkotásához szükséges felhatalmazást és pontosításokat tartalmazza.
Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
módosítása
A módosítás pontosítja a közforgalmú gyógyszertárak vonatkozásában a törvény hatályára
vonatkozó rendelkezéseket.
A technikai módosítások a jogalkalmazást segítik elő a jogszabályon belüli és a jogszabályok
közötti koherencia megteremtésével.
Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó
törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása
Technikai jellegű pontosítás az egyértelmű jogalkalmazás érdekében, ugyanis a nem emberen
végzett kutatásokhoz szükséges gyógyszerek beszerzéséhez nem csak gyógyszergyártási
engedély, de más egyéb engedély sem szükséges.
A fejlett (újszerű) terápiás készítmények kórházi kivétel keretében történő eseti gyártásával
kapcsolatban kiegészül a törvény néhány alapvető szabállyal.
A Kormány a gyógyszeripart kiemelt ágazatként kezeli, ezen belül fokozott figyelmet fordít a
gyógyszergyártási engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű kis- és középvállalkozásnak
(a továbbiakban: KKV) minősülő gazdasági társaságok helyzetére. A KKV-k számára
elengedhetetlen, a fejlődésük biztosítása érdekében kiemelten fontos, hogy még hatékonyabbá
tudjuk tenni a működésüket. Ennek egyik eszköze az az Európai Uniós gyakorlat, mely szerint
ezek a vállalatok kedvezményt kapnak a hatósági igazgatási díjtételekből.
A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a
gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása
A gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerész
halála esetén átmeneti idő biztosítása a gyógyszertárat működtető gazdasági társág számára a
16
többségi gyógyszerészi tulajdon ismételt teljesítése érdekében.
Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény módosítása
A tervezet a járóbeteg-szakellátók ellátási területéhez kapcsolódó derogációs szabály tovább-
alkalmazhatóságáról és az ellátási területekhez kapcsolódó kapacitások felülvizsgálatának
határidejének módosításáról rendelkezik.
A települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez
kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény módosítása
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása az alapítói jogkört gyakorló -
egészségügyért felelős - miniszter számára biztosítja annak lehetőségét, hogy rendeletben
meghatározza az országos gyógyintézetek körét. Ezzel összefüggésben rendelkezik a tervezet a
2012. évi XXXVIII. törvény 4. mellékletének hatályon kívül helyezéséről.
Részletes indokolás
1. §
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) útján rendelt vény (a továbbiakban:
elektronikus vény) adatainak bővítése a beteg nemével és TAJ-ával a nem támogatással rendelt
gyógyszerek esetén is annak érdekében, hogy a beteg nem finanszírozott ellátása is ismert legyen
a kezelőorvos számára.
Amennyiben nem elektronikus vényen történik a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz rendelés,
lehetővé kell tenni, hogy a hagyományos vényen szereplő adatokat a gyógyszer, gyógyászati
segédeszköz kiszolgáltatója az EESZT-ben rögzíteni tudja annak érdekében, hogy ott minden, a
beteg kezelésére vonatkozó adat elérhető legyen.
2. §
A rendelkezés további adatkezelési jogosultságot biztosít az egyes szociális ellátások
megállapítása céljából eljáró szervnek, annak érdekében, hogy az európai uniós forrásból
származó, a rászorulók közül kiemelt célcsoportként megjelölt várandós rászorulok támogatása a
legteljesebb körben és a leghatékonyabban megvalósulhasson az elvárt ütemben.
3. §
Az EESZT-ben tárolt vényadatok tárolására vonatkozó szabályok összehangolása az egyéb
egészségügyi ellátási adatok megőrzési szabályaival.
Rendelkezni kell arról, hogy az elektronikus vény kiváltásakor nyomtatott kiadási igazolást a
papír vényekhez hasonlóan a kiszolgáltató 5 évig köteles megőrizni, azt követően pedig
17
megsemmisíteni.
4. §
Az EESZT minden nyilvántartása TAJ alapon tárolja az adatokat. A TAJ mellé a módosítással
ellenőrző adatként társul a születési idő és a nem, kétség esetén ugyanis ez a három adat nagyobb
biztonsággal azonosítja a személyt.
5.	§
Az ellátott személy azonosítására az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból
történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet alapján
mindenhol a személyazonosító jel, a személyazonosító jel típusa, és az ellátott állampolgársága
szolgál, a módosítás ezt jeleníti meg az EESZT rendszerében is. A kiegészítés elsősorban a TAJ
számmal nem rendelkező, de az EESZT rendszerében szereplő ellátottak pontosabb azonosítását
szolgálja.
6.	§
Az EESZT minden nyilvántartása TAJ alapon tárolja az adatokat. A TAJ mellé a módosítással
ellenőrző adatként társul a születési idő és a nem, kétség esetén ugyanis ez a három adat nagyobb
biztonsággal azonosítja a személyt.
7.	§
A továbbított képi adatok tárolási ideje 30 napról 90 napra módosításának indoka, hogy a
tapasztalatok alapján gyakran előfordul, hogy a képi adatotokra ismételten visszakérdeznek.
Ezen kívül megfogalmazásbeli módosításokat tartalmaz.
8.	§
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság javaslata alapján a jogalkalmazás
elősegítése érdekében egyértelművé válik a törvényben, hogy azt az információs önrendelkezési
jogról és az információszabadságról szóló törvénnyel összhangban kell alkalmazni. Ugyancsak
javasolta, hogy a törvény preambulumában - az „intelligens jogalkotás követelményével
összhangban, az átláthatóság és a normavilágosság jobb érvényesítése” érdekében - kerüljön
lecserélésre a korábbi adatvédelmi törvényre való hivatkozás.
9.	§
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelzése alapján az egészségügyért
felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az egészségügyi dokumentáció kiadása esetén
felmerülő másolási díjak tekintetében a szolgáltatók között jelenleg fennálló nagyfokú eltérő
gyakorlatot megszűntetve olyan szabályozást alkosson, mely csak indokolt díjtételek
megjelenítését teszi lehetővé nem zárva ki az ingyenesség lehetőségét sem.
10.	§
18
Egyrészt a 8. §-hoz kapcsolódó módosításokat tartalmazza, másrészt a szövegcserés módosítások
az EESZT rendszerének hatékonyabb működését szolgálják.
11.	§
Egyes részletszabályokat a törvény helyett miniszteri rendeletben elegendő megjeleníteni.
A záró rendelkezések módosítása az EESZT rendszerének hatékonyabb működését szolgálják:
Az önrendelkezési nyilvántartásnak nem kell tartalmaznia a rendelkező nevét, mivel az
önrendelkezési nyilvántartás ügyfélkapus azonosítást követően válik elérhetővé, az ügyfélkapus
azonosítást pedig az EESZT elfogadja.
Az egészségügyi profil más EESZT nyilvántartásokhoz hasonlóan nem tartalmaz más,
közvetlenül személyazonosításra használt adatot - csak a TAJ-t és az ellenőrző adatokat - ezért
szükségtelen és félrevezető ennek külön jelölése.
12. §
Az Ebtv. fogalommeghatározások köre kibővítésre kerül az intézményi regisztrációs listával. Az
egészségügyi szolgáltatók, a külön jogszabályban meghatározott ellátásainak tervezését,
ütemezését, illetve teljesítését, úgynevezett intézményi regisztrációs lista alapján szükséges
végeznie.
13.	§
Az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben kiállításra kerülő elektronikus beutalókkal
kapcsolatos nyilvántartás tartalmi elemeinek meghatározása törvényi szinten szükséges. Ennek
megfelelően rendelkezik a törvényjavaslat arról, hogy a nyilvántartásban rögzíteni kell a beutaló
azonosító adatait, tartalmát és a beutaló felhasználhatóságára vonatkozó információkat, a beutaló
továbbítására, módosítására és visszavonására vonatkozó adatokat, valamint a beutaló
felhasználására vonatkozó adatokat.
14.	§
Az Ebtv. 20. § (1) és az új (11) bekezdésekhez kapcsolódó módosítás az intézményi regisztrációs
listával kapcsolatos. Az intézményi regisztrációs listával kapcsolatban szabályozásra kerül, hogy
mely szolgáltatóknak kell vezetni, milyen ellátások esetén kell vezetni, milyen jelentési
kötelezettséggel jár és mely szerv részére kell azt teljesíteni. Továbbá meghatározásra kerül,
milyen jellegű adatokat szükséges szerepeltetni e listán.
Az Ebtv. 20. § (3a) és az új (4a) bekezdésekhez kapcsolódó módosítás a transzplantációt
megelőző ellátások igénybevételi rendjéhez kapcsolódóik. A transzplantációra alkalmas betegek,
a transzplantációt megelőzően úgynevezett transzplantációs várólistára kerülnek fel, amelyről a
Transzplantációs Bizottság dönt, az ezt megelőző kivizsgálások eredményei alapján. Annak
érdekében, hogy ezen nagyon súlyos állapotú betegkör a szükséges ellátást időben megkaphassa,
19
illetve az ellátás szükségességét megalapozó - hosszú időt igénybevevő - vizsgálatok
eredményei mielőbbi rendelkezésre állhassanak a várólistára felvételről döntő Transzplantációs
Bizottságnak, szükséges hogy ezen megelőző vizsgálatok soron kívül megtörténhessenek. A
vizsgálatoknak az előjegyzési rendtől eltérő soron kívülivé tételével biztosítható a gyors
kivizsgálás és a transzplantációs várólistára vétel jelenleg hosszú folyamatának lerövidítése. Az
intézkedés a beteg érdekét szolgálja azáltal, hogy rövidebb idő alatt kerül sor az ellátására,
hamarabb megkapja a transzplantációhoz szükséges vizsgálatok eredményeit, amely által magára
a transzplantációra is hamarabb sor kerülhet, így elkerülhető a beteg általános állapotának
további romlása. Mindezeken túl a folyamat gyorsabbá tételének eredményeként kevesebb lesz a
dokumentáció, így közvetve a bürokráciacsökkentést is szolgálja a módosítás. A transzplantációs
várólista szabályai ezáltal nem sérülnek, hanem differenciáltabbá válnak.
15.	§
Részletesen meghatározásra kerül a foglalkozási megbetegedés fogalma.
16.	§
Az intézményi regisztrációs listához kapcsolódóan meg kell teremteni a szükséges felhatalmazó
rendelkezéseket.
17.	§
Pontosító jellegű módosítást tartalmaz, figyelemmel arra, hogy az Ebtv. 20. § (4) bekezdésben
visszahivatkozott tartalom nem a (3) bekezdésre, hanem a (3a) bekezdésben kerül szabályozásra.
Továbbá az intézményi regisztrációs listára is kiterjesztésre kerül a nyilvántartási, jelentési vagy
adatszolgáltatási kötelezettség megszegése esetén alkalmazandó szankció.
18.	§
A módosítás az Integrált Jogvédelmi Szolgálat vezetőjének javadalmazását szabályozza.
19.	§
A módosítás a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőkre irányadó kormányrendeleti
szintű szabályozás felhatalmazását pontosítja az Integrált Jogvédelmi Szolgálat által ellátott
feladatok alapján, és pontosítást tartalmaz az európai uniós jogi aktusoknak való megfelelések
vonatkozásában.
A módosítás az állami fenntartásban működő országos gyógyintézetek körének
meghatározásához és az országos gyógyintézetek működésére vonatkozó speciális szabályok
megalkotásához szükséges felhatalmazást tartalmazza.
20.	§
A módosítás az állami fenntartásban működő országos gyógyintézetek körének
meghatározásához és az országos gyógyintézetek működésére vonatkozó speciális szabályok
20
megalkotásához szükséges pontosításokat tartalmazza.
21.	§
Az egységes jogértelmezés elősegítése érdekében a módosítás pontosítja a törvény hatályára
vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel arra, hogy az egészségügyi tevékenység végzésére
vonatkozó általános szabályokat, valamint az egyes jogviszonyokra vonatkozó rendelkezéseket a
közforgalmú gyógyszertárat személyi jog alapján működtető gyógyszerészekre nem kell
alkalmazni, pontosítani szükséges a jogszabály szövegét azzal, hogy nemcsak a közforgalmú
gyógyszertárakban foglalkoztatott gyógyszerészekre, hanem az ott foglalkoztatott egyéb
egészségügyi dolgozókra sem terjed ki a törvény hatálya.
22-23. §
A rendelkezés technikai jellegű pontosítást tartalmaz az egyértelmű jogalkalmazás érdekében.
24., 28. §
Az igazgatási szolgáltatási díjból a kis- és középvállalkozások számára adott kedvezmény az
Európai Unió szabályai szerint de minimis támogatásnak minősül, az erre vonatkozó utalásnak
szerepelnie kell a törvényben.
25.	§
Technikai jellegű pontosítás az egyértelmű jogalkalmazás érdekében, ugyanis a nem emberen
végzett kutatásokhoz szükséges gyógyszerek beszerzéséhez nem csak gyógyszergyártási
engedély, de más egyéb engedély sem szükséges.
26.	§
A fejlett (újszerű) terápiás készítmények kórházi eseti gyártásával kapcsolatban szükséges
kimondani, hogy az engedélyezési eljárás díjmentes. Az engedélyező hatóság, az Országos
Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet a döntéseiről tájékoztatást tesz közzé.
27.	§
A gyógyszergyártási engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű kis- és
középvállalkozásnak minősülő gyógyszergyárak számára fejlődésük biztosítása érdekében
elengedhetetlen, hogy még hatékonyabbá tudjuk tenni a működésüket, ezért az Országos
Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet felé fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak
esetében a jövőben 50%-os díjfizetési kedvezményben részesülnek.
29.	§
A kábítószerrel, pszichotróp anyagokkal és új pszichoaktív anyagokkal kapcsolatos, nem
gyógyászati célú tevékenységet folytató, engedéllyel rendelkező szervezetek számára az e
tevékenységért felelős személy (kábítószerért felelős személy) helyettesítésére is meg kell jelölni
egy személyt az engedély iránti kérelem beadáskor annak érdekében, hogy a tevékenység a
21
felelős személy távollétében is jogszerűen folyhasson. Ez a gyakorlatban jelenleg is így
működik.
30.	§
A rendelkezés a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező
gyógyszerész halála esetén - a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 45 napig
- átmeneti időt biztosít a gyógyszertárat működtető gazdasági társág számára a többségi
gyógyszerészi tulajdon ismételt teljesítése érdekében, ugyanis a tulajdonhányaddal rendelkező
gyógyszerész halála esetén reális kockázata van annak, hogy a gyógyszerészi tulajdoni hányad
50%-ra vagy az alá esik, ami a jelenlegi szabályozás szerint a gyógyszertár működési
engedélyének visszavonásával jár.
31.	§
A javaslat ezen szakasza a járóbeteg-szakellátók ellátási területéhez kapcsolódó derogációs
szabály tovább-alkalmazhatóságáról és az ellátási területekhez kapcsolódó kapacitások
felülvizsgálatának határidejének módosításáról rendelkezik.
32-34. §
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításával összhangban szükséges
hatályon kívül helyezni az országos gyógyintézetek törvényi listáját, tekintettel arra, hogy azok
vonatkozásában az egészségügyért felelős miniszter gyakorolja az alapítói jogokat, így az
országos gyógyintézetek körében és elnevezésében bekövetkeztek és a jövőben is
bekövetkezhetnek olyan változások, melyek a 2012. évi XXXVIII. törvény 4. mellékletének
folyamatos aktualizálását igényelnék.
35.	§
Hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz.
36.	§
A törvényben foglalt módosításokhoz kapcsolódóan jogharmonizációs záradékot tartalmaz.
22